Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Aktuális

Rengeteget ünnepelünk mostanában, szinte mondhatni, hogy amolyan ünneplô népcsoport lettünk, és talán a rekordok könyvének elôkelô helyét is megpályázhatnánk az egy hónapra, egy évre esô ünnepléseink tekintetében.

Amíg a fenti megállapításért még megkövezne valaki, el kell mondanom, hogy kétségtelenül több évtizedes elhallgattatást, kell pótolni. Tulajdonképpen nem is az ünnepeink sokaságával van a gond, s talán még azzal sem, hogy egy-egy közösség, település szinte nem is a saját örömére, hanem azért szervezi meg az ünnepet, hogy híre menjen, mire is képesek, s hogy el tudják majd mondani, hogy mennyi ismert, neves ember fordult meg arrafelé.

Helyzetünk ismeretében még ez is érthetô. Sokkal inkább azzal van a gond, ahogyan az ünnepeinket, a közismert erdélyi recept szerint megszervezzük: vedd a szónokok sokaságát, politikusokat, neves embereket, minél többet, merthogy könnyen megsértôdnek, ha kihagyod valamelyiket, tedd oda beszélni ôket, természetesen ügyelj a sorrendre, mert összevesznek a színfalak mögött, sózd meg, borsozd meg dalokkal, szavalatokkal, akár prózával is, és hatásosabb, ha kéznél van egy kórus, és jó, ha gyermekszereplôkrôl van szó, ami biztos közönségtoborzó, merthogy a szülô mindig kíváncsi a gyermekére. Körítsd az egészet vallásos szertartással, mert úgy tûnik valóban hitelesnek az ünnep, lehetôleg több lelkipásztorral, hogy egyben ökumenikus jellege is legyen, s ne érezhesse mellôzöttnek magát senki, és ne feledkezz meg a hazafias jellegrôl sem, s zúdítsd mindezt a közönségre, akár több órán át, hogy a várva várt hatás bekövetkezzék. Az már nem számít, ha legtöbb másfél óra múlva az idôs vagy a legfiatalabb közönségnek szükségletei vannak, ha a koros, derék-, láb- és hátfájós, különféle betegségektôl kínozott hallgatóságnak nehezére esik a több órás mozdulatlanság a mégoly kényelmes ülôalkalmatosságokon.

A hosszúságon és az ünnepeink jellegének összemosásán túl a szónokokkal van igazán gondom. Különösen azokkal, akik készületlenül, parttalanul, logikátlanul locsognak, néha saját gondolataikba botolva, és nem találva kiutat az elengedhetetlennek gondolt szóvirágaik özönébôl.

A rendezvények utóhangjaiból tudom, hogy nem vagyok egyedül az iménti gondolatokkal. Másokat is foglalkoztat ünnepléseink terjengôsége, amolyan presztízsprotokollja, amelyeken unalomba vagy közhelytúltengésbe fulladnak a tényleg figyelemre méltó gondolatok. Ha vannak, mert - sajnos - túl sok az olyan szónok, aki mindenáron szerepelni akar, de nincs, vagy alig van ehhez illô mondanivalója. A szüntelenül "értékes útmutatásokat" osztogató fárasztó fennforgókról már nem is beszélve, akiket hallgatva joggal támad az az érzésünk, hogy úgy hiszik, az adott rendezvényt egyenesen a kedvükért szervezték.

Érték és mérték, mondhatnánk tanácsként azoknak, akik már túl rutinosan tálalnak nekünk alkalomról alkalomra véget nem érônek tûnô rendezvényeket. Kimerítô. Nézzünk új recept után.

Ülést tartott az RMDSZ Területi Képviselôk Tanácsa

Az eddig megszokott zajos, pengeváltásos ülésektôl eltérôen, csütörtökön operatívan, szorosan a témához kötôdve zajlott le a megyei Területi Képviselôk Tanácsának ülése. Napirenden a megyei elnök és az ügyvezetô elnök beszámolóját követôen a TKT mûködési szabályzatának megvitatása és jóváhagyása, a Bernády kuratórium beszámolója és különfélék szerepelt.

Az elején, valamiféle bonyolult számítás végén, a szavazatképtelennek látszó testületet Borbély László elnök mégis statutárisnak nyilvánította, úgy hogy a továbbiakban, annak ellenére, hogy jó félórás késéssel kezdték meg a tanácskozást, minden ponton végigmenve fejezték be.

Zavaros, konfliktusos ez a viszony

- jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, aki napirend elôtt, rövid politikai elemzésében fôként az RMDSZ-kormánypárt viszonyáról beszélt. Kiemelte a Sapientia megnyitásának fontosságát, mert ezzel, mint mondta, az erdélyi magyarság új oktatási intézményt kapott, s beindult egy pozitív folyamat. Emlékeztetett a szeptember 11-i amerikai eseményekre, amely úgy rázta fel a világot, s olyan fordulatra készteti, ami megváltoztathatja azt. Ez Románia integrációs esélyeire is hatással van, s Markó szerint a kormánypárt minden erôvel azt kellene demonstrálja Európa és a világ felé, hogy nyugodt, stabil demokratikus ország vagyunk. Ilyen kellene legyen az RMDSZ és a PSD viszonya. Sajnos, a kormánypárt az utóbbi idôben nem így viselkedik, állapította meg. Az elsô hónapok jó ütemben haladtak, de mostanság összevissza nyilatkozatok, ellentétek jellemezték. Zavaros, konfliktusos, felemás ez a viszony, mondta, s hozzátette: még három hónap van hátra az egyezségbôl, akkor az RMDSZ eldönti: tovább mennek-e, s hogyan mennek tovább.

Kéthetes szerelem?

Kelemen Atilla megyei elnök kijelentette: mint még soha, a megyei szervezet egész nyáron dolgozott. Tûzoltómunkát végeztek a partnerrel való együttmûködésben, de a helyi munkában is voltak rövidzárlatok. Azonban aktív kapcsolatot építettek ki az RMDSZ-tisztségviselôkkel, s 43 körlevelet küldtek ki az önkormányzatokhoz. Amire mindössze két válasz érkezett. Egyikük úgy szólt, hogy "eddig ennyi marhaságot nem kértek". Emlékeztetett, milyen marakodás, acsarkodás volt másfél évvel ezelôtt az önkormányzati helyekért, most pedig akadnak olyan tisztségviselôk (még a vásárhelyi tanácsosok között is), akik azt állítják, nem tartoznak semmivel az RMDSZ-nek. Három év múlva, jelentette ki a megyei elnök, jobban megnézik, kik kerülnek a listára, kik azok, akik két hétig szeretik az RMDSZ-t, utána nem végzik a munkájukat. Elismerte, van javítani való, komoly munkára van szükség, de ésszerû, emberi beszélgetésekkel kell megoldani a gondokat.

Alacsony hôfokú a vállalkozói kedv

Brassai Zsombor ügyvezetô elnök konkrét, pontokba szedett jelentést tett le a testület asztalára, amelyben külön fejezetben szólt a gazdasági szférában való érdekvédelemrôl. A Kelemen Atilla által is említett körlevelekben, tudtuk meg az ügyvezetô elnöktôl, a kerületi elnökök és önkormányzati tisztségviselôk bevonásával idôszerû tájékoztatást nyújtottak a vállalkozói rétegnek a legújabb pályázati lehetôségekrôl, kormányszintû programokról. Nem számonkérés, nem elszámoltatás, hanem adatgyûjtés és adatszórás volt ezeknek a célja. Kiderült, hogy a vállalkozói kedv és tehetség, különösen a vidéki társadalomban, alacsony fokú. Erre fognak figyelni a közeljövôben.

A jelentésben külön fejezet foglalkozik a tanügyi kérdésekkel, az RMDSZ és az egyházak viszonyával, az önkormányzatokkal, médiákkal való viszonyával és szervezetépítéssel.

A hozzászólások rövidek, szorosan a témához, illetve a felszólalók által képviselt régiók, vidékek, platformok érdekeihez, problémáihoz kapcsolódtak. Miután elfogadták a jelentéseket, Borbély László TKT-elnök az Etikai Bizottság határozatait ismertette. Ezek közül az elsô elutasította Kincses Elôd háromrendbéli óvását, aki a megyei küldöttgyûlés legitimitását kérdôjelezte meg, hivatkozva az elôkészítô küldöttgyûlésekre. A bizottság szerint a taggyûlések statutárisak voltak, Kincses csak feltételez, nem bizonyít.

A másik határozat ugyancsak Kincses Elôd beadványára született, aki szerint a küldöttgyûlést nem jelentették be idejében a sajtóban. Ezt is elutasította az Etikai Bizottság. A harmadik, ugyancsak elutasított óvás arról szólt, nem szabályszerû, hogy az elnököt négy-, a testületeket kétéves mandátumra választották A bizottság érdekes határozatot hozott: nem racionális a rendelkezés, de kimondottan szabályzatellenesnek nem minôsíthetô.

Egy másik beadványban a Reform Tömörülés vélte, hogy Izsák Balázs kizárása a TKT- ból szabálytalan volt, a küldöttgyûlésnek nem volt joga a mandátumát megkérdôjelezni. A bizottság elutasította a beadványt.

Adrian Nastase:

A kormány tegnapi telekonferenciáján Adrian Nastase miniszterelnök éles bírálatot fogalmazott meg az egyetemi tanévnyitás alkalmából a magyar szakminiszter által román kollégájához intézett meghívás kapcsán. Mint mondta, elismeri a gyülekezési jogot, de figyelemmel kell lenni az ország szuverenitására. Megengedhetetlennek nevezte, hogy egy romániai évnyitóra a magyar tanügyminiszter küldjön meghívót a román oktatási miniszternek. Ezt megtehette volna Magyarországon, esetleg meghívhatta volna egy fogadásra, koktélpartira a követségre. A külügyminisztérium útján utasították vissza a meghívást, mondta egyebek között.
"Örülök, hogy a magyarok szeretnek hozzánk jönni, de az idén túl sokan voltak, inkább ültek volna otthon, s ott vettek volna részt a tanévnyitókon" - mondta a kormányfô, hozzátéve:
"Románia területe ne váljon a magyar választási kampány színterévé!"

Mint megtudhattuk, a státustörvénnyel szemben a kormány álláspontja változatlan. Érveit továbbra is arra alapozza, hogy ez a törvény diszkriminatív, különbséget tesz a román állampolgárok között gazdasági és szociális szempontból. Nem európainak nevezte, s úgy vélte, hogy ha Magyarország számára elfogadnak egy ilyen standardot, akkor ilyenre van szüksége Oroszországnak is a balti államokban élô oroszok védelmére, vagy például Albániának a szomszédos országokban található albánok támogatására. De, hangsúlyozta Adrian Nastase, "Európában nem lehetnek külön normák, csak mert erôs a magyar lobbi". A román kormány ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy a kisebbségvédelem minden ország feladata, számukra ez a standard. Ha pedig "mindenféle anyaország-apaország" (tara mama, tara tata) intézkedik helyettük, akkor a kormány is kevesebbet juttat például a Hargita vagy Kovászna megyei iskoláknak, tette hozzá. Hangsúlyozta, ez a kormány álláspontja, s ha extrateritoriálisan alkalmazzák a státustörvényt, akkor politikai, törvényhozási, végrehajtási eszközökkel lépnek fel ellene. A miniszterelnök szerint az utóbbi idôben "Erdély a nem tudni honnani diaszpóra konferenciaközpontjává vált". Tartsák otthon azokat, tette hozzá, mert a kormánynak jobb dolga is van, mint ezeket figyelni.

Németh Zsolt és Cristian Diaconescu csíkszeredai megbeszélése

Megállapodás született a román-magyar kisebbségi szakbizottság ülését lezáró jegyzôkönyv aláírásáról Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár pénteki csíkszeredai nem hivatalos találkozóján.

A román külügyi államtitkár a román- magyar szakbizottság társelnökeként részt vett a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem csíkszeredai részlegének megnyitásán, s ebbôl az alkalomból javasolt nem hivatalos találkozót az ünnepi eseményre meghívott Németh Zsoltnak.

A megbeszélést követôen a két államtitkár elmondta, hogy a kisebbségi szakbizottság közelmúltban tartott két ülését követôen Budapesten a közeljövôben aláírják az ülésrôl készült jegyzôkönyvet. Ez megteremti a lehetôséget ahhoz, hogy szintén hamarosan sor kerülhessen a kormányközi vegyes bizottság ülésére is.

Mindketten hangsúlyozták, hogy a státustörvény körüli vita nem szerepel a jegyzôkönyvben, a törvény kérdésének - feltehetôen október végén - külön ülést szentel majd a kisebbségi szakbizottság.

- Szemmel láthatóan sikerült eloszlatni a nézetkülönbségeket. A romániai magyar nyelvû állami egyetem ügyében - amelyet a román fél határozottan kifogásolt - sikerült most kompromisszumos megfogalmazást találni, s bízom abban, hogy ez a megfogalmazás végül a román fél számára is elfogadható lesz - mondta Németh Zsolt.

Cristian Diaconescu nagyon hasznosnak ítélte a mostani találkozót.
"Kedvezônek látom a párbeszéd folytatását, amelyet meggyôzôdésem szerint mindkét fél számára nagyon jó dokumentum aláírásával fejezhetünk majd be" - fogalmazott.

Németh Zsolt külön kiemelte: nagyon örült annak, hogy a kisebbségi szakbizottság román társelnöke fontosnak tartotta, hogy részt vegyen az erdélyi magyar magánegyetem megnyitásán.

A magyar külügyi államtitkár röviden kitért arra, hogy Adrian Nastase miniszterelnök szóvá tette a romániai magyar magánegyetem megnyitása iránti nagy magyarországi figyelmet, ami abban is megnyilvánult, hogy - szavai szerint - túlságosan sok magyarországi politikus vett részt az ünnepségeken.

- Mi jelen voltunk a magyarországi tanévnyitókon és az erdélyi tanévnyitókon is itt vagyunk. Különösen azért, mert történelmi eseményrôl van szó és négy különbözô helyszínen kerül sor az eseményre - mondta.

Németh Zsolt hangsúlyozta, magyar részrôl nagyon szívesen látják a román minisztereket, államtitkárokat akár hivatalos, akár félhivatalos magyarországi eseményeken.

Lord Robertson NATO fôtitkár Szófiában kijelentette, hogy az amerikai nagyvárosok elleni példátlan terrorista támadás nem futtatta vakvágányra a szervezet bôvítését és nem csapta be a szövetség ajtaját a pályázó országok elôtt.

A NATO-ba pályázó kilenc ország szófiai csúcsértekezletén mondott elôadásában - amelynek szövegét a szövetség brüsszeli központja is nyilvánosságra hozta - Robertson azt fejtegette, hogy a szeptemberi terrorista merényletek után a szövetség változatlanul a nemzetközi biztonsági erôfeszítések középpontjában maradt és a bôvítés politikai és katonai logikája is változatlanul fennáll.

A szilárd, több etnikumú államok a legjobb biztosíték a terrorizmus ellen. Afganisztán éppen azért a terroristák menedékhelye, mert nincs életképes államszerkezete, valóságos fekete lyuk a térképen. "A NATO azért foglalkozik Délkelet-Európával, hogy ne keletkezhessen a mi küszöbünk elôtt is ilyen fekete lyuk" - mondta a fôtitkár, hangsúlyozva: a szeptemberi merényletek csak erôsítették a jövô évi NATO bôvítés logikáját.

- A politikai logika világos. A pályázó országok az elmúlt hetekben világosan megmutatták, hogy osztoznak a NATO tagok által vallott értékekben és az értékek megvédésére irányuló eltökéltségben - szögezte le.

A bôvítés katonai logikájára a legutóbbi bôvítés példáját hozta fel a fôtitkár. Magyarország, Csehország és Lengyelország még több tekintetben elmarad ugyan a régebbi tagoktól, de tevékenyen dolgozzák le a hátrányt. Ahol pedig már képesek katonai hozzájárulásra, mint a balkáni NATO missziókban, ott meg is teszik. Ugyanúgy hozzájárult csapataival e missziókhoz a kilenc pályázó ország is - mondta Robertson.

A fôtitkár ezért arra buzdította a
"vilniusi kilencek"-nek nevezett pályázókat, hogy a bôvítés logikáját erôsítsék meg a tagságra való felkészülés eltökéltségével. Különösen figyelmükbe ajánlotta a hatékony rendôrség, határvédelem és igazságszolgáltatási rendszer fontosságát, az országban együtt élô etnikumokkal és a szomszédos országokkal való jó viszonyt, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bûnözés elleni határozott fellépést és hadseregeik átalakítását a mai idôk követelményeinek megfelelôen.

Határozottan romlott az európai országok polgárainak hangulata az Egyesült Államok elleni merényletek után: a korábbi felmérésekhez képest nôtt azok aránya, akik országuk helyzetét rossznak ítélik.

Az IPSOS-AFP negyedéves közvélemény- kutatása szerint különösen a németek lettek pesszimisták: májusban még csak 63 százalék volt elégedetlen az ország helyzetével, arányuk immár 73 százalékra nôtt, és csupán 18 százalék elégedett. A briteknél még a pozitív gondolkodásúak vannak többségben (51 százalék a korábbi 54-gyel szemben), de a borúlátók aránya 36-ról 42 százalékra nôtt. Hasonló a helyzet a franciáknál: 55 százalék ad jó érdemjegyet az országnak (57 helyett), de 3 százalékkal, 36-ról 39-re nôtt a pesszimisták aránya.

Olaszországban és Spanyolországban fordított a tendencia: bár többen vannak, akik rossznak tekintik Itália helyzetét, arányuk 55 százalékról 47- re csökkent. Spanyolországban a rosszkedvûek aránya immár csak 33 százalékot tesz ki. Az elégedettek Olaszországban 41, a spanyoloknál 56 százalékot értek el.

A legfôbb aggodalomra okot adó tényezô természetesen a terrorizmus lett: a megkérdezettek 58 százaléka számára ez a legveszélyesebb, ezt követi a rossz közbiztonság és a bûnözés (45), majd a munkanélküliség (41). Ugyanakkor a merényletek okozta válság megerôsítette a kormányok iránti bizalmat: a májusi 40 százalékról ez a mutató 49 százalékra ugrott.

Az Expresso címû lisszaboni hetilap közvélemény-kutatása szerint a portugálok 66 százaléka lenne kész elfogadni, hogy megcsorbítsanak néhány polgári vagy szabadságjogot a terrorizmus elleni harc nevében, 24 százalékuk azonban ellenezné ezt. 49 százalékuk támogatja az Afganisztán elleni megtorló akciót, 47 százalék viszont elveti, annak ellenére, hogy 72 százaléknak meggyôzôdése: lesz háború Afganisztán vagy más muzulmán országok ellen. Bár 80 százalék támogat egy akciót Oszama bin Laden ellen, csak 17 százalék akarna bombázásokat.

A portugálok 74 százaléka véli úgy, hogy az országnak teljes egészében az Egyesült Államok mellett kell állnia, de a megkérdezettek 59 százalékának az a véleménye, hogy Portugáliának nem kell csapatokat küldenie Afganisztánba. 49 százalékuk nem tartja kizártnak, hogy országukat is érheti terrortámadás, de 80 százalék attól tart, hogy a hadsereg nincs erre felkészülve, 63 százalék a biztonsági erôkben és a titkosszolgálatokban sem bízik e téren. Végül 54 százalék szerint az iszlám önmagában nem jelent fenyegetést, 37 százalék ennek az ellenkezôjét gondolja.

1849. október 6.

Az 1848-1849-es szabadságharc sikeres csatái arra késztették az osztrákokat, hogy behívják a cári csapatokat a magyar forradalom-szabadságharc leverésére.

1849. május 9-én I. Miklós cár kiáltványában bejelentette, hogy katonai segítséget nyújt I. Ferencz Józsefnek. Júniusban Paszkijevics tábornagy, varsói herceg vezetésével 200.000 orosz katona indult Magyarország ellen. Így a Habsburg hadakkal együtt 370.000 katona, 1200 ágyú állt szembe a magyar honvédsereg 132.000 emberével és 450 ágyújával. megkezdôdik a gigászi küzdelem, de hiábavalónak bizonyult a honvédség hôsies ellenállása a Tömösi-szorosban, a kökösi hídnál, a Nyerges- tetôn, a Mitácsi hágónál. A legendás hírû Bem tábornok is csatát veszít a cári túlerôvel szemben Fehéregyházánál (július 31.) és Nagycsûrnél (augusztus 6.).

1849. augusztus 9-én a temesvári csata döntô veresége arra késztette Görgei tábornokot és vezérkarát, hogy Világosnál 1849. augusztus 13- án letegye a fegyvert a cári csapatok elôtt. Sajnos ez a megegyezést hiányoló, feltétel nélküli megadás kiszolgáltatta a fegyveres küzdelem résztvevôit a gyôztesek kénye-kedvének.

Alig fejezôdött be a szabadságharc, a vérszomjas Haynau, a magyarországi osztrák csapatok fôparancsnoka megkezdte a kegyetlen megtorlást. Elsônek gróf Batthyány Lajost, az elsô felelôs magyar miniszterelnököt ítélték halálra, majd sor került 1849. október 6-án Aradon a magyar forradalom tábornokainak a kivégzésére, akik között a magyarokon kívül volt osztrák, szerb, horvát és örmény nemzetiségû is.

Aradon a vesztôhelyet a kivégzést követô idôkben senki sem látogathatta, s így a sírokat belepte a gyom.

Elôször 1867-ben az aradi országos dalárdaünnepélyek alkalmával 2000 dalárdista és a város lakói spontánul - minden hivatalos engedély nélkül - kivonultak a vesztôhelyre és megemlékeztek a hôsökrôl.

A kivégzés 25. évfordulóján, 1874-ben már nagyarányú gyászünnepséget tartottak és elhatározták egy emlékmûnek a felállítását.

1881-ben felállítottak az emlékdombon egy ma is álló szürke gránitoszlopot, melynek elsô oldalán a következô a felirat: 1849. október 6., míg a másik három oldalán a vértanúk nevét olvashatjuk a kivégzés sorrendjében: Kiss Ernô, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidel József, illetve Pöltenberg Ernô, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagy-Sándor József, gróf Leiningen Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, gróf Vécsey Károly.

A talapzatra a következô szöveget vésték: Az aradi tizenhárom vértanú kivégzésének megörökítésére emeltetett 1881. október hatodikán.

Azóta az emlékoszlop környéke zarándokhely. Az utókor itt rója le kegyeletét a hôsök iránt, akik életüket áldozták a világszabadságért.

Trianon után a hatalom megtiltotta az összejöveteleket az emlékoszlop körül, de az 1989-es román forradalom után minden október 6-án újból sor kerül a hôsökrôl való megemlékezésre. Ugyanezen a napon a Kárpát-medence és a világ minden táján élô magyarok megemlékeznek az aradi vértanúkról, a szabadságharc áldozatairól, a közel 100 halálraítéltrôl és 1200 szabadságharcos bebörtönzöttrôl.

Nálunk, Marosvásárhelyen 1989 után hagyománnyá vált, hogy a város és környékének magyarsága a székely vértanúk obeliszkjénél fejet hajt az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett tábornokok és az 1854. március 10-én Marosvásárhelyen életüket feláldozó, a szabadságharcot újraéleszteni akaró székely vértanúk emléke elôtt.

Hiszem, hogy ebben az évben is több ezren leszünk jelen a megemlékezésen.

Paraziták és az általuk okozott megbetegedések témával kezdôdött meg tegnap délelôtt a XI. nemzetközi részvétellel tartott Országos Parazitológiai Tanácskozás a marosvásárhelyi Városháza dísztermében, amelyet az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem az Állategészségügyi Igazgatósággal közösen szervezett. A esemény iránti érdeklôdést jelzi, hogy több mint 80 azoknak a romániai és külföldi
intézményeknek a száma, ahonnan dolgozatok érkeztek a kongresszusra: a Román Akadémia mellett a kisinyovi és a moszkvai akadémia, a rouani, római, bolognai, modenai, és az egyesült államokbeli Stanford illetve a kisinyovi mellett a romániai orvosi és állatorvosi egyetemek, kórházak, laboratóriumok és kutatóintézetek képviselôi, akik több mint kétszáz dolgozatot mutatnak be a két nap folyamán.

A termet megtöltô hallgatóságot dr. Oltean Gheorghe egyetemi tanár, a Romániai Parazitológusok Egyesületének elnöke köszöntötte. Szép gesztusként szólt a jobbára idôskorú kollégáiról, akik életüket és munkásságukat ennek a szakterületnek szentelték.

Az elismerés hangján említette a 75 éves marosvásárhelyi dr. Fazakas Béla egyetemi tanárt, aki négy évtizeddel ezelôtt hozta létre Marosvásárhelyen a parazitológiai osztályt a fertôzô betegségek klinikáján, s mûködtette 20 éven át egyedüliként Romániában.

Az elnök köszöntötte továbbá a 65 éves bukaresti Simona Radulescu, a 75 éves kolozsvári Ironim Suteu, a 80 éves bukaresti Ion Gherman illetve a 85 éves Alexandru Nitulescu professzorokat, a szakma neves képviselôit.

Az 1990-ben Romániában számon tartott 4007 trichinózisos megbetegedés több volt, mint amennyi abban az évben az összes többi európai országban elôfordult. Annak ellenére, hogy az állatról az emberre terjedô megbetegedések száma országos szinten ma is nagyon magas, az állatorvosok fokozott erôfeszítéseit nem értékelik a megérdemelt állami támogatással - sérelmezte az elôadó.

Dr. Sabau Marius egyetemi tanár, a MOGYE rektora azt hangsúlyozta, hogy a kellemetlen elsô hely - a parazitás megbetegedések elôfordulását illetôen - arra késztette a szakembereket, hogy a legjobbak közé kerüljenek nemzetközi szinten is. A közéjük tartozó Fazakas Béla professzornak tevékenysége elismeréseképpen az egyetem szenátusának érdemoklevelét nyújtotta át.

Fodor Imre alpolgármester pedig üdvözlô beszédében arra tett ígéretet, hogy Marosvásárhely díszpolgárainak sorában ott lesz Fazakas professzor is.

Dr. Simona Radulescu, a Carol Davila Egyetem professzora Fazakas Béla egyetemi tanár érdemeit méltatva beszámolt arról, hogy amikor Románia-szerte úgy értékelték, hogy a parazitológiára nincs már szükség, Fazakas professzor éltette tovább a szakmát, és 1990-ben, amikor Bukarestben is újraalakult a Colentina kórházban a parazitológiai osztály, sokat számítottak a marosvásárhelyi tapasztalatok és eredmények.

A felkért elôadók közül Fazakas Béla professzort hallhatta elsônek a közönség, aki a marosvásárhelyi parazitológia 40 éves eredményeirôl szólva elmondta, hogy az 1950-es évek végén a több mint százezer gyermeken elvégzett vizsgálatok azt bizonyították, hogy Marosvásárhelyen a gyermekek 25-57 százaléka, vidéken pedig a 40-70 százaléka fertôzött, ami a járóbeteg-rendelés mellett a klinikai osztály meglétét indokolta. Dr.Cornel Podaru tudományos kutató a romániai állategészségügyi helyzet felvázolása mellett azokról az okokról szólt - az általános higiéniai szabályok be nem tartása, a lakások, a munkahelyek kétes tisztasága, a fürdés az arra a célra nem megfelelô vizekben, a kutak fertôtlenítésének elmaradása stb. -, amelyek az állatokról az emberekre terjedô parazitás megbetegedéseket okozzák, s amelyrôl a marosvásárhelyi kutató közérthetô nyelven könyvet is írt.

A megnyitót követôen pénteken több mint száz dolgozat hangzott el. A kongresszus munkálatai ma is folytatódnak.

Mivel Adrian Nastase kormányfô elégedetlen az ôszi mezôgazdasági munkálatok állásával, tegnap minden megye megkapta az ukázt, hogy záros határidôn belül fejezzék be a szántástés az ôszi vetéseket. A vetések (fôleg a búza) helyzetérôl kért referálást Octav Cosmânca közigazgatási miniszter is a prefektusoktól. Felszólította ôket és a mezôgazdasági igazgatóságok vezetôit, hogy vegyék komolyan a feladatukat, különben "viszontlátásra!"

Erre fel Ioan Toganel mindjárt egy listát olvasott fel, amelyen a prefektustól, a megyei tanács elnökéig, illetve a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézményigazgatókig, nem felejtve ki a Conel vagy a Distrigaz igazgatóit sem a lajstromról, mindenki rajta volt. Mindenikük két-két helységért felel, ahová ki kell járniuk, felleltározni a betakarítás, ôszi szántás-vetés helyzetét.

Immár nyugodtak lehetünk. Ilyen erôk bevetésével biztosítva lesz a jövô évi kenyerünk is!

A prefektus elmarasztalta a pénzügyôrséget

Ioan Toganel prefektus igencsak elmarasztalóan nyilatkozott tegnap a pénzügyôrség tevékenységérôl. Két példát hozott fel. Az egyik az
alkoholgyártóknál végzett ellenôrzésre, illetve az ellenôrzésrôl készített jelentésre vonatkozott. Ebben, mondotta, annyi állt mindössze, hogy 23 egységet ellenôriztek, 14 jegyzôkönyv készült, 93 millió lej büntetést róttak ki, 100 liter pálinkát koboztak el. Arról azonban, hogy milyen szabálysértéseket tártak fel, milyen megoldást találtak, milyen adócsalás történt, arról nem szóltak semmit. Úgy látszik, a pénzügyôrség magának akarja megtartani a titkot, mondta gúnyosan a prefektus.

Az ôrzô-védô szolgálatoknál tartott ellenôrzésekrôl 15 jegyzôkönyv készült, 45 millió lej büntetést róttak ki, 445 millió lej értékben koboztak el "illegálisan szerzett jövedelmet". Íme, ezek ôriznek-védenek minket - mondta Toganel -, "akik adócsalók, illegális jövedelmekre tesznek szert". A pénzügyôrségnek errôl sem volt mondandója. Ráadásul a szóban forgó a magáncégek közül egyik éppen a repülôteret ôrzi, s az ô emberük volt az az érzelmileg labilis fiatalember is, aki a minap fôbe lôtte magát, tette hozzá. Felszólította a megyei közpénzügyi igazgatóságot, hogy a legrövidebb idôn belül vizsgálja felül a lefolytatott ellenôrzéseket.

Azok a jogi és magánszemélyek, akik munkaadók, havonta kötelezô módon bevallást kell készítsenek a munkanélküli segély befizetésérôl. Errôl döntött csütörtöki ülésén a kormány. A munkanélküli-segély bevallást, amelyhez csatolni kell a kifizetést bizonyító iratot, attól a hónaptól számított 20. napon belül kell benyújtaniuk a Megyei Munkaerô-elosztó és - átképzô Ügynökséghez, amelyre vonatkozik az adósság.

A havi bevallás, amelyet egy példányban kell benyújtani, történhet postai vagy elektronikus úton is, és ez képezi a kintlevôségek nyilvántartását. A havi bevallásban szereplô összeg végrehajtható a törvény által megállapított kifizetési határidôtôl kezdôdôen. A bevallás benyújtásának határidôn belüli elmulasztását, illetve a bevallási ív téves adatokkal való kitöltését az 1994. évi 87-es törvényben elôírtaknak megfeleôen büntetik.

Ioan Toganel prefektus a pénteki telekonferenciát követô "kiképzésen" a megyei konzultatív tanács tagjai elôtt jelentette ki, hogy bajok vannak az egészségügyben. Nevezetesen, a családorvosok alkalmazásában levô orvosi asszisztensekrôl szólt, akik, mint mondta, bár a szakmai tevékenység mellett a takarítást és minden egyéb munkát elvégeznek egy ilyen magánrendelôben, alig kapnak valamicske fizetést. Míg a családorvosok, a listáikon levô páciensek számának arányában húsz-harmincmilliós vagy még nagyobb havi fizetést vesznek fel, az asszisztensek bére 1,4-2,7 millió lej között van. Jövô hét csütörtökre részletes jelentést kért a közegészségügyi igazgatóságtól és a megyei egészségügyi biztosító pénztártól.

Ugyanebben a témakörben szólt Dorin Florea polgármester annak kapcsán, hogy a kórházak hozzá fordulnak segítségért. "Könyörögnek, segítsek rajtuk, mert a megyei egészségügyi biztosító pénztár nem kommunikál velük", jelentette ki Florea. A telekonferencián jelen levô Csíky Zsuzsanna, a megyei biztosító pénztár igazgatója mindössze annyit mondott, hogy nincsenek megfelelô szabályzók, s ôk a törvény szabta határok között tevékenykednek.

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia által immár XI. alkalommal szervezi meg az emlékhangverseny-sorozatot.

Hétfô este hét órától a Kultúrpalota nagytermében - 1-es sz. hangversenybérlet - kerül sor a nyitóhangversenyre. Vezényel Ilarion Ionescu- Galati, aki bár 4 éves korában hegedülni tanult, utóbb mégis a karmesteri pálca "rabjává" vált, és a francia kormánytól nyert ösztöndíjjal Charles Munch és Pierre Derveux növendéke Párizsban 1965-ben. Elôadómû-vészetét minôsíti az is, hogy a Mester utóbb részt vett Leopold Stokowsky - New York - és Ormándi Jenô - Philadelphia - mesterkurzusain is. 1968 óta egyébként a brassói filharmónia állandó karmestere. Magyarországi vendégük Baranyai László zongoramûvész, a budapesti Liszt Ferenc Zenekadémia tanára. Nemcsak Európában, Amerikában, Ázsiában is értékelt elôadómûvész. Maga is több mesterkurzust vezetett, illetve mûvészi érdemeiért a magyar állam Liszt-díjjal jutalmazta 1992-ben.

A fesztiválnyitó mûsorában elhangzik C-tin Silvestri három vonószenekari darabja, Liszt Ferenc A-dúr Zongoraversenye, a szünet után pedig, a hangverseny zárószámaként, L. van Beethoven 5. c-moll Szimfóniája. Élményteljes zenei hetet mindannyiunknak!

A megyei fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi szeptember végén megyeszékhelyi, segesvári, szászrégeni, görgényi, sáromberki és marosludasi diákétkezdéket és bentlakásokat ellenôriztek. Mint a szerkesztôségünkhöz eljuttatott közleménybôl kiderül a szakemberek a tapasztalt kihágások, törvénytelenségek miatt 9 millió lejnyi büntetést róttak ki, s elkoboztak közel kétmillió lej értékû lejárt szavatósságú terméket.

A hiányosságok közül: 16 ellenôrzött egységbôl kettônek nem volt naprakész mûködési engedélye, egyik bentlakás túlzsúfolt volt, néhány épületben nem mûködtek megfelelôen a vízcsapok, kopott volt a berendezés. Azok az éttermek, amelyekben esküvôket, ünnepi vacsorákat is szerveztek, nem rendelkeztek engedéllyel, holott a mezôgazdasági miniszter 1999. évi 58-as rendelete értelmében csak ezen engedély kiváltása után rendezhetnek hasonló ünnepélyeket. Nyolc étkezde konyhájában, raktár- és mellékhelyiségében nem volt megfelelô a tisztaság.

A felsoroltak ellenére a fogyasztóvédelmi beszámolóból megtudhatjuk azt is, hogy az elôzô években tapasztaltakhoz viszonyítva ez alkalommal jobbak voltak mind a környezeti körülmények, mind a szolgáltatások minôsége.

Jegyzet

Háttérrádiózó vagyok. Hallgattam jó nagy, két hangszórós Ukrajna készüléket. Késôbb táskarádiót, ugyancsak a nagy Szovjetunióban gyártották. Szépen szólt a parkban az elsô budapesti táncdalfesztivál. Akkoriban volt a középhullám, hosszúhullám és a rövidhullám. Ez utóbbival mindig bajunk volt, mert a szomszédos padon ülô bácsi mindig meghallotta, hogy mi, gyerekek, a Szabad Európa rádiót hallgatjuk. Rusz Jani, futballbíró már akkor rendszert épített ki a kétajtós üzletével. Nappal- éjjel nyitva tartotta üzletét. Aztán az újonnan épített fôtéri tömbházak s a telefonpalota, elfoglalták a kis két ajtós üzlet helyét. De elfoglalták a cukrászdáét, a kis húsüzletét, a kenyérkereskedését is. Volt akkor más is: sofôriskola zöld kapuval, fogászat, bérmentes parkoló, inasiskola lányokkal és fiúkkal. Voltak barátok is. Ma nincsenek. Táskarádió sincs. Az a táskarádió, amelynek hangszórójából hallottuk, Terézt, Saroltát... Érettségi után dolgozni mentünk, ki hova. A rádióhoz kerültem. Számomra álom volt, ami beteljesült. Tanultam, nem dolgoztam. Illetve dolgoztam és tanultam. "A tranzisztorok idôszakában mindig arra kell figyelni, hogy a rádióhallgató ne ugráljon azért, mert egyik pillanatban halk a szöveg, a másikban hangos a muzsika. Megtanultam nullán, zérón tartani azokat a rádiójeleket, amelyeket a vevôkészülék visszaad a hallgatónak." Ami fáj nekem, nem a Zoráné. Zorán akkor azt fájlalta, most én mást. Három órakor, ebédidô tájt kíváncsian hallgatom a bukaresti rádió magyar adását, 3- tól 4 óráig. Mûszakilag "szépen" mûvelt adás. A zenénél, tudósításoknál ugrálsz visszafogni a hangot. A szöveg nem hallható. Mi marad? Csavarjuk a gombokat. De miért éppen a bukaresti rádió 3-tól 4-ig tartó mûsora hallgatásakor?

Néhány napos magyarországi látogatásra készül a Kis-Küküllô Menti Térségi társulás (KTT) vezetôsége. A Heves megyei Aldebrô - Kend testvértelepülése -, még néhány más községgel együtt egy 18.000-es lélekszámú régiós társulást alakított. Az ô közbenjárásukkal szándékszanak a két régiós társulás között egy együttmûködési megállapodást kötni. Ezzel egyidejûleg megtörténnek az elsô lépések a Nagyoroszi és Balavásár közötti ismerkedés és kapcsolatfelvétel érdekében - tudtuk meg Máté Jánostól, balavásár polgármesterétôl.

A moszkvai tévétorony valószínûleg annak is köszönhette megmaradását, hogy a vasbeton tûzállóbb kompozit az amerikai irodaházak teherhordó szerkezetének építôeleménél. Az osztankinói adó acélváz-szövevényét hosszabb ideig és hatásosabban elszigetelte a lángoktól a vastag, cement kötôanyagú burkolat. Igazat kell adnunk továbbá annak a magyar szakembernek, aki a budapesti televíziós adások egyikében tisztázta, miszerint a New York-i katasztrófa alkalmával a felhôkarcolók (feltételezetten) hengerelt acél tartóoszlopai és gerendái nem "kellett" hogy - ötvözô komponenseiktôl függôen - 1.300-1.500 celsius fok fölötti hômérsékleten megolvadjanak ahhoz, hogy összeroskadjanak az épületek. A büszke toronyházak kártyavárként bekövetkezett leomlását egyszerûen a felhevült fémszerkezet ellenálló-, illetve hordképességének csökkenése indította el. Dr. Kovács László gépészeti mûszaki zsebkönyvében pontos adatokat találunk arra vonatkozólag, hogy például a szénacélnak a rugalmassági modulusa 20 celsius fokon még 2,1, de 500 fokon már csak 1,4. Vagy amíg a duralumíniumnak szobahômérsékleten 0,72, addig 300 celsius fokig melegítve 0,55-re esik alá. A kerozin ma legfôképpen a gázturbinás repülôgépmotorok hajtóanyagaként ismeretes. E tüzelôszer ezer grammjának fûtôértéke, a benzinéhez hasonlóan, mintegy 10.000 kilokalória. Miután megtapasztaltuk, hogy milyen kárt lehet tenni egyetlen, Molotov- koktélnak is becézett benzines üvegpalackkal, próbáljuk meg elképzelni, hogy milyen pokoli hatása lehet a csaknem egyidejûleg lángra lobbanó tízezer, húszezer vagy éppen harmincezer liter éghetô folyadéknak. Szörnyûséges ez a nem hagyományos "bomba", még akkor is, ha nem számolunk a levegô- benzin keverék robbanásának közel 2 kilométer (!) másodpercenkénti sebességével, csupán azzal, hogy a normális égés is méterekre terjed ennyi idô alatt. Ugyan ki tudna egy zárt helyiségben elmenekülni elôle?

Nauwelaerts L. 1937-ben megjelent Harc a petróleumért címû könyvében még azt írta, hogy a kerozin nem más, mint közönséges világító petróleum. Egy bizonyos Gessner nevû kémikus szerezte meg az elsô szabadalmat lámpaolaj gyártására bitumenes palából és kôszénbôl. Ennek a párlatnak elsô neve a viasznak görög keras neve nyomán kerozin lett - állítja a szerzô. Nem tudjuk, így van-e, de tény, a különbözô nyelvekben rokon alakú szavak fejezik ki ezt a fogalmat. A viasz latinul és olaszul cera, románul ceara, franciául cire és így tovább. Az orosz a világító lámpaolajat keroszinnak, az angol petroleum kerosene-nak írja.

Már csak érdekességképpen említjük meg azt az ipartörténeti tényt, hogy a hajdani nagy Magyarországon is állítottak elô szénolajat és világítottak is vele, még mielôtt a petróleumból párolt világítóolaj használata elterjedt volna. A Krassó-Szörény megyei Stájerlakon (ma Steierdorf-Anina Romániához tartozik) 1860- tól kezdve két gyártelepen is párolták az ottani szénrétegek fedôjében fekvô bitumenes palákat. A palát 124 darab, kívülrôl hevített csôbe (vasretortába) adagolták és az elillanó kátránygôzöket hûtéssel cseppfolyósították. A kátrányt az 1859-ben Oravicán épített finomítóüzem dolgozta fel, éspedig 1,2% benzint, 41,7% lámpaolajat, 7,8% kenôolajat és 5,2% szilárd paraffint szolgáltató termékké. A finomítóüzem 22 évig vásárolt palakátrányt és összesen 50.000 tonna, 4 millió korona értékû nyersanyagot dolgozott fel 1882-ig. Ekkor azt cselekedte, amit a legtöbb kátrányfinomító már régen megtett: kôolaj feldolgozására tért át. A múlt század hetvenes éveitôl kezdôdôen a szénolajgyárak mûködését egymás után szüntette meg a diadalmasan elôretörô petróleumipar. A pala- vagy szénkátrányt finomító üzemek örömest tértek át kôolaj feldolgozására, mert ebbôl a nyersanyagból több, jobb és olcsóbb végterméket állíthattak elô.

Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy az 1989 decemberi rendszerváltás után fellebbent a fátyol a stájerlaki pazarló beruházás teljes csôdjének titkáról. De hát addig nem volt, akivel értelmesen beszélni. Codoi (CO2) Elena, a "világhírû tudós" és a
"Kárpátok géniusza" szentül meg volt gyôzôdve arról, hogy az ottani bitumenes pala rásegítés nélkül is jó hatásfokkal elég s így gigantikus erômûvet lehet vele fönntartani.

Hollywood az álmok városa. Több író az "álomgyárak" városának is nevezi. Az igazság az, hogy egyik kifejezés sem fedi a valóságot. Valóban hihetetlen nagyságú embertömeg hömpölyög keresztül Hollywoodon, reménykedve, hogy egyszer ôk is bekerülnek a világsikert jelentô stúdiókba. A gyôztesek aránya nagyon kicsi. Sokan felkészületlenek, tehetségtelenek, nem elég szépek, másoknak nincs megfelelô összeköttetésük, anyagi hátterük, kitartásuk vagy lelkierejük. Azok, akiknek sikerül, hihetetlen anyagi jólétbe kerülnek. Julia Roberts például 20 millió dollárnál is többet kap egy szerepért, plusz százalékot a profitból. Tom Hanks vagy Tom Cruise keresete eléri a 30 millió dolláros plafont. Nem kis jövedelem négy hónapi munkáért. Szintén rengeteget keres Sean Connery, aki kora miatt csak rövidebb idejû forgatást fogad el, de a bére marad a 20 millió körül. Ôk, meg még talán vagy húsz filmszínész az igazi sztárok. Ôket követi körülbelül 75 középfokú csillag, akiknek keresete az 5 és 8 millió között ingadozik. A névsor folytatódik mintegy 150 kevésbé jeles színésszel meg színésznôvel, akik 750.000 és 3 millió dollár között keresnek. Ott aztán megáll a tudomány, mert
"világ"értékük kevés, nevükkel nem lehet anyagilag sikeressé tenni egy filmet. Egyszóval, nem eléggé ismertek.

De lássuk csak, kik tették Hollywoodot ilyen naggyá. Valószínûleg sokan nem tudják, hogy számos magyar származású embernek volt benne a keze. Sôt, jó pár erdélyinek is. A máramarosszigeti Adolph Cukor alapította a Paramount Stúdiót. Állítólag a szintén onnan származó William Fox meg a Fox Stúdiót, késôbb alakult belôle a jelenlegi 20th Century Fox Stúdió. A producerek közül ismert volt a szintén máramarosi Joe Paszternak, késôbb megjelent George Pál, Michael Curtiz (Kertész Mihály), Steve Székely és még sokan mások, magyar eredetû színészek.

(Folytatjuk)

Marosvásárhelyen a XIX. század utolsó évtizedeiben az építkezések száma és mérete robbanásszerûen megnôtt. Ez tulajdonítható a millenniumi ünnepségekre való készülôdésnek és üzleti érdeknek egyaránt. Növekedett a város területe, népessége és forgalma. A nagyobb építkezések közül említek meg néhányat: a katonai kórház, a nagykaszárnya épületei, a törvényszéki épület, a római katolikus egyház Bolyai utcai bérháza, az izraelita egyház Iskola utcai temploma, a Fa- és Fémipari szakiskola, a magánépítkezések közül a Petelei István háza a Fogház utcában és elkezdték a Tisztviselôtelepen a villák építését. A polgármesteri hivatal megkezdte az utcák kövezését és tárgyalásait a villanyvilágítás és az ivóvízvezeték építésére vonatkozóan. A polgármesteri hivatal megbízásából elkészült a város felmérése. Breiner Géza budapesti mérnök készítette a város felmérését 1:1000- es léptékben, melyen a város beépített területén lévô épületeket és melléképületeket is feltüntette. Ez a térkép biztosította továbbra az építkezések helyét, a város rendezését. (Székely Lapok, 1899. november 17.)

Breiner Géza ugyanakkor a Székely Lapok szerkesztôségéhez A vártér szabályozása címmel egy levelet küldött, amely március 19-én megjelent, kivonatolt szövege az alábbiakban olvasható: "A Vártér szabályozásával az ún. "vár" lebontásával kapcsolatosan… eszméje teljesen Geréb Béla polgármester úrtól ered… (Breiner Gézának ez az állítása minden bizonnyal hamis, és csakis a mérnök nagyravágyó törekvésébôl fakadhatott - K.Gy. m.) A katonai kincstár a kevés térhellyel rendelkezô, de annál nagyobb fenntartási költséget igénylô, igen nagy terjedelmû "vár" tulajdonjogáról bizonyára lemondana… a vár lebontásával… és a környezô utcák és egyéb városi területekkel együtt több mint 11 kataszteri holdnyi szépen planírozható térségen… a jelenleg meg nem felelôen elhelyezett Tanácsház és Vármegyeház nyerhetne kényelmes és méltó elhelyezést… azonkívül magánépítkezési célokra is értékesíthetô jókora darab maradna, sôt az állandó színház is oda épülhetne, meg az összes saját otthonnal nem bíró hivatalok számára emelendô középületnek is jutna megfelelô hely. A pénzügyi minisztérium részére pénzügyi palota, a kir. Adóhivatal és Pénzügyôrség épülete… a kereskedelmi minisztérium részére posta- és távírda palotája összeköttetésben a Közúti felügyelôség, a kir. Államépítészeti hivatal, az Iparfelügyelôség és a Vasúti osztálymérnökség részére szükséges hivatalos helyiségekkel… a belügyminisztérium részére csendôrségi laktanya összeköttetésben a toloncház és fogházzal, a földmûvelési minisztérium részére palota az erdôfelügyelôségnek és az erdôgondnokságnak… Az elôsoroltakon kívül pedig a templom lépcsôzetével és vársétányával jelenlegi terjedelmében maradhatna… Midôn ezen eszmét a polgármester úr elôttem részletesen kifejtette (? K. Gy.), képzeletben elôttem állott már a jövô gyönyörû látképe, hogy…az eszme számára ahhoz méltó kerettel egy megfelelô szabályozási tervet készítsek… a közszmelére kitett szabályozási terv nem csupán a Várteret öleli fel, hanem … az egész felsôváros rész… a Nagyerdô és a Trébely fejlôdését… hogy ezen terv az eszmék kapcsán felmerülô kérdések megoldására keretnek alkalmas lenne, annak megoldását a tisztelt közönségre bíztam… Tény az, hogy az eszme megvalósításához szükséges sok pénz… tudomásom szerint akadt Budapesten vállalkozó, ki egy új kaszárnya építését, a Vártér szabályozását és beépítését az említett céloknak megfelelôen hajlandó végrehajtani, ha befektetendô tôkéjének megfelelô jövedelmezôségét a város, a megye és a négy minisztérium stb. érdekeltek bizonyos számú éveken át törlesztéses kamat fizetéssel biztosítják". (Itt már nyilvánvaló Breiner Géza üzleti becsvágya, K. Gy. m.)
"Részemrôl igen fogok örvendeni, ha tervem által Geréb Béla polgármester úr eszméjét
(? K. Gy. m.) a köztudatban átvinni segítvén, a nagyszabású megvalósításhoz… hozzá járulhattam." (Székely Lapok, 1899. március 19.)

Szerencsének mondható, hogy a vállalkozó javaslata véleményezés nélkül maradt. Ha Breiner Géza írásából az idézett sorokat bárki is átgondolja, láthatja, hogy a tervezô mit sem törôdve a vár mûemlék értékével, azt lebontatta volna, területét (udvarát) és az ahhoz kapcsolt Vártér területét a felsorolt épületekkel foglalta volna el. Breiner mérnök mindezekkel a nagy építkezésekkel csak a saját anyagi hasznát remélte.

Megemlítem, hogy az akkori Magyarországon már 1872-ben megalakult a Mûemlékek Bizottsága, melynek felügyelete kiterjedt az itteni mûemlékekre is, de azt Breiner úr figyelmen kívül hagyta.

Ugyancsak 1899-ben egy Horovitz nevû budapesti vállalkozó tett ajánlatot arra nézve, hogy a fôtéren álló s 1856-ban épített egyemeletes, neogót stílusú városháza helyébe és helyére egy új, kétemeletes házat épít a városnak oly feltétellel, "hogy az alatta elhelyezendô bolthelyiségek, kávéházak… 60 esztendeig adómentesen az ô tulajdonát képezik". (Székely Lapok, 1899. nov. 19.) Azonban a városi tanács ezt az ajánlatot sem fogadta el. Az ajánlat szerint az új városháza két emelet szint hasznos területe nem lett volna elegendô a városi tanács osztályainak elhelyezésére.

A XIX. század végi építôláz szülte Breiner és Horovitz urak ajánlatai csak a saját hasznot látták az új építkezésekben.

A századforduló után, 1902-ben, a város polgármestere, dr. Bernády György irányította a város építkezéseit s épült a tornyos városháza, a sok iskola stb. A város középkori várát s az annak területén levô régi épületeket megôrizték s a vár udvarának (kertjének) területét szabadon hagyták, vigyázva a mûemlék együttes értékére.

Ilyen értelemben kell megôrizni továbbra is a várat és annak területét, melyet pihenôparkká kell kialakítani.

Autók és egyebek

Szerte a világban számosan döntenek úgy, hogy gépkocsi-vásárláskor nem a hagyományos kialakítású jármûvek közül választanak maguknak, hanem az egyterûek mind népesebb táborából. Ebbe a csoportba lépett be a Fiat, amikor bemutatta új egyterûjét, a személyszállító Doblòt, és annak furgonváltozatát, a Doblò Cargót.

Ezek a többfunkciós "mindenesek" általában egyesítik magukban a kényelmes limuzin, a tágas kombi és a praktikus áruszállító elônyeit, miközben vételáruk a kapott értékhez viszonyítva igen kedvezô.

A Doblò esetében az utas- és raktér megközelítése egyszerû és kényelmes. Az elsô ajtók nagy szögben nyílnak, de a tolóajtók (mindkét oldalra rendelhetôk) nyílásnagysága is kiemelkedik a kategória átlagából. A csomagtérhez kétféle ajtótípus rendelhetô: vagy egy fölfelé nyíló csapóajtó, vagy két, szimmetrikusan osztott ajtószárny. Ha valaki hosszabb tárgyakat szeretne szállítani, a tetô hátsó felén kialakított nyitható mûanyag fedelet kérhet a Cargóhoz, amelyen át egy létra is kifér.

Az autó belsô térkínálata olyan, hogy gyakorlatilag bármilyen testméretû ember - legyen akár vezetô, akár utas - képes tökéletes kényelemben elhelyezkedni. A Doblòban hátul három teljes értékû ülés várja az utazókat, míg a raktér alaphelyzetben 750 (!) literes. Ehhez fogható mérettel még nem találkozhattunk ebben az osztályban.

A Doblò Cargónál a két elsô ülés mögött a teljesen zárt vagy üvegezett tolóajtós raktér 3,2 köbméter befogadóképességû (ez 3,8 köbméterig bôvíthetô, a mennyezet kiképzésétôl függôen), így akár két EURO-raklap is befér a "puttonyba". A kocsi teherbíró képessége szintén elismerést érdemlô, ugyanis az alapváltozat 625 kg hasznos terhet képes szállítani, de a megerôsített futómûvû változatba akár 805 kg terhet is be lehet pakolni.

A Doblòk futómûve, a mai kor divatjának megfelelôen, elöl kanyarstabilizátorral megerôsített független Mac Pherson rugóstagból, míg hátul laprugós, merevtengelyes rendszerbôl áll. A megállásról elöl belsô hûtésû tárcsafék, hátul dobfék gondoskodik. Kívánságra kerékblokkolás- gátló is rendelhetô.

Az autóhoz - egyelôre - kétféle motor választható: egy 1,2 literes benzines és egy 1,9 literes szívódízel. Mindkét esetben ötfokozatú váltó viszi át a nyomatékot a kerekekhez. Az 1.9-es dízel legnagyobb teljesítménye 63 lóerô, amit 4500-as percenkénti fordulatnál ad le a motor, és 118 Nm a nyomatéka, ami már 2500-as fordulattól rendelkezésre áll. Ez az aggregát ideális választás a Cargóhoz, mivel teljesítménye, gazdaságossága és rugalmassága is megfelelô a testes kocsiszekrény mozgatásához.

A Doblò személyautó-változatához talán a benzines erôforrás illik jobban, mert csendesebb és finomabb járású, mint a dízel. A motor 65 lóerôs teljesítményét 5500-as fordulaton fejti ki, míg 102 Nm nyomatékát 3500-as fordulatnál adja le. Késôbb két másik "vasszív" is felkerül a palettára, az 1.6-os, 103 lóerôs benzines, és az 1.9 literes, 100 lóerôs, common-rail rendszerû JTD dízel.

Gyógyítónk, a természet

Az elôzôkben a daganatos betegségek diéta (makrobiotikus, rákgyógyító, Gerson), és léböjtkúra (Breuss) általi gyógyításáról írtunk. A következôkben más gyógyélelmiszerekrôl és gyógynövényekrôl lesz szó.

Ausztrál kutatók felfedezték, hogy az A-vitamin (antioxidáns) gátolja a mellrák kialakulását és a már kialakult betegség esetén csökkenti a kiújulásveszélyt. Természetes A-vitamin- források: sárgarépa (olajjal leöntve), sült tök. A szelén létfontosságú nyomelem, ugyancsak antioxidáns hatású, védelmet nyújt többféle rákos megbetegedéssel szemben. Fontosabb forrásai: vöröshagyma, paradicsom, brokkoli, korpás kenyér, általában a gabonák, hal. A paradicsom a lycopin (ucs. gyökfogó) nevû hatóanyag miatt is daganatmegelôzô és sejtvédô. Kanadai tudósok arra az eredményre jutottak, hogy a lenmag segít a mellrák leküzdésében, segítségével a daganat összezsugorodott. Tudományosan igazolták, hogy rosszindulatú daganatok élelmiszer-fogyasztás hatására fejlôdtek vissza. Amerikai kutatók megállapították, hogy a rostdús, zsírszegény étrend védelmet nyújt a végbélrák ellen.

A gyógynövények közül a Tamás Eszter által felfedezett afrikai euphorbia hirta teája a betegek itala. A trópusi növénybôl készült Afedim nevû tea Magyarországon már évek óta kapható a gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban. Régóta használják a rákgyógyításban a fagyöngyöt és a zöld teát is. Daganatellenes hatásuk mellett erôs védekezôrendszer- aktiválók. Más immunerôsítôk: bíbor kasvirág, torma, fokhagyma, vöröshagyma, homoktövis, leuzea, csipkebogyó. A májzsugor hatásos szere a máriatövis. Sok C-vitamint tartalmaz, immunrendszer- erôsítô, májvédô és regeneráló hatású. A már kialakult daganatos betegség estén is sok kellemetlen panasztól menti meg a beteget. Dél-Amerikában élô gyógynövény a macskakarom (uncaria tomentosa), amely gátolja az abnormális sejtek képzôdését, növeli a T-lymphociták számát, ezzel megerôsíti a szervezet védekezôképességét. A belôle készült termék engedélyezése Magyarországon folyamatban van.

A daganatos betegek gyógyító étrendjében még a cékla, spenót, narancs, alma, papaya, szója, pirospaprika, káposztafélék és teljes kiôrlésû gabonafélék kell szerepeljenek.

Svédországi kutatók szerint az anyatej megöli a ráksejteket.

Magyar feltaláló, dr. Solymai Gábor biológusnak köszönhetôen az utóbbi években sikert érnek el a rákgyógyításban a csökkentett deutériumtartalmú víz fogyasztásával. A természetben jelen levô deutérium a hidrogén nehéz izotópja, fontos szerepe van a sejtosztódás szabályozásában. A daganatos sejtek számára stresszt jelent a csökkentett deutériumtartalmú víz fogyasztása, s nem képesek alkalmazkodni a csökkenô d- koncentrációhoz, osztódásuk lelassul, a daganat visszafejlôdik. Magyarországon a gyógyvíz forgalomban van, a Vitaqua nevû csökkentett deutériumtartalmú élelmiszeripari termék is.

Vigyázat! A felsoroltak nem helyettesítik az orvosi kezelést, hanem kiegészítik azt.

A következô részben imaginációs gyakorlatokról, mint amilyen a Simontov- és Hildegard- módszer, autogén tréning, valamint a Bach virágterápiáról lesz szó a tumorgyógyításban.

Ajánlott irodalom: Természetgyógyász Magazin, 1998. szeptember, 2000. január és február, 2001. április, Elixír Magazin: 1996. február és június.

Mártírokra emlékezünk

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Pöltenberg függ majd ezen;

Oly gyanútlan, oly vidám,

Olyan deli, olyan ép,

S holnap ezen fojtja meg

A nyomorú söpredék.

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Holnap Török függ ezen;

Nagy tudomány… mostan is

Olvas egész éjen át…

S holnap erre köti föl

A tudatlan butaság.

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Lahner György függ majd ezen;

Maga volt a becsület,

Mely erényit elfödi,

S holnap itt a szemtelen

Becstelenség felköti.

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Holnap Knézics függ ezen.

Tiszta szent volt; harc elôtt

Imádkozott mindenütt,

S fölfeszítik reggel ôt,

Kiknek nincsen istenük.

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Nagy-Sándor függ majd ezen.

Honszerelmes nagy vitéz,

A hazáért halni kész,

Jaj, hogy itten öli meg

A hazátlan gyülevész!

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Leiningen függ majd ezen.

Fejedelmi sarjadék,

Büszke, nemes, lovagi,

S nyirkos kézzel fojtja meg

Holnap a sehonnai!

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Holnap Aulich függ ezen.

Csupa emberszeretet,

Szíve olyan fenn dobog,

s virradóra megölik

Embertelen zsarnokok.

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Damjanich függ majd ezen.

Minden lépte diadal,

Babérokban járt övig,

S a gyávák, kik szaladtak,

Holnap a hôst felkötik.

Mit faragsz, ács, mit faragsz

Itt a késô éjjelen?

- Akasztófát faragok,

Vécsey függ majd ezen.

Nagylelkû, ki nem tiport

Földre sújtott ellenén,

Mostan kézre ô jutott,

S meghal hóhér kötelén.

Az úristen verje meg,

Ne bocsásson meg nekik,

Kik velem itt e kilenc

Akasztófát ültetik;

S azoknak, kik hajnalon

Itten vesztik életük:

Mindörökkön örökké

Áldva légyen szent nevük.

Tóth Kálmán

(részlet)

Mit nékem most a Dante terzinái

s hogy Goethe lelke mit hogyan fogant,

mikor tetszhalott véreimre

hull már a föld és dübörög a hant,

mikor a bús kor harsonája

falakat dönt és lelket ingat,

mikor felejtett, ôsi szóra

kell megtanítni fiainkat,

mikor rémít a falvak csendje

s elönt a semmi árja minket

és szülni kell és nemzeni

s magunk képére kalapálni

vánnyadt gyermekeinket!

Mit bánom én a történelmet

s hogy egykoron mi volt!

Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költô,

mikor anyád sikolt?!

Európa, én nagy mesterem,

lámcsak mivé lett fogadott fiad!

Mily korcsbeszédû, hitvány,

elvetemült és tagadó tanítvány.

Addig paskolta áztatott kötél,

míg megszökött és elriadt.

Fáj a földnek és fáj a napnak

s a mindenségnek fáj dalom,

de aki nem volt még magyar,

nem tudja, mi a fájdalom!

Vallom, hogy minden fegyver jogtalan,

a szelíd Isten könnyezett s úgy tanította ezt,

ám annak a kezében, kit fegyver szorongat,

a fegyver megdicsôül és ragyogni kezd.

Ezért nem is hányódom már magamban,

vallom, hogy igazam nincs

és mégis igazam van

és mától fogva énnekem

örökre ez az énekem:

Epévé változzék a víz, mit lenyelek,

ha téged elfelejtelek!

Nyelvemen izzó vasszeget

üssenek át,

mikor nem téged emleget!

Húnyjon ki két szemem világa,

mikor nem rád tekint,

népem, te szent, te kárhozott, te drága!

Dsida Jenô

Hunyadi László is elment. Igazságtalanul korán, pár nap múlva töltötte volna az ötvenet. Önpusztító színészfajta volt, mindkét végén égette a gyertyát, mégis, vagy talán éppen ezért, akik látták, csakis az életre gondoltak alakításai, fellépései nyomán. Szerette a közönség, puszta jelenléte is elég volt ahhoz a színpadon, hogy önmagára összpontosítsa a figyelmet. Egy mozdulata, egyetlen fintora osztatlan derût keltett a nézôtéren. Persze, ha vérbeli komédiásnak tartottuk is, drámai feszültséget is mesterien tudott teremteni, sokoldalúsága révén tragédiából fakadó katarzist is képes volt kiváltani. Kiváló lélek- és emberismerete, gazdag színészi eszköztára, kivételes tehetsége hitelesítette mindenik alakítását, azokat is, melyeket elsô hallásra alkatától idegennek, távolinak véltek a kívülállók. A szakma rég tudta, hogy bármilyen feladattal sikerrel tud megbirkózni, ezért is övezte mindenütt, ahol fellépett, elismerés, megbecsülés.

Elsôsorban a marosvásárhelyi közönség kedvence volt, hiszen itt játszott a legtöbbet, de markáns mûvészegyéniségét Temesváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, Debrecenben, Budapesten és még számos kis és nagy településen jól ismerték, teljesítményeit megcsodálták. Szerencsére szûkre szabott pályáján is bô lehetôsége volt a bizonyításra, megannyi arcát sikerült erôteljesen felmutatnia, belevésnie emlékezetünkbe. Volt Kakuk Marci és Harpagon, Petur bán és Shakespeare Keszeg Andrása, Don Carlos és Tamási Mókája, hrabali Hubicka és Martinovics Ignác, Galócza és Álmos herceg, Caragiale Spiridonja és Dromio és még mennyi mindenki. És még hány felejthetetlen színpadi hôs vagy antihôs
lehetett volna! Felszabadítón nevettetô, szánnivalóan esetlen, elriasztóan álnok, gyarlón kisszerû vagy lenyûgözôn nagystílû, de mindig emberi, és így tovább. A sor azonban megszakad, a méltán elvárt, színmûvészi súlyához mérhetô, reá
szabott jelentôs filmszerepek is elmaradnak immár. Erdélyi magyar színész volt, a sors ôt sem kényeztette el különösebben soha.

Erdélyi színész volt? Nem csak! Jelképet is felfedezhetünk abban, hogy utoljára külföldi, svédországi magyarok láthatták színpadon, nevethettek tréfáin, tapsolhattak neki. Közvetlenül valóban mi búcsúzhatunk ma tôle a Nemzeti Színház elôcsarnokában és a református temetôben. De a gyászoló vásárhelyiekkel lélekben együtt lesznek Thália mindazon hívei, akik csak egyszer is találkozhattak Hunyadi László eredeti, igaz mûvészetével.

N.M.K.

Célegyenesben az Alter-native 9.

Gondok, fôleg anyagiak mindig voltak, a fesztivál mégis ment tovább. Az idén se lesz másképp, a MADISZ ezúttal is megrendezi a rövidfilmes seregszemlét. November 7. és 11. között immár kilencedszer ad otthont az Alter- native rendezvényeinek a marosvásárhelyi Kultúrpalota. Sajnos, most már az egyik leghûségesebb támogató, a nemrég elhunyt Simó Sándor filmrendezô hiányában. Az ô emlékét különdíj ápolja, melyet a legjobb diákalkotónak ítélnek majd oda.

Egyébként a fesztivál iránt változatlanul élénk az érdeklôdés, tudtuk meg Fodor Mártától, az egyik szervezôtôl. Még kora tavasszal szétküldték az értesítôket, és mintegy 220 benevezés érkezett 25 országból. Az elôzsûrire újra komoly feladat hárult. Mráz Ferenc, Durst György és Schneider Tibor túl is van a munka nagyján. A bukaresti filmrendezô operatôr benyomásairól a hét elején érdeklôdtünk, mielôtt visszautazott volna a fôvárosba. Mráz szerint a látottak bizonyos nyugtalanságot mutatnak föl, mintha a filmesek elôre megérezték volna a bekövetkezô tragikus eseményeket és azt az általános életérzést, amelyet az amerikai terrorcselekmények váltottak ki a világból. A benevezett filmek többsége a gyûlölet, a durvaság ellen lép fel, kiáll a jók, a jóság mellett.

Az is elmondható, hogy az idén erôteljesebb a filmes iskolák jelenléte, mint más években. Bukarestbôl 3 ilyen felsôoktatási intézmény, Németországból kettô diákjai küldték el mûveiket. Nyilván mások is, régebbi fesztiválozók és újak, érdemesnek tartották megméretkezni a versenyprogram öt kategóriájában. Az elôzsûrinek 9 és fél, 10 órányi narratív, dokumentum (nonfikciós), esszé, kísérleti jellegû és animációs versenyfilmet kell kiválogatnia, amely majd a közönség és a zsûri elé kerül.

A bírálóbizottság egyébként ezúttal is ismert szakemberekbôl áll össze, magyarországi, romániai és jugoszláviai filmeseket kértek fel erre a feladatra. A névsorban Pálos György, Szilágyi V. Zoltán, Gulyás Gyula, illetve Constantin Vaeni, Rasvan Popescu és Goran Radovanoviè szerepel.

Az Alter-native mindegyre próbál újítani, de ôrzi hagyományait is. Így nem marad el az egész estét betöltô játékfilmek sora, sôt még többre számíthatunk, mint korábban. Mindenekelôtt a napokban ünnepelt Jancsó Miklóst kell említenünk, az egyik elôzô rendezvény védnökét, aki ígérte, hogy az idei fesztiválon igyekszik jelen lenni Vásárhelyen. Az Utolsó vacsora az Arabs szürkénél címû alkotását lehet majd megnézni. Ezenkívül Czabán György-, Hajdú Szabolcs-, Incze Ágnes-, Tímár Péter-, Török Ferenc-, Nae Caranfil-, Siniœa Dragin-, Constantin Vaeni-alkotásokat vetítenek, filmcímeket sorolva, többek közt a feri és az édes élet, a Macerás ügyek, az Y S Budapest, a Vakvagányok, a Moszkva tér, a Iorga látható novemberben.

A járulékos rendezvényekre is érdemes figyelni. Terveznek dzsesszkoncertet, hangversenyezik a filharmónia is, rendeznek kiállításokat. Az elôkészületekre, az alakuló újdonságokra még visszatérünk.

N.M.K.

Félpercesek

A lány - ezúttal végleg - külföldre távozott.

Az elsô félévben még sûrûn küldte a leveleket, néha valutával is meglepte az édesanyját, aztán semmi. Többet semmi.

Most az édesanyja írt:

"Tudatlak, édes lányom, hogy jól vagyok, melynek párját Neked is kívánom a jó Istentôl. Tudatlak, hogy az Urásza-beli birtokot a szomszéd asztalosnak adtam. Koporsót és szemfödelet adott érte. Ha eljössz a temetésemre, az elsô házban leszek."

A törpe államnak - rendezetlen körülményei miatt - felfutott a láza. Már félrebeszél.

Az elsô segélynyújtás felhozatala - orvosi szakértôk véleménye szerint - teljesen bizonytalan.

A külföldiek ideiglenesen bezárták nagykövetségeiket. Úgy is maradtak.

A gazda fáradtan lépett be a kapun. Az almafánál lehúzta az egyik cipôjét, s a zokniból kezdte kiverni a port.

A macska odaballagott.

- Na, húzd le te is a zoknidat, s porold ki - szólt a macskához tréfásan a gazda.

- Nincs miért lehúznom, én nem jártam tilos helyen - válaszolt a macska.

Ráduly János

12 óra

Ferencz S. Apor bevezetôje

A gombóc receptjének felolvasása:

"Megfôzök 1 kiló rózsaburgonyát, meghámozom, gyúródeszkán kásává töröm; hozzámérek egy fél kiló lisztet, amelybôl maréknyit teszek a deszka szélére a deszka belisztezésére. A burgonyát és lisztet összemorzsolom tenyeremmel s beletörök 10 deka zsírt. Fészket készítek, beleütök 4 tojássárgáját, bevetek gyûszûnyi sót, hozzáöntök kávéskanálnyi rumot. Gyúrok belôle egyöntetû tésztát, formázok karvastagságú hengert, felvágom késsel 1 cm vastag körlepényekre.

1 liter mosott szilvának kiszedem a magját. Belisztezem a tenyeremet; ráteszem a körlepényt, ennek közepébe a szilvát, amelynek magja helyére dugok törött fahéjba gyengén mártott egynegyed kockacukrot. Felhajtom a szilvára a tésztát, végeit összefogva formázok gombócot.

Kifôzöm a gombócokat. Lábasban nagytojásnyi zsírban pirítok 2 deci finom morzsát, beleteszem a gombócot, leemelem a tûzhelyrôl a lábast s levegôben tartva a lábast, mindaddig rázom a gombócokat, amíg rájuk egyenletesen tapad a morzsa. Tálalom. - Költség 1K 30 f." (Komáry Erzsébet: A polgári háztartás szakácskönyve kezdô fôzôknek. Budapest, 1907. Nagy Sándor Könyvnyomdája. Minden jog fenntartva.)

Ezt követôen minden résztvevô szilvával töltött Márkos-gombócot kóstolhat meg. (A gombócokba Márkos András arcmását ábrázoló zászlócskák vannak tûzdelve.)

18 óra

Botár László bevezetôje

Ha mindannyian egyformák lennénk, szörnyen unalmas világképet mutathatnánk az irántunk érdeklôdônek - feltételezve, hogy egyáltalán akad ilyen barom és a mi mikrovilágunk érdemes erre. Ezért kitermeltük a furcsát mint jelenséget, és felkértük a furcsa testet, hogy legyen szócsövünk.

Ha a kánon alól kiválik valaki/valami, azt megbélyegezzük ezen jelzôvel, mely egymagában nem pejoratív, nem is magasztaló, viszont benne rejlik a "többlet?" csírája. Miért van ez?

Nem térek ki a másság minden hiposztázisára, hanem csak az itt megfogalmazódott "furcsát" boncolgatom.

A furcsa test sunyító, formailag azonosságot mutat a többivel, de valójában lényegileg, azaz tartalmában különc. Több mint a megszokott, lehet kevesebb annál, de megtagadva a szabványformát, átvedlik mássá, és kajánul hirdeti, hogy közülük való. Eme furcsa test látszólagos személytelenségében is "karakteres"; nem nemtelen, de fajtalan, éppen ezért egyedül nem létezhet.

A kicsapongásaihoz társra van szüksége, ellenpólusra, hogy az egekbe emelje, majd megszégyenítve azt, keresse a következôt (társát/párját), melyet áldozattá degradálhat. A furcsa test úgy személytelen, mint a parazita, hogy másra ragadva, ráépülve arra, ellopja, kiszívja gazdája éltetô nedvét, ezzel hivalkodik, kérkedik, amíg ki nem ég és nem háziasul, megváltozván - de nem önnön akaratából: a kényszer teszi vele. Átmegy a "salbaticus" állapotból a
"domesticus"-ba. (A megnevezések Márkos Andrástól származnak.)

Itt a furcsa testet evoluálásában látjuk, nem pedig befagyott állapotában. Így képes megmutatni elbûvölô gonoszságát, bájosan nedves rútságából fakadó, gyönyörkeltô pillanatok indítóokaként szolgáló pucérságát vagy domesticus állapotának álnok szemérmességében tükrözôdô prûdségét.

Érdekes kezdeményezés színhelye volt szeptember 29-én a csíkszeredai Hargita Visual Art Galéria. A világhálón is nyomon követhettük. Az évekkel ezelôtt Stuttgartba áttelepült festômûvész, Márkos András, aki néhány esztendeje újra mindegyre jelen van egykori városában és látványosan fel-felmutatja nem lanyhuló kísérletezô kedvét, egynapos nonstop performanszra vállalkozott. Éjféltôl éjfélig 24 képet festett adott témára, minden órában egyet. Közönség elôtt természetesen, s akciójába bevonta barátait, ismerôseit is, mindazokat, akik hajlandók voltak bekapcsolódni ebbe az alkotó, tréfásan komoly, interaktív játékba.

A résztvevô írók, újságírók még a képek megszületése elôtt szöveget írtak a mûrôl, illetve mûhöz, azt borítékolták, majd a festmény elkészültekor felolvasták az írásokat. Persze, mindeközben zajlott az élet, jöttek-mentek az érdeklôdôk, rajzoltak, mázoltak, akik akartak. A fôszereplô, a performer nyilván mégiscsak Márkos András volt.

Minderrôl az interneten folyamatosan és részletesen beszámolt az alkalomra létrehozott Café Stockholm - Torontó virtuális folyóirat. A Café házigazdái, szerkesztôi, webmesterei, Gergely Tamás és Horváth Sz. István felkarolva a performansz ötletét, lényegesen kitágították a 24 óra - A szereplôk és Márkos András címû kezdeményezés határait, rögtönzött fórumot teremtettek a világ különbözô tájain élô alkotók és mûvészetkedvelôk számára.

Mai mellékletünkben bemutatunk néhány performanszképet a Café-honlap segítségével.

(nk)

Látnom illett volna hátratekintve, hogy hosszú fekete haja csaknem a... szóval "odáig ér", rózsaszín kabátja szintén, alóla kétujjnyi cuki mini sejlik elô, harisnyája tökéletes, lába ugyan kissé vastag, de így is megannyi férfiszem kirándul szelíd idomain, rádöbbenhettem volna: istenem, micsoda jó nô. Ha egy nô hátulról
vonzó, meg kell nézned minden oldalról. Persze: vidéki férfiak a "középhúsút" szeretik. A ceruzalábú nôkrôl az a pasi jut eszükbe, akinek mindig szálka megy a csinálójába.

Természetesen bosszanthatta: egyedül én nem méltatom figyelemre. Láthatta, hogy a bank automatájából miféle pénzeket csalok elô. Szegény fejem figyelmét azonban egy másik hölgy, egy pókháló-látomás kötötte le. Az a hableány, akinek nem lehettem a szeretôje, mert mindig egy másik fiúval ment el. Bárhol jelentünk is meg - nem nekem osztott kártyát.

Bárba vágytam, búsulni, nosztalgiázni. Túl az úton eldugva a csehó, benne friss barnasör. Egyedül? Kérded.

A linkó pinkó a nyomomba eredt.

Még bennem a pókleány klipje, amint az automatánál babrál, a szívem felpörög, néhány rövid sorozatot ad le, aztán véget nem érô össztûz alá veszi az egész bankot.

(Kasszírinák titkos borzongása.)

A szibilla kurva - nádszál derekú szôkeség maradt - tökéletes mosollyal huppan egy BMW-be, és mire jelt adhatnék magamról, hogy tudniillik még mindég szeretem, még mindég ôt álmodom, vele élek, vele halok, hátha végre összejön a nagy találkozás - az autó elúszott a szomorú szamár szemének bágyadt októberébe.

Búsulok a bárban barnasöröm mellett; és akkor ez a rózsaszín felsôtestû lédi odalibeg a pulthoz, és magam is látom a sellôt, akit a bank elôtt annyi férfi, direktorok várakozó sofôrei távgusztáltak.

Hosszú haja pompás popóját verte, sûrûn kapkodta a fejét, hogy hadd csapuljon szexisen a sörény, nagy szemei akkora pupillák alól kékellettek, hogy azt hittem, nyolc pár evezôs nyer kupát a genfi tavon, duzzadt ajkai megvonaglottak, mint szûzlány az elsô érintésre, illata több volt, mint vindisgréc. Huj, felizgatott.

Tétován hordozta körül videóját, hogy már ezen a világon hol nincsen számára hely.

Sehol sem volt. Csak az én urszuszbarna asztalomnál.

Megismersz-e, kérdezte remegve. Felbolydulva hazudtam. Ja, hát hogyne, hát persze, te vagy az, aki...

Nem fejezhettem be, szerencsére, mert fogalmam se volt, kicsoda, miért nem ugrik be ifjabbkori képe, a francba, miért
meszesedem. De nem is kellett. Ha minden jó nô ilyen könnyen dôl a karomba, hát meg nem érem, hogy olvassak a Viagráról.

Rám borult, mint egy orgonabokor. Mint egy méreten túli flamingó. Buzogtunk szerelmetesen. Alapvetôen érzelmes fickó vagyok. Ha egy lombos nô megrázza máterdús kebleit, hull a szilva a fáról, lebôgöm a koporsóról a siratóasszonyokat.

Kért két italt, magának, nekem, más-mást, gavallérosan fizettem, és aztán nosztalgi&aa