Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Mindig meglep, pedig már megszokhattuk volna, hogy Romániában a törvények és a szabályok csak addig érvényesek, amíg az éppen hatalmon lévôk érdekeit szolgálják. Olyankor mindig van elég tekintély a hatóságokban, hogy érvényesítsék akaratukat, egyébként a jogaiban csorbított fél panaszkodhat, interpellálhat, pereskedhet amíg csak akar - s amíg bírja cérnával.

Még az átlagosnál is nehezebben veszik rá magukat a hatóságok azoknak a jogszabályoknak az érvényesítésére, amelyek a kisebbségek jogainak védelmében születtek, s különösen nagy az ellenállás, ha magyar vonatkozású "engedmény" életbe léptetésérôl van szó. Persze, szó se róla, a parlament elfogadta a közigazgatási törvényt oly formában, hogy azzal Európa felé toleráns arcát mutathassa, együttmûködési szerzôdést kötött a magyarok érdekvédelmi szervezetével, ami ugyancsak szalonképességét hivatott igazolni
"kifelé", az pedig Brüsszelben és környékén amúgy sem látszik, hogy az alkalmazás akadozik, de nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy ott gáncsolják, ahol csak tudják.

Az idei év áprilisa pedig igencsak bôvelkedik hasonló keresztbetevésekben. Itt van például a Bolyai líceum ügye, amely az eredeti pozitív hozzáállást követôen (a megállapodás aláírása) egyre furcsább irányba tolódik. A Nagy-Románia párttól amúgy senki sem várta, hogy másként reagáljon, mint ahogy tette, azt azonban igenis elvárnánk a kormánypárt felelôs beosztású tagjaitól, hogy végre kiálljanak - a nacionalista kórus ellenében is - az európai szintû kisebbségi jogok védelmében. Az utóbbi napok nyilatkozatai azonban csupán azt bizonyítják, hogy a román társadalom és politikai osztály érettsége, toleranciakészsége még mindig valahol a bányabéka ülepének szintjén helyezkedik el.

Ha pedig országos szinten lehet semmibe venni a törvényeket és a megállapodásokat, helyi szinten sincs ez másként. Nesze neked anyanyelvûséghez való jogot biztosító közigazgatási törvény, nesze neked tanácsi határozat, a marosvásárhelyi utcanévtáb-lák csakis "hivatalosan" feliratozva jelenhetnek meg a sarkokon. A cinizmus csúcsa azonban az, hogy az eredeti táblákat, amelyeken többek között a feliratozás nem túl esztétikus és túlságosan kis méretû betûtípusa is kifogásolható volt, néhány nap alatt ki lehetett cserélni, ám ezeken az utca neve továbbra is kizárólag románul szerepel (mert úgy "akarja" az, aki pillanatnyilag a végrehajtó hatalmat birtokolja), s ami, ha lehet, még felháborítóbb, hogy a magyar nyelven feltüntetett utca, illetve tér szavak viszont lényegesen kisebb betûvel olvashatók - már amennyiben az ember elég közel megy, hogy egyáltalán elolvashassa. Ezek után azt már igazán csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint az utca és a tér szavak közneveknek minôsülnek, s ezért kis kezdôbetûvel írandók - nem mint a táblákon, naggyal. Ezt a bakit azonban biz isten elnéznénk, ha legalább Dózsa György becsületes székely neve is helyet kapott volna egy sorral följebb.

A kormányprogram egyik kitétele a tulajdontörvények végrehajtása. Ezen belül legfontosabbnak mondják a föld- és erdôtörvény alkalmazását, illetve a tulajdonosok birtokba helyezését. Ehhez azonban sok mindenre szükség van, mindenekelôtt a területek jogi helyzetének tisztázására, magyarán a tulajdonbizonylatok kiállítására. A miniszterelnök a "birtoklevelek évének" nevezte ki a 2002-es esztendôt, ami azt jelenti, hogy az év végére a birtoklevelek 90 százalékát szeretnék kiosztani a tulajdonosoknak.

Ezzel a programmal hatalmas munkát zúdítottak a helyhatóságok, földosztó bizottságok nyakába. Tízesztendôs lemaradást kell behozniuk. A rendszeres heti videokonferenciák egyik vesszôparipája is ez. A közigazgatási miniszter figyelmének középpontjában áll Maros megye, amely egyike a "birtoklevél-verseny" kullogóinak. Emiatt (?) már leváltották a megyei kataszteri hivatal igazgatóját is, és nemegyszer nevesítették a lemaradt községeket. Érdekes módon éppen a Nyárád, és a Küküllô menti községek nem igyekeznek a földtörvény alkalmazásával.

Helyzetkép

Március 21-én, a megyei konzultatív bizottság plénuma elôtt ismertette a tulajdontörvények, köztük a földtörvény alkalmazásának helyzetét Ferenczy Petru, a prefektúra fôtitkára, a megyei földosztó bizottság titkára. Eszerint a 18/1991-es törvénynek megfelelôen, a megyében 121 ezer személy vált föld-, illetve erdôtulajdonossá, összesen 127.327 hektáron, amelybôl több mint 80 hektár erdôterület.

A megyei földosztó bizottságnak több mint 150 ezer birtoklevelet kell kiosztania, ebbôl 2002. március 15-ig 80.589-en jutottak túl. A fôtitkár szerint a 2002-es birtoklevél-program kidolgozásakor figyelembe vették, hogy a szántóterületek 90%-a "de facto" a tulajdonosok birtokában van. Azonban, tette hozzá, a kormány által is követelt ugrásszerû növekedést a helyi földosztó bizottságok nem tudják a szakemberek segítsége nélkül teljesíteni.

A megyei bizottság elégedetlen Erdôszentgyörgy, Nyárádremete, Makfalva, Nyárádmagyarós, Havadtô, Gyulakuta, Mezôpanit, Vámosgálfalva, Alsóbölkény, Csíkfalva, Nyárádgálfalva, Bonyha helyi bizottságainak tevékenységével, mivel ezek a helységek 11,6% és 27,5% között állnak a birtoklevelek kiosztásával. Felkérte a megyei kataszteri hivatalt, a mezôgazdasági igazgatóságot, a mezôgazdasági tanácsadó hivatalt, vonják felelôsségre azokat, akik nem teljesítik a kötelességüket.

Magyarázat-változatok

A fenti adatok birtokában kérdeztük meg Ferenczy Petrut, hogy bár a polgármestereket tartják felelôsnek a lemaradások miatt, köztudott, hogy a hanyagságon kívül sok egyéb is közrejátszott, így véleménye szerint melyek lehetnek az okok, és milyen fontossági sorrendbe állítaná ezeket?

A fôtitkár szerint egyik ok, hogy a földterületek jogi helyzete nem minden esetben tisztázott. 1989-ig számos területet, a telekkönyvek mellôzésével összevontak, megváltoztattak. Másik, hogy 1990-ben csak a volt téeszek (CAP) területének visszaadását tekintették fontosnak, amelyet azonban nem lehet elválasztani az állami gazdaságok (IAS) területeitôl. Legnagyobb gond a területek kijelölése, azonosítása. Harmadik okként a parcellák nagy számát említette. Mint mondta, csak Maros megyében vannak esetek, hogy egy tulajdonos tulajdonjogot igazoló lapján 20-30 parcella szerepel, ami nagyon lelassítja a birtoklevelek kiállítását. Ugyancsak gond, hogy kevés a szakember. Nincs elég topográfus például a kataszteri térképek elkészítéséhez. Végül, de nem utolsósorban a helyi földosztó bizottságok érdektelensége is a lemaradások egyik oka, nem beszélve arról, hogy vannak helységek, ahol érdekcsoportok, klikkek akadékoskodása is nehezíti a munkát.

1200 per zajlik

A kérdésre, hogy mit tehet a megyei bizottság a lemaradások behozásáért, Ferenczy elmondta, hogy probléma volt az állami gazdaságok területeivel. Azokat bérbe adták, s nem egy esetben másoké volt, mint akik használták. Sokan megkapták a birtoklevelet, amivel a jogi részét a dolognak megoldották, a területet azonban nem vehették birtokukba. Ezek rendezése a megyei bizottság egyik prioritása. Ahol lehetett, akár a bizottság határozatait is módosították a törvényes elôírások tiszteletben tartásával, illetve figyelembe véve a rendelkezésre álló területek nagyságát. Februárban 14 központban tartottak tanácskozást a polgármesterekkel, jegyzôkkel, szakemberekkel megoldásokat keresve a helyzet megoldására. Példaként említette a Radnót és Románkocsárd közötti határvita orvoslását. Sok esetben egy helység területe egy másik helységhez tartozik. Ebbôl viszályok keletkeznek. Ilyen vagy más problémák miatt jelenleg több mint 1200 per van folyamatban.

Ugyanakkor kártérítést adnak ott, ahol az igényelt területet valamilyen okból nem lehet visszaszolgáltatni. Például, mondta, Marosvásárhelyen a visszaigényelt területek 20%- át beépítették, nem lehet természetben visszaadni. A megyei bizottság körültekintéssel igyekszik megoldani a vitás kérdéseket. "Ha naponta egy problémát megoldunk, az már elôrelépés, annyival kevesebben lesznek az elégedetlenek", mondta végül Ferenczy Petru.

Az Észak-Atlanti Tanács és Románia képviselôinek kedd esti találkozója után Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: a NATO értékeli, ahogyan a román kormány betartotta vállalásait, különösen a hadsereg újjászervezése tekintetében, melynek eredményeképpen Románia hitele megnövekedett a NATO-csatlakozás folyamatában - közli a Mediafax.

A NATO-tagországok képviselôi arról érdeklôdtek, hogyan fejlôdött az utóbbi hónapokban a román gazdaság, mennyi a hadsereg jelenlegi létszáma, hogyan biztosítja a kormány a kisebbségek és az árvaházi gyerekek védelmét, valamint Romániának a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatait. Ugyanakkor azt is elemezték, miképpen járulhat hozzá Románia és Bulgária a délkelet-európai biztonság garantálásához.

"Romániát most úgy értékelik, mint a térség biztonsági elemét és ha holnap döntenének a csatlakozásról, nagyon optimista lennék", mondta Nastase. A NATO-tagországok által a február végi bukaresti értékelés alapján készített jelentés pozitív: elismeri a gazdasági és katonai reform hatékonyságát, mutatott rá a kormányfô.

"A tagországoknak azonban nincs minden esetben azonos véleményük. Ezek fôleg a nemzetközi örökbefogadások kérdésében képviselnek különbözô álláspontokat, de a kormány ezen a területen is kidolgoz egy stratégiát, amely minden felet megelégedéssel tölt el", tette hozzá Nastase.

Arra a kérdésre, vajon a NATO-csatlakozás kérdésében számíthat-e Románia az Amerikai Egyesült Államok támogatására, Nastase azt válaszolta, az USA kormányának és Szenátusának Románia meghívásával és a szövetség bôvítésével kapcsolatos álláspontja pozitív, de ahhoz a feltételhez kötött, hogy Románia minden követelménynek megfeleljen.

"George Robertson, a NATO titkára azt mondta, létezik egy "elônyös áramlat", ami Románia NATO- csatlakozását illeti, úgyhogy a szövetségtôl kapott jelzésektôl optimistán térünk vissza Bukarestbe", hangsúlyozta a miniszterelnök.

A történelmi magyar egyházfôk és RMDSZ- küldöttség a kormányfônél

Az RMDSZ javaslatára, és egyben eleget téve a magyar egyházfôk régebbi kérésének, Adrian Nastase miniszterelnök ma fogadta a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ képviselôit. A Victoria- palotában folytatott megbeszélésen az egyházak részérôl jelen volt: dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Papp Géza református püspök, Kovács Zoltán fôgondnok, a Királyhágó- melléki Református Egyház részérôl, Szabó Árpád unitárius püspök, Roós Márton római katolikus püspök, Amma Zoltán vikárius és Fodor József általános helynök, a római katolikus püspökség részérôl, Kovács Erzsébet, az evangélikus egyház tanácsosa, valamint Csendes László, az evangélikus egyház részérôl. Az RMDSZ részérôl jelen volt Borbély László ügyvezetô alelnök, a képviselôház titkára, Puskás Bálint, a szenátus titkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselôházi frakciójának alelnöke, illetve Markó Attila államtitkár-helyettes. A kormány részérôl jelen volt: Adrian Nastase miniszterelnök, Octav Cozmânca közigazgatási miniszter, Vasile Dancu, köztájékoztatási miniszter, Serban Mihailescu kormányfôtitkár, valamint Razvan Theodorescu vallás- és kultuszminiszter.

A tanácskozást követôen Borbély László képviselô elmondta: a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ képviselôi az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozóan jelezték, hogy teljes visszaszolgáltatást óhajtanak. Ami az épületek használatát illeti, természetesen hajlandóak tárgyalni, hosszabb idôtartamú szerzôdéseket kötni azokkal az intézményekkel, amelyek az illetô épületekben mûködnek. A szerdai megbeszélésen a jelenlevôk külön kitértek azoknak az épületeknek a helyzetére, amelyeket a már érvényben lévô sürgôsségi kormányrendeletek alapján vissza lehetne szolgáltatni. Az ilyen jellegû visszaszolgáltatás ügyintézése kissé felgyorsult az utóbbi két hétben, és valószínû, hogy két-három héten belül nyolc-tíz épületet visszaszolgáltatnak - közölte Borbély László képviselô, aki ugyanakkor hangsúlyozta: ezt a folyamatot kell követni. A tárgyaláson természetesen szó esett az egykor az egyházak tulajdonába tartozó földterületek visszaszolgáltatásáról is.

Borbély László továbbá közölte: valószínû, hogy a mai kormányülésen határozat születik a lerombolt bözödújfalusi templomok újraépítésének támogatásáról. A jelenlevôk ezen kívül megtárgyalták a nem egyházi személyek fizetésével, illetve a számukra leosztott pénzösszegekkel kapcsolatos gondokat. A felekkel abban állapodtunk meg - tájékoztatott Borbély László -, hogy az egyházak képviselôi összeállítanak egy igénylistát, amelynek alapján követni fogják, hogy mi valósult meg, és mi nem. A találkozót az RMDSZ képviselôje egyértelmûen pozitívként értékelte; konkrét dolgokról tárgyaltunk, és bízunk abban, hogy azok meg is oldódnak - mondta

Az Osztrák Statisztikai Hivatal - tekintettel az Alkotmánybíróság kétnyelvû helységnévtáblákra vonatkozó, hevesen támadott döntésére - kedden nyilvánosságra hozta a tavaly nyári népszámlálás adatait a Karintia tartományban élô szlovénekre vonatkozóan.

Eszerint valamelyest, mintegy 10 százalékkal csökkent a tíz évvel elôbbi, elôzô népszámlálás óta azoknak a száma, akik Karintiában a szlovént adták meg rendszeresen használt nyelvként. Hasonló arányban csökkent azoknak a településeknek a száma, ahol az Alkotmánybíróság szerint kétnyelvû táblákat kellene állítani. A szakértôk becslése szerint a csökkenés 60 százalékban a nyelvet használó népesség idôs korának, 30 százalékban az adatközlési magatartás változásának a számlájára írandó.

Az Alkotmánybíróság azt mondta ki decemberben, hogy a vonatkozó törvény korábbi értelmezésétôl eltérôen nem csupán a 25, hanem a hosszabb idôn át tíz százalék feletti nemzetiségi lakossággal bíró településeken is ki kell tenni a kétnyelvû táblákat. Ezt - valamint személy szerint a testület elnökét - akkor igen élesen támadta Jörg Haider, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt volt elnöke, s máig vezéralakja, egyben Karintia tartományi elöljárója. (A többi érintett tartományban a döntés megvalósítása nem okozott gondot.)

Haider most megismételte, hogy a taláros testület döntése nyomán nem helyeznek ki tartományában új táblákat - "Nem hagyok magamnak százalékokat elôírni az Alkotmánybíróságtól" - mondta. Ám hangsúlyozta, hogy érdekelt a konszenzus megtalálásában. Ezzel kapcsolatban a megoldás keresésében közremûködô települések számára anyagi elônyöket helyezett kilátásba azzal, hogy ezeket a szövetségi állam fedezi majd.

Wolfgang Schüssel kancellár április 25-re hívta össze azt a konferenciát, amelyen a karintiai szlovének képviselôi és a többi érdekeltek hivatottak megtalálni azt a megoldást, amely megfelel mindannyiuknak és az Alkotmánybíróság döntésének is.

Kedden a zöldek kisebbségi ügyekkel foglalkozó szóvivôje, Terezija Stoisits az alkotmánybírósági döntés haladéktalan megvalósítására szólított fel. Stoisits utalt arra, hogy még a korábbi értelmezéshez képest is a szükségesnél kevesebb megfelelô tábla van Karintiában.

Izraeli-palesztin konfliktus

Csak akkor válik lehetségessé a tûzszünet az izraeliek és a palesztinok között, ha az izraeli hadsereg véget vet a cisz- jordániai palesztin területekre való behatolásoknak, és ha felújulnak a biztonsági tárgyalások a két fél között - jelentette ki szerdán Colin Powell amerikai külügyminiszter.

Jeruzsálemi sajtóértekezletén, amelyen közvetítô kísérletének tapasztalatait összegezte, jelezte, hogy a roppant feszült helyzetben nem sikerült fegyvernyugvásra bírnia a feleket, közvetítô kísérletének elsôdleges célja tehát nem valósult meg. Kiemelte viszont, hogy ígéretet kapott Ariel Sharon izraeli miniszterelnöktôl a palesztin településeket újra megszállás alatt tartó izraeli csapatok néhány napon belüli visszavonására. "A tartalékosok már megkezdték a hazatérésüket, és a többi izraeli csapat is kivonul (az újonnan megszállt palesztin területekrôl) néhány napon vagy hozzávetôleg egy héten belül" - mondta az amerikai külügyminiszter.

Másfelôl hangsúlyozta: Jasszer Arafat palesztin elnöknek fel kell lépnie a palesztin terrorizmus ellen. Értésére adta Arafatnak kettôjük szerdai találkozóján, hogy "a Palesztin Hatóság nem köntörfalazhat tovább ez ügyben, hanem egyértelmûen el kell határoznia, hogy véget vet a terrorizmusnak".

Powell közölte, hogy szerdán hazautazik Washingtonba, de hozzátette, hogy a nem túl távoli jövôben visszatér a közel-keleti térségbe, és újabb kísérletet tesz a feszültség enyhülésének elôsegítésére. Jelezte, hogy rövidesen a Közel-Keletre érkezik George Tenet, a Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) igazgatója is, aki korábban már kidolgozott egy tûzszüneti javaslatot az izraeli-palesztin ellenségeskedés beszüntetésére. (E javaslat nem vált valóra.)

Az amerikai külügyminiszterrel tartott szerdai tárgyalása után Arafat elmondta az AP tudósítójának: sürgette az amerikai kormányt és a nemzetközi közösséget, hogy együttes erôvel lépjenek fel elszigeteltségének megszüntetéséért, hassanak oda, hogy az izraeli hadsereg számolja fel ostromgyûrûjét, amelyet a rámalláhi (palesztin) elnöki hivatal köré vont.

Arafat azzal vádolta Sharon izraeli kormányfôt, hogy noha visszavonulást ígért, újabb ciszjordániai palesztin területek megszállására adott parancsot.

Arafat az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint szerdán azt is kérelmezte, hogy az Iszlám Konferencia Szervezete tartson rendkívüli csúcsértekezletet a Jordán folyó nyugati partján uralkodó súlyos helyzet miatt. A palesztin vezetô ez ügyben felvette a kapcsolatot a szervezet jelenlegi vezetôjével, a katari emírrel.

Az izraeli vezetés eközben jelezte, hogy lehetôvé tenné a Rámalláhba zárt Arafatnak, hogy részt vegyen egy, amerikai irányítás alatt a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi konferencián, amennyiben a palesztin vezetô tényleges elkötelezettséget mutatna a béke megteremtése iránt. Errôl Sharon szóvivôje beszélt az AFP hírügynökségnek.

"Katasztrofálisnak és eredménytelennek" minôsítette Powell és Arafat találkozóját Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter. "Powell hamis izraeli ígéreteket továbbított a kivonulással kapcsolatban a palesztin félnek. Izraelnek egyáltalán nem áll szándékában kivonulni" (az újonnan megszállt palesztin területekrôl) - mondta a katari al- Dzsazíra televíziónak adott nyilatkozatában.

Szaeb Erekat palesztin fôtárgyaló is kudarcként értékelte Powell küldetését, és Sharonra hárította a felelôsséget az állítólagos fiaskóért. - Az izraeli miniszterelnök "szabotálta Powell minden erôfeszítését" - mondta a sajtónak, közvetlenül Arafat és Powell találkozója után, amelyet az izraeli katonák által körülzárt rámalláhi elnöki hivatalban rendeztek.

Sharon egyelôre nem nyilatkozott a Powell-közvetítés eredményérôl vagy eredménytelenségérôl, de az amerikai külügyminiszter látogatásának utolsó napján, szerdán azt mondta az izraeli hadsereg rádiójában, hogy kormánya elvet minden olyan javaslatot, amely szerint nemzetközi békefenntartó erôket kellene telepíteni a térségbe az izraeli hadsereg és a palesztin fegyveresek szétválasztása céljából.

"A nemzetközi erô jelenléte roppant veszélyes lenne Izraelre nézve. Ez az erô nem tudná megakadályozni, hogy (palesztin) terroristák jussanak át Izraelbe, és bûncselekményeket kövessenek el ott, az izraeli hadsereget viszont megakadályozná a válaszadásban" - hangsúlyozta. - Korlátozott létszámú amerikai megfigyelôi csoportot ellenben hajlandó lenne fogadni az izraeli kormány - tette hozzá.

Montenegróban egy hete mûködésképtelen a kormány, nincs parlamenti támogatottsága, de Filip Vujanovic miniszterelnök még mindig nem mondott le.

A montenegrói kabinet a múlt héten szerdán esett szét, miután a kisebbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) ígéretét beváltva kilépett a koalíciós kabinetbôl amiatt, hogy a montenegrói parlament elôzô nap elfogadta a Szerbia és Montenegró államjogi kapcsolatait átalakító belgrádi megállapodást. A párt indoklása szerint a koalíciós szerzôdés arról szólt, hogy a kormány megvalósítja Montenegró függetlenségét, a belgrádi megállapodás pedig három évre elodázza e cél elérését, kérdésessé teszi a montenegrói államiság megújítását, és lassítja az elkezdôdött reformfolyamatot.

A 77 tagú montenegrói törvényhozás 58 képviselôje szavazta meg a belgrádi megállapodást. Az Együtt Jugoszláviáért ellenzéki koalíción kívül a Milo Djukanovic montenegrói elnök vezette Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) tagjai is az egyezmény mellett voksoltak.

A belgrádi megállapodás aláírása miatt a Djukanovic kisebbségi kormányát kívülrôl támogató Montenegrói Liberális Szövetség (LSCG) már korábban megvonta támogatását a kabinettôl, ezért a kormánynak gyakorlatilag nincs a mûködéshez szükséges támogatottsága a parlamentben.

Blagota Mitric ismert montenegrói alkotmányjogász a Politika címû belgrádi lapban hangsúlyozta, hogy Vujanovicnak le kellett volna mondania, miután négy minisztere távozott a kormányból. Az alkotmány szerint a kormány bukása után az elnöknek tíz napon belül ki kell jelölnie az új kormányfôt, akinek hatvan napon belül kormányt kell alakítania. Ha ez nem sikerül neki, akkor rendkívüli választást tartanak.

A liberálisok azt hangoztatják, hogy a párt egyetlen kiutat lát a patthelyzetbôl: a rendkívüli parlamenti választások megtartását, mert a kormány "alkotmányellenesen mûködik, ami botrányos". Hasonló keménységgel válaszol a liberálisok kijelentésére Djukanovic, aki - saját elmondása szerint - az egész kormányválságra úgy tekint, mint egy kormányátalakításra, melynek során a montenegrói függetlenséget támogató pártok ismét szövetségre lépnek egymással.

Miodrag Zivkovic, a liberálisok, illetve Ranko Krivokapic, a szociáldemokraták pártvezetôje a minap Brüsszelben járt. Mindketten ígéretet tettek Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôjének, hogy elfogadják és végrehajtják a belgrádi megállapodást. Állítólag azt is megígérték, hogy az elkövetkezô három évben nem fognak elôrehozott választásokat követelni, mert ez elodázná a Jugoszlávia helyébe lépô új állam, Szerbia és Montenegró megalakulását.

A helyzet átláthatatlan, és csak találgatni lehet, hogy mi folyik a kulisszák mögött. A Politika elemzôje úgy látja, hogy a nyilvános fellépések, kijelentések csak egy politikai színjáték részét képezik, és teljesen más történik a háttérben. Kiszivárgott az a hír is, hogy Djukanovic, Zivkovic és Krivokapic között titokban már el is kezdôdtek a tárgyalások a kormány megalakításáról.

Montenegróban egyébiránt május 15-én helyhatósági választásokat tartanak, amelyeken az egymással elvileg szemben álló két volt koalíciós partner, a DPS és az SDP számos városban együtt indul.

Újraindul a munka a marosszentkirályi gyermekfaluban

Az amerikai Children’s World Embassy Alapítvány képviselôivel folytatott tárgyalások nyomán körvonalazódni látszik az árva és elhagyott gyermekek számára építendô marosszentkirályi központ sorsa. Mint beszámoltunk róla, az amerikai alapítvány vállalta a 11 házból és egy központi épületbôl álló gyermekfalu befejezéséhez szükséges összeg törlesztését és meghatározott ideig a mûködési költségeket. A megyei tanáccsal, a gyermekjogvédelmi igazgatósággal és a marosszentkirályi tanáccsal kötött szerzôdés után azonban az alapítvány képviselôi két évig nem jelentkeztek. A szerzôdés értelmében a gyermekfalu építését idén októberre kellene befejezni.

- A tárgyalások után az amerikai alapítvány képviselôi ígéretet tettek, hogy folytatják a munkálatokat - tájékoztatott Domby Károly. - A helyszíni terepszemle során megvizsgálták az elsô elkészült házat, elmondták javaslataikat, s vállalták a szerzôdésben foglaltak betartását. Tudni kell, hogy az elsô ház elkészítése, amelybe júniusba beköltözhet az elsô család, 30.000 dollárba került. A megyei tanács kiegészítô szerzôdést fog megfogalmazni, amelyben leszögezi a tanácskozás eredményeit, vagyis azt, hogy folytatódik az építkezés, a központi épületben az orvosi rendelôk mellett gyógyszertár, kereskedelmi helyiségek fognak mûködni. Vagyis a központi épületben levô helyiségek egy része bizonyos szolgáltatásokat biztosít a közelben levô új negyed lakóinak is. Az még nincs eldöntve, hogy ki lesz az a házaspár, aki beköltözik az elsô házba, ahol saját gyermekeivel együtt 6-8 árva gyermeket is nevelni fog. Azt tudjuk, hogy a gyerekeket a 3-as számú elhelyezési központban élôk közül választjuk ki - nyilatkozta az igazgató, aki azt is elmondta, hogy egyelôre nem lehet tudni, hogy a gyermekfalu további 10 háza és a központi épület, mikor készül el.

A számítógép szerepe az oktatásban

A közoktatási intézményekben levô számítógépek hasznosítása, a minôségi tanítás biztosítása érdekében a Pedagógusok Háza, a megyei tanfelügyelôséggel közösen pályázatot hirdet, amelyen tanárok és tanítók vehetnek részt. Mint Dascal Martintól, a Pedagógusok Házának vezetôjétôl megtudtuk, az egyéni vagy csoportos jelentkezôk számítógépes programmal vehetnek részt a megmérettetésen.

- Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a városi és vidéki oktatók kezdeményezései, ötletei nem jutnak el a pedagógus társadalomhoz, csak helyi szinten használják ôket. Jelenlegi pályázatunkkal azokat bátorítjuk, akik munkájuk során, az oktatási folyamatban használják a számítógépet. Lehetnek nyelvtanárok, reál tantárgyakat oktató szakemberek. A pályázat feltételei: pályázni lehet egyéni számítógépes programmal, a program témáját a szakminisztérium által jóváhagyott tananyagból kell választani, a téma jól körülhatárolt kell legyen. A szoftvereket május 15-ig kell benyújtani lemezen vagy CD-n a Pedagógusok Háza titkárságára. Fontos hangsúlyozni, hogy magyar nyelvû programokat is elfogadunk. A legjobbnak ítélt program készítôjét, készítôit 200 eurós díjjal jutalmazzuk. A könnyen alkalmazható, hasznos munkákból egy könyvtárat állítunk össze a székházban, s az érdeklôdô pedagógusok rendelkezésére bocsátjuk - nyilatkozta Dascal Martin, aki azt is elmondta, hogy a pályázat idôszerûségét bizonyítja az a tény, hogy a szakminisztérium támogatja az iskolák számítógéppel való felszerelését.

Bôvebb felvilágosítást a 160-880-as telefonszámon nyújtanak, a pályázatról a következô e-mail címen kérhetôk adatok: ccd- ms@fx.ro.

A hôenergia, villamosáram, üzemanyag és víz árának növelése újabb nehézségeket ró az amúgy is szûkölködô lakosságra. A társadalmi béke, elégedettség helyett általános nélkülözés tapasztalható a társadalomban. Megtörténhet, hogy az elégedetlenség miatt újra az utcára vonul a lakosság - vélekedik a Fratia Szabad Szakszervezeti Tömbhöz tartozó Szabad Szakszervezetek megyei egyesülete. Az egyesület tagjai április 11-i soros ülésükön elemezték a szakszervezeti tagok és az ország lakosságának helyzetét, s újból arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság életszínvonala napról napra csökken, a megélhetés egyre nehezebb lesz. Az egyesület vezetôje, Vas Stefan közleményt juttatott el szerkesztôségünkbe, amelyben felszólítja az ország vezetôségét, hogy rövid idôn belül tegyen valamit az ország lakossága érdekében, s ne csak a külföldi szervezetek, nemzetközi fórumok elvárásait teljesítse. Az éhség semmibe veszi a törvényt, figyelmeztetik a választottakat a szakszervezetek képviselôi.

A breazai Egészségügyi és Betegségmegelôzô Orvostudományi Központ kóstolással egybekötött vegetáriánus konyhamûvészeti kiállítást szervez a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az április 21-én, vasárnap 15 órakor megnyitásra kerülô kiállítás a vegetáriánus konyhamûvészeti elôadások befejezô rendezvénye

Orrhangú kiejtésrôl akkor beszélünk, ha valaki magánhangzók képzésekor nem zárja el teljesen orrüregét a tüdôbôl kiáramló levegô elôl, hanem a magánhangzót az orrán és a száján át képezi. Tehát jellegzetes (orrüregi) mellékzöngével ejti a magánhangzókat. Bizonyos mássalhangzók - az m, n, ny és kiejtésbeli változataik - természetesen orrhangúak, mégpedig úgy, hogy ejtésük közben csak az orron engedjük ki a levegôt, mert szájüregünket teljesen elzárjuk.

A magánhangzók orrhangú ejtése némelykor természetes, máskor kiejtési hiba vagy idegenszerû modorosság, állandó kiejtési sajátosságként pedig beszédhiba.

Orrhangú mássalhangzók szomszédságában, különösen pedig két ilyen mássalhangzó közt (pl. nem) a magánhangzók egy része, illetve néha egésze, természetes ejtésben is kissé orrhangú színezetet kap, de ezt észre sem vesszük, amíg nem feltûnô. Természetesnek tartjuk azt is, ha s, sz, z, zs elôtt (néha más hang elôtt is) az n helyett a magánhangzó végét ejtjük orrhangúan (vonszol, bronz; van zsák, színre).

Az már kiejtési hiba, ha szó végén szünet vagy magánhangzó elôtt sem ejtik ki tisztán az m, n, ny hangot, hanem beleolvasztják az elôzô magánhangzóba. Francia jövevényszavainkban pedig, amelyek már meghonosodtak, fölösleges finomkodás a franciás orrhangú magánhangzók ejtése: /pero~/fazo~/. Másféle modorosság a táncdaléneklésben divatos állandó orrhangú hangszín.

Beszédhibának tekintjük, ha valaki sohasem zárja el orrüregét a kiáramló levegô elôl, hanem minden magánhangzót orrhangúan ejt. Ha ez csak rossz szokásból, rossz beidegzôdésbôl ered, tervszerû gyakorlással kell javítani rajta, ha azonban szervi oka van, csak orvosi beavatkozás segít a bajon.

Más jelenség, de szintén az orrüreg szerepével függ össze, a "náthás" beszéd. Akinek eldugultak vagy gyulladásosak az orrjáratai, az orrhangú mássalhangzókat nem tudja kiejteni, ezért "dádhásad" beszél. Ez tehát fordítottja az orrhangúságnak (negatív orrhangúság); az orrüreg akkor is zárva marad, amikor rajta át kellene kiáramlania a levegônek.

A magyar nyelv napjai

Április 19-én és 20-án a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban megszervezik a magyar nyelv napjait. A megnyitó péntek reggel 9 órakor kezdôdik, a vendégeket Ráduly János néprajzkutató köszönti. Megnyitóbeszédet mond Nagy L. János, a szegedi Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskola professzora és Péntek János, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem professzora. Fellépnek a Bolyai Farkas líceum tanulói. Az I-IV. osztályos tanulók mesemondó versenyére és a Kôrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedôre 10 órától kerül sor. Délután a kisiskolásoknak játszóház, a pedagógusoknak és középiskolásoknak városnézés. Este 8 órától Kilyén Ilka elôadóestjére, táncházra és könyvbemutatóra kerül sor. Szombaton 9 órakor kezdôdik a szakmai konferencia, elôadók Nagy L. János, Egyed Emese és Pethô Ágnes, majd 12 órától díjkiosztó ünnepség, délután 5 órától a Bolyai Farkas líceum dísztermében hangverseny és fotókiállítás lesz.

Elôadások a tanulmányi házban

A Deus Providebit Tanulmányi Házban április 20- án, szombaton 9 órától dr. Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem tanára tart elôadást a következô témakörökben: Határok, határokon átnyúló kapcsolatok az átalakuló Közép-Európában, Magyarország határainak alakulása a honfoglalástól napjainkig, csatlakozás, illetve a schengeni határ.

Föld-napi nagytakarítás

A Föld napja alkalmából a Tudor Vladimirescu Állami Gimnázium (volt 20-as iskola) és a Mihai Viteazul Állami Gimnázium (volt 5-ös iskola) megszervezi a számológépgyár környékén, a Tudor negyed közelében levô erdôrész kitakarítását. A szervezôk jó néven vennék, ha a környékbeli tömbházak lakói és a kerttulajdonosok is részt vennének az akcióban. A diákok április 22-én, hétfôn a számológépgyár melletti víztorony közelébôl indulnak. A polgármesteri hivatal biztosítja a szemét elszállítását.

Környezetvédelmi menet

A Romániai Cserkészek marosvásárhelyi szervezete a polgármesteri hivatal, valamint a Környezetvédelmi Felügyelôség támogatásával vasárnap környezetvédelmi felvonulást szervez. A csapatok 14 órakor indulnak a város négy különbözô pontjáról: a megyei kórháztól, az Egyesülés negyedbeli fotópapírgyártól, a nagyállomásról és a Tudor negyedi Shell üzemanyagtöltô állomástól. A menet a Rózsák tere fele tart, ahol környezetvédelemmel kapcsolatos bemutatókra kerül sor.

Kertészeti kiállítás

Díszcserjéket, virágokat, fából készült bútorokat, kertészeti eszközöket és kertdíszeket, úszómedencéket láthatnak azon a kiállításon, amelyet a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a megyei erdészeti hivatal szervez április 18-20. között a város központjában. A fôtéri parkban kiállítandó tárgyak, felszerelések célja otthonosabbá, szebbé tenni a lakást és a kertet. A hivatalos megnyitót ma 12 órakor tartják.

Országúton

Pénteken 19 órakor a marosvásárhelyi Philotea klubban (Calarasilor utca 2. szám) bemutatják Fellini 1954-ben készült Országúton címû filmjét.

Három tûz

Hétfôn késô este legelôtûz miatt riasztották a segesvári tûzoltókat, amely több mint 3 és fél hektáron pusztított és fennállt a továbbterjedés veszélye. Keddre virradó éjszaka a marosvásárhelyi Bábolna utca 17. szám alatt tizenkét PVC eurokuka gyúlt meg és égett el. Mezôpanitban szintén keddre virradó éjszaka gyúlt meg Barabási Piroska istállója és szénacsûrje. Több mint 350 négyzetméter tetôzet, 4 tonna széna, 2 tonna szalma, egy szekér és épületfa égett el. A tûzoltók szerint a tüzet valószínûleg ismeretlen tettes okozta.

Vízbe fúlt egy fiatalember

Hétfôn a tûzoltók speciális csoportja Dicsôszentmártonban a Kis-Küküllôbôl egy holttestet emelt ki. A vízbe fúlt Socol Eugen, 24 éves fiatalember.

Áramszünet

Április 19-én, pénteken 8-16 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen az 1848-as sugárút 38-44. számok, valamint a Lamîitei utca 13-19., 25-27., 31-37. és 10-12. számai között. Szintén április 19- én 8-17 óra között nem lesz villanyáram a Harcsa, a Fûzfa, Corvin Mátyás tér, Malom utcában, valamint a Cuza Voda utca Corvin Mátyás tér és Traian Mosoiu utca közötti részén.

A liberálisok és a holokauszt

A PNL vezetôsége elhatárolódik Norica Nicolai és Mircea Ionescu Quintus liberális szenátorok holokauszttal kapcsolatos nyilatkozataitól. Kettejük véleménye magánvélemény, amely semmire sem kötelezi a pártot, nyilatkozta szerdai sajtótájékoztatóján Teodor Melescanu, a párt elsô alelnöke. "A párt visszautasítja a két szenátor kijelentéseit és Valeriu Stoica elnök tárgyalni fog velük errôl", mutatott rá Melescanu. A két liberális szenátor egy héttel ezelôtt tiltakozott a 31/2002-es sürgôsségi kormányrendelet ellen, mely egyebek mellett azt írja elô, hogy azok, akik nyilvánosan tagadják a holokausztot vagy ennek következményeit, hat hónaptól öt évig terjedô börtönbüntetésben részesülnek. Mircea Ionescu Quintus azt mondta, a kormány meg kellett volna magyarázza, mit jelent a holokauszt szó, hogy azok, akik kétségbe vonják, tudják, mirôl beszélnek. Norica Nicolai, a Szenátus Védelmi Bizottságának tagja kijelentette, kérni fogja a holokauszt- tagadók büntetésérôl szóló cikkely eltörlését. Melescanu hangsúlyozta, a PNL határozottan támogatja e kormányrendeletet, a román liberálisok ugyanis "különösen érzékenyek a második világháború áldozatainak sorsára, fôleg azokéra, akik tömeggyilkosság áldozatai voltak". A szóban forgó rendeletet a szenátus Emberijogi Bizottsága megjegyzés nélkül elfogadta, s ezek után a Védelmi Bizottság elé kerül, amely szintén jóváhagyja. A rendeletre vonatkozó alapjelentést a Jogi Bizottság készíti el május elején.

Krónikus sárgaság orvosi mûhibából

Orvosi mûhiba következményeként krónikus sárgaságban betegedett meg egy tizenegy éves fiúcska. Ionut Cristescun másfél évvel ezelôtt látszottak a sárgaság tünetei. Miután Petrozsénybôl Tîrgu-Jiuba küldték, két hétig kórházban feküdt, s édesanyja szerint vitaminkezelésben részesítették. Ahogy hazajött, Ionut fejfájásra, fulladásos tünetekre és hányingerre kezdett panaszkodni, lefogyott és nem nôtt tovább. 2002 márciusának kezdetén a szülôk ismét ellenôrzésre vitték a gyermeket, s a tîrgu-jiui orvosok ezúttal a kolozsvári 2-es számú Gyermekkórházba küldték. Az itteni orvosok megállapították, a fiúcska a sárgaság egy olyan formájában szenved, amely vérrel terjed. Nicolae Miu, a kórház igazgatója kijelentette, meggyôzôdése, hogy a gyermek egy olyan injekció vagy oltás révén kapta el, amelynek beadásához nem kellôképpen fertôtlenített eszközöket használtak. Ionutot kolozsvári orvosok a továbbiakban is megfigyelés alatt tartják.

Élelemjáradék a rendôröknek

Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) kolozsvári képviselôje kijelentette, a Belügyminisztérium jóváhagyta a rendôrök élelemjárulékainak elmaradására vonatkozó interpellációját - közli a Mediafax. A demokrata képviselô szerint Ioan Rus belügyminiszter megígérte, az áprilisra elôirányzott költségvetésbôl biztosítják a rendôrök élelemjárulékának kifizetését és a parancsnokok és egységparancsnokok már megkapták a megfelelô összegek kiutalásáról szóló végzéseket. E hónap végéig a járulék teljes összegét megkapják. Emil Boc elégedetlen azzal, hogy a Belügyminisztérium nem fogalmazza meg annak okát, miért állították le ideiglenesen ezeket a kifizetéseket. Emil Boc képviselô március 20-án juttatta el interpellációját a Belügyminisztériumba. Az iratban arra hívta föl a figyelmet, a rendôrök alapvetô jogainak figyelembe vétele fontosabb kellene hogy legyen, mint a luxuskocsik vásárlása. Boc szerint a Belügyminisztérium az utóbbi idôben több, egyenként 40.000 eurós Volkswagen Passat V6-ot vásárolt.

Román zsarolókat fogtak el Budapesten

Két román zsarolót fogtak el kedden a rendôrök a Lágymányosi hídnál a fôvárosban, ahol pénzért akarták visszaadni azokat az útleveleket, amelyeket a napokban vettek el tulajdonosaiktól - tájékoztatta az BRFK sajtóügyeletese az MTI-t kedden. Elmondta, hogy a gyanúsítottak két vietnami férfitôl vették el okmányaikat, és pénzt követeltek az iratokért. A sértettek jelentették a rendôrségen a zsarolást, így a keddre megbeszélt találkozóra a vietnamiakat a rendôrök is elkísérték. A két román férfit elfogták, és valószínûleg zsarolás miatt indítanak eljárást ellenük. A sajtóügyeletes beszámolt arról is, hogy az akcióban egy rendôrnek eltört a keze.

Csaknem húszmillióan sztrájkoltak Olaszországban

A keddi olaszországi általános sztrájk elsô mérlege szerint az ország csaknem húszmillió alkalmazottja maradt távol a munkától, hogy tiltakozzék a jobbközép kormány munkajogi reformja ellen. A három nagy szakszervezeti szövetség (CGIL, CISL, UIL) számításai szerint a sztrájkfelhíváshoz a munkavállalók legnagyobb része csatlakozott. Az ország egész területén, minden jelentôsebb városban mintegy kétmillió ember vett részt összesen huszonegy utcai felvonuláson. A munkabeszüntetés méreteit egyébként az áramfogyasztás mértéke is mutatta. Az ENEL áramszolgáltató jelzései szerint ugyanis a lakosság ugyanannyi elektromos energiát fogyasztott ezen a hétköznapon, mint amennyit vasárnap szokott. Ebbôl következik, hogy a dolgozók nagy része távol maradt munkahelyétôl. Az olasz csizma egészét átfogó, nyolcórás országos sztrájkra utoljára húsz évvel ezelôtt volt példa. Akkor ugyanez a három szakszervezeti szövetség az inflációt követô mozgóbérskála felmondása ellen tiltakoztak hasonló méretû megmozdulással.

Szárnyal a fitnesz-ágazat Németországban

Az elmúlt hónapok gazdasági hanyatlása ellenére a fitnesz-ágazat virágkorát éli Németországban: tavaly a 6500 fitnesz-stúdió mintegy 3 milliárd márkás forgalmat bonyolított, háromszor akkorát, mint tíz évvel ezelôtt. A Deloitte and Touche könyvvizsgáló tanulmányában - amelyet a fitnesz idei németországi világvásárára készített - 2005-ig a fitnesz-stúdiók taglétszámának további 1,4 millió fôs emelkedését várja Németországban, 6,8 millióra. 2000-ben egy klub átlag 706 taggal és évi 415 ezer eurós forgalommal rendelkezett, az elmúlt években éves átlagban 30 százalékos növekedés mutattak fel a stúdiók. A elsô számú célcsoport jövôben is a 18-35 évesek lesznek, bár egyre többeket ér el 55 év felett is a fitnesz-ôrület. A Szabadidô és Fitnesz 23. világvásárán, a Fibo 2002-n csütörtöktôl 21 ország 420 kiállítója kínálja termékeit és jelöli ki a legújabb irányzatokat a németországi Essenben.

A héten Brüsszelben tanácskoztak a NATO- tagországok nagykövetei, a fôtitkár elnökletével. A NATO-tanács az a fórum, amely a jelölt országok küldötteivel tárgyal évente egyszer, amikor úgymond felleltározza, mennyiben teljesítették a csatlakozási kritériumokat. Idén ez volt az utolsó ilyenszerû tanácskozás a novemberi prágai csúcstalálkozó elôtt. Romániát Adrian Nastase kormányfô, Mircea Geoana külügyminiszter és Mircea Pascu honvédelmi miniszter képviselte. A miniszterelnök felkérésére, Frunda György RMDSZ- szenátor is részt vett a tanácskozáson.

- Milyen minôségben vett részt az RMDSZ képviselôje?

- A meghívás jelzés volt, hogy az RMDSZ támogatja Románia NATO-felvételét. Az RMDSZ fontosnak tartja az ország csatlakozását az euroatlanti szövetséghez Románia szempontjából, de ugyanolyan fontosnak tartja az itteni magyarság számára is, hiszen a NATO-n belül sokkal inkább biztonságban érezheti magát önazonosság szempontjából, védelmet jelent az etnikai zaklatások és az asszimiláció ellen. Magyarország, Lengyelország és Csehország példája igazolja, hogy a felvételt követôen rögtön három- négyszeresére nôtt a külföldi tôke beáramlása, csökkent az ország rizikófaktora. Valószínû ugyanez történik azokkal is, akiket novemberben meghívnak Prágába.

- Hogyan szerepelt Románia a tanácskozáson?

- A kormány írásos anyagot készített a kritériumok teljesítése kapcsán. Adrian Nastase miniszterelnök azonban szóban is vázolta Románia helyzetét. Nyílt, ôszinte felszólalás volt, hangsúlyozta a pozitívumokat, de nem hallgatta el azt sem, hogy még sok a tennivaló. Kijelentette: Románia nem csak azért igyekszik teljesíteni a feltételeket, hogy felvegyék a NATO-ba, hanem mert meggyôzôdése, hogy csak így javíthat az emberek sorsán.

- A NATO-nagykövetek hogyan reagáltak a tájékoztatásra?

- A 19 nagykövet többsége felszólalt. Mindegyik kiemelte a romániai pozitív változásokat, ugyanakkor nem hallgatták el azt sem, hogy vannak még nyitott kérdések.

- Melyek azok a problémák, ahol változtatni, javítani kell?

- Három csoportba lehet ezeket sorolni. Egyik a külügyi problémákról szólt, mint például a regionális stabilitás és a jószomszédi kapcsolatok. A belügyi kérdések közül a korrupciót, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az örökbefogadásokat, illetve a gyermekvédelmet, általában a kisebbségek védelmét, hangsúlyosan a romák helyzetét emelték ki. Végül hadügyi téren is van tennivaló: a hadsereg arzenálját modernizálni, illetve a NATO fegyverzetével kompati-bilissá tenni.

- Hogyan érzékelte a NATO-nagykövetek Romániához való viszonyulását?

- Véleményem szerint a labda román térfélen van. Ugyanis a felszólalók nagy többsége támogatja Románia felvételét. Az USA nagykövete elmondta, hogy Bush elnök az Északi- tengertôl a Fekete-tengerig képzeli el a NATO- bôvítést, ugyanakkor ragaszkodik a teljes kritériumrendszer teljesítéséhez. Biztató volt, hogy a hangadó államok, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország is támogatásukról biztosították Romániát. Az új tagállamok, elsôsorban Magyarország is támogatásáról biztosított és üdvözölte, hogy a romániai magyarság képviselve volt a magas rangú fórumon. Maga lord Robertson fôtitkár úgy fogalmazott, hogy ha a "rövid terhesség" ideje alatt Románia folytatja az elkezdett trendet, pozitív elbírálásra számíthat az ôszi csúcstalálkozón.

EU/Románia - parlamenti társulási vegyes bizottság

Az Európai Unió és Románia parlamenti társulási vegyes bizottsága kétnapos brüsszeli ülésén egészében pozitív értékeléssel foglalkozott Románia csatlakozási felkészülésével. A vegyes bizottság a bíráló megjegyzések és ajánlások mellett nagyra értékelte a román kormány erôfeszítéseit a tagságra való felkészülésben, és határozatában támogatta Románia azon igényét, hogy hívják meg a NATO-ba a szövetség novemberi prágai csúcsértekezletén.

A bíráló megjegyzések és ezzel kapcsolatos ajánlások arra sürgetik Romániát, hogy jelentôsen fejlessze közigazgatási apparátusát az EU joganyagának alkalmazásában, az elôcsatlakozási alapok forrásainak befogadási készségében. Számolja fel a menekültügy kezelésében mutatkozó súlyos hiányosságokat, fokozza a küzdelmet az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsôséges pártok fenyegetést jelentenek a demokratikus intézmények megszilárdulására és az etnikai kisebbségekre. További lépéseket sürgetett a hátrányos megkülönböztetés ellen, sürgette a bíróságok függetlenségének megteremtését és azt, hogy a kormány erôsítse a jogbiztonságot, kevesebbet éljen a rendeletalkotással törvények helyett, és tegye lehetôvé az árvák vagy állami gondozott gyerekek más országokba való örökbeadását. A határozat sürgette a román kormányt, hogy teremtsen kedvezôbb politikai és jogi környezetet a külföldi beruházásokhoz. Tekintettel arra, hogy a mezôgazdaság a lakosság 40 százalékának megélhetését jelenti, mélyreható korszerûsítést szorgalmaztak az ágazatban, egyebek között az EU SAPARD elôcsatlakozási alapja felhasználását biztosító román ügynökségek akkreditálásával.

A szélsôséges pártokra vonatkozó kitétel vitájában a Nagy-Románia Párt képviselôi élénken tagadták pártjuk ilyen megbélyegzését. Pártjukat európai demokratikus balközép pártnak nevezték, amely minden etnikai kisebbséghez jó szívvel viszonyul - amire nem hangzott el egyetlen ellenvetés sem.

A nyolcoldalas határozati javaslatban egyetlen rövid pont említi a magyar közösséget: a bizottság tudomásul veszi, hogy decemberben megállapodás született a magyar és a román kormány között a magyar kedvezménytörvény végrehajtásáról. A román parlamenti csoportban helyet foglaló két RMDSZ-képviselô, Pataki Júlia és Szilágyi Zsolt módosító indítványként beterjesztette, hogy a bizottság "üdvözli a román kormány ama szándékát, hogy megoldja az államosított vagy elkobzott egyházi ingatlanok ügyét, és erre vonatkozó törvényjavaslatot nyújt be".

Miquel Mayol i Raynal katalán európai képviselô öt pontból álló módosító indítványt nyújtott be, amelyben ennél részletesebben felvetette a magyar katolikus és református egyháztól eltulajdonított 1140 iskola, kórház, szociális gondozó visszaadásának elmulasztását, a székelyek és a csángók hátrányos megkülönböztetését. Hangoztatta, hogy a kétmilliós magyar nemzeti közösségnek joga van a Kolozsváron 1959-ben elvett autonóm anyanyelvû egyetemének visszaszolgáltatásához. Felhívta a figyelmet a múlt hónapban lezajlott romániai népszámlálás ama visszásságára, hogy a nemzetiség bevallását csak ceruzával volt szabad kitölteni, ami így visszaélésekre ad alkalmat. A bizottság vezetôi arra hivatkozva, hogy az indítvány néhány perccel a határidô után érkezett, nem vették figyelembe azt.

Az MVSZ erdélyi tanácsának küldöttsége megfigyelôként részt vett a kétnapos ülésen. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke az MTI- nek elmondta, az erdélyi tagozat részletes dokumentumban fejtette ki ellenvetéseit és megjegyzéseit az Európai Bizottság legutóbbi romániai országjelentésével kapcsolatban, s ezt most szétosztották a parlamenti vegyes bizottság tagjainak. Az MVSZ támogatja Románia EU- csatlakozását, de elvárja, hogy ennek során biztosítsák a kisebbségi jogokat, amit egyébként az Európa Tanács és az EU is követelményként állított.

A Brassói Törvényszék keddi döntése nyomán megindítják a Román Leszámítolási Bank csôdeljárását - tájékoztatták a Mediafax hírügynökség munkatársát pénzügyi körökbôl. A Legfelsôbb Bíróság pénteken visszautasította a bank részvényeseinek kérését, miszerint az ügyet a brassói törvényszékrôl máshova utalják. Ily módon a keddi döntés végleges és elkezdôdhet a csôdeljárás. A bank részvényesei 15 napon belül fellebbezést nyújthatnak be, ez azonban nem állítja le a csôdeljárást.

A nyilvánosságra került információk szerint a felszámolás során a garanciaalap mintegy 20 milliárd lejt kell visszajuttasson a betéteseknek. Mint ismeretes, pillanatnyilag a lakossági betétekre szóló felsô garanciahatár 100,4 millió lej betétesenként.

A nemzeti bank vizsgálatai nyomán kiderült, hogy a leszámítolási banknál elkövetett csalás értéke hozzávetôlegesen 19,2 millió dollár, melybôl 12,1 millió dollárt az ASTRA biztosítótársaság veszteségei tesznek ki, 6 millió dollár bankveszteség, 1 millió dollár pedig a Román Posta bankszámlájáról tûnt el. A "brs"-ügy kapcsán eddig nyolc személyt helyeztek elôzetes letartóztatásba, köztük a bank elnökét, a bukaresti iroda vezetôjét, az ASTRA biztosítótársaság elnökét és másokat. Ugyancsak az ügy kapcsán megtiltották az ország elhagyását a Dramiral Group vezérigazgatójának, aki ellen három büntetôjogi ügyben folyik vizsgálat. A BRS fôrészvényese a Sorin Ovidiu Vântu tulajdonát képezô GELSOR társaság.

Kedden a Legfelsôbb Bíróság határozatot hozott, mely szerint George Constantint és Sever Mescát a rendôrség állítsa elô a Zoe Petre volt elnöki tanácsadó által rágalmazásért beperelt Corneliu Vadim Tudor szenátor perének május 14-i tárgyalására.

Ugyanakkor a Legfelsôbb Bíróság "maximális büntetéssel sújtotta" Sever Mesca képviselôt, akinek fizetésébôl 500.000 lejt vontak le, mert a védelem tanújaként nem jelent meg.

A perben Zoe Petre 50.000 dolláros kártérítést követel Corneliu Vadim Tudor szenátortól, aki egy nemzetközi intézményekhez és szervezetekhez eljuttatott, a hazai sajtó által is átvett memorandumban, gyanús ügyletekben való részvétellel vádolta az egykori hatalmat.

A PRM-szenátor 1999 elején azt nyilatkozta, egy fontos üzletembertôl megtudta, Zoe Petre 5 millió dollárt kapott a Romcim cementgyár privatizálásáért.

Vadim Tudor ügyvédje a Legfelsô Bíróság elôtt rámutatott, az üzletember nem más, mint George Constantin Paunescu, akit a bírók tanúként beidéztek.

A PRM-szenátor egy másik perében, amely kedden zajlott ugyanabban a teremben, tanúként megjelent a PRM-bôl nemrégiben kizárt Sever Mesca és Ilie Neacsu, hogy kihallgassák ôket abban a perben, amelyben C. V. Tudort hamis adatok terjesztésével és hatóság elleni sértéssel vádolják (az elsô tett a Büntetôtörvénykönyv 168/1-es, a másik a Btk. 238-as cikkelyébe ütközik). A szenátor hamis információkat közölt, amelyek ronthatják Románia nemzetközi kapcsolatait, és sértô kijelentéseket tett Emil Constantinescu ex-államfôre vonatkozólag.

(Mediafax)

Hétvége az Aranyos mentén

Aranyosegerbegy. A nyolcvanas évek közepén továbbképzô tanfolyamon vettem részt Kolozsváron. A téli vakációnak csak a gyermekek örülhettek, mi, tanárok különféle "továbbfékezô" kurzusokra kellett hogy járjunk. Varga Sándorral elvetôdtem az Utunk címû szépirodalmi hetilap szerkesztôségébe is. Karácsony szombatja volt - munkanap! De persze a hangulat, az krisztusi volt, emlékszem, bejött Bajor Andor, és végigölelt-csókolt mindenkit, boldog karácsonyt kívánva. Molnos Lajos és Kocsis István akkor is sakkozott, a többiek Marosi Pétert hallgatták, adomázó kedve a plafont verte. Aztán beérkezett az Utunk akkor még fiatal szerkesztôje, Bágyoni Szabó István, egy jobbacska korsó egerbegyi borral. Nekem semmit se mondott akkor a szó, Egerbegyrôl nem is hallottam, azt hittem, Egeresrôl van szó, ott ugyanis megáll a vonat.

De Szabó Pista többször is hangsúlyozta: ez nem akármilyen bor, hanem egerbegyi bor. Az a nap is eltelt, a bort nem felejtettem el, ha jó bort ízlelek, sokáig megmarad a lelkemben. Pár napja véletlenül arra vetôdtem. Aranyosgyéres közepén, Tordára menet, jobbra fordulunk az egyik újdonat ortodox templomnál, és alig haladunk valamit elôre, máris ott a híd az Aranyoson, öregedô atyafiak ültetnek pityókát, oly porhanyónak látszik a talaj, nem csupán morzsolgatni, zsebre vágni is volna kedvem belôle.

Egerbegy az Aranyos bal partján fekszik, olvasom a Gede Sándor lelkésztôl kapott kis szórólapon. Ô 1995- tôl szolgálja ezt a közösséget, melynek "lelôhelye" a hídtól a református templomig (környékéig) terjed, azon túl a nagyközség román része következik. Nevét talán az ott nagy mennyiségben található égerfától és a falu bejáratánál található hegy- begyrôl nyerte. Románul Viisoara a neve, bizonyára borára utalóan. Viisoara nevû falu annyi van Romániában, hogy nem Aranyost, de Dunát lehetne dugni velük. Németül Erlenmarknak mondhatnók. Báthory Gábortól kapott kiváltságokat, a XV. században a Gerendiek birtoka. (Aranyosgerend mellett Vásárhelyrôl kocsikázva jöttünk el.) 1919- ig Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Református temploma 1769-1799 között épült, tornya 1805-bôl való. A világháborúban megrongálódott, 1965-ben újították fel másodjára. 1998-ban teljes felújításba fogtak a hívek. 1932-ben Makkai Sándor szolgált áldással. Azóta szívesen prédikáltak itt püspökök: Vásárhelyi János 1955-ben, Nagy Gyula 1965-ben, Tôkés László 1992-ben, Csiha Kálmán 1993-ban.

Kétszáz év alatt kilenc pap szolgált Aranyosegerbegyen: Kassai Imre, Király Mihály, Barabás József, Tôkés András, Kósa Mihály, Keresztes Nagy Imre, Szász Zoltán, Lôrincz István és ma is Gede Sándor. 1999. május 15-én a felújított 200 éves templomban Csiha Kálmán püspök tartott hálaadó istentiszteletet.

A parókiához csatolt gyülekezeti teremben találkoznak a karéneklés hívei. Környékbeliek, Nagyenyedtôl Tordáig. A terem egy részét "cipzárfallal" kerítették (holland testvérgyülekezetiek segítsége): oda ebédelni hívnak majd. A kisebbik teremszakaszban Nagy Ferenc, a Seprôdi János Nemzetközi Kórusszövetség elsô embere beszél arról, hogy tájegységenként területi szövetségek létrehozása volna üdvös. A Seprôdi Szövetség voltaképpen a daloló "Nagy- Magyarországot" kívánja feltámasztani. Kívánja? Már él. Nagy Ferenc elnök boldogan jelenti be, hogy Felsô-Háromszékrôl 17 kórus, Marosvásárhelyrôl és környékérôl 24 kórus tagja a szövetségnek - a Maros-Aranyos vidéki, itt élô és dolgozó dalkarokkal. Magyarországról pedig, a nem régen Törökbálinton sorra került tanácskozáson az derült ki, hogy 69 kórus tartozik a "seprôdisekhez".

Mármost: a munka jó egybehangolásáért szükségesek a területi tanácsok. Magyarországon már van ilyen, elnöke a minapi beszámolómban kiemelt személyiség, Dárdai Árpád, a soproni és a gyôri filharmonikus zenekar karmestere, a soproni Liszt Ferenc kórus karnagya.

Az egerbegyiekkel könnyû ismerkedni, mert nyílt szívû, tiszta beszédû emberek. A találkozást voltaképpen annak köszönhetjük, hogy a marosvásárhelyi kántor- tanítóképzô fôiskolán egyre több fiatal végez Erdély legkülönbözôbb tájairól; és Balázs Gyôzô kántor úr éppen egerbegyi lévén, Péter Károly alelnökkel és Bíró Sámuel kóruselnökkel szövetkezve keretet kínált a tanácskozásra. Bíró Sámuel kiváló borosgazda, nemrégen nyert díjat az éppen itt, Egerbegyen rendezett versenyen, zamatos borát azonban csak a tanácskozás végén kóstolhatjuk meg. Az aranyosgyéresiek részérôl itt van Szabó Lôrinc Zsombor kántor-karmester, a vásárhelyi iskola másik friss végzettje, és eljöttek a környékbeliek sokan, jegyezni alig bírom: az alsó- felsôszentmihályi kórus részérôl Köble István, Kiss Gyula, Kereki Ildikó, a nagyenyediek részérôl meg Feodor Katalin és Tomai Sándor. Nem jöhetett el Fórika Éva Nagyenyedrôl, hiszen öt kórust vezet (a tanítóképzô minden osztályában), mégis felkérik a jelenlévôk, hogy vállaljon szerepet az Aranyos-Maros területi tanács munkájában, Szabó Lôrinc Zsombor, Balázs Gyôzô, Nyitrai Apollónia és Kereki Ildikó mellett. Az utóbbit leszámítva (akinek azonban hatalmas tapasztalata van), mind igen fiatalok. Velük és általuk és kórusaikkal és falusfeleikkel és gyülekezeti áldozattal, lelkipásztori támogatással kerülhet sor két, a vidéket közelrôl érintô eseményre: szeptember 7-én Aranyosgyéresen a 80 éves helyi vegyes kar jubileumára, és nem sokkal késôbb, szeptember 28-án Eger-begyen a 120 éve mûködô helyi énekkar ünnepén az egyházzenei és népdalfeldolgozásokat éneklô dalkarok találkozójára.

A Seprôdi János Kórusszövetség Erdélyi Tanácsának elnöke fiatal zenetanár, Márton Zsolt. A Marosvásárhelyi Filharmónia énekese nemsokára életre hívja a marosvásárhelyi Seprôdi János Kamarakórust. Nagy Ferenc mellett értôn és okosan irányítja a beszélgetést, egyénisége oly bizalomkeltô, úgy érzem, mintha mindig is ismertem volna.

Nem tudok mindenre odafigyelni. Egerbegyrôl egyéb is érdekel. Nem szabad elhallgatni jelenét. Kónya Attila, az RMDSZ helyi elnöke, éveken át Balánbányán tanárkodott. A diktatúra bukásakor jött haza. Gyéresen tanít, földrajzot. Községi tanácsos, tudja, hány az óra. A gazdaság azért is pang, mert a birtoklevelek kiadásában nagy kerékkötô éppen a helyi polgármesteri hivatal, a többségi tanácsosok. - Itt mi a Marosvásárhelyi Rádiót hallgatjuk, déli tizenegytôl - mondja. - Tudok róla, hogy a Székelyföldön "nem jön be" Marosvásárhely. Itt igen. Tudjuk, mi történik ott, és itt is, Kolozs megyében.

Egerbegy összlakossága közel jár az ötezerhez, de inkább 4400-4600. Ebbôl körülbelül 1200-1300 a magyar. A tiszteletes úr kisegít: - Az egyházi járulékot is fizetô magyar. Egyházi járulékot azok is fizetnek, akik már nem itt élnek, másutt laknak, de egyházközségünkhöz tartozónak vallják magukat.

A Kutyahegy uralja a falut. Alatta halad az út, mondjuk, Mezôcsán felé. Miért érdekes ez? Mert Aranyosgyérestôl kb. 18 kilométeren át olyan, hogy a BMW megnyalná utána mind a négy talpát. - Tudja, Schröder kancellár édesapja ott nyugszik. Errôl annak idején nagy port kavart a média. Tavaly ôsszel hozták rendbe, de a szeptember 11-i New York-i robbantásos katasztrófa miatt a kancellár nem jött el Mezôcsánba.

Ott németek alusszák örök álmukat. Az egerbegyi temetôben is vannak világháborús halottak. A Kutyahegy északnyugati oldalánál dühöngött a front, elkeseredett küzdelem folyt. Harmincnégy honvéd esett el. Az akkor még közterületnek számító határrészben födték el ôket. Ott akkor kopár hegyoldal volt. Azóta a terület az ortodox közösség temetôje lett. A honvédek között nyugszik Pálfalvi Elemér marosvásárhelyi fôhadnagy (?), csak neki van keresztfája; a többi katonának nincs. A kilencvenes változáskor rendbe hozattuk, sírkövet emeltettünk nekik - mondja Kónya Attila. - Mivel nem a mi temetônkben nyugosznak, valakiknek nem tetszett a kegyeletadásnak ez a módja: a mártírok márvány emléktábláját levakolták, lekenték, tehetik (?!), hiszen az ô temetôjükben van...

Schröderstrasse. A csániak bevették a bogot, de be a Kolozs megyei trükkösgazdák is. Csak a helybéliek járnak jól a jó úton.

Ez az út azonban nem közös. A temetôk visszalônek a háládatlan utókorra.

A Seprôdi János Nemzetközi Kórusszövetség szervezésében tartják ez év augusztusának 25-étôl három napon át a Kárpát-medencei kórusok találkozóját Ópusztaszeren.

A kutyahegyi kutyaságokat addigra talán elsimítja a keresztyéni kegyelet és a gyertyás miatyánkot rebegô Idô. Ha mégse: akkor nagyon kellene augusztusra egy szomorúságában is diadalmas, többszólamú kardal, az életüket áldozó katonákért. A magyarok bejövetele mellett lelki szemeink elôtt tündököl a másik panoramikus kép: a magyarok vértanúsága.

Nem szabad felejtenünk.

Régi ismerôsöm keresett meg a közelmúltban. Munkát ajánlott, összemûködést.: Marosvásárhely mûvelôdési múltját szövegezzük tanulmánnyá. Ôt erre az MTA egyik munkacsoportja kérte fel. Hamarjában nem is tudta, mit feleljen, s azt kérdezte tôlem, van-e egyáltalán irodalma a kérdésnek.

Zavarba jöttem. Mit mondjak ennek a barátomnak én, aki az információ forrásánál hasalok naponta tisztes bérezés ellenében? Igazából nincs. Például a két világháború közötti korszak megíratlan. Politikai élete, a város társadalomtörténete, gazdasági vérkeringése egyaránt. Tudjuk, a tankönyvben mindig szántak egy sánta kicsi fejezetet a mûvelôdésnek is a leckék végén, afféle "futottak még" rovatzáróként. De ez még ott sem található fel.

És ilyen szemszögbôl másként festett a város kulturális körképe 1920 és 1944 között, mint a következô negyvenöt évben. Hiszen nincs állandó színháza, szimfonikus zenekara, nincs hosszú életû irodalmi folyóirata, másféle sem - sem magyarul, sem románul (vannak kísérletek, próbálkozások, biztató eleredések és bukások), igazi múzeuma egy - a városi képtár, még Bernády teremti meg, mellé késôbb szerveznek egy történetit a románok, a székelyföldi iparmûvészeti - inkább állandó tárlat. Van ezzel szemben négy-öt középiskolája, felekezetiek és államiak, nyilvános könyvtára kettô (egyikük a Téka, másikuk a kultúrpalotai városi), hiányoznak a minden rangú és rendû egyetemek. Van kaszinó, uszoda, katonai alreál és tanítóképzô, három- négy napilap verseng az olvasókért egyszerre. Nem tudom hány könyv jelent meg ebben az idôben magyarul és románul, de számuk nem túl magas, a kiadók kérészéletûek. A közelben nyaranta a Helikon írói gyûlnek össze. Ôk azok, akik leggyakrabban szerepelnek a Kemény Zsigmond Társaság felolvasó ülésein. Na és a helyiek: Antalffy Endre, Molter Károly, Kabdebó Erna, Metz Pista, Lövy Ferenc, Berde Mária, Sényi László, Gulyás Károly, olykor Kemény János… (Marosi Ildikó könyveibôl tudjuk) Persze, járnak nálunk színházak, vándortruppok, megrendelt folyóiratok. Olykor idelátogató nagyságok estjei. Zeneiskola és színészképzô románul. Három kórház, sörház. Az egyházak sokat tesznek a mûvelôdési életért, de nem profi mûvelôdésszervezôk. Civil szervezetek mûködnek. Kórusok mérik össze erejüket. És vannak bálok, amatôr színjátszás, vendéglôk, sör és flekken, társasági élet, divat, tornakert és teniszmeccsek, úszóbajnokság, focicsapat. Az emberek estéje szabad. Nincs tévé. Legfennebb hetente háromszor mozi a Kultúrpalotában vagy a Transzilvániában, diákhangversenyek. Avattak négy szobrot, aztán elviszik innen, vagy eltûnnek, kaptunk egyet ajándékba Mussolinitôl. A magyar szobrokat ledöntik, helyettük egyet avatnak 24 év alatt. És…

És ezzel nagyjából kimerült a kulturális pezsgés. Olyan, mint a jereváni rádióhoz intézett kérdés: - Tessék mondani, van élet a Marson? - Nem, ott sincs.

Mégis felsóhajtunk és visszasírjuk a soha meg nem tapasztalt kisvárosi csöndet.

Volt egy ronda keddi estém s éjszakám. Többé sem teszem, megnéztem a római nevû sómen sótalan sóját, illetve már korábban rákeccintettem a gyenge fogú szuperhalandzsa-riporter harapnivalójára, ahol kvietált iskolaigazgató- pártmann és gyenge érvû kormánypárti úr szambázott hol hóra-dallamra, hol meg csárdásra. Ráduly Róbertet már semmitôl és senkitôl sem féltem (talán önmagától, saját hübriszétôl, de ez nem ide tartozik). Így érvel a bûntelen nemzedék bûneinkbôl is okuló képviselôje. Iróniájával szemben nincs "védôfegyvere" a nagyromániás dumamesternek.

Marius mellôl hibádzott Sulla, olcsó szójátékra pedig nem ragadtatom magam. Nem tudom, észlelték-e, ez a legény nagyobbat néz, mikor nemszeretem dolgok jönnek elô, mint amikor korlátlan ura a prérinek. Elnézését kérem, ha úgy tûnik: kancsi. Így nézik sokan az erdélyi magyarságot, ehhez nem fér kétség: megfojtanák egy kanál vízben. Ott mutatta önképét (ábrázatán kórisméjét) a mindenbe beleszóló, mindenrôl többet és jobban tudó antibrukán, a matektanárból lett politikai kommentátor, NATO- kioktató, legendás báránybôrös Piroska- faló. Borbély László nyilván felkészült a kanyarfúrós hurrikánra, mégis hátrahôkölt, mikor újabb kilimandzsárós vátramesét szögeztek a szívének; az ókirálysági "filippikák" disznófejû logikáját nem lehet megszokni soha.

Mégsem engedte búnak a fejét, higgadtan, vérnyomását lenyomva tisztességgel érvelt, sôt, kedélyesen. Mintha bizony valami hasznunk származna abból, ha kipécéznek bennünket a nagyromán idea alig-titkos zászlóvivôi, mintha bizony meg tudnók gyôzni a románok jóhiszemû többségét arról, hogy itt néhány szemenszedett gazember toboroz hiszékeny tömeget, a homo neohodákiensis et libánfalvensis új marosvásárhelyi kirándulásáról álmodozva. Mert hát mégis. A tisztességes román ember (is!) azt gondolja: Románia a románoké.

Akinek ez nem tetszik, le is út, Funár gut.

Szóval átérzem én, micsoda energiapazarlás leállni ezekkel. Lemenni kutyába. Azért tisztelem, akik lemennek. Magam nem tudnám megtenni. Mert tudom, kivel s kikkel állok szemben, hiteltelen alakokkal az idôjárásról sem társalgok. (Azt is kiforgatnák.) Másrészt betartom (eddig legalábbis sikerül betartanom) azt a régi szabályt, hogy akinek nem adok a véleményére, azzal nem is bocsátkozom vitába.

A Bolyairól érdemben nem írt a román sajtó. Amíg minden fontosabb lapban meg nem jelenik az intézmény hiteles története, addig nincs nemhogy tárgyalási, de beszélgetési alap sem. A patológiás fizimiskájú vezércikkíró voltaképpen semmit sem tud a Bolyaiakról, ellenben bôszen vagdalkozik és osztogatja blôd tanácsait.

Kell ez nekünk? Hiányzik valami a lelki büdzsébôl? Miféle pedált nyomogatnak velünk, már azáltal is, hogy rákattintunk az ilyesféle mûsorokra? Bod Péter híres küszöbét is neovátrás díszpancserek dobogtatják?

Az elkészült végelszámolások tükrében évek óta elôször negatív kereskedelmi mérleggel zárta megyénk 2001-et. Ez azt jelenti, hogy az ország többi megyéjéhez hasonlóan Maros megyében is többet importálunk, mint amennyit exportálunk.

Néhány éve a kormány - látva az egyre növekvô importot, illetve a nyersanyagok mértéktelen kivitelét - úgy döntött, hogy e két negatív kereskedelmi mérleghez vezetô tényezôt fékezni fogja. Akkoriban nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy nem mehetünk Európába úgy, hogy nyersfát, ócskavasat és más nyersanyagokat, valamint munkaerôt exportáljunk. Akkor született meg néhány, a beruházások növelését célzó intézkedés, amelyektôl azt remélték, hogy elôsegítik Románia külföldi piacon való sikeres szereplését. Ezzel egyidejûleg azt tervezték, hogy fékezni fogják azon termékek importját, amelyek belföldön is elkészíthetôek. Hivatalos álláspont a tervek sikerérôl nem látott napvilágot, de elég, ha a számokat hagyjuk beszélni.

Az elmúlt évben országos szinten több mint 20%-kal növekedett az import értéke, míg az exporté csak 11,1%-kal. A kivitelben továbbra is a könnyûipar vezet 70%-kal, ezt követik a gépek és berendezések 26,2%- kal. Mindkettônél a Lohn rendszerû vállalatoknak köszönhetôen az emberi munka a legjelentôsebb tényezô, hiszen az alapanyagok külföldrôl kerülnek az országba.

Maros megyében sem különb a helyzet: az import terén a gépek és berendezések 68,2%-kal vezetik a listát, 22,5% a textilipari termékek részaránya, 16,3% az ásványi anyagoké és 14% a vegyipari termékeké. A behozott termékek összértéke meghaladja a 270 millió dollárt, ami 29%-kal több, mint a tavaly.

Az exportnál elsô helyet a vegyipari termékek foglalják el 28,8%-kal, majd a textilipari termékek következnek (21,9%). A korábban jelentôs faipari termékek részaránya 17,6%. A kivitt termékek összértéke 275 millió dollár, vagyis mintegy másfél millióval kevesebb, mint a behozatal összértéke. Így a kereskedelmi mérleghiány 0,6%-os.

Az okokat keresve a vámhivatal igazgatónôjével, Csata Edittel folytatott beszélgetés alapján elmondhatjuk, hogy a végeredmény még a szakemberek számára is meglepô. Az elôzetes adatok alapján ugyanis úgy tûnt, hogy 2001 jó évnek fog számítani, annál is inkább, mivel az export-import tevékenység lényeges csökkenése az elôzô idôszakhoz képest tulajdonképpen 2001 végén, 2002 elején kezdôdött el. Az elsô három negyedévi mutatók pedig még mind 1,7%-os többletet mutattak.

Vámszakemberek szerint az export-import tevékenység alakulásában a nehézkesen mûködô gazdaság tükrözôdik, ám elsôsorban a faexport leállításának hatása érzôdik. Ugyanakkor a tavaly bevezetett adókedvezmények miatt nagy volt a személygépkocsik és jármûvek behozatala, az idéntôl azonban az új szabványok bevezetésével az is jelentôsen csökkent. Összességében tavalyhoz viszonyítva az export 60%-kal csökkent, az import pedig 7%-kal. A megyei eredményeket tekintve egy dolog bizonyos, a kormányszinten eldöntött irányvonalak csak félig-meddig igazodnak a mindennapok gyakorlatához, ami természetesen csak félsikerekhez vezethet.

Bár az illetékes hivatalok már döntöttek arról, hogy hat hónappal meghosszabbítják a cégbejegyzési iratok kicserélésére megszabott határidôt, egyelôre még nem törölték a korábbi rendelkezést, amelynek értelmében 2002. június 30-ig kell kiváltani az egységesített cégjegyzéki iratot. Az új okmány kiváltása érdekében az érintetteknek a Maros Megyei Mezôgazdasági, Kereskedelmi és Ipari Kamaránál az Egységesített Irodához kell fordulniuk.

A szükséges iratok:

- régi cégbejegyzési irat;

- az adóhivatali bejegyzési irat;

- HÉA-fizetô kiértesítés (fénymásolatban vagy másodpéldányban a Dózsa György utca 9. szám alatt a 3-as szobában váltható ki);

- bizonylat, hogy a cé