Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A Romániai Sanitas Szövetség Országos Tanácsának október 18-i rendkívüli ülésén arról döntöttek, hogy október 25-én délelôtt 10 órától országos nagygyûlést tartanak a fôvárosi Forradalom téren.

Az egészségügyi középkáderek szakszervezete béremelést kér valamennyi egészségügyi dolgozó számára, élelmiszerjegyeket, a 2002-es évre az egészségügynek szánt pénzalapok emelését, az egészségbiztosítási alapoknak kizárólag az egészségügy keretében való felhasználását, bizonyos kedvezményeket az egészségügyi dolgozóknak (ingyenes vizsgálat és kezelés, a biztosítási járulék csökkentése), továbbá az alaphálózatban dolgozó egészségügyi asszisztensek jogainak (beleszámítva a bérezést is) a szabályozását.

A Sanitas Maros megyei szervezete támogatja a megmozdulást és 45 taggal részt vesz a nagygyûlésen.

Ez volt a témája az Energomur, valamint a marosvásárhelyi tanács között hétfôn délután lezajlott megbeszélésnek. A hôenergia-elôállítási ára és a lakosság által fizetendô ár közötti különbözet fedezésére meghatározott állami támogatást még mindig nem utalták át a központi költségvetésbôl.

Marosvásárhely részére a szubvenció összege évi 90 milliárd lej, ám ebben az évben egy lejt sem kapott a városi önkormányzat ilyen címen. Az eddigi szubvenció összege 15 milliárd lej.

Amint Dávid Csaba városi tanácsos, az Energomur igazgatótanácsának tagja kérdésünkre elmondta, a helyhatósági törvény elôírásai szerint, ha a központi költségvetésbôl képtelenek kifizetni a támogatást, helyi szinten kell ezt a problémát megoldani. A megye ugyan részesült idén ebben a támogatásban, amit elosztottak a városoknak, Marosvásárhely részére a költségvetés-kiigazítás során kellene kiutalni a pénzt. Virág György tanácselnök szerint konkrét ígéretet viszont nem kaptak arra, hogy a 90 milliárd lejes állami támogatás szerepelne a kiigazított költségvetésben, így felvetôdik annak a lehetôsége, hogy a helyi önkormányzatra hárul a felelôsség. Mivel tudott dolog, hogy az önkormányzatok büdzséje szûkös, ha erre kerül sor, várhatóan a hôenergiát termelési áron vásárolja majd meg a fogyasztó, a tanács pedig a családok szociális helyzete alapján eldönti: ki részesülhet fûtéspótlékban és ki nem. Egyelôre annyi biztos, hogy nemsokára beköszönt a tél, fûtési támogatás sehol, a lakosság adósságai tízmilliárdokra rúgnak, a helyi illetékesek pedig keresgélik a megoldásokat.

Közös szakértôi bizottság felállításáról egyezett meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az oktatási minisztériummal a romániai magyar iskolák, a magyar tannyelvû osztályok tankönyvellátottságának felmérésérôl - közölte kedden Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-vel.

A bizottság felállításáról Ecaterina Andronescu oktatási miniszter és Markó Béla hétfôi találkozóján egyeztek meg. A késô éjjel befejezôdött találkozó után az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: a román oktatási miniszter asszony közölte, hogy véget ért a romániai magyar közösségben nagy felháborodást keltô tankönyvkutatás a romániai magyar iskolákban. Az oktatási minisztérium különbizottságai Magyarországról érkezett tankönyvek, didaktikai eszközök után kutattak a többségében magyarok lakta romániai megyék magyar tannyelvû iskoláiban. Az akciót, amely mélységes felháborodást keltett a romániai magyar közösségben, rendkívül határozottan elítélte az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.

A hétfô esti találkozón Ecaterina Andronescu azt hangsúlyozta, hogy a vizsgálatot nem csak a romániai magyar, hanem az ország minden iskolájában elvégezték, mivel általános képet kívántak kapni arról, hogy az iskolákban tanítanak-e a minisztérium által nem engedélyezett tankönyvekbôl.

Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy egymástól külön kell kezelni a hivatalos tanrend alapján használt tankönyveket és a kisegítô eszközként használt könyveket, didaktikai eszközöket. Az RMDSZ már az akció beindításakor azt ajánlotta, hogy az oktatási minisztérium azt vizsgálja meg: milyen a romániai magyar iskolák, magyar tannyelvû osztályok tankönyvellátottsága, majd ennek alapján a kormány tegyen lépéseket a helyzet javítása érdekében.

A hétfôi találkozón született megállapodás értelmében ezt a tényfeltáró munkát végzi majd el a minisztérium és az RMDSZ szakértôibôl felálló bizottság.

A kormány jóváhagyta a költségvetésbe befizetendô illetékek és adók késedelmi díjainak módosítását. Ennek megfelelôen a határidô lejárta után minden napi késés után 0,1% a késedelmi díj magán- és jogi személyeknek egyaránt.

Eddig jogi személyek 0,15%-ot fizettek minden napi késésért, magánszemélyek pedig 3%-ot havonta. A késedelmi díj értékét a Román Nemzeti Bank álal meghatározott kamatok függvényében állapítják meg.

Aktuális

Az elmúlt napokban riasztó módon megnôtt azoknak a kábítószer-függôknek a száma, akik elvonási tünetekkel jelentkeztek a kórházakban. Százszámra utaltak be fiatalokat a droghiány jeleivel (egyeseket súlyos állapotban), ôk azonban lemondani akarnak a kábítószerezésrôl, hanem kezelést kapni. Akik végsô kétségbeesésükben, tehetetlenségükben könyörögnek "egy adagért". Enyhíteni a fájdalmakat, rendbejönni, amennyire lehet.

A jelenséget a hatóságok annak tulajdonítják, hogy az afganisztáni háború miatt a röptereken, határátkelô-helyeknél hozott szigorú intézkedések hatására kimerült a hazai drogpiac. A forgalmazók nehezen jutnak hozzá a szállítmányokhoz, a fogyasztók a napi adagjukhoz. Egy másik feltételezés szerint a forgalmazók - a kritikus idôszak miatt - visszatartják az árut, így szándékozva felfuttani az árakat, amelyek amúgy is magasak az egyszerû halandó számára. Néhány nap alatt máris szinte kétszeresére nôttek az árak: 1 gramm kokain például 60-70 dollárról 120-150-re, 1 kg heroin 10.000 dollárról 25.000-re és sorolhatnánk még.

A feltételezések helyességétôl függetlenül, mindenképpen veszélyes jelenséggel állunk szemben. Nem akut, hanem évek óta terebélyesedô, súlyosodó, krónikus helyzettel. A jelenség valóságos méreteiben tulajdonképpen csak most mutatkozik meg. Mert kérdezzük azt: honnan termett egyszeriben száz meg száz narkós, hiszen a rendôrségi jelentések szinte sohasem szólnak ilyen esetekrôl? Vagy ha igen, akkor viszont kizárólag azt közlik, hogy mekkora volt a "fogás". Kilószámra koboznak el kábítószert, ám csak kis halak akadnak a horogra. Helyettük pedig rögtön újabb "láncszem" áll be a sorba. Tettesekrôl, csempészbanda, drogterjesztô-hálózat felszámolásáról mindeddig nemigen hallottunk. Mintha nem is létezne a kábítószerezés. A rendôrség helyi szinten majdhogynem államtitokként kezeli az ügyet: a jelenségrôl hallottak, de soha nincs tudomásuk konkrét esetrôl. Legalább is az újságíróknak ezt nyilatkozzák. Pedig létezô jelenséggel állunk szemben, ideje volna ezt már tudomásul venni. Visszaemlékszem: kb. két évvel ezelôtt egy kábítószer elleni egyesület sajtótájékoztatón ismertette a marosvásárhelyi tanulók körében végzett felmérésének eredményeit, amelybôl kiderült, hogy városunk egyik elit líceuma vezetô pozíciót foglal el a tanintézmények között a drogfogyasztást illetôen. Alulírott, egyik helyi napilap munkatársaként leközölte a hírt, amit igen rossz néven vett a szóban forgó líceum akkori igazgatója. Cáfolta az eredmények valódiságát és pert helyezett kilátásba. Mi lett volna, ha a fenyegetôzés helyett inkább konzultál a felmérést végzô szervezettel (amelynek tagjai között orvosok is vannak), és megpróbálnak tenni valamit a narkózás felszámolásáért?

Múlt pénteki telekonferenciáján a kormányfô határozottabb fellépést követelt a rendôrségtôl, belügyminisztériumtól a kábítószerbandák elleni harcban. Az illetékes szervek ébersége mellett azonban nem ártana, ha mindannyian szülôk, pedagógusok, egészségügyiek, nagyobb figyelmet szentelnénk a jelenségnek.

Orosz-román külügyminiszteri találkozó

Várhatóan már a jövô év elején Oroszországba látogat Ion Iliescu államfô - szögezték le kedden Moszkvában Igor Ivanov orosz és Mircea Geoana román külügyminiszter megbeszélése után. A két ország kormányközi vegyesbizottságának ülésére Moszkvába érkezô román politikust fogadta Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök is.

A külügyminiszteri találkozón mindkét fél leszögezte, hogy az utóbbi évek megtorpanása után ismét gyorsan fejlôdik az orosz- román viszony. Ezt jelzi az is, hogy várhatóan már a közeli hetekben Moszkvába utazik Adrian Nastase román miniszterelnök. Kaszjanov miniszterelnökkel elsôsorban a gazdasági együttmûködés kérdéseirôl tárgyalt a román diplomácia vezetôje. Ennek során kiemelték, hogy a kétoldalú kereskedelem tavaly ismét elérte az 1998- as orosz pénzügyi válság elôtti szintet, az 1,5 milliárd dollárt.

Romániában emellett igen aktív az orosz tôke, így kôolaj-feldolgozó és az alumíniumiparban. A befektetôk között vannak az olyan orosz nyersanyagipari óriásvállalatok, mint a Lukoil, vagy a Gazprom.

Az orosz diplomácia vezetôje az alapszerzôdés elôkészítésével összefüggésben "megelégedését" hangoztatta a Bukarestbôl érkezett "jelzés" kapcsán, s úgy vélte, hogy a dokumentumon dolgozó szakértôk hamarosan megtalálják a megfelelô formulákat. Ivanov szerint a keddi megbeszéléseken nem érintették a tervezett alapszerzôdés konkrét kérdéseit, de egyaránt azt hangsúlyozták, hogy politikai akarat megléte esetén sikerül közösen kidolgozni a dokumentumot.

Bukarest elsôsorban a második világháborús események értékelése, területvesztése kapcsán támasztott elôfeltételeket a román- orosz alapszerzôdés tekintetében.

Mircea Dan Geoana úgy vélekedett, hogy immár sikerült megszüntetni a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését fékezô akadályokat. Közölte, hogy a közeljövôben a külügyminiszter-helyettesek találkoznak az alapszerzôdés tervezetének elôkészítése céljából. A moszkvai találkozón érintették az EBESZ- külügyminiszterek december eleji, bukaresti találkozójának kérdéseit is.

Kedd hajnalban újra bombázta az afgán fôváros körzetét az amerikai légierô, elemzôk azonban ennél is fontosabb jelnek tartják, hogy nagy erejû csapások célpontja volt hétfôn a tálib és az Északi Szövetség közti frontvonal Kabul és az észak-afganisztáni Mazari-Sarif térségében.

Tálib bejelentés szerint csaknem félszáz ember vesztette életét Kabulban, Kandhárban és a nyugati- afganisztáni Herátban a kedd hajnali légicsapások következtében. A kabuli tájékoztatási minisztérium szóvivôje szerint Herátot 18 csapás érte az éjszaka, s 15 ember halt meg, további 25 pedig megsebesült. Egy mecsetet is találat ért, s két hívô halt meg. Kabultól délre pedig 25 ember vesztette életét. A tálibokhoz közeli Afgán Iszlám Hírügynökség (AIP) szerint Kandahár közelében több üzemanyag- és olajszállító tartálykocsit ért találat, s itt öt ember vesztette életét, s legalább tízen megsebesültek.

Független források egyelôre nem erôsítették meg a tálib közlést a Reuters jelentése szerint.

Tálib részrôl ugyanakkor határozottan cáfolták azokat az értesüléseket, hogy a légitámadásokban életét vesztette volna Omar molla egyik fia, valamint a tálibok elsô számú vezetôjének helyettese.

A frontvonal menti tálib állások bombázása a fegyveres ellenzék szárazföldi offenzívájához készíti elô a talajt. Az Északi Szövetségtôl származó információ szerint a Mazari-Sarif szomszédságában található Szamangán tartományban az amerikai különleges egységek felvették a személyes kapcsolatot is az ellenzékiekkel. Mindezek a jelek arra mutatnak, az Egyesült Államok immár kész hozzájárulni, hogy az Északi Szövetség megpróbálja bevenni Kabult. Ez jelentôs változás lenne az amerikai politikában, amely eddig inkább a pakisztáni álláspont felé hajlott, márpedig az utóbbi szerint a kisebbségeket képviselô Északi Szövetséget a többségi pastu lakosság soha nem fogja elfogadni. Másik oldalon áll viszont az a tény, hogy a tálibok megbuktatását kulcsfontosságúnak tartják az általuk bújtatott - az Egyesült államok által pedig intenzíven keresett - terroristavezér, Oszama bin Laden elfogásához, További fontos tényezô a terror elleni harcban az amerikaiak oldalára állt muzulmán államok sürgetése, hogy a légicsapások fejezôdjenek be a november közepén kezdôdô szent hónap elejére.

Pakisztán hétfôn ismét egyértelmûen értésre adta, hogy a jövendô kormányban szerepet kell kapnia a tálibok mérsékelt szárnyának is. Pervez Musarraf államfô egy libanoni televíziónak nyilatkozva úgy vélte, újabb atrocitásokhoz vezetne az, ha a tálibok után jelentkezô hatalmi ûrt az Északi Szövetség töltené be. Musarraf egyúttal úgy vélte, legcélravezetôbb az lenne, ha Kabult semleges övezetté nyilvánítanák, és senkinek nem lenne joga arra, hogy katonailag behatoljon a fôvárosba.

Egy amerikai harcoló csoport parancsnoka arról számolt be, hogy Afganisztánban hihetetlen mennyiségû fegyvert halmoztak fel. Az eddigi bevetések során a pilóták azt látták, hogy mind a tálibok, mind a bin Laden nevéhez kapcsolt al-Kaida szervezet hatalmas fegyverkészletekkel rendelkezik - mondta Mark Fitzgerald parancsnok az AP-nek .

Mindeközben nemzetközi menekültügyi illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy milliós nagyságrendû menekülthullámra készülnek. Egy ENSZ-tisztviselô szerint csak Pakisztánban egymillió afganisztáni menekülttel számolnak a maguk részérôl, míg elképzeléseik szerint Iránban félmillióan, északon, a volt szovjet köztársaságokban pedig további ötödmillióan keresnek majd menedéket. Állítólag csak a múlt hét végén 13 ezer afgán lépte át a pakisztáni határt, miközben csak vasárnap 10-15 ezer ember érkezett a határ közelébe afgán oldalon.

A menekültügyi illetékesek szerint a határt átlépôk egészségi állapota arról tanúskodik, hogy Afganisztánban döbbenetesen alacsony az életminôség. Emiatt dupla intenzitással kell készülni a kemény télre. Jelenleg 12 millió tonnányi élelmiszersegély áll rendelkezésre Afganisztánon belül és további 35 millió tonna az ország határainak közelében, de azokon kívül.

Vajdasági autonómia

Zoran Djindjic szerb kormányfô és Kasza József miniszterelnök-helyettes abban állapodott meg, hogy felgyorsítják a vajdasági autonómia hatásköreinek visszaszármaztatási folyamatát. Kasza József - aki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke - a szerb kormányfôvel folytatott megbeszélés után arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Zoran Djindjic sohasem sem ellenezte, hogy a tartomány maradéktalanul visszakapja néhai hatásköreit. Kasza szerint azonban figyelembe kell venni bizonyos realitásokat, kiváltképpen a szûkös köztársasági költségvetést. A vajdasági politikus szerint nem "lehet fejjel rohanni a falnak" és egyik napról a másikra helyreállítani azt, amit a milosevici rendszer tíz éve alatt elrontottak.

A vajdasági autonómia kapcsán az elmúlt napokban éles szócsata zajlott le Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök és Zoran Djindjic között. A vitára egyebek mellett az is okot adott, hogy az újvidéki rádió- televízió vezetôinek belgrádi kinevezése után Canak nyilvánosan összetörte az RTS szerbiai rádió-televízió - amelyhez a hatályos törvények szerint az újvidéki intézmény tartozik - cégtábláját, majd megköpdöste s megtaposta, miközben nyomdafestéket nem tûrô szavakkal ostorozta az RTS-t a milosevici idôkben betöltött szerepe miatt.

"Türelmetlenség tapasztalható mind Vajdaság, mind pedig Szerbia részérôl, s ez konfliktusokhoz és vitákhoz vezet. Nem vagyok a kemény megnyilvánulások, szavaknak a híve, amelyek mindinkább választási kampány részévé válnak, miközben a lényeg elfelejtôdik. A feszültségeket enyhíteni kell" - hangoztatta ezzel kapcsolatosan Kasza József.

Rebat Baasenrôl, az Isten háta mögötti jemeni településrôl a múltban szinte senki sem hallott, manapság azonban mind többen keresik fel a szegény, poros helységet. Több órás utat tesznek meg a kietlen vidéken, csakhogy láthassák a hely nevezetességét: Oszama bin Laden apjának egykori házát.

A látogatók többségét a kíváncsiság, vagy éppen a terroristavezér iránti csodálat hajtja. A legkeresettebb terrorista családjának egykori otthona egyfajta egzotikus kultuszhellyé vált, a helyi lakók azonban nem osztják az új turisták lelkesültségét - írja helyszíni jelentésében a Reuters.

A háromszintes, öreg épület jelenleg általános iskolaként mûködik, 1970-ben került a bin Laden-családtól a jemeni állam tulajdonába. Egykor Oszama apja, Sejk Mohammed Szalem bin Laden élt itt gyermekkorában, de ô már a múlt század elején elhagyta Jement, és Szaúd-Arábiában, az olajkereskedelem fellendülésének idején búsás vagyonra tett szert építési vállalkozása révén. 1990-ben, Jemen egyesítésekor ugyan rövid idôre ismét a család tulajdonába került a Rebat Baasen-i ház, de a bin Ladenek nagylelkûen az államnak adományozták azt.

Az iskola egyik alkalmazottja úgy véli, hogy a hívatlan látogatók zavarják a falu rendjét, csakúgy mint az oktatást. Ráadásul maga a terroristavezér sohasem élt itt, csak családjának gyökerei találhatók a fôvárostól, Szanaától 780 kilométerre keletre lévô településen.

Oszama 1957-ben Szaúd-Arábiában jött világra, a gazdag vállalkozó 57 gyermeke közül a tizenhetedikként. Hatalmas vagyont örökölt, de a szaúdi királyi családdal való konfliktusa miatt elvesztette állampolgárságát, családja is megszakította vele a kapcsolatot.

Október elején az Amerkai Egyesült Államokban tartózkodott Virág György, a megyei tanács elnöke, a besztercei székhelyû, román-amerikai üzletemberi kapcsolatokat támogató, ARBUS nevû társaság szervezésében. Kérdésünkre Virág György elmondta, hogy a kiszállás elsôrendû célja az volt, hogy próbáljanak tapasztalatokat gyûjteni az amerikai módon szervezett, magántôkével mûködtetett közszolgáltatások tevékenységérôl.

- Mennyire releváns az amerikai modell például Marosvásárhelyen?

- Természetesen, mi nem másolhatjuk le ezt a modellt, de ugyanakkor célunk volt az ottani kereskedelmi kamarákkal, helységekkel, polgármesteri hivatalokkal való ismerkedés esetleges jövôbeni beruházások területén.

Azt tapasztaltuk, hogy minden szolgáltatás, ami a lakosság jobb életfeltételeit hivatott segíteni, magánalapon mûködik. Ezt nem ma találták ki, mindenki tudta, de azt a módot, ahogyan erre a szolgáltatásra szerzôdtetik az illetô ajánlkozókat, azt én is most láttam közvetlenül.

- S hogyan szerzôdtetik, tanulhatunk belôle?

- Egyértelmûen versenytárgyalás alapján, és miután a versenytárgyalás eredményét meghirdették - s meg kell mondanom, nem egy jelentkezô van az ilyen jellegû szolgáltatásokra -, a szerzôdéskötéskor olyan feltételeket szabnak, amelyek egyrészt a vállalkozónak elônyösek, de fôleg a lakosságnak megfelelôek. Itt arra utalok, hogy például adókedvezmény ellenében a díjszabásokat, teszem azt öt évre, vagy tíz évre vállalja, hogy nem emeli. Nyilvánvaló, nem lehet összehasonlítani az amerikai és a romániai inflációs szintet. De akkor is meg tudnak minden alkalommal egyezni abban, hogy az adókedvezmény mértéke mekkora, és hogy ilyen feltételek mellett vállalja-e a szerzôdést a szolgáltató. Amennyiben nem, ott van a sorban a következô. Ez az alapja tulajdonképpen az összes tárgyalásnak. Egyrészt a helyhatóság azt igényli, hogy a lakosság ne érezzen pluszterheket, de a szolgáltatás minôsége se romoljon, másrészt a vállalkozó biztos abban, hogy neki évekig van biztos bevétele, ám ugyanakkor folyamatosan tisztességes munkát is kell végeznie. Én ezt találtam a leglényegesebbnek a nyolcnapos utunkból.

- Másfajta tárgyalásai is voltak?

- Anélkül, hogy részletekbe mennék elmondanám, hogy a kereskedelmi kamarákkal folytatott megbeszélések során alkalmunk volt bemutatni a megyét, szólhattam Maros megye beruházási lehetôségeirôl. Ha már Amerikában voltam, nem hagyhattam ki a nemzetközi repülôteret, sem a Dracula Landet. Figyelmükbe ajánlottam, hogy Maros megye igen fejlett fafeldolgozó iparral rendelkezik, és exportál az Egyesült Államokba. Érdeklôdés mutatkozott a kisbútorok és a fából készült játékok iránt, rögzítettünk is néhány lehetôséget. Ugyancsak érdekelte ôket - bár kisebb mértékben a biogazdálkodás okán - a mûtrágyagyártás is. Ez dióhéjban az amerikai út tapasztalata.

- Milyen benyomása volt az amerikai emberrôl a minap történtek fényében?

- Az élményekrôl heteken át beszélhetnék. Az amerikai embert úgy ismertem meg, amennyire ennyi idô alatt meg lehetett ismerni. Jóindulatú, az úgynevezett amerikai gôg teljesen jóhiszemû, mondhatnám gyermeki, s nem olyan fajta nacionalizmus, amilyenhez mi itt, Európában hozzászoktunk. tapasztalhatunk. Az amerikai embert születésétôl fogva arra nevelik, hogy minden, amit Amerika készít, szállít, feltalál a világon a legjobb, a többi érdekes lehet, de jobb nem. Most azonban az elbizonytalanodás jelét tapasztaltam, de nem gyûlöletet a merénylôk iránt.

A múlt pénteken találkozott a megyei tanács, valamint a prefektúra vezetése a megye parlamenti képviselôivel és szenátoraival. Ezen a képviselôk egy-egy dossziét kaptak kézhez, amely azokat az adatokat tartalmazta, amelyeket a Maros megye szívesen látna a 2002-es költségvetésben. Virág György megyei tanácselnök szerint nem voltak maximalisták, és korlátokat szabtak saját igényeiknek, olyan értelemben, hogy a realitás talaján állva, megpróbálták megcélozni azt a néhány objektumot, amelyet elérhetônek tartanak a vita során. A képviselôk azt a furcsa ellenvetést tették, hogy ôk ezen már lényegesen módosítani nem tudnak a szakbizottságban sem, és a plénumban sem, de teljes nyitottsággal álltak hozzá a problémákhoz, és ígérték, hogy a szóba került gondokat felvetik.

Szó a költségvetésbe befizetett összegek és a visszajuttatott összegek arányatalanságáról, a kultúra igényeirôl, illetve a különbözô feladatkörök finanszírozásáról, és a feltételek biztosításáról ahhoz, hogy minden helyi tanács mûködni tudjon.

A képviselôk, politikai színezettôl függetlenül, elfogadták a költségvetés megyei tanács leosztásnak a támogatását. A megyei tanácsi elnöke annak a reményének adott hangot, hogy ez a parlamentben is sikerrel jár, és a jól gazdálkodó helyi közigazgatási egységeket segíteni fogja. Azokat a beruházásokat is felkarolták a képviselôk, amelyeknél a megye vezetése központi támogatásra számít. Például az útjavítás, a Nyárád mentén épülô gátrendszer, a Maroscsapónál épülô híd és folyamszabályozás, a ratosnyai gát ügye, a terelôutak problémája vetôdött fel. (Egyébként, errôl 23-án megbeszélést folytattak az érintett községek polgármestereivel és Marosvásárhely képviselôivel). Ugyancsak ezen a találkozón került terítékre a szeméttelep, a repülôtér, illetve a repülôtér körül kialakítandó ipari park ügye.

A megyei tanács elnöke úgy vélte, a találkozó hasznos volt, mert még a szakbizottsági ülések lezajlása elôtt került sorra, és most, a következô hetekben a parlamentnek sikerül elfogadnia ezt a költségvetést.

Románia mindkét ország érdekeit szolgálva kívánja rendezni a magyar búza és liszt behozatalával kapcsolatban keletkezett vitáját Magyarországgal - erôsítette meg Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter.

A miniszter azt követôen fogadta Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövetet és Árgyelán György kereskedelmi tanácsost, hogy Magyarország a múlt héten panaszt nyújtott be a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) genfi székhelyén a magyar búza és a liszt romániai bevitelét korlátozó egyoldalú román intézkedések miatt.

A román mezôgazdasági minisztérium idén augusztusban rendkívül megszigorította a Magyarországról behozott búzával és liszttel szembeni minôségi követelményeket. A magyar fél többször kérte az intézkedés visszavonását, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) vegyes bizottságának Bukarestben tartott ülése után pedig bejelentette: ha Románia rövid idôn belül nem tesz lépéseket, Magyarország a WTO-hoz fordul, illetve retorziókat alkalmaz a román exporttal szemben.

Románia néhány évvel ezelôtt már - a belsô piac védelmére hivatkozva - büntetôvámmal sújtotta a Magyarországról behozott búzát és lisztet. Az intézkedést késôbb azzal a hivatalos indoklással vonták vissza, hogy az nem szolgálta az eredeti célt.

A mostani intézkedés hátterében az áll, hogy az idén a vártnál jóval több kenyérgabonát takarították be Romániában. A román búza azonban annyira nem felel meg a minôségi követelményeknek, hogy az ország nem gondolhat az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitelre, de komoly nehézségekbe ütközik az EU-n kívüli fizetôképes országok piacaira való bejutás is.

A hazai búzát a román malomipar sem kívánja a kormány által javasolt felvásárlási áron átvenni. A mezôgazdasági minisztérium most azzal a sajátos magyarázattal állt elô, hogy azért kell szigorítani a Romániában igen keresett magyar búzával és liszttel szembeni minôségi követelményeket, mert így a jó minôségû magyar búzával keverve a román búzából is jó lisztet lehet ôrölni.

A román miniszter és a magyar nagykövet hétfôi találkozójáról kiadott minisztériumi közlemény hangsúlyozta ugyan, hogy a búzavitának semmilyen politikai vetülete nincs, a keddi román sajtó már arról írt, hogy Magyarország gazdasági térre viszi át a két kormány vitáját.

Románia eddig a CEFTA keretén belül kizárólag a magyar agrártermékekkel szemben alkalmazott egyoldalú protekcionista intézkedéseket. Adrian Mitu, a külügyminisztérium külkereskedelemért felelôs helyettes államtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában ezt azzal magyarázta, hogy Magyarország ugyan a CEFTÁ-n belül Románia legjelentôsebb kereskedelmi partnere, de a CEFTA-államok közül Magyarországgal szemben alakult ki a legnagyobb kereskedelmi mérleghiánya Romániának.

A kormány jóváhagyta a gyermekpótlék növelését. Ennek értéke 2002. január elsejétôl 130 ezer lejrôl 150 ezer lejre, majd 2002. júliusától 180 ezer lejre nô. A kormány azért módosítja a gyermekpótlékot, mert megdrágultak a tanszerek, az élelem, a ruházati cikkek, s a gyerekeknek elengedhetetlenül szükséges termékek. A kormány a gyerekpótlék növelésével az anyagiak hiányában bekövetkezô iskolakerülés megelôzését szeretné elérni. Idén a gyermekpótlék a bruttó átlagfizetés 3 százalékát teszi ki, az 1993- as 5,3 százalékhoz képest. A gyermekpótlék fokozatos emelésével 2004. végéig ez eléri az átlagbér 10 százalékát. A gyermekpótlék növelése 2000 milliárd lejjel terheli az állami költségvetését.

A Marosvásárhely körüli terelôutak helyzetével kapcsolatban tartottak tegnap tanácskozást a prefektúrán. Toganel Ioan prefektus, dr. Dorin Florea polgármester, Virág György megyei tanácselnök, Emil Groza és Vasluian Ioan alelnökök, Nagy Márton és Vizi József, Jedd és Marosszentgyörgy polgármestereinek, valamint az Országos Utak, Romgaz, Környezetvédelmi Hivatal, Közúti Rendôrség képviselôinek, Pop Valentin tervezônek jelenlétében folyt a vita arról, hogy az elkövetkezô években hova építsenek terelôutakat Marosvásárhely közelében. Mind a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, mind a megyei tanács saját elképzeléssel állt elô, ezeket próbálták összhangba hozni, figyelembe véve a szakemberek véleményét.

A megyei tanács által támogatott terv szerint a Marosszentgyörgy és Koronka közötti terelôút a nehézforgalom problémáját oldaná meg, míg a polgármesteri hivatal elképzelése a városi forgalmon könnyítene, hiszen a tervezett út a Tudor és Köves-domb lakótelepeket kötné össze a megyei kórházzal. Miután mindkét fél kifejtette álláspontját, valamint Vizi József polgármester hangsúlyozta, hogy a Szászrégen fele haladó terelôútnak ki kell kerülnie Marosszentgyörgyöt, ellenkezô esetben nem támogatja a tervet, felmerült annak lehetôsége, hogy a megyei tanács és a polgármesteri hivatal terevezetét összehangolják. Azaz: a Szászrégen fele vezetô terelôútnak a jeddi úttól egy kb. 2 km-es szakasza közös lenne, mindkét intézmény anyagi hozzájárulásával, majd a terelôút két irányba térne el: a megyei kórház és Marosszentgyörgy fele. A megegyezés alapján mindhárom változatra elô- megvalósíthatósági tervet készítenek, legtöbb esélye a jelek szerint mégis a közös terelôút megvalósításának van.

A megbeszélésen felmerült a Marosvásárhely és Maroshévíz közötti útszakasz teljes felújítása, amelynek költségei 100 milliárd lejre rúgnának, ám ilyen mértékû befektetésre egyelôre nincsen kilátás. Vasluian Ioan erélyesen kiállt a terv mellett, így erre is elkészítik a terveket, és pályázatok útján megpróbálnak pénzt szerezni.

Hasonlóképpen a Segesvári út esetében is megegyeztek az érdekeltek. Konkrétan abban, hogy ki kell bôvíteni, vita tárgyát csak az képezi, hogy hol kapcsolódjon a nemzetközi úthálózatba: Maroskeresztúr után, a szeméttelep mellett, vagy a majdani Metro áruháznál. Mindhárom esetre elô- megvalósíthatósági tervet készítenek.

A tanácskozás résztvevôi a tervek kapcsán felmerülô gondok között elsôsorban a pénzhiányt, valamint azt említették, hogy a terelôutak magántulajdonban levô területeken haladnának át. Ebbôl kiindulva a szóban forgó polgármesteri hivataloktól a prefektus kérte az építkezési engedélyek kibocsátásának ideiglenes felfüggesztését, mindaddig, amíg tisztázódik az utak pontos helyzete. Azokat a magántulajdonban levô telkeket, amelyeket érint az útépítés, valószínûleg felvásárolják az önkormányzatok, így várhatóan megugranak az árak.

A terveket minden esetben az év végéig el kell készíteni, azért, hogy az elkövetkezô 2-3 évben kivitelezhetôk legyenek.

Jelentôs forgalomnövekedéssel zárta az idei turistaszezont a parajdi sóbánya. A légúti megbetegedések hatékony kezelésérôl ismert Hargita megyei turistaközpont ebben az évben jelentôs összegeket fordított a sókitermelést, valamint az idegenforgalmat kiszolgáló speciális infrastruktúra korszerûsítésére, amelyek révén az elmúlt napokban megszerezte az ISO 9002-es nemzetközi minôségi tanúsítványt is.

A hosszú távú beruházási program keretében ez évben a bányához tartozó sós vizû termálfürdô épületeinek, a turistaforgalom elôtt megnyitott föld alatti galériák kivilágításának felújítását végezték el, de újabbakra cserélték a felszín és a tárnák közötti közlekedést biztosító személyszállító eszközöket is. A vállalat vezetôi közölték: az év elsô hat hónapjában közel 170 ezer személy látogatott a sóbányához, ami az elôzô évhez képest mintegy 20%-os forgalomnövekedést jelent.

A cégvezetôk megítélésében ez fôként annak köszönhetô, hogy a különleges természeti adottságai miatt az Erdélybe érkezô külföldi turisták egyre nagyobb számban tekintik vonzó turisztikai célpontnak Parajdot. Ez a biztató folyamat - akár középtávon is - igen pozitív hatást gyakorolhat a régió gazdasági helyzetére, de fôként a turizmusban érdekelt helyi vállalkozások fejlôdésére. A sóbánya vezetôi szerint azonban a turizmus csak további jelentôs infrastrukturális beruházások, valamint egy átfogó régiófejlesztési koncepció gyakorlatba ültetése nyomán válhat húzóágazattá a Sóvidéken.

Seprôdi Zoltán, a vállalat igazgatója elmondta: céljuk, hogy a közeljövôben a nyári csúcsidény mellett kulturális, közéleti rendezvények szervezésével az év többi szakában is emeljék a látogatói számot. Ennek jegyében rendezik meg november 3 és 10. között sófaragó mûvésztábort. Az itt alkotott mûveket a rendezvény befejeztével a bánya területén állítják majd ki.

Az Élet és Irodalom budapesti irodalmi és politikai hetilap szerkesztôi nemrégiben Marosvásárhelyen, a Látó évadkezdô irodalmi színpadának vendégei voltak. Az ÉS köztudottan liberális hetilap, elsô felében politikai és közéleti publicisztikával, második felében szépirodalmi írásokkal. A magyarországi médiaviszonyokról Kovács Zoltán fôszerkesztôvel beszélgettünk.

- Ami a sajtót illeti, meglehetôsen élénk a magyarországi hangulat. Csak amúgy üzenget a jobboldal a baloldalnak, és fordítva. Érthetô: parlamenti választások közelednek. Jobboldali publicisták állítják, hogy a balliberális média a gyenge fuvallatból is szélvihart kavar. Hogy emészti ezt a magyar demokrácia?

- Magyarországon romlik a demokrácia, a magyar parlamentarizmus minôsége. Az országgyûlés azzal, hogy háromhetente ülésezik, nem tudja a kormány fölötti ellenôrzési jogát normálisan gyakorolni. Az ország voltaképpen kétfelé szakad. Elhibázottnak tartom, hogy a Fidesz a kétpártrendszert erôlteti. Minden rendben lenne, ha ez spontán módon alakulna, ám erôltetése roppant kártékony dolog: a két csoport egyre messzébb kerül egymástól, a viták gyakorlatilag nem érdemi viták, sem a parlamentben, sem a közéletben, ugyanis a Fidesz az alapkérdéseket olyan szinten fogalmazza meg, amilyen szinten, véleményem szerint, vitatkozni nem lehet. Itt van ez a státustörvény. Hogyha bírálat éri, ha valaki hangot mer adni fönntartásainak, akkor azt a kormánypárt és a mellette csoportosulók villámgyorsan lehazaárulózzák. Ebben a pillanatban nincs mirôl vitatkozni, ugyanis nekem az a lehetôségem van, hogy elkezdem mondani: de kérem, én nem vagyok hazaáruló. Ilyen szinten pedig nem lehet érdemi vitát folytatni. Egy vezetô jobboldali publicista nemrég egy népünnepélyen azt mondta, hogy aki a státustörvényt bírálja, az nem szólalhat meg többé. Aki a kormány gazdaságpolitikáját nem támogatja, gyakorlatilag negligálja azt, ami Magyarországon folyik. Ha valaki azt mondja, az autópálya-építést mégiscsak versenyeztetni kellett volna, akkor azt mondják, hogy ez a kérdés a kormány lejáratását szolgálja, szóval a kérdésekre nem választ kap, hanem azt, hogy a lapok botrány-politizálnak. A balliberális média, hogyha így nevezzük, kérdéseket tesz fel, kétségtelen. Például azt, hogy kell-e az Országimázs Központnak több milliárd forintot költeni, amikor a tiszai árvíznél összedôlt házakat a módosított határidôig sem tudják befejezni. A kellemetlen kérdések, valóban, mindig szelet kavarnak. A véleményem az: a kérdésekre válaszolni kell.

- Túlsúlyban van a baloldali sajtó, amit kívülrôl pénzelnek, mondta a jobboldal 98-ban, és sajtóját megpróbálta fölerôsíteni a baloldalhoz. A Kurír megszûnt, meg a Magyar Narancs. Mi a helyzet a médiaegyensúllyal?

- Elôször is: a baloldali sajtót nem pénzelik kívülrôl. Az ÉS 150 milliós költségvetéssel mûködik. 8 millió forintot a Soros Alapítványtól kapunk. Tudomásom szerint azok a lapok, amelyeket a jobboldal az ellenfelének tekint, magántulajdonban lévô lapok. Most mit kellene csinálni a Magyar Hírlappal? Az MH-t valaki megvette, mûködteti. A Népszabadságot szintén. Ahová kérdéses pénzek mennek, az a kormánysajtó. A Magyar Nemzetet mesterségesen tartja fönn a kormány, oda megy minden állami hirdetés. A Heti Választ iszonyatos pénzen tartják fenn. Nem tartom helyesnek, ha a kormányzat beleszól a médiaügyekbe. Az írott sajtót magánosítani kell, és azt sem tartom normális dolognak, hogy vannak kormányközeli lapok, mégpedig úgy, hogy a kormány arra közpénzeket áldoz. Ami pedig a tévé ügyében folyik, hát meghirdették a csatornákat, van két kereskedelmi televízió, a többi tévére, fôleg az M1 közszolgálati tévére a kormányzat rátette a kezét, úgyszintén a rádióra is.

- Azt mondják, hogy a minôségi magyar újságírás a baloldalon keresendô. Tényleg ott?

- A jobboldalon nem ezt mondják, hanem azt, hogy igenis, a baloldalon ócska firkászok töltik tele a lapokat. Ez is egy vélemény. Én is jobbnak tartom a balliberális sajtót, minôségileg jobban megírt cikkek vannak bennük, érdekesebb, izgalmasabb, s nem csak akkor, amikor a kormányt leplezik le. Hogy szellemesebbnek tartom a liberális lapokat, ez abból is adódik, hogy a liberális fölfogás nagyobb szabadságot biztosít. Nem vitás, jó konzervatív újságírásra Magyarországon is nagy szükség lenne, de nem az van, hanem jobboldali, helyenként szélsôjobboldali kormánypropaganda. Habzó szájjal nem lehet gondolkodni, le kellene higgadni. Írni hideg fejjel kell. Azt látom, hogy odaát az indulattól keresik a szavakat.

- Mit vár a sajtóperekben meglehetôsen edzett Élet és Irodalom a lex Répássytól?

- Elôször is nagyon kérdéses jogszabály. Számos alkotmányossági problémát vet föl, és remélem, nem fogadja el az országgyûlés, pontosabban az alkotmánybíróság. Ha pedig igen, akkor valahol az újságírók bizonyos fokú megfélemlítését célozza, a kormány állandó figyelô szemét élesíti. A jobboldali sajtóban mutatkozik szkizofrén helyzet, a jobboldali újságírók jelentôs része hitet tesz a lex Répássy mellett... Annál szörnyûbb nincs, mint amikor egy újságíró jogainak és lehetôségeinek a korlátozása mellett érvel.

- Amikor az Élet és Irodalom kerül szóba, némelyik publicista elôszeretettel nyomatékosítja, hogy az a Soros lapja. Ha az, miért baj?

- Nem nekem baj. Egyébként lejárató szándékkal mondják. Ami nálunk van, minden nyilvános, ha valaki cikket akar írni a költségvetésünkrôl, hát adom az egész költségvetésünket, írjon. Valóban nyolcmillió forintot kapunk a Soros Alapítványtól, de ez nagyon csalókán hangzik, a határon túl ez nagyon nagy pénznek látszik. Azt is szeretik mondani, hogy Soros tartja el a kispéldányú ÉS- t. Azt sulykolják így, hogy nem piaci alapon mûködik a sajtó. Itt nem eltartásról van szó, egyébként mondtam már: az ÉS-t nem a Soros tartja el.

- Az elôbb mondta, hogy aki kritikailag beszél a státustörvényrôl, az le van hazaárulózva. A kedvezménytörvénnyel az ÉS nem foglalkozott. Aligha hiszem, hogy az elôbbi megfontolásokból kerülték a "témát".

- Bizony nehéz állást foglalni ezekben a kérdésekben. Ezzel kapcsolatosan nem tudjuk, ha valamit leírunk, mennyire sértjük az emberek érzékenységét. Bizonyos helyzeteket itt Erdélyben másként élnek meg, mint ahogy azt Magyarországon látjuk. Most néhány napos erdélyi tartózkodásunk után látom, hogy ennek a vitának milyen pontjait lehet megfogni, hol lehet elkezdeni. A státustörvényrôl tehát fogunk egy sorozatot indítani. Kíváncsian várom, mi alakul ki, hogy valójában kik szólnak hozzá, milyen véleményekkel. Arra is kíváncsi leszek, hogy öt-hat erôs közlés után a kormány részérôl megszólal-e valaki...

"Van még tennivaló, lesz munkája még hosszú idôn át a falut és a falu népét szeretô kutató, érdeklôdô,
gondolkodó embereknek" - írta hét esztendôvel ezelôtt dr. Tonk Sándor a Sáromberke elsô írásos említésének 675. évfordulójára kiadott falumonográfia elôszavában.

Lehet, hogy ez a kis passzus ejtett gondolkodóba annak idején néhány gyerekfejet, az is lehet, hogy a
hagyomány- és kultúratiszteletet a kockázatok ellenére már hatéves koruktól ezekbe a gyerekekbe oltó
felelôsségtudó kéz és elme munkájának gyümölcse ért be az ezredfordulóra, de egy biztos: a hétvégén ismét megmoccant valami Sáromberkén. Több mint egy hónapi munka és készülôdés után 2001. október 20-án a fiatal szervezôk a nagyközönség elé tárhatták a Falutörténeti Kiállítás névvel illetett rendezvényt az Ifjúsági Ház két szobájában. Elsôként a református templomban délelôtt tartott egyházmegyei kórustalálkozóról kiáramló tömeg nézhette meg a termeket, a megnyitóbeszédet dr. Szabó Miklós történész, a falu szülötte tartotta. A néprajzi részleget a befektetett munka mennyisége tette értékessé és maga az a tény, hogy ezek a tárgyak elôször kerültek egy helyre, csoportosultak bizonyos szempontok szerint. Eddig az a vélemény járta, hogy az országút és a vasút harapófogójába szorított, a Marosvásárhely és Szászrégen közelségével megáldott település már a XIX. század végén elkezdett úgymond "polgárosodni", ezért a falu nem sokat tud felmutatni a népi kultúra területén. Jelen kiállítás bebizonyította, hogy a fenti tézis igazsága részleges, a körülmények csupán speciális helyzetet szültek, amely egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ún. "polgárosodó" népi kultúrának nem lehet értékes tárgyi hagyatéka. A fiatal szervezôk által felkeresett mintegy 40-50 háznál a kenderfeldolgozás, szövés-fonás eszközeinek tömege került elô: tilók, héhelek, gerebenek, csûrelôk, guzsalyok, fonókerekek s más eszközök valóságos sorozata. Különlegesen érdekesek az értô szemek elé most elôször kerülô korabeli fotók, amelyek mindennél hitelesebben vallanak arról, hogy mit viselt a sáromberki ember száz évvel ezelôtt. Külön témát képezett az ács- és cipészmesterségek faluban fellelt eszköztára, a valamikori dalárda és gazdakör fényképvilága. Egész sarok szentelôdött az oktatás-nevelés kérdéskörének, habár a témakör Sáromberkén nem szorítható egy kis sarokba - az oktatás története ott kezdôdik a református templom déli oldalánál, a kiállítás helyszínétôl néhány méterre, ahol Teleki Sámuel meghagyásából fia, Ferenc 1824-ben iskolát építtetett a falu számára (eleven bizonyságaként annak, hogy a kastély közelsége több áldást hozott a település népére, mint veszedelmet). Az oktatás témakörében egykori értesítôk, diplomák, fotók kerültek kiállításra, továbbá a falu örökké emlékezetes tanítójának, Mihály Bélának a személyes dolgai. Az Ifjúsági Ház szûk manzárdterében kaptak helyet a szôttesek, varrottasok, használati tárgyak olajlenyomatok által képviselt "szobabelsô" mellett a falu egyházi életét, a Telekieket és a világháborúkat idézô részek. Többek között értékes oklevelek voltak megtekinthetôk az egyház levéltárából (ezeknek szinte mindegyike Teleki Sámuel kancellár saját kezû aláírását ôrzi és egyházzal szembeni bôkezûségét tanúsítja), az egyház féltve ôrzött Váradi Bibliája, illetve a község valamikori református lelkipásztorairól, Garda Mártonról (1847-1872), Zoltáni Imrérôl (1872-1912) és Zoltáni Pálról (1912-1958) készült korabeli fotók.

A kiállítás kuriózumaként fogható fel az egyházközség kegyszereinek kiállítása, amelyek eddig csupán úrvacsorai kellékekként, és nem mint értékes ötvösmûvészeti tárgyak éltek a nagyközönség köztudatában. Különösen értékes közülük három: a Wesselényi Kata által 1771-ben adományozott aranyozott ezüstkupa és ezüsttányér, valamint a Teleki házaspár által 1774-ben adományozott aranyozott ezüstserleg. Ezek a tárgyak 1900-ban részt vettek a Párizsi Világkiállításon, ahonnan elismerô oklevéllel tértek haza. Egyedülállónak tekinthetô az egyházközség birtokában levô XVIII. századi értékes úrasztali terítôk közül néhánynak a kiállítása is. A falu népe súlyos véráldozattal és fogságba hurcolt férfiakkal élte túl a világháborúkat; kiállításra került néhány dolog az ô személyes hagyatékukból is, a kitüntetésektôl az ereklyeként ôrzött leventesapkáig, az orosz frontról hazaküldött nyírfakéregre írt levelektôl az ütött-kopott hadifogoly-sajkákig, és értékes még a témában összegyûlt bôséges fényképanyag is.

A kiállítás a fogadtatás szempontjából is sikeresnek tekinthetô, igény volt egy ilyen jellegû rendezvényre, mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az a tény, hogy az eredetileg egynaposra tervezett alkalmat közkívánatra meg kellett hosszabbítani.

Lévén, hogy gondolkodni csak távlatokban és nagyot akarva érdemes, tulajdonképpen azzal a gondolattal is zárhatnánk, amellyel elkezdtük: akad itt még munka, a vállalkozás sikerének igazi betetôzôdése egy falutörténeti múzeum létrehozása lehetne. Reméljük, hogy a merészen álmodóknak ez sikerülni is fog.

"...Igen, nagyon megáztunk. Vékony a kabátunk is. Megfáztunk. Ernyônk nincs. Sapkát sem tettünk... Rózsikának hívnak. Kilencéves vagyok. A testvérem, Irénke hétéves. Hatan vagyunk testvérek, de a szüleink el vannak válva. Édesapámmal vagyunk. Nem nagyon van... munkahelye". Nyugdíjas - teszi helyre a dolgokat a tanító néni, miközben Rózsika vizes haját szárítja. Annamária tanító néni pedig száraz ruhát ad Irénkére, papucsot. A nedves öltözéket száradni teszi. " - Anyuka itthagyott minket. A nagytestvérem Magyarországon van másik két testvérünkkel, egyik meg a Tudorban lakik. Van, amikor szoktunk otthon is enni, de nem mindig..."

Idézhetnénk még az elhangzottakból. A szavak, a helyzet önmagáért beszél. És az emberiesség nevében cselekvésre késztet. Nos, erre vállalkozott a marosvásárhelyi Vártemplom Református Egyházközsége is, amikor a leideni Bakkerij Diakóniai Központ támogatásával megvásárolt egy magánházat az Avram Iancu utcában, ahol két héttel ezelôtt nyílt meg a diakóniai központ. Hátrányos helyzetû, félárva, csellengô, nem kifejezetten utca, illetve hajléktalan roma és nem roma gyerekekrôl gondoskodik az egyházközség. Két szoba, konyha, fürdôszoba, mosdó alkotja pillanatnyilag a szociális létesítményt. A tiszta, tágas, didaktikai eszközökkel, ábrákkal is ellátott "tanterem- ebédlôben" a program naponta 12-tôl 16 óráig tart. Délelôtt szotyogtatják a négy óvodást, a tanítási órák végeztén érkeznek aztán a város 6-os, 7-es, 10-es és 12-es általános iskoláiban tanuló gyerekek. Pillanatnyilag nyolcan, bár számuk változó. Hét végére már 12-en lesznek. Az épületet a jövôben bôvíteni fogják két újabb helyiséggel. Ez lehetôvé teszi majd, hogy ebéd után a gyerekek le is pihenhessenek. Hogy mi történik gyakorlatilag most itt a csöppségekkel ill. a nagyobbakkal, míg az ebéd megérkezik a Lídia otthonból, ahol fôznek - húsétek minden nap, vitamin- és kalóriadús, tápláló, friss - nos, errôl beszélgettünk Hompóth Zolnai Ildikóval és Páll Annamáriával. - Életkoruknak megfelelôen foglalkozunk velük. Rajzolnak, festenek, verset/éneket tanulnak, imádkoznak - mondja Ildikó, a "pedagógus novícia" így folytatva: Tesszük ezt sok-sok szeretettel, s ezt érzik ôk is. Látjuk, tapasztalhatjuk magunk is, bizalomteljes közelségükbôl, mosolyukból. Amint a nagyobbak is megjönnek, lezajlik az ebéd és következik a másnapi iskolai napra való készülés. - Elég nehéz foglalkozni velük - jegyzi meg ôszintén Ildikó -, mivel különbözô korcsoportba tartozó gyerekekrôl van szó. A legkisebb közülük a hároméves X. A legnagyobb 12 esztendôs. X-nek vannak szülei, kétes foglalkozású édesanyja... Három generáció tagjai - nagyapa, unoka, nagylány - laknak egy szobában. A testápolás, tisztálkodás mindennapos gond. X kicsi fejét "kezelnünk" kell. - Erônk szerint próbálunk mindenben eleget tenni - egészíti ki kolleganôje szavait Annamária -, felváltva osztjuk meg egymás között tennivalóinkat, tudniillik, differenciált foglalkozásra van szükség. Y. harmadikos például, de nem ismeri az ábécét. Sajnos, akad példa a dislexiára is. S bár differenciált pedagógiát tanultunk, nem elegendô számunkra ahhoz, hogy ilyen jellegû gondokkal is meg tudjunk küzdeni. - Az igazság az, hogy az élet, a gyakorlat olykor valósággal a feje tetejére állít mindent bennünk. A gyerekek nagyon szívesen veszik, ha szeretjük ôket, ha körülvesszük odafigyeléssel. Az elsô napokban egyszerûen nem tudtak mit kezdeni a szeretetünkkel. Meglepte ôket, hogy nem hangoskodunk, nem ordibálunk rájuk, mint otthon - ahol sem fûtés, sem meleg víz pl. nincs.

Sajátosak a reakcióik - viszi tovább a gondolatot Annamária - mégis meg kell találnunk azt az utat, melyen velük együtt járhatunk, és azt a hangnemet is, amely által el tudjuk juttatni kicsi szívükbe, tudatukba, értelmükbe segítô szándékunkat, szeretetünket. - Megpróbáljuk pótolni - fûzte hozzá Ildikó - a valójában pótolhatatlant: a türelmes, meleg családias hangulatot, légkört pár órára naponta. Annál is inkább, mivel amúgy sem normális családi körülmények közül érkeznek. Érthetô, hogy közlékenyek, hogy jól érzik itt magukat. Tétlen egyszerûen nem nézhetni azt, ahogyan élnek...

A lépfenefertôzés, a lehetséges influenzajárvány, valamint az oltási kampány, illetve a Közegészségügyi Igazgatóság Állami Egészségügyi Felügyelôsége által végzett ellenôrzésekrôl készült kimutatás ismertetése képezte tegnap délelôtt az igazgatóságon tartott sajtótájékoztató témáját.

A legújabb biológiai fegyverként terjedô lépfene-fertôzésrôl, amelyrôl lapunkban már több tájékozató anyag is megjelent, dr. Cojan Aurelia aligazgató számolt be. Megyénkben 1987- ben diagnosztizálták ennek, az állatról emberre terjedô betegségnek az elôfordulását. Azóta lépfene-fertôzés nem fordult elô sem az állatok, sem az emberek körében. Egyébként a lépfene a kezdeti stádiumban szinte valamennyi antibiotikummal gyógyítható. Amint dr. Butilca Florin igazgató szavaiból kiderült, megyénkben fel vannak készülve arra, hogy egy lehetséges fertôzés esetében megtegyenek valamennyi szükséges intézkedést.

Küszöbön van a tél, tehát számíthatunk az influenzajárványra, amelyrôl szintén egy részletes tájékoztató hangzott el. Az igazgatóságnak pedig október tizenhetedikétôl április végéig jelentenie kell a megbetegedések számát. Az idén 366 esetet tartanak számon, a legnagyobb járvány 1999-ben volt megyénkben.

Az influenzás megbetegedések megelôzése érdekében november 1-31. között oltási kampányt szerveznek, amire 10.000 adag oltóanyagot kapott a megye. Ingyenesen a 65 év feletti személyek, a gyerekek nevelésével foglalkozó közintézmények dolgozói és gondozottjai, a krónikus betegségekben szenvedô egyének, a elmúlt évben anyagcserezavarok, veseelégtelenség véralvadási problémák, immunszupresszió miatt kórházban kezelt betegek, a hosszas aszpirines kezelésben részesült hat hónap - 18 év közötti gyerekek és fiatalok, az otthongondozói hálózatban dolgozók, valamint a veszélyeztetett kategóriákban dolgozók családtagjai részesülhetnek november elsejétôl. Dr.Márialaki Ella, az MKI epidemiológus fôorvosa az A- típusú hepatitis-fertôzésrôl, a megyében elôforduló sárgaság- járványokról (1989-ben volt a legtöbb eset) számolt be, s elmondta, hogy az idén két gócpontból Mezôsályról és Mikházáról jelezték a legtöbb sárgaságos megbetegedést. A fôorvosnô elmondta, hogy az elmúlt évben 95,1-99,3 százalékban oltották be a különbözô korosztályú gyerekeket, s hogy megyei szinten minden szülészetrôl távozó csecsemô oltási könyvecskét kap, amelybe valamennyi védôoltást bejegyeznek. November 1-9. között az egészségügyi iskolák, valamint az elsôéves orvostan- és fogászhallgatók részesülhetnek, ha igénylik, ingyenes B-típusú hepatitis elleni védôoltásban.

Dr. Lazar Vasile, a Közegészségügyi Igazgatóság keretében mûködô Állami Egészségügyi Felügyelôség vezetôje az egészségügyi-higiéniai ellenôrzések eredményeirôl számolt be. A harmadik évharmad statisztikája szerint 1146 egységben (közétkeztetési, egészségügyi, oktatásügyi és egyéb) végeztek ellenôrzést, amelyek során 169 alkalommal büntettek 720 millió lej értékben a közegészségügyi szabályok be nem tartása miatt. 19 egységnek szüntették be a tevékenységét, köztük egy magán fogorvosi rendelônek is, 11 egység figyelmeztetést kapott.

A tájékoztatást követô beszélgetés során szó esett többek között a marosvásárhelyi piacokon, a sportcsarnokban, tapasztalható elfogadhatatlan higiéniai feltételekrôl, továbbá arról is, hogy a kétes helyzetû tanintézmények esetében milyen megoldás született.

A hagyományoknak megfelelôen idén is sor kerül Erdôszentgyörgyön az Amatôr Színjátszók Fesztiváljára november 24-25- én. Amint Kovrig Magdolna tanárnôtôl megtudtuk, a fesztivál a jelentkezôk számától függôen már lehet, hogy 23-án megkezdôdik. Ez attól függ, hányan jelznek vissza a már kiküldött meghívókra. Mindenesetre a Kis- Küküllô mentérôl Szovátától Balavásárig minden falut szívesen látnak, és a sokévi szokásnak megfelelôen, idén sem hiányozhat a meghívottak közül Dicsôszent- márton, Gyergyószentmiklós, Szászrégen, Marosszentgyörgy sem.

A szervezôk ez évben a korábbiaktól eltérôen nem csak a megyei mûvelôdési igazgatóság, de a Kis-Küküllô Menti Térségi Társulás jóvoltából a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatására is számíthatnak. Ez nagy segítséget jelent, hiszen az anyagiak elôteremtése minden évben gondot jelent. Ezáltal némileg könnyebb a teher Polotca Lazar vállán.

A házigazdák egyébként idén Kovrig Magda rendezésében Erôs Attila A zenélô kút címû darabját játsszák, amely az erdôszentgyörgyi születésû Bodor Péter (a helyi mûvelôdési egyesület névadójának) életét dolgozza fel. A rendezésben természetesen színházi szakemberek segítségére is számíthatnak az önkéntes színészek, ám a díszletet már ôk maguk teremtik elô.

Magyarságunk mindenkori egyik legnagyobb erénye a szabadságérzet. A szabadságért vívott harcban az 1956-os forradalom meghatározó állomás volt. Ez az esemény indította el tulajdonképpen a szabad élet megteremtését, amelyben a mostani generáció él. Ezért nem szabad soha feledni az áldozatot, amit a forradalom résztvevôi hoztak a szabadság oltárán. Nem szabad soha felednünk az eszmét, és mindig kegyelettel kell gondolnunk az áldozatokra és tisztelettel adóznunk a túlélôknek.

A marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet célja, hogy a város területén mûködô ’56-os bajtársi társaság érezze az együvé tartozást és a támaszt, amelyre számíthat a szervezet részérôl.

A marosvásárhelyi RMDSZ ezúton szeretettel meghívja az ’56-os események résztvevôit egy megemlékezô baráti fogadásra október 26- án, délelôtt 12 órakor a Braila utcai székházába.

Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke

Jegyzet

Köszönöm a kormánynak, hogy rám, ránk gondolt, akik két-három és több gyereket nevelünk, hogy jövô január elsejétôl megemeli a "gyerekpénzt". Eddig egy gyerek 130 ezer lejt érdemelt, azaz ennyit költött rá az állam. Most, hogy a tanfelszerelések, az élelmiszertermékek, a ruhanemû, s a gyerekeknek elengedhetetlenül szükséges termékek drágultak, a kormány indokoltnak látta növelni a szülôknek nyújtott anyagi támogatást. Januártól százötvenezer lejre, s jövô júliustól száznyolcvan ezerre. Nagyon figyelmes és gondoskodó a kormány. Igazán hálás vagyok érte. Jó, hogy észrevette, hogy a szülônek anyagi gondjai vannak, hogy sokszor azt sem tudja, mit tesz másnapi tízóraira, milyen cipôt húz a gyereke lábára, s hogy a növelésre elengedhetetlenül szükség van.

De arra nem gondoltak, hogy a nagylelkûségük nevetséges, megalázó. Mert nézzük csak, mire is elég az a százötvenezer lej. Szinte semmire. Ha élelmiszertermékben gondolkodom, akkor egy szûk kiló disznóhúsra, két csirkére vagy másfél kiló sajtra. Ha ruhanemûben gondolkodom, akkor sem egy szabadidô- ruhára, sem egy pár lábbelire nem elég, hogy a télikabátról ne is beszéljünk. Ha pedig tanszerben gondolkodunk, akkor is csak az angoltanci által kiválasztott tankönyvre elég. Tehát akkor mit is vegyünk január elsejétôl a százötvenezer lejre, tiszelt kormányképviselôk? Ha már tisztában vannak azzal, hogy minden megdrágult, miért nem néztek szét az üzletekben, hogy mi mennyi? Vagy vajon tényleg azt gondolják, hogy segítenek ezzel a pénzzel? Mert velem együtt sok más szülô úgy érzi, hogy ez a pénz nem segítség a családi költségvetés kiegészítésére. Vajon mit kezdene egy nyugat- európai szülô a havi öt dollárnak megfelelô pótlékkal? Szerintem visszaadná annak, aki egy egész havi alamizsnaként adta. Minket viszont megalázhatnak, mert a szegénységünk nem engedi meg, hogy a havi öt dollárt visszadobjuk annak, aki adta. Pedig megérdemelnék.

Magyar alkotmányjogászok Bukarestben

Németh János, a magyar Alkotmánybíróság elnöke küldöttség élén hivatalos látogatást tesz Romániában október 24. és 27. között - közölte kedden a román alkotmánybíróság titkársága az MTI- vel. A magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége találkozik a román alkotmánybíróság, a román legfelsôbb bíróság, a román törvényelôkészítô tanács képviselôivel, valamint az állampolgári jogok biztosával. A megbeszéléseken kölcsönösen ismertetik a jogállam megszilárdításában, az emberi jogok védelmében és a demokrácia fejlesztésében szerzett tapasztalatokat.

Újra piacon a Romániai Magyar Szó

Szerdától ismét nyomtatásban jelenik meg a Romániai Magyar Szó - közölte kedden Gyarmath János, az országos terjesztésû romániai magyar napilap fôszerkesztôje az MTI-vel. Gyarmath János elmondta, bár az állami tulajdonban levô román lapterjesztô vállalat, a Rodipet minden ígérete és fogadkozása ellenére kedd délutánig egy lejt sem törlesztett csaknem félmilliárdos adósságából, a lap szerkesztôsége az olvasók érdekeire való tekintettel úgy döntött, hogy munkatársainak fizetése és honoráriuma terhére ismét nyomtatásban is megjelenteti a lapot. A Romániai Magyar Szó egy hete csak az Interneten jutott el az olvasókhoz. Most az elôfizetôk az eddig elmaradt lapszámokat is megkapják majd több részletben. A szerkesztôség azt követôen döntött így, hogy a Romániai Magyar Szó elôfizetôin és olvasóin túl a román sajtóban és közvéleményben is tudatosult a Rodipet sajtó- és szólásszabadságot ellehetetlenítô, törvényszegô gyakorlata. Miután a román lapok szolidaritásról tettek tanúbizonyságot, a jelek szerint az illetékes román hatóságok is rájöttek: lépniük kell a kialakult áldatlan helyzet megszüntetése érdekében - mondta a fôszerkesztô.

Utcát neveztek el Rejtô Jenôrôl

Utcanév örökíti meg Rejtô Jenô író emlékét Budapest VII. kerületében. Mostantól a Szövetség utcának a Wesselényi utca és a Hevesi Sándor tér közötti szakasza Rejtô Jenô nevét viseli. Szabó Zoltán Erzsébetváros polgármestere a helyszíni névadó ünnepségen tartott beszédében felidézte, hogy a kerületi önkormányzat májusban határozatban döntött az új utcanévrôl. - A közkedvelt író a Hevesi Sándor tér 5-ben született, tehát a szülôháza elôtti utca viseli majd a nevét - tette hozzá. Az 1905-ben született és 1943-ig élt Rejtô Jenô munkásságát teljesen egyéni humor jellemzi. A színmû és kalandregény író színiiskolát végzett, majd Európát végigutazva megismerkedett a csavargók, matrózok, francia idegenlégiósok életével, melyek késôbbi könyvei témái lettek. Kezdetben színmûveket írt, sikert aratott Aki mer, az nyer címû operettje. Késôbb kalandregényeket, írói tevékenysége a 30-as években kezdett igazán kibontakozni. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, Ukrajnában halt meg. Írói pályája során P. Howard illetve Laverg álnéven is publikált, és mûfordítóként is dolgozott. Fôbb mûvei: A láthatatlan légió, Piszkos Fred a kapitány, Csontbrigád, A három testôr Afrikában.

45 százalékkal kevesebb amerikai Londonban

Szeptember 11 óta a londoni szállodákban az amerikaiak foglalásai tavalyhoz képest 45 százalékkal estek vissza. Ezt a nagy csökkenést egészében megérezte a londoni szállodaipar, mivel a foglalások csökkenése 17 százalékos lett szeptemberben. Októberre még rosszabbá vált a helyzet: a magas kategóriájú szállodák kihasználtsága az 50 százalékot sem éri el, holott a legjobb hónapok egyike szokott lenni az október. Ha nem áll be kedvezô fordulat - véli a brit sajtó -, akkor a londoni vendéglátásban tömeges elbocsátásokra kell számítani. Jelenleg mintegy 250 ezer ember megélhetését biztosítja a brit fôváros térségében a turizmus.

India mûholdakat bocsátott pályára

India sikeresen pályára állított hétfôn három mûholdat, köztük egy olyat, amely védelmi célokra is használható. A berendezéseket indiai fejlesztésû, úgynevezett PSLV hordozórakétával lôtték fel - ez észak- déli irányú pályára képes bocsátani a mûholdakat. Az indítás helyszíne a Madrásztól 100 kilométerre fekvô, rizsföldek és madárrezervátumok között elterülô Sriharikota ûrkikötô volt. A pályára állított mûholdak közül az egyik német, a másik belga, a harmadik pedig egy 1100 kilogramm súlyú indiai szatellit, amelynek kamerája Földön közlekedô jármûvek vagy ott álló épületek figyelésére is képes. Az indiai ûrkutatási szervezet (ISRO) elnöke, K. Kasturirangan elismerte, hogy ez utóbbi védelmi célokra is használható, de tagadta, hogy kémmûholdról lenne szó. Egyebek között katasztrófa-elhárítási feladatokra kívánják használni - idézi ôt a Reuters.

Már 800 ezer internetfüggô Németországban

Már több mint 800 ezer személynél mutathatók ki Németországban az internetes szenvedélybetegség tünetei. A 27 millió internetezô német 3-4 százalékánál alakult ki kisebb-nagyobb függôség - idézett két tanulmányt is - a berlini Humboldt-egyetemét és a müncheni egyetemét - Wolfgang Schmidt, a szenvedélybetegségek ellen küzdô hesseni hivatal ügyvezetôje. Jelenleg még csak kevés lehetôség van a szenvedélybetegek kigyógyítására - jegyezte meg a dpa.

Már a forgalmi jelzôlámpákat is lopják

A piros jelzés sem állítja meg a johannesburgi tolvajokat abban, hogy ellopják a forgalmi jelzôlámpákat. A Dél-afrikai Köztársaság nagyvárosában egyre kelendôbbek a közlekedési lámpák, az elmúlt három héten 150 tûnt el belôlük nyomtalanul - közölte a közlekedési rendôrség szóvivôje. A lámpalopkodás következménye: órákig tartó közlekedési dugók és a balesetek számának növekedése. A rendôrség feltételezi, hogy a tolvajok nem otthoni olvasólámpának használják a közlekedési lámpákat, hanem fémhulladékként értékesítik alumínium testüket - áll a dpa jelentésében.

Lucas tört az élre Európában

A legkedveltebb európai keresztneveket felsoroló, Franciaországban a közelmúltban megjelent könyv szerint a Lucas és változatai kerülhetnek az elsô helyre. A név "Lukas" változata Németországban és Ausztriában máris országos "bajnok", és feltartóztathatatlanul menetel elôre Svédországban és Olaszországban is, mint Luca - olvasható a Párizsban Philippe Besnard és Guy Desplanques tollából a keresztnevek toplistájáról megjelent könyvben. Hogy Lucas mely nevet taszított le az elsô helyrôl, arra nem tért ki a dpa jelentésében.

Ünnepi megnyitó

A Pro Europa Liga szervezésében október 25-én, csütörtökön 15 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében megnyitják a Demokrácia Kollégiuma VII. évfolyamát. Nyitóbeszédet mond Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Virág György, a megyei tanács elnöke.

RMDSZ-Disputa

Az RMDSZ országos elnöksége RMDSZ-Disputa néven levelezô fórumot hozott létre, amellyel az RMDSZ párbeszédet kezdeményez intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, magánszemélyekkel. A listára az rmdsz-disputa-subscribe@yahoogroups.com internetcímen lehet feliratkozni. A fórum megbízott moderátora Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezetô elnöke.

A menedzseri etika és felelôsség

A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem aulájában (100-as terem) ma délelôtt 11 órakor a marosvásárhelyi Menedzsment és Fejlesztési Központ szervezésében A menedzseri etika és felelôsség címmel szimpóziumot tartanak. A rendezvényen neves oktatásügyi, közigazgatási és bankszakemberek, valamint üzletemberek vesznek részt.

A hadsereg napja

Ma a hadsereg napja alkalmából a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében szimpóziumot szerveznek. Beszédet mond Mircea Savu ezredes, a 6-os tankos brigád parancsnoka, Ioan Toganel prefektus, dr. Dorin Florea polgármester, Virgil Pana tanár, Filip Viorel ezredes és Gheorghe Iulian tartalékos ezredes.

Miniévad

A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház október 25-28. között megszervezi Ariel-Underground 2001. miniévadot. Mûsoron: csütörtökön este 20 órakor www. nonstop.ro, bemutató elôadás; pénteken délelôtt fél tizenegykor Minden egér szereti a sajtot, a magyar tagozat elôadása; 12.30 órakor Csipkerózsika; 16 órakor Moll Flanders, a magyar tagozat elôadása; 21 órakor Egy andalúz dal; szombaton 11 órakor Ivan Turbinca; 15 órakor PAV-Workshop, 20 órakor Jungla X; vasárnap 11 órakor Alice Csodaországban, a magyar tagozat elôadása, 18 órakor Alexanderplatz, magyar nyelvû elôadás.

Reklámfalók

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban szombaton bemutatják a Reklámfalók (Noaptea devoratorilor de publicitate) címû elôadást, amelyet a Grafis Art reklámügynökség és a Dakino Alapítvány visz színre.

Könyvbemutató

A Juventus Könyvkiadó gondozásában megjelent Kincses Elôd Marosvásárhely fekete márciusa címû kötetének román nyelvû kiegészített változata. A könyvbemutatóra ma este 18 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A kötetet Smaranda Enache méltatja.

Ismeretterjesztô elôadássorozat

Ma délután 3 órakor nyílik meg a székesfehérvári Kodolányi János Fôiskola és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület együttmûködésében szervezett továbbképzô tanfolyam, illetve ismeretterjesztô elôadássorozat A magyar történelem tanításának tartalmi és módszertani megújítása címmel. Minden történelemtanárt és a magyarság története iránt érdeklôdôt szeretettel várnak a Keresztelô Szent János római katolikus plébánia Deus Providebit Tanulmányi Házába. Elôadást tart dr. Darai Lajos filozófus, fôiskolai tanár és dr. Herényi István jogász, történész. A részvétel díjtalan.

Emlékkô-avatás

November elsején, csütörtökön délelôtt 11 órai kezdettel a Budapesti Bolyais Öregdiákok Baráti Köre emlékkövet állít dr. Kozma Béla tanár, igazgató, Bolyai- kutatónak. Az alkalomra várják a volt tanítványokat, diákokat és tanárkollégákat.

Sófaragó mûvésztábor Parajdon

November 3. és 10. között tartják a parajdi sófaragó mûvésztábort. A sóbánya egyhetes rendezvényét a 120 méter mélyen fekvô, légúti megbetegedések kezelésére fenntartott sótárnában szervezik meg. A táborba ismert erdélyi, fôként Maros megyei szobrászmûvészek kaptak meghívást, akik a tájegység történetébôl, valamint a több évszázados székely sóbányászat hagyományaiból merítenek témát alkotásaikhoz.

Zenés irodalmi est

Október 25-én, csütörtök este 7 órakor Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánián a Kolping-család szervezésében zenés-irodalmi estre kerül sor. Mûsoron kórusmûvek és szavalatok szerepelnek.

Vadon termô és szedhetô gombák

A Biokertész Csoport október 25-én, csütörtökön délután 5 órakor sorra kerülô kerekasztal-beszélgetésének témája: Vadon termô és szedhetô gombák. Elôadást tart Málnázi András, a iasi-i és a sepsiszentgyörgyi mikológus társaság tagja. Az érdeklôdôk megtekinthetik a Helyi adottságok a falusi vendéglátásban címû, a falusi turizmusról készült videofilmsorozat 5. részét. Az esemény színhelye a Fókusz Öko Központ (Liliom (Crinului) utca 22 szám alatti tanácsterme.

Szarvasmarha-kiállítás

Október 26-án, pénteken 10 órától Dédán bikakiállítást szervez a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság és a Dédai Polgármesteri Hivatal. A kiállítás a fajállatok bemutatásával és felvonultatásával kezdôdik, és délután fél kettôkor a díjazással ér véget.

SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (24757)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, hûtôvitrineket, automata mosógépeket 1 év garanciával, a város területén és a közeli falvakban ingyenes szállítással. Tel. 165-373. (29815)

KFT ELAD homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (0845974)

ELADÓ csöves kukorica jutányos áron és alig használt Albalux mosógép. Tel. 137-078. (30488)

ELADÓ földterület a Somostetôn. Bérbe adok garázst. Tel. 127-313, 094-937-232. (30494)

ELADÓ német importból különleges modellû lemezparketta és lambéria. Azonnal szállítható. Tel. 169-628, 094-640-875. (30095)

SÜRGÔSEN eladó 2 személyes ágynemûtartós rekamié, 3 ajtós ruhásszekrény. Érdeklôdni Szentkirályon a Fô út 129. sz. alatt. Tel. 129-693. (30485)

ELADÓ kombinált bútor és masszív fából készült bútordarabok. Delavrancea utca 9. szám. (30489)

ELADÓ 3 éves, termô citromfa. Érdeklôdni du. 1 óra után a 215-962-es telefonszámon. (30497)

ELADÓ 1984-es kiadású Renault Master áruszállító mikrobusz. Tel. 095-593-610. (30553)

ELADÓ Dux márkájú színes, teletextes televízió 65 cm-es átmérôjû képernyôvel. Tel. 145-020. (30568)

ELADÓ 2 szobás, I. osztályú tömbházlakás a Resita utca 1/44. sz. alatt, a X. emeleten. Tel. 135-310. (30492)

ELADÓ 3 szoba-összkomfort és egy garzon. Tel. 135- 338. (30511)

ELADÓ 3 szobás üres tömbházlakás, élelmiszerbutik és hûtôfurgon. Tel. 212-306, 094-572-814, 120-987. (30268)

ELADÓ magánház kerttel, pincével csendes helyen, a Bicazului utcában. Érdeklôdni a Calarasilor u. 78. sz. alatt. (30458)

VÁLLALUNK tetôszigetelést olcsón. Tel. 140- 706, 093-845-445, 249-591. (30181)

INFORMATIKA-oktatást vállalok kezdôknek. Tel. 096- 723-343. (30495)

KÜLSÔ redôny készítését és szerelését vállalom mûanyagból. Tel. 216-935, 094-121-714. (29649)

Fájó és megsebzett szívvel emlékezünk október 24-én a marossárpataki KOVÁCS ISTVÁNRA halálának elsô évfordulóján, amikor az értünk élni akaró, drága gondos férj, édesapa és nagyapa örökre itthagyott bennünket. Emlékét ôrzi bánatos felesége, két fia, menyei és a négy drága kicsi unokája. Nyugodj békében, drága tatánk. (30423)

Az idô elmúlhat, szállhatnak az évek, míg élünk, velünk lesz fájó, szép emléked. Szomorú és megtört szívvel emlékezünk barátunkra, KULCSÁR CSABÁRA halálának elsô évfordulóján. Emlékét örökre megôrizzük. Gyuri, Bea, Csabi, Szilárd és Zoltán. (30528)

Szomorú szívvel emlékezünk édesanyánk, TÖVISSI ERZSÉBET halálának elsô évfordulójára. Emlékét ôrzi férje, három gyermeke, menyei, veje és hat unokája. Nyugodjon békében. (30550)

Kegyelettel emlékezünk október 24-én id. MAROSSY ZOLTÁN nyugalmazott tanárra, halálának 12. évfordulóján. Szerettei. (30563)

Mély fájdalommal és fájó szívvel tudatjuk, hogy 2001. október 22-én 12 órakor hosszas szenvedés után 60 éves korában hirtelen elhunyt a szeretett feleség, anya, nagymama és rokon, CSÖBI IRÉNKE szül. Gulácsy a Bôrgyár és Kenyérgyár volt alkalmazottja. Drága halottunk temetése 2001. október 24-én 14 órakor lesz a református temetô cintermébôl református szertartás szerint. A gyászoló család. (30570)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya és nagymama özv. SZABÓ GERGELYNÉ szül. Kilyén Borbála csendesen megpihent. Emlékét ôrzi Borika és családja. (30548)

Szomorúsággal tölt el a hír, hogy osztálytársam és jó barátom, HUNYADI LÁSZLÓ színmûvész elhagyott minket, anélkül, hogy elbúcsúzhattunk volna tôle. Ôszinte részvétem a lelki hozzátartozóinak. Knôllerné szül. Tóth Judit Németország, 2001. október 23. (30547)