Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Cseh-Román megállapodás

A szervezett bûnözés elleni harcról szóló együttmûködési megállapodást írt alá kedden Prágában a cseh és a román belügyminiszter, Stanislav Gross és Ioan Rus.

Gross a dokumentum aláírása után újságíróknak kijelentette: reméli, hogy a megállapodás hozzájárul a román állampolgárok illegális csehországi útjainak a korlátozásához is, ami miatt Prága vízumkényszer bevezetését fontolgatja a román állampolgárok számára.

Rus leszögezte: a román fél természetesen segédkezet nyújt Prágának a kényes probléma megoldásához. A román kormány már eddig is számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy lehetetlenné tegye olyan személyek kiutazását, akik potenciális emigránsok. Szerinte ennek köszönhetô, hogy míg augusztusban 340 román állampolgár kért politikai menedéket Csehországban, addig szeptemberben már csak 240, s októberben pedig csak 80.

A cseh belügyminiszter kifejtette: az általa vezetett tárca örömmel veszi tudomásul ezeket a fejleményeket. Prágában ugyanis a tervezett intézkedés kapcsán nyílt vita robbant ki a belügyminisztérium és a külügyminisztérium között, amely határozottan ellenezte s az Európai Unió politikájával ellentétesnek minôsítette a belügy kérését. A kormány azonban Gross javára döntött, de a vízumok bevezetését végül is 2002. január elsejére halasztotta. Gross szerint decemberben a kormány újratárgyalja az ügyet.

A román belügyminisztériumnak és a rendôrségnek szeptember óta saját emberei vannak Prágában, akik a csehekkel együttmûködve próbálják megoldani a román állampolgárokkal kapcsolatban felmerülô problémákat.

New York-i légi szerencsétlenség

"Semmi olyan nincs a szalagon, ami arra engedne következtetni, hogy nem baleset történt" - közölte kedden, az elôzô napi queensi repülôgép- szerencsétlenséggel, a pilótafülke- hangfelvételt tartalmazó "feketedobozból" nyert információkkal kapcsolatban az ABC tévéhálózatnak adott nyilatkozatában George Black, az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság (NTSB) szóvivôje.

Black elmondása szerint a hangszalag, amely a lezuhanás elôtt a pilótafülkében elhangzottakat ôrzi, nem utal arra, hogy bárki illetéktelen személy lett volna jelen - ami a szeptember 11-i terrortámadások lefolyására emlékeztetne.

A roncsok közt megtalált készülékben levô hangfelvételt hétfô este hallgatták meg elôször a szakemberek.

Az NBC tévének George Black mindazonáltal elmondta: teljes bizonyossággal egyelôre nem zárhatják ki a szabotázs eshetôségét. Az NTSB együttmûködik a vizsgálat során a Szövetségi Nyomozó Irodával, az FBI-jal.

A repülés mûszaki adatait rögzítô, másik "feketedobozt" egyelôre nem találták meg. A gépen levô 260 személyen (251 utason és 9 fônyi személyzeten) felül további 9 személy veszítette életét nagy valószínûséggel: ôk a gép lezuhanásának helyszínén "tûntek el".

Dávid Ibolya a kedvezménytörvényrôl

Az Európában élô nemzeti kisebbségeknek sorsfordulót jelent a Velencei Bizottság állásfoglalása, mivel a kisebbségek közösségi jogait helyezi elôtérbe, és az anyaországgal való kapcsolattartásukat teljesen európai megoldásnak tartja - hangsúlyozta Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Bihari Naplónak adott nyilatkozatában.

A magyar igazságügy-miniszter azt emelte ki, hogy a tekintélyes európai jogászokból álló bizottság jelentése nem a magyar vagy a román kisebbségi helyzet, a Romániában élô magyarok kisebbségi problémáinak a konkrét megoldásához ad támpontokat, hanem az Európában élô nemzeti kisebbségeknek és az anyaországoknak a kapcsolatára vonatkozóan. Kitér a kapcsolattarásra, az államok közötti megállapodást ösztönzi, és arra is iránymutatást ad, ha a két fél nem tud megállapodást kötni.

- Azt hiszem, hogy a 21. század nem a nemzetállamok, hanem a nemzetiségek Európája lesz, és ennek elsô nagy mérföldköve a Velencei Bizottság jelentése. Ha ezt valaki tárgyilagosan végigolvassa, akkor világossá válik számára, hogy új fejezetet nyitott Európa nemzetiségi, kisebbségi politikájában - fogalmazott.

Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy a részletkérdéseket egy ilyen bizottság soha nem fogja meghatározni, azokról az érintett feleknek kell megállapodniuk. Mint mondta, optimista a magyar és a román kormány közötti megállapodás lehetôségét illetôen.

- Nem hiszem, hogy egyetlen román állampolgárnak vagy a román kormányzatnak érdeke lenne az, hogy megakadályozza, hogy az itt élô magyarok sorsán az anyaország segítsen - jelentette ki.

A Magyarországon élô kisebbségekért felelôs miniszterként hangsúlyozta: magyar részrôl várják és kérik, hogy a román kormány és a román nép támogassa a Magyarországon élô románokat. Ez nem csökkentené a magyar kormány terheit, viszont a magyarországi románság tényleg érezné azt, hogy az anyaország foglalkozik velük, létezik az a nyelvi és kulturális identitásbeli kapcsolat, ami nélkül egy kisebbség elveszíti az önazonosságát.

- Mindannyiunk érdeke, hogy a kisebbségek Magyarországon és Romániában jobban érezzék magukat, mint korábban - mondta.

A magyarországi törvényt illetôen hangsúlyozta: az nem státustörvény. "Szerintem minden probléma ebbôl adódott, ugyanis a státus jogállást jelent, de ez a törvény senkinek a jogállásában nem jelent változtatást. Ez a törvény a határon túl élô magyaroknak nyújt kedvezményeket, és ez egy kerettörvény. Tartalmát végrehajtási rendeletek, kormány- vagy tárcarendeletek fogják meghatározni" - pontosított.

A Romániáról külföldön kialakult képet lesznek hivatottak javítani a világ 20 nagyvárosában tervezett "Románia-házak" - hangsúlyozta Cristian Niculescu külügyi államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Niculescu elmondta, a jelenlegi kormány komolyan veszi az országimázst, amit mindennél jobban bizonyít, hogy az eddigi évi 200 ezer dollár helyett a jövô esztendôtôl kezdôdôen 6-8 millió dollárt kívánnak fordítani arra, hogy a külföldiek, elsôsorban a külföldi beruházók pontosabb és vonzóbb képet kapjanak Romániáról.

Bár a program még nem öltött végleges formát, annyi biztos, hogy elsôként a külföldön mûködô hét román kulturális központ alakul majd át Románia- házzá, ezt követôen pedig a világ további 13 nagyvárosában nyitnak hasonló intézményt.

A Románia-házak legfontosabb feladata a gazdasági kapcsolatok erôsítése lesz. Emellett információs irodák szerepét fogják ellátni, és természetesen megmaradnak kulturális központoknak is. További feladatuk lesz, hogy találkozási pontként, fórumként szolgáljanak a világban élô román diaszpóra számára.

A programért felelôs külügyi államtitkár elmondta, hogy az anyagi hátteret az idén létrehozott Románia-alap biztosítja majd. Az alap létrehozásáról szóló kormányhatározatot már elfogadta a parlament mindkét háza, így hamarosan törvény lesz belôle.

Az alap létrehozása nem kevés vitát okozott. Az ellenzék újabb korrupciós lehetôségrôl, a román exportôrök a versenyképességüket rontó újabb adóról beszéltek.

Niculescu szerint az aggodalmakat elsôsorban az a félreértés okozta, hogy kezdetben híre kelt: az exportôrök a kivitt áruk értékének 1 százalékát lesznek kénytelenek befizetni az alapba. Ezzel szemben a valóság az, hogy nyereségük 1 százalékát kell az alapra fordítaniuk. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Romániában a gazdasági társaságok nyereségadója 25 százalék, az exportcégek profitjából azonban csak 5 százalékot vont el eddig az állam.

- Romániát nem mindig a valóságnak megfelelôen mutatják be külföldön. Ennek egyik fô oka az, hogy a rendszerváltás útja rendkívül nehéz volt Romániában, egészen a múlt esztendôig gazdasági visszaeséssel párosult. Tavaly azonban megkezdôdött a fellendülés, amelynek üteme az idén felgyorsult és reméljük, hogy a trend fenntartható lesz - mondta Niculescu.

Az államtitkár szerint ennek a változásnak a tudatosítása közvetlen hasznot hoz majd azoknak a cégeknek, amelyeknek az országimázs javítását szolgáló költségeket most állniuk kell.

Frissen borotvált férfiak tapogatják arcukat, egy idôs férfi kezében zenét árasztó kis rádiósmagnóval táncol az utcán. A tálibok, akik betiltották a zenét és hosszú szakáll viselésére kötelezték a férfiakat, elhagyták Kabult.

Az afgán fôváros lakói bekukucskálnak az elhagyott tálib katonai épületek ablakain és suttogva kérdezik egymástól: "Tényleg elmentek?"

Az ENSZ vendégháza elôtt, egy katonai állásnál két arab holtteste hever, bár a várost az Északi Szövetség erôi gyakorlatilag ellenállás nélkül foglalták el. Másutt, a Kabul központjában levô kis rendôrállomás elôtt öt halott pakisztáni látható. Körülöttük kabuliak bámészkodnak.

A reggeli csendet szórványos lövések hangja töri meg, az északi szövetség katonái ünneplik gyôzelmüket az iszlám milícia fölött, amely 1996-ban ûzte el ôket a városból. Gyors sikerükhöz, amely Mazari-Sarif pénteki elestével kezdôdött, az amerikai bombázás nyitotta meg az utat.

Az ellenzéki harcosok sietve áthaladtak Kabul elôvárosain, átkutatták a házakat és megszállták az elhagyott katonai állásokat. A város peremérôl egyes állások felôl ágyútûz hallatszik. "Voltak olyan tálibok is, akik mélyen aludtak, amikor társaik elhagyták a várost - mondja Abdul Dzsam, egy mosolygó kabuli. - Aztán arra ébredtek, hogy a város elesett, és most széttárják a kezüket: Istenem, mit tehetek?"

A megtorlástól tartva a tálibok hivatalos Bahtar hírügynökségének egyik alkalmazottja autójának ülése alá rejtette turbánját, amelynek viselése minden férfi számára kötelezô volt az iszlám milícia uralma idején. "Gondolja, hogy bántani fognak?" - kérdezte az alkalmazott, Abdul Rehman, az egyik tudósítótól.

Kabul egyes negyedeiben az emberek az utcasarkokon gyûltek össze, hogy megvitassák a látottakat, és a volt tálib katonai parancsnokok házaira mutogatnak. Az ellenzéki katonák, akik házról-házra haladnak, azt mondják, hogy a fegyvereket gyûjtik be. Az utcákon 5-10 fôs csoportok kószálnak. Az Északi Szövetség katonái az elmenekült tálib csapatok által hátrahagyott, álcázás végett sárral bekent jármûveken száguldoznak az utcákon.

A fôleg tádzsik nemzetiségûek által lakott Hair Hana negyedben, ahonnan a lakosság a korábbi harcok elôl jórészt elmenekült, az emberek kiáltoznak az Északi Szövetség katonáinak láttán: "Gratulálunk!", "Istenem, itt vannak!" Sokan átölelik egymást.

Nur Muhamed, egy alacsony, köpcös ember kismagnót tart a füléhez és másik kezét a magasba emelve, a szerkezetbôl áradó zene hangjára táncol. "Szabadok vagyunk!" - kiáltja dari anyanyelvén.

"Boldogok vagyunk. Megyek a borbélyhoz, hogy levágassam a szakállam" - mondja a tádzsik Zabiullah. (AP-riport Kabulból)

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester azon gesztusa, amellyel múlt pénteken egy hivatalos megbeszélés alkalmával kiutasította a hivatalból Daraban Ottót, az Aquaserv Rt. vezérigazgatóját és lemondása benyújtására ismét felkavarta a kedélyeket. A történtek nyomán a két intézményvezetô közötti kapcsolat nyilvánvalóan tovább mérgesedik, aminek következményeként a vitás kérdések tisztázása elakadhat. A helyi közigazgatási törvényt tekintve Dorin Florea mindenképpen átlépte hatáskörét, hiszen az említett jogszabály értelmében a helyi tanács az a szerv, amely határoz az önállóan gazdálkodó egységek átszervezésérôl.

Az ügynek azonban nem is ez a vonatkozása lehet számunkra érdekes, hanem az, ahogyan - a szaporodó jelek szerint - a polgármester köztisztéségével él, egyre többekben ébresztve rossz ízû emlékeket. Ankétunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a város alpolgármesterei és néhány tanácsos hogyan minôsíti Dorin Florea hivatali és nem utolsósorban emberi gesztusát.

Fodor Imre alpolgármester:

Senkinek sincs joga

Ami történt minôsíthetetlen, nagyon negatív, el sem tudom képzelni. Itt nem magánemberek dolgoznak együtt, hanem intézmények vezetôi. Bár nem voltam jelen a történteknél, úgy vélem, egy intézményvezetô, aki a legelemibb szabályokat ismeri, nem utasíthat el olyan intézményvezetôket, akikkel köteles együttmûködnie. Ez a dolognak az ügyviteli része. Emberi vonatkozásban: nem tudom elképzelni, hogy valaha olyasmi történhetett volna a polgármesteri hivatalban, hogy egy községgazdálkodásssal foglalkozó intézményvezetôt kiutasítsanak. Ehhez senkinek sincs joga, nem is beszélve arról, hogy udvariatlan.

Oproiescu Florin:

Túl büszke, hogy bocsánatot kérjen

A polgármester úr gesztusa egyáltalán nem helyénvaló. Ez a kirohanás csak arra volt jó, hogy megerôsítse imázsát. Daraban Ottó úr nem saját magát nevezte ki az
Aquaserv igazgatójává és úgy vélem, hogy nem hagyható figyelmen kívül az a jelentôs összeg, amit az Aquaserv vissza nem térítendô hitelként szerzett a városnak. A polgármester úr, aki valószínûleg mindössze határozott szeretett volna lenni, tévedett, ez a gesztus pedig nem válik dicsôségére. A közmûvállalatok a helyi tanács alárendeltségében mûködnek, a döntéseket az igazgatótanács illetve a helyi tanács kell meghozza. Sajnálatosnak tartom a polgármester úr viselkedését, úgy vélem, ilyesmi nem fordul elô többé. Nem tartom valószínûnek hogy bocsánatot kérne, ehhez túl büszke, de egy barátságos beszélgetést kellene folytatnia az Aquaserv igazgatójával, hogy tisztázzák a problémákat.

Dr. Kolozsváry Zoltán:

A lehetô legnegatívabb példa

Függetlenül attól, hogy milyen okok lehetnek mögötte, egy ilyen eljárás minôsíthetetlen. Köztisztviselôrôl és közszolgáltatásról lévén szó, a személyes viszonyok semmi esetre sem befolyásolhatják az intézmények vezetôi közötti együttmûködést. Másrészt, gyakorlatilag nagyon fontos, hogy az, aki vezetô beosztásban van, magatartásával példát mutasson, és ez a példa pozitív és ne negatív
legyen. A pénteki incidens pedig a lehetô legnegatívabb példák egyike, amit semmiképpen sem tudunk elfogadni. Az Aquaserv igazgatótanácsa, amelynek egyik tagja vagyok, tiltakozást fogalmazott meg, amelyet eljuttatott a városi tanácshoz, prefektushoz és magához a polgármesterhez is.

Mihai Porutiu:

Nem normális gesztus

Nem tudok egy nagyon pontos álláspontot megfogalmazni, mivel nem vettem részt azon a megbeszélésen, ahol az incidens történt. De ha minden úgy zajlott le, ahogyan a sajtó beszámolt róla, és ahogyan én is értesültem, nem tartom normális gesztusnak a történteket. A problémákat más módon kell rendezni. Függetlenül attól, hogy milyen felróni valónk van valakinek, a problémák így nem oldhatók meg. Tárgyalni kell, és ha léteznek bizonyítékok arról, hogy egy személy tevékenysége nem megfelelô, az ügyet civilizáltan, a helyi tanács keretében kell tisztázni. Mint közigazgatásban dolgozók, függetlenül, hogy milyen pozícióban vagyunk, tisztelnünk kell egymást és ismétlem: a problémákat párbeszéd útján, civilizált módon kell megoldani. Nekünk pozitív, nem pedig negatív példát kell mutatnunk mindenki számára.

Kirsch Attila:

Mindenki hivatala a polgármesteri hivatal

Meglepôdéssel értesültem az eseményrôl, az eset szinte hihetetlen számomra. Egy közhivatalban megtartott tanácskozáson egy önkormányzatnak alárendelt intézmény vezetôjét kiutasítani egyszerûen érthetetlen, fôként ha figyelembe vesszük, hogy az igazgató részvétele különösen fontos lett volna egy olyan megbeszélésen, amelyen a téli elôkészületeket vagy a jövô évi gondokat, elképzeléseket pontosítják. A polgármester mindenképpen köteles erre magyarázatot adni. Akár igazgatóról, akár egy városban élô lakosról van szó, nem áll jogában kiutasítani a hivatalból. Mindenki hivatala ez, és az emberek problémáit itt kell megoldani.

Vlas Florin:

A polgármester kérjen bocsánatot

Ami Marosvásárhely polgármesterének múlt pénteki viselkedését illeti az Aquaserv igazgatójával szemben, az én álláspontom azonos a vízszolgáltató vállalat igazgatótanácsának álláspontjával. A pénteki incidens a polgármesternek az Aquaserv, és végeredményben a társadalom, az egész város elleni eddigi legdurvább támadása, hiszen a vízszolgáltató vállalat az egész városé. A polgármester magatartását csak közönséges visszaélésnek minôsíthetjük, amely távolról sem képviseli a város és lakóinak érdekeit. Bármilyen szakmai probléma merül fel, nem érthetünk egyet ezzel a módszerrel, a gondokat civilizáltan, tárgyalásos módszerrel lehet csak megoldani. Ez a közmûvállalat elsôsorban a helyi tanácsnak van alárendelve. Ha bármilyen probléma felmerül, semmiképpen nem a polgármester, hanem a tanács hivatott arra, hogy felelôsségre vonja, esetleg javasolja a vezetôség menesztését. A polgármester azon kijelentését, hogy Daraban ottónak nincs mit keresnie a polgármesteri hivatalban amíg ô polgármester, nem tartom korrektnek. Nem kívánunk egyebet, mint azt, hogy a polgármester úr bocsánatot kérjen az incidensért, és megtaláljuk a középutat, hogy emberi módon dolgozhassunk.

Dr. Benedek István RMDSZ-frakcióvezetô:

A magyar vezetôk ellen indított kampányt

Ez egy olyan folyamat, amely sajnos egyértelmû: létezik néhány intézmény, amelynek magyar vezetôje van. ezek ellen a magyar vezetôk ellen indított kampányt a polgármester. A Salubriservnél például, amíg magyar igazgató volt, megállás nélkül folyt a támadás. Amikor leváltották a magyar igazgatót, abban a pillanatban megváltozott a Salubriserv megítélése. Amint Tatár Bélát kinevezték a Közszállítási Rt. igazgatójává - bár ebbe a polgármester beleegyezett -, meg is kezdte a támadást. Megpróbálja megfojtani a közszállítási vállalatot. Azokat az összegeket, amelyek kiutalására helyi tanácsi határozat kötelezi, nem utalja ki. A következô az Aquaserv. Bár Daraban Ottó nem teljesen magyar, a polgármester magyarnak tartja és egyértelmû, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy eltávolítsa. Ezt a módszert nem lehet minôsíteni, ilyen a párttitkárok idejében sem fordult elô, hogy valakit odahívnak és utána minôsíthetetlen módon nyilvánosan kidobnak. Ez a polgármester emberi mivoltát minôsíti.

Csegzi Sándor alpolgármester:

Az incidens veszélyezteti a dialógus lehetôségét

Két szempontot tartok fontosnak: egyik az, hogy hogyan viselkedünk egy emberrel szemben, bárki legyen, hivatalvezetô, cégvezetô vagy az utca embere. A másik, hogy ha egy olyan vezetôrôl van szó, aki a tanács hatáskörébe tartozó céget irányít. Az Aquaserv a városi tanács alárendeltségében mûködik, ez a testület dönt a cég további sorsáról, menedzselési stílusáról, értékeli az eredményeit. Természetesen a polgármesternek joga van ezt felügyelni, kötelessége a munkát összehangolni, jól együttmûködni mindazokkal a cégekkel, amelyek a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartoznak a tanácson keresztül. Az elmúlt idôszakban kifogások merültek fel a polgármester részérôl, ezeket cáfolja az Aquaserv. Nem szeretném személyes ellentétek szintjére lebontani ezt az ellentmondást, úgy vélem, az érveknek kell megütközniük, az igazság mindig középen van. Az Aquaserv menedzselésével szemben, mint felkészültség, hozzáállás, a fejlesztés technikája nem lehet kifogásolnivaló, a stratégiában viszont lehetnek különbözô elképzelések. Abból adódik az ellentétek egyik része, hogy a két - a polgármester és az Aquaserv - stratégia nem fedi egymást. Az incidensrôl annyit, hogy a történteket nem tartom helyesnek, mert egy ilyen viselkedési mód veszélyezteti a további dialógus lehetôségét.

Aktuális

A mindenheti telekonferenciák visszatérô motívuma a téli idôszakra való felkészülés. A miniszterelnök hétrôl hétre felhívta/felhívja a helyhatóságok figyelmét, hogy idejében szerezzék be a téli fûtôanyag-tartalékot, mert a lakosságot nem szabad meleg nélkül hagyni.

A múlt pénteken bejelentette, hogy a kormány felmérései szerint az ország 16 helységében ( közöttük például Gyergyószentmiklóson) vannak igazán nagy gondok a lakossági hôellátással. Ugyanis az évek során több száz milliárdos adósságokat halmoztak fel a szolgáltatók a szállítókkal ( Termo-electrica, Distrigaz, Petrom stb.) szemben. Ráadásul a helyi közigazgatás képviselôi nem igyekeztek - jó gazdához illôen - idejében beszerezni a megfelelô mennyiségû fûtôanyagot. Ezek megsegítésére a kormány ugyan készül egy 300 milliárd lejes pénzügyi támogatást nyújtani, amely, a miniszterelnök szerint, a helyhatóságok saját erôforrásaival közösen feloldhatná a jelenlegi válsághelyzetet.

Ugyanakkor a kormányfô határozottan kijelentette: utoljára történik meg, hogy ezekrôl a problémákról, s válsághelyzetrôl beszélünk. Vagyis legyen vége a hegy alatti abrakolásnak. 2002-tôl, minden helység már az év elejétôl el kell hogy készítse a saját programját a következô téli idôszakra, pontosan megnevezve a szükséges mûszaki, gazdasági, pénzügyi és egyéb intézkedéseket. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy jövô évtôl a hôenergia árához 45 százalékkal járul hozzá a központi költségvetés, 55 százalékát a helyhatóságoknak kell állniuk.

Eddig minden rendjén való. Valóban megfelelôen fel kell készülni a hideg idôszakra. Rendben van az is, hogy utasítást ad: idejében téli programot kell készíteni. Csak arra nem ad receptet a kormányfô, hogy egyfelôl hogyan lehet a szolgáltatást átigazítani úgy, hogy legyen mozgásterük a helyhatóságoknak, másfelôl arra sincs recept, hogy a meglévô mozgástérbôl mi módon lehet(ne) a tehetetlenséget kiûzni, s ráébreszteni a helyhatóságokat az egyszerû paraszti mondás üzenetére, miszerint "télen kocsit, nyáron szánt" kell (elô)készíteni.

Magyarán, nem november közepén kell tevékenység címén elkezdeni sürgölôdni az ügyben, hanem idejekorán, módszeresen készülni a télre. S nem mondhatják azt, amit nemrégiben egy választott tisztségviselôtôl hallottam, hogy, ha eddig nem szerezte be valaki magának a fûtôanyagot, fagyjon meg!. Hiszen az adófizetô polgárok révén kerültek funkcióba, azok adóiból kapják a fizetésüket. Megengedhetetlen, amit egyik- másik polgármester mûvel, nyilatkozik a "demokrácia" jogán, illetve azért, mert tudja, mondhat-tehet bármit, négy évig úgyis biztosítva van számára a kényelmes bársonyszék és az azzal járó elônyök. Ezért hasznosnak tartom a kormányfôi ultimátumot: hátha felébrednek a helyhatóságok, s ráébrednek, mit jelent a bársonyszék. Nem a kényelmet, hanem elsôsorban és mindenekfölött szolgálatot azzal a közösséggel szemben, amelynek képviseletét felvállalták.

November 6-án a szenátus elutasította Ion Sarbulescu liberális szenátornak a természetes demográfiai növekedésre, illetve a háromgyermekes anyák támogatására vonatkozó törvénykezdeményezését.

A parlamenttel való kapcsolattal megbízott minisztérium szóvivôje által aláírt pontosítás azokat az érveket sorolja fel, amelyek miatt a kormány nem támogatta a kezdeményezést.

Mindenekelôtt azért, olvasható a közleményben, mert jelenleg a gyermekes családoknak folyósítják a gyermeksegélyt; a több mint kétgyermekes családoknak sürgôsségi támogatást biztosítanak természeti csapás, baleset, tûz esetén. Külön segélyt kapnak az egészségi okok miatt nehéz helyzetben levô családok, illetve a nevelôszülôk.

Emellett 2002 január elsejétôl hatályba lép a 416/2001-es számú, minimáljövedelemrôl szóló törvény, amely a gyermekes családok, jövedelem nélküli vagy kis jövedelmû egyedülálló személyek, és az újszülötteknek járó segélyeket szabályozza.

A nyilatkozat szerint a kezdeményezés elôterjesztésében nem történik utalás a segélyek költségvetési hatásairól, holott az alkotmány 137/5. cikkelye elôírja, hogy "egyet-len költségvetési kiadás sem fo- gadható el a pénzügyi források megnevezése nélkül". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 72/1996-os, a közpénzügyek törvénye 10/2. cikkelye szerint, a kezdeményezônek elôre kell jeleznie a kiadás növekedés fedezetéhez szükséges eszközöket. Ehhez képest, az elôterjesztô az országos szolidaritás alapból kívánta finanszírozni az általa felsorolt kedvezményeket, amely a 32/2001-es számú sürgôsségi kormányrendelet értelmében 2001-tôl megszûnt, és a 118/1999-es számú, az országos szolidaritás alap létrehozásáról szóló sürgôsségi kormányrendeletben megjelölt pénzforrások, a késôbbi módosításokkal az állami költségvetés bevételi forrásaihoz kerültek át.

Végül kijelenti, hogy a kormány tervei között szerepel egy a család- és gyermekvédelemrôl szóló törvénytervezet kidolgozása, amely során figyelembe veszik a liberális szenátor javaslatait is.

A tájékoztatási minisztérium a múlt héten Temesváron találkozót szervezett a jugoszláviai románok szervezeteinek és egyesületeinek képviselôivel, hogy közösen keressenek megoldást azok gondjaira. A munkatalálkozót, amelyen a jugoszláviai románok 11 szervezete vett részt, Vasile Dîncu tájékoztatási miniszter és Corneanu, a Bánság mitropolitája vezette. A felvetett problémák között elsô helyen a hamarosan sorra kerülô jugoszláviai népszámlálás, valamint a Jugoszláviai Románok Nemzeti Tanácsának létrehozása állt. De szó volt a szomszéd ország törvényhozásának napirendjén szereplô kisebbségi törvényrôl, a virseti székhelyû Jugoszláviai Román Ortodox püspökség elismerésének kérdésérôl, és a jugoszláviai román fiataloknak Románia által juttatandó ösztöndíjakról.

Vasile Dîncu kiemelte: a román kormány különös figyelmet szentel a Jugoszláviában élô román közösségeknek, s biztosította a jugoszláviai románok képviselôit, hogy támogatja ôket jogaik érvényesítésében mind a jugoszláv hatóságok, mind a nemzetközi szervek elôtt. A miniszter hangsúlyozta, hogy míg a vajdasági románok szabadon megôrizhették identitásukat, addig, fôként a kelet-szerbiai, mintegy félmilliós román kisebbséget megfosztják a szabad anyanyelvhasználat jogától is.

A tanácskozás végén közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben támogatják a Jugoszláviai Románok Nemzeti Tanácsának létrehozását, a Jugoszláviai Román Ortodox püspökség elismerését, hogy a 2002-es népszámlálás alkalmával, a nemzetiség rubrikában szerepeljen a román is, illetve, román- román vegyesvállalatok létrehozását.

A Nastase-kormány egy éve

A 2000-es választások után Románia ismét sajátos helyzet elôtt állt, nemcsak azért, mert a posztkommunista Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) került újból hatalomra, hanem azért is, mert - rövid demokráciánk történetében - elôször alakult kisebbségi kormány. Ugyanakkor a tradicionálisnak mondott jobboldal nem érte el a Parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os választási küszöböt sem, a Nagy-Románia Párt (PRM) pedig a szavazatok 1/5-ét szerezte meg, és a párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor az elnökválasztás második fordulójába került, a választási eredmények erôteljes eltolódást mutatnak a szélsôségek felé.

Ezekkel az elôjelekkel indult egy évvel ezelôtt az Adrian Nastase vezette kormány. A következô néhány fejezetben a kormányzás egy évének eredményeit és eredménytelenségeit vettem számba. Azonban mielôtt a konkrét értékelésre rátérnék meg kell jegyezni, hogy bármely politikai tevékenység értékelése során elôtérbe kerül a nézôpont kérdése, illetve az értékelési kritériumrendszer felállítása. Én az alábbiakban egyrészt valamiféle eseménytörténetet tekintek át, annak szellemében, hogy az adott politikai cselekvések mennyire voltak összhangban a lefektetett kormányprogrammal. Ugyanakkor a kormány eredményességét megvizsgálom Románia külföldi megítélése alapján is. Nem hagyható figyelmen kívül a közvélemény-kutatások jelenlegi mutatóinak számbavétele sem, hiszen a mindenkori kormányzó párt(ok) támogatottsága és népszerûsége igenis mérvadó az adott politikai tömörülés tevékenységének eredményességét illetôen. Nem hagyható ki a miniszterelnök személyének közelebbi megvizsgálása sem, viszont kihagyom a kormány önmagáról készített értékelését, hiszen ez kiemelten politikai jellegû.

1990-1996 között a PDSR, illetve elôdei uralták a román politikai életet, annak minden intézményével együtt, ezt követôen négy évig a Demokratikus Konvenció (Keresztény- Demokrata Nemzeti Parasztpárt, Nemzeti Liberális Párt, Jobboldali Erôk Szövetsége és több kisebb pártocska), illetve a vele kormánykoalíciót alkotó Szociál-Demokrata Unió (a Petre Roman vezette Demokrata Párt, PD és Sergiu Cunescu irányította Román Szociáldemokrata Párt, PSDR) és RMDSZ alkotta kormány vette át a kormányzást. A választási ígéretek betartásának elmaradása, az életszínvonal csökkenése, a politikai és gazdasági reformok további halogatása, valamint az állandó koalíción belüli csatározások törvényszerûen hozták a 2000-es választási vereséget. A kormányon lévô pártok sokkal inkább saját érdekeik érvényesítésére, a román gazdasági életben betöltött pozícióik megerôsítésére törekedtek. Ezt pedig a választók nem hagyták büntetlenül, 2000 november 16-án a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja, a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR), valamint a Román Humanista Párttal (PUR) közösen indulva a választásokon közel 50%-os gyôzelmet ért el. Néhány héttel késôbb Adrian Nastase kijelölt kormányfô megalakította kisebbségben kormányzó kabinetjét, a demokratikus ellenzék (Nemzeti Liberális Párt, Demokrata Párt és RMDSZ) laza külsô (parlamenti) támogatásával. Belpolitikai szinten azonban elôbb a Valeriu Stoica vezette liberálisok, majd a Basescu irányította demokraták támogatását veszítette el. Egyedüli szövetségesként csak az RMDSZ maradt, amely egyszerre kapott kemény kritikát a Szövetség belsô ellenzékétôl, a román ellenzéktôl, valamint az "összmagyar politika" egyes szereplôitôl. Ebben a szorongatott helyzetben vészelte át elsô évét az új román kormány, belsô vonalainak rendezése érdekében átrendezték a pártot, ahol immár Nastase és csapata került hatalomra Iliescu erôsen posztkommunista táborának rovására. A Szocialista Internacionálét a PSDR-vel való egyesüléssel sikerült megnyerni, így immár külföldi támogatottsága is van az új Szociáldemokrata Pártnak (PSD).

Ami az ellenzéki pártokat illeti, nem tudtak komolyan azonosulni új szerepükkel, nemcsak a médiában, de immár a parlamenti vitákban is erôteljesen háttérbe szorultak. Látszólag egy évvel a választások után mindenhol megtörténtek a belsô tisztújítások, azonban ezek alig hoztak meglepetéseket. Mindössze Petre Roman egyértelmû veresége a populista Traian Basescuval szemben, illetve a Liberális Párton belül Horia Rusu tragikus halála okozott elmozdulást. A parlamentben immár helyet sem kapott Parasztpárt újabb belsô vitái mindössze színesítették a román pártpolitikát.

Fontos megemlíteni, hogy két dologban sikerült nemzeti konszenzusra jutnia a két ellenzéki és a kormánypártnak: az egyik a Corneliu Vadim Tudor újabb törvényszék elé citálása (bár az elmúlt években ez többször is megtörtént, most - éppen az összefogás révén - van esély, hogy valóban politikai karanténba zárják a szélsôséges pártvezetôt). A másik kérdés pedig a státustörvénynek becézett magyar kedvezménytörvény kapcsán történt. Itt is teljes az egyetértés a törvény Románia területén belüli végrehajtásának megakadályozásában. A többi belpolitikai kérdésben azonban a résztvevôk elbeszélnek egymás mellett.

2001 ôszén, egy évvel a választások után ez a román pártpolitika. A pártok ma sem tudnak reális politikai alternatívákat felvázolni. Tizenkét évvel a rendszerváltás után még mindig együttesen vannak jelen a régi és az új gondolkodási sémák, értékek, ideológiák. Nincs professzionális politikatanulás, illetve nem történt meg a pártokon belüli politikai letisztulás. A pártstruktúrák mögött nincs kialakult társadalmi tagozódás, ennek megfelelôen a lakosság alig ment át valamiféle politikai szocializáción. A legnagyobb gond az ellenzék szerepével van, hiszen nem tudnak megfelelni a politikai pártok alapvetô feltételeinek, nem a hatalomgyakorlás befolyásolására és ellenôrzésére szervezôdnek. Ez pedig a jelenlegi kormánypárt helyzetének eddigi szilárdságát eredményezte, és ez nem csak a parlamenti vitákban, hanem a közvélemény-kutatások eredményeiben is megmutatkozik. A PSD mai megítélése néhány százalékkal jobb, mint a választásokon elért eredményei.

(folytatjuk)

Nôkonferencia a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen

Mindenképpen célszerûnek tekinthetô az a rendezvény, melyen múlt hét végén a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen lányok/asszonyok találkoztak, tanácskoztak. Jelen volt dr.Berdj Asgian professzor, a népi egyetem rektora, Zeno Ghitulescu prorektor, Dorin Moldovan pszichológus. Egy olyan szemináriumon, melyet a Felnôttnevelés Marosvásárhelyi Területi Központja a Brit Kormány Fejlesztési Szakosztálya támogatásával szervez és munkálatait - mivel hosszabb távon futó cselekvéstervezetrôl van szó - a WS Atkins és a Powerfull Information, az ENSZ Fejlesztési Programja, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, ill. az ún. 21-es Jegyzôkönyv koordinálja. A nôkonferencia átfogó témája címszerûen így hangzott: A nô szerepe az új ezredév hajnalán. A népi egyetem nem tekinthetô sem nôszövetségnek, sem nômozgalom kezdeményezôjének, még csak a nôk szakszervezetének sem, ennek ellenére - mint mondotta Maria Olariu, e cselekvési programtervezet koordinátora, ill. az intézmény igazgatója - joggal válhatott e fórum helyszínévé, mely megoldani ugyan nem hivatott azokat a halaszthatatlan tennivalókat, melyekkel a nôknek nap mint nap meg kell küzdeniük, mégis feltérképezheti, megfogalmazhatja és el is juttathatja ôket a különbözô, ezt szolgáló intézményekhez. Szükség is mutatkozik rá, mivel nagyon is helye volna egyfajta pozitív gondolkodásmód meggyökereztetésének nôink esetében, mivel - sajnos! - elég sokan közülünk hajlunk olykor sok mindent túl sötéten, túl borúlátóan tekinteni. A konferencia munkálatainak elsô részében dr. B. Asgian professzor A nô helye és szerepe a családban és a társadalomban, Zamfira Pora jogtanácsos A nôk a helyi közigazgatásban, Dorin Moldovan pszichológus A pozitív énkép a párkapcsolatokban, valamint Szabó Szidónia pszichológus A nemi visszaélés kockázatával járó viselkedés- és magatartásmódról értekeztek. Magyarán: munkanélküliségrôl, a nôk által a családban elszenvedett erôszakról, válásról, ennek nyomán a gyerekek elhelyezésérôl, prostitúcióról, kiskorúak bûnözésérôl, eléggé szórványszerû, viszonylag ritka jelenlétükrôl a közéletben/közigazgatásban. A szünetet követôen Pora Zamfira, valamint Adina Gican jogtanácsos irányításával a résztvevôk két csoportra oszlottak, így a vita, a megbeszélés következhetett. Lapunk a kettes csoport tagjainak megbeszélésén vett részt, melyen Adina Gican közremûködésével a résztvevôk megannyi, rájuk károsan ható gazdasági/társadalmi/erkölcsi/családi, és a törvény adta hézagokra/hiányosságokra visszavezethetô már-már képtelen helyzetek feltérképezésére vállalkoztak. Terítékre kerültek természetesen a mindezeket kiváltó okok is: Az az erkölcsi, morális krízis pl., melytôl a román társadalom szenved, a visszaélésekre/ törvénytelenségek elkövetésére alkalmat adó, megkérdôjelezhetô igazságszolgáltatás, a hovatovább elviselhetetlenné váló szociális/gazdasági állapotok, a létbizonytalanság... Hogy milyen megoldási módok/ módozatok mutatkoznak?! Nos, e kérdés megválaszolását a résztvevôk épp az említetteket kiváltó okokban vélték meg is találni.

Az említett mûhelymunka során elhangzottak alapján, szombaton délelôtt, a cselekvéstervezet koordinátora, Maria Olariu, valamint a két vitavezetô határozati javaslatot és konkrét javaslatcsomagot állított össze, mindkettôt eljuttatva az említett 21-es Jegyzôkönyv címére, ahonnan különbözô gyakorlati megoldások lehetôségének módozatait remélik.

Kórház-ügyben minden rendben (?)

Pozitív kicsengésû jelentés készült a megyénkben mûködô kórházak gazdasági-pénzügyi helyzetérôl

Jövôtôl életbe lép a kórházak mûködésére vonatkozó törvény

Menedzsercsoportok pályázhatnak a kórházak élére

Miután országos szinten egymásnak ellentmondó kijelentések hangzottak el a kórházak helyzetével kapcsolatosan, a megyei közegészségügyi igazgatóságok vezetôi is megírták a kiadott házi feladatukat, amit bemutattak a prefektusoknak, és fenntarthatják a miniszterelnökkel való mai találkozás során is.

A múlt csütörtökön a központi sajtóban napvilágot látott az országos Egészségbiztosítási Pénztár elnökének nyilatkozata, miszerint a kórházak által felhalmozott óriási adósságoknak nem a rossz menedzselés az oka, ahogy azt korábban állították, mire a következô nap a miniszterelnök fennhangon jelentette ki, hogy a romániai kórházakat rosszul adminisztrálják, s emiatt gyûlt fel a több ezer milliárdos adósság. A miniszteri kinyilatkoztatás kapcsán rendelték el, hogy a megyei közegészségügyi igazgatóságok beszámolót írjanak a kórházak gazdasági helyzetérôl, ami Marosvásárhelyen is elkészült, s az képezte dr. Butilca Florin igazgató keddi sajtótájékoztatójának témáját is.

A megyében mûködô kórházak vezetôivel tartott elemzés nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy az Adrian Nastase által megfogalmazott vádak nem érvényesek Maros megyére.

Elsôsorban azért nem, mert a személyzettel kapcsolatos kiadások az összkiadásoknak mindössze a 46,86 százalékát képezik.

Ami pedig a megyében mûködô kórházak szeptember végi 205,8 milliárd lejes adósságát illeti, ez nem a 2001-re vonatkozó valós helyzetet tükrözi, mivel az idei év költségvetésébôl kellett fedezni a tavalyi évben megyeszinten felgyûlt 123 milliárd lejes adósságot, továbbá szintén az idei költségvetésbôl egyenlítették a 2000 decemberére járó béreket is.

Az adósság másik oka, hogy az Egészségbiztosítási Pénztárral 2001-re megkötött keretszerzôdésben szereplô szolgáltatási díjak, a valóságos költségeknek mindössze a 60 százalékát jelentik.

Szintén az adósság felgyûlemléséhez vezetett, hogy, bár a személyzeti költségek 2001 szeptemberéig 75 százalékkal voltak magasabbak, mint a 2000-es év hasonló idôszakában, az egy napra számított kórházi költség értékét nem igazították a kiadásokhoz.

Az elemzett idôszakban Maros megyében nem nôtt a kórházi személyzet létszáma, sôt a megszabott keretet sem sikerült betölteni. Kétszeresére emelkedett viszont a a betegek egynapi étkeztetésére felhasználható összeg, s emelkedett a gyógyszerek, az egészségügyi segédanyagok, a szolgáltatások ára, anélkül, hogy mindez tükrözôdött volna a keretszerzôdésben megállapított díjszabásokban.

A jelentés ellentmond annak a miniszterelnöki kijelentésnek is, miszerint a kórházi költségek tetemes részét az adminisztratív kiadások tennék ki. Megyei szinten ugyanis az anyagi kiadásoknak a 9,38 százalékát képezte az adminisztrációra fordított pénz, s a postai, illetve a telefonköltségek az összkiadások 0,51 százalékát jelentették.

Ezzel szemben a kórházak a legtöbb pénzt, azaz a dologi kiadások 75 százalékát gyógyszerre, és egészségügyi segédanyagokra költötték, ami az összkiadások 39,8 százalékát képezi. Bár a gyógyszerek beszerzésekor a kórházak arra törekedtek, hogy a legolcsóbb termékeket vásárolják, ezt azonban megnehezíti, hogy nem áll a rendelkezésükre a gyógyszerek behozatali árára vonatkozó jegyzék. Mivel a gyógyszerforgalmazóknak idônként több hónapos késéssel fizetnek, a cégek az inflációnak megfelelôen emelik az árakat, amit ki lehetne küszöbölni, ha a kórházak napirenden lehetnének a törlesztésekkel.

Ami pedig a gyógyszerfelhalmozást illeti, a kórházakat kiszolgáló gyógyszertáraknak a jelentés szerint 30 napra elegendô készlettel kellene rendelkezniük, a jelenlegi viszont alig éri el a 15 napot.

Az Egészségbiztosítási Pénztár számára megállapított idei költségvetés igencsak alulméretezett volt olyan szempontból is , hogy a más megyei illetôségû betegek ellátása 140 milliárd lejt emésztett fel, a központi alapokból finanszírozott programok keretében pedig további 40 milliárdot, amit nem fedezett a központi költségvetésbôl származó leosztás.

Mindezeket ellenére a Maros megyei egészségügyi egységek országos szinten a legjobbak közé tartoznak - hangzott el a sajtótájékoztatón.

A népújság kérdésére, hogy a "sok jó ellenére" mikor kerülhet sor a kórház további mûködéséhez elengedhetetlenül fontos beruházásokra, korszerûsítési munkálatokra, amelyek például a mosodát vagy a kórházi konyhákat érintik, az igazgató szerint mindez decemberben a költségvetési keretek ismeretében derül ki. Butilca doktor elmondta továbbá, hogy január elsejétôl életbe lép a kórházakra vonatkozó törvény, amelynek értelmében menedzsercsoportok pályázhatnak az intézmények vezetésére, s az új vezetôk minden valószínûség szerint az adósságok eltörlésének feltétele mellett kezdik majd meg a tevékenységüket.

A Zsigmond család Marosvásárhelyen a Zernyest (Zarnesti) utca 7. szám alatt lakik. Az udvarra viszont két kapu nyílik. A nagykapu a Tudor Vladimirescu utca, a Poklos-patak felôl. A hatalmas üvegház messzirôl vonja magára az arrajárók tekintetét. Magasan a kerítés fölé emelkedik. Az utcáról látni a rengeteg díszfát, díszcserjét. Az üvegház az egész udvart elfoglalja. Ritka látvány nem csak városban, hanem vidéken is. Nem beszélve a növényekrôl és arról, hogy a 43 éves Zsigmond Attila vállalkozó alapszakmája szerint gépészmérnök.

- Ha jól meggondolom, a vállalkozásom története gyerekkoromban kezdôdött. A 14-es számú iskolába jártam, az V-VIII. osztályban a biológia-földrajz tanárom Vulkán Béla volt. Megszervezte a biológiai kört. Ott sajátítottam el az elsô alapismereteket a természetrôl, a növényekrôl. Sokat kirándultunk. Megszerettem a természetjárást, a dísznövények iránti szeretetem hobbivá vált. Közben elvégeztem az egyetemet. Gépészmérnökként dolgoztam. Jött a társadalmi-gazdasági változás. Vállalkozást indítottam a kereskedelemben. Növekedtek a kiadások, emelkedtek a költségek. Rájöttem, hogy a kereskedelem a jelenlegi gazdasági viszonyok közepette egy labirintus. Abbahagytam. Emellet éreztem és tudtam, nem ez az igazi munka, ami vonz. Az ötlet 4-5 éve született meg. A munkámat most már kedvtelésbôl végzem.

- A magánvállalkozás létrehozására nem elegendô a szenvedély.

- Valóban nem, de alapvetô indok. Ezelôtt néhány évvel kezdtem kutatni a piacot. Rájöttem, hogy nagyon kevesen foglalkoznak a kerti, zöldövezeti fenyôk, díszcserjék, díszfák termesztésével. A kerttervezés pedig teljesen szûz terület. Megtörtént a piackutatás, következett a szervezés. 1997 végén láttam hozzá a cég bejegyzéséhez, 1999-ig megtörtént. Partnert kerestem, mert a diszcserjék termesztésével, a szaporító anyagok elôállításával nagyon kevesen foglalkoznak. Széleskörû szaktudást igényel és költséges. Magyarországon találtam partnerre. Onnan importáljuk a növényeket. Egy részük konténeres (mûanyag cserépben) csomagolásban van. Ezek kisebb növények egész évben ültethetôk, kivéve, amikor a talaj fagyott. A nagyobb díszfákat földlabdás növényeknek nevezzük. A növényt termesztési helyérôl kiássák a földdel együtt és a gyökérzetet raffiazsákokba csomagolják. Ilyen állapotban ôrizzük 3-4 hónapon át. Itt, a 200 négyzetméteres üvegházban. Ápoljuk a növényeket egészen az értékesítésig.

- A kerttervezés újdonság szûkebb pátriánkban...

- ... az országban is. Tudja, hogy Olténiában még nem hallottak virágoskert-, park-, sziklakert-tervezés-rôl? Nézze, rengeteg villa épült az utóbbi idôben. A sok milliárd sajnos nem bizonyítja a szépérzéket is. Egyelôre szûk a felvásárlóréteg, de meggyôzôdésem, hogy az "iparág" fellendül. Mondhatnám, hogy dinamikusan fejlôdik. Két éven át én kerestem a megrendelôket. Idén már ôk kerestek meg. Nem árulok el titkot: ebben az évben, november 11-ig az áruforgalmunk értéke elérte a 1,5 milliárd lejt. Ennek köszönhetôen sikerült beruházni. Gépeket vásároltam, ugyanis a kertterveket mi valósítjuk meg. Számítógép segítségével tervezek. A programban 4000 növény szerepel, van, amibôl válogatni.

- Alkalmazott munkaerôt?

- Nem. Édesapámnál van az üvegház. Ide járunk dolgozni, feleségem Ibolya, lányom Orsolya (21 éves), és a 15 éves fiam, Gergely. Átlagban 1500 növényt ápolunk. Egyelôre nem merünk vállalkozni a termesztésre. Talán a következô években...

Jelentés a bonyhai polgármesteri hivatalból

Megszépült, felújított iskolákban, óvodákban tanulhatnak a Bonyha községi diákok. A mezôgazdasággal foglalkozó gazdák még mindig várják a tavaszi vetômagtámogatást. A községközponti polgármesteri hivatal épületét visszaigényelte volt tulajdonosa. Bizonytalan a három település lakóit ellátó gogáni orvosi rendelô helyzete. Pénzhiány miatt a község vezetôi nem terveznek - így foglalhatók össze röviden a bonyhai megvalósítások, gondok.

- Mennyi volt idén a község saját bevétele, s mekkora összeget kapott a megyei tanácstól? - kérdeztük Jorz Ioant, Bonyha polgármesterét.

- A megyei tanács 1 milliárd 150 millió lejt utalt át a polgármesteri hivatalnak. A helyi adókból és illetékekbôl, elôzetes számításaink szerint 1 milliárd 900 millió lejnyi összegünk gyûlt, gyûl össze.

- A fent említett összegbôl mit tudott megvalósítani a polgármesteri hivatal?

- Nagy hangsúlyt fektettünk az útjavításokra. Aszfaltozunk a községközpont és Bernárd között, kôtörmelékkel hintettük meg a Bernárd és Leppend, Bonyha és Jövendics közötti útszakaszt, kitakaríttattuk a sáncokat, a lefolyókat. Igyekeztünk járhatóvá tenni minél több utat. A polgármesteri hivatalhoz 14 tanintézmény tartozik. A rendelkezésünkre álló pénzösszegbôl sikerült felújítanunk a két községközponti, a gogáni, jövendicsi és kundi általános iskolákat, óvodákat. Nemrég fejeztük be a dányáni tanintézmény belsô felújítási munkálatait.

- A polgármesteri hivatal épülete is javításra szorul. Mállik a vakolat, romosak a környéken levô melléképületek is. Ha függönyök nem lennének, elhagyott épületre gyanakodna az idelátogató. Mit tud tenni a község vezetôsége az épület érdekében?

- A polgármesteri hivatal egy volt kastélyban mûködik. Az évek során megrongálódott épület felújításához nagyon sok pénz kellene, ezt a község önerôbôl nem tudja elôteremteni. A volt tulajdonos leszármazottjai visszaigényelték a fôépületet, a melléképületeket, azt a területet, amelyen jelenleg a községközponti általános iskola áll, a helyi rendôrôrs épületét. Egyelôre döntés nem született. Azt tudni kell, hogy a törvény értelmében a hivatalos intézményeknek helyet adó épületekért kártérítést fizet az állam. Így valószínû, hogy a község nem marad polgármesteri hivatal nélkül. Itt kell megemlítenem, hogy a gogáni orvosi rendelô épületét tavaly visszakapta a volt tulajdonos. A Bukarestben élô személy ideiglenesen megengedte, hogy az épület egyik részében mûködjön a rendelô, azonban nem tudni, hogy mennyi ideig. Az érintett orvosi rendelôhöz három település: Gogán, Jövendics és Kund, közel 1200 lakója tartozik. Mi felajánlottuk az ott tevékenykedô családorvosnak, hogy költöztesse át rendelôjét a gogáni óvoda két, üresen álló helyiségébe. Igaz ugyan, hogy az épületrész javításra szorul, de meg lehetne oldani a külön bejáratot, s elegendô hely lenne az egészségügyi tevékenységre. Egyelôre azonban az érintett egészségügyi személyzet a régi, a tulajdonos által rendbetett épületben dolgozik.

- Vannak-e szociális gondok községszinten? Tud-e a hivatal segíteni a nélkülözôkön?

- Bonyha községhez a községközponton kívül Bernárd, Leppend, Gógán, Gógánváralja, Dányán, Kund és Jövendics tartozik. A község összlakossága a legutóbbi adatok szerint 3867 személy, ennek 38,3 százaléka magyar és közel 35 százaléka roma. A szociális gondot elsôsorban az okozza, hogy a roma lakosság nagyrésze nem akar dolgozni. A legegyszerûbb azt mondani, hogy nincs munka, nincs megélhetési lehetôség. Nem is olyan rég a gazdák 15-20 ár földterületen megtermelték a mindennapi megélhetéshez szükséges terményeket. 1991-ben az érvényben levô földtörvények értelmében azok a személyek, akiknek azelôtt nem volt földjük 50 ár földterülethez juthattak. A legtöbbjük eladta a földet, csupán 8-10 százalékuk mûveli most is. Általános tapasztalat, hogy azok élnek nagyon nehéz körülmények között, akiknek nehezére esik a kétkezi munka. A hivatal lehetôségei szerint támogatja a valóban rászorulókat.

- Említette a mezôgazdasági munkából való megélhetést. Milyen volt idén a termés, tudják-e értékesíteni a gazdák a begyûjtött terményt?

- Az idei mezôgazdasági évben a kukoricatermés mondható a legjobbnak. Hektáronként 3500 kilogramm átlagtermést gyûjtöttek be a gazdák. Sajnos nincs megfelelô ára a kukoricának, így a gazdák nagytöbbsége megpróbálja egyénileg tárolni a terményt. Például elmondhatom, hogy a gernyeszegi hizlalda 2.400 lejért veszi át a kukoricát, s a gazda kell megoldja a szállítást is. Ilyen árak mellett a gazda nem értékesíti a kukoricát, hanem tárolja, remélve, hogy késôbb jobb árat kap érte. Ezenkívül a gazdáknak nagy érvágást jelentett, hogy nem kapták meg a tavaszi vetômag-támogatást. Holott az egymillió lej nagy segítség lett volna számukra. Községszinten jelenleg az ôszi vetésre alkalmas területek csupán 5-7 százalékán végeztek munkálatokat. Sajnálatos módon a területek nagy része bevetetlenül marad.

- A birtoklevelek hány százalékát állították ki és kézbesítették a szakemberek?

- Községszinten a tulajdonjogot igazoló iratok 32 százalékát kézbesítettük, újabb 5 százaléknyi a megyei szakbizottságnál van jóváhagyás végett. A községközponti és bernárdi gazdák nagy része már megkapta a birtoklevelet, azonban a község más települései földtulajdonosainak többsége még nem. A késés okaként elsôsorban a szakemberhiányt említhetem. Ugyankkor a területek nagy részén dolgoznak az emberek, így nehéz kimérni a parcellákat. Reméljük ezután, ha az idô is kedvezô lesz, meggyorsul majd a kimérések és a birtoklevelek kiállításának üteme.

- A község vezetôi milyen terveket szeretnének megvalósítani az elkövetkezô évben, években?

- Hiába beszélünk tervekrôl, ha nincs rá anyagi fedezetünk. Kiszámítattuk, hogy a gógáni-gógánváralji kultúrotthon rendbetételére 1 milliárd 500 millió lejre lenne szükségünk. Ez majdnem egyévi bevételünk. Ebbôl az összegbôl akár egy új épületet is készíthetnénk. Ilyen körülmények között a tervekrôl inkább nem beszélünk - mondta kissé lehangolódva Jorz Ioan polgármester.

"Ha azt akarjuk, hogy monumentális népdalunk régi fényét az egész nemzetre árassza, elô kell rá készítenünk a gyermeket, annak rendszerében és szellemében írt, de kisterjedelmû és könnyû ritmusú dallamokkal." (Egy mondat Kodály: 333 olvasógyakorlat. Bevezetô a magyar népzenébe címû munkájából.)

2002 - Kodály-év. A nagy zeneszerzô és zenepedagógus születésének 120 évfordulója: 2002. december 16-a. A kodályi szellemiség sajnos, ma sem érvényesül kellôképpen. Ô egész népét kívánta dalra bírni, s aztán az emberiséget. Nevelô munkájával újjáformálta az egész zenepedagógiát. Módszerét a fél világon alkalmazzák. (Kivéve pátriánkat.) Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar karnagya szeptember 26-án tanfolyamot indított: a marosszentgyörgyi általános iskola zenetermében, illetve a marosvásárhelyi Deus Providebit Ifjúsági Házban hetente két alkalommal, kedden és szerdán a relatív szolmizáció zeneolvasási módszerének alkalmazásával tanít. Marosszentgyörgyön ötven-hatvan fiatal és középkorú (a kórus tagjai), a Deus Providebit Házban pedig huszonegy fiatal jár rendszeresen a tanfolyamra. A kóruspróbákon ennek a módszernek az alapján olvassák a szólamokat. Közvetlen haszna is van tehát ennek az ingyenes, önzetlen munkának. Lám, a Tanár úr egy életen át tanított, dirigált -, és íme, nyugdíjasként is folytatja a munkát, amelyre, akárcsak Kodály, a maga szûkebb területén, ugyanúgy az életét tette rá. Amikor helytállásáról beszélünk, szintén Kodályt idézi. - Az Ô szellemiségére van szüksége az erdélyi ifjúságnak. Kodály egy helyütt ezt írta: "Riedl Frigyes a doktori vizsgám után arra buzdított: maradjak itthon, ne menjek külföldre. Mosolyogtam magamban, annyira feleslegesnek éreztem...Mikor újra kezdtem kijárni, a határon megjelent elôttem mindig egy mezítlábas, rongyos gyermeksereg...Kórusban kiáltották: Ne hagyj itt bennünket!"

Kedden 19 órakor, szerdán 18 órakor kezdôdik Hajdó Károly tanár úr különórája - júniusig. Akit érdekel, fáradjon el oda.

Az ember élete manapság egyik számla kifizetésétôl a másikig telik. Fel sem szusszanunk, s máris a postaládában a másik. Már az sem számít meglepetésnek, ha egyik hónapról a másikra tíz-húsz-harminc százalékkal nônek a kikerülhetetlen kiadások. Ám az mégiscsak meglepetésnek számít, hogy ha valaki olyasvalamiért kap számlát, amiért semmiféle szolgáltatást nem kapott. Így járt Nagy (Dionisie) Dénes, aki október utolsó napjaiban egy Cosmorom mobiltelefon-számlát kapott kézhez.

Mindebben az a meglepô, hogy a címzettnek még mobiltelefonja sincs, szerzôdést nem kötött a céggel. Mi tévô legyen, kérdezte panaszosunk, hiszen a számlán a 126.680 lejes elmaradással együtt 1.795.430 lej szerepel, s mivel az ô nevére, címére küldték ki, nehogy valamilyen úton-módon felhajtsák tôle ezt a pénzt, esetleg visszatartsák a nyugdíját. Lévén kisnyugdíjas, ez az összeg nem is lenne elég a számla kiegyenlítésére.

A számlát ez év október 18-án állították ki a 4096-493-573-as mobiltelefon tulajdonosának, aki nem azonos Nagy Dénessel. Mivel igencsak furcsa eset, a szóban forgó számot többször is tárcsáztuk, de a készülék mindannyiszor zárva volt. Úgyszintén felhívtunk egypár számot azokból, amelyeket errôl a számról gyakrabban tárcsáztak, de nem sikerült kideríteni, ki a szám tulajdonosa. Vagy mert visszautasítottak, vagy azért, mert Nagy Dionisiét nem ismerték.

Végül a költségesebb megoldást választottuk, felhívtuk a számlán szereplô tudakozó fôvárosi számot. Itt türelmetlen, vagy inkább kioktató nôi hang, a Felicia Simáé fogadta a hívást, s közölte, hogy a beszélgetést rögzítik, s hogy ilyen feltételek mellett óhajtjuk-e folytatni. Már hogyne akartuk volna, hiszen ha már nyomozónak csaptunk fel, végére szerettünk volna járni a dolgoknak. Csakhogy a beszélgetés elején kijelentették, a kérdéseket nem a panasztevô, jelen esetben az újságíró, hanem a hölgyike teszi fel, aki nagy késôre értette meg, hogy mirôl is van szó. Végül feljegyezte a telefonszámot, ahol értesíthet a kivizsgálás eredményeirôl. Tizennégy nap telt el azóta, de a Cosmorom nem hívta vissza a szerkesztôséget.

Közben a marosvásárhelyi képviselettôl megtudtuk, hogy szerzôdéskötéskor az ügyfelektôl a személyazonossági igazolványt és a születési bizonyítványt kérik. A februárban megnyílt Cosmorom-képviseletek az elején kérték, most nem kérik sem a szerzôdô fél lakbérleti szerzôdését, sem a telekkönyvi kivonatot. Arra viszont nem kaptunk választ: mégis, hogy fordulhat elô, hogy valaki nevére, pontos lakcímére számlát állítsanak ki, anélkül, hogy szerzôdést kötött volna. Mint ahogy arra sem kaptunk választ, hogyan bizonyíthatja be Nagy Dénes, hogy nem ô kötött szerzôdést, s a pénzt nem neki kell majd kifizetnie.

Marosszentgyörgyön mindegyre történik valami, amire érdemes felfigyelni. Baricz Lajos plébános, Moldovan Irén tanárnô és a helyi közmûvelôdési életet pezsdítô több kitartó társuk gyakran kezdeményez olyan színvonalas rendezvényt, amely a városból is vonzza az érdeklôdôket. Legújabb elképzelésük is ilyen szélesebb részvételre, együttmûködésre alapoz. A múlt szerdán lezajlott bensôséges lélekemelô megemlékezésen jelentették be, hogy a közelmúltban elhunyt jeles költôbarátjuk, Tóth István nevét felvevô mûvelôdési kört létesítenek. Az alakulat nyitott, örülnek minden jelentkezônek, aki a névadó köztudott igényessége jegyében tevôlegesen hozzá szeretne járulni a község kulturális szintjének emeléséhez. Néhány marosvásárhelyi tiszteletbeli tagot meg is neveztek azok közül, akik eddig is segítették a szentgyörgyi megnyilvánulásokat.

A mostani szép est jól érzékeltette, milyen magasra akarják állítani a mércét. A nyáron még maga Tóth István ígérte, hogy novemberben bemutatja két frissen megjelent értékes versgyûjteményét, a Gyulafehérvári humanista költészet antológiáját és a Szívvel, szóval, tiszta szívvel címû himnuszválogatást, sajnos már csak emlékezni lehetett a tudós humanista lírikusra. Személyiségét, példás emberségét, hitét szentmisén idézték fel a katolikus templomban, majd a költô felesége, barátai, tisztelôi, olvasói az egyház tanácstermét megtöltve folytatták a megemlékezést.

Baricz Lajos, Moldovan Irén elevenítette fel Tóth István marosszentgyörgyi találkozóit. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, a hû barát szólt közös élményeikrôl, a költô ifjúság- és természetszeretetérôl és arról, hogy mennyire fontosnak tartotta az iskolát, az oktatást. A két szóban forgó kötetet Nagy Miklós Kund ismertette. Kilyén Ilka színmûvész és Henn Árpád elôadó a poeta doctus verseibôl mutatott be tömör, élménygazdag mûsort. Versmondásukat érzelemdús énekekkel egészítette ki a Jubilate kamarakórus és Szántó Árpád, aki maga adta elô a költô néhány megzenésített versét.

Biztosak lehetünk, hogy az új mûvelôdési kör még gyakorta hallat majd magáról.

Tegnap kora délután különleges esô hullt Marosvásárhelyre és a megye területére. Az esô elálltával a sima felületeket sárgás- szürkés por lepte be. A Környezetvédelmi Felügyelôség közleménye szerint az esôvel kolloid természetû anyag hullt a szokásosnál nagyobb mennyiségben. A por vizsgálata nyomán kiderült, hogy nem radioaktív, nem veszélyes természetû anyagról és nem savas esôrôl van szó.

A jelenség nem helyi okok következménye, megyénk területén ugyanis nem ismeretesek olyan egységek, amelyek a szóban forgó finom port kibocsáthatták. Ennek ellenére a felügyelôség továbbra is követni fogja a jelenséget és tájékoztatást ígér a következôkben.

A feltételezések szerint a pornál finomabb, agyagszemcséknek tûnô anyag délnyugatról származó légtömegekkel érkezhetett megyénk fölé.

Az elmúlt két hétben a Területi Munkaügyi Igazgatóság felügyelôi 94 gazdasági egységet ellenôriztek, összesen 4392 alkalmazottal. Az ellenôrzött munkások 61%-a nô volt.

Az ellenôrzések nyomán különbözô kihágásokért 83 millió lej értékû büntetést róttak ki 20 munkáltatóra. ezek közül azonban csak két esetben büntettek feketemunkát 10-10 millió lej értékben. Korai volna még azt mondani, hogy csökkent a feketemunka, de mindenképpen eredménynek számít, hogy mindössze 3 törvénytelenül dolgozó személyt találtak, köztük két nôt.

Az igazgatóság egyébként továbbra is nehézségekkel küszködik, mivel felszólításaira nem mindig jelennek meg a munkáltatók, noha ezért a törvény értelmében 10-tôl 20 millió lejig terjedô büntetés róható ki.

Jegyzet

Nincsen rózsa tövis nélkül...! mondogatjuk néha, magunk békítôen Ekként gyôzködtem magam, s tán még egy "negyed- templomnyi" a gyülekezetbôl minden bizonnyal, szombaton este a Vártemlomban, az anyaországi vendégkórusok csodálatos énekszolgálata hallatán. Hogy miért kellett sokunknak ama tövissel balódnunk eközben?! Többek között azért is, mert egy idô után egy 4-5 éves forma kislány viselkedése több mint zavaróvá vált. A csaknem három órán át tartó hangverseny túlhaladta tûrési küszöbét, izegni-mozogni kezdett. Felállt, visszaült, kabátkáját tûrte-gyömöszölte maga alá, egyre nehezebben és zajosabban viselte a számára egyáltalán nem könnyû ottlétet. Az édesanyja maga is megelégelhette végül, mert hirtelen mindketten öltözni kezdtek, és kórusmuzsika ide, dalkar oda, ki sétáltak. Fellélegeztünk. Elhamarkodottan....Hát ennyit a kis "tövisrôl". Volt másik zavaró dolog is.

Máskor ezt is mondogatjuk ugye: hát, ez már több a soknál! Most is volt miért. A legszívesebben rászólt volna az ember azokra, a pódiumon éneklôk szeme láttára, illetve a karnagy háta mögött korzózókra, akik ki-be sétálgattak a templomba, a gótikus terem felôli ajtón át . Sôt, akadt olyan is, aki az épp elhangzó kórusmû záró akkordja közben tette ezt. Volt aki végigszaladt a templomhajón, hogy fôbejáratán távozhasson! Holott történhetett volna mindez egy-egy újrakezdés elôtt, akár úm. "kóruscsere" közben... És annak a teljes kórusnak a gesztusát, melynek tagjai, amint befejezték szereplésüket, intézményesen "elvonultak", már hogyan is minôsítgethetne az ember?! Ez, valóban több volt a... soknál. Miért is fegyelmezte volna kis "rózsáját" az édesanya, amikor a középiskolás lányokra a velük együtt ülô egy-két karvezetô sem szólt rá? Tévedés ne essék, nem csak arról van szó, hogy TEMPLOMBAN voltunk!

Nemzetközi egyetemi fórum a biztonságpolitikáról

A Szegedi Biztonságpolitikai Központ Európából Európába címmel nemzetközi egyetemi fórumot rendez a biztonságpolitikai és integrációs kihívásokról a Szegedi Tudományegyetemen november 15-17-e között. A fiatalok a fórumon megismerhetik Magyarország és Európa biztonsági és integrációs törekvéseit, a NATO szerepét a megváltozott világrendben, valamint a Magyar Honvédség reformját. Szó lesz továbbá Magyarország, Románia és Jugoszlávia kül- és biztonságpolitikai alapelveirôl. A konferenciára a magyar hallgatókon kívül Boszniából, Horvátországból, Jugoszláviából, Macedóniából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából hívtak meg a szervezôk - mintegy 100 fiatalt.

A schengeni határok és a terrorizmus

A schengeni határok kiterjesztése a leendô európai uniós tagországokra nem jelentheti azt, hogy a menekültek azután már csak nehezen szerezhessenek menedékjogot ezekben az országokban; ezek a határok nem húzhatnak új falat az uniós országok és a többi állam közé - hangsúlyozták a Schengeni határok és a terrorizmus címû konferencia elôadói kedden Budapesten. Szôke István ezredes, a határôrség bûnügyi és felderítô osztályának vezetôje közölte, hogy Magyarországra Romániából érkezik a legtöbb határsértô, s döntôen Ausztria és Szlovénia felé kísérlik meg a tiltott határátlépést. Ôk elsôsorban gazdasági és egzisztenciális okokból döntenek országuk elhagyása mellett, csakúgy, mint a moldávok.

Funar szerint az életére törnek

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester közölte, hogy gyanús port és anthrax-fertôzéssel való fenyegetôzést tartalmazó levelet kapott Magyarországról. Sajtóbeszámolók szerint a kolozsvári polgármester hangsúlyozta: a levél szombaton érkezett a városházára, éppen azon a napon, amikor Budapesten tüntetés volt Románia nagykövetségének épülete elôtt. Funar személyi titkára a sajtónak nyilatkozva cáfolta a polgármester kijelentését. Nem talált port vagy más gyanús anyagot a Kecskemétrôl származó borítékban, és jó egészségnek örvend - mondta. A kolozsvári rendôrség szóvivôje szintén úgy nyilatkozott, hogy a levélben érkezett karikatúrák szövegén kívül más jel nem utal a lépfene- fertôzés gyanújának lehetôségére.

Blatter Bukarestben

A szlovén labdarúgó-válogatott kedden megérkezett Bukarestbe, a Románia elleni világbajnoki pótselejtezô visszavágójára. A hazai szövetség (FRF) mindent elkövetett a "megfelelô játékvezetô" kijelöléséért, és Joseph Blatter FIFA-elnök is jelen lesz a találkozón. Mircea Sandu, az FRF elsô embere a ljubljanai 2- 1-es vereség után a FIFA segítségét kérte, hogy minden szempontból feddhetetlen bíróra bízzák a mai összecsapást. Kijelentette: Szlovéniában a dán Kim Milton Nielsen jogos tizenegyestôl fosztotta meg a csapatot. A bukaresti mérkôzést a megvesztegethetetlennek tartott német Helmut Krug vezeti.

Romániai álrendôröket fogtak el Budapesten

A Népstadion buszállomás mögötti nagyparkolóban tevékenykedô álrendôröket fogott el a Budapesti Rendôr-fôkapitányság, a 15 román állampolgárt múlt szerdán állították elô, azóta valamennyien elôzetes letartóztatásban vannak. Palotás István rendôr alezredes, a BRFK zseblopási alosztályának vezetôje kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta: a rendôrség széles körû nyomozást folytat az ügyben, s további letartóztatások is várhatók. Tájékoztatása szerint az elfogott álrendôrök olyan utasokra specializálódtak, akiknél a csomagok, illetve a ruházat alapján nagyobb összeget reméltek, illetve figyelték a Ferihegyrôl érkezô buszokat is. A bûncselekményeket többnyire román állampolgárok ellen követték el.

A Ringier a Népszabadság új tulajdonosa

A Ringier 49,9 százalékos részesedést szerzett a Népszabadságban a Gruner + Jahrtól - jelentette be keddi, zürichi keltezésû sajtóközleményében a cég. A dokumentumból kiderül, hogy a Ringier ezáltal Magyarország legjelentôsebb politikai napilapjának fô részvényesévé válik.

Tömeges megbetegedés gyógyszer- túladagolástól

Mintegy tízezer gyermek megbetegedett, és egy kislány meg is halt az indiai Asszám szövetségi államban, miután a vakság megelôzésére irányuló, ENSZ-támogatású orvosi akció keretében helyi orvosok valószínûleg túladagolták a kezelt gyerekeknek adott A-vitaminos gyógyszert. A rendôrség szerint a gyógyszerek fertôzöttek voltak, míg az állam egészségügyi hatóságának vezetôje cáfolta, hogy lejárt szavatosságú oldatokat használtak volna, és úgy vélte, orvosi mûhiba: gyógyszer-túladagolás történt. Mintegy 300 ezer gyermeknek osztottak szét vakság elleni vitaminos oldatot a vasárnapi betegségmegelôzési kampány során - erôsítette meg Újdelhiben az ENSZ Gyermekvédelmi Alapjának, az UNICEF egyik tisztviselôje, aki szintén nem tudott magyarázatot találni a balesetre.

Az elsô BSE-gyanús eset Szlovéniában

A szlovén mezôgazdasági miniszter bejelentése szerint Szlovénia északkeleti részén egy gazdaságban szivacsos agysorvadásban szenvedô marhára bukkantak. Ha a betegség tényét megerôsítik, ez lesz az elsô marhakóros eset Szlovéniában. A betegség jelenlétére egyelôre csak az elsô tesztek utalnak, a szövetmintát a svájci Bernbe küldték további vizsgálatra. Az eredmény a héten késôbb várható. A szlovén húsexport nagy része az egykori Jugoszlávia utódállamaiba és Olaszországba áramlik.

Gyaloglócsúcs Dél-Amerikában

A maga nemében páratlan rekordot állított fel a francia Serge Gerard: 73 nap, 3 óra és 40 perc alatt gyalog tette meg a 5235 km-es utat a perui fôváros és a brazil tengerpart között. A 48 éves atléta, aki augusztus 30-án indult Limából és november 12-én érkezett meg a Copacabanára, naponta átlagban 71 km-t jutott elôre. Azonban nem ez volt az elsô hosszú útja: 1997-ben Los Angelesbôl New Yorkba, két évvel késôbb pedig Perthbôl Sydneybe gyalogolt.

Drágított a Mopan!

Tegnaptól, átlag 500 lejjel drágult a különbözô kenyérféleségek ára, illetve úgyszintén a kiflié, magasabb százalékban a csomagolt termékeké a Mopan Rt- nél. A cég üzleteiben a nagyobbik fehér kenyér ára 12.000-re, a félbarnáé 8.500-ra, a barnáé pedig 7.000-re változott.

Húsfeldolgozók találkozója

Ma délután hat órai kezdettel, megyeszékhelyünkön, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Maros megyei fiókja találkozót szervez az RMDSZ Maros megyei szervezete székházában - Braila utca 9. szám -, a különbözô húsfeldolgozó vállalatok tevékenységét érintô újabb tudnivalókról.

Tájképek és gyökérmunkák

Dr. Molnár Vince képzômûvészeti - tájkép és gyökérmunkák - egyéni tárlata november 16-30-a között tekinthetô meg Marosvásárhelyen, a Mûkedvelô Képzômûvészek Unirea- Egyesülés kiállító termében - Köztársaság tér 9 szám - hétfôn, kedden és pénteken délután 1 és 5 óra között, szerdán délelôtt 10-14 óra, szombaton délelôtt 11-13 óra között.

Már csak négy napig...

tekinthetô meg megyeszékhelyünkön, a Keresztelô Szent János Plébániatemplom Deus Providebit Tanulmányi Központjában a Mentor Kiadó által rendezett Miklóssy Gábor-kiállítás. Pontosabban szombaton-november 17-én délután 5 óráig.

Felkészítô kismamáknak

November 19-én délután 5 órától a Marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat székházában veszi kezdetét az a felvilágosító munka, melynek során, különbözô szakemberek közremûködésével fiatal lányok, nôk, édesanyák juthatnak olyan ismeretek birtokába, melyek a gyermekvárással, a csecsemôgondozással valamint a gyermekneveléssel kapcsolatosak.

Cserealji csütörtök

Csütörtökön, november 15-én, a Cserealji Református Egyházközség tanácstermében, a délután 6 órakor kezdôdô cserealji csütörtök meghívottja ezúttal Albert-Lôrincz Márton tanár, költô, aki a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának közelgô Madách-bemutatója kapcsán a magyar drámaíró darabjáról sajátos megközelítésben - Az ember tragédiája az egyén tragédiája? -beszél.

Újabb biokertész-rendezvény

A Fókusz Központ - Marosvásárhely, Crinului-Liliom utca 22. szám - termében holnap délután 5 órától a Biokertész Csoport tagjai Portik Piroska kertészmérnök elôterjesztését hallgathatják meg. A szerzô A laskagomba háztáji és nagyüzemi termesztésérôl írta most felolvasandó diplomadolgozatát. A jelenlévôk egyben megtekinthetik az agrárturizmussal kapcsolatos videofilm-sorozat reklámról szóló részét is.

Jogi tanácsadó

Ma 15 órától szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os iroda - jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, s az