|
LIII. évfolyam 243. (14903) sz. |
2001. október 17., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa
Markó Béla szövetségi elnök hétfô délutánra hívta össze az RMDSZ Operatív Tanácsát. Az késô estig eltartó ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Tôkés László tiszteletbeli elnök, Frunda György, az SZKT elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátus frakciójának elnöke, dr. Kelemen Atilla, a szövetség képviselôházi frakciójának elnöke, dr. Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke és Kelemen Hunor, a SZET elnöke. Az OT napirendjén szerepelt a törvényhozó tevékenység elemzése, hiszen fontos teendôk várnak az RMDSZ-re, ugyanakkor megvizsgálták a tulajdonkérdés számos vetületét. A következô hetek politikai tevékenységét a költségvetési törvény körüli viták fogják meghatározni, ezért az OT ezt a kérdést is elemezte. Viszont a hétfôi ülés központi témáját a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdések képezték, tekintettel arra, hogy minden valószínûség szerint már a jövô hét végén sor kerül a MÁÉRT ülésére, ahol a státustörvény elôkészítésével kapcsolatban kellene kidolgozni a végleges álláspontot. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ konklúziója egyrészt politikai, másrészt szervezési. Ami e kérdés politikai részét illeti, a szövetségi elnök elmondta, hogy még mindig fönnáll az alkalmazással kapcsolatos súlyos nézetkülönbség a magyar és a román kormány között. Jó lenne azt a nézeteltérést az elkövetkezô hetekben valamiképp csökkenteni. A nézetkülönbségek jelentôs mértékben akadályoznák a törvény alkalmazásának elôkészítését, és ahhoz, hogy megteremtsenek egy kedvezô politikai légkört, az RMDSZ a maga módján igyekszik hozzájárulni - nyilatkozta Markó Béla. A szövetségi elnök a szervezési teendôkre utalva rámutatott, hogy az RMDSZ rendelkezik azzal a tapasztalattal és apparátussal, amely képessé teszi e munka elvégzésére. Javasolni fogjuk a MÁÉRT ülésén, hogy a törvény alkalmazásának a védnökségét az RMDSZ-szel együtt az egyház és a civil szervezetek képviselôi lássák el - mondta Markó Béla szövetségi elnök, de hozzátette, hogy a tényleges munkát teljes felelôséggel az RMDSZ-nek kellene felvállalnia, mert csak ez a szervezet tudja szavatolni, hogy a törvény elôkészítése és alkalmazása megfelelô szervezési és politikai körülmények között történjen - olvasható az RMDSZ-tájékoztatóban.
Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter kormánya részérôl becsületes szándékkal állt elô, legalábbis ebbéli óhaját vetítette ki a bukaresti Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kormánya falakat rombolna, a román többség és a romániai magyar kisebbség közé ékelôdô bizalmatlanságot verné földig porrá. És mindezt feladatként fogalmazta meg, úgyhogy érdemes lenne a fölöttébb keménynek ígérkezô munkában felelôsen és kölcsönösen részt vállalni. Hangsúlyozottan: mind a két fél részérôl.
Nem kizárt, hogy a nyilatkozó miniszter könnyed és zajmentes hídépítô munkáról táplál illúziót. Legyen, csak ne érje mélységes csalódás, hiszen tapasztalataink szerint pártja volt, legalábbis pártjának egy markáns, ha kell, hangadó része, amely ha csak tehette, útját állta minden efféle szándéknak. A módszerek mindig kézügyben találtatnak, így vagy úgy elôveszik könnyen, megszokás kérdése. A romániai magyarság legitim szervezete távolról sem volt a bizalmatlanság élesztôje, ellenkezôleg: az elmúlt tíz esztendô alatt, akár kormányon, akár ellenzékben, ország- világ elôtt bebizonyította, hogy komoly stabilizációs tényezôként szerepelt a romániai politikai küzdelemben, a hídépítô munkára szólító kezdeményezés pedig elsôsorban a romániai magyarság érdekképviselete felôl érkezett. Nem mellékes, hogy a kinyújtott kéz valahol mindig a levegôben maradt.
Az, hogy a bizalmatlanságot hol külföldrôl, hol különbözô civil szervezetek részérôl, hol pedig román részrôl táplálják, arról nyilván vitatkozni lehet, de erdélyi magyar kisebbség felôl érkezô provokációkról, a viszály élesztésérôl beszélni már aligha érdemes, hiszen e fogyatkozó kisebbségnek a viszály fenntartása a józan ész szerint nem áll érdekében. Az, hogy élni akar, megôrizni nemzeti önazonosságát, egészen természetes dolog. E puszta tény, a puszta lét nacionalistáé szemében már önmagában nyilvánvaló provokációt jelent.
Hanem a kommunikációs hidak kiépítését - a sajtóügyekért és a nemzeti kisebbségekért egyaránt felelôs miniszter szerint - elsôsorban a nyelvi gát akadályozza, vagyis az a tény, hogy az erdélyi, magyarok által lakott megyék magyar nyelvû sajtóját a román közösség képtelen eredetiben fogyasztani. Szóval hát itt van a bökkenô. Gondolkodom így is, úgy is, nem tudom, mi lenne a teendô. Na most, képzelje el az olvasó, hogy szerény képességemmel román nyelvû cikkeket írjak a Népújságba, a megye egyetlen magyar nyelvû napilapjába, vagy úgy tegyen a háromszéki kolléga. A romániai magyar közösség örvend, ha megyénként eltarthat egy magyar nyelvû lapot, fordítószolgálatra már beláthatóan nem futja.
Az, hogy mindenképpen meg kell találni a kommunikáció útjait, egy percig sem kétséges. Tiszteletben tartva az anyanyelvhasználat elvét, mindenképpen becsületes. A továbbiakban meglátjuk: mindezt miként és hogyan. Egy azonban biztos: nem érdemes úgy falat bontani, hogy a tégla mindig visszakerüljön jó kövér malterrel.
Növekvô optimizmus vízumügyben
Románia az elmúlt napokban kedvezô üzeneteket kapott az Európai Unió és egyes tagállamok képviselôitôl a vízumkényszer feloldásának lehetôségérôl.
A lapok nagy teret szenteltek annak, hogy Otto Schily német belügyminiszter román kollégájának írt levelében megállapította: Románia eleget tett azoknak a feltételeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy állampolgárai vízum nélkül utazhassanak a schengeni térség államaiba.
A német belügyminiszter szerint az EU illetékes miniszteri bizottsága soron következô ülésén döntést hozhat arról, hogy 2002. január elsejétôl Románia lekerül a vízumköteles országok listájáról.
A lapok emlékeztettek arra, hogy Adrian Nastase miniszterelnök a múlt héten Rigában találkozott Günther Verheugennel, az EU bôvítési fôbiztosával, aki szintén azt a reményét fejezte ki, hogy a jövô év elejétôl az EU megszünteti a vízumkényszert Romániával szemben.
Az egyik legnagyobb befolyású román napilap, az Adevarul hétfôi kommentárjában a vízumkényszer esetleges megszüntetésének rendkívüli politikai jelentôségét emelte ki. A lap szerint ezzel a döntéssel az EU "olyan román igazolványt adna ki, amely semmissé tenné a magyar igazolványt".
Az Adevarul úgy vélte, hogy a kormány megtett mindent, amit a rendelkezésre álló közpénzekbôl meg lehetett tenni. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ország több mint 2 ezer kilométernyi, érzékenynek számító határát saját maga, Európa támogatása nélkül nem lesz képes megfelelôen biztonságossá tenni.
Ez a határ pedig az EU bôvítése során nem csak Románia határa lesz, hanem az a határ is, amely az EU térségét a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia térségétôl elválasztja - írta a lap.
Az újság szerint nem maradhat súlyos politikai következmények nélkül az, hogy továbbra is Románia az egyetlen EU-tagjelölt, amelynek állampolgárai csak vízummal utazhatnak az EU országaiba.
Miként lehet a közösségi jog átvételérôl, újabb tárgyalási fejezetek megnyitásáról beszélni, ha Európa elutasítja azt, hogy fizikai érintkezésbe kerüljön a román állampolgárokkal - tette föl a kérdést a lap, amely szerint a vízumkényszer eltörlése szigorúan politikai döntés kérdése.
A biológiai fegyverektôl való félelem tartja lelki terrorban a világot. Az Amerikai Egyesült Államokban a lépfenében megbetegedett személyek száma egyre nô, s jogosan tevôdik fel a kérdés, nálunk fennáll-e a veszélye annak, hogy a lakosság anthrax- kórokozóval, spórával megfertôzôdjön. Tudni kell, hogy a lépfene fertôzés tünetei elôször a nátha vagy influenza tüneteihez hasonlóak: láz, fájdalom és száraz köhögés. Megjelennek a vérzések, duzzanatok, csökken a vérnyomás. Ezt követi az egészségre, életre nézve végzetes tünetegyüttes. A tünetek megjelenésétôl 3 napon belül halálos a kór, míg a lappangási idô a belélegzéstôl számítva 10 naptól hat hétig tart.
- Maros megyében állatokon 15 éve nem fedeztek fel lépfenét. Tavaly nyáron Tulcea megyében gócpont alakult ki, de mielôtt még a kór továbbterjedhetett volna, felszámolták - nyilatkozta dr. Rusu Ioan, a Maros megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója. Az állatok közül a szarvasmarha, a juh, a kecske, a ló és a disznó esetében a leggyakoribb az elôfordulása, ritkábban kutyán, macskán és szárnyasokon észlelték. A betegség állatról emberre terjed. Mivel a szarvasmarha-, a juh- és a kecskeállományt beoltották, állategészségügyi szempontból nincs veszély.
- A Közegészségügyi Igazgatóság több mint két hete a lépfenejárvány megelôzésével kapcsolatos körlevelet kapott az Egészségügyi Minisztériumtól, amelyet a járványmegelôzô központnak, a családorvosoknak és valamennyi, a közegészségügyért felelôs szervhez kiközvetítettünk - mondotta dr. Butilca Florin, a Közegészségügyi Igazgatóság igazgatója.
- Maros megyében egyetlen megbetegedést sem jegyeztek sem most, sem az elmúlt évtizedben. Tudni kell, hogy ha az orvos idôben felfedezi a betegséget, a lépfene jól reagál antibiotikumokra, fôként penicillinre.
Lévén, hogy az európai postatársaságok fokozott óvintézkedéseket hoztak a küldemények ellenôrzése tekintetében, Iacob Emiliát, a megyei postahivatal fônökét kérdeztük, milyen intézkedéseket hoztak helyi szinten.
- A szeptember 11-i terrorcselekmények után egyhetes korlátozást vezetett be a posta. Nem fogadhattunk és nem továbbíthattunk levelet, csomagot az Amerikai Egyesült Államokba, Izraelbe, az arab országokba. Azonban ezt a korlátozást feloldották. A Román Postatársaság újabb rendelkezéséig a csomagok és egyéb küldemények zavartalanul eljuthatnak a címzetthez. Két hete egy olyan körlevelet kaptunk, amely felszólítja a postai alkalmazottakat, hogy ha gyanús egyént vesznek észre, gyanús küldemény érkezik, vagy valaki gyanús csomagot hagy a postaépületben, azonnal értesítsék feletteseiket. Azonban a megyében egyetlen ilyen eset sem történt.
A román sajtóban olvasom: számos hazai közéleti személyiséget zavar az a tény, hogy egyre több magyarországi politikus jön el Erdélybe a különbözô társadalmi szervezetek által rendezett ünnepségekre, úgymond kampányolni, politikai tôkét kovácsolni. Mindez persze csak hab a tortán a státustörvény kapcsán felkavart indulatok között. Ezzel persze inkább nekünk, erdélyi magyaroknak szeretnének betartani. Hiába. Mert az elítélô, nemzetféltô gondolatok azt a puszta felismerést szeretnék takarni, miszerint Magyarország ezt a fajta politikát, a határain kívül rekedt nemzettársai megsegítését teheti, nyíltan vállalhatja, hiszen megvan hozzá a megfelelô gazdasági háttér. Tagadhatatlan tény, hogy Magyarország a felzárkózni kívánó közép-kelet-európai országok közül a legközelebb áll az uniós csatlakozáshoz, s Románia útja nemcsak földrajzilag, hanem gazdaságilag is e nyugati szomszédon keresztül vezet, s ebben egyre inkább erôsödô összekötô kapocs az erdélyi magyarság lehet. Ilyen kontextusban nekünk is ehhez hasonlóan merni, vállalni kell kisebbségi sorsunkat, amelynek kerékkötôje inkább abban a magatehetetlenségben rejlik, amely minket körülvesz. Mert akarjuk, igényeljük az emberibb, a tôlünk nyugatabbra már megszokott életmódot, kényelmet, civilizációt, de a minket körülvevô balkáni felfogás a politikában, a közéletben, mindenben ezt nem teszi elérhetôvé. Igaz, közben magunk is sok dologban ehhez igazodunk. És marad a gürcölés, s már-már az utopisztikus euroálom. De mindezek ellenére, továbbra sem szabad lemondanunk errôl az elhatározásról, meggyôzôdésrôl. Mi igenis a civilizált nyugati világhoz tartozunk, amitôl 80 évvel ezelôtt egy politikai, katonai nagyhatalmi döntés önkényesen elszakított. Ennek jóvátételében az anyaországra is számíthatunk. Státustörvénnyel, az anyanyelvi oktatás anyagi ösztönzésével, a határon túl rekedt magyarság gazdasági támogatásával. S bármilyen kormány is legyen hatalmon határon innen és túl, tudnia kell, hisszük, hogy nekünk ehhez jogunk és igényünk van! Akkor is, ha ez nem minden esetben tetszik az ellenséges hangulatot szító farizeusoknak.
Folytatódik a "boszorkányüldözés"
Az oktatási minisztérium hétfôtôl vizsgálatot indított Kovászna és Hargita megyében a Magyarországról behozott tankönyvek ügyében - jelentette be a minisztérium illetékese.
Liliana Preoteasa, az oktatási minisztérium általános és középiskolákkal foglalkozó igazgatóságának vezetôje elmondta, a vizsgálat azt követôen indult, hogy a román központi sajtó jelezte: Kovászna megye egyes iskoláiban Magyarországról behozott történelem tankönyvekbôl oktatnak.
A román illetékes elmondta, hogy a minisztérium számos vizsgálóbizottságot küldött ki a helyszínre. A vizsgálat elsô eredményeit a jövô héten teszik közzé.
A tankönyvek problémája azt követôen vetôdött fel, hogy Adrian Nastase miniszterelnök szeptember közepén, a tanév kezdetén román és magyar nyelven oktató középiskolákat keresett fel Hargita és Kovászna megyében. A látogatás során a helyi románok arra hívták fel a kormányfô figyelmét, hogy a megye iskoláiban magyar tankönyvekbôl oktatnak.
A kormányfôi vizitet követô helyi vizsgálat megállapította, hogy valóban vannak magyarországi adományokból származó tankönyvek, könyvek és térképek a magyar nyelvû iskolák könyvtáraiban, s ezeket kisegítô eszközként használják.
A Kovászna megyei prefektus ugyanakkor nem elégedett meg a megyei fôtanfelügyelô jelentésével. Szerinte a román vámparancsnokság információi azt bizonyítják, hogy csak az idén 90 ezer könyv érkezett Magyarországról a megyébe.
Tragikomikusnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy az oktatási minisztérium a román sajtó magyarellenes cikkei alapján magyar tankönyvek után kutató bizottságokat küldött Kovászna és Hargita megyébe.
Markó emlékeztetett arra, hogy a magyarellenességéhez sajnálatos módon Adrian Nastase kormányfô szolgáltatott érvet, amikor a két megyében tett látogatása után az engedély nélkül használt tankönyvek felkutatására utasította a prefektusokat.
- A megfontolatlan miniszterelnöki kijelentéseket - szerencsére eddig csak Kovásznában - egyesek jeladásnak tekintették. Tragikomikus, hogy 2001 ôszén olyasmikkel foglalkozunk, amirôl azt gondoltam, hogy a kilencvenes évek elején egyszer és mindenkorra sikerült túllépni rajta - mondta.
Az RMDSZ elnöke szerint nem a magyarországi tankönyveket kellene kutatni magyar iskolákban és könyvtárakban, hanem pénzt adni Romániában nyomtatott magyar nyelvû tankönyvekre és ellátni a magyar nyelvû iskolákat tankönyvekkel.
- Mi örülnénk, ha egy kicsit azt vizsgálnák meg ezek a bizottságok, hogy mennyire nincsenek tankönyvei ezeknek a gyerekeknek. Az ügy mögött nyilvánvalóan nem szakmai érvek állnak, hanem politikai megfontolások húzódnak - mondta.
A határon túli magyar iskolák, diákok és tanárok csak a helyi minisztériumok által engedélyezett hivatalos tankönyveket használhatják - reagált Sió László, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára arra a keddi hírre, miszerint a román szaktárca vizsgálatot indít Kovászna és Hargita megyében a Magyarországról behozott tankönyvek ügyében.
Sió László az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: az Oktatási Minisztérium csak és kizárólag abban az esetben támogatja magyarországi tankönyvek vásárlását, ha ezt az adott állam jogszabályai megengedik, például Szlovénia, Horvátország magyarjainak.
Ugyanakkor megjegyezte: kiegészítô segédeszközként sok helyen használnak magyarországi tankönyveket is, és nincs olyan szabályozás, amely kimondaná: nem lehet elôvenni ezeket a kiadványokat tanórákon vagy a könyvtárakban.
- A testvériskolák, osztályok is visznek ki tankönyveket, amelyek vagy bekerülnek a könyvtárba és porosodnak, vagy esetleg használják is ôket - tette hozzá a politikai államtitkár.
Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök- helyettese elégedetlenségének hangot adó levélben közölte a kabinet oktatási miniszterével: helyteleníti, hogy a nyitrai székhelyû Konstantín Egyetem vezetése semmibe veszi a kormány önálló magyar egyetemi kar létrehozását szorgalmazó ajánlását.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) évek óta tesz eredménytelen erôfeszítéseket a szlovákiai magyar iskolák pedagógus- utánpótlásának megoldása érdekében. A szlovák partnerekben azonban még csak arra sem mutatkozik elég hajlandóság, hogy legalább a rendszerváltozás elôtti - a jelenleginél kedvezôbb - szintre állítaná vissza a szlovákiai magyar pedagógusképzésben tapasztalható állapotokat. A kormány mindössze annyit tett, hogy az önálló nyitrai magyar kar létrehozását célzó ajánlat kíséretében tízmillió koronát juttatott az egyetemnek.
A nyitrai egyetem tanácsa az egyetemek autonómiájának elvére hivatkozva nem tesz érdemi lépéseket, mi több: hajlandóságának jelét sem mutatja.
Csáky a levélben Milan Ftácnik oktatási miniszternek azt írta, hogy a nyitrai egyetem magatartása otthon és külföldön egyformán károsítja a kormány hitelét. A miniszterelnök-helyettes emlékeztet rá: a kormánynak a magyar egyetemi karral kapcsolatos magatartását már az Európai Parlament is bírálta, de mert azóta sem történt semmi, hasonló elmarasztalás várhatóan az Európai Bizottság Szlovákiáról készülô országjelentésében is helyet kap.
A floridai nyomozó hatóságok olyan szálra bukkantak, amely közvetlen összefüggést sejtet a lépfene-megbetegedések és a szeptember 11-i merényletek között.
A Miami Herald címû lap vasárnap megírta, hogy az amerikai Sun címû lap fôszerkesztôjének ingatlanügynök felesége szeptemberben két légi kalóznak adta ki bérbe egy lakását. Ugyancsak a Sunnál dolgozott az a fotós, aki október 5-én a lépfene legsúlyosabb fajtájában, a belélegzéses anthraxban hunyt el. A férfi személyi számítógépének billentyûzetén megtalálták a betegség kórokozóit. Késôbb az elhunyt férfi egyik 73 éves munkatársának szervezetében is kimutatták a kórokozót. Az American Media vállalat dél-floridai, Boca Raton-i épületében, ahol a Sun szerkesztôsége is van, több száz embertôl vettek vért, és a mintákban öt embernél mutatták ki a lépfene baktériumot - írta az AFP.
A két légi kalóz közül az egyik arra a repülôgépre szállt fel, amelyik másodikként csapódott bele a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyába, a másik pedig arra a járatra, amelyik Pennsylvaniában zuhant le, amikor az utasok szembeszálltak a légi kalózokkal.
A Szövetségi Nyomozó Iroda szóvivôje elmondta, hogy az FBI nem von le azonnali következtetést az esetbôl. Talán csak véletlen egybeesésrôl van szó, de azért alaposan átkutatják, átvizsgálják a bérleményt.
Nevelés a romániai leánykereskedelem megelôzése céljából címmel tartottak kétnapos szemináriumot Cserefalván. A Romániai Keresztény Nôk Ökumenikus Fóruma által szervezett rendezvényen orvostanhallgató, menedzsment szakos egyetemisták, szociális asszisztensek, családorvosok, pszichológusok, lelkészek és édesanyák vettek részt. A megbeszélt témák között szerepelt: a törvény által szabályozott jogok és ezek megsértésének büntetése; a leánykereskedelem elôfordulása; az áldozat és a kereskedô jellemzôinek bemutatása; helyi munkaterv kidolgozása a leánykereskedelem megelôzése érdekében.
A megelôzésre fektetünk hangsúlyt
Az elôadásokat, megbeszéléseket Anda Enache pszichológus, a Romániai Keresztény Nôk Fóruma keleti fiókszervezetének képviselôje tartotta. Mint elmondta, a kétnapos rendezvénysorozat fô célja munkatársak képzése, akik majd helyi szinten folytatják a leánykereskedelem megelôzése érdekében végzett munkát.
- Szervezetünk a Pitesti-en mûködô Kinyújtott Kéz Alapítvánnyal közösen dolgozta ki a megelôzést célzó elôadássorozatot. Az alapítvány mûködtet egy otthont, ahol eladott, meghurcolt, megcsonkított lányokkal foglalkoznak. Romániában csak ebben az otthonban fogadják és kezelik a beilleszkedési nehézségekkel, lelki problémákkal küszködô áldozatokat. A tôlük és a fôvárosi rendôrségtôl kapott kazettát, anyagokat használjuk fel tájékoztató elôadásaink során. Hangsúlyozom, hogy mi a megelôzéssel foglalkozunk, hiszen nincs erônk, hatalmunk felszámolni az egész világot behálózó, óriási pénzmennyiséget forgató emberkereskedelmi hálózatokat. Három hónapja fogtunk hozzá ezen programunk megvalósításához, melynek keretében a cserefalvi szemináriumon kívül Kostancán, Iasi-ban és Bukarestben tartunk hasonló megbeszéléseket. A résztvevôknek elmondjuk az általunk ismert, adatokkal alátámasztott valóságot, eseteket ismertetünk, majd megbeszéljük az elhangzottakat. Ha minden jelenlevô csupán 10-20-100 embernek mondja tovább az itt elhangzottakat, s azok ismét tovább, akkor törekvésünk nem hiábavaló - vélekedik Anda Enache.
A törvényes elôírások
Különbséget kell tenni a prostitúció és a leánykereskedelem között. Míg a prostituált önszántából, anyagi javak érdekében árulja testét, a leánykereskedelembe bevont személyt kényszerítik a prostitúció gyakorlására. A Romániában érvényben levô Büntetô törvénykönyv értelmében, amennyiben egy személyt akarata ellenére fogva tartanak, nemi kapcsolatok létesítésére kényszerítenek, a tettesek 1-5 év közötti börtönbüntetéssel sújthatók. Amennyiben a fogva tartott személy kiskorú, vagy a számára biztosított körülmények veszélyeztetik életét, egészségét, a tettesek bántalmazzák az áldozatot, a büntetés 5-12 év közötti szabadságvesztés.
A törvényes keretek által biztosított büntetések, megszorítások ellenére a rendôrség sokszor a bizonyítékok hiánya miatt nem tudja letartóztatni, s elítéltetni a leánykereskedelemmel foglalkozó személyeket, s nem tudja felszámolni a hálózatokat sem.
Mit használnak csalinak?
A legtöbb áldozat a munkahelyet keresô, jobb megélhetési lehetôségre vágyó fiatal lányok közül kerül ki. Ôk gyanútlanul elfogadják a kiváló kereseti lehetôségeket, biztonságos, jól megfizetett munkahelyeket, tanulmányi ösztöndíjakat, gyereknevelési alkalmakat kínáló, házasságközvetítést vállaló cégek, magánszemélyek, ismerôsök ajánlatait. Számukra a külföld fényûzést, sikert és pénzt jelent. Szabadulást a nincstelenségbôl.
Leánykereskedô és áldozata
A fôvárosi rendôrség által összeállított jegyzék szerint a leánykereskedelemmel foglalkozó személyek 78 százaléka férfi. Általában szállodákban, vendéglôkben dolgozók, taxisok, akik ismerik a piacot, s könnyen beépülnek a meglevô hálózatokba, vagy új hálózatokat építenek ki. Általában 30 év körüliek, pénzcentrikusak, agresszívak. A leánykereskedelemmel foglalkozó nôk általában volt prostituáltak, s ugyanolyan durván, embertelenül bánnak a lányokkal, mint a férfiak.
Az áldozatok legnagyobb része középiskolai végzettséggel rendelkezik, nagyvárosok lakónegyedeiben nôtt fel, alkalmazkodási nehézségekkel küzd, nincs önbizalma, jobbra vágyik, s a jobb megélhetésért sok mindenre képes. Szüleivel, hozzátartozóival, az egyházzal nincs szoros kapcsolata.
Elena túlélte
A moldvai Elena történetét kazettáról ismerhették meg a jelenlevôk. A fiatal lánynak munkahelyet ajánlottak. A jó kereseti lehetôségû állás helyett több országon keresztülhurcolták, többször eladták. Mint elmesélte, a kereskedôk kapcsolatai nagyon jól ki voltak építve, sehol nem állították meg ôket. Öt lánnyal együtt egy elhagyott házba került, ahol nem volt fûtés, meleg víz. Éheztették, verték ôket. Az értük, szolgáltatásaikért fizetô férfiak megerôszakolták, megkínozták ôket. Akit már nem tudtak prostituáltként használni, azzal végeztek, belsô szerveit eladták, testét a kutyáknak dobták. A megfélemlített lányok nem mertek sehova menni, útlevél, iratok nélkül rettegve éltek, embertelen körülmények között. Elena több hónapos kínlódás után elment a rendôrségre, ahol segítettek neki hazajutni. Most testileg, lelkileg összetörve - saját bevallása szerint - képtelen talpra állni, s továbblépni.
Mit tehetünk helyileg?
- Nevelnünk kell a szülôket, hogy foglalkozzanak gyerekeikkel, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek nekik, erôsítsék önbizalmukat. Nevelni kell a fiatalokat, hogy felismerjék képességeiket, s megtalálják helyüket - vélekedett Ildikó, aki családorvosként dolgozik. - Nagyon fontos, hogy a fiatalok tudják, mennyire értékesek. Ha megfelelô önbizalmuk van, megtalálják a helyes utat, s nem esnek csalók, embernek nem nevezhetô egyének áldozatává. Munkámban eddig is nagy hangsúlyt fektettem a betegségek, kellemetlen helyzetek megelôzésére, ezután, az itt szerzett ismereteimmel, még inkább harcolni fogok az embertelenség, a leánykereskedelem ellen. Mindenkinek elmesélem majd az itt hallottakat, figyelmeztetve ôket, hogy nem egészséges az az álláspont: velem, családommal, leányaimmal ilyesmi nem történhet meg.
Népszerûsíteni kell a megelôzô tevékenységet - vélekedik Kopacz Imola pszichológus. - Szerintem már a VIII. osztályban, s különösen a középiskolákban, szakiskolákban fel kell hívni a diákok figyelmét a veszélyt jelentô helyzetekre, a hamis állásajánlatokra. A megelôzésbe be kell vonni a tanárokat, osztályfônököket, családorvosokat, a közigazgatási intézmények, az egyházak képviselôit is, hiszen az ô segítségük nélkül nem tudunk hathatós munkát végezni. Hasonló találkozókat, megbeszéléseket kell szerveznünk, ahol elmondhassuk az itt hallottakat - mondta a pszichológus.
Azok a személyek, akik be szeretnének kapcsolódni a leánykereskedelmet megelôzô tevékenységbe, vagy többet szeretnének megtudni a Romániai Keresztény Nôk Ökumenikus Fórumáról, hívhatják a cserefalvi lelkészi hivatalt (065-333-300), ahol Soós Noémi lelkésznô tájékoztatja ôket.
"Kis forrás, nagy lelkesedés", hangzott el a határon túli mûemlékek kutatása és felújítása címû kiállítás tegnapi megnyitóján. A Sebestyén József és Káldi Gyula által összeállított kiállítási anyag ( amely a marosvásárhelyi Deus Providebit tanulmányi házban tekinthetô meg) célja bemutatni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Teleki Alapítvány közös programját. Természetesen lehetetlen minden sikeres pályázatot bemutatni, ezért a kiállítás elkészítôi ízelítôt adnak a folyamatban levô, vagy már elvégzett munkák közül a legeredményesebbekbôl. A látogatóknak tudniuk kell, hogy nem csak erdélyi magyar vonatkozású mûemlékeket látnak majd, hanem az egész Kárpát-medence olyan részein levô értékek felsorakoznak, amelyek az elszakadt országrészekben vannak. Noha túlnyomórészt mûemlék épületek kutatása és felújítása a programok célja, bôven akadnak köztük épületrészekre és tartozékokra korlátozódó programok, sôt értékes ingóságok konzerválására vonatkozó programok is.
Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselôje, a Mûemléki Fôosztály fôtanácsosa a Népújság kérdéseire válaszolva elmondta:
- Az 1999-ben indított program elsô részében számos szakmailag át nem gondolt pályázat érkezett hozzánk. Ekkor egy kép alakult ki bennünk arról, hogy milyen igények fogalmazódnak meg, kik azok, akik ezeket az igényeket megfogalmazzák és mi a céljuk. Hangsúlyoznom kell, hogy azóta a helyzet, legalábbis e tekintetben, sokat javult. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy a határon túl levô elcsatolt részeken található mûemlékek számához viszonyítva az általunk nyújtott támogatások összege olyan, mint a csepp a tengerben. Mégis reménykedünk hogy legalább ezeket az összegeket jól használják fel és azok által hosszú távú orvoslás születik.
Tudni kell azt is, hogy mi csak akkor nyújthatunk támogatást, ha valaki igényli azt. És csak az igények megfogalmazódása után lehetnek tanácsaink az általunk megítélt összegek helyes felhasználása érdekében. Sokszor azonban még mielôtt tehetnénk valamit, akár jó szándékból is többet rombolnak, mint amennyit javítanak a mûemlékeken.
Sebestyén József egyébként elmondta, véleménye szerint örvendetes tény, hogy a támogatásokkal egyidejûleg a kedvezményezettek egy részében tudatosul, hogy nem elegendô idôrôl idôre nagyszabású helyreállítási munkálatokat végezni, sokkal fontosabb a tulajdonban levô épület folyamatos gondozása. Ha lassan is, de kezd meghonosodni az az általánosan elfogadott nézet, mely szerint a kulturális örökség részét képezô tárgyak és épületek tulajdonosai csak ideiglenesen birtokolják a szóban forgó tárgyakat, és kötelességük óvni, ápolni és az utókornak átmenteni azokat.
A kiállítás megnyitóján részt vett Burkhardt Árpád alprefektus és Fodor Imre alpolgármester is. A megnyitót követôen a résztvevôk, többnyire az idei program sikeres pályázói, a támogatásra vonatkozó, gyakorlati jellegû kérdéseket tisztáztak.
Nincs elôrelépés a német üzletember eltûnése ügyében
Húsz nappal Alois Spanner német állampolgár eltûnése után a rendôrség még mindig nem bukkant a nyomára a 69 éves üzletembernek.
A marosvásárhelyi Autocenter A. Spanner cég tulajdonosa szeptember 28-án este tûnt el Ernyébôl, ahova - németországi útitársa szerint - azért utazott, mert találkoznia kellett egy üzletemberrel.
Alois Spanner saját, Audi típusú gépkocsijával, útitársa kíséretében érkezett Ernyébe, találkozott az ismeretlennel, átült ennek ugyancsak német rendszámú Audi gépkocsijába, és állítólag Besztercére utaztak. Saját kocsiját kísérôje hozta vissza Marosvásárhelyre, ô látta utoljára Alois Spannert és leírása alapján a rendôrség elkészítette a robotképét annak a személynek, akinek társaságában Spanner állítólag Besztercére utazott. Információink szerint a német üzletembernek jó néhány Maros megyei vállalkozó tartozik több mint 200.000 német márkával, közülük két-három marosvásárhelyi vállalkozó jelentôsebb összeggel. Az Autocenter Spannert jó ideje Albin Spanner, az eltûnt fia vezeti, aki jelenleg Németországban tartózkodik.
Tegnap felkerestük az Autocenter A. Spanner cég vezérigazgatóját, Ovidiu Popoviciut, aki elmondta, hogy meglepetésként érte Alois Spanner eltûnésének híre, hiszen nem tudott róla, hogy ellenségei lennének. Mint megtudtuk, Alois Spanner, aki az elmúlt évben mindössze 2-3 alkalommal tartózkodott Romániában, szeptember 27-én érkezett Marosvásárhelyre, másnap pár órát a cégnél töltött, majd este 7 óra körül a két német állampolgár Ernyébe utazott, ahol Spanner találkozott valakivel. A találkozás után - amelynek egyetlen tanúja útitársa - idôsebb Spannert senki sem látta. Eltûnésérôl mindenféle híresztelések keringenek, egyesek szerint elrabolták, a rendôrség pedig ennyi idô után (az országot nem hagyta el) a gyilkosságot sem tartja kizártnak. Spanner eltûnését általában az adósságokkal hozzák kapcsolatba, amelyekrôl az Autocenter Spanner cég vezérigazgatója elmondta, hogy még 1998, 1999-bôl származnak. A gépkocsikat bizonyos személyek részletre vásárolták, amire szerzôdések is vannak, sôt egyes esetekben biztosítékként ingatlanok szerepelnek az iratokban. Ám mindezek ellenére az ügy eléggé furcsa, nyilatkozta Ovidiu Popoviciu, aki szerint különös, hogy Alois Spanner jószántából, este 7 óra tájban elutazik valakivel és másra bízza kocsiját. Ez nem vall rá, és az is furcsa, hogy miért éppen Ernyében kellett lebonyolítania a találkozót azzal a bizonyos személlyel. Alois Spannernél személyi iratain kívül csak egy aktákkal töltött táska volt. Eltûnése óta senki nem telefonált azért, hogy váltságdíjat kérjen, fenyegetô telefonhívások sem érkeztek a céghez.
Alois Spanner fia részben egyéb családi problémák miatt Németországban van, és mindaddig ott marad, míg a rendôrségi nyomozás valamilyen eredményre vezet - tudtuk meg Popoviciutól. A vezérigazgató kérdésünkre elmondta, hogy az eset semmiképpen nem használt az Autocenter Spanner cég imázsának, olyan híresztelések is lábra kaptak, hogy bezárják a céget, ám Albin Spanner biztosította: szó sincs ilyesmirôl, sôt, igen elégedett a cég mûködésével, és nem szándékozik változásokat eszközölni.
Tragédia színhelyévé vált tegnap reggel a marosvásárhelyi Színház tér, az Asirom biztosítótársaság székháza melletti rész. Egy 19 éves kolozsvári fiatalember, B. G. C., öngyilkosságot követett el, leugorva a tömbház tizedik emeletérôl.
A tragédia reggel röviddel 8 óra után történt. A tizedik emeleti szomszéd, Sz. G. elmondása alapján állnak össze az események. Sz. G. 8 óra körül lépett ki a folyosóra, amikor észrevette a tömbház külsô párkányán, a rácsozatba kapaszkodó fiatalembert, akitôl megkérdezte: mit keres ott, mi a szándéka? B. G. C., fején fülhallgatóval, intett, hogy ne közeledjen és csak annyit válaszolt, hogy csendben szeretne maradni, hagyják békén. Sz. G. visszament a lakásba, szólt édesapjának, majd telefonált a mentôknek. Ekkor csattanást hallott, mire visszaért a folyosóra, B. G. C. már leugrott az emeletrôl. A zuhanás következtében szörnyethalt.
A rendôrségi helyszíneléskor egy búcsúlevél is elôkerült, amelyet a fiatalember román és angol nyelven írt. Ebben közli halálának idôpontját, majd angolul azt, hogy mindenkinek joga van választani, és senkinek nincs joga ôt elítélni tettéért. Majd: útjának végcélja a pokol. A levél további részében családjától, és valószínûleg barátaitól vett búcsút.
Román - magyar környezetvédelmi kapcsolatok
A múlt hét végén a magyarországi Gyöngyösön, a Város Önkormányzata és a Városgondozási Rt. társszervezôkkel együtt megrendezte a II. Kárpát-medencei Környezetgazdálkodási Konferenciát, amelyet, többek között, megtisztelt jelenlétével dr. Túri-Kovács Béla, a magyar környezetvédelmi miniszter is. A tanácskozást megelôzô sajtótájékoztatón, majd a Népújságnak adott exkluzív interjújában, a miniszter mindenekelôtt Magyarország és a Kárpát-medencében levô országok közötti környezetvédelmi kapcsolatokról nyilatkozott. A miniszter elmondta: jók a viszonyok a környezô országokkal, azonban léteznek bizonyos nézeteltérések is. Ismert Szlovákiával a bôs-nagymarosi vita, Horvátországgal a kapcsolatot "befeketíti" a Dráván megépítendô vízi erômû terve, Ukrajnával pedig "félbeszakadtak a lehetôségek".
- Mi a konkrét helyzet Romániával, hiszen tudjuk, hogy a ciánszennyezés nemcsak a vizet, hanem a környezetvédelem terén a két ország közötti viszonyt is, képletesen szólva, megmérgezte?
- A ciánszennyezés igazolta, hogy a Kárpát- medencében környezetvédelemrôl csak az országok közötti együttmûködés szellemében beszélhetünk. Bizonyos kérdésekben a Visegrádi Négyekkel egyeztetünk, azonban ez nem elég. Úgy tervezzük, hogy a tavasszal Kárpát-medencei környezetvédelmi találkozót szervezünk, ahol a legmagasabb szinten jelen lesznek ukrán, horvát, szlovén, szlovák és természetesen román delegációk. Az említett országok között vannak élô szerzôdések, ezek jól mûködnek, de el kell azt is ismerjük, hogy van még javítanivaló. Gyakorlatilag az Aarhusi Egyezmény alapján kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a természetvédelem terén létrehozzuk a Kárpát-medencei természeti egységet. Ezért is szorgalmazzuk a határ menti kisrégiók közötti találkozókat. A román partnerekkel a kapcsolat arra irányul, hogy - érthetô okok miatt, leginkább a felszíni vizek területén - a legszorosabb legyen. Alacsonyabb szinten, kisebb hullámokban ezek a kezdeményezések többször elindultak. Én háromszor találkoztam Ion Iliescu elnökkel, aki köztudottan vízügyi szakember. Mindannyiszor jó hangulatban elbeszélgettünk…folytatás nélkül.
- Ha a román fél így viszonyul a Magyarország felôl érkezô környezetvédelmi javaslatokhoz, ennek tükrében Budapest hogyan reagálna egy újabb, az elôzôhöz hasonló cián-, vagy más jellegû országkárosító környezetszennyezés esetén?
- Környezetszennyezésrôl nem lehet feltételesen beszélni. A nagybányai ciánszennyezés után új helyzet alakult ki. Azóta a brüsszeli bizottság elkészítette a vizsgálat eredményét, amelyben a szóban forgó ügyet magánjoginak tekintik. A vizsgálat, ami ez esetben perdöntô lehet, kifejezetten és egyértelmûen igazolta, hogy Brüsszel úgy viszonyul ehhez, hogy továbbra is alaposabban át kell tekinteni a hatósági engedélyektôl kezdôdôen az egész eseménysort. Az általunk megfogalmazott erre vonatkozó valamennyi tényállításunkat - óvatosan, ahogy ez a nemzetközi eljárásokban szokás - alátámasztotta. Egy hasonló környezetszennyezés esetén ez lehet számunkra a fogódzó a jövôben. Mert ez a bizottság azt igazolja, hogy nagyon nehéz lesz, bármilyen következô hasonló esetben, olyanféle kifogások mögé bújni, mint amire most a legutóbbi vízszennyezéskor is kísérlet volt. E tényektôl eltekintve a brüsszeli megállapítás mögött látunk egyfajta nemzetközi segítségnyújtási szándékot is. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy a határ menti szakhatóságok a legteljesebb együttmûködést igyekeznek tanúsítani. A romániai szakemberek szinte napi kapcsolatban vannak a mieinkkel és ez komoly, nagy elôlépés e téren.
- Minek tulajdonítja azt, hogy a Ion Iliescu államelnökkel folytatott tárgyalásoknak nincsenek konkrét eredményei?
- Én ezt nem tudom megítélni, azonban az tény, hogy Romániának is érdeke a környezetvédelem terén mutatkozó kapcsolatok elmélyülése, javulása. Ha Románia közeledni akar az Európai Unióhoz, ezek megkerülhetetlenül szükségesek. Éppen ezért a magunk részérôl e közeledést újra és újra szorgalmazzuk. Nekünk az az érdekünk, hogy Románia minél elôbb teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak. Azt gondolom, hogy ez az érdeke az ott élô magyar nemzettársaimnak is. Következésképpen még ha nehezebben is alakul a két ország közötti viszony, az én nézetem szerint kitartóan kell kezdeményezni, folytatni e kapcsolatépítést. Megvannak azonban a jó kapcsolatok a romániai és a hazai nemkormányzati szervezetek között. A civil társadalmon belül az a fajta szemben- és ellenállás, amely a politika sajátossága, nem látszik. Ezen túlmenôn, a szakemberek közötti kapcsolatrendszer is egyfajta olyan lehetôség, amely képes a politikán belül esetenként megmutatkozó nézetkülönbségeket áthidalni. Ezek a szakemberek, akik mindkét oldalon a környezetvédelem iránt elkötelezettek, közös nevezôrôl indulnak ki gondolkodásukban. S ha csak egyik- másik szakembert nem vezényel valami kifejezetten politikai célzat, akkor közös elhatározásra is jutnak. Ezt támogatnunk kell, mert ez az egyik alapja az egész együttmûködésnek. A másik része a hatóságok közötti együttmûködés, amely megítélésem szerint szintén helyenként példamutatóan jó. Ha ezt tovább tudjuk építeni, akkor felsôbb szinten már nagyon nehéz megkerülni azt, hogy idônként ne legyenek jó kapcsolatok. Félretéve bármilyen protokolláris és államközi szempontokat, én kész vagyok arra, hogy bármikor, bárhol a környezetvédelem érdekében találkozzam a román kollégával.
- A politikai együttmûködésen kívül talán ennél is fontosabbak a gazdasági kapcsolatok. Szimbolikus értéke is lehet annak, hogy a következô Kárpát-medencei hulladékgazdálkodási tanácskozást Kolozsváron tartják.
- Természetesen ez is lehet egy, a politikai nézeteket áthidaló szakmai kezdeményezés. Ezenkívül más példát is mondhatok. Nemrég Székelyudvarhelyen jártunk, ahol találkoztam a város vezetôségével. A megbeszélések kapcsán egy olyan együttmûködésnek a körvonalai bontakoztak ki ezen a területen, amely hatékony lehet a jövôben. A székelyudvarhelyiek elnyertek egy dán projektet, de a beruházás összege messze nem éri el az ottaniak lehetôségét. Mi igyekszünk úgy belekapcsolódni, hogy ha nem is lehetséges az országokon keresztül a pénzügyi források átutalása, ezen a helyzeten a gazdasági kapcsolatteremtés révén segíthessünk. Konkrétan olyan hazai beruházókat keresünk, akik az ottani hulladékgazdálkodási ügyekben képesek tôkével, technikával besegíteni. Igény van rá nem csak Székelyudvarhelyen, már a gyergyószentmiklósiak is hozzánk fordultak hasonló ügyben.
- Ha már a hulladékgazdálkodást említi, akkor talán összehasonlításként elmondaná, hogyan áll e téren Magyarország?
- Sajnos nem ismerem részletesen a romániai helyzetet, így nem tudom megfelelôen összehasonlítani a két országbeli állapotokat. Ami Magyarországot illeti, elmondhatom, hogy a környezetvédelem terén elengedhetetlenül eleget kell tennünk az uniós elvárásoknak, de nemcsak ezért igyekszünk ezt tenni, hanem mert elsôsorban a lakosság igénye, ha úgy tetszik Magyarország igénye, hogy tiszta, rendezett országban éljünk. Vannak európai színvonalú törvényeink, ehhez megfelelô végrehajtási jogrendszert alakítottunk ki. Ez érvényes például a hulladékgazdálkodás esetén is. E téren két fontos dolgunk van. A veszélyes és a kommunális hulladékkezelés rendezése. A kettô közül az elôbbi oldható meg nehezen. Az országos hulladékgazdálkodási tervünk világos és egyértelmû célkitûzéseket tartalmaz teljesíthetô, tartható határidôkkel. Én azt gondolom, hogy 2008-ban érjük el azt a szintet, amikor Magyarországon valódi kezelés és nem csupán hulladéklerakás lesz. Az eltelt három esztendôben 2 millió ember számára biztosítottunk olyan lerakót, amely korszerû, az elkövetkezendô 1 évben már 3 millió fölött leszünk ezzel. Ha ebben az ütemben vagyunk képesek teljesíteni a terveinket, akkor minden valószínûség szerint teljesítjük a határidôket.
- Tekintettel arra, hogy a román politikában számos törvényt, egyezményt nem mindig a papírforma szerint tartanak be, és ez vonatkozik sajnos a környezetvédelemre is, nem tûnik szélmalomharcnak ez a fajta konok kitartás a kapcsolatépítésben?
- Ez a törekvés egyik oldalon sem szélmalomharc. Politikai oldalon azért nem, mert én úgy látom, és nagyon fontosnak tartom, hogy az erdélyi magyar közösség az eltelt idôszakban komolyan öntudatra ébredt, megerôsödött. Ez nagyon sokat jelent a jövôre tekintôen. Ha egy nemzetrész, amely más országban kell hogy éljen, tudja a saját történelmét, elhivatottságát, ez mindig erôt ad. A környezetvédelem terén pedig, ha a civil szervezetek tudják, hogy mit jelent a környezet- és a természetvédelemhez tartozni civilként, akkor ezeken a kapcsolatokon keresztül áthidalhatók a politikában meglévô, idônként adódó nem is olyan egyszerû helyzetek. Amint korábban is hangsúlyoztam, az egyszerû emberi kapcsolatok határon innen és túl - fôként az egy nemzethez tartozók között -, oszlathatják el néha a két ország fölé tornyosuló viharfelhôket.
Október 14-én, Gyergyócsoma-falván leplezték le Kossuth Lajos szobrát. A mûalkotás a Marosvásárhelyen 1899-ben felállított, majd eltávolított Kossuth-szobor hû mása, alkotója Sántha Csaba szovátai fiatal szobrász. A szoboravatást számos neves személyiség tisztelte meg jelenlétével, többek között dr. Czirják Árpád érseki helynök, a Magyarok Világszövetsége részsérôl Patrubány Miklós, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának képviseletében Elekes Botond, a Hargita megyei tanács, polgármesteri hivatalok, a helyi RMDSZ képviselôi.
Alább Borsos Géza-József, a Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány elnöke ünnepi beszédének szerkesztett változatát közöljük.
Több mint 100 évvel ezelôtt, 1894. április 22- én, Marosvásárhelyen, László Gyula indítványozta, hogy Bem városában állítsanak szobrot Kossuth Lajosnak.
Rövidesen, az indítvány nyilvánosságra hozatala után 380 marosvásárhelyi polgár iratkozott fel a támogatói listára és vált a SZOBORBIZOTTSÁG tagjává. Marosvásárhely lakóinak száma akkor alig a kétszerese volt a mai Csomafalvának.
Három évvel késôbb, 1897. december 4-én a Szoborbizottság úgy határozott, hogy Köllô Miklós gyergyócsomafalvi szobrászt bízza meg a szobor elkészítésével.
Idézek az indoklásból: "Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésôjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon".
Köllô Miklós a szobrot rekordidô alatt készítette el. Az anyagiakat a marosvásárhelyi polgárok hazaszeretete, szabadságvágya és jövôbe vetett hite teremtette elô.
A szoboravatásra két évvel késôbb, 1899. június 11-én, most 102 esztendeje került sor. Marosvásárhely fôterén, vagy húszezer fônyi beláthatatlan tömeg jelenlétében leplezték le a szobrot.
Két évtizeden át a Kossuth-szobor a Fô tér másik végén álló Bem-szoborral együtt a tér dísze, a marosvásárhelyiek büszkesége, szabadságvágyuk és önbecsülésük jelképe volt.
Az a szobor, hasonlóan sok erdélyi társához, azonban nem volt hosszú életû. Áldozata lett az Erdélyben berendezkedô román hatalom gôgbe torkolló félelmének és rövidlátásának. Ledöntötték, összezúzták, feldarabolták és madarakat öntöttek belôle.
Száz évvel késôbb, 1995. június 28- án a Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány indítványozta, hogy Köllô Miklós szülôfalujában, Gyergyócsomafalván, a forradalom és szabadságharc emlékére, a magyar millennium évében, az alkotómûvész halálának 100. évfordulóján állíttasson fel újból a szobor, a község történelmi Fô terén és neveztessen e tér Kossuth térnek. Merjünk ismét merészet gondolni.
A merész gondolat a mai nappal ölt testet.
Az a szobor ma újjá születhetik itt, Gyergyócsomafalván, ahol elsô szent királyunk keresztjét ôrizzük és István király kardja áll a templomkertben.
Ezt a szobrot a kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk most vissza a nemzetnek. Ôrzését Gyergyócsomafalva népére bízzuk, mint ahogy rábízatott a Szent István-Kereszt ôrzése is. Merjük hinni, hogy jó gazdái leszünk.
Újjá születhetik ma itt az a szobor, mert kezdetben ugyan kevesen értették, de az idô teltével egyre többen kezdték érteni, hogy azt a szobrot 1921-ben nem csak a marosvásárhelyiektôl, de az egész nemzettôl vették el, visszaszerzése tehát az egész nemzet ügye is.
Voltak, és egyre gyarapodtak, akik értették a célt és támogatták is a megvalósítást Voltak, igaz kis számban, akik értették és éppen ezért mindent megtettek, hogy megakadályozzák felállítását, de legalábbis számûzzék a község történelmi fôterérôl. Voltak ismét mások, akik nem értették, akiknek másképp magyarázták, akiket félre vezettek. Majd ôk is meg fogják érteni.
Köszönjük mindazoknak, akik kezdettôl lelkes támogatói voltak. Hisz a Nemzeti Kulturális Minisztérium, Dr. Rockenbauer Zoltán miniszter úr, Elekes Botond fôosztályvezetô úr, valamint Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke és Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus kezdeti, megértô támogatása nélkül nehéz lett volna elindulni. A kivitelezés döntô szakaszában bekapcsolódó testvértelepülések, a külföldön élô magánszemélyek, majd az összköltségek mintegy 3%-adó itthon lakó csomafalviak avatták igazi kárpátmedencei, össznemzeti megvalósítássá a szobor újrateremtését.
A szobor újrateremtésével önmagunkon, saját korlátainkon arattunk közösségi gyôzelmet. Mertünk ezúttal merészet gondolni, és íme megvalósult. Ma már mindannyian részesei vagyunk az alkotásnak. Higgyük és reméljük, hogy a szobor lábánál mindég lesz virág, hogy titkon vagy nyíltan, de majd azok is tesznek, akik ma még ezt nem tették vagy tehették, és azok is, akiknek ma ezt még valakik megtiltották.
Higgyük, hogy a szobor szelleme megbékélést és reményt hoz lelkünkbe, az egység óhajtását oltja a szívünkbe.
Higgyük, hogy jól cselekedtünk, mi, a jelenlegi szoborbizottság, amikor a fiatal, szovátai szobrászra, Shánta Csabára bíztuk a szobor újraformálását, aki nem csak azt bizonyította, hogy birtokában van a forma tökéletes újjáteremtéséhez szükséges technikai tudásnak, de a nagy mûvészhez méltó alázattal tudta újraélni érzelmileg és eszmeileg Köllô Miklós alkotói elképzelését és mindezt a formán keresztül láttatni is képes.
Hisszük, hogy jól cselekedtünk, amikor ragaszkodva a száz évvel ezelôtti döntéshez, jelmondatunkat így fogalmaztuk:
"Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésôjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon" SZÉKELY FÖLDBEN, AZ IDÔK VÉGEZETÉIG.
*
Marosvásárhely képviseletében Fodor Imre alpolgármester vett részt a szobor leleplezésében, megköszönve a példaadó biztatást. Beszédében Kossuth Lajost idézte, hangsúlyozva a szabadságharc mának is szóló üzenetét, a népek önrendelkezéshez való jogát, amiért nap mint nap küzdeni kell, az egység és együttmûködés szükségességét.
Álomban elkevert, de fel nem oldott líra
Hétfôn délután a Kultúrpalota földszinti galériájában megnyílt Kopacz Mária festészeti kiállítása. A mûvésznô Marosvásárhelyen született, a Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végzett Kolozsváron. Az egyetemi évek után bekapcsolódott a kolozsvári mûvészeti életbe, rendszeresen részt vett a megyei és országos festészeti-grafikai tárlatokon. Egyéni kiállításai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Bukarestben, valamint Budapesten, Miskolcon, Sopronban, Bécsben, Baselben, Pizában.
Kopacz Mária újabb marosvásárhelyi kiállítását dr. Gellér Katalin budapesti mûvészettörténész és Sebestyén Mihály író nyitotta meg.
A mûvésznô a széles, sokszínû, különbözô mûvészegyéniségeket befogó képzômûvészeti-irodalmi áramlathoz, a szürrealizmus késôi utódaihoz tartozik. A legklasszikusabban, a képet leginkább felidézôn Szôcs István írt a szabadon lebegô figurákról, melyek már a korábbi grafikáin is feltûntek. Sokszor emlegetik Kopaczcal kapcsolatban a mesei hangulatot is, mások a szürrealizmusra visszavezetô elemeket emelik ki, a mágikusságra, a bûbájosságra, a varázslásra utaló jegyeket. Kopacz Mária a grafikáin vagy festményein különös-fantasztikus hellyé változtatja a szokásos tárgyakat, környezetet, tulajdonképpen saját, mindennapi létünk esendôségeit kifejezô lényeket teremt. Visszatérô motívumai között klasszikus szürrealista elem a madár, a hal, a kosztümös figurák kedvelése. Ez utóbbiak édeskés hangulata távolról Gulácsy- mûveket is felidéz. A most látható festményeken mintha az álom kerekedett volna felül. Mintha a belsô világ realitása erôsebb lenne a külsônél. Mindez könnyednek tûnô biztonsággal, nagy festôiséggel jelenik meg - mondta el dr. Gellér Katalin mûvészettörténész.
Sebestyén Mihály román és magyar nyelven beszélt Kopacz Mária tárlatáról. "Vershelyzetek jönnek elénk, utánunk szólnak a falról, gyöngéden megragadják ruhánk szegélyét, mint gyermekek, akik arra kérnek, hagyd most a felnôtt pózokat, reám figyelj. Álomban elkevert, de fel nem oldott lírát kapunk. Népes magányok, magukra maradt tömegcikkek. Egyedi bábok. Talányok, találatok, télutó Sohafalván.
Képei - hálistennek - nem elmesélhetôk.
A képek összekapcsolhatók. A stációk egymással felcserélhetôk, de sehová másutt nem illenek, csak ebben a füzérben vannak a helyükön."
(A tárlatról részletesebben majd a Múzsában.)
A Maros megyei Magyar Pedagógus Szövetség Ôszi pedagógiai mûhelynapokat szervez október 19-21. között a Bolyai Farkas líceumban.
A háromnapos rendezvény témái: Kitörési pontok a közoktatás általános válságából; A tanulás tanítása az iskolában; Tanulásmódszertan tréning; Bothmer- gimnasztika.
A meghívott elôadók és programvezetôk: dr. Szántó Ildikó, a magyarországi Bothmer-gimnasztika képzés alapító tagja, a pesthidegkúti Waldorf Iskola tanára, Oroszlány Péter, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára, a Taní-tani pedagógiai folyóirat szerkesztôje, tankönyvíró, akinek a nevéhez a tanulásmódszertan tantárgyként való bevezetése fûzôdik.
A gyakorló pedagógusok sokszor találkoznak a tanulási nehézségekkel küszködô gyerekkel, akinek a teljesítôképessége csökken, s a tanulást, az iskolát kudarcként éli meg. A hétvégi rendezvény ebben próbál segítséget nyújtani, tapasztalatcserére, együttgondolkodásra híva meg minden pedagógust, aki azt szeretné, hogy az iskolában a tanár és diák is jól érezze magát.
A háromnapos rendezvény pénteken délután hat órakor kezdôdik a Kitörési pontok a közoktatás általános válságából címû elôadással, majd tart szombaton egész nap, és vasárnap délben zárul.
A részvétellel kapcsolatos bôvebb felvilágosítást a Pedagógusok Székházában (Rózsák tere 61. szám), illetve a 213-104-es telefonszámon nyújtanak.
Tanulmánykötet a Székelyföldrôl
Nagy lépést sikerült tenni a Székelyföld fejlesztésének tudományos megalapozása érdekében azzal, hogy stratégiai partnerség jött létre a Székelyföld 2000 munkacsoport és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) székelyföldi karai közt - jelentette ki Kolumbán Gábor, az EMTE-t mûködtetô Sapientia Alapítvány csíkszeredai fiókjának vezetôje, egyetemi adjunktus az MTI-nek. Kolumbán, aki a Székelyföld 2000 munkacsoport alapítója is, azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy az elmúlt hét második felében tartott II. Székelyföldi Konferencia volt az elsô tudományos tanácskozás, amelynek az idén ôsszel megnyitott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kirendeltsége adott otthont. Remélik, hogy a jövô évi konferenciára sikerül egy olyan tudományos megalapozottsággal készült tanulmánykötetet összeállítani a Székelyföldrôl, amely helyzetképet ad a régióról az ezredfordulón.
Megemlékezés a nagyváradi tüzértiszt- képzésrôl
Jubileumi díszközgyûléssel és a tüzérek védôszentjének, Szent Borbálának nagyváradi szoboravatójával emlékeznek október huszadikán bajtársi körük megalakulásának tizedik s a nagyváradi tüzértiszt-képzés 1941-ben történt újraindításának hatvanadik évfordulójára a Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola egykori növendékei. Errôl a bajtársi kör Pécsett élô elnöke tájékoztatta az MTI-t. Az 1897-ben alapított nagyváradi hadapródiskolában végzett tisztek bajtársi köre szombaton Budapesten, a Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mûszaki Fôiskolai karának épületében tartja jubileumi díszközgyûlését. A kör tagjai másnap Nagyváradon, a Szent László székesegyházban elhelyezik Szent Borbála szobrának másolatát, melynek eredetije egykor a nagyváradi hadapródiskolában állt, és négy éve találták meg a Veszprém megyei Csabrendeken.
23 éve választották pápává II. János Pált
II. János Pál kedden lépett pápaságának 24. esztendejébe. A lengyel Karol Wojtylát 1978. október 16-án választották a katolikus egyház élére, miután elôdje, I. János Pál (Albino Luciani) mindössze néhány hétig töltötte be ezt a tisztséget. II. János Pál mindeddig 8395 napon keresztül látta el Péter utódának szerepét, ezzel a pápák történetében a hetedik helyen áll. A leghosszabb ideig - több mint 31 évig - IX. Pius ült a trónon (1846 és 1878 között), utóda, VIII. Leó 25 évig volt pápa (1878 és 1903 között). II. János Pál hamarosan utoléri VII. Piust, aki 1800 és 1823 között 23 éven és öt hónapon át volt "Krisztus földi helytartója".
Dunai Rektorok Konferenciája
Magyar elnök került egy évre a Dunai Rektorok Konferenciájának (DRC) élére Tóth József professzor, a Pécsi Tudományegyetem rektora személyében - jelentették be a nemzetközi szervezet hétfôn kezdôdött pécsi ülésén. Közép-Európa tizenegy országának huszonhét felsôoktatási intézményét képviselô egyetemi vezetôk pécsi tanácskozásukon megvitatják a DRC két nagy programjának, az egyetemi autonómiának, illetve az Európai Unió normáival összehangolt akkreditáció és minôségbiztosítás kérdéseit is - közölte a találkozó alkalmából tartott sajtótájékoztatón Leopold März leköszönô elnök, a Bécsi Agrártudományi Egyetem rektora. A pécsi ülésen a jelenleg negyvennél több tagot számláló szervezet két új tagintézmény felvételérôl is dönt - jelentette be Tóth József professzor. Felvételét kérte a jugoszláviai Újvidék (Novi Sad) egyeteme, és a Bukarestben mûködô Gheorghe Cristea Egyetem.
300 millió gyermek éhezik
Az ENSZ adatai szerint több mint 300 millió gyermek, többségében kislány, tartósan éhezik a világon - jelentette be a Világélelmezési Program (WFP) a 20. élelmezési világnap kapcsán. A keddi világnapra, amelyet éppen azért jelöltek ki, hogy a világ közvéleményét érzékenyebbé tegye az éhínség problémájára, számos megmozdulást szervezett az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO).
Aszteroidanevek a terrortámadás áldozatainak emlékére
A szeptember 11-i terrortámadás áldozataira emlékezve Együttérzés, Szolidaritás és Nagylelkûség nevet kapta három aszteroida. Az eddig 8990-es, 8991-es és 8992-es számmal jelölt égitestek új nevérôl szóló bizottsági döntést hétfôn Párizsban tette közzé a Nemzetközi Csillagászati Egyesület. A dpa jelentése szerint a párizsi székhelyû egyesület névadó bizottságának elhatározását mindazonáltal az egyes tagoknak még el kell fogadniuk. A szervezet katalógusában jelenleg 29 074 aszteroidát (kisbolygót) tartanak nyilván. Közülük mindössze 8830-nak van neve - ezek legtöbbje görög- római mitológiai eredetû.
Ideiglenes határnyitás Vállaj-Csanálos között
Október 20-án, szombaton, 8 és l8 óra között ideiglenesen megnyitják a magyar-román határon a Vállaj-Csanálos közötti közúti határátkelôhelyet - tájékoztatta az MTI-t Tanyik József ezredes, a területileg illetékes Nyírbátori Határôr Igazgatóság sajtóreferense. Közlése szerint az átkelôt a vállaji Szent Vendel-napi búcsú alkalmából nyitják meg. A határállomáson a magyar és a román állampolgárok érvényes útlevéllel, vagy úgynevezett határátlépési engedéllyel léphetnek át. Az átkelôt a gyalogosan, kerékpárral, motorkerékpárral, illetve személygépkocsival érkezôk vehetik igénybe.
Magyar Filmfesztivál Los Angelesben
A hét végén Los Angelesbôl érkezett beszámolók szerint Tímár Péter Vakvagányok címû filmje volt az egyik legnagyobb közönségsikert aratott alkotás a Beverly Hills-i Music Hall Theaterben zajló Magyar Filmfesztiválon. A Bunyik Béla helybéli filmes üzletember által idén immár negyedik alkalommal megszervezett fesztivál a múlt pénteken kezdôdött, és e hét csütörtökjéig tart. Bemutatják egyebek közt Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég, Sopsits Árpád Torzók, Gothár Péter Paszport, valamint Török Ferenc Moszkva tér címû filmjét is.
Kurnyikova lesz James Bond kedvese
Lapértesülések szerint a legújabb James Bond filmben Anna Kurnyikova alakítja a 007-es ügynök kedvesét. Az orosz teniszezônô a 49 éves skót színész, Pierce Brosnan oldalán szerepel a Bond 20 címû alkotásban. A 20 éves játékos - aki profi pályafutása során még soha nem nyert egyesben WTA-tornát - tavaly a "pályán kívül" 8,5 millió fontot keresett, 17-szer többet, mint a tenisszel.
Az aranylakodalmasokat köszöntötték
Hétfô délután a dicsôszentmártoni mûvelôdési házban - immár hagyományt teremtve - a polgármesteri hivatal 139 párt köszöntött 50 éves házassági évfordulójuk alkalmával. A helyi tanács 32-es számú határozata értelmében, akik június, október hónapokban ünnepelték e fél évszázados eseményt, hûségoklevelet, 500.000 lejt és 30 márka értékben élelmiszerjegyet kapnak. Ez utóbbit Friedhelm Rüb, Dicsô németországi díszpolgára ajánlotta fel, aki a Polcheim városban mûködô Szívtôl szívnek szervezet nevében adta át e juttatást. Friedhelm Rüb az 50. alkalommal jött el Dicsôbe. Legközelebb karácsonykor köszönti majd a város az október és decemberben ünneplô aranylakodalmasokat.
Falutalálkozó Agárdon
Október 20-án 12 órától a Jedd községhez tartozó Marosagárdon felavatják a megújított kultúrotthont. Az ünnepségen református, görög katolikus és ortodox istentiszteletre kerül sor. Nagy Márton polgármester ismerteti a falu történetét, majd a helyi iskolások ünnepi mûsorát láthatják az érdeklôdôk. Este bál lesz. A szervezôk a faluból elszármazottakat is hazavárják.
Miskolciak Gernyeszegen
A gernyeszegi református egyházzal kapcsolatban álló miskolci deszkatemplom gyülekezetének mintegy 70 tagja jön el pénteken a Maros menti községbe. A látogatás alkalmával egy millenniumi emléktáblát avatnak a templomban.
Folytatják az Agenda 21 kivitelezését
A fenntartható városfejlesztést támogató Agenda 21 program keretén belül elkészült a stratégia, amelyet a finanszírozók is áttekintettek. azokat a konkrét terveket elemezték, amelyeket a tavasszal már meg lehet valósítani. Például a zöldövezetek terén, elsôsorban a városon áthaladó ún. "zöld folyosó" kiépítése, a kövesdombon levô 14-es számú óvoda udvarának az elrendezése, illetve a Víkendtelep fásítása szerepel.
Internetre kerül a GAGA Rádió
A marosvásárhelyi GAGA Rádió mûsorát internetes honlapon is olvashatják majd az érdeklôdôk. A kereskedelmi rádiót mûködtetô Alamo Impex 97 Kft. vezetôi aláírtak egy szerzôdést a magyarországi székhelyû, amerikai finanszírozású Magyar Világrádió címû internetes rádióhálózatot mûködtetôkkel. Ennek alapján, amennyiben sikerül teljesíteni a mûszaki feltételeket, a GAGA Rádió az interneten keresztül is hallgatható lesz.
Szászrégenben is sok az adós
A szászrégeni lakótársulások összesen 8 milliárd lejjel tartoznak a közszolgáltatásért. A legtöbb adóssága a Radna 4-es, 5-ös, a Pomilor 11-es, 12-es lakótársulásoknak van. A legjobb fizetô a Mihai Viteazul negyedbeli 1-es lakótársulás. A polgármesteri hivatal kezdeményezte felmérés szerint szászrégenben 6497 tömbházlakás van. Ezek közül 55-öt átalakítottak kereskedelmi helyiségekké. Az említettek közül 1693-at mikrohôközpontok fûtenek, 368-ban gázkonvektorok mûködnek, 1699-et lekapcsoltak a fûtéshálózatról, 3076-ot továbbra is a kazánházak látnak el. Az adatok nem tartalmazzák 3 lakótársulás mintegy 100 lakrész helyzetét, mivel ezek még nem küldték be adataikat a polgármesteri hivatal illetékes osztályára.
Áramszünet
Október 18-án, csütörtökön 8 - 17 óra között a 20 kV-os vezeték karbantartási munkálatai miatt szünetel az áramszolgáltatás az E 60-as országút mentén levô házaknál a Voiajor benzintöltô állomás és a koronkai bejárat között.
Fajbikák szépségversenye
Ma délelôtt 10 árai kezdettel a tófalvi Semtest BVN Rt. fajbikatenyésztô állomáson szaktanácskozást tartanak a tenyészállatok genetikai javításáról. Részt vesznek Fehér, Arad, Brassó, Beszterce-Naszód, Botosani, Kolozs, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Zilah és Suceava megyei szakemberek, mezôgazdasági igazgatóságok képviselôi. Az érdeklôdôk meglátogatják a tófalvi egység spermabankját és megtekinthetik az ott rendezett fajbika szépségversenyt.
A kiskertek ôszi talajelôkészítése
Ez a témája a Biokertész Csoport október 18-i, csütörtöki kerekasztal-beszélgetésének, amelyrôl Vass Lajos kertészmérnök tart elôadást. Az érdeklôdôk megtekinthetik az agroturiz-musról készült videofilmsorozat 3. és 4. részét, amely a vendégfogadásra való felkészülésrôl szól. Az esemény helyszine a Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti székhelye, találkozás a megszokott idôben.
A Bruno Gröning Baráti Kör találkozója
Október 20-án, szombaton délután 6 órakor tart találkozót a Bruno Gröning Baráti Kör, a marosvásárhelyi unitárius egyház lelkészi hivatalának tanácstermében (Bolyai utca 13. szám). Ugyanott 5 órától az ifjúsági kör találkozik és az új tagoknak bevezetô elôadást tartanak.
Szüreti bálok
Az RMDSZ Marosludas kerületi választmánya és a Petrôczy Kata Szidónia Közmûvelôdési Egyesület október 19-én, pénteken este 7 órától kosaras szüreti bált rendez a marosludasi cukorgyár étkezdéjében. Fellép a Hajdina néptáncegyüttes. Ugyanaznap a nyárádszeredai líceum is megtartja hagyományos szüreti bálját, amely délután felvonulással kezdôdik.
Bécsben járt a Tompa Miklós Társulat
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata október 13-án este 7 órától a bécsi Moliere Stúdióban lépett fel nagy sikerrel Ray Coooney: A miniszter félrelép címû vígjátékával. A társulatot az Ausztriai Magyarok Országos Szövetsége hívta meg az osztrák fôvárosba.
Szent Demeter-napi állatkiállítás
Október 26-án a mezôgazdasági igazgatóság és a megyei fajállattenyésztô hivatal Szent Demeter-napi állatkiállítást rendez Dédán, ahol mintegy 60 fajtehenet mutatnak be. Három kategóriában oszt díjakat a szakemberekbôl álló zsûri.
SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (24757)
ELADÓ központi fûtéshez gázkazán 300 m2 légtér melegítésére (3-4 szoba). Irányár: 8 millió lej, alkudható. Tel. 333-303, 87A, Simon lakás. (30078)
ELADÓ szôlô. Tel. 147-762, 21-22 óra között. (30148)
EMDA fogászati gép eladó. Érdeklôdni az 521-443-as telefonszámon, 12-15 óra között. (30154)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, hûtôvitrineket, automata mosógépeket 1 év garanciával, a város területén és a közeli falvakban ingyenes szállítással. Tel. 165-373. (29815)
KFT ELAD homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (0845974)
ELADÓ gázkonvektor. Tel. 213-796. (30210)
ELADÓ rönkszállító platformás RABA karoszált 7 tonnás utánfutóval. Tel. 114-715, 095- 516-866. (30226)
ELADÓ sürgôsen igényesnek beltelek. Tel. 147-457, 146-302, 093-663-995. (30230)
ELADÓ 2 db 50 literes boroskorsó. Tel. 128-798. (30212)
ELADÓ 1870-ben készült József Starn pianínó. Tel. 095-512-142. (30269)
ELADÓ MAN 19332, háromtengelyes utánfutóval, 98 m3-es, (TIR) és 7,5 tonnás Ford Cargo. Tel. 065/446-168, 095-482- 040. (30242)
ELADÓ 8 ár telek az Erdô utcában. Tel. 167-769. (30246)
ELADÓ 14 ár belterület Marosszentgyörgyön. Tel. 259-488, délután. (30252)
FORINTOT vásárolok elônyös áron. Tel. 139- 329, 092-669-946. (30265)
ELADÓ 10.400 m2-es telek Marosszentgyörgyön, a Tófalvi utcában. Tel. 251-654. (30278)
ELADÓ német importból különleges modellû lemezparketta és lambéria. Azonnal szállítható. Tel. 169-628, 094-640-875. (30095)
LAKÁST ajánlok bérbe. Tel. 140-804. (30266)
CSALÁDI ház eladó Nyárádköszvényesen a fôúton. Érdeklôdni a 145-936-os telefonszámon vagy Nyárádremetén a 626. szám alatt, Kovácsnál. (30206)
Magyarországi orvostanhallgató, kényelmes, 2 szobás tömbházlakást bérelne a Kornisán vagy a központban. Tel. 162-396, 16 óra után. (30219)
VÁSÁROLOK sürgôsen 1-2 szobás tömbházlakást. Tel. 250-529. (30100)
ELADÓ 3 szobás magánház a Delavrancea utca 9. szám alatt. Ára: 35 ezer DM. (29971)
ELADÓ 4 szobás, I. osztályú, vízórás, IV. emeleti, pincés, garázsos tömbházlakás a Transilvania Bank környékén. Tel. 095-616-120. (30109)
ELADÓ garzon a Rovinari negyedben, II. emeleten, 42 millió lejért. Tel. 094-909-217. (30192)
ELADÓ 4 szobás tömbházlakás. Tel. 094-785- 555. (30198)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás a Nagyállomás környékén. Tel. 161-041, 094-555- 755, 094-477-477. (30201)
ELADÓ 3 szobás ház Csittszentivánon, a 430. szám alatt, 7 ár telekkel. Tel. 094-119-593, 092-879-230. (30213)
KOMOLY vásárló csendes helyen napos, udvaros magánházat vásárolna. Tel. 090-094-027. (30218)
VESZEK kétszobás tömbházlakást a November 7 környékén. Tel. 259-488, délután. (30252)
KIADOK lakást bérbe. Tel. 146-049. (30266)
FELVESZEK egy lányt kvártélyba. Tel. 161-106. (30282)
ELCSERÉLEK egy Mazda 626-os dízelautót 2 éves mûszaki vizsgával, törzskönyvvel, extrákkal, magyar rendszámmal egy 2 szobás lakással III. emeletig. Kivétel az Ady és Meggyesfalva. Különbözetet fizetek 5.500 DM-ig- Tel. 124-645, 19-20 óra között. (30285)
ELADÓ kertes ház az egyetem környékén. Tel. 093-046-412, 216-008. (30273)
Babinczki Ibolya-Ilonka, Barta Petru-Dénes névre szóló világútlevelemet, Bodó Ibolya-Ilonka névre szóló érettségi diplomámat elveszítettem. Semmisnek nyilvánítom. (30248)
ELTÛNT Márton Annamária névre szóló személyazonossági igazolvány, könyvtári és diákigazolvány. Megtalálója jutalom ellenében értesítsen a 065/213-772-es telefonszámon. (30283)
ELVESZETT egy táska, benne a Fero-Hari Kft. fontos aktái, pecsét, Kovács József névre szóló személyi igazolvány és munkakönyv. Megtalálója pénzjutalomban részesül. Tel. 217- 643. (30284)
FÉRJEZETLEN, értelmiségi 39 éves nô hozzá illô, családcentrikus társat keres. CP 66, OP 1, Marosvásárhely. (30053)
OSZTRÁK üzletember élettársnak temperamentumos lányt keres 30 évesig. Válaszgarancia minden fényképes levélre. Dr. Vecsey, 1121 Budapest, Denevér út 22. szám. Tel. 00-36-20-389-2093, drvecsey@axelero.hu (fu.)
PROFESSZIONÁLIS riasztókat szerelünk garanciával. Tel. 094-528-622. (29674)
TETÔJAVÍTÁST ÉS BÁDOGOS-MUNKÁT vállalunk horganyzott és Lindab lemezbôl. Tel. 168-885, 18- 21 óra között. (30011)
KÖZGAZDASÁGTANBÓL érettségire és felvételire (magyarországi egyetemre is) felkészítek. Tel. 217-679. (29974)
SZÍNES televíziók javítása az ügyfél lakásán. Tel. 141-631. (30208)
HÛTÔK javítása lakásán. Vállalunk garanciát. Tel. 122-869. (30043)
KÜLSÔ redôny készítését és szerelését vállalom mûanyagból. Tel. 216-935, 094-121-714. (29649)
Elhervadt virágunk nyíló idejében, kialudt életed mosolygó fényében. Elváltál tôlünk, mint hulló falevél, amelyet hiába várunk, vissza sose tér. Fájó szívvel emlékezünk 2000. október 17-re, amikor a kegyetlen halál magához szólította imádott kislányunkat, BATA K. KINGUCIT 10 hónapos korában. Emléked fájó szívvel ôrzik szüleid egy életen át. (30202)
Fájó szívvel emlékezünk október 17- re, amikor egy éve a kegyetlen halál elragadta a legdrágább unokát és keresztgyermeket, BATA K. KINGUCIT. Emlékét fájó szívvel ôrzik nagyszülei és keresztszülei, Réka és Sanyi. (30202)
Fájó szívvel emlékezünk október 17- én TOÁSÓ FERENCRE halálának 6. évfordulóján, aki barátjával együtt tragikus hirtelenséggel távozott szerettei körébôl. Emlékét ôrzi édesapja és Irmuska. (29760)
Drága jó édesapám, TOÁSÓ FERENC halálának 6. évfordulója emlékére. Hiába omlott rád a sír nehéz göröngye, emléked itt maradt szívemben örökre. Fiad, Ferike és Tündike. (30264)
Az idô elmúlhat, szállhatnak az évek, míg élünk, velünk lesz fájó, szép emléked. Szomorú és megtört szívvel emlékezünk október 17-én a marosbogáti MÁTÉ ROZÁLIÁRA szül. Fazakas, halálának elsô évfordulóján. Emlékét mindig szívünkben ôrizzük. Szerettei. (29686)
Fájó szívvel emlékezünk drága jó édesanyámra, SIMON JOLÁNRA szül. Kacsó és nagymamámra, KACSÓ ILONÁRA szül. Csinádi haláluk 6. évfordulóján. Nyugodjanak örök békében. Joli és Bibici. (0845597)
Nem szûnô mély lelki fájdalommal és a búcsú nélküli elválás fájó emlékével, könnyes szemmel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, október 17- én, a körtvélyfájai ifj. BIRÓ ISTVÁNRA, aki már két éve tragikus hirtelenséggel, búcsú nélkül távozott szerettei körébôl. Emlékedet örökre megôrizzük. Bánatos szívû szüleid és testvéreid, Ani és Árpi. Nyugodjál békében. (30244)
Október 17-én van a néhai szentháromsági SOÓS M. ANDRÁS halálának 9. évfordulója. Emléke legyen áldott és nyugalma csendes. Szerettei. (30240)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa és rokon, id. FEKETE FERENCZ szeretô szíve 70. évében örökre megpihent. Drága halottunkat október 17-én 14 órakor helyezzük örök nyugalomra a szászrégeni református temetô cintermébôl. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos felesége. (30228)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a göcsi születésû MÁTHÉFI KÁROLY hosszas betegség után, életének 65. évében elhunyt. Temetése 2001. október 17-én 15 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetô cintermébôl. Hozzátartozói. (30290)
Fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama, anyós, nagynéni, rokon és jó szomszéd özv. SÁNTA VILMA szül. Pipei életének 88. évében, 2001. október 16-án csendesen megpihent. Temetése október 18-án lesz a magyarzsákodi családi háztól, 14 órai kezdettel az unitárius temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (30314)
Fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett nôvérünk BUZÁN MARGIT 83 éves korában, rövid szenvedés után csendesen megpihent. Temetése okt. 17-én 14 órakor lesz a román kôtemplom temetôben. A gyászoló család. (30313)
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága halottunk, PÉTERFI BÉLA temetésén részt vettek. Külön köszönjük a Magos családnak az önzetlen segítséget. Gyászoló szerettei. (0845600)
Köszönjük a Maros Vizek vezetôségének, kolléganôknek, kollégáknak, barátoknak, szomszédoknak, hogy megható szeretettel mellettünk voltak és segítettek ezekben a nehéz napokban. Köszönjük, hogy fájó szívvel és szeretettel elkísérték HUNYADI SÁNDORT az utolsó útjára és hogy mindnyájan ôszinte szívvel vették körül gyászol&oa