Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Az elmúlt héten két "közéleti" eseményt is feltálaltak a nagyközönségnek. A prefektusváltást bonyolították le, mihelyt a dologban illetékes miniszternek ráérô idejébôl futotta. Az egyik káder ment, érdemei (magas szintû) méltatása és elismerése mellett, a másik jött, mert így szólt egy korábbi "egyezség". Sima, mondhatni zajtalan epizód. Indoklással, legalább egy kis garantáltan semmitmondó indoklással sem fárasztották magukat, hiszen - gondolom én - ahol az egyik tizenkilenc, a másik meg egy híján húsz, mit is lehet kisütni hiteles magyarázatként. Nem könnyû, hiszen valami új fogalmat kellene erre kitalálni. A mûvelet ugyanis nem illeszthetô sem a "leváltották", sem a "felmentették" körébe. Meglehet, a régi prefektus valahogyan közlekedési dugót okozott az érdekek gyorsforgalmi országútján. Ki tudja?

A másik epizód már nem ennyire bogmentes. Sôt! A pénzügynél történt ôrségváltásnak ugyanis nem csak amolyan ártatlan pletykaelôzményei vannak. Évekre, hónapokra visszamenô kulisszák mögötti dulakodásból estek ki a színre a mostani menesztés szereplôi. A senki nem tud semmit és senki nem mond semmit langyos eseménytelensége után kiborult a moslékos fazék. Illô undorral belenézve fôbenjáró kölcsönös vádak darabosát és levét vehettük szemügyre az elmúlt idôszakban. Nincs módom, sem okom az okádékban matatni, így csupán azt jelezném, hogy az elmúlt pénteken elvágták a gordiuszi csomót, s jött a menesztés illetve áthelyezés. S az ügy - minden eddigi jel szerint - lezárva. Legalábbis hivatalosan. Nem hivatalosan azonban az a (nagy) helyzet, hogy ha a fônökét és néhány társát feljelentô felügyelô igazakat mondott, akkor a megvádoltak bûncselekményben lehetnének elmarasztalhatók. Ha viszont a feljelentô hazudott, akkor nyilvánosan elkövetett rágalmazásért érdemel legalább felmentést a testületbôl. Ehelyett visszatoloncolták. Moldvába, egyenesen Botosani-ba. Befér mindez a szônyeg alá? Ha a rendôrség vagy ügyészség nem is, a szemlélôdô csak belebotlik. Értem persze a dilemmát. Ha "ügyet" csinálnak belôle és annak rendje, módja szerint járnak el, vagyis megnézik a kölcsönös vádak igazságtartalmát, ki tudja még mi mindenkirôl, mi ki nem derül. A volt fônök feje kész információs aranybánya lehet. S a "szellemet", mint tudjuk, könnyen ki lehet ereszteni a palackból, visszagyömöszölni azonban módfelett körülményes. Így aztán a diszkrét óvatosság az ajánlott recept.

A két jelzett eseménybôl számomra nem is a részletek az igazán érdekesek. Inkább a kettô közös vonása: valahol újra azt hiszik, hogy ostoba fajankók vagyunk, akiket annyira elbûvöl a hatalmi színjáték, hogy gondolkodni is elfelejtünk. Tévednek. Nem mi vagyunk azok. Meglehet, két közköltség-számla között üldögélve nézzük az éppen aktuális színjátékot, s közben azon szórakozunk, hogy a szereplôk azt hiszik, hogy mi tényleg komolyan vesszük ôket. Ebben is tévednek, hiszen nem az alakításuk miatt lehetnek a színen, hanem mert majd két éve meguntuk az elôzô társulatot. Maradék kedvünk tôlük is elmehet. Egyre többen már csak az alkalomra várnak.

- Érvényes és eredményes volt a magyarországi országgyûlési választás elsô fordulója 45 egyéni és mind a 20 területi választókerületben, amelyekben ezáltal nem kell második fordulót tartani - jelentette be Sipos Irén, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetôje az Országos Választási Bizottságnak (OVB) vasárnap, nem sokkal a 23 órát követô ülésén, amelyen Mádl Ferenc államfô mellett megjelent Pintér Sándor belügyminiszter is.

A választás elsô fordulójának elôzetes eredményét részletezve az OVI vezetôje elmondta, hogy a 3.153 településen, 10.842 szavazókörben, a 7,3 millió szavazásra jogosultból mintegy 5,2 millióan voksoltak.

Az egyéni választás szavazóköri adatainak 93,27 százalékát, a területi listás szavazóköri adatoknak pedig 92,58 százalékát dolgozták fel vasárnap éjszaka 11 óráig.

A területi listák országos összesítésébôl kitûnik, hogy az MSZP-re több mint 2,1 millióan (42,13 százalék) szavaztak, s ezzel 69 mandátumot szerzett a párt. A Fideszre több mint 2 millióan (41,24 százalék) voksolt, s így 67 mandátumot ért el. Az SZDSZ 273 ezer szavazatot kapott (5,41 százalék), s így négy mandátumhoz jutott. A többi párt nem szerzett mandátumot és nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot a területi listákon. Ficzere Lajos, az OVB elnöke közölte: a testület várhatóan szerdai ülésén határozza meg a választási forduló hivatalos eredményét.

Az OVB elnöke elmondta: a 2002-es választások elsô fordulója zökkenômentesen, zavartalanul, a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen, a választások tisztaságának érvényesítése mellett, sikeresen zajlott le.

Pintér Sándor megállapította, a választás napján az OVI és az OVB között jó volt az együttmûködés.

Örömét fejezte ki, hogy a választási számítógépes rendszer eredményesen és hibamentesen mûködött.

A belügyminiszter köszönetet mondott az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelôinek.

Közölte: a megfigyelôk szóbeli tájékoztatása szerint egyetlen olyan kirívó esetet sem találtak, amely a legkisebb mértékben is befolyásolta volna a választások tisztaságát.

Szokásos heti sajtótájékoztatóján Marosvásárhely polgármestere, dr. Dorin Florea "replikaként" jelentette ki: nem hasmenése, hanem szájmenése van Kolozsváry Zoltán RMDSZ- tanácsosnak, aki nemrégiben ugyancsak egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az utcajelzô tábláknak hasmenés-színük van.

Florea, vaskos dossziét lobogtatva kezében azt bizonygatta, hogy a Blue Star Design Kft.-vel kötött társulási szerzôdés mellékletében szerepel minden egyes, a táblákra vonatkozó adat: a sárga szín, a fekete nyél, a táblák anyaga, az RMDSZ-tanácsosok pedig aláírták azt. Akkor most mit akarnak, mit akadékoskodnak? - tette fel a szónoki kérdést, hozzátéve, hogy Furazolidont és egyéb baktériumölô gyógyszereket ajánl az illetô RMDSZ-tanácsosnak.

A továbbiakban elmondta, hogy folytatják a táblák kihelyezését, hiszen ezek megfelelnek mind a tanácsi határozatnak, mind a társulási szerzôdésnek. Az irodájába visszavonult polgármestertôl egyik tévés kollégával együtt hiába próbáltuk megszerezni az iratokat tartalmazó dossziét, ugyanis szerettük volna látni azokat a bizonyos aláírásokat, Florea indulatosan kijelentette: kérjük a prefektúrától, mert ô lezártnak tekinti az ügyet, nincs mit bizonygatnia, eléggé bemutatta a dossziét a sajtótájékoztatón.

Az üggyel kapcsolatosan megkeresésünkre Benedek István, az RMDSZ-frakció vezetôje elmondta, hogy abszolút valótlanság, amit a polgármester állít.

- A táblákat készítô Blue Star Designnal kötött szerzôdésben meg van határozva, hogy az irányítótáblákat hogyan kell kihelyezni két nyelven. Erre tanácsi határozat is van. A polgármester azon állítása, miszerint a tanács egyetértett a jelenlegi modellel, valótlanság. A szerzôdés szerint a tanács beleegyezett abba, hogy hol lesznek elhelyezve a táblák, valamint abba, hogy mielôtt kihelyeznék, a városrendezési szakbizottságnak jóvá kell hagynia ezeket. Ez nagyon világos, csak aki a törvényességet nem akarja betartani, az nem érti. Nem írtunk alá semmit a színekre vagy a tartalomra vonatkozóan. Amit a polgármester tett, a város magyar lakosságának cinikus sértegetése. Milyen dolog odaírni románul az utca nevét és utána azt, hogy "utca"? Nem elég, hogy nem tartja be a tanácsi határozatot, még ráadásul gúnyolódik a város magyar lakosságával. Milyen polgármester ez? Mindenképpen a törvényesség betartása a fontos, még ha meg is hamisították volna a tanácsi határozatot, ennél viszont figyelmesebbnek tartom a polgármester urat. A frakcióvezetô-helyettes és a városrendezési szakbizottság elnöke levélben hívta fel a prefektúra figyelmét arra, hogy a polgármester ismét törvénytelenséget követett el - jelentette ki Benedek István.

Hogy ki milyen törvénytelenséget követett el, nem tudjuk, csak azt, hogy kétféle melléklet létezik, a tanácsi határozatban szereplô eltér a szerzôdésben levôtôl, utóbbin szerepelnek ugyanis a színekre, méretekre vonatkozó adatok.

- Gratulálok az Országgyûlésbe bejutott pártoknak és külön gratulálok a legjobb eredményt elért pártnak, a Magyar Szocialista Pártnak - hangsúlyozta hétfôn Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Markó külön kiemelte: az erdélyi magyarság, de az egész Kárpát-medence számára rendkívül fontos üzenet a magyar választóktól az, hogy egyértelmûen visszautasították a szélsôséget, és végül nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt az a szélsôséges párt, amelynek korábban bejutást jósoltak.

Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a romániai magyarságot képviselô szövetség jól ismeri a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége vezetôségét, jó politikai és személyes kapcsolatokat tartottak fenn az elmúlt években mindkettôvel. - Meggyôzôdésem, hogy ha a második forduló után MSZP-SZDSZ koalíció alakíthat kormányt, jól tudunk majd együttmûködni a bennünket közösen érintô kérdésekben - hangsúlyozta Markó Béla.

(MTI) Az országgyûlési képviselô- választások elsô fordulója után a vezetô szocialista politikusok szerint már nem kérdés, hogy az MSZP és az SZDSZ fog kormányt alakítani, Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz-MDF közös országos lista vezetôje ugyanakkor, elismerve az MSZP némi elônyét, emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelôtt az MSZP négy százalékkal vezetett az elsô fordulót követôen, mégis a Fidesz gyôzött.

- A magyar választók kifejezték akaratukat, hogy leváltsák az Orbán-kormányt és igazi szociáldemokrata utat jelöljenek ki az országnak - hangzott el Kovács László szocialista pártelnök, Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Szili Katalin, a párt elnökhelyettese közös, hétfôre virradó éjszakai sajtótájékoztatóján, az MSZP budapesti székházában.

Medgyessy Péter külön is megköszönte azon szavazóknak az MSZP-re adott voksát, akik korábban nem a szocialistákra szavaztak, de a változások érdekében mégis az MSZP mellé álltak.

- Nyugodt lélekkel kijelenthetjük, a választások elsô fordulóját az MSZP megnyerte. Öröm az, hogy a kormányváltók lényegesen nagyobb többségben vannak - fogalmazott. Megjegyezte: van még olyan párt a politikai palettán, amellyel el tudják képzelni az együttmûködést. Szavai szerint a Fidesznek már nincs több tartaléka.

Az MSZP és az SZDSZ már hétfôn megkezdi a tárgyalásokat az együttmûködésrôl. Petô Iván, az SZDSZ ügyvivôje az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a két párt közti egyeztetésnek szerdáig le kellene zárulnia, hiszen választási kampányfeladatok várnak mindkét pártra. Tájékoztatása szerint a megállapodással nemcsak azt kell elérni, hogy képviselôjelöltek visszalépjenek, hanem azt is, hogy a választók átszavazzanak a másik pártra.

- Mindkét párt elônyét egyeztetni kell a kormányváltás szándékával - tette hozzá Petô Iván. Orbán Viktor a polgári összefogás fenntartására buzdított a vasárnap éjjel Budapesten tartott sajtótájékoztatón, kiemelve, hogy négy évvel ezelôtt a választások elsô fordulóját követôen az MSZP négy százalékkal vezetett, mégis a Fidesz gyôzött.

A miniszterelnök a Fidesz-MDF-MKDSZ-Lungo Drom közös rendezvényén hangsúlyozta, hogy Magyarországon a polgári erôk még sosem részesültek olyan nagy támogatásban, mint most. Arra is rámutatott: soha nem volt olyan magas a részvételi arány a választásokon, mint az idei szavazás elsô fordulójában, és véleménye szerint ez azt igazolja, hogy a választás nem a pártokról, hanem "rólunk szól".

A kormányfô szerint két irány közül választ az ország. Az MSZP és a Fidesz közötti különbségrôl szólva megjegyezte: kevesebb, mint egy százalékkal vannak többen azok, akik a szocialista jövôt választották.

- Sokan vagyunk, de még mindig nem elegen - mondta Orbán Viktor. Csurka István, a MIÉP elnöke újságírók elôtt úgy fogalmazott: sajnos a dolgok nem úgy alakultak, ahogy arra számítottak.

Hozzátette: az elemzést el kell végezni, hiszen a párt minden tôle telhetôt megtett, sokkal több kopogtatócédulát gyûjtött össze, mint ahányan rá szavaztak.

- Ezt a versenyt elvesztettük - jelentette ki Csurka István. Arra a kérdésre, hogy a harmadik helyen álló jelöltjeiket visszaléptetik-e a nemzeti oldal javára, azt válaszolta: tárgytalan errôl jelenleg beszélni.

Nem elégedett a Centrum közel 4 százalékos eredményével Kupa Mihály. A párt elnöke sajtótájékoztatóján ugyanakkor leszögezte, hogy a Centrum a parlamenti választások után is élni fog, és indul az önkormányzati választásokon.

Hangsúlyozta, hogy 2006-ra kiépítik a pártot, és a Centrum négy év múlva megnyeri a parlamenti választásokat.

Torgyán József, az FKGP elnöke szerint a jobboldal "a Fidesz öngyilkos politikájának" következtében egyértelmûen elvesztette a választásokat. A pártelnök a Fidesz mellett a médiát is felelôssé tette pártjának "rendkívül hátrányos helyzetbe hozásáért". Jelezte: célkitûzésük, hogy 2006-ra a nemzeti oldalt egybekovácsolják egy sikeres választási szereplés érdekében.

Kommentár

A kormányfô minden héten telekonferenciát, egy idô óta már videokonferenciát tart, a legteljesebb transzparencia mellett. Ez azt jelenti, hogy kötelezô módon részt kell venniük a kabinet tagjainak, mellettük az államtitkároknak és az igazgatóságok vezetôinek. Országos szórásban a prefektúrák szinte teljes személyzete, a megyei tanácsok vezetôsége, a minisztériumok alárendeltségébe tartozó decentralizált intézmények helyi vezetôi. Mostanában ott vannak a szakszervezetek, a különbözô szolgáltató vállalatok és még ki tudja, kinek a képviselôi is. Természetesen, az újságírók népes hada egészíti ki a képet.

Ha valaki esetleg nem tudná; mirôl van szó, elmondjuk, hogy a videokonferencia azt jelenti, hogy a résztvevôk látják is a miniszterelnököt, nemcsak a hangja jut el hozzájuk, ugyanakkor a kérdések során a miniszterelnök és a miniszterek is láthatják az éppen megszólított prefektust, megyei tanácselnököt. Akik pedig csak végigunatkozzák ezeket a találkozókat, akár saját képmásukat is csodálhatják a képernyôn. Csakhogy ez is látszik, s megtörtént már párszor, hogy a mindig szemfüles közigazgatási miniszter odaszólt egyik vagy másik prefektúrának, hogy ébredjenek fel, vagy észrevette, amikor a "névsorolvasás" után néhányan elslisszoltak.

Szóval "izgalmas" mindenheti programot csinált a miniszterelnök az országnak. Elmondja, a kormány mit határozott, ô maga merre járt, mit csinált az országban és a nagyvilágban, ritkább esetben megdicsér egy-egy prefektust, gyakrabban bírálja ôket.

Miután véget ér a kormányfôi elôadás - mert sem közbeszólni, sem kérdést feltenni nem lehet -, a közigazgatási miniszter "lép akcióba". Teljes energiabevetéssel, megfelelô hangerôvel és határozottsággal veszi sorra a megyéket, s utasít, számon kér, követel, fenyegetôzik, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy, igaz, ami igaz, menniük kellene. Az elején úgy történt, hogy sorba vette a prefektusokat, s megkérdezte, vannak-e gondok, problémák. Amire az esetek túlnyomó többségében a válasz az volt: "nincsenek különösebb gondjaink". Ezért aztán a mniszter taktikát változtatott, és egy- két-három konkrét kérdést tett fel a prefektusoknak és a megyei tanácsok elnökeinek az éppen aktuális témákban, például a mezôgazdasági kampányról, a fûtés-, illetve melegvíz-szolgáltatásról, a garantált minimáljövedelem elosztásáról, a birtoklevelek helyzetérôl, a népszámlálásról és folytathatnánk a sort. S kiderült, hogy bizony voltak gondok itt is, ott is, amott is.

Bennünket mindenekelôtt saját megyénk érdekel. Sokszor szinte kínos volt hallgatni, amikor név szerint kért számon bizonyos dolgokat. Például azt, hogy az idôközben leváltott kataszteri hivatal igazgatója mit csinál délután öt óra után, mikor Maros megye az országos listán hátul van a birtoklevelek kiosztásában, mert ebben az órában sosincs a hivatalban. Vagy pontosan tudta a miniszter, hogy például az erdôszentgyörgyi polgármesteri hivatalban szinte megállni látszik az idô, mióta életbe léptek a tulajdontörvények, mindössze 16 százalékban osztottak ki tulajdonbizonylatokat. De tisztában van a gyermekvédelmi igazgatóságok tevékenységével, a legkisebb település problémáival is.

Azt is tudta, ha nem a valós tényeket, adatokat közölték a megyék vezetôi. Tanúi voltunk, hogy a jelentés elhangzása pillanatában ráreccsent egy-egy prefektusra, figyelmeztetve, hogy nem úgy áll a dolog, ahogy mondja, s mint kiderült, a miniszternek volt igaza.

A videokonferenciák forgatókönyve szerint, miután a kormányfô és a közigazgatási miniszter befejezi mondanivalóját, kiadja a szükséges utasításokat, következnek a prefektusok. Egy ideig úgy történt, hogy ismertették a következô hétre tervezett tevékenységet. Idôvel azonban a prefektusokat is elkapta a gépszíj, s ôk is utasításokat adnak, számon kérnek, sôt fenyegetôznek a maguk szûkebb birodalmában.

És ez így folyik hétrôl hétre. A kívülálló dilemmában van: jó ez így, vagy nem jó? Az jó, hogy hetente elsô kézbôl részletes beszámolót hallgathatunk meg a kormány tevékenységérôl, a kormányülésekrôl, a legfontosabb országos politikai eseményekrôl. Az is jó, hogy a kormány ennyire éreklôdik megyei helytartói tevékenysége iránt. A tapasztalat az, hogy a megyei vezetôk stresszben élnek. Saját (idôközben ugyancsak menesztett) prefektusunkat figyelve láttuk, mennyire feszeng a beszélgetések elôtt/alatt. Bizonyára egész héten azon törte a fejét, mit jelenthet a "központnak", hogy lehetôleg "szép fiú" maradjon. Ezért történhetett meg (más megyékkel), hogy nem valós adatokat közöltek (ami azonnal kiderült). Másrészt pedig az is bénítóan hat(hat)ott a "kreativításukra", hogy arról kellett beszélniük, amit "fent" akartak. Így hát el lehet tûnôdni, jó-e igazán a kézi vezérlés.

Az újságírónak kimondottan az, hiszen közvetlen közelrôl kísérheti figyelemmel a hatalmi hierarchia mûködését. De éppen ez a közvetlenség kelti azt az érzést, hogy az effajta transzparencia hibádzik valahol. A kisebb gond, hogy miközben az "egyenes" beszédeket hallgatjuk, jól tudjuk: ez csak a dolgok sûrûjének a látszata, mert ami eldôl, az nem az orrunk elôtt dôl el.

Ami ennél aggályosabb, az a módszer, az eljárás maga. A kézi vezérlés ugyan elôny a dolgok közvetlen mozgatásában, ám ezenközben maguk a dolgok helyi intézôi is bábukká válhatnak, akik a felszólító módra lesznek-válnak érzékenyekké és fogékonyakká. Így teremtôdik a parancsuralom, fentrôl legorombítják a prefektust meg más alárendelteket, ôk - mert így szoktatják ôket - tovább vezényelnek.

Meglehet most már, hogy a szociáldemokratává vedlett utódpárt vezetôi jól ismerik a kádereiket, tudják, hogy milyen vezényszavakra mozdul bennük a kötelesség, s jobb híján a kézi vezérléshez kell folyamodniuk. Amit nyernek azonban ezzel a vámon, elveszítik a réven. A kézi vezérlés ugyanis kiirtja a felelôsségérzetet és az önállóságot, vagyis a demokratikus intézményrendszert lényegétôl fosztják meg. Arról már nem is beszélve, hogy az erôs kötôféken tartott hierarchiában ismét megfordul a világ, mert a kézi vezéreltekben az a tévképzet alakul ki, hogy felfele tartoznak elszámolással és nem azok irányába, akiknek a sorsát intézniük, egyengetniük kell. S ha ez tartósan így megy, máris a pártállami állapotnál tartunk. Ami lehet kényelmes, de egyértelmûen ártalmas.

Ariel Saron izraeli kormányfô hétfôi bejelentése szerint az izraeli hadsereg folytatja a katonai offenzívát Ciszjordániában, és csak akkor vonul onnan vissza, ha "befejezte küldetését". Ugyanakkor jelezte, hogy kész tárgyalni a békérôl "mérsékelt és felelôs" arab vezetôkkel.

Saron a knesszet elôtt mondott beszédében "ideiglenesnek" nevezte a katonai akciót, amely azonban "még nem ért véget", mert célja a palesztin öngyilkos merényletek mögötti
"terrorista infrastruktúra" felszámolása, és csak a kormány parancsára, a kormány által meghatározott állások elfoglalásával vonulnak vissza a haderôk. Egyúttal bejelentette, hogy a hadsereg "biztonsági övezeteket" hoz létre Ciszjordániában. A béke pedig - tette hozzá - attól függ, hogy az autonóm területekrôl való kivonulás után "felbukkan-e egy felelôs palesztin vezetés".

Az izraeli miniszterelnök így válaszolt George Bush amerikai elnök két nappal ezelôtti felszólítására, hogy állítsa le a katonai offenzívát és csapatai haladéktalanul vonuljanak ki az újra elfoglalt ciszjordániai palesztin autonóm városokból, bár Saron nem utalt beszédében sem Bushra, sem pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhívására.

Saron leszögezte továbbá, hogy folytatják a betlehemi Születés Temploma elleni ostromot. "Mivel nem szándékunk megsérteni a hely szentségét, mint ahogyan azok a gyilkosok tették, akik elfoglalták és túszul ejtették a szerzeteseket, azt várjuk, hogy a nemzetek közössége kényszerítse ôket a fegyverletételre és a szent hely elhagyására. Amíg ez nem történik meg, a hadsereg ott marad és megakadályozza, hogy elmeneküljenek az igazságszolgáltatás elôl."

Ami a szaúdi békejavaslatot illeti, Saron azt "az arab világ részérôl a realizmus elsô csírájának" nevezte. Kijelentette, hogy "kész mérsékelt és felelôs" arab vezetôkkel találkozni, és errôl tárgyalni fog a héten Izraelbe látogató Colin Powell amerikai külügyminiszterrel. Ugyanakkor nem határozta meg közelebbrôl, hogy kiket tart "mérsékelt és felelôs" arab vezetôknek.

A brit külügyminisztérium illetékese hétfôn teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy izraeli katonák tûz alá vették a betlehemi Születés templomát.

"Izrael rendkívül veszélyes játékot játszik. Továbbra is ellenszegül az Egyesült Államoknak" - mondta Ben Bradshaw közel-keleti ügyekben illetékes külügyi államtitkár a BBC rádiónak.

Az izraeli egységek ötödik napja tartják ostromzár alatt a betlehemi templomot, ahol csaknem kétszáz palesztin elsáncolta magát. A templomban rekedt 40 ferences szerzetes és négy apáca is. A betlehemi kormányzó a Születés templomából arról tájékoztatta a hírügynökségeket telefonon, hogy az izraeli tüzérségi csapások következtében egy kolostori épületben tûz ütött ki. Az izraeliek lelôttek egy palesztin rendôrt, aki megpróbálta oltani a tüzet.

A betlehemi patthelyzet békés megoldásán munkálkodó ferencesek hétfôn hosszú távú következményekkel járó "leírhatatlan barbárságnak" minôsítették az izraeli támadást.

David Jaeger atya, a szentföldi katolikus kegyhelyek ôrzôinek jelenleg Rómában tartózkodó szóvivôje úgy nyilatkozott: "Ez ellentétes minden humanitárius és civilizációs jogszabállyal, megsértése továbbá Izrael állam nyilvánosan és diplomáciai csatornákon többször hangoztatott kifejezett garanciáinak, márpedig ennek hosszú távú és kiszámíthatatlan következményei lesznek". A ferences rend nevében kérte, hogy az egész világ ítélje el az izraeli tettet.

Az atya elmondása szerint az izraeliek távozásra próbálják rábírni a szerzeteseket, akik attól tartanak, hogy az izraeli igyekezet a templomban menedéket keresô palesztinok elleni támadás elôjátéka.

Izrael megvádolta a palesztin fegyvereseket, hogy gyakorlatilag túszként tartják fogva a szerzeteseket és az apácákat. Egyúttal kinyilvánította: a katonák parancsba kapták, hogy nem nyithatnak tüzet a kegyhelyre, Isten házára.

II. János Pál pápa vasárnapi beszédében hangsúlyozta: nagyon közel érzi magát azokhoz, akik "most nehéz órákat élnek át" a betlehemi templomban.

Vatikáni diplomaták és szentföldi egyházi illetékesek arról számoltak be a Reuters hírügynökségnek, hogy indítványt terjesztettek elô a patthelyzet feloldására. A katolikus források szerint a világi diplomaták segítségével kidolgozott javaslat szabad elvonulást ajánl a bazilikában levô palesztinoknak a Gázai övezet irányába, ha hátrahagyják fegyvereiket.

A Vatikán szóvivôje szombaton cáfolta a Szentszék javaslatáról szóló híreket. Joaquin Navarro-Valls szóvivô megerôsítette azonban, hogy a Szentszék izraeli diplomáciai képviselôje "továbbra is segít a helyszínen a szenvedôknek."

Az izraeli hadsereg legutóbb vasárnap szólította fel megadásra a templomban levô palesztin fegyvereseket.

- Oroszország külpolitikája változatlanul a Nyugattal folytatott együttmûködésen alapul, dacára a némely kérdésben mutatkozó nézetkülönbségnek - hangoztatta az orosz elnök német tudósítóknak adott interjújában, amely hétfôn, a weimari német-orosz csúcsszintû konzultáció elôtti napon jelent meg a sajtóban.

A Die Welt és a Süddeutsche Zeitung által közölt moszkvai beszélgetésben Vlagyimir Putyin leszögezte: a 80-as évekkel ellentétben ma Oroszország nem azért mûködik együtt a Nyugattal, mert el akarja nyerni annak tetszését, vagy pedig ellenszolgáltatásra számít. "Én csakis azért folytatok ilyen politikát, mert úgy hiszem, hogy ez teljes egészében megfelel Oroszország nemzeti érdekeinek. Ez nem Putyin politikája, hanem Oroszországé" - szögezte le az államfô.

Szavai szerint a fô cél: a gazdaság növekedésének és a lakosság emelkedô életszínvonalának a biztosítása.
"Ez pedig nem sikerülhet kedvezô külpolitikai légkör kialakítása nélkül" - tette hozzá. Putyinnak meggyôzôdése, hogy ezt a felfogást osztja az orosz lakosság, a szakemberek és a hadsereg többsége.

Az Egyesült Államokhoz fûzôdô viszonyt érintve az orosz elnök aggodalmának adott hangot az atomkísérletek miatt. Mint mondta, Washington betartja ugyan a tilalmat, ám nem hajlandó ratifikálni a szerzôdést. "Potenciálisan tehát fennáll a robbantások felújításának a veszélye" - fogalmazott. Egyúttal elismerte, hogy az Egyesült Államok korrektül járt el, amikor egyoldalúan felmondta a rakétaelhárító rendszerek telepítését korlátozó ABM- szerzôdést. "Jogi szempontból minden kifogástalan volt, ám az a véleményünk, hogy a nemzetközi biztonság helyzetét tekintve (a kilépés) hiba volt" tette hozzá.

Irak kapcsán Putyin burkoltan óva intette az amerikai felet a bagdadi rezsim elleni "egyoldalú fellépéstôl, bárki szánná is rá magát, és bárki ellen irányuljon is az". Szerinte egy ilyen akció feltétlenül "kontra-produktívnak" bizonyulna, különösen azért, mert nincs objektív bizonyíték arra, hogy Irak támogatná az al-Kaida terrorista csoportot.

A Közel-Kelet kapcsán az orosz elnök kiemelte hazája "különös felelôsségét" a térség iránt. Utóbbit egyrészt az arab világhoz fûzôdô hagyományosan jó kapcsolatokkal indokolta, másrészt azzal, hogy "Izraelben több mint egymillió oroszul beszélô ember él, akik az egykori Szovjetunióból vándoroltak ki. Putyin szerint a válságot csak az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió aktív beavatkozása enyhítheti. Egyúttal óva intett attól, hogy bárki is megpróbálja kiszorítani a politikai porondról Jasszer Arafatot. Ennek már a kísérlete is "bizonyos körök radikalizálódását eredményezné az arab világon belül" - figyelmeztetett az orosz államfô.

Adósságbehajtás

Tegnap délelôtt az adósokkal szembeni megszorító intézkedésként a radnóti közüzem, a Prescom Rt. elzárta a hideg- és a melegvíz-csapokat a tömbházlakásokban. Mivel nagyon sokan nem tudták fizetni a közköltséget, a lakótársulások már korábban kérték, hogy április elsejétôl szüntessék meg a távhô-szolgáltatást.

A városban levô 892 lakrész közül 561-ben a Prescom szolgáltatja a fûtést, 314-ben saját mikrohôközpont van és mintegy 80-an kérték azt, hogy zárják ki a lakrészeket a fûtéshálózatból. A nagy tartozások miatt a lakótársulások kérésére április elsejétôl nincs fûtés a tömbházakban. Anton Gheorghe, a Prescom Rt. igazgatója lapunknak elmondta, azon igyekeztek, hogy az adósságok ellenére a télen ne szüntessék meg a szolgáltatást. Többször újraosztották az adósságokat, ez a módszer azonban hatástalan maradt, s így e hónap elején tarthatatlanná vált a helyzet. 12 lakótársulás összesen 1.661.852.000 lejjel tartozik a közüzemeknek, amibôl 886.278.000 a hôenergia ára. Ezek közül az 1-es számú központi lakótársulás 422, az Eminescu negyedbeli 16-os 290, a 18-as 206, a Dózsa György utcai 7-es 108, míg a 3-as 97 millió lejjel adós.

A Prescom is tartozik a különbözô energia- szolgáltató cégeknek, így napirenden törlesztették ugyan a villanyszámlákat, azonban eddig 6,7 millió lejre gyûlt össze késedelmi kamat, amiért már felszólítást kaptak az Electrica Rt.-tôl, hogy amennyiben nem törlesztik adósságaikat, elveszik az áramot. Ezenkívül a radnóti közüzemek 600 millió lejt kell fizessenek a vízügyi igazgatóságnak és 1,4 milliárd lejt a hôerômûnek.

- Azt is megtettük, hogy ócskavasat gyûjtöttünk, amit elvittünk az aranyosgyéresi gyárba, ahonnan vasbetonra cseréltük, ezzel fizettünk a vízügyi igazgatóságnak, innen pedig a Socot Rt.-n keresztül a radnóti vízgyûjtô és hídépítô telepére került az áru. Ilyen módszerekkel próbáltuk adósságainkat csökkenteni, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy mi is napirenden legyünk, ezért folyamodtunk a megszorító intézkedésekhez - nyilatkozta a Népújságnak Anton Gheorghe, a Prescom Rt. igazgatója.

Országos premier megyénkben

Egyes számok hívásakor azt tapasztalhatjuk, hogy a várt csengetés helyett egy robot kapcsol be és román, angol, majd magyar nyelven halljuk az alábbi szöveget: "Az ön által hívott szám megváltozott. Az új szám..." és következik a megnevezés. Az országos szinten premiernek számító szolgáltatást két marosvásárhelyi mérnök: Péterffy Attila, a Romtelecom alkalmazottja, valamint Losonczi Lajos, a Pro Control cég vezetôje fejlesztette ki. Magát a robotot már Brassó, Neamt és Szeben megyékben is használják, és bevezetését az egész országban tervezik.

Az új szolgáltatás számos tekintetben elônyösebb a korábbi megoldá-soknál. Eddig a megváltozott telefonszámok hívásakor vagy már az új elôfizetô, vagy egy robot kapcsolt be, mondva: "A hívott számhoz elôfizetô nem csatlakozik, kérjük, hívja a tudakozót". Igen ám, de a tudakozóban dolgozók csak néhány nap késéssel értesültek az elôfizetô új számáról, így a számmódosulást követôen egy ideig információhiány volt. Az új szolgáltatás nemcsak a Romtelecomon belül ingyenes, hanem bármilyen más mobiltelefon- szolgáltatóról érkezô hívások esetében is.

A robot elkészítését az tette szükségessé, hogy a hívások elosztását végzô, úgynevezett kábelrendezôben rendet kellett teremteni. Mivel Maros megyében az elmúlt években a nagy fejlesztések nyomán mintegy 10.000 telefonszám megváltozott, az erre vonatkozó információk kiszolgálása érdekében legalább 30 személyt kellett volna kezelôként alkalmazni és betanítani. Az elôfizetôk telefonszámainak újracsoportosítása után a város északi részében a számok 21-gyel kezdôdnek, a központban 16-tal, a Tudorban 25-tel míg a meggyesfalvi negyed környékén 254-gyel. Az új csoportosítást követôen gazdaságosabbak és jobb minôségûek a hívások. Ugyanakkor a fejlesztések ütemének megfelelôen az elkövetkezôkben is számítanunk kell telefonszám- változásokra, amikor szükség lesz az éppen bevezetett, új szolgáltatásra. A telefonszám módosítása után a robot egy hónapig automatikusan közli az új telefonszámot, ezután pedig az elôfizetô kérésére meghosszabbítható az informálás idôszaka.

Ami a robot sikerét illeti, talán elegendô annyit elmondanunk, hogy jelenleg Kovászna megye összes megváltozott számú elôfizetôjéhez érkezô hívásait megyénkbe irányítja, és itt a robot kiszolgálja az ottani elôfizetôket is, mindaddig, míg sikerül oda is beszerelni egy robotot.

Jegyzet

Szerdától csak olyan baromfihús hozható be az országba, amely az európai uniós követelményeknek megfelelô baromfi-feldolgozóból származik, ezen elôírásoknak megfelelôen csomagolják és szállítják. Az intézkedés célja: csak megfelelô minôségû import-élelmiszer jusson a romániai fogyasztókhoz. A szakminiszter hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem az import korlátozását, csökkentését célozza. Szükség van a szigorító rendelkezésekre, hiszen a romániai piacot ellepték a gyenge minôségû, sokszor ehetetlen, ám olcsó élelmiszeripari termékek. Amelyeknek csomagolásán elmosódott már a gyártó és forgalmazó cég neve, címe, az áru összetétele.

A hiba az, hogy a szabály csak a külföldrôl behozott termékekre vonatkozik. A szakminisztériumban elfelejtették, hogy a romániai húsfeldolgozó gyárak nagy többsége nem tartja be az EU-elôírásokat. Hivatalos adatok szerint a baromfi-feldolgozók közül csak háromnak van EU-bizonyítványa. Legtöbb gyártó, forgalmazó cég még a romániai legalapvetôbb normákat sem tartja be. Így kerülhetnek a nagy élelmiszerüzletek hûtôládáiba félig becsomagolt, elszakadt fóliájú baromfihúsok, halak. Amelyek közül hiába próbáljuk kiválasztani azt, amelyiknek ép a csomagolása. Hazai gyártmány - legyintenek egyesek. Úgyis le van fagyasztva - mondják mások.

Amíg azonban csak a külföldi termékek minôségére figyelnek a szakminisztériumban, addig bárkivel megtörténhet, hogy az országszerte ismert baromfi-feldolgozó üzemben csomagolt felsô csirkecombokon tollak díszelegnek. Én maradok a magyarországi termékekkel kereskedô árustól vásárolt csirkecombokkal. A nagyméretû felsô csirkecombokat vastag mûanyag zacskóban kínálják, a csomagoláson jól látható helyen fel van tüntetve a termék mennyisége, a kötelezô tárolási hômérséklet, valamint a szavatossági idô. S soha nincs rajta ajándéktoll.

"Bármily nagynak vázolta is a közhit, mi azt a valóságban hírénél nagyobbnak találtuk."

Városunk közel 125 évvel ezelôtti mûvelôdési életérôl kap értékes információkat az érdeklôdô olvasó, ha belelapoz A Magyar Történelmi Társulat 1879. évi aug. 23-30-ki vidéki kirándulása Maros-Vásárhelyre és Segesvárra címû akadémiai kiadványba.

A Magyar Történelmi Társulat hagyományának megfelelôen minden évben más-más vidéki városban tartotta összejövetelét. Ezeken a vidéki értelmiségnek is lehetôsége nyílt érdekes, magas színvonalú tudományos elôadások meghallgatására, találkozhatott a tudomány jeles képviselôivel; bemutathatta saját eredményeit, a részt vevô látogatók pedig búvárkodhattak a vidék múltjában, megismerhették a hely nevezetességeit. A társulat 1879-ben Marosvásárhely és Segesvár meghívását fogadta el. A vándorgyûlés megnyitóját Marosvásárhelyen, a záróülését Segesváron tartották.

Ipolyi Arnold és Pulszki Ferenc elnökök vezetésével ötven társulati tag érkezett városunkba, ahol a fellobogózott indóház (állomás) elôtt ünnepélyes hangulat és Ajtai Mihály polgármester üdvözlete fogadta az érkezôket. A város értelmisége az üléseken kívül szívélyes hangulatú
"ismerkedési estélyeken", ebédeken, kirándulásokon találkozott és ismerkedett a társulat tagjaival.

Az érdemi munkát közgyûléssel kezdték. Csemegeként idézek Ipolyi Arnold A magyar hadtörténelem tanulmánya címû megnyitó- elôadásának bevezetô mondataiból:

"Van a magyarnak egy eszményképe a Királyhágón túl, és ez: a székely". Ipolyi nem fukarkodott a dicsérettel: "… vitéz és iparos, példásan kitartó, szorgalmas s igyekvô faja népének a székely." A továbbiakban kihangsúlyozta, hogy a történelem mûvelésében is kiváló alkotókat adott a székelység, az említettek sorában Benkô József és Mikó Imre, Teleki Sámuel és Orbán Balázs ma is páldakép lehet. S a dicséret hangján szólt "a nemzeti irodalom és mûvelôdés oly nevezetes organumai"-ról, mint a református fôtanoda, a Teleki Könyvtár, a Kemény Zsigmond emlékének szentelt irodalmi társaság.

A tanulmány pedig - címének megfelelôen - áttekinti a magyar hadtörténetet a honfoglalástól a tizenkilencedik századig.

A közgyûlésen még elhangzott Szabó Károlynak, a kolozsvári egyetem professzorának értekezése Balassa Bálint ismeretlen költeményeirôl, amelyekre az általa Vásárhelyi-codexnek nevezett kéziratos versgyûjteményben talált rá. Szilágyi Sándor, a társulat titkára pedig jelentést olvasott fel a gróf Teleki család levéltárában tett kutatásokról.

A társaság bizottságokban folytatta a munkát. Ezekben egyaránt részt vettek a vendégek és a város szakemberei.

Három kiállítást is megtekinthettek a látogatók és a város lakói: báró Apor Károly régiséggyûjteményét, gróf Teleki Samu régiség- és fegyvergyûjteményét, valamint a marosvásárhelyi céhek tárgyait és okmányait.

A záróülést Segesváron tartották. Pulszky Ferenc elnöki megnyitója után elôadás hangzott el két hazai mûvészrôl: Kolozsvári Mártonról és Györgyrôl, és Veszely Károly marosvásárhelyi plébános elôadása Hol verte meg Hunyadi János 1442-ben Mezid béget? A bizottságok elôadói felolvasták jelentéseiket, s ezekbôl a mai olvasó képet alkothat a mûvelôdés korabeli állapotáról.

A levéltárak

A levéltári bizottság Marosvásárhelyen átnézte a céhek, a város és a királyi tábla levéltárát, amelyekben a 14. és 17. század közötti periódusból jelentôs mennyiségû dokumentum volt található. Tanulmányozás tárgya lett gr. Lázár Jenô és Vincze meggyesfalvi, elsôsorban családi és genealógiai szempontból érdekes levéltára (a legrégibb okirat 1313-as), és báró Bálintitt József nagyernyei levéltára, amely a székely birtokokra, a 16-17. századi jogi szokásokra vonatkozó adatokban volt gazdag (a legrégebbi dokumentum 1435-bôl származik).

A gróf Teleki-család igen jelentôs levéltárának átnézését már két héttel korábban megkezdte egy elôreküldött bizottság, Hints Miklós levéltáros és Koncz József tanár- könyvtáros hathatós segítségével. A család engedelmével a politikai iratokat és a missiliseket (leveleket) tanulmányozták. A missilisek katalógusa 29.600 levél jegyzékét tartalmazta, de ezek sem személyek szerint, sem kronológiai rendbe nem voltak sorolva. A leveleket Bánffi, Béldi, Barcsai, Thököly Imre, Apafi Mihály, Zrínyi Miklós és Zrínyi Ilona, Bethlen Gábor, II. Rákóczi György írta, itt ôrizték Bornemissza Anna több száz levelét Teleki Mihályhoz stb. Feltárul ezekbôl "az egész fôrangú világ viszonya egymáshoz, a városi, a polgári elem, a megyék, a székek, a nevezetes végházak egész területe s belsô élete. De látjuk Erdély tudományos életét is, tanodák, külföldi egyetemekre járó ifjak, a papok, az írók levelezése egész halmazban vannak itt". Több mint 9000 oklevelet is tartalmazott a gyûjtemény: Árpád-koriakat, az Anjouk, Nagy Lajos és Zsigmond király korából az államiratoknak egész halmazát ôrizték (a legrégibb oklevél 1310-bôl datálódik), de talán a legjelentôsebben volt reprezentálva "a nagy Teleki Mihály" kora, birtokaira és politikai pályájára vonatkozó iratokkal.

Ezek a nagy fontosságú iratok a történelmet nemcsak gazdagítják, hanem helyre is igazítják - állapította meg a bizottság beszámolója. A Teleki-levéltár nagy jelentôségérôl így vélekedtek: "Bármily nagynak vázolta is a közhit, mi azt a valóságban hírénél nagyobbnak találtuk."

Ma a Magyar Országos Levéltár ôrzi e felbecsülhetetlen értékû Teleki- gyûjteményt, közel ötven folyóméternyit.

Könyvtárak

A 19. század végén Marosvásárhelyen már öt olyan könyvtár volt, amelyet a könyvtári bizottság érdemesnek tartott meglátogatni. Jelentésükben elsô helyen a Teleki Téka jelentôségét emelték ki, a róla készült beszámoló megemlítette a négykötetes nyomtatott katalógust, számba vették a hungaricákat, a transylvanicákat, az editio princepseket, az incunabulomokat, a 16-17. századi disszertációkat, melyek mielôbbi ismertetését szorgalmazták. Bemutatták a könyvtárban akkor még létezô Corvinát, a Mátyás király könyvtárából származó latin nyelvû Tacitus-codexet. A leírásból megtudjuk, hogy a 15. században hártyára írták, kötése egykorú préselt bôr, vágása arany, s Mátyás király címere a borítéktáblákon egészen szokatlan alakban látható. Az 1518-ból származó bejegyzés a kódex vándorlásáról árulkodik. A könyvtár mai látogatójának már nem adatik meg a szerencse, hogy ezt az értékes mûvet láthassa, mert a család egyik érdemtelen tagja eladta. A bizottság jelentésében említést tett a magyar nyelvemléknek számító, 1525-1531 között másolt Teleki-kódexrôl is, valamint a könyvtár számos arcképei közül Mátyás király szakállas portréjáról, amelynek hitelességét megkérdôjelezték.

A másik jelentôs könyvtár, amelyet meglátogattak, a református fôtanoda könyvtára volt, "azon kevés hazai könyvtárak egyike, a melyrôl elmondhatjuk, hogy példásan van rendezve". S ez Koncz József tanár és könyvtáros érdeme. A jelentés kiemeli, hogy a szakrendszerben példásan rendezett könyvtárnak igen jelentôs a régi magyar könyvgyûjteménye, mely 190 magyar ôsnyomtatványt, három unikumot foglal magába, öt latin nyelvû ôsnyomtatványa is van és jelentôs a kézirat- gyûjteménye.

A két nyilvános könyvtár mellett báró Apor Károlynak, a marosvásárhelyi királyi tábla elnökének tízezer kötetes magánkönyvtára érdemelte ki a bizottság figyelmét. Az övé volt a leggazdagabb gyûjtemény az 1848-49-es korszak kisebb nyomtatványaiból, köztük sok unikummal. Tekintélyes volt az erdélyi hírlapok gyûjteménye is, valamint a 16-17. századi magyar vonatkozású - a nevezetesebb történelmi eseményekrôl szóló - német újságlapok és röpira-tok kollekciója.

E gyûjtemények mellett kisebb jelentôségû volt a Szent-Ferenc-rendiek és a minoriták kis, 300-300 kötetet számláló könyvtára, de ezek is tartalmaztak tíz, illetve nyolc régi magyar könyvet.

Csak reménykedhetünk, hogy ezeknek az értékeknek nagy része még megtalálható Marosvásárhelyen.

Régészet

A régészeti bizottság az erdélyi szász építészetet, az erdélyi múzeumokat és gyûjteményeiket, a céhviszonyokat tanulmányozta Segesváron. Fabritius Károly és Bacon József alkalmi tárlaton mutatott be mintegy ezer tárgyat, mûkincset, magángyûjtôktôl kölcsönzött ötvösmunkákat, szász háziipari termékeket, kézimunkákat, ezzel bizonyítva a Királyföldön felhalmozódott értékeket.

A régészeti és építészeti emlékek tanulmányozását a társaság egy része Gyulafehérváron folytatta, ahol a templomot és a Batthyány-féle könyvtárat tekintették meg, majd Nagyszebenben a Bruckental-múzeumban, a szász nemzeti levéltárban búvárkodtak. Nagy- és Kisdisznódon megnézték a templom gazdag kincseit, Vízaknán a templomot és a sóbányát. Végül alkalmuk volt gróf Bethlen Gábor fôispán vendégeiként megtekinteni Keresden a régi várat. A társaságból páran Székelykeresztúrt, Székely-udvarhelyet, Csíkszeredát, Csíksomlyót, Tusnádot, Sepsiszentgyörgyöt, Brassót, Predeált és Sinaiát érintve megtekintették a bukaresti nemzeti levéltárat és múzeumot is.

A Magyar Történelmi Társulat évenkénti vándorgyûléseinek fô célja volt a családok és törvényhatóságok levéltárainak felkutatása, az adatgyûjtés, és következô lépésként az okmányok rendezése és kiadása.

Ma is példaértékû a jól átgondolt és megtervezett kirándulás Marosvásárhelyre, Segesvárra. Szorgalmas munkával feltérképezték a hagyatékokat, szellemi értékeinket (a vándorgyûlés akkor munkát is jelentett, nemcsak szórakozást), és büszkén állíthatjuk, hogy már akkor is volt mit bemutatnunk. Vagy csak akkor volt igazán? A tanulság: a fontos források önmagukban nem, csak a tudós kutatók szorgos munkája révén válhatnak történelmünk építôköveivé, jelölhetik ki a múltra építô jövôbe vezetô utat.

Mintegy 40 címmel

Mint ismeretes, 1994 óta évente megrendezik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Az április 18. és 21. közötti, immár kilencedik könyves seregszemlét, mint általában, ezúttal is a Kongresszusi Központban bonyolítják le.

A fesztiválon rendszeresen részt vevô Romániai Magyar Könyves Céhbe tömörülô kiadók összesen 12 négyzetméteres felületen mutatkoznak be. Ott lesz a Polis, a Pallas- Akadémia, a Pro Print, a Glória, a Charta, a Comp-Press, a Mentor, a Kriterion, a Koinónia, az Impress, a Literátor és az EME. Az erdélyi kiadók általában egy-egy négyzetméteres felületet kapnak, a marosvásárhelyi Mentor és a csíkszeredai Pallas-Akadémia kivételével, utóbbi kettô ugyanis két-két négyzetméteren rendezkedik be.

Király Káli István, az RMKC elnöke elmondta lapunknak, hogy a vásárhelyi Mentor Kiadó a tavaly ôszi fesztivál óta kiadott új könyveivel, mintegy 40 címmel vesz részt a fesztiválon, ahol nemcsak bemutatkozásra, hanem kis- és nagykereskedôk érdeklôdésére is számítanak.

A Kongresszusi Központban könyvbemutatókat tartanak, április 20-án, a Pallas-Akadémia Kiadó rendezvényén Bogdán László és Kelemen Hunor új köteteit mutatják be, másnap a Mentor Kiadónak lesz alkalma két erdélyi költô, Kovács András Ferenc és Kinde Annamária (csütörtökön este Marosvásárhelyen is bemutatandó) verseskönyvét az anyaországi olvasóknak ajánlani.

A fesztiválon való részvétel jelentkezés alapján történik, az RMKC a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének vendége, az MKKE és Zentai Péter jóvoltából az erdélyi kiadók a standbértôl mentesítve lesznek.

Érdekes, gondolatébresztô kiállítás nyílt vasárnap délben a marosvásárhelyi unitárius templom tanácstermében. A mindössze 21 éves Veres Elza Emôke, a 7-es számú általános iskola tanítónôje cérnából készített 50 grafikáját tekinthetik meg az érdeklôdôk. A fiatal oktató másfél évvel ezelôtt édesanyja, Veres Antónia ösztönzésére vette kezébe a cérnát és a vászonkeretet, amire fantáziájának absztrakt szüleményeibôl külön világot teremtett. Ahogy megnyitóbeszédében Bandi Dezsô iparmûvész mondta, ehhez hasonló tárlatot csak Lengyelországban látott, de az ott kiállított alkotások számítógéppel készültek. Veres Elza Emôke saját maga készíti a formákat, feszíti ki, íveli, kanyarítja irigylésre méltó türelemmel a cérnaszálakat, hogy belôle szemet gyönyörködtetô, csodálatot kiváltó alkotás legyen. A tanítónô az iskolai munka elvégzése mellett jelenleg két egyetemre is jár, pihenni, kikapcsolódni vonul vissza cérnavilágába. Akik meg szeretnének ismerkedni e különleges formákkal, naponta 9 - 13 óra között tekinthetik meg a kiállítást az unitárius templom Bolyai téri tanácstermében, ahova ezúttal is érdemes belépni.

- Városon a folklór nem azt jelenti, mint falun. Azt szeretnôk, hogy a marosvásárhelyiek eredeti formájában lássák a néptáncot, ezért helyi adatközlôket is meghívunk - mondja a szervezôk nevében Fazakas
János. - Ily módon kapcsolatokat építhetünk magyarországi, ôrségi és más, például japán csoportokkal, egymás táncainak megismerése érdekében.

A Napsugár Gyermek Néptánc-együttes április 19-én, pénteken tartja harmadik nemzetközi néptánc-találkozóját a Nemzeti Színházban, 18 órától. Részt vesz Magyarországról a soproni Pendelyes Gyermek Néptáncegyüttes, a karádi Karád Gyermek Néptáncegyüttes, a zichy általános iskola néptánccsoportja, a marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Mûvészetoktatási Iskola, Ausztriából az alsóôri Virgonc Néptáncegyüttes, Japánból az Oosaka International Folkdance Club, a megyébôl pedig a mezôpaniti, a vajdaszentiványi és a marossárpataki hagyományôrzô együttesek.

Az Oosaka International Folkdance Club táncosai ezen a találkozón eredeti japán táncokkal lépnek fel. A világ minden tájáról tanulnak táncot, és azt saját kedvtelésükre járják. Nem szoktak táncfesztiválra járni. Ez a találkozó az elsô, amelyre hazájukon kívül eljönnek.

A mûsort követôen táncház lesz a Maros Mûvészegyüttes próbatermében (Forradalom u. 8. szám). A részt vevô együttesek másnap, április 20-án fellépnek a IX. Erdôcsinádi Gyöngykoszorú találkozón.

Szombaton a Fókusz Öko Központ tanácskozást szervezett a kisadorjáni Környezeti Információs és Fejlesztési Központban, amelyen a környezetvédelmi szervezet által beindított integrált vízgazdálkodási program keretében a Nyárád barátai klubok találkoztak.

Az integrált vízgazdálkodási program megvalósításának elengedhetetlen feltétele a lakosság bevonása, fogékonnyá tétele a környezeti gondok iránt. Ezt a szerepet vállalták fel a mintegy 10 Nyárád menti községben létrejött Nyárád barátai klubok. a klubok tagjai a Fókusz kezdeményezésére tavaly ôsztôl felmérték a községük környékének természeti kincseit, értékeit, ugyanakkor azokat a gondokat, amelyeket halaszthatatlanul rendezni kell egy jobb, egészségesebb környezet kialakításáért. A megbeszélésen elhangzott, hogy alapos, kitartó munkával elérhetnek eredményeket a társadalmi szervezetek. A vízgazdálkodási programnak köszönhetôen már több községben sikerült megoldani a szervezett szemétgyûjtést, - szállítást. Ezenkívül a Fókusz- kampánynak köszönhetôen megtiltották a tôzike - védett növény - gyûjtését. A kisadorjáni mesterséges vizes terület kialakítása is gyakorlati példaként szolgált arra, hogy a nyárádszeredai gát megépítése után megmaradt Nyárád holtágat meghagyják és ide természetes élôhelyet alakítanak ki.

A Nyárád barátai klubok tagjai több olyan természeti ritkaságot is megjelöltek, amelyet védeni kellene. Ilyen a Deményháza és Csíkfalva közötti nárciszmezô, ahol e virág mellett még mocsári kardvirágot és a nagyon ritka kockás liliomot is találtak. Ezenkívül több évszázados tölgyfát jelöltek be Ákosfalván, illetve ugyanígy természetvédelmi területté lehetne nyilvánítani a Vármezô feletti Égerfás-tavat és környékét is.

A környezeti gondokat illetôen elhangzott az is, hogy van, ahol még mindig rendszertelen, vagy nincs megoldva a szemétkezelés, ezért a hulladék nagy része a folyópartra kerül. A Nyárád mentén intenzíven megmûvelt mezôgazdasági területek, az erózió több természeti katasztrófát is okozott, ezért fontos lenne - a kisadorjáni kísérleti próbálkozáshoz hasonlóan - több természetes tavacskát kialakítani, fásítani, aminek talajmegkötô szerepe is lehetne.

Az ehhez hasonló adatokat tartalmazó lapokat a Fókusz júniusban egy füzetben összesíti, amelyet eljuttatnak minden Nyárád menti polgármesteri hivatalhoz.

A természeti értékek kiaknázásának gazdasági alternatívájaként elhangzott a falusi ökoturizmus fellendítése, valamint a biogazdálkodás meghonosítása is. A klubok tevékenységének eredményei, tapasztalatai bemutatása után a tanácskozáson részt vevôk ellátogattak a kisadorjáni mesterséges tóhoz, ahol Fábián Zita biológus-tanár - a kisadorjáni információs központ állandó programjaként - bemutatta a 7 pontból álló tanösvényt. Ezt követôen az információs központban levô laboratóriumi felszereléssel vízminôség-mérésre is sor került. A környezetvédôk a vegyi elemzések eredményeivel is igazolták az integrált vízgazdálkodási program megvalósításának szükségességét.

A csíkszeredai Polgár Társ Alapítvány által támogatott hétvégi találkozó azért is volt fontos környezetvédelmi rendezvény, mivel ezen részt vettek a székelyudvarhelyi Agora, a gyergyószentmiklósi Amôba, a parajdi Halit, a sepsiszentgyörgyi Nemere és a marosvásárhelyi Milvus környezetvédô szervezet képviselôi is, akik - vallomásaik szerint - gazdag, hasznos gyakorlati tapasztalatokkal távoztak Kisadorjánból.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Virág György, a megyei tanács elnöke Prahova megyei látogatásáról számolt be szokásos heti sajtótájékoztatóján. A látogatásnak, melyre Ioan Vasluian alelnök is elkísérte, az éppen tegnap falavatott, baicoi-i környezetbarát hulladéktároló megtekintése volt a célja, ezt ugyanis a Waste Italia cég romániai képviselete, az Agenda 21 Rt. létesítette, amelyik a Maros Megyei Tanácsot is felkereste ajánlatával. Mint ismert, a megyei tanács elvi beleegyezését adta az elképzeléshez, az érdekelt települések közül azonban éppen a legnagyobb hulladéktermelô, Marosvásárhely vonakodik egyelôre rábólintani a tervre.

Virág György elmondta, hogy a prahovai településen korszerûen felszerelt, minden európai környezetvédelmi szabványnak megfelelô szeméttárolót látott, amely a szerzôdés aláírását követôen alig hat hónap alatt mûködésre kész állapotba került. A telepet az építô cég mûködteti, s a szeméttárolási díj nem haladja meg a szerzôdésben megszabott tonnánkénti 10 usd értéket. hamarosan egy veszélyes és mérgezô hulladékot égetô berendezést is mûködésbe helyeznek. A tanácselnök reméli, hogy sikerül hasonlót építeni a nyárádtôi telephelyen is.

Párhuzamosan halad a maga útján az ISPA- finanszírozásból létesítendô hulladéktároló ügye is, ám megvalósításának lehetôsége igen csekély, hisz Marosvásárhely ezt az elképzelést sem támogatja, s a többi település és a megyei tanács nem tudja elôteremteni saját hozzájárulásként a terv megvalósításához szükséges 25%-os hányadot.

A tanácselnök a Marosvásárhely polgármesterével, Dorin Floreával a témában folytatott megbeszéléseirôl elmondta, hogy a polgármester a napokban látogatást tesz Ausztriában és Észak-Olaszországban, hogy tájékozódjon ebben a kérdésben, s csak ezután nyilatkozik a helyi tanács, hogy társul-e a nyárádtôi tervezett tároló létrehozásához. Bármit is határoznak azonban, az olasz befektetô Marosvásárhely részvétele nélkül is hajlandó megépíteni a tárolót, ugyanis szakemberek becslése szerint a maroskeresztúri szeméttelep hamarosan betelik, s a megyeszékhely alternatíva nélkül marad.

Újságírói kérdésre válaszolva, a kétnyelvû feliratokkal kapcsolatban Virág György elmondta, hogy elnézést kért Kovács Angelától, Marosvásárhely fôépítészétôl, mert nyilvánosan azzal vádolta meg, hogy a feliratok kifüggesztése elmaradásának az általa kibocsátandó építési engedély hiánya az oka. Mint kiderült - mondta a tanácselnök -, a volt prefektus, Ioan Toganel nem írta alá a vonatkozó kérelmet (a volt városháza épülete a prefektúra kezelésében van), mert azon a véleményen volt, hogy a prefektúra megnevezésnek csak románul kell szerepelnie, s csupán a megyei tanács szerepelt volna két nyelven, ezért az egész dokumentációt újra elô kellett készíteni. Az idôközben kinevezett új prefektussal való - egyelôre magánjellegû - megbeszélésekre hivatkozva Virág György úgy vélte, hogy mégis az eredeti változatot részesítik elônyben. A tanácselnök elegánsan elhárította, hogy bárkit hibásnak nevezzen a késedelemért: valamennyien hibásak vagyunk, ha úgy tetszik, a megyei tanáccsal kezdôdôen - mondta.

Pénteken zárult az az egyhetes szeminárium, amelyet a segesvári polgármesteri hivatal, a bukaresti Alapítvány Gyermekekért, a World Learning Alapítvány és az Amerikai Egyesült Államok Fejlesztési Ügynöksége (USAID) támogatásával szerveztek a családon belüli erôszak megelôzésérôl, leküzdésérôl. Részt vettek a segesvári ügyészség és rendôrség, a kórház és a gyerekotthon vezetôi, iskolaigazgatók, valamint a megyei rendôrség gyerekjogvédelemmel foglalkozó tisztje is, több helybéli nemkormányzati szervezet képviselôje, a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetôje.

A tanácskozáson az elsô nap jelen volt Petre Roman Demokrata párti szenátor is, aki bemutatta a családon belüli erôszakos cselekedetek megelôzésérôl szóló, általa kidolgozott törvénytervezet szövegét, amelyet már elfogadott a szenátus. A politikus elsôsorban a szakterületen dolgozó állami alkalmazottak, ugyanakkor a különbözô társadalom- és gyerekjogvédelmi civil szervezetek képviselôinek a véleményére volt kíváncsi. A felszólalók számos kiegészítô javaslatot tettek, ezek a szociális munkások státusának, jogkörének a pontosabb meghatározására vonatkoznak. A szenátor azt ígérte, hogy a javaslatokat eljuttatja képviselô kollégáihoz, akik a Ház vitája során kiegészítik a törvénytervezetet. A következô két napon a résztvevôk kisebb csoportonként arra kerestek választ, hogyan oldhatja meg hatékonyan a helyi közösség a gyerekvédelmet.

Közismert, hogy Segesváron is nagyon sok a koldus, a nemzetközi vonatállomáson menedéket, megélhetést keresô gyerek, akikért tenni kell valamit - fogalmazódott meg a beszélgetések során.

Nagyon hasznosnak találták a marosvásárhelyen mûködô Oblio-telefonvonalat, ahova a testileg, lelkileg sérültek fordulhatnak. Ennek mintájára, hasonló "forró drótot" létesítenének Segesváron is. Ennek érdekében körvonalazódott egy olyan helyi pszichológusokból, tanárokból álló csoport, akik az érintettek segítségére sietnének. A tanácskozásnak köszönhetôen e héten a megyei gyerekjogvédelmi igazgatóságon egy olyan szûkebb körû megbeszélést tartanak, ahol a segesvári nem-kormányzati szervezetek képviselôi a konkrét teendôket szögezik majd le. Ötletként elhangzott, hogy a polgármesteri hivatal támogatásával, a civil szervezetek, tanárok összefogásával Segesváron is alapítsanak egy olyan gyerekotthont, mint amilyen a marosvásárhelyi Rozmaring központ, ahova utcagyerekeket fogadnának be és nevelnének. Az USAID képviselôi megígérték, hogy anyagilag is támogatnák ezt a tervet.

Bizonytalanná vált a 4-es iskola sorsa

A marosvásárhelyi 4-es Számú Általános Iskolánál megkezdték a tornaterem és a Ballada utca felôli fal bontását. A mûemlék épületet, a volt zsidó iskolát országos program keretében világbanki alapból szerették volna felújítani.

Az Arhing tervezôintézet készítette el a szükséges terveket. A munkálatokról Csegzi Sándor, a marosvásárhelyi iskolákért felelôs alpolgármester lapunknak elmondta: - Több éve indult a tanfelügyelôség és a polgármesteri hivatal programja az iskolák felújítása érdekében. Marosvásárhelyrôl a 4-es iskola került a tervbe, mivel történelmi szempontból fontos épület, múlt század eleji iskola, ám nincs komoly alapokra építve, a salétrom gondokat okoz. Nem kell lebontani az iskolát, hanem alá kell falazni és beépíteni a szigetelô réteget. Ez 4 millliárd lejes munkálat, amit világbanki alapokból fedeznek. Megyeszinten a program több mint 30 milliárd lejes beruházást jelent. A polgármesteri hivatal is hozzájárul a tervhez, vállalta, hogy hôközpontot szerel az iskolába, ami közel 1 milliárd lejes beruházást jelent. Közben jött az az ötlet, hogy úgy kellene a fôtér átalakítását megoldani, hogy a közlekedés az Iskola utca meghosszabbításában történjen a Cuza Voda utca felé, éppen az érintett szakaszon. Ehhez viszont le kellene bontani éppen azt az épületszárnyat, amelyet a program szerint fel kell ujítani.

Egy esetleges programváltoztatás kompromittálhatja a teljes megyei programot, s ha nem változtatunk, akkor fennáll a veszély, hogy 3-4 év múlva lebontják azt az épületet, amelyre 2-3 milliárd lejt költöttek. A fôtér-átalakítási tervet azonban még nem fogadták el, így nincs amire hivatkozni a szerzôdés megváltoztatása, a munkálatok leállítása érdekében.

Levélben értesítettük mind a tanfelügyelôséget, mind a versenytárgyalási bizottságot és a bukaresti központot arról, hogy fennáll a bontás veszélye és felajánlottuk, hogy inkább egy új szárnyat építenénk valahol az udvarban.

Burca Madelena, az iskola igazgatója tájékoztatott, hogy a bontást megkezdték, a munkálatokat az Izorep Kft. végzi. A két hete folyó munkálatok miatt a tanítást át kellett szervezniük.

Toma Maria, a megyei tanfelügyelôség építésztechnikusa szerint Nicolae Postavaru, a Közoktatási Minisztérium illetékese, a világbanki képviselô a fôvárosba hívatta az Izorep kft. vezetôit. Postavaru szerint - mondotta Toma Maria -, nem érdemes pénzt áldozni egy ilyen rossz állagú épületre.

Tegnap sem a tervezôk, sem a kivitelezôk nem tudtak pontos választ adni a kérdésre, hogy mi lesz az épület sorsa.

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy panaszlevelet készül írni a Vatikánba, ha birtokába kerül a katolikus templomban húsvétkor elhangzott tiltakozó szöveg. A polgármester szerint a ferenc- rend által visszakövetelt, prostituáltaknak és patkányoknak helyet adó, Iskola utcai épület lebontásával kapcsolatos tiltakozás helytelen volt, a papokat félrevezették, ôk pedig könnyen csapdába estek.

- Figyelmeztetni fogom a Vatikánt a súlyos hibáról. Az épületet 20 évvel ezelôtt le kellett volna bontani, de ez nem történt meg az elôzô városvezetések habozása, tehetetlensége miatt. Fodor Imre polgármesterként több pert is megnyert a ferenc-rend ellen, mégsem bontatta le az épületet. A ferencesek nem tudták bizonyítani a tulajdonjogot, ellenkezô esetben a 10- es törvény alapján visszajuttattuk volna nekik az ingatlant. Mellesleg az omladozófélben levô épület lebontását megígértem a környék lakóinak, meg is történt, helyébe 2 nap alatt parkot készítettünk.

A polgármester szerint személyes érdekek és sok pénz állt az üzlet mögött, valaki biztosan irodát akart oda építeni, ami most már meghiúsult. Vigasztalásképpen emlékmûvet hajlandó állítani a ferenc-rend részére.

Március utolsó felében a televízió, rádió, sajtó folytán és jóvoltából immár európa- méretûvé vált az az intézkedés, mely szerint a székelykáli gyümölcstermesztô farm területébôl 40 ha-t oda akarnak adni az ortodox egyháznak, miközben az eredeti tulajdonosoknak és leszármazottaiknak nem akarják visszaadni régi földjeiket.

Ha már ilyen "nagy port" vert fel ez a hír, szükségesnek tartom bemutatni a falu múltját rövid monografikus adatok alapján (levéltári adatok), hogy legyen fogalma az olvasónak az intézkedés helyes avagy helytelen voltáról.

Marosvásárhelytôl, a hajdani székely fôvárostól keletre haladva Marosszentgyörgyön át Nagyernyébe érünk, ahol az aszfaltozott út a Káli-patakon átívelô híd mellett kétfelé válik. A fôút Szászrégen felé folytatódik, míg a patak bal partja mentén délkeleti irányába eltér az a ma már szintén aszfaltozott megyei út, mely Iklandon áthaladva Székelykálba ér, majd innen keletre fordulva Iszlón át Szováta felé folytatódik.

Székelykál Marosvásárhelytôl 17 km-re fekszik. lankás, dombos, erdôs vidéken terül el ez a falu, melynek panorámája a falu lakóira nincs különösebb hatással, de az ott megforduló idegenekre kellemes benyomást gyakorol, különösen tavasz és nyár idején. Esôs ôsszel bizony sáros faluvá válik, ahol a XX. század elején nemcsak a gyerekek, de sok felnôtt is "falábbal" járt az utcákon.

A Nyárád és Maros vízválasztó vonalán terül el. A Nyárádtól mintegy 6-7 km- re, a Marostól kb. 8 km távolságra. A falu maga nem kelti egy rendezett, szervezett, építészetileg irányított település képét. Sok kis, zegzugos utca szeldeli keresztül-kasul, csupán egy nevezhetô fôutcának, amely átszeli az iklandi úttól a Kecskés-hegy tetejéig. A falu különben a Semerôs, Kecskés, Borsos, Kismezô, Dajnád és Cserealja elnevezésû dombok ölelésében fekszik, aminek tetszetôs panorámáját köszönheti.

Régi székely-magyar település. A pápai dézsmák registrumában 1332-ben és 1333-ban Kaal (Káál) néven szerepel, míg az 1567. évi registrumban már mostani nevén 15 kapuval fordul elô.

Iszlóból jövet, a hegy aljában van Szent Péter kútja, ahonnan ered a Káli-patak, mely Nagyernyénél a Marosba ömlik. A hagyomány szerint e kút közelében régen a Szent Péter nevû falu létezett. Ezt a falut a tatárok feldúlták, leégették. Úgyszintén a lejjebb fekvô, ma faluhelynek nevezett, de akkor Tövishegynek hívott falut is.

A falun át még vezet egy patak, mely a Bôáj dûlôben ered és a falu alsó, északi részén a Káli-patakba ömlik. Közepén még folygodál egy patakág, melynek forrása a csorgó.

Lakói római katolikusok, unitáriusok és reformátusok voltak és ma is azok, néhány jehovistát kivéve. Régi eklézsia (egyházközség), már 1333-ban szerepel egy Eustachius nevû lelkész az akkori iratokban. természetesen római katolikus lehetett.

János Zsigmond idején az egész falu áttért az unitárius hitre, így az akkori templom is unitárius kézre került. Ugyanis János Zsigmond, Szapolyai János magyar király fia, Erdély elsô fejedelme (1556-1571) elôször áttért a lutheránus, majd a református és végül az unitárius vallásra. Ezáltal elôsegítette Erdélyben a négy vallás egyenjogúságát (1571).

1642-ben, I. Rákóczi György fejedelem idején az unitáriusoktól a kôtemplomot átveszik a kálvinisták. Az unitáriusok 1648-1650 között fatemplomot építenek maguknak, majd 1762-ben Mária Terézia császár és királynô kormányzója templomjavítási engedélyt ad az unitáriusoknak, ám Nagy József dékán közremûködése folytán kô- és téglatemplomot építenek a fatemplom helyett.

A református eklézsiának ebbôl az idôbôl van egy szép áldozópohara is.

1720 körül megint néhány katolikus család kerül a faluba, és azok Kun Mátyás (valószínûleg nemes ember) közbenjárása révén visszavették a régi templomot (minden bizonnyal a reformátusoktól). Ez kicsi és romladozott lévén, egy újat építenek helyette 1760-ban, Berzenczey István és neje, Kun Ilona költségén.

A falu, Kaáli Nagy Mihály közbenjárására, Apafi Mihály fejedelemtôl 1667-ben vásártartási jogot nyer három országos sokadalomra évente és kedden tartandó hetivásárra, melyet a II. világháború után a kommunista rendszer megszüntetett és csak 1990 tavasza óta kezdett újra mûködni az Ágoston-féle réten, az Erdôcsinádra vezetô út kezdete mellett. Két-három évi mûködés után megint megszûnt.

Székelykálnak nagy kiterjedésû határa van. 3000 holdat említenek a régi írások, ahol mûvelési ágak szerint is felsorolják a földeket. Hogy ez valóban nagy kiterjedésû földterület, azt a földmérési, nyilvántartási, kataszteri adatokon kívül az is bizonyítja, hogy 10 faluval határos, éspedig: Erdôcsinád, Ikland, Iszló, Kisillye, Csíkfalva, Nyárádszentmárton, Székelybô, Székelymoson, Székes és Vadad.

A föld minôsége vegyes, de inkább a III., IV. osztályba sorolható a sok dombos, suvadásos, észkos fekvés, valamint az erózió és a humuszszegénység miatt. A sok dombos oldal nehezen mûvelhetô és így sok, fáradságos munkával kell pótolni azt, amit a természet nem biztosít. Talán ez is tette törekvô, küzdô, dolgos, szorgalmas néppé a falu lakóit. A kollektivizálás elôtt minden talpalatnyi földet igyekeztek megmûvelni, szántani, trágyázni, de a kollektivizálás után a traktorok nem mászták meg azokat a hegyoldalakat, ahol még állatokkal is nehéz volt szántani, és így sok régebb szántóként használt terület legelôvé vált.

Fontos megemlíteni a dûlôk elnevezését, melyek legtöbbjéhez családnevek, események, természeti adottságok fûzôdnek. Almásüver (Almásfer), Ballarét, Belsôség, Bene, Bicsakerdeje, Bicsakhídja, Bota, Botaoldal, Bükk, Cinegetetô, Csemperd, Csere, Cserealja, Csimmaztetô, Dajnád, Ebes-kesejû, Gát, Hanga, India, Ilyésalj (Ijésáj), Istánd, Járóteteje, Keselyôs, Kecskés, Kerítôk, Kétbükköze, Kismezô, Kurtapatak, Makkoséle, Nyírmege, Paptava, Papréte, Pétertelke, Patkányos, Pusztás, Ropó, Semerôs, Siposhányás, Szálas, Szénégetô, Székesalj (Székesáj), Tanorok, Telekoldal, Tokaj, Tormásáj, Tövishíd, Tekenyôs, Bordás, Borozdaköz.

Székelykál Marosszéknek egyik jelentôs faluja volt. Járási központ a XIX. században, mely járáshoz 21 falu tartozott. Egy 1856-os kimutatás szerint a falunak 766 lakója van és vallás szerint a következôképpen oszlanak meg: 312 unitárius, 243 római katolikus, 173 református, 23 görög egyesült, 13 zsidó és 2 idegen.

A Magyar Statisztikai Hivatal adatai szerint 1850 és 1941 között nemzetiségi megoszlása a következô volt:

Nemzetiség 1850 1880 1910 1930 1941

Magyar 666 726 913 868 937

Román - 22 6 8 3

Német - - - 3 2

Egyéb 60 46 11 1 22

Összesen: 726 794 930 880 964

Jegyzôséggel, illetve néptanáccsal rendelkezett egészen 1968-ig és csendôrséggel 1918-ig.

A Kriterion kiadó 1980-ban megjelent mûvelôdéstörténeti tanulmánya szerint a káli tanítók közül a XVI. századtól 1848-ig a következôket említi: Bölöni János 1632, Bölöni Sigmond György 1698, Vadasdi János 1716, Literatus Mihály 1718, Székesi Mihály 1719, Nagy Mihály 1721, Csinádi Sámuel 1725, Farkas János 1743, Isák József 1806-1807. 1760 után dátum nélkül még említi: Lôrinc, Kovács Mózes, Simon András, Bardócz Ignác és Sárosi Károly nevû tanítókat.

Hogy az oktatás mikor kezdôdött a faluban és mikor, milyen felekezeti iskolában történt, errôl adat nem áll rendelkezésemre. Feltehetô, hogy mindhárom felekezetnek volt bizonyos idôközökben iskolája. A XX. század 30-as éveiben, amikor a reformátusok száma kevés volt, csak római katolikus és unitárius elemi iskola mûködött, és ez fennállt 1948-ig, az iskolák államosításáig.

A falu lakossága, mint azt már elôbb jeleztük, a létesülésétôl kezdve, több évszázadon át magyar és székely volt. Késôbb kerülhetett egy-egy más nemzetiségû kereskedôként, kovácsként, uradalmi cselédként, vagy az 1920-as évek után jegyzôségi tisztviselôként a faluba. Ezek csaknem mind felszívódtak, elmagyarosodtak, nevüket is úgy írták, használták. Sôt, ha magyarságukat kétségbe vonta valaki, hevesen tiltakoztak.

A lakosság összetétele társadalmi szempontból elég vegyes volt mindig. Voltak nagybirtokosok (ún. nemesek), középbirtokosok, kisbirtokosok, föld nélküli szegények (napszámosok) és uradalmi cselédek.

Nagybirtokos (nemes) volt minden bizonnyal a Kun család, akik közül Mátyás, Benedek, Borbála, János, László, Farkas, kik közé házasság révén bekerült Berzenczey István, Bercsényi Sófia, Toldalaghy Magdolna, a XVI-XVII-XVIII. század folyamán magas állami tisztségeket töltöttek be.

Cserey Mihály erdélyi történetíró, aki 1667-1756 között élt, sokáig lakott Kálban. Kúriája helyére új épült. Ebben laktak a Turi, Mikó, Kálnoki nevû családok is, akik szintén nemesek, gazdagok lehettek. Kálban lakott Apor Lázár, kinek gyümölcsöse örvendett hírnévnek.

Az unitárius családok közül a Nagy nevezetûek nevezetesek. Közülük József, Miklós, Simon és Miklós megint, magas közéleti tisztségeket töltöttek be. Ezek egyik ága Kolozsvárra, másik Nyárádszentlászlóra ment.

Vagyonosabb birtokosoknak említi még Benkô Károly Marosszék ismertetése c. könyve Nagy Zsigmondot, König Gothárdot, Fekete Miklóst, Rápolti Ferencet, Iszlai Lászlót, Nagy Gergelyt, Nagy Ferencet, Nagy Istvánt, Nagy Sándort, Nagy Józsefet, Fábián Istvánt és Boár Miklóst.

A XX. század elsô felében nagybirtokos volt Kaáli Nagy Árpád, kinek kúriáját, mely a falu központjában állt, a németek felgyújtották visszavonulásuk során, 1944 ôszén.

Székelykál monográfiáját értesülésem szerint ez ideig nem írta meg senki. Pedig fontos és érdekes adatokat lehetne összegyû