|
LIV. évfolyam 88. (15052) sz. |
2002. április 17., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A tegnap délben a pincébôl gomolygó füstre figyeltek fel a marosvásárhelyi munkaügyi igazgatóság Iuliu Maniu utcai székházában. Kiderült, tûz ütött ki a pincében levô levéltárban. A tûzoltókat a kapusszobából értesítették. A katonák azonnal a helyszínre érkeztek és megkezdték az oltást. Az igazgatóság alkalmazottai szerint nagyrészt ún. leírt dokumentumok, üres formanyomtatványok égtek meg, de a tûzoltók kénytelenek voltak a korábbi iratokat is lelocsolni, hiszen a polcokba és a bútorzatba is belekaptak a lángok. A helyszíni vizsgálat során a tûzoltók megállapították, hogy a szerencsétlenség elôvigyázatlanság következménye, valószínû a szemeteskosárból fellobbant cigarettavég miatt. A vizsgálatot folytatják.
Végkifejlet a megyei tanács fôjegyzôi tisztségébe való kinevezés ügyében. A tanácselnök ellenkezése dacára mégiscsak Ioan toganel lesz Matei Viorica utóda, aki a dominóelvnek megfelelôen odébblép. Tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Virág György, a megyei tanács elnöke az imént jelzett fejleményt.
Elmondta, hogy Octav Cozmânca közigazgatási miniszter április 3-i rendelettel a megyei tanács fôjegyzôi tisztségébe nevezte ki Ioan Toganel, nemrég menesztett prefektust. Ugyancsak miniszteri rendelettel felmentette a fôjegyzôi tisztséget mindmáig betöltô Matei Vioricát, akit "szolgálati érdekbôl" a közigazgatási minisztérium állományába helyeztek át, a nyugdíjazásáig hátralevô hónapokra.
Ioan Toganel kinevezésével kapcsolatosan azt a megjegyzést tette a miniszter, hogy a köztisztviselôkre vonatkozó törvény értelmében, a kinevezett és választott tisztségviselôknél van lehetôség ilyen eljárásra, vagyis nem kötelezô versenyvizsgát elôre meghirdetve és lebonyolítva helyezni ôket ebbe a funkcióba. Természetes, jelentette ki Virág György, hogy a megyei tanács jóváhagyására is szükség lesz. Meggyôzôdését fejezte ki, hogy a megyei tanács meg fogja szavazni. Eszerint, gyakorlatilag tegnaptól, azaz április 16-tól "esett kenyérbe" Ioan Toganel. A megyei tanács elnöke elmondta, hogy április 3-i dátummal Toganel visszalépett mindenféle politikai funkciójából, lemondott az SZDP megyei elnöki tisztségérôl, és párttagságáról is.
- Elnök úr, eszerint nyugodtan mondhatjuk, hogy a közigazgatási miniszter nem szegett törvényt és nem lépte túl hatáskörét?
- Jogászok megvizsgálhatják, én ezt a magyarázatot kaptam. Ha jól emlékszem, az 1999. évi 188-as köztisztviselôi törvény 58. cikkelye ezt írja elô. Még nem néztem utána, de mivel Ovidiu Natea prefektus jelenlétében történt ez a beszélgetés, úgy gondolom, hogy meg kell bíznunk benne.
- Köztudott, hogy az elnök úr nem igazán örült, illetve mondhatjuk úgy, hogy az elsô pillanattól határozottan ellenezte ezt a kinevezést.
- A lelkesedésem nagyon csekély. El kell mondanom, hogy az elsô pillanatban, amikor ez a lehetôség felmerült, azt nehezményeztem, hiszen Ioan Toganellel már dolgoztunk együtt. Én egy olyan kifejezést használtam, miszerint nem hiszem, hogy szerencsés, hogy két elnöke legyen egy intézménynek. Remélem, ezt a helyzetet el fogjuk kerülni. Toganel úr megígérte, hogy megértés lesz közöttünk a munkában.
Mintha a levegôben lenne valami azonosíthatatlan, kedélyt és idegrendszert kikezdô "baktérium", ami speciel a romániai magyar közösségnek szánt meglepetésekbôl táplálkozna. Persze ez csak képzelgés, viszont kétségtelen, hogy a politika zugaiban, a boszorkánykonyhákon állandóan megfôzik a forró kását nekünk.
Már semmibe nem sárgul bele az olvasó, megedzôdött rég, újabban a népszámlálás, vagy a Székelykálra ácsingózó honfoglalók mesterkedésének hírein. A kisebbséget nem elviselni kénytelen, hanem a kisebbséghez szokott jó érzelmû román ember nem emleget lex Apponyit, ha szóba kerül a Bolyai líceum. Csakhogy a tüzet szítani kell, ekképp van suttogva háttérbôl a jelszó. Ha csak az értelem lesz az úr, a súgóknak és a parázspiszkálóknak el kell kullogniuk jó füstösen, mert Európa mint finom úriember, tán csak meg fogja mondani: a piszkafákat kérjük mellôzni...
Mindez történik közvetlen közelünkben, de történelmi szempontból Kolozsvár sincs távolabb. Funarral nincs mit kezdeni, mondják a kolozsváriak. A kincses város fékezhetetlen ura fütyül kormányhatározatokra, prefektusokra, tanácsosaira sorra mind, ellenfeleinek pedig - hierarchiára való tekintet nélkül - egy kis duzzogással be kell érniük...? A józan ész azt diktálná: nem kell mellre szívni Funar cseleit, csakhogy már több mint egy évtizede a deklarált szándékkal nem cseng egybe a realitás, igen mély lett és ingoványos a törvényesség és integrációs törekvések közé ásott Funar-árok. És fölöttébb komikus - már rég vicces egyébként - a mindenkori hatalom és a kolozsvári polgármester közötti izmozás. Vagy megrendelt hókuszpókusz - kifelé? Míg befelé a magyaroknak mumus? Egyelôre még mindig Funar kezében a gyeplô. Nézzük csak: komédiába illik a közigazgatási miniszter Funarnak a minap küldött "utolsó" figyelmeztetése. Ki tudja, hány "utolsó" intelmet röpített Kolozsvár urának minden kormány és prefektus. Az intelmekbôl lehet egy kiadósabb gyûjteménye, legalább annyi, ahány dossziéja volt a bíróságok polcain. Nem történik semmi, polgármester a helyén, pozícióját olyan stabilnak hiszi legalábbis, hogy lekörözi a Fellegvárt.
Funar mester felülmúlhatatlan a számok dolgában. Érti a módját, hogy kell leszámlálni a kolozsvári magyarságot 20 százalék alá, s idônap elôtt kiközölni az eredményt. Végre lesz nyugalom. A kolozsvári Mátyás- napokig. Mert a mester restauráltatni szeretné Mátyás királyt hamarjában. Ha a szoborcsoporthoz merészkedik nyúlni, címeznek neki még egy újabb utolsó figyelmeztetést. Gyûlni fog a paksaméta.
Ennyi...?
A Bolyai iskolát, amely a magyar közösségi kulturális örökség része, és 1960-ig kizárólag magyar tannyelvû intézet volt, a kommunista rendszerben önkényesen változtatták kétnyelvû intézménnyé. A tanárok vagy diákok megkérdezése nélkül, a Papiu Ilarian líceumból egyszerûen átköltöztettek 11 osztályt, jelentette ki egyebek közt Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke tegnap sajtótájékoztatón.
- Nem történik semmi különös, Románia mindössze igyekszik eleget tenni az általa is aláírt nemzetközi dokumentumoknak, ez esetben a Kisebbségi Keretegyezménynek, amely elôírja, hogy garantálni kell a kisebbségek vagyonának védelmét. Akik a dolognak etnikai színezetet adnak, azok ellenzik az ország NATO- és EU-csatlakozását, tiltakoznak a Temesvári Kiáltvány 8. pontja ellen, s szeretnék posztszovjet befolyás alatt tartani Romániát.
A Pro Európa Liga elnöke szerint a kormánypárt helyesen járt el, amikor szerzôdésbe foglalta a Bolyai líceum eredeti formájába való visszaállítását, ám megoldásnak a fokozatos átalakítást látják megvalósíthatónak, mivel az itt tanuló gyermekek joga, hogy abban az intézményben fejezzék be tanulmányaikat, amelyikben elkezdték.
Azzal érvelt, hogy Romániában nem egyedi jelenség, szinte banális dolog, amit a Bolyaiban akarnak, ugyanis az országban 56 magyar, 6 tiszta német, 2 kizárólag szlovák, egy-egy tiszta szerb és ukrán tannyelvû iskola mûködik. Ezek mellett európai példákat is felsorolt: például Finnországot, ahol a 6%-nyi svéd lakosságnak saját oktatási intézményrendszere van. De Németországban van a dánoknak és a szorboknak saját iskolájuk, Belgiumban a frízeknek, Nagy- Britanniában a skótoknak is.
A demokrácia mindenki számára gyümölcsözô kell hogy legyen, különben a többség diktatúrájává válik. Elôre kell néznünk, tovább kell látnunk az orrunknál. Az EU mintájára, kiegyensúlyozott társadalomra van szükség, ahol a közös értékek a kulturális sokszínûségre épülnek, jelentette ki Smaranda Enache.
Szokoly Elek, az Interkulturális Központ igazgatója a sajtó és a civil szféra felelôsségére hívta fel a figyelmet. Példaként említette a Babes és Bolyai egyetemeket, amelyeket 1958-ban összevontak Babes- Bolyaivá, aminek eredményeként megszûnt a Bolyai. Ezt a veszteséget mai napig sem orvosolták. felemlegette, hogy annak idején négy líceum volt marosvásárhelyen: két román nyelvû, a Papiu és az Unirea, és a Bolyai leány-, illetve fiúiskola, és sosem volt közöttük konfliktus. Figyelmeztetett a sajtó káros hatására, amikor a vásárhelyi Bolyai-ügy bemutatásakor 1990 márciusát emlegeti.
Egyes, a közös Európa jövôjéért is, aggódó újságíróknak válaszolva, hogy miért van szükség szeparatizmusra, mikor az "egyetlen hivatalos nyelv az angol lesz", Smaranda Enache elmagyarázta, hogy a jelenleg készülô európai alkotmányban nem lesz ilyen elôírás, de az EU- alapítónak sem fordult meg soha a fejében a kontinens uniformizálása. Mint mondta, nem hiszi, hogy a spanyolok, portugálok, vagy akár a moldovai románok lemondanának anyanyelvükrôl, kultúrájukról. Újból hangsúlyozta: egy kiegyensúlyozott társadalomban vannak közös, de ugyanakkor vannak autonóm területek is. A közös értékek alapja a kulturális sokszínûség.
A prefektus és az ügyészség miért nézi el a törvénytelenségek sorozatát?
Haller istván, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje a marosvásárhelyi utcanévtáblák körül kialakult polgármester - RMDSZ-tanácsosok között konfliktus kapcsán tartott elôadást a kényelvûségrôl, a jogharmonizációról. Ismertette a Kisebbségi Keretegyezmény vonatkozó elôírásait, illetve az utcanévtábla-ügyben hozott tanácsosi határozatokat, amelyeket a polgármester nem vett figyelembe. Feltette a szónoki kérdést: a prefektus, aki a törvényesség ôre kell legyen, vajon miért nem figyelt erre? Véleménye szerint az ügyészségnek most kellett volna hivatalból eljárást indítania, amikor törvénytelenségek sorozata történik, s nem akkor, amikor egy csoport ember elénekelte a magyar himnuszt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) május elsejétôl kivonja az 1998-ban kiadott 5.000 lejes címletû bankjegyeket. A bank körlevele szerint a gazdasági egységek 2002. június 16-ig kötelesek elfogadni a lakosságtól a bankjegyeket.
Az 5.000 lejes bankjegyet 2002. június 30-ig lehet fizetôeszközként használni. Június 17. és 30. között csak a bankok váltják be a lakosságtól, gazdasági egységektôl és más intézményektôl begyûjtött bankjegyeket.
Az érvényességi idô lejártát követôen csak a jegybank fiókjai váltják be az 5.000-es címleteket szeptember 30-ig.
Kétnapos rendezvénnyel ünneplik e hét végén Erdôszentgyörgy lakói sárkányölô Szent György, a község névadójának ünnepét. A változatos program tulajdonképpen már péntek este elkezdôdik a külföldrôl érkezett vendégek hivatalos fogadásával. Az ünnepségre ugyanis Svájcból, Plan les Ouates-bôl 15 tagú küldöttség, Celldömölkrôl és Bajáról pedig 4 tagú küldöttség érkezik. Mindhárom külföldi település polgármestere jelen lesz az ünnepségen, ahol szombaton délelôtt Plan les Ouates-tel és Celldömölkkel az eddigi baráti kapcsolatot hivatalos keretbe foglalják és aláírják a testvértelepülési szerzôdést.
Idén sem maradhat el a kistérség termékkiállítása, amelyre ez alkalommal nem csak kiállítókat, hanem olyan külföldi válllkozókat is meghívtak, akik érdekeltek a népmûvészeti tárgyak felvásárlásában és értékesítésében. A kiállítást a Communitás Alapítvány támogatta, így az egyes polgármesteri hivatalok által választott és felkért résztvevôk ingyenesen állíthatják ki termékeiket. A rendezvényre egyébként katalógus is készült, amelyben a majd 100 kiállító név szerint, címmel együtt szerepel. Ez azért fontos, mert várhatóan a magyarországi választások második fordulójára való tekintettel nem minden érdeklôdô magyarországi vállalkozó jön majd el a kiállításra, ám a résztvevôk híre így könnyebben eljuthat a nagyvilágba.
A termékkiállítással egyidejûleg a térségbôl Osváth József mérnök által kiválasztott és az általa legszebbnek ítélt szarvasmarhák kiállítására is sor kerül, amelyet néhány mezôgazdasági gépek forgalmazására szakosodott cég termékbemutatója is kísér.
Délután 15.30-kor számos rangos elôadó (Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kötô József, az EMKE elnöke, dr. Csanádi András és dr. Bálint János budapesti tanárok, Bandi Dezsô valamint Józsa András tanár) részvételével kerül sor a Hagyományaink, értékeink megismerése és ápolása mint identitásunk záloga címû konferenciára. A szervezôk, a Kis- Küküllô menti térségi társulás vezetôsége azt reméli, hogy a konferencia során a megvitatott téma kapcsán a résztvevôk továbbgondolják a hallottakat és az cselekvésre serkenti ôket. A nap a kultúrotthonban megszervezett bállal zárul.
Vasárnap természetesen minden egyházban ünnepi istentiszteletek lesznek, majd délután kerül sor a fôzôversenyre. A tavalyi tapasztalatokból okulva idén a polgármesteri hivatal egy katonai sátrat állíttatott fel, hogy az esetleges kedvezôtlen idôjárás se zavarhassa a szórakozni vágyókat. A versenyre jelentkezôk egyébként a polgármesteri hivatal támogatásával saját maguk szerzik be és hozzák az alapanyagokat, amibôl majd elkészülnek a gulyások és amit a közönség kóstolgathat. A kétnapos rendezvény utolsó mozzanata a tavalyihoz hasonlóan idén is az utcabál.
Marosszentgyörgy egy héttel késôbb ünnepli Szentgyörgy napját. Bár az elôkészületek itt is folynak már, nem csoda, ha még a végleges program nincsen kész. Errôl ezen a héten döntenek az illetékesek. Annyit azonban már most lehet tudni, hogy a szervezésben a polgármesteri hivatal és a helyi tanács mellett az iskola és az egyházak is kiveszik részüket. A többnapos ünnepség egyik jelentôs mozzanata a katolikus templomban délelôtt 10 órakor tartott Szent György-napi (április 24.) búcsús szentmise lesz, amelyen ez alkalommal bérmálásra is sor kerül. A bérmálás szentségét Jakubinyi György érsek szolgáltatja ki.
Nemrég egy kis faluba látogattam, s örömmel tapasztaltam, hogy a település fele vezetô utat lekövezték, járhatóvá tették. Azt is megfigyeltem, hogy az útszélesítés nyomán a sáncokat földdel töltötték meg. Úgy gondoltam, hogy ez csak egy kis ideig lesz így, hamarosan kitisztítják a sáncot, elhordják a földet. Mert mi értelme lenne lekövezni, s finom törmelékkel meghinteni az utat, ha a legelsô nagyobb esôkor az árok hiányában a lefolyó víz rombolni fog. Hazaérve felhívtam a községközponti polgármesteri hivatalt, hogy az útjavításról érdeklôdjem, s egy hírben jelezzem a figyelemre méltó teljesítményt. A község vezetôje azt mondta, az útjavítást befejezték, a sáncokat kitakarították, a munkások már máshol dolgoznak. Mikor rákérdeztem a sáncok kitakarítására, újból azt felelte: az már megtörtént, a munkások már nem térnek vissza. Nem írtam meg a hírt.
Eszembe jutott egy hasonló eset. A község vezetôje azt mondta, hogy a helyi iskolának javításra és taneszközök vásárlására ennyi és ennyi összeget utaltak ki. Megírtam a hírt. Két nap múlva telefonált az iskola igazgatónôje, hogy hazugságokat írunk, mert a tanintézmény nem kapott egy lejt sem. Pontosítottunk.
Biztos az is megtörtént, hogy a hiányos, túlzó, helyileg meg nem valósítható tervekrôl beszámoló hírek közlése után senki nem pontosított. A valóságot jobban ismerôk legyintettek egyet, esetleg jót szórakoztak azon, hogy a naiv újságíró mi mindent elhitt és leírt.
Holott szükség van a pontosításra, a valós helyzettel nem egyezô tények cáfolatára. Szüksége van erre az újságírónak és szüksége van erre a helyi közösségnek is. Tudnunk kell, hogy ki tekinthetô pontos információforrásnak, s kinek kell ellenôrizni állítását. A tévedések, pontosítára szoruló adatok közlésének elkerüléséért, a bizalmatlanság szétoszlatásáért. A pontos, naprakész tájékoztatásért.
A marosvásárhelyi Örökmozgó Turista Egyesület és a Népújság a Föld Napjára természetfotó-kiállítást rendez. A 125 beérkezett munkából 80-at válogatott ki a zsûri, ezekbôl három kategóriában - táj, ember-természet kapcsolata, állat és növény - díjazták a legjobbakat. A megnyitóra április 20-án, szombaton 11 órakor kerül sor a Fotóklub Várgalériájában.
A marosvásárhelyi Természettudományi múzeum rendezésében április 18-án, csütörtökön 12 órától a George Enescu utca 2. szám alatti Maris-teremben kôzetkiállítás nyílik. Megnyitót mond Angela Saplacan geológus-muzeológus.
Április 20-án, szombaton 19 órai kezdettel a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség szervezésében a Sportcsarnokban koncerteznek a Tankcsapda és Mobidick magyarországi keményrock-zenekarok. Elôegyüttes a marosvásárhelyi Defender. Jegyek a diákszövetség irodájában, a Zebra hangszerboltban, a Rock Sztár üzletben, a Gaga Rádiónál és elôadás elôtt a helyszín vásárolhatók.
A Mûkedvelô Képzômûvészek Egyesülete Egyesülés-Unirea termében a hétvégén megnyílt Fábián Margit egyéni tárlata. A 30 olaj- és pasztellmunkából álló képanyag április 30-ig tekinthetô meg.
A képzômûvészeti líceum diákjainak kiállítása
Április 18-án, csütörtökön este 7 órai kezdettel a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia hittantermében nyílik a Marosvásárhelyi Zene és Képzômûvészeti Líceum két diákja: Ivácson Bella-Rebeka és Balogh Ildikó X. osztályos tanulók grafikáiból, festményeibôl álló kiállítás. Megnyitóbeszédet mond Kovács Emô rajztanár.
Ma 15 órától a marosvásárhelyi 6-os számú tankosbrigád Antonescu sétányon levô helyôrségi laktanyájában a helyhatósá-gok, valamint magas rangú tisztek és az egyház képviselôinek jelenlétében felszentelik a nemrég épített ortodox kápolnát. Jelen lesz Barba Rasa ortodox püspök, a román hadsereg katonai lelkészeinek parancsnoka is.
A Református Kollégium és a Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre meghívja tagjait, támogatóit és pártolóit az április 18- án 19 órakor kezdôdô rendkívüli közgyûlésre, amelyet a Bolyai Farkas Líceum amfiteátrumában tartanak. Megtárgyalják a kollégium soron következô rendezvényeinek a szervezését, továbbá szó esik az anyagi háttér megteremtésérôl, valamint az augusztusban sorra kerülô véndiák- találkozóról is.
A Föld Napja alkalmából sok-sok játék, vetélkedô, vidámság várja az óvodás és iskolás gyerekeket az Állatkertben szervezett programokon, április 20-án, szombaton 11 órai kezdettel. A Tálentum Alapítvány oktatói 10 órakor várják a kirándulást kedvelô gyermekeket az Unirea Kollégium elôtt, ahonnan gyalog mennek a Somostetôre és az állatkertbe.
Április 22-étôl új betegápolói tanfolyam-sorozatot indít a marosvásárhelyi Caritas Házi Beteggondozó Központ. A tanfolyam ingyenes, idôtartama 3 hónap. Feliratkozni, érdeklôdni a 146- 804-es telefonszámon naponta 8 - 10 óra között lehet.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság április 24-én, szerdán 17 órától közgyûlést tart a Bolyai Farkas Líceum dísztermében, amelyre a szervezôk minden tagot és érdeklôdôt meghívnak.
A cseralji református egyházközség áprilisi rendezvényének meghívottai a Marosvásárhelyen élô és alkotó televízió- szerkesztôk: Simonffy Katalin, Tófalvi Zoltán, Katyi Antal, Miholcsa Gyula és Baranyi László. A találkozás-beszélgetés témája: hogy készül a hír rólunk. A találkozót az egyházközség tanácstermében tartják április 18-án, csütörtökön 18 órától.
A 2-es számú körzet beszámolója
A marosvásárhelyi RMDSZ szervezetének 2-es számú körzete ma délután 18 órai kezdettel az RMDSZ Maros megyei székházában beszámoló közgyûlést tart. A gyûlésen meghívottként részt vesznek: Dávid Csaba városi tanácsos, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint dr. Benedek István és Ráduly Levente városi tanácsosok.
Április 18-án 8 - 16 óra között hálózat-karbantartási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen az 1848. utca 20/A,B,C,D,E, valamint a 22-es, 24-es tömbházakban és a következô kövesdombi utcákban: Slatina, Kakukk, Dobrogeanu Gherea, Vöröstorony, Kövesdomb.
A Stalker Társaság meghívására erdélyi turnéja során Baráth Zoltán egri elôadómûvész bemutatja népszerû sanzonokból és kuplékból összeállított mûsorát, melynek címe: A következô sanzon/sanszom. A marosvásárhelyi fellépést követôen Baráth Zoltán sanzonestjét elôadja ma Szovátán, 18-án Hár-masfaluban, 19-én Kibéden és 20-án Marossárpatakon. Az elôadások este 8 órakor kezdôdnek.
Ludason szabadlábon indítottak vizsgálatot a 17 éves Gulácsi Roland-Csaba, a 19 éves Kocsis Csaba és a 21 éves Török Ottó-Attila ellen, akik április folyamán három ludasi garázst törtek fel, ahonnan 4 kerékpárt és 70 kg marószódát loptak el.
Április 14-én nagyapja kibédi házában elhunyt a 2 éves Dodi Paula-Júlia. A kislány holttestét a szomszédok találták meg. Az orvosszakértôi vizsgálat szerint a kislány halálát koponyasérülések okozták. A rendôrség vizsgálatai kiderítették, hogy a kislányt, édesanyjának élettársa, a 26 éves Mátyus Attila bántalmazta. A kislány a férfivel lakott, mivel anyja, Mária Dodi röviddel születése után elhagyta. A falubeliek szerint Attila csendes ember, de néha viselkedési zavarai vannak. A kislány holttestét a megyei kórház hullaházába szállították, ahonnan anyja hétfôn este elvitte. Mátyus Attilát minôsített emberölés alapos gyanújával vizsgálják. Bûnösségének bebizonyosodása esetén 15 - 25 év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Majdnem 800 éve történt. 1209. április 16- ára virradó éjjel valaki olyat álmodott, ami ha a saját sorsát nem is, de a másokét minden bizonnyal megfordíthatatlanul megváltoztatta. Történt ugyanis, hogy azon a nevezetes napon III. Ince pápa azt álmodta, hogy a lateráni bazilika meginog, tornya elhajlik, falai pedig repedezni kezdenek. Ekkor váratlanul - még mindig álmában - megjelent egy kis emberke, aki nekitámaszkodott a toronynak, közben növekedni kezdett és egyetlen mozdulattal helyreállította az omladozó bazilikát. Ébredése után a pápa nem vonakodott tovább, jóváhagyta a Szent Ferenc Kisebb Testvérek rendjének mûködési szabályzatát (reguláját). Azóta a rend világszerte elterjedt, nôi, férfi és világi ágazatai fejlôdtek ki.
Erdélyben már több évszázados hagyománya van a ferences közösségek mûködésének és bár a férfi és nôi, Szent Ferenc kisebb testvérei, a minorita, a kapucinus illetve a klarissza rendek tagjai bizony megfogyatkoztak, a világi rendnek ma is több mint ezer tagja van. Ami váro-sunkat illeti, három ferences barát képviseli a férfi rendet. Mind a szerzetesek, mind a világiak munkájukkal és lelkületükkel elvitathatlan érdemeket szereztek. Ezek az emberek pedig évente éppen április 16-án egyénileg vagy közösségileg megújítják szegénységre, tisztaságra és engedelmességre tett fogadalmukat.
Mindez talán eszembe sem jutott volna, ha a közelmúltban nem vitatták volna oly behatóan a ferencesek Iskola utcai tulajdonát. De sajnos vita tárgyát képezheti egy olyan ingatlan, amely elôbb- utóbb minden bizonnyal városunk számos polgárának hasznára lenne.
Nem olyan idôket élünk ma sem, hogy az ilyen dolgok az ésszerûségnek megfelelôen történjenek, mint ahogyan 800 évvel ezelôtt sem történt zökkenômentesen a rend mûködésének jóváhagyása. Akkor is kellettek látomások ahhoz, hogy valami elinduljon. Persze kellett legyen valaki, aki álmodni mert, és ha már álmodott, aszerint is cselekedett.
Vajon ki vállalja fel minálunk az álomlátó szerepét?
Ma együttes ülés a parlamentben
Ma együttes ülést tart a szenátus és a képviselôház. A legfontosabb napirendi pontok Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök beszéde, és a Román Rádiótársaság Adminisztratív Tanácsa új elnökének kinevezése. Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke közölte, a napirendi pontok között szerepel a CSAT szervezésére és mûködésére vonatkozó törvénytervezet függôben maradt szövege is. Az olasz kormányfô beszéde a tervek szerint délután hatkor kezdôdik. Ezt követôen kerül sor a Román Rádiótársaság Adminisztratív Tanácsa új elnökének megválasztására titkos szavazással.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ)
támogatja egy magyar tannyelvû középiskola
létrehozását Marosvásárhelyen, jelentette ki
Lászlófy Pál István, a szövetség
elnöke Csíkszeredában. "Az anyanyelven való
tanulás jogát minden kisebbségnek biztosítani kell
és amennyiben a mrosvásárhelyi magyar
közösség igényli egy kizárólag magyar
tannyelvû középiskola létrehozását, ezt
meg kell valósítani", jelentette ki az RMPSZ elnöke.
Lászlófy elítélôen nyilatkozott a magyar
középiskola létrehozási módjával
kapcsolatban, szerinte
"a politikai döntések a múltban is és most is
megzavarták az ilyen irányú törekvéseket",
az iskola létrehozását pedig "másképp
kell megközelíteni, ésszeruen és
megértéssel, a szülôk és diákok
elôzetes megkérdezésével".
A LukOil 30 millió dollárt fektet be
A LukOil Europe Holdings, a ploiesti-i LukOil Petrotel kôolajfinomító többségi részvényese 30 millió dolláros beruházást tervez, melynek keretében kibôvítené romániai benzinkút- hálózatát, áll a társaság közleményében. A beruházás nyomán a cég benzinkútjainak száma a jelenlegi harmincról százötvenre nô. A közlemény szerint az újonnan felépített kutak egy részét várhatóan más társaságokkal közösen mûködteti a LukOil. A LukOil 2002. június 15-ig kényszerszabadságra küldi a Petrotel finomító 1.800 dolgozóját, a berendezések felújításának 2004-re tervezett befejezéséig. A LukOil 1998 februárjában megvásárolta a Petrotel részvényeinek 51 százalékát.
A tanársegédeket és gyakornokokat véglegesítôvizsgára kötelezik
A tanársegédeket, gyakornokokat és nappali tagozaton végzett doktoranduszokat kormányhatározat alapján kötelezik arra, hogy véglegesítôvizsgára álljanak, döntötték el az ország orvosi egyetemeinek képviselôi, akik szombaton Kolozsváron találkoztak a kormány képviselôivel. A határozatot az Orvosok Nemzeti Tanácsa, a Közoktatási Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium vezetôsége, valamint a két ház egészségügyi bizottságainak és Dan Georgescunak, a miniszterelnök egészségügyi államtitkárának találkozóján hozták. Daniela Bartos egészségügyi miniszter kijelentette, az új határozattervezet megszünteti a jelenleg is létezô azonosságot az ezen személyek által birtokolt diploma és a véglegesítôvizsga között. A találkozó résztvevôi az egészségügyi oktatásnak a közösségi szabályzat elôírásaihoz való alkalmazkodását is megtárgyalják, és döntést hoznak arról, hogy az orvosi asszisztensek és a bábák egyetemet végezzenek, s a posztliceális képzésben a leendô ápolók részesüljenek.
Valentin-napi szülésversennyel próbálja szaporulatát növelni egy svéd város. A Stockholmtól 330 kilométerre délre fekvô Emmaboda város önkormányzata egy teljes éven át ingyenes gyermekfelügyelettel díjazza azokat a párokat, akiknek gyermeke 2003. február 14-én, azaz a jövô évi Valentin-napon látja meg a napvilágot. Ha nem lesz ilyen, akkor csak egyetlen gyerek részesül a 8000 koronát éro (780 dolláros) díjban, az, aki a legközelebbi idôpontban születik a szerelmesek napjához. Emmaboda népfogyatkozását jól tükrözi, hogy tavaly 65 gyermek született a városban, feleannyi mint tíz éve. A jövô február 14-e táji születési idôpont jó "belövéséhez" az idén május derekán kell célba találni - jegyezte meg Karl-Erik Nilsson, az önkormányzat elnöke.
Véget ért az orosz-amerikai baromfiháború
Oroszország keddtôl feloldotta az amerikai baromfihúsra március 10-én elrendelt behozatali tilalmat, az elkövetkezô hónapokban azonban szigorú követelményeket léptet életbe a génkezelt élelmiszerek tekintetében - közölte hétfôn Szergej Dankvert orosz mezôgazdasági miniszterhelyettes. Az orosz fél állategészségügyi okokból rendelte el az embargót, miután Szentpétervárott szalmonellával fertôzött húst találtak egy amerikai csirkecomb-szállítmányban. Az egy hónapig tartó orosz embargó becslések szerint mintegy 50 millió dolláros kárt okozott az amerikai exportôröknek, Oroszország ugyanis az amerikai baromfikivitel mintegy 60 százalékának célállomása. Az importtilalom rossz volt az orosz fogyasztóknak is, mivel az amerikai csirkehús eltûnése 10 százalékos áremelkedést eredményezett az üzletekben.
Egy élelmes cég külön a labdarúgó- világbajnokságra készített amuletteket hozott forgalomba a babonás japánok számára. A hazai szövetség emblémájával ellátott szerencsehozó tárgyakból néhány óra alatt 500 darab talált gazdára, és állítólag a jó szereplésben segítik a vendéglátók válogatottját. A szigetország lakossága elôszeretettel hordja magánál a különféle sintoista felekezetek kabaláit, amelyek autóban balesettôl, táskában pedig betegségektôl hivatottak megvédeni tulajdonosukat.
A távol-keleti Kamcsatkai-félszigeten folytatódik a Karimszkij vulkán kitörése, és a helyi szeizmológiai állomás mérései szerint az elmúlt napokban a hegyen 300 földlökést észleltek. A vulkán kráterébôl kiáramló hamuoszlop 3 ezer méter magasságig emelkedett. A Karimszkij a világ egyik legaktívabb tûzhányója. Legutóbb 1996-ban tört ki az 1536 méter magas vulkán, és akkor a Richter-skálán mérve 7-es erôsségû földrengés követte a kitörést. A vulkán 2001-ben ismét aktivizálódott. A szakemberek véleménye szerint a mostani kitörés nem veszélyeztet településeket. A Karimszkij lévô legközelebbi város, a tôle 100 kilométerre lévô Petropavlovszk-Kamcsatszkij.
A betlehemi Születés Templomában ostromlott ferenceseket szolidaritásáról biztosította II. János Pál pápa, aki telefonon beszélt Ibrahim Faltas atyával, a székesegyházban lévô szerzetesek vezetôjével.
A Szentszék hétfô esti közlése szerint a katolikus egyházfô bátorító szavaival igyekezett lelket önteni az izraeli csapatok által két hete körbezárt templomban maradt csaknem hatvan egyházfiba a megpróbáltatások nehéz pillanataiban. II. János Pál hétfôn találkozott Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárkával, akivel a Közel- Keleten kialakult helyzetet vitatta meg. Sabbah ugyancsak beszélt telefonon a betlehemi ferencesekkel.
A Jézus szülôhelyének tartott terület fölött emelt templomban magát elbarikádozó csaknem kétszáz palesztin a hét végén - a szerzetesek aláírása nélkül, de egyházi segítséggel - felhívást tett közzé, amelyben II. János Pál pápától, illetve Kofi Annan ENSZ-fôtitkártól várnak immár támogatást, mert az izraeliek nem adnak nekik élelmet, vizet és orvosi segítséget. Ariel Saron izraeli kormányfô a hét végén két válaszutat ajánlott a palesztinoknak, amennyiben megadják magukat: az örökös számüzetést vagy izraeli bíróságot. A palesztinok elutasították a megadási feltételeket.
Izrael a Jordán folyó nyugati partján a múlt hónap végén indított átfogó hadmûveletének keretében hatolt be Betlehembe április 2-án. A palesztinok maguk is erôszakkal jutottak be a templomba, berobbantva annak egyik ajtaját.
Az izraeli csapatok ostromgyûrûjébe zárt betlehemi ferences kolostor szerzetesei a múlt hét közepén az Európai Unió segítségét kérték az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt.
Ariel Saron izraeli miniszterelnök személyesen ígérte meg George Bush amerikai elnöknek, hogy Izrael egy héten belül kivonja erôit Dzsenínbôl és Nábluszból - közölte Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivôje.
Az elnököt iowai útjára elkísérô Fleischer elmondása szerint Bush és Saron negyed órát beszélt egymással telefonon. Bush elnök "pozitív fejleménynek" tartja Saron ígéretét.
A két említett palesztin város közül elôször Dzsenínt fogják elhagyni az izraeli katonák - tette hozzá az amerikai szóvivô.
A dzseníni menekülttábornál a múlt héten véres harcok dúltak a táborlakók és a harckocsikkal behatoló izraeliek között. Palesztin források szerint több száz, izraeli közlés szerint néhány tucat palesztin vesztette életét.
Bush április 4-én szólította fel Izraelt, hogy haladéktalanul vonuljon ki azokról a palesztin településekrôl, amelyekre behatolt.
Fleischer most úgy vélekedett, hogy Saron mostani ígérete növelheti a béke esélyeit a közel- keleti térségben. Közlése szerint Bush felszólította az izraeli kormányfôt, hogy javítson az emberi jogok helyzetén a Jordán folyótól nyugatra esô területen.
A Közel-Keleten tárgyaló Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint tárgyalásain elôrelépés történt az izraeli-palesztin tûzszüneti megállapodás megkötését célzó tárgyalásokon.
Powell kedden Jeruzsálemben nyilatkozott errôl, mielôtt egy palesztin civil küldöttséggel tárgyalóasztalhoz ült volna. Az amerikai külügyminiszter szerint a következô 24 órában "jelentôs elôrelépésre" lehet számítani. Lehetségesnek tartotta azonban, hogy a megszületô dokumentum "talán kevesebb lesz, mint egy kölcsönösen elismert tûzszünet". Powell nem kívánta részletezni, mire alapozza derûlátását, mert még nem tudja, hogy mi az, amit végül sikerül majd elérni. Közölte azonban, hogy a következô 24 órában minden érintett féllel találkozik. Jasszer Arafattal ma Rámalláh-ban ül tárgyalóasztalhoz.
Az amerikai és palesztin tárgyalóküldöttség folyamatosan dolgozik a közös nyilatkozattervezeten, de az izraeliek késlekedô ciszjordániai kivonulása miatt annak végsô megfogalmazása is elhúzódik - közölték a tárgyalóküldöttségekhez közel álló források. Egy magas rangú amerikai tisztségviselô kijelentette: mindkét félnek, de különösen a palesztinoknak, nyilvánosan állást kell foglalniuk arról, hogy a helyzet megnyugvását akarják.
Nyolcórás általános sztrájk kezdôdött kedden délelôtt Olaszország egész területén, mert a nagy szakszervezeti szövetségek (CGIL, CISL és UIL) így kívánnak tiltakozni a jobbközép kormány munkaügyi reformtervei ellen.
Silvio Berlusconi kormánya elsôsorban a munka törvénykönyvének 18. cikkét készül módosítani, amely elôírja, hogy az állásából kellô ok nélkül elbocsátott dolgozót a munkaügyi bíróság visszahelyezheti eredeti munkakörébe. Mivel az olasz vállalkozók a munkaerôpiac rugalmasságának legfôbb akadályát éppen ebben a rendelkezésben látják, a kormány rendeleti úton kívánja megváltoztatni ezt a helyzetet, utólagos parlamenti jóváhagyással. A kabinet kidolgozta javaslat, négy évre szóló kísérleti jelleggel, három sajátos esetben megszüntetné az állásba való visszahelyezés kötelezettségét, és ahelyett pénzügyi kártérítést írna elô a dolgozó számára.
A szakszervezetek számára azonban alapvetô elvi kérdés a 18. paragrafus érintetlenül hagyása, hiszen azt történelmi vívmánynak tekintik, és ha a kormány "kezet emel" rá, azt úgy tekintik, mint a munkavállalók jogainak alapvetô megnyirbálását. Ezért hirdettek az ország egész területére szóló, nyolcórás általános sztrájkot. Az olasz nagyvárosokban, Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Bolognában, Torinóban tömegfelvonulásokat rendeznek, amelyeken a balközép ellenzék pártjainak vezetô képviselôi is részt vesznek.
A munkabeszüntetés gyakorlatilag megbénította az országot. A közhivatalokban ugyanúgy beszüntették a munkát, mint a postahivatalokban és a bankokban, az iskolákban nincs tanítás, a nagyobb kereskedelmi központok és élelmiszeráruházak ki sem nyitottak, csak a családi vállalkozásban mûködô kisebb boltok tartanak nyitva. Megbénult a közúti, a vasúti, a légi és a vízi közlekedés, a különbözô légitársaságok (köztük a MALÉV is) törölte járatainak egy részét. Az autósztrádákon nem álltak munkába a díjbeszedôk. A városokban leálltak a buszok, a villamosok, a metrószerelvények, a taxik. A kórházakban is szünetel a munka, csak a súlyosabb betegeket látják el.
Csend honol a tömegtájékoztatásban: kedden nem jelentek meg a napilapok, a televízió- és rádióadók nem közvetítenek híradókat, csak néhány soros hírösszefoglalókat olvasnak be.
Legutóbb a Fülöp-szigeteken sújtott le, áldozatai szinte kivétel nélkül látszólag egészséges, erejük teljében lévô férfiak. Valamennyiüket álmukban, általában hajnali három órakor érte a halál.
A legutóbbi áldozat egy fiatal színész volt, az alig 27 esztendôs Ricardo Yan. Az orvosok szerint halála oka hasnyálmirigy-gyulladás volt, amely szívbénuláshoz vezetett. De arra nem találtak választ, hogy miként támadhatta meg ez a betegség az egészségesnek tûnô fiatalembert, aki nem kábítószerezett, és a halála elôtti estén körülbelül két sörnek megfelelô alkoholt fogyasztott csupán. A korábbi áldozatok ugyanakkor rendszerint nagyon sokat ettek vagy ittak végzetes éjszakájuk elôtt.
A Fülöp-szigeteki orvosok praxisában eddig a rémálom többnyire 30 és 40 év közötti férfiakat ölt meg, bár tudnak egy 17 éves áldozatról is. Az áldozatok száma - a halottkémi feljegyzések alapján - 1957 óta már több mint háromszáz csak a Fülöp- szigeteken. Nô egy sem volt köztük, úgy tûnik a hölgyek "jobban alszanak", elkerüli ôket a végzetes rémálom.
A halálhoz közvetlenül valamiféle szívritmuszavar vezet. Mint Erdie Fardeguilan kardiológus a Reuters-nek elmondta: az elhunytaknál megfigyelték, hogy utolsó perceikben nyöszörögnek, morognak, de hogy mi történik ilyenkor velük, nem tudják, mert ezt a nyöszörgést nem élik túl. Az is rejtély, hogy a halál miért szinte mindig hajnali 3 órakor áll be.
A bangungot eseteivel eddig fôleg Délkelet- Ázsiában, a Fülöp-szigeteken, Vietnamban, Laoszban találkoztak, de elôfordult Japánban is. Ugyanakkor inkább ázsiaiakhoz, mint Ázsiához kötôdik. Ugyanis az Egyesült Államokban is okozott már halált a rémálom, ám kizárólag vietnami emigránsok végezték így életüket. Ez pedig arra utal, hogy a környezetváltozással sem leselkedik rájuk kevésbé a titokzatos betegség veszélye. Akadnak olyan orvosok, akik szerint a rizs magas szénhidrát-tartalma okozza a betegséget, ennek azonban ellentmond, hogy Ázsiában százmilliók mindennapi tápláléka a rizs, a bangungot azonban mégis ritka betegség - írja a brit hír- ügynökség.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum magyar nyelvû tanintézménnyé való visszaállítását olcsó demagógiával, mesterséges etnikumközi feszültségkeltéssel megakadályozni kívánó érdekcsoportok veszélyeztetik az ország politikai stabilitását, Románia NATO-csatlakozási esélyeit, ugyanakkor megfertôzik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttmûködést, valamint a békés etnikumközi kapcsolatokat - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén.
A szövetségi elnök a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum kizárólag magyar nyelvû tanintézménnyé való visszaállítása körül kialakult helyzet kapcsán elmondta, hogy azok a szélsôséges erôk, amelyek mesterségesen etnikumközi feszültségeket kívánnak kelteni, nem csak a marosvásárhelyi iskola sorsát veszélyeztetik, hanem az ország politikai stabilitását, és egyben Románia NATO- csatlakozási esélyeit. Markó Béla ugyanakkor abbéli bizalmát fejezte ki, hogy a rendkívül veszélyes gyûlöletet szító demagógia Marosvásárhelyen nem talál követôkre. Kifejtette, hogy tizenkét év után Marosvásárhely lakossága megérett arra, hogy a Bolyai Farkas líceum ügyét az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás jegyében felelôsségteljesen megoldja; nem a megállapodás kedvéért - hangsúlyozta az elnök -, hanem azért, mert a magyar nyelvû tanintézmény visszaállítása a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Markó Béla továbbá sajnálatosnak nevezte, hogy egyelôre a kormánypárt sem foglalt határozottan állást, és ismét erôre kaptak a Szociáldemokrata Párton belüli nacionalista szólamok. A sajtóértekezleten Markó Béla rácáfolt Ion Iliescu államfô és Ecaterina Andronescu miniszter asszony nyilatkozataira, és leszögezte: az a tény, hogy valaki nem ért egyet egy közösség igényével, nem jelenti azt, hogy az illetô közösség igénye törvénytelen. A kérdés pontosabb megítélése érdekében az RMDSZ elnöke statisztikai adatokkal támasztotta alá véleményét, ugyanakkor megerôsítette az RMDSZ több ízben megfogalmazott álláspontját, miszerint a kontextusból kiragadott olcsó, demagóg viszálykeltés a célja az ügy hátterében álló érdekcsoportoknak. A sajtó képviselôit tájékoztatta arról is, hogy Romániában jelenleg 638 önálló magyar tannyelvû óvoda mûködik, 313 elemi iskola (I-IV. osztály), 254 gimnázium (V-VIII. osztály), 55 önálló magyar tannyelvû líceum, 3 szak- és inasiskola, valamint 4 posztliceális tanintézet. A fent említettekkel párhuzamosan a román tagozatok mellett 491 óvodában mûködik magyar tannyelvû csoport, 382 iskolában I-VIII. osztályos képzés, ugyanakkor 88 vegyes, román és magyar tagozatú líceum, 3 szak- és inasiskola és 5 posztliceális tanintézet mûködik országszerte - közölte Markó Béla.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselôházi frakciójának és a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke kifejtette, hogy az ügyet tanügyi szakembereknek kell rendezniük, és hozzátette, hogy bízik ezek józan ítélôképességében. A miniszter álláspontját bírálva elmondta, az egyre nagyobb méreteket öltô "agyexportnak" nem az az oka, hogy a külföldön érvényesülni akaró fiatalok magyar vagy román tannyelvû intézetben tanultak, hanem az, hogy képtelenek vagyunk megfelelôen rendezni bizonyos kérdéseket.
A konstancai Ovidius Egyetem diákjaival való találkozón Iliescu elnök azt nyilatkozta, Ion Antonescu "jó dolgokat is véghezvitt", de "övé a hatalmas felelôsség, hogy Romániát a Németország melletti háborúba sodorta, és az utolsó pillanatig a barikádokon maradt". Az államelnök arra a kérdésre válaszolta ezt, hogy a hatóságok miért ítélik el Antonescut. "Ha az augusztus 23-i események nem történtek volna meg, Erdély ma már nem tartozna Romániához, ami katasztrofális lenne", jelentette ki Iliescu elnök. Az államelnök megjegyezte: Antonescu megítélésében számításba kell venni, hogy "minden szövetséges állam és az Amerikai Egyesült Államok háborús bûnösként beszél róla". Márciusban a kormány elfogadott egy sürgôsségi kormányrendeletet, amelyben megtiltja, hogy megtartsák a háborús bûnösök szobrait, vagy újakat emeljenek nekik. Ugyanez a rendelet betiltja a fasiszta vagy idegengyûlölô szervezeteket és jelképeket is. MEDIAFAX
Székely Ervin RMDSZ-képviselô által az ügyvédi tevékenységet szabályozó 1995. évi 51-es törvénnyel kapcsolatban benyújtott módosító tervezet szerint az ügyvédi hivatás gyakorlása összeférhetetlen a szenátori, képviselôi, valamint megyei és helyi tanácsosi tisztségekkel. Székely azzal indokolta kezdeményezését, hogy egy ügyvéd honatya státusából fakadóan befolyásolhatja az állami pénzügyekkel vagy privatizációs ügyekkel kapcsolatos bírósági vizsgálatokat vagy döntéseket. A képviselô javasolja, hogy az ügyvédi foglalkozás gyakorlása összeférhetetlen legyen "az ügyvédi hivatás méltóságát és függetlenségét sértô foglalkozásokkal", más területeken végzett fizetett tevékenységgel és a kereskedelmi tevékenységgel. A törvénytervezet szerint az ügyvédi foglalkozás gyakorlása kompatibilis az egyetemi oktató tevékenységgel és szakmai kutatással, az irodalmi és publicisztikai tevékenységgel, valamint a döntôbírói, közvetítôi és békéltetô tisztségekkel. A tervezetet a szakbizottságoknak kell elemezni-k.
A képviselôház tegnapi plenáris ülésén a napirend elôtti felszólalások során Kelemen Hunor és Borbély László képviselôk nyilatkoztak.
Ugyancsak a napirend elôtti felszólalások során négy PRM-s képviselô provokatív politikai nyilatkozatában, mondvacsinált érvekre hivatkozva, támadta az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt megállapodás tanügyre vonatkozó részét (a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum helyzete).
Hozzászólásom elôtt engedjék meg, hogy kijelentsem: külön örömöt jelent számomra, hogy elôbb beszédében a nagy-romániás kollégánk a megkülönböztetés minden formájának eltörlésérôl szóló törvényre és a regionális és kisebbségi nyelvek chartájára hivatkozott, tekintve, hogy ezeket a jogszabályokat az RMDSZ terjesztette elô illetve támogatta.
Szeretném felhívni a képviselôk figyelmét arra a csapdára, amit a nemzeti kisebbségek önálló intézményeinek hiányán alapuló együttélés jelent.
Ezek az intézmények a hatályos jogszabályokkal összhangban mûködnek. Nemcsak magyar, de német és ukrán líceumok is léteznek. A tanügyi törvény 119. cikkelye elôírja: "A helyi szükségletnek megfelelôen, kérésre és a törvény elôírásainak megfelelôen, kisebbségi tannyelvû csoportokat, osztályokat, részlegeket és iskolákat lehet szervezni."
Kérem önöket, ne csatlakozzanak a Nagy-Románia Párt felhívásához, amely tulajdonképpen az összes kisebbségi tannyelvû iskola felszámolását célozza.
Néhány gondolatot szeretnék megosztani Önökkel az elmúlt napokban nagy nyilvánosságot kapott kérdéssel kapcsolatban.
Szeretnék megvilágítani néhány elemet, melyek számomra létfontosságúnak tûnnek a tényleges helyzet jobb megismerése céljából.
A Bolyai Farkas líceum, a maga körülbelül 450 éves történelmével az egyik legrégebbi erdélyi magyar iskola.
Marosvásárhely a századok során olyan város volt, mely kiválóan képviselte a hagyományos erdélyi szellemiséget a különbözô nemzetiségek és felekezetek közötti együttélés terén. Ez az együttélés nem akadályozta meg a város lakóit saját kultúrájuknak és hagyományaiknak önálló intézményeken keresztüli megôrzésében.
Így jött létre a Papiu Ilarian líceum, amelyet mindig is román líceumnak tekintettek, úgy, ahogy a Bolyai Farkas líceum mindig is magyar iskola volt.
Sajnos, ezek az iskolák se menekültek meg a kommunista állam beavatkozásától, így 1960-ban vegyes román-magyar iskolákat hoztak létre, ami valójában a magyar osztályok drasztikus csökkentését jelentette az évek során.
1989 decembere után Erdély több városában magyar tannyelvû líceumok, iskolák jöttek létre. Marosvásárhelyen, ahol a magyar lakosság számaránya eléri az 53%-ot, természetes igényként jelentkezett a román tannyelvû Papiu Ilarian és a magyar tannyelvû Bolyai Farkas líceumok újralétesítését célzó kérés.
Sajnos, az új, demokratikus rendszer iránt ellenséges erôk provokációi az 1990. márciusi véres eseményekhez vezettek. Azóta 12 év telt el. Ebben az idôszakban a demokrácia és ezen belül az etnikumközi viszonyok - a demokrácia fontos eleme - jelentôs lépéseket tettek a normalizálódás irányába. A 15-nél több városban létrehozott önálló állami magyar tannyelvû líceumok száma meghaladja a 30-at.
A helyi közigazgatás terén Románia olyan törvényeket fogadott el, amelyek elôsegítik az anyanyelv használatát a helyi közigazgatásban. Ezeknek az elôírásoknak az alkalmazása is a mindennapi élet összetevôjévé vált és jelzi a romániai társadalom normalizálódását.
Ezért úgy gondolom, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség azon kívánsága, hogy magyar tannyelvû líceuma legyen, nem túlzott kérés, nem valamely szegregációs elképzelés, hanem legitim igény. Viszont e kérés teljesítéséhez olyan politikai akarat szükséges, mely máig sajnos nem létezett. A kormánypárttal januárban megkötött központi és késôbb a Maros megyei protokollum alapján, az aláíró felek kinyilvánították a kérdés rendezését célzó közös politikai akaratukat.
Rendkívül sajnálatos, hogy egyes ellenzéki pártok újra politikai tôkét akarnak kovácsolni a diákok befolyásolásával és egy olyan politikai játszmába való bevonásával, amelynek semmi köze ahhoz a legitim igényhez, hogy 2002 ôszétôl néhány román osztály átkerüljön a Papiu Ilarian líceumba, illetve az ottani magyar osztályok átkerüljenek a Bolyai Farkas líceumba, a tanítás megzavarása nélkül. Remélem, hogy a mesterségesen keltett feszültségek megszûnnek és a magyar közösség legitim kérése megvalósul - ôsztôl a Bolyai Farkas líceum visszanyeri magyar státusát.
Köszönöm.
A mai Bolyai Farkas líceum, volt Református Kollégium, a hajdani Scola Particula, mely az év folyamán ünnepli fennállásának 445. évfordulóját, története folyamán sok mindent megért.
Kirabolták, felgyújtották Basta generális és Mihály vajda emberei, amiért új helyet, épületet kellett szereznie 1602-ben, hogy tevékenységét folytatni tudja. Így került a mai helyére, telkére. Fejedelmi, földesúri támogatás folytán, melyek az egyház fenntartási költségeit kiegészítették, tudta biztosítani az oktatási, nevelési feladatát.
Állnia kellett a vallási villongások következtében keletkezett viharok szelét. Be kellett fogadnia a Sárospatakról, majd Gyulafehérvárról elüldözött református fôiskolát, mely egyesülésnek és fôiskolai jelleggé válásnak ez év április végén ünnepli 284. évfordulóját. Közben az új telekre költözött iskolának fejlôdése során újabb épületeket kellett építenie, ami nem kis gonddal járt csaknem két évszázadon át. 1802-1803-ban épült a ma is fennálló internátusi rész.
Az 1848-49-es szabadságharc idején vállalt magatartásuk következtében a tanítás szünetelt 1850 decemberéig és sokan nem térhettek vissza a padok közé, vagy mert meghaltak, vagy mert börtönben sínylôdtek.
A régi épületek megint csak szûknek, elégtelennek bizonyultak és 1909-1911 között újból építkezni kellett, amikor a ma is modernnek, monumentálisnak tûnô, a Bolyaiak terét büszkén uraló épület lett a Református Kollégium otthonává. Ebben része volt dr. Bernády György polgármesternek, a késôbbi kollégiumi fôgondnoknak, akinek ideje alatt a századelôn épültek Marosvásárhely ma is pótolhatatlan, legszebb iskolaépületei. Ezek felsorolását már sokan megtették, ezért jelen írásomban csupán a Papiu Nemzeti Kollégiumot említem, melyrôl ugyancsak említés történt napjainkban.
Az elsô világháború folyamán tanárai és tanulói ugyancsak a megpróbáltatások idejét élték át, vagy lettek hôsi halottak. Az iskola katonai kórház épületévé vált.
A trianoni diktátum után húsz évig vállalnia kellett a tanügyi törvények szorításait, a megszüntetése elleni harcot, a tanárok megkülönböztetett státusát, sokszor megalázását.
Ebben az idôben voltam én is bentlakó tanulója az ôsi alma maternek, a királyi Romániában a magyar tannyelvû Református Kollégiumnak, amely év végi sportvetélkedôket rendezett a jó hírnevû Papiu Ilarian román nyelvû középiskolával, a mai, szintén híres Papiu Ilarian Nemzeti Kollégiummal, és amelynek több tanára tanított többek között engem is a Ref. Kollégiumban.
1848-ban államosították az iskolát, így a Református Kollégiumot is, de meghagyták magyar anyanyelvûnek.
1960 októberében, iskolai év közben, magyar osztályokat rendeltek át egyik napról a másikra a Papiu líceumba és román tannyelvûeket a Bolyaiba anélkül, hogy valaki is megkérdezte volna a tanárokat, a tanulókat, vagy azok szüleit. Mindez a Magyar Autonóm Tartomány idején simán, csendben, tiltakozó megmozdulások nélkül történt meg.
1970-ben megint magyar tannyelvû lehetett volna az akkor már Bolyai Farkas líceum, miként a többi erdélyi felekezeti kollégium, de helyi mesterkedések, kijátszások folytán nem élt a lehetôséggel.
1990 januárjában a helyi román nacionalizmus támogatása, irányítása folytán indult el az a tiltakozási folyamat, mely a márciusi eseményekbe torkollt. Most is azok az erôk sugallnák a háttérbôl az eseményeket, amelyek 1990 március 19-20-ra vezették a megtévesztett tömegeket? Gondolkozzanak és ismerjék el végre, hogy a Maros megyei magyarságnak is joga van legalább egy magyar tannyelvû középiskolára.
A XXI. század embere is olyan meggondolatlan, megfontolatlan, intoleráns lenne, mint a XX. századé volt? Az Európába igyekvô jövô nemzedéke nem tudja, vagy nem akarja az idôk szavát megérteni? Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyarság annyira ragaszkodik anyanyelvéhez. Nyomás alatt nô a pálma.
Az átélt események, történések vezettek arra, hogy még 1997-ben - ragaszkodásom és hálaérzetem jeléül - megfogalmazzam az ôsi alma materhez az alábbi ódát.
Feléd száll ma hálánk, dalunk víg szava,
Erôs vár voltál itt századokon át
Mûvelted a hitet és a tudományt.
Ha idegen tört Rád, és az bôven volt,
Harcoltál, s kiûzted a vad támadót.
Szellemed az ôsök plántálták beléd
Sok híres professzor írta be nevét
Kik közt ott fénylik a Bolyaiaké.
Reád vár a jövô nagy feladata:
Ôrizni a múltat, azt a szellemet,
Mely nemzetet szolgált s szerzett hírnevet.
Erôsödj, virágozz, Te vagy az a vár
Ahol az üldözött védelmet talál,
Hol a tudás lángja fennen lobogva
Biztos utat mutat az új századba.
Ha vihar vagy orkán zúdulna Reád
Megküzdeni vele a hit erôt ád.
Négyszáznegyven éves drága Iskola,
Védjen és óvjon az ôrangyal karja,
Új ezred hajnala dereng mireánk
S azért zeng a dalunk, Istenhez imánk
Lehess erôs vára anyanyelvünknek,
Tudós fiakat adj magyar népünknek.
Szellemed maradjon ami eddig volt,
Ne essen hírnevén szégyenletes folt.
Hit, remény, szeretet legyen jelszavad,
Emléked míg élünk szívünkben marad.
Marosvásárhely, 1997. szept. 6.
Hétfôi napon nem szokás tárlatot nyitni, most mégis ez történt: Bárczi András kiállítását délután hatkor avatták a Közmûvelôdési Palotában. Jánosházy György és Buda Beatrice nyitotta meg a kiállítást. Áprily- és Eminescu-verset mondott a Ioan Ritiu-Kilyén Ilka mûvész házaspár.
- A mi számunkra mint nemzeti kisebbség számára különösen fontos volt a tájfestészet, hiszen nem egyszerûen egy elsôrendûen kínálkozó témakört jelentett, hanem mintegy a táj, amelybe beleszülettünk, amelyben élünk, amelyhez körömszakadtáig ragaszkodtunk és ragaszkodunk, egyben azonosságtudatunk jelképe is. Kimondva vagy kimondatlanul él ez a tudat, mûvészben és közönségben egyaránt. Nem csoda hát, hogy sok jelentôs mûvészünk a tájképfestészetnek szentelte munkásságát. (...) Ez a világ a mi világunk, magunkkal visszük továbbra is, mert a miénk, otthon vagyunk benne, itthon vagyunk - mutatott rá a festômûvész legnagyobb erényére Jánosházy György. Buda Beatrice röviden áttekintette a mûvész eddigi munkásságát, majd ezt mondotta: mûvészi felfogását, képi megvalósulását tekintve egyaránt egységes életmû darabjait szemléljük. A négy évszak, az élet: ez a megjelenített élet egységes témája: a táj és benne mi, akik itt élünk.
Bárczi Andrásnak bármelyik munkáját szívesen látnánk otthonunkban. Ha hirtelen úgy döntene, hogy minden képét eladja, pár órán belül üresen ásítozna a galéria.
A múlt hét végén, miközben marosvásárhelyen tetôztek a bolyais román diákok elégedetlenségi akciójával fémjelzett nacionalista indulatok, az iskola magyar diákjainak egy csoportja Bálint István igazgató és Mátéfi István matematikatanár, a Bolyai Collegium Alapítvány kuratóriumi tagja vezetésével részt vettek a magyarországi Ócsán a Bolyai nevet viselô középiskolák találkozóján és elsô nemzetközi vetélkedôjén. Hét iskola - Kecskemét, Szombathely, Salgotarján, Mosonmagyaróvár, Budapest, Ócsa és Marosvásárhely - képviseltette magát. Ebbôl a mezônybôl kimagaslóan jó teljesítményt mutattak városunk tanulói -Fehér Noémi, Salat Kincsô, Szabó Bálint, Szatmári Borbála és Todor-Soó Ágnes - a XI. I osztály diákjai, akik a mûveltségi vetélkedôn elhódították a vándorkupát.
Az oktatási intézetek vezetôi megalapították a Bolyai Iskolák Szövetségét, amelynek célja a pedagógusok és diákok közti kapcsolatok ápolása, az igényes, korszerû nevelés elterjesztése. Sajnos a román oktatási miniszter marosvásárhelyi látogatása a küldöttség gyors hazautazását idézte elô.
Lehet-e hallgatni a Concertóról? Tanúja lenni az ôsanyag létté formálódásának, a kezdeti energiákban feszülô erôk szikrázó összecsapásainak, megélni a természet játékát s a rend vonzását, alászállni a teljes magányba s megjárni a lélek fájdalmának ösvényét, összetöretni legmélyebb és legtisztább érzelmeinkben, és mindennek ellenére végül hinni, hinni a közös, boldog ébredésben. Csend kell, belsô csend, egy másik hullámhossz, hogy felfogjuk, mi történik itt. Hisz ebben a zenében minden beszél. Maga mögött hagyva az érzelmeket célzó hatáskeltést, levetkôzve a retorika pátoszát, nyelvünkön szól. Nem kell magyarázat, nincs szükség vonatkoztatási rendszerre, feleslegesek a szimbólumok jelzôtáblái. Minden velünk, bennünk történik. Elménknek egy világos pillanata, melybe belesûrûsödik maga a lét, a felismerés.
Valami ilyesmi Bartók Concertója. Ez emésztett karmestert Shinya Ozaki személyében, ez kísértett zenekart, érintett meg hallgatóságot. Ez avatott be fiatal hajtásokat a nevelôhangverseny odaadó kalauza, Kovács Zsuzsa tanárnô jóvoltából a bartóki életmû lényegébe, annak kellôs közepébe.
Mi volt ez tulajdonképpen? Nehéz rá választ adni, de mintha mások volnánk, többek, nagyobbak lettünk e katartikus élmény hatására.
Egy nyelv presztízse, társadalmi státusa, ezáltal jelene és jövôje attól függ, hogy milyen mértékben alkalmas társadalmi funkciójának ellátására. Minimális funkcióra korlátozott nyelvek azok, amelyeknek használati köre leszûkül az informális, családi kommunikációra.
Általában a nem hivatalos státusú kisebbségi nyelveket fenyegeti az a veszély, hogy a használati terük fokozatosan visszaszorul, presztízsük pedig csökken. Mindannyiunk érdeke, hogy ez a tendencia ne érvényesüljön a romániai magyar nyelv esetében is. Mindannyiunk feladata, hogy a jelenlegi lehetôségeket anyanyelvünk javára fordítsuk.
Örömmel értesítjük tehát, hogy 2002 februárjától megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Erdélyi Élônyelvi Központja, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet.
A központ szakmai-intézményi hátterét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke biztosítja neves nyelvésztanárai révén, a régió peremvidékeinek - így Székelyföldnek is - nyelvi kérdéseivel a Sepsiszentgyörgyön mûködô iroda foglalkozik.
Az intézet a következô funkciót kívánja betölteni: demográfiai, jogi, szociológiai és oktatási adatbázis kialakítása, folyamatos pótlása; élônyelvi kutatás és nyelvi tervezés; szolgáltatás a magyar intézmények és magánszemélyek számára. A szolgáltatás a következô tevékenységeket jelentené: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.) valamint az önkormányzati intézmények részére, közérdekû fordítási szövegek lektorálása. A nelvi tanácsadás a nyelvhasználati kérdések megválaszolásában áll, valamint megoldásokat kínál a román intézménynevek anyanyelvûsítésében, a közigazgatási, jogi, politikai szakkifejezések magyar nyelvû használatában mutatkozó következetlenségek, a közérdekû szövegek tükörfordításából adódó idegenszerûségek, magyartalanságok feloldásában.
Az alábbi telefon-, fax- és e-mail vonalakon a központ máris fogadja a nyelvi segélykéréseket, amelyeket rögzítünk és 48 órán belül megválaszolunk, illetve amelyekrôl visszajelzést adunk.
Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 4000 Sf. Gheorghe, Str. Gábor Áron nr.16., tel./fax:067/311-940, E- mail:office@aesz.sbnet.ro
Kolozsvár - EME-székház, Str. Napoca 2-4., tel./fax: 064/439-489
Közérdekû, ingyenes szolgáltatásaink mellett magánvállalatok, kiadók kérésére végzett nagyobb volumenû fizetett szolgáltatásokat is kínálunk, szükség esetén bevonva az adott szakterületen dolgozó, megbízható szaktudással rendelkezô szakértôket is. Kérjük, éljen az Intézetünk kínálta lehetôségekkel, járuljon hozzá a magyar közigazgatási nyelv erdélyi térhódításához.Tisztelettel:
Hármasfaluban a volt kollektív épületeit nem hordták szét, mint sok más településen. Ezek épen megmaradtak, de ez is gondot okoz a községi tanácsnak. A helybéli lakosság két táborra szakadt egy istállóépület miatt. A torzsalkodások, veszekedések, fenyegetések, a feljelentések a különbözô hivatalokhoz szinte mindennaposak. A Népújság címére küldött panaszlevél aláírója Nemes József, a gazdakör elnöke arra kérte szerkesztôségünket, hogy a helyszínen tájékozódjunk az ügyben és a feltárt tényeket adjuk közre, hogy az olvasóközönség is hiteles véleményt alkothasson.
Nemes József levelébôl idézünk, aki többek között hét pontban fogalmazta meg érveit, kérdéseit: "1997 tavaszán gazdakörünk kérésére a tanács egyöntetûen hagyta jóvá az istálló ingyenes használatát gabonaraktározás végett, karbantartás ellenében, melyet a falu lakossága használt 1998 ôszéig. Akkor a polgármester az egyik tanácsülésen megkért, hogy engedjük meg Csont Gyula gatteresnek, hogy egy hónapig faszenet tároljon az istálló egyik részén. Az épület kulcsát jóhiszemûen átadtuk és az istálló azóta is faszénnel van tele, ô használja. Tanácsi határozat nem létezett, aminek alapján megvonták volna a gazdakörtôl a használati jogot. Milyen jogon használja az istállót és mit fizetett éveken keresztül a tanácsnak ezért. Miért nem lehet a területet felmérni, azonosítani a tulajdonosokat? Kinek az érdeke nem engedi? Kérjük a terület felmérését és azt a területet, ami 1,5 hektáron felül van, az embereknek visszamérni, mert az nem a tanács tulajdona. Azokért a területekért, amelyek nem a tanács tulajdonát képezik, a 2000. évi 1-es törvény alapján ki fog bért fizetni a tulajdonosoknak? Mikor üríti, takarítja és meszeli ki az istállót, hogy az a jelenlegi törvények alapján alkalmas legyen gabona tárolására? A betongyûrût, amely kollektív tulajdon, mikor rakja a helyére az út megnyitása végett? A betongyûrût egyéni célra akarta felhasználni, szeretném tudni, kinek az engedélyével, mert a tanács errôl nem tud. Ki hatalmazta fel? Kinek az engedélyével kerítette be a volt kollektív területét? Milyen engedély alapján égeti a szenet a falu közelében?
Mátyus Zoltán, Makfalva alpolgármestere:
- Az 1991. évi 18-as törvény megjelenése után a Makfalva községi kollektíveket felszámoló bizottság 1992. február 24-én protokollum alapján, amely nemrég jutott a kezembe, a hármasfalusi kollektív nem értékesített ingó és ingatlan javait átadta a községi tanácsnak. A leltár szerint 4 istállóépület, takarmánymalom, fejôberendezés, takarmánykonyha, gazdasági melléképületek, irodaépület stb., és 1,5 ha terület. Az el nem adott vagyon tulajdonosa tehát a községi tanács. A jogviszony papíron tisztázott és mégsem. A több éve megoldatlan ügy sok gondot okozott számunkra, a márciusi tanácsülésen vállaltam, hogy tisztázom az ügyet. Miután az átadásra vonatkozó protokollumot összehasonlítottam a kataszteri nyilvántartásokkal, kiderült, hogy az elôbbi iratban 1,5 ha, míg az utóbbiban 2,99 ha épületekhez tartozó terület van bejegyezve. Tévedés, vagy elírás, nem tudhatom. Tény, hogy a volt kollektív területe nem tisztázott.
- A tanács tulajdonában van, miért nem történt meg eddig?
- Két éve vagyok alpolgármester, a polgármesterünk nemrég elhunyt. Sok iratot kell áttanulmányoznom, hogy az elmúlt évek ez üggyel kapcsolatos fejleményeirôl tájékozódjak. De elvállaltam, hogy rövid idôn belül pontosan felmérjük a volt kollektív területét.
- A szóban forgó épület haszonbérbe adásáról létezik-e tanácsi határozat?
- Tudomásom szerint, amikor az épület tetôzete beomlott, átadták Csont Gyulának a felújítása ellenében. A munkálatokat elvégezte, ezért használhatja.
- Legyen világos! Az épület a tanács tulajdona. Határozat hiányában felkérjük Csont Gyulát, takarítsa ki az épületet. Miután ez megtörtént, nyilvános árverést szervezünk, s határozat alapján annak adjuk ki haszonbérbe, aki többet fizet.
A becsületes eljárás kötelez, azt szerettük volna, hogy a Csont Gyulával való beszélgetésen legyen jelen Nemes József is. Sajnos ez nem történhetett meg, mert a délelôtti órákban nem tartózkodott a faluban, így Mátyus Zoltán volt jelen. Csont Gyulát arra kértük, hogy pontonként válaszoljon Nemes József állításaira, kérdéseire.
- A vitatott istálló épületét saját költségemen javítottam meg, ezért használhatom. Egyébként két másik épületért bért fizetek a tanácsnak. Az épületekhez tartozó terület bérét is fizetem a tanácsnak. Tudni kell, hogy idôközben Bálint Jánostól és Veres Imrétôl területet vásároltam, ahol kukoricaföld volt. Folyamatban van a vitatott istálló kitakarítása, hajlandó vagyok átadni a tanácsnak árverezésre. Itt megjegyzem, hogy ha valaki arra kért, hogy gabonát raktározzon, megengedtem - bérmentve. Egy fiatal mezôgazdász gabonája jelenleg is az irodaépület padlásán van. A betongyûrût eladták, és egyáltalán a nevezett helyen nincs út. Az általam megvásárolt területek bekerítéséhez nem kell engedély. I.- es szintû környezetvédelmi engedéllyel rendelkezem. A széljárás NY-K irányú, a falut nem érinti a füst.
- A megvásárolt területekrôl csak adásvételi szerzôdéssel rendelkezik, vagy...
- ... sajnos, igen. Mielôbb rendeznem kell az iratokat, ezt meg is teszem. De engedtessék meg, hogy röviden "megvédjem" magam. Már kijelentettem: az istállót átadom a kitakarítás után. Különben jó ha tudják, a gazdakör létezik, de tevékenysége nulla. Viszont egyet nem értek: miért az ellenszenv személyem iránt? Mert a faluban 60-70 embernek biztosítok munkahelyet? Mert kultúrotthont javítottam bérmentesen? Mert a község legnagyobb adófizetôje vagyok a több tíz millió lejjel? Menjek el más faluba, és ott fizessem ezt az adót? Mindig arra törekedtem, hogy elôsegítsem Hármasfalut. Ha valaki az ellenkezôjét bebizonyítja, félreállok.
A déli órákban végül sikerült elérnünk Nemes Józsefet is lakásán. Beszélgetésünk során kijelentette:
- A Csont Gyula által megfogalmazott válaszok nem felelnek meg a valóságnak. A gazdakör nevében kérem a prefektúra közbenjárását is az ügy tisztázása érdekében, amennyiben nem történik meg, elmegyek a miniszterelnökig.
Végezetül két gazdaköri tagot, Kádár Ferencet és id. Szoboszlai Kálmánt kérdeztük. Elmondták: az istálló vasajtaját ôk javították meg, a betört ablakokat deszkákkal fedték be. Az istállóra szükségük van, raktárnak, mert a tavaly például ifj. Szoboszlai Kálmán mezôgazdasági vállalkozó arra kényszerült, hogy gabonáját Sóváradon raktározza el. És még kiderült valami, amint Kádár Ferenc mondta: a kulcsot elôször akkor kérték el, amikor a gázt vezették a faluba, hogy az istállóban raktározzák a gázcsöveket. Azóta a kulcsot nem látták.
A Hármasfaluban kialakult vitában nem a mi feladatunk igazságot tenni. Az ügyet viszont közzétettük, mert példa a községi tanács fogyatékos mûködésére, ugyanis Nemes József és Csont Gyula egyaránt tanácsosok. Megkérdezhetjük hát: az évek során miért nem oldották meg az ügyet közösen, a községi tanácsban, amely erre hivatott? Írásunkkal remélhetôleg hozzájárultunk ahhoz, hogy a falu közvéleménye a sok szóbeszéd helyett hiteles képet kapjon az ügyrôl.
(MTI) A határon túli magyar fiatalok életére elsôsorban saját, szûkebb környezetük, közösségük, családjuk gyakorol közvetlen befolyást, míg a nagypolitikával szemben elutasítóak - derül ki a többi közt a Magyarország határain kívül élô, Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett Mozaik 2001 címû kutatás gyorsjelentésébôl.
A kutatás során a szakemberek 6 ezer, 15-29 év közötti felvidéki, kárpátaljai, belsô- erdélyi, székelyföldi és vajdasági fiatalt kérdeztek meg a többi közt értékvilágukról, vallásosságukról, társadalmi közérzetükrôl, valamint kulturális szokásaikról.
A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet kutatása folytatása az Ifjúság 2000 programnak, melynek során 8 ezer magyarországi 15-29 év közötti fiatalt kerestek fel hasonló kérdésekkel.
Bauer Béla igazgató, a kutatás vezetô kutatója elmondta, hogy a magyar határon túl élô fiatalok értékrendjében elsôsorban