|
LIII. évfolyam 246. (14906) sz., |
2001. október 20., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Tegnap délben a marosvásárhelyi várban megnyílt a Bor- és mustfesztivál. Több, az országban ismert bortermelô vidékrôl hozta el idei és többéves termékeket. Van itt óbor, must, szôlô, s aki akar, az még sört is ihat. Nem hiányzik a kürtôs kalács sem, aki szereti, korondi korsót is vásárolhat, hogy abból igya az "Istenek nedûjét". Hangulatos, kukoricaszárból összeállított, tökökkel és gerezdekkel díszített sátrak várják az idelátogatókat. S van, ahol a közönség elôtt préselik ki majd a szôlôt. A kiállítóknak a fôtérre már korábban felállított sátrat is felhúzták a színpad mellé, amelyen ezúttal is könnyû- és népzenei elôadások fogják szórakoztatni a közönséget. Fellépnek a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, a Nemzeti Színház és a Scena Kulturális Alapítvány elôadói is.
A tegnapi telekonferenciát követôen jelentette be Ioan Toganel prefektus, hogy ezen a télen is biztosítják a lakosságnak a hô- és melegvíz- szolgáltatást, de ezzel párhuzamosan az adósságokat is törleszteni kell. A héten találkoztak az Energomur képviselôivel ebben az ügyben. A lakosságnak a szolgáltatóval szembeni tartozása 20,5 milliárd lej, s mindmáig nem kapták meg a 24,5 milliárd lejnyi állami szubvenciót sem.
Az igazi gond ott kezdôdik, hogy az Energomur 42 milliárd plusz 48 milliárd lejjel tartozik a Distrigaznak, amely szintén adósa a medgyesi gázvállalatnak. A prefektus szerint Medgyes máris figyelmeztette a Distrigazt, hogy ha nem fizet, nem kap gázt.
Azt elismerte, hogy hiba volt a minapi akció, a hôközpontok lezárása, mert azokat is büntették, akik napirenden vannak a közköltségek fizetésével. Mint mondta, ezentúl lépcsôházakban vagy a rosszul fizetôk lakrészeiben fogják elzárni a csapokat. Az állami szubvenció ügyében már átiratot küldtek a pénzügyminisztériumhoz és a közigazgatási minisztériumhoz, de válasz mindmáig nem érkezett. A tegnap délutáni, a megye parlamenti képviselôivel és szenátoraival tartott találkozón kérték, járjanak közben a megfelelô szerveknél.
A Nemzeti Liberális Párt vezetése "törvénytelennek és erkölcstelennek" nevezte az RMDSZ-nek a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos álláspontját. Ugyanakkor, Markó Béla nyilatkozataira utalva, kijelentik: az RMDSZ a magyar kormánnyal szolidarizál anélkül, hogy tekintettel lenne Románia érdekeire és az európai értékekre. A liberálisok szerint az RMDSZ etnikai diszkriminatív szempontokat képvisel és semmibe veszi az EU-országokban honos demokratikus értékeket.
Az Unilever South Central Europe cég tegnap ünnepélyesen felavatta a ploiesti-i mosószergyár és a bukaresti Knorr levesporgyár után harmadik romániai gyáregységét, a marosvásárhelyi margaringyárat. Az Unilever multinacionális konszern Bukarestben mûködô leányvállalata, amely Románián kívül hat délkelet-európai államban mûködtet egységeket, a marosvásárhelyi befektetéssel 100 millió euróra növelte romániai tôkeinfúziója mértékét.
A marosvásárhelyi gyár a világhírû Rama és Delma margarinmárkák gyártását végzi (noha a felavatásra csak most került sor, a termelés már április óta folyik), a legmodernebb színvonalon és tökéletes higiéniai körülmények között. Errôl a rendkívül szigorú biztonsági intézkedések gondoskodnak, így például - noha mindenkire, aki a megnyitóval egybekötött gyárlátogatáson részt vett, fehér köpenyt és fejfedôt adtak - biztosították az egybegyûlteket, hogy a látogatás alatti termelés nem kerül az üzletekbe, azt teljes egészében megsemmisítik, mert a higiéniai elôírásokat nem biztosíthatták tökéletes mértékben.
A megnyitón beszédet mondott Anke Tanneberger, az Unilever South Central Europe élelmiszeripari részlegének vezetôje, aki kihangsúlyozta, hogy nem véletlenül esett a választás Marosvásárhelyre, hisz Erdély központjában fekszik, ahol az egy fôre esô margarinfogyasztás jóval meghaladja az országos átlagot. Köszöntötte a beruházást Ioan Toganel prefektus, felszólalt Fergus Cass, a társaság elnöke, Ovidiu Natea élelmiszeripari és mezôgazdasági államtitkár és Constantin Dumitru, Adrian Nastase miniszterelnök képviseletében. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Pieter Jan Wolthers holland nagykövet, annak az országnak a képviselôje, ahol az anyacég székhelye található.
Fergus Cass felszólalásából kiemelésre érdemes, hogy a cég marosvásárhelyi jelenléte nem szorítkozik kizárólag a termelésre. Az Unilever hagyományosan támogatja a közösségi életet azokban a helységekben, ahol jelen van. Ilyen szempontból máris megkezdôdött az együttmûködés a helyhatóságokkal, melynek keretében a közeljövôben a cég által felszerelt játszóteret avatnak fel.
A margaringyár egyelôre 70 új munkahelyet teremtett, ám a jövôben, a lehetôségek függvényében, bôvíteni kívánják az egységet.
Úgy hírlik, hogy megint zûr van a tanfelügyelôségen. A tankönyvakciót követôen most az a gond, hogy egy-egy helység neves személyiségeinek nevét veszik fel az iskolák. No persze, ez a folyamat évek óta tart, csakhogy eddig szinte kizárólag román elnevezéseket hagytak jóvá, s így a Bolyain kívül szinte valamennyi marosvásárhelyi középiskola román történelmi személyek nevét vette fel Avram Iancutól, Aurel Persuig. Hasonlóképpen a korábbi években sok falusi iskola is nevet kapott. Például a marosszentgyörgyi magyar többségû iskolát Constantin Românu Vivuról nevezték el.
Ha azonban az elmúlt években valamelyik iskolának magyar elnevezést akartak adni, akkor az teljesen esélytelennek látszott. Ezért tûnt örvendetes eseménynek, hogy a tanfelügyelôség jelenlegi vezetôsége, a fôtanfelügyelô aláírásával az idén májusban jóváhagyta, hogy a koronkai általános iskola Tholdalagi Mihály, a templom-, iskola- és könyvtáralapító erdélyi gubernátor nevét vegye fel. És ezért tûnik ma furcsának a fôtanfelügyelô feledékenysége, aki letagadja a korábbi aláírását.
A sok huzavona után végül is a május 3-án megjelent helyhatósági törvény tette lehetôvé, hogy a helyi közösségek döntsenek a területükön levô utcák, terek és helyi közérdekû objektumok, s így az iskolák, óvodák elnevezésérôl. Egyes falvak, mint például az utóbbi idôben Kend, éltek ezzel a lehetôséggel, és neve lesz a marosvécsi és a sáromberki iskolának is. Nem nehéz kitalálni, hogy kirôl óhajtják elnevezni ezeket az intézményeket, hisz az erdélyi történelem mindenki által ismert személyiségeirôl van szó, akiknek élete, tevékenysége az adott helységhez kötôdik. Csakhogy a tanfelügyelôség szolgálatos nemzetvédôi el szeretnék vitatni a helyi közösségek jogát, hogy a nyakukba varrt anyagi terhek mellett a névadással is birtokukba vegyék az iskolákat. A fôtanfelügyelô szerint az iskolák a közoktatási minisztériumnak vannak alárendelve, s az elnevezéshez a tanfelügyelôség engedélyét kell kérni a tanügyi törvény értelmében. Nos, ennek II. fejezete, amire az engedélyek kiadásakor szoktak hivatkozni, a tanfelügyelôségek feladatai között nem tartalmazza ezt a jogosítványt, a korábbi rendeleteket pedig hatálytalanítja a helyhatósági jogszabály.
Ennek ismeretében, élni kell tehát minden településen a törvény biztosította autonómia lehetôségeivel, hisz a tanfelügyelôségnek nincsen joga megkérdôjelezni azt a politikai akaratot, amit egy helyi tanácsi határozat tükröz a tulajdonában levô "közérdekû objektumról", ahogy a törvényben szerepel.
Abban a reményben, hogy a helyi közigazgatásra vonatkozó törvény nevében a vidéki közösségek teszik a dolguk, és neve lesz minden falusi iskolának, kíváncsian várjuk, hogy valamennyi tanintézményre, váro-son is, ahol magyar gyerekek tanulnak, mikor teszik ki a kétnyelvû feliratot.
A magyar és a román kormány legitim módon nyújthat támogatást a romániai magyar, illetve a magyarországi román közösség számára az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megôrzése érdekében - szerepel a magyar-román kisebbségi szakbizottság pénteki budapesti ülésén elfogadott jegyzôkönyvben.
A találkozót, illetve a dokumentum aláírását követôen a szakbizottság társelnökei, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetôje, valamint Cristian Diaconescu külügyi államtitkár tájékoztatta a sajtó képviselôit.
- A kisebbségeknek nyújtandó támogatásról a magyar és a román fél kölcsönösen tájékoztatja egymást, évente áttekinti a vállalások teljesülését, és ajánlásokat fogalmaz meg kormánya felé - mondta Szabó Tibor.
Mint elhangzott, Magyarország és Románia egyetért abban, hogy a kisebbségekkel szembeni pozitív diszkrimináció elvét alkalmazni lehet a két nemzeti kisebbség esélyegyenlôsége érdekében.
Megállapítja a dokumentum ugyanakkor azt is, hogy a pozitív diszkriminációból senki számára nem származhat hátrány.
- A bizottsági ülés bebizonyította, hogy a két ország között a létezô mechanizmusok igénybevételével tisztázni lehet minden kisebbségi problémát, szemben az egyoldalú lépések megtételével - közölte Cristian Diaconescu, nyilvánvalóan a státustörvényre utalva.
Kitért a román államtitkár arra, hogy a jegyzôkönyv kedvezô üzenet Európa felé is.
Cristian Diaconescu lényegesnek ítélte, hogy a kisebbségek helyzetének megértésében fontos szerepet játszottak azok legitim képviselôi a szakbizottságban.
Az elfogadott jegyzôkönyv része, hogy a szakbizottság napirendjén továbbra is szerepel a romániai magyar állami egyetem létrehozásának ügye. Kérdésre válaszolva Diaconescu közölte: a szakbizottság ez ügyben akkor tesz konkrét javaslatot, "ha a pillanat erre alkalmas lesz".
Ide kapcsolódik, hogy a magyar fél arra kéri a román kormányt, támogassa a magyar nyelvû oktatók szélesebb körû beleszólását a magyar nyelvû oktatásra vonatkozó kérdésekben.
Szabó Tibor elmondta: az ülésen számba vették az elmúlt három év kedvezô fejleményeit, és megállapodtak a még hátralévô feladatokról. (Utoljára 1998-ban ülésezett a kisebbségi szakbizottság.)
A felek megállapították, hogy a határátkelô-hálózat bôvítése megfelelô ütemben halad.
A szakbizottság tudomásul vette a romániai kisebbségi törvény megalkotásának szükségességét, üdvözölte, hogy Románia ratifikálta a diplomák kölcsönös elismerésérôl szóló megállapodást és megállapította: a romániai közigazgatási törvény megfelel a romániai magyarság elvárásainak és összhangban van az európai normákkal.
Szóba került, hogy a romániai vallásügyi törvény szakmai egyeztetés alatt van, és azt a bukaresti kormány 2001 végéig a parlament elé terjeszti. Arról is beszéltek a felek, hogy Romániában külön törvény fogja szabályozni az egyházi javak visszaadását.
Az aradi Szabadság emlékmû közterületen történô elhelyezésérôl további egyeztetésre van még szükség.
- Ajánlásként fogalmaztuk meg, hogy a magyarországi román kisebbségi önkormányzatban csak román nemzetiségûeket válasszanak meg - mondta Szabó Tibor. A felek elôsegítik egymás kisebbségi oktatását, ezen belül biztosítják a magyarországi román iskolák megfelelô ellátását szakkönyvekkel.
Kérdésre válaszolva Cristian Diaconescu közölte: Romániában nemcsak Hargita és Kovászna megyében vizsgálják meg a tankönyveket, hanem az ország minden tankönyvét jóvá kell hagyatni. Utalt arra, hogy a magyar tankönyveket vizsgáló bizottságban az RMDSZ képviselôje is benne lesz.
Velencében péntek délelôtt megkezdte ülését a velencei bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága -, amelynek napirendi pontjai között szerepel annak az európai gyakorlatnak a megvizsgálása, hogy különbözô országok törvényeket fogadtak el a határokon túl élô kisebbségeik védelmére.
Adrian Nastase miniszterelnök még júniusban arra kérte a testületet, hogy vizsgálja meg: mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak. Martonyi János magyar külügyminiszter viszont azt javasolta, hogy a bizottság inkább egy általánosabb, elemzô, az egész európai gyakorlatra kitekintô jelentést készítsen. A bizottság ez utóbbi indítványt fogadta el, és öt raportôrt nevezett ki az említett jelentés elkészítésére.
A velencei bizottságot független nemzetközi jogászok képviselik a világ minden tájáról. A körükben tevékenykedô kiemelkedô személyiségek között van M. Franz Matscher, a velencei bizottság kisebbségi albizottságának elnöke, Jacques Robert, a francia alkotmánytanács volt tagja, Helmut Steinberger volt német alkotmánybíró, valamint két magyar: Sólyom László, az alkotmánybíróság volt elnöke és Paczolay Péter, aki jelenleg a köztársasági elnöki hivatal helyettes vezetôje.
Az MTI elôzetes értesülései szerint a délután elôterjesztendô jelentés szerzôi pozitív tendenciának minôsítik azt a gyakorlatot, hogy az utóbbi években több európai országban - így nemcsak Magyarországon, hanem Romániában is - törvények születtek a határon túl élô kisebbségek számára nyújtandó kedvezményekrôl.
Pénteken Afganisztánba érkezett az amerikai szárazföldi erôk különleges osztagainak elsô egysége, miközben folytatódtak a bombázások Kabul és a tálibok központja, Kandahár ellen. Ezzel egy idôben tárgyalási próbálkozásokról érkeztek jelentések.
A különleges egységek bevetését elôször a The Washington Post jelentette védelmi forrásokra hivatkozva. A lap szerint "még csak maroknyi amerikai van Afganisztán földjén", és valószínû, hogy késôbb sem vetnek be olyan tömegû szárazföldi erôt, mint tíz évvel korábban, az öbölháborúban. Késôbb a hírügynökségek afgán ellenzéki katonai vezetôket megszólaltatva arról számoltak be, hogy egy nyolcfôs amerikai csoport érkezett helikopteren Észak-Afganisztánba, Abdul Rasid Dosztumot, az Északi Szövetség fôparancsnokát kísérik, és a csoport "inkább felderítô vagy hírszerzô egységnek tûnik, semmint harcolónak."
A tálibok szóvivôje nem erôsítette meg a szárazföldi támadás hírét, de örömét fejezte ki a The Washington Post információja hallatán, mert szerinte így legalább az afgánok "bosszút állhatnak a bombázásokért".
Közben pénteken reggel az amerikai légierô újra bombázta Kabult és Kandahárt. Az al- Dzsazíra televízió szerint hatalmas robbanást lehetett hallani az afgán fôvárosban az Intercontinental Szálloda közelében, amikor repülôgépek húztak el felette.
Egy bioterrorista támadástól való félelem sokkal inkább okozhat megbetegedést, mint maga a biológiai fegyver; az anthraxriadók tömeges, évekig eltartó pszichológiai eredetû megbetegedésekhez vezethetnek - figyelmeztettek pénteken brit és amerikai szakemberek.
Bár a biológiai és vegyi fegyvereket a gyilkolás szándékával hozzák létre, az általuk gerjesztett terror, a pánikfélelem sokkal szélesebb körû károkat okoz az emberek egészségében, mint bármely biológiai, vegyi fegyver - állapította meg Simon Wessely professzor, a londoni Guy's, St.Thomas" és King's School of Medicine pszichiátriai professzora amerikai és ausztrál kollégáival a British Medical Journalban közzétett cikkében.
A szakemberek a hatások közé sorolják a pánik, a félelem kialakulását, ez viszont szomjúságot, lázat és fejfájást, továbbá hosszas kezelést igénylô pszichés alapú betegségeket, köztük paranoiaszerû félelmet okozhat. Rámutattak arra, hogy a terror kiváltotta betegségek már megjelentek az Egyesült Államokban tapasztalt anthraxriadók idején. Marylandban például 35 személyt kezeltek kiszáradás, fejfájás, torokfájdalmak miatt. Mindannyiukon akkor lett úrrá a félelem, amikor egy férfi - aki késôbb teljesen "legális" ablakmosónak bizonyult - valamilyen folyadékot fröcskölt szét a földalattiban. Washingtonban 16 diákot és egy tanárt kellett kórházi kezelésben részesíteni füstmérgezés tünetei miatt - az állítólagos mérgezô gázt száradó festék szaga keltette.
A tudósok felhívták a figyelmet arra is, hogy a vegyi, biológiai támadás veszélyének feltartóztatására hozott hatósági intézkedések akaratlanul hozzájárulnak a pszichés alapú megbetegedésekhez. Az amerikai kormány vegyianyag-detektort akar elhelyezni a washingtoni metrón, mivel azonban nagy a téves riasztások valószínûsége, az intézkedés nagyobb kárt okozna, mint egy esetleges támadás - érveltek.
Tegnap ünnepélyes keretek között - politikusok, köztük Markó Béla RMDSZ-elnök és Verestóy Attila szenátor, egészségügyi intézményvezetôk, a különbözô felekezetekhez tartozó lelkészek - jelenlé-tében avatták fel a megyei Egészségbiztosítási Pénztár kibôvített és felújított székházát. A földszint ugyan nem készült el, mivel az idei költségvetésbôl már nem tellett, de azt a jövô évben folytatni fogják.
A jelenlevôket dr. Csíki Zsuzsanna, a MEBP vezérigazgatója köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a korszerûen kialakított székházban adottak a feltételek az egészségügy átalakításának sikeres folytatásához. Az épület bôvítésével, felújításával és korszerûsítésével az alkalmazottak számára megteremtették az eredményes mûködéshez szükséges feltételeket - hangsúlyozta az átadáson jelen levô dr. Eugen Turlea egyetemi tanár, az Országos Pénztár elnöke, aki elégtétellel nyugtázta, hogy megyénkben különlegesen szép székházban mûködik a pénztár. Elmondta azt is, hogy nem állnak meg itt, a jövôben ugyanis az informatikai hálózat kiépítése következik. A OEBP vezetôje hangsúlyozta, hogy a munkálatokat a szintén jelen levô Valeriu Simion alelnök ellenôrizte lépésrôl lépésre, majd a rövid beszédeket követôen a jelen levô lelkészek áldásukat adták az épületre. A székház megtekintését követôen az Országos Pénztár vezetôi, valamint dr. Csíki Zsuzsanna válaszoltak az újságírók kérdéseire.
A személyzet elégedett a munkakörülményekkel, mondotta az elnök, s ilyen módon gyarapodott a pénztár vagyona is. Nem értek egyet azzal a felfogással, hogy indokolatlan a pénzt korszerû munkahelyek és munkakörülmények megteremtésére használni. Kommentálva az igazgatónô által ismertetett adatot, miszerint 10 milliárd lejbe került a bôvítés, az elnök azon a véleményen volt, hogy a Maros megyei pénztárnak csak gratulálni lehet, mivel a legtakarékosabban és a legkisebb költségekkel valósították meg a felújítást.
Dr. Benedek Imre az elsô megbízott elnök arról számolt be, hogy központi fekvése, valamint a bôvítés lehetôsége miatt választották ezt az épületet, amelyet megegyezés alapján vettek át a Közegészségügyi Igazgatóságtól.
A kérdésre, hogy a pénztár mikor rendezi a megyék közötti elszámolás problémáját, ami különösen aktuális a megyei kórházat illetôen, az elnök kitérô választ adott, és a kórház adósságaival kapcsolatosan a rossz menedzselést említette, majd elhangzott, hogy a romániai kórházak összesen 4600 milliárd lej adósságot halmoztak fel. Kilátásban van viszont egy új költségvetés-kiegészítés, 3800 milliárd lej értékben, ami részben fedezi az adósságokat.
A Népújság kérdésére, hogy mikorra várható a biztosítási rendszer informatizálása, ami lehetôvé teszi a követhetôséget, s ezzel együtt a pénz arányosabb elosztását, az alelnök válasza az volt, hogy az idei év végére kötik meg a szerzôdést, és hamarosan mûködôképes lesz a számítógépes program. Távol attól, hogy az egészségügyben korántsem ennyire korszerû feltételek ellenére elvitatnánk a korszerûen kibôvített, kényelmes munkakörülményeket és ügyfélfogadást biztosító, jó ízléssel berendezett épület felújításának fontosságát, abban reménykedünk, hogy a pénztár személyzetének az ügyfelekhez való viszonyulása is a megváltozott munkafeltételekhez igazodik, ami ennek a nem kis mértékû beruházásnak egyik lényeges célja kellene hogy lenne.
Pénteken a fenti címmel került sor a marosvásárhelyi Ifjúsági Házban a Forrás Alapítvány és az Opportunity Microcredit Romania közös szervezésében egy konferenciára. Már a választott téma: az átalakulás, de a meghívott elôadók listája is indokolta a népes hallgatóságot. A meghívásra jobbára érdekelt, kis- és közepes vállalkozók, valamint ezek megsegítését célzó nemkormányzati szervezetek válaszoltak. Így mintegy 150-200 személy vett részt Mitras Dudas, a Keresztény Üzletemberek Kolozsvári Egyesülete alelnöke, P.S. Mahoney ír kereskedelmi attasé, valamint D. Manastireanu, a Word Vision Romania képviselôje elôadásain. Az elôadások témái rendre: a gazdasági, a társadalmi és a lelki átalakulás voltak. Ezt követôen délután változatos program várta a jelenlevôket: fórumot szerveztek a nemkormányzati szerveknek, volt kiadóismertetô, illetve divatbemutató, és több, csoportos foglalkozás közül lehetett választani. A különbözô programok közti szünetekben az ismerkedésen túl a meghívottak az ifjúsági ház elôcsarnokában bemutatott termékeket tekinthették meg.
A konferencia számos üzenete közül talán a legfontosabb, hogy jobb lemondani az azonnali nyereségrôl, sôt akár a veszteséget is érdemes elfogadni, mint elveszíteni egy megbízható, jó üzletfelet.
Bosszankodnak a nyugdíjasok. Ahogy mondani szokás, a szegényt az ág is húzza. A Romsat cégnek a múlt hónapra kedvezményesen 109 ezer lejt kellett kifizessenek a "rendes" tarifa, azaz a 137 ezer helyett. A nagylelkûen nyújtott kedvezmény 18 ezer lej. - Ez is számít nekünk, két cipót tudunk vele vásárolni - mondta az egyik nyugdíjas. Csakhogy ezért a két cipóért újra útra teszik a nyugdíjasokat. Miért? Azért, mert a cég szeptember elsejétôl november 30-ig meg kell bizonyosodjon, hogy az általuk nyújtott kedvezmény valóban megilleti-e ôket. Mert úgy döntöttek, hogy csak az egyedül élô nyugdíjasnak vagy olyan nyugdíjas házaspároknak nyújtanak kedvezményt, akik csak ketten élnek a családban. Érdekes, ott, ahol két nyugdíjas és egy betegnyugdíjas él, ott már nem jár?! Vagy ott sem, ahol két nyugdíjas és egy egyetemista, azaz nem keresô személy él egy családban? De miért kell igazolni a nyugdíjas státust, amikor ennek szerepelnie kell a tavaly megkötött új szerzôdésben?
A kis nyugdíjjal megalázott idôs személyeknek nem marad más hátra, mint személyi igazolvánnyal és nyugdíjszelvénnyel elblattyogni a céghez és igazolni: rászorulnak a két cipó árára.
NATO-tagjelölt országok nagyköveteinek találkozója
A NATO jövô évi, prágai csúcstalálkozóján bizonyára megszületik a döntés a szövetség bôvítésének folytatásáról - vélekedett Szvetlozár Panov, Bulgária budapesti nagykövete pénteken újságíróknak nyilatkozva. A diplomata a bolgár nagykövetségen megrendezett, a vilniusi csoporthoz tartozó, NATO-tagságra pályázó országok nagyköveteinek munkatalálkozója elôtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a vilniusi csoport kilenc ország - Albánia, Bulgária, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia - részvételével alakult meg, késôbb Horvátország is csatlakozott a csoporthoz. A nagykövet úgy vélte, hogy a vilniusi együttmûködésnek kedvezô hatása lesz a NATO- bôvítésre. Véleménye szerint bizonyos, hogy döntés születik Prágában a bôvítés folytatásáról, de azt valószínûtlennek nevezte, hogy tíz országot vennének fel egyszerre.
Ideiglenes határátkelôhely a magyar-román határon
Ideiglenes határátkelôhely nyílik a magyar- román határon ma Vállaj és Csanálos (Urziceni) között - tájékoztatta a magyar határôrség az MTI-t pénteken. A közlemény szerint az átkelôhely reggel 8 és délután 6 óra között tart majd nyitva a vállaji katolikus templomnál szervezett Szent Vendel-napi búcsú alkalmából. Az átkelôhelyet a magyar és a román állampolgárok vehetik igénybe útlevéllel vagy határátlépési engedéllyel gyalog, kerékpárral, illetve személygépkocsival.
Rablógyilkosság 700 ezer dollárért
A rendôrség feltételezése szerint kollégája ölte meg a rájuk bízott 700 ezer dollárért azt a biztonsági ôrt, akit pénteken holtan találtak Moszkvában, egy csütörtökön eltûnt pénzszállító autóban. A Közép-oroszországi Bank nevû pénzintézet UAZ típusú autója a késô esti órákban tûnt el Moszkva belvárosában. A bank közlése szerint a gépkocsi 700 ezer dollár készpénzt szállított, amit a rabló magával vitt. Az autóban fekvô fiatalemberrel több lövéssel végzett a tettes. Miután a gépkocsi sofôrje nyomtalanul eltûnt, a rendôrség azt valószínûsíti, hogy ô hajtotta végre a rablógyilkosságot. A hatóságok nagy erôkkel keresik a gyanúsítottat, aki a pénz mellett szolgálati géppisztolyát is magával vitte.
Harangjátékot kap a Deák téri evangélikus templom
Harminc harangból álló, elektronikus vezérlésû harangjátékot kap a budapesti Deák téri evangélikus templom, amelynek több mint 125 éve nincs tornya, így harangja sem - a harangjáték október 31-én, az Országos Reformációi Emlékünnepélyen szólal meg elôször. A magyar fôváros legrégibb, 1811-ben felszentelt evangélikus temploma Pollack Mihály tervei alapján készült klasszicista stílusban. Életveszélyessé vált tornyát 1875-ben bontották le, tizenkilenc évvel azután, hogy Hild József - megbízás alapján - áttervezte a templom fôhomlokzatát. A bronzból készült, Hollandiában gyártott harangokat pontosan behangolták: közülük a legkisebb csengônyi méretû, a legnagyobb pedig 42 centiméter átmérôjû.
Virtuális pártkongresszus
Virtuális párt alakult Ukrajnában és világelsôként természetesen virtuálisan tartotta meg alakuló kongresszusát is. A sajtótájékoztatóján az Ukrajnai Virtuális Párt elnöke, Olekszandr Csubatenko elmondta: a pártkongresszus alatt összesen mintegy 27 ezren keresték fel a párt www.vpu.org.ua címû honlapját. Az új pártnak 539 tagja van: 212 tényleges és 327 virtuális, Ukrajna 15 megyéjébôl és a Krímbôl. Hozzátette, hogy Ukrajnában jelentôs a mûszaki intellektus, s pártja képes a nép és a hatalom közötti hatékony együttmûködés biztosítására.
Börtönbarát program
Hogy leszokjon az italról, a barátja helyett vonult börtönbe Svédországban egy férfi. Az 51 éves illetô kölcsönkérte a barátja személyi igazolványát, amivel sikerült is rács mögé kerülnie. Az álrabnak egy hónapot kellett volna leülnie ittas vezetés miatt - amelyet persze a barátja követett el -, ám félidôben lebukott, így csak két hetet húzott le az alkoholmentes környezetben. Viszont lesz alkalma hosszabbításra. Egy stockholmi bíróság ugyanis bûnösnek mondta ki hamis tanúvallomás és más személy személyazonosságának csalárd használatában. Azt egyelôre nem tudni, hogy egy cellába kerül-e a barátjával, aki szintén mehet a börtönbe, hogy leülje az eredeti egy hónapot - jegyezte meg a Reuters.
A Rolls-Royce 5000 állást szüntet meg
A brit Rolls-Royce plc repülôgéphajtómû- gyár ötezer állást szüntet meg a légiforgalom drámai visszaesése miatt. Nagy- Britanniában 3800 munkahely szûnik meg - jelentette be a vállalat pénteken. A Rolls-Royce világszerte 43 500 ezer fôt foglalkoztat, közülük tízezret Nagy- Britanniában. A Rolls-Royce az Egyesült Államok elleni terrortámadások következményeként a következô két évben jelentôs rosszabbodást vár a polgári repülés piacán. A vállalat e területen felével csökkentette jövô évi adózás elôtti profit elôrejelzését, és még 2003-ban is nyomott piaccal számol. A Rolls-Royce a folyó üzleti évben 307 millió eurót különített el átszervezési költségekre. A Rolls-Royce jó üzletmenetet vár a hadiipari részlegénél, a tengerészeti illetve a kereskedelmi offshore piacokon.
Pedagógiai mûhelynapok a Bolyaiban
A Maros Megyei Magyar Pedagógus Szövetség Ôszi pedagógiai mûhelynapokat szervez, amely tegnap kezdôdött és vasárnap ér véget. A rendezvény témái: Kitörési pontok a közoktatás általános válságából; A tanulás tanítása az iskolában; Tanulásmódszertan; Tanulásmódszertan tréning; Bothmer-gimnasztika. Meghívott elôadók: dr. Szántó Ildikó, a magyarországi Bothmer-gimnasztika képzés alapító tagja, Oroszlány Péter, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára, a Taní-tani pedagógiai folyóirat szerkesztôje, tankönyvíró, akinek a nevéhez a tanulásmódszertan tantárgyként való bevezetése fûzôdik.
A Papiu Ilarian Kollégium napjai
Ma délután 16 órakor kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében a Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium gólyabáljára, majd hétfôtôl péntekig tartják a kollégium napjait. Mindennap 13 órától valamennyi tantárgyból versenyeket, vetélkedôket és szimpóziumokat szerveznek. Hétfôn magyar irodalomból, kedden angol nyelvbôl, szerdán francia és történelem, csütörtökön Brâncusi- szimpózium, szombaton megyeközi matematikaversenyre kerül sor.
Iskolaünnepély
Száz éve építették át a segesvári Joseph Haltrich Líceum épületét. Ebbôl az alkalomból tegnap nagyszabású rendezvényt tartottak a német-román közös iskolaegyesület és a líceum közös szervezésében. Az ünnepségen az iskola tanárai, jelenlegi diákjai és öregdiákjai vettek részt. Beszédet mondott Ioan Dorin Danasan, dr. Luis Durnwalder, dr. Ioan Nicolaescu szenátor.
Ma nyílik a veszprémi Objektív Fotóklub kiállítása
A Veszprém megye Árpád-kori templomai címû képgyûjteménnyel mutatkozik be Marosvásárhelyen a veszprémi Objektív Fotóklub. A három éve alakult, de már jól ismert 16 tagú klub egyesztendôs munkával 42 helyszínen örökítette meg a mûemlék templomokat, s a tárlat anyagát 220 fotóból válogatták. A Várgalériában ma délután 4 órakor nyíló kiállításon dr. Erdész Károly, E. Kisházi Rozália, Papp Imre, Simon Károly, Simon László és Szanyi Péter felvételei láthatók.
Vendégelôadó a Színmûvészeti Egyetemen
Fehér M. István magyarországi filozófiatörténész tart ma délelôtt 11 órától elôadást a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen. Értekezése témája: Bemutatás és ünnep - az esztétikum hermeneutikai felfogása. A jeles vendég a kolozsvári rendezvényt követôen találkozik a vásárhelyi érdeklôdôkkel.
Castellum Irodalmi Esték
Wass Albert emlékmûsorral jelentkezik október 26- án, pénteken 18 órakor a Kultúrpalota nagytermében a Castellum Irodalmi Esték rendezvénysorozat. Dr. Csávossy György nagyenyedi író és dr. Szakács István Pál székelyudvarhelyi irodalomtanár elôadásai, valamint Kilyén Ilka és Ferenczy István színmûvészek által felolvasott szemelvények hangzanak el a mûsor elsô részében. Az est második felében kerekasztal- beszélgetés idézi fel az író és ember, Wass Albert alakját. A beszélgetés résztvevôi: dr. Csávossy György, Káli Király István és dr. Szakács István Pál. Mûsorvezetô: Csép Sándor. A belépés díjtalan.
Fogadóóra az RMDSZ-nél
Az RMDSZ Maros megyei székházában minden hétfôn délután 4 és 6 óra között oktatásügyi fogadóórát tartanak. A pedagógusok, a szülôk és diákok oktatásügyi problémákkal fordulhatnak a szakemberekhez.
Ôszülôk nyárkeresése
A Kós Károly Alapítvány október 26- án, pénteken 5 órakor negyedik alkalommal rendezi meg a hatvan éven felüliek összejövetelét, ahol a résztvevôk verset, viccet, meséket, tréfákat, énekeket adnak elô. A mûsort az alapítvány fiatal tagjai vezetik. A rendezvény színhelye a Deus Providebit Tanulmányi Ház.
Változott a program
A Pro Európa Liga Emberjogi Irodája október elsejétôl módosította félfogadási programját. Az iroda hétfôn és szerdán 16-18 óra között, csütörtökön 16-19 óra között fogadja az ügyfeleket.
Nem lesz víz
A marosvásárhelyi Savinesti negyedben az Aquaserv Önálló Ügyvitelû Vállalat által végzett munkálatok miatt október 23-án, kedden 9-15 óra között szünetel az ivóvíz- szolgáltatás a Vihar, a Pierre Currie, a Gólya, a Savinesti utcákban és a Savinesti sétányon. A munkálatokat a Concrete Kft. végezte.
Három tûz
Csütörtökön megyeszerte három tûzesetet jeleztek. Segesváron 13 órakor a Tâmplarilor utca 26. szám alatt a Varga Alexandru háza gyúlt meg egy felügyelet nélkül hagyott kályha miatt. Este ugyancsak Segesváron 9 órakor a Hermann Oberth utca 15. szám alatt az ADPTRANS Kft. épülete kapott lángra. Délután 6 órakor a Nyárádmagyaróshoz tartozó Nyárádszentimrén a Fôút 42. szám alatt Benedekfi Ferenc háza borult lángba a villamos hálózaton történt rövidzárlat miatt.
"Hello man"! Így köszönünk már másfél évtizede. Így búcsúztunk utolsó SMS-váltásunkkor is, hogy majd Linzben találkozunk. Nem sikerült. Utolsó képem, amit rólad ôrzök: csücsülünk hajnalban a VW buszodban és a következô vállalkozásunkat beszéljük meg, telve reménnyel-bizalommal.
Heló men! Ím látod, hogy mi van, most már tudod, hogy mi történt, már tudod, hogy mit viszel magaddal. Az emlékeket. A mi közös emlékeinket is. Semmi másról nem akarok beszélni.
A sors, no meg mi is, úgy akartuk, hogy nagyon jó barátok legyünk. Talán a legjobb barátok, ezt te most már tisztábban látod. Sülve-fôve együtt voltunk, amíg el nem szakadtam Vásárhelytôl. Jóapád, nyugodjék békében, el is nevezett feleségnek. Csak így: feleség. Mi voltunk a két feleség. Jót röhögtünk. Szövögettük álmainkat, turnéztunk, éjjeleken át vitatkoztunk, élveztük az élet maskaráját s nem is tudtunk róla, hogy csak az emlékeket gyûjtjük.
Csodálatos, tudathasadásos, vérfagyasztó, káprázatos, felemelô emlékeket, a "cuculizmus" végrángásainak idejébôl. Bámultuk a bálványosvári éjszaka miriád csillagát és fürkésztük a jövôt. Sátorban aludtak gyermekeink, mi csendesen iddogálva, parazsat bámulva hallgattuk Szabadeurópát, vajon mikor lesz már vége? Nem tudták. Mi meg azt nem tudtuk, hogy jó dolgunk van, mert még fürkészhetjük a jövôt.
Havonta toltuk a kocsikat a sorban, 24 órán át, 15 liter benzinért. Szidtuk, akit szidni kellett, káromkodtunk és nem hittük, hogy ez igaz. Életet játszottunk. Majd "Csikós"-t játszottunk Alfaluban, mínusz 8 fokos hidegben, a terem harmadáig sem láttunk a párától, de játszottunk. Ködös egy idô volt! Káprázat volt? Lestük a rádiót, a "168 órá"-t, a minden órát, vártuk a jövôt. Aztán megtorpantunk a kultúrpalota sarkánál, mert katonák szegeztek remegô kézzel géppisztolyt a hömpölygô tömegre. Öt percig rángattalak, míg eljöttünk onnan, vitatkozva: mernek-e lôni? Mertek. Megtörtént? Megtörtént.
Kitört a várva várt jövô és nemsokára elváltak útjaink: te belevetetted magad az ôrült hajtásba, én meg a csendes magányba, de sose szakadtunk el egymástól. Most mégis eljött a szakadás ideje.
Laci! Bocsásd meg, hogy nem értem le Linzbe. Bocsásd meg, hogy nem jöttem haza játszani. Bocsásd meg, hogy a magam útját járom. Bocsásd meg, hogy nem láttam elôre a véget. Mondogattad, látnom kellett volna. Akkora energiával éltél, hogy kevés ember tudta kivonni magát hatásod alól. Talán nincs is vásárhelyi, aki ne tudna valamit felôled. Ismertek, szerettek, csodáltak, tiszteltek, vagy éppenséggel haragudtak rád. Közömbös csak az maradhatott, aki nem tudott rólad.
Rengeteg mindent csináltál. Volt, hogy Isztambul- Vásárhely között ingáztál, árut fuvarozva, mert a számlákat ki kellett fizetni. Nem szégyellted, lelkesen áradoztál nekem Isztambul fényeirôl - Frankfurtban. Elsétáltunk akkor a kupinegyedbe, megbámulni a szennyet, mert az is érdekelt, semmi emberi nem volt idegen számodra. Egy fehérnép be akart hívni a kapualjban: "szépemberek, a sör ingyen van!" Mikor ezt lefordítottam neked, belémkaroltál, negédesen rámpillantottál, én meg elérzékenyülve közöltem a nôvel: "sajnálom, mi együtt vagyunk". Órákig nevettünk. Játszottunk. Az isztambuli túlélô fuvaraidért megkaptad a magadét. Késôbb. Papírforma szerint amúgy szintén színész exkollégád szemedre vetette ezt. Meg szégyenkezett, hogy a valutát hozó haknikban veletek szerepelt. Ezt a "hátulról rúgás"-technikát ismerjük, szóra sem méltattuk, de tudomásom van errôl… Vásárhely nem foglalkoztatott úgy, amint azt szeretted és bírtad volna. Nyomorult kis belsô hatalmi harcaikban észre se vették, hogy repertoárt kellene építeni rád, tálcán hordozni, nem elgáncsolni. Hivatalnokok sose lesznek színházi rókák. Évekig Vásárhely-Temesvár- Debrecen-Budapest-Szatmár között autóztál, színház, film, TV és megint színház között, megállás, szusszanásnyi idô nélkül. Az útvonalról lekopott Vásárhely. A színház új urai hirtelen érteni kezdtek a mûvészethez, talán mert sokat laktak Thália környékén. Úgy döntöttek, nincs már rád szükség.
Csíkba költöztél, színházat alapítani, újabb életteret berendezni. Három éve csináltad és terveztük, hogy ott, ott talán lehetne tiszta színházat játszani, hogy én is eljövök. Az utolsó tervünk...
Elmondom azt, aminek sose jutottunk a végére. Te csak az anyagban hittél. Hitetlen voltál, mint én. Nem siettem mindent elmondani, azt hittem, van idônk.
Jól figyelj, legnehezebb belátásomat kell elmondjam. Én most sem hiszem, hogy van Isten, én ezt már tudom. Teljesebb nevén: a Mindenség. Lelkünk egy parányi, elpusztíthatatlan mag, egy mikronnyi barion. Elképzelhetetlen mennyiségû információt tud elraktározni. Velünk van, amíg a test hordozni tudja. Utána elindul, más dimenziókba, levonni befejezett élete tanulságát, majd idôvel új testet ölt. Fejlôdik és teremti környezetét. Ez a Teremtés célja: önmagát megismerni - általunk. Minden lehetôség belefér, a lélektôl függ, mire irányítja léte figyelmét. Ez a szabad akarat. A törvények adottak. Laci, ez idôfizika, ez kvantumfizika, nem ködevés! Kövesd a tiszta aranyos-fehér fényt, ami megjelenik segítségként. Bocsáss meg mindenkinek, könnyebb lesz utad. Menj a fehér-arany fény felé. Eljuttat a Szeretet Forrásához, az Univerzum Legfelsôbb Értelméhez, megnyugvásra lelsz, végtelen szeretetre lelsz. Akarnod kell, elgondolnod és megtörténik, mert túl vagy az anyag fogságán. Semmitôl ne félj! Halhatatlan lelked van, mint mindenkinek. Ha eljön az idô, majd találkozunk és terveinket befejezzük, ám lehet, hogy jó nagyot nevetünk jelentéktelenségükön. A Szeretet Forrása, Megváltónk segítsen és kísérjen utadon. Kérjed, hogy segítsen, másképp nem segíthet. Kérjél és adatik.
Drága Hunyász! Szeretetem és barátságom adom útravalóul. Járd békességgel, félelem nélkül a csillagok útját, meglesz jutalmad! Ez életben utoljára használom szokott köszönésünket, ami csak neked jár, mint távozó, Igaz Embernek. "Hello man"! Ámen!!!
Panaszlom fel a csillagalagútba, hogy
rossz ízû a levegô, mióta itthagytatok;
túlságosan is sokan, s a legjavából,
ti, szépek, rútak, okosak, kemények,
vadak, szelídek, bölcsek, szerteszórtak.
Egyre rongyosabb az ifjú, újgazdag,
pöffeteg század; és észre sem veszi,
fel sem tudja fogni köztünk
sok pimasz: hogy tûnik-foszlik
kultúránk, s vigasztalan csak
néhány megszállott virraszt.
Ravataltól ravatalig botorkál
sután a döbbent gyászmenet.
Tétovázunk kinyújtani kezünket,
hiszen lehet, holnap már nem
simulhat egymásba két fénylô képzelet.
Átkoktól bûzlik sok szép virradat:
eltört a toll, a tinta kiapadt,
a komédia komédiás nélkül maradt,
s a vászon is örökre elsötétült.
Fiúk, fiúk, ti ezt nem tudhattátok,
de felfonódott létetek egy mohó,
ingó-lengô szálra, amely
sunyi módon épp rátok éhezett.
S kik még az alagút innensô kapujából
némán tátogunk elsuhanók után
maróan ingerült igét, csak arra kérünk:
figyeljetek egy pillanatra ránk,
hallgassátok e döbbent, vaskos csendet,
s benne lelkünk-szívünk keserves ütemét.
Mi, maradók, mi, vesztesek, mi, némák,
állunk a csillagalagút torkában, és
csodálkozunk, hogy ebben a pokolban,
ebben a nyüzsgô, véres, vad ricsajban,
még lehetnek félelmeink, még izzadunk,
még létezünk… S egy pillanatra újra- újra
lobban a homályból remegô kételyünk:
lehet, hogy igazatok volt mégis, fiúk?
Lehet, hogy ideát mi tévedünk?
2001.X.11.
Az évadnyitó elôadás októberben Shakespeare Sok hûhó semmiért címû vígjátéka, a Tomcsa Sándor Színház és a szarvasi Weöres Sándor Regionális Színház közös elôadásában. Rendezô Gergely László (Budapest). Novemberben Molière Don Juan-ját adják elô, rendezôje Szabó K. István, a fôbb szerepekben budapestiek: Bicskey Lukács és Pálfai Gergely. Szilveszterre kabaré helyett az udvarhelyiek Ábrahám Pál Viktória címû operettjét viszik színpadra Dehel Gábor rendezésében.
Szabó K. István fôrendezô tervei szerint a Tomcsa Sándor Színház felvállalja Udvarhelyszék nagy szülöttei - Nyírô József, Tamási Áron, Tomcsa Sándor - életmûvének folyamatos bemutatását. 2002. március 15-ére készítik elô Nyírô Jézusfaragó ember-ét (rendezô Gergely László). Évadzáró elôadásként Feydeau A férj vadászni jár címû komédiájával rukkolnak elô, ezt a szintén budapesti Koltai M. Gábor rendezi. A premier áprilisban lesz. A társulat két kamarajátékot is készül színpadra vinni, az egyik Mészöly Miklós: Lassan minden címû drámája (koprodukcióban a szarvasiakkal), a másik Vispianski Menyegzô-je, amely ôsbemutatónak számít a Székelyföldön, ezt Szabó K. István viszi színre.
Az udvarhelyi színház a gyermekekre is gondol, Csukás István Ágacska címû mesejátékát Szabó Attila fôiskolai hallgató, Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot címû alkotását pedig Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében mutatja be.
A társulat új tagokkal bôvült, rendezést vállalt a kolozsvári Dehel Gábor (színész, rendezô, író), a frissen végzettek közül pedig Marosvásárhelyrôl érkezett Szabó Eduárd, Békéscsabáról pedig Vidorenyecz Edina. (Forrás: KEDD, székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2001 október. Szabó Attila: Tháliás hétköznapok. A Tomcsa Sándor Színház új évadja)
Ülök a félig kopott kádban
S angol költôket olvasok.
No, van közöttük ír, meg skót is,
S persze, mindig, egy velszi is.
Én nem tudom, ôk milyen kádban ülnek.
Lehet, az angol rózsaszín.
Levendula az ír magánya.
S a velszi, ó, a velszi…
A hab barkái elpukkannak bennem.
Ahány vers, annyi hangulat.
Enyhén opálos víz marad
Utánam. S a lefolyóban szörcsögés.
Csak úgy az utcán
Csak úgy a testben
Az élet únt rám?
Csak úgy a versben
Csak úgy feléd is
Egy nagy cipôben
De ohne fétis
Esôs idôben
Ha kiraknál mint
A macskát sz…ni
A szomszéd átint
No, kár meghalni
Csak úgy el máshoz
Csak úgy el másban
A test elkárhoz’
Pi-ros palástban
A rózsaszínû város címmel mintegy hatvan verset magába foglaló kötetet jelentetett meg az elmúlt hetekben a kolozsvári Napoca Star könyvkiadó. A szerzô, Izsák Márta marosvásárhelyi, lapunkban is közölt már néhányat költeményeibôl. Könyvbeli válogatását jeles költô, Király László ajánlja az olvasók figyelmébe. Ezt az elôszót adjuk közre mellékletünkben, természetesen megtetézve verssel a kiadványból.
Rendhagyó könyvet tart kezében az olvasó.
Szerzôje több kötetet jelentetett meg eddig, nem kis sikerrel - ám ez az elsô, amelyet magyarul írt.
Amint ô maga vallja: úgy gondolta, néhány ôse emlékének tartozik ezekkel a versekkel.
Nem könnyû írónak nyelvet váltani, mert a nyelvvel együtt a gondolkodásmód is változik.
Szerzônk mégis megpróbálta.
Idônként még újlatinos lazaság kerül a szövegekbe, a fogalmazásba, aminek egyébként megvan a maga könnyed bája, de a magyar költészettôl kissé idegen.
Támadhat olyan érzés, mintha mûfordításokat olvasnánk, de a költônek kell hinnünk: ezek a versek nem csupán magyarul szólnak, de magyarul is születtek.
Minden kísérletnek értelme van, és a váratlan megoldások még külön érdekességet is kölcsönöznek a vállalkozásnak.
Egyébiránt nem könnyed költészet ez.
A szerzô komolyan gondolja végig az "örök" költôi témákat, életet, halált, szerelmet, népe tragédiáit - és amit dicséretnek szánok: egyáltalán nem nôiesen.
Így bolyong poéta-mód a líra rózsaszín városában, ahol most nyílik ki elôtte a magyar költészet kapuja.
A többi a jövô titka.
Be kell lépni és bizakodni kell.
a rózsaszín város
hívja az alkonyt
Odin legendájából
dédnagyanyám hintója
az öröklét kapujában
az utca vészkiáltásában ragadozó madarak
a rég eltûntek vitorlája vár
az elsô útkeresztezôdésnél
az elmerült városban
a visszhang
Istenem szedd össze a csontokat
adj vissza a halottaknak
minden aprópénzt
amit az elôdökre költöttek
vezesd az elítélteket
a tudás fájához
Hosszabb szünet után újra szülôvárosában, Marosvásárhelyen állít ki Kopacz Mária festômûvész. A Kolozsváron, illetve Szentendrén élô alkotó egyéni kiállításaival bejárta Románia és Magyarország több kultúrközpontját, bemutatkozott Bécsben, Bázelben, Pisában is. Mostani tárlatán, melyet Gellér Katalin budapesti mûvészettörténész és Sebestyén Spielmann Mihály ajánlott a közönség figyelmébe, a festônô legújabb képei láthatók.
Különös, sejtelmes világ tárul a nézôk elé Kopacz Mária kiállításán. Mintha álom vagy gyermeki fantázia szüleménye lenne. Valóságban gyökerezô s mégis valóság fölötti, szürrealisztikus univerzum. Furcsa hibrid lények, szárnyas emberek, unikornisok, kerekes madarak, repülô halak, lebegô sellôk népesítik be kompozícióit mágikus, mesei hangulatú egyvelegben. Epikus elemeket felvonultató lírai kavalkád, sajátos motívumrendszert felmutató színpompás festészet mozgatja meg a képzeletet a kiállításon. A Karnevál, Az unikornis látogatása, A hírnökök, a Honfoglalás, a Szent György a sárkánnyal, a Mutatványosok, a Piknik, az Égi kehely és a többi közel félszáz akrill alkotás gazdagon hordozza a mûvésznô groteszken látványos látomásait.
Vásárhely, ez a nagy tékozló, két kézzel szórta a világba tálentumait. Kincseket és tehetséges embereket. Rajokba röppentek fel, benépesítették a romániai magyar (és nem csak) irodalmat és mûvészetet, orvosok és feltalálók, nyugtalanok és kísérletezôk, széllel béleltek és komoly konzervatív ezüstpálcások támadtak innen. Elmentek, szétszéledtek, vitték a várost és benne a csak itthon álmodható szorongásokat és örömöket, amelyek mindenkor megtalálnak. El sem bújhatsz elôlük, meg sem tagadhatod ôket. Tied, miként az orrod, mint a szemed rebbenése, mint a megmaradó kézvonás.
Kopacz Mari kiállított képei kapcsán ilyeneket jegyez fel hamarjában a nézô, aki történetesen most mi vagyunk: vershelyzetek jönnek elénk, utánunk szólnak a falról, gyöngéden megragadják ruhánk szegélyét, mint gyermekek, akik arra kérnek, hadd most a felnôtt pózokat, reám figyelj. Álomban elkevert, de fel nem oldott lírát kapunk. Népes magányok, magukra maradt tömegcikkek. Egyedi bábok. Talányok, találatok, télutó Sohafalván.
Képei - hál’istennek - nem elmesélhetôk. Nem epikus alkotások, bár rengeteg bennük az epikus elem. A narratív látványpróza törmeléke, a modernség mögötti keserédes létezés hosszan elnyúló nyoma. Akár egy szétfoszlás elôtti kondenzcsík az emlékek egén. A valamikori gazdagságunk reminiszcenciája. Egy lompadlás megmentett értékei, a hozzájuk kapcsolható zsánertörténetek híjával. Szárnyas lovak a kényszerpavilon polcain.
A képek összekapcsolhatók. A stációk egymással felcserélhetôk, de sehová másutt nem illenek, csak ebben a füzérben vannak helyükön.
És mégis:
Minden egész eltörött, mondja Ady Endre, pedig még csak a múlt század elején fél és szorong, talán tudja, mi vár reánk, holott egész még a világ, kerek és millenniumi csillogású az ország. Még semmit sem vittünk föl a padlásra, mindennek funkciója volt, a kerekes madaraknak és a kiterjesztett kezû kócbabáknak, a gördülô halak ott álltak nagyapa dohányzóasztala mellett, melynek egyik lába beleér az Adriába, kortalan párok lépdeltek kedélyesen Tusnád-fürdô Wagner- utánzatában, és Herkulesen a zenepavilonban már egymásba kapcsolódott az a két tekintet, melybôl megszületnek a jövendô Don-kanyarra szánt halottak.
Láthatatlan sokadalmakba csámbolyognak génpásztor elôdeink, mitikus állatok jászlánál állunk álmunkban, az egyszarvú ló zabért nyerít, kavarog bennünk a vágy és elvárás, megkívánás és gyógyíthatatlan veszteség. Fölöttünk hajnali viharos ég, orkán elôtti szélcsavar tölcsére, sárga-lila fenyegetô porfelhô, avagy "pokol éjfél".
És a kulturális panoptikum alkatrészei, egy megtanult, elkevert identitás romos tájképe. Csontváry színházának díszletei Taorminától Betlehemig és Tenochtitlánig szétszórva. Közép-amerikai zoomorf emlékek, knosszoszi madarak a megfejthetetlen írású Kréta-korból, 19. századi festôi pózok száz év kopásban és rövidülésben.
A kedélyes halál törökülésben pihen, valahol pipáját tömik gyors eunuch-bábok.
Állj, veszedelmesen kezdünk ellentmondani a tényeknek.
Mintha mindent szét akarna vetni ez a robbanásig feszített szelídség. Ezért a megtûzött deszkakeretek, melyeken túlcsordul az álom zaftja, fôzete. Savó, lúg, maradék tajték, vízkô egy odaégett mennybéli fôzôedény szélén.
Karnevál van, édes feleim. Álarcos bál, állatalakos farsang. Rio de Nostalgiában. A belépés ingyenes. Nem tudjuk ki, mikor, milyen sorrendben lép színre. Soha senki nem fedi fel kilétét. A maszkok megkövültek, és sejtjük, a szimbólumok és álombeli torzók vértje mögött már senki-semmi sincsen.
Régóta üres az ég és földi mása?
Te és én álmodjuk ezt a haldokló vidámparkot? Vagy engem álmodnak a porladó szívükben a bajazzók?
A mi falunk olyan kicsiny és elszigetelt, hogy amikor az angyalok egyszer le akarták padolni, nem találtak olyan rövid gerendát, ezért egy gödörrel tovább mentek, és azóta nálunk is kisüt néha a nap. Sokan elmondták már, néhányan meg is írták azt a történetet, amikor szélhámosok próbálták rászedni a buta falusi népet, színésznek adva ki magukat, bejárva a települést, a Nagyutcát, a Kisutcát, a Nyulak utcáját, a Marmaládé-szorost és a Szégyentábla környékét, jegyeket osztogattak tiszta ingyen, és kikötötték, hogy este, amikor majd eljönnek az elôadásra, a nézôk hozzanak tojást, túrót, szalonnát, kenyeret, hagymát, kinek amije van. Mucutás Virgina például három, káposztalapin sült friss kenyeret hurcolt magával, csak hogy az elsô sorban kaphasson helyet, és ne üljön melléje senki, mert Mucutás Virgina majdnem nyoc mázsát nyomott, reggelizés, azaz frustuk elôtt. Mondom, sokan emlegetik a két szélhámost, persze elítélôleg, figyelmet sem fordítva mûvészetükre. Pedig akik ilyen mesterségre adják a fejüket, azok sokkal több elismerést érdemelnek.
Nézzük csak, mirôl is van itt nagyba' szó. A legtöbb sztori arról regél, hogy jött két huncut gazember, két csepûrágó, meghirdették magukat, beharangozták a mûsort, aztán este, a - falusi viszonylatban - igencsak telt ház elôtt, elkezdtek énekelni. Az egyik azt dalolta: "Úgy elmegyek, meglássátok, soha hírem se halljátok." A másik pedig ezt: " Ha te elmész, én is el, tôled nem maradok el."
Avval függöny, kányec filmá, a közönség csak vár, csak vár, hogy mi lesz ennek a folytatása, tényleg elhagyja-e az egyik a másikat, és ha igen, hát akkor mi az ok, mibôl kifolyólag romlott meg közöttük a viszony, volt, aki már szipogott is, Istenem, milyen szép szál emberek, aztán csak így összemenjenek valami kicsidségbôl, bezzeg a délelôtt, mikor tíz tojásból sütöttem púposrántottát nekik, nem volt közöttük semmi viszálykodás...
Persze a közönség át van verve, hiába várakozik, a két szédelgô rég átlépett az ablak keretén, ki az udvarra, onnan pedig illa berek, nádak, erekció.
Kinn az országúton szekér várja ôket, arra pakolják a szajrét, a sok-sok tojást, szalonnát, zsírt, kenyeret, mézet, almát, diót, és egy fogkefét is, amellyel emberemlékezet óta senki sem mosott fogat, de az adományozó megesküdött, hogy Jászai Mari, a nagy színésznô azt használta Szovátán, a róla elnevezett Mária- forrásnál.
Ilyesmiket írtak kortársaim errôl az esetrôl. De persze fogalmuk sem lehet róla, hogy a vándorszínészek az én falumban is megfordultak.
Kipróbálták a trükköt nálunk is. De hát ember perverz, Isten végez.
A mi falunkat, jusson eszünkbe, már lepadolni sem lehetett. A kultúrház jobb híján az egykori református felekezeti iskola volt, egyik bütüjében kisebb emelvényt tákoltak össze, hogy azon ücsörögve muzsikáljanak sátoros ünnepeinken a helybeli vagy környékbeli bandák. Kránciék vagy Dumnyezóék, Szánóék vagy Mityimatyiék egyaránt muzsikáltak magyar bált és román bált, és még a szászok táncait is megkockáztatták, valcer és polka nélkül nem is ért semmit a mulatság. A másik bütüben a színpad kapott helyet, olyan kicsiny volt, hogy a házibogarak is lepottyantak róla, nem is használták semmire sem, ide pakolták lakodalmak idején a pálinkás- meg a boroshordót, itt mûködött a csapos, a násznagy utáni abszolút tekintély, egyéb mulatságok alkalmával pedig oda pockolta fel magát a kórus, amelyik egyetlen éneket tudott csak, de azt négy szólamban, úgy kezdôdött, hogy Búcsút vennem, el kell mennem e földrôl nékem...
Akik nem halottként kapták ezt a nótát ajándékul, bizonyára eldúdolták, mikor a falu végén megállva még egyszer és utoljára visszanéztek. Aztán úgy elmentek, mint ahogy a két szélhámos énekelte, meglássátok, soha hírem sem halljátok...
Nálunk egyéb probléma is akadt. A színpadon éppen mustot sajtoltak. A falu egyetlen nagyobb kapacitású szôlôprése az uradalomból származott, és az emberek nem tudták eldönteni, hogy kinek a csûrében méltányos az elhelyezése. Ahol ugyanis a prés, más szóval a sajtó mûködik, ott van a legnagyobb hozam. Ez ma is így van.
Annak a gazdának akkor is több a bora, ha kevesebb a szôlôje. Ezért folyt a küzdelem amellett, hogy mégis, ki legyen a kántor. Mert a kántor kezdhette a préselést, és mivel az egyházi szôlôtermés rendszerint a kultúrházban lett felhalmozva, magától értetôdik, hogy a kántornak jobb lesz a bora, mert igazi szürkebarát csak az egyházi szôlôben terem.
Ilyen elôzmények után nem csoda, ha a két mûvész rettenetesen felsült Gyertyánoson.
Öregek szakállszárítós beszédei alapján építem újra azt a vasárnap estét.
Elôször is, annyi élelmiszert halmoztak fel az emberek, hogy két batyuba nem fért el. A mûvészek sokáig tanakodtak, mi legyen. Ideje megrajzolnom az alakjukat is. A szószóló, akinek egy percig be nem állt a szája, alacsony, köpcös, piros arcú fickó volt, kockás bohóckabátot hordott, kalapja persze folyton félrecsúszott, mintha be volna rúgva. Ebben nincs túlzás, a kis köpcös csak akkor tudott rendesen félrebeszélni, ha egy kicsit már be volt káfolva. A másik egy gôgös pacák volt, Arisztidnek szólíttatta magát, Arisztid úrnak, az elvtársi nagydühöngés kellôs közepén, szerencsére nálunk vasárnapra nem sok elvtárs maradt, már a délutáni vecsernyére eltûntek valahová, este pedig még a milicista is vaddisznózni ment.
Arisztid úr legôgölte a profán vulgust, vagyis a népet, ellenben - hogy, hogy nem, senki se látta, nem tartotta a gyertyát - úgy felcsinálta a molnár tizenhét esztendôs, Jucika nevû leányát, hogy az ikrei ma rémületben tartják az egész kör-nyéket, egyikük betyár, a másik cowboy.
A mûvészek persze ugyanúgy kívántak eljárni, mint a többi faluban, vagyis kijönnek a függöny elé - el ne felejtsem jelezni, nálunk a függönyt úgy adta össze a nôszövetség, különbözô ágyterítôkbôl, az egyiken még látszott annak a gyilkosságnak a nyoma, amelyet a Véres fogadónál követtek el Gyurica Pityu betyár ellen - azt is hittük, errôl fog szólni a színielôadás. Kijönnek a függöny elé, meghajolnak, bemutatkoznak, te engemet, én tégedet, virágom, virágom, de az egyik legalább: nônek öltözik, hogy legyen, akinek udvaroljon a szönetben az öreg tiszteletes úr.
És aztán leszúrják vagy lelövik Gyurica Pityut.
Hát egy túrót, kérném tisztelettel.
Amikor végre eldalolták, hogy Ha te elmész, én is el, tôled nem maradok el, Sámángyik Márica hirtelen elsírta magát. Éppen csak eltelt a gyászév, hogy egy karóval valaki úgy vágta fejbe az urát, Sámángyik Buridánt, hogy az máig se támadott fel.
A teremben többen is felzokogtak, és az úri szélhámos, Arisztid nadrágját valaki megragadta, majdhogy le nem rántotta szegény dalost mindenestôl a pódiumról. Ezért sem slisszolhatott azonnal. Társa pedig, a kis köpcös, bizonyára át is vetette magát az ablaknyíláson.
No ha át, akkor lett csak a meglepetés. Mert mire a szálkás urat, Arisztidet összevissza csókolták a vénasszonyok, és szinte-szinte a szájába dugtak egy masszív ôszirózsa-csokrot, és amire ez - a Soványság Mennyezetig Érô Tornya - a színpad hátsó falán található ablakig eljutott volna, valaki a kis köpcöst már ki is billentette, úgyhogy a sovány utána hajolt a tömény setétbe, és - mint nemsokára két szólamban elôadott jajgató és segélykérô duettjük is igazolta -, fájintosan zutty!, belepottyantak a trágyadombba. Ugyanis a kultúrház mögött szerénykedett a pap tehénistállója, és a kis közt arra használták fel, hogy oda hányták ki a ganét, kissé lejjebb pedig a trágyalé részére ástak terebélyes medencét, amelybe a mi hôseink, némi félretájékozódást követôen meglepetésszerûen becuppantak.
A duett hallatszott a kultúrban is, voltaképpen elnyomott minden más zengést és pengést, holott a zenészek már javában hangoltak, készültek az elôadás utáni mulatságra.
Jóvuj Bustyán mint éjjeliôr szolgálatánál és kabátjuknál fogva halászta ki a bûzös mocsárból a mûvészeket, és azonmód át is adta ôket a kurátoroknak, akik a tiszteletes úr vezetésével meghányták-vetették a dolgot, és a csûrfia szalmáján gyorsan megszabadították csöpögô ruházatuktól a pórul járt elôadókat. A tiszteletes asszony végigmustrálta ruhatárát, majd néhány emlékezetes darabbal felvértezve megjelent a csûrfiában, ahol anyaszült meztelenül didergett a kéttagú társulat; Voltbíró Eszterné, a falu bábája pedig szorgalmasan sikálta róluk a randa marhalevet.
Így esett meg, hogy Gyertyánosból nem szökött meg a mûvészet, én nem mondom, hogy ma is ott lakik, de annyit tudok, hogy falunkban fellendült az irodalom, a zene, a tánc és a szórakozás. Mert azok ketten nemsokára úr és úrnô képében jelentek meg a színpadon, bizonyára a tiszteletes asszony készlete okozta, hogy a kis köpcös lett a fiú, a magas csontos keszeg pedig a hölgy. Akkora kacagást azóta sem hallottam, mint amikor végre ismét feltûntek a petróleumlámpa pazar reflektorában.
Nem tehettek mást szegények, jó képet vágtak a balszerencséhez, és mindenfélét összegajdoltak ott nekünk.
De számunkra ez volt a legtöbb. A színpad mélyén már csípôs must csepegett a nagy présbôl, innen ihletôdtünk, öt lejbe került egy liter bájbáj. A színészek éppen azt dalolták, hogy "Nélküled az élet mit ér, / Meghalok a csókjaidér!" A közönség felállt, fegyelmezetten hordták ki a padokat, csak a termecske peremvidéke, a falak töve maradt a vénasszonyoknak, Az én uram csak a vizet issza, nem sírom a leányságom vissza, Rövid az élet, hosszú a sír, bolond, aki búsul, bolond, aki sír, a rapp-et az a két pasi találta fel, úgy nyomták a szöveget, hogy a himlôhelyes prímás már-már pakolta volna el a hegedûjét, fôleg mikor a kántor, Balfülhalló Sima Józsi rászólt, hogy Húzz egy hallgatót! De hiszen én hallgatok, rebegte a prímás, akit Békafricikének becéztek, mert ha megfizették, a négy húrt pengetve felfújta a tokáját, és úgy brekegett és csattogott és karattyolt és búgott is miniszteri fejhangon, hogy egy tavi koncert hozzá képest sivatagi szélcsendnek számít.
Nem sokáig hallgatott Békafrici, mert a két mûvészt lerángatták a világot jelentô fosznideszkákról, és nemsokára olyan fergeteges mulatság vette kezdetét, hogy azóta is emlegetik, akik még élnek.
Én úgy tudom például, hogy akkor jött be nálunk divatba a tangó és a málágámbá. Azt, hogy Nélküled a élet mit ér, így jártuk: Nélküled az élet mit ér? / Hej, hopp! / Meghalok a csókjaidér! / Hej, hopp!
A következô pillanatban pedig már derékon is kaptuk a szüzet, akivel táncoltunk, és azt reppeltük, hogy bili bili bámbá, helló málágámbá.
Jócskán virradt már, mikorra kimerült a társaság. A mûvészeket elnyelte a pirkadat jótékony homálya. Arisztid úrról legalább sejtjük, mit mûvelt a molnár tizenhét esztendôs Jucikájával, minek következtében percenként vagy ostorral csattogtatnak, vagy pisztollyal pufogtatnak a musztáng ikrek Gyertyánoson.
De hogy a kis köpcös, a bangóca kabóca mire jutott Mucutás Virgina tizenhatlövetû ölében, arról máig sincs semmiféle értesülésem.
A néprajzi társaság egyik ülésén az akkori tanító úr mai fia - Krizis Benedek Elek Béla János Fucsurika - egy dal folklorizációját mutatta be.
A dalt annakidején a két hateelmészénisel színész hozta be divatba Gyertyánosra. Azon az estén. Arról szól a nóta, hogy Szép asszonynak kurizálok, de kurizálok, de kurizálok. Amikor a köpcös énekelni kezdte, még nem lehetett sejtelme, hogy Mucutás Virgina ágyékában leli véglegességét. A lányoknak fittyet hányok, de fittyet hányok, de fittyet hányok.
Jajajajaj a szívem, satöbbi. Krizis Benedek Elek Béla János Fucsurika kimutatta, hogy mivel a nép, az egyszerû proszt falusi társaság nem tudta felfogni ésszel, hogy mit jelent kurizálni, különbenis kur az románul segget jelent, és a falusi ember csak akkor beszél csúnyát, ha jólesik neki, meg az, hogy fittyet hányok, az aztán ábszolúte ismeretlen fogalom Gyertyánoson, a nép, aki, mint tudjuk, már Petôfi Sándort is kijavította, mikor ahelyett, hogy De rá'dásul add a szeretôdet, így dalolja: Ráadásul add a szeretôdet, a juhászlegényt magának visszakövetelô nép bizony kijavította a köpcöst meg az Arisztidet is. Manapság is így dalolnak Gyertyánoson, ha bál van, írja Krizis Benedek Elek Béla János Fucsurika a néprajzi társaság 2002-es Évkönyvében, hogy Szép asszonynak urizálok, de urizálok, de urizálok, / Tá-tá-tá, / A lányoknak füttyöt hányok, de füttyöt hányok, de füttyöt hányok.
Jajajajaj a szívem, satöbbi.
Falumban ma is hánynak füttyöt. Ezt még Krizis Benedek Elek Béla János Fucsurika sem tudja, idézett mûvében szót sem ejt róla. Ideje hát, hogy felszínre hozzam eme kincsünket is.
Amikor az ember megy az utcán, ha kuruzsolni akar, azt mondja, Kuruzs, kuruzs, varázslat, elkapom a babámat. Viri a varánusz, csiri a paránusz, csilicsalabánusz, pinty és ponty.
És akkor meg kell jelennie a csajnak, akiért a varázslatot csináljuk. Vagyis a szkegyálást, a baszkanyálást, hogy egészen népszerûen fejezzük ki magunkat.
Aztat mondom, hogy Fucsurka, mucsurka, nyuvadj nyiva szkurka, itt a nyevasztujka. - És - menyét képében - jelenik meg a lány; akit mindjárt meg is ejtek.
Lehajolok egy keserûlapira, és hányok. Hányok, hányok, hányok, amíg csak jólesik. Akkor felállok, és kész.
Utána meg persze diplomaosztás.
VITÁLIS ROZÁLIÁNAK születésnapja, valamint VITÁLIS BLANKÁNAK névnapja alkalmából kívánunk minden jót, jó egészséget, sok boldogságot. Szeretettel Géza, Magdi és Lóránt. (v.)
SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (24757)
ELADÓ MAN 19332, háromtengelyes utánfutóval, 98 m3-es, (TIR) és 7,5 tonnás Ford Cargo. Tel. 065/446-168, 095-482-040. (30242)
ELADÓK konvektorok, gázkazán, autogájzer, aragázkályha, kalorifer. Tel. 215-521, 215-424, 092-404-679. (29553)
ELADÓ tûzifa. Cím: Bodoni utca 33. szám. (30387)
ELADÓ kft. Tel. 254-479. (30339)
ELADÓ rendelésre borszôlô Héderfáján a 197. szám alatt. (30391)
ELADÓ vegyes krumpli. Tel. 168-846, 133-086, 095-600-709. (30418)
VÁSÁROLOK régi festményeket. Tel. 094-177- 962. (30126)
ELADÓ csöves kukorica. Tel. 576-706. (30342)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, hûtôvitrineket, automata mosógépeket 1 év garanciával, a város területén és a közeli falvakban ingyenes szállítással. Tel. 165-373. (29815)
KFT ELAD homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (0845974)
ELADÓ 2 db 50 literes boroskorsó. Tel. 128-798. (30212)
ELADÓ német importból különleges modellû lemezparketta és lambéria. Azonnal szállítható. Tel. 169-628, 094-640-875. (30095)
ELADÓ üres sírhely. Tel. 212-068. (30448)
LAKÁST ajánlok bérbe. Tel. 140-804. (30266)
ELADÓ Szovátán, közel a Medve-tóhoz, 8 szobás + mellékhelyiségekkel rendelkezô villa. Tel. 133-939, 169-599, 094-633-316. (30354)
ELADÓ Marosvásárhelyen, a Pandúrok útján magasföldszinti, K típusú, 3 szobás tömbházlakás (90 m2) 2 fürdôszoba, két balkon, vízóra, saját központi fûtéssel, mellékhelyiségekkel, felújítva, pincével igényesnek vagy magáncégnek, vagy komplett berendezéssel. Alkudható ára: 21.000 dollár (megfelelôje lejben). Tel. 095-507-219. (30365)
ELADÓ II. emeleti, 4 szobás, 2 fürdôszobás, 2 balkonos garázsos lakás. Tel. 144-567, 16-22 óra között. (30362)
KIADOK lakást bérbe. Tel. 146-049. (30266)
ELCSERÉLEK egy Mazda 626-os dízelautót 2 éves mûszaki vizsgával, törzskönyvvel, extrákkal, magyar rendszámmal egy 2 szobás lakással III. emeletig. Kivétel az Ady és Meggyesfalva. Különbözetet fizetek 5.500 DM-ig. Tel. 124-645, 19-20 óra között. (30285)
CSALÁDI ház eladó Nyárád- köszvényesen a fôúton. Érdeklôdni a 145- 936-os telefonszámon vagy Nyárádremetén a 626. szám alatt, Kovácsnál. (30206)
KIADÓ 2 szobás, frissen festett összkomfort a Tudorban. Tel. 342-049, belsô 6. (30416)
OSZTRÁK üzletember élettársnak temperamentumos lányt keres 30 évesig. Válaszgarancia minden fényképes levélre. Dr. Vecsey, 1121 Budapest, Denevér út 22. szám. Tel. 00-36-20-389-2093, e-mail: drvecsey@axelero.hu (fu.)
SZÍNES televíziók javítása az ügyfél lakásán. Tel. 141-631. (30208)
HÛTÔK javítása lakásán. Vállalunk garanciát. Tel. 122-869. (30043)
VÁLLALUNK tetôszigetelést olcsón. Tel. 140- 706, 093-845-445, 249-591. (30181)
A BOLYAI FARKAS líceum 1971-ben végzett XII. E osztályának volt diákjai 30 éves találkozót szerveznek november 17-én. Az érdekelteket kérjük telefonon jelentkezni hétfôtôl péntekig 8-14 óra között a 164-342-es telefonszámon. A részvételi szándék jelzésének határideje november 7. (30400)
GYERMEKGONDOZÁST vállalok. Tel. 161-834. (30413)
AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG FIGYELMÉBE. A marosvásárhelyi személyszállító vállalat október 20-tól újraindítja szombat és vasárnapi napokon is a Marosvásárhely és Brassó közti autóbuszjáratot. Indulás Marosvásárhelyrôl reggel 6.20 órakor, visszatérés Brassóból 14.15 órakor.(0431913)
KIADÓ 52 m2, 2 szoba mellékhelyiséggel csendes tevékenységre és 44 m2, 2 szoba irodának vagy csendes foglalkozásra. Cím: Lupeni u. 29. szám. Tel. 162- 629. (30417)
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk e szomorú napra, október 21-ére, amikor egy éve, hogy a halál elragadta közülünk id. PÉNZI EMILT. Emlékét ôrzi testvére, Olga és családja. (30420)
Szomorú szívvel emlékezem október 21-én id. PÉNZI EMILRE halálának elsô évfordulóján. Emlékét ôrzi sógornôje, Jolán. (30377)
Hiába hullott rád a föld nehéz göröngye, emléked szívünkben megmarad örökre. Fájó szívünk fel-felzokog érted, örökre szeretünk és nem feledünk téged. Október 21-én szomorú szívvel emlékezünk a bükkösi születésû MIHÁLY ANDRÁSRA (Bandikára), halálának 9. évfordulóján. Szeretô felesége, gyermekei, apósa és anyósa. (29955)
Szomorú szívvel emlékezünk október 20- án, amikor 9 éve, hogy eltemettünk KÁSLER PÉTERT. Emlékét ôrzi felesége, két leánya, unokája, édesanyja, három testvére. Nyugodjál békében. (30100)
Elváltál tôlünk, mint hulló falevél, amelyet hiába várunk, vissza soha nem tér. Mindig szerettél és mi is szerettünk téged, de ez a szeretet már csak a mi szívünkben van meg. Búcsúzásod csak egy halk sóhaj, senkit sem zavarva, úgy mentél el szótlan. Küzdöttél, de már nem lehetett, a csend ölel át és a szeretet. Szomorú szívvel emlékezünk október 20-án a kebelei CSEH P. FERENCZRE halálának 7. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Nyugodjál békében, drága jó férj, édesapa, após és nagyapa. (30271)
Fájó szívvel emlékezünk október 20-án édesapánkra, FÁBIÁN FERENCZ nyugalmazott tanítóra, halálának egyéves évfordulóján. Kérjük, akik ismerték és tisztelték, gondoljanak rá kegyelettel. Áldott emlékét ôrzi két fia és azok családja. (30366)
Szomorú szívvel emlékezünk október 21-
én, halálának 8. évfordulóján, amikor
hirtelen és búcsú nélkül eltávozott
szerettei körébôl id. DÓSA GYÖRGY, kinek
emléke örökre élni fog szerettei szívében.
Emlékét ôrzi bánatos felesége, fia, menyei
és unokái. Emléke legyen áldott, nyugalma
csendes. (30455)
Szomorú szívvel emlékezünk október 20- án a drága jó édesanya, anyós és felejthetetlen nagymama, JÓZSA JÓZSEFNÉre szül. Berekméri Erzsébet, halálának második évfordulóján. Emlékét örökre szívünkbe zártuk. Gyermekei és azok családjai. Nyugodjál békében, drága édesanyánk. (30460)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy az önfeláldozó édesanya, szeretô nagymama, dédmama, testvér, anyós, rokon, ismerôs, özv. BÍRÓ IMRÉNÉ szül. Varga Magda ez év szeptember 6-án, 78 éves korában csendesen megpihent Magyarországon. Földi porsátorát folyó hó. 22-én 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a marosvásárhelyi római katolikus temetô felsô kápolnájából, unitárius szertartás szerint, a családi sírba. A gyászoló család. (30445)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, testvér, nagymama, dédimama, anyós, LÔRINCZ IDA szül. Kacsó az Augusztus 23 bútorgyár volt dolgozója 73 éves korában hirtelen elhunyt. Drága halottunk temetése október 21-én 15 órakor lesz a marosszentgyörgyi református temetôben. A gyászoló család. (30440)
Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa és rokon, a csibai BORZÁS KELEMEN életének 76. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Drága halottunkat október 21-én 14 órakor helyezzük örök nyugalomra a csibai temetôben, Jehova tanúi szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (30453)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, após, nagyapa és dédnagyapa, HAJNAL DOMOKOS életének 82. évében, türelemmel viselt szenvedés után 2001. október 19-én csendesen megpihent. Temetése október 22-én 14 órakor lesz a katolikus temetô felsô kápolnájából. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (30456)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a gondos édesapa, szeretô nagyapa és após, ragaszkodó testvér, rokon, szomszéd és volt munkatárs, id. TAMÁS SÁNDOR nyugalmazott cukorgyári fôvegyész, életének 80. évében 2001. október 19- én csendesen megpihent. Temetése október 22- én délben 1 órakor lesz a marosszentgyörgyi új temetôben, református szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (30457)
Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, anyós, nagymama, dédnagymama, test