Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A kétnyelvû utcajelzô táblák ügyében a tanács RMDSZ-frakciója a jóérzésre és a tanácsi határozat tiszteletben tartására, míg a román pártok képviselôi a törvényre hivatkoztak.

A szavazás végeredménye: az utcajelzô táblákat készítô Blue Star Design Kft. -vel érvényben marad a társulási szerzôdés, az RMDSZ frakció pedig a közigazgatási bírósághoz fordul.

Az elsôként felszólaló Molnár Gábor RMDSZ-tanácsos hangsúlyozta: a Blue Star Design Kft. által készített utcajelzô táblák nem felelnek meg a tanács elôzô határozatában szereplô adatoknak, ugyanakkor figyelmen kívül hagyták az RMDSZ- frakció egy hónappal korábban elôterjesztett interpellációját. Mindezek után kérte a Blue Star Design Kft.-vel kötött szerzôdés felbontását. Molnár Gábor szerint a jelenlegi helyzet két ok miatt alakulhatott ki: vagy a Blue Star Design Kft. saját fejétôl készítette a táblákat egynyelvûre, ez esetben pedig megérdemli azt, hogy felbontsák a szerzôdést, vagy a polgármesteri hivatalban történt "rövidzárlat", vagyis az alkalmazottak nem megfelelô adatokat továbbítottak a cégnek. A tanácsos szerint, ha azt szeretnék, hogy a városban jó hangulat uralkodjon, akkor meg kell beszélni a problémát és megoldást kell találni.

Ellenvetésként Octavian Moraru kifejtette: nem érti, miért kellene felbontani a szerzôdést, amikor a cég a tanács határozata alapján dolgozott, az urbanisztikai szakbizottság pedig aláírta a szerzôdésben szereplô, a táblák feliratozására vonatkozó mellékletet. "Ha csendet akarunk a városban, a törvény szerint kell eljárni, ha nem, az történik majd, ami a Bolyai líceumban".

Törzsök Sándor üléselnök helyesbített: a tanácsosok nem a táblák tartalmára vonatkozó mellékletet írták alá, hanem az elhelyezési pontokat a város területén, a szerzôdés 2-es számú melléklete pedig nem talál a 2001/39-es tanácsi határozatban szereplôvel.

Kolozsváry Zoltán továbbment, kijelentette: a szerzôdés nemcsak hogy nem tartja tiszteletben a tanácsi határozatot, de okirat-hamisítás történt, ami bûnügyi eset és magyarázatot kért.

Mihai Porutiu szerint azt kell megállapítani, hogy ki hibázott, majd igen "eredeti" kérdést tett fel: miért nem foglalták a PSD-RMDSZ egyezménybe a kétnyelvû utcajelzô táblák ügyét, esetleg kormányhatározat-tervezetet terjeszthettek volna elô, mert "az erôszak nem vezet jóra".

Válaszában Molnár Gábor elmondta, hogy Marosvásárhelyen a kétnyelvûség nem nemzetközi egyezmények, hanem egész egyszerûen jóérzés kérdése. A felszólalásokat követô szavazás eredménye: a társulási szerzôdés érvényben marad.

Dorin Florea polgármester lapunknak elmondta, hogy tárgyalni fog a tanácsosokkal, megoldást próbálnak találni. "A szerzôdést nem bonthatja fel sem a polgármester sem a tanács, ez csak törvényszéki úton lehetséges. Ezek a cég által készített táblák, nézzék meg az utcanév-táblákat, amit majd én tétetek ki, a törvénynek megfelelôen!" A kérdésre, miszerint változnak-e az utcajelzô táblák, a polgármester kitérô választ adott.

Kolozsváry Zoltán elmondta, hogy nem a társulást akarják megszüntetni, hanem a Blue Star Design Kft-vel megkötött szerzôdést, ehhez pedig a szavazatok egyszerû többsége is elég lett volna, a határozattervezetben viszont az a megfogalmazás szerepelt, hogy "társulási szerzôdés felbontása", ehhez pedig 2/3-os többség kellett volna. "A továbbiakban az RMDSZ frakció a közigazgatási bírósághoz fordul, mert szerintük okirat- hamisítás történt. A tanácsi határozatokat nem lehet a végtelenségig semmibe venni" - mondta az RMDSZ frakció vezetôhelyettese.

Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumbeli feszültségek legvalószínûbb megoldása, hogy a létezô román tannyelvû osztályok érettségizzenek, s a jövô tanévtôl ne rendezzenek felvételi vizsgát a román tanulók számára.

"A gimnázium adminisztratív tanácsa úgy döntött, ezt kéri a tanfelügyelôségtôl, és valószínûleg e mellett a változat mellett döntünk", mondta Andronescu.

Rámutatott, Adrian Nastase miniszterelnök csütörtökön találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, és hogy a miniszterelnök "nem fogadhatja el a román tanulók elköltöztetését".

Andronescu hangsúlyozta, e megoldás révén "nagyon kevéssé" sérül a magyar közösség és a román tanulók érdeke. Arra a kérdésre, az RMDSZ elfogadja-e ezt a megoldást, az oktatásügyi miniszter azt válaszolta, "az RMDSZ-nek el kell fogadnia ezt a változatot, mert nagyon kevéssé sérti a magyar közösség érdekeit", és tiszteletben tartja a tanulók azon jogát, hogy abban a líceumban tanuljanak, ahova bejutottak.

"A PSD Állandó Küldöttsége megtárgyalja az RMDSZ-szel kötött protokollumot, és azt hiszem, ezt a megoldást fogadja el", zárta nyilatkozatát Andronescu.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum román diákjai befejezhetik az iskolában tanulmányaikat anélkül, hogy elköltözzenek egy másik iskolába, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke csütörtökön. Hozzátette, ebben állapodtak meg Adrian Nastase kormányfôvel.

Markó elmondta: csütörtök reggel találkozott a miniszterelnökkel és megállapodtak abban, hogy a Bolyai Farkas líceumban tanuló román diákok befejezhetik tanulmányaikat, az ôsztôl pedig "nem rendeznek felvételi vizsgát román osztályokba".

"Ez a megoldás mindkét fél számára elfogadható, célja a mesterségesen keltett feszültségek feloldása", jelentette ki az RMDSZ elnöke. Közölte, a kormányfô egyetértett ezzel az
"egyszerû" megoldással.

Markó Béla elmondta, ezt a megoldást hétfôi ülésén elemezni fogja a kormánypárt vezetése. "Elvileg ez a mi javaslatunk és megállapodásunk annak kapcsán, hogy a Bolyai Farkas líceum újra magyar tannyelvû oktatási intézménnyé váljon", szögezte le Markó.

A szövetségi elnök közölte, hogy Marosvásárhelyen nem fog csökkenni a román tannyelvû osztályok száma. "Ez a három osztály többé nem a Bolyaiban, hanem más középiskolákban indul majd", mondta Markó Béla.

"A konfliktusok megelôzése és kezelése a multikulturális közösségek szintjén" hangzatos, eufemisztikus címszó alatt szervezett tegnap tanácskozást az országos rendôrparancsnokság s a kolozsvári székhelyû etnokulturális központ, amelyre Marosszentgyörgyön, a Gemini vendéglôben került sor. A címmel ellentétben, egyetlen szó sem esett a munltikulturalitásról, kizárólag a roma kisebbség problémái kerültek terítékre.

A két vitavezetô, Ioaneta Vintileanu, az országos rendôrparancsnokság ezredese és Maria Ionescu, a tájékoztatási minisztérium keretében mûködô országos romahivatal jogásza mellett, jelen volt Virág György, a megyei tanács elnöke, Ovidiu Natea prefektus, Vasile Cotoara ezredes, megyei rendôrparancsnok, Marius Bonteanu ezredes, megyei csendôrparancsnok.

A házigazda, Vízi József polgármester üdvözölte a vendégeket, majd, miután közölte, hogy a tanácskozás a Szent György-napi rendezvények része, bemutatta a községet, amelyet a megye legnagyobb községének nevezett a lakosság számát, illetve saját jövedelmét tekintve. Hozzátette, ha a pénz mind helyben maradna, sokkal jobban állnának.

A tárgyra térve, a beszélgetés során észrevehetô volt a nézetkülönbség, hellyel- közzel az ellentét a hatóságok és a roma közösségek között. A rendôrségi adatokból kiderül, hogy a bûnözés nagyobb arányú a romák körében, mint más nemzetiségeknél, a bûnesetek 30 százalékát romák követik el. Ezt nehezen fogadták el a romák képviselôi, arra hivatkozva, hogy ezt az etnikumot a társadalom kiszorítja, s emiatt kénytelenek például lopásra adni a fejüket.

A tájékoztatási minisztérium képviselôje ingerülten reagált például egy Beszterce-Naszód megyei község polgármesterének a felvetésére, miszerint a romák nagy része nem is akar dolgozni vagy tanulni, hanem kinyújtott kézzel alamizsnát vár, korábban a szociális segélyrôl szóló törvény alapján, most pedig a 2001. évi 416-os, a garantált minimál-jövedelemrôl szóló törvény nyomán.

Ennek ellentéte volt Bánd község polgármesterének elôterjesztése, aki elmondta, hogy a községben a 200 roma gyerek közül 24 nincs beiskolázva, holland segélybôl 100 szociális lakást építenek a romák számára, illetve már folyamatban vannak egy községi közfürdô munkálatai. Ezek nemcsak jobb létfeltételeket biztosítanak eme etnikum számára, de munkahelyet is. A közfürdô felépítéséhez kizárólag roma munkásokat alkalmaztak.

Bonyolult probléma

A tanácskozáson végül is beszéltek a romák problémáiról, de a kívülállónak az volt az érzése, hogy ismét tartottak egy megbeszélést, utána meg minden marad a régiben. Ezt a véleményt osztották a romák egyes képviselôi is.

Ioaneta Vintileanu ezredes, az országos rendôrparancsnokság bûnüldözési és bûnözés-megelôzési intézetének aligazgatója szerint a probléma elég bonyolult. Tekintettel arra, hogy kormányszinten van romastratégia, amely a helyzetük javításáért született, azt jelenti, hogy a helyzetük valóban nem jó, probléma, amelyet meg kell oldani. A roma etnikum pedig szemmel láthatóan nagyon érzékenyen reagál a problémákra. A mi célunk az volt, mondta, hogy beszéljünk a kérdésrôl, s közösen próbáljunk megoldást találni.

"Saját cigányaink a kormányban és a parlamentben nem foglalkoznak velünk"

Gabor Matei, a Kalapos Gáborok volt vezetôje kijelentette, hogy még ma egy keresztény szervezetet hoz létre a Kalapos Gáboroknak. Véleménye szerint a tanácskozásnak volt értelme, mert minden beszélgetés hasznos, csak gyakorlatba is kell ültetni. "Errôl már eleget beszéltünk más találkozókon is, de a gyakorlatban nemigen jelentkezett eredmény. Hiába jönnek a románok, hogy »meggyógyítsanak« bennünket, ha a cigányaink, akik a kormányban vagy a parlamentben vannak, nem foglalkoznak a problémákkal. Sajnos, ez az igazság, beszélünk, s eredmény semmi."

Magunk is érezzük a kisebbségi helyzet mindenféle hátrányát

Végül Virág Györgyöt, a megyei tanács elnökét kértük, fogalmazzon meg néhány konklúziót.

- Véleményem szerint ez a találkozó újabb bizonyítéka volt annak, hogy nem csak a roma kisebbség, hanem a helyhatóságok is sokat kell tanuljanak. A roma kisebbség meg kell tanulja azt, hogy igényesebb legyen önmagával szemben, a helyhatóságok pedig azt kell megtanulják, hogy a negatív jelenségeket ne általánosítsák az egész közösségre, és ne címkézzenek, hanem foglalkozzanak a konkrét problémákkal. A 2001. évi 416-os, a garantált minimál-jövedelemrôl szóló törvényt hiba úgy tekinteni, mintha azt valamiféle kedvezményként kezelnénk a roma kisebbség felé. Nem. Ez az egész társadalom számára óriási erôfeszítést jelent, de azért jelenti ezt elsôsorban a roma kisebbség körében, mert a társadalom nem talált más megoldást, hogy integrálja ôket. Legalább a polgármesterek, a helyi hatalmasságok szintjén ennek a gondolatnak világosnak kell(ene) lennie. Hogy ezért van, s nem pedig azért, hogy szórjuk a pénzt. Nagy erôfeszítés az egész társadalomnak a hozzájárulása, de ha valaki tud jobb megoldást mint ez, az jöjjön konkrét javaslattal. Mert lehet azt mondani, hogy miért nem teremtünk több munkahelyet, azt ott helyben kell teremteni, s lehet mondani, hogy jöjjenek a befektetôk és akarjanak munkahelyeket létesíteni, de azoknak meg kell teremteni a feltételeit. Rengeteg olyan gondolat fogalmazódik meg bennem, ami egy ilyen beszélgetést hallgatva, még engem is meglep. Tehát az, hogy mi magunk, a többségi társadalom, benne természetesen mi, a magyar közösség is, nagyon keveset tudunk a velünk együtt élô roma kisebbségrôl. Többet kellene ezzel foglalkoznunk gondolatban, közeledésben, empátiában, hiszen mi is érezzük a kisebbségi sors mindenféle hátrányát.

Aktuális

Tapasztalhatjuk manapság, hogy az etnikumközi kapcsolatokról folyó eszmecserékben mondhatni slágerré lett a multikulturalitás fogalma. Andrei Marga néhány éve köztudatba dobott "találmánya", pozitív sugallata ellenére, célszerû eszköznek látszott és látszik a kisebbségek jogérvényesítési törekvéseivel szemben. A fogalom értelme kevésbé, a használata azonban rendre a legkülönbözôbb ködösítések áldozata lesz. A különbözôség a kultúrában és hagyományokban, a nyelvi különbségek, olykor hagyományokból eredô életmódok együttélése lehetne a fogalom egyik tartalmi kibontása, s nyilván benne érezhetjük ezen
"multikultúrák" nemcsak egyenjogúságát, hanem egyenrangúságát is. Nincs felsôbb- vagy alsóbbrendû kultúra, legfeljebb egy kultúrán belül vannak ilyenszerû szintkülönbségek. Akkor válik zavarossá a kép, amikor a jelzett egyenjogúságról és egyenrangúságról megfeledkezve, összemossák a jelentéstartalmakat, amibôl aztán, hangoztatói szerint, egyenesen következik, hogy a multikulturalitás egyenlô az összefonódással. Nem természetszerû kölcsönhatásként, az egyes értékek spontán és természetszerû cseréjeként, hanem egyfajta mindent összemosó, fôleg a sajátosságokat eltüntetô kotyvalékként képzelik el, amelyben, mondjuk így, a domináns vagy a dominanciára törekvô "íz" kerül túlsúlyba.

Sajnos, a multikulturalitás ilyen értelmezése teng túl manapság a politikai vitává fajult iskolaügyekben, helységnévtábla-ügyekben, egyáltalán a nyelvhasználati kérdésekben. Innen már csak egy lépésre van a számunkra jól ismert szeparatizmus, szegregáció vádja. Tehát, aki nem akar egy fazékban azonosíthatatlanná vegyülni másokkal, az szeparatista, mit ad isten, szegregacionista. A fogalom ilyen kiforgatása sanda szándékra utal. Akik ugyanis kisebbségi jogok kapcsán éjjel-nappal szeparatizmusról, szegregációról beszélnek, a legkisebb hajlandóságot sem mutatják a valódi multikulturalitás kölcsönösségének tiszteletére, a magyar vagy más kisebbségek kultúrájának a megismerése iránt, ami önmagában jelzi, hogy eszük ágában sincs elfogadni a sokszínûség európai szemléletét és szellemiségét.

A szándékos félreértelmezôk célja világos. Nem az önazonosságok kölcsönös tisztelete, a kultúrák, nyelvek természetes és egészséges együttélésének elômozdítása, hanem - a multikulturalitás fogalmába bújtatva - a homogenizáció és asszimiláció továbbéltetése. Ez utóbbi, szalonképtelenné vált fogalmak kihulltak ugyan a történelem rostáján, de híveik most megkapaszkodni próbálnak egy olyan fogalomban, amely, ha nem tisztázzák tartalmát, jelentését, igen könnyen fülbemászóvá tehetô abban az Európában, ahová Románia is igyekezni látszik.

Úgy hiszem, a magyar nemzeti közösség képviselôinek a napi politizálásban, de az értelmezô vitákban is hangsúlyosabban kellene törekedniük a multikulturalitás fogalmának helyes értelmezésére, letisztítására minden olyan hordaléktól, amely a szóban forgó fogalmat a kisebbségi jogok érvényesítése ellen igyekszik ütôkártyaként kihasználni.

Benes dekrétumok

(MTI) A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) felkéri a kormányt, hogy még az újonnan választott Országgyûlés megalakulása elôtt forduljon a velencei bizottsághoz, kérve a cseh képviselôház szerdai határozatának, valamint a Benes-dekrétumoknak az Európai Unió törvényeivel való összemérését - tájékoztatta a szövetség közleményben az MTI-t csütörtökön. A közlés szerint a Benes- dekrétumok sértik az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az Európai Unió nizzai emberjogi egyezményét.

- A Magyarok Világszövetsége tudomásul vette a prágai parlament egyhangú határozatát, mely "meg-kérdôjelezhetetlennek, érinthetetlennek és megváltoztathatatlannak" minôsítette a Benes- dekrétumokat - tartalmazza a közlemény.

A szövetség úgy véli: ezzel bebizonyosodott, hogy a csehországi politikai osztályból "teljességgel hiányzik a politikai akarat egy olyan jogrendnek a megteremtésére, amelyben nincs kollektív bûnösség, nincs diszkrimináció és nincs kisebbség elleni uszítás".

Patrubány Miklós, az MVSZ elnökének álláspontja szerint, ha a magyar kormány a velencei bizottsághoz fordulna a csehországi jogrendszer vizsgálatáért, azzal nem csak az európai közjót szolgálná. Annak a majdnem kétszázezer felvidéki magyarnak is védené a jogait, akiknek a Benes-dekrétumok szlovákiai alkalmazása "változtatta az életét pokollá".

Günther Verheugen:

Günther Verheugen, az Európai Tanács bôvítési biztosa csütörtökön azt nyilatkozta, Romániát és Bulgáriát "nem felejtik el" és "nem is hagyják figyelmen kívül" az európai csatlakozás folyamatában.

Günther Verheugen rámutatott, személy szerint nem hitte volna, hogy Románia annyit fejlôdjön az utóbbi évben. Az európai biztos hangsúlyozta, az EU decemberi koppenhágai csúcstalálkozóján világos stratégiát dolgoz ki Románia részére az ország csatlakozásának idôpontjáig. Kifejtette, az EU egyelôre nem szögezte le, hány országnak lesz szüksége elôcsatlakozási stratégiára. Verheugen azt is elmondta, nagyon jó a véleménye Romániáról, és ha a bukaresti kormány ugyanolyan ritmusban folytatja a gazdasági reform és a társadalmi politika gyakorlatba ültetését, az ország rövidesen behozza lemaradását.

Ion Iliescu azt nyilatkozta, Románia türelmetlenül várja, hogy a koppenhágai csúcson kapjon egy világos programot, amely az ország csatlakozásának stációit rögzíti.

"Véleményem szerint ez mindkét fél érdeke: legyen egy egyéves, Koppenhágában elfogadott "útvonal". Ha ez létezik, akkor minden elôítélet megszûnik a csatlakozási tárgyalásokat és a mezôgazdasági, valamint a strukturális reformokat illetôen", nyilatkozta Iliescu.

A román államfô és az EU bôvítési biztosa csütörtökön Brüsszelben "Az EU bôvítése: lényegi kérdések" címû tanácskozáson vett részt.

Jörg Haider továbbra is Ausztria kancellára akar lenni, "amennyiben a lakosság ezt akarja, s pártja egyetért vele", s erre reális esélyt lát.

Haider errôl a katari székhelyû al- Dzsazíra arab nyelvû tv-állomáson beszélt szerdán késôn este egy másfél órás, az egész világon élôben sugárzott interjúban, amelyen tartományát, Karintiát jelképezô sólyommal jelent meg.

A koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke és máig vezéralakja úgy vélte, Jean-Marie Le Pen Nemzeti Frontja (FN) s az FPÖ között csak annyi a hasonlóság, hogy mindkettô reformmozgalom a megmerevedett és berendezkedett politikai szindikátus ellen, ám jelentôs eltérés, hogy az FPÖ (Haider szerint) messzemenôen demokratikus párt, "amelyben, Le Pen szervezetétôl eltérôen, nem fedezhetô fel semmiféle rasszista, idegengyûlölô vonás, vagy antiszemita kezdemény". A politikus örömét fejezte ki a jobboldal olaszországi, dániai és hollandiai sikerei felett, s úgy vélte, a jobboldal megerôsödése Európa konszolidálódásához vezet.

Haider a ciszjordániai Dzsenínben történteket háborús bûnnek nevezte, bár azt végül elkerülte, hogy Ariel Saron izraeli kormányfôt háborús bûnösnek minôsítse. Arra a kérdésre, hogy a palesztinok szabadságharcot folytatnak-e, vagy terrorizálják-e Izraelt, Haider leszögezte, hogy a palesztinoknak joguk van a szuverenitáshoz és a "bármely eszközzel" folytatott ellenálláshoz.

Végül élesen bírálta az Egyesült Államok közel-keleti politikáját, amely szerinte kudarcot vallott és ezért átgondolásra szorul. "Nem fogadható el, hogy a szeptember 11-i terrorcselekményeket az amerikaiak felhatalmazásként kezelik, és meg akarják határozni, hogy ki a jó és ki a gonosz. Ez annál is inkább elfogadhatatlan, mert mindezzel csupán olajtartalékaik hozzáférhetôségét akarják erôsíteni" - mondta.

Jörg Haider és pártja a kormányzati felelôsség nyomán Ausztriában fokozatosan veszít népszerûségébôl, ma már egyértelmû hátrányba került koalíciós partnerével, az Osztrák Néppárttal szemben, amelyet az 1999-es választásokon még szûken megelôzött. A Kurier címû lap csütörtöki kommentárja szerint ennek tudható be, hogy a pártfrakció napokban tartott tanácskozása nyomán úgy tûnik: az FPÖ a jövôre esedékes parlamenti választások elôtt negatív kampányt folytat majd, amelynek egyik fô csapásiránya az unió bôvítése ellen irányul. A News címû hetilap csütörtöki számában azt írta, hogy Haider újra az Európai Unión belüli jobboldali mozgalmak összekovácsolásán, az Európai Parlamentbe szóló, 2004-ben tartandó választásokra közös lista állításán fáradozik, s ehhez jelenleg az olaszországi, német, francia és belga szélsôjobboldali erôkkel áll kapcsolatban.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Muvelôdési és Egyházügyi Fôosztály meglepôdéssel értesült mind a magyar, mind a román nyelvû sajtóban megjelent azon "információról", amely szerint az RMDSZ-nek, a szakterületi fôosztálynak is "köze van" a Kolozsvári Állami Magyar Opera és a Kolozsvári Állami Magyar Színházban végrehajtott különbözô indíttatású, okú és célkitûzésû vizsgálatokhoz.

Az Ügyvezetô Elnökség Mûvelôdési és Egyházügyi Fôosztálya sajnálatosnak ítéli meg a kolozsvári két magyar kultúrintézményben régóta dúló belsô harcot, az ennek következtében kialakult feszült, áldatlan állapotokat. Ezt a belsô ellenségeskedést, egymásramutogatást arra használták és használják fel a magyarellenes, szélsôséges nacionalisták (elsôsorban a nagyromániások), hogy frontális támadást intézzenek a két kulturális intézmény ellen. Végsô céljuk számunkra világos: a két, önálló magyar kultúrintézmény felszámolása. Sajnálatos módon ezt a törekvést segíti elô egyrészt a két intézmény vezetôi közt évek óta fennálló rossz viszony.

Az RMDSZ Mûvelôdési és Egyházügyi Fôosztálya közösségünkre, kultúránkra nézvén rendkívül kártékonynak és veszélyesnek ítéli meg ezt a helyzetet. Továbbra is úgy tartjuk: a felmerült problémákat a két intézmény munkaközösségének, vezetôségének egymás között, "házon belül" kell megoldania, és nem szabad, sôt kimondottan veszélyes felkérni a román állami hatóságokat a döntôbíró szerepére. Jóérzésükre, igazságérzetükre épp úgy nem számíthatunk, miként arra sem, hogy megértsék gondjainkat, törekvéseinket, önálló kulturális intézményeink szerepét, jelentôségét anyanyelvünk ápolásában, gyarapításában, önazonosságunk, identitásunk megôrzésében.

Az RMDSZ - s ezen belül a Mûvelôdési és Egyházügyi Fôosztály - semmiféle bomlasztó, intézményeink létét veszélyeztetô akciót nem támogat, sôt elítél, és azon lesz ezután is, hogy a kolozsvári két magyar kultúrintézményben mielôbb rendezôdjenek a problémák, egész közösségünk megnyugvására és hasznára.

Kolozsvár, 2002. április 24.

RMDSZ - Ügyvezetô Elnökség - Mûvelôdési- és Egyházügyi Fôosztály

Babarczy Lászlóval, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgató-rendezôjével a Színmûvészeti Egyetemen találkoztunk újra. Egyik tanítványa vizsgaelôadásra készül, annak a fôpróbájára utazott le Marosvásárhelyre. Babarczy egyébként a budapesti Film- és Színmûvészeti Egyetem helyettes rektora. A két intézmény között, fôleg a marosvásárhelyiek kezdeményezésére, létrejött egy megállapodás, miszerint a budapesti és a vásárhelyi egyetemen a hallgatók "áthallgatnak", vagyis egyszerre sajátítják el a rendezôi mesterséget. Jelenleg két rendezôhallgató tanul Budapesten. Tanulmányaik elsô két évét, munkájuk nagy részét a magyar fôvárosban, míg az utolsó két vizsgájukat, tegyük hozzá: a legfontosabbakat - a megállapodás szerint - Marosvásárhelyen teszik le. Csáki Csilla és Béres András rendezôkrôl van szó. A Népújság egyebekrôl is kérdezte a rendezôt.

- Értesüléseink szerint a kaposvári színház nemsokára Marosvásárhelyen vendégszerepel. A többit mondja el ön most nekünk.

- Május 10-11-én valóban jövünk. Turnénk tulajdonképpen színházak közti csereakció, de azt is mondhatnám, hogy államközi megállapodás keretében zajlik. Két évvel ezelôtt volt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Kaposváron, ahol meglehetôs sikerrel játszották a Tavasz ébredése címû darabot, Anca Bradu rendezésében. Mondhatom, jó fogadtatása volt, és most ennek viszonzásaképpen jövünk az Ascher Tamás által rendezett Osztrovszkij Az erdô címû darabjának elôadásával.

- Ascher Tamás neve "márkás" a színházi szakmában, mondhatnám: eleve garantált a siker.

- Úgy van, Magyarországon igen jól fogadott elôadásról beszélnek, amire büszkén gondolunk majd vissza. Osztrovszkij csodálatos író, említett darabja alapvetôen színészekrôl szól. Van egy eredendôen nemesi származású, de színészi pályára sodródott férfi, az úgynevezett tragikus színész, és ennek a barátja, a komikus színész, akik Oroszországban vándorolnak, nincs állásuk, a tragikus színész rokonaihoz mennek... De maradjunk annyiban, hogy egy tüneményes komédia, ami hihetetlen éles szemmel fest portrét különbözô alkatú színészek viselkedésérôl, a mûvészek és az úgynevezett normális polgárok viszonyáról, amibôl egyértelmûen kiderül, hogy a mûvészek mégiscsak fantasztikus emberek, amíg a "normális" polgárok többsége ócska gazember... Szereposztásban Molnár Piroska, a tragikus színész szerepében Kocsis Pál, barátja, a komédiás Kovács Zsolt, a kaposvári színház idôsebb sztárja. Ôk játsszák a fôbb szerepeket.

- Divatos dolog manapság különféle társkapcsolatokat kötni, szalagokat vágni, zászlókat cserélni, úgyhogy kívánkozik máris a kérdés: a kaposvári és marosvásárhelyi színház közt van
"hivatalos" partneri kapcsolat?

- Gondolkozunk ezen, de a vendégjátékok inkább alkalmi jellegûek, komoly, hosszú távra tervezett kapcsolatunk nincs, mert túlságosan változékony mind a két színház helyzete. Felelôsséggel hosszú távra nem tervezhetünk, mert ez a vendégjáték is úgy tudott megvalósulni, hogy sikerült alkalmilag pályázati pénzeket összeszedni. A színházhoz pénz kell, mindennél drágább egy utazó színház.

- Van rálátása, hát meg is kérdezem: gondolja, a kormányváltás után a magyar kulturális tárca ugyanolyan mértékben támogatja majd a határon túli mûvelôdést, színházat, mint tették a leköszönôk?

- A határon túli magyar kultúra támogatása Magyar Bálint minisztersége idejében kezdôdött el komolyabb formában, az ô programjában volt az, hogy lakásokat vettünk Magyarországon a színészeknek, mûszaki segítséget adtunk a határon túli színházaknak. Ehhez képest semmi plusz nem történt. Én csak tudom, sok kuratóriumnak tagja voltam. Azok a programok futnak mind a mai napig, mint ami az elôzô SZDSZ-es minisztérium alatt.

Kovács Levente tagozatvezetô a fentiekhez hozzáfûzi:

- Azt azért szeretném elmondani, hogy nem véletlenül Kaposvár az általunk meghívott vagy felkeresett társulat. Tudni kell, hogy 1970-tôl errefelé a kaposvári színház különlegesen kiemelkedô szerepet játszik a magyar színházmûvészet megújításában, és ebben tekintélyes részt vállaltak Babarczy László, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás rendezôk és az a színészcsapat, amibôl késôbb a világhírû Katona József Színház is tulajdonképpen kinôtt. Ez pedig megkerülhetetlenül fontos ténye mind a mai napig a magyar színházmûvészetnek.

Lerágott csontok boltja

Ugyancsak büszke lesz egykori, hiperérzékeny gyomorral nehezen emészthetô tanítványára, félelmetes hírû és hangú latin professzorom, Horváth Guszti bácsi, ha véletlenszerûen jelen kis fogalmazványom szeme elé kerül majd a mennybéli Interneten. "Lám-lám" - kürtöli majd szét a bombahírt a Paradicsomban - az annak idején gyakran legorombított discipulus multikulturalitása semmit sem kopott 45 év óta, ugyanúgy zsonglôrözik az ókori közmondásokkal, ahogy én azt földi bolyongásaim során megköveteltem tôle anno 1957-ben, Bolyai apó ôsöreg scuolájában." És mint tartalmas élete folyamán mindvégig, újból igaza lesz a majdnem fétisként tisztelt öreg magisternek, hisz örökségét felvállaló érdemtelen utódként, ma is futtatok, ha kell, eszmét, Nasa rodinánkról, falcsul bár de elfújom az Allons enfants de la patrie-t, idézem fejbôl Caragiale nagy poénjait és a római istenekrôl és azok viselt dolgairól bármikor kiselôadást tartok cseperedô unokáimnak. Szükség esetén Jupiterrôl is regélhetek, akit ugyan fizikai valóságában nem sikerült megismernem, de végtelen hatalmáról 1960 ôszén - szerencsére már kívülállóként - meggyôzôdhettem. Akkor ugyanis a feszült hangulatú iskolaévnyitó ünnepséget követôen az akkor 403. évét taposó Alma materem udvarán felsorakoztatták az összes évfolyam A jelzésû osztályait és oszijaik idegenvezetése mellett útra indították ôket a Kazinczy (pardon, Kogalniceanu) utcán a Papiu-domb felé, a hegyrôl "kitelepítettekkel", a Nyerges-sarkon való mezcsere ígéretével. A földkerekség legigazságosabb társadalmi rendszerében akkoriban a határozott tollvonások gyakorlata dívott, úttestre, közterekre kihallatszó pisszentésekrôl nem is mukkant a korabeli média, "szó bennszakadt, hang fennakadt, lehelet megszegült", fogalmazta volna meg az akkori reakciókat az örök Arany. Pechünkre a bátor szókimondású Calinut akkortájt még pocokás papája logó zacskójában szunnyadt, Adi és Mitica, tejfölösszájú ifjúkommunista egyetemen hálóként nagy- romániás álmaikat párnájuk alatt dunsztolták óvatosan, Ecaterina nagyasszony szégyenlôs bakfisnak álcázva logaritmusokat biflázott, míg a szegregáció esküdt ellensége, a lobogó tekintetû és szívzûrjeit a száján keresztül éterbe öblítô Dorinel a prázsmári grund kavicsaival dekázva készült világmegváltó utóéletére. Így aztán reprezentatív elôharcosok híján, közel negyven esztendôre belefásultunk az együttélésbe, együttmunkálkodásba, együttnélkülözésekbe, együttkáromkodásokba és csausiszta recept szerint olyan tökélyre emeltük a közös munka nyelvét, hogy a 89-es égszakadást-földindulást megelôzôen már többségi dirigensre bízhattuk a valamikori református kollégium igazgatását. Mozgolódott is nyugtalanítóan akkoriban a talaj a Bolyai-sírok környékén, forgolódtak magatehetetlenül a címzettek koporsóikban, de érdemben senki sem fogta analízisbe a jelenséget.

1990 januárjában aztán elkezdtünk tátogtatni, de a nehéz szekercék és karcsú capinák figyelmeztetô csattogtatására rá kellett jönnünk, hogy gondos szüleink ovó tanítása, miszerint az éretlen gyümölcs leszakajtása és fogyasztása károsan megfekszi az arra fel nem készült gyomrokat, örökérvényû és kénytelenek voltunk leülni fegyelmezetten az árokpartra, a "livada" szélén, a fán függôk gömbölyödését, szinesedését kiböjtölendô. Ki is telt a mesebeli 12 esztendô pironkodó láblógatással, választottjaink - kormányban és kormányon kívül -szemlesütve kerülgették a Dîmbovita partján nehezen hûlô kását és kis tulipános vedrecskéikbôl öntözgették szorgalmasan a fogamzásgátlókkal tápszerezett törékeny toleranciapalántákat. Amikor végre úgy tûnt, hogy a kis százszorszépek, százezreknekjók megértek az átültetésre, léptek egy merészet: protokollumba foglalták a lebonyolítandó akciót. Télvíz idején, január 29-én, abban a reményben, hogy mire a levelek lehullnak, Gordiosz nyugdíjba vonul és csomója titkát felfedi a továbbmenetelôk elôtt. De az öreg frígiai háttérben meghúzódó profi hôbörgôk ültetésére az utolsó percben meggondolta magát: marad. Rá se ránt holmi Nastasék, Markók, Nateák, Kelemenek szignójára. Ôszinte ragaszkodásra, soha el nem múló szeretetre, kipróbált testvériségre ennen krikszkrakszok nem jelenthetnek gyógyírt. "S ha nem tetszik a gazdának, hogy mi itten mulatunk", szavalják extázisba lódított követôi, felhúzunk nekik máshol egy másik házat. A hagyományokat, patinát vihetik magukkal. Sa fie clar.

Április 20-án egyházmûvészeti múzeum nyílt a Keresztelô Szent János-templom karzatán. Tulajdonképpen régi szándék teljesült. 1995-ben II. János Pál pápának volt egy felhívása, amelyben hangsúlyozta, hogy az egyházi mûkincsek felleltározása, restaurálása, megóvása a kereszténység feladata.

Miként Márton Judit, a gyulafehérvári fôegyházmegyei liturgikus és egyházmûvészeti bizottság irodavezetôje, mûemlékvédô szakmérnök elmondta lapunknak, a múlt év folyamán, vagyis 2001 márciusában a pápai kultúrjavak bizottságának felhívását eljuttatták az egyházmegyékbe, amely arra szólította fel az egyházi elöljáróságokat, hogy minden olyan mûtárgyat, amely az egyház tulajdonában van, és ami a liturgikus reform miatt használaton kívül került, arra nagyobb figyelmet kell fordítani, próbálja minden egyházmegye, plébánia megôrizni. Vannak mûtárgyak, amelyeket régiségük miatt nem használnak, ám azok megóvásának is megfelelô körülményeket kell biztosítani. A felhívás amellett szólt, hogy a mûkincsek ne kerüljenek magántulajdonba vagy állami gyûjteménybe, az egyháznak kell gondoskodnia arról, hogy megfelelô módon tárolják azokat. A ma már látható mûkincsek begyûjtése a Marosi Fôesperesi Kerület Múzeuma, Csató Béla fôesperes és a Keresztelô Szent János plébánia hozzáállását bizonyítja. A múzeumba az esperességhez tartozó plébániákról, egyházközségekbôl szállítottak képanyagot.

A múzeum anyagát két részre lehet osztani: van egy adományi rész, amit a Németországban élô Csiszér Miklós adományozott, túlnyomórészt ikonok, vagyis a keleti egyház mûvészetének tárgyai, a múzeum jelentôsebb részét azonban a vidéki plébániákról beszállított képanyag képezi. Egy részük letétben, más részük kölcsön van adva idôszakos kiállításokra.

Az értékes képek egy részénél állagmegôrzés történt, másik részét restaurálták. A múzeum létrehozását - pályázattal - az Illyés Közalapítvány kisebb összeggel támogatta, de a jelentôsebb anyagi hátterét a Keresztelô Szent János plébánia biztosította. A múzeumban láthatunk kevésbé jelentôs képeket is kiállítva, de fontosnak tartják azokat is bemutatni, mégpedig azért, mert egy-egy közösség önazonosságát is megerôsíti.

Miért a múzeum a templom karzatán? Márton Judit azt is elmondta: van folytonosság meg kapcsolat a használatban levô és a megôrzésben álló tárgyak között.

A kiállított anyagok elôkészítését, konzerválását, tisztítását, néhány kép restaurálását Kiss Loránd, Kiss Levente és ifj. Molnár Dénes képzômûvészek végezték el.

Nemsokára teljes színpompában látható megyénk egyik legértékesebb természetvédelmi területe, a mezôzáhi sztyeppei bazsarózsa- rezervátum. E jégkorszak utáni növény már kevés helyen maradt meg, így külön ezért nyilvánították védetté. Sajnos a mezôt övezô kerítést megrongálták, elvitték, így elég nagy erôfeszítésbe kerül a terület karbantartása. A bazsarózsa mellett még 245 más védett növényfaj és alfaj található a környéken. Ha az idôjárás kedvezô lesz, akkor várhatóan április 25. és május 8. között nyílnak ki a bazsarózsa sziromlevelei.

Külön elismerést érdemel a 85 éves Sancraianu Marcu mezôgazdász, aki 57 éve gondozza a bazsarózsást, s szinte naponta 7 km-t gyalogol otthonától a mezôig és vissza.

A Nemzeti Színház nagytermében tartott megnyitóval tegnap kezdetét vette a Marosvásárhelyi Fogászati Napok rendezvénysorozat, amelynek témája, amint a tanácskozás címébôl is kiderül, a fogorvoslásban jelentkezô újdonságok bemutatása.

Ahogy dr. Popsor Sorin egyetemi elôadótanár nyitóbeszédében elhangzott, a szervezôket az elmúlt évben tartott hasonló rendezvény sikere sarkallta arra, hogy az idén is vendégül lássanak neves elôadókat, illetve a helyi és az ország különbözô településeirôl érkezô közel 400 fogorvost. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogászat Karának dékánja nyitóbeszédében köszönetet mondott a kilenc külföldi meghívottnak, akik Németországból, Hollandiából, Belgiumból, Ausztriából és Magyarországról érkeztek.

A részvevôket köszöntötte dr. Benedek Imre aligazgató a Közegészségügyi Igazgatóság valamint a megyei tanács részérôl, aki kiemelte, hogy a marosvásárhelyi fogászati képzés továbbra is jó kezekben van, amit e tanácskozásnak a második alkalommal történô megrendezése is bizonyít, Fodor Imre alpolgármester pedig azt értékelte, hogy a tavaly ünnepelt 40 éves marosvásárhelyi fogorvosképzés változatlanul fontos részét képezi a helyi orvosi iskolának.

A megnyitót követôen hallgathatta meg a közönség a felkért belga, német, osztrák és magyar vendégek elôadását.

A háromnapos rendezvény során félszáz dolgozatot mutatnak be, s a Nemzeti Színház elôcsarnokában 10 cég állította ki fogászati termékeit és felszereléseit.

Jegyzet

Csaknem telt ház fogadott szerdán délután, néhány perccel hat óra elôtt, a Kultúrpalota nagytermében. A helybeli zene- és képzômûvészeti líceum zene szakos diákjainak hagyományos húsvéti hangversenyére ült be ugyanis sok szülô, testvér, hozzátartozó, barát, osztály- és iskolatárs. Nem egy példa akadt a tehetséggel áldott gyermekére-unokájára büszke, és ebbôl adódóan természetesen teljesítményére is kíváncsi, vidékrôl érkezett jelenlétére is. Tegyük hozzá máris, nagy általánosságban - bár olykor kisebb-nagyobb mínuszokat is tapasztalva -, megérdemelten.

Elemi és gimnáziumi kis elôadómûvész-jelöltek, líceumi növendékek, csaknem 30-an hangszerszólóztak. Játszott az iskola V-VIII. osztályos tanulókból álló vonószenekara. Énekelt a IX-XII.-esek Harmónia-Armonia nevet viselô vegyes kara. S miközben az egyetemes zeneirodalom színes, mûvészi értékeit ma is ôrzô olyan mûvek - a preklasszikusoktól a kortárs irodalom képviselôiig - szólaltak meg, melyek a mindenkori elôadót örökös technikai "ké-szenlétre", egyéni, sajátos értelmezési mód, játékstílus kialakítására és szüntelen fejlesztésére készteti, iskolás fokon úm. mindezek megalapozásáról, a tehetség folyamatos munkálásáról lévén szó, diák és tanár, mûvészpedagógus egyaránt vizsgázott. Hisz eltelt nemsokára egy újabb tanév. Tanulás, gyakorlás, próba, vizsga, szakmai verseny, fellépés.... Maguk is érezhették, ám magunk is tapasztalhattuk-hallhattuk, mi mindent "gyûrûzött" egy- egy újabb tanév az elôtte lefutó ismeretanyagára, minden vonatkozásban.

Mindezek ellenére, mégis kissé fanyar ízzel a szánkban hagyhattuk el a koncerttermet. Néhány olyan természetû "szépséghiba" miatt, melyek bennünket, hallgatókat csupán bosszantottak, az elôadókat viszont kifejezetten zavarták. Nem mintha nekünk nem lett volna inkább kedvünkre az, hogy egy-egy hegedû-, akár gordonkaversenyt csendben, a darabra és a játékra figyelve hallgathassunk. Ebbe azonban "beleszólt" a földszintrôl a páholyba és onnan vissza sok elemista futkározása, zajongása, a sok ajtócsapkodás - hol van ilyenkor a teremszemélyzet?! -, egyébiránt pedig, az amúgy idôtartamát tekintve mamutkoncerten veszteséget jelentett a sok virágcsokor átadása is. Mint ahogy az sem bizonyult szerencsésnek, hogy míg egyeseket hatan- nyolcan "leptek meg", másoknak egyetlen szál sem jutott…

Tény, hogy egy adott pillanatban maga a mûsorvezetô tanárnônek kellett csendre intenie a hallgatóságot. Szerencsére - minden rosszban van néha jó is?! -, ki amint befejezte a mûsorát, hozzátartozóival együtt távozott... S így egyre csendesebbé, ám "ritkábbá" vált a koncertterem. Bár annyit igazán érdemelt volna valamennyi "fellépô", hogy egymást kölcsönösen meghallgassák-tapsolják.

Mezôgazdasági állami szakképzés

A megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal rendszeresen tájékoztatja szerkesztôségünket az általuk szervezett tanfolyamokról. Az elmúlt hónapban is cikket közöltünk, miszerint Radnóton többen elvégezték a gabonatermesztôi továbbképzô tanfolyamot, és sikerült megalakítani a szakmai érdekvédelmi képviseletet is. Victoria Zavilla, a hivatal mérnöke tegnap tájékoztatta szerkesztôségünket, hogy újabb 66 gazda vizsgázott sikeresen a mezôgazdasági termelô szakmában, és 157-en vehették át a méhész szakoklevelet. Az MSZH által szervezett tanfolyamok három és hat hónaposok, ingyenesek. A tantervet az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadói Ügynökség (ANCA) dolgozta ki. A szakaszonkénti oktatási rendszer keretében az elméleti órákat gyakorlati bemutatók, tapasztalatcserék követték. A sikeresen vizsgázók az ANCA által kiadott bizonyítványt vettek át, amely tanúsítja, hogy alkalmasak a Mezôgazdasági Minisztérium 2002. évi 69-es számú rendelete értelmében létrehozott üzemszerkezetek (termelôegységek) vezetésére és adminisztrálására.

A szakmai képzésnek, tudásnak napjainkban és a jövôben is nagy jelentôsége van és lesz. Az állam magára vállalta a továbbképzés egy részét, de ha arra gondolunk, hogy a mezôgazdasági termelôk a lakosság 50%-át képezik, akkor bizony nagy feladat elôtt áll a Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal.

2001 tavaszán Marosvásárhelyrôl indult el az a kezdeményezés, hogy tekintettel Bolyai János születésének 200. évfordulójára (2002. december 15.), Bolyai-emlékévet szerveznek, amelynek keretében nagyszabású rendezvény-sorozattal emlékeznek a két kiváló erdélyi tudósra: Bolyai Farkasra, a marosvásárhelyi Református Kollégium matematika- és természettudományok professzorára és Bolyai Jánosra, a világhírû matematikusra, aki kutatásaival nagy hatást gyakorolt a geometria késôbbi fejlôdésére. A rendezvénysorozat célja megismertetni a nagyközönséget, elsôsorban pedig a diákságot a két Bolyai életével és munkásságával. Örömmel mondhatom, hogy a Gaudeamus Alapítvány kezdeményezésére és támogatásával a segesvári Mircea Eliade Elméleti Líceum magyar tagozatának tanárai és diákjai is bekapcsolódtak a Bolyai-emlékév rendezvényeibe. Ezek egyik fénypontja a nemzetközi Bolyai- vetélkedô, amely kiterjed az egész Kárpát- medencére. Erdély, Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék 41 iskolája vesz részt a vetélkedôn, amely több szakaszból áll: 2001 augusztusában Dáné Károly szakfelügyelô szervezésében sor került a vezetô tanárok felkészítésére; októberben összeállítottuk a csapatot, amelynek tagjai kézhez kapták a könyvészeti anyagot; 2002-ben megkezdtük a felkészítést, amelyben tanáraink nagy része tevékenyen részt vett. Felkészítôket tartottak a következô tanárok: Fodor Gyöngyi, Ferencz Árpád, Incefi Amália, László Imola, Tóth Tivadar, Hartel Tibor, Borbély Kiss László és Farkas Miklós. Induláskor mintegy 40 tanuló iratkozott fel, számuk menet közben 24-re apadt. A felkészülés érdekében két kirándulást szerveztünk, egyiket Domáldra és Bólyára, a másikat pedig Marosvásárhelyre, amelyeken több mint 100 tanuló vett részt. A kirándulások szervezése és lebonyolítása Simó Edit és Borbély Kiss László tanárok érdeme, elsô kirándulásunkat Illyés Ferenc székely- keresztúri tanár vezette, Bolyai János nagy tisztelôje és ismerôje. Nagy sikert hozott a két jeles Bolyai-kutatóval, dr. Kiss Elemérrel és dr. Weszely Tiborral szervezett találkozó, akik ismertették kutatásaik néhány eredményét. A vetélkedô helyi szakaszát 2002. április 17-én tartottuk meg a helyi Aurel Mosora Állami Gimnázium tornatermében mintegy 150 nézô jelenlétében, amely alkalmat nyújtott arra, hogy a fôleg diákokból álló közönség megismerkedjen Bolyai Farkas és Bolyai János életének fôbb mozzanataival, matematikai munkásságával, koruk és városuk történelmi, mûvelôdéstörténeti és földrajzi vonatkozásaival. A 24 diákot öt csapatba soroltuk be és a vetélkedô során minden csapat 10 kérdést kapott az említett témakörökbôl. A gondolkodási idôt rövid elôadásokkal és a Bolyaiakhoz kapcsolódó vers- , illetve drámarészletekkel töltöttük ki. Elhangzottak a következô elôadások: "Bolyai Farkas életérôl és munkásságáról" - Tóth Tivadar; "Bolyai János, a világhírû matematikus" - Farkas Miklós; "A Bolyaiak nyomában" - Borbély Kiss László és a versek mellett egy részlet Kocsis István drámájából, Dénes Hunor elôadásában. A vetélkedô során a csapatok bebizonyították, hogy alaposan felkészültek a megadott könyvészeti anyagból, óriási élményt jelentett számukra, hogy megismerhették a két nagy tudós életét és munkásságát és ismereteiket átadhatták a népes közönségnek is. A 2002. április 27- én Székelyudvarhelyen sorra kerülô egyik erdélyi elôdöntôn három tanuló képviseli iskolánkat, a tét annak a csapatnak a kiválasztása, amely részt vesz a döntôn, melyet az ôsz folyamán Marosvásárhelyen tartanak.

A legváltozatosabb formában elkövetett bûncselekmény.

A hivatalos okirat meghamisításának bûncselekményét az követi el, aki a hivatalos okiratnak a szöveg vagy az aláírás bármely módon történô megváltoztatása révén, meghamisítása alapján a cselekmény jogkövetkezményekkel járó eredményét éri el. Büntetése 3 hónaptól 3 évig terjedô börtön. Ha a hamisítást tisztviselô követi el szolgálati feladatkö-rének ellátása során, a büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedô börtön. A hivatalos okiratokkal azonos elbírálás alá esnek a jegyek, szelvények vagy a jogkövetkezményekkel járó összes más nyomtatványok. A cselekmény kísérlete büntetendô.

A magánokirat-hamisítás bûncselekményét az követi el, aki a hivatalos okiratok meghamisításánál feltüntetett módon meghamisítja az iratot, azt felhasználja vagy átengedi más személynek felhasználás érdekében, jogkövetkezmények elérése céljából. A cselekmény büntetése 3 hónaptól 2 évig terjedô börtön vagy pénzbüntetés. A kísérlet büntetendô.

A hamis okirat felhasználásának bûncselekményét az követi el, aki tudja, hogy az hamis, de mégis felhasználja, valamely jogkövetkezmény elérése céljából. Ha a felhasznált okirat hivatalos, a cselekmény büntetése 3 hónaptól 3 évig terjedô börtön, magánokirat esetében pedig 3 hónaptól 2 évig terjedô börtön vagy pénzbüntetés.

A hamis nyilatkozat bûncselekményét az követi el, aki a valóságnak meg nem felelô nyilatkozatot tesz egy állami szerv vagy intézmény, vagy más közintézmény számára, jogkövetkezmény elérése céljából, a saját maga vagy más számára, amikor a törvénynek vagy a körülményeknek megfelelôen az adott nyilatkozat az elérendô cél megvalósítására szolgál. A cselekmény büntetése 3 hónaptól 2 évig terjedô börtön vagy pénzbüntetés.

Az értelmi hamisítás (falsul intelectual) bûncselekményét az követi el, aki mint tisztviselô szolgálati feladatainak teljesítése keretében az igazságnak meg nem felelô tényeket vagy körülményeket igazol, vagy tudatosan nem tüntet fel bizonyos adatokat vagy körülményeket. A cselekmény büntetése 6 hónaptól 5 évig terjedô fogház. A kísérlet büntetendô.

A személyazonosság hamisítása. Ezt a bûncselekményt az követi el, aki hamis személyazonosságot tulajdonít magának, vagy egy más személynek, hogy így tévedésbe ejtsen vagy tartson egy állami szervet, intézményt vagy más közintézményt, jogkövetkezmény elérése céljából, a saját maga, vagy más érdekében. E cselekmény büntetése 3 hónaptól 3 évig terjedô börtön. Ugyanilyen büntetés szabható ki annak, aki átenged másnak olyan iratot, amely személyazonosságot igazol, vagy igazolás és azonosítás alkalmával felhasználható, ezek jogtalan felhasználása céljából.

Mellau György

Hétköznapi pszichológia

Agresszívek lettünk, s ezt tükrözi beszédstílusunk is. Miért feledkezünk meg arról, hogy a durvaságra durvaság a válasz?

E népi bölcsességbôl fakadó régi mondás érvényes ma is, hiszen azt jelenti: ahogyan, amilyen hangnemben hozzánk szólnak, hasonlóképpen válaszolunk vissza. Ma - joggal - sok szó esik a köznyelv eldurvulásáról, ami napjainkban már nemcsak a nagyközönség körében dívik, hanem betört a "társadalmi elit" szférájába is. Nyomon követhetô a parlamenti vitákban, a nyilvánosság elôtti szereplésekben csakúgy, mint a tömegkommunikációs források írott és elektronikus változataiban.

A pszichológiai kutatások egyik fô területe a beszéd lelki törvényszerûségeinek feltárása, az emberi közlésfolyamat vagy kommunikáció rendszerének, tartalmának, sajátosságainak és céljainak tudományos megközelítése. A kommunikáció alapjában két pólusú, ami a beszélô és hallgató viszonyában és kölcsönhatásában jut kifejezésre. A kommunikáció lélektanának egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy az emberek közötti kapcsolatokat javítsa mind egyéni, mind társadalmi síkon. A beszédkommunikáció mellett nem kerülhetik el a figyelmet a beszédet kísérô nem szóbeli közléselemek sem, például az arckifejezés, a kézmozdula-tok, a testmozgás, a gesztikuláció. Ezek sokszor megerôsítik a mondanivalót, de sokszor ellene hatnak. Elôfordul gyakran a pozitív szöveg elhangzását kísérô gúnyos mosoly, vagy lekicsinylô kézmozdulat. Ezek, ha tudatosak, sértôek, ha tudattalanok uralkodóak a valóságos véleményrôl.

A kapcsolatkeresés fô eszköze ugyan valóban a beszéd, de nem mindegy, hogy milyen stíluseszközök jutnak kifejezésre beszédünkben. Beszédünk stílusa lehet vonzó vagy taszító, kapcsolatteremtô, sôt éppen azt elkerülô kizáró vagy romboló. "A stílus maga az ember" - tartja a régi szállóige. A beszédstílus fokozatosan alakul ki bennünk környezetünk, a társadalom hatására. Általában, ha mások véleményt alkotnak rólunk, elsôsorban erre a stílusra gondolnak. A fölényes, durva stílus gyakran mint hatalmi motívum jelenik meg, s arra szolgál, hogy az illetô saját elképzelését keresztül vigye. Az agresszivitás hátterében azonban többnyire védekezési szándék rejlik: azért támad, azért agresszív az illetô, mert állandóan mások részérôl támadást sejt. Ilyen értelemben a durvaság, a gorombaság egyfajta bizonytalanság, szorongás, félelem jele, amit az illetô egyén vagy csoport ily módon kompenzál.

A helyes önértékelés és önkontroll, a másik ember tisztelete, a kulturált stílus természetes beépülése a mindennapi életben megannyi tényezôje annak, hogy szót értsünk egymással. A tisztes "adjonisten"-re, barátságos "fogadjisten"-t kapjunk
válaszul.

Túraajánló

"Majd elfelejtjük, / hogy túl sok volt a hó…", idézzük Gittai István versét, hisz most már igazán itt a tavasz, de aki kicsit magasabbra merészkedik, ne csodálkozzon, ha még fehér világot talál, akárcsak túratársaink a múltkoriban fenn a Mezôhavason, a Görgényi-havasok legmagasabb csúcsán (1777 m).

Ezt az utat ajánlja e hét végére Csányi László. Legelônyösebb kiskocsival menni, hisz így a túra különben unalmasnak tetszô részét hamar meg lehet tenni, Szováta és a cserepeskôi bánya között nagyon jól karbantartott az út (15 km kb.). A bánya mögött beinduló ösvényen (nem jelzett, tudakozódni lehet az ôröktôl) kb. 15 perc alatt elérjük a piros pont jelzést. Innen 30 perc a "dûrgôház", majd 1 óra múlva megpihenhetünk az Asztalkônél. Továbbhaladva, félórányi járásra bejön a kék sáv jelzés, melyen fél óra alatt elérhetünk a csúcsra. Ha szép az idô, a fáradságért kárpótol az elénk táruló panoráma, de az erdôk csendje, a tavaszodó világ, a hó alól kibúvó sok szép tavaszi virág mindenképpen szép élménnyel ajándékoz meg. A felkészültebb túrázó visszafele a kék jelzést követheti, ám ez kb. 17 km-es távot jelent le a Sebes-patak völgyében, gyakran a patakmederben haladva, az utolsó 10 km pedig már az országúton. Természetesen, akiknek nem megoldható a kocsis változat, azok számítsanak arra, hogy a túrát egy nap alatt nem tudják megtenni, s valahol éjszakai szállást kell keresniük.

Farkas Iván képével és Hajdú Zoltán-versidézettel kívánunk hasonlóan szép élményeket, az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében.

"Nos, jöjjetek meleg tavaszi / szelek, ti simogató, vidám / lurkók, az ég füttyös kamaszi, / s ti olvasztó fénysugarak, / áradt vizeket terelgetôk, / hogy szippantsátok fel a havat! / Melegre vágyódik az élet, / segítsetek hát ti is nekünk, / természetbeli jó testvérek."

Ügyintézés

A megye postahivatalaiban:

- április 27, 29, 30, továbbá május 3 és 7 rendes munkanap.

- május 1, 2 és 6 szabadnap.

- A marosvásárhelyi telekkönyvi hivatalnál május 1, 2, 3 és 6-án munkaszüneti nap van.

- A marosvásárhelyi bíróságon május 1-jén és 6-án szabadnap.

A közszállítási vállalatok programja a következô:

A távolsági buszok május 1, 2, 3, 4 és 6- án szombat-vasárnapi program szerint közlekednek. Május 5-én, vasárnap, az ortodox húsvét elsô napján a távolsági buszok a garázsban maradnak.

A marosvásárhelyi Közszállítási Rt. és a Siletina társult vállalat autóbuszai valamennyi ünnepnapon, beleértve május 5-ét is szombat- vasárnapi program szerint közlekednek, azaz a gépjármûpark 55 százaléka áll majd az utazóközönség rendelkezésére.

Az Electrica villanyáramszolgál-tató vállalat pénztárai április 27-én délelôtt nyitva tartanak. Május elsejétôl május 7-ig viszont nem lehet kiegyenlíteni a számlákat.

A megyei Informatizált Lakosság-nyilvántartó Hivatal tájékoztatása szerint az új típusú útlevél igényléséhez a következôkre van szükség:

- típuskérvény;

- a CEC-nél befizetett, 315.000 lejrôl és 512.000 lejrôl (827.000) szóló nyugta;

- a személyazonossági igazolvány és ennek fénymásolata;

- a régi útlevél.

Esetenként: házasságlevél, válási végzés, az elhunyt házastárs halotti bizonyítványa, a névváltoztatásról szóló igazolás.

A régi típusú útleveleket lejártuk után nem hosszabbítják meg.

14 éven aluli gyerekek számára az egyéni útlevél kiállításához szükséges iratok:

- típuskérvény ;

- a CEC-nél befizetett 827.000 lejrôl szóló nyugta;

- születési bizonyítvány;

- a születési bizonyítvány fénymásolata;

- mindkét szülô személyazonossági igazolványának fénymásolata;

- mindkét szülô által a közjegyzônél tett nyilatkozat, (ha az egyik szülô külföldön él, akkor Románia követségén tett nyilatkozat);

- a régi útlevél;

Esetenként: a szülôk válási végzése vagy az elhunyt szülô halotti bizonyítványa.

Gyerekcsoportok esetében a csoportútlevélhez szükséges iratok:

- az útlevélosztályhoz címzett átirat attól az intézménytôl, ahová a gyerekek tartoznak (iskola, óvoda, elhelyezési központ stb.), amelyben feltüntetik a gyerekek számát, az úticélt, azaz azt az országot, ahová utaznak és az ott- tartózkodás idôtartamát;

- fénymásolat a meghívólevélrôl;

- a csoport vezetôje által közjegyzô elôtt tett nyilatkozat, amelyben felelôsséget vállal a csoportért;

- a CEC-nél befizetett 220.000 lejes nyugta;

- a CEC-nél a csoport minden tagja nevére befizetett 60.000 lejes nyugta;

- a csoport minden tagja számára két útlevélkép;

- fénymásolat a születési bizonyítványról;

- mindkét szülô közjegyzô elôtt tett beleegyezése; esetenként válási végzés vagy az elhunyt szülô halotti bizonyítványa.

Az Informatizált Lakosság-nyilvántartó Hivatal útlevélosztályának programja:

Az iratok benyújtása: hétfôn 8.30-14.30 és 15.30-19.30 óra között, kedden, szerdán és csütörtökön 8.30-14.30 óra között, pénteken 8.30-13.00 óra között.

Az útlevelek kibocsátása: hétfôn, kedden és szerdán 13.30-15.30 óra között, csütörtökön 13.30-19.30 óra között, pénteken 11.00-13.00 óra között.

Több olvasónk jelezte, nem kapták meg az összjövedelmi adó bevallásához szükséges nyomtatványokat, amelyet idén megyénkben kísérleti jelleggel postán juttattak el a címzettekhez, azaz azokhoz a személyekhez, akik tavaly már nyújtottak be összjövedelmi bevallást.

Mint Baba Monica, a Közpénzügyi Igazgatóság szakfelügyelôje tájékoztatott, az íveket tartalmazó borítékok ajánlva érkeztek és a címzettek valószínûleg nem voltak otthon. A posta tíz napig tartja a leveleket, azután átküldi a városi Pénzügyi Igazgatósághoz. Azok a személyek, akik nem kapták meg az íveket, jelentkezzenek a polgármesteri hivatal 7-es szobájában, ahol átvehetik a nevükre címzett borítékokat. Abban az esetben, ha itt sincs a boríték, akkor fénymásolt nyomtatványokat bocsátanak az adófizetô polgár rendelkezésére, lévén, hogy eredeti példányból nincs elegendô. A felügyelô szavait idézve: a pénzügyminisztériumnak nincs annyi pénze, hogy postán névre szóló és a pénzügyi igazgatóságokhoz korlátlan mennyiségû adóbevallási ívet küldjön.

Az összjövedelmi adóbevallási ívek beadási határideje április 30.

A posta közvetítésével ezután minden hónap tizedikétôl osztják a nyugdíjakat, közölte a központi sajtó, a Nyugdíjpénztár Országos Tanácsának határozatára hivatkozva. Ha a nyugdíjasok saját bankszámlájukra utaltatják a nyugdíjakat, akkor a nyugdíjpénztárnak kötelessége folyó hónap 13-15-ig feltölteni a folyószámlákat.

Ezzel kapcsolatban Iacob Emilia, a megyei Postahivatal igazgatója elmondta, hogy szerda délutánig sem a megyei nyugdíjpénztártól, sem a brassói postaigazgatóságtól semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy a nyugdíjak május hónapban már tizedikére megérkeznének a címzettekhez.

Osztrák preferenciák

Erdély és a Bánát vonzották és fogják vonzani a jövôben is a leginkább az osztrák befektetôket, nyilatkozta Franz Bachleitner, a bukaresti osztrák nagykövetség kereskedelmi attaséja csütörtökön, Aradon. Bachleitner rámutatott, az ország nyugati régióiban valószínûleg növekedni fog az osztrák befektetôk száma, olyan területeken, mint a mezôgazdaság és a turizmus. "A Romániában levô osztrák cégek elsôsorban a textiliparban és a fémmegmunkálásban mûködnek, de a turizmus és a mezôgazdaság kezd vonzóvá válni. Csupán a múlt év folyamán 68.000 osztrák turista jött Romániába, s ez elég ok arra, hogy segítsük e szektor fejlôdését", hangsúlyozta a kereskedelmi attasé. Kifejtette, az Ausztria és Románia közötti kereskedelmi kapcsolatok, melyek értéke 2001-ben 1,1 milliárd dollárt tett ki, mélyen alatta maradnak a két ország lehetôségein. Jelenleg Romániában közel 2.000 osztrák cég mûködik, az osztrák befektetések értéke mintegy 650 milliárd dollár.

Körözöttek a szekrényben

Csütörtökön tartóztatott le egy körözött temesvári lakost a rendôrség, akit annak a garzonnak a szekrényében találtak meg, amelybe múlt év ortodox Húsvétja elôtt betört. Alexa Zagrean ellen azért adtak ki körözési parancsot, mert elmenekült a 3 évi börtönbüntetés elöl, melyet azután kapott, hogy szomszédja, Vasile Zimbru kamrájából ellopott 8 sonkát, 7 szalonnát és 40 kilogram kolbászt. A férfi egy teljes éven keresztül nem találták. Szerdán meglátogatta a nôvérét, aki ugyanabban a lakásban él, amelyben Vasile Zimbru. A férfi meglátta és értesítette a rendôrséget, de csütörtökre, mikor a rendôrök le akarták tartóztatni, eltûnt. Egy idô múlva egy szekrényben találtak rá. Mint mondta, azért bújt oda, mert ott melegebb volt, mint a lakás többi részében, ugyanakkor a tulajdonostól is tartott. Vasile Zimbru azt mondja, nem tudja megbocsátani Zagreannak, hogy Húsvétkor a hagyományos ételek nélkül hagyta. Alexa Zagreant letartóztatták.

Pozsonyban ülésezik az EDU

Április 25-27. között kerül sor Pozsonyban az Európai Demokrata Unió Vezetôségi Tanácsának (EDU Steering Committee) 81. ülésére. Mikulas Dzurindával, Szlovákia miniszterelnökével, Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, Szlovákia Parlamentjének alelnökével való találkozó keretében a résztvevôk tájékozódnak a szlovákiai politikai helyzetrôl. Az ülés napirendjén szerepel Európa különbözô államaiban lezajlott és sorra kerülô választások elemzése, az Európai Néppárt és EDU integráció, az októberben sorra kerülô EDU Pártvezetôk Konferenciájának elôkészítése. Az EDU Vezetôségi Tanácsában Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök képviseli az RMDSZ-t.

Sikeresen pályára állították a Szojuzt

Sikeresen pályára állították csütörtökön közép-európai idô szerint 8 óra 35 perckor a Szojuz orosz ûrhajót, fedélzetén Mark Shuttleworth dél-afrikai milliomossal, a világ második ûrturistájával. Az ûrhajó a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) felé tart. A Moszkva mellett ûrrepülési irányítóközpont jelentése szerint a Szojuz TM- 34 típusú ûrhajó a kazahsztáni Bajkonur ûrállomásáról indult 8 óra 27 perckor, nyolc perc elteltével pedig pályára állt. Fedélzetén tartózkodik Jurij Gidzenko orosz kozmonauta, Roberto Vittori, az olasz légierô pilótája és a 28 éves dél-afrikai milliomos, internetes vállalkozó. Az indulás gond nélkül és a tervnek megfelelôen történt. A 49 méter hosszú ûrjármû közép-európai idô szerint várhatóan szombat délelôtt 9 óra 57 perckor érkezik meg az ûrállomáshoz. Shuttleworth 20 millió dollárt fizet a tíznapos ûrutazáson való részvételért. Egy részét már kifizette, a teljes összeget a május 5-ei földre szállás után egyenlíti ki. Az indulás elôtti este elmondta, hogy gyermekkora óta álmodozott az ûrutazásról. Bevallotta, hogy most egy kicsit mégis nyugtalan az út miatt - jelentette az AP.

Közép-európai csúcstalálkozó májusban

A közép- és délkelet-európai országok európai szerepvállalása és a régióban végbemenô átalakulási folyamat lesz a fô témája annak a csúcstalálkozónak, amelyet május 31-én és június 1-jén tartanak Ljubljanában tizenhat térségbeli ország államfôinek részvételével. A szlovén elnöki hivatal szerdai közleménye szerint a megbeszéléseken szó lesz még az Európai Unió és a NATO keleti irányú bôvítésérôl is. A csúcstalálkozón részt vesz Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Ukrajna, Moldova, Románia, Bulgária, Horvátország, Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szlovénia államfôje. Mint az AFP utalt rá, tavaly az olaszországi Verbaniában tizennégy elnök vett részt a tágabb közép-európai térség nyolcadik csúcstalálkozóján.

Évi beszámoló közgyûlés

A Csontritkulást Megelôzô Romániai Társaság - ASPOR - vezetôsége április 27- én, szombaton tartja évi beszámoló közgyûlését. A délelôtt 10 órakor kezdôdô tanácskozásra a társaság vezetôsége szeretettel várja a tagságot megyeszékhelyünkön, a Liviu Rebreanu utca 31. szám alatti székhelyére. A más helységbeli csoportok küldötteinek az ASPOR megtéríti az utazás költségeit. Bôvebb tájékoztatással a titkárságon, illetve telefonon, a 168-392-es számon szolgálnak.

Hunyadi László Baráti Kör

A Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió szombat délelôtti mûsorában, április 27-én, szombaton 8.40 és 10 óra között a mûsorvezetô Fülöp Erzsébet és Szélyes Ferenc színmûvésszel, Hunyadi László szobrászmûvésszel valamint dr. Ábrám Zoltánnal, az EMKE Maros megyei szervezetének elnökével beszélget. Szó esik majd a Hunyadi László Baráti Kör megalakításáról, valamint a nyugalmazott színészkollégák támogatásának lehetôségeirôl. Az adás idején a hallgatók a 161-222-es számot tárcsázva fogalmazhatják meg a színház életével- gondjaival kapcsolatos kérdéseiket.

Neves személyiségek felvételrôl

Brassó neves személyiségei címmel a Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió helyszíni mûsort sugároz felvételrôl szombaton, április 27-én délután 4 és 6 óra között. A brassói mûsor vendége dr. Nagy Erzsébet nyugalmazott orvos, Reiff István irodalomtanár, a Búzavirág együttes alapítója, valamint Szentner József litográfus, természetjáró. Fellépnek a Brassói Egyetem zenemûvészeti fakultásának fiatal elôadói. Szerkesztô-mûsorvezetô László Edit.

Meghívó a klubba

Ma délután öt órai kezdettel, megyeszékhelyünkön, a MADISZ székhelyén (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 81-es terem), a Teszerakt Sci-fi Klubban Szatmári Zsolt értekezik a Majmok bolygója címû filmrôl.

Minden szabad?!

E címbeli téma szolgál vita tárgyául annak az országos ifjúsági konferenciának, melyet április 26. és 28-a között tartanak váro-sunkban, és amelynek munkálatai ma délután 4 órától kezdôdnek a Suceava utcai templomban, a Kolozsvár- külsô és Marosi Református Egyházmegye, a Marosvásárhely X. kövesdombi református gyülekezet, valamint a CE Szövetség közremûködéseként.

Táncoló, daloló vendégek Ákosfalván

Egy más világ kapujában címmel ellátott zenés, táncos népi mûsorával vendégszerepel Ákosfalván, április 28-án, vasárnap este hét órától a mûvelôdési házban a Maros Mûvészegyüttes. Tagjai széki, mezôségi, kalotaszegi, Küküllô menti táncokat illetve népdalokat mutatnak be. Közremûködik Bôr Hunyadi Csilla, Víg Ágnes és Kásler Magda (ének), zenekarvezetô Moldován Horváth István.

Még megtekinthetô a Foto Natura

Vasárnap, április 28-án 11 és 18 óra között még megtekinthetô megyeszékhelyünkön a Várgalériában az Örökmozgó Turista Egyesület valamint a Népújság által közösen rendezett Foto Natura természetfotó-kiállítás. Továbbra is szeretettel várnak minden érdeklôdôt a szervezôk.

Éneklô ifjak találkozója

Immár a nyolcadik alkalommal rendezik meg Székelyudvarhelyen a Bárdos Lajos-Palló Imre Éneklô Ifjúság Kórusfesztivált. Marosvásárhelyrôl a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart hívták meg. A Kovács András vezette dalos együttes tízperces, világi szerzeményekbôl készült összeállítással lép hangversenypódiumra.

Gregorián dallamok vonzásában

Ma délután öt órától háromnapos gregorián tanfolyam indul a Deus Providebit Tanulmányi Központban, Jakabffy Tamás cantus magister vezetésével. Este hét órától a Keresztelô Szent János templomban pedig a kolozsvári Vox Turturis kamaraegyüttes hangversenyez. Szombaton, 27-én folytatódik az intenzív gregorián tanfolyam, utána a hat órától tartandó szentmisét követôen héttôl ötvenperces bemutató éneklésre kerül sor, szintén Jakabffy Tamás vezényletével a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis közremûködésével. Vasárnap, 28-án de. a 11.30-tól tartandó szentmisén elhangzó énekeket mindazok fogják énekelni, akik e hétvégi intenzív tanfolyamon részt vettek.

A tánc világnapja

A marosvásárhelyi Mini-Arabesque balettegyüttes április 29-én, hétfôn délután hat órai kezdettel mutatja be, a tánc világnapjára, ünnepi balettmûsorát a Nemzeti Színház nagytermében.

Baleset

Április 24-én, este nyolc óra körül riasztották a marosvásárhelyi tûzoltóalakulatot. Az 1918. December 1. úton, a takarékpénztár mögött egy öt-hat méternyi mélyedésbôl kellett egy kisfiút kiemelniük a tûzoltóknak. A gyereknek ijedtségen kívül más baja nem esett.

Gondatlanság

Szintén e hó. 24-én, a kora esti órákban csengett a telefon, ezúttal a segesvári tûzoltóságon. A Bunesti községi Crit faluban, a 9-es számú utcában, a 130. szám alatt lakó Berescu Lucretia portájára kellett sietniük a tûzoltóknak, aki miután udvarát kitakarította, megseperte, a hulladékot, szemetet meggyújtotta. Leégett emiatt a fából épült csûr, és mintegy 80 négyzetméternyi felületen az istálló teteje.

Válogatás

A marosvásárhelyi Maros felnôtt kézilabdacsapatába játékosokat - lányokat - válogatnak április 27-én és 28-án de. 10 órai kezdettel a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban.

Vendégek az anyaországból

A Kecskeméti Református Egyházközség Vég Mihály énekkara három alkalommal lép különbözô gyülekezetek elé e hét végén. Szombaton, e hó. 27-én este hét órától Marosszentkirályon, a református templomban, vasárnap, 28-án de. 11 órától a marosvásárhelyi V. Felsôvárosi Egyházközségben, illetve ugyanaznap este hét órai kezdettel Szovátán, szintén a református templomban. Karvezetô Pungur Béla lelkész-kántor.

VÁSÁROLOK forgalomba bejegyzett gépkocsit. Tel. 095-882- 755. (38499)

VESZEK jó állapotban levô Oltcitot. Tel. 136-258. (-)

ELADÓK színes televíziók. Tel. 132-751, 094-239- 001. (38709)

ELADÓ 1991-es évjáratú dízel Opel Kadett 1700, 1986-os évjáratú dízel Isuzu duba. Tel. 094- 513-122, 095-473-922. (38628)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, színes televíziókat, automata mosógépeket garanciával és szállítással a város területén. Tel. 165-373, 094-626-544. (37563)

KAKASDON eladó 14 ár földterület, ami alkalmas lakásépítésre, kertnek, kaszálható. Tel. 253-320. (38638)

A BIROTECH KFT elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (4196592)

ELADÓ teljes asztalosfelszerelés. Érdeklôdni Nyárádmagyarós 368. szám, vagy 350, Ádám Ferenc. Tel. 065/576-490, belsô 42. (38716)

VESZEK szénát, 180-320 kg közötti bikaborjakat, korlátlan számban