Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Hétfôn, késô délután a szenátusban napirendre került a román nyelv védelmérôl szóló, Pruteanu-féle törvénykezdeményezés is. Pontosabban annak az egyetlen függôben maradt kitétele, mely a törvény hatálya alóli kivételezések, vagyis a nem román nyelvû szövegek szimultán lefordítása alól kivételezett esetek felsorolását tartalmazza. Noha a szakbizottságban elôzetesen egyeztetett szövegváltozat került terítékre, a vita általános síkra terelôdött. Az eredetileg - állítólag - fôként az anglicizmusok térhódításának korlátozására szánt törvénytervezetet ismételten a magyar nyelv nyilvános használatának a drasztikus visszaszorítására igyekeztek felhasználni a nagy-romániás szenátorok mellett egyes kormánypárti honatyák is. A magyar nyelvû tömegtájékoztatásnak a törvény kényszerével történô minél maradéktalanabbul kétnyelvûvé torzítását kísérelte meg keresztül vinni Adrian Paunescu szenátor. Még a vallásos szertartások közvetítésének a szimultán fordítását is követelte, úgymond a román-magyar testvériség megszilárdítása érdekében. Románellenesnek, Európa-ellenesnek, sôt magyarellenesnek bélyegzett bármely "engedményt". Csatlakozott hozzá a magyarul egyébként jól beszélô Pop D. Popa sebészprofesszor-szenátor is, aki azzal hozakodott elô, hogy tulajdonképpen nem is "a Hargita és Kovászna megyei békés lakosság" igényli az anyanyelvû közlések jogát, hanem a nevükben fellépô, de éppenséggel ellenük ágáló politikusok. Frunda György, Puskás Bálint és Szabó Károly szenátorok a lehetséges megközelítések mindenikét kihasználva szálltak vitába az ügy érdekében. Az idôkeret meghaladása miatt félbeszakadt vita folytatására és feltehetôleg a szavazásra ma kerül sor.

Aktuális

Olvasom a központi lapokban, hogy Angelica Vintu válik a férjétôl, Sorin Ovidiu Vintutól, az Oszágos Beruházási Alap (FNI) "atyjától". Hogy ez miért "téma"? Azért, mert a feleség az FNI-tôl "beinkasszált" összeg neki járó részét "nagy- lelkûen" felajánlotta az FNI-károsultak Egyesületének. Nem kis összegrôl van szó. A házaspár 1999 január és 2000 májusa között 473 milliárd (!) lejt vett fel a beruházási alaptól. Ennek felérôl mond le Angelica, ami "csekély" 236 milliárdot tesz ki. A továbbiakban a hír arról szól, hogy "Sorin Ovidiu Vintu jog szerint semmivel sem tartozik a károsultaknak", de ez az úri gesztus "intelligens módon zárná le az egész ügyletet".

Az ügy érdekessége, hogy az állami hatóságok máig sem tudták bebizonyítani, mi módon vándorolt a fenti összeg a károsultak zsebébôl a Sorin Ovidiu Vintu bankszámlájára. Az FNI tevékenységét felügyelô parlamenti bizottság szerint ez az összeg "az alapegységek visszavásárlásának ellenértékét képezi". Arról egy szó sem esik, hogy emellett a házaspár többi "cége" is részesült az FNI áldásaiból, s teljes vagyonuk jóval meghaladja az ezer milliárd lejt. El kell ismernünk, nem kis dolog tizennégy évi házasság alatt ekkora vagyont "összekutyulni"!

A sajtó ebbôl a hatalmas csalásból annyit érzékel, hogy a csalók válnak, s a felperes hajlandó megválni egy csillagászati összegtôl. Arról nincs szó, hogy hányszor annyival marad. A központi lapok arról is beszámolnak, hogy mikor kiderült, hogy 260 milliárdnál nagyobb összeget kell a feleségének adnia, Sorin Ovidiu Vintu békülni akart. Mivel a neje jobban ragaszkodik a százmilliárdokhoz, mint a férjéhez, ez utóbbi az Antena 1 adón szerda esténként sugárzott,
"Szerelembôl" (Din dragoste) címû mûsorban akarja visszahódítani hitvesét. Mit meg nem tesz az ember 260 milliárdért!

Mondén téma, de ha igaz, akkor Vintu vitte csôdbe az FNI-t, s károsított meg sok ezer szegény embert, aki - ó, naiv együgyûség! - azt hitte, hogy ha letétbe helyezi csekély vagyonkáját, rövid idôn belül meggazdagodik. Ma errôl egyetlen szó sem esik, a központi sajtó azon szórakozik, hogy miként marakodnak a vagyonon, amit enyhén szólva kétes úton szereztek.

Osztozás az elorzott holmin? Úgy látszik, a hivatalos szervek, amelyek pedig éjt nappá téve ellenôriznek ezt, azt, amazt, nem találják kellôképpen figyelemre méltónak, hogy egy kicsit utánanézzenek a "peste noapte" szerzett milliárdoknak. Szórakozzunk csak!

Arról nem beszélve, hogy a pofátlanság netovábbja a feleség "adománya". Egyszer ellopjuk, s aztán alamizsnát adunk belôle? Bizonyára még az adójukból is leírják.

Hol vagy, Justitia? Hol vagy, jogállamiság? Amíg ilyesmik történnek büntetlenül, s amíg a sajtó is csak a pikantériát látja benne, nem az igazi problémát, addig valahol a nagyon távoli, számunkra elérhetetlen messzeségben lehet.

Két napon belül megkezdôdik az Afganisztán elleni támadás szárazföldi szakasza - véli szerdai hírelemzésében az NBC News amerikai hírtelevízió.

Az NBC News Pentagon-tisztviselôkre hivatkozva azt közölte, hogy a légi csapásmérés az elkövetkezô két nap alatt befejezôdik.

Bár katonai források nem erôsítették meg azt, hogy két nap múlva szárazföldi egységeket vetnek be Afganisztánban, az amerikai hírtelevízió szerint csak ez lehet a következô lépés, mivel "elfogynak" a bombázható célpontok, megsemmisítik a tálibok repülôtereit, távközlési központjait és az ismert terrorista kiképzô táborokat.

Az NBC News szerint az még nem tisztázott, hogy Washington és szövetségesei milyen szárazföldi hadmûveletet valósítanak meg. Két forgatókönyv látszik a leginkább végrehajthatónak: helikopteres, avagy helikopterrel támogatott kommandós rajtaütések, illetve a tálibellenes Északi Szövetség szárazföldi hadmûveleteinek légi fedezete.

Az elsô variánssal kapcsolatban a The New York Times szerdai cikke szerint a Pentagon egy olyan kockázatos stratégiai tervet készít elô, melynek keretében alacsonyan repülô helikopterekkel fogják végigpásztázni Afganisztán egyes térségeit és az azokra szerelt gépágyúkkal fogják megsemmisíteni az Oszama bin Ladennal és a tálibokkal szövetséges erôket. A cikk két magas rangú Pentagon-illetékesre hivatkozva azt írja, hogy a helikoptereket Afganisztánhoz közeli helyekre telepítik.

Idôközben az al-Dzsazíra katari hírtelevízió megerôsítette az ITAR-TASZSZ arról szóló hírét, hogy megérkeztek Pakisztán területére az elsô amerikai kommandós egységek. Az arab világ CNN-je szerint az amerikai különleges egységek több támaszpontra érkeztek és repülôgépek is rendelkezésükre állnak. A tévé szerint azt nem tudni, hogy Pakisztán mely részeire irányították az amerikai kommandósokat.

A NATO parlamenti közgyûlés- nyilatkozata

A NATO parlamenti közgyûlése kedden, Ottawában tartott tanácskozásának végén közzétett nyilatkozatában barbár cselekedetként bélyegezte meg a szeptember 11-én New York és Washington ellen elkövetett terrortámadásokat, és kinyilvánította, hogy az Egyesült Államok vezetése alatt álló terrorizmusellenes koalíciónak katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtani.

Az atlanti szövetség 19 tagországának összesen 300 törvényhozója arra is felszólította a tagállamokat, hogy kettôzzék meg eddigi erôfeszítéseiket a védelmi képességek növelését célzó kezdeményezés jegyében. E szóban forgó kezdeményezés arra irányul, hogy a NATO-nak jól felszerelt és felkészített erôk álljanak rendelkezésére a különbözô váratlan, elôre kiszámíthatatlan jellegû veszélyek elhárítására.

George Bush amerikai elnök üzenetet intézett az ottawai tanácskozás résztvevôihez, és ebben leszögezte: a NATO-államok törvényhozóiból álló konzultatív testület, a maga közös kiállásával nyomatékkal jelzi, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel fel kell lépni a terroristák ellen.

Lord Robertson, a NATO fôtitkára, a parlamenti közgyûlési ülés fô szónoka szerdán Washingtonba utazott találkozni George Bushsal.

A tálib fegyveresek a hegyekben rejtôznek

A tálib fegyveresek túlnyomó többsége még idôben elhagyta Afganisztán nagyvárosait, és a hegyekben rejtôzött el - közölték pakisztáni és indiai hírszerzô források.

A hegyek közé visszavonult tálib harcosok hosszú partizánháborúra készülnek. Az indiai sajtóban megjelent hírszerzési információk ezzel magyarázzák, hogy a rakétatámadások és a bombázások eddig nem követeltek sok áldozatot - katona szinte nincs is az állítólagos halottak között, döntô többségük polgári személy.

Az amerikaiaknak eddig csak a tálibok repülôtereit és a légelhárítás rendszerét sikerült számottevô részben megsemmisíteniük. Egy másik sajtójelentés szerint a tálibok nem is rendelkeztek olyan légvédelmi rendszerrel, amely képes lenne a hatékony ellenállásra az amerikaiak repülôgépeivel és rakétáival szemben.

Más indiai sajtójelentések nyugalmazott afganisztáni tábornokokat idéznek, akik szintén azt erôsítik meg, hogy elhúzódó konfliktusra kell számítani. Egyikük - egy bizonyos Ahbari tábornok - az ITAR-TASZSZ szerint azt nyilatkozta, hogy az amerikai humanitárius segítség és az azt kísérô propagandahadjárat nem felel meg Washington várakozásainak. Ahbari szerint az afgánokat nem lehet sem megvenni, sem becsapni, amikor a nemzeti büszkeségrôl van szó.

Az al-Kaida "szent háborúra" szólít

Az Oszama bin Laden vezetése alatt álló al-Kaida terrorista szervezet kedden este az Amerikai Egyesült Államok elleni dzsihádra, szent háborúra szólította fel a világ minden muzulmánját az al-Dzsazira televízión keresztül.

"Mától kezdve az igazhívô nép nem tûr tovább csöndben. Minden muzulmánhoz szólok, férfiakhoz, asszonyokhoz, de legfôképp a fiatalokhoz, hogy emlékeztessem ôket: a dzsihád kötelesség" - fordult "az igazhivô néphez" az al-Kaida szervezet szóvivôje, Szulejman Abu Gejt az al-Dzsazira televízió által videófelvételrôl sugárzott, arab nyelven elhangzott szózatban.

A szent háború "az összes amerikai elpusztításáig" fog tartani - állította a szóvivô, akit egy korábbi videófelvételen bin Laden oldalán lehetett látni.

"Szerte a világon mindenütt vannak amerikai érdekeltségek. Minden muzulmán tartozik azzal a népének és vallásának, hogy tudja, mi a kötelessége, és hogy elvégezze feladatát... Amerika és szövetségesei nem tudják megölni az összes muzulmánt" - folytatta.

Abu Gejt ismét dicsôítette a szeptember 11-i terrortámadások végrehajtóit, akik "derék tettet hajtottak végre Amerika szíve ellen folytatott csatájukkal". Újabb támadásokra számíthatnak az Egyesült Államokban - fenyegetôzött az al-Kaida szónoka - mert "vannak ifjaink, akik úgy vágyják a halált, mint az amerikaiak az életet ... ezrével vannak ifjaink, akik készek harcolni és elesni".

Az Afganisztán elleni támadások igazhívôk ezreinek haragját szították fel, és Amerikának tudnia kell, hogy a harc nem csitul, amíg nem hagy fel Izrael támogatásával, nem vet véget az iraki nép elleni igazságtalan korlátozásoknak, amíg nem vet véget annak, hogy csapatai jelenlétével
"meggyalázza az Arab Félsziget földjét" - jelentette ki.

"A hit és az istentelenség közötti döntô harc lesz ez" - hangsúlyozta -amelyben "pénzbeli és szellemi erônknek köszönhetôen mi fogunk gyôzni... Allah azért adta nekünk ezt a szent háborút, hogy kivívjuk nevében a gyôzelmet, és hogy a keresztények megsemmisítô vereséget szenvedjenek" - idézte az EFE hírügynökség.

A védelmi miniszter szerint

A NATO eddig kizárólag az ország légterének használatát kérte Romániától - közölte kedden Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter.

A miniszter bukaresti sajtóértekezletén elmondta: a légtér használatán kívül semmit sem kértek Romániától, így azt sem, hogy nyújtson segítséget a légi szállításokhoz.

Ion Iliescu államfô hétfôn jelentette be, hogy szállító- és üzemanyagtöltô repülôgépek átrepülnek Románia felett. A keddi lapok már megírták, hogy mely romániai katonai repülôtereket veszik majd igénybe az Afganisztán ellen indított légi támadásokhoz.

A védelmi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: Románia készen áll arra, hogy teljesítse a NATO-val szembeni kötelezettségvállalását. Elmondta, hogy a NATO- integrációra való nemzeti felkészülés keretében külön alakulatokat képeztek ki a NATO számára. Ha az észak-atlanti szövetség kéri, ezek a különleges alakulatok bevethetôk katonai mûveletekben is, amennyiben ahhoz a törvényhozás hozzájárul.

A román vezetés az Egyesült Államokat ért terrorista támadásokat követôen bejelentette: Románia a kialakult helyzetben úgy tekinti, mintha a NATO-tagja lenne, s ennek megfelelôen minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a terrorizmus elleni nemzetközi harcot.

Kódolt üzenetet küldött Oszama Bin Laden a világ számos pontján csak parancsra váró alvó terroristáknak az afganisztáni támadás megkezdése után vetített televíziós beszédében - állítják szakértôk. A képeket és a szöveget a CIA és a magyar titkosszolgálatok is elemeztek, és ugyanarra a következtetésre jutottak: a szaúdi terrorista embereinek üzent a támadás elôtt rögzített felvételen. A szakértôk forródróton megosztották egymással tapasztalataikat.

Bin Laden végig fegyelmezetten beszél a jobb kezében tartott mikrofonba. Bal mutatóujjával közben gesztikulál. Az ügynökök szerint, amikor a mutatóujj határozottan rámutat a mikrofonra, az egyértelmû jelzés emberei számára.

- Minden bizonnyal kódolt üzenetet küldött a terroristáknak Bin Laden. De nem azonnal, hanem pár nappal késôbb indulnak csak be az elsô akciók, mert most még túl kockázatos lenne támadni a rendkívül szigorú biztonsági intézkedések miatt - magyarázta a budapesti Blikknek Georg Spüttle terrorizmus-szakértô. Megjegyezte: Bin Laden mondanivalóját azért is vette fel elôre, hogy akkor is eljusson üzenete híveihez, ha már az elsô támadás során meghalna.

- A mozdulatsorozattal jelezte embereinek: aki tudja, mit kell tennie, tegye a dolgát - mondta egy névtelenséget kérô titkosszolgálati szakértô is. - A koreográfia szenzációs. Csak azt nem lehet tudni, hogy a jelre mennyi terrorista aktivizálja magát, és hogy hol lépnek akcióba. Bin Laden biztos volt benne: nyilatkozatát a világ minden televíziója le fogja adni. A katari tévé adását átvevô CNN tudósítói is felvetették adás után, hogy talán nem kellett volna leadni a beszédet, mert az kódolt üzenetet is tartalmazhat.

A titkosszolgálatoknak ismét feladták a leckét; korábban kell megtalálniuk az alvó ügynököket, mint ahogy azok engedelmeskednek Bin Laden parancsának.

Elfogadhatatlan és tûrhetetlen a Romániában mind gyakoribb magyarellenes hangulatkeltés, amely a minap abban csúcsosodott ki, hogy a Nagy-Románia Párt elnöke fegyveres erôszakkal fenyegetôzött - jelentette ki szerdán Markó Béla.

A Románia Magyar Demokrata Szövetség szokásos heti sajtóértekezletén a szervezet szövetségi elnöke érthetetlennek nevezte, hogy az igazságszolgáltatás tehetetlenkedik a politikai és közéletben elharapódzó szélsôséges jelenségekkel, az etnikai és más természetû gyûlöletkeltéssel szemben.

Ezzel összefüggésben Markó Béla üdvözölte a parlamenti demokratikus ellenzék két politikai alakulata, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt, s velük együtt az RMDSZ szenátusi csoportjai azon elhatározását, hogy nem vesznek rész semmilyen román parlamenti küldöttségben, amelyben Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke is jelen van.

Nagyon remélem, hogy az erôszakkal való szélsôséges fenyegetés elleni tiltakozásnak ehhez a formájához csatlakoznak a kormánypárt politikusai is - mondta Markó.

A szövetségi elnök szerint immár halaszthatatlan az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elsô számú vezetôinek újabb találkozója a politikai és közéletben fel-felerôsödô magyarellenes, nacionalista légkör, a mind gyakoribbá váló magyarellenes hangulatkeltés felszámolása érdekében.

Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondta: meglepetéssel értesült a kormányfônek arról a kijelentésérôl, miszerint Adrian Nastase a jugoszláv miniszterelnöknek felvetette a román- jugoszláv közös fellépés szükségességét a státustörvénnyel kapcsolatban.

- A státustörvényrôl a román kormánynak nem Belgráddal, hanem a magyar kormánnyal kell tárgyalnia, ha kifogásai vannak- hangoztatta az RMDSZ elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy jelenleg is konzultáció folyik errôl a kérdésrôl a román-magyar vegyes bizottság szintjén.

A magyarellenes hangulatkeltés egyik tipikus esetének nevezte Markó azt, ahogyan a parlamentben egyes pártok a szovátafürdôi magánosítás ügyéhez viszonyulnak. Hangsúlyozta, hogy súlyos gazdasági és politikai károkat okoznak a román társadalomnak, Románia nemzetközi megítélésének azok, akik a szovátafürdôi privatizálást azért támadják, mert abban magyar tôke vesz részt.

Ha az országba becsordogáló tôkét etnikai kritériumok szerint különböztetik meg, külföldi pénz nem fog bejönni Romániába. Nemcsak a magyar beruházók nem fognak jönni, hanem senki sem jön ide beruházni. Ha azt az üzenetet küldjük a világnak, hogy Romániában nincs piacgazdaság, hanem más kritériumok mûködnek, itt a tôke színét és nemzetiségét firtatják, oda lyukadunk ki, hogy senki sem jön üzletet kötni Romániába. Mert mi történik az országban? A külföldi tôke nem érdeklôdik Románia iránt, a privatizálás sehogy sem megy, s közben szûklátókörû román politikusok a magyarokkal foglalkoznak - fogalmazott Markó Béla.

A Lecce megyei (provincia) olasz-román baráti társaság meghívására, autóbusznyi Maros megyei küldöttség látogatott az olasz "csizma" sarkában fekvô Salento-félszigetre. A küldöttség zömét négy marosvásárhelyi iskola, a Bolyai líceum, a Gazdasági líceum, valamint a 17-es és 18-as számú általános iskolák tanulói alkották, összesen 32 tanuló, zömében azok, akik a tavasszal olasz kollégáikat fogadták otthonaikban, s akik most hasonlóan olasz családoknál nyertek elszállásolást azon a néhány napon, amit ott töltöttek.

A mostani utazás már néhány éve kiépített kapcsolatoknak köszönhetô, azok folytatásaként értékelhetô, mely kapcsolatok kiépítésében megyénk részérôl oroszlánrészt vállalt Virág György jelenlegi megyei tanácselnök, Ioan Toganel prefektus, mint volt tanácselnök és Burkhardt Árpád alprefektus, míg az olasz fél részérôl a szervezés nagy részét a baráti társaság elnöke, a szív-lélek Oronzo Marino, visszavonult megyei ülnök (assessore provinciale) vállalta magára.

A küldöttséget a tanfelügyelôség részérôl Alexandru Todea helyettes fôtanfelügyelô vezette, helyet kapott benne a tanfelügyelôség, a megyei tanács néhány képviselôje, a résztvevô iskolák tanerôi, valamint alulírott is, újságírói minôségben.

A cserelátogatás célja - az olasz küldöttség májusban kereste fel megyénket - egymás kultúrájának, szokásainak mélyebb megismerése, személyes baráti kapcsolatok kialakítása a legteljesebb mértékben megvalósult. A vendéglátók mindent megtettek amnnak érdekében, hogy a romániai látogatók jól érezzék magukat Olaszországban. A vendégeket hivatalosan is fogadta a Lecce megyei elöljárói nevében Anna Capone megyei ülnök, aki kihangsúlyozta az egymás megismerésének, a személyek és az intézmények közötti kapcsolatok kiépítésének fontosságát, valamint Giannini helyettes fôtanfelügyelô.

A szervezô olasz helyhatóságok, Leverano, Nardó és Porto Cesaréo települések elöljárói nyílt vitát is szerveztek Az Európai integráció Románia közelgô európai uniós felvétele fényében címmel. A felszólalók között volt Salvatore Misello olasz parlamenti képviselô, akinek a személyes közbenjárása segítségével jutottak a küldöttség tagjai az olasz vízumhoz, s aki a nemzetek Európája helyett a népek Európája koncepciójának megfogalmazását tartotta helyesebbnek. Többen hevesen bírálták saját kormányuk vízum-kibocsátási politikáját, Gino d’Elia leveranói polgármester és Oronzo Marino elmondták, hogy a bûnözôk és prostituáltak könnyen jutnak beutazási vízumhoz, míg a becsületes állampolgároknak ez szinte lehetetlenné vált. Többször hangsúlyozták, hogy az olasz médiában (is) élô Románia-kép erôsen torzítja a valóságot.

A látogatás hivatalos iratokban lemérhetô eredménye a Maros megyei tanfelügyelôség, valamint három olasz tanintézmény: a nardói Ezio Vanoni technikai-kereskedelmi szakiskola, a leveranói Salvatore Calo és a Porto Cesaréo-i Don Rua általános iskolák közötti szándéknyilatkozat aláírása volt, amely alapján a kapcsolatok mélyítésére, akár diákcserékre is lehetôség nyílik. Felmerült ugyanakkor több tanintézmény közötti testvérkapcsolat kiépítésének lehetôsége, az otrantói vendéglátóipari szakiskola, valamint a leveranói általános iskola igazgatói fogalmazták meg ilyen irányú szándékaikat, az utóbbi pedig európai közös pályázat benyújtásának lehetôségét vetítette elôre.

A kormánypárt arra készül, hogy ellenôrzése alá vonja a közszolgálati médiát és a figyelemelterelés egyik eszközeként magyarellenes kampányra ösztönzi a román sajtót - jelentette ki Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezetô alelnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Borbély emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban a román sajtóban központi helyet foglalt el a státustörvény és a törvény körüli vita. Az alaphangot a miniszterelnök adta meg - a román sajtó a kormánypárt egyes képviselôinek nyilatkozatai, a miniszterelnöki kijelentések után ment.

Ebben a kampányban - amelynek legújabb fejezetét a vezetô magyar politikusok erdélyi látogatásának elítélése jelenti - a román lapok sorozatos csúsztatásokkal, ferdítésekkel, esetenként durva hamisításokkal élnek. A hamisítás példájaként említette Borbély, hogy az egyik román lap tôle is nyilatkozatot kért, s válaszaiból mindössze egyetlen mondatot jelentetett meg.

Én arról beszéltem, hogy a határok átjárhatósága, a szabad mozgás az Európai Unió egyik alapelve és ezt az elvet hivatalosan Románia is elfogadja. Visszautasítottam a miniszterelnök magyarellenes üzenetét, s hozzátettem: az ide érkezô magyar politikusok útjai természetesen nem pártpolitikai, vagy kampánycélokat szolgálnak. Ez jelent meg úgy, hogy az RMDSZ alelnöke egyetért a román miniszterelnökkel: a magyarországi politikusok ne folytassanak választási kampányt Romániában - mondta.

Borbély felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a közelmúltban a miniszterelnök kikelt a romániai magyar sajtó ellen, a román sajtó ezt a magyarellenes támadás újabb jeleként értelmezte és nem vette észre a sajtó egésze ellen irányuló üzenetet.

- Nemcsak a szakmai szolidaritás hiányzott teljes mértékben, hanem a román sajtó arra sem figyelt fel, hogy ma a romániai magyar sajtó a célpont, de holnap a román sajtó lehet az - hangsúlyozta Borbély.

Az RMDSZ ügyvezetô alelnöke példaként említette, hogy az egyik központi román lap durván meghamisította az egyik romániai magyar újság írását és ezzel próbálta igazolni azt a miniszterelnöki kijelentést: a romániai magyar sajtó mételyezi a romániai magyar közvéleményt. Ugyanez a lap most a román közszolgálati televízió magyar nyelvû adása ellen indított támadást, mivel az pontosan idézett vezetô magyarországi politikusokat.

A román sajtó eközben nem figyel fel arra, hogy a kormánypárt a közszolgálati sajtó - a rádió és a televízió - átvételére készül, sôt készségesen hagyja, hogy eszközként használják a figyelem elterelésére - mondta Borbély.

Elmondta, a parlament a jövô héten tûzi napirendjére a közszolgálati rádió és televízió tavalyi tevékenységérôl szóló jelentések vitáját. A jelentéseket az illetékes parlamenti bizottság elutasította, hasonló eredmény várható majd a plénum vitájában. Ez pedig azt jelenti, hogy a rádió és a televízió jelenlegi igazgató tanácsa megszûnik. Új vezetô testületet fognak kinevezni a két intézmény élére, s ezekben a tanácsokban a kormánypárti többség mellett parlamenti súlyának megfelelôen jelentôs képviselethez jut majd a Nagy-Románia Párt is - hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezetô alelnöke.

A magyar státustörvény által érintett országoknak meg kell vitatniuk a közös fellépés szükségességét - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Dragisa Pesic jugoszláv kormányfôvel. A jugoszláv miniszterelnök kedden kezdett háromnapos hivatalos látogatást Romániában. A két miniszterelnök kedden este folytatott megbeszélést Bukarestben. A találkozó napirendjén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatása szerepelt a fô helyen, de szó volt a nemzeti kisebbségek kérdésérôl is.

A megbeszélés utáni sajtóértekezleten Adrian Nastase foglalkozott a magyar státustörvény kérdésével. Úgy fogalmazott: "fontos, hogy mindazok az országok, amelyek területén a státustörvény által esetleg érintett magyarok élnek, megvitassák, szükség van-e egy közös akcióra".

A román miniszterelnök szerint a státustörvény kérdését az európai normákkal összefüggésben kezelik majd, de figyelembe veszik minden egyes ország érdekeit is.

A közös sajtóértekezleten Adrian Nastase kijelentette, hogy a Romániában élô szerbek rendelkeznek az Európai Unió által garantált összes joggal. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hasonló helyzetbe kerülnek a Jugoszláviában élô román nemzetiségûek is.

Ion Iliescu államfô szerint egyes szomszédos államok politikusai nem tanúsítanak kellô eleganciát a Romániával tartott kapcsolatokban.

A román államfô az egyik kereskedelmi tévéadó vitamûsorában a Moldovai Köztársaság, Magyarország és Bulgária esetében említette az elegancia hiányát.

Iliescu szerint a legkevésbé elegánsak "a chisinaui testvérek" gesztusai, elsôsorban az, hogy a moldovai hatóságok elismerik az orosz nyelvû ortodox egyházat, míg a román nyelvû ortodox egyházat nem.

Az államfô úgy vélte, az elegancia hiányáról tanúskodik az is, hogy milyen módon tesznek látogatást magyar hivatalos személyiségek Romániában. "Miért van arra szükség, hogy kizárólag egy magyar nyelvû tanintézet megnyitására utazzanak ide?" - tette fel a kérdést.

Iliescu emlékeztetett arra, hogy a magyar státustörvény feszültséget okozott a román-magyar kapcsolatokban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeket a kapcsolatokat nem lehet rosszaknak minôsíteni.

Ugyanígy tette szóvá az államfô azt is, hogy egyes bolgár politikusok miként fogadták Adrian Nastase miniszterelnöknek azt a javaslatát: a két ország alkosson tandemet az euroatlanti integráció érdekében.

Nem kívánok szándékokat megítélni, de mintha valaki ösztönözné és halmozná az ellentéteket Románia és szomszédai kapcsolataiban, hogy fenntartásokat keltsen velünk szemben, hiszen az integráció egyik feltétele éppen az, hogy a jelölt milyen kapcsolatokat tart fenn szomszédaival - fogalmazott Ion Iliescu.

Magyar külügyi jegyzék

Jegyzéket adtak át október 10-én a magyar Külügyminisztériumban Petru Cordos-nak, Románia budapesti nagykövetének, Orbán Viktor miniszterelnök október 4-i nagyváradi látogatásának szervezési körülményeivel kapcsolatban - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivô, szokásos szerdai sajtótájékoztatóján.

A szóvivô elmondta: a jegyzékben a magyar fél megelégedettséggel nyugtázta, hogy az ünnepségeken a román fél hivatalos képviselete magas szintû volt, ugyanakkor sajnálatát volt kénytelen kifejezni amiatt, hogy az esemény emelkedett hangulatával korántsem állt összhangban az a szervezési mód, amellyel az illetékes román szervek a rendezvény külsô körülményeit biztosítani gondolták.

- Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt katonai helikopter körözött alacsony magasságban az ünnepség helyszíne fölött, ami a kihangosítás ellenére is lehetetlenné tette az ünnepi beszédek meghallgatását. A Királyhágó-melléki Református Püspökség elôzetes és hivatalos kérése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem felújított épülete elôtt elmaradt a villamosforgalom korlátozása az ünnepség idején - fejtette ki Horváth Gábor. Hozzátette: a Külügyminisztérium természetesen egyedi és elszigetelt jelenségnek véli ezeket a sajnálatos mozzanatokat, amelyek a magyar fél reményei szerint nem tükrözik az illetékes román szervek valós szándékát, s kizárólag mulasztásnak tudhatók be.

Ioan Toganel, Maros megyei prefektus telekonferencián sérelmezte, hogy a megyei hatóságokat nem értesítették Demeter Ervin miniszter szovátai látogatásáról. Ezzel kapcsolatban Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet kijelentette: A Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége szeptember 20-án jegyzékben tájékoztatta a román külügyminisztériumot Demeter Ervin titkosszolgálatokat felügyelô magyar miniszter múlt heti erdélyi magánlátogatásának programjáról.

Elmondta, hogy a nagykövetség a diplomácia szabályainak megfelelôen a bukaresti Külügyminisztériumon keresztül érintkezik a román hatóságokkal. Ezúttal levelet írt Octav Cozmânca közigazgatási miniszternek. "Felhívtam a figyelmét erre a problémára, mert sajnálatos módon nem ez az elsô eset, hogy a prefektusok hiányolják a tájékoztatást. Szeretném, ha a késôbbiekben akár személyesen, akár más úton, de módot találnánk arra, hogy ezt tisztázzuk" - mondta. A nagykövetség által adott tájékoztatás nyomán a hatóságok a védett személynek minôsülô védelmet biztosítottak a magyar miniszter számára, látogatása során.

Nehéz tél elébe nézünk

Tegnap a prefektúrán Ioan Toganel prefektus, Dorin Florea polgármester, a Distrigaz és az Energomur képviselôi a távhôszolgáltatás kérdését vitatták meg. Ennek elôzménye, hogy a Distrigaz gázszolgáltató vállalat felszólította az Energomurt, amennyiben nem törleszti az 57 milliárd lejre felhalmozott adósságot, október 15-tôl nem ad gázt azoknak a hôközpontoknak, amelyek adós tulajdonosi és lakótársulásokat szolgálnak ki. Az Energomurnak a lakosságtól 17,2 milliárd lejt, míg a gazdasági egységektôl 3 milliárd lejt kellene behajtania. Szeptember folyamán a tulajdonosi társulások nagyon gyengén törlesztettek az adósságokból, s október még gyengébbnek mutatkozik, mondta Luca Alexandru, az adósságbehajtó osztály vezetôje. Bár az Energomur is beígérte, hogy október 10-tôl harminc tulajdonosi társulástól illetve tömbháztól vonja meg a szolgáltatást, ha nem törlesztik az adósságokat, a Distrigaz újabb figyelmeztetése miatt ez elmaradt, lévén, hogy ez teljes hôközpontok leállítását helyezte kilátásba.

Mint Cornel Briscaru, a prefektus kabinetfônöke lapunk kérdésére elmondta, a tegnapi megbeszélés fô témája a távfûtés, a tömbházlakóknak a távhôszolgáltató rendszerrôl való tömeges leválása volt. Marosvásárhelyen eddig 2500 tömbházlakás kapcsolódott le a rendszerrôl és további 4500 kérést nyújtottak be. A jelenlevôk megegyeztek abban, hogy azok a tömbházlakók, akik a továbbiakban le szeretnének válni a rendszerrôl, csak az Energo-mur, a Distrigaz-Nord gázszolgáltató vállalat, valamint a polgármesteri hivatal engedélyével tehetik meg.

A jelen levô felelôs szervek rövid és hosszú távú helyi stratégiát dolgoznak ki annak érdekében, hogy az adott körülmények között megoldják a közelgô télen a fûtést. A Közpénzügyi Igazgatóság, a prefektúra, a polgármesteri hivatal valamint az Építkezési Felügyelôség szakembereibôl egy bizottságot hoznak létre, amely szigorúan felügyeli majd a tömbház-lakásokba felszerelt hôközpontok biztonságát. Továbbá tanulmányt állít össze, hogy milyen gazdasági és biztonsági elônyei vannak a lépcsôházankénti és a tömbházankénti hôközpontoknak a lakásonkénti 60-75 százalékos hatásfokon mûködô hôközpontokkal szemben.

Hogy mennyire jótékonynak bizonyulhatnak olykor a testvérvárosi kapcsolatok, jelzi ezt a mi Marosvásárhely - Kecskemét "testvér- voltunk" is. Városunk közmûvelôdési életében ugyanis több olyan jelentôs megnyilvánulás, zenemûvészeti rendezvény stb. kapott helyet az utóbbi idôben, melyek mind erre vallanak. Az elmúlt zenei évadban pl. a filharmónia által rendezett Marosvásárhelyi Zenei Napokon a Kecskeméti Nôi Kórus lépett hangversenypódiumra Durányik Dezsô karvezetésével. Szintén tavaly, ám ezúttal a Musica Sacra Fesztiválon, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak és a vásárhelyi filharmónia vegyes karának együttmûködéseként vehettünk részt a nyitóhangversenyen, melyen Gerhát László vezényletével - többek között - Csíky Boldizsár 30 évvel utóbb az egykor a Camerata Transsylvanica Kamaraegyüttes számára írt Vitézi énekek címû szerzeményét szólaltatták meg. Néhány héttel ezelôtt a kecskeméti születésû Szebellédi Valéria vezette Magyar Állami Operaház 50 tagú Magnificat Gyermekkórusa hangversenyezett a Kultúrpalota kistermében... Most pedig a C-tin Silvestri emlékfesztivál szervezôi hívtak kecskeméti vendégmûvészeket. Ma este 7 órától tehát a nagyteremben kamaraest. Ezúttal a Renaissance Consort együttes szolgál sajátos szórakoztató zenével. A reneszánsz és kora barokk periódusban keletkezett és az ún. házimuzsikálás igényeit kielégítô zeneszámokat, l6 - l7. századi udvari táncokat, múlt korok kedvelt dalait korabeli hangszereken - blockflöte, csembaló, lant -, továbbá hangszerritkaságokon - görbekürt, cortholt, cornarmus stb. - szólaltatva meg. Hallunk magyar muzsikát, német, angol, olasz és más nemzetek táncdallamaiból, továbbá egy-egy Hassler-, Susato-, Praetorius-, Gervaise- stb. mûvet is. Minden bizonnyal jól fogunk szórakozni.

- jelentette ki lapunknak Marius Pascan, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivôje. Kedden két osztrák állatvédô szervezet képviselôje tiltakozott a kóbor kutyákkal való bánásmód ellen. Elmondásuk szerint információik vannak arról, hogy a kutyákat továbbra is gyilkolják azok, akik a kóbor állatok ügyének rendezéséért felelôsek, annak ellenére, hogy az osztrák szervezetek jelentôs pénzösszeggel támogatták a marosvásárhelyi kutyamenhely mûködtetését. Az osztrák állatvédôk azt nyilatkozták, hogy e jelenség megakadályozásáért aláírásokat gyûjtöttek, amit eljuttatnak mind a polgármesteri hivatalnak, mind a helyi tanácsnak.

A hivatal szóvivôje kérdésünkre kijelentette: a vádak alaptalanok, semmilyen aláírásokat tartalmazó íveket nem kaptak, sôt, az állatvédôk által említett pénz sem jutott el a menhelyre. Az összeget attól a közvetítôtôl kell számon kérni, akinek az osztrákok átadták.

A hivatal képviselôi a tegnapi megbeszélésen javasolták, hogy a további gondok elkerülése végett az osztrák állatvédôk mondjanak le a közvetítôkrôl és mûködjenek együtt a hivatallal, az állatvédôk pedig ígérték: ellenôrzik a pénz felhasználási módját - tájékoztatott a szóvivô.

Anyanyelvünk

A szállóigék is az állandó szókapcsolatok egyik jelentôs csoportját alkotják. A szállóigének eredete és jellege alapján több típusa van. Általában azokat az állandó nyelvi kapcsolatokat soroljuk ide, amelyeknek forrását, irodalmi, történelmi és mûvelôdéstörténeti eredetét személyhez, de legalábbis eseményhez kötve meg tudjuk jelölni, még ha ez az eredet nem is közismert. Nyelvünkben a magyar eredetûeken kívül fôként bibliai, görög, latin, német, francia és angol szállóigék használatosak, néha csak az eredeti nyelven, de többnyire magyarul is.

A szállóige a szólás, a közmondás és az idézet közt áll, de közelebb az utóbbihoz. Mivel azonban pontos eredete, idézet, illetve utalás volta a beszélôk nagy részének tudatában - akár használatában is - elhomályosult, gyakran már az egyszerû szókapcsolathoz, szóláshoz közeledik, vagy közmondássá válik. Pl. plátói szerelem (utalás Platón Szümposzion címû munkájának egyik fejtegetésére); otthagy csapot-papot (Petôfi Csokonai címû versének egyik sora nyomán); az idô pénz (Theophratosz egyik mondása alapján). Alakja
nemegyszer a beszédhelyzethez igazodik, az alkalom szerint módosul, máskor pedig a szállóige eredeti alakjából lesz behelyettesíthetô.

Leggyakoribb típusaik: a jelzôs szerkezet: gordiuszi csomó; Ady: a megszépítô messzeség; Krúdy: boldogult ifjúkoromban; határozós kapcsolat: vihar egy pohár vízben; Darwin: küzdelem a létért; igés vagy mondatértékû szerkezet: Jókai: minden poklokon keresztül; Kiss József: Ó, mért oly késôn?; teljes mondat: Nomen est omen; Schiller: A mór megtette kötelességét, a mór mehet; Vörösmarty: Hová merült el szép szemed világa?; Babits: Vétkesek közt cinkos, aki néma; József Attila: Az igazat mondd, ne csak a valódit!

A hagyományos, klasszikus szállóigék használatára általában bizonyos mûveltségi fok és választékosság igénye jellemzô. Vannak azonban olyan újabb, szállóige eredetû társalgási fordulatok, amelyek nem annyira egy bizonyos mûveltségi szintrôl, hanem inkább bizonyos események közvetlen vagy akár csupán közvetett ismeretérôl tanúskodnak. Néhány példa a társalgási nyelv ma is kedvelt szállóigeszerû fordulatai közül: Lepsénynél még megvolt! (Nóti Károly egyik kabaréjelenetébôl); Civil a pályán (Egy 1951-ben készült filmvígjáték címe); Nincs többé kopasz fej (század eleji hajnövesztôszer-reklám); Haladjon ön is a korral - Süssön Váncza sütôporral! (ismert reklámrigmus); Mondja, marha, mért oly bús? (Karinthy Frigyes).

Nyáron a világ (2.)

Június utolsó szombatja a szabadság napja Magyarországon. Tíz esztendeje múlt, hogy ezen a napon hazament a szovjet hadsereg. Azon a tavaszon magam is láthattam Budapest utcáin az embernagyságú falragaszokat az orosz katonáról. Háttal állott, indulóban valamerre, mintha sürgette volna az írás: táváris kányec. A megszálló hadsereg még ott volt, de már beintettek neki. Mehetnek. Vége. Igaz, akkor az utca embere nem nagyon hitte, hogy tényleg bekövetkezik, amit annyira várnak. Hiszen egyszer még volt úgy, hogy megígérték: kivonulnak; elindultak, de aztán visszafordultak és bizony kô kövön nem maradt nyomukban…

Eleinte még szóltak a harangok ezen a napon, híres emberek jöttek emlékezni Európa nyugati felébôl, csodájára járt a világ. Volt ünneplés, volt öröm határtalan. De lassan-lassan veszített jelentôségébôl, elkopott az ügy politikai jellege s maradt csak a nép szórakoztatása. Ma már az sincs. Ma az a természetes, ha eszébe sem jut az embernek, hogy miféle hadigépezet taposta itt a szabadságot. Az a jó, ha nem kell erre gondolni.

Olvasom az újságban az arzenált (azokat persze nem, amelyeket még mindig titkolnak) darabról darabra, hogy mi mindent kellett eltakarítania annak a százezernél is több katonának, aki akkor kivonult. Volt atomfegyver rakétákkal, vadászbombázó százával, nyolcszázhatvan harckocsi s volt félmillió tonna anyagi eszköz. Nos, ennek az állig felfegyverzett hadseregnek a tábornokai, akik a kivonulás részleteirôl tárgyalásokat folytattak, arcpirulás nélkül követelték, hogy a hivatalos dokumentumokban ôk csak úgy szerepelhetnek, mint akik segítô szándékkal, felszabadítani jöttek. Fenyegetôztek, hogy ellenkezô esetben ki se mennek, vagy ha igen, akkor hamarosan újra itt lesznek. Fenyegetôztek és elégtételt követeltek. És sok pénzt, hogy a kivonandó csapatok otthoni elhelyezéséhez lakásokat építhessenek. A távozás elôtti napon százmilliárd forintra srófolták az összeget. Csak azért, hogy kárpótlást tôlük se igényeljenek. Az elégtétel tárgyában is fura dolog történt. Az okmány, amely kimasírozásukról fennmaradt, sehol nem említi, hogy ôk megszállók vagy felszabadító vendégkatonák lettek volna. Egyébként az írás végén ott volt a békülékeny(nek hihetô) udvarias mondat: "Van okunk hálásnak lenni a történelmi szerencsének." Aztán mindenki értette, ahogyan akarta. Ôk hihették: azért a hála, hogy ott voltak; a magyar meg csak azt tartotta szerencséjének, hogy végre elmennek…

Ilyen a magyar szabadság napja. Immár nem különbözik a többitôl, a hétköznapoktól. Nem dôl össze a világ, ha Mátrafüreden, árnyas lombok alatt, a sétáló sokaságban netán csak magam gondolok azokra, akik innen hazaküldték az oroszokat mindörökre. (Ne legyen naiv senki, azok maguktól nem mentek volna.)

Horn Gyula a kivonulást megelôzô napokban nyilatkozik a Népszabadságnak: "nyolcvanöt óta mondjuk, hogy menjenek, hát nem hiába rágtuk a fülüket."

Orbán Viktor, Nagy Imre temetésén, ha rajta múlott volna, kizavarja ôket mindenféle külön értesítés nélkül. "Ültek eleget a nyakunkon, itt az ideje, hogy itthagyjanak." Nem óvatoskodott, de nem is aratott osztatlan sikert. Volt körülötte félénk ember éppen elég. Akkor, amikor még senki nem sejtette, hogy nyitva a kapu, hiszen Máltában Bush (az idôsebbik) és Gorbacsov már kiegyezett többek között errôl is. Csak éppen azt nem tudták, hogy az utóbbi alig néhány hónap múlva csúfosan elbukik és a Szovjetunió beadja a kulcsot…

Gyöngyös, július havában

A napokban a Kultúrpalota földszinti galériáiban nyílt meg a marosvásárhelyi zene- és képzômûvészeti líceum képzômûvész szakos növendékeinek ôszi tárlata. Jó volt látni, hogy a jelenlegi tanároktól-mûvészpedagógusoktól - Bordi Géza, Calinescu Lucia, Csíky Ágnes, Kiss Levente, Muresan Gheorghe, Gyarmathy János, Pop Rodica, Zrínyi Zsuzsa és mások, beleértve Frâncean Florina igazgatót és Péter Mária aligazgatót - eltekintve, a sok osztály- és iskolatárs, szülô, rokon, barát, egyszóval érdeklôdô között idén is feltûnt néhány nyugdíjas mûvészpedagógus is: Barabás Éva, Hunyadi László, s ha nem tévedek, Hunyadi Mária. Mint ahogy az elmúlt években ilyenkor, itt volt Barabás István festômûvész, Izsák Márton szobrászmûvész, az alma mater egykori igazgatója, Major Gizella grafikusmûvész, Datu Victor festômûvész. Bizonyságaként az iskola iránti érdeklôdésüknek, annak, hogy az ôket e "tanodához" fûzô kötelélek évek, évtizedek múltán sem gyengültek. Amint Frâncean Florina igazgató megnyitóbeszédébôl megtudtuk, a két tagozaton V-VIII. osztályban 142-en, IX-XII.-ben 127-en tanulnak. Az elmúlt iskolai év "mûhelymunka-kínálatában" - beleértve az abszolvensek diplomamunkáit is - gyönyörködhetnek a látogatók. A négy mûhelyben - grafika-festészet-szobrászat illetve textil- ruhatervezô, iparmûvészet - folyó szakoktatás "termékei" egyértelmûen bizonyíthatják, hogy az ábrázoló mûvészet mennyire kötôdik mindennapjainkhoz. Egyrészt azáltal, hogy esetenként funkcionalitással is bír egy-egy mûvészi alkotás, másszor az elôállításukban szerepet játszó új technikai eljárásoknak, a különbözô kevert technikáknak és nem utolsósorban a hagyományos eszközöknek újakkal való helyettesítése nyomán. Ugyanis mind az új anyag, mind az új technikai eljárások bevetésével készült alkotások a mûélvezetet szolgálják. Elmondta azt is az igazgatónô, hogy a szakmai vetélkedô iskolai szakaszán részt vevô 73 tanulóból 8-an jutottak el az országos megmérettetésre. A XI. B osztályos Gáspár Emese (szaktanár Csíky Ágnes, textil-ruhatervezô iparmûvészet) I. díjat, a XII. A osztályos Kovács Amalia (Calinescu Lucia, festészet) II. díjat, a szintén XII. A osztályos Astalus Aniela mûvészettörténetbôl
"vizsgázott" III. díjra. A 25 érettségizettbôl 18-an jutottak a felsôoktatásba. Nyolcan a képzômûvészeti oktatásba, a többiek különbözô más szakokra. Az itteni nyári gyakorlaton hét kecskeméti mûvészeti iskolás és tanáruk is részt vett, illetve ugyanennyien a vásárhelyi iskola tanulói közül ott, Bordi Géza vezetésével. Gheorghe Muresan pedig hat tanulót kísért el a Buzau megyei Magurán megrendezett alkotótáborba. Eredménye egy II. díj. Itthon és külföldön megrendezett kiállításokon vettek részt a tanulók, és évrôl évre mind eredményesebben szerepelnek Pop Rodica tanárnô kis ikonfestôi a hazai versenyen. Az iskola növendékei is rendeztek tárlatot Régenben - e mostanin egyébként az ottani tanulók munkái is láthatók - ,Radnóton, Ludason. Idén Szovátán, Dicsôben, Segesváron terveznek kiállítást. E mostani, ôszi tárlat anyagát - melyhez az alkotók, tehát a tanulók nézôpontja felôl közelítettek - Astalus Aniela és Fazakas Enikô mutatta be, méltatta.

Gólyahír akció

A Magyar Rádió Határok nélkül adása egy kitûnô civil kezdeményezésnek adott teret és segített eszközeivel, hogy minden határon túli kisiskolás számára kedves perceket szerezhessenek azok, akik részt kívánnak venni az ajándékozásban. Az akciót szervezôk és lebonyolítók egy Nyugat-Európában ismert ajándékozási forma meghonosításával szeretnék elérni, hogy az egy cipôdoboznyi kedvesség és figyelem tudatosítsa a határon túli magyar szülôkkel és gyerekekkel, hogy minden magyar iskolába iratkozó gyermek fontos az anyaország számára, hiszen az anyanyelv a megmaradás legfontosabb pillére.

A magyarországi kisdiákokat és szüleiket arra kérik, hogy egy cipô-dobozba könyvet, hajgumit, csatot, kifestôt, írószereket, színesceruzákat, matricákat, szóval korlátozott értékû, de örömet szerzô ajándékokat csomagoljanak. Játék, élelmiszer, például csokoládé nem lehet az adott országok vámszabályai miatt köztük, de hozzárakhatnak néhány kedves sort, fényképet, válasz- levelezôlapot, hogy egy ismeretlen kisiskolásnak örömet szerezzenek.

A szervezôk között szerepel az Apáczai Kiadó, a Magyar Cserkészszövetség, a Magyar Karitász, a Magyar Rádió a Magyarország Felfedezôi Szövetség, az MM Cargo és a Rákóczi Szövetség. Nem titkolt céljuk a szolidaritás érzésének erôsítése a határon túli magyarok felé, és olyan fiatal szülôk és gyermekek figyelmének felkeltése is, akik eddig kevésbé mutattak érdeklôdést a magyar-magyar kapcsolatok iránt. Az akció védnöke Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a támogatást vállalta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány.

Mint Illényi Éva, a Határok nélkül szerkesztôsége részérôl a Gólyahír akció koordinátora elmondta, eddig kétszázhoz közelít azoknak az oktatási intézményeknek a száma, amelyek jelezték részvételüket. Sok magánszemély is jelentkezett telefonon vagy levélben további részletek iránt érdeklôdve. Ajándékozni, akár ismeretlennek, öröm. Valószínûleg ez az érzés is hozzájárul ahhoz, hogy a szeptember 17-én indított és október 31-gyel záruló összegyûjtés már október elején 9000 adományozót regisztrálhatott. Az elôzetes felmérések szerint 30 ezer kisdiákra kell számítani, ennyi cipôdoboz, ennyi örömforrás kellene, hogy mindenkihez eljuthasson a gólyahír.

A Kossuth Rádió október 29-tôl új, az élethez jobban igazodó mûsorstruktúrával jelentkezik, így akarja megôrizni vezetô helyét a rádiós versenyben - errôl Perjés Klára adófôszerkesztô beszélt a szerdán megtartott budapesti sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta: a Napközben címû mûsort a déli harangszóig lehet majd hallgatni, és a mûsor részét képezik majd az irodalmi szerkesztôség által készített anyagok is. A Szabó család csütörtökön lesz hallható 12,05 órától, péntekenként pedig Cigányfélóra címmel sugároznak mûsort 12,05 órától. Perjés Klára elmondta: minden nap 15,04 és 16 óra között új mûsorral jelentkezik a Kossuth Rádió. Hétfôn és szerdán Zene-szóval, kedden és csütörtökön pedig Társalgó címmel sugároznak mûsort. Korai idôpontban jelentkezik november 29- tôl a Magyarországról jövök címû mûsor és 18,05 órától napi váltakozásban tûzik mûsorra a Pénz, piac, profit, az Európa Klub, a Digitális, a Vállalkozásklinika és a Holnapra-kész mûsorokat. Az adófôszerkesztô jelezte, hogy a határon túli magyar rádióhallgatók kérésének tesznek eleget akkor, amikor 20,05 órától kezdik sugározni a Határok nélkül címû mûsort.

- November 2-tól a Kossuth Rádió minden este mûsorra tûzi az Aranyemberek címû, 60 részbôl álló 30 perces sorozatot, amelyet a Filmmúzeum televíziós csatorna is sugároz a jeles magyar sportolókat bemutató mûsorban - közölte az adófôszerkesztô.

- Egyelôre a szokott idôsávban jelentkezik Bolgár György Beszéljük meg címû telefonálós mûsora, de néhány héten belül változás várható, mert a mûsor félrevezeti a hallgatókat, amikor azt a látszatot kelti, mintha egy-egy hallgatói vélemény a Kossuth Rádió álláspontja lenne - mondta Perjés Klára.

Az adófôszerkesztô elmondta: soha nem mondta azt, hogy szeretné megszüntetni a rádiókabarét, és elképzelése szerint a jövôben is rendszeresen jelentkeznek majd kabarémûsorral a Kossuthon.

A kábelt ügyesen vezetik az agyadba. Azt gondolod: a fenébe is, behülyítettek. Azt mondod: ez aztán a háború.

A kábel az ágyadban kezdôdik, azt gondolod: be jó, hogy mindig mást bombáznak. Gyûlölöd az afgánokat. Mert minden afgán egy Bin Laden. Azt mondod: túl nagy a felhajtás, minek ekkora hepaj.

Amikor megpuszilod az asszonyt, ô ezt gondolja: megint pálinkaszagú vagy. Te pedig: szájszaga van. És azt mondjátok: - Szióka, drágám.

Tele a város lecsúszottakkal. Az egyik azt meséli, hogy a lányának hecserbimbó nôtt a mellére. Nem akarod megtekinteni? Olcsón megszámítja. Magában azt gondolja a vén kerítô: a fenébe is, van a faszinak dozsója.

De a pénzesek nem itt laknak. Azokat más réteg szolgálja ki. A kábel persze ott van bennük is, de nemesebb anyagból. Rozsdamentes információk cirkálnak oda-vissza, és nagyszerû pénzekké válnak.

Azt gondolja a taxisofôr: lám, ennek vastag a bukszája, mégis hitvány borravalót ad. Dögölj meg, mocsok újburzsoája. Ezt mondja mégis: - Köszönöm, uram, legyen szerencsém máskor is. A bukszás azt gondolja: - Menj a fenébe, agyonkeresitek magatokat, bolhás pocegerei. Azt mondja: khm. És bevágja az ajtót.

A bankárnak röntgenkábel van az agyában. Amikor rád néz, már meg is jelentél a képernyôjén, anyaszült meztelenül. A bordáid között huszonöt cent ver a szívedben.

Azt gondolja a bankár: a francba. Azt mondja: - Elnézést, ilyen kis ügyletekkel nem foglalkozunk.

A kábel felfûzte a politikusokat és a mûvészeket is. A politikusok alkalmazkodnak a legkönnyebben, hiszen mindig mást gondolnak és megint mást mondanak; amit tesznek pedig, annak nincs köze sem ehhez, sem ahhoz. Szép az, ami érdek nélkül tetszik, mondják, és megvásárolnak téged.

A mûvész azt hiszi, hogy az ô agyán aranykábel vezet végig, direkt a befogadó lelkébe, ott mindjárt pezsegni kezd, és ez a mû üzenete: a megtisztulás. Azt mondja: sikerem van. Azt gondolja: csak nehogy megint egy vas nélkül maradjak.

A kábel úgy húz át rajtam is, mint a nemzetközi gyors Kukutyinfalván. Végtelen a kocsisor, a sok- sok ablak összefolyik, egyetlen kivilágított ablakot látok, amelyben József Attila könyököl és hallgat.

Azt gondolom, nini, igaz. Azt mondom: hé, gyertek csak ide, látom magam az Orient Expresszen.

Csütörtöki kimenô

Természetesen a jelmondat nem az én találmányom. Jóval elôttem már ismertté vált, mindig sokan hittek benne. Az egyházak és kormányok hivatásos terjesztôi, csak a millenáris középkori hangulatok szítói mondtak le a reményrôl, meg némely halált imádó szekta.

Inkább azok számára ismétlendô, akik mindig is a reménytelenség megszállottai voltak, az íróknak mondanám biztatóan. Hiszen irodalmunk megszokott zárómotívuma a halál, a veszteség- vereség, amely konfliktust és sorsokat old meg, tesz földdel, feledéssel egyenlôvé, enyhít és elföd.

Történt ugyanis, hogy a minap - oly korban, amikor önként és kedvvel olvasni nem sikk - felkereste az erdélyi magyar kiadókat egy ôszes szakállú, ötven felé poroszkáló amerikai úr. Valódi harmadik generációs tengerentúli, de reménytelenségen inneni magyar. Háta mögött hagyva a terrorcselekményeket, melyeket kedvenc szülôvárosában és jelenlegi munkahelyén követtek el, repülôre ült, és átszállt Európába, hogy magyar könyveket kutasson fel, vigyen, szerezzen, vásároljon a washingtoni kongresszusi könyvtárnak. A világ legnagyobb gyûjteménye számára. És nemcsak anyaországi patinás kiadókat, nagy múltú vagy frissen felmagzott hungáriai editorokat látogatott sorba, hanem átrándult Kolozsvárra és Csíkszeredába, benézett Vásárhelyre is, mert, hallj csudát… a mi könyveink is érdeklik az amerikai nemzeti közgyûjteményt. Senki nem állította le szeptember 11. ürügyén: erre nincs pénz, most fontosabb dolgaink is vannak. Hiányzó régebbi darabokat is keresett, az újabbakról akart katalógusokat
látni.

Minden érdekelte, ami eredeti, amit az erdélyi (romániai) magyar tudományosság, szépírói és mûvészeti alkotókedv létrehozott, kiadott, megjelentetett, reprodukált, összeállított, felfedezett, kiszámított, megmentett, összegyûjtött. Mint látható, roppant széles skálán mozgott a
"könyvügynök" kolléga étvágya. Két feltételt szabott: legyen eredeti és helyi (romániai) magyar mû. Az sem baj, ha újravett ritkaság. És lehet fordítás is, ha angolból ültették át magyarra vagy fordítva.

Irigységgel vegyes örömmel vittük könyvesboltba, mutogattunk címeket, köteteket, katalógusokat, ajánlgattuk szellemi kincseinket.

Az öröm - érthetô. A másik érzemény még inkább azok számára, akik tudják: mostanában sem jut pénz a hazai közgyûjteményi könyvbeszerzésekre, sokszor még a köteles példány sem érkezik meg a nemzeti és (egyetemi) könyvtárakba, nem tudjuk, mi jelenik meg a szomszédban - Sepsiszentgyörgyön vagy Kolozsvárott…

De félre bú, itt a kiút: majd átugrunk Washingtonba, vagy lekérjük interneten a kongresszusi könyvtárból. Elvégre ott hiánytalanul jelen leszünk.

Jómód és ízlés nem feltétlenül esik egybe

Ki ne szeretne szép, tágas, napsütötte udvaros-kertes házban lakni? Beépített garázzsal, akár úszómedencével? Ám sokaknak egy élet munkája sem hozza meg a jólétet, meg kell elégedniük a
"közösségi élettel", az egy-, két-, jó esetben négyszobás tömbházlakással. Ezt próbálják meg lehetôségeik szerint alakítani, lakályossá tenni. Ám vannak olyan szerencsések, tehetôsebbek, akik - fôként az utóbbi 10 évben - építkeztek, lakást bôvítettek.

Egyre több látványos lakóház tûnt fel, kedvelt helyek: a városközponthoz közeli, csendesebb utcák, a város szélei és természetesen a Somostetô. Utóbbit az újgazdagok kertvárosaként tartják számon, luxuskörnyezetként, zömében hivalkodó, ám mindenképpen impozáns házakkal. Hogy szépek vagy csúnyák ezek az épületek? Ízlés kérdése - vághatjuk rá mindjárt. De mégsem.

A csinos családi házak között mindenféle, cifrábbnál cifrább építmények tûnnek fel, az elszabadult fantáziának köszönhetôen - olykor mit sem törôdve a városrendészeti tervben foglaltakkal -, egyre menôbb házak épülnek, amelyek tulajdonosai igyekeznek túllicitálni egymást. Legalábbis az átlagembernek így tûnik. De mit gondol a mai építkezési stílusról a szakember? Ankétunkban néhány mûépítésszel beszélgetve kerestük e kérdésre a választ.

Vadkapitalizmust láttam kifejlôdni

Bíró Gábor nyugdíjas mûépítész örvendetesnek tartja, hogy nagy késôre Marosvásárhelyen is megindult - bizonyos mértékig - egy lakásépítési irányzat. Mint mondja, nagyon sok mindent sokan a saját fejük után építenek, "mintha nem is létezne az illetékes hatóság, amelynek az a feladata, hogy irányítsa a városban levô építkezéseket".

- Volt olyan idô, amikor direkt azért mentem fel például a Somostetôre, mert hallottam, hogy új házak épülnek. Kíváncsi voltam, hova fejlôdik a város építészete. Lehetett látni az épületeken, hogy mindenféle városrendezési terv nélkül készülnek, egyiknek a másikhoz viszonyított távolságában, az utcavonalhoz való távolság betartásában, az épületek magasságában teljes zûrzavar uralkodott. Lehetett látni, hogy senki sem irányította ezeket az építkezéseket. Olyan óriási telekre épült egy-egy kacsalábon forgó, rendszerint ízléstelen épület, hogy az embernek fájt a szíve: miért engedik, hogy ilyen hatalmas területre egy személy építsen egy csúnya épületet, amelyet bekerítenek terméskô lábazatú kovácsoltvas kerítéssel több száz méteren? A kapitalizmusnak a rosszabbik oldalát láttam itt kialakulni: ha van pénze, mindenki azt csinál, amit akar.

Hol a jóízlés?

- Másrészt pedig kötve hiszem, hogy a rendszer megváltozása után volt idejük becsületes munkával annyit keresni, hogy olyan nagy házat építsenek. Azt is megállapítottam, hogy sajnos a nagyon sok új épület között kevés az, amelyik szép, ízléses.

Közben beindult az Országos Lakásügynökség mûködése, ami arra volna hivatva, hogy elsôsorban fiatal házasok kedvezményesen építhessenek lakást. Nem tudom, hogy a Lakásügynökségnek vagy az Építészeti Hatóságnak van-e annyi ereje, hogy olyan telkekre és csak olyan házakat engedjenek építeni, amilyeneket helyesnek találnak.

A városi fôépítésznek feladata lenne valamelyest egy irányzatot, egy normális fejlôdési menetet megszabni, hogy ezek az épületek beilleszkedjenek a városrendezési tervbe. Úgy látom, hogy semmi rendet nem tartottak be, mindenki kedve szerint építkezik. Úgy kellene eljárni, ahogyan szerte a világon majdnem mindenütt teszik: a város fejlôdésnek induló övezetében készítenek egy részleges városrendezési tervet, amely rendszerbe foglalja annak a városnegyednek a fejlôdési lehetôségeit. Amióta Marosvásárhelyen vagyok, megértem 2-3 nagy városrendezési terv elkészítését. Hol egy bukaresti tervezôcsoport, hol a megyei tervezôintézet végezte. Szükséges volt, hiszen az 50-es évek után elindult egy óriási lakásépítési akció a város környékén. Most, amikor felbomlott a régi társadalmi rend, úgy érzem, zûrzavar alakult ki. Van építészeti osztály, de vagy nincs hatalma irányítani, vagy ôket is nagypénzû, befolyásos emberek gátolják meg abban, hogy betartsák elképzeléseiket.

Az építész ne prostituálódjon

A tervezô felelôsségét boncolgatva, Bíró Gábor elmondta, hogy még aktív tervezôként sokan megkeresték.

- Ha valami szamárságot akartak építeni, figyelmeztettem, hogy ez vagy az nem helyes. Nemegyszer elôfordult, hogy amit én elképzeltem, azt az illetô nem volt hajlandó elfogadni, hanem különbözô, nem szakszerû javaslatokkal hozakodott elô. Amire azt mondtam: én nem vagyok hajlandó elképzelésüket tervben lefektetni. Álláspontom az volt, ha csupán azért, hogy pénzt vegyek fel, elfogadom a kliens szakszerûtlen javaslatát, olyan ez, mint a prostitúció. Márpedig az én szakmai lelkiismeretemmel nem fér ez össze. Minden tervezô építészben csak kell lennie lelkiismeretességnek. Sokan viszont attól való félelmükben, hogy elveszítik a megrendelôt, inkább azt a szamárságot is megépítik, amit kérnek tôlük.

Ne legyen státusszimbólum

Szekeres Gerô építészmérnök elismert szakember, sikeres tervezôcéget vezet. Nem lelkesedik túlságosan a jelenlegi építkezési "irányzatért".

- Sajnos az építészet is átvette eredeti demokráciánk arculatát, technikai megoldásait. Elôször is: építészet azt jelenti, hogy az illetô kornak az irányvonalait, elveit kellene tovább ábrázolnia. Két nagyon fontos dologra szeretnék utalni: az 50 év szocialista arculata nyilvánvaló, ha csak megnézzük a Tudor negyedet, a tömbházakat, az erôltetett építményeket, amikor is Románia részben jogosan, de nem humanitárius, hanem propagandisztikus irányzatok által vezérelve magára vállalta azt a státust, hogy ô lesz az elsô ország a világon, amelyik megoldja a lakásproblémát. A negyedeink, amelyeket mi úgy is nevezünk, hogy "alvógödrök", mûépítészeti szempontból sajnos nem képeznek nagy értéket. Az új, 10 év arculatát össze tudnánk szedni a Somostetôn és környékén megépült házakra tekintve, amelyek a konjunkturálisan meggazdagodott embereknek az értékskáláját tükrözik. Az, hogy én gazdagabb vagy befutottabb vagyok, azt jelenti, hogy nagyobb vagy esetleg kétszer akkora házat építek, mint a szomszédom. Ez viszont számtalanszor az épület otromba arculatában, mûépítészeti kiképzésében nyilvánul meg. Sajnos abban, hogy ilyen házak felépülhettek, mi, tervezôk is felelôsek vagyunk, mert nekünk is léteznünk kell, mi is néha kompromisszumot kötünk. Egyszerûen nem gondolunk arra, hogy egy épület kívülrôl a mindenkié, akárhonnan is érkezzen az illetô. A jól modellált építészeti alkotásoknak örvendeztetni és nem elriasztani kell a szemlélôket. Aztán hogy belülrôl, funkcionálisan úgy oldom meg, ahogy nekem megfelel, az más dolog. Ez a mi szakmánk ábécéje, irányvonala kellene legyen, de ezt nem mindig tartjuk be. Szerencsénkre csak két épületet kellett a Somostetôre megtervezni. Többet nem is fogunk ily módon tervezni, ezt megfogadtam. Inkább lemondunk az esetleges gazdasági elônyökrôl.

Kinek hol a helye az értékskálán?

- Természetesen akadnak nem az említett értékskálából fakadó ízléses házak is. Valószínûleg jó rámenôs építészt kaptak el és az építtetôk elfogadták a szaktanácsát is. Mi láttuk nyugaton a dollármilliomosoknak is a családi házát. Banális példa: sehol sem találtunk 6-8 szobás építményeknél - a nappali funkcióknak megfelelô helyiségek, fölöttük a hálószobák, iroda, könyvtár - nagyobbat. A tulajdonosok bevallása szerint még így is van legalább 2 szoba, amelyikbe évente talán egyszer ha bemennek. Én sem látom értelmét annak, hogy tizenvalahány szobás épületet terveztessek és építsek csak azért, hogy megmutassam: "ki a legény a gáton". Ezt a problémát más országokban megoldották. Kenyában például úgy, hogy törvényben szabták meg a személyre esô hasznos felületet, erre lakásonként évi adó címen bizonyos összeget, mondjuk 100 dollárt kell fizetni. Senki nem tiltja meg, hogy valaki 500 négyzetméteres lakást építsen, de akkor exponenciálisan nagyobb az adó. Még a dúsgazdagok sem engedhetik meg maguknak, hogy évente 10.000 dollár adót fizessenek csupán azért, mert van 5 vagy 6 szobájuk pluszban. Nálunk ez politikai akarat vetülete. A pénz Romániában nagyrészt nem az iparra, kutatásra, a hasznos területekre irányítódik, hanem eltájolódik egy olyan részre is, ahol holt tôkévé válik. Az épület maga csak pénzt igényel, egy családi ház nem hoz pluszpénzt senkinek, hanem évrôl évre többet visz el. A beruházásokat a termelés felé kellene irányítani. Ez például Olaszországban, de más országokban is úgy nyilvánul meg, hogy csodálatos ipari épületeket építettek. Hívogató hatásuk van, jó munkafeltételeket biztosítanak. Ebbe az irányba tagolódik most már a civilizált világ.

Patinássá vált a fôtér

A városközpontról beszélgetve, ahol az elmúlt évben a legtöbb kereskedelmi egység, tulajdonos felújította az épületek homlokzatát, Szekeres Gerô is úgy látja, a változatos színek alkalmazása az épületek arculatán vidámabbá, emberibbé tette a fôteret.

- Marosvásárhely szerencsénkre egy olyan város - említem ezt mint világjáró is -, amely arányaiban a legszebb és legjobban ellenôrizhetô városok közé tartozik. A 120-180.000 lakosú várost még ellenôrzés alatt lehet tartani anélkül, hogy kilépnénk az emberi léptékbôl, beleértve az infrastrukturális megoldásokat, építményeket, középületeket. Közben elkészült az annyit kifogásolt városrendészeti terv. Ez egy kiindulólépés. Vannak pozitív irányzatai, ezeket kellene tovább csiszolni, a város megérdemli. Nagyon fontos egy civilizált város életében az is, hogy nem lehet lelki tisztaság fizikai tisztaság nélkül. Az önkormányzatnak is valamilyen módon segítenie kellene azoknak, akik ebbôl a meggondolásból fel akarják újítani házaikat, homlokzataikat. Az újabb építkezésekkel kapcsolatban még egy fontos negatív példát kell megemlítenem. A város szélein, például a Vácmány felôli részen semmi építészeti elgondolást nem tapasztalhatunk. Összevisszaság van: nadrágszíj típusú telkekre épített családi házak, ipari létesítmények, autólerakatok, javítómûhelyek stb. keverednek, holott az utóbbiaknak a városrendészeti terv kijelöli azt a zónát, ahova építhetôk. Az elgondolás hiánya azért is jelent nagyon nagy bajt, mivel a fenti zóna városunk egyik fôbejáratát jelenti. Amikor valaki megközelíti, itt szerzi az elsô benyomást Marosvásárhelyrôl. Amilyen a porta, olyan a gazda!

A gerinces építész irányítani tudja a megrendelôt

Az elmúlt évben a városrendészeti osztály közel 2500 városrendészeti jóváhagyást, közel 3000 építkezési engedélyt bocsátott ki, és mintegy 11.600 hivatalos iratot.

Létezik-e valamilyen koncepció, vagy valóban mindenki a feje szerint építkezik? Meddig terjed a tervezô felelôssége? Milyen irányt vesznek az építkezések? - kérdeztük Kovács Angela városi fôépítészt, aki elmondta, hogy a 3 éve kidolgozott városrendészeti terv készen van, a helyi illetékes hatóságok jóváhagyták, jelenleg a különbözô minisztériumok jóváhagyására vár, és remélhetôleg még ebben a hónapban elfogadja a helyi tanács.

- Az általános városrendészeti terv által megpróbálunk egy jövôbeni fejlôdést megtervezni, egy építkezési szabályt felállítani a város minden övezetében. Egyrészt egy általános fejlesztési stratégiát jelent a város részére, másrészt minden övezetet külön-külön aprólékosan tanulmányozunk, beillesztünk bizonyos építkezéseket megengedô vagy korlátozó övezetbe. A városrendészeti tervnek kellene az építkezések legfôbb törvényévé válnia, mi igyekszünk is az elôírásokat betartani, sajnos ez nem mindig sikerül. Másrészt a tervezô építésznek is vállalnia kellene a felelôsséget nemcsak az általa elkészített tervért, az építkezésért, hanem az építmény fennmaradásáért is. Mi már csak mûépítész által jóváhagyott terveket fogadunk el. Sajnos elég kevés mûépítész van a megyében, mindössze 34-en vannak. A mûépítészek szakmai egyesületének 52 tagja van, de közülük csak 34-en mûépítészek, a többiek technikusok.

Ahogy a zsebe és kultúrája engedi

- Ami az építkezéseket illeti, egyre többet építenek, és sajnos a legtöbb esetben a megrendelô a legolcsóbban dolgozó tervezôhöz fordul, aki általában technikus. Ezért tûnik fel annyiféle építmény eldugva itt-ott. Én jóváhagyok egy tervet, amely papíron lehet, hogy jónak tûnik, és meggyôz. Ám a megrendelô nemigen tartja tiszteletben a tervet, úgy építkezik, ahogy a zsebe és kultúrája engedi. Itt kellene a tervezônek bekapcsolódnia és vállalnia a felelôsséget nemcsak a tervért, hanem az építmény jövôbeni sorsáért is. Egyrészt úgy tûnik, a tervezôk elvesztették ihletüket, másrészt az emberek elvesztették a jóérzésüket. Aztán meg ott van a pénzfitogtatási tendencia. Az elmúlt tíz évben nagyon sokan építkeztek, ám kulturálatlanul. Egy ideje azok, akiknek pénzük van, olyan tervezôkhöz fordulnak, akik civilizált lakásokat terveznek, és kissé csillapodott az összevissza építkezés sietsége. Visszatérve a tervezôhöz, egy tehetséges és gerinces tervezô irányítani, befolyásolni tudja a megrendelôt. Ha egy mûépítész ezt nem teszi meg, szekrénybe teheti az oklevelét. Ha mégsem sikerül meggyôznie a klienset, jobb, ha lemond a munkáról. Mi semmiképpen nem hagyunk jóvá olyan terveket, amelyek ízlés hiányáról tanúskodnak.

Kilóg a Kereskedelmi Kamara

A fejetlenség egyébként jellemzô a somostetôi építkezésekre. A területet felparcellázták és megkezdték az építkezést, mi most megpróbálunk valamiféle rendet teremteni. Jóváhagytuk az övezet városrendészeti tervét, bejelöltük az utcákat stb. Ez egy lejtôs terület, földcsuszamlási kockázattal. Sajnos teljesen magánkézbe került és most nagyon nehéz rávenni a tulajdonosokat, hogy utcaépítésre engedjenek át a területbôl.

A fôtéri épületeket felújították, a színek kiválasztásánál ügyeltünk, hogy korhûek, de mégis vidámak legyenek. Ez nem így történt a Kereskedelmi Kamara új székhelye esetében, ahol kékre festették az épületet. A szín szép, de egyáltalán nem illeszkedik be a környezetbe, nem a kornak megfelelô. Hogy történhetett? Valószínûleg a tervezô kiválasztotta a színt, ám ez másként jött ki. Mellesleg az építkezési munkát, a színt a Nyugat- erdélyi Mûemlékek Bizottsága hagyta jóvá.

A szakvélemények, mint kiderült, nagyjából egybehangzóak. Nem sokat tehetünk hozzá, talán annyit, hogy mindenképpen a zonális városrendészeti terv szerint volna tanácsos építkezni, és nem azt mellôzve. Így elkerülhetôk lennének az utólagos viták a közmûvesítéskor. Arra is többet lehetne adni, hogy tetszetôsebb, szebb legyen az az épület, amelybe több száz millió lejt fektet bele a tulajdonos. Ezért érdemes a szakember tanácsát, javaslatait meghallgatni.

Ami meg a tervezôk presztízsét illeti, önbecsülésük annyi, amennyi. Sokuknál a "pénz beszél", s könnyen hajlanak szakmai kompromisszumokra. Ha rajtam múlna, kötelezôvé tenném, hogy minden épületen látható helyen feltüntessék tervezôjének a nevét. Ha az épület "kívülrôl mindenkié", miért ne tudhatnánk, ki az alkotója. Vagy "alkotója"?

Mai ismereteink szerint 160-ra tehetô azoknak az élôsködô állatoknak a faja - a többméterestôl egészen a szabad szemmel nem látható parazitákig (egysejtûek, soksejtûek, laposférgek, hengerférgek) -, amelyek az emberben, az emberen élôsködnek, különféle betegségeket okozva. Bár országos szinten a kényelmetlen európai elsô helyet illetôen az utóbbi évek intézkedései nyomán némileg javult a helyzet, a szakemberek manapság a paraziták újabb formáinak az elterjedésével szembesülnek.

Dr. Fazakas Béla, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetô professzora, aki az idén töltötte 75. esztendejét, egész munkásságát az orvostudomány e korábban kevésbé népszerû, de manapság mind fontosabbnak tartott ágának szentelte. Következetessége, kitartása, a tudományos munka és a gyógyítás terén elért eredményei elismeréseképpen az idén Marosvásárhelyen rendezték meg a XI. Országos Parazitológiai Kongresszust, amelyen rajta kívül a szakma négy neves és elôrehaladott kort megért mûvelôjét is köszöntötték.

- Milyen eredményekkel, milyen újdonságok bemutatásával zárult a tanácskozás, amelyen a humán és állatorvosok mellett igen változatos szakmákból és több országból vettek részt mindazok, akik ezen a területen dolgoznak? - kérdeztük a rendezvény házigazdájától.

- Két nagyon fontos, állatról emberre terjedô betegségrôl esett a legtöbb szó, a trichinellosisról és az echinococcosisról. A trichinellosisos esetek elôfordulását illetôen vezetô helyen voltunk Európában. A megbetegedések számaránya különösen a Zsil völgyében volt nagyon magas, ahol külön központot hoztak létre, s az országos megelôzési rendelkezések betartásával sikerült majdnem nullára csökkenteni a megbetegedések számát.

- Ma milyen mértékben fordul elô?

- Viszonylag olyan gyakorisággal, mint általában az egész világon. Gócos fertôzések jelentkeznek ott, ahol nem tartják be az elôírást, miszerint a levágott sertés húsából mintát kell vinni az állatorvosnak, hogy megállapítsa, nem fertôzött-e a disznóhús. Minden városban mûködnek laboratóriumok, és a vágóhidakon kötelezô módon elvégzik a vizsgálatot. Országos szinten sok húst kell elkobozni annak érdekében, hogy megvédjék a lakosságot. Megyénkben, az évekkel ezelôtt Dicsôszentmártont és környékét érintô fertôzés kivételével, csak szórványos esetek fordultak elô.

- Említette a másik betegséget. Mit takar a nehezen megjegyezhetô elnevezés?

- A kutyaférgességrôl van szó, az egy centiméter nagyságú laposféreg gazdája a kutya és a macska, petéje nem látható szabad szemmel. Az állatok székletével ürülô peték a szájon át kerülnek a köztes gazdába, az emberbe, s a megtelepedett lárvaalakok tömlôknek nevezett cisztákat hoznak létre a szívben, lépben, májban, agyban és például a szemben is. Ha ezek a ciszták kialakultak, csak mûtéti úton lehet segíteni. A fertôzés romániai viszonylatban a Duna-deltában, Dobrudzsában, Moldo-vában gyakoribb, helyi szinten hetente körülbelül egy mûtétet végeznek el. A konferencián a fertôzés kimutatására alkalmas újabb laboratóriumi módszerek bemutatásán és a sebészeti eljáráson kívül szóba került a mûtét elôtti és utáni gyógyszeres kezelés. Saját tapasztalataink szerint az újabb gyógyszerekkel annyit tudunk elérni, hogy az évente egy centimétert növekedô tömlôk változatlan formában maradjanak.

- A tájékoztató szerint a marosvásárhelyieket sokat foglalkoztató giardiosisról, azaz a lambliás fertôzésrôl is hangzottak el dolgozatok. Van-e újdonság ezen a téren?

- Annak számít az a vérvizsgálat, amelynek az alapja a C- komponens, amit, ha kimutattunk a beteg vérébôl, azzal a törzs agresszivitására is választ tudunk adni. Ezt eddig még nem végeztük itt Marosvásárhelyen, de szeretnénk bevezetni. Sok szó esett továbbá az újabb kezelési módszerekrôl, fôleg a növényi eredetû szerekrôl.

- Talán nem érdektelen, ha újra kiemeljük azt, ami Fazakas doktor méltatásában a kongresszus alatt többször elhangzott,