|
LIV. évfolyam 76. (15039) sz. |
2002. április 3., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Aláírták a megyei protokollumot
Tegnap délben aláírták a kormányzó párt és az RMDSZ közötti megyei együttmûködési szerzôdést. Az RMDSZ nevében dr. Kelemen Atilla megyei elnök, a Szociáldemokrata Párt képviseletében Ovidiu Natea megyei elsô alelnök látta el kézjegyével a dokumentumot.
Tegnap reggel ült össze utolsó tárgyalásra a Szociáldemokrata Párt ill. az RMDSZ megyei vezetése. Az RMDSZ képviseletében dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa elnöke, Virág György, a megyei tanács elnöke és dr. Benedek Imre megyei tanácsos vett részt. Mint köztudott, a kormánypárt és a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete között immár második éve létezik együttmûködési szerzôdés. Ez év elején a két alakulat országos vezetése megújította a múlt évi protokollumot.
Ezúttal, eltérôen a múlt évitôl, konkrét vállalásokat és határidôket foglaltak a szerzôdésbe.
Az országos protokollumba belefoglalták, hogy a megyék szintjén is hasonló szerzôdéseket kötnek, annál inkább, mivel elôfordult, hogy a központi szinten hozott határozatokat, döntéseket a kormánypárt egyes megyei vezetôi nem tartották magukra nézve kötelezônek.
Maros megye vonatkozásában már az országos protokollumba bekerült a Bolyai Farkas líceum magyar nyelvû középiskolává való visszaállítása.
A Népújság kérdésére, hogy ez a probléma miként jelenik meg a megyei együttmûködési szerzôdésben, Kelemen Atilla megyei elnök kijelentette:
– Már a 2002–2003-as tanévtôl kezdve újra magyar tannyelvû lesz a Bolyai líceum.
Mi tagadás, érdeklôdéssel követem az Iskola utcában a ferencesek egykori tulajdonát képezô romos ház lebontása kapcsán kialakult helyzet alakulását.
A polgármester ugyan önkényesen, de meghozta a döntést: nem várt a per alatt álló ingatlan jogi tisztázására, és rekordidô alatt lebontatta az épületet. A két fél, vagyis a katolikus egyház, azon belül a Ferenc-rend és a végrehajtó nyilatkozatokat adott, érveket és ellenérveket sorakoztattak fel.
Ha a polgármester érveit vesszük figyelembe, akkor be kell látnunk, hogy csakugyan egy romos, használhatatlan, alvilági alakoknak, prostituáltaknak menedéket adó szeméthegyet takaríttatott el a város szívébôl. A polgármester elégedett lehet, egyrészt, mert személyes sikerének tudhatja be a környékbeli lakosság nagy megelégedését, akiktôl számtalan panasz érkezett a fertôzési gócpontnak nevezett ingatlanban és környékén zajló éjszakai "menetekrôl." Másrészt ugyan kit érdekel, kié volt az épület, a lakosság nagy része most inkább azért hálálkodik, hogy tetszetôs nyílt teret varázsolt nekik a polgármester.
A Ferenc-rend pedig azon az állásponton van, hogy az épület be van jegyezve a telekkönyvbe, és mivel az ingatlan per alatt áll, a vásárhelyi ferencesek házfônöke elképzelhetetlennek olyan bírósági határozatot, amely per alatt levô épület lebontását engedélyezné. A hivatal pedig azt állítja, hogy igenis, rendelkeznek bontási engedéllyel. A kialakult helyzet fölöttébb bonyolult, és nyilvánvalóan jogi tisztázásra vár.
Az atya véleményével nincs szándékunk vitatkozni, ám fordítsunk a dolgon egyet ekképp: ha rajtam múlott volna, ha valamiképpen a rendet képviselném, egyenesen, nyílt levélben köszönném meg a polgármester jó szolgálatát és a ferencesek iránt érzett nagy-nagy rokonszenvét, által átvállalta magára a kiadásokat, s az anyagiakban amúgy sem dúskáló, eltiprásából most éledô rendet megkímélte a bontási költségektôl. Hiszen az atya állítja, hogy szociális intézményt szándékszik a telekre építtetni, ezért a több mint két évszázados, immár használhatatlan épületet magának a rendnek kellett volna lebontani, ami kiadással jár. Azt így megspórolhatja a tervezett szociális központ költségeire, egyéb karítatív célokra.
A terep tiszta, üde park, s ha az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvény majd úgy rendelkezik, hogy a telek a ferencesek tulajdonába száll vissza, a rend az építkezést mielôbb elkezdheti. Akkor a polgármester vajon ugyanilyen nagyvonalú lesz? Akárhogy is, az atya azt nyilatkozta, az egyházi szociális központot, ha kell önerôbôl is felépítik.
A kormány kétmilliárd lejt utal ki a budapesti román ortodox kápolna helyreállítására és támogatja a magyarországi román kisebbség vallás- és hagyományôrzô programjait, jelentette ki Adrian Nastase kormányfô kedden, a magyarországi román közösség képviselôivel tartott találkozón. A miniszterelnök hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a magyarországi román, illetve a romániai magyar kisebbség az európai standardok szerint azonos kezelésben részesüljön jogaik tiszteletben tartása tekintetében. Az 1990-es népszámlálás adatai szerint a magyarországi román közösség létszáma több mint tízezer. A magyarországi román kisebbség képviselôi három napos látogatást tesznek Bukarestben, melynek során találkoznak Ion Iliescu államfôvel, Valer Dorneanu képviselôházi elnökkel, Teoctist ortodox pátriárkával.
A korábbi évek hagyományainak megfelelôen Marosvásárhelyen több ezren vettek részt a húsvéti körmeneten. Bár szombatonként este hattól a fôtéri forgalmat lezárják, a körmenet elôtti estén valakinek a mulasztása miatt csak utolsó percben sikerült ezt megtenni, de maga az ünnepség gond és botrányok nélkül zajlott le. A feltámadási szentmise városszerte este 8-kor kezdôdött, a belvárosban pedig 9-tôl. Így akik a marosvásárhelyi plébániákról el akartak jönni a körmenetre, sietség nélkül elértek és együtt ünnepelhettek a fôtéri plébániatemplomban levô gyülekezettel. A ceremónia kivetítése a Keresztelô Szent János Plébániatemplom udvarán kifeszített hatalmas vászonra lehetôvé tette, hogy azok is aktív résztvevôi legyenek a szentmisének, akik a templomba nem fértek be. A korábbi gyakorlattól eltérôen nem a templom elôtt is mûködô hangszórók és az utca zaja között kellett megosztaniuk figyelmüket. Ugyanakkor úgy tûnt, hogy idén tovább csökkent az ittas, hangoskodó ünneprontók száma.
Az erdélyi katolikus gyülekezetek húsvéti ünneplésének érdekes sajátossága, hogy a világ többi gyülekezeteitôl eltérôen nem csak Úrnapján tartanak körmenetet, hanem feltámadáskor is. Erdélyben mindenhol szokás, hogy az ünneplô tömeg gyertyával kísérje körbe a feltámadt Jézust ábrázoló szobrot és az Oltáriszentséget, amelyben hitük szerint a Megváltó valóságosan is jelen van. Egyes helyeken Magyarországon a templom falain belül vonul a körmenet. Ezzel szemben Erdélyben nem szokásos a virágvasárnapi (ez alkalommal Oltáriszentség nélküli), Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezô pálmaágas, és hidegebb égtájakon barkás körmenet.
Ami a húsvéti feltámadási körmenetet illeti, az egyház hivatalos álláspontja szerint a határkerüléshez hasonlítható szertartás célja a feltámadt Krisztus örömhírét a templom falain kívülre vinni.
A körmeneten való részvétel azonban mindenkinek mást-mást jelent. Sokak számára jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyenek hitük mellett, másokat egyszerûen a kíváncsiság hajtja. Egyik résztvevô kérésünkre elmondta, sokáig nem jött el a körmenetre, mert formaságnak tartotta, és úgy gondolta, hitét más módon is megvallhatja. De most, hogy eljött, szépnek és látványosnak találta, másfelôl pedig rájött, hogy a fôtér megkerülése közben énekelve is közelebb lehet kerülni a feltámadás titkához.
Természetesen olyanok is akadtak, akik valóban csak formaságból vettek részt a szertartáson és közben apró-cseprô gondjaikat beszélték meg közvetlen szomszédaikkal. A szándék a feltámadás jó hírének és örömének a továbbadására azonban sokkal jellemzôbb volt.
A román külügyminisztérium meglepetését és aggodalmát fejezte ki azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke tett a Magyar Hírlap címû újságnak adott interjújában.
A lap március 29-i számában megjelent kijelentéseivel Csurka István az agresszív revizionizmus ósdi téziseit porolta le – hangsúlyozta az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében a román külügyminisztérium.
A közlemény leszögezte, hogy a magyarországi választási kampány keretében tett kijelentések teljes mértékben ellentmondanak az európai értékeknek és normáknak, valamint az európai és euroatlanti biztonság és stabilitás új dimenzióját jelentô jószomszédi kapcsolatok szellemének.
Az ilyen revizionista megnyilvánulásokat nem lehet egyszerûen populista választási kijelentéseknek tekinteni. Ezek egy olyan mélységesen veszélyes gondolkodásmódot jeleznek, amelynek mind regionális téren, mind a nemzetközi kapcsolatok terén káros hatása lehet azzal, hogy az európai értékeket és a nemzetközi közösség alapelveit vonja kétségbe – állapította meg a román külügyminisztérium közleményében.
– Éppen ezért a román külügyminiszter nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy milyen következményekkel járhat a jószomszédi kapcsolatokra és az európai szellem megôrzésére az, ha egy ilyen politikus hatalomra kerülhet – hangsúlyozta a közlemény.
A román alkotmánybíróság kettôs állampolgárságú személyek választásokon való indulásáról szóló döntését valamint a 10-es, az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény kapcsán tett alkotmányjogi kifogásának esetében hozott döntést ismertette tegnapi sajtóértekezletén dr. Kincses Elôd marosvásárhelyi ügyvéd.
Kincses elmondása szerint az alkotmánybíróság március 5-én döntött az "1 lejes kártérítési perben". Az ügyvéd, miután kettôs állampolgársága miatt törölték a 2000. évi választási listáról, alkotmányjogi kifogást emelt arra hivatkozva, hogy a választásokon való indulásának megakadályozása alkotmányellenes volt. – Azért kértük az 1 lejt, hogy a tulajdonképpeni jogi vitát eldönthesse az alkotmánybíróság, azt, hogy a kettôs állampolgárságú egyéneknek szabad-e vagy sem a választásokon indulniuk. Kincses Elôd úgy véli, jelölését nem lett volna szabad megtagadni. Az alkotmánybíróság ennek ellenére úgy határozott, hogy a jelölés megtagadása nem alkotmánysértô. A döntést furcsának tartja Kincses Elôd, aki kijelentette, hogy az alkotmánybíróság a kormány álláspontját fogadta el az állampolgári hûségrôl. Eszerint nem létezhet kettôs kötôdésû állampolgári hûség – amit Kincses régimódi felfogásnak tart, és felteszi a kérdést: egy brüsszeli vagy strasbourgi tisztségviselô hány államnak az érdekeit kell hûséggel képviselje? "Azért, mert valakinek több állampolgársága van, még nem hazaáruló" – fejtette ki, hozzátéve, hogy a kormány maradi döntésén az élet elôbb- utóbb túl fog lépni.
A premontre-i iskolarend jogi képviselôjeként Kincses Elôd elmondta, hogy az általa képviselt rend komoly ingatlantulajdonnal rendelkezett a nagyváradi Félixfürdôn, és a 10-es törvény alapján visszakövetelte ezeket. A Bihar megyei törvényszék helyt adott Kincses azon érvelésének, hogy a 10-es törvény elôírása, amely szerint az egyházi és kisebbségi közösségi javakra nem vonatkozik a visszaszolgáltatás, alkotmányellenes, mivel sérti a tulajdonformák egyenlôségének elvét illetve a diszkrimináció tilalmát és átutalta a döntést az alkotmánybíróság hatáskörébe. Utóbbi leghamarabb ôsszel dönt a kérdésben. Ha elutasító döntést hoz, Strasbourgba viszik az ügyet.
A sajtótájékoztatón két másik ügyrôl tett említést az ügyvéd. Ezek egyike szerint Tôkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megtámadta az Etikai Bizottság döntését és kérte hatályon kívül helyezését. "Tôkés László a választások alkalmával a zilahi iskolaügy kapcsán kifogásolta bizonyos személyek jelölését, és ezért, azon az alapon, hogy az RMDSZ választási esélyeit csökkentette, az SZKT az Etikai Bizottság javaslatára elmarasztalta. Ezt a kérdést az RMDSZ kongresszusa kell majd eldöntse" – jelentette ki Kincses, aki ugyanakkor Markó Attila, az RMDSZ szabályzat-felügyelô bizottságának elnöke ellen panaszt nyújtott be az Etikai Bizottsághoz, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy 20 hónapja a Maros megyei RMDSZ elnöki tisztségébôl való leváltásával kapcsolatos panaszt nem tûzte napirendre a szabályzat-felügyelô bizottság. "Szerintem kiszámolta azt, hogy van két olyan tagja a szabályzat-felügyelô bizottságnak, aki kérte az ítélet megváltoztatását: Takó Margit és Fórika Éva, azonkívül az ítélet ellen szavazott és különvéleményt jelentett be Rozsnyai Sándor. Ez 3 szavazat és akkor csak 2 személy maradna, aki engem annak idején elmarasztalt. Az ügyet a következô SZKT napirendjére kellene tûzzék" – jelentette ki Kincses.
Amerikai kutatók olyan robotújságírót fejlesztettek ki, aki – illetve amely - a legnehezebb körülmények között is képes teljesíteni feladatát és olyan helyekre is eljut, ahová emberi kollégái nem.
Az Afgan Explorer (Afgán felfedezô) névre keresztelt szerkezet kinézetét tekintve átmenetet képez egy fûnyíró és egy robotkutya között. Feltalálói a kép- és hangfelvételek, valamint interjúk készítésére és közvetítésére alkalmas robotot elsôsorban olyan háborús színhelyekre ajánlják, ahová "emberi kollégái" nem tehetik be a lábukat.
Az Afgan Explorer ötlete Chris Csikszentmihályi, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársának agyában született meg, miközben a Rambo-sorozat harmadik részét nézte. A robotot az amerikai ûrkutatási hivatal által kifejlesztett Mars Explorer önjáróról mintázták.
A robotújságíró négy keréken gördül, napenergiával mûködik és fedélzeti számítógép segíti a tájékozódásban. Konzolszerû nyakán két webkamerát helyeztek el feltalálói. Irányítóegysége hordozható komputer, amely mobiltelefonon tartja a kapcsolatot a világhálóval és azon keresztül emberi kollégájával.
Csikszentmihalyi a BBC internetes oldalának adott interjújában elmondta, hogy a robotújságíró elsô útja valószínûleg Afganisztánba vezet majd, ahol környezetérôl kell felvételeket csinálnia, valamint segítségével interjúkat lehet készíteni az útjába kerülô emberekkel. Reménye szerint a robotújságíró a valóságot híven tükrözô képeket és interjúkat fog majd harci övezetekbôl.
A robotújságírót bebörtönözhetik, lelôhetik, de semmi sem törheti meg. Óriási elônye, hogy odahaza egyetlen családtag sem fog aggódni érte. Feltalálói szerint minden elônyös tulajdonsága ellenére az Afgan Explorer soha nem fogja tudni teljes mértékben helyettesíteni emberi kollégáit, mert nem képes érzelmekre, együttérzésre vagy felháborodásra, a látott és hallott, általa rögzített adatok önálló értelmezésére. Igazából csak egy eszköz az igazi – ôt távolról mûködtetô – újságíró kezében.
Ugyanakkor a robotújságíró nagyban növelheti a sajtószabadságot. Csikszentmihályi ebben az összefüggésben megjegyezte, hogy az újságírók helyszíni mozgását aggasztó módon korlátozzák manapság, Afganisztánból például nem érkeztek harctéri helyszíni jelentések.
Az Afghan Explorerrel elôfordulhat, hogy az amerikai katonák még ellenségesebben fogadják majd, mint a helyi lakosság. "Nehéz megjósolni, ki fog rá elôször lôni" – zárta irónikusan interjúját a feltaláló.
A tegnap délelôtt Cotoara Vasile ezredes, a megyei rendôrség parancsnoka szomorú megállapítást tett rövid sajtótájékoztatóján. A rendôrtiszt az újságíróknak elmondta: míg az elmúlt év elsô negyedéhez hasonlítva az idén kevesebb a nagyobb bûncselekmény, egyre több a szegénység miatt elkövetett bûntett.
– Korábban a tolvajok általában a "fekete piacon" értékesítendô árut loptak, úgy három éve azonban gyakoribbak a betörések az élemiszer üzletekbe, ahonnan elsôsorban lisztet, húst, felvágottat visznek el – többségükben kiskorú tolvajok, akiket a szülôk ösztönöznek ilyen cselekedetekre. Megsokasodtak az erôszakos cselekmények és a rablótámadások és sajnos ide sorolhatóak a csecsemôgyilkosságok, az újszülött-elhagyások is. Ezeket a szegénység bûncselekményeinek nevezzük – mondta Cotoara Vasile ezredes.
A statisztikákból kiderült az is, hogy míg eddig évente egy-két csecsemôgyilkosság volt, addig 2002- ben négy ilyen esetet vizsgáltak a rendôrôk. Január 6-án egy újszülött csecsemôt a Marosvásárhely és Sáromberke közötti vasúti sínek mellett találtak megfagyva. A tettes után még mindig nyomoznak. Január 22-én Bándon vécében találtak rá egy ugyancsak halott csecsemôre. Az anya, a 19 éves Boldizsár Anna és ennek édesanyja, a 41 éves Boldizsár Irén ellen szabadlábon folyik a kivizsgálás. A vád: minôsített emberölés. Január 23-án otthon, egyedül szülte meg, majd hagyta meghalni csecsemôjét a 26 éves nyárádtôi Pacurar Adela. Legutóbb pedig február 7-én a marosvásárhelyi Busuiocului utcában levô szeméttárolóban találtak rá egy újszülött holttestére. Máig sem sikerült kideríteni az anya kilétét. A kivizsgált esetek nagytöbbségében az anyák azt nyilatkozták a rendôrôknek, hogy azért hagyták meghalni csecsemôjüket, mert úgy se lett volna, amibôl eltartaniuk.
A napokban – szintén a nyomor, az alacsony értelmi szinvonal és a túlzott alkohol fogyasztás vezetett ahhoz, hogy a 34 éves mezôgerebenesi Solovastru Eugen, feleségének korábbi házasságából származó mindössze 1 éves és egy hónapos gyereket súlyosan bántalmazva. A gyerek többszöri fej és agyalapi, valamint mellkasi sérüléssel került a sürgôsségi rohammentô szolgálatosokhoz. Lapzártáig már csak a gépek éltették.
A sajtótájékoztatón Cotoara Vasile ezredes és az ügyet vizsgáló bünügyi nyomozó, Bacila Gheorghe százados elmondták, a Chis Larisa Andreeát kezelô rohammentôsôk értesítették a rendôrséget, akik azonnal a helyszínre küldték a különleges nyomozó csoportot. A feltételezett tettest azonban nem találták otthon. Miután a környéken egy szénakazalba bújt, másnap önként jelentkezett a helybéli rendôrôrsön. Solovastru Eugent (képünkön) kiskorú bántalmazásával vádolják, ha mostoha lánya meghal, akkor emberölésért több mint 15 év börtönre számíthat. A tettes a jelenlevô újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ô nem bántotta a gyereket. Szerinte leesett a kicsi ágyból, míg ô barátaival ivott, a felesége pedig a szomszédban televíziót nézett.
Valamikor a hetvenes években Tokióban feltûnt az elsô telefonkártya. Nem sokkal utána, a bankok érdeklôdésére a hasonló elven mûködô intelligens mûanyag kártyák láttak napvilágot. Amerikában sokkal hamarabb, már az 50-es években ismerték az egyszerû karton hitelkártya fogalmát, amellyel bizonyos vendéglôkben, kijelölt helyeken vásárolni lehetett.
Nálunk erre a kényelmes fizetôeszközre csak néhány éve kacsintottak rá, elsôsorban az egyetemi hallgatók, a magáncégek, a külhonba gyakran utazó emberek. Magam is nyolc éve fizettem elôször ösztöndíjamból ilyenformán, Kolozsváron.
A kártya parányi méretei elkendôzik az inflációs akadályokat (nem kell már dagadó pénztárca), a bank vigyáz a benne levô értékekre, követi a tulajdonos vásárlókedvét, a pénz valójában nem is kerül forgalomba és így azonnal befektethetô, nem kell könyvelni, páncélautóval reszketve hordozni. Egyes kártyák hitelfelvételre is lehetôséget nyújtanak, természetesen megfelelô kamat ellenében. Manapság egyre több vállalat próbálja a kevéske fizetést kártyával tenni vonzóbbá. Lassan már a készpénzrôl beszélni ódivatú, esetenként gyanús is lesz. De valójában mit is ígérnek a bankok? Azt, hogy a pénzautomatától függôen minden igénybevételkor garantáltan megfosztják az embert kezelés címén pár ezer lejétôl, hogy csak 90 %-át adják ki a teljes betétnek, s ha a majdani havi egyszeri fizetésnapkor az ember az egész pénzét hazatelepíti, a napikamattól is elbúcsúzhat, ami a piciny veszteséget lett volna hivatott kiegyenlíteni. A rablóknak nem marad más hátra, mint a gépek körül ólálkodni, várni, udvariasan segíteni (?) az idôsebb, gyengénlátó embereknek.
Amit nem ígérnek, az az, hogy minden bevásárlóközpontban, butikban és kenyérüzletben, naná könyvesboltban, olyan kis mûszereket szerelnek fel, amelyek révén a papírpénzzel való fizetést felváltja az elektronikus, a fentebb említett levonásokat ezúttal pedig a kedves eladó vállalja magára. Jobb helyeken ez így mûködik. A fizetés, a bajos vissza (nem) járó százasok gondja így megoldódna, mindez, ha van a kártyán elég levonnivaló. Mert árucikkbôl van bôven.
Igazi fizetôeszköznek eddig a fogyasztói társadalomban bizonyult, ahol a jövedelem bôségesen elegendô egyik hónaptól a másikig, luxushelyeken, a civilizált külföldön. Addig is, ha netán az ötórás rémhírek után elillan a zsebpénzem vagy a piacra kell mennem, elôbb lerohanok vele a Dombról a fôtérre, kikeresem a nekem megfelelô automatát, hogy elôbb zsebeimet feltöltsem bankóval. Talán jobb is így, mert lesz idôm meggondolni, hogy mire is költhetem, és hátha közben elfogy az öreg hentesnél a bélszín.
Marosvásárhely kilencedik partnervárosa a dél- magyarországi Baja lesz. Alig 3 hónappal a bajai városvezetés látogatását követôen, a marosvásárhelyi tanácsosi testület februárban jóváhagyta a partnervárosi kapcsolat létesítését a két település között. Egy hónappal késôbb, március végén Marosvásárhely fotókiállítás keretében mutatkozott be a bajaiaknak. A tanács részérôl háromtagú küldöttség utazott a Duna menti városkába, Bálint Zsigmond fotómûvész kiállításának megnyitójára: a partnervárosi kapcsolat kialakításán két év óta legtöbbet fáradozó Kirsch Attila, Spielmann Mihály történész, valamint Fekete Attila, a Népújság részérôl pedig a cikkíró kísérte el a küldöttséget. A delegációhoz a késôbbiekben Bálint Zsigmond is csatlakozott, aki Budapestrôl utazott Bajára, miután a Vármegye Galériában március 20-án megnyitotta Stephen Spinder amerikai fotómûvésszel közösen szervezett kiállítását.
Jólesô érzés volt a 600 kilométeres fárasztó út után a meleg fogadtatás, de vendéglátóink szívélyességét, kedvességét egész ott-tartózkodásunk ideje alatt éreztük. Az elsô nap, március 22-én, a délelôttre beütemezett munkaprogramot (szakmai találkozókat) követôen délután a 36 mûvészfotó által megelevenített Marosvásárhellyel ismerkedhettek meg a bajaiak, találkozhattak újra szülôvárosukkal a Marosvásárhelyrôl elszármazottak.
A bajai Ifjúsági Házban megnyílt kiállításon, népes közönség elôtt Széll Péter polgármester elmondta, hogy a város önkormányzata a Bajára kitelepedett, marosvásárhelyi születésû Papp József keramikusmûvész kitartó szervezô munkájának köszönhetôen kapott kedvet arra, hogy Erdélyben partnervárost keressen, például Marosvásárhelyt. "Az ismerkedésre nagyszerû alkalom lehet ez a kiállítás, olyan esély, amely folytatásra érdemes. Igyekszünk megtalálni azokat a lehetôségeket, amelyek elônyt jelentenek mindkét fél számára".
Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere nem tudott eljönni Bajára, üzenetét Kirsch Attila tolmácsolta. "Papp József, aki szereti Baját (itt él és alkot), de nem feledi Marosvásárhelyt (ott született és tanult), kezdte el azt a hídépítést a két város között, melyet felvállaltunk, Széll Péter polgármester, Fábián Sándor alpolgármester Bajáról, illetve Kirsch Attila városi tanácsos és jómagam Marosvásárhely képviseletében. Ez a híd most már készen van, pillérei a két város önkormányzatai, s ami a legfontosabb, városaink polgárai is. A munka megvan – mondhatnánk, akik e momentum elérkezésén munkálkodtunk, de azt mondjuk, hogy csak elkezdôdött. Szeretném, ha a kiállított képek, a bemutató városunkról elég biztatás lenne a marosvásárhelyi folytatáshoz".
Kirsch Attila ismertette a marosvásárhelyi tanács február 28-i, a partnervárosi kapcsolat kialakítására vonatkozó határozatát és hozzátette, a bajai önkormányzat közgyûlésétôl függ, hogy mikor íródik alá a partnervárosi szerzôdés. Egyelôre két együttmûködési javaslatot hozott el Bajára a küldöttség, a gazdaság illetve a turizmus terén.
Spielmann Mihály történész, Bálint Zsigmond fotómûvész életrajzi adatainak rövid ismertetôje után a Marosvásárhelyt bemutató képek kapcsán elmondta: valóságos épületekrôl készültek, de azoknál sokkal szebbek. "A fénykép láttatja velünk ezt a szépséget, hiszen mi, marosvásárhelyiek, akik naponta elmegyünk ezen épületek mellett, megszokásból, unalomból, szorongásból, a napi munkától hajszoltan nem szoktunk föltekinteni ezekre, csak úgy tudjuk, hogy vannak. Az épületek Marosvásárhely tartozékai és valószínûleg csak akkor vennôk észre szépségüket, ha hiányoznának, ha lebontanák ôket. Tudatosan választott képek: az a Marosvásárhely van rajtuk, amely a Bernády György polgármestersége idején, illetve az azt következô néhány évtized kisugárzásából született, akkor, amikor a gazdagodó polgárság még hitte, hogy itt lesz egy polgári világ, lesz egy polgári Magyarország, polgári Erdély és ezért volt építkezési, vállalkozási kedve, volt pénze, merészsége befektetni.
Mit épített nekünk Bernády György 1900-1912 között, illetve a további esztendôkben? Iskolákat, közhivatalokat, villanyt vezetett be, kikövezte az utcákat, Marosvásárhelybôl nagyvárost épített, amelyben megpróbálta és a késôbbiekben sikerült elsôként bevezetnie Európában a földgázt. Marosvásárhelybôl igazi nagyvárost csinált, amelyhez most már csak a nagyvárosi polgárság hiányzott vagy a nagyvárosi polgárságnak kellett hozzá felnônie. Mit látunk ezeken a képeken? Iskolákat, azokat, amelyekbe mi jártunk vagy jártunk volna, de nem lehetett, mert az iskolában éppen abban az évben olyan évet nem indítottak, vagy éppen a származás miatt nem vettek föl, vagy éppen akkor alakították át az iskola profilját.
Virtuális és szimbolikus Marosvásárhelyt ábrázolnak e képek. A nosztalgia, a szorongás, a szépség ez a város a maga 170.000-es lakosságával, a maga növekvô fôiskolai diákságával. Az 1990-es változást követôen itt van a legfrissebben indult tanintézmény is, a 2001/2002-es tanévben indult Sapientia Tudományegyetem 4 karral megindított új részlege, amely az erdélyi magyar értelmiség utánpótlását fogja biztosítani. Iskolákat, közhivatalokat látunk ezen a fényképkiállításon, olyan részleteket, amelyekre rácsodálkozunk: tényleg ilyen szép, ahol élünk, ilyen szép ez a város...
Mit lehet mondani egy városról, amelybe az ember beleszületett? Jókat, rosszakat lehet mondani. Rosszak, gödrösek az utak, renoválni kellene a házakat, ipari parkot kellene építeni, munkát kellene adni azoknak az embereknek, akik a gyárakban ma nem dolgoznak. Számos gond van, finanszírozási problémáink vannak. Ezek a képviselôtestület elôtt felmerülnek, ezekre megoldást keresünk, legjobb tehetségünk szerint küzdünk azért, hogy ez a város fennmaradjon, hogy egy kultúrváros legyen.
Testvérvárosaink vannak: Ilmenau, Bournemouth, Kecskemét, Szeged, Budapest XI. kerülete, Kisinyov, Zalaegerszeg, legújabban Baja. Ebbôl a testvérvárosi kapcsolatból szeretnénk profitálni és azt szeretnénk, ha Önök is is profitálnának, hisz a mi 170.000 lakosú városunk egy ideális terep lehet bármely együttmûködéshez, lakói nyitottak a világgal való kapcsolatra. Jövôt képzelünk el magunknak és ebbe a jövôbe kérjük, hogy önök is partnereink legyenek" – zárta beszédét Spielmann Mihály.
A megnyitóünnepséget a bajai Liszt Ferenc Zeneiskola diákjainak színvonalas mûsora tette érdekessé, színessé. Mintegy záróakkordként a Sümegi Borászat néhány különleges borfajtáját kóstolhatták meg a meghívottak.
A bajaiak viszontlátogatása sem várat sokat magára, április 12-én Marosvásárhelyen borkóstolással egybekötött halászléfôzéssel mutatkozik be a jövendô partnerváros.
Papp József, Marosvásárhelyrôl kitelepedett keramikus szíve vágya, hogy választott városában, Baján is láthassa – még ha csak egy virágóra erejéig is – szülôvárosát. A lelkes mûvész ötletérôl mesél. – A virágóra ezelôtt 6 évvel elkészült, most csak megújítjuk. Sétálgatva Baja fôterén, egy nagyon szép parkban, egy füves részen úgy éreztem, hogy kissé csupasz, ahová elképzeltem a marosvásárhelyi virágórát. Ebben persze az az ötlet is benne volt, hogy miért ne cipeljem el gondolatban szülôváro-somat Bajára, ahol, remélem, hosszú évtizedekig fogok még élni. Felvetettem az ötletet a polgármesternek, aki engedélyt adott, hogy megépíttessem. Ehhez persze pénz kellett. Felvettem a kapcsolatot mintegy 70 vállalkozóval, újságban, a helyi rádióban meghirdettem. Ez a virágóra 6 évvel ezelôtt el is készült, 1,2 millió forintba került. Beültették virágokkal, készítettem hozzá kerámiapla-ketteket, a horoszkóp 12 jelképét, és ez hat éven át ott volt. Eltörtek a kerámiák, kissé megrongálták ezeket és most fel kellene újítani. Hozzáteszem: ajánlom marosvásárhelyi szépítésekhez, hogy a támogató vállalkozók nevét egy márványtáblára tüntessék fel, még ha reklámnak tûnik is. A Marosvásárhely-Baja kapcsolat keretén belül szóba jött a virágóra, és Marosvásárhely megígérte, hogy apró virágokat ajándékoz Bajának, olyanokat, amilyenekkel ott a parkok szépen be vannak ültetve. Ezen felbuzdulva elképzeltem, hogy még
látványosabbá tesszük, új kerámiaplakettekkel, friss virágokkal Marosvásárhelyrôl és egy zenélô szerkezettel, amelyet a földbe süllyesztünk és amelybôl kétóránként gyönyörû dallamok hangzanának fel. Szeretném, ha ez a terv május 1- jére megvalósulna, mert Bajának egyik fénypontja lehetne. A kerámiák most készülnek, a felújításhoz megint pénzt kellett gyûjteni, mintegy 800.000 forintot. Ugyanolyan lelkesedéssel támogattak a vállalkozók, úgyhogy ez a virágóra végül 2 millió forintba kerül, amikor végre teljes szépségében tündökölhet Baján és a szívemet büszkeséggel tölti el.
Bajai tartózkodásunk alatt lehetetlen volt nem érezni az április 7-i magyarországi választások hangulatát, megkerülhetetlen volt ez a téma. Alig lepôdtünk tehát meg, amikor értesültünk, hogy a városkát felkeresi a korteskörúton tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök. Miután bajai vendéglátóink segítségének köszönhetôen idejében sikerült bejuti a Duna Szálló éttermébe, ahova a kormányfôt várták, érdekes volt végignézni a készülôdést, biztonsági intézkedéseket. Bár jó félórával Orbán Viktor megérkezése elôtt alig néhányan lézengtek a Szentháromság téren, rövid idôn belül párszáz fôs tömeg
"jött össze". A tömegben elvegyülô, testôreitôl kísért Orbán Viktor kezet fogott az emberekkel, majd mint várható volt, beszédet intézett a tömeghez, amelynek természetesen erdélyi vonatkozása is volt. "Gondolták-e volna 4 évvel ezelôtt, hogy képesek leszünk arra, hogy Erdélyben legyen magyar nyelvû egyetem? Vagy arra, hogy eltakarítjuk a II. világháború romhalmazait a Dunáról és megépítjük a Párkány és Esztergom közötti hidat?…" Ha már szemtôl szemben álltunk a miniszterelnökkel, nem hagyhattuk ki a kérdést: mit üzen a marosvásárhelyieknek?
"Használják ki azokat a lehetôségeket, amelyek most megnyíltak, és minél többen kérjenek magyar igazolványt, mert annak a jövôben még igen nagy jelentôsége lehet" – válaszolta kérdésünkre a miniszterelnök.
A hajós-bajai borvidék évszázadok óta híres borairól. Az itt termô szôlôbôl készült finom nedûket alkalmunk volt megkóstolni, mégpedig Nemesnádudvaron, a Sümegi borászat-Keller Kft. borpincéjében. Sümegi József távollétében felesége fogadott, akitôl megtudtuk, hogy ezen a borvidéken kb. 2200 hektáron mûvelik a szôlôt, a Sümegi család 80 hektáron gazdálkodik. A leghonosabb szôlôfajták e vidéken a Chardonnay, a rajnai rizling, a királyleányka, kadarka, cabernet. "A kb. 800 házból és 900 borpincébôl összeépült faluban a szôlôtermesztés akkor indult jobban fejlôdésnek, amikor Mária Terézia betelepítette ide a svábokat, mivel ôk magukkal hozták a szôlôkultúra szeretetét és a magas fokú tudást is, de korábbról is vannak írásos emlékek arról, hogy már a török idôben is ezen a részen szôlôadót kellett fizetni. Valószínûleg a római korban honosodott meg e területen a szôlôtermesztés. Ezek a pincék lôszbe vájt öntartó pincék, legtöbb helyen nincsenek is kiboltozva, általában rövidebbek, mint a mi pincénk, amely 127 méter hosszú. Borászatunknak 80 hektáron 5-6000 hektoliter bora terem, ennek felét belföldön, felét külföldön értékesítjük: Csehországban illetve Lengyelországban. Nyugat felé nagyon nehéz terjeszkedni, a francia és spanyol borok évszázados hagyományait megtörni. Az oroszországi piac <elszállt> a rendszerváltással, nehéz újból meghódítani. Nyugaton a tokaji bor most is nagy kuriózum, de az egyéb borokkal nagyon nehéz felvenni a versenyt" – tájékoztat Sümegi Józsefné, majd szívélyes meghívására, a hosszú pincesorokon végigsétálva, megkóstolhattunk néhány borkülönlegességet: az 1998-as évjáratú Hajós-Bajai Chardonnay-t, az 1995-ös Bajai Rajnai Rizliget, az 1999-es Bajai Rajnai Rizling nektárt, a 17 éves Sauvignon Blancot, az 1999-es Hajósi Cabernet Sauvignont és az 1981-es Merlot-t.
Vannak települések, ahol nagy segítséget jelentett az iskolabusz, hisz a kisebb, elszigeteltebb falvakból ingázó gyerekeknek valóságos kínszenvedés volt nap mint nap eljutni a községközponti iskolába. Magyarózd azonban továbbra is felsô tagozatos iskolát akar, annál is inkább, mivel három évvel ezelôtt sikerült elérni, hogy a 453 lakosú faluban visszaállítsák az V- VIII. osztályt, s a holland segítségnek köszönhetôen a gyerekek számára olyan körülményeket teremtettek ( folyó víz, illemhely az épületben), amit sok nagyközség központi iskolájában megirigyelhetnének. Mindezek alapján nem is csoda, hogy Ózd lakosai felháborodottan értesültek arról, hogy jövôtôl az országos program keretében a megyei tanfelügyelôség a felsô tagozat megszüntetésére készül, s a gyerekeket iskolabusszal szándékoznak a négy kilométerre levô községközpontba, Magyarbükkösre utaztatni.
A tervezett átszervezés hírére már hetekkel ezelôtt megbolydult a falu. Amin nem kell csodálkoznunk, mivel a közoktatási minisztérium iskolaösszevonási porgramjának az alapját a spórláson túl az a sokat hangoztatott szempont képezi, hogy a jobban felszerelt, szaktanárokkal ellátott és komfortosabb községközpontokba tömörítsék a kisebb települések iskolás diákjait. Ez azonban Bükkös és Ózd esetében egyáltalán nem érvényes, hisz, hiába Magyarbükkös a községközpont, 283 lakosához képest Ózd nagyobb településnek számít, ami lakosainak öntudatában is megnyilvánul. Másodsorban Ózdon számbelileg is több az iskolás gyerek, mint Bükkösön, ahol 20 gyerek jár az I- VIII. osztályba a magyar tagozaton, Ózdon pedig 36. A távlatokat illetôen is Ózd irányába billen a mérleg, hisz a jelenlegi 14-es létszám, a felsô tagozaton következô iskolai évre 21-re emelkedik. Az ózdiak további érvei, hogy Bükkösön sem különb az iskola, állagában, felszereltségében hasonló az ózdihoz, ami pedig a tanszemélyzetet illeti, a felsô tagozaton mindkét intézményben zömében ugyanazok a személyek tanítanak, mindössze egy közöttük a címzetes (tituláris) szakképzett tanár, ketten pedig most végzik tanulmányaikat. Jelen pillanatban a pedagógusok ingáznak Ózdra, az iskolabusz bevezetésével ez majd a diákok dolga lesz. Miért? – merül fel a kérdés az ózdiakban, annál is inkább, mivel a bükkösi szülôk közül egyesek a jobb perspektíva reményében Ludasra járatják a gyermeküket. Akkor miért a mi gyerekeinkkel töltsék fel a bükkösi iskolát? – teszik fel a kérdést az ózdiak, és korántsem alaptalanul.
Ottjártunkkor Ferenczi Margit, a magyarbükkösi iskola igazgatónôje kérdésünkre megerôsítette, hogy megkapták a tervezetet a két intézmény összevonására, s azt is, hogy a községközpontból hat diák jár be a ludasi általános iskolába. Fél hatkor indulnak, fél ötre érnek haza, s a havi bérlet 500 ezer lejbe kerül, nem nehéz elképzelni, hogy mennyire fáradtak, s anyagilag is mekkora terhet jelent, holott az igazgatónô szerint, aki akar, az helyben is tud tanulni, s az eredmények alapján tavaly sem jelentett problémát a választott iskolában való továbbtanulás. Bíró József polgármester szerint a község vezetôsége nem kért iskolabuszt, s egyáltalán nem örülnek az ötletnek. A saját bevételük ugyanis mindössze 180- 200 millió lej, s községfenntartási költségek pedig elérik a másfél milliárdot, amibôl az iskolákra egymilliárdot költenek. Saját jövedelmükbôl képtelenek a jármûvet fenntartani, ami többe kerül, mint az ózdi felsô tagozat fenntartása, hisz az I-IV. osztály valamint az óvoda is ugyanabban az épületben található, tehát a közköltségek mellett, az épületet kívül-belül mindenképpen rendben kell tartani. Ballai György alpolgármester szerint a korábbi segélyek mellett a hollandok további támogatást ígértek az ózdi iskolának. A község vezetôsége mind erkölcsi, mind anyagi szempontból a jelenlegi helyzet fenntartása mellett érvel, s a helybeli református lelkész, Szatmári Szilárd szerint is a falunak szüksége van az iskolára.
A helyszínen a tanerôktôl megtudjuk, hogy szinte minden gyerek családja minimálbérre jogosult, s bármiféle változás anyagilag is kedvezôtlenül érintené a szülôket. – Nem fogadják el, hogy Bükkösre küldjék a gyerekeket, Ludasra pedig közel 800.000 lej lenne a havi bérlet, ki tud ilyen luxust megengedni? Az iskolabusz lehetôségére a fáradtsággal érvelnek, és azzal, hogy idô is kevesebb marad a délutáni tanulásra– véli Ferenczi Levente, aki gépészmérnökbôl éppen most válik hivatalosan is matematika tanárrá, e szakon ugyanis a negyedik évet végzi. A románt Guta Adrian, a magyart az Ózdra kiköltözött Baló Levente tanítja, aki, mivel filozófiát végzett, szakképzetlen helyettesítôi javadalmást kap, aminek következtében a vidéki pedagógusoknak járó jogosítványokban sem részesül. Amint elmondja, korábban betanított Ludasra, de minden pénze ráment az utazásra, a fáradtságról nem is beszélve. Nos, ha a felnôtt számára nehéz volt, akkor kétségtelen, hogy a gyerekeknek sem lehet könnyû. Az alsó tagozatos gyerekekkel Gál Enikô tanítónô foglalkozik, s elmondja, hogy ügyesek, szeretnek tanulni. 16 óvodás gyerek készül fel az iskolára Keserû Andrea hadrévi származású óvónô irányításával, aki megszerette Ózdot.
Ottjártunk hírére percek alatt összegyûlnek a szülôk is, ilyen ragaszkodást az iskolához talán sehol korábban nem tapasztaltunk. Szinte egyszerre beszélnek az osztálytermet megtöltô anyák, nagyanyák. Majd szavaikból kiderül, hogy e félreesô településen mennyire nehéz a megélhetés, mennyit küzdöttek, hogy Ózdon iskola legyen, s helyben tanulhassanak a gyermekek, ami lehetôvé teszi azt is, hogy tanítás után a nagyobbak segíthessenek a szülôknek.
– Nem kérünk se buszt, se traktort, ha megszüntetik az iskolát, fogadunk privát tanárokat (Nagy Katalin). Mások a Bükkösre, Ludasra való ingázás során szerzett rossz tapasztalatokról számolnak be a nagyobb gyermekek példáját említve. – Velem nem csúfolódnak többet – szögezi le Báncs Gyöngyi. – Négyszázezer lejes nyugdíjból nevelem az unokámat, ilyen körülmények között nincs lehetôségünk arra, hogy máshova járassam, egyébként itt, Ózdon, több is a gyerek – mondja határozottan Horváth Ilona. – Miért szenvedjenek az ózdiak a bükkösiek miatt, akik Ludasra járatják a gyermeküket? – Nem engedjük máshova– állítja határozottan Kónya Katalin és Asztalos Ilona, s osztja véleményüket Magyari Piroska is. - Inkább magammal viszem dolgozni, s csukjanak börtönbe – szól az elkeseredés Fülöp Erzsébetbôl. – Szép az iskola, szép helyt van itt a templom mellett, tanuljanak csak itt – vélekedik Bíró Margit, s csatlakozik véleményéhez Varró Erzsébet és Demeter Anna, majd Magó Gyöngyi mondja el, hogy a falu másik végén laknak, s az is nagy dolog, hogy elérjenek a helyi iskolába, nemhogy még ingázzanak is valamerre a gyerekei, s hasonlóképpen a nehézségeket említi Gilyén Margit is
Somesan Stefan megyei fôtanfelügyelô viszont leszögezi, hogy az iskolaösszevonást a jövô tanévtôl mindenképpen elvégzik, s a listán Ózd a negyedik helyen szerepel, amit a térkép elôtt a megyei tanács vezetôivel állapítottak meg, s nem befolyásolják a véleményüket az egyéni érdekek, hogy a papfeleségeknek állást biztosítsanak.
Érvelésünkre, hogy a valóság mindig árnyaltabb annál, amit a térkép, a számok mutatnak, a fôtanfelügyelô arra hivatkozik, hogy egy tanár fizetésébôl állni lehet az iskolabusz költségeit, s Ózdon egyetlen szakképzett tanár sem dolgozik, mind az 5,5 katedrán szakképzetlenek tanítanak, majd válaszunkra, hogy a tanárok ugyanazok mind a két településen, azt ígéri, hogy jövôre biztosítani fogják a szakképzett tanerôket. Végül arra hivatkozik, hogy nem mereven döntenek, és a legmegfelelôbb megoldásra törekednek.
Ezt a véleményt osztjuk mi is, és talán a két falu ügyében a valós helyzet jó ismeretében lehet a lakosok számára megnyugtató döntést hozni.
Húsvétkor, húsvét táján sokfelé megfordul az ember, több olyan ismerôssel találkozik, akikkel csak évente egyszer, ilyenkor hozza össze az ünnep, a locsolás. Politizál itt, pletykálkodik amott, emlékeket idéz túlfelôl. Számomra mindig felüdülés, amikor a marosvásárhelyiek szeretve tisztelt színmûvésznôjét, Szabó Ducit hallgathatom. Elmaradhatatlanok a Székely Színház hôskorát, az egykori nagyokat megelevenítô történetek. Újra és újra szóba kerülnek a mûvésznô több mint fél évszázados pályájának feledhetetlen állomásai, alakításai, a nagyszerû színpadi szerepek. Képek frissítik a memóriát, Andrási Márton, Kovács György és a többiek társaságában Szabó Duci "civilben", Rozikaként, más és más hôsnô alakjában segít felújítani egykori színházi élményeket. Olyanokat, amelyek a színész emléktárát is egy életre feltöltötték. Ismét beszélünk a kezdetekrôl, az 1946, ’47, ’48-as évadok operettes idôszakáról. A János vitéz Juliskája, a Mágnás Miska Marcsája, a Gül baba Leilája csal mosolyt Ducika ajakára, csendíti meg dallamos nevetését. Ilyen szép tavaszban, márciusi, áprilisi napokban keltek életre annak idején mindannyian. És itt nosztalgiázni is kell egy keveset, de kíméletlenül közbeszól a jelen, felvetôdik a színház mai áldatlan állapota, Thália papjainak, papnôinek jelenlegi nehéz helyzete is. Láttam a bejáratnál egy plakátot, mondom: Mûvészek a mûvészekért. Nincs jól ez így, jön azonnal a válasz. Szép a kezdeményezés, de a társadalomnak el kellene tartania azokat, akikrôl úgy nyilatkozik, hogy a kedvencei. Persze nem így van, a prózai valóság egészen más. A nyugdíj jóformán a közköltségekre se elég.
A mûvésznô nem panaszkodik. Szomszédait dicséri, akik szeretettel veszik körül. És noha szinte egy éve már nem hagyhatta el lakását, színész kollégáira gondol, a legfiatalabbakra is, akiknek játékát sajnos nem is ismerheti. Köszönettel tartozik mindannyiuknak, hangsúlyozza. Akkor segítették, amikor a legnehezebb volt, pedig akkortájt maguk is a közélet mostohagyerekeinek érezhették magukat. Továbbítom a köszönô szavaikat, ígérem a Nemzeti Színház Szentgyörgyi- díjas örökös tagjának, a város díszoklevéllel is kitüntetett jeles személyiségének. A jegyzetben azonban számára is benne foglaltatik a köszönet mindazért a sok szépért, jóért, amiben annyi évtizeden át kedves közönségét részesítette.
A marosvásárhelyi 15-ös Számú Általános Iskola diákjai az elmúlt héten fogadták a kecskeméti Kertvárosi Általános Iskola 24 tagú, VII-VIII.-os tanulókból és a kísérô tanárokból álló küldöttségét, Kulcsár Mariann csoportvezetôvel az élen. A testvérvárosból érkezett vendégek számára, akik a tavaly látták vendégül a vásárhelyieket, változatos programot biztosítottak, a városnézéstôl az óralátogatáson át, s a Tordai-hasadékba és Torockóra szervezett kirándulásig. A kecskemétiek látogatása a nagypéntek délutáni programmal ért véget, amelynek során a Bruslea Eugenia (korábban Gheorghe Nistor) és Magyarosi Károly vezette iskola diákjai szerepeltek.
A közelmúltban jeleztük, hogy a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar Hajdó Károly karnagy vezényletével Jászberénybe utazott, ahol a marosszentgyörgyiekkel immár hat éve testvérkórus, a színvonalas Vasas meghívására a Déryné Mûvelôdési Központban a nemzeti ünnepünk alkalmával rendezett ünnepségen hangversenyezett. Fellépésüket megelôzôen azonban Debrecenben, a helyi önkormányzat tanácstermében vették át hivatalosan a magyar igazolványt a hivatal munkatársai és több olyan helybeli érdeklôdô illetve a sajtó képviselôinek a jelenlétében. Az emlékezetes és érzelmi-erkölcsi vonatkozásban valamennyiük számára számottevô eseményrôl Sófalvi Szabolcs, a kórus egyik tagja vallott megilletôdötten.
Bevezettek az önkormányzat gyönyörû tanácsteremébe – mesélte, majd behozták az igazolványokat. Elôbb a magyar kormány részérôl Lájer József elnök szólt, majd az önkormányzat titkára, aki a magyar igazolványokkal foglalkozó iroda vezetôje is. Mielôtt átvehettük volna, az ökumenikus vegyes kar nevében beszéltem röviden örömünkrôl, hogy együtt emlékezhetünk meg az 1848-as szabadságharc évfordulójáról, hisz március 15-e minden magyar számára a világon ma is a szabadságot, az egyenlôséget és a földrajzi határokat nem ismerô együvé tartozást jelenti. Nemzeti hovatartozásunkat büszkén vallva érkeztünk Debrecenbe, hogy a magyar kormány és az önkormányzat jóvoltából átvehessük igazolványainkat. Mindenikünk egy-egy szál rózsát is kapott, annak jeleként, hogy az anyaországiak értékelik kezdeményezésünket. Az igazolványt a magyar kormány képviselôje, Lájer József elnök úr adta át, tolmácsolva a kormány üzenetét: minden magyar ajkú emelt fôvel vallhatja a nemzethez tartozását. Földrajzi határok ma már nem képezhetnek gátat arra nézve, hogy egyazon nemzethez tartozhassunk! Debrecen városa valamint az önkormányzat képviselôinek beszédébôl az is kitûnt, büszkék, hogy városukat választottuk igazolványaink átvátelére. Megtiszteltetésnek tekintették, hogy hangversenyeztünk is...
Tizenévestôl a korosabbakik, bizony elszorult a torka sokuknak! Sôt, többen meg is könnyezték közülünk a pillanatot. Jó érzés a könyvecskét kézbe fogni, a magadénak tudni. Viszont korántsincs szó arról, hogy ezt minduntalan lobogtatnia keljen az embernek. Jászberénybe mint "könyves" magyarok érkeztünk. Hatalmas lelkesedéssel daloltunk. A debreceni "történések" valósággal forrtak bennünk. Rengetegen vettek részt idén az ünnepségen, hallottuk sokuktól. Hinni szeretnénk, kórusunkra való tekintettel is. A fiataloktól a hetvenévesekig, más lélekkel tértünk haza, beleértve a vegyes házasságban élô társainkat is. Kicsit a címerek, a zászlók, a himnuszok sorába tartozónak, nemzeti szimbólumunknak tekintjük a magyar igazolványt – hangsúlyozta zárógondolatként élménybeszámolóját a huszonéves Sófalvi Szabolcs....
– Az európai uniós országokban az állam jelentôs arányban támogatja a mezôgazdaságot. Figyelembe véve a lakosság számát, a Romániához hasonló nagyságrendû országokban a központi költségvetés 4%-át osztják le az ágazatnak. Ezzel szemben Romániában alig 1,5%-ot fordítanak a mezôgazdaságra. Ez a támogatási arány elegendô-e ahhoz, hogy fellendüljön a termelés a mezôgazdaságban? Miért késnek az állami támogatási pénzek? Kérdések, amelyekre dr. Kelemen Atilla, a képviselôház mezôgazdasági bizottságának alelnöke válaszolt.
– A mezôgazdaságnak leosztott 12 ezer milliárd lej egyértelmûen nem elég. Ez a kérdés jelen pillanatban egyik akut problémája a volt szocialista országoknak, kivéve Magyarországot és Lengyelországot. Az Európai Unió fejlesztési programjaiban dr. Franz Fischer mezôgazdasági fejlesztési biztos kijelentette, hogy a mezôgazdaság gondjait lehetôleg állami támogatások nélkül kell megoldani Én nem értek egyet vele. Véleményem szerint igenis szükség van az állami támogatásokra, csakhogy meg kell tanulnunk az új keretek között gondolkodni, meg kell tanulnunk a nemzetközi pályázati és programpénzek megszerzésének módjait.
– Az új támogatási rendszer sem mûködik zökkenômentesen. Mi ennek az oka?
– A kormány a 2002. évben új támogatási rendszert alkalmazott a növénytermesztésben, az állattenyésztésben. Ez üdvözlendô, hiszen a tejtámogatás-, a borjú-, a vemhesüszô- program, és a különbözô hústermelôk (baromfi-, sertés-, marhahús-program) támogatása pozitív jellegû, de csak akkor válik pozitív hatásúvá, hogyha a támogatás egyenes módon a termelôhöz jut, nem pedig a feldolgozókhoz. Sajnos Romániában a támogatások egyfajta rosszul értelmezett "lefölözése" tapasztalható. Nem tartom helyénvalónak, hogy a 160 millió lejes traktor ára, abban a pillanatban, amikor megjelent a kormányrendelet, amely 55%-os állami ártámogatást írt elô, az 240 millió lejre drágult. Ez azt jelenti tulajdonképpen, hogy a támogatási pénzt a traktorgyárak viszik el, nem a termelôk.
– A juttatások továbbra is bürokratikus uton jutnak el az igénylôkhöz.
– Ez igaz. A támogatási rendszereket csak úgy lehet hatékonyabbá tenni, ha a gazda sokkal egyszerûbben jut a támogatáshoz. Jelenleg a hatósági eljárás hosszú, tele van útvesztôkkel, mire a gazda a pénzéhez jut, addig kedvét veszti a mezôgazdasági termeléstôl. Egy országban csak akkor mûködik jól valami, esetünkben a támogatási rendszer, ha a törvényhozó annak pontos törvényes keretet szab. De a törvényhozás hiába indul ki egy egészséges és hatékony elképzelésbôl, ha a törvényt nem megfelelôen alkalmazzák.
– A mezôgazdaság támogatása nemcsak pénzzel történhet, hanem jogszabályozásokkal is.
– Parlamenti tevékenységem egyik legnagyobb sikerének tartom, hogy az állattenyésztési támogatási rendszerek beépültek a kormánypolitikába. Ez kifejezetten a mi javaslatunk nyomán történt. De ezentúl, a mezôgazdaság egyik nagy rákfenéje a 12 éve tisztázatlan tulajdonviszony, amelyet még ebben az évben rendezni kell. A miniszterelnök kijelentette, hogy idén a birtoklevelek 90%-át ki kell adni. Az RMDSZ szorgalmazza a mezôgazdasági és erdôterületek jogtulajdonba helyezésének felgyorsítását.
– Ön szerint mikor indulhat el a mezôgazdaság a fejlôdés útján?
– Emlékszem, annak idején Silviu Brucan kijelentése, miszerint Romániában az átmenet 20 éven át fog tartani, nagy felháborodást kavart egész magas szinteken. Ma azt hiszem, ugyanazok a tisztségviselôk kiegyeznének Brucannal, ha az átmeneti idôszak még csak 8 évig tartana. Úgy vélem, hosszú évekre van még szükség ahhoz, hogy a mezôgazdaság látványosan fellendüljön. Románia szegény ország, azért mind fúrják-faragják a költségvetést, mert üres zsákban kotorásznak. Köztudott: a sok pénzt is be lehet rosszul osztani, a kevés pénzt nagyon nehéz beosztani, hogy mindenre jusson. Egyelôre arra kell összpontosítanunk, hogy miként lehetne lerövidíteni, egyszerûsíteni az állami támogatás útját a mezôgazdasági termelôk felé.
A Maros megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége, (Federalcoop), és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége március 25-26-án a Vácmány szállóba hivta nyolc megye szövetkezeteinek vezetôit, állami termelôegységek képviselôit, magánvállalkozókat. A jelenlévôk a szálloda halljában és a vendéglôben állították ki a termékeiket – bútorokat, a mezôgazdaságban használatos munkaeszközöket, élelmiszereket, különbözô dísztárgyakat, stb. – és az árualapra vonatkozó szerzôdéseket kötöttek. A rendezvényen jelen volt Jeney László, a Fogyasztási Szövetkezetek Maros megyei Szövetségének elnöke is. Arra kértük, hogy röviden ismertesse az elmúlt 12 év történéseit a szövetkezeti hálózatban.
-A rendszerváltás utáni években a marosvásárhelyi szövetkezeti hálózatban is változások következtek be. A Maros Megyei Fogyasztási Szövetkezeteknek (Federalcoop) a megye területének nagysága, a lakosság száma, a mûködtetett termelô- és kereskedelmi egységek szempontjából országos szinten a közepes méretûek közé tartozik. Sikerült az új gazdasági, társadalmi feltételekhez igazodni. A termelôegységek üzemelnek, a különbözô termékek felvásárlása is jó ütemben halad. A múlt évben 172 milliárd lej értékû kereskedelmi forgalmat valósítottunk meg, a nyereségünk elérte a 2 milliárd 550 millió lejt. Ez az adat azért jelentôs, mert mi az országos II. helyezést értük el a szövetkezeti ranglistán. (Az elsô Bihar megye, de a nagyság szempontjából is az.)
Amikor elhangzott kérdésünk, hogy önök néhány kisebb kereskedelmi egységrôl lemondtak, de megtartották a Vácmány szállót, a Balavásári vendéglôt például, miért? – az elnök Pop Liviu alelnöknek adta át a szót, aki elmondta: – A Vácmány szállodát-vendéglôt a
"szocialista" korszakban látogatták a vendégek. A rendszerváltás után a forgalom vészesen megcsappant. Emiatt került sor törvényes alapokon a haszonbérbe adásra. Az volt a célunk, hogy olyan szakember kezébe kerüljön, aki képes lesz a Vácmány szállodát és vendéglôt újra nyereségesen mûködtetni. Szász Pál személyében találtuk meg azt az embert, aki vállalva a kockázatokat, az elmúlt években elérte, hogy turisztikai egységként visszakapcsolódjon a forgalomba. Az elismerés mindenképpen az övé.
A március 26-án zárult rendezvényen ott volt Nicolae Gavrila, a Centrocoop elnöke is, aki méltató szavakkal búcsúzott Jeney Lászlótól, mondván, hogy a marosvásárhelyi fogyasztási szövetkezeti hálózatban dolgozók kitûnôen vizsgáztak a múlt évben jó eredményeikkel, de a március 26-án zárult rendezvény megszervezése is példakép lehet más megyék számára.
40 millió dolláros világbanki hitel
Mihai Tanasescu pénzügyminiszter és Ziad Alahdad, a Világbank romániai irodájának vezetôje szerdán írja alá azt a 40 millió dolláros hitelegyezményt, melynek alapján a nemzetközi pénzintézet vidékfejlesztési programot indít be Romániában, tájékoztat közleményében a Pénzügyminisztérium. A hitelt a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank folyosítja. A projekt összértéke 53,42 millió dollár, ebbôl 13,42 milliót a román kormány, valamint a helyi önkormányzatok biztosítanak. A nyolcéves futamidejû projekt egyik célja a helyi közösségek intézményi fejlesztése kisméretû infrastrukturális beruházások elvégzése érdekében. A projekt másik célkitûzése a vidéki közmûvesítés egy infrastrukturális beruházási program révén.
Csökkent a folyómérleg januári hiánya
Románia folyómérleg-hiánya 59 millió dollárra zsugorodott januárban az egy évvel azelôtti elsô hónap 107 millió dollárjáról. A jegybank közleménye szerint a csökkenést segítette a folyó átutalások többletének növekedése a tavaly januári 50 millió dollárról 128 millióra. A külkereskedelmi mérleg hiánya ezzel szemben alig változott az egy évvel azelôttihez képest: a tavaly januári 169 millió dollár után az idei elsô hónapban 166 millió dollár volt. Románia az idén szeretné a folyómérleg hiányát a bruttó hazai termék 5,5-ra leszorítani a tavalyi 6 százalékról.
Az államtitkár nem fél az áremelkedéstôl
Az elektromos energia és az üzemanyagok árának növekedése nyomán nem drágulnak az élelmiszerek, jelentette ki egy keddi sajtótájékoztatón Mihai Lungu földmûvelésügyi államtitkár. A Petrom április elsejétôl átlagosan 1,5 százalékkal drágította az üzemanyagok árát, az elektromos energia ára pedig 14 százalékkal emelkedett. Egyre inkább erôsödik az élelmiszerpiaci verseny, ez pedig nem tesz lehetôvé látványos áremelést, vélekedett az államtitkár. "Néhány hónappal korábban az étolaj ára elérte a literenkénti 30.000 lejt. Nagyobb figyelmet kapott a behozatal és a piacon megjelentek külföldi olajfélék, az árak pedig azonnal 25.000 lejre csökkentek. Ebben az esetben a piac tökéletesen mûködött", mondta Mihai Lungu.
Román–magyar Közigazgatási Szótár
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének kiadásában megjelent a Román–magyar közigazgatási szótár. A 432 oldalas hiánypótló kiadvány, mely közel 6100 szócikket tartalmaz, egy szótárkészítô munkaközösség több éves munkájának eredménye. A szótár szerkesztôje Fazakas Emese, munkatársai Szász A. Zoltán, Szász Lôrinc és Vremir Márta. A kötetet lektorálta Péntek János, gondozta Ördög-Gyárfás Lajos. A címben megjelölt közigazgatási témakör a szótárban közvetlenül érintkezik a gazdasági és a jogi terminológiával, és kiterjed a közintézmények elnevezésére is. A közigazgatási szótár az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége – 4000 Sf. Gheorghe (Sepsiszentgyörgy), Gábor Áron u. 16. szám, tel./fax: 067-311-940, e-mail: office@aesz.sbnet.ro címen rendelhetô meg.
Becsületsértési pert vesztett Szabo Gabriella atléta, akinek 10 ezer dolláros kártérítést kell fizetnie a bíróság szerint alaptalanul megvádolt Carmen Hodos javára. Az 5000 méteren olimpiai bajnok futó a Playboy tavalyi számában azt állította, hogy Hodos korábban többször is doppingolta tanítványait, ráadásul az ô kávéjába is tiltott szert akart keverni. A Franciaországban élô tréner pert indított, és 150 ezer dollárt követelt. Mivel kevesli a bukaresti bíróság által kedden megszavazott összeget, ezért fellebbez. Szabo, valamint edzôférje, Gyöngyössy Zsolt jelezte, nem érdekli ôket az eljárás, és ügyvédjükre bízzák, hogy elfogadja-e az ítéletet vagy sem. Az atléta pályafutása során már többmillió dollárt keresett. Legnagyobb hazai riválisával, Violeta Székellyel is perben áll. Mindketten 150 ezer dollárt követelnek egymástól. Székely azért, mert Szabo azt mondta rá, hogy ronda, míg a válasz annyi volt: "Te meg púpos vagy".
A román határrendôrség a hét végén összesen 22 olyan török állampolgárt tartóztatott fel a magyar határ közelében, aki illegális módon próbált Magyarország területére jutni – jelentették be Bukarestben. Nyolc fiatal – 16 és 35 év közötti – kurd nemzetiségû török állampolgárt a szalontai vámhivatal közelében néhány száz méterre a két országot elválasztó demarkációs övezettôl tartóztattak fel. A fiatalok, akik legálisan léptek be Romániába, bevallásuk szerint a Németországban élô rokonaikhoz próbáltak eljutni. Érmihályfalva pályaudvarán négy török állampolgár került a határrendôrök kezére. A törökök vallomásából kiderült, hogy hat társuk egy embercsempész kíséretében a Szatmárnémetibe tartó vonaton van. A tíz török szintén legális úton lépett be Romániába és egy embercsempész hálózat segítségével próbált Magyarországra jutni. További céljuk Ausztria lett volna.
Becsomagolták az Erzsébet hidat
Ötezer négyzetméternyi speciális kék hálót, 400 méter hosszú sodronykötelet és négyezer darab szorítóbilincset használtak fel a SuperGroup mûvészcsoport szavazásra buzdító, hajót formázó alkotásához, amellyel az Erzsébet hidat borították be. A Budapesten rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az "Egy hajóban evezünk – Szavazz!" feliratú installációval pártállástól és politikai hovatartozásuktól függetlenül buzdítsák szavazásra az állampolgárokat . Csernátony Dóra, a mûvészcsoport tagja arról szólt, hogy a nagyszabású, látványos akcióval a fôváros lakosainak figyelmét akarták felkelteni.
Hollandiában törvényes az eutanázia
Hollandiában hétfôn hatályba lépett az a törvény, amely a világon elôször teszi lehetôvé az eutanázia – szigorú feltételekhez kötött – alkalmazását. A szó szoros értelmében nem az irgalmas halált, illetve az öngyilkosságban való orvosi segédkezést engedélyezték, ezek ugyanis forma szerint változatlanul bûncselekménynek számítanak. Az új törvény csupán arról rendelkezik, hogy az eutanázia alkalmazása meghatározott feltételek teljesülése esetén nem von maga után büntetôjogi következményeket. Noha Hollandiában már hosszabb ideje többé- kevésbé megtûrt gyakorlatnak számított az eutanázia, az új törvény meglehetôsen hosszú viták és elôkészületek után született meg. A parlament alsóháza 2000 novemberében, a szenátus pedig tavaly áprilisban szavazta meg a törvényjavaslatot, s ezek után még csaknem egy évet kellett várni a hatályba lépésére.
A Coca Cola cég vanilíaízû változatot szeretne piacra dobni a Coca Colából. A Financial Times web- oldalán megjelent hír szerint, ha a terv megvalósul, az ital neve Vanilla Coke lesz. Az új ital forgalmazása a legnagyobb szabású akció lenne az új Coca Cola termékbevezetések között azóta, hogy 16 éve a New Coke elnevezésû ital megjelentetése meghiúsult.
Ma 13.30-kor a prefektúra nagy gyûléstermében Octav Cozmânca közigazgatási miniszter és a helyi hivatalosságok jelenlétében hivatalosan is beiktatják Ovidiu Nateát, a mezôgazdasági minisztérium volt államtitkárát Maros megye prefektusi tisztségébe.
Ma 12 és 13 óra között a kórházak elôcsarnokában, udvarán tiltakozó gyüléseket tartanak az egészségügyi szakszervezet, a Sanitas dolgozói. Így támogatják a fôvárosban levô országos föderáció vezetôségét, tagjait, akik mindeddig eredménytelenül tárgyaltak az országos egészségbiztosító pénztár, a pénzügyminisztérium, valamint a munka- és társadalomvédelmi minisztérium képviselôivel. A szakszervezet végrehajtó bizottsága április elsején találkozott az említett központi szervek reprezentánsaival, de e tárgyalásokon nem sikerült megoldást találni az egészségügyi rendszer megfelelô finanszírozására és az alkalmazottak követeléseire. A tárgyalásokat április 11-ig folytatják és az eredményektôl függôen döntik majd el, milyen eszközökkel követelik a továbbiakban jogaikat az egészségügyi dolgozók.
A kormány a katolikusok és protestánsok húsvéti ünnepére két szabadnapot engedélyezett az iskolákban, így volt olyan tanintézet, ahol pénteken és hétfôn nem volt oktatás. Ahol pénteken tanítottak, ott a hétfô és kedd volt a szabadnap, így szerdától ismét visszaállt a tanrend. A következô "tavaszi vakáció" május 1. és 7. között lesz. Ez az idôszak egybeesik az ortodox húsvéttal is.
Április elsejétôl érvénybe lépett a dombvidéki és lankás folyóvizeken a horgászati tilalom. A hegyi patakokban május elsejétôl nem szabad horgászni. A tilalom június elsejéig tart.
A tegnap a családon belüli erôszakról tartottak szimpóziumot a segesvári polgármesteri hivatal tanácstermében egy amerikai civil szervezet önkéntesei. Az elsôsorban szociális munkásoknak szóló tanácskozáson arra kerestek választ, hogyan lehet megelôzni – az egyre nagyobb szegénységgel, nélkülözéssel küzdô családok körében – az erôszakot, megteremteni a családi harmóniát.
Gyulakután lesz pénz szociális segélyre
A múlt hét végén megtartott helyi tanácsülésen kiegészítették a gyulakuti polgármesteri hivatal költségvetését. A megyétôl kapott mintegy 170 millió lejt a 416-os törvény értelmében megállapított társadalmi segélyekre fordítják. Községszinten 350-en kértek támogatást, összesen mintegy 300-an részesülnek jövedelem- kiegészítésben, ennyien vállalnak – a törvénynek megfelelôen – a község javát szolgáló közmunkát.
Állami program a kardiológiai osztálynak
Áprilistól a marosvásárhelyi Megyei Kórház kardiológiai osztálya azok között az egészségügyi intézmények között van, amelyeket a Társadalombiztosítási Alap és az Egészségügyi Minisztérium által támogatott programok zajlanak. A pénztár az idén még három egészségôgyi megelôzô programot támogat a Társadalombiztosítási alapbül, azon 3 programon kívól, amelyet még 21-ben meghírdetett és amelyeket összesen 4.15 milliárd lejjel finanszíroz. 57 milliárd lejjel a közegészségügyi, 3.565 milliárd lejjel pedig a nem ragályos betegségek megelôzésének a vizsgálatának, valamint 1 milliárd lejjel a gyermek és- családegészségvédelmi programokat támogatja az Egészségbiztosító Pénztár. Marosvásárhelyre ebbôl a célirányú támogatósból gyógyszereket, orvosi berendezéseket vásárolnak a szakvizsgálatok számára.
A román légitársaság csôdhelyzettel küzd, így korábban bejelentette, hogy felszámolja belföldi járatait. Ennek ellenére a tavaszi és nyári program szerint, május 31 és október 26 között hétfôn , szerdán, csütörtökön és pénteken közlekednek a TAROM repülôgépei Marosvásárhely és az otopeni-i repülôtér között, hétfôn és szerdán Nagybánya érintésével, míg csütörtökön és pénteken szatmári landolással is. Az utasokat a jegypénztár elôl 8, 9.30, 18, és 6.30-órától autóbusz szállítja a repülôtérre.
Szombaton két könyvvel mutatkozik be Baricz Lajos plébános-költô. Este 8 órakor a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia hittantermében az Erdélyi Pegazusnál megjelent Köt a gyökér, valamint az Impress Kiadó gondozásában napvilágot látott Ki ébreszti a Napot? – címû köteteket Bölöni Domokos mutatja be.
Csütörtökön 18 órától a marosvásárhelyi Biokertész Csoport szervez kerekasztal- beszélgetést néhány zöldségmag minôségérôl. A Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti rendezvényének vitavezetôje Vass Lajos kertészmérnök.
A Fókusz Öko Központ a Föld Napja alkalmából rajz- és fogalmazásversenyt szervez Vakációm a természetben címmel. Az iskolások és óvodások munkáit a Fókusz Öko Központ címére várják a marosvásárhelyi Liliom (Crinului) utca 22. szám alá legkésôbb április 15-ig.
Ma este 7 órától a marosvásárhelyi Kövesdombon levô Cotton Clubban a helybéli 4 Given együttes koncertezik.
Jelenleg folyamatban van a Gyulakutáról Vécke fele vezetô megyei út – Bordos és Székelyszállás közötti, mintegy 3 km- es szakaszának a lekövezése. A munkálatokat végzô gernyeszegi magáncég szerint április végéig le is aszfaltozzák az addig csak nagyon nehezen járható községi utat.
JANÓ CSABÁNAK születésnapja alkalmával kíván nagyon sok boldogságot és egészséget Attila, Emília és Dorottya Kanadából. (v.)
Jó egészséget és örömöt kívánunk édesapámnak, PANITI DÉNESNEK, a FÜLÖP és a MARTON családnak. Szeretettel a Paniti család Amerikából. (v.)
ELADÓ hengerelt parketta. A lerakást biztosítom. Tel. 095-399-323. (36819)
FESTMÉNYEKET, antik bútort és egyéb tárgyakat vásárolok. Tel. 255-012, 094-295-147. (36573)
ELADÓK automata mosógépek egy év garanciával és utógaranciával. Tel. 147-197, 257- 986. (36990)
ELADÓ 8 ár házhely Szovátán, fôút mellett. Érdeklôdni a 065/577-751-es telefonszámon. (37290)
ELADÓ 1998-as évjáratú, metálszürke, 1400-as Dacia Break 22.000 km-ben. Tel. 065/215-150, 15-21 óra között. (37527)
ELADÓ 2 db, 30", 18-as finomságú, kétfalas Jacard Albi körkötôgép. Tel. 00-36-1-240-9115. (fu.)
VESZÜNK mindenféle régiséget: bútort, ékszert, olajfestményt, ezüst- és ezüstözött tárgyakat, faliórát, vasalót, kézimunkát (riseliô, kelim, madeira), gyerekjátékokat (maci, baba, bababútor) és egyebeket. Tel. 212-716, 9-17 óra között. (37528)
ELADÓ AB tengely (híd), 16 tonnás, 2 tengelyes utánfutó alumínium redônnyel és új ponyvával. Irányár: 3.200 $. Tel. 095-606-295, 421-687. (37547)
ELADÓ U 650-es típusú traktor és mezôgazdasági gépek. Tel. 576-578. (37349)
A BIROTECH KFT elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (3477186)
ELADÓ 3000 db, 30X24X24 cm méretû betontégla Búzásbesenyôben, alkudható áron. Tel. 095-038- 799 vagy 094-808-842. (37297)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, televíziókat, automata mosógépeket egyéves garanciával és ingyenes szállítással a város területén. Tel. 165-373, 094-626-544. (37563)
VESZEK forintot. Kérésre házhoz megyek. Tel. 160-683. (37566)
ELADÓ 1985-ös, zöld, 1310-es Dacia új iratokkal. Ára: 22 millió lej. Tel. 144-240. (37580)
ELADÓ 1400 m2-es építkezési telek a Cornesti u. 44. szám alatt. (37609)
ELADÓ 2 szobás lakás közös udvaron a Köteles Sámuel utcában. Irányár: 27 ezer euró. Tel. 095-356-534, naponta 13 óra után. (37286)
ELADÓ 2 szobás ház nyári konyhával (villany, két gázégô, istálló), gyümölcsöskert Bándon, két családnak is megfelel. Alkudható ár. Tel. 428-214, 428-290. (37421)
ELADÓ III. emeleti, 2 szobás tömbházlakás a Tudor negyedben, a Banat u. 35/10. szám alatt. Tel. 143-603. (37406)
ELADÓ ház jó állapotban Iklandon, az 50. szám alatt. (37335)
TÖMBHÁZLAKÁST veszek sürgôsen. Azonnal fizetek. Tel. 125-111, 093-607-527. (37546)
KIADÓ 2 szobás, telefonos tömb-házlakás a Tudorban. Tel. 161-997, 092-771-280. (37521)
ELADÓ I. emeleti, 3 szobás tömb-házlakás az Uniriiban. Tel. 065/124-019. (37481)
CSERÉLEK Békés megyei, 15 ár kertes, 3 szoba- összkomfortos magánlakást hasonlóval vagy tömbházlakással Marosvásárhelyen vagy környékén. Tel. 145-561. (37474)
ELADÓ Szováta-fürdôn egyszobás tömbházlakás (erdôre nézô), saját hôközponttal. Tel. 094-348-087, 065/162-458. (37495)
VESZEK 2-3 szobás magánházat 5-6 ár területtel, egyedül az udvaron. Ajánlatokat a 250-600-as telefonszámon várunk. (37294)
ELADÓ 2 szobás, I. osztályú, III. emeleti lakás a November 7 negyedben igényesnek és hétvégi téglaház 6,35 ár kerttel (gyümölcsös) a Posada utcában (Somostetô). Tel. 214- 827, 17-21 óra között. (37565)
KORONKÁBAN, a 145A szám alatti ház eladó. Tel. 142-052. (37579)
ELADÓ (külön is) egy egyszobás és egy kétszobás ház közös udvaron mellékhelyiségekkel a Hadsereg téren. Ára: 16.500 $. Tel. 256-059, 161-006, 090-838-581. (37590)
OSZTRÁK üzletember romantikus lányt keres 30 évesig. 1121 Budapest, Denevér utca 22. szám. Tel. 00-36- 20-38-92-093. E-mail cím: drvecsey@axelero.hu (fu.)
ANGOL nyelvórák kezdôknek, haladóknak. Tel. 166- 956, 094-786-808. (37430)
SZOBAFESTÉST, mázolást vállalok elônyös áron. Tel. 094-927-334. (37438)
VÁLLALUNK garanciával, részletre kripta-, keret-, sírkôkészítést, mozaikolást, fali- és padló-csemperakást, vakolást. Vésünk betût. Újfalvi Sándor. Tel. 065/122-582, 094-224-201. (0371170)
MENYASSZONYIRUHA-SZALON kölcsönöz külföldrôl érkezett legújabb, 2002-es modelleket nagy választékban és koszorúslány-ruhákat az Înfratirii u. 20/3. sz. alatt. Tel. 249-977, 095-762-011. (37439)
NÉPI és iparmûvészeti dísztárgyak, v&