Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Adrian Nastase a Székelyföldön

Román és magyar tannyelvû iskolákat keresett fel hétfôn népes kormányküldöttség élén Adrian Nastase miniszterelnök Kovászna és Hargita megyében. Ez volt az elsô alkalom az 1989. decemberi fordulat óta, hogy a tanévkezdés alkalmával román miniszterelnök magyar tannyelvû iskolát is meglátogatott.

- Legyünk toleránsak az anyanyelv használatával kapcsolatban, de lépjünk fel határozottan a hivatalos nyelv alkalmazása érdekében - jelentette ki a látogatást záró csíkszeredai sajtóértekezleten Adrian Nastase.

A kormányfô Sepsiszentgyörgyön a Mihai Viteazul gimnáziumot és a Székely Mikó Kollégiumot, Csíkszeredában pedig az Octavian Goga fôgimnáziumot és a Márton Áron gimnáziumot kereste fel az idei iskolai év elsô tanítási napján.

A miniszterelnök kíséretében volt az oktatási, a belügy- és a közigazgatási miniszter, valamint a képviselôház elnöke.

Valamennyi iskolában a tolerancia és a közös - a román - nyelv ismeretének szükségességét hangsúlyozta a kormányfô. Nastase úgy fogalmazott, hogy az etnikai különbözôség olyan érték, amely a társadalmat gazdagítja. Ezt az értéket a román kormány támogatja, mert - mint mondta - "van mit tanulnunk egymástól".

A kormányfô természetesnek nevezte azt, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvüket kívánják használni. Mint mondta, kormánya támogat minden olyan kezdeményezést, amely az egységet akarja megôrizni a különbözôségben.

Nastase ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Románia állampolgárainak közösen kell a jövôre összpontosítaniuk, mert az ország sorsa minden állampolgárára hat, nemzeti hova- tartázosától függetlenül. "Összefogás nélkül valamennyien Európa peremén maradunk" - mondta.

- Az iskola a tolerancia színhelye kell hogy legyen, és a tolerancia révén kell egyesítenünk erôinket a közös célok és érdekek megvalósításáért - hangsúlyozta.

A látogatást záró sajtóértekezleten Nastase úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan az etnikai alapú szegregáció, s az iskolának épp az ilyen törekvéseket kell visszavernie.

CEFTA-nézetkülönbségek

Magyarországnak engednie kell, és el kell fogadnia a CEFTA- megállapodások módosítására tett román javaslatokat - jelentette ki Mihai Lungu, a mezôgazdasági minisztérium államtitkára bukaresti sajtóértekezletén.

Lungu elmondta, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) agrárkereskedelmi albizottsága a múlt héten Bukarestben tanácskozott, de az ülésen nem tudtak semmiféle döntést hozni, mivel Magyarország hevesen elutasította azt a román javaslatot, hogy a tagállamok, a CEFTA eddigi gyakorlatától eltérôen, ne csak többoldalú, hanem kétoldalú megállapodásokat is köthessenek egymással.

Lungu szerint a román javaslatot Lengyelország és Bulgária támogatta.

A CEFTA soros elnöki tisztét az idén Románia látja el. Az államtitkár közölte, hogy Ilie Sârbu román mezôgazdasági miniszter november elsô felére meghívta Bukarestbe a tagállamok mezôgazdasági minisztereit. Mint mondta, ezen a találkozón próbálnak majd közös álláspontra jutni az eltérô mezôgazdasági szubvenciók és exporttámogatások kérdésében.

Sajtóértekezletén az államtitkár külön hangsúlyozta, hogy a 23 millió fôs piaccal rendelkezô országa ezentúl súlyának megfelelô határozottsággal fogja érvényesíteni érdekeit a CEFTÁ-n belül. Lungu szerint
Románia kedvezôtlen helyzetbe került, agrárkereskedelme valamennyi tagországgal szemben deficitet mutat.

Az államtitkárnak különösképpen Magyarországot illetôen voltak kifogásai. Arra figyelmeztetett, hogy ha Magyarország nem enged, "komoly zsákutcába fog kerülni" a szervezet.

Romániát 1997 áprilisában vették fel a CEFTA tagállamai közé. A szervezet tagállamaiba irányuló exportja azóta folyamatosan emelkedett, az 1997- ben elért 341,81 millió dollárról 2000-ben 848,6 millió dollárra növekedett.

A hivatalos román statisztikák szerint a CEFTA tagállamok közül a román exportból a legnagyobb arányban Magyarország részesedik. 1997-ben 182,63 millió dollár volt a Magyarországra irányuló román kivitel értéke, ez 2000-ben 355,4 millió dollárra nôtt. A román export a CEFTA tagállamok közül egyedül Magyarország esetében mutatott folyamatos növekedést, s az idei év elsô hat hónapjának adatai szerint ez folytatódik.

Évi 100 millió dollárt meghaladó kivitelt Magyarországon kívül csak Bulgária és Lengyelország esetében ért el Románia. A Bulgáriába irányuló román export értéke tavaly 289,5 millió dollár, a Lengyelországba irányuló exporté pedig 101,6 millió dollár volt. Az idei elsô félévi adatok szerint a bulgáriai román export 19,03 százalékkal, a lengyelországi pedig 12,41 százalékkal esett vissza.

Magyarországra az év elsô hat hónapjában 194 millió dollár értékû román árut szállítottak, ami 17,5 százalékos növekedést mutat a tavalyi év hasonló idôszakához képest.

Románia - Európai Unió vegyes bizottság

Románia nem kíván a kisebbségekrôl szóló törvények új generációjának kísérleti terepévé válni - jelentette ki kedden Mircea Geoana a román törvényhozás és az Európai Parlament vegyes bizottságának bukaresti ülésén a magyar státustörvény kapcsán.

A magyar státustörvény a kormánypárti román társelnök, Liviu Maior szenátor döntése alapján került a Románia európai integrációját segítô vegyes bizottság ülésének napirendjére.

E napirendi pont vitáját lényegében Geoana állásfoglalásának ismertetése jelentette. A külügyminiszter leszögezte, hogy mindaz, ami jó az Európai Uniónak, jó Romániának is. Tehát elfogadja azt, ha az Európai Unió általános érvényû egyezményt kíván elfogadni a határon túl élô nemzeti kisebbségek kérdésérôl.

- Azt azonban Románia nem fogadja el, hogy kizárólag a magyar nemzeti kisebbségek esetében létezzen a térségben egy törvény, amely új jogokat fogalmaz meg a kisebbségek számára. A román kormány nem érthet egyet azzal, hogy Romániában kísérletezzék ki a kisebbségeknek szóló törvények új generációját, mielôtt ezeket európai fórumokon megvitatnák - szögezte le.

A státustörvény kérdéséhez a román parlamenti képviselôk nem szóltak hozzá. Az európai parlamenti képviselôk részérôl mindössze az az észrevétel hangzott el: a törvénynek nem szabad megzavarnia a két ország közötti kapcsolatokat, és e kapcsolatoknak nem szabad a törvény miatt magas szintrôl alacsonyabb szintre kerülniük.

A román társelnök szünet elrendelésével megakadályozta, hogy a kérdéshez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselôi hozzászól- alhassanak.

Az ülésrôl elfogadott zárónyilatkozatba a státustörvényrôl az került: a vegyes bizottság tudomásul veszi a Romániában kifejezett mély aggodalmat, és felkéri a két kormányt, folytasson további tárgyalásokat a törvény gyakorlati végrehajtásáról.

A vegyes bizottság ülésén nem csak a státustörvény kérdésében tért el az RMDSZ és a többi parlamenti párt képviselôinek álláspontja. Az RMDSZ részérôl Szilágyi Zsolt és Pataki Júlia több kiegészítô javaslatot tett, ezeket a parlamenti képviselôk elutasították. Egységesen utasították el azt a javaslatot, hogy a vegyes bizottság kérje fel a kormányt: tegyen további lépéseket az új közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználati rendelkezéseinek tényleges megvalósítása érdekében.

A kormányon lévô Szociáldemokrata Párt és a szélsôségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselôinek számbeli túlsúlya akadályozta meg, hogy a kormány számára most megfogalmazott ajánlásokba belekerüljön az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye. (A demokrata és liberális párti képviselôk ezt a felvetést támogatták.)

A vitában Szilágyi Zsolt leszögezte: az elkobzott ingatlanok visszaadásáról szóló törvénybôl - annak elfogadásakor - kivették az egyházak, a kisebbségek és az 1948 után jogfolytonosságot felmutatni nem tudó jogi személyek ingatlanjait. Ennek rendezése a román demokrácia fokmérôjének tekinthetô, mivel nem csak kisebbségi, etnikai vagy vallási ügyrôl, hanem alapvetôen a tulajdon kérdésérôl is szó van.

Ezt a kérdést az európai parlamenti képviselôk is rendkívül fontosnak tartották, ezért az a döntés született, hogy a probléma a vegyes bizottság következô ülésének napirendjére kerül.

Törvényhozási feledékenységet korrigáltak

A képviselôház kedden egyhangú szavazással ratifikálta a román kormány és a NATO több mint hét évvel ezelôtt kötött biztonsági megállapodását.

Az 1994. július 8-án Brüsszelben aláírt megállapodás teszi lehetôvé a bizalmas információk cseréjét Románia és az északatlanti szövetség között.

A kissé hosszúra nyúlt törvényho/zási feledékenységre akkor derült fény, amikor az Egyesült Államokat ért múlt heti terrortámadások után Románia felajánlotta, hogy minden eszközzel támogatja a NATO fellépését a terrorizmus ellen.

A román vezetôk közölték: Románia úgy tekinti, mintha a NATO teljes jogú tagja lenne, ezért - ha kell - katonai eszközökkel is az északatlanti szövetség segítségére siet.

A katonai támogatás felajánlásáról szerdán dönt a parlament. Idôközben azonban kiderült, hogy a bizalmas információk cseréjének sincs törvényes lehetôsége, mivel a román törvényhozásban hosszú évekkel ezelôtt elakadt a NATO-val kötött megállapodás jóváhagyása.

- Románia olyan mértékben vesz részt a NATO akcióiban, amilyen mértékben azt az északatlanti szövetség kéri - jelentette ki kedden Adrian Nastase miniszterelnök. A kormányfô hangsúlyozta: Bukarest most azt várja, hogy milyen döntések születnek Washingtonban és Brüsszelben.

Nicolae Dohotariu ezredes, a katonai vezetés operatív központjának vezetôje közölte, hogy Románia készen áll a NATO esetleges kéréseinek teljesítésére, ha ehhez a parlamenti jóváhagyás is megszületik.

A repülôterek, kikötôk, a román szárazföld és a légtér használata mellett Románia csapatokat, fegyvereket és lôszert is a NATO rendelkezésére bocsát - mondta az ezredes, aki azonban azt nem kívánta részletezni, hogy konkrétan milyen katonai erôkrôl lehet szó.

Rendkívüli EU-csúcs

Az EU soros belga elnöksége megerôsítette, hogy a tizenötök pénteken Brüsszelben rendkívüli csúcsértekezletet tartanak az Egyesült Államok elleni terrortámadások után kialakult nemzetközi helyzet megvitatására.

Az elnökség hétfô délután kiadott közleménye szerint a tagországok külügy-, illetve európai ügyekkel foglalkozó miniszterei is részt vesznek a néhány órásra tervezett találkozón, amely 18 órakor kezdôdik.

Az állam- és kormányfôk tanácskozása annak a közös nyilatkozatnak az alapján folyik majd, amelyet pénteken tettek közzé, ismételten teljes szolidaritásukról és támogatásukról biztosítva benne az amerikai kormányzatot és népet.

"Az Európai Unió már bejelentette, hogy minden lehetséges erôfeszítést meg fog tenni e barbár tettek felelôseinek bíróság elé állítása és megbüntetése érdekében. Semmilyen körülmények között nem fogjuk megengedni, hogy a felelôsök menedéket találjanak, bárhol tartózkodjanak is" - szögezték le a tagországok elsô számú vezetôi a nyilatkozatban.

A terrortámadások elkövetése óta az EU legfontosabb szervei egymás után tartják rendkívüli tanácskozásaikat. Az Európai Bizottság már a merénylet másnapján tartott ülését csaknem teljes egészében a tragikus eseményeknek szentelte, majd a külügyminiszterek, a hét végén pedig a közlekedési miniszterek rendeztek soron kívüli tanácskozást.

Egy nappal a most bejelentett rendkívüli csúcs elôtt követik példájukat a bel- és igazságügyi miniszterek is, akik a terrorizmus elleni harcban uniós szinten megvalósuló együttmûködés erôsítésérôl folytatnak megbeszélést. Napirendjükön szerepel a terrorizmus közös meghatározására tett javaslat, valamint egy egységes, az EU egész területén érvényes "európai letartóztatási és kiadatási parancs" bevezetésének a kérdése.

Egyidejûleg a belga külügyminisztériumban bejelentették, hogy csütörtökön uniós trojka utazik Washingtonba, ahol Colin Powell külügyminiszterrel a terrorizmus elleni egyeztetett fellépésrôl is tárgyalni fog. Louis Michel, a soros EU-elnök, Belgium külügyminisztere mellett Javier Solana, az unió közös kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje, valamint Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelôs tagja vesz részt a trojkában.

Aktuális

Elnézést az elnézésért, bár nem kellene tennem. Pardon, kézcsókom minden baronessznek, ismétlem a cigány ember beköszöntô szavait. Jó tanulni tôle, elvégre kifejez valamit; úri világot élünk, hölgyeim és uraim. Mindezt mondom miheztartás végett, hogy ne járjanak rosszul, ha valamely hivatalban téblábolnak éppen, mert gyakran járnak ügyintézni. Én is. Sajnálattal, de bár ne kellene tennem.

A rendszerváltás után mondtuk: várjunk még, csak lesz egy kis felsô instrukció, még alszunk egyet-kettôt, megváltozik minden. Akár a nóta: nem úgy lesz ez, mint volt régen... Ha hivatalban jártunk, csakis lábujjhegyen tettük, a légyzümmögésnek elsôbbsége volt. Zord elvtárskolosszusok, parfümben bombázó titkárnôk, tollászkodó kontabiliszek elôtt vigyázzba álltunk, s elfeledtük azt is, honnan jöttünk, hány szám alatt lakunk, okiratról verejtékkel mostuk le a tentát. Hittük: múlt idô.

Társadalmi életet élünk, a hivatalban ma is ugyanúgy járunk. Csak csöndben, suttogva, mert ki tudja, a hivatal éppen reggelizik. Mikszáth Kálmán sok kicsi sztorija. Elnézem, hogyan ágaskodunk tovább, vagyis hogyan nem ereszkedtünk sarkunkra még mindig. Ha valamit átmentettünk a múltból, akkor alázatból jócskán hoztunk. Alázattal, megrögzött szabályok szerint élünk, ahogyan elôírta nekünk a pártállami tekintélyelvûség. Ma is otthon vakarjuk vörösre a viszketeg mérges kiütést. Egy vidéki polgármesteri hivatalban hallottam a minap: a parlagfûre sem vagyok annyira allergiás, mint a törpe hivatalnok magas dölyfére. Egyetértek vele, azazhogy részben. Ha nincs alázatosabbnál alázatosabb alázat, dölyfnél dölyfösebb dölyf sincs talán, vagy minek is nevezzem. Nem nevezem, látom és elnézem a helyi kiskirályok és kiskirálynôk által kiszolgáltatott, megalázott embereket, látom a szemüket. Nincs olyan lelkiállapot, melyet szemmel ki ne lehetne fejezni. A szembeszédre szabályt soha nem lehet állítani. Egyszerû útmutatást azonban a durcás hivatalnokoknak lehetne adni: a nyílt tekintetû ember szelíden, barátságosan néz ügyfele szemébe, és soha nem néz el fölötte.

Nos, akkor hogy lenne jó, urak, polgármesterek és mindenféle vezetôk? Helyi gyorstalpalót az udvariatlan, olykor megalázó szóbôségû kisasszonyoknak? Talán igen, nem terhelné a költségvetést túlságosan. Hogy a jónép is egy lépcsôfokkal bár feljebb kerüljön, még akkor is, ha köztudomásúlag belülrôl nyílik az ablak.

Részemrôl - úri kedvembôl - a kézcsók marad, de több aztán semmi.

Az Oszágos Fogyasztóvédelmi Hatóság díjmentes telefonvonalat biztosít a fogyasztók számára. A 01-80-80-999-es telefonszámon bejelentett panaszokat, sérelmeket jegyzi az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság és a megyei fogyasztóvédelmi hivatal is. A reklamáció kivizsgálása a megyei kirendeltség szakembereire hárul.

Azok a személyek, akik tájékozódni szeretnének az országos hatóság tevékenységérôl, a fogyasztók jogait szabályozó törvényekrôl, rendeletekrôl, a panaszok fogadásáról, kivizsgálási határidejérôl, s különbözô termékek szavatossági idejérôl, a 01-20-11-999-es telefonszámot tárcsázhatják.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság az év elsô nyolc hónapjában több, a fogyasztók jogainak ismertetését célzó rendezvényt szervezett. A Iasi-t, Konstancát, Craiovát, Kolozsvárt, Temesvárt és Bukarestet érintô tájékoztató körút elôtt a hatóság szakemberei közvélemény-kutatást végeztettek. A felmérések során a szakemberek arra keresték a választ, hogy a fogyasztók ismerik-e jogaikat, az idevágó törvényeket, szükségesnek érzik-e a zöld vonal létesítését. Konstancán 600 fogyasztót és 100 kereskedôt vontak be a felmérésbe. Az eredmények alapján a megkérdezettek 41 százaléka úgy vélte, hogy kellôképpen ismeri jogait, míg 30 százalékuk csupán részlegesen volt tájékozott. Legtöbben a panasz benyújtását, a termék szabad választását és a tiszteletteljes bánásmódot nevezték meg alapvetô jogként. A fogyasztók 86 százaléka azt szeretné, ha a hatóságnak joga lenne bevonni a kihágásokat elkövetô cégek, szolgáltatók mûködési engedélyét. A kereskedôk közel fele (48%) a fogyasztóvédô szakemberekhez fordulna tanácsért, ha az általa kínált terméket, szolgáltatást kifogásolnák, s jogos panasz esetén kicserélné a hibás árut. A kérdésekre adott válaszokból az is kiderült, hogy a vásárlók, kereskedôk nagy többsége legszívesebben telefonon jelentené panaszát. Ez utóbbi elvárást figyelembe véve hozta létre az országos hatóság a zöld vonalat.

A felmérés eredményeit az országos hatóság figyelembe veszi következô tevékenységei, tervei során.

Érdeklôdésünkre, hogy hogyan állnak a tulajdonbizonylatok kiosztásával, megtudtuk, hogy nagyon is elmaradtak. Hegyi Mihály alpolgármester szerint, bár 25 ezer hektár területrôl (szántóterület, legelô, erdô) van szó, Szováta az egyedüli város a megyében, amely a prefektúrától nem kapott topográfus szakembert. A hivatal pedig keveset tud fizetni, és a szakemberek azt mondják, mintsem havi egymillióért jönnének, inkább "maszekolnak" több pénzért. A polgármesteri hivatal alkalmazott egy kertészmérnököt, s szerzôdést kötött a székelyudvarhelyi Geotop vállalattal a kataszteri pontok elhelyezésére. Hegyi Mihály elmondta, hogy erre kellett volna segítség, amit nem kaptak meg a prefektúrától.

A földtörvény alkalmazásának kezdetén, folytatta, 1992-ben, a megyétôl kiküldtek két katonatisztet erre a célra, de azok "csak két gyermeket hagytak maguk után, amit kimértek, annak az 50 százalékát újra kell mérni, mert nem pontos."

Másik probléma, hogy van olyan tulajdonos, akinek 25-30 parcellája van a helység különbözô pontjain. Ezeket mind fel kell mérni, addig nem kaphatja meg a bizonylatot. Szintén nagy gond, fôleg Illyésmezôn és Patakmajorban, hogy az építkezések miatt "fogy el a terület". Most az egészet elölrôl kellett kezdeni, ha meglesznek a pontos felmérések, akkor majd gyorsan megy a birtoklevelek kiosztása is.

Jegyzet

Mintha dézsából öntötték volna, úgy esett az esô, s jó néhányan bô félórája vártuk az autóbuszt a Vérközpont elôtt. Ázott emberekkel tömött maxi-taxik jöttek ugyan, de nem vettek fel újabb utast. Jól átszervezték a közszállítást, mondogatták a körülöttem álló idôs emberek, mintegy önmaguk elé mormolva. Egy kis esô nem árt, növünk tôle - biztatták magukat a fiatalok. Aki tudott, behúzódott a házak eresze alá, s onnan leste a járatokat.

Végre megérkezett a várva várt autóbusz. A csepegô ernyôket mindenki a lába mellé szorította, nehogy másokat összevizezzen vele. Jegyet váltottunk s elindultunk. Kis idô múlva éreztem, hogy a körülöttem levôk lökdösôdni kezdenek a busz közepe felé. Mielôtt furcsállni kezdtem volna a történteket, észrevettem, hogy a busz hátsó részébôl mindenki menekül. Nem csoda, hiszen jókora résen esett be az esô. Nem csepegett, mint szokott. Zuhogott. A gépkocsi teteje látszólag ép volt, az esô mégis bô cseppekben áztatta az utasokat. Régi busz, ezért történhetett meg, gondoltam, s leszállás után el is felejtettem a történteket.

Késô délután ismét utaznom kellett. Pár percnyi várakozás után jött a jármû, s elégedetten állapítottam meg, hogy most az újabb típusú,
"meleg busznak" becézett kocsival fogok közlekedni. Lelkesedésem keveset tartott, mert a busz tetején, a hangszórónak vagy szellôztetô berendezésnek helyet adó tenyérnyi felületen beesett az esô. Rácsepegett az ülésekre, a figyelmetlen utasok ruhájára, majd kis tócsákban összegyûl a padlón.

Javasolom a közszállítási vállalat vezetôségének, hogy esôs idôben a buszjegyek ára tartalmazza az esernyô bérleti díját is. S akkor majd felszálláskor nemcsak a buszjegyet, hanem az erre a célra gyártott, kisméretû esernyôket is nyújtják az utasoknak. Mert a civilizált és kényelmes utazáshoz, amit oly sokszor megígért nekünk a vállalat és a város vezetôi, biztonságra is szükségünk van. Ha nem lehet másképpen, hát esernyôvel.

A mûködési engedély reményében

Málló vakolatú termek, szobák és folyosók, kagylóhíjas, beázott fürdôszobák, elhasznált felszerelések - íme néhány ok, amiért tavaly az Avram Iancu Iskolaközpont bentlakása és két egyetemi bentlakás nem kapta meg a mûködési engedélyt. Az adminisztrátorok a hiányosságok kiküszöbölését ígérték, s a szükséges iratok hiányában is fogadták az ország különbözô részeirôl érkezô diákokat, egyetemistákat. A tanévkezdés táján az épületek állapotát próbáltuk feltérképezni.

A Közegészségügyi Igazgatóság iskolaegészségügyi osztályának tavalyi jelentésében a következôk olvashatók: Az Avram Iancu Iskolaközpont bentlakásában évek óta nem végeztek javításokat. Az épületben csupán a konyhában és az étteremben vannak a mûködéshez megfelelô körülmények, a szobák, mellékhelyiségek nem felelnek meg az elôírásoknak.

A száz diáknak otthont biztosító épület tágas elôterében por és zaj fogadott. Az utolsó simítások, a takarítás, épületszépítés helyett az épületben még javában dolgoztak a szakemberek. A javításokról Naste Vasile, a bentlakás gondnoka számolt be.

- Fôjavítást végzünk a pincében levô mosodában - mondta, miközben a levert vakolattal és porral telt helyiségbe tessékelt. - Az épületnek ez a része volt a legjobban rászorulva a javításra. Az elsô és második emeleten levô közös mellékhelyiségeket átalakítottuk. Új mosdó- és zuhanykagylókat tettünk, kicsempéztük a zuhanyozóként szolgáló részt. A munkálatok költségeit a marosvásárhelyi polgármesteri hivataltól kapott pénzalapból fedeztük. Ugyanakkor önerôbôl kifestettük a szobákat és a folyosót. A tervezettnél késôbb fogtunk neki a javításoknak, mert a hivataltól átutalt támogatást késôn kaptuk meg. A tanulók érkezéséig a szobák és mellékhelyiségek használható állapotba kerültek, csupán a mosodában folytatjuk a munkálatokat - mondta az épület ügyin- tézôje.

Az egyetemi bentlakások környékén még csend uralkodik. Csupán az 1-es számú, családosok számára fenntartott épület ablakán lehet egy- egy száradó törülközôt, hûvösre tett befôttet látni. A közegészségügyi jelentéssel a kezünkben a 4-es és 5-ös bentlakást kerestük fel; az idén márciusban kiállított jelentés szerint ezekben hiányoztak az alapvetô feltételek.

Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemhez tartozó 5-ös számú bentlakás adminisztrátora éppen az egyik frissen meszelt mellékhelyiségben takarított. A krémszínûre festett fürdôben sok a tennivaló, a felszerelés nagy része festékcseppel, porral lepett. Kérdésünkre szûkszavúan elmondta, hogy nemrég fejezték be a mellékhelyiségek, a zuhanyozók és a kis konyhák meszelését. Csak a nagytakarítás van hátra.

- A javításokra szükség volt. Elôzô évben éppen ezeknek a helyiségeknek az állapotát kifogásolták a felügyelôk. Reméljük, idén megkapjuk a mûködési engedélyt. A munkálatokat elvégzik, azonban a helyiségek tisztán tartása, állapotának megôrzése nagymértékben az egyetemistáktól függ. Fontos elmondani, hogy a diákoknak az egyetemen készített elsôbbségi névsor s az elôzô tanévben elért tanulmányi eredményeik alapján utalnak ki szobát. Sokan azt hiszik, hogy itt helyben fizethetnek egy-egy ágy lefoglalásáért, használatáért, de ez nem így mûködik. Év közben vannak ugyan cserék, megtörténik, hogy valaki kiköltözik, s beengedi évfolyamtársát maga helyett, azonban évkezdéskor az egyetemtôl kapott jegyzéket vesszük figyelembe - hangsúlyozta a bentlakás ügykezelôje.

A Petru Maior Egyetem diákjai által használt 4-es bentlakásban a beázott és tönkretett folyosókat, a mellékhelyiségek állapotát nem tartották elfogadhatónak az iskolaegészségügyi osztály szakemberei. A helyszínen javában folytak a munkálatok. A munkások meszeltek, a takarítók az ablakokat tisztították. A bentlakás adminisztrátora nem tartózkodott az épületben, így a munkásoktól érdeklôdtünk a munkálatokról. Amennyiben a tervezett ütemben haladnak, hét végére kész lesznek a javításokkal, s már csak a nagytakarítás marad hátra - vélekedtek.

A Közegészségügyi Igazgatóság iskolaegészségügyi osztályának szakemberei jövô héten vizsgálják a diák- és egyetemi bentlakásokban uralkodó helyzeteket, s döntik el, megadják-e a mûködési engedélyt vagy sem. Az elôzô években a bentlakásokat a fogyasztóvédô felügyelôk is ellenôrizték, szolgáltatásként minôsítve a diákok számára biztosítottakat. Kérdésünkre Emilia Leah igazgatónô elmondta, hogy valószínûleg idén is sor kerül hasonló ellenôrzésre, azonban az országos igazgatóságtól még nem kaptak efelôl utasítást.

Az eddig végzett nagyjavítási és beruházási munkálatok figyelemre méltók. A bentlakókon múlik, hogy megôrzik-e az eddigieknél jobb körülményeket vagy sem.

Drasztikus visszaesés a kender- és lentermesztésben

Romániában 1989 elôtt 70.000 hektáron termesztettek lent, 60.000 hektáron kendert. Összesen 35 egységben dolgozták fel a két ipari növényt. Országunk a termesztési felület szempontjából a világon a harmadik helyet foglalta el. A kender- és lenvászonért a volt Szovjetunió gázzal, elektromos árammal és olajjal fizetett, az AEÁ pedig valutával. A változás után drasztikusan csökkent a termôterület, ebben az évben lent 250, kendert pedig 600 hektárról takarítottak be.

Az iparág hanyatlásának fô oka a termesztési területek rohamos csökkenése volt. Az ipari növénnyel foglalkozó gazdák a termesztési költségek folyamatos növekedése miatt lemondtak errôl a foglalatosságról. Ebben az évben a rostlen termesztése egy hektáron 12.000.000, a kenderé pedig 9.000.000 lejt igényel. Ebbôl az összköltségbôl csak a vetômag ára 4 millió lej. A magas költségek mellett 1997-ben a kormány, a kereskedôknek engedve, 56%-ról 3%-ra csökkentette a behozatali vámilletékeket és megszüntette a héa-t (TVA). Ennek nyomán évente 2-3 ezer tonna rostlen jut az országba importból. A termesztés visszaesése kihatással volt a feldolgozó egységekre is. Míg 1990-ben 35 len- és kenderfeldolgozó egység mûködött, 2001-ben csupán 3 len- és 3 kenderfeldolgozó üzemel. A szóban forgó egységek nagy többsége bezárta kapuit, az épületek, a melléképületek, a gépi berendezések, felszerelések kopottak, elhasználódtak. A termelô tevékenység újraindítása elképzelhetetlen nagyméretû beruházások, az új technológiák alkalmazása nélkül.

A Kender- és Lenfeldolgozók Országos Egyesülete (UCIC) Aradon tartotta közgyûlését. Az egyesületnek 30 tagja van: 3 len-, 3 kenderfeldolgozó egység, továbbá szövödék, fonodák, divatcégek. A közgyûlésen, az UCIC kezdeményezése nyomán, bemutatták A természetes rostok termesztésének fellendítése Romániában elnevezésû programot, amelynek megvalósításában részt vesz a német állam. A németországi Mûszaki Együttmûködési Társaság (GTZ) és a Treuhanf cég révén a program hatéves kivitelezésének folyamán a német állam 156.300.000 német márkát ruház be Romániában. A tervek szerint a len- és kendertermô területeket 25.000 hektárra növelik mindkét növény esetében. Ezzel párhuzamosan a feldolgozó egységeket is korszerûsítik, hogy minél hatékonyabban értékesítsék az ipari növényeket. A létrehozandó munkahelyek száma eléri a 80.000-t. A tervezetet eljuttatták a Világbankhoz és a hazai illetékes intézményekhez. A Mezôgazdasági Minisztérium is hozzájárult szerény eszközökkel a len- és kendertermesztés fellendítéséhez: egymillió lej támogatást nyújtott hektáronként és 40%-os arányban támogatta a vetômag árát.

A megyénkbeli Inmur Rt. az utóbbi években több száz hektáron termesztett lent. Idén csupán 40 hektáron. A feldolgozó egység a tavaly is üzemelt, idén a feldolgozási idény nagyon rövid lesz. De terveik szerint 200 hektáron szándékoznak lent termeszteni. A 40 hektáron megtörtént a len betakarítása, folyamatban van a szállítás. A vetésterületek elôkészítése megkezdôdött - nyilatkozta Zsigmond Ferenc mérnök. Az Aradon bemutatott program megvalósításának részleteirôl Vas István, az Inmur Rt. igazgatója tájékoztatja a közvéleményt egy késôbbi lapszámunkban.

Szeptember elsején jelent meg az a kormányrendelet, amely bizonyos, eddig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó közszolgálatok demilitarizálását írja elô. A kormányrendelet értelmében ezeket ezentúl közösségi közszolgálatnak nevezik. Ide tartozik a lakossági nyilvántartás, a közlekedésrendészet, a tûzoltóság, polgári védelem. A kormányrendelet értelmében a lakossági nyilvántartás (személyazonssági igazolványok, egyszerû útlevelek, gépjármûvek forgalmi engedélyei, vezetôi jogosítványok kibocsátása, állandó választási listák összeállítása) 2002. január elsejétôl a helyi tanácsok hatáskörébe kerül át, helyi közösségi közszolgálat néven.

A helyi közösségi közszolgálatok hatáskörébe tartozik egyebek mellett a családi állapotról szóló igazolványok, személyazonossági kártyák, választási kártyák, egyszerû útlevelek, gépjármû-vezetôi jogosítványok, a gépjármûvek forgalmi igazolványának a kibocsátása. Elkészítik, összeállítják és aktualizálják az illetô közigazgatási körzetbe tartozó személyek adatait tartalmazó Helyi Nyilvántartót, amely a bejegyzett személyek azonosítási adatait és címét tartalmazza. A törvényes elôírásoknak megfelelôen, személyi adatokat közölnek a központi, megyei, helyi hatóságok és intézmények, gazdasági egységek és az állampolgárok kérésére. Ezek mellett ôk állítják össze az állandó választási listákat, megállapítják a kihágásokat és szankciókat is alkalmaznak a törvény biztosította körülmények között. A lakosságnyilvántartási helyi közszolgálatok a megyei tanácsok alárendeltségébe tartoznak, azokat pedig az Országos Felügyelôség koordinálja és ellenôrzi.

Ioan Toganel prefektus múlt pénteken bejelentette, hogy máris sort kerítettek egy megbeszélésre a
megfelelô hivatalok - lakosság-nyilvántartási osztály, köz-lekedésrendészet, tûzoltóság és polgári védelem - vezetôivel, illetve a megyei tanács képviselôivel. Ezen megállapodtak a szolgáltatások feltételeiben. Egyetlen gond van: még nem találtak megfelelô helyiséget. Remélhetôleg - mondta - október folyamán sikerül megoldani ezt a problémát.

Szél fúvatlan nem indul?

A kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy Románia valóban a hírhedt terrorista, Oszama bin Laden
"pénzügyi birodalmához" tartozott-e - idézte a Mediafax hírügynökség Adrian Nastase miniszterelnököt.

Nastase azzal kapcsolatban nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy elôkerült az az interjú, amelyet a brit The Sunday Times címû lap készített 1996-ban Oszama bin Ladennel.

Az interjúban a terrorista elmondta, hogy az ôt pénzügyileg támogató szervezet 13 országra terjed ki. Ezek között Albániát, Malajziát, Pakisztánt, Hollandiát, Nagy-Britanniát, Romániát, Oroszországot, Törökországot, Libanont, Irakot említette név szerint.

A kormányfô hangsúlyozta, nem tudja, milyen alapon nyilatkozott Romániáról Oszama bin Laden, de számításba kell venni az 1996-ban elhangzottakat. - Azt hiszem, a titkosszolgálatok már dolgoznak ezen az információn - tette hozzá.

Az öt évvel ezelôtti interjúval kapcsolatban a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) közleményt tett közzé, amelyben azt hangsúlyozta, 1990 (vagyis a rendszerváltás) után a törvény szigorú tiszteletben tartásával alakultak iszlám nemkormányzati szervezetek. Ezek kezdetben a Romániában tartózkodó muzulmán arab állampolgárok szövetségeiként mûködtek. Az SRI szerint ezek az iszlám szervezetek "rövid idôn belül kiterjesztették figyelmüket" a fôként Dobrudzsában élô török-tatár nemzeti kisebbség tagjaira. Vallási propagandaanyagokat osztogattak, mecseteket építettek, vallási oktatást indítottak. A Romániában mûködô iszlám nemkormányzati szervezeteket olyan nemzetközi szervezetek koordinálják és finanszírozzák, mint a szaúd-arábiai központú Iszlám Ifjúsági Világszövetség - hangsúlyozta az SRI közleménye.

A Román Hírszerzô Szolgálat leszögezte: nincs olyan információ, hogy a Romániában létrehozott iszlám nemkormányzati szervezetek közül bármelyiknek is kapcsolata
lenne Oszama bin Laden terrorszervezetével.

A Belföldi Hírszerzô Szolgálat (SIE) kedden ismertette jelentését a román törvényhozás illetékes bizottságával a Románia területén tevékenykedô terrorista csoportokról.

A közelmúltban Szovátán a Teleki Oktatási Központ a néprajz iránt érdeklôdô székelyföldi pedagógusok számára szervezett tanfolyamot, melyen a népmûvészet iránt érdeklôdô, többnyire fiatal óvónôk, tanítónôk, tanárnôk vettek részt, illetve egy nyári alkotótábort is mûködtetett, melynek munkájába csaknem 30 tanuló és öt pedagógus kapcsolódott be. Akár kézmûvestábornak is nevezhetjük ez utóbbit, hiszen a táborozók Bandi Dezsô képzômûvész irányításával faraghattak, szôhettek, agyagozhattak. A pedagógusok pár napig Kallós Zoltánnak köszönhetôen népi dallamkincsünk darabjaiból is megismerhettek és tanulhattak néhányat. A Bandi tanár úr irányításával a Bolyai Farkas líceumban mûködô önképzôkör idén tízéves. Kicsit "évfordulós" is volt tagjai számára ez a szovátai nyári tábor. Az alkotótáborban egyébként oktatóként vett részt Nagy Magda Kendrôl és Páll Árpád Korondról. A napokban Bandi Dezsô tanár úr osztotta meg velünk szakmai tapasztalatait, tábori élményeit.

- Óvónô, tanító és tanárnô. Csupa nô. Ennyi fiatal pedagógus él a népmûvészet vonzásában?

- Érthetô, hisz a nôi lélek érzékenyebb a szépségre. Ezért is kapcsolódik népmûvészetünk többnyire nôi tevékenységekhez. Lásd szövés, varrás stb. Valóban örömömre szolgált, hogy csupa olyan fiatal pedagógussal ismerkedhettem meg Kolozsvártól Gyergyószentmiklósig, Háromszékig, Székelyudvarhelyig, a Nyárád mentérôl valókról nem is beszélve, akik nagyon szívükön viselik a hagyományápolást. Ragaszkodásuk azzal is magyarázható, hogy olyan környezetben is élnek. Ha ôk és a hozzájuk hasonlók nem léteznének, néphagyományaink, népi kultúránk annyi csodálatos szellemi- tárgyi értékét megôrizni ma már nem lehetne.

- Mivel töltötték idejüket, mivel foglalkoztak a pedagógusok a tanfolyamon?

- Viszonylag rövid idô állt a rendelkezésünkre. Ezért néhány olyan gyakorlati módszerrel ismerkedhettek meg, amelyeket közvetlenül alkalmazhatnak a gyerekekkel való foglalkozásban. Például: hogyan fejleszthetik a kisgyerekek megfigyelôképességét azáltal, hogy adott felületet valamilyen hagyományos díszítôelemmel töltenek ki. Milyen módszereket alkalmazhatnak munka közben? Mint tapasztalom, a mai pedagógiai elvek szerint a pedagógusok hagyják, hogy a gyerekek lehetôleg maguktól jöjjenek rá dolgokra.

- A családban keveset kapnak ilyen vonatkozásban?

- Sajnos, nagyon sok családban hovatovább semmit. Emiatt vész el lassan minden a hagyományból és egyben abból a beidegzôdô, kéz/szem/látás tevékenységszoktató nevelésbôl is, amelyet csak meg kell valamiképpen alapozni. Elôfordul az is, hogy egy-egy gimnazista nem tudja, nem ismeri fel, miért nem négyzet egy téglalap például. Szóval, mivel ilyen "apróságokra" nem szoktatják a szemet, s a kezet a kivitelezésre, beleértve a szerszámok és nyersanyagok ismeretét is, hiányzik a gyerekek vizuális kultúrájának az alapja. Visszatérve az elôbb említett felületkitöltésre. Hogyan is végezhetné ezt el az a gyerek, aki nem rendelkezik az ehhez szükséges rajzkészséggel? Ha nem tudja megszerkeszteni a felületkitöltést. Ha összevissza rendezi a felületen a díszítményt? Szóval ilyen jellegû ismereteket próbáltam továbbítani és magyarázni, mennyire segíthet munkájukban, ha bizonyos hagyományos díszítôelemeket kartonból vágnak ki és ezeket utóbb a sarkok, átlók, szimmetriatengelyek mentén rendezik, helyezik el, köthetik egységbe a felületen.

- És ami az önképzôkörbeli gyerekek alkotótáborát illeti?

- Amikor odaértünk, nem volt legyalult faanyag. Igaz, egy hét alatt sokat a fával nem lehet kezdeni. Szerencsénkre rátaláltunk valami eldobott, fényezett szekrényoldalakra. Azokra faragtak aztán a gyerekek karcolástechnikával. Feladatul kapták, tervezzenek meg ketten-hárman egy-egy ilyen kétméteres lapot különbözô népi szokásokról, táncokról, szüreti bálokról stb. Akkora lelkesedéssel vonultak el a nagy táblával! Ôk tervezték el, milyen motívumokat használnak majd, igaz, megkapták a szükséges kompozíciós eligazításokat is. Több olyan jó képességû gyereket ismertem meg, mint ez a kis Gál Hunor és Kovács András Panitról például, akik Erdély címerét faragták ki, beépítve a felületbe a hét várat, sast, szarvasokat... Sorolhatnám a Magdás testvérek, akár a Galambfalvi Zoltán nevét is. A faragáson kívül agyaggal és gipsszel is dolgoztunk. Voltak ott pár napig mesterek is, de hogy szakmailag, mûvészi szempontból mi fontos a gyerekek számára, azt végül is nekem kellett eldöntenem és meg is tanítanom. Ezekben a kézmûves táborokban általában gyúrják az agyagot. Játszanak vele a gyerekek. De a miénk nem játszóház volt. Ezért kellett átgondolnia minden tanulónak, mi volna az a tárgy, amelyet lehetôségeihez mérten el tudna készíteni. Így döntöttünk hát egy olyan tárgy mellett, amelyet egymásnak is ajándékozhatnak. Nyakba akasztható kis medálokat faragtak egymásnak: lányok fiúknak, fiúk lányoknak. Egy paniti lányka pl. minden rokonának készített belôle. A gipszbe faragás nagyon könnyû. Kis éllel ellátott bádogdarabka kell csak hozzá. A szakmai feladat ezúttal is a felület hagyományos jelképekkel történô kitöltése volt.

- Bármilyen díszítômotívumot felhasználhattak ?

- Olyasmit vihettek csak rá a felületre, aminek köze volt a néphagyományhoz-szokásokhoz, a népi világképhez - Nap, Hold, madarak jelképei, szarvasok stb. Ezeket kellett egy-egy kör vagy ovális alakba behelyezni, utána gipszbe metszeni, majd agyagba belenyomni. Tehát olyan közvetlen, apró gyakorlati lehetôségeket mutattam meg a tanulóknak és pedagógusoknak, amelyekkel a kézügyesség-fejlesztés és anyagismeret mellett a szemet, a tudatot és a hagyományokat is kapcsolatba hozhatták. Az elôbb említettem a nyárádszeredai XII.-es Galambfalvi Zoltán nevét. Igaz, ô faragott ugyan, de délutánonként, szabadfoglalkozásként néptáncot tanított társainak, annál is inkább, mivel ezeknek a régi táncdaloknak a szövege igen sok, a díszítômûvészetben használatos szimbólumot is hitelesít: élôfa sírokra ültetése, Nap, Hold, csillagok idézése például. A szövésrôl viszont annyit, hogy beállítottak három osztovátát, begyakorolták a szövést rajta, a lábítást egy négynyüstösnél. Célunk az volt, hogy az egy hét alatt mindenki sorra kerülhessen és a különbözô technikákból - rakottas, szedettes, színejáró, csíkozásos stb. - annyit ismerjen meg, hogy utóbb aztán gyakorolhassa. A tábor végére az "alap" lassan csak körvonalazódott a lányokban.

- Az elhangzottakból kiderül, mind a pedagógusok, mind a gyerekek hasznos elméleti és gyakorlati tudnivalókra tettek szert népi kultúránkat illetôen.

- Kis idôre valóban együtt volt a népdaléneklés és a tárgyalkotás. A népdal inkább identitás-meghatározó hagyomány. Melynek eszköze, nyelve, keze/lába/teste mozgása együtt születik, nevelôdik, alakul az emberrel. Szerves részét képezi az ember önkifejezô- kommunikáló képességének. A tárgyalkotás pedig koronként anyagoktól, eszközöktôl függ, és olykor az embertôl idegen kifejezési eszközökhöz, szerszámokhoz kötôdik. Ezek nélkül nem létezhet. Ezért kell biztosítani a gyakorlati foglalkoztatást, ha nem is a verbális tájékoztatás rovására. Míg be nem idegzôdnek a látásba, a tudatba, a kézbe mindazok a képességek, amelyeknek birtokában az ember alkothat is. Tehát e két fajta kultúra (tárgyi, szellemi) valójában nem ütközik egymással. Nem helyezhetô szembe egymással. Kiegészítik egymást. Sajnos, közmûvelôdésünk-közoktatásunk nem foglalkozik eleget ezzel a köztudatformálással. Sem a sajtó, sem a szakemberek, sem az intézmények, sem az egyetemi oktatás. Pedig nem kultúramenedzserekre van elsôsorban szükség!

- Ezzel együtt azonban kezdôdik az új tanév. És feltehetôen a faragók Bolyai líceumban mûködô önképzôköre is.

- Csak október 15-tôl, mivel elôtte szeretném meglátogatni a mezôpaniti, a nyárádszeredai, esetleg a gyergyószent-miklósi, a kolozsvári valamint a váci hasonló kezdeményezéseket, és ahol erre igény mutatkozik majd, segítek is. Hogy mit jelent számomra így, 82 évesen, ezzel az önképzôkörrel eltöltött tíz esztendô? Annyira boldognak éreztem magam, amikor ennyi lelkes pedagógussal, tehetséges gyerekkel dolgozhattunk együtt! Bár nagy erôfeszítést jelentett számomra ez a nyár, a többi ennyire szép nem volt soha!

A fiatal, kalapos roma család falatoz(ik). Nem a pénzügyminiszter reggelije, de mégis. Az apa kedvtelve legelteti szemét a három apróságon, a sorrend, ahogyan az alacsony asztal mellett elhelyezkednek, figyelemre méltó: Aputól balra a Kiskedvenc, meglehetôsen hisztis kislány, hároméves lehet, ahogy azt kényeztetik, kész paradájsz. Aztán az Ifjú Feleség, üde pasztellben pompázik, épek a fogai, és arcán a szerelemgödre titkosan mosolyog. Szôke roma lány, ki hinné, hányat szült már. Tôle balra a kettes számú Kiskedvenc, ez valamivel kisebb és gyávább is, ô lehet a mesebeli kismalac, akinek nem jutott emlô; amit kap, szó nélkül kebelezi. Ez persze lehet alkati sajátosság is. Mellette - a Nagymamáig! - hatalmasnak tûnô területen uralkodik a trónörökös, a Nagykedvenc. Öt-hat esztendôs tán, úgy üli meg a széket, mint ükanyját az ükapja, oly fényes az arca is, akkorát fal, hogy bámész asztalszomszédok szemébôl kipereg a homokóra. Mit esznek? Amit egy ilyen marosvásárhelyi bárocska kínál, hamburgert, aztán mindenféle csemegét, édesszájúnak valót. Krémes tésztákat. A Nagymama is hagyományos öltözetû rokolyás, nem több a kora harminc évnél, mégis indián nannyónak néz ki, talán mert a menye, akit szemmel láthatólag maga szemelt ki még taknyos pisis korában, elfelejtettem regisztrálni, a húszat sem éri el, Nagymama a kis Gabit (a Nagykedvencet) pátyolgatja olyan szeretettel, mint a tibetiek a Kislámát. Szerre pattannak fel Apukával. Apuka a Nagykedvenc kislányt szolgálja ki büszke alázattal, a Nagyi pedig a trónörököst, aki végül hozzáér valamihez, amitôl kiömlik a paradicsomlé, de a kóla is.

Röstelkednek, azt hiszem, nekem szól a játszás, aki már-már részese vagyok összejövetelüknek. A menyecske gyakran tolmácsol - mert persze anyanyelvükön értekeznek -, mintegy képviseli a családot irányomban. Ez nekem roppant imponál.

És mikor már minden megevôdött, megivódott vagy kiömlött, a pompás feleség rám kacsint. - Cigányokkal nehéz kijönni - mondja mintegy búcsúzólag, a férfiak, a gyermekek és az anyós után, fejedelemasszonyos elvonulásában. Az idô kemény valuta, a családapa annyit mond, hogy harmincezer márka, de ezt már románul. A mobil vígan bétovenezik. (Für Elise.) A varázsszó nyomán mindenki mozgósul.

Azonban vissza a képre, el ne felejtsem: ül egy hetedik személy is az asztalnál, felváltva hozzák elébe a habos kávékat, cigarettázik kegyetlenül. (Késôbb derül ki, ô a sofôr. Dombi roma létére voltaképp neki szól a fiatalasszony fordítása. Nem nekem. Sajátos, ahogy manapság az emberek udvarolnak.)

A bárba diákok özönlenek. Általában a tízórás nagyszünet alatt lepik el a helyiséget. Most nyolc múlt tizenkét perccel. Nem tudom megállapítani, milyen relációban hangoskodik egy másik társaság, taxis fiatalok. A legnagyobb pofázó ezután lesz katona, mondhatni, nem volt még káplártól felizgatva. Egy ideig hallgatom a nyers süketet, nincs relevanciája, arról szól minden, hogy milyen fasza gyerekek vagyunk. Köteles Sámuel és Kôrösi Csoma Sándor (mint összebuzerálható utcák) egy rangon fungál a tálibokkal, akiket ezek talibánnak becéznek. Szépek a fiatalok, és mi, öregek, csúnyák vagyunk.

Hanem hát beáramlik szarkalábakon az ifjúság, odakint eleredt az esô, az osztálytermek tiszták és érdektelenek, a tanórák meg vajon mire jók, ha jött új tanár, majd kiszúrjuk, ha van új gyerek, majd kiszûrjük, háj, mondják kedvesen.

Vulévú kusé ávek moá, zeng a zangezúr.

A taxisok ismerik a csajokat. A taxisok ismerik a várost. A taxisok egész éjjel alagútrendszerben cikázva figyelik (ja, monitorizálják) a társadalomnak azt a részét, amely sohasem alszik.

- Na mi van, kezdôdik az iskola? - kérdi a magabiztos fiatalember, akit még nem látott káplár.

A lányok szemében kukoricapehely nyílik. - Nekünk még nem - mondja a vezéramazon, egy szenzuális derekú szôke.

Szóval nekem egy szót sem az ilyen viccekrôl.

Gáborék már nagyon messze járnak.

Ezzel a jelmondattal indította el legújabb környezetvédelmi programját a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ (FÖK). Célja megismertetni a lakossággal a környezetrombolás már jól körvonalazódó "eredmé-nyeit" és figyelmeztetni nemcsak a hivatalos szerveket, hanem a vidék lakosságát is arra, hogy mennyire veszélyessé vált az embernek a természettôl elidegenedô életformája, amellyel egyben önmagunk ellen forduló fegyvert is kovácsolunk.

A nyilvánvalóvá vált környezetszennyezési veszélyeken túl a folyóvölgy lakosságának újabb problémákkal kell szembenéznie, amelyek közül a legsúlyosabb az egyre gyakoribb vízhiány. Létformánkkal már itt is felborítottuk a természet egyensúlyát és az ésszerûtlen mezôgazdasági és vízszabályozási munkálatok miatt néhány évtized alatt vészesen lecsökkentek a víztartalékok. A még meglévô néhány ér, patakocska már nem elégséges az utánpótlásra, így a Nyárád is maholnap csak gyerekkori lubickolásaink emlékét fogja jelenteni, hisz már ma sem a szántóföldeket megtermékenyítô, áldást és termést biztosító egykori folyó. Pedig bármennyire is kicsi és jelentéktelen lett, távlatokban gondolkodva mégiscsak a Nyárád jelentheti e vidék számára az egyetlen víztartalékot. Éppen ezért szervesen egy, különválaszthatatlan kérdés ma a vidék lakosságának a környezetvédelem és a vízgazdálkodás, amelyre egyetlen elfogadható válasz a Nyárád természetes állapotának megôrzése lehet.

A FÖK által kezdeményezett többszakaszos program teljesen átfogja e vidéket Vármezôtôl Lôrincfalváig.

Elsô lépésként minden községben megalakulnak a Nyárád barátai klubok, amelyek segítségével megvalósítható a program az irodai tervezgetéstôl a mindennapi realitásokig és a kitûzött célok eléréséig. E klubok segítségével készülnek el az elsô felmérések a környezet jelenlegi állapotáról, a szennyezôforrásokról és így szerezhetünk tudomást a vidék emberének véleményérôl, gondolkodásmódjáról és javaslatairól is. Ugyancsak ezeknek a kluboknak a segítségével valósíthatjuk meg konkrét lépéseinket minden településen, ahol nem csak elôadásokat, megbeszéléseket, találkozókat szervezünk majd a lakossággal, hanem az ô bevonásukkal konkrét kérdésekre is válaszokat kereshetünk-adhatunk. Mint például arra is, hogy mennyire és miért szennyezettek a folyók és kutak vizei, hol és kik használják - kényszerûségbôl - a legszennyezettebb ivóvizet és milyen következményeik lehetnek ezeknek. Munkánkban a lakosság - az Önök - hozzáállása jelentené a legnagyobb segítséget, hisz ismerik a legégetôbb kérdéseket, a legsürgôsebben orvoslandó problémákat. És munkánk csak a lakosokkal - Önökkel - együtt lehet eredményes, hiszen ez a munka Önökért (is) folyik! Forduljanak hát bizalommal és segítô jóakarattal hozzánk, szervezôkhöz és a Nyárád barátai helyi csapataihoz. Ma talán még segíthetünk egymásnak közös gondjaink orvoslásában. Hogy ôrizzük meg természeti értékeinket, legyen a Nyárád minél természetesebb állapotú és tiszta vizû folyó.

(Az egyéves program támogatója a közép- és kelet-európai környezetvédelmi csoportokat összekapcsoló holland MilieuKontakt OOst-Europa alapítvány és a csíkszeredai Polgár- Társ alapítvány.)

Gligor Róbert László, területi koordinátor

Szívszorongató, lelki gyötrelmet okozó látvány volt, de ma is az, miként pusztulnak udvarházaink (volt kúriák), kastélyaink. A Nyugat ezekre büszke, nekünk ezek miatt kell szégyenkeznünk.

Legtöbb részük ma már össze- omlófélben, olyan romos állapotban van, hogy veszélyes a falaik közelébe merészkedni és a hajdani múltra emlékeztetô bizonyítékot megmenteni.

Erdély-szerte így becsültük, becsülték meg a múltat, amire még hatvan évvel ezelôtt tanítottak minden iskolába járó és írni, olvasni tudó emberfiát. Sajnos, kevés foganattal járt a tanítás, mert pár évvel késôbb már pontosan azok rombolták a múlt falait, akiket azok megóvására tanítottak.

De nem csak az ilyen létesítményeket ítélik enyészetre. A Népújság 2001. szeptember 6-i számában háború utáni képhez hasonlót közölt a nyárádszentlászlói volt állattenyésztési farm épületeirôl. De ilyen képet még számtalant láthatunk a falvak végén, ahol a kollektív gazdaságok, állami gazdaságok épületei voltak, amelyekben ma már csak a szél fuvolázik, udvarán és környékén a dudva tenyészik.

Miként a kastélyok, kúriák épületei szemünk láttára omoltak, omolnak össze, ugyanez a sors várna a
"nép" által emelt épületekre is? Szét kell verni, el kell hordani, lopni a közelmúltra emlékeztetô tárgyi bizonyítékokat is?

Civilizációnak, kultúrának, demokráciának lennénk az alkotói, létrehozói? Ugyan, ne áltassuk magunkat. Amíg romokat látunk és teremtünk, amíg a csalás, lopás, rombolás a mai szinten virágzik, addig nem indulhat el kibontakozás, mert minden szépnek és jólétnek az alapja a becsületesen, tisztességesen megtervezett és elvégzett munka.

Dr. Ágoston Albert

Egy hónap távlatából egyre jobban érlelôdik bennem, hogy a folyó év augusztus 19-i találkozó ne csak szívünkben, hanem a köztudatban is megmaradjon.

A rendezvény igénye az egy évvel ezelôtt tartott falutalálkozón merült fel, amikor a volt osztálytársak a viszontlátás reményében váltak el, hogy majd idénre újra láthatják egymást. Talán érezték azt, hogy életük eseményeit - örömeiket, kudarcaikat, megvalósításaikat vagy bánatukat - nem lehet csak úgy dióhéjban továbbadni. Bárhova sodorjon is a sors keze, mindig örömmel tölti el az embert az az érzés, amikor egykori földiekkel, osztálytársakkal térhet vissza a közös faluba, a régi otthonba, templomba vagy éppen iskolába.

Augusztus 19-én az 1966-ban végzett egykori osztálytársak újra találkoztak. Azon a vasárnapon a templomban együtt hallgatták Isten igéjét.

Elôttünk van még most is a régi osztályfônök, Haller Dezsô tanár úr örömteli arca, amely elégedettséget tükrözött, hogy érdemes volt e nemzedéket tanítani. Példa értékû munkáját többen is követték. Jó volt, hogy akkor a tanító követendô példa lehetett! (Ez ma is lehetne így!)

Szokatlanul kezdôdô osztályfônöki órán vehettünk részt. Egy kis áhítattal és a 170-es énekkel kezdtük a beszámolókat. A mindennapjainknak is így kellene kezdôdniük és befejezôdniük. Akkor talán több megértés, megbocsátás és béke lenne lelkünkben, családunkban, falunkban és az egész világban.

Kezdôdtek a régen várt beszámolók. Gyerekek, unokák, örömök, bánatok, sikerek, kudarcok, minden, ami elfért szívünkben annyi éven át, most felszínre jött. Mintha egy rövidke kis idôre családtagok lettünk volna, részesei egymás életének.

Mint családtagok ültünk le a gondosan megterített asztalhoz is. Az ünnepi ebéd íze édesanyánk fôztjére emlékeztetett, a vissza nem hozható régi idôkre. A meghívott zenészek dalai is a múltat idézték.

Egy hónap után is jó visszaemlékezni. Talán most sem késô megköszönni a szervezôk fáradságát és bátorítani az "ifjabbakat", hogy merjenek találkozni, merjenek együvé tartozni.

Molnár Károlyné, Marosbogát

Olvastam a Szokatlan szólamok vagy mai divat? címû cikket dr. Ágoston Alberttôl. A cikkel teljes mértékben egyetértettem, de bennem más kérdések is felmerültek. Mindig érdeklôdéssel olvastam a szerzô más írásait is, de egy dolog mindig közös ezekben az írásokban. Az, hogy a mai társadalom züllött, hitetlen, míg a háború elôtti közerkölcs példás volt, fôleg azok voltak példamutatók, akik a Református Kollégiumban nevelkedtek. Én 1945-ben születtem, tehát az elsô bûntelen nemzedékhez tartozom. Én is református vagyok, és gyakorlom is a vallásom. Tehát mint deres hajú fiatal állok a háború utáni nemzedékek pártjára. Mind az iskolában, mind otthon a családban állandóan arról beszéltek, hogy milyen szörnyû a háború. A huszadik században két világháború volt, az elsônek tízmillió, a másodiknak ötvenmillió áldozata volt. És ezekben a háborúkban katolikusok, reformátusok, evangélikusok, ortodoxok gyilkolták egymást. Hol volt akkor a tízparancsolat és a krisztusi szeretet? A tábori papok megáldották a katonák gyilkos fegyvereit, áldásukat adták gyilkos cselekedeteikre. Abban az idôben a sajtóban jelentôs szerepet kapott a más népek, népcsoportok elleni uszítás minden országban. Más téren is megmutatkozott a szeretethiány, a részvétlenség. A megesett lányt e társadalom kirekesztette, sokszor öngyilkosságba kergette. Ennek ellenére a férfiak sportot ûztek a csábításból. A mai világban, hála a fogamzásgátlóknak is, egy nônek nem kell öngyilkosnak lennie azért, mert elvesztette szüzességét. Szomorú sors várt a házasságon kívül született, "törvénytelen" gyermekekre is: egész életükben végigkísérte ôket a megbélyegzés. A szellemi és testi fogyatékosokat csúfolták, megdobálták. Ma ilyet ritkán lehet tapasztalni. A volt nácikat, nyilasokat, legionáriusokat, az ötvenes évek szekus és ÁVH-s tisztjeit is a háború elôtti iskolarendszer nevelte.

Mindezeket azért írtam le, mert ma divat a konzervativizmus, egyes pártok a világot a tizenkilencedik századba vagy a huszadik század harmincas éveibe szeretnék visszavinni mind nálunk, mind Magyarországon. Nálunk Antonescut, Magyarországon Horthyt akarják rehabilitálni. De nemcsak ôt, hanem azt a Bárdosi Lászlót is, aki Magyarországot a háborúba vitte, neki köszönhetô, hogy kétszázezer ember halt meg a Don- kanyarban és hogy 1945-re Budapest romhalmazzá változott. Mi, háború után rosszul nevelt nemzedékek, senkit sem küldtünk a Don-kanyarba elpusztulni, nôket, gyermekeket és öregeket sem gyömöszöltünk marhavagonokba, hogy Auschwitzba küldjük ôket.

Büszke vagyok arra, hogy az 1968-as fiatalsághoz tartozom, akik szimpatizáltak az 1968-as nyugati diákforradalommal, farmernadrágot és hosszú hajat viselve szembehelyezkedtünk mindazzal, amit szüleinknél helytelennek tartottunk. A vietnami háborút elítélve elleneztünk minden erôszakot, gyûlöletet, jelképünk a farmernadrág, a hosszú haj és a szeretetet szimbolizáló virág volt. Jézus Krisztust követve, az emberek közötti szeretetet tartottuk a legfontosabbnak. Csodálatos volt, hogy akkor a farmernadrág és a hosszú haj egyesítette az egész világ ifjúságának gondolkozását.

Zilahi J. Gergely

Városunk gyönyörû panorámáját a Somostetôrôl láthatjuk. Meleg nyári napokon ide menekülnek szülôk gyerekeikkel, nagyszülôk unokáikkal. A kicsiké a játszótér, a csúszda, a körhinta. Amíg a gyerekek játszanak, a felnôttek betérnek egy pohár sörre, behúzódnak az árnyékba.

Szép idôben kora reggeltôl zeng az erdô. Késôbb a kismozdony sípja töri meg a csendet, a madárcsicsergést. Elôrehaladott korom ellenére nyáron most is kisétálok a Somostetôre. Ugyanaz a kép fogad, mint 37 évvel ezelôtt. Ugyanolyan a játszótér, a park, az állatkert. Az indulásra kész "pionírvonat" ugyanazzal a felirattal, ugyanazzal a három kocsival, a kis dízelmozdonnyal járja körbe a tetôt. Én is becsületesen jegyet váltottam és felültem. Aztán gyalog jártam végig a vonalat.

Az ifjabb generáció nem is emlékszik, hogy mikor is építették a kisvasutat. Fényképeim között találtam erre választ. 1964 augusztus-szeptember havában dolgoztak itt a marosvásárhelyi pályafenntartási osztály szakemberei, akik igyekeztek szép ajándékkal meglepni a város gyerekeit. Nem volt könnyû vállalkozás, hiszen a pálya lefektetése sok földmunkát igényelt, a síneket, a talpfákat, váltókat, jelzôket megtakarított, kijavított anyagból építették. Aztán el kellett készíteni az átjárókat, a mozdonyszínt, az állomásépületet, és ki kellett képezni a személyzetet. A forgalom beindításakor nem csak a gyerekek, mi is boldogok voltunk.

37 év telt el azóta. Ma nincsenek egyenruhás pionírok, akik a forgalmat irányítják. Két öreg nyugdíjas bonyolít mindent. Egyik a mozdonyvezetô, másik jegyet ad az utasoknak. A mozdonyvezetô a végállomásnál megállítja a vonatot, átváltja a váltót, megkerüli, majd visszavontatja a szerelvényt. A talpfák elkorhadtak, a sínek, váltók elkoptak. Minden rozoga. Itt az ideje a felújításnak. Ha igaz, több millió lejt utal ki a helyi tanács a kisvasút felújítására. Remélem, megérem, hogy ismét jó állapotban fog közlekedni a mi kisvonatunk.

Tekeres József, nyugdíjas vasúti technikus

Immár hagyománnyá lett, hogy 1998 óta a volt szászrégeni Pedagógiai Iskola végzôs növendékei minden év szeptember elsô szombatján találkoznak, volt iskolájukra, tanáraikra emlékeznek. Így történt ez most is.

Összesereglettek a volt képzôsök, akik mind ôsz hajú nyugdíjasok. Arra emlékeztünk, hogy az iskola a szakma mellett az életre, a nehézségek leküzdésére, a megmaradásra nevelte növendékeit, amit volt tanárainknak köszönhetünk. Tanáraink szigorúak, igényesek voltak, de rosszindulatúak soha.

Az emlékbeszédek elhangzása után a hagyományos, az ötvenéves találkozóra jött Bajcsi Sándor helyezett el koszorút az iskola falán lévô emléktáblára. Ezt követte az egyes évfolyamok végzôseinek találkozója, majd az ötven évvel ezelôtt végzett öregdiákok találkozója, amelynek én is résztvevôje voltam. Az 1950-51-es tanévben 59 tanuló végzett az iskolában, de a találkozóra csak tizenkét öregdiák jött el, idôközben tizenketten távoztak az élôk sorából. A beszámoló öregdiákok közül többen osztályfônökünkrôl, Szász Gyuláról beszéltek elismerôen. Volt osztályfônökünk 1952-tôl az intézmény igazgatója lett, akinek pedagógiai rátermettsége, magas szaktudása növelte az iskola hírnevét. Nem csoda, hogy sok diáknak ô lett a példaképe. Az 1950- 51-es évfolyamról kerültek ki azok a tanítók, akik a nehézségek ellenére is katedrát vállaltak a Gyimes völgyében, vállalták a csángó gyerekek anyanyelvi oktatását.

A találkozó egyik lelkes szervezôje Fekete Miklós volt, aki végigjárta az utolsó évfolyamot is, ám származása miatt nem állhatott diplomavizsgára, de azért mindig a népnevelôk közé tartozott. Az ötvenévesek találkozóját Schupiter Tekla és Hintya György szászrégeni nyugdíjas pedagógusok szervezték.

Gálfi Tibor, Marossárpatak

Mélyen megdöbbentette a világot a múlt kedden bekövetkezett tragédia, ahol több ezer, ha nem több tízezer ártatlan ember lelte halálát a történelem folyamán méreteiben egyedülálló terrorcselekmény következtében. Teljesen érthetô az Egyesült Államokban eluralkodott kétségbeesés és a megtorlásra irányuló kérés. A sokkhatást növelte az a tény, hogy ennek az országnak a lakosságát nem érte a függetlenségi háború óta ilyen veszteség, és ráadásul mindez váratlanul, néhány perc lefolyása alatt történt.

Jogos az az elhatározás, hogy felelôsségre vonják mindazokat, akik kitervelték, segítették és végrehajtották ezt a szörnyû tettet. Szerintem mindez az arab-izraeli ellenségeskedéssel van kapcsolatban, amit egyes hatalmak közönybe burkolt vagy nyílt biztatása is táplált. Ezek között vezetô szerepet játszott az Egyesült Államok, amelynek vezetôi nemegyszer részrehajlással kezelték az ügyet. Feltehetôen, az sem véletlen hogy a terroristák nem Izraelt, hanem az Egyesült Államokat vették célba. Ezen a tényen az érdekelt politikusoknak el kellene gondolkozniuk. És azon is, hogy hová vezethet egy több mint ötven éven át tartó kezeletlen ellenségeskedés és gyûlölet. Úgy látszik, az illetékesek nem okultak a délszláv tragédiából, meg kellett érniük a minap történteket.

Reméljük, hogy az amerikai események eléggé felrázták a világ közvéleményét ahhoz, hogy rákényszerítsék az arra hivatottakat politikájuk gyökeres megváltoztatására. A jövô már nem lehet olyan, mint a múlt. A közel- keleti viszály megoldható.

Mindenképpen el kell kerülni egy olyan "salamoni" igazságtételt, mint amilyet az elsô világháború befejeztével hoztak, aminek következtében egyfelôl máig tartó trauma maradt vissza, másfelôl pedig meg nem szûnô félelem.

A helyzetet mérlegelve bizonyosra vehetô, hogy a békefolyamat felgyorsul, mert soha nem volt olyan kedvezô a helyzet a közel-keleti béke megteremtésére, mint most. Az érdekelt felek ráeszmélhettek az eddigi helyzet tarthatatlanságára, aminek elhúzódása még nagyobb tragédiát idézhetne elô, ami alól senki sem mentes, még az olyan erôs gazdasági és katonai nagyhatalom sem, mint amilyen az Egyesült Államok. A szomorú csak az, hogy azt egy olyan szörnyû esemény lendíti elôre, mint amilyen nemrég megtörtént.

Vass Elemér

A jövô év elején, 2002. január elsején lép életbe a garantált minimális jövedelemrôl szóló törvény. A román állampolgárságú családoknak és személyeknek, társadalmi segélyként joguk van a garantált minimális jövedelemhez. Ezt havi társadalmi segély formájában biztosítják. A garantált minimális jövedelem létrehozása a társadalmi szolidaritás alapelvére támaszkodik. Család alatt a férjet és feleséget, vagy a férjet vagy a feleséget és a velük együtt lakó és gazdálkodó, családtalan gyermekeiket értjük. Beletartozik a család fogalmába az a házasságot nem kötött személy is, aki az eltartásában levô gyermekekkel együtt lakik. A család fogalmával azonosulnak azok a házasságot nem kötött férfiak és nôk, gyermekeikkel együtt, akik együtt laknak és gazdálkodnak. A gyermek fogalma alatt értendô a házastársak közös gyermeke, az egyik házastárs gyermeke, az örökbe fogadott gyermek, az egyik vagy mindkét házastárs családi gondozásába adott gyermek vagy akiket gyámság vagy gondnokság alá helyeztek. Egyedüli személy alatt az értendô, aki elmúlt 18 éves, egyedül lakik és gazdálkodik. A tárgyalt törvény elônyei a külföldi állampolgársággal rendelkezô és hontalan családokra és személyekre is vonatkoznak, ha a román törvények feltételei között tartózkodási helyük vagy lakhelyük Romániában van. Joguk van a garantált minimális jövedelemre a ténylegesen külön élô házastársaknak is, ha a szociális ankét igazolja ennek megadását. A lakhely nélküli, szükséghelyzetben levô személyek is jogosultak a tárgyalt törvény kedvezményeire, ha nyilatkozatban saját felelôsségükre kijelentik, hogy más polgármesteri hivataltól nem kérték ezeket a kedvezményeket. A garantált minimális jövedelem havi szintje a következô: 1.134.000 lej 2 személybôl álló család esetében, 1.575.000 lej 3 személybôl álló család esetében, 1.953.000 lej 4 személybôl álló család esetében, 2.331.000 lej 5 személybôl álló család esetében. Az 5 személyt meghaladó család esetében még 157.000 lej, a családhoz tartozó minden személy után. Az egyedülálló személy esetében a havi garantált minimális jövedelemszint 630.000 lej. A garantált minimális jövedelemszintet kormányhatározattal évente indexálják a fogyasztói árak változásának függvényében.

A társadalmi segély nagyságának (mértékének) megállapítása

A társadalmi segély nagysága egyenlô a felsorolt jövedelmi szintek és a család vagy az egyedüli személy tiszta jövedelmének különbözetével. Ha a számítás során 50.000 lejnél kisebb összeg jön ki, 50.000 lej folyósítandó. Ha a család vagy az egyedüli személy havi tiszta jövedelme nem haladja meg a garantált minimális jövedelem szintjét és a család legalább egy tagja tudja igazolni, hogy egyéni munkaszerzôdés vagy polgári jellegû egyezség (conventie civila) alapján dolgozik, a garantált havi minimális jövedelem 15%-kal nagyobb lesz. A család munkaképes tagjai, akiknek biztosítva van a garantált minimális jövedelem, a polgármester kérésére kötelesek havonta legtöbb 72 órát részt venni helyi érdekeltségû munkálatokban, a munka és egészségügyi biztonsági feltételek biztosításával. Ez a munkakötelezettség nem ruházható át más személyre. Azok a munkaképes személyek, akik fizetésbôl vagy más tevékenységbôl nem valósítanak meg jövedelmet, a családtagok számának megállapításakor csak akkor vehetôk számításba, ha igazolják, hogy a területi munkaelosztó hivatal nyilvántartásában vannak, alaptalanul nem utasítottak vissza felajánlott munkahelyet vagy nem utasították vissza a szakmai átképzési tanfolyamon való részvételt. Ezt nem köteles igazolni az a személy aki: a) egy vagy több hét éven aluli gyermeket gondoz; b) az a személy, aki tanulmányait folytatja 25 éves korig, és 26 éves korig, ha felsôoktatási tanulmányai öt évnél hosszabbak; c) a nyugdíjazás törvényes feltételeinek megfelelô személy; d) a munkaképtelenséget orvosi bizonyítvánnyal igazoló felnôtt. A család, valamint esetenként a személy havi nettó jövedelmének a megállapítása alkalmával figyelembe kell venni összes tagjainak jövedelmét, beleértve a munkanélküli-segélyt, a törvényes követeléseket, az eltartásra vonatkozó, folyamatban levô polgárjogi megállapodásokat, az állandó jellegû pótlékokat, segélyeket, járandóságokat, az állami gyerekpótlékokat, a gondozásba és nevelésbe kihelyezett gyerekek után járó pótlékot, a törvény alapján a diákok és egyetemi hallgatók ösztöndíjait, valamint a kötelezô katonai szolgálatát teljesítô házastárs után járó segélyt. Ha a család tulajdonában vannak földterületek, épületek, lakfelületek vagy egyéb javak, függetlenül attól, hogy ezek ingatlan vagy ingó javak, a család havi nettó jövedelmének megállapításakor figyelembe kell venni a bért, a házbért, vagy egyéb természetes, ipari, ill. polgári "gyümölcsöt", amiket ezek eredményeznek, valamint azon jövedelmeket, amit ezen javak elidegenítésével lehet megvalósítani, egy minimális lakterület és a család szükségleteihez szükséges javak megtartásának függvényében. Ha a család vagy az egyedülálló személy más családdal vagy személlyel gazdálkodik együtt és közösen járulnak hozzá bizonyos javak megszerzéséhez és az ebbôl adódó jövedelemhez, a társadalmi segély nagyságának megállapításánál figyelembe kell venni a család saját jövedelmét, valamint a közös gazdálkodásból eredô jövedelemrészt is, ami a családnak jár.

A társadalmi segély megállapítása és folyósítása

A társadalmi segélyt, a tárgyalt törvény feltételei között, kérésre és a családtagok jövedelmét igazoló okmányok alapján nyújtják. Az iratokkal nem igazolt más jövedelmek léte vagy hiánya a társadalmi segélyt kérô nyilatkozatában saját felelôsségére feltüntetendô. A kérést csak a család azon tagja terjesztheti elô, aki polgári jogainak teljes körû gyakorlásával rendelkezik. A kérés, a törvényes rendelkezések értelmében, beadható a jogosult személy gondnoka vagy gyámja által is. A társadalmi segély címzettje a kérés elkészítôje, de jogosultja a család. A társadalmi segély iránti kérést a kérelmezô lakhelye szerinti polgármesterhez kell beadni, a családtagok megvalósított jövedelmére vonatkozó nyilatkozattal, valamint az ezt igazoló iratokkal együtt. Az idegen állampolgárságúak vagy hontalanok esetében ahhoz a polgármesterhez, ahol tartózkodási vagy lakhelyük van. A lakhely nélküli személyek kéréseiket a megyeszékhely polgármesterénél vagy Bukarest municípium fôpolgármesterénél iktathatják be. A kérés megoldási határideje 30 nap a beiktatástól számítva. A polgármester minden esetben kötelezô módon el kell rendelje a szociális ankétot, amelynek eredménye törvényes biztosíték a bíróságok számára is a kért jogosultság megadása vagy a kérés elutasítása szempontjából. A társadalmi ankét tartalmáért azok felelnek, akik ezt foganatosították és azt aláírták. A társadalmi segélyre való jogosultság megállapítása, annak mértéke és folyósítása a polgármester írásbeli rendelete alapján történik, a polgármesteri hivatal ügyosztályának bizonyító iratai alapján. A polgármester rendeletét a kibocsátástól számítva öt napon belül közölni kell a társadalmi segély jogosultjával. A társadalmi segélyt a kérés beiktatását követô hónaptól folyósítják. A társadalmi segély jogosultjainak a járandósága kiváltságos járandóság. A társadalmi segély címzettjének a kicserélése, kérésre vagy hivatalból, a polgármester rendelete alapján történik, amit közölnek a társadalmi segély új címzettjével, valamint a kicserélttel. Ha a címzett (titularul) kicserélését a család tagjai kérték, a polgármester döntését ezekkel is kell közölni.

A Petrom halasztott

A nemzeti olajtársaság, a Petrom elhalasztotta a 150 millió eurós eurokötvény kibocsátását, mert túl bizonytalannak tartja a tôkepiacokat a múlt heti Amerika-ellenes terrortámadás után - jelentette a Ziarul Financiar címû gazdasági lap kedden. Az újság szerint a bejelentést szeptember 11-e környékére tervezték, éppen arra az idôre, amikor a terrortámadás végül bekövetkezett. Elôzôleg sikeresnek ígérkezett a kibocsátás, és az ajánlat 50 millió eurós emelését is lehetségesnek tartották. A támadás után a román kötvények gyorsan olcsóbbodtak Európában, és a múlt hét végére a hétéves kötvények hozama már több mint egy százalékponttal több mint 11 százalékra emelkedett.

Határ menti együttmûködés

Aláírták a 2001. évi magyar-román határ menti együttmûködési megállapodást, amelyet az Európai Unió a PHARE- program keretében - az elôzô évekhez hasonlóan - 5-5 millió euróval támogat. Boros Imre, a PHARE- programokat koordináló tárca nélküli miniszter az MTI-nek elmondta: az országoknak járó 5-5 millió euró mellé társfinanszírozásként körülbelül ugyanekkora összeget biztosítanak az államok. A miniszter tájékoztatása szerint a magyar- román határ menti együttmûködés során elsôsorban a határátkelôket, a határôrizetet, a közös infrastruktúrát és a környezetvédelmi beruházások fejlesztését támogatják.

Ausztria kelet-európai beruházásai

A kelet-európai új osztrák beruházások 2000-ben 2,214 milliárd eurót tettek ki és ezzel rekordot értek el - derül ki az osztrák gazdasági és munkaügyi minisztérium "Külföldi közvetlen beruházások a reformállamokban 2000-ben" címû tanulmányából, amelyet kedden ismertettek Bécsben. A szerzôk szerint tavaly a kelet-európai reformországokba összesen 33,6 milliárd eurónak megfelelô összeget ruháztak be külföldiek újonnan, ami az elôzô évihez képest 15 százalékos növekedést és szintén rekordot jelent. Az osztrák közvetlen beruházásokból tavaly 1,016 milliárd euró Csehországba, 403,9 millió euró Lengyelországba, 209 millió euró Szlovákiába és 168,9 millió euró Szlovéniába került.

Izraeli támadás a Gázai övezetben

Harckocsiktól támogatott izraeli egységek két helyen is behatoltak a palesztin fennhatóság alatt álló Gázai övezetbe keddre virradóra. Az egyik támadás során az izraeli egységek mintegy 700 méter mélyen hatoltak be a palesztin területre Gáza városától délre, és talajgyalukkal leromboltak egy épületet. A másik támadás színhelye Refah mellett, az egyiptomi-izraeli határ közelében volt; itt is egy épületet romboltak le - írta palesztin biztonsági erôk tájékoztatása nyomán az AFP. Sebesülésekrôl egyik esetben sem érkezett jelentés.

Célegyenesben a Mars Odyssey

A földi irányítás utasította a Mars Odyssey amerikai ûrszondát, hogy kapcsolja be hajtómûveit és hajtsa végre utolsó pályamódosítását, amely már közvetlenül a vörös bolygóhoz vezeti az ûreszközt. Az utasítást vasárnap éjjel adták ki, és a jelek szerint a manôver sikerült. Az ûrszonda várhatóan október 24-én - közép-európai idô szerint - hajnalban érkezik meg a Marshoz, és megkezdi bolygó körüli keringését. A Mars Odyssey jelenleg céljától 11 millió, a Földtôl pedig 120 millió kilométerre van, de áprilisi indítása óta megnyúlt pályáján mintegy 450 millió kilométert tett meg eddig.

Tájfun és földrengés Tajvanban

A Tajvan szigetén végigsöprô Nari tájfun legalább 30 ember halálát okozta a fôváros térségében; további 15 ember eltûnt - jelentették be kedden a szigetország hatóságai. Az áldozatok a trópusi vihartól felkorbácsolt tengerben, illetve az összedôlô házak romjai alatt lelték halálukat. A szigetnek a vihartól leginkább sújtott középsô és északi részén közel 10 ezer embert biztonságosabb helyre kellett menekíteni az ítéletidôtôl fenyegetett otthonából. A sziget déli részét eközben földrengés rázta meg: a Richter-skála szerint 5,4-es erôsségû rengést észleltek kedden hajnalban. A földrengés középpontja 3,2 kilométere