|
LIII. évfolyam 275. (14935) sz., |
2001. november 23., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Súlyos veszélyekkel járhat a román állam nemzeti jellegére és egységére a Székelyföldön élô magyarok szeparatista tevékenysége és az itteni magyaroknak nyújtott magyarországi segítség - fogalmazódott meg a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenôrzô román parlamenti bizottság vezetôinek szerdai sajtóértekezletén.
Ioan Stan, a bizottság kormánypárti elnöke és Daniela Buruiana, a bizottság alelnöke, a Nagy- Románia Párt képviselôje azt a jelentést ismertette a sajtóértekezleten, amelyben a bizottság a megyei SRI kirendeltségeken végzett helyszíni ellenôrzésének tapasztalatait foglalta össze.
A parlamenti bizottság tagjai október 24. és november 10. között Konstanca, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Bihar, Arad és Temes megyékben jártak. Az út tapasztalatait összegzô jelentésben külön fejezet foglalkozik "a magyarok által Székelyföldnek nevezett Hargita, Kovászna és részben Maros megye" autonomizálási folyamatával és az ebbôl fakadó veszélyekkel.
A jelentés szerint ebben a térségben a társadalmi és politikai élet legfontosabb területeit ellenôrizni hivatott helyi önkormányzati formák kialakítása és megszilárdítása folyik. Ennek célja az, hogy egy olyan autonóm területi egység jöjjön létre, amely képes lesz a Bukaresttel tartott komolyabb kapcsolat nélkül politikai, gazdasági és társadalmi tevékenységet folytatni.
A folyamat két fontos irányban tapasztalható: a közigazgatás decentralizációjának kihasználásával és a térség "romántalanításával" - hangsúlyozta a jelentés.
A dokumentum szerint a térségben nem hajlandók bizonyos bírósági döntéseket elfogadni, polgári engedetlenségre buzdítják a magyar nemzetiségûeket. A két megye - magyar nemzetiségû - vezetôi a két területi- közigazgatási egység együttmûködésének intézményesítésén fáradoznak magyarországi pénzügyi és logisztikai segítséggel, hogy az autonomista-szeparatista célok megvalósítását könnyítô mikrorégiót hozzanak létre.
A folyamatban fontos szerep jut annak, hogy a történelmi közösségi formák, a közbirtokosságok visszaszerzett föld- és erdôvagyonát közös irányítási rendszer keretébe foglalják, mivel ez lenne az elsô lépés az erdélyi magyarok föld- és erdôvagyon alapjának megteremtésében.
Helyi szinten a magyar tôke behatolását ösztönzik Erdély fontos gazdasági ágazataiba, etnikai alapokon hoznak létre szakmai szövetségeket a színmagyar térségek gazdasági fejlesztése érdekében.
A magyar kisebbségnek nyújtott oktatási, kulturális és vallási támogatás a kisebbség hagyományainak és sajátosságainak megôrzése jelszavával történik, de valójában arra szolgál, hogy erôsítsék a kisebbségben a magyar nemzethez való tartozás tudatát és az autonómia különbözô formáit: az egyéni, a kulturális, a közigazgatási és végezetül a területi autonómiát - szögezte le a jelentés.
Ennek érdekében prioritásként kezelik az önálló magyar nyelvû oktatás megteremtését minden szinten. Pénzügyi és logisztikai támogatásban részesül a magyar nyelvû általános és középfokú oktatás, ezt az oktatási hálózatot számítógépekkel is ellátják, hogy bekapcsolhassák a magyar információáramlásba.
Támogatást nyújtanak az egyházi-szociális és hitéleti tevékenységet szolgáló épületek felújításához, a magyar nyelvû írott és elektronikus sajtó mûködési feltételeinek javításához.
Folyamatosan nyomást gyakorolnak a magyar közösség és a magyar történelmi egyházak, a magyar nemzetiségû állampolgárok ingatlanainak teljes mértékû visszaszolgáltatása érdekében, mivel ezt megfelelô eszköznek tekintik ahhoz, hogy elônyös helyzetbe kerüljenek a térség gazdasági-szociális életében.
A helyi döntéshozatali szinteken folyamatosan megy a román képviselôk fokozatos lecserélése az etnikai alapú szeparatizmus magyar nemzetiségû híveivel. Akadályozzák a román kulturális és oktatási intézmények tevékenységét, eltávolítják a románság történelmi és kulturális jelképeit, s ezzel párhuzamosan a magyar történelmi és kulturális jelképek elôtérbe helyezése folyik.
Akadályozzák a román ortodox egyház tevékenységét a térségben.
A jelentés hangsúlyozta, hogy ezeket az akciókat "a magyar nemzetiségûek radikális képviselôi kezdeményezik, támogatják és hajtják végre". Az akciókhoz egyes erdélyi románok is csatlakoznak, akik "az európaiság leple alatt" az ország régióinak autonómiáját szorgalmazzák, és ezzel ugyanolyan kárt okoznak a román állam nemzeti és egységes jellegének.
A bizottsági jelentés szerint mindez azzal a veszéllyel jár, hogy a román állam elveszíti az ellenôrzést az ország fontos területe felett, az országon belül tényleges "magyar határok" jönnek majd létre. Ezzel kapcsolatban kell vizsgálni a román alkotmány elsô cikkelyének kérdését is. A cikkely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam, míg a "Székelyföld" erôs érvként szolgálhat ahhoz, hogy a magyar nemzetiséget "államalapító nemzetnek", Romániát pedig "többnemzetiségû államnak" kelljen elismerni.
A bizottság arra figyelmeztetett, hogy ha a "székelyföldi modell" sikeresnek bizonyul a magyarok számára, azt Erdély más magyarlakta megyéibe is "exportálhatják". Erôsödni fog a térségben élô románok diszkriminációja, akikre a kisebbségi lét hátrányos, elszigetelt és marginalizált megélése vár, amivel nemzeti önazonosságuk meggyengül, vagy kivándorolnak a térségbôl.
A jelentés szerint Románia föderalizálásának terve még nem érte el ugyan a kezdeményezôk céljait, de középtávon "nem zárható ki az ilyen üzenetek erôszakosságának hangsúlyozódása". A bizottság szerint éppen ezért megfelelô intézményi, jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális válaszra van szükség ahhoz, hogy a folyamat terjedését korlátok közzé lehessen szorítani és meg lehessen ôrizni Románia területi egységét.
Ioan Stan kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a magyar tôke különbözô fedôneveken dolgozó alapítványokon és nemkormányzati szerveken át jut be a térségbe. Azt is kijelentette, hogy annak a pénznek egy része, amelyet a román költségvetés az itteni hátrányos helyzetû térségeknek nyújt, Magyarországra, illetve a formailag törvényesen mûködô, de a valóságban a magyar irredentizmus köreibôl irányított alapítványok és egyesületek számláira kerül.
A kormány szerdai ülésén elfogadta a márciusban megszavazott új közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó elôírásainak végrehajtási utasításait.
A törvény elôírja, hogy azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya a lakosságon belül eléri a 20 százalékot, a helységek nevét az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Azokban a tanácsokban pedig, ahol a kisebbségi képviselôk aránya eléri a 30 százalékot, a tanácsülések az adott kisebbség anyanyelvén is folyhatnak.
Bár a törvényt május vége óta alkalmazni kellett volna, a kisebbségi anyanyelvek használatára vonatkozó elôírásokat csak ott teljesítették, ahol a település vezetésében a nemzeti kisebbségek voltak többségben, másutt a végrehajtási utasítások hiányára hivatkozva ezeket a cikkelyeket figyelmen kívül hagyták.
A kormány ülése után Adrian Nastase miniszterelnök elmondta, hogy az ország mintegy 13 ezer települése közül nem egészen 1500 települést érint ilyen szempontból a törvény. A Román Tudományos Akadémia közremûködésével meghatározták ezeknek a településeknek a nevét az érintett nemzetiségek nyelvén, s ezt a listát mellékletként a törvényhez csatolják.
Nastase hangsúlyozta, hogy a helyi közigazgatás hivatalos dokumentumait az állam hivatalos nyelvén, azaz románul kell megszövegezni, s minden esetben biztosítani kell a román nyelvre történô fordítást.
A településeken érvényes nemzetiségi arányokat az 1992-ben tartott népszámlálás adatai határozzák meg. (Romániában legközelebb jövô márciusban tartanak népszámlálást.) A jelenlegi adatok alapján összesen 1342 romániai településen haladja meg valamely nemzeti kisebbség aránya a 20 százalékot, ebbôl 1062 olyan település, ahol a lakosok legalább 20 százaléka magyar nemzetiségû. A legtöbb ilyen település Hargita megyében található: összesen 231, míg Maros megyében 219 településre vonatkoznak a nemzetiségi anyanyelv használatát elôíró rendelkezések.
Fûtés szempontjából nehéz tél elé nézünk, derült ki a napokban tapasztalt lehûlés nyomán. Ahogy a lakossági panaszokból kiderül, szerdától az aragázkályhákban alig ég a gáz, s a város egyes pontjain a csempekályhákban kialudt az égô. Azt is tapasztalhattuk, hogy sok lakásban hiába állították be magasabb hôfokra a mikrohôközpontok kazánját, ott, ahol tágasabbak, magasabbak a szobák, egyszerûen nem lehet kifûteni azokat. Mi az oka, hogy ennyire alacsony a gáznyomás, s a hidegebb napok beköszöntével az idén sem leszünk képesek kifûteni a lakást? - merül fel a kérdés joggal a fogyasztóban, aki a nyári drágítás nyomán szinte a kétszeresét kell hogy kifizesse a tavalyi díjaknak.
A Distrigaznál arról tájékoztattak, hogy mivel a gázelosztó vállalat tetemes adósságokat halmozott fel, s nem tud a gázszállítónak fizetni, szerdától az eddigi 1,2 - 1,3 barról 0,8 barra csökkentették a gáz nyomását. Radu Petre egységvezetô szerint az importgázért elôre kellene fizetni, amit csak akkor tudnának megtenni, ha például 60 milliárd lejes adósságából törlesztene a távhôszolgáltató vállalat. Ezért kénytelenek voltak a nyomáscsökkentéshez folyamodni, hogy alacsonyabb szinten tartsák a gázfogyasztást. Bár az optimális atmoszféranyomás két bar lenne, az egységvezetô szerint a diszpécserszolgálatnál nem kaptak semmiféle reklamációt azzal kapcsolatosan, hogy a város valamelyik pontján ne égne a gáz, s a minimális nyomást a továbbiakban is biztosítani fogják.
A gázelosztók nem kötöttek szerzôdést elegendô mennyiségû gázra - tájékoztatott Botezan Adrian egységvezetô a szállítócégtôl (amely a kolozsvári területi igazgatóságon keresztül a medgyesi gázszállító rt. alárendeltségébe tartozik), ezért a városi vezetékbe 1,1 bar nyomáson biztosítják a gázt. Egyébként a város napi átlagos fogyasztása 200-300.000 köbméter körül van, szerdán pedig 339.021 köbméter került a vezetékekbe.
Ha a megnövekedett szolgáltatási díjszabásokra gondolunk, akkor semmi esély sincs arra, hogy csökkenjen a lakosság adóssága. Ilyenformán továbbra is a minimális gáznyomásra számíthatunk, amitôl a rendszeresen fizetôknek sem lesz melegebb a lakásuk. S ha még rosszabb lesz a helyzet, majd örvendeni fogunk annak is, hogy sok pénzért egy kicsi gázt mégiscsak szolgáltatnak számunkra.
Konferencia a kedvezménytörvényrôl
A Belügyminisztérium saját felelôsségi körében a kedvezménytörvény végrehajtásának minden feltéte-lét teljesítette - számolt be Konrát Károly, a BM államtitkára csütörtökön a Fidesz- frakció által a státustörvény kapcsán rendezett konferencián Budapesten.
Mint mondta: a tárca a jogszabállyal összefüggésben elkészítette a végrehajtási rendeleteket, és lezárult a magyar igazolványok gyártását és szállítását célzó közbeszerzési eljárás is.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetôje arról beszélt, hogy a jogszabályt joggal lehet kedvezménytörvénynek minôsíteni, hiszen a határon túli magyaroknak magyarországi tartózkodásuk idején elsôsorban kulturális területeken kedvezményt biztosít más, nem magyar nemzetiségû, nem magyar állampolgárságú személyekkel összehasonlítva.
Ugyanakkor, mint mondta, a törvény a határon túli magyaroknak szülôföldjükön támogatást is nyújt.
- Így egy támogatási törvényrôl is szó van - szögezte le Szabó Tibor.
Szavai szerint ezek a támogatások az elmúlt 10 évben is folyamatosan léteztek, a törvény ezeket foglalja megfelelô keretek közé, és növeli nagyságrendüket.
Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a támogatások szempontjából nincs szó új rendszer bevezetésérôl.
A kedvezménytörvény kapcsán az Európa Tanács Velencei Bizottságának október közepén született állásfoglalását Szabó Tibor fordulópontnak minôsítette.
Közeledtek az álláspontok csütörtökön Pozsonyban a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar- szlovák konzultációkon.
A magyar küldöttséget vezetô Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: A magyar- szlovák kapcsolatokban nincs feszültség. Nézetkülönbség van, s ezt rendezni tudjuk. Azért tudjuk rendezni, mert a Velencei Bizottság nekünk ebben nagyon sokat segített, hiszen a kedvezménytörvény kérdésében fennálló komoly vitákat olyan mederbe terelte, hogy a javaslataikat bele tudtuk építeni a jogszabály tervezetébe. Ma lényegesen közelebb vagyunk a megoldásokhoz - mondta az MTI-nek Németh Zsolt, aki a szlovák fél hozzáállását nagyon biztatónak tartja.
Rendkívüli biztonsági intézkedésekkel védik a közrendet és a résztvevôk biztonságát Triesztben, ahol csütörtökön és pénteken a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) keretében együttmûködô tizenhét ország kormányfôi, külügyminiszterei és gazdasági miniszterei találkoznak egymással.
Albánia, Ausztria, Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Olaszország, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Ukrajna vezetô politikusai a legégetôbb nemzetközi témákat vitatják meg, így a terrorizmus elleni harc kérdését, a balkáni stabilizációs folyamat kilátásait, különös tekintettel a koszovói választásokra és a macedóniai helyzet alakulására. Az összejövetel alkalmat ad egy olasz-magyar-horvát-szlovén csúcstalálkozóra is.
A trieszti fórum a gazdasági együttmûködés kérdéseinek is tág teret szentel, a Stazione Marittima (Tengeri Kikötôállomás) régi épületében a részt vevô országok kiállításon mutathatják be saját gazdasági életüket.
A különbözô szinteken zajló KEK- találkozó keretében két tematikus konferencia is zajlik. Az egyik a már említett gazdasági fórum. A másik az ifjúsági fórum, amelyet elsôsorban a kultúra, a foglalkoztatottság és a civil társadalom témájának szentelnek. A KEK tizenhét tagországának képviselôi a találkozó végén elfogadják a 2002-re és 2003-ra szóló akciótervet, amelyben rögzítik a a hármas cél elérése érdekében megvalósítandó kezdeményezéseket.
A több mint ezer résztvevô biztonságára a rendôrség, a csendôrség és a hadsereg mintegy másfél ezer embere ügyel, 250 páncélautót, három helikoptert, mintegy húsz motoros jármûvet helyeztek készültségbe. Mivel Triesztben és környékén nem volt elegendô szálláshely, a kikötôbe érkezett a Venizelos nevû görög, valamint az Emerald angol hajó, a delegációk egy részét és a mintegy háromszáz újságírót ezeken helyezték el.
Az Európai Unió idei ország-jelentése ugyan ezúttal is megtagadta a magyaroktól azt az elismerést, miszerint kellôen felkészültek az egységes európai piacon dúló versenyre, az országnak mégis az a meggyôzôdése, hogy már régóta érett a tagságra - írta csütörtöki elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Carola Kaps, a német konzervatív újság tudósítója utóbbi alátámasztására idézte Orbán Viktor kormányfô kijelentését: az idei országjelentésekbôl csupán az a mondat hiányzik, hogy Magyarország már holnap az EU rendes tagja lehet.
Orbánnal ellentétben a többi kelet-közép- európai ország vezetôi kevésbé öntudatosan reagáltak az ország-jelentésekre: többségben voltak az elégedett hangok, a legtöbb fôvárosban dicsérték az EU tárgyilagosságát. Mindegyik jelölt tudatában van annak, hogy a csatlakozási tárgyalások legfogósabb fejezetei (mezôgazdaság, strukturális és regionális politika) még hátravannak. Jóllehet Brüsszelben zöld jelzést kapott a nagycsoportos bôvítés, egyetlen jelölt sem engedheti meg magának, hogy ölbe tegye a kezét - írta Kaps. - Az EU- bôvítés 2004-es megkezdésére éppúgy nincs garancia, mint arra, hogy csakugyan tíz ország léphet be egyszerre az unióba. Ráadásul egyetlen jelölt sem mehet biztosra abban a tekintetben, hogy benne lesz az elsô körben, illetve hogy a bôvítésre csak az ô bevonásával kerülhet sor.
A FAZ tudósítója fontos szempontnak nevezi a közvélemény meggyôzését az uniós tagság fontosságáról és elônyeirôl, eloszlatva a túlzott várakozásokat. A kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy polgáraik páratlan esélyt, ne pedig veszélyt lássanak a csatlakozásban.
"Emiatt is bírnak jelentôséggel a jövôre esedékes magyarországi és szlovákiai választások. Mind Budapesten, mind Pozsonyban olyan politikai konstellációk jöhetnek létre, amelyek megkérdôjeleznék az EU-tagságot. Mindkét ország néppártjainak nagyfokú ügyességre és meggyôzô erôre lesz szükségük olyan választási eredmény érdekében, hogy abban Brüsszel ne lásson akadályt a mielôbbi felvétel szempontjából" - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítója.
Az afganisztáni háborúban egyaránt szerep jut az amerikai hadiipar legmodernebb bombáinak és a rég letûnt korok olyan közlekedési eszközeinek, mint a ló, és a szamár. A konfliktusban mintha csak különbözô korok keverednének és ütköznének.
Nem ritkán a legmodernebb mûholdas berendezésekkel és a katonai csúcstechnikát képviselô egyéb szerkentyûkkel teleaggatott amerikai felderítôk olyan hátasokon poroszkálnak, amelyek a világ legtöbb részén már a múltból ott ragadt anakronizmusként hatnának.
Donald Rumsfeld, amerikai védelmi miniszter nemrégiben maga is elismerte, hogy a mûholdak és négylábúak bizarr keveréke segítette az amerikaiakat abban, hogy még a havazások elôtt szamárháton átkeljenek a Hindukus hágóin. A késve érkezô tudósítók pedig - mint beszámolóikból kitûnik - éppenséggel a hegyi ösvényeken meg-megcsúszó állatok hátán, többórás hóviharban, állandó életveszélyben keltek át helyi kalauzaik vezérletével a meredélyeken, hogy eljussanak Pandzsir völgyébe.
A Kandahár, Kunduz és Kabul körüli frontvonalakon szintén leckét adott a történelem. A lövészárkok sûrû szövevénye, a vályogból döngölt falakkal védett városok az elsô világháborút idézik. A keleti szônyegárusoknál dívó alkudozások, a pénzváltások mikéntje csak erôsíti azt az érzést, mintha visszacsöppentünk volna a múltba, még ha kijózanítóan is hat az a kétezer dollár, amennyiért egy külföldi újságírót hajlandók átvinni a hegyeken - írja az AFP helyszínen járt tudósítója.
Novemberben a hó hat hónapra lehetetlenné teszi az átjutást a Közép- és Dél-Ázsia közötti természetes választóvonalat jelentô hegyláncon.
A világsajtó vezetô riporterei az Északi Szövetség külügyminisztere, Abdullah Abdullah által bérelt helikopteren teszik meg az ellenzéki szövetség tádzsik határhoz közeli fôhadiszállása és a Kabultól északra lévô Pandzsír-völgy közötti utat. A kevésbé nagyoknak meg kell elégedniük a tálibok és ellenfeleik állásai közötti négynapos vesszôfutással. Az út hosszú és veszélyes, a beszélgetések pedig rövidre szabottak, fôként a nyugati újságírók számára, akik az Afganisztánban beszélt perzsa nyelv, a dari ismerete nélkül mozdulni sem tudnak.
A kihívások pedig szintén a régi idôket, a több mint másfél évszázada kezdôdött elsô brit-afgán háború kezdetét juttatják eszünkbe, 1838-ban, Doszt Muhammad emír ellen. A háborúzó brit tisztek mindenesetre igyekeztek kényelmessé tenni az "afganisztáni táborozást". Egy ezred gondoskodott a rókavadászatra alkalmas kutyákról, egy másik két tevét rakott meg csupán szivarokkal, egy tábornok pedig egyenesen hatvan állatot bérelt személyes holmijának szállítására.
Régi szép idôk...
Egyre különösebb fejleményeknek vagyunk tanúi. Az irányunkban egyébként olykor rugalmasnak mutatkozó Nastase-kormányzat (lásd helyhatósági törvény, föld- és erdôügyek) az RMDSZ-szel kötött protokollumot alapjaiban megkérdôjelezô akcióknak a forrásvidéke, vagy legalábbis a támogatója.
Felfejteni a jelenség mozgatórugóit könnyû is meg nem is. Könnyû azt hinni, hogy az újra erôsen nacionalista ízûre hangolt kormányzati megnyilvánulások (belügyminiszteri értékelés, frissebben meg a SRI tevékenységét ellenôrzô parlamenti bizottság jelentése) a gazdasági nehézségekrôl a figyelmet elterelni kívánó, mindeddig hatásosnak bizonyult akciósorozat része. Ez rövid távon lehet "hasznos", hosszú távon azonban egyértelmûen káros. Nem is kell messzire menni, hiszen amint a kormányzati "megingást" érzékelték, se szeri, se száma, úgynevezett civil vagy kevésbé civil szervezetek is rákapcsoltak, s az elsôsorban a Székelyföldön úgymond elbizonytalanodott állami autoritás helyreállítását követelik. Beleszôve ebbe még az alig elindult Sapientia egyetem megszüntetését is.
Akár SRI-jelentés, akár a korábbi belügyminiszteri okoskodás szól az állami autoritás dolgában, messze kilóg a lóláb. Hogy mi nem tetszik a PSD-s hatalomnak és környékének? Továbbra sem tetszik, hogy a nagy többségében magyarlakta megyékben önálló életet kíván élni a magyarság, s a helyi autonómia értelmében önmaga kívánja irányítani a sorsát. Beláthatjuk, ez roppant fájdalmas lehet azoknak, akik továbbra is az asszimiláció politikáját kívánják folytatni, makacsul ôrizni kívánják az eddig is gyakorolt hatalmukat, befolyásukat (lásd a román nemzetiségûek részaránya a hargitai és kovásznai hivatalok élén). Semmiféle autoritásvesztésrôl nincs hát szó, mert minden magyar vezetésû helyhatóság egyazon alkotmánynak, egyazon törvényeknek van alárendelve. Tehát állami autoritás!
A megsûrûsödött magyarellenes támadások közepette további különös fejlemény, amit mostanság Székely-udvarhelyen mûvelnek, ahol a kicsinyes ambícióktól fûtött helyi csoportosulások RMDSZ-színekben RMDSZ-ellenes támadássá fajulnak. A keddi felvonuláson prímhegedûssé lépett elô ebben Tôkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, maga után vonszolva a mindig készséges Tempfli Józsefet, Mózes Árpádot az úgynevezett testvéregyházakból, mintegy visszaigazolva most már letagadhatatlanul azt az SZKT-döntést, amely RMDSZ elleni kampányolásban marasztalta el. (Egyébként megyénkbôl is ott voltak olyanok, akik a helyi politizálásban vagy a semmittevésükkel, vagy a karrierizmusukkal tûntek ki, mert jogérvényesítési képességbôl silányul vizsgáztak, amíg a "hatalom" a kezükben volt). Mi több, most már nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ most (lásd a fentieket) igen-igen szükséges egységét bontogatók kapcsolatai a magyar kormányzatig vezetnek. Ezt egyértelmûsíti Németh Zsolt Szász Jenô polgármesterhez intézett támogató levele. Történik mindez úgy, hogy közben Orbán Viktor magyar miniszterelnök mindegyre azt hangoztatja, hogy nem avatkoznak az erdélyi magyarság belsô ügyeibe. Döntse el az olvasó, hogy ez mit jelent.
Mindent egybevetve tehát egyfelôl az RMDSZ elleni román vádak, miszerint az állami autoritás gyengítésén dolgozik, másfelôl a már rég nemcsak belülrôl jövô hátba támadás olyan személyek és csoportocskák részérôl, akik azonkívül, hogy mind mohóbban hatalomra kívánnak kerülni az RMDSZ-ben, használható alternatívát nem képesek felmutatni. Márpedig aligha elégséges az erdélyi magyarságnak, ha valamire azt mondják, hogy rossz, s azzal szemben nem egy jobb alternatívát kínálnak, hanem hatalmi ambíciót.
Feladványok, amelyeket most már meg kell válaszolni.
Tiltakozó nagygyûlést és gyertyás felvonulást rendezett szerda este az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) Székelyudvarhelyen, mivel a szervezet úgy véli, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezete, országos vezetôsége és a román kormány meg akarja fosztani jogszerûen szerzett mandátumuktól az UPE városi és megyei tanácsosait.
A mostani tiltakozó megmozdulás annak a vitának a része volt, amely gyakorlatilag a tavaly júniusban tartott közigazgatási választások óta tart Székelyudvarhelyen.
Az UPE a 2000. évi önkormányzati választások elôtt jött létre, listáin 8 képviselô jutott be a helyi és 4 a megyei önkormányzati testületbe. Késôbb, az egyesület bejegyzésénél történt formai hibára hivatkozva perek sorozata következett, amelyek végén a bíróság az UPE bejegyzését semmisnek mondta ki.
A tiltakozó megmozduláson jelen volt Tôkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a város díszpolgára. Megjelentek több székelyföldi település képviselôi is.
- Tiltakozunk az ellen, hogy közel 5000 magyar polgár választási jogát próbálja semmibe venni a helyi RMDSZ, a szervezet csúcsvezetése és a román kormány - fogalmazódott meg abban a kiáltványban, amelyet a helyi mûvelôdési házban tartott fórum mintegy 5-600 résztvevôje fogadott el.
A fórumon Szász Jenô, Székely-udvarhely független polgármestere azt hangsúlyozta, hogy "az RMDSZ a román kormány nevében jár el egy magyar érdekvédelmi szervezet ellen".
Tôkés László beszédében leszögezte: nem csak az UPE mellett foglal állást, hanem azon nemzeti és demokratikus értékek mellett is, amelyeket képvisel. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek nem lehet célja a magyar kezdeményezések elnyomása.
A püspök beszéde után felolvasták a Testvérharc, avagy magyarral üttetni a magyart címû írását is, amelyben Tôkés László kifejtette, hogy az UPE elleni politikai kampány és támadássorozat közvetve az RMDSZ belsô ellenzékének számító Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-platformot veszi célba, illetve - az RT és a Fidesz-Magyar Polgári Párt közötti szoros kapcsolatok által - közvetve a legnagyobb magyar kormánypártot és a magyar kormányt is.
A fórumon felolvasták Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök és Tôkés László közös nyilatkozatát, amelyben az aláírók szorgalmazták az egyre inkább elmérgesedô ügyben az egymással szemben álló felek megegyezését, és a kialakult viszály mihamarabbi megszüntetését.
Ugyancsak felolvasták Németh Zsoltnak, a külügyminisztérium politikai államtitkárának Szász Jenôhöz intézett táviratát, amelyben a magyarországi politikus együttérzésérôl és támogatásáról biztosította Szász Jenôt a magyarság érdekében kifejtett munkájában.
A nyílt fórum után a szervezôk tiltakozó aláírásgyûjtést indítottak, majd a résztvevôk gyertyás körmenetben vonultak végig a városközponton, tiltakozó jegyzéket próbálva eljuttatni három helyi sajtószerv képviselôinek.
Markó Béla a magyarellenes kampányról
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén a Román Hírszerzô Szolgálat tevékenységét felügyelô parlamenti bizottság jelentése kapcsán kifejtette: egyre erôsödô magyarellenes kampányról van szó, amely rendkívüli módon veszélyezteti a román-magyar viszonyokat - nem csak Hargita és Kovászna megyékben, hanem az egész országban. Az utóbbi idôkben megsokszorozódó magyarellenes nyilatkozatokra utalva (tan-könyvbotrány Kovászna megyében, magyar nyelvû oktatás a Bákó megyei csángó közösségben) rámutatott, hogy a parlamenti bizottság ezúttal túllépte hatáskörét, és ahelyett, hogy feladatát teljesítené, tevékenysége által éppen az ország biztonságát veszélyeztetô dokumentumokat állít ki. Elôzmény nélküli eset - mondta a szövetségi elnök -, hogy olyan állami intézmény, mint amilyen a Román Hírszerzô Szolgálat, vagy ennek tevékenységét felügyelô parlamenti bizottság tagjai etnikai alapon "hadat üzenjenek" az ország két - történetesen többségében magyarok által lakott - megyéje ellen. A következetességgel összeállított dokumentumból, valamint a fent említett szervek viselkedésébôl arra lehet következtetni, hogy az állami hatóságok "idegen testnek" tekintik e két megyét, illetve a romániai magyarságot. A dokumentumban rendkívül veszélyes és hamis vádakat fogalmaztak meg - hangsúlyozta -, amelyeket semmiféle bizonyítékkal nem támasztottak alá. Markó Béla ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kormánypárt képviselôi által fenntartott magyarellenes kampány nem csak a magyarság, hanem olyan, már érvényben lévô törvények alkalmazása ellen irányul, mint amilyen a helyi közigazgatási vagy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény. E magyarellenes hadjárat okai és céljai egyelôre nem körvonalazódtak, viszont egyre nyilvánvalóbbak a következmények, amelyek a román-magyar kapcsolatok elmérgesítése révén elsôsorban Románia euroatlanti integrációját veszélyeztetik. A szövetségi elnök továbbá tarthatatlannak minôsítette, hogy a kormánypárt a még érvényben lévô együttmûködési szerzôdés ellenére sorozatos támadásokat indít az RMDSZ és a romániai magyarság ellen; ez a PSD kétszínûségére vall, ami jelentôs mértékben befolyásolhatja a két alakulat további együttmûködését.
- egészítette ki az RMDSZ elnöke.
A legutóbbi ülésén a kormány a nyugdíjak növelésérôl döntött, melynek értelmében ez év decemberében a nyugdíjpont értéke 7 százalékkal nô. Az aktualizált nyugdíjpont értéke 1.885.856 lej és nem tartalmazza az egészségbiztosítási hozzájárulást. A növelésben részesülnek azok a nyugdíjasok, akiknek 5.287.446 lejnél kisebb vagy ezzel egyenlô nyugdíjuk van. (Az összeg 2001. november 30-án 3 évi átlagpontnak felel meg.)
A mezôgazdasági nyugdíjakat 1,1 százalékkal emelik. A veteránnyugdíjak (IOVR) 6 százalékkal nônek. Ugyancsak 6 százalékkal nô a betegszabadság 91. napjától járó táppénz, a szülési szabadságra járó táppénz, a beteg gyereket ápolók pótléka, vagy a gyereket 2 éves korig nevelôk, vagy hátrányos helyzetû gyereket 3 éves korig nevelôk pótléka a betegszabadság 91. napjától kezdve. Hat százalékkal nônek az 1990. évi 118-as törvény és az 1991. évi 49-es számú, hadirokkantakra, veteránokra és hadiözvegyekre vonatkozó törvény, vagy az 1999. évi 102-es kormányhatározat által a világtalanoknak vagy más kategóriáknak biztosított jövedelmek is.
A nyugdíjemelés következtében az átlagnyugdíj 1.290.645 lejrôl 1.380.991 lejre nô.
Kritikus állapotban a megye hídjai
Alacsonyabb rangú útjainkon a hidak állapota sok helyen kritikusra fordult. A közlekedés eme kulcsfontosságú, ám rendkívül költségesen karbantartható elemei sok esetben alapok hiánya miatt közveszélyes állapotba kerültek. Közismert például a dicsôszentmártoni Küküllô-híd helyzete, amely az összeomlás szélére sodródott, mégsem lehetett eddig megjavítani, mert a municípiumnak nem állnak rendelkezésére a szükséges pénzalapok, más forrásból pedig törvényesen nem fordíthatnak erre a célra.
Addig is azonban, míg a Miron Mitrea miniszter által a speciális útalapból megígért pénz megérkezik a hídjavításhoz Dicsôszentmártonba, örömmel nyugtázzuk, hogy a Dicsôszentmárton-Balavásár vonalon két további Küküllô-híd állapota jelentôsen javult, miután a megyei tanács útjavítási alapjából 3,4, illetve 1,7 milliárd lejt fordíthattak erre a célra.
A legkritikusabb helyzetben a vámosgálfalvi, 70 éve átadott acélhíd volt. A hôtágulásokat lehetôvé tevô mozgó hídtámasz meghibásodása miatt a 800 tonnás építmény beszorult a betonlábak közé, így nyáron a hôtágulás miatt ellenôrizhetetlen feszültségek keletkeztek a hídban, ami rendkívül veszélyessé tette rajta a közlekedést. A mostani munkálatok során felújították a támfalakat, felemelték a hidat, s egy új mozgó hídtámaszra helyezték az egyik végét, kicserélték a tágulási réseket fedô berendezéseket, s a rozsdásodás ellen teljesen újrafestették a hidat. Való igaz, a híd 5 méteres szélességét a mai közlekedés már rég kinôtte, ám új építésére egyelôre nem számíthatunk a szûkös költségvetésbôl, egyelôre csupán az aszfaltréteget újították fel. Annyit azonban már a jelenlegi munkálatokkal megoldanak, hogy legalább a gyalogosforgalmat egy külön gyaloghídra terelik, amelyet közvetlenül a régi híd mellé építenek. Eredetileg a munkálatokat az idén kellett volna befejezni, ám a pénzhiány miatt jövôre is marad itt tennivaló.
Ugyancsak jelentôs munkálatokat végeztek a vámosudvarhelyi betonhídon is. Az 1974-ben épült hidat sorozatosan árvíz veszélyeztette. A szeszélyes hozamú Küküllô kimosta a híd alapjait, amely így összeomlással fenyegetett. Az 1,7 milliárd lejt felemésztô munkálatok során fenékküszöböt öntöttek és rôzsepárnákat helyeztek el a víz folyásának egyenletesebbé tétele érdekében, az alámosást pedig betonpartok kiöntésével akadályozták meg. A hídra emellett ráférne a felsô struktúra, az aszfaltréteg és a korlátok felújítása is, egyelôre azonban ez a következô évek költségvetésébôl válhat csak lehetôvé.
Több száz felfüggesztett kárpótlási ügy
Az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti idôszakban etnikai alapon üldözött személyek kárpótlására vonatkozó, 2000. évi 189-es törvény alapján benyújtott több száz kérés megoldása az alkalmazási normák hiányában késik. Miért ez az idôhúzás és mikorra várható e normák kidolgozása, illetve megjelenése? - kérdeztük Kerekes Károly parlamenti képviselôt.
- Elôször is el kell mondanom, hogy a 189-es törvényt bizonyos politikai erôk kirakattörvénynek szánták, csupán az RMDSZ vette komolyan, hisz a programjában is szerepel: a történelmi jóvátételt meg kell valósítani.
A koalíció utolsó idôszakában sikerült végre elfogadtatni a törvényt, ami számunkra elégtételt jelentett. Ugyanakkor számítottunk arra, hogy az alkalmazási normák kidolgozása nem lesz problémamentes, amit igazolt az ezt követô idôszak. A megyei munkaügyi igazgatóságok sem éppen barátságosan viszonyultak a kérdéshez. Persze a nehézségekhez az is hozzájárult, hogy a mostani generáció, amelynek a törvényt alkalmaznia kell, valójában nem tudja, nem érti, mi történt a törvényben meghatározott idôszakban. Ezen kellene segíteniük az alkalmazási normáknak.
- Csakhogy a törvény megjelenése óta több mint egy év telt el, mi történik az ügyben?
- Az alkalmazási normák 2000 ôszén nem jelenhettek meg, egyszerûen nem volt idô a kidolgozásukra, következtek a választások.
A jelenlegi kormány részérôl viszont nem volt meg a megfelelô politikai akarat a normák kidolgozására. E normák hiányában is alkalmazható a törvény, de országos szinten több száz kérést elutasítottak azzal az indoklással, hogy a magyarokat ilyen sérelmek nem érték 1944 ôszén. Nagyon sok ügyet a Táblabíróságokon az érintettek kérésére felfüggesztettek az alkalmazási normák megjelenéséig.
Az RMDSZ képviselôházi frakciója interpellált személyesen a kormányfôhöz, a munkaügyi miniszterhez, végül is történt valamelyes elôrelépés.
Szeptemberben a munkaügyi minisztérium nekifogott az alkalmazási normák kidolgozásának, amelyeket továbbküldött az egyes minisztériumoknak véleményezés végett. Markó Attilán, a Tájékoztatási Minisztérium helyettes államtitkárán keresztül jutottam birtokába az alkalmazási normák tervezetének. Ezzel kapcsolatban megtettük a megfelelô javaslatokat, hiszen ha a munkaügyi minisztérium által kidolgozott formában marad a tervezet, ismét gondok lettek volna az alkalmazással.
- Milyen problémák merültek fel a tervezettel szemben?
- Elsôsorban a tanúval való bizonyítással kapcsolatban vannak fenntartásaink. A törvényben valójában nem szerepel az az elôírás, hogy tanúval is lehet bizonyítani, csupán az iratokkal való bizonyítás lehetôsége. Arra számítottunk, hogy az alkalmazási normák tartalmazni fogják, de nem így történt. Pontosabban olyan formában került be, hogy csak az a tanú bizonyíthat, aki már hivatalos iratok birtokában tudja bizonyítani, hogy etnikai alapon üldözték. Nagyon jól tudjuk, hogy Antonescu idejében a földvári és a tg-jiui lágerben levô munkaszolgálatosok nem rendelkeznek ilyen elbocsátó igazolványokkal.
Ezenkívül, bár a törvény elôírja, hogy a kisebbségek érdekvédelmi szervezetét konzultánia kell a törvényt alkalmazó, a jogsérelmet megállapító munkaügyi igazgatóságoknak, sajnos ezt nem vette figyelembe egyik igazgatóság sem, ez Maros megyére is érvényes. Ezt is kifogásoltuk. Csupán a zsidó hitközségeket konzultálták Maros megyében is. A törvény, bár meghatározta, hogy milyen jogsérelmekért nyújtanak kárpótlást, nem határozta meg, és nem is tehette azt, hogy minden fogvatartási, vagy munkaszolgálatos katonai egységet felsoroljon. Ezt is az alkalmazási utasítások kellene tartalmazzák. A munkaügyi minisztérium által kidolgozott tervezetben ez sem szerepelt. Többször fordultam már írásban a munkaügyi miniszterhez, az RMDSZ csúcsvezetéséhez is, jelezvén, az ún. szövetséges partner részérôl hiányzik az akarat a kérdés rendezésére. Ezzel párhuzamosan egycikkelyes törvénytervezetet fogalmaztam meg, amely elôírja, hogy a kormány köteles kidolgozni az alkalmazási utasításokat. Remélhetôleg sürgôsségi eljárással sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet, a napokban tárgyalja a képviselôház.
Egy korábbi törvénymódosítással a kérelmek benyújtásának határidejét december 31-re módosítottuk, addig valószínûleg megszületnek az alkalmazási normák is. Ami még fontos tudnivaló: a júliusban közzétett törvénymódosítás azt is elôírja, hogy azok, akik még nem nyújtották be kérelmüket, ezután a nyugdíjpénztárhoz és nem a munkaügyi igazgatóságokhoz tehetik le azokat.
A kormány döntött a kóbor kutyák ügyében
A kormány sürgôsségi rendeletet bocsátott ki, amely szabályozza a kóbor kutyák helyzetét, és többek között elôírja, hogy a helyi tanácsok közszolgálati hivatalt kötelesek létrehozni a kóbor kutyák nyilvántartására, a rendelet hatályba lépésétôl számított 30 napon belül. A helyi tanácsok saját pénzalapokból kuyamenhelyet kell létesítsenek a gazdátlan kutyák számára, és alkalmazniuk kell legalább egy állatorvost és egy technikust az állategészségügyi tevékenység elvégzésére. Az állatvédô egyesületek és alapítványok által kialakított menhelyeken viszont csak sterilizálás, veszettség elleni beoltás és megjelölés után helyezhetnek el kóbor kutyákat.
A rendelet még elôírja, hogy a közterületen gazdátlanul kóborló kutyákat a menhelyre való beszállítás után 7 napig tartják, ha ezalatt nem kerül gazdájuk, elaltatják ôket.
A kutyák örökbefogadása nyilatkozat és az állategészségügyi költségeket fedezô illeték kifizetése alapján történik. Az agresszív, krónikus betegségekben szenvedô és gyógyíthatatlan ebeket a menhelyre való beszállítás után rögtön elaltatják. Az altatást kizárólag olyan állatorvosok végezhetik, akik rendelkeznek az Állatorvosi Kollégium engedélyével. A kóbor kutyák elfogása, tartása, beoltása, féregtelenítése, sterilizálása, örökbefogadása és elaltatása kérésre az állatvédô szervezetek jelenlétében is történhet, de csak beütemezés alapján.
A sürgôsségi kormányrendelet szerint tilos kutyaviadalokat szervezni vagy azokon részt venni, a kutyákat kínozni. Ezeknek az elôírásoknak a megsértése esetén 20 milliótól 50 millió lejig terjedô pénzbírságot rónak ki.
Mégsem volt zavartalan a tél beköszönte
Bár az illetékesek szerint nem okozott meglepetést számukra a bekopogó tél, azért sokan ezt nem így tapasztalták. A tájékoztatók szerint több száz tonna csúszásgátló anyagot szórtak szét a megyében és minden erre alkalmas hóeltakarító gépet bevetettek. Ennek ellenére, a tél elsô napjai kellemetlenséget is okoztak: a síkos utak, járdák miatt több lett a gépkocsikoccanás, csonttörés is. Fôpróba a kemény télre? További lehûlés és havazás várható. A java még hátravan!
Régen - Görgény, Bánd, Nyárádremete, Nyárádtô - Ákosfalva, illetve Ludas, Nagysármás övezetében az igények szerint szórtak csúszásgátló anyagot a megyei utakra. 7 körzeti, 24 órás diszpécserszolgálat - ebbôl egy magán, a gernyeszegi állomás - gondoskodik arról, hogy akadálymentes legyen a forgalom a télen. Szerda déltôl csütörtök 14 óráig 103 tonna csúszásgátló anyagot szórtak ki a megyében, átlagban minden diszpécserszolgálatnál 2 gépkocsival dolgoztak, az úthasználat fontossági sorrendjében. (Sz.m.: A forgalom szerint négy kategóriájú út van.) A megyei tanácsnál állandó ügyeletes szolgálat van, ahonnan szükség esetén koordinálják a hóeltakarító munkálatokat. Az E60-as Kolozsvár - Brassó országút megyei igazgatóságának övezetében 14 hóeltakarító géppel dolgoztak. A tegnap csupán a Szászrégen- Maroshévíz szakaszon havazott enyhén, így centis hórétegtôl kellett megtisztítani az utat. Sikerült homokkal leszórni a problémás szakaszokat. A délelôtti jelentés szerint mindenhol nedves, sáros volt az útburkolat. A különleges gépkocsik az út szélén felgyûlt sáros hóréteget takarították el. Az útkarbantartók figyelmeztetik az autósokat, hogy a balavásári hegytetôn, Ludas környékén, illetve a Balavásár - Segesvár közötti útvonalon még folyamatban vannak az útrehabilitációs munkálatok, a hidakat is szélesítik - vezessenek tehát óvatosan. Az országutakról csak szerdán délelôtt jelentettek balesetet. Szászrégen Petele felôli bejáratánál egy Mercedes típusú gépkocsi összeütközött egy Dacia Novával, ez akadályozta több ideig a forgalmat - tájékoztatott Veress Ferenc szolgálatos diszpécser. A brassói regionális útügyi szolgálattól megtudhattuk, hogy a környezô megyékben helyenként nedvesek az utak, különösebb gondok nem voltak. Járható a Predeal fele vezetô út is. A vasúti és légiközlekedésben sem volt fennakadás.
Sigmirean Mircea mérnök, a Citadin Prest Rt. igazgatója szerint a tegnap már minden marosvásárhelyi utcában gond nélkül lehetett közlekedni. Igaz, ezzel ellentétben a városi közlekedési rendôrség jegyzékébe november 20-án, kedden 15, míg 21-én, szerdán 17 koccanást írhattak be. Sérülések nem történtek, anyagi kár viszont igen. A megyében is voltak hasonló esetek, ezeket számszerûleg még nem összesítették a megyei közlekedési rendôrségen. A legtöbb balesetet a sebességtúllépés és az útburkolat síkossága okozta. Ezért a közlekedési rendôrök felkérik a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy vezessenek óvatosan, a csúszós úttestnek megfelelô sebességgel. Indulás elôtt ellenôrizzék a lámpákat és az ablakpárátlanítót, ha hosszabb útra mennek, tegyenek hóláncokat és legyen náluk egy kisebb lapát is. A gyalogosok pedig óvatosan keljenek át az úttesten, ne feledjék, ilyenkor a fékek másként fognak! A biciklisek, motorkerékpárosok, ha lehet, válasszanak más közlekedési eszközt. Továbbá, a traktoristák és a szekeresek vigyázzanak arra is, hogy ne vigyenek fel a mûutakra sarat, mert ez ilyen idôben komoly veszélyt jelenthet.
A síkos, jeges járdák is elég bosszúságot, bajt okoztak, fôként reggel. A megyei kórház sürgôsségi részlegéhez az elsô hóhullás óta, keddtôl, 48-an fordultak, elsôsorban bokaficam, láb- és csuklótörés miatt. Az esetek többségében idôsebbek szenvedtek balesetet a síkos járda miatt. A marosvásárhelyi ortopédiai klinikán nem kezeltek az átlagosnál több beteget. Ide dr. Nagy Örs klinikavezetô orvos szerint késôbb, a keményebb tél beálltakor kerül majd több "téli áldozat". A járdák takarítása Marosvásárhelyen, de a megye más városaiban is a lakók kötelessége. A megyeszékhelyen, a helyi tanács 2001 májusában keltezett 133-as határozatának 17. cikkelye szerint az ingatlanok (értsd épületek, házak) tulajdonosai, bérlôi, adminisztrátorai kötelesek az elôttük levô járdaszakaszon eltakarítani a havat, jeget, rendben tartani a lefolyókat. Az összegyûjtött havat az úttesttôl 30 cm-re kell elhelyezni, úgy, hogy az ne akadályozza a jármû-, illetve a gyalogosforgalmat. Ugyannakkor le kell tisztítaniuk a háztetôket, teraszokat, csatornákat. Az ezt elmulasztókat a közrendészek és a polgármesteri hivatal inspektorai - jogi személyek esetén 2 millió, míg a magánszemélyek esetében 400.000 lejre büntethetik meg. E büntetéstôl eltekintve azonban mindenkinek polgári kötelessége kell hogy legyen a járdák takarítása, ne feledjük, hiszen bárki megjárhatja! A polgármesteri hivatal, a Salubriserv Rt.-n keresztül, 7 csoportba osztva mintegy 90 rabbal takaríttatja el a havat: az új Maros-hídon, a Kárpátok sétányon, a Marinescu utcában, illetve a Kövesdombra vezetô útszakaszon a járdákat és a lépcsôket (Rákóczi és Furnica), valamint a buszmegállókat.
A megyei vízügyi igazgatóság adatai szerint a tegnap kevés hó volt a megyében. Marosvásárhelyen, Gödemesterházán, Galonyán, Szovátán, de még Maroshévízen is mindössze 1 cm volt a hóréteg vastagsága. Ennél többet, 3-at Laposnyán, Segesváron mértek. A közelben a Bucsin-tetôn volt a legnagyobb hó: 12 cm vastagságú. Az idôjárás-elôrejelzés szerint fokozatos lehûlés és helyenként újabb csapadék, tehát havazás is várható, így továbbra is lesz dolguk az út-, járdakarbantartóknak, közlekedési rendôröknek, s sajnos még az ortopédusoknak is. Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!
A 15. Számú Általános Iskola III. C osztályosai szüreti bált tartottak. Nem tréfa, nem csalás, nem ámítás: tavaly is volt, idén is lett, jövôben is lesz. A Maros Mûvészegyüttes két zenésze szolgáltatta a talpalávalót, a kisdiákok pedig székely ruhában ropták a csárdást az alkalomhoz illôen kidíszített, zsúfolásig telt osztályteremben. Fonott kosárkákban alma, dió, szôlô, és két nagy szôlôkoszorú! A mûsor a csôszfiúk, csôszleányok táncával indult, aztán az alkalomhoz illô versek, szüreti dalok hangzottak el. Bemutatkoztak a szôlôkerülôk, következett a bíróválasztás. Mûsor után tánc, de csak néptánc. A szünetekben zajlott a tombola sorsolása (40 csomaggal adtak el), közben a tolvajok ugyancsak lopkodták a szôlôt. Akit elcsíptek a csôszök, az pontozóval, csárdással "fizetett". A bált a gólyatánc zárta. - Sikeres este volt - mondja Toma Irma tanítónô. - A szülôk, nagyszülôk is bekapcsolódtak a vigadozásba, volt olyan pillanat is, amikor az egész terem énekelte az éppen "soros" népdalt. A szôlôkoszorúk nyertesei Máté Ákos és Kolozsvári Evelyn. A pontozót "vérbeli táncosokként" Vonya Roky, Boldi Géza és Vass Mihály táncolta.
Mindkettô fémbôl van és pirosra festették, az utca szélén álldogál, és beledobhatsz valamit. Mi az? Ha a képre nézünk, egybôl kitaláljuk, hogy posta- és szemétládáról van szó. Valamikor egyedül szomorkodott a postaláda, ahova jómagam is leveleket dobigáltam be. A napokban elgondolkozva haladtam a fôtér felé, a Stefan cel Mare-n haladva, amikor eszembe villant, hogy levél lapul a táskámban. Míg kikotorásztam, nem vettem észre, hogy társa született idôközben a postaládának, így a szemetesbe pottyantottam be a levelemet. Feltûnt, hogy túl nyitott a rés, amin a levél becsúszott. Ekkor kaptam észbe, hogy eldobtam a levelet...
Szerencsémre a szemét tetejére esett, kivettem, és áttettem a postaládikóba.
Ami velem nappal megtörtént, megtörténhet mással is sötétedéskor, sôt akadhat majd olyan is, aki a szemetet fogja a postaládába gyömöszölni.
Bizony, a levelesláda nyílása hadilábon áll, egyik sarkából kibillentették, így nemsokára ki fog esni. Esély van arra, hogy szemetessé váljon a levelesláda is. Azoknak pedig, akik a kukákat felszerelték, azt üzenem, hogy máskor jobban figyeljenek oda, hova "ültetik" a ládáikat, mert ettôl a szemetestôl jobbra pár méterrel odébb még van egy, de balra hosszú távon se híre, se hamva...
Amint arról korábban is írtunk, az Alfa Kartell tegnapra nagyszabású tüntetést szervezett Bukarestben.
Követeléseik négy fô csoportra oszthatók: az életszínvonal emelését, a munkakörülményeket, bérezést és nyugdíjazást szabályozó törvények javítását, az ipar és mezôgazdaság fellendítését és a közintézmények reformjának felgyorsítását célzó követelések. A tüntetés célja egyebek közt elérni az adók csökkentését, a fizetések és az árak közötti arány stabilizálását és az euróhoz való viszonyítását, a minimálbérnek kormányhatározatban meghatározott, napi kiadásokhoz való igazítását, valamint azt, hogy a monopol jellegû termékek és szolgáltatások (villamos energia, földgáz, üzemanyag) árának további növelése ne gerjessze az inflációt azáltal, hogy az euró-lej, vagy dollár-lej viszonyhoz igazodik.
A tüntetést szervezôk célja továbbá elérni, hogy az összes költségvetési intézmény bérezését egységes szabályozásnak vessék alá, amelyben a felelôsségvállalás és szakmai tudás döntô szerepet játszana. A követelések közt tételesen szerepel a tanügyiek kérése, hogy a nemzeti összjövedelem 4%-át az oktatás támogatására fordítsák, illetve hogy olyan intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek megmentenék az egészségügyi rendszert az összeomlástól.
Maros megyébôl három csoport érkezett, Marosvásárhelyrôl, Szász-régenbôl és Dicsôszentmártonból, három busszal, két mikrobusszal és személygépkocsikkal. Amint Markos Györgytôl, az Imatex szakszervezeti elnökétôl megtudtuk, a délelôtt folyamán a Forradalom térrôl indulva a munkaügyi minisztérium épülete elé vonultak, majd onnan a kormány épülete elé.
Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülésnek megyénkben több mint 20 szakszervezet tagja, köztük a dicsô-szentmártoni Bicapa és Carbidfox, a marosvásárhelyi Imatex, Azomures, ISECO, Energomur, a szászrégeni és segesvári közmûvek, a szászrégeni Alpina, a marosvásárhelyi és marosludasi távolsági szállítási vállalat stb. Tagjaik száma megyénkben meghaladja a 15.000- t.
Hull a hó. Szép, selymes, fehér, gyerekkorom boldog téli játékait eszembe juttató, ünnepet hozó, tiszta hó. Amilyen illik az adventhez.
Persze, mint mindig, most is váratlanul. A kormány és a helyi illetékesek összes hangzatos készülôdése ellenére sem sikerült idejében kitenni, feltölteni a homokosládákat, és az úttisztító gép sem sürgölôdik.
Az utakon a havas esô percek alatt tükörré változik. A buszok ámulva nézik önmagukat benne. Nem szívderítô látvány. Ezért-e vagy másért, nem tudni, de késve érkeznek. A vonatok sem lógnak ki a sorból. Azok is késnek.
A hômérôk higanyszála fagypont alatt. A fûtésgondok még mindig megoldatlanok. A szomszéd továbbra sem törlesztette több tíz milliós adósságát. Az árak ezzel szemben nem tétlenkednek. Szépen, többé- kevésbé egyenletesen kúsznak felfele. Legutóbb a vonatjegyek ára ugrott meg. Ezután itt sem lesznek drasztikus áremelések, szépen, lassan - ne feledjük: folyamatosan - változnak majd, mert eddig a versenyhivatal szabta meg, hogy mikor és mennyit növekedhet, de ezután már nem szükséges indoklás és jóváhagyás sem. Az élelmiszerek, üzemanyag és egyéb hasonlók árainak módosulása már nem hírértékû. Megszoktuk.
Egyébként a nap a szokott idôben menetrendszerûen felkelt, és ha a hófelhôk nem takarnák, sütne egykedvûen a járókelôkre és nem csak. Mondják, odafenn ilyenkor is süt, de ki tudja... lehet, ez sem igaz.
A reggelit mindenesetre ma sem volt idô elfogyasztani, az eligazításon ma is unottnak tûnnek az arcok, az ebédnél húsra már nem futotta. Jó, hogy legalább tejet sikerült venni. A nyugdíjasok már hazaértek a gyógyszertárból, ingyenes receptjeiket ma sem váltották be. Este azon gondolkodom, mibôl és mivel fogom meglepni a hozzám közel állókat karácsonykor. A tévében újabb ígéretek és magyarázatok hangzanak el...
Hull a hó. Szép, selymes, fehér, tiszta. Vagyis semmi sem változott, minden olyan, mint eddig. Minden a legnagyobb rendben van. Csak egyvalaki táncol a hóhullásban. Arcán boldogság tükrözôdik. Mosolyog. Mi baja lehet?
A kihágási fogházbüntetés, valamint a közösség javára végzendô munka kötelezettségének alkalmazása, a fellebbezés gyakorlása, a büntetések helyének és végrehajtásának módja a különleges törvényekbe foglalt szabályok szerint történik. Ha a kihágás következtében kár is keletkezett és ennek felmérésére létezik táblázat, a büntetés kiszabására felhatalmazott személy - a megkárosított kifejezett beleegyezésével - megállapítja a kártérítés mértékét is és errôl a jegyzôkönyvben említést tesz. Ha nem létezik felértékelési táblázat az okozott kár megállapítására, a károsult személy a közjog szerint érvényesítheti anyagi igényeit. A bírság kiszabására felhatalmazott személy elrendeli a kihágás elkövetésére szánt, használt vagy abból eredô javak elkobzását. Minden esetben a kihágást megállapító szerv a jegyzôkönyvben felsorolja az elkobzásra kerülô javakat, és intézkedik azok megôrzése vagy a törvényben elôírt értékesítése érdekében, felsorolva a jegyzôkönyvben a hozott intézkedéseket. Ha ezek a javak már nem léteznek, a kihágást elkövetôt ellenértékük lejben történô megfizetésére kötelezik. A kihágást megállapító közeg kötelessége annak tisztázása, hogy ki az elkobzott javak tulajdonosa, és ha ez nem a kihágást elkövetô személy, a jegyzôkönyvben feltüntetendôk - ha ez lehetséges - a tulajdonos azonosságát megjelölô adatok, vagy ha ez nem lehetséges, azok a körülmények, amelyek ezt meggátolták. A jegyzôkönyv egy példányát a kihágást elkövetônek kell átadni, vagy esetleg másolatban közölni a kihágást elkövetôvel, a sértett féllel és az elkobzott javak tulajdonosával. A közlést a kihágást megállapító szerv végzi, legkésôbb 1 hónapon belül a kihágás megállapításától számítva. Abban az esetben, amikor a kihágást elkövetôt bírsággal büntették, esetleg kártérítésre kötelezték, a jegyzôkönyv átadásával egyidejûleg átadják a fizetési felszólítást is. Ebben kell szerepeljen, hogy az átadástól számított legtöbb 15 napon belül a bírság kifizetése kötelezô, ellenkezô esetben ezt kényszervégrehajtás útján hajtják be. A jegyzôkönyvet, valamint a fizetési felszólítást postán, átvételi elismervénnyel közlik a kihágást elkövetôvel, vagy annak lakásán vagy székhelyén a jegyzôkönyv kifüggesztésével. A kifüggesztés tényét jegyzôkönyvben rögzítik, amit egy tanú is alá kell írjon. A kihágást elkövetô helyben vagy legkésôbb 48 órán belül a jegyzôkönyv elkészítésétôl számítva kifizetheti a bírság minimumának a felét, amit a kihágást megállapító szerv a jegyzôkönyvben fel kell tüntessen. A kihágást megállapító jogszabályba ezt a lehetôséget kifejezetten bele kell foglalni.
- tették fel a kérdést többen, a nyugdíjazáshoz közel állók. A kérdésre Morent Ilona, a megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatója válaszolt. - A 2000. évi 19-es számú törvény értelmében módosul a nyugdíjkorhatár, a nôk esetében tizenhárom év leforgása alatt fokozatosan 60 évre, míg a férfiak esetében 65 évre tolódik ki. A törvény táblázatban közli, hogy bizonyos idôpontban született alkalmazottaknak mikorra esedékes a nyugdíjazás. Például az 1949 januárjában született nôk 2007 januárjában kell nyugdíjállományba vonuljanak, ekkor lennének 58 évesek. De már 2002-ben, tehát 5 évvel korábban kérvényezhetik a korhatár elôtti nyugdíjazást. De 2002 májusában már nem csak 25 év régiség, hanem 25 év és egy hónap régiség a követelmény. Vagy azok a férfiak, akik 1944 januárjában születtek, 2007 januárjában jogosultak öregségi nyugdíjra. Ôk is 5 évvel korábban kérhetik a nyugdíjazást, de minimum 31 év régiséggel kell rendelkezzenek.
Mivel a társadalombiztosítással, nyugdíjazással kapcsolatban az új törvény megjelenése után nagyon sok kérdés merül fel, az Országos Nyugdíjpénztár közönségszolgálati irodát létesített, amelyet a megyei nyugdíjpénztárak közönségszolgálati irodáinak megnyitása követ. A Maros megyei vezérigazgató is egy ilyen iroda megnyitását ígéri hamarosan, ahol bármilyen kérdést fel lehet tenni a szakképzett személyzetnek. A feleket a pénztár ügyfélfogadó irodájában, a földszinten, az Ifjúsági utca felôli bejáratnál, reggel 8 órától 13 óráig tájékoztatják.
- kérdezte M. A. olvasónk. Az idei, szeptember 28-i 613-as Monitorul Oficialban megjelent kormányhatározat értelmében a véradóknak 200.000 lejes, élelmiszerre váltható értékjegy jár minden véradás esetében. Az ötödik véradást - ami az elsôtôl két éven belül történik - 500.000 lejes értékjeggyel jutalmazzák.
Mintha Horváth Imre versét akarná illusztrálni Gidófalvi András képe az ôszi ködbe burkolózó erdôrôl. "Az ôsz lélekharangjai", a leveleiktôl elbúcsúzott fák most is várják a természetbarátokat, a frissen lehullott hóban is érdemes legalább egy rövid túra erejéig elbandukolni valamelyik város környéki erdônkbe. Ajánljuk az oly sokunk által "Bodoni-havasoknak" becézett területet. Megközelíthetô a Kövesdomb vagy a Tudor lakónegyed, avagy Hagymás-bodon falu felôl. Leggyakrabban a gerincutat választjuk: Kövesdomb-Vácmánytetô. Szép a kilátás a városra, a Nyárád mentére, lehet gyûjtögetni csipkebogyót, kökényt, galagonyát; múlt héten még gombát is találtunk (igaz, mirelit-fagyott állapotban), megleshetjük a madarakat, ôzeket, a télre készülôdô világot.
Szép búcsúzást az ôszi tájtól!
Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében
Az emberi agy hevesen tiltakozna a kettôs megterhelés ellen. A látvány közismert: az autó kormányánál ülô személy elmélyülten, hosszasan telefonál, akár a sztrádán, akár a zsúfolt utcán megy a kocsi. Egy amerikai szaklap - NeuroImage - ezzel kapcsolatban érdekes kísérletrôl számolt be. Marcel Just pittsburghi pszichológus (Carnegie Mellon Egyetem) hangsúlyozza, hogy a vizsgálat nem az autózás és a telefon összefüggéseit kereste, ám a következtetések erre is vonatkoznak: "az ember hajlamos behunyni a szemét, ha figyelmesen hallgat valamit." Vagyis az agyunk becsuk egy ajtót, amikor egy másikat kinyit, hogy átjussanak rajta a feldolgozandó érzékszervi hatások. Mágneses visszaverôdésen alapuló készülékkel mérték az agy tevékenységét és megállapították, hogy melyek azok a területei, ahol több oxigén fogyasztása mellett növekszik a vérbôség. A kísérlet résztvevôinek figyelniük kellett az emberi hangra és egyidejûleg számítógépes játékot is kezelni kellett. Kiderült, hogy az agyuk e kétféle tevékenységre kevesebb teret és figyelmet fordított akkor, ha egyidejûleg terhelték.
Fizikai hasonlattal: egy test nem foglalhatja el azt a teret, amelyet egy másik már betöltött.
Beköszöntött a hideg évszak, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk arcunk ápolására, mint tettük azt eddig. A hideg és a szél rendkívül ártalmas bôrünkre, kiszárítja, ráncosítja azt. Az arcápolás alapfeltétele a szigorú tisztán tartás, melyet reggel kell elvégezni, majd este ismételni, hogy eltávolítsuk a bôrre telepedett és a pórusokba beleült szennyezôdést. Függetlenül attól, hogy milyen késôn fekszünk le vagy milyen fáradtak vagyunk, arcunkról távolítsuk el a kendôzôszert, mert ha ez a bôrön marad, bomlásnak indul, s irritációt okoz. A tisztítók fontos szerepet játszanak a ráncosodás elleni csatában is, mivel fogékonyabbá teszik a bôrt a hidratáló és öregedés elleni készítmények felvételére. Ne feledjük megtisztítani nyakunkat is.
A tökéletesen tiszta bôr jól lélegzik, márpedig frissességének, életerejének ez az elsô feltétele.
Azzal az ürüggyel, hogy nincs idejük, sokan nem tartják be ezt a szabályt, pedig az arctisztításra néhány perc elegendô, ha toalettasztalunkon már elô van készítve a tisztítószer. Akárcsak a krémek esetében, a tisztítószert is az arcbôr természete szerint válogatjuk ki. A tisztítószernek nem szükséges a bôrbe behatolnia, szerepe kizárólag az, hogy feloldja és eltávolítsa a szennyezôdést. Fésüljük ki hajunkat az arcunkból és ujjbegyünk körmozdulataival kenjük fel a tisztítót. Fordítsunk különös figyelmet a T zónára (homlok, orr és áll). Mindig finom mozdulatokat végezzünk, az erôs dörzsölés kivörösítheti, felsértheti a bôrt. Ha vízben oldódó tisztítót használunk, kézmeleg vízzel alaposan öblítsük le. A meleg víz zsírtalanítja a zsíros bôrt, de irritálhatja a száraz, érzékeny bôrt, a forró víz elôidézheti a hajszálerek megpattanását. Ha tisztítóolajat használunk, papírzsebkendôvel gyengéden töröljük le a szennyezôdéseket.
Normál bôrre krémes, folyékony, vízben oldódó tisztítót használjunk.
Száraz bôrre krémtisztító, tápláló, folyékony tisztítót, míg kombinált vagy zsíros bôrre könnyû arcvizek vagy tejek, komoly pattanások kezelésére gyógyászatilag tesztelt folyékony tisztítók szükségesek.
Számtalan, anyagban, formában és illatban különbözô gyertya kínálja magát az üzletekben. Megkönnyíti a dolgunkat, ha tudjuk, hogy a lakás melyik helyiségébe, milyen alkalomra szánjuk ôket: nem mindegy, hogy a hálószobát fogják fûszeres illattal elárasztani, vagy az ünnepi vacsora fényét emelik.
A méhviasz lapokból összetekert gyertyák illata pergelt mézre emlékeztet, addig érezhetô, amíg a gyertya ég. A viaszfényû, karcsú, végükön elkeskenyedô gyertyák minden színben kaphatók. Cseppmentesen, lassan akár három óra hosszat is égnek. Jól illenek a modern lakásokba. A csavart, lakkozott gyertya antik vagy régies bútorok közé ajánlott. Az adventi gyertyák rövidebb, tömzsi hengerek. Szagtalanul, cseppmentesen égnek hosszú órákig, erre szükség is van, hiszen ki kell tartsanak az advent négy hetén át. Az apró, úszó gyertyát üvegtálba, víz tetejére helyezzük. Fenyôág társaságában békét áraszt maga körül.
Aromás, kellemes, csípôs íze miatt általánosan kedvelt fûszernövény, mely ártereken, nedves réteken, kertekben fordul elô. Gyökerét használjuk mint aromás fûszernövényt, amely étvágygerjesztô, gyomorjavító hatású és a vérkeringést is elônyösen befolyásolja. Kétfajta tormát ismerünk: az édeskés ízû, fehér, sima héjút és a kékes színû, érdes héjú tormát, mely erôsen csípôs ízû. A megreszelt friss gyökér átható, könnyeket fakasztó szagát és égetô, maró hatású ízét erôs aromájú illóolajának köszönheti. Erôsen csípôs ízét csökkenthetjük melegítéssel. Semmi esetre sem szabad a tormát vízzel fôzni, csak szárazon, lábasban melegíteni. Mivel a torma levegôn hamar elveszti szép fehér színét, ezért azonnal készítsük el. A legismertebb elkészítési módja: kevés vízhez ecetet, sót, cukrot teszünk és ezzel keverjük össze a lángon hirtelen átmelegített tormát. Pikánsabb változata: egy darab tormát és fél almát lereszelünk, majd ízlés szerint fûszerezzük sóval, borssal, citromlével és tejszínnel. Mindkét formában kellemes körítés forró kolbászhoz, virslihez, fôtt sonkához, fôtt marhahúshoz.
A tormamártást a következôképpen készíthetjük el: a lereszelt torma csípôsségét elpárologtatjuk, összekeverjük 1 dl tejföllel, 5 percig fedô alatt párologtatjuk, majd állandó keverés mellett hozzáöntünk 1 dl tejföllel összehabart 2 evôkanál lisztet. Felengedjük 1 merôkanál húslevessel és sózzuk. Langyosan tálaljuk.
Megalakult a Csángó Ifjak Középloki Közössége
November 20-án Gyimesközéplokon megalakult a helyi ifjúsági szervezet, amelynek megnevezése Csángó Ifjak Középloki Közössége (CSIKK). Az újonnan alakult csíki ifjúsági szervezet az alábbi fontosabb területeken fog tevékenykedni: népi hagyományok ápolása, a moldvai csángómagyar fiatalok segítése, és velük való együttmûködés, kulturális és vallásos tevékenységek szervezése a fiatalok számára, környezetvédelmi tevékenységek szervezése, a község sportéletének a támogatása és szervezése, tanulmányok és felmérések elkészítése, különféle kiadványok megjelentetése - az ifjúság számára különféle programok, rendezvények szervezése. Az alakuló ülésen megválasztották az új vezetôséget is, amelynek összetétele: Ambrus Róbert Imre elnök, Rácz Árpád alelnök, Szentes László alelnök, Gellérd Adél titkár, Pál László cenzor, Mihók Péter (polgármester) cenzor.
Román keményítôgyárat vett az Agrana
Az Agrana osztrák cukor- és keményítôgyár Tandareiben, ahol már van egy cukorgyára, megvette egy magán kukoricakeményítô gyár, az AGFD Tandarei 99,5 százalékát is. Az 1980-ban épült gyár feldolgozói kapacitását a jelenlegi napi 80 tonna kukoricáról 100 tonnára akarja növelni. A gyárban kukoricakeményítôt és keményítôszirupot állítanak elô - adta közre sajtóközleményben az Agrana. A tranzakció értéke nem ismert. Az Agrana becslése szerint a román papír- és élelmiszeripar fejlôdésével gyors ütemben nô a kukoricakeményítô és a keményítôszirup iránti igény. A mostani akvizícióval az Agrana biztosítottnak látja a román keményítôpiacon is a növekedést. Az Agrana Romániában három cukorgyárat és egy keményítôgyárat mûködtet.
A Fideszt felvették a Kereszténydemokrata Internacionáléba
A Kereszténydemokrata Internacionálé (KDI) szerdai mexikóvárosi ülésén felvették a szervezet tagjai közé a Fidesz-Magyar Polgári Pártot. A 72 ország 82 kereszténydemokrata pártját tömörítô szervezet nagy többséggel, ellenszavazat nélkül vette fel tagjai közé a magyar kormánypártot, amely alig egy éve lépett ki a Liberális Internacionáléból - tudta meg az MTI a helyszínen. Orbán Viktor kormányfôt alelnökké választotta a KDT. Magyarországról eddig csak az MDF volt a Kereszténydemokrata Internacionálé tagja.
Számítógépes bûnözés elleni konferencia
Az Európa Tanács (ET) által kidolgozott számítógépes bûncselekmények elleni egyezmény úttörô és egyedülálló jellegét hangsúlyozták a felszólalók az e témában rendezett konferencián csütörtökön Budapesten. Az Európai Unió elnökségének képviselôje arról szólt, hogy az információs technológiával való visszaélés annyira romboló jellegû és nemzetközi dimenziójú, hogy a nemzeteknek el kellett gondolniuk a közös fellépés lehetôségérôl, ami egy egyezményben testesült meg. Az egyezmény kitér a többi között a gyermekpornográfia tárolására, terjesztésére, a számítógéppel elkövetett szerzôi és szomszédos jogok megsértésére, de meghatározzák a jogtalan belépést, illetve kifürkészést, valamint a rendszer elleni bûncselekményeket is.
Elsodródott egy norvég olajfúró torony
Az Északi-tengeren tomboló ítéletidô miatt csütörtökön elszabadult a norvég Statoil olajtársaság egyik fúrótornya: a tengeren sodródó építményen 54 ember tartózkodik. Kristofer Hetland, a norvég olajtársaság szóvivôje elmondta, hogy az olajfúró torony azért szabadult el, mert a viharos idôjárás következtében elszakadtak a tartókötelei. Hozzátette: nincs vészhelyzet, a 71 tagú személyzetbôl eddig 17 embert sikerült elszállítani helikopterrel a sodródó építményrôl. Az AFP jelentése szerint a munkások közül senki sem sérült meg, és az olajfúró torony sebessége nem haladja meg az 1,3 tengeri csomót.
Szerdán minden orvosi erôfeszítés ellenére a kórházban meghalt az a 94 éves connecticuti asszony, akinek a szervezetében anthrax (lépfene) kórokozókat mutattak ki. Ô volt a megbetegedés-sorozat ötödik halálos áldozata. Megfertôzôdésének körülményei nem ismeretesek. A korábbi négy haláleset októberben történt, és e connecticuti eset elôtt az elmúlt három hétben nem vált ismeretessé újabb lépfene-megbetegedés az Egyesült Államokban.
Tömegsírra bukkantak Macedóniában
Macedónia északnyugati részén a hatóságok megkezdték annak a tömegsírnak a feltárását, amelybe állításuk szerint legyilkolt macedón polgárokat temettek az albán felkelôk. A szkopjei belügyminisztérium tájékoztatása szerint a törvényszéki orvos szakértôk Trebos településnél vizsgálódnak. A térségben tíz napja fellángoltak a harcok, amikor váratlanul rendôrosztagok jelentek meg az egykor a lázadók kezén volt területen, a hivatalos magyarázat szerint a tömegsír körzetének biztosítására. A tömegsír feltárását a NATO biztonsági elôírásainak betartásával, a hágai Nemzetközi Törvényszék szakértôinek, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) megfigyelôinek ellenôrzése mellett végzik.