Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

- Azt kértem a polgármesteri hivatal köztisztviselôitôl, hogy tartsák tiszteletben a rájuk vonatkozó törvényt, és példamutatóan viselkedjenek - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Marosvásárhely polgármester, hozzátéve, hogy már 6 hónapja "követnek egy jelenséget" és bizonyos személyekre büntetés vár. Már elment a hivataltól az a két személy, akik betegszabadságon lévén a nyáron a tengerparton üdültek és Dorin Florea újabb 3 személy esetét ismertette, akik kihágást követtek el és akiket emiatt menesztenek jelenlegi állásukból. - Olyan helyre kapnak áthelyezést, ahol nem kerülnek közvetlenül kapcsolatba a lakossággal és ahol elgondolkodhatnak tettük fölött. Egészen pontosan a temetôhöz vagy az állatkertbe - mondta a polgármester. Elmondása szerint egyiknek az a "vétke", hogy 4,1 millió lejért vásárolt székeket a hivatal víkendtelepi vendégházába, egy másik felügyelô engedély hiányában építkezett, egy harmadik alkalmazott üzemanyagot lopott.

A szóban forgó személyek, mint Korpádi György személyzeti igazgatótól megtudtuk, Moldovan Ioan, jelenleg referens a Víkendtelepen, Mózes Sándor felügyelô és Vajda András, Fodor Imre
gépkocsivezetôje. Utóbbi fiktív menetleveleket készített - pontosított Korpádi György.

Kérdésünkre az érintettek közül Moldovan Ioan (a Víkendtelep volt adminisztrátora) elmondta, mivel meglepetésként érte a hír, annál is inkább, mivel nem ô határozott a vendégház bebútorozása ügyében. Hozzátette, hogy a bútorzat vásárlását egy, a polgármesteri hivatal alkalmazottaiból álló 7 tagú bizottság döntötte el kb. egy hónappal ezelôtt, ô pedig bútorszakértôként véleményezte a vásárt. - A vendégházat be kellett bútorozni, 9 szobát és a folyosókat, öltözôket. Összesen mintegy 300 millió lejbe került a berendezés, de egy darab sem haladta meg a 8 millió lejt. Minden egyes árajánlat-kérést a polgármesteri hivatalból küldtek el a cégeknek, és nem a Víkendteleprôl. Valaki úgy találta, túl sokba kerülnek a székek. Remélem, a polgármesterrel sikerül tisztázni a dolgokat, de ha mégsem, nem fogadom el az áthelyezést, óvást nyújtok be ellene - jelentette ki Moldovan Ioan.

Vajda András gépkocsivezetô, aki jelenleg pihenôszabadságát tölti, csak annyit mondott, hogy "rájátszottak", és hogy "bárkit ki lehet lôni". A történtek után valószínûleg végleg elmegy a hivataltól, nyilatkozta Vajda András.

Fodor Imre alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy 5 éve dolgozik Vajda Andrással, aki ez idô alatt becsületesen végezte munkáját. Az alpolgármester kijelentette: "Igaz, hogy a reális utak mellett 4 fiktív, bukaresti utat is beírt a menetlevélbe, de azt követôen, hogy én aláírtam a menetlevelet". Fodor Imre hozzátette, hogy mindez a nyár elején történt, és csak most szerzett tudomást róla. Számára is érthetetlen és minôsíthetetlen gépkocsivezetôjének magatartása, és kétségkívül elítélendô.

Kovács Angela városi fôépítésztôl megtudtuk, hogy Mózes Sándornak volt ugyan építkezési engedélye, de nem tartotta tiszteletben azt. Egyelôre felszólítást kapott és megbírságolták, amit pedig illegálisan épített, le kell bontania. Mózes Sándor lapunknak elmondta, hogy színjátéknak tartja a történteket. Elismerte, hogy hibázott, de ez a tévedés nem akkora, hogy ilyen büntetést vonjon maga után. - Az építkezés ellen tiltakozó szomszédok nyomásának engedett a polgármester, és 6 év munka után rosszulesik ez az eljárás.

Korpádi György igazgató szerint a szóban forgó személyeket valószínûleg november 1- tôl helyezik át. Nemcsak e három alkalmazott helyzete bizonytalan. Dorin Florea szerint mások is követtek el kihágásokat, ezeknek az ügyeknek a vizsgálata folyamatban van.

Aktuális

Mint várható volt, a késô ôsz beálltával ismét elkezdôdött az ördögi játék: a lakosság nem fizet a hôszolgáltatónak, a hôszolgáltató képtelen adósságait törleszteni a Distrigaznak, utóbbi megvonja a hôközpontoktól a gázszolgáltatást, a lakosság pedig marad meleg víz és a késôbbiekben fûtés nélkül. Megszoktuk, hogy semmibe vesznek.

A helyi gázszolgáltató már a múlt héten figyelmeztetett: a hatalmas kintlevôségek arra kényszerítik, hogy elzárja a gázcsapokat a nagy adósságot felhalmozott lakótársulásoknál. Az elsô határidô október 10. volt, ezt kitolták 15- ére, végül a tegnap eldöntötték: újabb haladékot kap az a 6 hôközponthoz tartozó lakótársulás, amelynek adósságai külön-külön az 1 milliárd lej körül mozognak.

Az Energomur összadóssága csillagászati nagyságrendû, 57 milliárd lej, a lakosság része ebbôl 24 milliárd. (Lassan már a sok milliárd hallatán meg sem rebben a szemünk.) Az újabb haladék szerda délelôtt 10 óráig tart, a Distrigaz Maros megyei kirendeltségének igazgatója szerint csak abban az esetben gondolják meg magukat, ha a tartozásból az Energomur legalább 10-15 milliárdot egyenlít, amire ôszintén szólva nemigen van remény. Ha a nyári hónapok alatt nem sikerült csökkenteni a tartozásokat, kétséges, hogy két nap alatt ekkora összeg bejön a lakosságtól. Ha pedig nem, akkor búcsút mondhat a meleg víznek.

A problémás lakótársulások nagyjából ugyanazok, amelyek az elmúlt években sem remekeltek a fizetéssel. A meggyesfalvi, Egyesülés negyedbeli, Tudor lakótelepekbeliek. Ebbôl ítélve csak egy következtetésre lehet jutni: ezeknek az embereknek - eltekintve a néhány, hanyagság miatt nem fizetô családtól - valóban nincsen mibôl kifizetniük a közköltséget. Legtöbben örülnek, ha az élelemre, ruházatra, gyerekeik szükségleteire futja. És ami még szomorúbb: ezután sem lesz jobb a helyzet. Sôt, súlyosbodik, hiszen szeptembertôl a lakosság számára is szinte duplájára nôtt a földgáz ára. Nôtt a vízdíj is. Amitôl ugye a számlák is megugranak. Azoknak is lehetetlen lesz kijönni a 800.000 lejes nyugdíjból, esetleg a szûkös családi kasszából, akik eddig jó beosztással éltek. Az állami szubvenciók egyelôre sehol sincsenek. Mire számíthatunk tehát: maradunk a szolgáltatások nélkül.

Ez a ceremónia lassan már évek óta így megy, és olyannyira kezdjük megszokni, hogy szinte az élet velejárójává válik. Kormányok mennek, kormányok jönnek, a miniszterelnök dörgedelmeit hetente hallhatjuk, a közmûvek felhívásokat intéznek a lakossághoz, de igazából senki nem igyekszik megoldást találni a fûtésproblémára. Túl kemény dió, és megfelelô gazdasági növekedés hiányában a legtöbb család a túlélésért küszködik. Lassan már csak azért dolgoznak, hogy számláikat kiegyenlítsék. Meddig lesz ez még így?

Ion Iliescu államfô szerint nem bölcs gondolat, hogy a cigányok számára elkülönített negyedeket hozzanak létre a városokban. A kormány kisebbségekért felelôs minisztere ugyanakkor nagyra értékelte az egyik moldvai megyében indult kezdeményezést.

Az államfô a hét végén adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy a cigányok elkülönítése nem oldja meg a roma kisebbség problémáit. "Nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági és társadalmi gondokra, de ennek útja a roma közösséggel való együttmûködés, nem pedig az elszigetelés" - mondta.

A vita azt követôen kezdôdött a kérdésrôl Romániában, hogy az egyik moldvai megye székhelyén a kormánypárti polgármester javaslatára a város határán kívül, egy elhagyott baromfitelep üresen álló épületeiben kezdtek lakásokat kialakítani a cigányok számára.

A tervek szerint az egy-két szobás, 40 négyzetméter alapterületû, minden komfortot nélkülözô lakásokba 8-10 fôs cigánycsaládokat költöztetnek. A családok egy-egy tagjának a lakbér fejében közhasznú munkát kell majd végeznie.

A külvilágtól magas kerítéssel elzárt telepet a csendôrség fogja folyamatosan ôrizni.

Vasile Dincu tájékoztatási miniszter, aki a kormány kisebbségekért felelôs tagja, a kezdeményezés kapcsán kitört sajtóbotrány miatt a hét végén a helyszínre utazott. A látottakkal nagyon elégedett miniszter úgy nyilatkozott, hogy Piatra Neamt polgármesterének kezdeményezése elismerést érdemel.

A polgármester azzal indokolta elképzelését, hogy a városban lakó 4 ezer cigány jelentôs része képtelen beilleszkedni a közösségbe, annak semmilyen hasznot nem hoz.

A cigánykérdés moldvai rendezése kedvezô visszhangra talált Románia más részén is: Nagybánya és Déva városi vezetése már bejelentette, hogy követni akarják Piatra Neamt pél- dáját.

A Honvédelmi Minisztérium a leghatározottabban cáfolja, hogy Szabó János honvédelmi miniszter október 10-11-ei lettországi látogatásán Románia NATO-tagsága ellen foglalt volna állást - tudatta a Honvédelmi Minisztérium sajtó- és tájékoztatási fôosztálya hétfôn közleményben az MTI-vel.

- A Ziua címû román napilap állításával ellentétben a miniszter egyáltalán nem beszélt arról, hogy a felvételre jelentkezôk közül mely országok "érdemelték ki" a NATO-hoz való csatlakozást - hangsúlyozza a tájékoztató.

A Honvédelmi Minisztérium szerint a román lap szombati számában megjelent írás - amelyrôl az MTI is beszámolt - minden valóságalapot nélkülöz, az abban levont következtetések önkényesek és félrevezetôek.

A szaktárca közleménye hangsúlyozza: Szabó János minden nyilatkozatában a kormány álláspontjával összhangban arról szólt, hogy Magyarország segíti a NATO-ba igyekvô államok csatlakozásra való felkészülését, beleértve például saját tapasztalatainak konzultációk útján való átadását.

- A honvédelmi miniszter megerôsítette azt is, hogy Magyarország támogatja mindazon államok meghívását az Észak-atlanti Szövetségbe, amelyek eleget tettek a NATO által egyébként teljesen egyértelmûen megfogalmazott csatlakozási feltételeknek - rögzíti a tájékoztató.

A romániai lap értékelése szerint a magyar kormány gyakorlatilag úgy véli: jelenleg Románia és Bulgária nem érdemli meg, hogy a jövô évben tartott prágai NATO-csúcson felkérjék a csatlakozásra. A cikk alapján ez az incidens csak olaj a tûzre, akkor, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik, mekkora feszültségek vannak Románia és Magyarország kapcsolataiban.

Második hetébe lépett hétfôn az Afganisztán elleni légihadjárat, amellyel Oszama bin Laden kiadatását és a tálib rendszer bukását akarja kikényszeríteni az Egyesült Államok, miközben olyan hírek keltek lábra, hogy a legfôbb vallási vezetôvel, Omar mollával szembekerült tálib külügyminiszter elhagyta az országot.

Az iszlámábádi tálib nagykövetség konzulja ellenséges propagandának nevezte a tálib vezetés megosztottságáról szóló beszámolókat, és cáfolta az Egyesült Arab Emírségek hírügynökségének korábbi jelentését, amely szerint Vakil Ahmad Muttavakil külügyminiszter Pakisztánba utazott volna. A katari központú al-Dzsazíra televízió hétfôn tudni vélte, hogy a tálib külügyminiszter váratlanul az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott, holott az ország nemrégiben megszakította kapcsolatait a tálib rezsimmel. A hírt hivatalos emirátusi források cáfolták.

Az amerikai légierô gépei hétfôre virradóra ismét bombázták Kabult, majd a légicsapásokat kiterjesztették a dél- afganisztáni Kandahárra, illetve Bagramra, amelynek közelében a tálib rendszer ellen harcoló Északi Szövetség csapatainak arcvonala húzódik. A kabuli repülôtérre három rakéta, feltehetôen manôverezô robotrepülôgép csapódott be reggel. Amerikai légitámadás érte éjszaka az Afganisztán északi részén fekvô Bádgesz tartomány fôvárosát, Kalainovot is. Egy tálib forrás szerint 12 ember meghalt, 32 megsebesült. Három hatalmas robbanás rázta meg hétfô reggel az Afganisztán keleti részén fekvô Dzsalálábádot is. Feltételezések szerint a várostól délre és nyugatra magasló hegyekben számos kiképzô központot tart fenn a szeptember
11-i Amerika-ellenes terrorcselekmények megszervezésével gyanúsított Oszama bin Laden al- Kaida nevû terrorhálózata.

Rudolph Giuliani New York-i polgármester vasárnap bejelentette: további három személy szervezetében mutatták ki a lépfene-kórokozó spórák jelenlétét. A három személy közül az egyik az a rendôrtiszt, aki az NBC tévéhez küldött, fertôzött levelet a szerkesztôségben átvette, a másik kettô pedig olyan laboratóriumi technikus, aki a levelet szintén kézbe vette.

Indonéziában hétfôn folytatódtak az Egyesült Államok elleni tüntetések. A jakartai parlament elôtt a rendôrség könnyfakasztó gránátokat és vízágyúkat vetett be a mintegy 700 fôs tömeg szétoszlatására. Szemtanúk szerint több tiltakozó megsebesült, néhányan súlyosan. A muzulmán tüntetôk azt követelték, hogy a parlament rendkívüli ülésen ítélje el az
Afganisztán elleni amerikai légicsapásokat.

Pakisztán nagyvárosaiban hétfôn sok üzlet nem nyitott ki a militáns muzulmán vezetôk országos munkabeszüntetésre buzdító felhívását követve. Haidárábádban a rendôrség levegôbe leadott lövésekkel, Karacsiban könnyfakasztó gránátokkal oszlatta szét a Colin Powell amerikai külügyminiszter tervezett iszlámábádi látogatása ellen tiltakozó csoportokat.

(MTI-Panoráma) Iljics Ramirez Sanchez, alias Carlos, a hírhedt venezuelai terrorista, aki több gyilkos merényletet követett el Franciaországban és jelenleg büntetését tölti egy párizsi fegyházban, feleségül veszi francia ügyvédnôjét - jelentette az El Universal címû caracasi lap.

Carlost egy francia bíróság 1997-ben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, mert 1975-ben Párizsban hármas gyilkosságot követett el. A terroristát a La Santé börtönben ôrzik. Jelenleg is folyik ellen vizsgálat, további három merénylet ügyében.

A caracasi lap által feltett kérdésre válaszolva Isabelle Coutant-Peyre ügyvédnô megerôsítette, hogy a közeljövôben sor kerül a házasságkötésre. "Carlos csodálatos és kivételes ember. Egész életét egy olyan politikai eszmének szentelte, amelyben magam is hiszek. Szeretjük egymást és a közelmúltban elhatároztuk, hogy összekötjük életünket. Azt akarjuk, hogy mindenki megtudja ezt" - mondta Isabelle. Hozzátette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, meg akarnak esküdni, ám elôbb mindkettôjüknek fel kell bontania jelenlegi házasságát, ami több hónapot vesz majd igénybe.

A terrorista leendô neje elítélte azokat a "törvénytelen" módszereket, amelyek segítségével Carlost letartóztatták, és a terrorista szabadon bocsátását követelte. Bírálta fogvatartásának körülményeit is.

A francia titkosszolgálat 1994-ben Szudánban fogta el a terroristát - emlékeztetett az AFP jelentése.

Carlos egyébként Magyarországon sem ismeretlen, illetve nem ismeretlen neki Magyarország. Emlékezetes, hogy Carlos a nyolcvanas évek elején titokban - de az akkori hatalom tudtával - Magyarországon húzta meg magát.

Tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere határozottan kijelentette: a Tudor lakótelepi, Armoniei utcai terület a piacigazgatóságé, és oda kisebbfajta piacot fognak kialakítani. A polgármester a Ziua címû napilapban megjelent rövid hír kapcsán tartotta szükségesnek pontosítani. A szóban forgó napilapban megjelent hírben utalnak arra, hogy a hivatal titokban egy bevásárlóközpont tervét készíti elô és hogy a bevételek nem a helyi költségvetésbe jutnak majd, hanem Core Cornel jelenlegi piacigazgató testvérének magáncégén keresztül bonyolítják az ügyet. Ezenkívül az armoniei utcai lakótársulás is reklamált a piac terve ellen, mondván, hogy ezáltal kevesebb hely marad a garázsok számára.

A polgármester cáfolta, hogy bevásárlóközpontot terveznének az Armoniei utcába, mondván, hogy mindössze kisebb piac létrehozásáról van szó, legtöbb 10 asztallal, ahol majd kenyeret, sajtféléket, hústerméket, virágokat, újságokat árusítanak.

- Az ötlet tôlem származik. Azért szükséges kialakítani a piacot, mert túl nagy a távolság a Gyémánt és a Dacia napipiacok között. A lakótársulás vezetôje pedig félreértette a hivatal szándékát, és különben is a garázsokhoz a területet a polgármesteri hivatal ajánlotta. Most csak az történik, hogy 5 garázsnyi területtel kisebb lesz az összfelület - hangoztatta a polgármester.

Kérdésünkre Marius Pascan, a hivatal szóvivôje elmondta, hogy semmi nem történik titokban, az pedig, hogy Core igazgató testvérének köze lenne a tervhez, pusztán kitaláció. - Core Cornel piacigazgatói minôségében szándékozik a tervet megvalósítani. Közterületrôl van szó, tehát a bevételek mindenképpen a helyi költségvetésbe jutnak - jelentette ki Pascan, aki azonban nem tudta megmondani, mekkora beruházást igényel a terv és mikorra lesz kész.

Ôszi vásár a hétvégén

A városközpontban illetve a várban ôszi, kiállítással egybekötött vásárt szervez a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a hétvégén, ahol gyümölcsöt, zöldséget, mustot, bort lehet majd vásárolni. Dorin Florea elmondta, hogy egyes tanácsosok, sôt az egyház tiltakozása ellenére megszervezik a vásárt, mert az eddigi rendezvények igazolták, hogy van igény ezekre. A helyszín kiválasztásakor nem volt más lehetôség, mint a vár, hiszen a városi park elkészítése még messze van. A rendezvényre a hazai vállalkozók mellett meghívták a testvérvárosokból is az érdekelt cégeket, visszajelzést Zalaegerszegrôl és Kecskemétrôl kaptak. A polgármester a tiltakozásokat rosszindulatnak, irigységnek minôsítette.

Emlékszünk még a nagy felhajtással megkötött román-magyar alapszerzôdésre, melynek nyomán mindkét kormány jó pontot szerzett Nyugaton, bizonyítván a világnak, hogy hajlandók jó szomszédként egymás mellett élni, kapcsolataikat kiszélesíteni. Ez mindenképpen jó jel volt a jövôre nézve, a baj csak az, hogy ezzel le is zárható a szerzôdés pozitív hozadékainak listája. Más kérdés az, hogy a különbözô politikai erôk és a sajtó egy része erkölcsi tôkét kovácsolt belôle, ki- ki saját szája ízének és érdekének megfelelôen.

Nekünk sok lelkesedésre nem volt okunk, hisz azt éreztük: ismét a fejünk fölött döntöttek olyasmirôl, ami a mi dolgunk is. Érdekvédelmi szervezetünket kész tények elé állították, nem volt más választás, jó képet kellett vágni a dologhoz. Érdekes, ekkor sem a román hivatalosságok, sem bizonyos magyarországi politikusok nem tették szóvá az érdekeltekkel való elôzetes egyeztetés szükségességét. Tessék elképzelni, mi lett volna, ha a hazai magyar sajtó vagy az RMDSZ, vagy bárki azt mondja: ilyen alapszerzôdés nekünk nem kell, mi másként képzeltük el az egészet! Micsoda fejcsóválás, felháborodás lett volna határon innen, határon túl, és még azon is túl: íme, az erdélyi magyarok ismét renitenskednek, szeparatisták, semmi sem elég nekik, pedig a román és magyar kormány vállvetve harcolnak azért, hogy az ô (hátralevô) napjaikat (éjszakáikat) bearanyozzák. Nem lettünk ünneprontók, lett így alapszerzôdés, sok jószándékkal és kevés konkrét elôírással. Így adódott, hogy sem a magyar egyetem körüli vitában, sem egyéb, az oktatást és a kultúrát érintô kérdésben nemigen esett szó róla.

Szólt róla viszont Kovács László, a magyar szocialisták elnöke, akinek eredeti gondolata szerint ennek az alapszerzôdésnek köszönhetôen lett az RMDSZ "kormányzati tényezô" Romániában. A nyolcszázötvenezer szavazat ugye nem számít? Finoman szólva, sajátos értelmezése a kérdésnek. Az a mód is sajátos, ahogy a román szocialisták - a pontosság kedvéért szociáldemokraták - értelmezik, mely szerint a státustörvény ellenkezik a román-magyar alapszerzôdés szellemével. Jó, hogy van egy ilyen szerzôdés, akkor vesszük elô, amikor akarjuk. Errôl az jut eszembe: a Horn-kormánytól egy alapszerzôdést, az Orbán-kormánytól egy egyetemet kaptunk. Hogy melyikkel járunk jobban, döntse el ki-ki magának. Figyelmen kívül azért nem szabad hagyni, különösen akkor, amikor nagy reverenciával fogadjuk egyik vagy másik anyaországi politikust.

A címben felvetett kérdésre pedig a válasz egyszerû: egy alapszerzôdés arra is jó, hogy agyonüssük vele a státustörvényt!

Mindnyájunkat megdöbbentett a szörnyû vérvád: Külföldrôl becsempészett, rosszhiszemûen hamisított történelemkönyvekkel fertôzik a romániai iskolákban tanuló ártatlan magyar diáklelkeket! Nem tudom, mennyire lehet ennek jogi következménye, de nehogy a gyengébb idegzetû tanáraink ijedtükben ismét begubózzanak, szeretném felhívni a figyelmet egy minden szempontból támadhatatlan, mégis kiváló könyvre. 1930 körül (a pontos dátum az akkori szokás szerint, sajnos, hiányzik) dr. Görög Ferenc erdélyi történelemtanár az akkori Romániában élô magyar diákok számára megírta "A magyar nemzet történetét". A könyvet akkor a román cenzúra hivatalos "Cenzurat" pecséttel hagyta jóvá. Az 1930-as román cenzúrát semmiképpen nem lehet a román nemzeti érdekek árulójának tekinteni. A könyvhöz semmiféle külföldi hatóságnak semmi köze nem volt, azzal nem is vádolták. Mi, hetven éven felüli fiatalok mind azon nôttünk fel. Dr. Görög Ferenc vérbeli pedagógus volt. Tudta, hogyan kell a lehetô legrövidebben, mégis könnyedén, élvezetesen írni meg mindazt, amit egy átlagos erdélyi magyar értelmiséginek tudnia kell nemzete történelmébôl. Nem ideologizál, nem ítélkezik, nem támad, nem magyaráz bele: megírja az eseményeket, azok hátterét és következményeit a sokat szidott, de jól bevált egyszerû "pozitivista" módon, 412 oldalon, jól áttekinthetô anyagbeosztással, a lapok oldalán szemléletes részletcímekkel. Kezdi a csodaszarvas mondájával, végzi Trianonnal és azzal a támadhatatlan szép mondattal, hogy a Világháború sok nyomorúságát "békés egyetértéssel lehet majd helyre hozni, ami minden ország minden polgárának legnagyobb és legszentebb kötelessége!" Befejezi a magyar uralkodók és erdélyi fejedelmek uralkodási dátumaival. Ez a könyv ma faximile kiadásban korlátlan mennyiségben, jutányos áron megkapható. Egész generációm nevében nagyon ajánlom minden pedagógusnak, minden érdeklôdô diáknak, általában mindenkinek, aki szeretné objektív, becsületes módon megismerni történelmünket. Kérem a sajtót, ne tekintse reklámnak, csak közhasznú tájékoztatásnak, ha minden anyagi érdek nélkül megírom, hogy a könyv terjesztôje, Baki Sándor, elérhetô a 094-475-234-es számú maroktelefonon.

1538-ban I. Ferenc államnyelvvé tette országában a franciát, s ezt a folyamatot évszázadokon keresztül megállítani nem lehetett. Tiltott nyelvvé lett a breton, baszk, német, olasz és flamand nyelv Franciaország területén, s ezt szentesítette az 1789-es forradalom is. Amikor demokráciáról beszélünk, furcsán hangzik, de a modern polgári állam volt az, amely az emberek közti egyenlôtlenséggel együtt felszámolta a régiókban élô, ôshonos népcsoportok kollektív érdekvédelmének minden lehetôségét is. Ugyanez történt a demokrácia másik bástyájában, Angliában, amikor 1536-ban, a Walesszel való egyesítéskor törvény tiltotta meg a walesi nyelv használatát. I. Jakab pedig 1616-ban Skóciában külön törvénnyel büntette a gael nyelven való beszédet.

Magyarországon mindvégig érvényesült - hullámvölgyek és hullámhegyek közepette is - Szent István intelme, miszerint az idegen népeket, az úgymond vendégeket nyelvükkel, szokásaikkal együtt kell befogadni, "mert az egynyelvû és egyszokású ország gyenge és esendô".

Nem célom ez alkalommal részletesebben tárgyalni a magyarországi népcsoportok területi autonómiájának különbözô formáit. Tudott dolog, hogy rendelkeztek ezzel vajdáik és kenézeik vezetése alatt már a feudalizmus keretei között szerbek, rutének, románok egyaránt. Volt horvát bánság, voltak jász-kun kerületek, székely székek, volt tara oasului, tara bîrsei, tara hategului, tara motilor, tara fagarasului stb., nem beszélve az autonóm szász területekrôl.

A nemzetiségek identitását védelmezô magyar törvények túlnyomó többsége mindenkor példamutató volt és olykor egyedülálló Európában. az 1791. évi 27. tc. szerint a görögkeleti románok és szlávok önmaguk - tehát autonóm módon - intézhették egyházi és oktatási ügyeiket. Így aztán a 19. századtól kezdve a papi személyek, élve az egyházi keretek között biztosított törvényes védelemmel, zavartalanul munkálkodhattak híveik nemzeti identitásának, nyelvének és kultúrájának megôrzéséért minden egyes régióban. S hogy ezt milyen eredményesen végezték, eklatáns példa rá, hogy a történelmi Magyarország nemzetiségi lakosságának mintegy 80 százaléka nem ismerte és nem beszélte a magyar nyelvet, az állam nyelvét, és ezért senkit sem ért vagy érhetett bántódás, hátrányos megkülönböztetés, megaláztatás és üldöztetés.

Az 1867-es kiegyezés után Európában csupán Magyarországon létezett az alkotmány mellett külön nemzetiségi törvény is, amelyet minden pozitívuma mellett jogosan bíráltak a nemzetiségi politikusok a parlament mindkét házában, amiért nem rendelkezett nemzetiségi régiók kialakításáról. És ez olyan mulasztás volt, melynek súlyos következményeit az utódoknak kellett és kell Trianon után elviselni.

Az 1868-as XLIV tc. - a nemzetiségi törvény - biztosította a magyar államnyelv mellett a lehetôséget arra, hogy ahol a helyi önkormányzat képviselôtestületének egyötöde kívánta, hogy a jegyzôkönyvet a kisebbség nyelvén vezessék, s hogy ezt a nyelvet használják a hivatali ügyintézésben a kormánnyal való kapcsolatukban, valamint a bíróságokon is. A népiskolai törvény - XXXVIII tc. - pedig kimondta, hogy "minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást"., Trianont követôen az erdélyi magyarság immár nyolcvan esztendeje várja a sokszor emlegetett, de soha meg nem született nemzetiségi törvényt. Az utóbbi tíz esztendôben, a forradalmi változások után ez a várakozás felerôsödött, de mindhiába. Mert a román politikai osztály részérôl nincs hozzá akarat, a kisebbség pedig meghunyászkodóan szervilis.

Romániában az elsô - de a gyakorlatban soha nem alkalmazott - kisebbségi statútum 1938-ban jelent meg. A korabeli szakirodalom szerint ez a statútum nem képezett alaptörvényt és egyetlen intézkedését sem alkalmazták soha, mivel kizárólag a külvilág megtévesztésére szánták. Mindez akkor történt, amikor a hitleri Németország Csehszlovákia szétesését készítette elô, és Románia attól tartott, hogy ez vele is megtörténhet. Ezt elkerülendô, Anglia és Franciaország elôtt azt akarta bebizonyítani, hogy képes békés, törvényes úton megoldani a kisebbségek helyzetét. De csupán annyi történt, hogy a kérdést a sajtó megszellôztette, majd teljesen elhallgatta.

A következô lépés 1944. november 14-én történt, amikor a hivatalos lapban megjelent az 575. számú törvényerejû rendelet a Kisebbségügyi Minisztérium felállításáról, amit az kényszerített ki, hogy néhány nappal azelôtt, november 12-én Vinogradov tábornok a romániai Szövetséges Ellenôrzô Bizottság nevében kiutasította Észak-Erdélybôl a garázdálkodó román közigazgatást. A megrettent kormány akkor megbízta Gheorghe Vladescu-Racoasa szociológust, hogy dolgozzon ki azonnal egy nemzetiségi statútumtervezetet. Az 1945. február 7-én megjelent törvény "szûkmarkú" volt minden tekintetben a magyar kisebbséggel, ezért a magyar politikusok azt elfogadhatatlannak tartották. Ettôl függetlenül a statútum végrehajtására sohasem került sor. A magyar nyelvû sajtó egyre sürgette egy újabb kisebbségi törvény kidolgozását. Ezt fôleg az tette szükségessé, hogy a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) úgynevezett százas intézôbizottságának 1945. november 15-18. között Marosvásárhelyen megtartott ülésén a magyar barátságot megjátszó Petru Groza és a renegát Luka László meggyôzô munkája eredményeként, az erdélyi magyarság nevében kijelentették, hogy az erdélyi magyarság nem érdekelt semmilyen határváltoztatásban. Erre tömegesen fordítottak hátat az MNSZ-nek, ami arra kényszerítette, hogy új kisebbségi törvénytervezetet készítsen. Feladatot erre Kurkó Gyárfás kapott. A kezdeményezést a Groza-kormány is szívesen fogadta, mivel küszöbön állott a párizsi békeszerzôdés aláírása, ahol jó pontnak számított volna egy ilyen törvénnyel való jelentkezés. Kurkó Gyárfás 1946. április végén magához hívatta Demeter János egyetemi tanárt, az MNSZ egyik alelnökét, és felkérte, hogy másnap estig (?!) készítse el a nemzetiségi törvénytervezetet. Ez a tervezet aztán olyan is lett, és a tagságtól rengeteg jogos bírálatot kapott. Az MNSZ kongresszusa 1946. június végén Székelyudvarhelyen mégis megszavazta, mint késôbb a második változatot is, mely az elsônél is kevesebb jogot biztosított a magyar kisebbségnek. Kimondottan dilettáns, elhamarkodott és megalkuvó volt. De így is csak taktikai lépést jelentett Bukarest részérôl minden ezzel kapcsolatos "támogatás". Alig néhány hét múlva kijelentették, hogy már nincs szükség semmiféle ilyen tervezetre. Sôt, megtorlás következett. Demeter Jánost már 1946. augusztus közepén lemondatták kolozsvári alpolgármesteri tisztségébôl, 1947 elején pedig kizárták a kommunista pártból is. De megbüntették Kurkó Gyárfást is. Az 1947. novemberi temesvári MNSZ-kongresszuson leváltották a szövetség élérôl. Két évvel késôbb pedig Demeter Jánossal együtt Kurkó Gyárfást is letartóztatták a nemzetiségi törvénytervezet elkészítésében játszott szerepükért. A párizsi békeszerzôdés (a történelem tükrében a franciáktól és az angoloktól mit várhattunk volna?) Bukarest számára mindent megoldott kisebbségi törvény, MNSZ, Kurkó és Demeter nélkül is.

Napjainkban, amikor egyre égetôbb lett a NATO-ba és az Európai Unióba való belépés, a nemzetiségi törvény megszületése újra napirendre került. Ez alkalommal az RMDSZ kapott feladatot. Reménykedjünk.

Magyar Világ kiállítás

Szeptember 17. és 23. között zajlott a Magyar Világ kiállítás ez évi kiadása, amelyen a Maros régióból 16 cég volt jelen. A kiállításról Csata Ernô, a Pacplast kft. vezetôje számolt be lapunknak:

- A magyar Világ kiállítás elsôdleges célja megítélésem szerint az kell legyen és maradjon, hogy felmutassa a magyar adófizetônek mindazt, amit méltán elvárhat azért a támogatásért, amelyet a határon túli magyar vállalkozóknak ad, a kiállításon való részvétel anyagi feltételeinek megteremtéséért. ezért nekünk a lehetô legjobb felhozatallal kell megjelennünk, már csak azért is, hogy a kiállításról alkotható benyomás és üzenet távolról se keltse a látogatóban és támogatóban azt az érzést, hogy a támogatás hiábavaló és az egyenlô rangú partnerré válás távlata reménytelen lenne. ha sorba vesszük egy kiállítás lehetséges céljait, akkor elmondhatjuk, hogy a Magyar Világ mindenekelôtt diplomáciai és reklámszerepet valósított meg, mivel megmutatta a magyar látogatóknak, de a világnak is, hogy egyáltalán létezünk és nem is vagyunk kevesen. Másodsorban sokadalmi és kirakóvásár jellegû is volt, de egyik funkcióját nem sikerült sajnos kellôképpen betöltenie. nem ültetett magyar-magyar vagy magyar és más vállalkozót a tárgyalóasztalhoz, távlati kereskedelmi kapcsolatok, vegyesvállalatok létrehozása vagy éppenséggel mûködô tôke kihelyezése céljából. Mindenesetre hosszú távú üzletkötés nem született és a késôbbiekben fog az is eldôlni, hogy az ígéretekbôl mi válik igazi kereskedelmi kapcsolattá.

Csata Ernô a szervezésrôl szólva elmondta, hogy a támogatások élvezôi természetesen köszönettel tartoznak a szervezôknek és többségük véleménye, hogy a 2001-es kiállítás eredményesebb volt, mint az elôzô.

Hat évvel ezelôtt a Rákbetegségben Szenvedôk Romániai Egyesülete keretében megalakult a Sorstársak csoport. Célja az volt és az ma is, hogy segítsenek a mellrákkal mûtött betegek testi és lelki felépülésében.
Szombaton, a csoport fennállásának ötödik évfordulóján, a marosvásárhelyi Marasti utca 1. szám alatt székházavatóra gyûltek össze a tagok és számos meghívott. Hanus Stela, a Sorstárs csoport vezetôje a jelenlévôknek elmondta, hogy egyre több tag kapcsolódik be a tevékenységbe, ami egyrészt szomorú, mert azt jelenti, hogy egyre több nô betegszik meg mellrákban, másrészt örvendetes, mert egyre többen igénylik megosztani sorstársaikkal a félelmet, a szorongást, az egészségügyi tapasztalatokat. A csoport tagjai hetente kétszer vesznek részt tornagyakorla-tokon, amelyet a Rheum-Care termében tartanak. Segítségükre van Dósa Erika asszisztensnô és Pethô Ildikó táncoktató. Több alkalommal kirándultak együtt Borszékre. De mindennél fontosabb, hogy lelkes orvosgárda áll a segítségükre tanáccsal, orvosi segédeszközökkel. Itt említette dr. Finna Judit, dr. Salat Csaba családorvosok, dr. Nicolaeu Romeo vagy az allergológus Modovan doktor nevét. Mivel a legtöbb mûtött beteg esetében fennáll a kart érintô nyirokkeringési zavar, és Romániában ezt eddig kisebb hatékonysággal kezelték, az egyesület a jó eredményeket elért magyarországi Daróczy doktornôhöz fordult, aki két hónapon át képzésben részesítette az egyesület asszisztensnôjét. A szombati székházavatón meghívottként részt vett dr. Ghilezan Nicolae onkológus professzor, aki elismerôen szólt az egyesület munkájáról. Elmondta, hogy Kolozsváron nem sikerült hasonló csoportot összehozni, pedig az orvos egy ilyen csoportban tud igazán közvetlenül, bensôségesen elbeszélgetni. Legnagyobb gondként említette, hogy az egészségbiztosítási pénztár országos viszonylatban 14 ezer mamográfiai vizsgálatot számol el, ennek felét kapja Kolozsvár, amely az ország északi részét látja el, s ez túl kevés. Egy mamográfiáért 38 ezer lejt számolnak el, holott egy ilyen vizsgálat reális ára 120 ezer lej lenne. Örvendetes tény, hogy 1995 óta csökkent az elhalálozások száma, ez a hatékony gyógyszereknek köszönhetô. Azonban a legújabb gyártmányú és legjobb gyógyszerekhez nem mindenki jut hozzá, mert ezek nagyon drágák. Egy teljes kezelés 50-60 millió lejbe kerül, a húsz éve használt egymillió lejes, vagy a tízéves 15 millió lejes kezeléssel szemben. A mellrák nagyon jó eredménnyel gyógyítható, ha van pénz hozzá - összegzett a professzor. Dr. Nicolaeu Romeo azt tette szóvá, hogy Marosvásárhelyen jelenleg nem mûködik egyetlen mamográf sem. Neki saját, külföldrôl hozott készüléke van, amelynek felszerelését és üzemeltetését a jelenlegi törvénykezés és a helyiséghiány eddig nem tett lehetôvé.

A székházavató alkalmával a Sorstárs csoport számos oklevelet nyújtott át azoknak, akik az évek során segítették tevékenységüket.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, közösen a sáromberki Agromec Rt.-vel, Sáromberkén, a Kecskés dûlôben mintegy 3 hektár területen összehasonlító bemutató parcellákat létesített 5 szegedi, 5 Kiskun és egy fajta hazai kukoricahibriddel. A kiértékelésre a múlt hét végén került sor, mintegy 25 érdeklôdô részvételével.

A szegedi Gabonatermesztési Kutat Kht. és a Kiskun Románia Kft. a tavasz folyamán felajánlotta az RMGE-nek egy fajtaösszehasonlító parcella létesítését, melyet a sárom-berki Agromec-kel közösen hoztak létre a fent említett területen. A kísérletet az RMGE részérôl Máthé László, Sáromberke részérôl Berekméri Sándor mérnök végezte. A technológia betartását és a megfigyeléseket Székely Ferenc mérnök látta el.

Sánta Albert, az Agromec igazgatója ismertette az anyagi és munkálati ráfordításokat, az elvégzett agrotechnikát.

A parcellák tanúsága szerint a Kiskun hibridek általában jobb eredményt mutattak - ezek közül is a Zsuzsanna nevû hibridkukorica, amely közel 13 tonna szemes terményt adott hektáronként, tenyészideje 133 nap. Hasonlóan nagy hozamot biztosított a K-4297, valamint a K-4230-as hibrid - közel 12 tonnás szemes terménnyel. Ezek a hibridek szárazságtûrôk, amit az idén nem kellett bizonyítsanak a sok csapadék miatt.

A szegedi hibridek általában koraiak, alacsonyabb termetûek, mint a Kiskun hibridek, száruk éréskor nem marad zöld. Közepes és jó termést biztosítanak az SC-278, a TC-358, igen jó termésûek a Veronika és a TC-465 hibridek.

Sáromberkén és környékén érdemes ezekkel a hibridekkel gazdálkodni, hiszen a hasonló, helyi kukoricákkal szemben 15-30 százalékkal több termést adnak, korábban beérnek és beltartalmuk jobb súlygyarapodást biztosít állatainknak.

A bemutatón részt vett Boros Petru Vilmos is, a Kiskun Románia Kft. ügyvezetô igazgatója, aki arról biztosított, hogy a jövôben még inkább szeretne együttmûködni az RMGE-vel, nemcsak a kukoricát, hanem a szalmásgabonákat illetôen is.

Az érdeklôdôk az RMGE-irodán bôvebb felvilágosítást kaphatnak a vetômag beszerzésérôl.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Annak kapcsán, hogy a megyei kereskedelmi és iparkamara felszabadítja a Tusnád utca 5. szám alatti épületet, miután befejezôdött a Városháza utca 1. szám alatti, a Thoroczkai Wigand Ede által tervezett szecessziós palotában berendezett új székházuknak a felújítása, ismét fellángolt a vita a Tusnád utcai épület tulajdonjoga fölött.

Az ingatlan telekkönyvileg a megyei tanács tulajdona, ám az intézmény volt vezetôinek hanyagsága következtében a kereskedelmi kamara évekig a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó Locativ Rt.-nek fizette a bért. Ugyanakkor a Városháza utca 1. szám alól kilakoltatott intézmények között ott vannak a megyei tanács alárendeltségébe tartozó Látó és Vatra kulturális folyóiratok is, amelyeknek nyilvánvalóan új székház kell, mint ahogy a tavaszig ott mûködött további intézményeknek is.

Kihasználva a nem teljesen világos helyzetet, a polgármesteri hivatal megpróbálta felvenni saját leltárára az ingatlant, ezt a leltárt azonban a prefektúra megtámadta, az ügyben a közigazgatási bíróságnak kell döntenie.

Ilyen körülmények között kerül sor, az elôzetes bejelentés szerint holnap, az épület kulcsának átadására - most már csak az a kérdés, hogy kinek. Gheorghe Nan, a kereskedelmi és iparkamara elnöke nem hajlandó a megyei tanácsnak átadni a kulcsot (noha a tanács az épület jog szerinti tulajdonosa), mondván, hogy szerzôdése a Locativ Rt.-vel van, míg Mircea Farcasan, a Locativ igazgatója is arra hivatkozik, hogy az ingatlan helyzete jogilag tisztázatlan. A megyei tanács álláspontja szerint a jogi kérdések tisztázása utólag is megtörténhet, ám az intézményeknek most kell, még a hideg idô beállta elôtt beköltözniük. Nem csupán azért, mert a két folyóirat (meg a többi intézmény) szinte lehetetlen körülmények között folytatta tevékenységét az utóbbi néhány hónapban, de azért is, mert a teljes irodabútorzatot a prefektúra épületében raktározták el, olyan helyiségekben, amelyet egyéb célra kívánnak hasznosítani.

Virág György megyei tanácselnök az intézmény heti sajtótájékoztatóján megalázónak nevezte, hogy intézmények felsô vezetôségének ilyen pitiáner üggyel kell foglalkoznia, hogy ki veszi át a kereskedelmi kamarától a Tusnád utcai épület kulcsát. Megismételte azt az álláspontját, hogy a város átveheti a megyétôl az épületet, de csak abban az esetben, ha átvállalja a két kulturális folyóirat fenntartási költségeit is, s biztosítja a Városháza utca 1. szám alól kilakoltatott intézményeknek is az ingatlanban a székhelyet.

Noha az ügyben lefolytatott megbeszélés, amelyen a megyei tanács felsô vezetése, a kereskedelmi kamara elnöke, a Locativ Rt. igazgatója, a két folyóirat fôszerkesztôje vett részt, civilizált hangnemben zajlott, nem zárható ki teljesen, hogy a holnapi átadáskor kellemetlen meglepetésekben legyen részük az érdekelteknek.

Az elmúlt idôszak egyéb tevékenységérôl szólva Virág György tanácselnök beszámolt az Egyesült Államokban tett látogatásáról, melyet a besztercei székhelyû ARBUS üzleti kapcsolatokat elôsegítô civil szervezet hozott tetô alá. Az ország számos megyéjébôl verbuválódott küldöttség célja: a magántôke bevonásának lehetôsége a közigazgatási gondok megoldása céljából; Márton Katalin, a megyei tanács beruházási osztályának alkalmazottja Miskolcon vett részt egy tapasztalatcserén, amelynek az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos tervek és elkészítésének módozatai volt a témája; Groza Emil alelnök Kolozsváron a városgazdálkodási stratégiákat vizsgáló munkaértekezleten vett részt, míg Vasluian Ioan alelnök a Közép- és Kelet-európai Nemzetközi Befektetések Fórumán volt jelen.

A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a budapesti Teleki László Alapítvány, a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házzal közösen kiállítást szervez a fenti címmel. Amint azt korábbi lapszámainkban is jeleztük, a rendezvényre október 16-án, 10 órától kerül sor a tanulmányi házban, a Rózsák tere 61. szám alatt. Az elsô ízben június 7-8-án, a Széchényi Könyvtárban bemutatott kiállítási anyag egy kassai tárlatot követôen érkezik városunkba, s közel egy hónapig lesz megtekinthetô. A tárlat megnyitása után elôadásokat hallhatnak az érdeklôdôk a már elvégzett munkákkal kapcsolatosan, majd az idei sikeres pályázók találkozhatnak a támogatókkal.

A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma adatai szerint a határon túlról érkezô pályázatok tartalmukat tekintve - az anyaországiakhoz hasonlóan - szerteágazóak, jellemzô azonban, hogy Erdély vonatkozásában kimagasló számban egyházi emlékek felújítását, megóvását célozzák. Röviddel a program határon túlra való kiterjesztését követôen kiderült: a pályázati forma elônye, hogy gyorsan és közvetlenül jut a kedvezményezetthez a támogatás. Ennek köszönhetôen a kiírás után megmozdultak a lehetséges pályázók és az igényelt összeg több tízszerese lett a rendelkezésre állónak. A rendkívüli érdeklôdés egyébként bizonyítja azt is, hogy milyen nagy az igény. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy a pályamunkák elkészítése komoly szakmai és társadalmi erôfeszítéseket kívánt meg, a pályázati kiírásnak már önmagában is mozgósító ereje volt. Emellett "melléktermékként" egy közvélemény-kutatáshoz hasonló felmérés is készült a mûemlékek tulajdonosainak (használóinak, kezelôinek) a szándékára vonatkozóan.

A program (mûemlékek kutatásának és felújításának a támogatása) ráadásul azzal a sajátos jelleggel bír, hogy az elsôdleges kedvezményezettje nem a pályázó, hanem a pályázat tárgyát képzô mûemlék.

A ma megnyíló kiállítás és rendezvény szándéka, hogy a 2000. évi sikeres támogatásokat mutassa be, hogy kedvet csináljon további komoly pályázatok készítésére, illetve hogy az idei pályázókkal gyakorlati jellegû kérdéseket tisztázzon.

Jegyzet

A gázóracserével kezdôdött. A különbözô díjak kifizetése után megkaptuk a végsô engedélyt, aláírtuk a szerzôdést, s vártunk. A szerzôdésben az állt, hogy három napon belül felszerelik az új órát, s mi igénybe vehetjük a szolgáltatást. Negyedik napon, amikor telefonon érdeklôdtünk, hogy mikor méltóztatnak az utcánkba jönni, durván elutasítottak: várjunk sorunkra. Aztán másnap mégis eljöttek, s este már saját kályhánkon fôzhettünk.

Közben többször megnéztük a gázvállalat figyelmeztetô közleményét az országos televíziótársaság helyi adásában. Az ideális családi otthont bemutató képek után hirtelen robbanás zaja, s olvashatatlan szöveg jelenik meg a képernyôn. A nagyon kíváncsiak szemüket meresztve elolvashatják, hogy mit kell tenni a robbanás elkerülése érdekében: például a gázcsapokat elutazáskor ellenôrizni; gázszag esetén szellôztetni kell, s sürgôsségi esetekben melyik telefonszám tárcsázható.

Közel egy hónapja két szakember keresett fel, s ellenôrizte a gázcsapokat. Szappanbuborékkal vizsgálták meg, hogy van-e gázszivárgás vagy nincs. A mûvelet után megnyugtattak, semmmi gond, egyébként is ez rutinellenôrzés. Igaz, gázcsaponként 45.000 lejt kell fizetnünk majd, a fogyasztással együtt.

Múlt héten büdösségre ébredtünk. Kellemetlen szag terjengett az egész házban. Gázszag. Megijedtünk. Elôzetes szellôztetés után felgyújtottuk a villanyt, s megpróbáltuk kideríteni, hogy hol szivárog a gáz. A konyhában levô biztonsági csap a közelébe vitt égô gyufától meggyulladt, s úgy égett, mint az aragáz rózsája. A tömény gázszag többek között annak is tudható, hogy aznap szagosították a gázt. Szerencsére.

A házhoz hívott szerelô szerint a biztonsági csap azért lazult meg, mert mozgattuk, illetve nekimentünk a kályhának. (Nevetséges kifogás, mert a kályha nagy és nincs útban.) A rossz csapot bezsírozta, becsavarta, s mondta, hogy idônként azért ellenôrizni kell.

De hiszen közel egy hónapja ellenôrizték, s közel 200.000 ezer lejt fizettünk; a biztonságért - méltatlankodtunk.

Most szaglászással kezdôdik a napunk. Nem merünk villanyt gyújtani, amíg végig nem jártuk a házat, s meg nem bizonyosodtunk róla, hogy nincs gázszag. S azon morfondírozunk, hogy megvalósítható-e, s mennyibe kerül a fával való fûtés.

Álom a szabad égrôl

- Van-e utánpótlás? - kérdezem a Napsugár Együttes vezetôjét, (a menedzser és oktató) Fazakas Jánost.

- A NAPSUGÁR 1995. január 28-án alakult. Közvetlen célunk az volt, hogy a Maros Mûvészegyüttes számára biztosítsuk az utánpótlást, a tehetséges fiatalokat. Egyik alapítója Füzesi Albert. Ô most a Maros Mûvészegyüttes tánckarát vezeti. A másik alapító: Bodor Ildikó; jelenleg a budapesti Duna Mûvészegyüttes táncosa.

- Most, ôszelôn milyen a hozama az együttesnek?

- A tánckarban a létszám: 108. Két nemzedék tanulja, mûveli a néptáncot: a 10-14 évesek - a zsengék, a harmaton cseperedettek -; és a 15-20 évesek, akik a legszebb korukban válnak igazi táncosokká. Nemcsak a táncutánpótlásra gondoltunk, mert muzsika nélkül mihez kezdhetnénk... Saját gyerekzenekarunk van, vezetôje Sinkó András zenetanár.

- Elsô színpadi fellépésünk 1996. június 1-jén volt Marosvásárhelyen, azóta rendszeresen részt veszünk a Maros megyei Gyöngykoszorú találkozókon. Többször is felléptünk a budapesti Duna Mûvészegyüttes által szervezett Duna Karneválon, Sopronban, a Petôfi Sándor nevét viselô iskola ifjúsági néptánctalálkozóin, a Karádi Néptánc Napokon, a Balatonnál.

- Mit táncolunk? Tarsolyunkban ott a kalotaszegi koreográfia, a Mezôség (Magyarszovát, Visa, Keszû, Palatka), Szék, Felcsík (farsangoló), Nyárádmagyarós, Nyárádselye, Vajdaszentivány - megannyi táj és vidék eredeti táncai. Büszkék lehetünk Felsô-Maros menti cigánytáncunkra; tavaly decemberben a mûsorvezetô Veress Kálmánnak csak elnyílt a szeme: "Azt hittem, hogy tényleg cigányok!"

Együttesünk egész estét betöltô önálló mûsorra képes. Méghozzá a megfelelô színvonalon. Fellépéseink anyagi áldozattal is járnak. Évente egy szakmai továbbképzô táboron segítjük a tagokat, a tagdíj befizetése és támogatóink segítsége révén. De már a többit, ha nyaranta - mondjuk, Erdôcsinád vagy Kalotaszentkirály mellett - másutt is részt kívánnak venni valamilyen tánctáboron, azt sajnos, a gyerekek a maguk (illetve áldozatot vállaló szüleik) pénzébôl fedezik.

- Kitûzött célunkat tekintve a Napsugár Együttesbôl ez idáig nyolc táncos került a Maros Mûvészegyüttesbe, egy a budapesti Honvéd Együttesnél táncol, egy másik növendékünk pedig a Magyar Állami Budapest Néptáncegyüttesnél. Szakmailag tehát célt értünk. Nagy gondunk a közeljövôben megfelelô ruhatárat biztosítani, ez igen nagy anyagi teher. Pályázatokkal, támogatók felkutatásával próbálunk segíteni magunkon.

- Nemzetközi kapcsolataink eléggé jók. A Gyöngykoszorú találkozókra mind gyakrabban érkeznek nem magyar csoportok is. Tavaly például koszovói szerb táncosokat láttak vendégül a holtmarosiak. Tágul a horizontunk. Tajvantól Finnországig mindenütt vannak barátaink. De ettôl odáig, hogy mondjuk, Ilsalmiban felléphessünk, hosszú a lépés. Az a bevett gyakorlat ugyanis, hogy az útiköltséget rendszerint a vendégségbe érkezô együttes állja - a vendéglátók pedig persze szállásról és ellátásról gondoskodnak. Nekünk viszont ritkán telik ilyen nagy utakra.

- Mégis, a kölcsönösség - egymás folklórjának tisztelete, megtanulása, terjesztése - jegyében távlatosan azt látjuk, hogy majd egyszer csak: nem lesznek már határok. Nem kell mindig vízumért szigorognunk Bukarestben. Megnyílnak fölöttünk is az egek.

És akkor kedvünkre táncolhatunk és énekelhetünk és muzsikálhatunk mindenütt a földkerekségen.

A közelmúltban tartotta közgyûlését a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat - székhely: Berek utca 1., telefon: 217-799 melynek tagjai, mintegy 30-40- en, egyelôre önkéntes alapon végzik munkájukat. Összeállították a szolgálat munkaprogramját is, mellyel kapcsolatban Bakk Miklósi Kinga vezetôhelyettessel valamint a segélyszolgálat adminisztrátorával, Bakk Miklósi Istvánnal beszélgettünk, akik elmondták, hogy önkéntes alapon vállalt és végzett olyan segítségnyújtásról van szó, melynek alapját mindenekelôtt a felebaráti szeretet, az empátia, a szolgálatkészség képezi. Hozzátették: nemcsak a Máltai-tagok részesülhetnek támogatásban, hanem mindazok, akiket embertársaink közül sokan maholnap észre sem vesznek, a szociálisan hátrányos helyzetûek, akiket akár szívesen "le is tudna" a társadalom.

Íme a Máltai Segélyszolgálat programja: okt. 18- ától kéthetente, 15 órától, a Máltai Segélyszolgálat székházában nyugdíjasok klubja. Október 20-tól, de. 10 órai kezdettel, szintén a székházban hetente tartanak felkészítôt matematikából a szociálisan hátrányos helyzetû V-VIII. osztályos tanulók részére. Hetente egy alkalommal ellátogatnak az Öregek Otthonába valamint az Eminescu utcai Gyermekotthonba. Ugyancsak a székházban folyamodhatnak tanácsért mindazok a fiatal lányok, nôk, édesanyák, akik a gyerekvárással, a csecsemôgondozással illetve a gyermekneveléssel kapcsolatos gondjaikat szeretnék megoldani. A segélyszolgálat gondoskodott az elvált szülôk gyermekeivel, árvákkal és félárvákkal történô foglalkozásról, s a szociálisan hátrányos helyzetû olyan elemi osztályosokkal, akik adottságaik folytán zenélni, faragni stb. szeretnének. Hasonló jellegû elfoglaltságot jelent - és ebben a Segélyszolgálat az Ügyes Kezek Alapítvánnyal mûködik közre - az értelmi akadályozottak kézügyességének a fejlesztése is. Jól fog majd minden bizonnyal a magányosan élô, magukra maradt idôs személyeknek nyújtandó segítség nemcsak azért, mert jólesik valakivel elbeszélgetni, hanem mivel idôvel egyre nehezebbé válik a bevásárlószatyor, a különbözô háztartási munkák elvégzése. Minden hónap második csütörtökén, este 7 órától lelkigyakorlat a 30 éven aluli Máltai-tagok részére.

A közép- és kelet-európai országok számára szervezett elsô Orvosinformatikai kongresszus színhelye lesz csütörtökön és pénteken Marosvásárhely. Az Európai Bizottság Informatikai Társaságának Fôigazgatósága által szervezett tudományos rendezvény az Európai Közösségnek az említett régió felé való nyitását tükrözi azoknak az európai programoknak a bemutatásával, amelyek a térség országainak felzárkózását biztosíthatják.

A Nemzeti Színház nagytermében illetve a Sapientia Egyetem aulájában szervezett konferencia témája Az egészségügyi szolgáltatások rendszerének informatikai módszerei. A részvevôk Belgiumból, Ciprusról, Csehországból, Dániából, Írországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Svédországból valamint az Egyesült Államokból jelentkeztek illetve az Európai Bizottságot képviselik, egyesek az Interneten keresztül, élô kapcsolat során tartva meg elôadásukat.

A bemutatásra kerülô tematika, az elôadások és a mûhelygyakorlatok során valamint a kongresszus idején nyitva tartó kiállítás révén az alapellátásban dolgozó családorvosok, a szakorvosok, a kórházak valamint az egészségügy-szervezés területén, a Biztosító Pénztáraknál, a szakminisztériumban valamint az orvosi kollégiumokban illetve az informatika területén dolgozók számára nyújt hasznos és érdekes ismereteket - hangzott el dr. Kikeli Pál egyetemi tanár, az Országos Szervezési Bizottság elnökének sajtótájékoztatóján.

A tematika rendkívül változatos: az egyéni, regionális és országos adatbázisok, a Smart Cardok, a távgyógyászat, folyamatos egészségügyi nevelés a weboldalakon, hematológiai, onkológiai, kardiológiai, szervátültetési adatbázisok, az országok közötti adatátvitel technológiája stb.

A rendezvény célja elômozdítani azt, hogy az orvosokban, a romániai egészségügyi rendszerben is megtörténjen az a szemléletváltás, amelyet a XXI. század követel. Ugyanakkor alkalmat nyújt a legérdekesebb és -hasznosabb megvalósítások megismerésére, a szakterület jeles személyiségeivel való találkozásra, eszmecserére.

A kongresszus munkálatai az ünnepélyes megnyitóval csütörtökön kilenc órától kezdôdnek, majd a gyógyítási folyamatban alkalmazandó web-multimédia eszközökrôl hangzik el elôadás. A délután folyamán az alap- és a szakellátás elektronikus hálózatáról valamint a romániai orvosinformatika terveirôl és megvalósításairól lesz szó. Pénteken elôadásokkal illetve a délután során mûhelygyakorlatokkal folytatódnak a kongresszus munkálatai, amelyet helyi szinten a MOGYE, a Sapientia Egyetem, valamint a Procardia szervezett.

Új könyv

Szép kivitelezésû, tartalmas szakkönyvben foglalja össze egy élet tapasztalatait dr. Dienes Sándor, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem konzultáns professzora. A munkaorvostani ismereteket tárgyaló kiadvány bemutatója szerdán délután fél 5-kor lesz a Deus Providebit ház elsô emeleti Szent Gellért- termében.

Dienes professzor a marosvásárhelyi egyetemi központban a munkaorvostan megszervezôje, az elsô, aki önálló diszciplínaként adta elô ezt a tantárgyat. 1970-ben az egykori Simó Géza bútorgyár mellett hozta létre az elsô 27 ágyas klinikát, majd az ô nevéhez fûzôdik a mostani klinika elkészülte, ahol sikerült elérnie, hogy egyetlen épületben van azoknak a székhelye, akik a megelôzéssel, a járóbeteg-ellátással illetve a betegek kórházi kezelésével foglalkoznak, ami lehetôvé teszi a munka összehangolását. Dienes professzor számos európai tudományos társaság tiszteletbeli tagja, több tankönyv, egyetemi jegyzet szerzôje, társszerzôje. Szakmai képességeit mind országos szinten, mind külföldön elismerik. A könyv elsô fejezete klasszikus munkaorvostan, amelyben részletesen olvashatunk a foglalkozási betegségek oki tényezôirôl, a fizikai és vegyi ártalmakról - zaj, rezgés, por stb. -, amelyek ezeket a betegségeket kiváltják, továbbá a kórismézés, kezelés illetve a megelôzés lehetôségeirôl. A második fejezet a foglalkozási ártalmak okozta kóros tüneteket rendszerezi a szervek, szervrendszerek szerint. Ennek alapján mind a családorvos, mind pedig a szakorvos a legkülönbözôbb mérgezésekben tud biztosan kórismézni. A könyvet az orvosi szakkifejezések magyar nyelvû magyarázata egészíti ki, ami hasznos lehet az egyetemi hallgatóknak és a gyakorló orvosoknak is. Napjainkban, amikor a mindennapi életben - az Egészésgügyi Világszervezet adatai alapján - az ember mintegy százezer fizikai, illetve vegyi ártalommal kerülhet kapcsolatba, kitéve azok károsító hatásának, ez a könyv orvosok, orvostanhallgatók, de nem szakemberek számára is értékes iránymutató az ártalmak és azok károsító hatásának megismeréséhez, kórismézéséhez, kezeléséhez és megelôzéséhez - olvasható dr. Bedô Károly egyetemi tanár, akadémikus elôszavában.

Nyáron a világ (4.)

Aki magyar, annak fölötte ismerôs ez a szó. Wankdorf egy futballstadionnak a neve, ahol minden idôk legjobb magyar labdarúgó-válogatottját 3-2-re megverték a németek a világbajnokság döntôjében. Bennem a kisfiú azóta sem felejti azt a szomorú délutánt. Ott, falun, ahol laktunk, az egyetlen rádiót a doktor úr kitette az udvarra, de úgy sem fért mindenki a közelébe; mi, gyerekek, egy vén eperfán ücsörögtünk, mert a nagy izgalomban lábatlankodni nem illett. De a futballhoz mi is annyit értettünk, mint a felnôttek. Szentül hittük: csak nyerhetünk. Mert aki hallotta legalább egyszer Szepesi Gyuri bácsit közvetíteni, akit egyszer feltüzelt a hangja, az nem is gondolhatott másra akkor. Csak arra, hogy nincs jobb a világon, mint mi vagyunk. Mégis vesztettünk. 1954 nyara volt, július 4. Bernben esett az esô, a pályán sártenger s a lelátón negyvenezer torok hajtotta a németeket. Régóta tudom, távolról sem ez volt a vereség oka. Ma már csak legenda, ahogyan Fritz Walter, a németek csapatkapitánya magyarázta azóta nemegyszer a sikert. "Katona voltam Szardínián, Korzikán meg Elba-szigetén, ahol krónikus maláriás lettem. Így aztán megutáltam a napsütést, a hôséget; ha zuhog az esô, akkor érzem jól magam." Kereste az okokat a magyar is, tudom, még aztán sok- sok évig. Szárnyra keltek a legképtelenebb híresztelések arról, hogy miért bukhatott a csodacsapat. Ahány ember, annyi igazolása volt annak, hogy nekünk akkor nem alakulhatott jobban, mert valahol valakik úgy rendezték: a németeknek álljon a zászló. Vigasztaltuk magunkat akármivel. De bizonyíthatatlanul. S ha azóta sem látszik semmi igaznak, az idô szép lassan hozza magával az érdektelenséget, a feledést. Elhomályosodott a vereség, mint ahogyan annyi mással lenni szokott. És sajna, a téma is elvesztette hamvasságát réges-régen.

Annak természetesen oka van, hogy most eszembe jut annyi szóbeszéd, magyarázkodás és az is, amit azóta összeírtak mindenféle okosok, de az is, amit azoknak a szájából hallottam, akik a leghitelesebben mondják, ahogyan ôk látják, mert ott, a pályán, velük történt, ami történt… A múlt ma nem azért kísért, hogy netán arra hivatkozhassam: a magyar futball mostanában holmi nem létezô valami és értelme sincs beszélni róla.

Csak emlékszem, mert muszáj. Augusztus harmadikán, pénteken a Wankdorf stadiont felrobbantották, a megöregedett, romjaiba dôlt lelátót legyalulták a föld színérôl. Vereségünk színhelyét örökre eltüntették a svájciak. Nem hallgattak a németekre, akik akár futballmúzeumot is berendeztek volna az arénába. Hadd lássa az utókor, mennyit ér még ma is nekik az az átkozott gyôzelem. Wankdorf hetvenhat évig volt, ami volt, nincs többé; most már végérvényesen történelem a létezése. Volt egyszer, hol nem volt. Pedig igaz volt. Szenvedô alany volt ott a magyar egykoron. Itt, Keleten (egyszer az életben) nekünk drukkolt a román, a szerb s a szlovák; ott, Nyugaton meg mindenki a németeknek. Igazságtalanul kettéosztott világban egy kicsiny népnek kellett volna valami nagyot tenni. Fél évszázada telik lassan, hogy kudarcot vallottunk. Titok, soha nem sejlett fel, hogy miért. Vesztett a magyar csapat, pedig gyôzhetett volna inkább. A kilencedik percben már 2:0 volt javunkra. S rúgtunk két kapufát. Hidegkuti nyolc méterrôl úgy találta el a kapufa élét, hogy onnan a labda a német kapus ölébe hullott. Lehetett volna az eredmény 3:1. 2:2 után aztán Kocsis fejelt - nem az üres kapuba, hanem a felsô lécre. Puskás utána gólt is rúgott, amit Ling, az angol bíró megadott, de sajnos a határbíró Griffiths, aki elnézhette az esetet vagy rosszul alkalmazta a lesszabályt, felmutatta zászlóját. Ennyi elég is volt a keserves véghez. De hát az életben sem az számít, mi történik az emberrel, hanem az, hogy mire emlékszünk. És hogyan. A futballt mindenki másként látja, mióta világ a világ. Én is. A kapufákkal, gondolom, nincs mit veszôdni, azok azért vannak, hogy útját állják a labdának. De a bíró? Hát az arra való, hogy higgyen saját szemének. S ugyebár az sem árt kimondottan, ha úriember - angol létére. Ez a minimum. S bizony ennyi hozzátartozott volna ahhoz a mérkôzéshez. A többit készséggel elfogadom, hiába esik nehezemre. Van úgy, hogy nem a tehetségesebb, a jobb jut messzebbre. Még akkor is, ha ennél nagyobb közhely nem is létezik a világon.

Gyöngyös, augusztus havában

Szeptember végén négytagú küldöttség (Tar András polgármester, Mester Benjámin alpolgármester és Sófalvi János független, valamint Socol Dinu demokrata párti helyi tanácsosok) utazott Erdôszent-györgyrôl Celldömölkre.A látogatás célja az volt, hogy aláírják a Celldömölk és Erdôszentgyörgy között létrejövô testvértelepülési kapcsolatot szentesítô szerzôdést. A szerzôdést ünnepélyes keretek közt jövôben, Szent György-napkor Erdôszent- györgyön is aláírják. A két település közötti kapcsolatok azonban nem maradnak meg egy-egy megállapodás aláírásánál: már most megalakult Celldömölkön az Erdôszentgyörgy és a határon túli magyarokért alapítvány, amelynek számos célja közül csak a két legaktuálisabbakat soroljuk fel: segíteni a templomépítést illetve a középületek (iskolák, óvodák, mûvelôdési otthon) felújítását Erdôszentgyörgyön.

Ami a többi testvértelepülési kapcsolatot illeti, azok sem hûltek ki, e hónap közepén 4 tagú csoport érkezik Varadesrôl, novemberben pedig a svájci Plan les Ouates-bôl érkeznek ketten egy karácsonyi küldeménnyel.

Az erdôszentgyörgyi Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztára 1973-ban alakult meg hivatalosan. Elôtte létezett ugyan falvanként, de akkor szervezték meg elôször régiónként is a pénztárat. Az erdôszentgyörgyi központú kirendeltség azóta hordozza az akkori, nem túl sikeres "régiósítás" terheit. A kirendeltségek megalakulásakor a marosvásárhelyi központ nem fogadta a város környéki falvak tagjait. Így Erdôszentgyörgyhöz "csatolták" - amint az természetes is volt - Makfalvát, Szovátát, Gyula-kutát, de ezzel egyidejûleg el kellett vállalnia Ákosfalvát, Sáromberkét, Nyárádszeredát, Ernyét és Sárpatakot is. Ezért az általuk lefedendô terület jóval nagyobb, mint amekkorának lennie kellene, ami számos nehézséget is jelent, mindenekelôtt havonta mintegy 10-15 millió lej kiszállásköltséget.

Az erdôszentgyörgyi Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztára ugyanúgy, mint az országban mûködô többi hasonló intézmény, fô feladatának tekinti a hitelek nyújtását. Havonta mintegy 100-200 hitelt tudnak folyósítani (az idei elsô félévben összesen 1183 alkalommal ítéltek meg hitelt), amelynek összege a befizetett tagsági díj ötszöröse lehet, vagyis általában 1,5-2 millió lej. A hiteleket 10 hónap alatt kell megtéríteni és 25%-os kamatot számítanak fel. A pénzt idôszaktól függôen tûzifára, szántásra, a gáz bevezetésére kérik. A hitelek mellett a tagok jogosultak temetkezési segélyre is. A szemüveg és protézisek költségének 30%-át a pénztár térítésmentesen kifizeti. Az már csak ráadás, hogy rendszeresen szerveznek falvanként kirándulásokat: idén az erdôszentgyörgyiek Tusnádfürdôn voltak, az ákosfalviak Brassó-Pojánán a nyárádszeredaiak a Tordai-hasadékban. A szociálisan rászorulók (400.000 lejesnél kisebb nyugdíj) egy része alkalmi segélyben is részesülhet évente egyszer, 150.000 lej értékben.

Az Önsegélyzô Pénztár életében elôször történt meg, hogy a soros közgyûlésen titkos szavazással választottak vezetôséget. Az idei választások eredményeként az elnökséget Both Mihály vette át, aki a Népújság kérdésére elmondta: nem könnyû feladatot vállalt, mivel egyre fogyatkoznak a tagok. Az új nyugdíjasok nem iratkoznak be, a régiek közül egyesek még azt a kis tagsági díjat sem tudják fizetni, ugyanakkor nemrégiben a 2000 tagot számláló Szováta is különvált. Az új elnök egyébként reméli, hogy hamarosan központibb helyen sikerül székhelyet találni az Önsegélyzô Pénztár számára.

Erdôszentgyörgy az idei költségvetés- kiegészítéskor 29 millió lejt kapott, amelybôl 9 millió a népszámláláskor kerül elköltésre, a fennmaradó 20-ból pedig csak a legfontosabbakat lehet elvégezni. Így az idén anyagiak hiánya miatt nem kerül sor útjavításra a községi utakon, tudtuk meg Tar András polgármestertôl.

A községben a polgármesteri hivatal eddig 22 lámpatestet cserélt ki a svájci Plan les Ouates támogatásával és további 7 kicserélésére is hamarosan sor kerül. Így a község közvilágítása naponta este 7- tôl reggel 7-ig meg van oldva. Az elhasznált villanyáram költségeit a polgármesteri hivatal állja a költségvetésbôl e célra elkülönített összegbôl.

Erdôszentgyörgyön történt az 1940-es évek idején, mikor a katolikus plébános, minoritarendi Donát atya, vasárnaponként az iskola egyik termében partotta a szentmiséket. Nem volt sok katolikus hívô, mégis elhatározták, hogy közadományból és önkéntes munkával építenek egy imaházat. Természetesen a vásárhelyi rendház anyagi hozzájárulásával. A kezdetben nagy volt a lelkesedés, jól haladtak a munkálatok. Emlékszem, mi gyermekek is örömmel segítkeztünk. Egy bizonyos idô múltával lassult a munkakedv. Donát atya a következô mise után, mint rendesen beszámolt a munka ütemérôl, mondván: Kedves híveim, nem halad a munka, igaz, hogy sokat akar a szarka de nem bírja a farka, az én farkam bírná, de hát a híveim nem segítenek. Erre mindenki elkezdett kuncogni, mosolyogni. Plébánosunk megdöbbenve: kedves híveim én nem úgy gondoltam. Sokáig beszédtéma volt a községben.

Belényesi András a környéken jó gyümölcstermesztô szakember hírében áll. Ô végzi a gödöllôi Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karának Nyárádszeredába kihelyezett tagozatának gyakorlati óráit. Háztáji gazdaságában kísérletezik, itt és az általa létesített faiskolában tartja a hallgatóknak a gyakorlati órákat. Itt sajátíthatják el a gyümölcstermesztés fogásait, az ültetéstôl az oltásig, a metszéstôl a permetezésig. Kísérleti kertjében kipróbálta, hogy a különbözô fajtájú almafák milyen gombákra érzékenyek a leginkább, milyen betegségekkel szemben ellenállók akkor, ha nem alkalmaznak vegyszeres kezelést. Az idei esztendô gyömölcstermesztés szempontjából közepes év volt. Almából és meggybôl nagyon szép, viszont körtébôl és szilvából gyenge termés volt.

- Az idôjárás idén kedvezett a gyümölcsfák megbetegedésének. Tarolt a gombamegbetegedés, a varasodás, a lisztharmat. Ez bizony megtizedelte a termést - mondta a fáit, a termést elemzô szakember. Az ellenállóbb fajtáknál jó volt a termés. Ilyen a szelektált Golden Delicios, a Generos vagy a Florina. Az aknázómoly idén sok kárt tett a gyümölcsösben. Ha a fákat megtámadta, teljesen kiölte a levelek klorofilját, s a gyümölcs is kicsi, satnya lett, még a fán megrothadt. A kevésbé ellenálló fajták: a jonathán, az Idared és a Golden. A kevésbé ellenálló fajtákat szándékosan nem permeteztem azért, hogy a tanulóknak bemutassam, hogyan néz ki az az almafa, amelyet a kórokozó tönkretett. Varasodás ellen a Stroby DF-et használtam. Nagyon kevés kell belôle. Ezt ajánlom a gyümölcstermesztôknek, mert a legjobban bevált szer. A használati utasítás minden flakonon megtalálható. Az oldatot bárki elô tudja állítani. Felváltva még a Ditan és a Captadin is használható.

- A gyümölcstermesztés tudományát sok fôiskolai hallgatónak átadja; tudomása szerint ezt a tudást értékesítik-e a hallgatók, ráállnak-e a gyümölcstermesztésre, amely, mint köztudott, a mezôgazdaság legjövedelmezôbb ága?

- A hallgatóknak el szoktam mondani: szegénynek születni nem szégyen, de szegényen meghalni igen! Ezért úgy kell dolgozniuk, hogy közülük egyetlenegy se haljon meg szegényen. Ezzel azt szeretném nekik sugallni, hogy az általuk választott szakmából jól meg lehet élni, ha komolyan mûveli az ember. A gyümölcs érték, Erdélyben minden adottság megvan a gyümölcstermesztéshez. Ezt ki kell használni. Ez tudatosult az ifjakban, példa erre, hogy Rigmányban, Makfalván, Szentsimonon farmok létesültek. Bárkinek, aki segítségért fordul hozzám, segítek. Tanácsot adok, a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó facsemetével is kiszolgálom. Úgy vélem, hogy a fiatalok ráébredtek arra: a gyümölcstermesztésnek jövôje van.

Mezey Sarolta

A napokban kötötte meg a szerzôdést a Romsilvával az Erdôszent-györgyi Erdôtulajdonosok Egyesülete - tudtuk meg Tar Andrástól, a község polgármesterétôl.

- A község területén elôször 170 hektárt visszaszolgáltattunk Bözödön az ottani egyesületnek. Most mintegy 500 hektár fölött rendelkezik az erdôszentgyörgyi egyesület is. Mindkettô az idén alakult, mivel itt nem volt korábban közbirtokosság. Az újonnan létrejött társulásokhoz minden, a községhez tartozó erdôtulajdonos csatlakozott és nemrégiben a jogi formaságok befejezése után megtartottuk az elsô közgyûlést. Itt Nagy Zoltán RMDSZ-tanácsost választotta meg a többség elnöknek.

A Romsilvával kötött szerzôdés alapján mindkét egyesület megbízta az erdészetet az erdôk adminisztrálásával. Az erdészeti hivatal tehát kipecsételheti a közösen kezelt erdôkbôl a fákat, de azt az egyesület részvételével lehet csak árverés alá bocsátani. A polgármester reménykedik, hogy már az idén sor kerül az elsô bélyegezésekre. A magántulajdonban levô erdôkön kívül a helyi tanács tulajdonába került 234 hektár erdô, amelyet a tanács - az egyesülethez hasonlóan - az erdészeti hivatal gondjaira szeretne bízni. A történelmi egyházak közül a római katolikus, a református és az ortodox egyház 30-30 hektér erdô tulajdonba vételére jogosult, míg az unitárius egyház 17 hektárt kapott. A község területén levô erdôk nagy hányadát, mintegy 840 hektárt nem sikerült visszaigényelni, így az továbbra is az állam tulajdonában marad.

Épül az erdôszentgyörgyi bíróság épülete. A tervek szerint az idén elkészülô intézményben 5-6 bíró, 4 ügyész és 12-14 kisegítô személy fog dolgozni. A majdani bíróság hatásköre a környezô településekre is kiterjed, egészen Szovátáig. Az erdôszentgyörgyi bíróság építésérôl már 1993-ban döntöttek, ám pénzhiány miatt annak építése mostanig elhúzódott.

Hamarosan elkészül a bíróság és az ügyészség épülete. Ön szerint szükség van-e ekkora befektetésre? Önnek milyen haszna lesz belôle?

Szász Berei Vilma: Én nem vagyok erdô- szentgyörgyi ugyan, hiszen Bözödön lakom, de úgy gondolom, kell legyen Szent-györgyön bíróság. Nem voltam soha bíróságon… Isten ôrizz, hogy oda kerüljek! De mindig voltak és mindig is lesznek pereskedôk és azoknak jó, ha van bíróság.

Meleg Béla: Nem is képezheti vita tárgyát, hogy kell-e bíróság. Persze hogy kell! Nekem még nem volt rá személy szerint szükségem, de másnak igen. Már rég kellett volna létesíteni. Ne felejtsük el, hogy Erdôszentgyörgy valamikor rajonközpont volt. Most is megérdemelné, hogy városi rangra emeljék. Ezért is jó, hogy lesz bíróság. Annak meg külön örvendek, hogy a jelek szerint jól haladnak és ha továbbra is minden jól megy, még az idén befejezik az építkezést.

Borbély Erzsébet: Nagyon örvendek annak, hogy végre-valahára beindul a bíróság. Ezután nem kell Segesvárra vagy Marosvásárhelyre utaznunk. Rengeteg a földügy, az örökösödési ügy, a hagyatéki tárgyalás. Sajnos, közjegyzô is csak hétfôn van. Az a véleményem, hogy az illetékesek kissé megkéstek a bíróság beindításával, pedig nagy szükség lett volna rá az elmúlt években.

Tanti Ilona: A bíróság megkönnyíti az ügyintézést. Úgy látom, jól haladnak a munkálatokkal, s remélem, hamarosan hasznát veszi a község és a környék lakossága. Abban is reménykedem, hogy ha bíróságunk lesz, ez egy lépést jelent majd Erdôszentgyörgynek a várossá nyilvánítása felé is.

Máthé Ferenc: Erdôszent-györgyön volt még bíróság. Erre mindig is szükség lett volna. Eddig nem sok ügyes-bajos dolgom volt a bíróságon, de most az új intézmény létesítéséért kifejezetten örülök.

Ôszi harmat, hideg esô, ôsszel érik meg a szôlô. De a gazda türelmetlen, így a szôleje éretlen. Aki pedig kivár, hogy a dér megcsípi a duzzadt szemeket, és édesebb lesz a must, annak illetéktelenek szüretelik le a termését. Úgy marad, mint a szedett tôke. Búsulhat, mint szüret után a szôlô.

Azt tartja a mondás, hogy a szôlô a görbe embert szereti, sok hajlongással jár a mûvelése. Csak ott vidul gond nélkül a hegy népe, ahol hitvány fajta terem, amelyet manapság már nálunk is törvény tilt, de senki sem dobja ki. Pedig a jó szôlônek kapa a bikája, a gazda tavasztól késô ôszig "benne lakik", és szedésnél igencsak megválogatja, mert tudja, hogy egyetlen rothadt szôlôszem egész gerezdet megveszt - aminthogy egyetlen semmirekellô megronthatja az egész közösséget.

Hol vannak a régi szüretek, amikor még puttonnyal hordták a kádhoz a termést, galagonyafából faragott butykóval dürückölték, és a csûrben magasra tett kádban csalánzsákon táncolt ingben-lájbiban, csepûgatyában, mezítlábasan a gazda, mert szôlôprése csak az uraságnak volt, azt pedig nem használhatta senki ingyért; így aztán zsákból préselték a mustot. (Látom gyermek-magamat, amint a kis mázas csuporral "lopom" a mustot a csepegô alól, mikor nagyapám kiüríti a zsákból a malátának valót; mihelyt felém fordul, azon mulatok, hogy milyen hûséggel táncol egész testével együtt gatyából kikandikáló, fonnyadt kalánya...)

Jó esztendôben, mint amilyen az idei is, a szüret napokon át tartott, a cigánybanda szôlôrôl szôlôre járt
"tisztelegni", az adományokból nekik is került egy kis borra való. Mu