|
LIII. évfolyam 211. (14871) sz. |
2001. szeptember 10., hétfõ |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Szászrégeni Benedek Elek-ünnepség
Szászrégenben tegnap délben Czirják Árpád érseki helynök celebrálta templombúcsús szentmise után a katolikus egyház hatásköre alatt mûködô árvaház parkjában leplezték le a nagy mesemondó Benedek Elek szobrát, Jorga Ferenc szobrász újabb alkotását. Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Maros megyei parlamenti képviselôk, Szászrégen RMDSZ szervezetének vezetôi, katolikus és református lelkészek, az egyházak hívei. Kórusmûveket a sepsiszentgyörgyi katolikus plébánia kórusa adott elô.
Pakó Benedek plébános-kanonok: - Benedek Elek eljött Szászrégenbe, hogy az árvaház udvarában mesét mondjon a gyermekeknek. A köréje mintázott két gyermek jelzi azt a figyelô sok ezret vagy milliót, akiknek ô mesél(t), meséivel belopta a gyermekek szívébe a varázslatos világot, a reménységet: a rossz fölött a jó diadalmaskodik egyszer. Kós Károllyal hazajött Erdélybe Trianon után, mert úgy érezte, nem menekülni kell az ôsi földrôl, miként közel 25o ezer ember tette. A hazát mi építjük meg magunknak, hont is mi teremtünk mindig. Hon csak ott van, ahol szülôföld van, Benedek Elek ezt akarta belevinni azoknak a lelkébe, akikhez hazatért.
Az eseményt Czirják Árpád érseki helynök is megtisztelte, többek közt a következôket mondotta: - Ha Kisbaconban, a családi sírkertben keresnénk Elek apót, nem találnánk. Csak porai vannak ott, mert ô maga feltámadva megdicsôült a nemzet tudatában. A nagy székely szellemet uralja, a tér és az idô korlátait, egyszerre jelen van a székelyudvarhelyi református kollégiumban, ahol tanult, jelen van a Cimbora gyermeklap szerkesztôségében, ahol dolgozott, jelen van a szellemi munka mûhelyeiben, a szülôfalu dûlôjében, ahol rendet vágott. Amikor 1929 szeptember 19-én elhunyt, egész Erdély gyászolta. Kisbacon népe írta koszorújára: A kis falu sír, siratja nagy fiát. Fennhangon hirdette, hogy Erdélyország akkor fog elveszni, ha felelôtlenül lemondunk róla. Ennek a földnek pedig nincs ára, mindennél többet ér.
Markó Béla szövetségi elnök: - Az elmúlt évtizedben lépésrôl lépésre hozzáfogtunk múltunk visszaszerzéséhez. A jövônket megszerezni máig nem tudhattuk, de a múltnak számos pillanatát ezekben az években nyilvánosan fölmutattuk. Avattunk szobrot hadvezérek emlékére, királyok, fejedelmek, lánglelkû költôk emlékére Erdély- szerte. Mondtunk lobogó szónoklatokat mindenek emlékére, és íme, különös eseménynek vagyunk a tanúi: egy szelíd, mesemondó székely embernek állítuk szobrot. Különös esemény ez, mert Benedek Elek kilóg a hadvezérek, királyok és lánglelkû költôk sorából, szelíd ember, aki tulajdonképpen nem is tett mást, mint mesét mondott nekünk. Azt gondolom, hogy Benedek Elek nélkül nem csak, hogy nem teljes a múltunk, nem azok lennénk, akik vagyunk. Hiszen királyok, fejedelmek, lánglelkû költôk utódai lehetünk mindannyian, de ha gyermekei vagyunk valakinek mindannyian, akkor azt gondolom, a nagy mesemondó ember gyermekei vagyunk. Ahogy megfogalmazták róla, ô volt a szembejövô ember. Ô volt az, aki Trianon után, amikor Nyugat felé indultak vagy megfutottak innen sokan, ha nem is magányosan, de kevés társával együtt elindult Kelet felé, visszaindult Erdélybe, ô volt a szembejövô ember, szembejött a sokakkal, és íme, nyolcvan esztendô múltán ismételten kimondható, hogy neki volt igaza. A szembejövô embereknek volt igazuk, hiszen könnyû szeretni a nemzetet, amikor ennek semmi akadálya, könnyû védeni az anyanyelvet akkor, amikor azt tôlünk senki elvenni nem akarja, de nehéz szeretni a nemzetet, védeni az anyanyelvet akkor, amikor azt el akarják venni tôlünk. Benedek Elek akkor szerette nemzetét, védte, ápolta anyanyelvét, amikor nagyon nehéz volt. Nagyon nehéz volt akkor is, nagyon nehéz ma is. Ezért vagyunk mindannyian Benedek Elek gyermekei, míg másoknak csak utódai, örökösei. De a rossz fölött gyôzni fog a jó, akár meséiben a legkisebb gyermek.
Az ünnepségen felszólalt még Kelemen Kálmán, a RMKDM elnöke, és Fodor Imre Marosvásárhely alpolgármestere. Jorga Ferenc alkotására, a szoboravató szászrégeni gyülekezetekre Nemes Árpád református lelkész mondott áldást.
A megyei tanács meghívásának tett eleget Bokros Lajos, magyar ex-pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója pénteken, amikor a Kultúrpalota kistermében értô közönség elôtt tartott elôadást Magyarország gazdasági helyzetérôl Közép-Kelet-Európa országai viszonylatában, illetve Románia gazdasági jövôképérôl, s euroatlanti integrációs esélyeirôl.
Elôadásában röviden összefoglalta Magyarország tízéves fejlôdésének tanulságait, kifejtette, milyen szerepe volt annak, a "Bokros- csomag" néven elhíresült stabilizációs programnak, amelynek máig tartó hatása van, s amely által, ma már egyértelmû, Magyarország mondhatni bármely szomszédjánál közelebb került az Európai Unióhoz.
Romániáról úgy vélekedett, hogy a politikai elit máig habozik, elfogadjon-e egy külföldi tôke alapú privatizációs programot. Kifejtette a kettôs örökség - a kommunista rezsim, és a rendszerváltást követô öt-hat év - zûrzavaros gazdaságpolitikájának lényegét, arra keresve és megadva a választ, hogy bár a költségvetési deficit például alacsonyabb, mint Magyarországon, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank újabb és újabb megszorító intézkedéseket követel a kormányzattól. A neves pénzügyi szakember szerint a teendô az exportorientált gazdasági növekedés elérése, a gazdasági szerkezetátalakítás, a reform és a privatizáció felgyorsítása, vállalkozóbarát környezet, s az ezeknek megfelelô jogi intézményi feltételek létrehozása, piacképesség elérése, stabil jogi és törvényhozási környezet kialakítása.
A fentebb említett kettôs örökség miatt, a gazdasági szerkezet megváltoztatása, s a vállalati szerkezet-átalakítás nehezebb, mint a környezô országokban volt. Ugyanakkor, a rendszerváltás utáni privatizáció késlekedése többletkárokat okozott. Bokros Lajos véleménye szerint a Nastase-kormány megpróbál felelôsen lendületet adni a privatizációnak, mégis sok szerzôdés nem valósul meg. Ennek egyik oka, hogy a Sidexhez hasonló irdatlan, veszteséges cégeket nehéz egyben eladni, ugyanakkor Kelet- Európában, úgymond, már "leosztották a kártyákat". Az igazi, komoly tôkebefektetôk már máshol telepedtek meg, a Romániába érkezô, nem eléggé megbízható tôkeerôs befektetôk diszkreditálják a privatizációt. Az is gátolja a folyamatot, hogy a kormányokat riasztják az átalakításokkal járó szociális feszültségek. Konklúzióként megfogalmazta: Romániának akkor van esélye az európai felzárkózáshoz, ha ezeket az intézkedéseket a politikai elit felvállalja, és tisztességesen megmagyarázza az embereknek, mi miért van. Ha nem teszi meg, akkor nem is tud olyan intézkedéseket hozni, amelyek a folyamatot megfordíthatják.
Lapunk azt kérdezte: az elôadó véleménye szerint mi lehetne Románia alternatívája, ha - mint látható, nem képes a határozott pozitív irányú kibontakozásra? Vagyis, lehet-e folytatni a már évtizedes tengôdést, vagy az egyetlen kilátás a gazdasági-pénzügyi csôd?
Bokros Lajos: Vannak olyan gazdaságtörténeti periódusok, amikor egy ország stagnál. Nem feltétlenül megy csôdbe, de az életszínvonal drámaian visszaesik. Bár a pénzügyi egyensúly most nagyjából rendben van, komoly terheket cipelünk tovább, szétporlad az infrastruktúra, s lassú hanyatlás következik be. Románia számára az lenne a reális alternatíva, ha annyira erôs az integrációs törekvés, hogy ez kikényszerít olyan léptékû intézkedéseket, amelyek aztán bizalmi tôke felhalmozásával kiránthatják az országot a tengôdésbôl.
Több ajánlást dolgoztak ki a magyar kormány számára azon, a szombaton befejezôdött konferencián, amelyet a romániai magyar felsôfokú oktatás címmel rendeztek Csíkszeredában.
Többek között kérték, hogy a különbözô intézményeknek adott támogatások mértéke a minôség függvénye legyen, és részesüljenek támogatásban a román állami oktatási intézményekben mûködô magyar karok, tanszékek, tagozatok is.
Azt ajánlották, hogy a magyar állami segítséggel létrehozott oktatási formák feleljenek meg a romániai elvárásoknak, honosítható diplomákat nyújtsanak; a kutatók támogatásának feltétele pedig a szülôföldön maradás legyen.
A dokumentum szerint a különbözô magyar felsôfokú oktatási intézmények már mûködô kihelyezett tagozatait le kell telepíteni, és integrálni kell a magánegyetemi struktúrába.
A tanácskozás résztvevôi olyan vendégprofesszori ösztöndíjak létesítését kérik a magyar kormányzattól, amelyek vonzóvá tehetik neves professzorok számára is a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) való oktatást.
A konferencia végkövetkeztetései között volt, hogy meg kell honosítani a magyar nyelvû agrár felsôoktatást Erdélyben is. Kecskés Mihály, a csíkszeredai konferenciát szervezô Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a konferencia fórumot teremtett a magyar nyelvû képzést is nyújtó romániai, erdélyi felsôfokú oktatási intézmények számára, hogy beszámoljanak munkájukról, eredményeikrôl, gondjaikról. Ugyanakkor feltérképezték az erdélyi egyetemek tanszékei és az anyaországi, illetve más államokban lévô tanszékek közötti együttmûködés lehetôségeit. - Nagyon fontosnak tartom, hogy az elszakított részeken - a Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban - tevékenykedô magyar professzorok is beszámolhattak munkájukról - hangsúlyozta az MPV elnöke, aki szerint igény mutatkozik az ilyen jellegû bemutatkozásokra. A mostani konferencián az MPV az EMTE csíkszeredai karaival kötött együttmûködési megállapodást. Kecskés elmondta, hogy november 9-én Nyíregyházán, a Kárpát-medencei magyar professzorok találkozóján a Sapientia - EMTE egészével szeretnének hasonló megállapodást kötni.
Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai karainak megbízott dékánja szerint az együttmûködési megállapodás olyan keret, ami a megmutatkozás lehetôségét biztosítja.
- Így világszerte tudomást szereznek arról, hogy Csíkszeredában van egyetem - hangsúlyozta a dékán, hozzáfûzve, hogy az együttmûködés ugyanakkor segít meghonosítani az egyetemi szellemet a felsôoktatási múlttal nem rendelkezô székelyföldi kisvárosban.
- Nem utolsósorban pedig a megállapodás lehetôséget nyújt lobbizni a magyar kormánynál, a különbözô szervezeteknél és testületeknél - mondta.
A kétnapos konferencia munkálatai a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kápolnájában zajlottak, mivel az EMTE csíkszeredai karai számára vásárolt szállodaépület átalakítása még nem fejezôdött be.
Kétnapos ünnepségnek adott otthont Kibéd a hét végén. A szombaton délben kezdôdött rendezvény elsô napján a Kisküküllô menti falu lakossága a falu nagyjaira: Seprôdi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezett. A közös emlékezést szombaton délután 15 órától ünnepi istentisztelet nyitotta meg, amelyen Falka Zoltán hirdetett igét, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismertette Madaras Gábor életét és munkásságát.
Madaras Gábor akkor is kibédinek számít, ha tulajdonképpen nem itt született és gyakorlatilag is többet élt e falutól távol. A nagyiklódi születésû Madaras Gábort a szülei és a gyerekkorában itt eltöltött idô azonban oly szorosan fûzte e településhez, hogy tulajdonképpen kibédinek számít. Bizonyítja ezt az is, hogy repertoárjának fontos részét képezték e vidék dalai, de az is, hogy a falu emlékszobát rendezett be tiszteletére.
Ezzel szemben Seprôdi János Kibéden született, és a ház, amelyben élt, ma is áll. Életútjáról az ünnepség keretében Nagy Ferenc, a Seprôdi János kórusszövetség elnöke tartott elôadást.
Míg Madaras Gábor fôként mûvészetével szerzett magának hírnevet és tette ismertebbé Kibéd nevét a nagyvilágban, addig Seprôdi János zenetudósi munkásságával tette ugyanezt. Nagy Ferenc szerint méltán tekinthetô Kodály és Bartók elôdjének.
Az ünnepet Mátyus Ilona, Dósa Dalma és Borbély Katalin szavalatai tették még ünnepélyesebbé.
Madaras Gábort és Seprôdi Jánost mind zeneszeretetük mind a közösségért való felelôsségérzetük is sorstársakká teszi. Tisztelôik koszorút helyeztek el a kibédi emlékház udvarán és a zenetudós lakóházán.
Délután a kibédi Seprôdi János Mûvelôdési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédô és Városszépítô Egyesület nyitotta meg tárlatát Békéscsaba anno címmel, amelyet az egyesület részérôl dr. Cserei Pál mutatott be. A város jellegzetes épületeit jelenkori fényképek és elmúlt korok képeslapjainak reprodukciói segítségével csodálhatta meg kibéd lakossága.
Este a kibédi ifjak és iskolások kulturális mûsora szórakoztatta az egybegyûlteket.
A vasárnapi sportdélutánt, a környezô települések futball-találkozóját és az esti tábortüzet még a változékony, olykor szomorkás kora ôszi idô sem tudta megakadályozni.
Csütörtökön a tápiószentmártoni Nyugdíjasok Klubja tagjainak egy csoportja érkezett Marosvásárhelyre. A belvárosi plébánián délben szentmisén vettek részt, melyen Csató Béla fôesperes köszöntötte ôket. Pénteken a Magányosok Klubja vendégeiként az építkezési tröszt éttermében szervezett együttléten Kopacz Imola pszichológus, a klub elnöke üdvözlô szavai után az ünnepi alkalomra összeállított szép mûsort nézték végig: Bíró Irén által vezényelt kórus, továbbá a klubtársak: Radványi Hajnal, Németi Ibolya, Viola Margit, Székely Árpád, Máthé Károly, valamint Kuti Irén közremûködésével, akik verset mondtak, énekeltek, hangszeren játsztak. "Honfoglalni jöttünk marosvásárhelyi klubtársaink szívében!" - fogalmazott képletesen üdvözlôjében Tóth János, Tápió-szentmárton polgármestere. Viszonzásként a vendégek is mûsoros elôadással rukkoltak elô, citera/gitárkíséretre "szabva" megzenésített Petôfi-verseket, karéneket adtak elô, szavaltak. Mindkét fél megilletôdötten fogadta egymás gazdag szellemi ajándékát. A kölcsönös úm. tárgyi ajándékozást meg a "kettôs" eredetû tombolatárgyak átvételét követôen aztán jöhetett a bál, az igazi vigalom. Két táncforduló között sikerült szót váltanunk a klubjukról az elnök asszonnyal, Kovács Pálné Máriával. Négy éve alakult meg csupán a klub - tudtuk meg - jobbára termelôszövetkezeti tagokból, olyan magányosokból, özvegyekbôl, akik nem csak dolgozni, hanem nótázni, szórakozni is szeretnek. Elfogadjuk a másságot - biztosított az elnök asszony. Munkánk alapja a kölcsönös tisztelet/bizalom. Célunk a lelki kapcsolatok kiépítése és ápolása. És ha már e gondolatnál tartunk - folytatta - annyit mondanék még el a marosvásárhelyiekkel szövôdött kötelékeinket illetôen, hogy akkora szeretettel vesznek körül bennünket, úgy tudnak megköszönni mindent, annyira természetesen, hízelgés és pózolás nélkül, hogy mindez és így csak szívükbôl fakadhat. Hiszem, hogy a mi egymásra találásunk életre született!
A marosszentkirályi Garofita szabadidô-parkban sporthorgászversenyt rendeztek vasárnap délelôtt. A rossz idô ellenére már a kora reggeli órákban több száz fiatal tolongott a feliratkozásnál. A gyerek- és ifjúsági kategóriában 131-en versengtek, míg a felnôtteknél alig 24-en próbáltak szerencsét. Uifalean Marcel, a Doralex kereskedelmi társaság ügyvezetôje elégedetten nyilatkozott. Szerinte a harmadik horgászverseny sikeresnek bizonyult. A szerencsés nyertesek közt 5 millió lejt osztottak ki díjként.
Magyarországi támogatással alternatív magyar nyelvû oktatás indul az idei ôsztôl a romániai Bákó megye csángók lakta vidékén .
Ezt a formát az teszi szükségessé, hogy a magyarországi és nemzetközi erôfeszítések ellenére Romániának ebben a térségében továbbra sem indul magyar nyelvû állami oktatás. Ebben a helyzetben a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával hét moldvai településen, tizenkét pedagógus irányításával indul alternatív oktatás.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szerint ez a megoldás elsô lépésnek tekinthetô az állami magyar nyelvû tanítás majdani beindítása felé.
A magyar minisztérium kilencmillió forintos támogatást nyújt. A csángómagyar oktatási program végrehajtására az NKÖM és a magyar oktatási tárca a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) kérte fel, amely szakmai és gazdasági szinten egyaránt koordinálja a hosszú távú projektet. A programot a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége (MCSSZ) képviselôibôl és a moldvai oktatást biztosító pedagógusokból álló csapat pályázta meg a magyar minisztériumoknál.
A kilencmillió forintos keretet egyéves futamidôre folyósították, belôle fedezik a tanárok, taneszközök, albérletek költségét.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének Állandó Bizottsága májusban kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára a moldvai csángók ügyében. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvû oktatás lehetôségét.
Ezzel szemben a román hivatalos szervek négy hónappal az ET isztambuli konferenciája után is azt keresik, miként lehet kijátszani a testület ajánlásait.
7z elkövetkezô hat hónapban fog eldôlni, hogy milyen formában történik a NATO további bôvítése - jelentette ki Chris Donelly, a NATO- fôtitkár közép- és kelet-európai tanácsadója.
- Az észak-atlanti szövetség - az Európai Uniótól eltérôen - nem kizárólag annak alapján dönt egy új tag felvételérôl, hogy az teljesített-e vagy sem bizonyos feltételeket - hangsúlyozta Donelly az Adevarul címû lap szombati számában megjelent interjúban. Objektív és szubjektív feltételek vannak: minden jelölttel szemben alapvetô elvárás, hogy a szövetség új tagja hozzájáruljon az általános biztonsághoz, de az már szubjektív megítélés alá esik, hogy ennek a feltételnek miként tesz eleget - említette példaként.
Donelly az elvárt feltételek között jelölte meg a katonai kritériumokat, a lakosság felkészítését a NATO-tagság elfogadására, azt a politikai szándékot és képességet, hogy az adott ország külföldre küldjön katonákat, kezelni tudjon nehéz helyzeteket. Az általános biztonsághoz való hozzájárulásnak fontos része, hogy adott országnak milyen kapcsolatai vannak szomszédaival - tette hozzá a tanácsadó.
Donelly szerint Románia csatlakozási stratégiája nagyon jó. A kérdés az, hogy végrehajtásához rendelkezik-e a szükséges anyagi és humán forrásokkal. Ennek elôteremtését nehéznek, de nem lehetetlennek nevezte.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem elegendô bizonyos feltételeket adott idôre megfelelôen teljesíteni: az elvárásoknak folyamatosan eleget kell tenni, mivel a szövetséghez történô csatlakozás "nem a vége, hanem a kezdete a folyamatnak".
Maradjunk abban: mindenki számított arra, hogy botrány lesz a Magyarország-Románia összecsapáson, s nem feltétlenül a sportbéli rivalizálás okán. A Népstadion közönségének "kemény legénysége", elsôsorban a Ferencváros és az UTE szurkológárdája nem is kímélte sem a rivális - mintegy 500 fôs, fôleg a Dinamo szurkolóiból álló - nézôtábort, sem az ellenfél játékosait, sem a szomszédos ország himnuszát, sem a népét, az egyszerûség kedvéért a maga teljes egészében. A skála széles volt, a trianoni igazságtétel követelésétôl olyan keményebb kifejezésekig, amelyek nemigen jelenhetnek meg egy újság hasábjain, s a "bátrabbak" füstbombák dobigálásától sem riadtak vissza. No de, nehogy valaki azt gondolja, hogy a román szurkolók adósai maradtak a helybélieknek. A magyaroknak is kijárt a gyalázkodásból, s a magyar himnusznak is a füttybôl, ahogy kifért mind az 500 torokból. S ezzel akár napirendre is térhetnénk az ügy fölött, ha mindez megmaradt volna a stadionban. Sajnos a találkozót azonban kisebb-nagyobb incidensek is megelôzték, utcai verekedésben gyakorlott skinheadek vadásztak a vendégszurkolókra, s néhány román rendszámú autó ablaka is betört, köztük az Antena 1 stúdiójáé.
Gheorghe Hagit, a román válogatott kapitányát eme utóbbi televízió riportere meg is kérdezte a találkozó utáni sajtótájékoztatón: mit szól ahhoz, hogy a magyar közönség az egész mérkôzést végig "cigányozta"? Hagi válasza a lehetô legdiplomatikusabban szólt: kisebbségrôl van szó - mondta -, olyan emberekrôl, akiknek nincs sok eszük; kár lenne felfújni a dolgot. Ô egyébként rendkívüli módon elégedettnek nyilatkozott a fogadtatásról, s meg is köszönte a budapesti tartózkodás kiváló feltételeit.
Nos, vitatkozhatnánk Hagival, hogy mennyire nem érdemes foglalkozni a futball-huliga-nizmussal, egy azonban tény: aki ülepét mutogatja az ellenfél himnusza eljátszásakor annak valóban nincs sok esze. S ebben egyik szurkolótábor tagjai sem különbek. Még kevesebb esze van annak, aki az ellenfél "bandatagjainak" fizikai bántalmazásában látja egy-egy mérkôzés alkalmával a legnagyobb szórakozást. A legkevesebb esze azonban talán annak van, aki azt hiszi, hogy ez sajátosan magyar-román jelenség, aki elfelejti, hogy két héttel korábban a német szurkolókkal is alaposan összeverekedtek a magyar huligánok, s megteszik minden vendégcsapat szurkolójával, ha lehetôségük nyílik rá. Annak, aki egyenlôséget tesz a magyar nép és néhány száz, esetleg néhány ezer (ami sajnos elég nagy szám) agyalágyult közé, s ezt a bukaresti sajtóban megfelelô módon felfújja. Annak, aki rögtön politikai ügyet kovácsol egy egyszerû köztörvényes bûncselekménybôl, annak, aki csupán a magyar-román meccs alkalmával vedlik szurkolóvá, hogy diplomáciai képviselet elleni tüntetéssel demonstrálja hazafiságát.
Amikor 1998-ban néhány német idióta nyomorékká vert egy francia rendôrt Lensban, Európában senkinek sem jutott eszébe, hogy a német revizionizmus intézett támadást a francia nemzet ellen. Azt csupán X.Y. német szurkoló tette, akit ezért jogi úton felelôsségre vontak. Ha a török és angol szurkolók késelik egymást valahol, senki nem a volt gyarmati háborúk folytatásaként értékeli az ügyet. Mert Európában - sajnos - a futballt szinte mindenhol erôszak kíséri. Verekednek az angolok, verekednek az olaszok, a hollandok, a németek, a franciák és - folytassuk a sort? - a magyar szurkolók is. Ha azonban történetesen éppen a románokkal teszik, akkor a bukaresti lapok mindjárt nagybetûkkel, s megfelelô csavarintos logikával tálalják az esetet.
Mint magyar, nem igazán vagyok büszke a magyar szurkolók viselkedésére. A pesti sportsajtó sem az. Ha a helybéli szurkolók kiviselik magukat, hát megírják - ezúttal is megtették. A bukaresti sajtóban azonban egy vesszôt sem olvashatunk arról, ahogy a román szurkolótábor élenjárt a provokálásban. Ôk - így a "pártatlan" tudósítás - sportszerûek voltak. Hogy ez minek minôsül, ítéljék meg önök.
• Budapesten Magyarország-Románia mérkôzést élôben megnézni, alighanem életre szóló élmény minden erdélyi futballbarát számára. Következzen alább néhány élménymorzsa.
Budapest nem igazán égett a találkozó lázában. A metróban itt-ott lehetett ugyan látni néhány férfit, akik a sportrovat olvasásába mélyedtek, ám egyetlen plakát sem hirdette, hogy a városban vb-selejtezô mérkôzést rendeznek, s a néhány beavatotton kívül nem is igen érdekelte az embereket a téma.
Szombattól a mérkôzés napja reggeléig csupán 188 jegy kelt el, ami gondolkodóba ejtette a rendezôket, hogy teljesen kihalt stadion elôtt lesz a találkozó. Két órával a mérkôzés kezdete elôtt nyíltak meg a kapuk, de a szurkolók elsô csoportjai csupán egy órával a kezdet elôtt jelentek meg a lelátókon. A stadionban - a pesszimista jóslatok ellenére - az elsô sípszóig lassan mégis tízezer nézô foglalt helyet.
*
Rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket ígértek a rendezôk a találkozó elôtt, a tapasztalatunk azonban az volt, hogy nem volt nehéz bármiféle tiltott tárgyat bevinni a stadionba. Elvileg például füstbombát sem lehetett volna bevinni, mégis ilyen szerkezet okozott majdnem galibát a találkozó 9. percében. A magyar kemény magból kirepülô petárda egy biztonsági személyt sebesített meg, alig egy perccel késôbb a román szektorban gyúltak görögtüzek. Szerencsére a biztonságiaknak csírájában sikerült a készülô nagyobb konfliktust elfojtani.
*
A találkozó elôtt ismeretlen telefonáló bejelentette: bombát helyeztek el a vendégek öltözôjében. A helyiséget átkutatták, bombának híre-hamva sem volt. A riadalomnak pedig legfeljebb a füstje volt nagy...
*
A román csapatban nagy meglepetésnek számított Sabau visszahívása. Róla szólva, a stadion hangosbemondója is külön kihangsúlyozta, hogy a tavaly még a harmadosztályban focizott, ezért visszatérése ritkaságszámba megy. Még nagyobb meglepetés azonban, hogy a veterán focista a mezôny egyik legjobbja volt. Labdakezelése magabiztos, átadásai precízek, védekezési játéka tökéletes. Azok, akik visszahívásának hírét megmosolyogták, csattanós választ kaptak arra, hogy miért volt rá szükség.
*
A legveszélyesebb magyar játékosnak Mátyus bizonyult, a szerencse azonban elkerülte a balhátvédet. Ha a 20. percben fejese nem a kapufát találja el, hanem néhány centivel beljebb megy, a találkozó talán másként alakul. Ugyanô fejelt jó helyzetbôl fölé két perccel késôbb. A mérkôzésen Lobont rengeteget bizonytalankodott, ám "besegítettek" neki a magyar csatárok: a 35. percben Korsós Attila, a 48. percben Horváth, míg a 87. percben Tököli találták telibe a román kapuvédôt.
*
A mérkôzést körítô hisztériakeltésnek semmi nyoma nem volt a küzdôtéren. Annak ellenére, hogy Hugh Dallas felmutatott néhány sárga lapot, sportszerûség uralkodott a pályán. A találkozó elôtti "gyepvizitkor" a két csapat játékosai üdvözölték egymást, sôt Munteanu és Mátyus percekig elbeszélgettek. A normalitás állapota azonban nem hír, nem "adja el az újságot".
*
A sajtópáholyban nem csupán a magyar és a román újságírók voltak jelen, több semleges tudósító is eljött, köztük ketten egyenesen Japánból érkeztek a budapesti mérkôzésre. A vb házigazdái - népükre jellemzôen - semmit sem bíznak a véletlenre a szervezésben, melynek a hangulati elôkészítés is a része: a japán közönségnek ismernie kell a hazájába potenciálisan érkezô résztvevôket.
*
A találkozón a skót Hugh Dallas bíráskodott, ô utoljára a magyar csapatot a Norvégia - Magyarország (3-0) mérkôzésen vezette. Mivel azóta is gyengélkedik a magyar labdarúgás, a Nemzeti Sport újságírója nem tudta kihagyni a poént: A csapat rossz sorozata még a végeérhetetlen Dallas filmsorozaton is túltesz.
*
A találkozót követô sajtótájékoztatón csupán a román újságíróknak volt kérdezô kedve, s leginkább Hagitól érdeklôdtek. Volt egy kérdésük azonban Gellei Imréhez is: Megtesz-e mindent a magyar válogatott, hogy Olaszországban gyôzzön? Természetesen - hangzott a válasz. Ha nem egyébért, a magyar csapat tagjainak önbecsülése okán is. Sokan mosolyogtak, Hagi meg is jegyezte, hogy szorítani fog nekik. Kicsit késôbb azonban elmondta, hogy nem hisz a csodákban, a második helynél nem álmodik többrôl.
*
Ami pedig a magyar nemzeti tizenegyet illeti, már rég nem álmodik egyébrôl, mint hogy egyszer talán ismét régi fényében tündököl majd. Gellei Imre sem reménykedik, hogy az Olaszország elleni találkozó után folytathatja a kispadon, a szövetség vezetôi Bicskei utódját keresik. Az egyik, akit megkerestek, nem más, mint Bölöni László. Az ajánlat minden bizonnyal nagyon vonzó, ám Bölöni biztosan nem kívánja, hogy Európában komolytalannak könyveljék el, ha két csapatot is otthagy három hónap leforgása alatt, látszólag puszta szeszélybôl.
Magabiztosan gyôzött a nôi A-osztályos teke csapatbajnokság második fordulójában saját arénájában a marosvásárhelyi Romgaz- Elektromaros. Noha páronként csupán 4-2-re múlták felül a Conpet Ploiesti csapatát, a 176 fás különbség mindennél beszédesebben szól a hazai fölényrôl.
A legjobb teljesítményt Daniela Sopterean nyújtotta 496 fával, míg ôt a csapat veteránja, Doina Baciu követte 471 fával. A csapat valamennyi tagja meghaladta a 400 fát, ami a hamarosan következô németországi világkupa perspektívájából reményekre jogosít. Igaz, Seres Sándor érdemes edzô szerint az ottani gyôzelemhez legkevesebb 450 fa átlagra lesz szükség.
A csapat további tagjainak eredménye: Stanca Cismas 453 fa, Duka Tilda 448 fa, Máthé Julianna 403 fa, Sopterean Carmen 400 fa.
A csapat jövô hét végén nem játszik, a 3. fordulóból már lejátszotta elôrehozva a mérkôzését (Buzauban nyert), legközelebb ismét saját arénájában lép pályára, szeptember 19-én, szerdán, amikor a testvércsapat, a medgyesi Gaz Metan látogat Marosvásárhelyre.
A világkupát október 17-20-án rendezik a németországi Viernheimban.
A vb-selejtezôk 8. európai csoportjában Románia budapesti gyôzelmével eldôlt, hogy Olaszország mellett Románia is továbbjut a csoportból, míg a grúzok gyôzelmének a litvánok ellen már nincs jelentôsége. Az egyetlen nyitva maradt kérdés, hogy mely csapat végez az elsô helyen, és melyik lesz a második, további osztályozóra kényszerített együttes. Ahhoz, hogy Románia megnyerje a csoportot, gyôznie kell a grúzok ellen, ugyanakkor a magyaroknak is nyerniük kell Olaszországban. Íme tehát az a paradox helyzet állt elô, hogy a román szurkolók Magyarországnak fognak szorítani, még akkor is, ha valós esély a magyar gyôzelemre igencsak kevés van. Gellei Imre, ideiglenes szövetségi kapitány ünnepélyesen megígérte a magyar-román mérkôzést követô sajtótájékoztatón, hogy csapata mindent megtesz a gyôzelemért, ami logikus is, hisz saját presztízsükért harcolnak elsôsorban. Hagi mégis máris inkább az osztályozóra készül, s a grúzok elleni találkozót egyfajta elôkészületi mérkôzésként kezeli a (99%-ban) szlovénok elleni osztályozóra.
Eredmények:
Magyarország - Románia 0-2
Grúzia - Litvánia 2-0
Az utolsó játéknap találkozói (október 6.):
Románia - Grúzia
Olaszország - Magyarország
4. Herlitz-Mobex kosárlabda-kupa
Az idei Herlitz-Mobex idényfelvezetô barátságos férfi kosárlabda turné egyben a felújított sportcsarnok felavatását, az új eredményjelzô tábla, illetve a hozzá tartozó kronométer, a 24 másodpercet mérô órák elsô próbáját is jelentették.
A terem padlóját ezúttal nem festették le különbözô színekkel, a natúr fafelületet vonalazás után többnyire színtelen lakkal vonták be, kivételt a három másodperc felület és kezdôkör jelent, melyeket sötétebb lakkal borítottak. Öröm nézni, ahogy mutat, reméljük, nem engedik hogy felelôtlen használók (akik mondjuk vasalt talpú cipôvel lépnek rá) rövid idô alatt tönkretegyék.
Az új tabellán az eredmény mellett látható a maradék idô, feltüntethetô a szabálytalankodó játékos száma, illetve, hogy hányadik szabálytalanságát követte el, valamint állandóan jelen van rajta a csapatonkénti szabálytalanságok száma is. Láthatók természetesen az idôkérések, valamint az, hogy hányadik játékrészben járunk. A 24 másodperces táblákat a palánk tetejére szerelték, rajta hatalmas számokkal követhetô a maradék támadásidô, de leolvasható róla az összidô is.
A turné egyben a táblát kezelô személyzet elsô próbája is volt, hisz a lehetôségekkel ôk is csak most ismerkednek, a tábla mûszaki leírásának fordítása most van folyamatban. A Schelde márkájú tabellának egy kiterjedtebb változatán lehetôvé vált volna a két csapat játékosai nevének felsorolása, mellettük a szabálytalanságok, a szerzett pontok számával, ez azonban további 2000 márkába került volna, s ez az összeg nem állt rendelkezésre. Ez a kiegészítés azonban utólag is beszerezhetô és felszerelhetô, ha erre majd rendelkezésre áll a szükséges pénz. Nemzetközi mérkôzések szervezésére például ez is feltétel.
Ami pedig magát a kosárlabdát illeti, nos azt az idény elôtti felkészítô mérkôzések hangulata jellemezte. Az edzôk a teljes keretet pályára küldték, minden változatot és taktikai húzást kipróbáltak, a játékvezetésnek pedig a nagyobb hibákat is szó nélkül elnézték. Ilyen szempontból a regisztrált eredmények nem mérvadóak. A Herlitz- Mobex játéka itt-ott komolyan nyikorgott (fôleg a Kolozsvár csapata elleni mérkôzésen), ám a szükséges következtetéseket levonhatta belôle Mihai Corui edzô. További lehetôség a készülésre a zalaegerszegi nemzetközi turné, melyre kedden utazik el a csapat, míg a bajnokság elsô fordulóját szeptember 22-én rendezik, amikor a marosvásárhelyi együttes a nagyszebeni CSU csapatát fogadja.
A 4. Herlitz-Mobex kupát egyébként éppen ez a nagyszebeni csapat nyerte. Eredmények: Nagyszeben - Kolozsvár 85-84; Herlitz-Mobex - Brassó 91-84; Nagyszeben - Brassó 89-76; Herlitz-Mobex - Kolozsvár 64-81; Kolozsvár - Brassó 94-69; Herlitz-Mobex - Nagyszeben 69-93. A turné végsô állása: 1. Nagyszeben 6 p. 2. Kolozsvár 5 p. 3. Herlitz-Mobex 4 p. 4. Brassó 3 p.
Augusztus végén, szeptember elején a bukaresti Steaua szervezésében került sor a felnôtt szabadfogású birkózó csapatbajnokság 3. fordulójára. A versenyen egyéni sportolóként indult a Muresul még ifjúsági korú 63 kg-os versenyzôje, Maki Levente is. Maki kiválóan szerepelt, a súlycsoportjában induló kilenc birkózó között a legjobbnak bizonyult, és megnyerte a versenyt. A sportoló edzôje Márton József.
A szuperliga következô fordulóját Motruban rendezik 2001. október 12-14. között, ahol Marosvásárhely képviseletében ismét Maki Levente lesz jelen, illetve valószínû a veterán Ballai Sándor indulása is 130 kg-ban.
A hatvanas évek marosvásárhelyi labdarúgásának egyik meghatározó egyénisége, Sikó Árpád mesélte el röviden a Népújság olvasói számára karriertörténetét.
- Gyermekként nem csak a foci, de a jégkorong is szeretett szórakozásaim közé tartozott. Játszottam is - ifjúságiként - a város csapatában, sôt 1959-ban Kézdivásárhelyen ifjúsági országos bajnokságot is nyertünk. Sajnos azonban, mert nem volt mûjégpálya, a jégkorongot akkoriban csak kiegészítô sportágként mûveltük, az év legfeljebb két hónapjában, a fennmaradó három évszakot a labdarúgás töltötte ki.
1956-ban kezdtem el a labdarúgást, amikor a Vointa ificsapatába igazoltak le, ahol Kiss Árpád volt az elsô edzôm. 1958-ban, tizenhat évesen kerültem a felnôtt csapatba, mely akkor a kerületi bajnokságban szerepelt (megfelel a mai C-osztálynak). A csapattal 1960-ban megnyertük az osztályozót, s bekerültünk a B-divízióba, mellyel a megye reprezentatív csapatává váltunk, hisz ugyanabban az évben esett ki a B-osztályból az MTE. A csapat Muresulra változtatta a nevét, úgy vett részt a bajnokságban. Számos kollégám között ott volt abban a csapatban: Vakarcs Domi, Gierling Gyuri, Józsi Dezsô, Boros, Bartók, Balázs, Vass, Végh, Selymes, Hajdú, Tuzson, Nagy Miki, Kiss Madocsa, György.
1964 nyarán megalakult az ASA, s a futball szakosztály vezetését a volt CCA és a román válogatott volt kiemelkedô játékosa Bóné Tibor vette át. Vele, mint csapatkapitány nagyon jól egyeztem, kiválóan együttmûködtünk a csapat megszervezésében és a játékostoborzásban. A közös munka 1967-ben hozta meg a gyümölcsét, amikor megnyertük a B-osztály III. csoportját és feljutottunk az A-divízióba. Még mindig nagyon szívesen emlékezem a bajnokság utolsó mérkôzésére, mellyel biztosítottuk a feljutást. Temesváron 1-1 arányú döntetlenre játszottunk, a házigazdák számára Bungardean, a mi részünkrôl Titi Dumitriu volt eredményes.
Az elkövetkezô években az A-osztályban nagyon jól szerepeltünk. A stadion mindig tele volt, 10-15.000 szurkoló buzdított mérkôzésrôl mérkôzésre, kiváló hangulat uralkodott a stadionban, s több esetben a legjobb csapatok, a Dinamo, a Steaua, a craiovai Universitatea, a kolozsvári U, a brassói Steagul Rosu is vesztesen hagyták el a vásárhelyi játékteret. A csapat tagjai voltak: Bay, Sólyom, Bartók, Sleam, Balázs, Tóth Feri, Czakó, Ispir, Tîmpanaru, Csutak, Dodu, Lungu, Nagy Miki, Muresan, Pavlovics, Ráksi, Dumitriu és nagyon sokat ígérô fiatal tehetségek: Hajnal, Kanyaró, Mikó és Lukács.
Az 1960-1970-es idôszakban, amikor a város reprezentatív csapatában játszottam, 250 alkalommal léptem pályára a B-osztályban és 110 esetben az A- osztályban, s számos gólt szereztem, többet tizenegyesbôl. A szerénység mellôzésével azzal büszkélkedhetek, hogy ebben az idôszakban soha nem voltam tartalék, és soha nem cseréltek le. Nagyon büszke vagyok arra is, hogy 1968-ban, közvélemény- kutatás eredményeképpen a megye elsô tíz sportolója közé kerültem, mint egyedüli labdarúgó, s sokáig a román válogatottnál is szóba került a nevem, mikor olyan játékosok voltak ott a posztomon, mint Dinu, Radu Nunweiller, Naftanaila, Ivan.
1970-ben saját elhatározásomra visszavonultam. A Metalotehnicánál alkalmaztak, ahol a szállítási osztályt vezettem, de mellette a vállalat labdarúgó csapatát is irányítottam. Sokat segített ebben a tevékenységemben az akkori igazgató Pethô Áron, majd utódja, Kiss Albert.
A csapattal 1980-ban megnyertük a megyei bajnokságot, majd a CFR Suceava ellen az osztályozót a C-divízióba jutásért, ahol 1992-ig, amíg anyagilag a város és vállalat elfogadható szinten tudta tartani az együttest, megszakítás nélkül mûködött. A csapat megszünte után visszavonultam a sportélettôl.
Ami pedig a jelenlegi marosvásárhelyi labdarúgást illeti, a jobb szereplés érdekében a vezetôségnek pénzt, a játékosoknak komolyságot és odaadást kívánok.
Sikó Árpád a marosvásárhelyi labdarúgás egyik legtehetségesebb futballistájaként vonult be a város sporttörténetébe. Fia, aki továbbvihetné tehetségét, nincs, van viszont egy lánya, aki biológia szakon szerzett diplomát. Kívánunk neki egészséget és nyugodt életet.
Mindkét gól a mérkôzés utolsó perceiben esett. Elôször a szovátai csapatkapitány, Györgyi fejelte a kapu jobb hosszú sarkába Luca mértani pontosságú beívelését, majd a házigazdák nagy örömére Roiban juttatta ugyancsak fejjel a labdát Fodor kapujába, Sabau beadásából.
Mindaddig kemény harcot vívott a két együttes, szoros emberfogásra rendezkedtek be, s ezért a befejezés sem sikerült. Bucur játékvezetô megengedte a kemény játékot, noha öt sárga lapot kiosztott a mérkôzésen.
A helyzeteket tekintve a szovátaiak álltak közelebb a gyôzelemhez, hisz a 3. percben Györgyi, a 39. percben Sacelean, a 40. percben Takács lehetett volna eredményes. A 63. percben Sacelean hagyja ki a legnagyobb helyzetet, amikor kisodródik, így csak szögletet tud kiharcolni. A házigazdák részérôl a 16. percben Roiban lövését menti Fodor, míg ugyanô tornássza szögletre a 21. percben Chiper lövését. Emellett Szántó lövése érdemel említést a 83. percben. A radnótiak a labdával egészen a hálóig akartak jutni, ezért építkezésük erôsen sántított.
FC Radnót: Bunea - Marian (56. p. Meghesan), Fodor I., Persa (79. p. Szántó), Moldovan I., Precup, Sabau, Stînga, Ilca (68. p. Rusu), Roiban, Chiper.
Szováta: Fodor L. - Takács, Moldovan Cr., Molnár, Csoma Alpár (79. p. Tóth), Csoma Ferenc, Gáll (65. p. Jeremiás Z.), Luca, Sacelean (73. p. Kiss A.), Györgyi, Auras.
Az ifjúságiaknál: FC Radnót - Szováta 3-0.
Augusztus második felében három sportágban, labdarúgásban, atlétikában és céllövészetben szervezték meg a marosvásárhelyi garnizon egyenruhás alkalmazottjai számára a Rendôrség-kupát, mindegyik szakágban kilenc csapat részvételével.
Labdarúgásban két csoportot állítottak össze, melyek keretében mindenki mindenkivel játszott, majd a második helyezettek a 3. helyért, míg a két csoportelsô a döntôben találkozott. A kisdöntôt a polgárôrség csapata a csendôrséggel vívta, az elôbbiek szerezvén meg a 3. helyet. A két csoportelsô augusztus 28-án, az ASA víkendtelepi pályáján játszott a kupáért. A megyei rendôrfelügyelôség a marosvásárhelyi rendôrséggel csapott össze, s mindkét csapatban voltak felsôbb osztályokban is megfordult labdarúgók. A színvonalas mérkôzés 90 perc után 2-2-re végzôdött, ám a hosszabbításban (az aranygól-szabályt nem alkalmazták) a megyeiek két további gólt szerztek, s ezzel megnyerték a kupát. Gólszerzôk: Belean, Dumbraveanu, Marcu és Pilu, illetve Farcas (kétszer).
Atlétikában a ligeti stadion salakpályáján két próbában mérték össze az indulók az erejüket: 100 és 1500 méteres síkfutásban, minden csapatban kilenc taggal. Az összesítés alapján a tankdandár vitte el a pálmát, a börtönôrök és a polgárôrség válogatottja elôtt.
Céllövészetben csapattagonként 2x10 lövést követôen, a legjobbnak a megyei rendôrfelügyelôség bizonyult, ôket a börtönôrök és a tankdandár követték.
Nagy ambíciók feszültek egymásnak a B- osztály elsô fordulójában lejátszott Unirea Marosvásárhely -, Medve-tó Mobalex Szováta mérkôzésen. Nem csak azért, mert megyei rangadónak számított a találkozó, de azért is, mert a két csapat kispadján korábbi csapattársak, Ioan Furnea (Unirea) és Bukaresti József (Szováta) ültek, s szovátai csapatban három volt ASA-játékos (Muresan kapus, Florea és Bogdan) kapott helyet, a vásárhelyiek jó ismerôsei.
Sajnos az el-elszabaduló indulatoknak a kolozsvári játékvezetôi páros nem tudott gátat szabni, sôt fokozták is azokat szakszerûtlen, a szabályokat idônként teljesen figyelmen kívül hagyó tevékenységükkel. Röviden: szétfújták a meccset. Szerencsére a két együttes tagjai túl jól ismerik egymást ahhoz, hogy nagyobb incidensre sor kerülhetett volna.
A mérkôzés a 25. percig rendkívül kiegyensúlyozott volt, a két csapat fej-fej mellett haladt, talán annak is köszönhetôen, hogy Szováta sorban négy hétméterest is kihagyott. A vásárhelyiek tapasztalatlansága pedig abban nyilvánult meg, hogy a 15. perc körül a szovátaiak csupán három mezônyjátékossal voltak a pályán, mégis gólt szereztek Bukaresti László révén, míg az Unirea játékosai kétszer is hibáztak ugyanekkor.
Az utolsó öt percben a szovátaiak nagyobb tapasztalata (fôleg az ASA volt játékosai által) diadalmaskodott, 16-16-ról sikerült 20-16-ra elhúzniuk, s így megszerezték a nagyon értékes idegenbeli gyôzelmet.
Unirea Marosvásárhely: Nicoara (Fechete) - Chibulcutean 2, Muresan 1, Iovitoiu 1, Pâra 10, Evi 2, Lengyel 1 (Amza, Rusu, Kis János).
Medve-tó Mobalex Szováta: Pintya (Muresan) - Florea 6, Bogdan 3, Bukaresti L. 3, Katona 5, Szászbíró 1, Sipos 2 (Arros, Kulcsár, Kiss József, Kutasi).
Vezették (rengeteg hibával): Pop Dan és Potoara Cristian (Kolozsvár).
*
Szombaton megkezdôdött a férfi A-osztályos bajnokság is. A segesvári Kézilabda Klub Szatmárnémetiben a helybéli Unio ellen lépett pályára. A segesváriak 19-17 arányban gyôztek, melyben oroszlánrésze volt a csapat kapusának, Adam Raulnak, valamint a legjobb mezônyjátékosnak, Palló Imrének.
A Muresul ifjúsági kerekezôje, Pop Gabriel Sorin megvédte ifjúsági bajnoki címét az országúti hosszútávú kerékpározásban. A bajnokság 6. és befejezô szakaszán, Brailán, Berekméri Csongor edzô tanítványa 57 induló közül a második helyen végzett a hosszútávú versenyen és az háztömb körüli futamban is, ám az elôzô szakaszokon megszerzett elônyét megtartva, így is országos bajnok lett. Ne feledjük azt sem, hogy épp a marosvásárhelyi szakaszon hiányzott, mert egy nemzetközi versenyen volt jelen.
Székely József, egy másik marosvásárhelyi versenyzô a brailai háztömb körüli futamban a 3. helyen végzett, míg az összetettben Páll András csak alig maradva le a dobogóról a 4. lett, Székely József pedig összetettben a 10. helyet szerezte meg.
Pop Gabriel jelenleg a lisszaboni világbajnokságra készül, ahol a hosszútávú versenyen vesz részt. Noha joga lenne indulni az idômérô futamon is, edzôjével úgy ítélték meg, hogy nagyobb eséllyel versenyezhet az elôzô számban, ahol Berekméri Csongor akár az elsô tíz között is el tudja képzelni versenyzôjét. Ha ez sikerülne, a román kerékpározás számára kivételes eredmény lenne. A világbajnokságot október 8-14. között szervezik, addig Pop további formaellenôrzô versenyeken indul, így Törökországban egy ifjúsági kupán, majd Budapesten a Csepel-kupán és Budapest Nagydíjon áll rajthoz.
Vasárnap rendezték meg Nagyváradon a helybéli Activ sportegyesület által szervezett Activ-kupát. A versenyre 24 bel- és külföldi klub több mint 300 versenyzôje nevezett, Románia képviselôin kívül jelen voltak a magyar, horvát és olasz karatézók is.
Marosvásárhelyrôl a Mobil SE sportolói vettek részt, Veselovsky Zsolt és Turza István edzô irányításával. A Mobil SE sportolói a következô eredményeket érték el: Nemes Katalin Dalma a 9-11 éves lányok mezônyében 2. lett az egyéni kata vetélkedôben, s ugyancsak második csapatban, Bordas Liviu Gabriel szintén második helyet szerzett a 8-9 éves fiúk, Rujan Mihaela pedig a 8-9 éves lányok csapat kata versenyében. Csipor Bernadett a 6-7 éves lányok kata versenyében 3. helyet foglalt el. A 9-11 éves fiúk kumite számában Jánosi Albert Barna a 4. helyen fejezte be a versenyt.
A Mobil SE megköszöni támogatóinak (Impex Eurotour, Fedra Trading, Ungarom, Multiplan Electronics, Reta Com, Netsoft), Szász Albertnek a sportlíceum, és Albertini Zoltánnak az ISK igazgatójának, valamint a sportolók szüleinek a segítséget.
SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek eladók. Tel. 168-873, 094-843- 920. (28251)
ELADÓ: bronz, vörösréz, sárgaréz, húzott acélrúd. Alkudható. Tel. 254-689. (28234)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, automata mosógépeket 1 év garanciával, a város területén és a közeli falvakban ingyenes szállítással. Tel. 165-373. (28066)
VÁSÁROLOK kiköltözési engedélyt Magyarországra. Tel. 129-901. (28551)
ELADÓ 3 szobás, I. osztályú tömbházlakás (parketta, telefon, vízóra, kábeltévé, beépített balkon és pince). Irányár: 156 millió lej. Tel. 128-365. (28231)
KIADÓ olcsón 3 szobás, bútorozatlan tömbházlakás. Tel. 129-539. (06845626)
ELADÓ ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (28250)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás a Triumf környékén 30.000 DM-ért. Tel. 254-689. (28234)
ELADÓ lakóház, benne engedélyezett privatizálási helyiséggel. Calarasilor u. 65. sz. Tel. 093- 064-040, 214-302. (28424)
KIADÓ szoba 2 diáklány (fiúk) részére magánháznál, a központ közelében. Tel. 138-267. (28526)
ELADÓ I. osztályú, II. emeleti garzon a Kövesdomb utcában. Tel. 168-634, 128-513, érdeklôdni 17-21 óra között. (28527)
ELVESZTETTEM Bács Károly névre szóló egészségügyi biztosító kártyámat. Semmisnek nyilvánítom. (28511)
GYEREKFELÜGYELÉST vállalok. Tel. 167-417 vagy 122- 809. (28262)
Fájó emlékként marad meg szívünkben szeptember 10-e, drága halottunk, KÖRMÖCZI PIROSKA szül. Iszlai halálának egyéves évfordulója. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Nyugodjál csendesen. Szerettei. (0845630)
Fájó szívvel emlékezünk szeptember 10- én id. PORKOLÁB LÁSZLÓ volt repülô- és hajómodellezôre halálának 2. évfordulóján. Nagyon hiányzik a dolgos kezû jó férj, gondos édesapa és nagytata. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (28227)
Szerettem volna még köztetek élni, de a halál legyôzött, el kellett menni. Fiatal életem rövidre volt szabva, virágzó koromban hulltam le a porba. Búcsúztam volna tôletek, de nem lehetett, így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek. Vannak könnyek, amelyeket senki sem lát, mégsem száradnak fel soha. Hiába hullott rád a föld nehéz göröngye, emléked szívünkben megmarad örökre. Fájó szívvel emlékezünk szeptember 10-én drága feleségemre, SZABÓ ERZSÉBETRE szül. Albert halálának elsô évfordulóján. Emlékét ôrzi bánatos férje és mindazok, akik ôt nagyon szerették. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (28525)
Fájó szívvel emlékezünk e napra, mert ma van az év legszomorúbb napja. Egy éve már, hogy nem látjuk arcodat, már csak álmunkban halljuk csengô hangodat. Hiányzol nagyon drága testvérem, ha hazajöhetnél, mindenem cserébe adnám érted. Szótlanul állunk egy sír elôtt, amelyen azt írja: SZABÓ ERZSÉBET szül. Albert (Babi). Kérdezzük magunktól, hogy lehet ez? Miért hagytál ilyen fiatalon el? Csak 33 évig voltál velünk, de annyi jóságot adtál nekünk. Búcsúzunk tôled, drága nôvérem, az Isten adjon csendes pihenést neked. Húgod, Edit, István és Katika. (28466)
Életed csak emlék marad, beteges tested pihen a föld alatt. Fájó szívvel emlékezünk BANGA HUNORRA halálának 5. évfordulóján. Emlékét ôrzi családja. (28435)
Nincs az a nap, nincs az az óra, nincs az a perc, amely ne emlékeztetne 2000. szeptember 10-re, amikor a kegyetlen halál búcsú nélkül, 33 éves korában ragadta el a szeretett gyermeket, SZABÓ ERZSÉBETET szül. Albert. Eltûnt mosolygós arca, megszûnt hûséges szeretete, odaadó kedvessége. Utána nem maradt más, csak gyász és fájdalom. Hiába a könny, a bánat, fájó lelkünk kiált fel utánad, de amíg mi is elmehetünk, Isten veled, Isten velünk. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Bánatos szülei. (28465)
Az idô elmúlhat, szállhatnak az évek, míg élünk, velünk lesz fájó emléked. A múltba visszanézve valami fáj, valakit keresünk, aki nincs már, de szívünkben él és mindig velünk marad. Szomorú az út, amelyen hozzád járunk, de még szomorúbb, hogy csak néma sírodra találunk. Fájdalomtól megtört szívvel emlékezünk szeptember 10-én, amikor egy éve, hogy a jó Isten magához szólította SZABÓ ERZSÉBET szívét. Emlékét ôrzi Emese és Loránd. Nyugodjék békében. (28403)
Szerettem volna még köztetek élni, de a halál legyôzött és el kellett menni. Búcsúztam volna tôletek, de nem lehetett, így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek. Szomorú szívvel emlékezünk DUKA LÁSZLÓRA és DUKA JULIANNÁRA szül. Pethô haláluk elsô évfordulóján. Emléküket ôrzi 2 lányuk családjukkal és testvére. (28236)
Fájó szívvel emlékeztünk szeptember 9- én, mikor 2 éve elragadta a kegyetlen halál a drága jó feleséget, édesanyát, nagymamát, KOHN IRÉNKÉT. Akik ismerték, gondoljanak rá szeretettel. Szerettei. (28532)
Szomorú szívvel emlékezünk szeptember 10- én, amikor a kegyetlen halál 25 éve ragadta el közülünk az élni akaró kebelei BIRÓ SÁNDORT hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után. Emlékét örökre megôrizzük. Bánatos felesége, Anna és 2 gyermeke: Péter, Rózsika és azok családja. (28535)
Mély fájdalommal tudatom, hogy drága jó férjem, id. VARGHA ZOLTÁN szeretô szíve folyó hó 9-én, hosszas szenvedés után megszûnt dobogni. Temetése szeptember 11- én du. 3 órakor lesz a római katolikus temetôben. Emlékét szívemben hordozom egy életen át. Gyászoló felesége. (-)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, após, rokon és jó barát, a lemhényi születésû id. VARGHA ZOLTÁN, a marosvásárhelyi hizlalda volt igazgatója, hosszas szenvedés után, 2001. szeptember 9- én elhunyt. Temetése 2001. szeptember 11-én du. 3 órakor lesz a marosvásárhelyi római katolikus temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (-)
Mély fájdalommal búcsúzunk szeretett apánktól, id. Vargha Zoltántól. Csibi és Jutka, Zsolt és Gyöngyi. Nyugodjék békében. (- )
Mély fájdalommal búcsúzom szeretett nagytatámtól, id. VARGHA ZOLTÁNTÓL. Nyugodjál békében, nagytata. Unokád, Robi. (-)
Mély fájdalommal búcsúzunk a szeretett vôtôl és sógorunktól, id. VARGHA ZOLTÁNTÓL. Anyósa, sógornôje és sógorai.(-)
Fájdalomtól összetört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretô és szeretett édesanyám, illetve nagymamánk SZATMÁRY ROZÁLIA életének 80. évében nemes lelkét visszaadta Teremtôjének és az örök hazába költözött. Temetése szeptember 9-én volt a csíkszépvízi gyászháztól. Bánatos lánya, Szatmáry Irén és unokái. (0371302)
Részvétünk a gyászoló Szatmáry Irénnek és családjának. A Márkos család. (0371303)
Copyright © Népújság - 1999