Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Magyar-román konzultációk a státustörvényrôl

A státustörvénnyel kapcsolatban a román félnek eddig sokkal inkább politikai, mint szakmai problémai vannak - jelentette ki pénteken Ôry Csaba, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az MTI-nek a román fôvárosban folytatott konzultációi után.

A MeH államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke csütörtökön és pénteken a román parlament munkaügyi bizottsága, a társadalombiztosítási fôigazgatóság, a foglalkoztatási ügynökség és a munkaügyi minisztérium vezetôivel, illetve képviselôivel találkozott Bukarestben.

- Mindenhol elmondtuk, hogy jelenleg a státustörvény végrehajtási rendeletein dolgozunk, és készek vagyunk minden fórumon, minden szinten egyeztetni, meghallgatni a problémákat és a javaslatokat. Ezeket lehetôség szerint beépítjük a rendeletekbe. Úgy láttuk azonban, hogy a román fél részérôl még nem fogalmazódtak meg a konkrét ellenvetések. Egyelôre azt tapasztaltuk, hogy a problémák, ha vannak, azok nem szakmaiak, hanem sokkal inkább politikaiak - fogalmazott Ôry Csaba.

Az államtitkár nagyon fontosnak nevezte, hogy megindult a párbeszéd, és ezzel megteremtôdött annak a lehetôsége, hogy áttérjenek az egyeztetés azon szintjére, ahol valóban a szakmai, a jogi, a nemzetközi kapcsolatokat érintô problémák kerülhetnek szóba.

Ôry Csaba elmondta, hogy a román munkaügyi minisztériumban az eredeti tervektôl eltérôen nem Marian Sîrbu miniszter fogadta a magyar küldöttséget, mivel a miniszter programja az utolsó pillanatban megváltozott.

Helyette Razvan Ionut Cirica államtitkárral folytattak megbeszéléseket, amelyek témája elsôsorban a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény helyzete volt. A tavaly aláírt egyezményt a román kormány az idén sürgôsségi rendelettel kihirdette ugyan, de a törvény hatályba lépésének folyamata elakadt Bukarestben.

- Megegyeztünk, hogy az elkövetkezô két hétben az összes adminisztratív teendôt lebonyolítjuk, és megteremtjük minden feltételét annak, hogy a jegyzékváltásokat követôen két hónap múlva érvénybe lépjenek ezek az egyezmények - mondta Ôry.

A találkozón egyetértettek abban is, hogy a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény semmiféle összefüggésben nincs a státustörvényben foglalt foglalkoztatási kedvezményekkel.

Az MTI kérdésére Ôry Csaba elmondta, hogy a találkozón csak érintették azt a javaslatot, amelyet Orbán Viktor a júliusban tartott magyar-román miniszterelnöki találkozón tett a kétoldalú egyezményben meghatározott keret jelentôs bôvítésére.

Román részrôl elmondták, hogy a javaslatra már készül a válasz, amelyet Adrian Nastase miniszterelnök hamarosan ismertetni fog.

- Abban maradtunk, hogy lépjen életbe a kétoldalú egyezmény, mivel annak tartalmát egyszerû jegyzékváltással módosítani lehet - mondta a MeH államtitkára.

Román javaslatok

A magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság hétfôre tervezett budapesti ülésén román részrôl számos konkrét kérdést fognak felvetni - közölték Bukarestben pénteken külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva.

A román fél az egyik legfontosabb kérdésnek a magyar státustörvényt és a törvény most készülô végrehajtási rendeleteit tartja.

A román források szerint megvitatják, hogy milyen jogi eszközökkel lehetne biztosítani a magyarországi román nemzeti kisebbség parlamenti képviseletét. Szó lesz a magyar önkormányzati törvény módosításáról, a román nyelven történô magyarországi oktatás támogatásáról.

Román részrôl kérni fogják a magyarországi Román Ortodox Egyház ingatlanjainak - épületeinek és földterületeinek - visszaszolgáltatását, valamint egy ortodox szeminárium létrehozását.

A román fél a Gozsdu Alapítvány helyzetének újratárgyalását is szorgalmazza.

Javasolni fogják, hogy készüljön politikai jegyzôkönyv a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség problémáiról.

A szakbizottságon résztvevô román küldöttséget Constantin Diaconescu külügyi államtitkár vezeti majd.

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa tegnapi marosvásárhelyi ülésének szünetében tartott Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök rövid, rögtönzött sajtótájékoztatót.

Galac és Krassó-Szörény megyék kivételével minden területi elnök részt vett a Szövetségi Képviselôk Tanácsát kötelezô módon megelôzô tanácskozáson. Ezen, jelentette be Takács Csaba ügyvezetô elnök, megbeszélték a parlamenti szesszió törvényhozási prioritásait, az eddig elfogadott törvények alkalmazásának lehetôségeit. A törvények jók, de nem alkalmazzák - állapították meg. Elhatározták, hogy az ügyvezetô elnökség jogászokból, szakemberekbôl álló irodákat hoz létre azon polgárok segítésére, akik kérték vagy kérni fogják az egykor elkobzott javaik visszaszolgáltatását. Az RMDSZ vezetôi szerint a szövetség jól reprezentált a helyhatóságokban, ezért a polgármesterek konkrét feladatot kapnak ebben az értelemben. Szükség van erre, mert az eddigi tapasztalat szerint a jó törvényeket vagy nem alkalmazzák, vagy nehézkes az alkalmazásuk.

Másik témakör a kormánypárt vezetôivel való találkozón felvetendô problémákat fogta át. Az RMDSZ vezetôi szerint a helyhatóságokra nehéz idôk várnak, mert a törvények által megszabott feladatok nagy részét átruházták ugyan a helyi közigazgatásra, de ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához nem biztosították a megfelelô alapot. Az RMDSZ, hangsúlyozta Takács Csaba, a decentralizáció, a helyi autonómia híve, de a feladatok elvégzéséhez pénzügyi alapokat is kellene átcsoportosítani a költségvetésbôl.

A továbbiakban elmondta, hogy napirendre kerültek a szeptember 29-ére tervezett Szövetségi Képviselôk Tanácsán megvitatandó kérdések. Ezen a tanácskozáson a szövetségi elnök politikai elemzése, az ügyvezetô elnökség, a parlamenti frakciók és az önkormányzatok jelentései mellett a jelenlegi gazdasági helyzetrôl készített elemzés is sorra kerül. Természetesen, nem marad el az RMDSZ belsô ellentéteinek a megtárgyalása, s elvi állásfoglalást várnak a testülettôl az RMDSZ-ben létezô platformok szerepérôl. Szükség van a platformokra és az elvi vitákra, mondta Takács, de nincs szükség meddô vitákra és olyan kezdeményezésekre, amelyek nem tartják be a belsô pluralizmus elveit. Végül, a TEKT tanácskozott az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt helyi kapcsolatairól. Mint mondták, azokban a megyékben, ahol erôs RMDSZ mûködik, az együttmûködés jó, máshol a kormánypárt helyi korifeusai szinte számba sem veszik ôket.

Népújság: Konkrétan, milyen problémacsomagot tesznek le hétfôn a kormánypárt vezetôinek az asztalára?

Markó Béla: A témák a protokollum tartalmához kapcsolódnak. A reform, a kisebbségek helyzetét és általános gazdasági, politikai, szociális kérdéseket fogunk felvetni. Elemezni kívánjuk a protokollum megvalósításának stádiumát, s természetesen feltárjuk azokat a problémákat is, amelyekkel elégedetlenek vagyunk. Például azt, hogy bár van egy jó helyhatósági törvény, az alkalmazása, már ami az anyanyelvhasználatot illeti, késlekedik. Hangsúlyosan kitérünk a tulajdonkérdésre is. Véleményünk szerint a román társadalom és a politikai elit kis erôfeszítéssel már lezárhatta volna az erre vonatkozó törvények alkalmazását. Fenntartásaink vannak: adottak a megfelelô jogi keretek, de az alkalmazással gondok vannak. Sôt, az egyházi javak visszaszolgáltatására még törvényes jogi keret sem létezik. Ezek mellett szóvá tesszük a helyi költségvetések kérdését, az infrastrukturális fejlesztést, az oktatási problémákat, a magyar nyelvû rádió- és tévéadók létrehozásának kérdéseit is. Végül, de nem utolsósorban az európai integrációval kapcsolatos problémákat is szeretnénk megvitatni a hétfôn sorra kerülô találkozón.

Környezetvédelmi összefogást kínál a kormányzat

A Víz-, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium területi kirendeltségeinek közvetítésével együttmûködési ajánlattal fordult a nemkormányzati (NGO) környezetvédô szervezetekhez. A Maros megyei környezetvédelmi felügyelôséghez szeptember 13-ig várják a terveket. Hatékony környezetvédelem nem képzelhetô el a lakosság bevonása nélkül. Ezért is szorgalmazza az összefogást a minisztérium az NGO-kkal.

Az 1995-ös környezetvédelmi törvény lehetôvé teszi a lakosság részvételét a környezetvédelmi döntéshozatalban. Támaszkodik ez az aarhusi egyezményre, amelyet Románia is aláírt, miszerint a környezetvédelmi adatok nyilvánosak. Mindezek alapján most a szakminisztérium együttmûködési szándéknyilatkozatokat kér a nemkormányzati szervezetektôl. Ebben kérik, hogy a rövid tevékenységi bemutatkozáshoz mellékeljék azokat a konkrét területeket, ahol együtt dolgoznának a minisztériummal. Ezeket a megyei környezetvédelmi felügyelôséghez kell eljuttatni 2001. szeptember 13-ig, ahonnan továbbkerülnek a minisztériumhoz. Itt dôl el, hogy végül is mely szervezeteknek ajánlanak együttmûködést meghatározott elvek, feltételek szerint. A minisztérium azt szeretné, ha a szóban forgó szervezetek segítségére lennének a megyei felügyelôségeknek, ugyanakkor bizonyos mértékben a felelôsségben is osztoznának. Így tehát nem mindegy, hogy ki mire vállalkozik.

Megyénkben már vannak olyan konkrét tervek, amelyekben az NGO-k együttmûködnek a hatóságokkal. A marosvásárhelyi Rhododendron például sikeres lépéseket tett a Kelemen-havasokbeli Nemzeti Park kijelöléséért, elfogadásáért. Ebben együttmûködnek a Perpetuum Mobile turisztikai egyesülettel is. Hasonlóan szeretnék behatárolni a Nagymezôhavas és a Bekecs tájvédelmi területeket is. A Fókusz Öko Központ a Nyárád menti projektjét is az állami és a civil szféra összefogásával kivitelezi.

A minisztérium által most szorgalmazott formában hatékonyabban lehetne fellépni az illegális szeméttelepek ellen, illetve a már kijelölt természet- és tájvédelmi területek, folyómedencék megóvásáért, de sok más területen, ahol tartós környezetkárosítás folyik, mint azt egészen friss felvételünk is illusztrálja. Több szem többet lát. Mint megtudtuk, parkôri, vagy hivatásos környezetvédô feladatokat is vállalhatnak a szervezetek tagjai. Emellett természetesen folytathatják eddigi tevékenységeiket.

Aktuális

Mit ér az ember, ha tulajdonos, és ha nem tagja a magas érdekösszefonódások kusza és beláthatatlan szövevényének? A rendszer, amely a javainak sérthetetlenségét kellene hogy garantálja, állandóan kijátszani, becsapni, kifosztani igyekszik.

Akinek sok a pénze, az ezzel járó méltóságát fitogtatandó, majdnem kacsalábon forgó villát épít(tet) Marosvásárhelyen, a Kosárdombon. Sokan városrendészeti terv, jóváhagyás nélkül húzták fel 3-4 szintes palotájukat és nekik volt igazuk, utólag is be lehetett azt szerezni, elvégre egy milliárdokat érô épületet csak nem bontat le a város, mint az ugyancsak törvénytelenül felállított garázsokat vagy újságosbódékat. Aztán észbe kapott az önkormányzat, sarkára állt: ami eddig volt - volt, mostantól csak terv szerint mindent! Nosza, megiramodtak az újtelkesek, megmozgatták a mozgatható köveket (hivatalosságokat), ezek pedig a régi telektulajdonosok örököseit, hogy, ahogy most már az X és Y hodálya függvényében lehet, duplakanyaros cikcakkos utca-elképzeléssel eleget tegyenek a követelménynek. Jött a tervezô a mézesmadzaggal, írja alá, kérem, mert a város a napi árfolyamon kártéríti az útnyitás céljából szükséges telekért és közmûvesít, aszfaltoz is majd. Késôbb olyan hírek szivárogtak ki tanácsülésrôl, hogy fizet ugyan a város, de csak az érték egyötödét. Még késôbb be próbálták vinni a határozatba, hogy a telektulajdonos maga építsen utat és közmûvesítsen, de ezt akkor leszavazták. És mi van történôben most? Kártérítés - semmi, és végezzen mindent a tulaj, az állam javára, neki adományozva azt az öt-hat árnyi telket is.

Ha a városi tanács ezt megszavazza, igen kétes hírbe keveredhet a választói szemében. Mert ez és az ehhez hasonló határozattervezetekbôl ugyanvalóst egészségtelen érdekek bukkannak elô. Igazságosan akkor járnának el, ha nyílegyenes utcákat terveznének és a törvényt kikerülô, majd a törvénykezôket megkörnyékezô palotatulajdonosokra is érvényesítenék azokat az elôírásokat, amelyeket például a garázstulajdonosok esetében olyan gyorsan végrehajtottak. A terheket pedig meg kell osztani! Ha erre hajlandók a régi telektulajdonosok (ti. hogy lemondanak az útnak szükséges területrôl, kártérítés nélkül), akkor a város vegyen annyi fáradságot s intézze a többit, hisz az ô tulajdonába kerül az a jövendô utca, s neki se lehet mindegy, hogy az alakuló villanegyednek milyen lesz az ábrázata.

Márt csak azért is, mert a sok megtévesztés, hazudozás, kifosztásra törekvés egyik irányba és protekciós, engedményes eljárás a másikba, egy maffiaszerû pancserkrácia képét mutatja, ami a kinyilatkoztatott szándékok merô ellentéte.

Miért pancser-krácia? Mert még a látszatra sem ügyelnek.

Gerhard Schröder kancellár szeptember második hetében fölkeresi édesapja Erdélyben található sírját - közölte pénteki berlini tájékoztatóján a német kormány szóvivôje.

Fritz Schröder a német hadsereg, a Wehrmacht katonájaként esett el 1944. október 4-én az Erdélyért vívott harcokban. Nyugvóhelyét, amely a Torda melletti Mezôcsán (Ceanu Mare) falu temetôjében található, idén áprilisban sikerült azonosítani.

A kancellár a német-ukrán kormányközi konzultációra, Jaltába utazva ejti útba Romániát. Személyesen nem ismerhette édesapját, aki csak feleségétôl kapott levélben értesült fia 1944 áprilisában történt megszületésérôl. Schröder ennek dacára erôsen kötôdik apjához, akinek fényképe - amint az a minap egy újságban közölt felvételen látható volt - ott áll íróasztalán a kancellári hivatalban.

(MTI-Panoráma) Friss fölmérések szerint a német lakosság változatlanul idegenkedik az alig 100 nap múlva bevezetendô új fizetôeszköztôl, az eurótól, és máris gyászolja az 53 éven átmegszokott jó öreg D-Markot.

Nem lógnak ki a sorból a bankrablók sem, amit jól példázott egy csütörtöki eset. Miután Németországban szeptember 3-án megkezdték az euró bankjegyek és pénzérmék kiszállítását a több tízezernyi bankfiókba és takarékpénztárba, 6-án megtörtént az elsô rajtaütés.

A központi bankdepóból a hesseni Giessenbe tartó pénzszállító autót maga a sofôr rabolta ki. Leütötte és megkötözte kísérôjét, majd a megadott helyen várakozó cinkosával együtt egy személykocsiba pakolta a furgon rakományát: az összes bankjegyet (márkát, frankot, guldent, zlotyt), összesen mintegy ötmillió márka értékben - az eurós bankókat tartalmazó ládákhoz azonban a pénteki német lapok szerint hozzá se nyúltak a gengszterek.

Az euró-korifeusok azzal indokolták az új fizetôeszköz kései prezentálását (erre is csak szeptember 3-án került sor), hogy nem akarnak hosszú idôt adni a hamisító brigádoknak az euró biztonsági jellemzôinek megismerésére és esetleges lekoppintására. A jelek szerint azonban fölösleges volt az aggodalom: az alvilágot (ma még) jobban érdekli a jól bevált márka - de még a zloty is -, mint a januárban fizetôeszközzé elôlépô euró.

Rossz nyelvek szerint a giesseni eset hónapokkal veti vissza az Európai Központi Bank kampányát az euró népszerûsítése érdekében. Ezért éppen alvilági körökben kellene intenzívebb hadjáratot indítani az elveszített (illetve meg sem szerzett) bizalom megnyeréséért. Például színlelt bankrablások kapcsán világgá kürtölni, hogy az új érmék könnyebbek a márka érméknél, ezért rablás után könnyebb meglógni velük. Nagyot lendíthetne a dolgon az euró bankjegyek rajzolatának hangos dicsérete, továbbá az is, ha a jövôben minden lefülelt bankrablónak átnyújtaná a rendôrség az eurót népszerûsítô színes brosúrát - természetesen a bûnözô anyanyelvén.

Tulajdonképpen nem is volt nyári szünidô

Kovács Leventével, a Színmûvészeti Egyetem fô tanszakvezetôjével a tanévzárás idején folytatott beszélgetésünket ott hagytuk abba, hogy a diákok tulajdonképpen nem is mennek vakációra, a nyár meglehetôsen gazdag tanulmányi programot kínált számukra. A sinaiai fesztiválról írtunk, de következett Árkos és néhány magyarországi rendezvény. Érdeklôdtünk a felújítás alatt álló Pálffy-házról is.

- A Sepsiszentgyörgyhöz közeli árkosi kastélyban - ami a Kovászna megyei mûvelôdési felügyelôség hatáskörébe tartozik - újraindult az ezelôtt néhány évvel sikeresen mûködött nyári színházi mûhelygyakorlatok sorozata, amelyet a bukaresti színmûvészeti fôiskolával közösen szervezett. A hagyományos rendezvényen a vásárhelyi színiegyetem is rendszeresen ott volt. Az idén a másodéves hallgatók vettek részt különbözô mûhelygyakorlatokon, bukaresti tanárok, fiatal rendezôk irányításával. Marosvásárhelyrôl Hencz József tanár tartott elôadásokat Árkoson. A Szentgyörgyi István tagozat diákjai közül többen meghívást kaptak különbözô szerepekre. A színisek részt vettek a zalaszentgróthi színházi táborban, oda már hagyományosan eljárnak, amióta Zalaegerszeggel kapcsolatot tartunk fenn, ott Szikora János neves rendezôvel dolgoztak, két produkcióval pedig részt vettek Kôszegen a Fesztivál a határon címû nagyszabású rendezvényen. A nyári szerepléshez tartozik egyébként, hogy elkezdôdtek Az ember tragédiájának próbái, amelyben a harmadévre menendô osztály teljes létszámmal szerepel. A vásárhelyi színiegyetem diákjai közül hárman is filmeztek a nyáron, ugyanis több magyar produkciót forgattak Erdélyben.

- A Pálffy-ház kapcsán annyit mondhatunk, hogy a Világbank auditja lezajlott, az épület felújítására további pénzalapokat folyósítanak. A munkálatok jó ütemben haladnak, belülrôl kifele erôsítik a betonalapokat, télire remélhetôleg tetô alá kerül az épület. A minisztérium is folyósított pénzalapot, megtudtuk, hogy a megkezdett, tanügyi jellegû építkezések befejezésére még az idén jelentôs összegeket utal ki a szaktárca. A jövô évben belsô szerelési munkák következnek, úgyhogy a 2002-es ôszi tanévnyitásra a remények szerint már funkcionális lesz az épület.

Értékpapír-kibocsátást tervez a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, amit a helyi tanács múlt heti ülésén jóvá is hagyott. Az értékpapír-kibocsátás az 1998. évi 189-es, a helyi pénzügyi törvény alapján történik, a tanács kétharmados szavazata szükséges a jóváhagyáshoz. Az így felvett kölcsön lehet közép- vagy hosszú távú, az önkormányzat vállal garanciát a visszafizetésre. Mint dr. Kolozsváry Zoltán városi tanácsos kérdésünkre elmondta, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal 20 milliárd lej értékben kötvénykibocsátásra készül, amit infrastrukúra-fejlesztésre, beruházásokra fordítanak majd. A tanács egyelôre elvi beleegyezést adott, ezután kell még kidolgozni a kibocsátás feltételeit: meghatározni a névleges értéket, kamatot, lejárati idôt, az eladás és visszavásárlás módját. Erre a célra a helyi tanács bizottságot hoz létre, amelyben a pénzügyi és költségvetési szakbizottság tagjai mellett részt vesznek a Pénzügyminisztérium képviselôi is, ugyanis az értékpapír- kibocsátás csakis e minisztérium jóváhagyásával történhet.

Ioan Toganel prefektus bejelentette, hogy elemezték a kereskedelmi társaságok és önálló vállalatok pénzügyi helyzetét. Az adatokból kiderült, hogy megyeszinten a szolgáltatóknak 160 milliárd lejjel tartoznak a fogyasztók. Viszont a hô-, valamint melegvíz- szolgáltatók 114 milliárd lejjel maradtak adósok a nyersanyagszállítóknak. Tartoznak a társaságok és vállalatok, illetve a lakosság az Energo-murnak, az Energomur eladósodott a Distrigaznál, a Termoelectricánál és a Vízmûveknél. A prefektus szerint a nyári szankciók (melegvíz- megvonás) nem hozták meg a várt eredményt. Ezért, jelentette ki, az elkövetkezendô idôszakban "akcióba lépünk".

A Népújság kérdésére, hogy milyen "akciókról" van szó, azt válaszolta, hogy tanácskoztak a polgármesterekkel és a vállalatok igazgatóival, s felkérte az állami vállalatokat, fizessék meg tartozásaikat. A lakossági elmaradásokat, mint mondta, a lakó- és tulajonosi társulásokon keresztül, kényszervégrehajtásokkal akarják megoldani.

Jegyzet

Ezzel szoktam biztatni magam, amikor délutánonként bô félórákat várok a marosszentgyörgyi 5- ös autóbuszra. Állítólag program szerint közlekedik, s mindig pontos idôben veszi fel a megállókból az utasokat. Az én tapasztalataim mást mutatnak. Pár hónapig megpróbáltam kiszámítani, mikor is ér a volt Mocca cukrászdával szembeni megállóba az autóbusz, de aztán letettem róla. Mostanában, ahogy végzek a munkámmal, kiállok, s várok. Várok.

A hét elején a megszokott megálló helyett a fôtéren vártam az 5-öst, sokadmagammal. Kisgyerekes édesanyák, idôs személyek, munkából fáradtan hazaigyekvôk. Tudni kell, hogy erre a buszra csak az elsô ajtón lehet felülni. A jegyárus hölgy a gépkocsivezetô mellôl kihajolva adja a buszjegyeket.

Tegnap közel harmincan szerettünk volna felülni a jármûre. Az általános gyurakodás közepette egyik fiatalember udvariasan megkérdezte a jegyárust, hogy nem lehetne-e a jegyeket az autóbuszon megvenni. Nem lenne-e egyszerûbb árusnak és utasnak egyaránt, ha a városban közlekedô buszokon alkalmazott jegyárusítási módszereket alkalmaznák itt is? A hölgy felháborodva mondta, hogy ôt ne oktassa ki senki, ô a vállalatvezetôk utasítása alapján végzi a munkáját. A válasz hangnemét hallva többen kommentálni kezdtek. Legtöbben a busz késését, az utazási körülményeket és a jegyárusítási módszert kifogásolták. Miért kell bô tíz percig várkoznunk a busz mellett, és egy-egy megállóban ismét, miért nem lehet minden ajtót kinyitni és a jegyeket a buszban árulni? A jegyárus kisasszony támadó állásponton maradt: csak nem gondolják, hogy állandóan a potyautasok után fogok loholni, a buszon fel s alá, s könyörgöm nekik, hogy jegyet váltsanak? Csak az ül fel, aki jegyet vásárol.

Lehet, hogy a potyautasok ellen hatásos az egyajtós módszer, ám a közszállítás megszervezôinek számolniuk kellene az utazóközönség azon elvárásával is, hogy a hatezer lejes jegy ellenében civilizált körülmények között, gyorsan elérjen úticélját. Igaz ugyan, hogy a rosszat is meg lehet szokni. De nem muszáj!

Feketegazdaság a legális gazdaságban

Tavaly a romániai feketegazdaság teljesítménye majdnem 45 százalékkal megtoldotta a hivatalos GDP értékét - állapította meg a Román Gazdaságpolitikai Központ (CRPE) tanulmánya.

A pénteki gazdasági sajtóban ismertetett tanulmány szerint a tavalyi tényleges - a hivatalos és a feketegazdaság által együttesen elôállított - 53 milliárd dollárnyi hazai össztermékbôl a feketegazdaság részesedése 16,1 milliárd dollár, azaz 31 százalék volt.

A statisztikai hivatal korábban úgy becsülte, hogy tavaly a feketegazdaság részesedése a teljes GDP-ben mintegy 20 százalék volt.

A CRPE tanulmánya a legfontosabb tapasztalatok között azt említette, hogy a fekete gazdaság legnagyobbrészt - 72 százalékos arányban - a legális gazdaságban "rejtôzik", azaz a fekete gazdaság legfontosabb szereplôi nem a magánszemélyek, hanem a vállalatok és általában a jogi személyek.

A feketemunka részesedése a feketegazdaságban 46,5 százalék volt a tanulmány szerint.

A CRPE kutatói arra is felhívták a figyelmet, hogy fôleg a fiskális terhek, illetve a legális gazdasági tevékenységet nehezítô bürokratikus akadályok taszítják a gazdasági szereplôket a feketegazdaság irányába.

A tanulmány szerint az elmúlt évtized román kormányai ugyan elkötelezték magukat a gyors gazdasági reformok mellett, ám képtelenek voltak az eredeti szándékuk szerint cselekedni, és is közrejátszott a román gazdaság gyenge teljesítményében. A CRPE szerint továbbra is nagy hatalommal rendelkeznek azok az érdekcsoportok, amelyek számára az állami irányítású gazdaság fenntartása szavatolja a nyereséget. Emellett rendületlenül tartja magát Romániában az erôs állam mindenhatóságába vetett hit - írták az intézet elemzôi.

A híres magas épületekrôl egy héttel ezelôtt és most közölt rajz közös vonása az, hogy mindkettôn megjelenik a New York-i Empire State Building. Ha jól megfigyeljük a részleteket, kiderül, hogy a svédországi Teknisk tidskrift címû képeslap grafikusa nem egészen úgy látta a toronyházat, mint a Heti Világgazdaság rajzolója. Az 1937-ben kiadott A modern technika csodái címû könyv jól szemlélteti, hogy a szóban forgó felhôkarcoló csúcsa harang alakú, amelybôl egy feltehetôen villámhárítónak szánt fémszerkezet emelkedik ki. A mellékelt fénykép nem csupán szokatlan helyrôl-szögbôl, felülrôl mutatja be az Empire State Building "tetejét", de az is egyedi a fotóban, hogy (a végszerelés idején) a kerek ablaksoros kupolán két ember tartózkodik, amibôl a "kihorgonyzó-oszlop" legfelsô részének méreteire következtethetünk.

Ami pedig a rajzon látható öt építményt illeti, balról az elsô a torontói 553 méteres tévétorony. Ez a negyed századdal ezelôtt átadott remekmû érdekes módon nem Kanada fôvárosában, hanem a kilenc tartomány egyikének, Ontariónak a közigazgatási központjában áll. Az osztankinói televíziós adótorony magasságáról kétféle adatunk van, az egyik szerint 537, a másik szerint 540 méter magas. Talán kevésbé lényeges, hogy melyik méret felel meg a valóságnak, ennél fontosabb, hogy a svéd kiadvány 1978-at jelöli meg az üzembe helyezés dátumaként, holott a torony építését 1967-ben fejezték be. Az Eiffel toronynak külön képösszeállítást szánunk, s ha sikerül technikailag megoldani, akkor a moszkvai toronyról készített színes diafelvételeket is bemutatjuk. A stockholmi Kaknäs-torony a maga száz és egynéhány méterével nem kimondottan sorolható a felhôkarcolók közé, a szerzô valószínûleg inkább a kiadvány olvasóinak tájékoztatása végett helyezte el ezt a rekorderek mellé. Alkalomadtán mi is hasonlóképpen járunk el, hogy érzékeltessük a különbségeket.

(ajtay)

Gyógyítónk, a természet

A daganatos betegségek nagyon sokfélék lehetnek, megjelenési helyük és lefolyásuk szerint. Hogyha idejében fedezik fel, akkor nincsenek gyógyíthatatlan esetek, emberek. Szentgyörgyi Albert, Nobel-díjas tudósunk szerint a táplálék az, amelyik a legerôteljesebben hat a sok befolyásoló (stressz, kémiai anyagok, mozgásszegény életmód) tényezô közül. Ezért e betegség gyógyításában és megelôzésében a legfontosabb a táplálkozás, vagy ha az addig helytelen volt, annak megváltoztatása.

Több természetgyógyász a teljes böjtöt (csak desztillált víz fogyasztását) ajánlja, helytelenül, mert a beteg, meggyengült szervezetnek szüksége van gyümölcscukorra, vitaminokra, enzimekre, nyomelemekre és ásványi sókra. Egyesek a tisztítóböjt jó hatására gondolnak, de a felsorolt fontos, ugyancsak tisztító, védekezô- rendszert aktiváló, megerôsítô elemek nélkül a beteg szervezete még inkább legyengülne. Az elsô hónapban elég kihagyni étrendünkbôl az állati eredetû zsírokat, a húst, és csak telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi zsírokat, olajokat fogyasztani. A gyógyszeres kezeléssel párhuzamosan a természetgyógyászok a minél több nyers saláta fogyasztását ajánlják. Pl. egy dán orvos-természetgyógyász a betegeit a következôképpen kezelte sikerrel: reggel és este csak alaposan megmosott gyümölcsöt, délben csak zöldséget ehettek. Ezeket jól meg kell rágni vagy megreszelni. Idônként az étrendet kiegészítették vajjal, tejjel, tejtermékekkel, gabonafélékkel, csíráztatott magvakkal, olajas magvakkal (fôleg kókuszdióbéllel), mézzel és hetente pár tojással. Részletekre lebontva: próbáljunk meg frissen préselt gyümölcs- és zöldségleveket fogyasztani. Ezeket külön igyuk, a nyálunkkal jól összekeverve, mintha megrágnánk. Legalább egy fél óráig ne fogyasszunk más ételt. Együnk sok zöld nyers salátát, többnyire fehér- és vöröskáposztából, céklából, fekete-retekbôl. Továbbá héjában sült almát, burgonyát, rozspelyhet, csíráztatott búzát, rozskenyeret, és/vagy teljes ôrlésû búzakenyeret. A kereskedelemben forgalmazott sót helyettesítsük tengeri vagy darabos bányai sóval, de azt is csökkentsük napi 1 gr alá. Fehér cukor helyett együnk barna cukrot vagy mézet. A megszokott fûszerek helyett a kellemes ízeket csomborral, kaporral, petrezselyemmel, zellerlevéllel, lestyánnal (mindezek immunrendszer-erôsítôk), mentával stb. biztosítsuk. Aki nem bírja a nyers salátákat, az párolja a zöldségeket. A hidegen préselt olajok az egészségesek. Ne használjunk alumíniumedényeket.

Ajánlott orvosi felügyelet alatt végezni a diétát.

Az elsô hónapban tilosak a következôk: mindenféle állati fehérje, hús, tej, tojás, fehér cukor, finomsó, magos gyümölcsök (szilva, szeder, málna, áfonya, barack, cseresznye), alkohol, kávé, kakaó, a csípôs, erôs fûszerek, bolti hûsítôk, tartósított élelmiszerek, gombafélék. Ugyancsak tilos a dohányzás.

Ez az étrend tisztítja, erôsíti a szervezetet, helyreállítja a sav-bázis egyensúlyt.

A következôkben a léböjt- (Breuss-, Mayr-kúra, Gerson-diéta) és koplalókúrákról lesz szó.

Forrásanyag: O. Bojor: Tanúságtétel a hosszú életre

Bernád Ilona

A Marosvásárhelyi Sportegyesület (MSE) labdarúgói kezdetben (1902-ben) a Mészárosréten (ott épült 1940-1944 között az ún. ONCSA-telep) gyakoroltak és rendezték elsô mérkôzéseiket. Késôbb a már ismertetett kerékpározók pályáján edztek és rendezték labdarúgó-mérkôzé-seiket, ahol már a közönség tribünrôl nézte a küzdelmeket. A közkedvelt sportnak 1903-ban az Erzsébet-ligetben építettek pályát. Augusztus 20-án a labdarúgó-mérkôzés után ott népünnepélyt is tartottak. Azon a pályán már az atlétikai szakosztály versenyzôi is gyakorolták a futást és az atlétika ügyességi számait (ugrás, dobás stb.). 1908-ban az Erzsébet-ligeti pálya hosszában "fatribün" is készült, melynek helyére az 1930-as évek elején épült a szép "repülôfedeles" lelátó, korszerû öltözôkkel. A pálya építésekor a bejárati épület a pénztárt szolgálta. Az 1920-as évek elején annak helyére egy jelentéktelen fabódét építettek.

1921-ben a városban öt labdarúgócsapat (MSE, MTE, MTK, CFR, Muresul) versenyzett a városi, illetve a kerületi bajnokságokon. Az MTK-nak (Magántisztviselôk Torna Köre) nem volt saját pályája. 1921-ben vezetôsége a nagyállomás elôtti szabad területen (a Frigorifer helyén) rövid idô alatt pályát építtetett 500 személy befogadására alkalmas, részben fedett lelátóval. Ez a pálya és a hozzá tartozó szabad terület alkalmat adott vásárnapok, kiállítások tartására (Luna Tg-Muresului).

A Székelyföld c. helyi napilap 1921. évi híradása szerint a város összlakossága 30.980 fô volt, melybôl 23.178 magyar, 947 román, 466 szász és 3246 izraelita volt.

Az MSE tenisz-szakosztályának nem volt saját pályája. Versenyzôi a város által a század elsô éveiben épített Erzsébet- ligeti pályát és öltözôt vették igénybe. A kettôs pálya betonozott volt, mellette az egyemeletes öltözô faépülete (jellegzetes szecessziós épület), amit a sportcsarnok építésekor bontottak le. A Tornakert területén piros salakos teniszpályát hoztak létre a teniszsport kedvelôi részére. Az MSE itt rendezte versenyeit.

Az MSE tornászai gyakorlataikat a Református Kollégium tornacsarnokában és udvarán végezték. De alkalmas helyként és helyiségként használták a Tornakert teraszait, illetve a faépítmények nagyobb termeit. Ünnepélyes versenyeket a közmûvelôdési ház nagytermében rendeztek.

Az MSE vezetôsége 1922-ben a céllövészet kedvelôinek lehetôséget nyújtott agyaggalamb- lövô versenyek tartására, az egykori Székely- kioszk alatti téren (a kadettpályán, ma Megyei Kórház) rögtönzött pályán.

Az evezôs szakosztály versenyzôi a Maros-gát fölötti szakaszon, a Maros nyílt vizén edztek és rendezték versenyeiket. Csónakházuk a gát feletti tó mentén épült, a Víkendtelep kiépítésével egy idôben.

Keresztes Gyula

"A krónikák, mondák és szájhagyományok - írja Radics - a magyarság szittya- hun származástudatát ôrizték meg napjainkig. Ennek valódiságában sem mi, sem a világ nem kételkedett az 1848-49-es szabadságharc bukásáig. A sors kegyetlen játéka úgy hozta, hogy ezen sorsdöntô idôkben virágzott föl egy új tudományág: a sumerológia. A napvilágra került új ismereteket és eredményeket a magyarság - az elôzôekben tárgyalt nehézségek miatt - nem tudta kiaknázni nemzeti érdekeinek megfelelôen. A hivatalosak igyekeztek megakadályozni vagy nevetségessé tenni minden olyan kezdeményezést és igyekezetet, amely a magyarságot nyelvileg és mûveltségileg a mezopotámiai sumérnak nevezett néppel hozta kapcsolatba." Torma Zsófiát, az elsô magyar régésznôt (1840-1899) a Bach-korszak hivatalosai "bogarászó kisasszonynak" gúnyolták, amiért sok ezer régészi leletet gyûjtött össze a Maros mentén és Erdély más vidékein, amelyek díszítéseiben és jeleiben mezopotámiai hasonlatokat fedezett fel. Sajnos még napjainkban is vannak kutatók, akik mindenkit lemosolyognak, aki nem az Ural mögötti ôserdôben keresi a magyarság bölcsôjét. Ezzel ellentétben Homan Bálint ezeket írta: "… A szumirok nyelve mai ismereteink (1943) szerint a jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik, a magyar nyelv kaukázusi és »ismeretlen eredetûnek« mondott ôsi szavainak az elemzésénél tehát a jövôben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a szumir és hattihurri nyelvemlékeket…". Nagy kár, hogy Homannak ez a munkája csak 1985-ben jelent meg. Különben sok minden másként történhetett volna a magyar ôskutatásban.

A sumér ékírások megfejtésével egy német középiskolai tanár, Georg Grotefend (1775-1853) kísérletezett egy ékírásos óperzsa szövegen. Habár a tudósok a szöveg megfejtését nem fogadták el, annak helyessége késôbb bebizonyosodott. Az úttörômunkát Henry C. Rawlinson angol katonatiszt végezte el, lerakva az ékírások megfejtésének és a sumerológiának alapjait 1835-ben. Ôt követte az ír Edward Hincks és a francia Julius Oppert. A világ érdeklôdéssel fogadta a hírt a hajdani nagy néprôl és mûveltségérôl, de a meglepetés akkor következett be, amikor kiderült, hogy e magas mûveltséget alapító nép nyelve turáni, azaz ural-altáji nyelv, és ezek között is a magyarhoz áll a legközelebb. Ettôl kezdve magyar mûvelôi is lettek a sumerológiának. Kiderült, hogy a magyar nyelv számít a leghasznosabb segédeszköznek a sumér nyelv olvasásához. Francois C. Lenormant az 1850-1860-as évek táján mindenkit meggyôzôen kimutatta, hogy a sumér nyelv nem csak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni nyelv. Ezért aztán elhatározta, hogy megtanul magyarul.

A sumerológiával foglalkozó számos magyar tudós közül dr. Varga Zsigmond Debrecenben adta ki 1942-ben Ötezer év távolából címû kiváló tanulmányát. Munkája azonban a második világháború miatt ismeretlen maradt a széles magyar tömegek elôtt. A háborút követôen külföldre szakadt magyar kutatók folytatták a munkát. Így dr. Bobula Ida, dr. Padányi Viktor, dr. Nagy Sándor és sokan mások. Különösen figyelemre méltó dr. Érdy Miklós: A sumir, ural-altáji, magyar rokonság kutatásának története címû munkája, melyrôl - Radics Géza szerint - csak a legnagyobb elismeréssel lehet megemlékezni. De a szittya-hun-avar-magyar rokonság jobb megismeréséhez (Rawlinson nevezte a sumérokat szittyáknak) nagyban hozzájárult dr. Gosztony Kálmánnak, a Sorbonne magyar orientalistájának 1975-ben megjelent Dictionnaire D’Etymologie Sumérienne et Grammaire comperée címû összehasonlító nyelvészeti munkája, melyben kimutatja a sumér és magyar nyelvben elôforduló egyezéseket mind a szóállagban, mind a két nyelv szerkezetében.

Radics megemlíti, hogy eredetmondánk, a Csodaszarvas története is Mezopotámiába vezet Hunoron és Magyaron keresztül a bibliai Nimród földjére, s hogy e mondának nemrég két újabb változata került elô, a Tárih-i Üngürüsz és a Madzser Tarihi, amelyek a történeti háttért igazolják.

(Folytatjuk)

Erôss Attila

Autók és egyebek

A passzív biztonság érdekében hat légzsákkal szerelik a kis Alfákat. Ebbôl egy a kormánykerékben van elrejtve, egy a mûszerfalnak az utas oldali részében, további kettô az ajtóoszlopok tájékán, a fönnmaradó kettô pedig az oldalablakok felôl nyújt karambol esetén védelmet. Szintén sérülésmegelôzô intézkedésként látták el hosszirányú erôsítésekkel az ajtókat, programozott alakváltozási lehetôséggel a kormányoszlopot, a fokozott igénybevétel pillanatában automatikusan mûködésbe lépô feszítôszerkezettel és terheléshatárolóval a biztonsági öveket. Ezenkívül gondoltak arra, hogy a hátul, középen ülô személynek is szüksége lehet egy fejtámlára és olyan biztonsági hevederre, amely senkit sem zavar, amikor nem használják.

Az aktív biztonságot a hajtáslánc és a fékberendezés csokorra való korszerû megoldása szolgálja. A sportkocsihoz méretezett négy ventillált féktárcsa például olyan, a legújabb generációt képviselô ABS rendszerrel összehangolva lassít, amely EBD fékerôelosztót is magában foglal. Az ASR rendszer a húzó kerekek megcsúszásának, túlpörgésének hivatott elejét venni; az MSR szisztéma a lassításkor érvényesülô fékezônyomatékot ellenôrzi és szabályozza, míg a VDC rendszert a kanyarstabilitás fokozása céljából alkalmazzák a kocsiban.

Az elôzô cikkben említettük, hogy ezt az autót nemcsak hagyományos kapcsolószekrénnyel szállítják, de olyannal is, amely az automatához hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Mi több, azt hallottuk, hogy külön rendelésre - a Forma 1 versenykocsikhoz hasonlóan - a kormánykeréken található gombok megnyomásával (+ -) is lehet föl- vagy visszakapcsolási parancsot adni a villamos-hidraulikus tartozékokkal kiegészített sebességváltónak.

A kormányküllôkön természetesen más kapcsoló-, illetve kiválasztó-gombok is helyet kaphatnak, a vevô kívánsága szerint. Az Alfa 147
"fedélzetén" ugyanis, amely igen összetett Connect elektronikus rendszerrel hagyja el a gyárat, ha úgy kérik, kihangosítóval szerelt kétsávos GSM telefon, mûholdas navigációs berendezés, segélykérôjel-leadó és olyan készülék is lehet, amely szóbeli utasításra kapcsol be vagy ki valamit. A kocsi tervezôinek figyelme nem csupán a szórakoztató elektronika fogalmába tartozó CD lemezjátszóra, rádióra, hatcsatornás HIFI Bose rendszerre terjed ki, de arra is, hogy a vezetô és utasa kellô idôben, folyamatosan információkat kapjon a közúti közlekedésrôl (útelzárás, forgalomkorlátozás,
-elterelés, köd, hóakadály, jegesedés, árvíz, baleset stb.). A középkonzolon található színes képernyôn CD lemezre fölvett térképrészletek is megjelennek, segítve az ismeretlen terepen vagy a megváltozott helyzetben történô eligazodást. A telefonüzenetek vételezéséhez egyetlen gombot szükséges megérinteni a volánon, és a telefonkészüléket különféle szövegek memorálására is föl lehet használni.

(A)

Dédike sonkás kiflicskéi (régi kolozsvári recept)

Minden régi erdélyi családban található egy márványmintás, kemény fedelû vonalas füzet, amelybe a nagymama vagy a dédike írogatta a receptjeit. Számunkra ezek a receptek már alig használhatók. Én azért továbbra is szorgalmasan olvasgatom ôket és próbálok belôlük átmenteni egyet-egyet a XXI. századba. Ez a recept nem kiadós, nem olcsó és eléggé munkaigényes. Viszont nagyon finom, igazi csemege az ötórai teákhoz, poharazgatáshoz.

Sonkás kiflicskék (kis adag)

Hozzávalók: 15 deka pácolt göngyölt sonka, 14 deka kemény vaj, 22 deka nullás liszt, 2 ek. tejföl, 1 tojás, 1 késhegynyi bors, só, 1 tojás sárgája a bekenéshez, 5 deka sajt, 1 paradicsompaprika vagy pirosarany a díszítéshez.

Elkészítés: a lisztet a lapítóra öntjük, beletesszük a vajat, a tojást, tejfölt, 1 kk. sót. Késsel összevágjuk, majd összegyúrjuk és vékonyra kinyújtjuk. Összehajtogatjuk, a hûtôszekrényben egy órát pihentetjük. Közben ledaráljuk kétszer a sonkát és borsozzuk. Ha soványnak bizonyul, tegyünk bele 1 ek. tejfölt. A tésztát kivesszük a hûtôbôl és négybe vágjuk. A darabokból rendre 20-22 centis palacsintákat nyújtunk és átlósan 8-ba vágjuk. A háromszögek alsó részébe 1 kk. sonkapasztát helyezünk. A sonkapasztát ugyanúgy porciózhatjuk, mint a tésztát, így arányosan oszlik. A kifliket kizsírozott tepsibe tesszük, tojássárgájával bekenjük és sajtkockákat helyezünk mindegyik kiflire. A paradicsompaprikából kis kockákat vágunk és a sajtra tesszük, vagy pirosarany cseppet is tehetünk. Igen szépen díszíti a kifliket. Közepes tûzön 20 perc a sütés ideje. Tésztástálra tesszük és máris kínálhatjuk az ínyencfalatokat a bor, sör vagy a tea mellé. A teák közül ajánlom a Dardzsiling teát vagy kedvencemet, az Earl Greyt kevés tejszínnel. Kellemes délutáni trécselést!

Kolozsvári Puskás Sándor

Mózsi Ferenc chicagói költô és kiváló zenész barátai, a Dioptrio Rock and Blues Band tagjai, a Hobo Blues Bandból jól ismert Tóth János Rudolf, a sokoldalú muzsikus, Ferenczi György és a Japánban is jó nevet szerzett Bizják Gábor. Mintha hazajöttek volna s nem csupán a HBB Tábortûz címû albuma egyik erdélyi ihletésû megkapó dalának kezdô sorát parafra-zálva "látogattak" volna újra ide, álltak volna a marosvásárhelyi közönség elé. A rendezvényre ugyan érdemtelenül kevesen voltak kíváncsiak és tartós, szép élménytôl estek el azok, akik szerda délután nem mentek el a Kultúrpalota kistermébe, a vendégek azonban úgy "teljesítettek", mintha mondjuk a Metropolitanben léptek volna fel telt ház elôtt. Csak éppen a hangulat volt sokkal közvetlenebb, családiasabb, a kapcsolat emberközelibb, egy-két szóból, dalmotívumból is jól értettük egymást.

Magyar Amerikából érkeztek - hangsúlyozta Mózsi Ferenc -, a Reménység tava mellôl, ahol augusztus közepén évek óta mintegy kétszáz magyar család gyûl össze és meghívott együttesek, elôadók gondoskodnak színvonalas mûsorról is. Ott énekelt, muzsikált a Dioptrio is, zenélt az Amerikában turnézó erdélyi Palló zenekar, értekezett Gálfalvi György, a Látó fôszerkesztô- helyettese.

A mostani emlékezetes vásárhelyi bemutatkozás annak köszönhetô, hogy a budapesti Tertia és a helybéli Mentor Kiadó együttmûködéseként megjelent Mózsi Ferenc sokadik verseskötete, a kétnyelvû magyar-angol Énekem éneke (My song of song) 47 s a szerzô ezt kívánta bemutatni itteni híveinek. Angolul Hargitai Péter tolmácsolta a biblia ihlette költeményeket. Mózsi, mint mondta, a legerotikusabb bibliai szövegrész, az Énekek éneke egy-egy epigrammaként használt idézetére építette fel verseit, "a költô Salamon király megszállott szavai nyomán fejezi ki a költészet iránt érzett áhítatát és vágyakozását."

A kötet bevezetôjét író Hargitai szerint a lírikus a szabadság és zsarnokság, szabad akarat és játékosság, fegyelem és lázadás, közvetlenség és tervezés, csüggedés és lelkesedés megnyilvánuló emberi és bibliai dualitásait is vizsgálja.

"E versek stílusa a szabadságban való tobzódás; a nyelvtani béklyók lehullanak, az írásjelek kötelezô használatának rendje felbomlik, a verstan szabályai nem igazodnak a versírás intézményesített követelményeihez - olvashatjuk. Ehelyett Mózsi egy olyan fokú természetességet tár elénk, amely az Énekek szerelmesének testi meztelenségébôl áradó energiáját idézi."

"Az Énekem éneke is a szerelemrôl szól, mint maga az Énekek éneke, és mindkettô egyszerre profán és szent. A versekbôl a költônek a mûvészete iránti szenvedélyes szeretete és lényének végsô ôszintesége sugárzik." Erre az est házigazdája, a vendégköltôt a jelenlevôk figyelmébe ajánló Káli Király István, a mentor Kiadó vezetôje is felhívta a figyelmet, kiemelve, hogy modern hangvétele és lírai törekvései filozofikus alkattal társulnak. Mindezt a találkozó folyamán felolvasott versek is tanúsították.

A rokonszenves költôt egyébként a Múzsa olvasói is ismerhetik, hiszen a rendszerváltás után az elsôk között kereste fel városunkat és környékét. Írtunk bándi gyökereirôl, amerikai munkásságáról, lapjáról, a Szivárványról, az általa kezdeményezett csobánkai irodalmi táborozásokról, újabb és újabb marosvásárhelyi jelenléteirôl, közöltünk költeményeibôl.

Verseibôl zenésített meg jó párat a Dioptrio, amely bevallottan azt csinálja, amit szeret, s ez érzôdik is örömmuzsikájukon. A szokatlan felállású együttes (gitár, hegedû vagy szájharmonika és vadászkürt) CD-t is készít a válogatásból, s biztosak lehetünk, hogy sokaknak tetszeni fog az énekesként is megnyerô Tóth János Rudolf, a szájharmonika- virtuóz Ferenczi György és a kitûnô kürtös, Bizják Gábor etnodzsessz-rockos és bluesprodukciója.

Lélek volt szerdán a versben, dalban, fogalmazta meg a közönség véleményét is Káli Király István. Megszólalt a Tiszta szívvel, József Attila halhatatlan remeke is. Tiszta szívvel közelítettek látogatóink is felénk. Visszavárjuk ôket mihamarább, akkor talán a teremben is többen leszünk.

N.M.K.

"Kerteknek forrása, élô vizeknek kútfeje,

melyek folynak a Libánusról."

hiszek egy valóságban

az örökkévalóság megváltoztathatóságában

szerelmes szentekben elkárhozott angyalokban

az igazság feltámaszthatóságában

éhségben

szomjúságban

igézetben

álmatlanságban

felújítható ártatlanságban

tettleges többszínûségben

kiérdemelt kéjben érzékek énekében

többször is levetíthetô életben

még egyszer kiolvasható könyvekben

együtt írható versekben

megbocsátható bûnökben

beoltható gyömölcsös fákban

megmenthetô virágokban

megôrizhetô illatokban

benned bennem bennünk

gyermekeinkben szomszédainkban ellenségeinkben

gyógyszerek gyötrelmében a kegyes halálban

a felébresztés elôtti tó tükrében…

Mózsi Ferenc

Üzenet Erdélybôl

A mostani címerkiállítás páratlan a maga nemében. Novák József iparmûvésznek köszönhetôen ismét Erdélybôl jön az üzenet: a címerek elválaszthatatlanok a magyar történelem, a magyar mûvészet évszázadaitól. Novák József iparmûvész ráérzett arra, hogy világszerte a címerek reneszánszának idôszakát éljük. A címerek újra divatosak lettek Európa- szerte. Ahogyan Bertényi Iván, a címerek szakavatott kutatója írja: orosz egyetemisták büszkén hordják kabáthajtókájukon ôsi városaik jelvényeit, a franciaországi ódon várkastélyok udvarán rendezett népszerû hang- és fényjátékok bemutatásakor címeres zászlókat lobogtat a szél. Finnországban az útjelzô táblákon a különbözô helységek címereit is feltüntetik.

A budapesti Székely Ház kiállítótermeit máris új nevekkel illethetjük: "Királyok terme",
"Fejedelmek terme", "Történelmi családok terme", "Vármegyék terme", "Erdélyt alkotó nemzetek" terme".

Kolozsváron, a Mátyás király által 1487. szeptember 5-én Bécsújhelyrôl írt alapító-adománylevél alapján épült Farkas utcai református templomban - Délkelet- Európa legnagyobb egyhajójú templomában - ôrzik öreg földrészünk egyik leggazdagabb címergyûjteményét. A templom látogatottsága minden elképzelhetô rekordot megdöntött. A látogatottság nemcsak az egyedülálló építészeti remekmûnek, hanem a páratlanul gazdag halotti címergyûjteménynek is köszönhetô.

A címerek a lovagvilágra vezethetôk vissza. Az eredeti szokás szerint mindez asszonyt nem illetett meg. Erdélyben azonban a címerkészítés szokásai is másként alakultak. A Farkas utcai református templomban a XIX. században még megvolt az 1677-ben elhunyt Apafi Zsuzsanna, az 1680-ban az élôk sorából eltávozott Kapi Györgyné Bánffy Ágnes, az 1767-ben elhunyt Bethlen Ádámné gróf Bánffy Klára címere. Az erdélyi képírók tehát nem tettek különbséget a férfiak emlékét hirdetô táblák és az asszonyi címerek között. Külön sajátossága a címerkészítésnek, hogy összekapcsolták a nôi és férficímereket is.

Megkülönböztettek ötvösmûvû és papírra festett címereket. Az elôbbi a fôrendûeknek, az utóbbi az alacsonyabb rendûeknek járt.

A címerek virágzási ideje a XIV-XV. században volt. A pajzsokon, zászlókon látható jelek állandósulása, címerré válása a XII. század elsô felére tehetô. Bertényi Iván Új magyar címertan címû kötetében írja: Mathilde királyné Bayeux-ben ôrzött, 1080-1090 táján készült híres faliszônyege a heraldika, a címertan kialakulása elôtti utolsó állomást mutatja. Az 1066-ban megvívott hastingsi csatának több jelenetét megörökítô szônyeg már számos sárkánnyal, kiskörökkel, kereszttel díszített pajzsot is ábrázol. Ezeket a címerek elôfutárainak kell tekinteni. Jean Rapicault krónikája, amely az 1127. évi lovaggá ütést mutatja be valójában, a
"címerek születésnapjának" tekinthetô. Ezt követôen a címerek rohamosan elterjedtek, a csatákban, lovagi tornákon egyaránt használták ôket. Nemcsak lovagok, hanem nemesi családok, fejedelmek s természetesen királyok egyaránt használták.

Ôsi szokás szerint a címereket a király, Erdély esetében a fejedelmek adományozták. A címeradományozás együtt járt a hercegi, bárói grófi, nemesi titulussal. Mindkettôt a leszármazottak is örökölték. A címereket nagy elôszeretettel használták fegyvereken, zászlókon, nyeregtáskákon, a legújabb korban levélpapírokon, névjegyeken is.

Novák József mostani kiállításán az Erdélyi Református Egyházkerület címerének három változata is látható. Ezek közös szimbóluma: a fiókáit saját vérével tápláló pelikán. Az erdélyi unitárius egyház címere azt sugallja: légy okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb. Rendkívül gazdag a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a magyar református egyház címere is.

A címerkészítés a legszigorúbb szabályok szerint mûködô mûvészeti ág! Sem a színek, sem a méret, sem a forma szempontjából nem ismer kompromisszumokat. A színezésre szolgáló heraldikai mázak kétfélék lehetnek: fémek - arany, ezüst -, fehér, vörös, kék, zöld, fekete szín. A barna vagy a bíbor nem heraldikai színek. Az egyik európai formátumú heraldikus Kolozsváron hunyt el. Köpeczi Sebestyén Józsefnek hívták, ô készítette el a Trianon utáni Románia címerét.

Mindezt fontosnak tartottam elmondani Novák József marosvásárhelyi iparmûvész impozáns budapesti kiállításának megnyitóján. Egy évvel ezelôtt a Magyar Reformátusok Negyedik Világtalálkozóján a reveláció erejével hatott a harmincnyolc erdélyi országgyûlést megért marosvásárhelyi vártemplomban bemutatott hatvan darab történelmi címere. Az erdélyi fejedelmek, a legismertebb történelmi családok, a történelmi egyházak és közigazgatási egységek címereiben gyönyörködhetett a mintegy tízezer látogató.

Novák József iparmûvész az 1989. decemberi "ellopott forradalom" után tudatosan készült erre a mostani, szintézis jellegû kiállításra. Korábban nem is tehette, hiszen a címerkészítés a legveszedelmesebb tabutémák közé tartozott.

Elôbb a fellelhetô forrásanyagot gyûjtötte össze, majd hozzáfogott a címerek elkészítéséhez. Szemtanúja voltam és vagyok, hogy micsoda erôltetett munkát jelentett az itt látható címerek elkészítése.

Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem - Siménfalván született, kúriájának romjai ma is láthatók - címereit például egy pénzérme alapján készítette el. Forrásanyagként Nyulásziné Straub Éva Öt évszázad címerei címû kötetét, Bertényi Iván Új magyar címertanát, Spielmann Mihály Erdélyi fejedelmek címû kötetét, valamint Nagy Iván és Pálmai József idevágó köteteit használta fel. Mindenik címer festett, nagyon gyakran a színes, öntapadós papírt használja. A sebész pontosságával és kézügyességével, a hályogkovács ráérzésével dolgozik. Elég egy hibás mozdulat, máris elromlott a címer. Ugyanakkor ismernie kell a címerek koronként, családonként alakuló változatait is. Ezek színpompás gazdagságával legelôször itt találkozik a látogató. Ha ránéz Bethlen Gábor erdélyi fejedelem - Tündérország fejedelme - a nyakuknál nyíllal átlôtt kéthattyús címerére, kibomlik elôtte Erdély viharos, páratlanul gazdag történelme. Itt látható Bocskai István díszcímere, Kemény János, I-II. Rákóczi György, II. Rákóczi Ferenc, I. Apafi Mihály, Báthori István, Brandenburgi Katalin, Rákóczi Zsigmond, az ingadozó Báthori Zsigmond, János Zsigmond fejedelmi címere vagy Izabella királynôi címere. Rendkívül gazdag az úgynevezett történelmi családok címergyûjteménye: a Mikó-, a Wass-, a Losonczi Bánffyak, a Tisza-, a Zichy-, a Torma-, a Haller-, a Rhédey- család címere, illetve az egyes családok különbözô címerváltozatai. Érdekes, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek is legalább három címerváltozata ismeretes. Ezek mindenikét használták.

A megyék sorozat szintén Novák József remeklései közé tartozik. A történelmi vármegyék címerváltozatainak különleges gazdagságával ismerkedhet meg a tárlatlátogató. Erdély címerének, illetve a székely címernek is több változata ismeretes.

Novák József elkészítette a fellelhetô magyar királyi címerek jelentôs részének mûvészi "mását" és így Szent István duplakeresztes, II. András, IV. Béla kilenc oroszlános, III. Béla hét oroszlános címerét. Itt látható a Hunyadiak, Mátyás király címere is.

Százöt címer, tizenöt pajzs, valamint az erdélyi népi motívumokat továbbvivô, ugyancsak kollázstechnikával készült iparmûvészeti alkotások láthatók a budapesti Székely Ház kiállítótermeiben.

A címer üzenete: erény, vitézség, bátorság, a hûség, az áldozat, a szeretet. Ez az üzenete a mostani kiállításnak is.

*Elhangzott 2001. augusztus 16-án, a kiállítás megnyitóján, a budapesti Székely Házban.

Tófalvi Zoltán

A fény mûvészeteként ismert filmmûvészetnek nemcsak ünnepei, fesztiváljai, hanem sötét napjai is vannak. A filmmûvészet barátai és a filmalkalmak szervezôi, köztük a marosvásárhelyi AlterNative Nemzetközi Rövidfilmfesztivál munkatársai és közönsége mély megrendüléssel értesült róla, hogy 2001. szeptember 4én, 67 éves korában elhunyt Simó Sándor Balázs Béla-díjas filmrendezô, a budapesti Hunnia Filmstúdió vezetôje, a Színház- és Filmmûvészeti Fôiskola tanára, az AlterNative filmfesztivál mentora és örökös zsûritagja.

Simó Sándor a magyar filmes élet rendkívül sokoldalú egyénisége volt, akinek mind a magyarországi, mind pedig az erdélyi, illetve marosvásárhelyi mûvelôdés igen sokat köszönhet. Filmjeihez kiváló érzékkel mindig megtalálta a kor hangulatának, emberi drámáinak árnyalt kifejezésére alkalmas mûvészi eszközöket és a legmegfelelôbb színészegyéniségeket, a magyarországi és az erdélyi színésztársadalomban egyaránt. Ez a kiváló és határokon átívelô emberismeret fedeztette fel vele az egyetemes magyar filmmûvészet számára Lohinszky Lorándot, és ugyanez a kvalitásérzék tette ôt a filmmûvészet megújítása és a fiatal tehetségek felkarolása mellett elkötelezett stúdióvezetôvé. Filmmûvészeti fôiskolai tanítványai, közöttük számos erdélyi diák is, az alkotó egyéniséget tiszteletben tartó, emberi és mûvészi példájával egyaránt ható "tanár urat" csodálták benne, akinek véleménye mindannyiuk számára életre szóló tanulságokkal szolgált.

Szerteágazó tevékenységei közepette Simó Sándor városunk mûvelôdési életének távoli számon tartója, "titkos" pártfogója volt, aki az 1993as magyar filmnapoktól kezdve saját élete és szakmai tevékenysége részének tekintette az évenkénti marosvásárhelyi jelenlétet, a közönséggel, a filmesekkel, a színmûvészekkel való találkozást és közvetlen eszmecserét. Véleményének, javaslatainak, baráti kritikájának meghatározó szerepe volt a marosvásárhelyi filmfesztivál elindításában és profiljának kialakításában. Évrôl évre ô volt az, aki a zsûri nevében megvonta a fesztivál eseményeinek mérlegét. Véleménye mindig árnyalt, ítélete értékre orientált, hangja emberi volt. Marosvásárhelyi tartózkodását mindig az aktív jelenlét, az intenzív kapcsolattartás és kapcsolatépítés jellemezte. A fesztivállal járó sokoldalú elfoglaltság közepette talált alkalmat a város kulturális életére való odafigyelésre, a színház elôadásainak látogatására, a Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozata és a budapesti Színház és Filmmûvészeti Fôiskola közötti cserekapcsolat létesítésére, a fesztivál bukaresti meghívottaival, rendezôkkel, operatôrökkel való együttmûködés kialakítására.

Simó Sándor halálával nem csupán a magyar filmmûvészet, a magyarországi és erdélyi filmes élet vesztette el egyik legsokoldalúbb és legaktívabb alkotó, oktató és támogató egyéniségét, hanem mindannyian szegényebbek lettünk azzal a biztonságérzetet adó, mozgósító, inspiráló szellemi energiával amelyet az ô jelenléte nyújtott számunkra.

A marosvásárhelyi AlterNative Nemzetközi Rövidfilmfesztivál szervezôi

Hangulatkép Marosvásárhelyrôl

Az írás inkább irodalomtörténeti ízû, nem annyira a Bolyaiakról szól, ilyen mellékeseményeken keresztül mégis jobban megérthetjük, miért vette körül eldugott városkájában Bolyai Jánost a sötét kirekesztés és "butaság".

Ha meg akarjuk ismerni a Bolyaiak városának 1870-es évekbeli hangulatát, idézzük fel, mit mond Marosvásárhelyrôl Tolnai Lajos, a nagy író, a Vártemplom egyik leghíresebb papja: "Sötét világ volt ez a világ!"

A betegség is levert. Szegény jó feleségem igazán megismerhette a magyar írók sorsát. Majdnem az utolsó evôkanalunkat is elnyelte a zálogház. Írni nem tudtam, tífuszba estem. Valamennyire feltápászkodtam már, mikor Réthy Lajos, egy erdélyi fiatal író - most Hunyad megyei tanfelügyelô -, egy erdélyi tanárral lépett be hozzánk.

- Szabó Sámuel, marosvásárhelyi tanár.

Néhány szép cikke után a Figyelô hasábjairól ismertem már e derék, nemes szívû embert. Irodalmi mûködésemrôl folyt a beszélgetés. Kedvetlen voltam, beteg; a szíves elösmerés édeskeveset hatott rám.

- Tolnai úr, én ajánlanék önnek valamit.

- Kérem, tanár úr.

- Az én apósom Nagy Péter erdélyi püspök.

Nem mondhattam, hogy ösmerem.

- Nagy barátja az irodalomnak.

- Szép.

- Nem volna-e kedve papi pályára lépni?

- Anyámnak legédesebb vágya ez volt. De hát hogyan? Hol?

- Erdélyben.

- Ah, a szép, dicsô Erdélyben - kiáltottam fel elragadtatással.

- Ott. Marosvásárhelyen. Pompás székely város.

- Szász Béla is ott lakik- mondám.

- Igen. Nem kellene más, mint beadni pályázatát a Marosvásárhelyen épp most megüresedett és betöltés során levô eklézsiára - a többi a mi gondunk lenne. Feleségem örömujjongva kiáltá:

- Ó, menjünk!

Nem sokáig gondolkoztam. Háromezer forintra menô jövedelemmel, gyönyörû lakással és minden, de minden jóval biztatott a két erdélyi úr.

Egy derék, becsületes orvos, ki a Szász Domokos háziorvosa volt, dr. Bélteky Ferenc, nyájas mosollyal kért, hogy nem lennék-e szíves némely figyelmeztetését, esetleg tanácsát elfogadni.

- Készséggel, doktor úr.

Félrevonultunk az ablakmélyedésbe.

- Én odavaló vagyok.

- Marosvásárhelyre?

- Igen. Ott tanultam, apám odavaló orvos volt. Én Marosvásárhelyt soha ki nem állhattam. Nincs a világon talán város, ahol egy csomóban a kétszínûség oly burján virágoznék, mint ott. Ah, kérem, van ott is becsületes ember, csakhogy azok rejtekben vannak. Tud-e jól inni?

- Semmiféle italnak kedvelôje nem vagyok.

- Nagy baj! Tud-e egész éjjeleken át kártyázni, de szakadatlanul ám.

- Kártya még soha a kezemben nem volt.

- Akkor ott nem él meg. Szereti-e a feleségét?

- Kérem!

- Bocsásson meg, de akkor ott nem él meg. Van ott egy pap, önnek kollegája lesz, az nyolc, tíz kupa bort egy ültô helyében megiszik. Ezt le kell vernie önnek, különben ott nem él meg. Annak számtalan nem illô viszonya van. Ezt önnek felül kell múlnia. Bocsánatot kérek, de ez így van. Ért-e ön az áskálódásokhoz?"

Nos, ebbôl az idézetbôl nemcsak a marosvásárhelyi kisvárosi szellem és kép bemutatatása dokumentumértékû, de az itt szereplô emberek mind-mind kapcsolódnak Bolyai Jánoshoz. Vegyük ôket sorjába: Szabó Sámuel, református kollégiumi tanár, 48-as honvéd, az egyik legelsô "Bolyai-kutató" volt. Igaz, fôleg a külföldi érdeklôdések hatására fogott hozzá a Bolyai-kutatásnak. Báró Eötvös József levele felkeltette az érdeklôdését Bolyai János iránt. Valószínû, egyik legelsô Bolyai János- kutató volt, aki rájött pont a Báró levele alapján, hogy János volt a nagyobb és "érdekesebb". Ugyanis 1894-ig a marosvásárhelyi polgárok nem akarták elhinni, hogy János nagyobb volt, mint Farkas. (Még sírkövet sem engedtek, hogy felállítsanak Jánosnak, egészen 1894-ig!) Nos, Szabó Sámuel nagyon sok értékes anyagot összegyûjtött Bolyai Jánosról, de nagyon sok értékes eredeti iratot és kéziratot "magáévá is tett". Szerencsére fia, Szabó Péter, matematikus lett és apja halála után, a hagyatékban megtalálta a sok értékesebbnél értékesebb kéziratot. Szabó Sámuel még Tolnai marosvásárhelyi lelkészsége idején átkerült a Kolozsvári Református Kollégiumba, fia pedig Budapesten lett fôiskolai matematikatanár. Így Szabó Péter számos értékes adatot közölt Bolyai Jánosról, szép matematikai dolgozatokat, melyekben elemzi és magyarázza is az abszolút geometriát. Másik nagy érdeme, amellett, hogy az apja hagyatékából kimentette a nagybecsû kéziratokat, hogy a Bécsi Levéltárban rendkívül értékes Bolyai- anyagra talált. Reménykedünk, hogy ezeket és az apja hagyatékában talált dokumentumokat mind közölte, illetve késôbb eladta az MTA kézirattárának. (Szabó Sámuel jelentôs népköltészeti gyûjteményét ma is keresik.)

A másik szereplô: Réthy Lajos. Nos, ez az ember személyesen ismerte mind a két Bolyait, a haldokló Farkas ágyánál szolgálatot teljesítô diák volt, aki meg is írta ennek emlékét. Sajnos, igen rossz fényben tüntetve fel Bolyai Jánost. (Erre visszatérünk.)

A harmadik szereplô: dr. Bélteky Ferenc. Az ô édesapja szintén orvos, kezelte Bolyai Jánost, erre is van bizonyítékunk: 1836. július 21-én dr. Bélteki egyebek mellett hánytatót is felírt egy receptre szegény Jánosnak, 1837 karácsonyán pedig
"köhögés ellen való porok reggel, és estve egy. egy port bé venni" írta egyéb latin nevû gyógyszerek mellett dr. Bélteki. Szász Domokos a híres Szász Károly öccse volt. Édesapjáról, aki szintén Szász Károly, elég részletesen szóltunk egy korábbi írásunkban (Lyukas óra, Szász Ká-roly és Bolyai János, Népújság, 2000. november 2- 3. (14613)). Tolnai Lajos 1871. november 14-én kiadott anyakönyvi másolatot Bolyai Dénes matrikulai bejegyzésérôl. (A Tolnai Lajos által írt kivonat eredetije az MTA könyvtára kézirattárának Bolyai-gyûjteményében fellelhetô.)

Réthy Lajos elbeszélése: "Halálos óráján épen nála voltam. Csendesen feküdt ágyában, úgy tetszett, öntudatlanul; de hogy nem volt öntudatlan, meglátszott késôbben. Kezemben voltak Arany költeményei; félrevonulva olvasgatám. Bolyai János, az öregnek lángeszû fia, mellém lépett s gúnyos hangon kérdé: Valami új poéta?

- Igen, mondám, Arany; azt hiszem, ismeri már a százados úr.

- Nem ismerem! Írt-e ez valami olyat, ami már százszor meg ne lett volna írva? No lássunk egyet.

Zách Klárára nyitottam. Ô rémítô kicsinylô arczczal olvasni kezdé:

Király asszony kertje

Kivirult hajnalra -

Fehér rózsa, piros rózsa.

Szôke leány.

Itt megszünt és sebesen a kandallóhoz ment. Alig tudtam a könyvet megragadni, hogy be ne hajítsa. Ez az én birálatom, mondá, midôn be akarta hajítani. Lám ez sem tud egyebet, csak virág és leány. Egyéb is van itt, kérem; megmutatom. Szükségtelen! Az emberiségnek minden szenvedését, visszaesését csupán a költészet okozta. Sokszor mondtam az öregnek is, hogy hagyjon fel vele. Nem tevé. Leélte életét haszontalanul. Az utolsó szavak már tûzzel és hangosan voltak mondva. A beteg csendesen fölemelé a kegyeletrôl megfeledkezett fiúra tekintetét, és e tekintet olyan sokat mondott! Aztán megint lecsukta pilláit, és fel sem nyitá többé soha!" (Réthy Lajos: Bolyai Farkas, Ország Tükre, 2. évf., 27. szám, 318-320, Pest,1863)

Szerintem nem szabad ezt szó szerint elhinni. De ha igaznak is vesszük, akkor sem kell megbotránkoznunk János szavain. A matematikában valóban csak azt szabad tudományos közleménynek elfogadni, ami teljesen új. János pedig erre törekedett. Csak újat és eredetit alkotott. Éppen Kiss Elemér professzor mutatott rá, hogy még tavalyelôtt is jelent meg olyan matematikai közlemény, amelyet János már 160 évvel korábban megelôzött (Egy matematikai bizonyítás rövidségérôl és tömörségérôl van szó, Fermat karácsonyi tételérôl). Tehát jogos volt Jánosnak az az igénye, hogy az ember csak olyasmivel léphet a nyilvánosság elé, ami teljesen eredeti. Sajnos, a szépirodalomban ez nem mindig érvényesül, talán nem is ez a fontos egy irodalmi alkotásban, de János épp ezért várta el ezeket a követelményeket egy verstôl is. Jánosnak azon kijelentését, hogy apja leélte életét haszontalanul, csak úgy szabad értelmeznünk, hogy nem alkotott a matematikában olyan maradandó tételeket, mint ô, noha ilyenekre Farkas is képes lett volna, ha nem forgácsolja szét tehetségét polihisztorságra, kemenceépítésre, irodalomra stb. Ebben is igaza lett Jánosnak. A Tentamen az Appendixért lett híres, és mondjuk ki bátran, ma alig tudnának a Tentamenrôl, ha nem lett volna függeléke János munkája a tér tudományáról. Az emberek tele voltak elôítéletekkel Jánossal szemben, nagyon sok bizonyítékunk van arra, hogy Jánosról jót nem sokat mondtak a vásárhelyiek 1950-ig (bármennyire is fájó, de csak ezután kezdett jó irányt venni Bolyai János megítélése). Gondoljunk csak arra, hogy Kiss Elemér professzor legutóbbi tízévi kutatásáig azt mondták a legkiválóbb Bolyai- kutatók, hogy János a Responsio után (1837) semmi említésre méltót nem alkotott a matematikában. Kiss Elemér kutatásai után már azon is vitatkozhatunk, hogy vajon melyik periódus a legértékesebb János tevékenységében, az 1823-1833 közötti vagy a nyugdíj utáni csendes és eredményes meditálás számelméleti és algebrai felfedezésein.

Oláh-Gál Róbert

Hajdúhadház városában az iskolai övezetben áll a marosvásárhelyi Hunyadi László szobrászmûvész Múzsa címû szobra. A mészkô nôalak a kisváros leendô díszterén méltó környezetben van, hiszen jobbról a mûvészeti általános iskola, balról a gimnázium bejárata található. Naponta legalább ezer diák látószögébe esik, ezért senkinek sem árt, ha vetünk rá néhány vizsgálódó pillantást.

A fehér mészkô jól illik a visszafogottan színes környezetbe, mérete nem tolakodó, de nem is jelentéktelen. Ám figyelmünket mégis megragadja, mert a vásárhelyi mûvész remekelt ezzel a szoborral: a mûnek összetéveszthetetlen belsô ereje van.

Mint a kultúrtörténetbôl és a mûvészettörténetbôl mindannyian tudjuk: a múzsa ábrázolása formailag lehetetlen, hiszen a görög-római hagyományok szerint múzsa nincs, csak múzsák vannak. Külön-külön a zenének, a lírának, a színjátszás két alapvetô mûfajának stb. A többes számú múzsáknak többalakos ábrázolása többnyire légiesen könnyed, egyfajta bacchanáliára emlékeztetô, hiszen az ihlet kivételes pillanatára "szerzôdtek" eme istennôk.

Hunyadi László egyalakos Múzsa szobra a lírát választotta ki a múzsák közül, hiszen jobb hóna alatt lant van. Ám szó sincs holmi eufóriás hangulatról, ez a kemény kis nôalak nem nagyon akar bacchanáliázni. Magyarán: az ihlet elôtti pillanatot jeleníti meg, a komoly töprengés, a várakozás pillanatát. Mint ismeretes: egy jó költônek csöndje is van, s eleve nem holmi szószaporító versírógép. A líra múzsája is ilyen komoly természetû, a várakozás pillanatában nem is tehet mást. Érdekes, hogy több mint egy évszázada Petôfi Sándor is leírta ezt. "Magyar vagyok, természetem komoly…"

Ehhez a szemlélethez jócskán illik a magyar sors, hiszen a komolyság, a felelôsségérzet mindig közelebb állt hozzánk, mint más, szerencsésebb sorsú népekhez. Hunyadi László azért remekelt, mert el tudott tekinteni a sztereotípiától. A hajdúhadházi Múzsa nyugalma, reményteli várakozása mindenkihez szól. - Szólíts meg! De csak tehetséged és képességeid teljes birtokában.

Ez a komoly kis múzsa tudja: egyetlen mosolyából, netalán csókjából sors és sorsok változnak meg, holmi hebrencsekre nem pazarolja egyetlen pillantását sem. Arca enyhén keleties, határozott arccsontja, szemének íve félreérthetetlen.

Ám még ennél is nagyobb, egyetemes értékû üzenet, hogy ez a múzsaarc rejtélyes. Látszik rajta, hogy mit sem törôdik velünk, még csak "befelé gondolkodik". Ez az emberileg "nagylányos komolyságnak" nevezhetô titok meg nem osztható, s legény legyen ám a talpán, ki a Múzsát mosolyra deríti. De tudja meg minden halandó - ha másból nem, akkor ebbôl a szoborból -, hogy a múzsa igazi csókja után kôkemény sorsa lesz, a maga módján ugyanilyen belsô csöndekre ítéltetik.

No, ezért jó mûvész Hunyadi. A hadházi Múzsa kôbôl faragott költészet, hiszen elkapta azt a pillanatot, amelyik nem a leglátványosabb, de a legigazabb.

Hajdúsági kisvárosunk ékessége ez a szobor. Nagyon örvendek annak, hogy Hunyadi László megtisztelte Hajdúhadház városát nagy értékû alkotásával.

Dusa Lajos

Ôsz botorkál ajtóm elôtt

fedetlen fôvel, réveteg,

akár tomboló fergeteg

csapkod barnálló délelôtt -

látszatra tiszta égi kép

szûz-harmat, édeskés zamat,

kék ringlón csüngô árnyalat,

sebtében ôszülô derek

fenyôkre zúduló szelek

és harmatízû fellegek

csapkodják gond-bú homlokom -

s csapongó éjszakák után

mustszínû nap figyel le rám:

túl a sárguló lombokon.

Fülöp Kálmán

Szemle

Egyre jobb a Filmtett. A "mozgóképes havilap" szeptemberi számából tallózunk: Amikor a saját nyelveden dolgozol, a kapcsolatok sokkal precízebbek, és a megértés sokkal mélyebb. A színész és a rendezô folyamatos kommunikációja elengedhetetlen, a másodperc törtrésze alatt meg kell találnod a legodaillôbb fogalmazást, hogy stimulálja a színészt, találja meg a figurát, amit várnak tôle. Ebben áll a rendezô valódi tehetsége. (Nae Caranfil mondja Sipos Gézának adott interjújában) * Hitchcocknál a festmény csupán "megbillenti" a jelenet egyensúlyát, illetve az egész történet bármely percben kitörni kész lappangó feszültségeire céloz. (Pethô Ágnes: A festészet filmszerzôdése) * Az üzletek kirakatait másolva a mozi is képes megmutatni, kínálni
"áruját". A hatalmas üvegtáblák mögött megbújó, filmként csoportosított fotók feladata a szimpla figyelemfelhívás mellett az alkotás mûfajába, stílusába való betekintés biztosítása. E kimerevített pillanatok irányítják elsô benyomásainkat, így általuk leginkább a hôsök és a film egy-egy kulcsfontosságú jelenetének idôben megfagyott szegmensével találkozhatunk. (Kiss Miklós: Dinamikus állóképek. Cindy Sherman: "United Film Stills") * A több oldalról való megmutatás egy barokk tükröztetô módszerrel kap hangsúlyt. A figurának az az oldala, mely takarásban van, egy tükör segítségével láthatóvá válik. Így ugyanaz a felfüggesztési folyamat zajlik le, mely inkább dekonstruálja, mintsem konstruálja a történetet. (Varga Enikô: Lehetséges-e filmes kubizmus?) * Mindenkinek megvolt a pontos munkaköre, a rendezô pedig csak egy alkalmazott volt, akit úgy rendeltek ki egy-egy produkcióhoz, mint a segédoperatôrt vagy a kellékest. (Vajdovich Gyöngyi: A nagyipari filmgyártás kialakulása. A hollywoodi stúdiórendszer kiépülése) * Jó másfél percen át az éjszakai utcákon hazafelé tartó hôsnôt látjuk: finom szellô borzolja a fák lombját, egyébként minden csendes és kihalt * A közönség figyelmének és idegeinek gúzsba kötésére a hagyományosabb suspense-t mindig is elegánsabb és hatékonyabb módszernek tartotta, mint a sokkot (Pápai Zsolt: A suspense-tôl a sokkig. A modern horrorfilm születése.) * A Gyôzelem moziban még peregtek a jelenetek, de én már erôsen készültem a történet másnapi elôadására. A harci jelenetekkel nem is lett volna baj, a római harcos és a diák szerelmével azonban nem tudtam mit kezdeni, dühös is voltam, mit keres egy ilyen zavaró mellékzönge egy komoly, férfias történetben? (Csinta Samu: Dákok tejfölös lepénnyel) * November 7-11. között tartják Marosvásárhelyen a kilencedik ALTER-NATIVE nemzetközi rövidfilm-fesztivált. A nevezési határidô szeptember 15. Közli a lap a benevezési szabályzatot is. * A FILMTETT év végi (decemberi- januári) számában fiatal filmesek kisjátékfilm-, illetve dokumentumfilm-szinopszisait, filmterveit kívánja közzétenni. (Sajnos, egy szót sem árulnak el arról, hogy mivel-mennyivel jutalmaznák a legjobbnak ítélt sztorikat. Öreg hiba, és benfentességre utaló, népszerûtlen stikli.)

b.d.

Új készenléti hitelmegállapodás az IMF- fel

Új készenléti hitelrôl született megállapodás az IMF és Románia között. A 18 hónapra szóló mintegy 400 millió dolláros hitelszerzôdést az IMF igazgató tanácsa októberben, vagy november elején hagyja jóvá, de ezt megelôzôen még néhány feltételt teljesítenie kell Romániának. Hogy pontosan milyen feltételekrôl van szó, azt az IMF Bukarestben tárgya