Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Több mint 200 nyugdíjas vett részt tegnap a Nyugdíjasok Szövetségének Maros megyei fiókegysége által az Idôsek Világnapja alkalmából szervezett ünnepségen. A rendezvényre a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem székhelyén került sor, ahol a jelenlevôket Kovács Irma, a szövetség megyei elnöke üdvözölte. Elmondta, hogy 1991-tôl, az ENSZ indítványozására ünneplik meg október 1-jén az Idôsek Világnapját, ám az ünnepséget beárnyékolja a nyugdíjasok életszínvonalának folyamatos romlása. - Szomorú nap ez a mai számunkra, hiszen október 1-tôl megdrágult a villanyáram, földgáz, telefon, ami maga után vonja az alapélelmiszerek, gyógyszerek árának emelkedését. Ez pedig sok nyugdíjas számára tragédiát jelent. Ott tartunk, hogy számos nyugdíjas család már az éhhalál küszöbén áll. A nyugdíjakat szeptemberben 4,3 százalékkal kiigazították, de ha a kormány azt hiszi, hogy ezzel megoldotta a nyugdíjasok problémáit, téved. A kiigazítás mértéke nem elegendô, és nem is fedezi a inflációt.

Kovács Irma a továbbiakban köszönetet mondott az Transilvania Alapítványnak illetve a Vöröskeresztnek azért a támogatásért, amelyben a nyugdíjasokat részesítették, valamint a helyi önkormányzatnak a segítôkészségért. Szavait a megyei szövetség alelnöke tolmácsolta magyar nyelven.

A Maros megyei prefektúra részérôl Ferenczi Petru fôtitkár köszöntötte a jelenlevôket, ígéretet téve, hogy igyekeznek javítani a nyugdíjasok életszínvonalán. Elmondta, hogy mintegy 2 héten belül 6-7 üzletben kedvezményes vásárlás lehetôségét biztosítják számukra.

Marosvásárhely polgármestere, dr. Dorin Florea biztosította a nyugdíjasokat: a közszállítási kedvezmények változatlanok maradnak, ha igény van rá, különbözô rendezvények alkalmával ingyen rendelkezésre bocsátja a polgármesteri hivatal vendégházát, a gyanús ügyletek elkerülése érdekében pedig néhány kioszkot állítanak fel a városban, ahol ugyancsak csökkentett áron vásárolhatnak majd az idôsek.

A rendezvény további részében a Maros Mûvészegyüttes szórakoztatta a jelenlevôket, végezetül a nyugdíjasokat édességcsomaggal lepték meg a szervezôk.

Összjövedelmi adózás

Múlt hét végén befejezôdött az adóbevallási formanyomtatványok feldolgozása, és elkezdôdött a határozatok postázása. Amint Daniel Robu szakértôtôl megtudtuk, a mintegy 50.000 kiértesítés elôkészítése és borítékba tétele még némi idôt igényel, - tegnapig mindössze 6.000-ret sikerült elküldeni -, de folyamatosan postázzák azokat. Az adóbevallásukat leadó személyek ennek megfelelôen értesülnek arról, hogy az általuk befizetett adó fedezi-e a szükséges összeget vagy sem, vagyis, hogy nekik kell-e még befizetniük a kincstárba valamennyit, vagy ôk jogosultak a különbözetre. Daniela Robu szerint a szóban forgó személyek többsége, mintegy 80%-a igényelhet majd vissza kisebb vagy nagyobb összeget és a kincstárban esetenként változóan vagy kifizetik készpénzben a jogosultnak az értesítésen szerepelô összeget, vagy kiegyenlítik vele az adóhátralékait. Akiknek fizetniük kell, azok az egymillió lej alatti összeget 30 napon belül kötelesek a kincstárba letenni vagy az ennél nagyobb összegek esetében az 30, a fennmaradó részét pedig 60 napon belül. Fontos tudni, hogy mindenki a lakóhelyéhez tartozó helyi kincstárba köteles befizetni az adót személyesen, vagy bankátutalás révén. Az esetleges óvásokat a pénzügyôrség Kossuth utcai székhelyén lehet letenni az értesítés kézbevételétôl számított 15 napig.

Aktuális

Minden SZKT-ülés kísérô jelensége az ilyen-olyan különnyilatkozatok, állásfoglalások, egyéni vagy csoportindítványok sora, amelyeket a testület tagjai, illetve a sajtó körében terjesztenek nagy buzgalommal. Ezek hellyel-közzel kapcsolódnak az éppen soros napirendhez, de van úgy, hogy egyáltalán nem, hanem egy platform, csoport örökzöld témáit próbálják a köztudatba emelni, vagy ott tartósítani.

Olvashattuk a hét végén például hat egyházi elöljáró aláírását viselô állásfoglalást, amelyben "aggodalmát fejezi ki a zilahi kollégiumot létében és református státusában fenyegetô válsága tárgyában". Egy, a Tôkés László tiszteletbeli elnök kézjegyével ellátott indítvány az SZKT legitimitását vonta kétségbe, s indítványozta, "a fennálló ex lex állapot felszámolását" (...), illetve "a belsô választások haladéktalan kitûzését".

Leggyakrabban az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform, illetve annak elnöke folyamodik ehhez a módszerhez. Évek óta, minden tanácskozáson, az SZKT által elfogadott állásfoglalások, nyilatkozatok mellett, saját "különutas" véleményét népszerûsíti. Volt már olyan, amelyik "kurucokról és labancokról" szólt a parlamenti választások elôtt, amelyben a szerzô kijelentette "az RMDSZ labancainak kampányáról", hogy "haláltáncukat járják". Aztán, hogy mégsem haltak meg, s a választásokat követô elsô SZKT-n a fenti szerzôtôl arról kaptunk kézhez írást, hogy "Politikai- erkölcsi válságban az RMDSZ!"

Divatba jött az is, hogy ha valakinek nem tetszik valami, azonnal sajtótájékoztatót rögtönöz, amelyen a maga különvéleményét fejti ki. Mint legutóbb is, egyetlen SZKT-tanácskozás alatt, három különbözô sajtótájékoztatóra rohangálhattak az újságírók.

Mindez legalább két dolgot biztosan jelez. Az egyik, hogy valami hibádzik az RMDSZ-ben a demokrácia felfogása, értelmezése körül. A rendre vagy alkalmanként kisebbségben maradók sehogyan sem képesek megemészteni, hogy álláspontjuk, felvetéseik nem élvezik a szükséges arányú támogatottságot. Ezért folyamodnak a "különutas" megoldáshoz, hiszen a nyilvánosság a kívánt mértékûvé dimenzionálja igyekezetüket, valójában nem létezô súlyt adva felvetéseiknek.

A jelenség ugyanakkor azt mutatja, hogy az RMDSZ mai többsége sem képes integrálni a szavazások során nemkívánatosnak bizonyuló nézeteket. Igazán nem is tapasztalunk érdemi vizsgálódást abban, hogy miként lehetne ezeket a sok vonatkozásban egymáshoz közelálló párhuzamosokat találkoztatni. Pedig üdvös lenne, hiszen ha egy közösség érdekében dolgozó testületrôl van szó, akkor az egyetlen cél az érvelésre alapozott konszenzusos politizálásra való törekvés. Kinek használnak az olyan döntések, amelyeket mindegyre meglékelnek különnyilatkozatokban vagy sajtótájékoztatókon?

Sûrû és ellentmondásoktól terhes román-magyar, illetve magyar-román diplomácia zajlik a státustörvény alkalmazásáról.

RMDSZ-politikusokat kérdeztünk arról: Mi marad/maradhat ebbôl, az egyesek szerint amúgy sem túl sokat ígérô státustörvénybôl egy ilyen hosszadalmas alkudozás után?

A politikában mindig az történik, aminek történnie kell

Tokay György: - Tipikus példája annak az esetnek, amikor két érdekelt fél egy harmadikról alkudozik. A harmadik mi vagyunk, a magyar és a román kormány alkudozik a státustörvény alkalmazásáról. Ha ez a vita, megbeszélés kellô idôben, azaz korábban lezajlik, biztosra veszem, hogy értelmesebb megoldás születik, mint most, amikor mind a két fél tulajdonképpen arra várt, hogy az európai nagybácsi vajon mit is fog errôl a kérdésrôl mondani. Implicite el kell hinnünk azt, hogy a holland képviselô, illetve a velencei munkabizottság többet tud a kelet-közép- európai kisebbségekrôl, vagy a magyarságról, mint amit mi tudunk. Ez önmagában is abszurdum. Mindkét fél, különösen a román fél, azzal van elfoglalva, hogy nem egészen pontosan ismert okok miatt támadja a státustörvényt. A magyar fél még megadta ezt a lehetôséget, mert nem biztosított kellô teret a konzultációknak. Mi lesz ebbôl a dologból? A politikából az a legunalmasabb, hogy mindig az történik, aminek történnie kell. Most pedig az fog történni, hogy ha a felek többé-kevésbé racionálisan járnak el, akkor kompromisszumos megoldást találnak. Hogy ez milyen lesz, arról lehet vitatkozni. Én úgy gondolom, a törvénynek nem annyira a gazdasági vonatkozásai a fontosak. És ebbôl a szempontból én a státustörvényt értékelni tudom. A törvénynek az a lényege, s számomra az a legfontosabb eredménye, hogy a kisebbségi sorsban élô magyarok számára félreérthetetlen jelét adta annak, hogy a magyar állam, a magyar kormány komolyan veszi alkotmányos kötelességét. Az alkotmányos kötelessége pedig az, hogy a határon túl élô magyarsággal törôdjön. Erre a törôdésre szükségünk van, erre a törôdésre számítunk, s a törôdés minden jele megerôsít bennünket abban, amik vagyunk. Hogy gyakorlatilag ez egy újabb munkavállalási engedélyben fog megnyilvánulni, vagy pedig egy kedvezményes utazásban, ez nem annyira fontos. Azt hiszem, Churchill mondta, hogy a politikusok megtalálják a racionális megoldást, miután minden más utat kipróbáltak. Mi egyelôre ott tartunk, hogy minden más utat kipróbálunk. Ôszintén remélem, hogy elôbb-utóbb rájövünk a racionális megoldásra.

A lényege marad

Kónya Hamar Sándor: - A lényege marad. Az ugyanis, hogy egy kulturális, lelki közösségnek szüksége van nemzeti közösség szintjén, hogy jogi közösséggé is váljon. Tehát ha törvényesíteni kell egy létezô valóságot, s itt a valóság az, hogy létezik ez a nemzet, akkor ennek a lényege marad. Ezért van csak politikai kifogása a Nastase-kormánynak. Nagyon jól látják, tudják, hogy mitôl tartanak. A magyar nemzet mint jogi közösség, ezt akarják megakadályozni. A többi vonatkozásban viszont másként fogalmaznék. Szintén egy román politikus mondta: nem az ellen kell tiltakozni, aki jogokat biztosít és tisztel, hanem aki jogokat sért, s igyekszik mindent a betarthatatlan ígéretek szintjén tartani. Azt hiszem, ez a lényeg megfogalmazódott. Persze az európai precedenseket is figyelembe kellett volna venni, akkor is, ha román szinten döntenek errôl a dologról, akkor is, ha magyar döntés történik, akkor is, ha európai vitára kerül sor. Tudomásom szerint sokkal komolyabb, áthatóbb, jogi értelemben szinte állampolgársággal egyenlô státust teremt a készülô lengyel törvény, s a készülô ukrán törvény is. Véleményem szerint a magyar kormánynak ezt a nemzetegyesítô gesztusát csak a román kormány kifogásolta, s idônként eléggé felemás módon a szlovák kormány. De sem a szerb, sem az ukrán kormány, amitôl a leginkább tartani lehetett, nem kifogásolta. Sôt, vállalták az együttmûködést az alkalmazásában. Mi több, ha a szerb kormánynak sikerül megvalósítani azt az alkotmánymódosítást, amely szavatolja, moldvai példára, mind a területi autonómiát, mind a kettôs állampolgárság lehetôségét, akkor azt hiszem, egyértelmûen olyan precedens születik, hogy a román félnek egyetlen választása marad: újra visszavonulni, és bevallani eddig bevallatlan szándékát.

Nem tartjuk kardinális kérdésnek

Katona Ádám: - 1995 januárjától követeli az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a kettôs állampolgárság bevezetését. Alanyi jogon kettôs állampolgárságot minden határon túli magyarnak, a nyugati magyaroknak csakúgy, mint a délvidékieknek, erdélyieknek. A státustörvény ebben a vonatkozásban az elsô és rendkívül fontos lépés, amely mintegy alapköve kell legyen, a mi igényeink szerint, egy olyan épületnek, amelynek a záróköve nagyon-nagyon késôre kerül a helyére. Mi ezt a lépést a nemzeti erôk gyôzelmének tartjuk az anyaországban, hiszen tapasztalhattuk, hogy mily hosszas vita, milyen hosszas ellenkezés elôzte meg a nemzeti kormánynak ezt a kezdeményezését, ennek a kezdeményezésnek a megszavazását. Igen nagy öröm számunkra, hogy a magyar nemzet egésze, a politikai erôk is elfogadták. Nem tartjuk kevésnek. Rendkívül fontosnak tartjuk, de csak az elsô lépésnek, amelyet még sok más lépés kell kövessen.

A lényeg tehát az, hogy a román-magyar alkudozások közepette, a magyar fél, reményünk szerint, ezt a nézetet vallja. Nem egy lezárt folyamatról való alkudozásnak tekinti a jelenlegi tárgyalásokat, hanem az elsô lépés megvédésének. Hogy elsô lépésként egy tárgyalási folyamatban az európai normák szerint mi marad meg és mi nem, az szerintem másodlagos. Az az alapvetô kérdés, hogy különösen a dél-erdélyi, a mezôségi és a moldvai magyarság, tehát az elcsángósodott, szórványban élô magyarság, öntudatra ébredjen, s az elsô periódusban, már csak az elônyök miatt is, merje vállalni a magyarságát, amely nyolcvan év óta, a szórványban csak hátrányt jelentett a magyaroknak. Tehát mi nem tartjuk kardinális kérdésnek, hogy az elsô lépésben mi történt, mit sikerült elérni, és mit nem. Azt tartjuk kardinális kérdésnek, hogy ez egy folyamat elsô szakasza legyen és nem egy lezárt folyamat.

Ügyesen kell élnünk vele

Toró T. Tibor: - Én nagyon remélem, hogy a státustörvényt olyan formában fogják végrehajtani, ahogy azt a jogalkotó megálmodta, létrehozta és megszavazta. Annál is inkább, mivel a státustörvény kialakításánál az RMDSZ képviselôi mind a bizottságokban, mind pedig a Magyar Állandó Értekezlet plénumában ott voltak, s hozzátették, ami a közösségünk véleménye volt. Egy kicsit furcsállom és ellentmondásosnak tartom azt, hogy most, amikor gyakorlatba kellene ültetni ezt a kerettörvényt, amelyet a következô években kell majd kitölteni konkrétumokkal, itt nem tartják fontosnak, arról beszélni, hogyan fogjuk végrehajtani. Hiszen ez a végrehajtás a mi ügyünk, az erdélyi magyar közösség ügye. Valójában nincs szükségünk semmilyen román hatóságnak az engedélyére vagy segítségére, maximum a jóindulatára lehetne szükségünk: hagyjanak békén bennünket, hajtsuk végre ezt a törvényt.

Egyrészt a törvény meg van szavazva, ezen változtatni nem lehet. A két kormány, illetve az RMDSZ és a román kormány közötti tárgyalásokból esetleg a végrehajtási rendelkezésekben lehet valamilyen kis mozgástérben, kis változtatásokat hozni, de lényegileg a törvényen változtatni nem lehet. Nagyon remélem, hogy nem lehet különben, mert ez a törvény a mi közösségünk érdekeit szolgálja. Én úgy látom, hogy az elmúlt sok-sok évtizednek az egyik legfontosabb törvényhozási aktusa, amely végre ad egy olyan perspektívát, hogy ha ügyesen élünk az eszközzel, amit ez a törvény a kezünkbe ad, akkor lelassíthatjuk, megállíthatjuk, esetleg meg is fordíthatjuk azt az asszimilációs folyamatot, aminek ki vagyunk téve, most már nyolc évtizede.

Hogy mi marad belôle, nem tudom

Csiha Tamás: - Ezt így most nagyon nehéz megfogalmazni, vagy megjósolni, hogy mi marad nekünk belôle, ugyanis nem rajtunk áll vagy bukik, hanem végül is a két kormányon. Az egyik az, hogy milyen végleges formát és alkalmazási módot kap magyar részrôl, és mi az, amibe a román fél beleegyezik, elfogad, és ha úgy tetszik, megenged. Mert vannak dolgok, amik attól is függnek, hogy Románia mennyire tartja ezt a belügyeibe való beavatkozásnak és mennyire huny szemet, még ha nem is tetszik. Tehát, jóslatokba bocsátkozni most, hogy mi marad belôle, azt nem tudom. A személyes véleményem viszont az, hogy a státustörvény körüli egész ügy túlságosan felfújt és fölösleges, mert az egész státustörvény nem egy olyan érdemileg lényeges dolog. Erkölcsileg nagyon fontos, de az erkölcsi értéke sokkal nagyobb és gazdagabb, mint a valós tartalma.

Ürügy a kormánynak, hogy ne teljesítse az RMDSZ- szel szemben vállalt
kötelezettségeit

Varga Attila: - Szerintem ez a diplomáciai huzavona a magyar és a román kormány között, alapjában véve nem befolyásolja, nem befolyásolhatja a státustörvény végrehajtását, alkalmazását. Ugyanis a román kormány retorikájában használt extra-teritorialitás, meg hogy meg fogja tiltani, hogy itt alkalmazzák, teljesen hibás és téves álláspont. Sem a végrehajtása, sem az alkalmazása nem Romániában történik, minden Magyarországon fog történni, úgyhogy felesleges energiákat pazarolnak erre el. Talán arra volna érdemes energiát pazarolni, ha kölcsönösen tájékoztatnák egymást, illetve a román fél megpróbálná megérteni és jóhiszemûen viszonyulni ehhez a kérdéshez. Ez hasznos volna. Egyébként, tudomásom szerint ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye, pontosabban eredménytelensége azt igazolja, hogy igazából nem tudják, mirôl tárgyaljanak, mert a román felet nem a jóhiszemûség vezérli, másfelôl pedig technikai kérdéseket nem kell megoldjanak, hiszen mondtam, nem Romániában kerül alkalmazásra ez a törvény.

Itt kompromisszumról sincs szó, a törvény alkalmazását illetôen. A román fél nem szólhat bele egy, a magyar parlament által elfogadott törvénybe. Itt maximum arról lehetne szó, hogy a román fél ismerje meg azt, hogy mirôl szól ez a törvény, és ismerje el azt, hogy azt Magyarországon alkalmazzák. Tudomásom szerint a romániai szlovákok is kapnak szlovák igazolványt, és nem tudok olyan diplomáciai feszültségrôl, vagy diplomáciai egyeztetésekrôl a román kormány és a szlovák kormány között, amely ezt a szlovák döntést megelôzte volna. Tehát ez egy kicsit mondvacsinált és hajánál fogva elôrángatott ürügy a kormánynak arra, hogy esetleg az RMDSZ-szel szemben vállalt kötelezettségeinek a nem teljesítésére ezzel hivatkozzon. Egyszerûen nincs logikai összefüggésben a két dolog, illetve nem tudom, hogy milyen cél vezérelheti. A jelek szerint eszközt vélnek abban felfedezni, hogy tartósítanak egy feszültségi állapotot, hangulatot Románia és Magyarország között. Ez nem hiszem, hogy Románia érdekeivel egyezne, különösen, hogy növelné a NATO-csatlakozás esélyét. Nem hiszem, hogy az integrációs folyamatban indokolt lehet egy ilyen mondvacsinált és nem reális forrásokon nyugvó feszültségkeltés.

Határozat

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa következô ülésén napirendre tûzi a rendszerváltást követô idôszakban elfogadott restitúciós törvények és jogszabályok alkalmazási folyamatának elemzését.

Az RMDSZ ilyen irányú tevékenysége elemzéséhez felkéri a parlamenti csoportokat, hogy számoljanak be a jogalkotás területén eddig folytatott lépésekrôl, a területi szervezetek elnökeit pedig, hogy területükön a visszaszolgáltatási folyamatban elvégzett munkájukról és eredményeikrôl készítsenek részletes beszámolót. A restitúciós folyamat elemzése ki kell térjen a 18/1991, az 1/2000 és a 10/2001-es törvények, valamint egyes közösségi és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályok alkalmazására, illetve az RMDSZ önkormányzati és kormányzati tisztségviselôinek tevékenységére és felelôsségére is. Jelen határozat értelmében az SZKT egyetért a történelmi magyar egyházak, valamint az RMDSZ szakértôi által kidolgozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet elkészítésével és az RMDSZ parlamenti képviselete általi elôterjesztésével.

Indokoltnak tartjuk az Ügyvezetô Elnökség keretén belül mûködô iroda létrejöttét, melynek feladata a restitúciós tevékenységek monitorizálása és koordinációja.

Állásfoglalás

Az 1989-es forradalom óta eltelt több mint egy évtizedben a vélemény- és sajtószabadság jelentôs szerepet játszott a demokratikus intézményrendszer kialakításában. A romániai magyar nemzeti közösség önszervezôdésében az anyanyelvû tájékoztatás az identitás megôrzésének is egyik fontos pillére. Az RMDSZ programjában felvállalta a magyar nyelvû közszolgálati rádió és televízió fejlesztését, az írott sajtó számára a megfelelô infrastruktúra kiépítésének támogatását. Meggyôzôdésünk, hogy az anyanyelvû tájékoztatást sem nyelvtörvénnyel, sem más jogszabállyal nem lehet korlátozni.

Aggasztónak tartjuk Románia miniszterelnökének a magyar nyelvû sajtóval kapcsolatos azon kijelentéseit, amelyek megkérdôjelezik a szabad és független tájékoztatás jogát. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanakkor, hogy a kormány meg akarja tiltani a külföldön nyomtatott könyvek használatát az oktatási folyamatban, amely szándék szöges ellentétben áll Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa következetesen kiáll a román és magyar nyelvû sajtó függetlensége, a véleménynyilvánítási szabadság biztosítása mellett.

Állásfoglalása a kézdivásárhelyi Agache-ügyben

A romániai magyar közvélemény, valamint az RMDSZ különbözo testületei és szervezetei megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a romániai igazságszolgáltatás az úgynevezett
"Agache" ügyben megrendezett perek vádlottjait börtönbüntetéssel sújtotta.

Ez a tény egyedülálló a romániai igazságszolgáltatásban és etnikai diszkriminációs jellegû, hiszen 1989 decemberében Kézdivásárhelyen sem történt más, mint Románia sok más városában és falvában.

Az idôközben forradalmi hôsnek kikiáltott milicista a népharag áldozata lett, haláláért nem vonható felelôsségre egyik vagy másik személy a forradalom résztvevôi közül.

A bírósági eljárások sorozta, ezek lebonyolítási módja arra vall, hogy elrettentô példának szánták, politikai és etnikai meggondolásokból, a romániai magyarság megfélemlítésére.

Az SZKT elítéli ezt az eljárást, teljes együttérzést vállal az elítéltekkel és ezek családjaival, és felkéri az RMDSZ vezetôségét, hogy továbbra is tegyen meg mindent az elítéltek érdekében.

Mivel az RMDSZ eddigi eljárásai és felhívásai nem hoztak eredményt, az SZKT követeli az etnikai diszkriminációból kiinduló téves ítélet következményeinek megszûntetését, és úgy véli, hogy az
"Agache" ügy ilyen jellegû kezelése rossz fényt vet a romániai
demokráciára és igazságszolgáltatásra.

Ugyanakkor felkérjük Ion Iliescu urat, Románia elnökét, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet Héjja Dezsô és Reiner Antal, súlyos betegségük ellenére börtönbe zárt áldozatok részére.

Megvan a bizonyíték

A NATO állandó tanácsa keddi ülésén úgy döntött: az Egyesült Államok immár egyértelmû bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a szeptember 11-i példátlan terrorista támadásokat külsô erôk intézték nagyvárosai ellen.

Ennek nyomán Lord Robertson fôtitkár kijelentette, hogy a támadást "a Washingtoni Szerzôdés 5. cikkelye alapján kell kezelni, amely kimondja, hogy ha valamelyik európai vagy észak-amerikai szövetségest támadás éri, azt valamennyiük elleni támadásnak tekintik".

A tanács ülésén Francis X. Taylor nagykövet - aki a terrorizmus elleni intézkedések koordinátora az amerikai külügyminisztériumban - olyan bizonyítékokat mutatott be, amelyek Robertson szerint kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a szeptember 11-i támadásokat az Oszama bin Laden vezette al-Kaida szervezet emberei hajtották végre. A bizalmasan kezelt dokumentumok azt is világosan bizonyítják, mondta Robertson, hogy milyen egyéb terrorista tevékenységet folytat az al-Kaida és milyen kapcsolatok fûzik pártfogójához, az afganisztáni tálib rendszerhez.

A sajtóértekezleten Robertson hangoztatta, hogy az amerikai kormány ezzel egyidejûleg a szövetségesek kormányainak is bemutatja a bizonyítékokat. A fôtitkár megismételte, hogy az Egyesült Államok számíthat 18 szövetségesének teljes támogatására a terrorizmus elleni hadjáratban, de kitért az olyan kérdések elôl, hogy ezután milyen önvédelmi hadmûvelet vagy válaszcsapás készül. Annyit mondott, hogy az amerikai kormány még most alakítja ki terveit és továbbra is konzultál szövetségeseivel. Tôle függ, hogy milyen katonai és egyéb intézkedésekkel válaszol a terrorista támadásra, s ebbôl mihez kéri szövetségesei részvételét.

Délután összeült az Euro-Atlanti Partnerségi Tanács, és ott a NATO 27 partner országának képviselôit is tájékoztatták az amerikai kormány által bizalmas jelleggel elôadott bizonyítékokról.

Robertson fôtitkár még kedden este találkozott Brüsszelben Aleksander Kwasniewski lengyel, majd szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, s e találkozókon nyilván szintén kiemelkedô helyet tölt majd be a terrorizmus elleni világméretû összefogás kérdése.

Áder János Bukarestben

Az Európai Unióhoz kapcsolódó közös jövô fogja megoldani a státustörvény problémáját - jelentette ki kedden Valer Dorneanu, a képviselôház elnöke, miután tárgyalásokat folytatott Áder Jánossal, az Országgyûlés elnökével.

Dorneanu hangsúlyozta, hogy az 1989. decemberi romániai fordulat óta Áder János személyében tesz elsô alkalommal látogatást Bukarestben a magyar törvényhozás elnöke.

A mostani megbeszélésen áttekintették a két parlament kapcsolatait és egyetértettek abban, hogy szükség lenne a gyakoribb találkozókra mind a parlamenti elnökök, mind a szakbizottságok tagjai között.

Áder János felajánlotta, hogy magyar részrôl szívesen átadják mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon szereztek, s amennyiben román részrôl van erre igény, hasznos lenne, ha az elkövetkezô hetekben, hónapokban az integrációs bizottságok, illetve a szakbizottságok integrációs albizottságainak tagjai találkoznának.

Mindkét fél elégedetten állapította meg, hogy jó ütemben fejlôdnek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok.

A státustörvény kérdésében továbbra is teljesen eltérô a román és a magyar álláspont. Valer Dorneanu úgy vélte, hogy ez a törvény sérti Romániai szuverenitását, területen kívüli jellege van, a kedvezmények egyenlôtlenségeket gerjesztenek. A törvény egyeseknek privilégiumokat ad, másokkal szemben diszkriminációt alkalmaz.

A képviselôház elnöke szerint ez nem felel meg sem az európai normáknak, sem a két ország közötti alapszerzôdésben rögzített jószomszédi kapcsolatok elveinek.

Áder János ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a magyar kedvezménytörvény olyan megoldást jelent, amely minden szempontból kiállja a nemzetközi jog próbáját. Semmilyen módon nem sérti Románia szuverenitását. Mint mondta, az Európai Bizottság is eurokonform megoldásnak tekintette.

- Olyan megoldást alkalmaztunk, amelyet már sok európai országban használnak. A végrehajtási kérdésekrôl eddig is készek voltunk és továbbra is készek vagyunk tárgyalni. Magyarország már tett konkrét javaslatokat, most a román fél válaszát várjuk - szögezte le.

A magyar Országgyûlés elnöke kedden kezdett kétnapos hivatalos látogatást Bukarestben. A román képviselôház elnöke mellett megbeszéléseket folytat a szenátus elnökével és találkozik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetôivel, parlamenti képviselôivel.

Áder Jánost fogadja Ion Iliescu államfô és Adrian Nastase miniszterelnök is.

Szeptember 28-án, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége - dr. Kelemen Atilla elnök és Brassai Zsombor ügyvezetô elnök -, valamint Borbély László TKT-elnök, Virág György megyei tanácselnök és Kerekes Károly parlamenti képviselô, Márk Endre szászrégeni kerületi elnök meghívására, a szászrégeni RMDSZ-kerület bôvített választmányi gyûlésén vett részt. A választmányi gyûlés meghívottai voltak a Szászrégen vonzáskörébe tartozó községek RMDSZ- elnökei és önkormányzati képviselôi. A szászrégeni elnök bevezetô szavaiban neheztelésének adott hangot azon ok miatt, hogy a meghívottak meglehetôsen kis létszámban jelentek meg, ami elkeserítô bizonyítéka annak, hogy az RMDSZ választott tisztségviselôi a választások után közömbösséget tanúsítanak a szervezettel szemben. Dr. Kelemen Atilla elnöki köszöntôjében hangsúlyozta, hogy a kerületi elnök által felvetett jelenségre a megyei szervezet elnöksége fokozottan odafigyel a következôkben és a három év múlva sorra kerülô helyhatósági választások alkalmával a jelölési kritériumok között fontos szempont lesz az együttmûködési készség minôsítése. A továbbiakban a jelenlévôk tettek fel kérdéseket a vendégeknek. Szóba kerültek tanügyi, önkormányzati kérdések, a státustörvény és az egyházi ingatlanok sokat vitatott ügye.

Borbély László a státustörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy két lehetôséget lát: a román kormány szemet huny és hagyja az RMDSZ-t lebonyolítani az igazolványok kiállításához szükséges ajánlások ügykezelését, vagy ha nem csak sajtó-retorikájában, hanem ténylegesen is tiltó rendelkezésekkel akadályozza a kedvezménytörvény alkalmazását Románia területén, akkor Magyarország területén bonyolítják majd le az igények regisztrációját is. Dr. Kelemen Atilla hozzátette, hogy véleménye szerint mind a román kormány, mind a magyar elôzetes egyeztetések hiányában olyan nyilatkozati zsákutcába került, ahonnan már nehezen lehet visszafordulni, - ez teljesen ellehetetleníti a kérdés tárgyilagos és higgadt megoldását. Véleménye szerint sem az egyházi ingatlanok restitúciójában, sem a státustörvénnyel kapcsolatosan nem kell túlzott elvárásokat táplálni az EU támogatását illetôen, mivel az EU-tagállamok nem kívánnak konfliktushelyzetet generálni, ezért a Velencei Bizottság is minden bizonnyal "dodonai döntést" fog hozni, ami egyik félnek sem fog igazat adni, mint ahogy azt már Günter Verheugen is bizonyította, amikor az egyházi ingatlanok ügyében Romániának utalta át a kérdés megoldását, mint ami csakis Románia belügye. Virág György, megyei elnök az önkormányzati törvény gyakorlati alkalmazását sürgette, illetve pragmatikus megoldásokat ajánlott az alkalmazással küszködô önkormányzati tisztségviselôknek. Kerekes Károly képviselô hozzászólásában jelezte, hogy jövô év elejétôl még nagyobb terhek nehezednek az önkormányzatokra, mivel még több állami költségvetésbôl finanszírozott intézményt kell a polgármesteri hivatalok átvegyenek saját költségvetésükbe. Végül Brassai Zsombor ügyvezetô elnök felkérte a jelenlévôket, hogy a következôkben hatékonyabban próbáljanak együttmûködni a megyei szervezettel, ugyanis az elmúlt hónapokban az ügyvezetô elnökség kiépített egy olyan kommunikációs hálózatot, amelybe próbálja bekapcsolni a kerületek, helyi szervezetek hivatalait, valamint az önkormányzati tisztségviselôket, egyházi hivatalokat, civil szervezeteket és vállalkozókat. Az információ adott esetben nagyobb hatalom, mint a pénz - mondta az ügyvezetô elnök -, és ezt a hatalmi eszközt meg kell tanulni becsülni és használni.

Az ügyvezetô elnökség szinte heti rendszerességgel küld körleveleket - egyelôre a kerületi elnöki hivataloknak és a polgármestereknek -, melyben aktuális politikai, gazdasági, pályázati és szervezeti híreket közöl, ugyanakkor információkat gyûjt a területi szervezetektôl. Ezt a kommunikációs hálózatot a közeljövôben bôvíteni szeretnék, de ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a területi szervezetek és az önkormányzati tisztségviselôk maradéktalanul törlesszék anyagi hátralékaikat a megyei szervezettel szemben. Pakó Benedek, szászrégeni plébános, köszönetet mondott az RMDSZ-nek a közelmúltban tanúsított támogatás miatt.

Phare 2000

A Fejlesztési és Elôrejelzési Minisztérium a Phare 2000 program keretében új régiós fejlesztési programot hirdetett meg, amelynek célja a munkaerô-fejlesztés az ipari átszervezés nyomán. Amint a Népújságban korábban olvashatták, a program keretében a központi, VII.-es számú fejlesztési régióban, amelyhez Maros megye is tartozik 1,662 millió euró pályázható meg, ám egy pályázattal 10- 50.000 euró értékû összeget lehet csak elnyerni. Nagyméretû, több megyét is felölelô régiós programok esetén a pályázat értéke 100-300.000 euró is lehet. Ez utóbbi esetében elônyben részesülnek a társadalmi megállapodást kötô oktatási intézmények, gazdasági egységek stb. közös pályázatai.

A pályázati kiírás három témakört részesít elônyben: munkaerôképzés és -átképzés a piac igényeinek megfelelôen, a munkaerô foglalkoztatásának elôsegítése és a hátrányos szociális helyzetben levô csoportok segítése.

A megpályázható, vissza nem térítendô támogatás a terv megvalósításához szükséges összeg 60%-át fedezheti, a hiányzó 40%-ot pedig a pályázónak saját forrásokból kell elôteremtenie. A pályázaton részt vehetnek állami és nemkormányzati szervek, nonprofit és profitorientált egységek, egyéni és társult kérvényezôk. A kiírásban nem fontossági sorrendben a következô jogi személyeket sorolják fel lehetséges pályázókként: önkormányzatok, munkaerôátképzési hivatalok, munkaerô-brókercégek, kereskedelmi kamarák, magáncégek, képzési- és kutatóintézetek, tanfelügyelôségek, patronátusok, szakszervezetek, egyetemek, és más releváns szervezetek. A pályázatok leadási határideje 2001. október 30., 16 óra vagy 2002. február 22., 16 óra. Az elsô határidôt lekésôk automatikusan részt vehetnek másodszor a kiíráson, ám akik ezt a második határidôt sem tudják betartani, nem pályázhatnak.

A pályázat elsô meghirdetésekor, a nyár végén ebben a témakörben a központi régió szakemberei már tartottak egy általános ismertetôt, amelyen fôként a megye településeinek közigazgatását képviselôk vettek részt. Tegnap ennek az ismertetônek folytatásaként került sor a prefektúra kistermében egy szemináriumra, ahol az érdekeltek már részletesebben beszélgethettek a pályázat megírásának módjáról és a felmerült kérdésekrôl. A mintegy háromórás tanácskozáson több mint 30-an vettek részt: polgármesteri hivatalok, egyes érintett hivatalok és intézmények, valamint nem kormányzati szervezetek képviselôi. A Központi Fejlesztési Régiós Ügynökség részérôl tegnap városunkban tartózkodó szakemberek közül Motreanu Dan osztályvezetôvel beszélgettünk, aki elmondta, hogy a régióhoz tartozó hat megyébôl mintegy 3-400 pályázatra számítanak. Tekintettel a rendelkezésre álló összegre, ezek közül csak minden tizedik lehet sikeres, ám akiket elsô alkalommal elutasítanak, azok a februári, második határidôig még javíthatnak és kiegészítéseket eszközölhetnek pályázatukon. A pályázat feltételeire vonatkozó további információk egyébként a szakminisztérium honlapjáról: www.mdp.ro vagy az Európai Információs Központ honlapjáról: www.infoeuropa.ro is letölthetôk.

Hétfôn a marosvásárhelyi Erdészeti Igazgatóságon Nyárádremete polgármestere aláírta a szerzôdést 10.000 hektárnyi erdô és legelô átvételére, amely egykor a marosszéki, a remetei, a deményházi és a köszvényesi közbirtokosság, illetve a helyhatóság (120 ha) tulajdonát képezte, s most újra visszakerül a község lakóinak a birtokába.

- Hogyan tovább, miképpen tervezik az erdôk és legelôk hasznosítását? - tettük fel a kérdést Birtók György polgármesternek, aki elmondta, hogy egyelôre az erdészeti hivatallal kötnek szerzôdést, majd megalakítják a saját erdészetüket, amely a közbirtokossági erdôket kezelni fogja a község lakóinak a javára.

Amint a könyvelônôtôl megtudtuk, a polgármesteri hivatal 600 millióra tervezett idei bevételébôl 436 milliót sikerült összegyûjteni, a lakosság a lehetôségekhez mérten eleget tesz a fizetési kötelezettségeknek, az IFET, valamint a volt mezôgépészeti állomás azonban több tíz millióval adósa a hivatalnak.

- Erdôkrôl, fáról lévén szó, a beszélgetés az iskolák, óvodák fûtésére terelôdik, annál is inkább, mivel a remetei iskola udvarán ott láttuk a fát.

- Biztosították-e valamennyi tanintézménynek a szükséges mennyiséget?

- A remetei óvoda kivételével igen, de ott is rendezôdik a helyzet. Sajnos az iskoláknál még nem oldották meg a fa felvágatását. A helybeli tanintézmény igazgatójával nem felhôtlen a kapcsolatunk, a tanács elégedetlen volt a tanévre való elôkészületek menetével. Azt szeretnénk, ha a vezetôséggel és a szülôi bizottsággal jobban együtt tudnánk mûködni. A jelenlegi községi tanács jobbára vállalkozókból áll, akik pontosan számon tartják, hogy mire szavaznak meg pénzt. A költségvetésbôl kapott 75 millió lejt egy komolyabb beruházásra szánjuk. Terveink között szerepel a központi fûtésre való áttérés az iskolában és az óvodában, a rendszert egy osztrák ajánlat alapján fûrészporral üzemeltetnénk. Annak érdekében, hogy a vármezôi tanulókon segítsünk, a régi milícia épületének megvásárlására készülünk, amelyben bentlakást és étkezdét rendeznénk be a vármezôi gyerekek számára.

- Ahogy beszámoltunk róla, Vármezôben megmaradt a nyolcosztályos iskola. De vannak-e szaktaná-rok?

- Arra törekedtünk, hogy a lehetôségek szerint a kisérettségi tantárgyakból - román, matematika, földrajz és történelem - biztosítva legyenek a szaktanárok, s a remetei magyar szakos tanárnô elvállalta a VII-VIII. osztályokban az órákat.

- Megürült a deményházi iskola épülete, amely a tanács tulajdonát képezi, mi lesz a sorsa a továbbiakban?

- Szeretnénk pályázni egy öregotthon kialakítására, hisz hét nagy helyiség üres, szép a fekvése, nagy a kert, s erre a célra, véleményünk szerint, alkalmas lenne. A polgármester szavait kiegészítve helyesbítsük az iskolabuszokról tegnap megjelent beszámolónkat, a deményházi gyermekek egyelôre kerékpárral Köszvényesre járnak iskolába, ahol megmaradt az V- VIII. osztály.

Birtók György szerint annak érdekében, hogy a községközpontban feltételeket teremtsenek arra, hogy a szaktanárok megtelepedjenek, a szövetkezeti üzlet épületét megvásárolnák és átalakítanák polgármesteri hivatalnak, a jelenlegi épületben pedagógus-lakásokat alakítanának ki.

- Nyárádremete nem jeleskedik a kiosztott birtoklevelek számát illetôen. Mit tesz a polgármesteri hivatal a folyamat felgyorsításáért?

- Mivel a mezôgazdasági igazgatóság mérnöke a tanács megítélése szerint hiányosan végzi a munkát, a testület elhatározta, hogy földmérésre két agrármérnököt alkalmaz. Kivettük a levéltárból a földkönyveket, és birtokunkban vannak a régi térképek is, amelyek alapján 90 százalékos pontossággal meg tudjuk állapítani, hogy kinek hol van a földje. E héttôl teljes gôzzel elkezdjük a munkát, és szeretnénk, ha a 12 százalék helyett a birtoklevelek kiosztását sikerülne 60 százalékban elvégezni.

- Ahogy értesültünk, napirenden szerepel a tanácsi testület kiegészítése is...

- A roma képviselô helyét, aki nem járt az ülésekre, újjal kell betölteni, s a helyi RMDSZ- szervezetnek is végre el kellene döntenie, hogy az alpolgármester helyébe ki kerüljön be a testületbe. Szeretnénk, ha egy nô is lenne közöttünk, mivel a korábbi tapasztalatok szerint erre szükség lenne.

- Eltelt a nyár, és az utak állapota nem sokat javult...

- Két kilométer aszfaltszônyeg készült el Nyárádremete és Szováta között, a munkálatokat a nem megfelelô idô hátráltatja, Deményháza és Köszvényes között négy kilométeren kátyúztak, öt kilométer még hátravan, s négy kilométer földutat feljavítottak Vármezôben.

- Korábban panasz volt arra, hogy megfogyatkoztak az autóbuszjáratok, ami megnehezíti az ingázást, van-e változás a közlekedés terén?

- Reggel negyed kilenckor Ákosfalva és Nyárádszereda érintésével jön Marosvásárhelyrôl egy járat, átmegy a községen a gyergyói autóbusz is, és óramû pontossággal lehet számítani a Csonta járatokra. A szovátai gépkocsivezetô Ikaruszain van is utas, a többi járaton kevésbé. Az utazás nem olcsó, hisz Marosvásárhelyig és vissza 35-35 ezer lejbe kerül a jegy.

Kérdésünkre a polgármester elmondta, hogy a kisvasút vonalát reménytelenül belepte a gyom, a talpfák között már vastag, fás szárú cserjék nôttek ki. Nagy gondot jelent a partszilárdítás, a Nyárád néhol úgy kimosta a partot, hogy Remetén tíz ház veszélybe került, a köszvényesi új híd azonban állja a próbát.

Megtudtuk még, hogy a községközpontban, illetve Köszvényesen folytatódik a gázvezetékek lefektetése.

Az új telefonközpont átadását követôen a vezetékeket lefektették, s ha az üvegszálat behúzzák, 500 telefonkészülék felszerelése következhet. A Dialog által júliusban Köszvényesen üzembe helyezett erôsítô állomás lehetôvé tette a mobiltelefonok használatát.

A vízvezetésre és csatornázásra is megvan a dokumentáció, csakhogy a terveket ki kellene fizetni. Tárgyalások folynak a Salubriservvel, s ha megszületik az egyezség, kéthetente vinnék el a szemetet a nyárádtôi telepre.

Remélhetôeleg akkor kevesebb szemét kerül a Nyárádba, s a község területén szigorúbban vennék a folyó tisztaságának a megôrzését - hogy csak egy gondot említsünk a sok közül, ami ebbôl a beszélgetésbôl kimaradt, s amire legközelebb majd visszatérünk.

Mint látható, jelen kiállítás méreteiben igen szerény. Két tárlóra korlátozódik mindössze, ezek is kénytelenek egy nagyobb kiállítás keretében elhelyezkedni. Ám az általuk ma felidézett jeles szerzôk nem kerültek rossz társaságba, hiszen a magyar könyv több évszázados története II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jelenléte nélkül elképzelhetetlen. Munkásságuk értékelése azonban nem feladata a kiállításnak, mely szerény illusztrációs anyagként kíván szolgálni a sorra kerülô tudományos elôadásokhoz. A nyár folyamán a vásárhelyi közönség már megcsodálhatta a sárospataki múzeum Rákóczi- vándorkiállítását, melyhez a helyi társintézmény csatolt értékes dokumentumokat. Tisztünk szerint - mint régi könyvgyûjtemény ôrzôi - mi fôként a két író mûveinek ma már ritkaságszámba menô elsô kiadásaiból válogattunk.

Rákóczi Emlékiratainak elsô kiadása már 1739-ben megjelent Hágában. Brenner Domokos abbé a fejedelem megbízásából írta meg Historie des révolutions de Hongrie (A magyarországi forradalmak története) c. munkáját, majd eljuttatta a törökországi emigrációba, ahol a megbízó személyesen is átnézte és kijavította. A hatkötetes, díszkiadású mû tartalmazza a fejedelem politikai végrendeletét és egy fiktív Bethlen Miklós-önéletrajzot is. Az Emlékiratok magyar nyelvû fordítása csak jó másfél száz év múlva jelenhetett meg, éspedig Ráth Károly kiadásában 1861-ben Gyôrött.

Hasonlóképpen hányatott sorsú Rákóczi másik fômûve, a Confessiones avagy Vallomások is. Kézirata sokáig fellelhetetlennek tûnt, végül az Akadémia szorgalmazására 1876-ban adták ki II. Rákóczi Ferenc Önéletrajza címmel, az eredeti latin nyelven, de magyar címlappal is. Ugyanez a kötet adja közre az Egy keresztény fejedelem áhításai címû meditációgyûjteményt.

Kevéssé ismertek a fejedelem fohászai és vallásos elmélkedései. Legnevezetesebb a kuruc hadsereg számára készített hivatalos imádsága, valóságos prózában írt líra. Egykori népszerûségét bizonyítja, hogy számos kiadása jelent meg a szabadságharc idején, Rákóczi németül, latinul, majd szlovák vitézei számára cseh nyelven is kiadatta. Egyszerû, néhány oldalnyi füzetecske - mint külseje is mutatja, napi használatra szánták, ezért a könnyen kezelhetô-hordozható zsebkönyv-forma. A mû negyedszer ismeretlen helyen jelent meg 1705-ben, s ebbôl a kiadásból az itt bemutatott példány az egyetlen fellelhetô darab; Bethlen Zsuzsannának, Teleki Sámuel feleségének magyar könyvgyûjteményében ôrzôdött meg.

Ez a korszerû hungarikagyûjtemény jelzi Mikes hazaérkezését és népszerûségének gyors fellendülését is. A Teleki Téka könyveinek nyomtatott katalógusában a 18-19. század fordulóján már ott szerepel a Törökországi Levelek elsô, 1794-es kiadása is. A Mikes-hagyaték felkutatásában a magyarországiak mellett fontos szerepet játszottak az erdélyi kutatók is. Az Erdélyi Nyelvmûvelô és a Kéziratkiadó Társaság hazafias erôfeszítéseket tett a Rákóczival és a kuruc mozgalommal kapcsolatos emlékek összegyûjtésére és ôrzésére, mint arról a Társaság irattára és Aranka György levelezése tanúskodik.

A zabolai Huszárok családi levéltára ôrizte Mikes ún. misszilis leveleit, melyeket élete utolsó éveiben, 1759-1761 között írt és küldött haza háromszéki rokonainak: egyet unokatestvérének, zabolai Mikes Istvánnak, másik négyet pedig féltestvérének, Huszár (Boér) Józsefnek. Az eredeti levelek a 19. század közepén megsemmisültek, ám Aranka fáradozásainak köszönhetôen több hiteles másolatuk maradt fenn. A Teleki-gyûjteménybe valószínûleg az 1820-as években kerülhetett egy változat. Érdekessége, hogy a levélcsomó elejére a másoló Mikesnek az édesanyjától kapott egyetlen levelét is leírta; ezt a levelet Mikes nagy becsben tartotta s halála elôtt hazaküldte féltestvérének megôrzés végett.

Hely hiányában sajnos el kellett tekintenünk a kedvenceinkre vonatkozó, különben igen gazdag szakirodalom bemutatásától. Ízelítônek csupán néhány helyi szempontból érdekes dokumentumot állítottunk ki, így a városunk történetét népszerû formában felelevenítô Krónikás Füzetek egy számát, valamint a vásárhelyi Rákóczi- szobor történetét taglaló kis albumot. Ma már kevesen tudják, pontosan hol is állt az 1907-ben leleplezett szobor. Székely Károly fiatal, Párizsban tanuló mûvészt bízta meg Bernády a szobor elkészítésével, a költségeket a város lelkes polgárai hazafias gyûjtésbôl fedezték. 1906-1907-ben ugyanis a feltámasztott mítosz tüzében ég Magyarország: a nagyságos fejedelem hamvait végre hazaszállítják a számûzetésbôl és újratemetik a kassai dómban - kiváló alkalom nagyszabású ünnepségekre, évfordulós kiadványokra, a nagy személyiség alakját idézô tanulmányok, cikkek, szépírói munkák születésére. A reflektorfény Mikest sem kerüli el: Levelei díszkiadásban jelennek meg, akárcsak a Rákóczi-emlékkönyv. Kiadójuk, a Pesti Napló, a korszak egyik, ha nem a legnépszerûbb napilapja, széles olvasótáborának akar kedveskedni a különlegesen szép kivitelezésû albumokkal - ezek valóban a polgári házi könyvtárak becses, csaknem nélkülözhetetlen darabjaiként éltek át további évtizedeket. Hiszen kevés nemesebb feladat van annál, mint emlékíróinkra emlékezni.

Elhangzott a szombati megnyitón, a Teleki Tékában

Október 6-án, szombaton a marosvásárhelyi sportcsarnokban Zorán-koncerttel egybekötve tartja 2 éves születésnapi buliját a 88 Mghz-es rövidhullámon sugárzó GAGA Rádió. Az adásokat mindössze 20-an készítik. Egy maroknyi csapat, amely az egyik hallgató szerint jó kedvet, humort csöpögtet az életünkbe. Az ünnepi alkalomból Nagy István színmûvésszel, a GAGA Rádió ügyvezetô igazgatójával beszélgettem.

- A GAGA Rádióban indulásakor sokan kételkedtek, mások egyenesen ellenszenvvel fogadták. Nehéz volt a betörés a meglevô kereskedelmi médiumok körébe?

- A GAGA Rádió 1999. október 15-étôl sugároz, természetesen ezt megelôzôen rengeteg szervezési, mûszaki gondot és bürokratikus akadályt kellett leküzdenünk. Mivel rossz helyre tervezték az antennát, a kezdeti korszakban alig lehetett vételezni az adást. Ezeket a technikai gondokat kellett megoldanunk. Anyagilag is nehézségeink voltak, ameddig a reklámpiac ki nem alakult. Ez utóbbival kapcsolatosan elmondhatom, hogy mintegy születésnapi ajándékként a megyei kereskedelmi kamara felmérése szerint helyi viszonylatban a reklámforgalmazás terén a második lejobb cég lettünk.

- Sikerül-e megfelelni a hallgatók sokrétû elvárásainak?

- Távol állunk még attól, hogy tökéletesnek mondjuk mûködésünket, de úgy érzem, hogy célközönségünknek a 20 és 60 év közöttieknek megfelelünk. A Marosvásárhelyi Napokon készítettünk egy felmérést. 700 ûrlapot, fele-fele arányban magyar és román nyelven osztottunk szét és gyûjtöttünk be a rólunk írt véleményekkel. Ezekbôl derült ki, hogy a hallgatók meg vannak elégedve velünk, de még sok mindent igényelnének.

- Ezeknek megfelelô változás is lesz a mûsorrácsban vagy a szerkesztésben?

- A születésnapi buli utáni héten, október 8-ától felújítjuk a mûsorrácsot. Bizonyos megszokott adásokat más idôpontban sugárzunk, új rétegzene-mûsorok, rovatok is lesznek. Az utóbbiak közül megemlíthetném a Vox populit, amit egyfajta fórumnak szánunk, ahol megszólal az "utca embere", kérdést tehet majd fel az illetékeseknek, válaszolunk az általuk felvetett problémákra. A hírmûsorainkat illetôen pedig szeretnénk szorosabbra építeni kapcsolatainkat a különbözô intézményekkel, sajtóorgánumokkal, hogy egyfajta közszolgálatiságot is felvállalhassunk ezáltal.

- A GAGA Rádió két év alatt a stúdión kívül egyre többször jelentkezett a marosvásárhelyi kulturális életben.

- Ahova meghívnak, oda elmegyünk. Így sikerült a Marosvásárhelyi Napokon is tartalmas, sikeres önálló mûsort lebonyolítanunk. Ezenkívül médiatámogatói voltunk a kolozsvári Nightlosers együttesnek, segédkeztünk a marosvásárhelyi Téglagyári megálló és a Fortuna együttesek Marock CD-lemezének kiadásában. Megszerveztük az Anihilator, Nevermore, Soilwork, Rawhead Rexx országos hírnevû kemény rock-koncertet. Humanitárius akciókat is végeztünk sikerrel. Pénzt gyûjtöttünk Csibi Noémi és Bíró Adrienne külföldi kezeltetéséhez, illetve mûtétéhez, valamint jelentôsen hozzájárultunk a város által vásárolt SMURD mentôautó pénzalapjainak a kiegészítéséhez.

- Sokan kérdik: mikor lesz Marosvásárhelyen kívül is hallgatható a GAGA Rádió?

- Ez a következô esztendô tervei közé tartozik. A rádiót mûködtetô Alamo Impex 97 Kft. tárgyalásokat folytat egy szovátai stúdió, vagy sugárzóállomás létesítésérôl, aminek köszönhetôen adásainkat majd a Nyárád mentén is fogják hallani.

A képviselôház nem akar állami magyar egyetemet

Néhány nappal az erdélyi magyar nyelvû magánegyetem kapunyitása elôtt a képviselôház kedden elutasította az egykori kolozsvári állami magyar egyetem visszaállításáról, illetôleg újraalapításáról szóló törvénytervezetet, miközben a román és a magyar kormány képviselôi is ott lesznek az új magyar magánintézmény tanévnyitóján.

Markó Béla, a RMDSZ elnöke keddi bukaresti sajtóértekezletén bírálta a képviselôház döntését. "Sajnálatos, hogy 11 évvel a forradalom után Romániában nem ismerik el a magyar kisebbség anyanyelvén mûködô állami egyetemhez való jogát" - mondta Markó, aki ugyanakkor hangsúlyozta: az RMDSZ nem mond le az állami magyar egyetem létrehozásáról Romániában.

Mint az RMDSZ szövetségi elnöke rámutatott, a képviselôház mostani döntése várható volt, mivel nem létezett elôzetes megállapodás a kormánypárttal (PSD), az RMDSZ-nek pedig nem sikerült megszereznie az egyetem létrehozásához szükséges politikai támogatást.

Markó Béla az események "egybeesésének" mondotta, hogy a törvényhozás alsóházának képviselôi éppen az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitója elôtt utasították el az állami magyar egyetem újraalapítására irányuló régebbi keletû indítványt.

Az RMDSZ elnöke szerint az EMTE be fogja bizonyítani, hogy az önálló magyar felsôoktatási intézmények "semmiféle veszélyt nem jelentenek" Romániában, majd hozzátette: "A magyar magánegyetem újabb bizonyítéka annak, hogy valamikor létrehozunk egy állami magyar egyetemet."

Kolozsváron kedden megtartott sajtóértekezletén Tonk Sándor, a magyar kormány hathatós anyagi támogatásával létrehozott EMTE megbízott rektora, a Sapientia Alapítvány elnöke úgy nyilatkozott, hogy a román kormány a magyar nemzetiségû adófizetôkkel szembeni kötelezettségét teljesítené, ha támogatná a kapuit most megnyitó erdélyi magyar magánegyetemet. Mint rámutatott: az oktatási törvény lehetôvé teszi a kormány számára a magánegyetemek támogatását, ezért reményének adott hangot, hogy ennek a támogatásnak legalább egy szimbolikus, kis részében az EMTE is részesülhet.

Az akkreditációs bizottság ideiglenes mûködési engedélyével kapuit megnyitó EMTE a most induló tanévben Csíkszeredában és Marosvásárhelyen kilenc szakkal kezdi meg mûködését, de a Sapientia Alapítvány tervei szerint az egyetem a jövô évben Kolozsváron további három szakkal bôvíti kereteit.

Keddi román hírforrások egyébként úgy értesültek, hogy ma a Sapientia Alapítvány kolozsvári tanévnyitó rendezvényén Pálinkás József magyar oktatási miniszter mellett részt vesz Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter is.

Ugyancsak ma tartják meg a tanévnyitót az EMTE marosvásárhelyi tagozatán, Csíkszeredán pedig pénteken lesz a tanévnyitás.

Új utcanevek

A marosvásárhelyi tanács legutóbbi, szeptember 30-i ülésén jóváhagyta az utcanév- bizottság által javasolt új utcaneveket. Ezek új utcákban, lakótelepeken lesznek, amelyek egyelôre, amint a helyszínen tapasztaltuk, inkább a tervrajzon körvonalazódnak.

Bár örökös vita, hogy a város lakosságának etnikai arányát illetôen kit illet meg több vagy kevesebb utcanév, ezúttal döntöttek: három magyar, öt román személyiségrôl, két szentrôl és két erdélyi tájegységrôl neveznek el utcákat. Nem találtak volna több e megtiszteltetésre méltó magyar személyiséget? A somostetôi Erdô utca alatt épülô villasor egyike a Teleki téka alapítója, Teleki Sámuel nevét veheti fel. A Molter Károly utca az a jelenlegi szekérút, amely a megyei kórház mögött a marosszentgyörgyi új temetô fele vezet. Nagy Szabó Ferenc, Marosvásárhely XVI. századi városbírójának és történetírójának a nevét a város végén a Szabadi út környékén megépítendô villanegyed egyik utcája veheti föl. Szintén a somostetôi villanegyedben Stefan Rusu ortodox papról, Ioan Bob görög katolikus püspökrôl, a fôtéri templom építôjérôl lesz még elnevezve utca. A Szabadi úti negyedben Constandin Hagi Stoian kereskedôrôl, a kôtemplom finanszírozójáról teszik majd ki az utcanévtáblát. Az 1918. December 1. útra nyílik majd a Ferdinánd király és Erzsébet királynô emlékét ôrzô utca. A Jeddi útról a temetô fele vezetô két utca kapta a Szent János és Szent István (Stefan) nevet, míg a Transilvania utca melletti villanegyedben lesz a Máramaros és a Muntenia utca. Valójában sok utca még csak papíron létezik. A szakemberek szerint azért kellett a részletes, illetve zonális városrendezési terven utcaneveket feltüntetni, mert már nagyon sok, fôként villa típusú házban, annak ellenére, hogy a környezetet csak részlegesen urbanizálták, már beköltöztek a tulajdonosok, s mindeddig cím nélküli házakban laktak.

A kormánypárt választási programjában szerepelt a kisebbségvédelem, éss specifikus programokat, külön stratégiát dolgoztak ki a romák társadalmi felemelkedésére. Ebben benne van a közösségi fejlôdés, lakásbiztosítás, szociális biztonság megteremtése, oktatás, nevelés.

Tegnap a prefektúra szervezésében került sor arra a megbeszélésre, amelyen a roma tanácsosokkal ismertették a romák sorsának javításáért kidolgozott kormány-, illetve megyei programot. A Burkhardt Árpád alprefektus elnöklése mellett tartott tanácskozáson jelen volt Cornel Briscaru, a prefektus kabinetfônöke, Turcata Nicolae, a prefektúra keretében megalakult roma iroda vezetôje, részt vettek a munkaügyi igazgatóság, az egészségügyi, gyermekvédelmi igazgatóság, valamint a tanügy képviselôi. Ezek mindegyike a maga szakterületén igyekezett képet formálni a romák helyzetérôl, illetve útmutatást adni az elkövetkezendô idôszakra.

Arra kérték a megjelenteket, hogy saját közösségeik körében ismertessék az elhangzottakat, s minden erejükkel azon legyenek, hogy megkönnyítsék beilleszkedésüket a társadalomba. Kezdve attól, hogy keresztlevelet készítenek nekik (gyermekeknek és felnôtteknek), különös tekintettel a jövô évi népszámlálásra, el addig, hogy az iskolákba igyekeznek bevezetni a romani nyelv tanítását. Az igazgatóságok képviselôi ismertették a különbözô területeken létezô pályázati lehetôségeket, s felkérték a jelenlevôket, problémáikkal forduljanak a megyei irodához.

Laktanyai templomszentelés

A tegnap délelôtt kettôs esemény volt a marosvásárhelyi 2-es tan-kosbrigád laktanyájának udvarán. Katonatisztek, egyháziak és a helyi közigazgatás elöljárói az egység létezésének 50. évfordulóját ünnepelték, ugyanakkor felszentelték állítólag az ország legnagyobb katonatemplomát.

A marosvásárhelyi tank- és harckocsibrigád 1951. október elsején jött létre. Többszöri átszervezés és átnevezés után a legutóbbi harci zászlót 1995. július 30-án vehették át a Hadügyminisztérium megbízottjától. Az alakulat katonái és gépei az 1970-es, 1971-es, 1975-ös, 1996-os, illetve az 1998-as természeti katasztrófákban életet, anyagi javakat mentettek. Azt se felejtsük, hogy ôk vonultak ki Marosvásárhely fôterére 1989. december 21-22- én és 1990. március 20-án.

Az 50 éves évfordulóra fejezték be a két évvel ezelôtt megkezdett ortodox fatemplom építését, amelyet ez alkalommal Andrei gyulafehérvári ortodox püspök több magas rangú egyházi méltóság jelenlétében szentelt fel. A kegyhelyet a hagyományos ortodox mócvidéki fatemplomok stílusában építették és Mihály és Gábor arkangyaloknak, illetve Gheorghe tanító szentnek ajánlották fel. Érdekessége, hogy bizonyos kegytárgyakat, a világítótesteket, gyertyatartókat ágyúlövedék hûznikbôl, golyókból, tankelhárító és gyalogossági aknákból készítették. E különös és más hasonló templomi alkotások tervezôje és készítôje Visarion Cioca, az egység ortodox tábori (katonai) lelkésze.

Jegyzet

Hétfôn, a kora délutáni órákban temetésre mentem. A gyászszertartáson részt vevôk: az elhunyt hozzátartozói, rokonok, ismerôsök, nyugdíjastársak, egyszóval a végtisztesség tevôk már a sírgödör fölé helyezett koporsó körül álltak, amikor hantolás közben valakinél megszólalt a... telefon. Tehette volna - jutott eszembe a történés miatt restelkedve - már a felsô kápolnánál, ahol a tiszteletes úr a bibliai igét értelmezte, vagy az ezt követô végbúcsúztatón... Szóval, pár pillanat múltán, a temetôkertben a csoportból kivált egy sötétbe öltözött, középkorú, "tisztességtevô" férfi, és markában készülékével, jó hét-nyolc sírhantnyival odébb lépdelt. Persze, hogy beszélt is! Tehette, hisz az elhunytnak ez már úgyis mindegy volt. NEKI, igen... Egyébként vettem már részt olyan szimpóziumon, melyen magának az elôterjesztônek a derekán fogott... dalba a zsebtelefon. Politikus szónoklata közben tapogatta végig, gépbeszélôjét kutatva magán... Egy másik alkalommal a Kultúrpalota nagytermében szimfonikusaink "kottájába" szólt bele. Vagy éppenséggel a színház nézôterén hangzott fel szava. Templom csendjében, prédikáció közben. Kórteremben, betegtársak nyugalmát zavarva...

Ezek után azon sem csodálkoznék, ha a szülôszobában a szülészorvos, a mûtôben a sebész, az altatóorvos akármijében ütne hangot, esetleg a VIII. emeleten, mondjuk, a tûzoltót tárcsázná a babája, és emiatt, hagyva csapot-papot vonulnának ki, beszélôre. A szülészorvos a szülôszobából, a sebész a mûtôbôl, a tûzoltó a lángok környékérôl.

A telefonkészülék nem luxuscikk. Ezt bizonygatni szükségtelen. Mint ahogy azt is, a kommunikáció eszközének e sok mindent tudó változata mennyire célszerû. Ám, kis rosszindulattal és egyben költôi túlzással is élve, maholnap valóságos "nyilvános telefonfülkévé" válhatunk, és ajtónk elôtt nem is beszélni, mint inkább hallgatózni állnak majd...

Száz szónak is egy a vége: mindaddig, míg a technika eme új
"beszéltetôje" használatának úm. az illemkódexét meg nem írja/szerkeszti valaki, addig el kell fogadnunk mindazt, amit nap nap után tapasztalunk, mivel ez a sokat tudó "mobil" egy dolgot azonban nem tud: kezelôjét arra nevelni, tanítani, szoktatni, hogy az ember segítôtársaként/eszközeként az erre alkalmas pillanatban és körülmények között használja. Magyarán: kultúrált módon, a jóérzés és jólneveltség határain belül, társainkra és környezetünkre tekintettel, tisztelettel! S ha bizonyos körülmények folytán/miatt így nem cselekedhetünk, KAPCSOLJUK KI KÉSZÜLÉKÜNKET!

Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezeteinek közös szervezésében október 6-án, szombaton, ünnepi rendezvények keretében kerül sor az 1849. október 6-i tragikus események megemlékezésére.

Az ünnepi rendezvények programja: 15.00 óra - koszorúzás a Székely vértanúk emlékmûvénél: Szózat; Köszöntôbeszéd - Nagy László unitárius lelkész; Szavalat - Csibi Dalma; Ünnepi beszéd - Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke; Koszorúzás; Himnusz és székely himnusz.

Megjegyzés: a szervezôk felkérik azokat, akik koszorút szeretnének elhelyezni az emlékmûnél, hogy legkésôbb október 4-ig jelezzék szándékukat az RMDSZ Maros megyei szervezetének titkárságán (Brailei utca 9. szám; tel: 065/214-077, 162-907).

17.00 óra - ünnepi kulturális mûsor a Kultúrpalota kistermében. Mûsorvezetô: Kárp György színmûvész. Szózat - fellép a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, valamint a Gecse utcai és vártemplomi református egyházközségek vegyes karai. Vezényel Kovács András és Csíky Ágnes; RMDSZ- tisztségviselôk ünnepi beszéde - beszédet mond dr. Kelemen Atilla megyei elnök és Dávid Csaba városi elnök; Népdalok - énekel Káshler Magda, a Boróka néptáncegyüttes énekese; Aradi Golgota - elôadást tart dr. Bona Gábor, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum fôtanácsadója és nyugalmazott igazgatója, nyugállományú honvéd ezredes, hadtörténész, a XIX. század, illetve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai történetének neves szakértôje, több jelentôs könyv szerzôje; Szavalat: Barabás Botond IV. éves fôiskolai hallgató; Bánk Bán: nagyária - énekel Szabó Péter, a kolozsvári állami opera mûvésze; Kórusmûvek - fellép a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, valamint a Gecse utcai és vártemplomi református egyházközségek vegyes kórusai. Vezényel Kovács András és Csíky Ágnes; Himnusz; székely himnusz.

Stációk az álomkeresôn

Nem én állítom, sekélyesebb bennem az optimizmus. Múló éveimmel és akkumulálódó élettapasztalataimmal fordított arányban egyre csak aszalódik, zsugorodik. A CONEX szajkózza unos-untalan. A sûrûn elhangzó biztatás valószínûsítéséhez egyetlen jelentéktelen feltételnek kell eleget tennünk: habozás nélkül, potom pénzen meg kell kaparintanunk egy könnyen tenyérbe simuló kis mobilt Graham Bell naprakészre tökéletesített hagyatékából. Egy szûk maréknyi dollárbefektetéssel gyökeresen megváltozik az életünk. Pozitív irányban természetesen. Két, a Szféra-zenedébôl kicsengô és a homo sapiensi fülek számára is hallhatóvá tett motívum között ki, alá- és mellébeszélheted gondjaidat, aggályaidat, kételyeidet, örömeidet, bánataidat, barátaiddal, ellenségeiddel, vetélytársaiddal, szerelmeiddel, lóvátetteiddel egyaránt, anélkül, hogy a már amúgy is kizsigerelt bukszád érzékenyen megérezné a bájcsevegést. Ha álmatlanságban szenvedsz, nyugodtan becserdíthetsz a lovak közé, éjszakai karattyolásért felejthetetlen pluszpercek és órák profitôrjévé válhatsz tyúklámpaoltástól kakasébredésig, az akció terapeutikus jótéteményeirôl nem is beszélve.

A címbeli szlogen, bô leven mediatizálva, gyógyíthatatlanul megfeküdte tudatunkat. Úton- útfélen, földön, égen, luxusjárgányban és Trabantban, liftben és lépcsôházakban, emeletek között, színházban, moziban, lelki fohászokon, nagygyûléseken és kis, altesti megkönnyebbüléseinket szolgáló "zárdákban", aktus elôtt, közben és után bármikor ránk cincoghatnak és csak egy szabad kéz és tisztára vájt fül szükségeltetik ahhoz, hogy néhány kallódó, elfekvô centért a hetedik mennyországban érezhessük magunkat. A kis, színekben pompázó játékszerek megbabonáztak országban-világban, megjelenésük óta prosperál az üzleti élet, konszolidálódtak az emberi kapcsolatok, letisztultak az érzelmek, békévé oldódtak a nézetkülönbségek, kiveszôben az anyósviccek, enyhülôben a népnyavalyák. Porszívóznak és szellôztetnek számunkra az európai és atlanti elôszobákban. Philips feszül az övtartón, Motorola kandikál ki mellényzsebbôl, Alcatelért ír levelet a "trónörökös" az Angyalnak, Mikulásnak, Nyuszikának és minden más puhára fôzhetô címzettnek, Siemensben utaznak a széles karimájú megakalapok örök szerelmesei. A mütyürfesztivál össznépi: bioritmusokat silabizálnak a miniképernyôn a policájok, szerelmes üzenetektôl olvadoznak az "utca szépei", lukulluszi lakomák étrendjét és receptjeit memorizálják az úttorlaszokon a bér- és munkakövetelôk, a "vörös kakas meséjét" emésztik maratoni folytatásokban a nyögdíjasok. Oly kevesen múlik minden. Pofonegyszerû a lét a bunkofon fedezékében. A kirakatbeli próbababákat is cselekvô engedetlenségre ösztönzi. Otthagyják az arclagot, kilépnek önmaguk bûvkörébôl. Példájuk nem ragadós. Politikai vezetôinket nem hatja meg a meztéllábasok esete a GSM-mel. Ôk más szemszögbôl szemlélik a világot. Ígéreteik idôn kívüliek. Viitorul va suna bine când… amikor … plopul face pere si rachita micsunele. A gondolat nem új, egyszer már agyonlôtték. Nem villanyoz fel senkit, nem ösztönöz cselekvésre. Egyszerûbb, izgatóbb elôvenni a kis játékszert és beütni tenyérbe simuló testén a kilenc számot. Megtörténhet, hogy a felzörgetett mond valami szenzációsat. Az sem baj, ha monológja nem is igaz. Régen megértünk a mindent befogadásra. Ha a Dialog velünk, ki ellenünk?

Orbán Viktort Nagyváradra várják

Orbán Viktor kormányfô Nagyváradra látogat csütörtökön, ahol beszédet mond a Partiumi Keresztény Egyetem felújított épületének avatásán - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája. Orbán Viktor részt vesz a délután kezdôdô hálaadó ünnepi istentiszteleten a Nagyvárad- Újvárosi Református Templomban, amelyen Tôkés László püspök hirdet igét. Ezt követôen felavatják a Partiumi Keresztény Egyetem felújított épületét.

II. Kárpát-medencei Környezetgazdálkodási Konferencia

Gyöngyösön rendezik meg október 11-12-én a II. Kárpát-medencei Környezetgazdálkodási Konferenciát, amelyre több országból várnak meghívottakat. A konferencia célja annak a modern, európai normákhoz illeszkedô, közös szakmai szemléletmódnak a kialakítása, illetve erôsítése, amellyel a Kárpát-medencei, ezen belül a magyar hulladékgazdálkodás minél eredményesebben igazodhat az Európai Unió környezeti jogalkotásához és jogalkalmazásához. A magyar résztvevôkön kívül finn, jugoszláv, horvát, osztrák, román, szlovák, szlovén szakemberek is aktív részesei lesznek a rendezvénynek.

MAGYart - irodalmi program Párizsban

A párizsi értelmiség kedvelt találkozóhelye, a Maroquinerie kávéház magyar kortárs írókat népszerûsítô mûsorsorozatával kezdôdött meg kedden a franciaországi magyar kulturális évad irodalmi programja, mely decemberig 40 különbözô eseményt kínál a francia olvasóközönségnek. A Maroquinerie elsô irodalmi szalonján a Svájcban élô, magyar származású Agota Kristof mûveibôl tartottak felolvasást. A francia irodalomkedvelôk körében legnépszerûbbnek számító Kosztolányi Dezsônek különszámot szentelt a magyar évad alkalmából a L'Atelier du Roman irodalmi folyóirat, amely szerdán este rendez vitát az életmûrôl. A lap köré csoportosult irodalmárok - Milan Kundera tanítványai - szerint Kosztolányi a múlt század európai irodalmának meghatározó jelentôségû alkotója.

Gyászolnak egy teljesen kiirtott New York-i céget

Több ezren tisztelegtek hétfôn a New York-i Central Parkban a Cantor Fitzgerald brókercég több mint 700 alkalmazottja elôtt, akik valamennyien életüket vesztették a Világkereskedelmi Központ elleni szeptember 11-i terrortámadásban. A Cantor a WTC 101. és 103-105. emeleteit foglalta el, együtt társcégeivel, az eSpeeddel és a TradeSparkkal. A tornyokba becsapódó repülôgépek okozta robbanásban meghalt a cégek valamennyi New York-i alkalmazottja, akik a tragédia pillanatában már mind a munkahelyükön tartózkodtak. Lerótta kegyeletét Rudolph Giuliani New York-i polgármester, részvétérôl biztosította a támadásban legsúlyosabb veszteséget ért céget George Bush elnök is.

Kasmíri öngyilkos merénylet

Legalább 31 halottja és 75 sérültje van a szrinagari tartományi parlament elôtt hétfôn elkövetett öngyilkos robbantásos merényletnek. Két év óta ez volt a legsúlyosabb támadás Kasmír indiai részén, ahol muzulmán szélsôségesek gerillaharcot folytatnak a himalájai tartomány függetlenségéért. Hét órán át tartott a tûzharc a támadók és a biztonsági erôk között. Ennek során két lázadó fegyveres vesztette életét. A legtöbb halálos áldozatot a gépkocsival felrobbantott pokolgép okozta, amely 13 ember életét oltotta ki. A robbanó szerkezetet szállító jármû vezetôje is meghalt. A többiek sérüléseikbe haltak bele késôbb.

Clinton eltiltása

Az amerikai legfelsôbb bíróság eltiltotta Bill Clinton volt amerikai elnököt attól, hogy színe elôtt ügyvédként eljárjon. Az eltiltás a bô másfél évvel ezelôtt lezárult Lewinsky-botrányban gyökerezik: mint emlékezetes, a képviselôház vád alá helyezte ugyan, de a szenátus végül nem távolította el hivatalából Clintont azért, mert hamis eskü alatt próbálta elleplezni Monica Lewinsky egykori fehér házi gyakornoknôvel folytatott viszonyát. Clinton szûkebb pátriája, Arkansas állam azzal juttatta kifejezésre erkölcsi véleményét, hogy az ügyvédi képesítéssel rendelkezô Clintont eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától az állam területén. Most az amerikai legfelsôbb bíróság csatlakozott ehhez a - vajmi kevés gyakorlati jelentôséggel bíró, de morálisan mindenképpen sokatmondó - tilalomhoz.

Más helyett ült az álelítélt

Két és félmillió forintért ült volna le egy másik emberre kiszabott jogerôs büntetést a pécsi börtönben egy férfi, de két héttel szabadulása elôtt fény derült a cserére, és nyomban szabadon bocsátották - értesült az MTI a nem mindennapi esetrôl, melyet az illetékesek hivatalosan még nem erôsítettek meg, de nem is cáfoltak. A különös ügy álelítéltje még tavaly szeptemberben vonult be a börtönbe, hogy a csalásért jogerôsen tizennyolc havi szabadságvesztéssel sújtott T. Sándor büntetését letöltse. A valódi elítélt személyi igazolványát vitte magával, melyben kicserélték a fényképet, s így nem tûnt fel a személycsere. Az eredetileg másfél évi szabadságvesztést H. István jó magaviseletére való tekintettel "harmadolták", s két hét múlva le is töltötte volna T. Sándor büntetését.

Sharon Stone kórházban

Agyvérzés gyanújával kórházba szállították Sharon Stone amerikai színésznôt. A 43 éves Stone-t férje, Phil Bronstein, a San Francisco Chronicle ügyvezetô igazgatója még szombaton szállította kórházba, miután a színésznô erôs fejfájásra panaszkodott. Cindi Berger, Stone szóvivôje szerint a színésznô kisebb agyvérzést kaphatott, amely után azonban nincsen szükség különösebb kezelésre. A filmcsillagnak mindenesetre megfigyelésre a hét végéig kórházban kell maradnia. Berger azt mondta, hogy beszélt Stone-nal, aki "kitûnôen érzi magát". Az orvosok nem számítanak szövôdményre.

Halálra ítéltek két kannibált

Golyó általi halálra ítélt két kazah férfit egy almati bíróság, miután a vádlottak elismerték, hogy meggyilkoltak és megettek hét prostituált nôt. Az ügyben egy harmadik vádlott nyolcévi börtönbüntetést kapott - jelentette az Interfax hírügynökség. A kannibalizmusban bûnösnek talált személyek a kazah fôváros prostituáltjai közül szemelték ki áldozataikat. A nôket elôször leitatták, majd megölték tehetetlen áldozataikat. A kegyetlen gyilkosok ezt követôen felszeletelték áldozataik testét, megfôzték és megették húsukat.

Nevelôszülôket képeznek

Tegnap megkezdôdött a marosvásárhelyi 1-es számú elhelyezési központban annak a 16 személynek a képzésére szervezett tanfolyam, akik hivatásos nevelôszülôkké szeretnének válni. A szóban forgó személyek családtagjaikkal együtt ezt megelôzôen pszichológiai felmérésen/ tesztvizsgálaton estek át. Mint jövendô profi pótmamák, mindenikük egy-egy gyerekkel foglalkozik majd. Ami javadalmazásukat illeti, a nemzeti program alapján 1.400.000 lej havonta (plusz régiség, ha adott e területen) a munkaügyi és szociális igazgatóság részérôl havi 500.000 lejt kapnak, valamint a gyerekenként járó 130.000 lej gyermekpótlékot. A tanfolyamon részt vesz a Marosvásárhelyi 2-es számú Római Katolikus Parókián - ferencesek - mûködô Gyermekgondozói Családi Otthon hat alkalmazottja is.

Felkészítô Pitmann-nyelvvizsgára

A Challenge Ro Nyelvklub angol nyelvtanfolyamokat szervez kezdôknek és középhaladóknak. Ugyanakkor, korhatárra való tekintet nélkül tart felkészítôt a Pitmann Nemzetközi Nyelvvizsgára, illetve szervez általános üzleti angol nyelvtanfolyamokat, továbbá gyermeknevelô programokat külföldre. A 168-492-es vagy a 095-208-615-ös telefonszámon várják az érdeklôdôket.

Jogi tanácsadó

Csütörtökön délután 3 órakor szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba - jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az ügyhöz tartozó összes iratot, amellyel kapcsolatban a szakember tanácsát kérik.

Térségfejlesztési találkozó

2001. október 4-én 16 órától térségfejlesztési találkozót szervez a Fókusz Öko Központ a nyárádszeredai polgármesteri hivatalban. Témája: Csíkfalva, Nyárádszereda és Nyárádgálfalva fenntartható településfejlesztése és a környezetvédelem kapcsolata.

Nyúlbetegségek

Csütörtökön