Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A tervezettnél késôbb ül össze a magyar- román vegyes bizottság

A román külügyminiszter programjának módosulása miatt Bukarest a magyar-román kormányközi vegyes bizottság plenáris ülésének szeptember végére történô halasztását kérte - közölte szerdán Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivôje.

A vegyes bizottság ülését eredetileg szeptember 18- ra tervezték. Az MTI bukaresti irodájának értesülései szerint a kért halasztást az teszi szükségessé, hogy ezen a napon Gerhard Schröder német kancellár magánlátogatást tesz Romániában. (Schröder a II. világháborúban Románia területén meghalt édesapjának közelmúltban megtalált sírját keresi fel Torda közelében.)

A román fél által kért halasztással kapcsolatban Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára rövid nyilatkozatot adott a román közszolgálati rádiónak. Németh Zsolt azt a reményét fejezte ki, hogy folytatódnak az egyeztetések az új idôpont kijelölésérôl.

Mint mondta, Budapesten várják, hogy a román fél készen álljon a bizottság ülésére. Mint mondta, a határon túli magyarokról szóló státustörvényhez kapcsolódó végrehajtási utasítások kidolgozása jó ütemben folyik. A román féllel tartott konzultációk célja az, hogy a román javaslatok helyet kaphassanak ezekben az utasításokban.

Közben a státustörvény készülô végrehajtási utasításaival kapcsolatban kezdett szerdán tárgyalásokat Bukarestben Ôry Csaba, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke.

A román munkaügyi és az egészségügyi minisztériumban, valamint a parlamentben az illetékes bizottságokkal való tárgyalásokon elsôsorban a törvény munkaügyi, társadalombiztosítási, adózási kérdéseit beszélik meg.

Az államtitkár szerint elképzelhetô, hogy a két ország között létezô egyik-másik egyezmény szövegén is módosítani kell. Ezek között a szociális és a munkavállalási egyezményt említette. A szállítási szakbizottság tagjai már júliusban találkoztak, hétfôn pedig a kisebbségi szakbizottság tagjai ülnek össze Budapesten - közölte szerdán az MTI-vel Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivôje.

Micula elmondta: a román fél már elkészítette javaslatait arra vonatkozólag, hogy miként lehetne a törvény Bukarest által területen kívülinek és diszkriminatívnak tekintett jellegét elkerülni.

A szóvivô hozzátette, hogy román részrôl haladékot kértek, mivel Bukarest úgy véli, hasznos lenne a törvény végrehajtását addig halasztani, amíg az Európai Unió meg nem szünteti a Romániával szembeni vízumkényszert.

- Ha a román állampolgárok is szabadon közlekedhetnek majd a schengeni területen, a magyar kormányra is kisebb nyomás fog majd nehezedni - fogalmazott Victor Micula.

Aktuális

Menesztették a vásárhelyi utcalányokat. A minap a rendôrség, a csendôrség, a közrendészet "közös" akcióval állítólag megtisztította a prostituáltaktól az utcát. A municí-piumi rendôrparancsnok szerint "a közrendészet augusztus 23 óta, éjszakáról éjszakára akciókat szervezett a volt Kossuth utcában, a Forradalom, az Aurel Filimon és Sinaia utcákban, valamint a Csillagközben". Elégedetten nyugtázta, hogy 76 olyan személyt "sikerült azonosítaniuk", akiknek a jelenléte "nem volt indokolt" az említett utcákban. Egyrészüket a rendôrségre szállították, lefényképezték ôket, ujjlenyomatot vettek tôlük és "ki- vizsgálták a tevékenységüket". A szóban forgókra "csak" pénzbírságot róttak ki. A városparancsnok büszkén állapította meg, hogy "az utóbbi napok intézkedései következtében", az említett zónákból eltûntek a prostituáltak. Hozzátette, hogy "az ilyenszerû akciókat a jövôben is folytatják, hogy elejét vegyék a közbiztonságot sértô cselekményeknek". A polgármesteri hivatal "elégedett a rendôrség akcióival".

Tehát a rendôrség kiseperte a kurvákat Marosvásárhelyrôl. Errôl jut eszembe, hogy nem is olyan régen, a polgármester végzett ehhez hasonló "nagytakarítást". Akkor a koldusokat gyûjtötte össze, s a sajtónyilvánosság elôtt ijesztgette azzal, hogy ha még egyszer elkapja ôket, akkor dubába gyömöszöli, s elszállítja egy erdôbe, s majd meglátják, hogy vissza se találnak. (A cigányasszonyokat sokkal jobban érdekelte, hogy filmezik ôket, mint a polgármesteri dörgedelmek). S mint a mesében, teltek-múltak a napok, egy ideig nem botlottunk ötlépésenként egy kinyújtott kézbe. Aztán ismét megjelentek régi ismerôseink, s szórták az áldást az arra járókra, az alamizsna reményében. A jelek szerint a polgármester is megfeledkezett a dologról.

Arra gondolok, hogy a "nagy-szabású" rendôrségi akciónak is nagyobb a füstje, mint a lángja. Pár napra talán eltûnnek az utcalányok, aztán, ugyanúgy, ahogy a koldusok, lassan visszaszivárognak a megszokott helyekre. Ha valóban komolyan vennék a dolgot, sem a rendôrparancsnoknak, sem a polgármesternek nem kellene annyira elégedettnek lennie. Mert azzal, hogy néha behajtanak pár tucat koldust, vagy megbüntetnek, akár 76 prostituáltat, nem oldják meg a problémát. Az igazi probléma ugyanis a társadalomban keresendô és szociális okai vannak. Bizonyára akadnának olyan koldusok, akik, ha volna lehetôségük, dolgoznának. S az is biztos, hogy sok fiatal lány muszájból bocsátja áruba a testét. Persze, vannak kivételek, például a vendéglátóipart kiszolgáló luxuskurvák, akik rendszeresen kimaradnak az "üldözésbôl".

Átszervezték a postai szolgáltatást

Szeptember elsejétôl a marosvásárhelyi postahivataloknál átszervezték a postai szolgáltatást. Míg eddig a leveleket, újságokat és a nyugdíjakat a Forradalom utcai központi postahivataltól vették fel a postások és juttatták el a címzettekhez, az új rendszer szerint a lakónegyedekben levô postahivataloktól kezdik meg majd a kézbesítést.

Ez elônyösebb azoknak a nyugdíjasoknak is, akik valamilyen a postával kapcsolatos ügy intézéséért be kellett jönniük a központba, illetve a kérvényt utalták át a hivatalok, s emiatt késedelmessé vált az ügyintézés. Konkrétan, ha valaki alaposan indokolt ok miatt hamarabb szeretné kézhez kapni a nyugdíjt, akkor ezt elintézheti a lakónegyedi postahivatalnál. Iacob Emilia (képünkön), a megyei postaigazgatóság vezetôje elmondta, az a tény, hogy a postások most egy-egy postahivatalhoz tartoznak, növeli majd a fegyelmet is, hiszen munkájuk jobban ellenôrizhetô. Ugyanakkor kötelezôvé tették a laprendelési normát. Azaz a postások kötelesek egy bizonyos számú megrendelést felvenni, ha ezt nem teljesítik, akkor ez fizetéslevonással járhat. Az igazgatónô elmondta, senkit sem utasíthatnak vissza különbözô okok miatt. A napilapok és folyóiratok jegyzékében található bármely nyelven írott sajtóterméket meg lehet rendelni. Nem veszteséges a lapterjesztés, de ezáltal szeretnék még jobban rentabilizálni ezt a tevékenységet - hangsúlyozta az igazgatónô. Várhatóan a kézbesítés is javul az eddigiekhez képest, mivel azonban az országos hálózatba tartoznak, a program módosulhat a szállítástól függôen. Ez a helyzet a vidéki terjesztéssel is, ahol a programot a brassói országos elosztó központtól érkezô autóhoz kell igazítani. Mindemellett a helyi sajtót külön járattal szállítják a postahivatalokba, azonban az elosztáshoz is idô kell. A csomagküldeményeket továbbra is a postahivatalokban lehet átvenni értesítés alapján. A külföldi csomagokért viszont be kell jönni a marosvásárhelyi nagyállomás melletti 2-es számú hivatalba, mert csak ott lehetett megszervezni a vámszolgálatot.

Az igazgatónô hangsúlyozta, az átszervezés nem jelent semiképpen személyzetcsökkentést, mindenekelôtt a lapelôfizetést szeretnék ösztönözni ezáltal.

"A nevem nem fontos, de az embernek fáj a szíve és lelke a nyárádszentlászlói volt farmon látottak miatt. Nem tudjuk pontosan, mi is történik ott. A terület és az épületek az állam tulajdona vagy magánkézben vannak? Bárki is a tulajdonos, nem kellene hagynia, hogy enyészeté legyen a betonvázból és téglából épített hat hatalmas istálló, a melléképületek, a kazánház, és minden, ami a két hektárnál nagyobb területen található. A közvéleményt tájékoztatni kellene az olyan, barbár módon elkövetett lopásokról, mint amilyenek a volt szentlászlói állattenyésztési farmon már évek óta történnek. Egyszerûen katasztrófa…"

A fôúttól kissé távol, egy domb tetejére épült a volt szentlászlói Szövetkezetközi Társulás állattenyésztési farmja. A terület két hektárnál valamivel nagyobb. Az istállókban, ahol egykor az állatok voltak, ma is láthatók az itatóberendezések maradványai, a trágyát, hulladékot elszállító futószalagok helye. Az egységnél 80 környékbeli lakos volt alkalmazásban. Volt olyan év is, amikor 1500 fejôstehenet tartottak. A tejlaboratóriumról már csak a falon még épen maradt csempék árulkodnak. A farmot a ’70-es években építették, a megfelelô melléképületekkel, silóval, irodákkal, transzformátorházzal stb. Aztán bekövetkezett a privatizálás.

Veress Jenô a farm felé vezetô mezei út mellett lakik. Apósa és ô is éjjeliôrként dolgozott a farmnál. Íme, miként tudja a történteket: - Egy olasz-román cég vásárolta meg a farmot. Én éjszaka ôriztem a farmot, egészen 1998 végéig amikor eljöttünk, mert a cég 8 hónapi fizetéssel maradt el. Azóta senki sem ôrzi a farmot. Akkor nem hiányzott egy ablakszem sem. Ma látják, mi van ott. Azt hiszi az ember, hogy Koszovóban jár. Úgy tudjuk, hogy a marosvásárhelyi Pascan úr olasz partnerei közül egy meghalt, a másik kettôt valamilyen okok miatt bezárták Olaszországban. A farm itt maradt magára.

- Itt lakik a farm szomszédságában. Kik viszik el a téglát, a pala hullámlemezt, a csöveket, a téglát, és ki tudja még mit?

- Jönnek ide traktorral, szekérrel, Szovátától egészen le Karácsonfalváig. Nem tudom, kik viszik, egyébként nincs jogom ellenôrizni ôket és nem is érdekel. Mi, amikor felhagytunk a farm ôrzésével szóltunk a polgármesternek, a rendôröknek is, hogy az épületek ôrizet nélkül maradtak. Senki sem intézkedett. Elôbb az ablakszemek, majd a rámák, az ajtók tûntek el. Ma pedig szállítják a téglát és mindent, amit lehet.

nyilatkozta Dézsi Erzsébet, a nyárádgálfalvi polgármesteri hivatal könyvelôje. A szóban forgó romániai partner, Doru Pascan még nem helyezte el a hivatalnál a nyilatkozatot és már két éve nem fizette ki az épületek utáni adót. Egyébként a könyvelônô férje is a nevezett olasz-román cégnél dolgozott. A történetet ismeri. Megerôsítette, hogy a két olasz fél valóban börtönben van.

Semmit, nyilatkozta a nyárádgálfalvi Blaga Dumitru fôtörzsôrmester. Addig, amíg polgári reklamáció nincs, nem felügyelhetik, hogy kik bontják, rontják az épületeket. Az ôrzésére sem kérték fel ôket.

A farmot valóban egy olasz-román cég vásárolta meg. A partnerek közül egy eltávozott az élôk sorából. Idôközben a két olasz partnert letartóztatták és 18-20 évre ítélték Olaszországban. 1996-ban kezdôdött meg a per az olaszokkal a marosvásárhelyi törvényszéken. Miért ítélték el olasz partnereit? A kérdésre Pascan úr így válaszolt: "Jó viselkedésért". Miért nem érdekelt a farm megôrzésében? Azért, mert a törvényszéken még nem született döntés. Hogy mirôl, nem mondta el. Azt igen, hogy egyelôre nem adhatja el, és egyáltalán a román törvények megkötötték a kezét ez ügyben. A napokban a törvényszékrôl értesítették, hogy október közepén kerül sor a tárgyalásra az olasz partnerek jelenléte nélkül is. Mi lesz a farm jövôje? Pascan úr nem tudja, de fáj a lelke, azért, ami ott történik.

Tény, hogy jobb sorsra érdemes a szentlászlói farm, ekárki tulajdona is. Nem állítható le a hatalmas épülettömb széthordása? Vagy egyáltalán kinek a feladata?

Vajdasági autonómia

A szerb kormányfô szerint a Vajdaságnak széles körû autonómiát kell kapnia, mert ez az államjogi státus mélyen gyökeredzik a tartomány múltjában. A jugoszláv elnök köré tömörülôk azonban szemlátomást nem osztják sem Zoran Djinjdic, sem pedig a vajdasági pártok álláspontját.

Djindjic szerdán a vajdasági Nagybecskerekbe (Zrenjanin) érkezve - ahol tárgyal a helyi önkormányzati és gazdasági vezetôkkel - kijelentette, hogy bizonyos autonómiát minden majdani szerbiai régiónak meg kell kapnia, de "nem olyan mértékût, mint a Vajdaság". A szerb kormányfô szerint a Vajdaság különleges helyzetben van, mert "a tartományi autonómia gyökerei mélyebbek annál", mint amilyen önállóságra szüksége lehet a többi régiónak a majdani decentralizált Szerbia keretében.

Djindjic úgy értékelte, hogy Szerbiában az önkormányzatoknak teljesen vissza kell kapniuk az ôket illetô jogköröket, s azután maguk dönthetik el, hogy társulnak-e egymással ott, ahol egyébként is természetes egységet alkotnak. Hozzátette, hogy nem a "központban" kell eldönteni, hogy ez hogyan menjen végbe.

A vajdasági autonómiaplatform augusztus 20-án történt megalakulása óta Szerbiában szélesedik a vita az ország decentralizációjáról, s azon belül arról, hogy Vajdaság miként és hogyan kapja vissza a néhai, 1989 elôtti hatásköreit. A legnagyobb ellentétek a három vezetô vajdasági párt - közöttük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) - és a Vojislav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) között mutatkoznak.

Dusan Budisin, a DSS elnökségének a tagja kedden pártja ezzel kapcsolatos álláspontját ismertetve - a DSS-el ebben egyetért a nála jóval kisebb támogatottsággal rendelkezô Szerbiai Polgári Szövetség - az írta a Politika címû lapban, hogy Szerbiát hat régióra kellene felosztani: Koszovóra, Délkelet-Szerbiára, Délnyugat-Szerbiára, a Duna mentére, Belgrádra és környékére, illetve a Vajdaságra. Budisin szerint Koszovó és Vajdaság kivételével a többi említett autonóm régió határait törvényben kellene majd rögzíteni. A DSS szerint a tartományok nem rendelkezhetnek az államiság elemeivel. A majdani régióknak lehetne például önálló költségvetése, hatáskörükbe tartozna egyebek mellett a vízgazdálkodás, a közlekedés és az egészségügy, de igazságügyi hatalommal nem rendelkezhetnének, ahogyan azt a vajdasági pártok követelik.

Budisin szerint a Vajdaságnak a többi régióval együtt kell önállóságot kapnia, mert az önkormányzati törvényt "egységesen kell alkalmazni egész Szerbiában" (mindehhez megjegyzendô, hogy a DOS-nak a tavalyi decemberi szerbiai választások elôtt egyik legfôbb ígérete volt a vajdasági autonómia teljes visszaállítása).

A vajdasági pártok álláspontja szerint a köztársasági hatáskörbe a védelmi-, külügyi- és vámkérdések, illetve a monetáris rendszerszabályozás tartozna, s minden más átkerülne tartományi illetékességbe.

Jelenleg a dolog ott tart, hogy a vezetô vajdasági pártok szakértôi és tôlük külön a szerb kormány szakértôi is önálló javaslatokat dolgoznak ki arról, hogy a tartomány miként kapja vissza teljes autonómiáját. A javaslatok ezután a DOS, illetve a szerb kormány elé kerülnek megvitatásra.

Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetôi Ungváron egyeztették az ukrán-magyar határrégiók fejlesztésének koncepcióját - közölte kedden Ungváron a kárpátaljai megyei állami közigazgatási hivatal sajtószolgálata.

A közlemény szerint Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó és Helmeczy László, a Szabolcs- Szatmát-Bereg megyei közgyûlés elnöke megállapodott, hogy közös határtérség- fejlesztési központot (ügynökséget) állítanak fel, amely regionális fejlesztési projekteket dolgoz ki és képviseli az ukrán-magyar határ két oldalán fekvô régiók érdekeit az Európai Uniónál. A tervek szerint a központ szakemberképzést is folytat majd.

A megbeszélésen a felek megvitatták a Tiszaújlak-Tiszabecs és Asztély-Beregsurány határátkelôhelyek infrastrukturális fejlesztésével és a két szomszédos megye közötti közlekedés feltételeinek javításával kapcsolatos kérdéseket is.

Moszkal kormányzó javaslatára a határtérség-fejlesztési koncepció elsôrendû feladatai közé sorolták be folyami kikötô építését a Tiszán Csap és Záhony térségében. A kikötônek Ungvár kulcsszerepet szánna a kárpátaljai ceolitprogram megvalósításában, mivel ennek az ásványnak az exportja csak vízi szállítással lenne kifizetôdô az ukrajnai megyének.

A sajtóközlemény szerint az Európai Uniótól már konkrét ígéret van az ukrán-magyar határtérség fejlesztését célzó közös projektek finanszírozására.

Koszovóban nem szívesen beszélnek azokról a látszólag legális szerzôdésekrôl, amelynek alapján jól fizetett munkát ajánlanak fiatal nôknek gyerekek mellett vagy felszolgálóként.

Sok száz nô mit sem sejtve elfogadja ezt az ajánlatot és hazájából, valamelyik kelet-európai országból nehéz, gyakran veszélyes útra indul. Ennek végén rendre az ENSZ-protektorátus alatt lévô Koszovó 33 bárjának egyikében köt ki, ahol prostituált lesz - írja az AFP.

A testük áruba bocsátására kényszerített fiatal a nôk az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (OIM) szerint Moldovából, Romániából, Ukrajnából, Bulgáriából, Oroszországból és Albániából érkeznek. Csak 2000 februárja és 2001 márciusa között a genfi székhelyû szervezet mintegy 160 fiatal nônek nyújtott segítséget. Az ô beszámolójuk szolgált alapul ahhoz a jelentéshez, amely az emberkereskedelemnek errôl a Koszovóban virágzó "üzletágáról" készült - közölte a Tamara Osorio a szervezet szóvivôje.

A korrupció és a virágzó prostitúció láttán az albán többségû szerb tartomány ideiglenes ENSZ- igazgatása új jogszabályokkal próbálja útját állni az emberkereskedelemnek. Az, aki nem jelenti be, hogy ilyen tevékenységrôl van tudomása, vagy igénybe veszi a prostitúcióra kényszerített nôk szolgálatait, 5 hónaptól 15 évig terjedô börtönnel sújtható. Mindezt azonban igen nehéz betartatni.

A Podujevóba vezetô út mellett lévô koszos kis Miami névre hallgató bártól kezdve a fôváros, Pristina elôkelô magaslati negyedében lévô luxus magánházakig úgy kényszerítik testük eladására a fiatal nôket, hogy a szolgáltatásukért kapott pénzbôl, ami egy-egy alkalomra 100-500 márka lehet, majd semmit sem látnak.

Ez hatalmas pénz fôként egy olyan vidéken, ahol az emberek nagy része humanitárius segélyeken él. 1999 júniusa, a NATO-nak a Jugoszlávia elleni bombázásokat követô koszovói békefenntartói szerepvállalása óta 40 ezer NATO-katona, rendôr és nemzetközi tisztségviselô is Koszovóban él.

A lányokat a kerítôk adják el, áruk 1500-5000 márka között változik attól függôen, hány évesek, milyen mutatósak, esetleg még szüzek - mondja egy a lányokat segítô ENSZ-tisztségviselô. Sokukat már úton Koszovóba megerôszakolják, többször adják-veszik, nem kevés olyan van, akit legalább háromszor, de akár hatszor is eladtak, amíg megérkezett.

A 160 lány 56 százaléka 18-24 év közötti. A legtöbbjük azért hagyta ott a családi otthont, hogy jól fizetett állást találjon.

- Amikor egy nô nálunk köt ki, már se útlevele, se pénze, mindenkitôl fél és gyakran orvosi szempontból is rossz állapotban van. Legtöbbjük nemi beteg, mert legtöbbször védekezés nélküli szexuális kapcsolatra kényszerítették ôket. Nem ritka közöttük, akik éjszakánként kilenc férfit szolgált ki. Életkörülményeik szörnyûek, ott laknak, ahol dolgoznak vagyis a bárokban székeken, vagy díványokon alszanak hármasával-négyesével. Élelmezésük hiányos, nem mozoghatnak szabadon, gyakran megverik vagy megerôszakolják ôket, ha nem engedelmeskednek. Többségük a bárokban és az éjjeli mulatókban tartott rendôrségi rajtaütésekkor szabadul ki a bártulajdonosok karmai közül.

- Egy legutóbbi rajtaütés során egy moldovai lányra már halva találtak rá. Gyilkosság vagy öngyilkosság volt. Erre azóta sincs válasz - mondja az ENSZ migrációs Szervezetének a munkatársa.

Ne vegye rossznéven a kedves olvasó, ha emelt hangon mondom alábbi gondolataimat, de úgy érzem valósak és jó, ha figyelmezünk rá.

Az elmúlt hetekben sem szûkölködtünk nyilatkozatok, állásfoglalások, támadások, magyarázkodások terén, melyek napvilágot láttak a sajtóban, tv-ben, rádióban.

A jóhiszemû, becsületes, ôszinte, igaz szóra valamit is adó egyszerû polgár megdöbbenéssel vette eddig is és veszi ezután is tudomásul az emberi furfangnak, cselszövésnek, gazemberségnek immár tökélyre fejlesztett formáit. Hová lett, mivé fejlôdött vagy fajult az emberi méltóság? Vagy talán nem is létezett soha? Csak a nyelvészeknek, a nyelv fejlôdéstörténetének szépet, jót, magasabb rendût jelentô kitalációja, mely csak elméletileg létezhet? Mert az a mérhetetlen álnokság, melyet nap mint nap kell látnunk, hallanunk, tapasztalnunk világszerte a társadalmi élet minden területén, de fôképpen politikai téren, az kétségbeejtô. Az emberi erkölcsnek olyan zuhanása, amely már nem is minôsíthetô.

Úgy látszik ma ez a "menô", "elismert", sôt "minôsített" formája az emberi cselekedetnek, beszédhelyzetnek, beszédmódnak, modornak, vagy éppen beszédstílusnak.

Úgy látszik, a nem éppen gerinces és jellemes magatartás, kétszínûség a fokmérôje annak, hogy valaki "karriert" futhasson be, vagy magas állami hivatalt (régebb méltóságnak nevezték) foglalhasson el, tölthessen be. Vagy ez lenne a mai divat?

Ezeket látszanak igazolni szerte a világban, de nálunk különösképpen, azok a nyilatkozatok, kijelentések, állásfoglalások, purpárlék, kimagyarázkodások, melyek magas és még magasabb fôktôl, hivatalviselôktôl, némely közvetítô, hivatalos vagy magánszervtôl, személytôl, netán jövôbeli titántól hangzanak el napjainkban a fórumokon, a mass-médiában.

Mindezeket szükségesnek tartottam elmondani, mert az élet csaknem minden területén, vonalán ilyen egységes megnyilvánulását, egységes kifejezésformáját, "új típusú" kommunikációs gyakorlatnak az állandósulását vélem meghonosodni.

Az utókor, olvasva ezen megnyilvánulási bravúrjait a ma emberének, nem fog-e szégyenkezni miatta? Hiszen sokan és sok helyen azt mondták errôl a századról, hogy ez a szeretet, béke, megbékélés, valláserkölcsi alapon nyugvó társadalomnak a százada lesz.

Lehet, hogy túlságosan sötétnek látom a mai honi helyzetet, lehet, hogy túlságosan szigorúan bírálom el a minden valamiért felelôs embernek a cselekedetét, szókimondását, beszédmodorát. De mit tegyek, ha 60-70 évvel ezelôtt így neveltek az akkori Református Kollégiumban?

A régi társadalmakban a kimondott szónak volt értéke, a becsületnek paritása. A szavahihetôség fogalma csaknem egyenértékû volt az írásbeli szerzôdéssel. A jogalkotásban arra törekedtek, hogy az tökéletes legyen, hogy ne legyen "kibúvója", hogy ne lehessen vagy kelljen utólag "magyarázni", "kimagyarázni".

A fentebb elmondottak a hatalom megszerzése érdekében, az "ellenfél" kiütése érdekében történô csatározások közepette folynak le szemünk láttára, fülünk hallatára, hátunk borzongása közepette. Kígyót, békát kiabálunk egymásra és ezáltal a kis pallókat is árba dobáljuk, hogy ne legyen, amin akárcsak a közeledés lépéseit is egymás felé megtenni.

Márpedig akár megértjük, akár nem az államvezetôket, politikusokat, jogalkotókat, jogszolgáltatókat, pártvezéreket, politológusokat, a "tömörülôket" és a nem tömörülôket, platformosokat és vakvágányosokat és az általuk kifejtett "igazságokat", egy dolgot tudnia kell minden "hazai" magyarnak: ha az egységünk, az RMDSZ egysége megbomlik, felbomlik, amivel nem törôdnek a f(t)orró fejûek, azzal a nyaktiló (guillotin) kötelét engedjük el. Egyelôre még mi tartjuk kezünkben, ahogy lehet, de ha elengedjük, lefejezzük önmagunkat.

Erre jó példa a marosvásárhelyi polgármester-választás. De ennél is jobb lesz az, ha széthúzva, szétválva, egymás ellen áskálódva, sôt hátba döféseket gyakorolva, a parlamenti, sôt helyhatósági választásokat is elveszítjük és kiesünk mindenünnen, ahonnan - szerintem - minden román akarja.

Akkor aztán tömörülhetünk akár juhnyájba is, mert a pásztorbotért nem fogják se irigyelni, se agyonverni a juhászt.

A kétszínûség, a hazudozás inkább eltanult, míg a gerinctelenség öröklött tulajdonság. Egyik sem jó, de mind többen vele élünk.

Mióta rajzolok?! Már gyermekkoromban a meséskönyvben sem a betû, inkább a kép fogott meg. Az olvasókönyvet is elsôsorban a benne lévô sok portréért, illusztrációért, rajzért szerettem. Drága Aladár bácsinak, az egykori magyar szakos tanárunknak köszönhetôen kedveltem meg nagyon a magyar irodalmat. Különben édesanyám nagyon sokat kézimunkázott. Kötött, varrt, szôtt, font. Szépen! Most is ôrzöm - bármennyire hasznavehetetlen már - ezt a csillagmotívumos terítôt - mutatja így folytatva: - A mûteremben érzem legjobban magam. Család nincs. Ha fôzök, eszem, ha nem ... Mivel a szabadságnak ára van. - állítja meggyôzôdéssel a mezôbándi mûkedvelô képzômûvész, Bányai Dániel, aki iránt, tehetség dolgában, nem bizonyult szûkmarkúnak az élet. Amint szétnéz mûtermében az ember, melyet akár minikönyvtárnak is nevezhetnénk, annyi a portré/grafika/faragás/színes kerámia és folytathatnánk az ún. látványelemek sorát, beleértve a túlsó szobában a hófehér hasú búboskemencét és a lábánál, a játszóasztalon nyugvó nagy citerát, hogy azt sem tudja, mifelöl kérdezze elôbb alkotójukat...

- Bár gazdasági iskolát végeztem, akkoriban a szakmának nagy jövôje nem volt. Parancsolni, mást irányítani nem szerettem. A ’60-as években asztalosszakmát tanultam. Sok mindent ugyan nem oktattak a kurzuson, de a papír volt a fontos. Elôbb - míg le nem építettek - a Prodcomplexnél, majd az Ilefornál dolgoztam, míg édesanyám meg nem betegedett, mivel nem volt kire bíznom. Szóval, fizetés nincs, nyugdíj nincs...

- Sok-e, jó-e, ennyi tehetség az embernek? Érdemes-e így és érte élni?

- Nem gondolkoztam ezen. Tényleg, sok mindennel foglalkozom. Mikor mire érzek épp késztetést. Faragok, festek, rajzolok... Ezt a Beethoven-fejet például még Budapesten faragtam. Barackfából. Ott mûtöttek. Azóta egyéb is készült...

- Annyi itt a dinamikus, kifejezô kisplasztika!

- 1956-ban kezdtem. Szívesen dolgozom agyaggal is! Közben 1958- ban megnéztem egy Benczédi-tárlatot. Nagyon megfogott. Különben pénzért soha nem adtam egyetlen munkám sem. Ha egy marad is meg belôlük, elégtétel. Mivel túlél engem.

- Csak amúgy "sorjáznak" klasszikus és kortárs irodalmunk nagyjai, különbözô történelmi személységeink karakteres pasztellportréi falon, polcon…

- Írók, költôk, fejedelmek átfogó címet is adtam az anyagnak. Mintegy 60-70 portrét tartalmaz: Rákóczi, Mikes, Petôfi, Arany, Ady, aztán Szilágyi Domokos, Bartók Béla arcmása, barátoké, az édesanyámé...

- Dolgozik rendelésre is ?

- Nem. Mert ahol a pénz, mint érdek, megjelenik, ott az alkotókedv és az, ami az ember keze alól kikerül, szenved csorbát. Az alkotás hajtóereje nem lehet anyagi természetû. Ezért is aggódom amiatt, amit pl. Korondon tapasztalok. Mivé lett a szép kerámia! Ezért kezdtem magam is gyûjteni a régi, értékes kerámiát. Kicsit késôn. Mivel, valahányszor magyarországi barátok érkeznek, a "készletem" egyre szegényedik. Akadnak benne olyan régi használati tárgyak is, amelyeket a családból, az itteniek padlásáról szedtem össze. Mert azt, ami gyakorlati célt is szolgál, kedvelem jobban. Itt van például ez a nagyon régi fazék, melyben töltött káposztát fôztek aratáskor, téli ünnepek idején, halotti torra, sütôkemencében. Voltak korsóim is, csak tôlük... megszabadítottak. S meg szerszámoktól is. Igaz, Magyarországon tartózkodtam. Nem szoktam kaput/ajtót zárni. Utóbb Ágnesék, a szomszédék és a barátom - mert aggódtak -, jöttek beszegezni mindent. Én nem kívántam soha azt, ami a másé. Se nem kértem, se nem loptam semmit. Az élet mégis megleckéztetett. Pedig de sokszor mondtam, ha felkerestem egy-egy városi kollégám, barátom, akinél a zárt ajtó fogadott, ugye, gyertek hozzám! Bármikor jösztök, az ajtómban ott a seprû, félreveszitek, bemehettek nyugodtan. Ha otthon vagyok, ha nem...

- És ez a gyönyörû, faragott képráma?! Meg az a nagy citera? Mindkettô saját keze munkája?

- Ez egy egyszerû fényképráma. Azért ôrzöm, mivel 13 évesen, kézimunkaórán faragtam fából, bicskával. Kézimunka. Letörött itt-ott belô darabka. Gyermekkoromban a családban mindenki tudott énekelni. Anyai nagyanyám, drága nagybátyám, nagymamám. Rengeteg éneket tanultam. Mulatság nem múlhatott el anélkül, hogy ne énekeltünk volna. Egyébként régi, kedves hangszerem a citera. 1969-ben készítettem az elsôt. Anélkül, hogy valaha is láttam volna, hogyan csinálják. A legtürelmetlenebb addig voltam, míg az elsô húrt fel nem rögzítettem rá. Vajon, van-e hangja a hangszernek?! Mert létezik süket citera is, ha nem megfelelô fából készül. Egyébként kitapasztaltam, ha a hangszer oldala bükk, hangja élesebb, tömörebb. Ha fenyô, csengôbb és , hosszabb a rezgés idôtartama...

- És megszólalt-e az elsô citera?

- Meg. Hamisan. Kezembe került aztán Bandi Dezsôtôl - ma is köszönöm a jószándékát - egy szakkönyv. Tovább már könnyebben boldogultam. Azóta több mint 70 citerát készítettem. Szinte valamennyit elajándékoztam. Még Németországba is jutott belôlük. Most is készítek egyet Régi gerendát szabtam fel. Minél régebbi az anyag, annál jobb a hangzása. Nemcsak rezonáns fából, deszkából is készülhet, igaz, más a hangzása. Ma már nincs számomra titka a citerakészítésnek. Mindazt, amit ezzel kapcsolatban tudok, bárkivel megosztanám. Csak lenne akivel!

- A citera a búboskemence elôtt, a játszóasztalon nyugszik. Tesz-e jó szolgálatot is ez a kemence, vagy a maga nyugalmat árasztó fehérségével a rusztikus hangulatkeltés eszköze csupán?

- Húsz éve készül. Minden megvolt hozzá, ami kellett. Csak most jött el az ideje. Rendszerint úgy történik, hogy az én dolgom rovására haladok a máséval. Tovább már nem halogathattam. Drágul a gáz, a fûtés. Tûzifám van. Olyan frissen él bennem a valamikori gyermekkori emlék: Pattog a tûz, színesen táncol a láng. Olyan szép, amikor a kertben ôsszel összegyûjtött száraz levél/lomb tûzre kap... Több ez, mint búboskemence! Kenyeret is lehet sütni benne. Valamikor dagasztottam is. Télidôben édesanyámmal is sütöttem...

- Hadd térjünk vissza arra, amit a szabadságról imént mondott. Tényleg ára van. Bár Bányai Dániel - képletesen szólva - mégsem szabad ember. A teremtés rabja. Bár az alkotó fantázia síkján számára is tényleg minden lehetséges. Ezért szabad mégis... Kár különben mindezt, amirôl beszélgettünk - amit látunk, elrejteni! Nézôk elé kéne tárni.

- Komplex folyamat az alkotás. Fáj az, hogy embertársaink közül annyian teremthetnének, alkothatnának tetszetôset. De fogalmuk sincs a képességeikrôl, az adottságaikról. Nem is tudják, mihez értenek. Egy idôben annyira bíztam abban, hogy az itteni fiatalok látva mindazt, amit végzek, kíváncsivá válnak, érdeklôdni fognak, megkeresnek, hogy ellessenek/tanuljanak tôlem egyet s mást...! Szerettem volna egy emléktermet berendezni, ahová az Írók, költôk, fejedelmek sorozat anyagát elhelyezhetnénk. De érdeklôdést, hajlandóságot az elképzelésem iránt nem Magunkért, a mezôbándiakért is! De érdeklôdést, hajlandóságot az elképzelésem iránt nemigen tapasztalok. Hogy lesz-e belôle valami...?!

Az elmúlt hetekben arról tudósított egy helyi lap, hogy a Vártemplom melletti klastromban volt 1600-ban Mihai Viteazul oratóriuma.

Nincs szándékomban a tudományos kutatást nélkülözô írás szerzôjével vitatkozni, de az igazság kedvéért pontosítani szeretnék.

A Vártemplom szentélyét a XIII. században kezdték építeni a Ferenc-rendi szerzetesek s a XV. század utolsó harmadában a templomhajót is befejezték, a torony kivételével.

A templom melletti kolostor (ma Gótikus terem) és a kápolna a XIV. század elsô felében készült a ferences rend számára. Ebbôl az idôbôl származnak a kápolna festményei is.

Ezt a feltevést erôsíti meg Kelemen Lajos neves tudós, mûvészettörténész "Marosvásárhely múltjáról" írt cikkében. (Megjelent a Mûvészettörténelmi tanulmányok címû kötetében, Kriterion kiadás, Bukarest, 1982., 39. oldal)

Idézem:

"… Ennek a kápolnának a falfestményeirôl már az 1790-es években följegyzéseket tett Székely Márton, az egyik akkori marosvásárhelyi református pap. Ezt a freskókról merôben tájékozatlan laikus leírást megemlíti Orbán Balázs is Marosvásárhelyrôl írott munkájában, és cáfolja Székelynek azt a teljesen alaptalan föltevését, mintha ezek a középkori festmények Mihály vajdával bármi vonatkozásban állottak volna. Magam is láttam még a freskókat V. gimnazista koromban, 1893-ban, a pünkösdi szünidôn, ifj. Nemes Ödön osztálytársammal és barátommal. Kômívesek dolgoztak a bástya földszintjén, a kápolnában, s ezek kérésünkre beengedtek a nagyon megviselt falfestmények megtekintésére. Akkor már a kápolna alsó részén nem falfestmény, de nagyobb részben vakolat sem volt, s legalább jó méternyi magasságig a legtöbb helyen a puszta téglák látszottak. A falakon nem jelenetek, csak egyes alakok voltak festve, csaknem mind megrongálva. A rongálások valószínûleg nem rombolási szándékból, hanem onnan származhattak, hogy ezt a kis bástyát, és vele az egykori földszinti kápolnát, a katonaság már rég különféle raktárnak használta, s a falakat és a képeket ezzel tette tönkre. Ifj. Nemes Ödön kivágott a kápolna egyik csúcsíves ablakbélésébôl egy szép gótikus ízlésû díszítménydarabot, s azt otthon természetes nagyságban le is festette. A faldarab késôbb összetörve elkallódott, de a róla készült másolat id. Nemes Ödön halála után az ô több freskómásolatával az Erdélyi Múzeum régiségtárába került.

Mindezek Marosvásárhely legrégibb, XV. századi festômûvészeti emlékmaradványai voltak. Mélyen sajnálható, hogy a tudatlanság és közöny áldozatául estek, anélkül, hogy a már említett kis díszítményrészleten kívül róluk bármilyen másolat készült volna. Így történhetett meg, hogy Székely Márton tudatlansága 1932 körül újraszületett. Az ô alaptalan föltevését egy mûvészettörténeti ismeretekkel nem rendelkezô szenzációvadász egy hírlapi cikkben föltámasztotta, s a kápolnát újra Mihály vajda oratóriumának nevezte ki. A szenzáció komolytalanságára elég annyi, hogy a kápolna építéskora körülbelül három, falfestményei legalább másfél századdal megelôzik Mihály vajda korát. Mihály vajda nemcsak nem építtette, se ki nem festette, de soha nem is látta ezt a kápolnát. Épp a saját maga által kiadott oklevelek keltezésébôl állapítható meg, hogy erdélyi tartózkodása idején, az 1600-as tavaszi moldvai gyôzelmes hadjárata rövid két hetén s prágai útján kívül ki sem mozdult Gyulafehérvárról és legközelebbi környékérôl."

A múlt hét végén a sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartotta évi szakmai táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A találkozón szó esett a romániai magyar újságírók sajtópereirôl, kerekasztal- vita szólt arról, hogy szükség van-e médiatörvényre vagy sem. Olyan érdekes témák is terítékre kerültek, mint a lapok privatizációja, illetve külföldi tôkebeáramlás okozta változások Magyarországon és Erdélyben. Az audiovizuális médiákban dolgozó újságírók ismertették azt az elképzelést, miszerint Erdély területén megvalósítható az egész napos rádió-, illetve televízióadás.

Sajtóperek, sajtójog

Bartha Csaba, a temesvári rádió munkatársa ismertette azokat a pereket, amelyeket a romániai magyar sajtóban dolgozókat érintették. Az összefoglalójából kiderült, hogy valahány esetben az újságírónak lett igaza, de a meghurcoltatás idôt és pénzkiadást jelentett. Az ügyek többségében tulajdonképpen a megfélemlítés volt a cél. Felperesként köztiszteletben álló személyek, többször pedig RMDSZ-politikusok, tisztségviselôk is voltak. S e jelenségre - hangzott el a tanácskozásunk - érdekvédelmi szervezetünknek is fel kellene figyelnie.

Gáspárik Attila, az Országos
Audiovizuális Tanács tagja ismertette az audiovizuális médiában érvényesülô replikajog szabályozását. A rádiókban, televíziókban sugárzott mûsorokban számos sérelem éri, érheti a nézôket, hallgatókat, amelyekkel szemben e jog ismerete nélkül nem tudnak kellôképpen fellépni. Ezt követôen éles vita hangzott el arról, hogy kell-e szabályozni a médiát? Egyesek úgy vélték, inkább az információhoz való jogot kellene tisztázni, hiszen hivatali titoktartás címen számos helyen megtagadják az egyébként közérdekû tájékoztatást. Volt, aki azon véleményt osztotta, hogy elég a ma is érvényesülô etikai, deontológiai kódex. A magyarországi vendégek, Kövér Tamás, illetve Enyedi Nagy Mihály, Tripolszky László szerkesztôk, médiaszakértôk az anyaországbeli tapasztalatukat fejtették ki, hiszen errôl odaát már több hónapja éles nyilvános vita zajlik.

24 órás adás

A romániai magyarság demokratikus intézményrendszere kiépítésének a részeként fogalmazódott meg az a gondolat, hogy szükség lenne egy egész napos - folyamatosan sugárzó - anyanyelvû rádió-, illetve televízióadóra. Ez azért is kell, mert a nagyrészt az erdélyi nézôk sajátos hírigényét sem az RTV, sem a
DUNA TV, sem az MTV 2, illetve a hazai kereskedelmi adók nem tudják kielégíteni. Az így létrejött intézmény e sajátos, a nemzeti kisebbségrôl alkotott képet torzítások, ferdítések nélkül tolmácsolná a többségi nemzet felé. A tájékoztatás mellett természetesen a kulturális, ismeretterjesztô, és nem utolsósorban reklámanyagok szórását is felvállalnák, ami ezáltal egy egységes stratégiát nyerne. Az erdélyben földrajzilag szétszórt magyarság számára pedig egy egységes kulturális szellemi teret biztosítana, és ezáltal jobban kifejezést nyerne az önazonosság, a megmaradás gondolata is - hallhattuk a Csép Sándor tévészerkesztô, MÚRE-elnök elôterjesztésében.

Kelemen Hunor RMDSZ-kép-viselô, a mûvelôdési bizottság tagjaként kifejtette, úgy tûnik, hogy az egységes rádió- és tévéadás megvalósításához megvan a politikai akarat a kormánypárt részérôl. Az RMDSZ is prioritásnak tekinti e célkitûzés elérését, és máris konzultációkat kezdtek ez ügyben politikai és szakmai téren. A rádióadás esetében ezt technikailag könnyebben lehet megvalósítani, mint a televíziózást. Gyakorlatilag körkapcsolással egymást követnék a bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióadók. Ehhez azonban szükség lesz egy fôszerkesztôségre, koordinálásra, ahhoz, hogy olyan mûsorrácsot állítsanak össze, amelyben nincs átfedés.

Anyagiak hiánya miatt nehezebben létesíthetô egy egységes erdélyi televízió-stúdió. Erre egy Kolozsvár mellôl kitelepedett és kúriáját, földterületét visszakapott hazánkfia felajánlotta a birtokát székhelyül. De ez még nem elég, hiszen teljes professzionális felszereléssel együtt a stúdió beindításához 20 millió dollárra lenne szükség. A kérdés az, hogy ezt a pénzösszeget honnan lehet elôteremteni. Vagy az adófizetô állampolgárok jogaiként közpénzeket kellene erre igényelni, vagy kizárólag alapítványok és magántôke segítségével is el lehet gondolni. S míg az ötletet kivitelezôk gondja marad az anyagi gazdasági háttér megteremtése, addig a szakma, a MÚRE azon kellene elgondolkozzon, hogy mindezek mûködtetésére kinevelje a megfelelô munkatársakat. Az sem elképzelhetetlen, hogy ennek céljából az Ady Endre sajtókollégiumban vagy a marosvásárhelyi színmûvészeti egyetemen audiovizuális, kommunikációs szak indulna, hiszen a jelenlegi helyzet is igazolja, hogy szükség van igényesebb, felkészültebb szerkesztôgárdára, amellyel fel lehetne venni a versenyt a hasonló külföldi rádió-, illetve tévéadókkal.

Könyvbemutató és életmûdíj

A MÚRE-tanácskozáson a szerzôk egyike Enyedi Nagy Mihály és Tripolszky László, a Népszabadság szerkesztôje ismertették a Magyar Médiakönyv 2001 címû kötetet, amely átfogó képet nyújt a magyarországi és a határon túli médiák helyzetérôl. Enyedi Nagy Mihály a közismertté vált Médiahajó házigazdájaként e kezdeményezés élményeit osztotta meg erdélyi kollegáival. Nívódíjakat szervezési hibák miatt az idén nem osztottak, de életmûvéért elismerést nyert Muzsnai Magda, aki közel fél évszázada ma is fiatalos erôvel dolgozik az erdélyi magyar sajtó szolgálatában.

Csütörtöki kimenô

Irigykedve olvasom, hogy ôseink mennyivel egészségesebben táplálkoztak. Csupa természetes, vegyszermentes, nem génkezelt szatymazt vettek magukhoz. Ôsi, valódi, mély, egyszerû, arányos kalóriát találtak az aranygaluskában. A cibula még hamvas, harmatos volt, zamatosan rusztikus, tôrôl pattant. Az árgyélusát!

Nyálcseppenve olvasom, hogy micsuda ízes falatok estek a zsírszegény mamut sódarban, mennyire kiegyensúlyozott vala a kardfogú tigris felsálja a koleszterinadagok dolgában. Aki csak rápillant az altamirai barlang falán található bölényes- vadvirányos rajzokra - étlapot lát, hiszen a régi hispán fogadók az étbarlang falára föstették fel a menüt.

Ezek után rejtély; ha efféle megejtô természetességgel és romlatlansággal zabáltak valódiakat, mi a fenétôl haltak ki az ôsemberek viszonylag gyorsan? Ugyanis professzoraim, akik sajna már nem olvashatják a hivatkozási alapul szolgáló újságcikket, azt tanították, hogy barlangi ôseink átlagéletkora, implicite étvágya, 20-25 évre terjedt, mint a lovaké, kiket - tudjuk - a szittyák hoztak Ajrópába a vaskorban.

Közismert, hogy a humanitás folyvást ront a tanév végi átlagán. Az év és századok, sôt ezredek során lerontja az elôzô év (század, ezred) eredményeit. Nem figyel oda a Világegyetem Legnagyobb Diétás Nôvérének óráin. Makacsul és dacosan rohan a vesztébe. Mit csinál a pad alatt óra (év, század, ezred) közben? Civilizációs görbéjét homorítja. Rendre megszelídítette az állatokat - akár kellett, akár nem -, házi gazdaságában tenyészti a fauna befogott egyedeit. Hogy aztán sütve- fôzve, borsózva-paprikázva-sózva elfogyassza. Csupa vétkes zsiradék, bûnös ízek, elítélendô zamatok között fetreng. Folyvást cifrázza, fôzôversenyeken hallatlan pimaszsággal froclizza a Jóságos Diétás Nôvért.

Beszabadult a növények közé, erdôt- mezôt megfoszt vadon élô javaitól, ezeket átprogramozza, megnöveli, feldúsítja. Megátalkodottságában ekével feltöri a földet, vet és arat, kapával meglazítja a dombok oldalát, hogy bort nyerjen szôlôbôl, ezerjót fôz gabonából, gyümölcsbôl, cefrébôl. Ja és kenyeret süt, tésztát, tortát… Pfuj.

Ha tehát nyájas olvasó, odahaza az ebédlôasztalon élettársad - a szelídített-idomított - hideg tejfölös fuszulykalevessel, birkapörkölttel és tarhonyával (hozzá uborkasaláta) vár, söröd habosan csordul poharadon túlra (figyelem: behelyettesíthetô más elrettentô példákkal!), azonnal lerántsd abrosszal együtt, megtaposd. Követelj keserû bogyókat, savanyú gyökeret humusz feltéttel és legfeljebb egy kis tavalyról maradt üregi nyulat.

Hogyisne pecsenyének! Azonmód szôröstôl- bôröstôl.

Közösségi centrum nyílik Pécsett, amely a környezô országok magyarjait segíti információval, kulturális rendezvényekkel és szálláshelyekkel.

A Baranyában élô nemzetiségek kulturális központjai után - Lenau ház, August Senoa és Rácz Aladár Mûvelôdési Ház - a pécsi belváros egyik régi épületében a környezô országok magyarjai számára közösségi centrumot rendeznek be Pannon Magyar Ház néven. Az ötlet a horvátországi háború idején fogalmazódott meg, amikor a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány - a Pannon Ház mûködtetôje - gyógyszerekkel, ruhanemûkkel és a kapcsolattartás különbözô formáival segítette a horvátországi magyarokat. A mostani, békésebb körülmények között a ház információs központ, találkozási pont lehet a barátok, rokonok számára: sok szomszédos országbeli magyar fiatal tanul Pécsett, könyvtár, számítógép, e-mail cím, fax áll rendelkezésükre a hallgatóknak és az otthoniaknak. Az intézmény gyakorlati tanácsokat ad az ide érkezô külföldi magyaroknak, segítheti a státusz-törvény végrehajtását is.

A belvárosi házat a Baranya Megyei Önkormányzat átadta az alapítványnak, a megyei és a pécsi önkormányzat és pécsi intézmények, ipari cégek segítették az átalakítást. A jelenlegi hasznos terület 165 négyzetméter, a tetôtérben lesznek a vendégszobák, a hallban és az udvarban hangversenyeket, kiállításokat, elôadóesteket lehet rendezni.

A Pannon Magyar Házat a hét környezô ország magyar szervezeteinek és a szomszédos dunántúli megyék képviselôinek jelenlétében avatják fel.

Tegnap iktatták be tisztségébe a marosvásárhelyi pénzügyi igazgatóság új vzetôjét. A volt igazgató nyugdíjba vonulását követôen ez év júliusában meghirdetett versenyvizsga eredményeként az 53 éves Sterp Ioanra esett a választás, aki 1991 és 1994 között pénzügyôrségi felügyelô volt. Ezt követôen 1994 és 1998 között a belügyminisztériumban tisztként tevékenykedett, majd ezután magáncégek könyvvizsgálója.

Beiktatása után az új igazgató sajtótájékoztatón mutatkozott be a sajtó képviselôinek elmondva, hogy korábbi könyvvizsgálói megbízásairól lemondott, mivel azok összeférhetetlenek jelenlegi beosztásával. Az új igazgatót egyébként nem várja könnyû szolgálat, mivel számos állami adósság behajtása vár rá, hiszen csak a volt állami mezôgazdasági vállalatok adóssága meghaladja a 138,5 milliárd lejt. Egyébként Sterp Ioannak az elkövetkezôkben a Pénzügyi igazgatóság és a hozzá tartozó Kincstár 148 alkalmazottajának a munkáját kell összehangolnia.

A sajtótájékoztató házigazdája Lucian Savu, a megyei Pénzügyi és Közpénzügyi Igazgatóság igazgatója újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, többszöri belsô ellenôrzés után a hét elején a pénzügyminisztérium belsô ellenôrzô szervéhez tartozó szakértô érkezett marosvásárhelyre, hogy kivizsgálja a pénzügyôrség tevékenységét. Az ellenôrzés-sorozat egy felügyelô beadványát követôen kezdôdött el. Megvizsgálták az egyes felügyelôk vagyoni helyzetét, most pedig a következô két hétben a végsô ellenôrzéseket végzik. Egyes értesülések szerint a vizsgálatok különösképpen Gheorghe Hutan fôfelügyelô személyét érintik, de ezt Lucian Savu nem erôsítette meg, mindössze annyit fûzött hozzá, hogy maga a beadvány személyeskedô jellegû volt, a kivizsgálás pedig túlságosan nagy hangsúlyt fektetett személyes kérdésekre.

Az igazgató hangsúlyozta: személyesen neki nem volt kifogása senki ellen és együttmûködésük a pénzügyôrséggel zökkenômentes volt. Rövid idô alatt sikerült bevezetni egy új, összehangoltabb ellenôrzési módszert, amely révén a pénzügyi igazgatóság megyei ellenôrzô szervének munkája nem fedi majd a pénzügyôrség munkáját. Ez utóbbi ellenôrzései ennek megfelelôen a raktárak, árukészlet, leltárok ellenôrzésére korlátozódott, és csak az ehhez szükséges iratok megvizsgálására, ugyanakkor továbbra is az ô felelôsségük a piacok, gatterek stb. felvigyázása. Tevékenységük tehát némileg operatívabb, míg a pénzügyôrségi ellenôrök dolga marad az iratok böngészése.

A Danubius Rt. romániai társasága, a Salina Invest Rt. 82,17 százalékos tulajdonjogot szerzett a szovátafürdôi gyógyüdülôközpontban - közölte a Danubius a Magyar Tôkepiacban szerdán.

A Salina Rt. privatizációs pályázaton nyerte el a Szovátafürdôn található mintegy ezer szállodai férôhely és egyéb ingatlan, valamint egészségügyi intézmény tulajdonjogát, beleértve a Medve-tó 20 évre szóló használati jogát is.

A szállodákat a menedzsment-szerzôdés alapján a Danubius üzemelteti.

A vevô a szerzôdésben kötelezettséget vállalt arra, hogy két éven belül 5 millió dollár befektetésével jelentôsen emeli az üdülôközpont színvonalát.

A Salina Invest Rt.-ben a 20 százalékban tulajdonos Danubius mellett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., a Vegyépszer Rt. és az Alfa-Terv 2000 Kft. rendelkezik részesedéssel.

Anyanyelvünk

Magyar szövegekben történelmi vonatkozásban általában az illetô korban szokásos helyneveket használjuk. Például a dalmáciai városokat a középkor végérôl szólva olasz - olykor magyar helyesírású - nevükön nevezzük: Ragúza, Zára, Spalato (Szpalató v. Spalató) ma: Dubrovnik, Zadar, Split (Szplit). Opatija neve is Abbázia, Rijeka is Fiume volt addig, míg Jugoszláviához nem tartozott. A csehországi Karlovy Vary-t szintén Karlsbad néven említjük, ha a Csehszlovákia megalakulása elôtti idôrôl szólunk.

Legalább történelemkönyvekben, történelmi regényekben használjuk az olyan régi magyar városneveket, mint Ágota (Augsburg), Dancka (Gdansk), Jászvásár (Iasi), Norim-berga (Nürnberg)! Magyar vagy a régi Magyarországhoz tartozó városok idegen nevét legföljebb akkor használjuk - de akkor sem feltétlenül -, ha az idegen nyelvû forrást idézzük. Ha például egy 18. századi kiadvány címlapján ez áll: "Press-burg, 1784", akkor használhatjuk ezt a megjelölést is, de még ilyenkor is jobb, ha magyarul ezt mondjuk róla, hogy 1784-ben Pozsonyban jelent meg.

Ha egy városnak, területnek, országnak teljesen megváltozott a neve, akkor az új nevet a korábbi idôre vonatkoztatva nem használhatjuk. Kalinyingrád nem Königsberg orosz neve, hanem a porosz alapítású városnak új, szovjet elnevezése, akárcsak Leningrád a korábbi Pétervár, Szentpétervár helyett. Teljes lakosságcsere esetén a régi névvel már nemigen jelöljük a mai várost. Nincs Karthágó, csak Tunisz. A két világháború közti Csehszlovákiában Parkan (Párkány) volt a határállomás (nem Stúrovo). Ma nem nézhetjük meg Cáricint, csak Volgogradot, ezt pedig a szovjet korszakban Sztálingrádnak nevezték, sôt a második világháború döntô csatája is Sztálingrádnál volt.

A hagyományos címekben (pl. konstantinápolyi pátriárka) fennmaradt régi városneveket ma is használjuk. Nem csak Isztambult láthatjuk, hanem akár Konstantinápolyt is. De Nándorfehérvárt már nem nézhetjük meg, hanem csak Belgrádot; a történelemben mégis itt volt Hunyadi János nándorfehérvári gyôzelme.

A korábbi Perzsia hivatalos neve ma Irán, Sziámé pedig Thaiföld. Irán azonban nemcsak a mai állam neve, hanem régen is jelentett egy földrajzi területet, ezért beszélünk iráni nyelvekrôl. A Thaiföld elnevezés ellenben régebben nem volt használatos, ezért csak sziámi ikreket, sziámi macskákat mondhatunk.

Földrajzkönyvekben, földrajzi ismereteket is adó történelmi könyvekben, lexikonokban, útleírásban célszerû a kétnyelvû megjelölés. Iskolai tankönyvben közölni kell Bécs német, Párizs francia, Prága cseh, Pozsony szlovák, Ungvár ukrán nevét stb. Felnôttek számára csak a kevésbé ismert földrajzi nevek helyi elnevezésének egyszeri megadására van szükség a szövegben használt magyar név mellett.

Gheorghe Nan a megyei Mezôgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerint körülbelül három hét múlva költözik át a hivatal új székhelyére. Az 1910-1911 között épült Iparkamara épülete majd egy éve jutott a birtokukba, ám az elnök szerint siralmas állapotban volt. A több hónapja folyó munkálatok során tetôszerkezeti, és épületszerkezeti javításokat végeztek, újrafödték és festették magát az épületet.

- Kívülrôl viszonylag kevés látszik az elvégzett munkából. Belül azonban komoly átalakításokat is végrehajtottunk, kicseréltük a villamossági és telefonhálózatot, a központi fûtôrendszert, az összes hôsugárzót. Azt szeretném, ha az épület referenciának számítana a marosvásárhelyi intézmények számára. Ami a külsô festést illeti, ez egy túl erôs kék, én személy szerint nem erre szavaztam, de a többség akarata gyôzött. Ugyanakkor figyelembe vettük, hogy a falak lemosásakor egy ehhez viszonylag közelálló szín is elôkerült.

Visszatérve a belsô átalakításokra a hónap végén elfoglalt épületben 1800 négyzetméter kihasználható felület fog rendelkezésünkre állni. Jut majd hely bôven mindenre. A földszinten lesz az egységesített iroda és a céglajstromozási hivatal, az emeleten a titkárság és a volt vetítôtermet elôadóteremmé változtatjuk. A második emeleten két helyiség is az üzletemberek rendelkezésére fog állni, itt szervezhetnek majd klubtevékenységet. Az épületben helyet adunk egy-két helyiségben az UGIR 1903 szervezetnek is. Az alagsorban a tervek szerint egyebek mellett egy kis minibüfé, bár is helyet kap majd.

Idén szeptember 19-én szervezi meg a Mezôgazdasági, Ipari és kereskedelmi Kamara a megye cégeinek díjazását. Az ünnepségen a Maros megyében legjobb eredményeket elért cégeket immár nyolcadszor fogják kitüntetni. A cégek felosztása marad a régi, az alkalmazottak száma szerint mikro- (2-9 alkalmazott), kis- (10-49), közepes (50-249), nagy (250-999) és nagyon nagy vállalkozásokként csoportosították ôket, a díjazottakat pedig elsôsorban az évi forgalom, a bruttó profit, az évi növekedés, a befektetett tôke, a produktivitás és esetenként az export-bevételek stb. alapján választják ki.

Gheorghe Nan, a Kamara elnöke elismerte, hogy az országos szinten egységes feltételrendszer sok esetben olyan cégeket juttat a legjobbak közé amelyek papíron jó eredményeket tudnak felmutatni, de a valóságban vállalkozásuk nem megy olyan fényesen.

A cégeket mindezek ellenére idén még több kategóriában díjazzák, és míg tavaly 10 szakterületen választották ki a legjobbakat, addig az idén, egyes szakterületek felosztásával 24 kategóriában lesz eredményhirdetés.

Sajnos a korábbi évek tapasztalata alapján a kevésbé "erôs" mezônyökben akár a nagyon gyenge teljesítményû cégek is - egyedüliként -helyezést érhetnek el.

Egyébként a megyei szinten jónak bizonyuló cégek részt vesznek az országos "versenyben" is, amelynek a díjkiosztó ünnepségén az elmúlt években az okleveleket maga az államelnök nyújtotta át.

A héten nyílt meg a kormány hazai termékek fogyasztását ösztönzô programjának keretében a Romániában készült címû kiállítás. Megyénket a marosszentgyörgyi TOP ELECTRO, a Dicsôszentmártoni CARS és a BALPET képviseli - tudtuk meg Burkhárdt Árpád alprefektustól. A jövô héten, szeptember 9. és 12. között egyébként Baneasán újabb hasonló jellegû kiállításra kerül sor, amelyen az informatikai szakterületen tevékenykedô cégek vesznek részt.

A februárban kitört nagy-britanniai száj- és körömfájás járvány hétfô estére elérte a kétezredik állattenyésztô telepet - jelentette be Londonban a brit környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi minisztérium (Defra).

Az észak-angliai Cumbriában, az ország legfertôzöttebb térségében hétfôn azonosított három új esettel egy idôben jelentette be az Országos Gazdaszövetség (NFU), hogy a betegség minden idôk legpusztítóbb járványát okozta a szigetországban. A száj- és körömfájás vírusának februári azonosítása óta 3,8 millió állatot ítéltek kényszervágásra a fertôzött gazdaságokban, nyolcszor annyit, mint az 1967-68-as legutóbbi brit járvány idején, amikor több mint 2300 brit állattenyésztô telepen söpört végig a járvány.

Az NFU adatai szerint azonban ennél jóval több állatot öltek le eddig összesen 9311 gazdaságban, mert a veszélyeztetett gazdaságokra is kiterjesztette a tömeges kényszervágási programot. Eddig összesen 5,359 millió szarvasmarhát, juhot és sertést pusztítottak el a járvány megállítása érdekében. Ez 1,3 millió állattal több, mint a világ legsúlyosabb járványának tartott tajvani esetben, ahol a betegség 1997-es megjelenése óta négymillió állatot, többségében sertést öltek le - írta kedden a the Daily Telegraph brit lap.

A gazdaszövetség illetékesei megkérdôjelezték a járványügyi szakemberek véleményét arról, hogy a betegség szûnôben van és a helyzet javul. Hangsúlyozták, hogy az illetékesek augusztusban sem tudták megakadályozni, hogy a kórokozó meg ne jelenjen naponta átlagosan három új gazdaságban. Az észak-angliai új járványgóc kapcsán rámutattak arra, hogy hiába ítéltek az elmúlt két hétben újabb 40 ezer állatot leölésre a northumberlandi Hexham térségében, az illetékesek késlekednek, nem hajtják végre azonnal a kényszervágásokat.

A szakminisztérium a Phare 2000 program keretében új régiós fejlesztési programot hirdetett meg, amelynek célja a munkaerôfejlesztés az ipari átszervezés nyomán. A program keretében rendelkezésre álló 24 millió eurót a régiók között elosztva a központi, VII-es számúban, amelyhez Maros megye is tartozik 1,662 millió euró pályázható meg, ám egy pályázattal 10-50.000 euró értékû összeget lehet csak elnyerni. Nagyméretû, több megyét is felölelô régiós programok esetén a pályázat értéke 100-300.000 euró is lehet. Ez utóbbi esetében elônyben részesülnek a társadalmi megállapodást kötô oktatási intézmények, gazdasági egységek stb. közös pályázatai. A támogatott programokra vonatkozóan követelmény, hogy azok ne legyenek egy évnél hosszabbak.

Helyi szinten a prefektúra bevonásával népszerûsített pályázati kiírás három témakört részesít elônyben. Munkaerôképzés és átképzés a piac igényeinek megfelelôen, a munkaerô foglalkoztatásának elôsegítése és a hátrányos szociális helyzetben levô csoportok segítése. Nem pályázhatnak sikeresen azonban azok, akik egyéni képzésekre, szemináriumokra, konferenciákra, kongresszusokra, ösztöndíjakra, vagy olyan tanfolyamokra kérnek pénzt, amelyek már részesülnek állami vagy más támogatásban

A megpályázható, vissza nem térítendô támogatás a terv megvalósításához szükséges összeg 60%-át fedezheti, a hiányzó 40%-ot pedig a pályázónak saját forrásokból kell elôteremtenie. Ennek fele lehet azonban természetbeni hozzájárulás is. A pályázaton részt vehetnek állami és nemkormányzati szervek, nonprofit és profitorientált egységek, egyéni és társult kérvényezôk. A kiírásban nem fontossági sorrendben a következô jogi személyeket sorolják fel lehetséges pályázókként: önkormányzatok, munkaerô-átképzési hivatalok, munkaerô-bróker cégek, kereskedelmi kamarák, magáncégek, képzési- és kutatóintézetek, tanfelügyelôségek, patronátusok, szakszervezetek, egyetemek, és más releváns szervezetek. Csôd elôtt álló, peres ügyekkel rendelkezô, felfüggesztett tevékenységû egységek természetesen nem jelentkezhetnek. A sikeres pályázóknak nem lehetnek adósságaik az állam és a szolgáltatók fele.

A pályázatok leadási határideje 2001. október 30., 16 óra vagy 2002. február 22., 16 óra. Az elsô határidôt lekésôk automatikusan részt vehetnek másodszor a kiíráson, ám akik ezt a második határidôt sem tudják betartani, nem pályázhatnak.

Bankinfó

A Román Kereskedelmi Bank két hitelkártyatípust vezet be: a BCR Eurocard Mastercardot magánszemélyeknek és a BCR Eurocard Mastercard Businesst jogi személyeknek.

A BCR Eurocard Mastercardot, amely lejben nyitott hitelkártya, csak belföldön lehet használni. A hitelkártyát mindazon egységek elfogadják, amelyeknél ki van téve az Eurocard mastercard jelzés. A kártya feltöltésekor és fizetôeszközként való használatakor a bank nem számít fel kezelési költséget. A kártyatulajdonosok fizetôképességük függvényében 5-30 millió lejes hitelben részesülhetnek. A hitelre a rövid lejáratú hitelkamatok érvényesek, amely jelenleg évi 43%.

A BCR Eurocard Mastercard Business valutában megnyitott hitelkártya, amelyet hasonló körülmények közt lehet használni mint a BCR Eurocard Mastercardot, de nem csak belföldön, hanem külföldön is. A hitelek felsô határa ez esetben 2000-5000 USD között változik, szintén a fizetôképesség függvényében. Az évi kamat 10%.

Mindkét kártya esetében a hitelnek legalább 20%- át a bank által küldött számlakivonat átvételét követôen 15 napon belül kell megtéríteni.

A két hitelkártya tovább bôvíti a kereskedelmi bank szolgáltatásainak skáláját. A bank eddig 8 típusú bankkártyát forgalmazott, és több mint 500.000-en rendelkeznek egyik vagy másik típusú bankkártyával.

Az egészségügyi miniszter ígérete szerint még szeptember folyamán megoldódik a csecsemôk ingyenes tejporral való ellátása. Ami mindenképpen hasznos intézkedés, de a családorvosok közül néhányan úgy érzik, hogy ennek az intézkedésnek a következményeként sok anya fog lemondani a szoptatásról. Ennek érdekében született dr. Zoltay Ildikó családorvos sorozata az anyatejjel való táplálás fontosságáról és szerepérôl.

Jog a szoptatáshoz

Az egészségügyi világszervezet ajánlása szerint a gyermekek fejlôdéséhez ideális a hat hónapos korig tartó, kizárólagos szoptatás, majd kétéves korig kiegészítô táplálék adása mellett annak folytatása.

A szoptatás a baba és az anya természetes joga és a társadalom érdeke.

Hazánkban viszont a babák több mint fele már 6 hónapos kora elôtt mesterséges táplálékot kap.

Itt az ideje tehát, hogy divatot teremtsünk a szoptatásnak és úgy alakítsuk a környezetet, hogy a szoptató anya sehol, semmilyen körülmények között ne kerüljön hátrányos helyzetbe.

Áldott állapotban a magzat érzi, amit az anya érez

Az áldott állapot egy olyan kivételes helyzet, amelyben a nôt a természet minden ereje támogatja abban, hogy tanulhassa és gyakorolhassa az emberlét végsô célját és értelmét, a feltétel nélküli, önzetlen szeretetet. Kismamaként úgy fordulunk valaki felé, hogy közben semmi garanciánk nincs arra, ô viszonozni fogja.

Az áldott állapot az a periódus, amikor a kismama testében hordja a magzatot, illetve a testén hordja a csecsemôt.

Ebben a 9 hónapban tehát minden érzet az anya szûrôjén át keletkezik, s ezek eredôjeként épül fel a születendô emberke érzelmi-hangulati alkata.

A legfontosabb információkat az édesanyja általi elfogadottság jeleibôl szûri ki a lélek és telepíti be az elmébe.

A magzat pontosan érzi, hogy csupán megtûrt, netán valamiféle muszájparancsra kihordott lény, avagy a mama örömének, büszkeségének, boldogságának egyik forrása, sôt támogatottságban él-e, vagy félelmek, szorongások, kishitûség remegteti.

A várandós kismamának felmérhetetlen szerepe van abban, hogy magzata mennyi és miféle félelmi hajlandósággal jön a világra.

Az anyaságot derûlátóan vállaló nôk - pont ezen bizakodó életigenlé-sükkel - a lehetô legtöbbet teszik magzatukért és ezen át a félelmektôl mentesebb, szabad emberiség kifejlôdéséért.

Igen fontos feladat hárul az anyákra. Meg kellene tanítaniuk a lányaiknak, hogy milyen értékes emberek, bízzanak saját magukban - értékeljék magukat, és nemet kellene mondaniuk mindenféle szexuális kapcsolatra az olyan férfiakkal, akik nem tartják tiszteletben lelküket és egyéniségüket -, amelynek nem kívánt terhesség lehet a következménye.

Az anyatej - információhordozó

Ha az anyatej nem szeretetenergia, akkor nem táplálja a csecsemôt.

Biztos éhes vagy szomjas - gondoljuk a síró kisbabáról. Ám az éhség nem más, mint szeretetéhség, a szomj pedig szomjúzás az érzelmekre.

Gondoljuk csak el, mennyi munka, áldozat, szenvedés és boldogság kell ahhoz, hogy az anya teste a tejet kitermelje magából. És mekkora utat kel megtennie egy magzatnak, míg hozzájut.

A kismamaság egy csodálatos eszköz a nôi kiteljesedéshez. Általa léphetünk a szeretetképesség emberileg lehetséges legmagasabb tartományába.

A nô feladata a befogadás és a lelassúbbodás. Az áldott állapot lecsöndesedésre szólít. Mindenünket meg kell osztanunk egy olyan lénnyel, akirôl még nem is tudjuk, hogy mit tartogat számunkra. Egy lélegzetvétel, vagy egy falat kenyér sem lehet csupán a miénk.

Tápláló minôségû anyateje azonban csak a harmonikus érzelmi életet élô anyának lehet.

Zoltay Ildikó családorvos

Nemrég röpítette világgá a szörnyû hírt a sajtó: egy amerikai asszony, az újszülöttel együtt öt gyermekét ölte meg a szülés után. Idehaza, épp az idô tájt egy vidéki diáklány szurkálta halálra életképesen világra jött gyermekét. Évente átlag húsz újszülött pusztul el nálunk, szülôje kezétôl.

Mi áll az ilyen rémtettek hátterében? Természetesen többféle oka lehet az ilyen cselekményeknek. Feltétlen szerepet játszik a pánikállapot, személyiségzavarok, illetve a terhesség folyamán, s a szüléskor egyeseknél fellépô elmekórtani folyamatok. A terhes nôknél normális körülmények között is gyakran tapasztalható az ingerlékenység, a fokozott érzékenység, megfigyelhetôk ideges tünetek, nagyfokú hangulatváltozások. Nem véletlenül nevezi a magyar nyelv "másállapotnak" a terhességet! Mindezeket a tüneteket az anyagcsere és a hormonháztartás megváltozása okozza. Például a progeszteron-szintnek az agyra gyakorolt hatása a nyomott kedélyállapot elôidézôje. A stresszhormonok felelôsek az izgatottságért, a gyorsuló szívritmusért, a vérnyomás emelkedéséért. Sokaknál a szülés nagy testi megterhelése, lelki izgalmai, majd azt követôen az állandó készenléti állapot, a szoptatás és a további hormonváltozások depressziót váltanak ki, ami azonban normális körülmények között két héten belül rendezôdik. Ám elôfordulhat, hogy szinten marad, sôt a mély depresszióig süllyedhet, a legsúlyosabb alakban az öngyilkosságig, vagy gyermekgyilkosságig vezethet. Az ilyen anyák elkeseredettséget, félelmet, nagyfokú szorongást éreznek. Féltékenységi téveszmék jelennek meg, ezek haragot, heves indulatokat váltanak ki, olykor iszonyodásuk, gyûlöletük az újszülöttre irányul. Az elmezavarra, elmebántalmakra hajlamos nôknél többnyire a terhesség második felében kerülnek felszínre a kóros reakciók és ezek a legkülönösebb formákat ölthetik.

Nem mindenki alkalmas az anyaságra

Általában hangsúlyozni kell, hogy a házasságra, anyaságra lelki szempontból is egészséges emberek valók. A szakemberek megfigyelték, hogy vannak, akiknél az újabb szülések során rendre megjelennek ismét a kóros elmeállapot jelei. Esetükben indokolt a terhesség megelôzése vagy éppen megszakítása. Egyeseknél a meglévô lelki és fiziológiai terheket társadalmi és gazdasági gondok nyomatékosítják, ami esetleg közrejátszik a kriminális cselekedetek elkövetésében.

A kilátástalan helyzetbe került szülôanyák és gyermekeik megmentésére, megsegítésére Magyarországon országos program indult. A Schöpf-Mérei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ igazgatóhelyettese, dr. Villányi Pál elmondta, hogy a kórház inkubátorában 12 ismeretlen csecsemôt helyeztek el az idén és havonta mintegy 110-130 szülô nônek és gyermekének nyújtanak biztonságot és támaszt a kritikus helyzetben. A kórház nyitva áll az ország bármely pontjáról érkezô, segítségre szoruló terhes nô számára. A segélyvonal ingyen hívható, az 1 80-50-914-143 "zöld" számon.

dr. Takács Ilona

A Közegészségügyi Igazgatóság legutóbbi sajtótájékoztatóján egy egész sor statisztikai adat hangzott el a 2000 folyamán a megyénkben végzett egészségügyi tevékenységet illetôen.

Az alkalomra készített felmérésbôl kiderül, hogy az egészségügyi egységeknek 602 892 lakost kell ellátniuk. A megye kórházaiban 5506 kórházi ágy van, ami szám szerint kilenc ágyat jelent ezer lakosra. Maros megye közellátásában 1201 orvos dolgozik, azaz két orvos jut 1000 lakosra. Ebbôl 353 családorvos (0,6 jut ezer lakosra), 96 fogorvos (0,1 ezer lakosra). A középkáderek száma 3279 (5,5 ezer lakosra). A felsoroltakon kívül 332 orvos tanít az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.

2000 folyamán 1.839.775 vizsgálatot végeztek megyénk orvosi rendelôiben és kórházaiban (öt vizsgálat jut egy lakosra), a családorvosi rendelôkben 548.946, a szakorvosi rendelôkben pedig 404.392 kezelést végeztek, ami egy lakosra számítva 1,5 kezelést jelent. Mind a vizsgálatok, mind a kezelések száma a gyerekeknél nagyobb (847.571 illetve 306.246).

Ezenkívül a statisztikai felmérés megemlíti a 76 .000 ezer védôoltást, a 7.375.527 laboratóriumi vizsgálatot (6.201.109 a kórházakban és 1.174.418 a járóbeteg-rendelô-intézetekben), az 535.442 röntgenvizsgálatot, a 147.629 sebészeti beavatkozást, 146.718 kórházi beutalást, ami összesen 1.414.861 napot tett ki, valamint a 1.246.440 fizióterápiás kezelést.

Az elmúlt év során 7927 beteget kezeltek TBC- gondozóban, 11.412-en voltak fürdôgyógyászati szanatóriumban és 166 gyerekre ügyeltek a bölcsôdékben.

A betegségek megelôzése érdekében 94.251 bakteorológiai, vírustani és a parazitológiai vizsgálatot végeztek megyénkben, 11.645 esetben mérték fel a környezeti ártalmakat, 5.185 élelmiszerelemzést, 7.381 egészségügyi ellenôrzést végeztek, s 8.478 közegészségügyi engedélyt bocsátottak ki a közegészségügyi hatóságok.

A megbetegedett szervezet másképpen mûködik, mint korábban. Apró jelekbôl már a kezdetkor felismerhetô számos mûködési zavar.

A betegség általában nem egyik percrôl a másikra jön, hanem legtöbbször enyhe zavarokkal mutatkozik. Ha testünk titkos jelzéseit megismerjük, felismerhetjük a betegségeket, még mielôtt valóban megjelennek. És akkor van idônk, hogy orvosi kezeléssel megelôzzük a betegség kitörését és a nagyobb egészségi károsodást.

A legfontosabb vészjelzések:

Szem: aki villanó fényt vagy spirált lát, okvetlenül keresse fel a szemorvost, mert ez elôjele lehet a retina leválásának vagy a zöld-hályognak. Ha a szemfehérje sárgás színû, máj- vagy epeprobléma áll fenn. Ha viszont kéken csillog, rendszerint vashiányos a szervezet. A zacskós szemek pedig vesebetegségre utalnak.

Ujjak: a dagadt, vastag ujjízületek tipikus tünetei az ízületi gyulladásnak. A végükön kiszélesedô, úgynevezett "dobverôujjak" viszont elégtelen szívmûködést jeleznek.

Súly: a jelentôs testsúlyingadozás komoly vészjelzés! A hirtelen fogyás anyagcsere-zavarra utal, de rák elôjele is lehet. Szívproblémára kell gondolni, ha súlygyarapodás lép fel, anélkül, hogy többet ennénk a megszokottnál.

Haj: erôs hajhullást hormonzavar, pajzsmirigy- megbetegedés vagy fertôzés okozat.

Bôr: a feltûnôen sápadt arc a vérszegénység jele. Ha még ezen kívül a bôr forró is, veseprobléma állhat fenn. Ha viszont nagyon hideg a bôrünk, szívbetegség fenyeget. A sárgás-szürkés bôrszín szintén vese-megbetegedésre utal. A bôr sárga elszínezôdése az epeutak elzáródását jelzi. Ha a bôr sima és vékony, mint a pergamen, baj lehet a májjal. Ha pedig a legkisebb ütéstôl is kék foltok keletkeznek a bôrön, igen valószínû a C-vitamin hiány.

Ajkak: szívproblémát jelent az ajkak kék elszínezôdése.

Köröm: a törékeny körmök A- és B-vitaminhiányt jelentenek. De az acetonos körömlakk- lemosótól is letöredezhetnek a körmeink. Erôsen behajló körmök tüdôbajnál jelentkeznek, az ólomszínû körmök pedig szívbetegségnél.

A körmökön lévô kis fehér foltoknak viszont nincs jelentôségük.

Fülzúgás: magas vérnyomásra utal.

Lábgörcsök: vérkeringési zavart vagy magnéziumhiányt jeleznek.

Sebek: nehezen gyógyuló sebek a hasnyálmirigy megbetegedésének elsô látható tünetei.

Nyelv: nyújtsa ki a nyelvét és nézze meg a tükörben. Ha egészséges, akkor a nyelv elsô része piros és csak a leghátsó részén látszik egy vékony lepedék. Ha viszont az egész nyelv fehéres lepedékkel van bevonva, akkor a gyomornyálkahártya betegségérôl lehet szó.

A sima és nagyon piros nyelv, máj- vagy vastagbélgyulladást jelez. De lehet kezdôdô szívbetegség jele is. A száraz, repedezett nyelv a cukorbetegek jellemzôje.

v.i.

Haláleset

Nem kellemes beszélni róla, de néha mégis szükséges, mivel emberi létünk természetes velejárója a halál. A különleges helyzeteken túl, ha közeli hozzátartozó távozik az élôk sorából, az, aki nem járatos az ügyintézésben, és ráadásul más családtagok sincsenek a közelben, elkeseredésében tanácstalanul áll, és hirtelenjében nem tudja, mit is kell tennie. És azt sem, hogy mire jogosult.

Bár milliókba kerül manapság egy temetés, megnyugtatóan rendezi a nyugdíjasok helyzetét az új társadalombiztosítási törvénynek az az elôírása, amelynek értelmében minden nyugdíjas személy elhunytakor a család, az örökös, vagy aki a temetést vállalja, 4,5 millió lejes temetkezési segélyre jogosult, amit a Megyei Nyugdíjpénztárnál helyben kifizetnek. Azt is tudni kell, hogy, ha csak egy na