Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Megnyílt a könyvvásár

- 29 stand, 45 kiadó - mondta szûkszavúan Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezére, aki a megnyitó mûsorvezetôje és tolmácsa is volt egyszemélyben. A mérleg persze a végén. Dorin Florea polgármester nyitottnak modotta hivatalát mindenre, ami szép és jó, és arról a támogatásról is szólt, amelyet a Városháza nyújt marosvásárhelyi szerzôknek, hogy azok ne érezzék félszegnek magukat, amikor mûveiket a közönség elé viszik. (Ehhez csak annyit: tudomásunk szerint magyar nyelven író szerzôt még nem segített megjelenéshez a doktor úr vezette intézmény.) Kôrösi Orsolya, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára a Kárpát-medence legnagyobb könyvfórumának nevezte a vásárt, ahol megannyi jelentôs magyar íróval találkozhat a közönség. Kiemelte, hogy az NKÖM a vásáron is fellelhetô igen jelentôs számú kötet megjelenését pénzelte. Az elmúlt tíz évben a magyar állam kétmilliárd forintot fordított a határon túli könyvek kiadásának támogatására.

A nyitó ünnepséget megtisztelte jelenlétével Cseh Áron konzul, a kolozsvári magyar konzulátus tisztségviselôje.

Csegzi Sándor alpogármester emlékeztetett rá, hogy Marosvásárhely a kultúra városa, és a város vezetése továbbra is egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a képzômûvészet és a zene mellett az irodalmat, a könyvet is lehetôségeihez mérten pártfogolja.

Zentai Péter, a Magyar Könyvterjesztôk és Könyvkiadók Egyesületének elnöke köszöntô beszédében emlékeztetett arra, hogy 2001 az Olvasás éve, egyben Temesi Ferenc írót idézte: aminek éve, napja stb.-je van, azzal általában valami baj szokott lenni. A magyar könyvkiadás az elmúlt tíz esztendôben látványosan fejlôdött, megnôtt a könyvtermelés, ugyanakkor szûkült a minôségi könyveket, az igényes irodalmat olvasók köre, olvasási nehézségek tapasztalhatók a fiatalabb korosztályoknál. Ha Magyarországon ma tétje van annak, hogy a könyvet "visszahozzuk" a kultúrába, hogy az olvasást visszahelyezzük jogaiba, akkor ez a tét kétszeres a határon túli magyar közösségek esetében.

Az idén is bôséges a felhozatal, de nem mondható, hogy már az elsô napon nagy pénzeket hagytak volna a Nemzeti Színház elôcsarnokában a vásárlók. A könyvbemutatókon is szerény volt a jelenlét, kevesen tudják (vagy emlékeznek rá), hol is van az ominózus "protokollterem". Ez amúgy is olyan hivatalosan hangzik, hogy egyszerû halandó, ha nem muszáj, inkább nem merészkedik oda. Pedig csak egy keskeny szoba a második emeleten, immár irányjelzô is eligazít a megtalálásában, szemben mosdó; na és valami húsz személy fér el benne, a rendesebb kiadók pedig adnak pogácsát, ritkábban egy pohár üdítôt, a gazdag cégek talán pezsgôt is. A kis kiadókat, forgalmazókat térdre kényszerítették a piac farkastörvényei: nem engedhetik meg maguknak a bérleti díjat, hát távol maradnak, esetleg valami fôtéri bejáróban kínálják - olcsóbban - a portékát. A vásár kapóra jött az iskolásoknak. Ezen a héten tanóra helyett mûvelôdési programokat kínál nekik az iskola. Egymás sarkát tapossa hát a sok diák, gimis és kisiskolás, a tancikkal érkezô, zajos, vidám, lufis pufik - és az is mázli, hogy a léggömbhöz sehol sem kínálnak gombostût.

Milyen célból érkezett Marosvásárhelyre? - kérdeztük tegnap Kôrösi Orsolya magyar államtitkár-helyettest.

- A Marosvásárhelyen megnyílt a VII. Nemzetközi Könyvvásárra, s ezen belül az elsô Erdélyi Magyar Könyvnapokra jöttünk, amely a Magyarországon meghirdetett Olvasás Éve mozgalomhoz kapcsolódik. A mozgalom üzenete egyrészt az, hogy olvasni jó, olvasni kell, az olvasás örömére szerette volna a magyar kormány ráirányítani a figyelmet. Erre országszerte és határon túl nagyszabású rendezvényeket szerveznek könyvtárosok, írók, könyvkiadók bevonásával.

- Csegzi Sándor alpolgármester hangsúlyozta az anyaország támogatását a mûvelôdés terén. Hogyan tudja segíteni a magyar kormány a romániai magyar kiadványok megjelentetését?

- A magyar kormány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán keresztül tudja támogatni a határon túli magyar lap- és könyvkiadást. Én ebben három elemet tartok nagyon fontosnak. Elôször is a magyar könyvkiadók és a határon túli
könyvkiadók azonos feltételekkel pályáznak. Egyrészt ugyanolyan szigorú, másrészt ugyanolyan könnyû az esélyük a pénzhez jutáshoz. Másodsorban nemcsak magát a könyvkiadást támogatjuk, hanem létrehoztunk egy speciális ösztöndíjat, amely magát az alkotást támogatja, hiszen az alkotás nélkül nincs mit kiadni. Harmadsorban pedig pontosan ilyen eseményeket, könyvszakmai rendezvényeket, mint ez a mai megnyitó, támogatunk.

- Van már kialakult véleménye a könyvvásárról?

- Túl rövid ideje érkeztünk Marosvásárhelyre. Vasárnapig tartózkodunk itt, ezalatt nagyon sok könyvkiadóval fogunk kapcsolatba kerülni, író-olvasó találkozókon fogunk részt venni, ezek után majd többet mondhatok. Az említett rendezvényeken kívül szeretném megnézni a várost, a történelmi, kulturális emlékmûveket, többek közt a Teleki Tékát is.

Nem tetszik a forint

Magyarország Románia egyik legnagyobb gazdasági partnere. A két ország közötti áruforgalom az idén már elérte a 840 millió dolláros szintet, s az év végéig valószínûleg meghaladja az egymilliárd dollárt is. Ennek a forgalomnak a kétharmada Magyarországról Romániába irányuló export, míg egyharmada fordított irányú áruforgalom. A mérleg kiegyensúlyozatlansága, a forgalom magas szintje, de nem utolsósorban a számtalan Magyarországra utazó román állampolgár igénye is természetessé tenné, hogy legális úton, bankon keresztül váltsa át, vagy vásárolja a magyar valutát az, akinek erre szüksége van.

Ennek ellenére eddig csupán a Piraeus Bank döntött úgy, hogy jegyezni és váltani fogja a forintot, noha ez minden pénzintézetnek érdeke lenne. Augusztus 6. óta vált hivatalossá a magyar valuta a Piraeusnál, azonban november elején átirat érkezett a görög tulajdonban lévô pénzintézethez, a Román Nemzeti Bank egyik igazgatójának aláírásával: A forint váltását azonnal függesszék fel, mert ez a pénznem nem szerepel a hivatalos devizalistán.

Azt még csak-csak megérti az ember, hogy a nemzeti bank felügyeleti joga kiterjed az ilyen ügyletekre is, noha kinek mi köze hozzá, ha egy magánbank esetleg a bangladesi valutát kívánja forgalmazni, az azonban már sehogy sem elfogadható, ha egy nemzetközileg általánosan konvertibilisnek elfogadott pénznemet Romániában csupán azért nem tekintenek annak, mert valaki elmulasztotta felvenni egy akármilyen listára.

Szalkay József, a Piraeus Bank marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója elmondta, hogy a forint jegyzése kiváló jövedelemforrást jelentett, s meggyôzôdése, hogy bármely bank számára megérné foglalkozni vele. A nemzeti bank átiratának tartalmába természetesen nem nyugszanak bele, s jelzésükre Nagy Ágnes, a nemzeti bank igazgatótanácsi tagja egy mára tervezett ülésen a forint jegyzésének problémáját is felveti. Ha a közbenjárás sikerrel jár, hamarosan ismét hivatalos forgalomba kerülhet a forint, s váltásához nem kényszerülünk újból az utcasarkon álldogáló valutaüzérek segítségét igénybe venni.

Aktuális

Megszûnik (megszûnik?) a román gazdaság legnagyobb visszahúzó tényezôje azzal, hogy a gazdasági "fekete lyuk"-nak számító galaci acélipari ceauïista monstrum, a Sidex állami tulajdonrésze a brit LNM Holdings tulajdonába megy át. Az errôl szóló szerzôdést kedden írták alá.

Évek óta Románia a volt nagy szocialista cégek gazdasági csapdájában vergôdik. A galaci s a hozzá hasonló vállalatok elképesztô veszteségeket termelnek, melyeket mind az állami költségvetés térít meg, s többek között ezért sem jut pénz kvázi semmire, nyomorog a tanügy és az egészségügy, hogy csupán két kulcsfontosságú költségvetési területet említsünk. Nem tréfa: a Sidex a tavaly 250 milló dolláros (azaz 7500 milliárd lejes!) veszteséget "termelt", miközben Maros megye - a központi költségvetésbôl finanszírozott beruházásokat leszámítva - alig 200 milliárd lejnyi költségvetésbôl volt kénytelen boldogulni.

A nagy pénznyelôk közül a galaci volt a legnagyobb, és ez okozta a legtöbb fejfájást is, hisz egész egyszerûen kezelhetetlennek bizonyult. Hiába derült ki, hogy különbözô igazgatók és igazgatócskák kiválóan megélnek abból, hogy a 900 millió dollár (!) adósságot felhalmozott kombinát mellett kullancs- cégecskéket hoztak létre, melyek egyesek számára kiválóan jövedelmeztek, miközben az államháztartás továbbra is nyögte a tehetetlenség (és a csalás) minden következményét. A 27 ezer alkalmazott miatt radikális lépesek megtétele sem jöhetett szóba, hisz a szakszervezeti fenyegetés elôl rendszeresen meghátráltak a kormányzatok.

Mindezért a most aláírt szerzôdés valódi fellélegzést jelenthet az államháztartás számára (a jelenleg készülô 2002-es, kivételesen még az idén megszavazásra szánt központi költségvetésben vajon milyen tételek szerepelnek az erre vonatkozó rubrikákban?), ha az angol+indiai konszern valóban kezelni tudja új tulajdonát. A megegyezés szerint a tulajdonjogért a vásárló 500 millió dollárt fizet, s tíz éven belül 351 milliót fektet a cégbe, sôt azt is vállalja, hogy öt évig nem csökkenti az alkalmazottak számát. A tulajdonosváltással járó - és az ország minden lakosára kihatással lévô - elônyök tehát nyilvánvalóak, a magánosítással járó korábbi tapasztalataink azonban óvatosságra intenek, s egyelôre az ünneplés elnapolására késztetnek. Az LNM Holding ugyanis nem lenne az elsô külföldi cég, amelynek a romániai privatizációba beletörik a bicskája. A tisztességes munkához szokott nyugatiakat ugyanis rendszeresen meglepik a sajátos balkáni viszonyok.

Szurkoljunk, hogy ezúttal ne így legyen, s váljon a Sidex egy gazdasági sikertörténetté. Nem csak a galaciak, a mi érdekünk is, hogy ez így legyen.

Két nagyszabású akció elôtt áll a Pro Európa Liga - tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Smaranda Enache, Szokoly Elek, Suhareanu Mircea és Haller István.

A liga néhány segesvári intézmény és lakos kérésére aktívan részt vesz a Drakula Land Segesváron való megvalósítása elleni küzdelemben. Amint Smaranda Enache elmondta, minden tôlük telhetôt - amit törvényesen lehet - megtesznek azért, hogy a tervrôl nyílt vitákat szervezzenek és annak megvalósítását megakadályozzák. Az okok közt a legfontosabb szerintük, hogy a segesvári vár annak a néhány szásznak az örökségét képezi, akik az elmúlt évek nagy elvándorlása után még itt maradtak. Ugyanakkor része a teljes, egyébként siralmas állapotban levô erdélyi kulturális örökségnek, nem beszéve arról, hogy nemrégiben a világörökség részévé vált. Nem illô és helyes, hogy szórakoztató parkot létesítsenek közvetlen közelében, amely méltatlan konkurenciát jelentene. Nem volna jó, állítja a Pro Európa Liga vezetôsége, ha egy szubkulturális turizmus honosodna meg ezen az egyedi helyen. Mindezek mellett nem másodlagos az sem, hogy a tervezetbôl nem derül ki világosan ki, milyen pénzekbôl hozza létre a parkot, a bevételeket mire fogja használni, mennyi idô alatt amortizálódik a park és ezután mi történik vele. Ami viszont szinte biztosra vehetô, hogy létesítésével megnövekedne a helyi bûnözés, és olyan réteget vonzana Segesvárra, amely ezt a szubkulturális turizmust kedveli.

Tágabb környezetbe helyezve a kérdéskört, a Pro Európa Liga nem támogatja a román gazdasági és szociális problémák ily módon, "egy csapásra" való megoldását.

A felületes és gyors meggazdagodással kecsegtetô tervek helyett a liga a helyi adók és illetékek nagyobb százalékának helyben való felhasználása, a bürokrácia csökkentése és a közintézmények személyzetének csökkentése mellett teszi le a garast.

Tiltakozása sikere érdekében a Pro Európa Liga decemberben helyi szinten szervez fórumot, majd február végén régió- illetve március áprilisban országos szinten, amelyeknek témája a fenntartható fejlôdés tervének kidolgozása, s a helyi érdekekre vonatkozó döntések helyi szinten való elbírálása és a kulturális örökség megôrzésének kérdéseit vizsgálják meg.

Új választási törvénytervezet

Egy aláírással öt elônyhöz juthatsz. Ez lesz a mottója annak az aláírásgyûjtô akciónak, amelyet a tucatnyi más nemkormányzati szervezettel együtt a Pro Európa Liga kezdeményezett. A cél, hogy november közepe után a Hivatalos Közlönyben megjelenô törvénytervezet parlamenti vitára bocsátása érdekében országos szinten összegyûjtsék a szükséges 250.000 aláírást. Ebbôl megyénkben a megjelenést követô 75 napban 11.000-t kell összegyûjteni.

Az új választási törvénytervezet ismertetése során Haller István hangsúlyozta, a cél az, hogy a minket képviselôk közelebb legyenek választóikhoz. Ezért a ma már csak nálunk, illetve Bulgáriában használatos listás választás helyett a vegyes: listás és egyéni választást javasolják. Vagyis elöljáróink többségét név szerint választanánk ki szavazatunkkal és csak a fennmaradó helyeket töltenék ki a listákon megszerzett pontok arányában pártok. Így a lakosság által név szerint választott képviselô szorosabb kapcsolatban állna választóival, és visszaválasztása megvalósításaitól függne.

Az új törvénytervezet elfogadása ugyanakkor a szenátorok és képviselôk számának csökkentését jelentené, ami a közpénzek spórlásához vezetne, ám ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy gyakorlatilag kevés az esélye, hogy bármelyik párt támogatná annak elfogadását.

Haller István egyébként elmondta: az aláírásgyûjtés ez alkalommal nehéz feladat elé állítja ôket, mivel az érvényes aláíráshoz a személyi kártyával rendelkezôknek a szavazókönyvecskéjüket is fel kell mutatniuk, amit köztudottan a lakosség nagy többsége nem hord állandóan magánál, de az önkéntesek munkájára számítva, a siker még így sem lehetetlen.

Orbán Viktor miniszterelnök képviseli Magyarországot a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) tagországai kormányfôinek november 16-iki bukaresti találkozóján - tájékoztatta a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája csütörtökön az MTI-t.

A tervezett program szerint a CEFTA-csúcs résztvevôit Ion Iliescu köztársasági elnök köszönti. A miniszterelnökök tanácskozását követôen a házigazda Adrian Nastase kormányfô munkaebéden látja vendégül partnereit.

Bukaresti bejelentés szerint a CEFTA csúcstalálkozóján a házigazda román miniszterelnök, Adrian Nastase és Orbán Viktor mellett részt vesz Milos Zeman cseh, Mikulás Dzurinda szlovák, Janez Drnovsek szlovén kormányfô, valamint Bulgária egyik miniszterelnök-helyettese.

Lengyel részrôl még nem jelezték hivatalosan, hogy Leszek Miller új kormányfô elutazik-e Bukarestbe. Meghívottként lesz jelen a román fôvárosban Ivica Racan horvát kormányfô.

A román külügyminiszter tanácsadója szerdán lehetségesnek nevezte, hogy a CEFTA-csúcs keretében Adrian Nastase és Orbán Viktor kétoldalú megbeszélést folytat a státustörvényrôl.

Státustörvény

Megegyezés született szerdán Romániában az érintett magyar szervezetek között a státustörvény végrehajtásának módjáról.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az erdélyi magyar történelmi egyházak és különbözô civil szervezetek vezetôi kolozsvári tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy Romániában az ajánlások folyamatát egy olyan felügyelô testület irányítja, amelyben az egyházakat, az RMDSZ-t és a civil szervezeteket kilenc-kilenc küldött képviseli. A testület elnöke 28. tagként Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz.

Ez az országos felügyelô testület állapítja meg az alapelveket, a mûködési szabályzatot, ez a dönt majd az esetleg óvásokról - mondta az MTI-nek Markó Béla.

A tulajdonképpeni munkát az RMDSZ apparátusa végzi majd. Az irodák a szövetség területi szervezeteinél mûködnek. Ezek mellett is létrejönnek a felügyelô testülethez hasonló védnökségek.

Az országos felügyelô testület a tervek szerint november második felében ül össze elôször. Az igénylések összegyûjtését jövô év januárjában kezdik meg.

Romániában 3,3 millió háztartás csatlakozik a kábeltelevíziós hálózathoz. A hálózatokat mûködtetô társaságok bevétele eléri az évi 140 millió dollárt; ez háromszor nagyobb, mint a televíziós hirdetésekbôl származó bevétel.

A Bukarestben szerdán befejezôdött kábeltelevíziós konferencián ismertetett adatok szerint az ország városaiban a háztartások közel 91 százaléka üzemeltet tévékészüléket. A városi háztartások 77 százaléka valamelyik kábeltelevíziós társaság szolgáltatásait veszi igénybe.

A vidéki háztartások 69 százalékában van televízió. A kábeltelevízió elterjedtsége azonban falun csak 12 százalék.

A román kábeltelevíziós ágazat jelenleg 0,4 százalékkal járul hozzá az ország nemzeti össztermékéhez. Az egy alkalmazottra számított bevételekben a kábeltelevízió a gazdaság legtermékenyebb ágazatai között van, és még távolról sem merítette ki fejlôdési forrásait - hangzott el a tanácskozáson. A konferencián azonban arra is figyelmeztettek, hogy a kábeltelevíziós társaságok könnyen kiszorulhatnak a hang- és adattovábbítás versenyébôl, mivel egyelôre nem óhajtanak technológiai fejlesztéseket végrehajtani.

A társaságok képviselôi elismerték, hogy valóban a már befektetett tôkébôl szeretnének minél nagyobb nyereségre szert tenni és a további fejlesztéseknél inkább az óvatos kis lépések taktikáját alkalmazzák.

A kábeltelevíziós társaságokat egyelôre nem ihlette nagyobb tervekre az sem, hogy 2003. január elsejétôl megszûnik a RomTelecom társaság monopolhelyzete a vezetékes telefonok piacán, és a kábeltelevíziók a maguk rendkívül kiterjedt hálózatával a telefontársaság legkomolyabb vetélytársai lehetnének.

A nemzetközi könyvvásár ideje alatt a Nemzeti Színház elôcsarnokának földszinti, jobb oldali részében tekinthetô meg a szegedi Hegedûs Tünde képzômûvészeti tárlata. A tárlat védnökeként Csegzi Sándor alpolgármester üdvözölte a megnyitó közönségét, majd Spielmann Mihály olvasta fel kisesszéjét, melynek ihletôje a bemutatott kép- és szoboranyag, meg persze a szerzô egyénisége volt. - Hegedûs Tünde ezeket a mûveket éjszaka festi mûtermében, lakása egyik titkos, pontosan elszigetelt szárnyában. Amikor megszûnik számára a hétköznap, és ünnepel. Szép ünnepei vannak. Festmények, rajzok, szobrok, képek és képzetek - egy másik világ, amelyet ô teremt meg, s amelyben nem kell az elôtte már kialakult viszonyokra, viszolygásokra tekintettel lennie. (...) Szereti az újrakezdéseket, azt, hogy váltani kell a hangulatokat, tudja és érti az átlépések és átlényegülések koreográfiáját. A képek többségébôl sugárzik a klasszicitás emléke. Kemény fények között kimetszett városképek, díszletek. A színház és a színház elôcsarnoka illik a mûvekhez.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc nemzeti történelmünk egyik dicsôséges fejezetét képezi, még akkor is, ha a belsô és külsô ellenségnek sikerült azt elfojtania. Egyed Ákos szavaival szólva
"összmagyar nemzeti érték", mely önazonosságunk egyik meghatározója, alapköve, a magyar nemzeti egység tudatának és érzésének hordozója ma is. Ennek az eseménynek szentelt hézagpótló könyvet a levéltáros-történész Pál-Antal Sándor Marosszék és Marosvásárhely az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc idején címmel. A vaskos, ötszáz oldalnyi kötet rövid bevezetôvel 208 korabeli, döntô többségében kiadatlan iratot, jegyzôkönyvet és lajstromot tartalmaz.

Szokás ma hangsúlyozni, hogy a történelmi múlt megismételhetetlen. Azt a történetíró saját - ideológiailag vagy politikailag többé-kevésbé befolyásolt, meghatározott - nézôpontjából kiindulva és vizsgálódva megkísérli egyéni eszközökkel és módszerekkel feleleveníteni, bemutatni. A történetíró készítette kép lehet elmélyült, valósághû, de lehet hézagos, felületes, sôt igaztalan és tudatosan meghamisított is. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc marosszéki és marosvásárhelyi eseményei valós képének megrajzolását kívánta elôsegíteni Pál-Antal Sándor azzal, hogy kitartó munkával felkutatta és közölte a jelzett évek történéseire, kérdéseire vonatkozó "iratokat, jegyzôkönyveket és lajstromokat."

A szerzôt nem kell bemutatni sem a szakembereknek, sem az érdeklôdô olvasóknak, hiszen falutörténeti munkái, a Maros megye magyarságának történetét tárgyaló két kötet, illetve a Marosvásárhely történeti múltjának szánt tanulmánykötet, a székely kérdést tárgyaló számos írása stb. nevessé tették ôt mind idehaza, mind "Magyarban", ahol értekezett levéltári szakkérdésekben is.

Kötete ez esetben is "mikro-történeti megközelítés", hiszen egy kisebb régió, Marosszék és Marosvásárhely, végeredményben a Székelyföld egy kis része a színtere a közölt forrásokban megjelenô eseményeknek, történéseknek, tényeknek. Vannak azonban ezeknek az írásoknak szélesebb vonatkozásai, hiszen a helyi esetek, tények rávilágítanak az általános jelenségekre is, éppenséggel árnyaltabbá teszik vagy kiegészítik azokat.

Pál-Antal Sándor több évtizedes levéltárosi munkája során alaposan megtanulta tisztelni a levéltári forrásokat. Kötetével mindenképpen bizonyítja ezt, mint ahogy azt is, hogy a hagyományos történetírás mellett tör pálcát, folytatva az egykori kolozsvári professzoraitól tanult történetírói gyakorlatot, vagyis nem hódol be a terjedô esszéista, olvasmányosabb, de kevésbé tudományos írásmódnak.

Lapozgatva a kötetet, tartalmi vonatkozásban A dokumentumok lajstroma fejezet segít eligazodni abban. Ha pedig beleolvasunk a közölt okiratokba, megelevenednek elôttünk a marosvásárhelyi "márciusi események", amikor a királyi tábla joggyakornokai önérzetesen hangsúlyozták: "Mi Erdély ifjúságának egyik jelentékeny része vagyunk", és kijelentették, hogy részt kívánnak venni azokban a "mozgalmakban, melyek leggyorsabban átjôve a testvérhon határain, zászlóit már bérceinken látjuk lobogni". Ugyanakkor a március 15-i pesti követelések szellemében megfogalmazták saját követeléseiket is.

A marosszékiek lelkesedéssel fogadták a forradalmat. Ezt tanúsítják a korabeli visszaemlékezések, ill. azok a terjedelmes névsorok, melyekbe feljegyezték a nemzetôrségbe önként jelentkezô férfiakat, akik száma a marosszéki helységekben megközelítette a 2500-at, Marosvásárhelyen pedig 614- re rúgott. Hasonlóan beszédesek a lakosság hangulatát, a polgárháborús feszültséget tükrözô korabeli tájékoztatók, de azok a névsorok is, melyeket a forradalomban és szabadságharcban ténylegesen részt vevôkrôl vettek fel az osztrák hatóságok 1849 végén vagy 1850-ben. Általában a kötetbe felvett források hiteles képet adnak a forradalom és szabadságharc marosszéki, illetve marosvásárhelyi eseményeirôl, történéseirôl.

Kár, hogy a kötet technikai okokból nem rendelkezik egy kimerítô helynévmutatóval is, hiszen ez megkönnyítené az olvasó tájékozódását.

A mindenképpen érdeklôdésre számító írás Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezsô Alapítvány áldal kiadott Múzeumi füzetek 19. köteteként jelent meg, és rövidesen megvásárolható a könyvesboltokban.

Marosvásárhely polgármestere, dr. Dorin Florea és Csegzi Sándor alpolgármester tegnap fogadta Kôrösi Orsolyát, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának külkapcsolatokért felelô s helyettes államtitkárát, Sándor Tibor minisztériumi elôadót, valamint dr. Cseh Áront, a kolozsvári magyar fôkonzulátus konzulját. A megbeszélésen jelen volt többek között Káli Király István marosvásárhelyi tanácsos, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke is.

Dorin Florea polgármester röviden ismertette a város mûvelôdési életét, hangsúlyozta, hogy a kulturális rendezvényeket rangossá kell tenni, olyan eseményekké, amelyek egyben anyagi sikert is jelentenek. "Maradandó dolgokat szeretnénk létrehozni, a mûvelôdési életben a civil szférának nagyobb teret szánni" - mondotta a polgármester, utalva a nyári színház felújításával kapcsolatos tervekre, Marosvásárhelynek a testvérvárosokkal való jó kapcsolataira, a Marosvásárhelyi Napok rendezvényeire, és nem utolsósorban a jövôben sorra kerülô Bolyai- év rendezvényeire, amelyekre egyúttal meghívást intézett a magyar küldöttséghez.

A polgármester jónak nevezte a városban élô magyar és román közösség együttélését. "A problémák nem etnikai, hanem gazdasági illetve szociális jellegûek" - hangsúlyozta. Mintegy konklúzióként fogalmazta meg: a város gazdasági életének fgellendítéséhez nagyobb pénzügyi autonómiára lenne szükség.

Kôrösi Orsolya elmondta, második alkalommal tartózkodik Marosvásárhelyen, 27 évvel ezelôtt járt itt elôször, amikor sportolóként vívó-edzôtáborban vett részt. Hangsúlyozta: a kultúra az a terület, ahol a legkönnyebb együttmûködni. A két ország közötti, a jelenlegi mukaterv alapján történô együttmûködést jónak nevezte.

Csegzi Sándor alpolgármester szintén a mûvelôdési kapcsolatokra utalt, az anyaország támogatására ezen a téren, majd ismertette a Bolyai- év rendezvényeit.

A szívélyes légkörben lezajlott találkozó végén kölcsönös ajándékozásra került sor.

A minap ülésezett az RMDSZ megyei szervezete Elnökök Konzultatív Tanácsa (EKT). napirendjén a megyei elnök politikai beszámolója mellett a kerületi és körzeti elnökök beszámolói és szervezési kérdések szerepeltek. Ezeken kívül még milyen problémákat vetettek fel, mi tette idôszerûvé az EKT-tanácskozást, illetve a szervezet belsô életének aktuális kérdéseirôl beszélgettünk Brassai Zsombor ügyvezetô elnökkel.

- Az EKT-t az tette idôszerûvé, hogy egyrészt ezen a szinten is elemezni kellett az RMDSZ-kormánypárt együttmûködési lehetôségeit, másrészt az, hogy január elsejétôl alkalmazásra kerül a státustörvény. Ezzel kapcsolatban a megyei elnök, Kelemen Atilla, illetve Borbély László TKT-elnök tájékoztatta a kerületi elnököket. Megállapítást nyert, hogy január elsejétôl a magyar kormány alkalmazni fogja a státustörvényt, s az RMDSZ ebbôl derekasan vállalja a részét. Emellett az elnökök egyenként beszámoltak a tevékenységükrôl, s vázolták a szervezet helyzetét. Valójában szakmai ülés volt.

- Mindent egybevetve, ezek tükrében milyen a megyei szervezet állapota? A kerületi/körzeti elnökök beszámolói alapján milyen diagnózist lehet felállítani cselekvôkészség, ötletgazdagság vagy más szempontból?

- A kerületi elnökök beszámolóiból azt a következtetést vontam le, hogy az RMDSZ helyi szinteken még mindig nem mûködik úgy, ahogy kellene. Mirôl szól a történet? Az RMDSZ programjában nagyon fontos szerep jut az önkormányzatiságnak. Ezt az RMDSZ föl is vállalja, megyei szinten is erre összpontosítunk, mert az erdélyi magyarság boldogulásának alapfeltétele az, hogy az önkormányzatiság ténylegesen megvalósuljon helyi szinteken. Ilyen vonatkozásban a helyi RMDSZ-eknek kiemelten fontos szerep jut. Elsô lépésben ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a körzeti/kerületi elnökök, választmányok idônként elszámoltatják egyrészt a választott önkormányzati tisztségviselôket, polgármestereket, alpolgármestereket, tanácsosokat, másrészt pedig ösztönzik azokat.

Ügyvezetô elnökségi szinten mi készítettünk egy felmérést egy körlevél alapján, ahol tematikusan és részletesen görgettük fel azokat a kérdéseket, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy az önkormányzatiság milyen szinten valósult meg helységenként. Ebbôl arra a következtetésre jutottunk, hogy még mindig nem nôttünk fel oda, hogy az önkormányzatiságot vállalni tudjuk minden felelôsségével együtt. Úgy érzem, sok botladozás van ebben a vonatkozásban, nagy a tájékozatlanság, a tanácstalanság. Ezen valamiképpen változtatni kell. Nos, mi ezt úgy csináljuk, hogy szinte heti rendszerességgel körlevelet küldünk polgármestereinknek, elnökeinknek, amelyekben olyan információkat közlünk, amelyek közvetlenül az önkormányzatiságra összpontosítanak, napirenden tartjuk ôket a pályázatokkal. Viszont azt el kell mondanom, hogy ezekre a körlevelekre nagyon kevés visszajelzés érkezik. Pedig ezek nem elszámoltatásról szólnak, hanem arról, hogy a megyei szervezet elnöksége hátteret akar biztosítani az önkormányzatoknak. Konkrétan úgy, hogy adott esetben segítünk a pályázatok kitöltésében, vagy olyan tájékoztatást tudunk nyújtani, ami segíti ôket abban, hogy egy választmány vagy megbízott tisztségviselô elkészítsen egy pályázatot.

- Azt mondta, nem számonkérô jellegûek a körlevelek. Szerintem akár számon is kérhetik a tisztségviselôk sáfárkodását, hiszen az illetô polgármesterek, tanácsosok az RMDSZ által jutottak tisztséghez. Hozzátenném: valóban azt tapasztaljuk, hogy az RMDSZ-vezetôk, helyhatóságok - hogy finoman fogalmazzak - nem tényleges önkormányzatokként mûködnek, inkább nemegyszer a hajdani néptanácsok módján. Vagyis, nagyon kevés kivételtôl eltekintve, nem élnek az autonómiával, a helyi kezdeményezésekrôl már nem is beszélve.

- Így van, nagyon kevés kivételtôl eltekintve. Vannak viszont kivételek is. Ezeket véleményem szerint jobban kellene mediatizálni, bizonyítandó, hogy lehet. Ez különben az EKT-n meg is fogalmazódott, olyan értelemben, hogy az RMDSZ sajtóstratégiája nagyon gyenge. De azt hiszem, a kevés pozitív példát is fel kell mutatni. Például a helyhatósági törvénnyel kapcsolatosan az a téveszme plántálódott el a polgármesterek, tanácsosok tudatában, hogy ez annyit szavatol ránk nézve, hogy a 20%- os küszöbön felül ki lehet tenni magyarul az intézmények neveit és a helységnévtáblákat. Ez a törvény ennél sokkal többrôl szól. Deklarálja az elsô fejezetében a helyi autonómiát. Ami magyarra lefordítva önrendelkezést jelent, azt, hogy a saját sorsunkat a kezünkbe kell vegyük. Nem azt, hogy bambán kell várjuk, hogy majd a megyei tanács elnöke juttat nekünk pár száz milliós támogatást, nem azt kell várni, hogy majd a minisztérium beszól, hogy legyenek kedvesek eljönni, s útkövezésre, kultúrotthonra fölvenni támogatást. Hanem arról szól, hogy a gondokat meg kell fogalmazni helyi szinten, arról szól, hogy el kell készíteni azokat a terveket, amelyekkel konkrétan felmérhetô a helyzet. A legtöbb helyen azt sem tudják, hogy mi az a konkrét támogatás, amelyre szükségük lenne, ez az igazság. Nem készültek falufejlesztési elôtanulmányok. Ezt nem fogja senki megcsinálni helyettük. Az önkormányzatiság, az önrendelkezés arról szól, hogy ezt meg kell csinálni. Itt kell kezdeni, s utána pályázni kell. Jó néhány hónapja, mióta ezzel foglalkozom nap mint nap, az a tapasztalatom, hogy a legtöbb ember a pályázatokkal kapcsolatban azt gondolja: kimondja, ennyi pénzre van szüksége, csettint egyet, és aztán majd elkölti valamire. Nem. Azokat az európai pályázatokat, amelyek több ezer euróról szólnak, nem lehet így megszerezni. Erre föl kell készülni. És ez az, amiben az RMDSZ maximális támogatást tud nyújtani. Az viszont egy másik kérdés, hogy az önkormányzatok, tisztelet a kivételnek, nagyon sok esetben azt tanúsítják visszajelzésképpen, hogy ôket ez a dolog meghaladja, hogy ez nem róluk szól, másnak van kiírva, mindig valaki más nyeri meg.

- Ezek a polgármesterek, tanácsosok mit csinálnak ott, a saját kis közösségükben?

- Bizonyára sok mindent csinálnak. Biztos, hogy egy polgármester óriási felelôsséget vállal. És keményen meg kell küzdjön sok esetben a saját dilettantizmusával is. Ilyennel is találkoztam. Ellenben, úgy látom, még mindig azt a megoldást választják, hogy a megyei tanács elnökének elmondják, ennyi és ennyi pénzre van szükségük. Ezt is, ha tudják. De legtöbbször csak azt mondják, hogy valamit adjon már a megyei tanács. Ez a tapasztalatom.

- Pozitív példákat tud felhozni?

- Hogyne. Például a csíkfalvi polgármester, aki fiatalosan, rugalmasan, minden innovatív lehetôségre rákapcsolva próbál tenni. S van is eredmény. Érdemes megemlíteni azt a nyárádmagyarósi polgármestert, aki az RMDSZ-t is támogatja, olyan értelemben, hogy a községi tanács földterületébôl, ami Szováta környékén van, fölajánlott a szervezetnek egy parcellát, ahol a nyári táborainkat ezentúl megszervezhetjük.

- Azért vannak egyéb ügyek is a megyei RMDSZ háza táján. Az EKT-n esett-e szó például a 2-es körzet választmányának a beadványáról, amelyben egyebek között azzal vádolják Markó Bélát és a szövetség vezetését, hogy nem az erdélyi magyarság érdekeit képviseli? Vagy Andrássy Árpád, ludas kerületi elnök sajtóhoz is elkeveredett levelérôl, amelyben az ön SZKT-tagságát kérdôjelezi meg?

- Esett szó nyilván, de el kell mondanom, hogy milyen összefüggésben, milyen hangulatban került szóba. A megyei elnök világosan megfogalmazta, hogy a megyei szervezet attól kezdve, hogy azokban a tervekben gondolkodik, amelyeket az elôbbiekben fölsoroltam, s azokkal van elfoglalva, az ilyen belsô viszályoknak nem igazán szentel teret. Ezek a viszályok energiákat kötnek le, ám most munkaidô van, nem választási kampányban vagyunk, hogy egymást lejárassuk. Én magam is azt vallom, még akkor is, ha érintett vagyok az ügyben, hogy nem vagyok hajlandó lekötni az energiáimat, amikor annyi teendô van, hogy ezekkel a viszályokkal foglalkozzak. Különben ezt Borbély László TKT-elnök elég világosan meg is válaszolta fent nevezett kerületi elnöknek, aki óvást tett le az SZKT-tagságommal kapcsolatosan. A továbbiakban azt hiszem, ezt a kérdést az országos szabályzat-felügyelô bizottság majd kivizsgálja.

- Nem a szenzáció kedvéért vetettem fel ezt a problémát, hanem azért, mert ezeket a dolgokat tisztázni kell. Nyugvópontra kell jutni, mert ha nem, az zavarja az RMDSZ belsô életét, és eltereli a figyelmet a tényleges feladatokról.

- Csodálkozással veszem tudomásul, hogy még mindig vannak olyan választott tisztségviselôk az RMDSZ-en belül, akik úgy érzik, hogy az RMDSZ-ben ilyen személyeskedô kérdésekkel kell foglalkozni. Még egyszer mondom: mint megbízott tisztségviselô, úgy érzem, a TKT rám munkát bízott, s én ezzel a munkával foglalkozom. Ha ezt a munkát kérik számon tôlem, szívesen elszámolok vele. Úgy érzem, van is mirôl elszámoljak. De ha olyan dolgokat kérnek tôlem számon, mint az SZKT-tagság, ebbe a dialógusba nem vagyok hajlandó belemenni.

- Elnök úr, nem gondolja, hogy az ilyen jellegû óvások, beadványok, megszólalások azt bizonyítják, hogy vannak felelôs tisztségviselôk az RMDSZ-ben, akik azt árulják el, hogy tájékozatlanok az alapszabályzatban, SZKT-ban, különben nem tennének fel naiv kérdéseket?

- Én ezzel teljesen egyetértek. Az SZKT-val kapcsolatosan hadd mondjam akkor azt el, hogy a legutóbbi SZKT volt az elsô számomra, amin részt vettem. És nagy megelégedéssel vettem tudomásul, hogy a gyûlés kezdete elôtt a kezembe nyomtak egy paksaméta jelentést, ami az országos ügyvezetô elnökség munkájáról szólt, elemzéseket, statisztikákat, munkaterveket tartalmazott. Viszont attól teljesen ledöbbentem, hogy az SZKT többórás ülése alatt tulajdonképpen egyetlen szót, egyetlen megjegyzést sem szentelt senki a munka kérdésének. Senki. Hanem olyan személyeskedô vitákkal foglalkoztak azok, akikrôl szó van, hogy óvásokat nyújtanak be, amelyek, úgy érzem, az erdélyi magyarság szekerét nem viszik elôbbre. Ezért értek egyet az elôbbi megjegyzéssel.

- Ezek az óvások és egyebek azért azt is jelzik, hogy zûrzavar van az RMDSZ belsô mûködésében, a hierarchiában. Óvást bárki benyújthat, nyílt levelet is fogalmazgathatnak akárhányszor, de számomra úgy tûnik, ezeknek nem is az a céljuk, hogy eljussanak a megfelelô fórumokhoz, a célzott személyhez, vagy megoldást keressenek abban a problémában, amelyet fölvetnek. Hanem önmaguknak szeretnének publicitást szerezni. Mert érdekes, sôt humoros lenne, ha ezeknek az írogató kerületeknek, körzeteknek, csoportoknak, személyeknek Markó Béla szorgalmas levelezôként egyre-másra válaszolgatna.

- Ezzel kapcsolatban az a véleményem, néhány kerület, körzet esetében észrevehetô az a jelenség, hogy megpróbálnak eljátszani egy olyan szerepet, hogy ôk ugyan az RMDSZ nevet viselik, de különálló intézmény, akik mindenféle konzultáció, egyeztetés nélkül nyilatkoznak, óvásokat terjesztenek fel, anélkül, hogy bár próbálkozást tennének arra, hogy például a marosvásárhelyi szervezeten belül egyszer egy belsô nyílt vitában szóba hozzák azokat az aggályokat, amelyeket megfogalmaznak az óvásban. Vagy akár az EKT elôtt szóba hozzák az aggályokat, amelyeket óvásokban, levelekben megfogalmazva fórumokhoz, illetve különbözô lapokhoz juttatnak el. Erre próbálkozást sem tesznek. Én azt hiszem, ez szereptévesztés. Valószínû, hogy errôl a következôkben beszélni kell. Óhatatlanul szóba kell hozni: ne játssza el senki, hogy ô külön intézmény az RMDSZ-en belül vagy az RMDSZ mellett. Ez nem demokratikus. Nem az a demokrácia, hogy a sajtón keresztül nyílt levélben támadom meg az elnököt, nem az a demokrácia, hogy a tiszteletbeli elnökrôl bírálatot nem lehet mondani, mert rögtön leárulózzák az embert emiatt, de a szövetségi elnököt viszont érvelô vita helyett naponta lehet mocskolni nyílt levelekben. Nem ez a demokrácia. A demokrácia az, hogy van bátorságom az elképzelésemet a szervezeten belül ütköztetni, ott vindikálok a véleményemnek jogot s elviselem azt is, hogy másoknak más a véleménye. Én így gondolom. Errôl a következôkben beszélni kell, de nem gyôzöm hangsúlyozni: az RMDSZ-nek nem ez a legfontosabb problémája.

- Az azért csak fontos lehet, hogy a szóban forgók próbálnak egyfajta testületi hátteret felmutatni? Egy körzet nem csak a választmányból vagy az elnökbôl áll.

- Ez a kérdés jogos. Bennem is felmerült, hogy a 2-es körzet választmánya vajon konzultált-e a tagsággal, amikor nyílt levelezik? Mert a körzet tagságához tartoznak olyan RMDSZ- tisztségviselôk, akik rendkívül fontos pozíciókat töltenek be az RMDSZ megyei, városi szervezeteiben. Akik nem hiszem, hogy ugyanazt a meglehetôsen demagóg álláspontot képviselnék. Ilyen értelemben valóban kérdés, hogy egy választmány felterjeszthet-e egy ilyen nyílt levelet a tagság támogatása nélkül. Másrészt, biztos vagyok benne, hogy Ludas kerület elnöke a maga helyén jó munkát végez, s azt hiszem, ô is fontosabbnak tartja az RMDSZ- szolgálatnak ezt a részét, mint az ügyvezetô elnök feljelentését, vagy egyéb ilyen zaklatást. Tehát azt gondolom, hogy a szervezeten belül a más véleménynek helye van, de személyes megbeszélésre nem került sor. Valószínûleg a 2-es körzet választmánya sem konfrontálódott a szövetségi elnökkel, s a ludasi elnök is csak azután hívott fel telefonon, miután az Erdélyi naplóban megjelent az ellenem szóló óvás. Azt hiszem, hogy elôzetes viták, megbeszélések kellene megelôzzék az ilyen sajtópolémiákat, ez hangolná össze az RMDSZ-tisztségviselôk munkáját.

Az Egészség- és Családügyi Minisztérium az átláthatóságra törekszik az idei rezidensi vizsgák megszervezésekor - jelentette ki a sajtó képviselôivel való legutóbbi találkozóján Daniela Bartos szakminiszter.

Mint ismeretes, az utóbbi években a csalás, a tételek kiszivárogtatásának és kemény valutáért való forgalmazásának gyanúja övezte a szóban forgó vizsgát. A november 18-ra kitûzött megmérettetés során, amelyet az orvosok szakképesítése érdekében szerveznek, az idén egyedül csak a bizottság elnöke fogja ismerni a tételeket, a dolgozatokat pedig még a vizsga napján a részt vevô elôtt javítják ki, tehát amikor távozik a terembôl, már tudni fogja az eredményét, amit 24 órán belül számítógéppel újra ellenôriznek.

A vizsga másik újdonsága, hogy a jelentkezôk számára nincs megszabva a korhatár, s nincs szükség az egyévi gyakornokságra sem.

A miniszter asszony szerint az idén körülbelül hétezer jelentkezôre számítanak a különbözô orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakokon.

Alter-native

- Örvendek, hogy a szervezôk kitartó makacssággal immár kilencedik alkalommal szervezik meg az Alter-Nativ Rövidfilm- fesztivált, amelyet a barátság jelképének tartok - mondta Constantin Vaeni filmrendezô, az Országos Film- központ tagja, szerda este a filmfesztivál hivatalos megnyitóján. Az egy óra késéssel kezdôdött rendezvényen Gabriela Bacali és Bodolai Balázs mûsorvezetôk mutatták be a zsûri tagjait: Szilágyi Varga Zoltán animációs filmrendezôt (Magyar-ország), Gulyás Gyula filmrendezôt (Magyarország), Pálos György operatôrt (Magyarország), Constantin Vaeni filmrendezôt, és Sinisa Dragin filmrendezôt (Szerbia). A nézôteret félig megtöltô közönség azt is megtudhatta, hogy a vasárnapig tartó fesztiválon 20 országból származó, közel 70 alkotó 67 filmjét vetítik.

- Szükségünk van a filmek által biztosított átváltozásra, arra, hogy érezzük az alkotások formáló erejét - hangsúlyozta Sipos Levente, a MADISZ elnöke, megköszönve a támogatóknak a segítséget.

A jelenlevôk egy percnyi néma csenddel tisztelegtek az idén elhunyt Simó Sándor magyarországi filmrendezô, a fesztivál lelkes támogatója emlékének majd megtekintettek néhányat a mûvésszel, az elôzô fesztiválokon készült beszélgetésekbôl.

A ma és a közelmúlt került érdekes párhuzamba a tegnap délután elkezdôdött Alter- native Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál elsô napján vetített filmeket nézve.

Török Sándor Moszkva tér címû játékfilmje, bár 1989-ben játszódik, a mai budapesti és nem csak budapesti fiatalság életérzését, életfelfogását, lehetôségeit veszi számba egy átlagos képességû, a disszidált apa hiányában a nagymama által nevelt fiatalember és osztálytársai szemszögébôl. Maga az alaphelyzet egy minden szempontból érdekes téma, az érettségi és annak környéke, amit a film rendezôjének sikerült úgy kiaknáznia, hogy kirajzolódjon a nézô elôtt a mai fiatal nemzedékek semmittevésbe torkolló önpusztító kiábrándultsága, avagy a boldogulást idegenben keresô nyugtalansága is. Tanár és diák, és általában a nemzedékek közötti nyilvánvaló szakadék, az érettségizô fiatalok számára üresen kongó elbocsátó szavak, az ismeretek hiányában a kiszivárgott érettségi tételek nyújtotta mentôöv, a gazdag apa által lekenyerezhetô tanár, a film szereplôi számára észrevétlenül pergô politikai események, a Nyugat csábítása, buli és lányok, lenyúlt kocsi és hamisított vonatjegyek, a pesti zsargon, amely egyre nagyob teret hódít másutt is a fiatalok körében, a mai Magyarország és ismerôs figurái, zene és képek feszítô ritmusa - kiábrándító és nem túl biztató kép, amivel a nézô szembesül. Ezrét kár, hogy az elsô vetítés során a hang és a kép minôsége néha élvezhetetlen volt. Abban a reményben, hogy a pénteki vetítés jobb lesz, a Moszkva teret érdemes megtekinteni. (ismétlés, Kisterem, péntek 17.00 óra)

Más ritmust, a mai ötvenesek számára ismerôs élethelyzeteket tükrözött a szerdán este vetített második játékfilm, a Simó Sándorra, a fesztivál mentorára való emlékezés jegyében. A Szemüvegesek a hatvanas évek világába viszi vissza a nézôt, s tervezômérnökök munkahelyi kínlódásain keresztül mutatja be a ma szinte megoldhatatlan gondokat jelentô szocialista lakónegyedek építésében és továbbépítésében jelentkezô feszültségeket, s azt a felismerést, ahogy a korszerûség elutasításába belefásult fiatal építészmérnök tanítványai számára maga is konzervatívvá válik. Magánéletében pedig - hiába tervez lakásokat - meg kell elégednie azzal a színvonallal, amit a szocialista lakáspolitika kimér számára.

A szerdán vetített harmadik film Constantin Vaeni zsûritag alkotása Nicolae Iorga,a tudós és történész életének utolsó szakaszáról és meggyilkolásáról készült. A Vándor a farkasok útjában címû történelmi dokumentumfilm a Vasgárdistáknak az egész országot megfélemlítô diktatúráját és annak eszközeit, a totalitarizmust, a terrort és a politikai gyilkosságot leplezi le.

Bosszúságok (2.)

Az egészségbiztosítási rendszer hiányosságaival a gyakorlatban szembesülünk, s a biztosított, akinek bérébôl, nyugdíjából havi rendszerességgel levonják a járulékot, ami nem is kevés, az elvárt gyógyellátás során kisebb vagy nagyobb bosszúságokra számíthat.

Gyakori olvasói panasz, hogy a járóbeteg- rendelôben a különféle szakorvosi vizsgálathoz nem elég az egészségügyi kártya, s a beteggel a munkahelyi igazolvány hiányában nem is állnak szóba.

Tüdôgyulladás-gyanús, a munkahelyérôl egy szabadnap árán a poliklinikán várakozó beteggel közlik, hogy a tüdôröntgent igazolvány hiányában nem végzik el. A szabadnap odaveszett, eredmény nincs, amivel a beteg visszamehetne a családorvoshoz, aki a küldôcédulát adta, restell is visszamenni, tehát gyógyszer sincs és ráadásul az állapota is egyre rosszabb. Joggal merül fel benne a kérdés, hogy mire jó az egészségügyi könyvecske utódja, az egészségügyi kártya, amelynek kiosztását annyi bonyodalom, fölösleges utánajárás övezte, s talán még ma sem vehette át minden, családorvoshoz feliratkozott személy. Késôbb derült ki, hogy maga a kártya egymagában fabatkát sem ér. Az elkeseredett panaszos pedig már régen elfelejtette, vagy talán nem is tudott róla, hogy az egészségügyi kártyák érvényességét a vignetták adják majd meg, amelyeket a munkahelyeken osztanak ki havonta az alkalmazottaknak abban az esetben, ha a cég fizeti a dolgozói után járó egészségbiztosítási hozzájárulást. A vignetták érkezését, amelyek fölöslegessé tennék a munkaadói igzolvány felmutatását, még a nyárára ígérte a biztosítási pénztár, de ahogy a napokban a gazdasági igazgatótól értesültünk, a határidôt most már a jövô évre tolták el. Az már csak utópiának tûnik, hogy a feltehetôleg sok bonyadalmat okozó ragasztós vagy öntapadós vignetták helyett, amelyeket az az egészségbiztosítási kártyára kell majd ragasztanunk, egészségbiztosítás vezetôi már korszerû mágneses kártyákban gondolkoznak. Csakhogy azok felismeréséhez minden egészségügyi szolgáltató egységben számítógépre és a rendszert mûködtetô programra lenne szükség.

De addig is, amíg legalább a vignettákat osztogatni kezdik, maradunk a munkahelyi igazolványoknál, amit, ha szakorvoshoz megyünk, ne felejtsünk el magunkkal vinni, elvesztett napok, órák, a bosszúságok elkerülése érdekében.

Jegyzet

Fôvárosunk és anyaországunk fôvárosa testvérvárosi kapcsolatra lépnek a közeljövôben. Örvendetes hír, ez ügyben találkozott is a két fôpolgármester a minap. Derék dolog, mondhatnánk, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Demszky úr saját bevallása szerint világvárost akar csinálni Budapestbôl és feltehetôleg Basescu urat is hasonló ambíciók fûtik, csak az a kérdés, ki mit ért a világváros fogalmán.

Persze, széles mosolyok között egyebekrôl is szó esett, például a román-magyar együttélésrôl, amely jelenleg több mint példás, hisz Bukarest fôpolgármestere szerint a románok és magyarok egyebek mellett közösen járnak lopni. Így általában mindenki, románok, magyarok, nagy egyetértésben. Már aki! - mondanám én, s bár nem szokásom mások nevében beszélni, gondolom a Tisztelt olvasó egyetért azzal, ha mindnyájunk nevében azt mondom: Kikérjük magunknak, románok, magyarok egyaránt! Mert az ország népe nagyrészt mégiscsak tisztességes emberekbôl áll. Még akkor is, ha életszínvonalunk igencsak szerény, a kereset beosztása nehéz számtani feladványnak számít. Az emberek többsége becsületes maradt, annak ellenére, hogy az elmúlt étvizedek azt mutatják, nem kifizetôdô annak lenni.

Általánosítani senkinek nincs joga, még akkor sem, ha a fôpolgármester úr által vezetett város határában a rendvédelmi szervek egy egész vonatszerelvényt ürítenek ki, mert az utasok között alig akad néhány - a többiek szerint balek -, aki jegyet vagy bérletet váltott, s hasonló helyzetrôl számol be a sajtó némely fôvárosi kerület tömegközlekedésével kapcsolatban is, no meg a zsebtolvajok, egyéb bûnözôk tömege. Persze, ez utóbbiak nemcsak bukaresti jelenségek, de egy polgármesternek mégiscsak a saját portáján kellene söprögetni, nem pedig a státustörvényt osztani, szorozni.

Mint pártvezérnek, nem ildomos letolvajozni sem azokat, akiknek a voksait négyévenként meg akarjuk szerezni, sem pedig azokat, akiktôl elvárjuk, hogy kisebbségként minden körülmények között lojális állampolgárok legyenek.

Ott pedig, ahol túl sok a lopás, valahol a vezetôk is ludasok.

Ügyintézés

A kihágást megállapító jegyzôkönyv kötelezôen kell tartalmazza: a kiállítás helyét és dátumát, a megállapító közeg nevét, keresztnevét és minôségét, valamint az intézmény megnevezését, amelynek keretébe tartozik, a kihágást elkövetô személyi igazolványában szereplô adatait, személyi számát (cod numeric personal), a kihágást elkövetô foglalkozását és munkahelyét, a kihágást képezô cselekmény leírását a nap, óra és elkövetési hely megjelölésével, valamint mindazon körülmények leírását, amibôl kitûnik a cselekmény súlyossága és az esetleg okozott károk mértéke, a jogszabály megjelölését, amely megállapítja és bünteti a kihágást, közlekedési baleset esetén a biztosítótársaság megjelölését, a kihágásra elôírt pénzbírság minimuma felének 48 órán belül történô kifizetésének lehetôségét, ha a kihágást elôíró jogszabály tartalmazza ezt a lehetôséget, a fellebbezési határidô megjelölését, valamint annak a szervnek a megjelölését, ahova a panasz benyújtható. Amikor idegen állampolgárok vagy külföldi lakhellyel rendelkezô román állampolgárok az ország területére belépnek, a határrendôrség a határátkelôhelyeken ezeknek a kihágás beírására szolgáló jegyeket (tichete) ad át. A nem román állampolgárok és a külföldi lakhellyel rendelkezô román állampolgárok kihágási jegyzôkönyveibe az ezek azonosítását szolgáló következô adatok tüntetendôk fel: név, keresztnév, az útlevél szériája és száma, a kibocsátó állam és a kibocsátás dátuma, valamint a kihágás feltüntetésére szolgáló jegy szériája és száma. Az ország elhagyása alkalmával a határrendôrség a nem román állampolgároktól, valamint a külföldi lakhellyel bíró román állampolgároktól kérni fogja a kihágások beírására szolgáló jegyeket és esetleg a kihágásra alkalmazott bírság kifizetését igazoló nyugtát. Ha a kihágást elkövetô kiskorú, a jegyzôkönyv kell tartalmazza a szülôk nevét, keresztnevét és lakhelyét, vagy törvényes gondozóinak, képviselôinek adatait. Amikor a kihágást elkövetô jogi személy, a jegyzôkönyvben fel kell tüntetni annak megnevezését, székhelyét, bejegyzési számát a kereskedelmi nyilvántartásba, valamint pénzügyi kódját és azonosítási adatait annak a személynek, aki képviseli. A jegyzôkönyv elkészítése alkalmával a megállapító szerv köteles közölni a kihágást elkövetôvel, hogy joga van észrevételeket megfogalmazni a ténymegállapításra vonatkozóan. Ezt az "Egyéb megjegyzések" rovatba írhatja, a jegyzôkönyv teljes semmisségének függvényében.

(Folytatjuk)

A megyei fogyasztóvédelmi hivatal székhelyén (Jeddi út 7. szám, telefonszám: 254-625, 255-153) munkana- pokon 8-15 óra között fogadják a fogyasztók panaszait, észrevételeit. Amennyiben a vásárló csupán egy bejelentést szeretne tenni, tárcsázhatja a hivatal telefonszámait, illetve az országos fogyasztóvédô hivatal ingyenes telefonszámát: 01-8080999 és elmondhatja kifogásait. (Jó tudni, hogy az országos hivatalhoz beérkezett panaszokat szintén a helyi hivatal szakemberei viszgálják ki, oldják meg.) Ha kártérítést, termékcserét, javítást követel a fogyasztó, a következô iratokkal kell jelentkeznie a hivatalnál: írásos panasz, amelyben feltünteti a kifogásolt terméket, szolgáltatást, megindokolva az okot is; a termék vásárlásának, a szolgáltatás igénybevételének idôpontja, helye, amit számlával kell bizonyítani; a gyártó, forgalmazó, szolgáltató címe, neve; az igényelt kártérítés.

A panaszokat a megyeszékhelyi hivatalon kívül a vidéki városokban mûködô fogyasztóvédelmi egyesületek is fogadják. Dicsôszentmártonban a napipiacon, Segesváron a polgármesteri hivatalban, míg Szászrégenben a magánlaboratórium mellett mûködô egyesületeket kereshetik fel a panaszosok, valamint azok a személyek, akik szeretnék jobban megismerni fogyasztói jogaikat. A megyeszékhelyi hivatalhoz a posta segítségével is el lehet juttatni a reklamációt.

Egy kilogramm marhahúsból kifejtjük a csontokat, a húst félretesszük második fogásnak, a csontokat három liter enyhén sós vízben fôni tesszük, beleteszünk egy nagy fej apróra vágott hagymát, egy megtisztított, megmosott, szeletekre vágott sárgarépát, két közepes nagyságú, megtisztított és feldarabolt céklát. Két órán át fôzzük, akkor beleszûrjük a levét egy másik fazékba, egy kanálnyi lisztbôl 2 kanál tejjel habarást készítünk, a fövô leveshez adjuk, kevés sóval, tört borssal, ízlés szerint citromlével savanyítjuk. Tálalás elôtt a levesestálban habosra felverünk egy vagy két egész tojást, apránként hozzáöntjük a forró leveshez.

A megmaradt nyers marhahúst megmossuk, hártyáitól megtisztítjuk, ujjnyi vastag tenyérnyi szeletekre vágjuk, kissé megpotyoljuk, sózzuk, borsozzuk, tálra rajuk, míg a töltelék elkészül. Egy nagyobb hagymát apróra vágunk, kis zsiradékban megpirítjuk, beleteszünk negyed kiló tisztára mosott, darabokra vágott gombát, puhára pároljuk, majd a tûzön hagyjuk, míg kissé megsül. Hozzáadunk 10 deka apróra vágott füstölt szalonnát, együtt pirítjuk ôket, aztán két egész felvert tojást is ráütünk, s kevergetve megsütjük. A tölteléket rákenjük a hússzeletekre. Közepére vékony ecetes uborkát teszünk, felgöngyöljük, s fehér cérnával körültekerjük. Két kanál zsiradékban megpirítunk egy apróra vágott hagymát, beleteszünk egy késhegynyi pirospaprikát, kevés sót, felengedjük 1 pohár hideg vízzel, mikor felforrt, beletesszük a hústekercseket, fedô alatt puhára pároljuk. Miután a hús megpuhult és zsírjára sült, tálra rakjuk, s leöntjük a sült hús zsírjából készített mártással. Mártásnak a zsírban egy kanál lisztet pirítunk, beleteszünk egy kanál tejfölt, feleresztjük egy pohár vízzel és felforraljuk.

- írja Áprily e minden évszakban elbûvölô fákról. De úgy hiszem, igazi pompájuk ôszidôben igéz meg igazán, akárcsak Kis Zoltán képén, mely egy Fejesmezôre tett út emlékét ôrzi. E hét végére önöknek is ezt a túrát ajánlja természetjáró társunk: Palotailva- Kutaspataki völgy (Funtinel, már írtunk róla) - sárga kereszt jelzésen kb. 3 km után letérô észak felé (elhagytuk a fakitermelô utat, patakot, ösvényen haladunk) - kb. 7 kilométer után érjük el a Fejesmezôt (Poiana Capatânii). Szép kilátás nyílik a Kelemen-gerincre, ami már fehérlik az elsô hótól. Akinek ideje-ereje-kedve telik rá, folytathatja az utat a sárga jelzésen a Kôrisbércre (Batca Frasinului, 1248 m), tovább a Tatár-hegyig (1531 m). Különben ez az út vezet a Kelemen-havasok legmagasabb csúcsáig: Kispietrosz (2102 m), de ez egynapos ôszi túrával nem érhetô el. A vállalkozó szellemûek a visszaúton a nyugati irányt tartva, a Fenyô-patak völgyét követve Ratosnyára ereszkedhetnek be. Jó ôszi tekergést kíván az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében

Közúti közlekedés

A román kormány folyó év október 18-i 1051-es határozata (megjelent a Monitorul Oficial 2001. október 30-i 685-ös számában) módosította és kiegészítette a közúti közlekedésre vonatkozó 1966. évi 328-as törvényerejû rendelet alkalmazási szabályzatának egyes elôírásait.

A 75. szakasz az alábbi (21-es) bekezdéssel bôvült: Tilos megkülönböztetô hang- és fényjelzést adó gépjármûvek birtoklása, gépjármûveknek ilyen különleges jelzôkészülékekkel való fölszerelése, valamint e jelzôkészülékek használata, a 2. bekezdésben felsorolt esetek kivételével.

A 113-as szakasz a következôképpen módosult: 3- tól 6 millió lejig bírságolható minden olyan személy, aki kijavít vagy kijavíttat baleset nyomait viselô gépjármûvet - anélkül, hogy rendelkezne a ténymegállapító jegyzôkönyv másolatával, vagy a rendôrség által kibocsátott javítási engedéllyel.

Azonos bírság jár mindazoknak, akik speciális hang- és fényjelzést kibocsátó gépjármûvet tartanak, illetve ilyen berendezéseket szerelnek és használnak - eltekintve a 75. szakasz 2. bekezdésében szereplô esetektôl.

A 2. bekezdésben leírt kihágás jegyzôkönyve alapján a rendôrtiszt vagy tiszthelyettes a pénzbírsággal egy idôben elrendeli a gépjármûre szerelt hang- és fényjelzô berendezések elkobzását.

A 114-es szakasz új formája a következô: Azt, hogy a közutakat kezelô vagy a vasúti szervek nem tesznek eleget a dekrétum végrehajtási utasítása 1-es szakaszának 2. bekezdésébôl, valamint a 4-es, 5- ös és 64-es szakaszából rájuk háruló kötelezettségeknek, továbbá a rendôrség szakosított szerveinek beleegyezése nélkül helyeznek el és/vagy mûködtetnek közúti jelzôeszközöket, szabálysértésnek minôsítik és 2.000.000 lejtôl 5.000.000 lejig terjedô pénzbírsággal szankcionálják.

A kihágási (szabálysértési) büntetéseknek a szabályzat 112. szakaszában foglalt alsó és felsô határértéke az alábbiak szerint változik:

- 100.000 lejtôl 300.000 lejig az a betûnél leírt esetben (régebb 40.000-tôl 100.000 lejig terjedt a bírság összege);

- 200.000 lejtôl 500.000 lejig a b betûnél felsorolt cselekedetekért (a korábbi pénzbírságok 60.000-tôl 150.000 lejig terjedtek);

- 300.000 - 600.000 lej a pénzbüntetése a c betûnél említett kihágásoknak (az eddigi minimum 100.000, a maximum 250.000 lej volt);

- 400.000 és 700.000 lej közötti bírság róható ki a d betûnél szereplô szabálysértésekért (mostanig 120.000 és 300.000 lej szerepelt az utasításban);

- 500.000-tôl 800.000 lejig bírságolhatók az e betûnél megjelölt tettek (a régi büntetések 150.000 és 350.000 lej között mozogtak);

- 700.000-1.000.000 lej az f betûnél feltüntetett kihágások szankciója (a korábbi értékek: 200.000 - 400.000 lej);

- 1.000.000 lejtôl 3.000.000 lejig terjed a g betûnél leírt szabálysértések ára (az eddigi büntetések 600.000 lejnél kezdôdtek és 900.000 lejig mentek föl).

Az adatokat a megyei rendôrfelügyelôség sajtóirodájától kaptuk.

A mindennapi életben megszoktuk, hogy a szárazságot a nedvesség egyensúlyozza. Ám ez a száraz bôrre nem minden esetben igaz. A száraz bôrben elsôsorban nem a vizet, hanem a lipidek (zsírok) képzôdésének természetes folyamatát kell újraindítanunk.

A száraz bôr rendkívül gyakori, a kutatások azt mutatják, hogy Európában minden harmadik nônek száraz az arcbôre. Ez a bôrtípus jelentkezhet már fiatalkorban is. A száraz arcbôr általában finom pórusú, de érzékeny, irritációra, kipirosodásra hajlamos. Az apróbb ráncok viszonylag hamar meglátszanak rajta. Az életkorral megnô a száraz bôrûek aránya is. Ehhez hozzájárulhat még számos környezeti ártalom, hiszen a téli hideg, az erôs szél, a fûtés, a levegôszennyezôdés és a légkondicionálás is bôrszárazságot okozhat, illetve jelentôsen ronthatja a száraz bôr állapotát. Az arcbôr érdes lesz, hámlani és feszülni kezd. Ennek a bôrnek valóságos megkönnyebbülés, ha megfelelô arckrémmel kezelik.

Az arckrém kiválasztásakor kérjük ki a kozmetikus véleményét, vagy ha ezt nem tehetjük meg, kozmetikai cikkek árusítására szakosodott üzletbôl vásároljunk, hiszen ott az eladónô is tud megfelelô hidratáló krémet ajánlani.

Ha kedvünk, idônk, lehetôségünk van, készíthetünk masszázsolajat arcra. A masszázsolaj az úgynevezett bázisolaj (például mandulaolaj) és a megfelelô hatású illóolaj keveréke. Az alapolajhoz hozzáadjuk a receptben javasolt számú illóolajcseppet, tíz-tizennégy napig hagyjuk állni, idônként összerázzuk. Ha besûrûsödik, néhány percre meleg vízbe tesszük. Az arcra alkalmas masszázsolaj receptje: 2 evôkanálnyi mandulaolajban keverjünk el száraz és normál bôr kezeléséhez nyolc csepp kamilla-, három csepp szantálfa- és négy csepp rózsafaolajat. Normál és zsíros bôrhöz az alapolajba négy csepp boróka-, öt csepp geránium-, öt csepp citrom- és 1 csepp rozmaringolajat keverünk.

Az illóolajokat tanácsos sötét színû üvegben tartani.

Davosi fórum New Yorkban

Klaus Schwab, az eddig rendre a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum (WEF) szervezôbizottsági elnöke New Yorkban sajtóértekezleten erôsítette meg, hogy a jövô év elején kivételesen New Yorkban rendezik meg a találkozót. Schwab tagadta azoknak a jelentéseknek a helytálló voltát, miszerint a helyszínváltoztatás mögött biztonsági megfontolások húzódnának meg, mármint olyan értelemben, hogy a New York-i Waldorf Astoria luxusszállóban könnyebben lehet megteremteni a rendezvény biztonságát, mint az alpesi üdülôhelyen. Valójában - mondta a WEF-elnök - azért teszik át ezen egyszeri alkalommal New Yorkba a 2002. január 31. és február 4. között megrendezendô Világgazdasági Fórumot, hogy ezzel is mintegy tisztelegjenek a terrortámadást átélt város elôtt, kifejezzék New Yorkkal és a New York- iakkal való szolidaritásukat.

Sierra Leoneban - lezuhant az ENSZ egyik helikoptere

Freetown közelében a tengerbe zuhant szerdán este az ENSZ egyik helikoptere hét emberrel a fedélzetén. A világszervezet szóvivôje elmondta, hogy az ENSZ Sierra Leone-i békeerôinek (MINUSIL) parancsnoksága azonnal megkezdte a szerencsétlenül járt gép utasainak felkutatását illetve kimentését. Egy holttest kiemelésérôl számoltak be de más részleteket nem közöltek; azt sem lehet tudni, hogy katonák vagy polgári személyek voltak-e a gépen - írta az AFP. Sierra Leonében mûködik jelenleg az ENSZ legnagyobb létszámú - 16 600 katonából álló - békefenntartó egysége. Az egység tagjai közül az 1999 októberében megkezdett szolgálat óta 46 ember vesztette életét: többségük a lázadókkal vívott összecsapásokban esett el.

9,3 milliárd földlakó várható 2050-re

Földünk lakóinak száma 9,3 milliárdra emelkedhet 2050-re - jósolja egy ENSZ-jelentés. A világszervezet székhelyén közzétett elemzésben a népesedési szakértôk emlékeztettek arra, hogy az elmúlt fél évszázadban több mint duplájára nôtt a világnépesség, s a következô ötven évben ugyancsak erôs növekedési ütem várható. Míg jelenleg 6,1 milliárd ember él bolygónkon, az évszázad közepére már 9,3 milliárdnyian leszünk. A szakértôk szerint 2050-re akár 10,9 milliárdra is növekedhet a Föld lakossága abban az esetben, ha a nôi egyenjogúságot nem sikerül egyre szélesebben érvényesíteni az egészségügy és az oktatás terén, valamint a családtervezésben. Az ENSZ-jelentés szerint az évszázad közepére a fejlôdô országokban - elsôsorban Afrikában - élôk teszik ki a Föld lakosságának 90 százalékát, s a félszáz legszegényebb ország népessége megháromszorozódik a következô öt évtized alatt. A demográfusok úgy vélik, hogy ezzel párhuzamosan a fejlett gazdasággal és alacsony születési rátával rendelkezô államok - elsôsorban az európai országok és Japán - lakossága a következô fél évszázadban valószínûleg csökkenni fog.

Nyitott Égbolt szerzôdés

Életbe léphet a Nyitott Égbolt szerzôdés, miután a két letéteményes állam: Magyarország és Kanada bejelentette, hogy november 2-án az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország is letétbe helyezte a ratifikációs okmányokat - közölte Bécsben az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ). Az okmányok letétbe helyezése utáni 60. napon, 2002. január 1- jén életbe lép a szerzôdés, amelyet 1992. márciusában írtak alá Helsinkiben. A csatlakozó 27 állam hozzájárul, hogy a többi aláíró államok felderítô repülôgépekkel átrepülhessenek területük felett, s hogy e repüléseket katonai megfigyelésre használják fel. Ugyanakkor a repülések egyebek között konfliktusok megelôzésére, válságkezelésre, valamint környezetvédelmi célokra is felhasználhatók - szól az EBESZ közleménye. A szerzôdés életbe lépése utáni hat hónap során további államok is csatlakozhatnak a szerzôdéshez: ehhez írásos kérelmet kell benyújtaniuk, amelyrôl a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság dönt. Eddig Finnország és Svédország jelezte, hogy csatlakozni kíván a most életbe lépô szerzôdéshez.

Elnökbôl színész

A jelek szerint "fordult a kocka": Ronald Reagan Hollywoodban filmszínész volt, mielôtt a Fehér Házban 1981- 1989 között az Egyesült Államok elnökeként ismerte volna meg ôt a világ, most pedig - lapjelentések szerint - George W. Bush elnök elôdje (és apjának utódja), az 56 éves Bill Clinton vállalt "nem elnöki" szerepet egy készülô televíziós filmsorozatban. Igaz ugyan, hogy Clintont már 1997-ben láthatta a nagyérdemû az "A Child’s Wish" címû televíziós filmben, akkor azonban "önmagát adta" - vagyis mint az Egyesült Államok hivatalban lévô elnöke "jelent meg" a képernyôn. Ezúttal azonban más a helyzet: Clinton a sorozat egyik epizódjában egy ügyvédi iroda igazgatóját alakítja. A történet a játékkaszinók metropolisában, Las Vegasban játszódik és arról szól, hogy miként alkalmazza a rendôrség a legújabb technikai és tudományos módszereket a bûnözôk felkutatására - jelentette a dpa.

Japánban több az idôs, mint a gyerek

Elsô ízben él Japánban több idôs ember, mint gyermek. A japán belügyminisztérium jelentése szerint a legújabb népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a 65 éven felüliek aránya 17,3 százalékos, a 15 éven aluli gyermekeké viszont csak 14,6 százalék. Összességében a szigetország népessége 1,1 százalékkal nôtt 1995-tôl a 2000-ben tartott legutóbbi népszámlálásig, ami Japán háború utáni történtében a legkisebb arányú népességnövekedés. Japánban ötévenként tartanak népszámlálást. A legújabb felmérés szerint 2001. október elsején 126 925 843 lakosa volt a szigetországnak. A 15 és 64 év közötti lakosság gazdaságilag aktív részének aránya egyébként 1920 óta most csökkent elsô ízben, 1,1 százalékkal és összesen 86,22 milliót tesz ki - olvasható a dpa jelentésében.

Megemlékezés a Kristályéjszakáról

A zsidók deportálásról, az úgynevezett Kristályéjszakáról (Kristalnacht)emlékeznek meg ma a Pro Európa Liga szervezésében a zsinagógában. A rendezvényen részt vesznek Marosvásárhely egyes középiskoláinak tanulói, akik miután elôadást hallhatnak a holokausztról és a Kristályéjszakáról, ellátogatnak a zsidó temetôbe. Itt a mártírok emlékmûvénél gyertyát gyújtanak. A rendezvényen jelen lesz a marosvásárhelyi elhurcoltak, ám életben visszatérôk néhány ma is élô képviselôje is. Délután ugyanennek a megemlékezésnek a jegyében mutatják be Andrei Oisteanu A zsidókép a román kultúrában c. könyvét, amelyet Alexandru Cistelecan ismertet. Ezt követôen délután 17 órától az Ariel színházban a A Közép-Európában és az Erdélyben tévelygô zsidó legendája címmel tart elôadást Andrei Oisteanu.

Fekete Zsolt kiállítása Zebegényben

Ma délután 5 órai kezdettel, Magyarországon, pontosabban Zebegényben, a Kenderes Szállóban nyílik meg Fekete Zsolt kiállítása. A festômûvész munkásságát és tárlatának anyagát a megnyitón Péterffy László Magyar Mûvészetért-díjjal kitüntetett szobrászmûvész méltatja.

Mûvelôdéstörténeti vetélkedô

A Kis-Küküllô Alapítvány, a Dicsôszentmártoni Magyar Kulturális Napok a Márton- napi vigasságok alkalmával mûvelôdéstörténeti vetélkedôt szervez ma délután hat órától a Magyar Házban, gimnazisták és középiskolások számára, Kis-Küküllô mente magyar mûvelôdéstörténete címmel. A versenyen az általános iskolák háromtagú csoportjai, valamint középiskolások vesznek részt. A nyertesek értékes könyv-, illetve pénzjutalomban részesülnek. A szellemi vetélkedô témája a Kis-Küküllô menti helységek történelméhez kapcsolódik, illetve Árva Bethlen Kata, Bethlen Miklós, Bordi András, Bolyai Farkas és János, Belle József, Fogarasi Sámuel, Gyarmathi Sámuel, Gyárfás Elemér, Petrôczi Kata, Sipos Domokos, Tinódi Lantos Sebestyén és más személyiséghez.

Hálaadás

November 10-én de.11 órától Nyomáton, az unitárius templomban hálaadó istentiszteletet tartanak a középkori templom tetôszerkezetének felújítása alkalmából. Az ünnepség egyben falutalálkozót is jelent. Az elszármazottak, érdeklôdôk tehát Szkridon Péter és Vajda Ibolya egyházközségi vezetôknél jelentkezhetnek, illetve juthatnak részletesebb felvilágosításhoz.

Segély a ráutaltaknak

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete felkérte a marosvásárhelyi vállalkozókat, különbözô iskolai és tanfelszerelésekkel támogassák a nehéz anyagi körülmények között élô családokat, illetve ezek iskoláskorú gyermekeit. Ennek nyomán a székházba több adománycsomag is érkezett már.Szétosztásuk egy téli ruhanemû- mennyiség megérkeztétôl függ, amelyet a napokban várnak, s amelyért az evangélikus egyház presbiteriuma járt közbe.

Elôkészítô kisérettségire

November 15-tôl kezdôdôen az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete beindítja a kisérettségire szóló elôkészítôt román nyelvbôl és irodalomból, magyar nyelv és irodalomból, történelembôl illetve földrajzból. Matematikából már folyik a felkészítô. A hetente egy-egy tanítási óráért tantárgyanként a szülôknek 10-10 ezer lej kifizetésérôl kell gondoskodniuk.

Névnapozás … a nagycsaládban

A Nyugdíjasok Országos Szervezete Maros megyei fiókjának vezetôsége elhatározta: novembertôl kezdôdôen közösen ünneplik meg tagjaik születés- illetve névnapját. Mindazok a nyugdíjasok, akik ebben a nagy családban szeretnének egymás társaságában ünnepelni, pontosabban az idôs személyek klubjában - Bolyaiak tere 36. szám -, ezt jelezzék november 20-ig, kedden, szerdán, csütörtökön valamint pénteken délelôtt 9-12 óra között.

Környezetvédelmi tájékoztató

A környezetvédelmi felügyelôség által eljuttatott tájékoztatóból, mint megtudtuk, a november 1-7-e közötti idôszakban végzett mérôvizsgálatok szerint a levegô minôségére utaló egyetlen mutatónál sem tapasztaltak határérték-túllépést. A felszíni vizeket vizsgálva Csapónál mutatkozott túllépés. Öt esetben az ammónium-ion mért értéke volt magasabb a megengedettnél.

Lopás közben

November 6-áról 7-ére virradóan, a Ludason szervezett ellenôrzés során érték tetten a helybeli 32 éves, foglalkozásnélküli Varga Alexandru visszaesô bûnözôt, miközben egy személygépkocsiból rádiókazettofont próbált kiszerelni. Elôzetes letartóztatásban, minôsített lopás vádjával folytatnak ellene kivizsgálást.

Azonosították a tettest

Szintén az említett éjszakán, a nagysármási illetôségû 28 éves Velcherean Leonid Marcel visszaesô bûnözô személyében sikerült azonosítani Ludason azt a tettest, aki az idén július és szeptember között 12 kerékpárt tulajdonított el a tömbházak szárítóiból. Magántulajdon ellen elkövetett minôsített lopás vádjával folyik ellene kivizsgálás. Ugyancsak november 6-ról 7-re virradóan, ám ezúttal Marosvásárhelyen "fázott rá" tettére a szintén visszaesô bûnözô hírében álló, 33 éves helybeli Gascan Liviu, miközben mintegy 4 millió lej értékkel bíró anyagi javakat próbált egy Tusnád utcában parkoló személygépkocsiból kivenni. Kivizsgálást ellene más, Marosvásárhelyen és Besztercén betöréssel elkövett lopás miatt is folytatnak.

SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (24757)

VENNÉK Daciát, Oltcitot. Tel. 065/