Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Adrian Nastase szerint a gazdaság növekszik a leggyorsabban Közép- és Kelet-Európában, és biztonságos, magas hozamot ígérô terepet nyújt a befektetôknek.

A kormányfô szerdán Londonban egy befektetôi konferencián azt mondta: a jövô évi növekedési cél 5 százalék körüli, s a kormány reményei szerint ez az ütem fenntartható lesz a következô években is.

A miniszterelnök szerint Románia sikert ért el az infláció elleni harcban is, s az idén várhatóan már csak 29 százalékos lesz az év végi fogyasztói infláció a tavalyi év végi 41 százalék után. Nastase szerint a kormány 2004-2005-re szeretné elérni, hogy az éves drágulási ütem egyszámjegyûvé szelídüljön.

Nastase szerint a román gazdaság növekedésének fô motorja 2002-ben már az információ-technológia, az energiaipar és a mezôgazdaság lesz. Európában Romániának van a legtöbb IT-szakembere ezer lakosra vetítve - mondta a Reutersnek a konferencia után a román miniszterelnök.

A kormányfô szerint Románia tervbe vette az energiaelosztó szektor és a Petrom országos olajcég privatizációját, és számít a külföldi részvételre a vízenergia- termelésben is.

Nastase közölte, hogy örömmel látna több magánbefektetést az igen kifizetôdônek ígérkezô románai infrastruktúra- fejlesztési beruházásokban is.

A miniszterelnök kormánya egyik legnagyobb vívmányának nevezte a bankszektor reformját. Nastase szerint 2002 végéig várható a legnagyobb román bank, a BCR privatizációja. Elismerte ugyanakkor, hogy a kormány lehetôségeit meghaladja az összes bank egyidejû privatizációja.

A román politikus a londoni konferencián azzal az üzenettel igyekezett hazájába csábítani a befektetôket, hogy Románia stabil politikai és megfelelô gazdasági környezettel várja ôket.

EBRD-vélemény Romániáról

Romániának fel kell gyorsítania a reformokat, hogy javítsa rossz privatizációs teljesítményét és vonzóbb legyen a külföldi befektetôk számára - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Romániával foglalkozó stratégiai kiadványában.

A küladósság más kelet-európai országokéhoz viszonyítva alacsony szintje ellenére Románia ezen országok többségénél jobban függ a külföldi finanszírozástól és sebezhetôbb a befektetôi bizalom változásaitól - áll a bank jelentésében.

A romániai közvetlen külföldi tôkebefektetés - a hosszú távú finanszírozás alapvetô forrása - 1989 és 2000 között az egy fôre jutó 300 dollárral továbbra is alacsonynak mondható. Kelet- és Közép-Európa, valamint a balti államok átlagában ez 1154 dollár egy fôre.

Romániának nagy finanszírozási szükségletei vannak: mintegy 10 milliárd euróra becsülik egyedül annak költségét, hogy a vízminôséget az uniós átlagszintre hozzák - áll a kiadványban.

Az EBRD részt vesz a csôdbe jutott legnagyobb román cég, a Sidex privatizációjában, s a jelentés szerint a Sidex sikeres magánosítása alapvetô fordulatot jelenthet Románia ipari fejlôdésének jövôjére nézve.

Jelenleg az EBRD 1,8 milliárd euróval elkötelezett romániai fejlesztési programokban.

Aktuális

Valódi megváltóként várták a megye, valamint Marosvásárhely és Segesvár elöljárói Miron Mitrea közmunka-, szállítás- és lakásügyi miniszter érkezését, akinek a látogatását már május óta ígérgetik, ám íme, november is elérkezett, amíg sikerült elfáradnia idáig. Szó se róla, egy miniszternek egészen biztosan sok egyéb dolga is akad, s többnyire fontosabbak, mint az, hogy meghallgassa a helyi hatóságok sirámait, no de hát a politikai szerepvállalás átka, hogy idônként a választópolgárok szintjére is le kell ereszkedni, meg kell ígérni nekik, hogy hamarosan jobb lesz.

Miron Mitrea látogatásától elöljáróink nagyon sok mindent vártak és várnak. A miniszternek már segesvári gyökerei miatt is kutyakötelessége segíteni a megyét, olvasható ki a sorok közül, s azt is érzi az újságíró, hogy már-már varázspálcát is tulajdonítanak a nagy hatalmú bukaresti kormányhivatalnoknak, melynek egyetlen suhintásától egybôl megoldódik egy sereg olyan gondunk, amelyekre már évek óta hiába keressük a megoldást. Így például, csupán attól, hogy megmutatjuk a miniszternek, jövôre elkészül a Dózsa György utca aszfaltozása, befejezik az egykori Maros-kanyarban épülô sportkomplexumot, a fiatal házasok válogatni fognak a jobbnál jobb minôségben felajánlott lakások között, sôt megoldódik a sportrepülôtér átirányítása a polgármesteri hivatal hatáskörébe, azért, hogy ott ipari parkot létesíthessen a város. Ha pedig még marad valami a tarsolyában, a miniszter azt is megígérheti (mibe kerül az neki?), hogy hamarosan lesz országos úttá átminôsített és megfelelôen átépített útszakasz Nyárádtô és Ákosfalva között, de még azt is megkockáztathatja, hogy támogatásáról biztosítsa a Jedd-Maros- szentgyörgy tranzitforgalmi út megépítésének a tervét. Hogy melyik változatot, azt-e, amelynek nyomvonalán Dorin Florea polgármester krosszmotorozó tudományát mutatta be robogójával és megfelelô mediatikus felhajtással (a "nem lojális" sajtóorgánumokat persze mellôzték), vagy azt, amelyet egy hajszálnyival komolyabb szakemberek dolgoztak ki, egyelôre titok.

Komolyra fordítva a szót: a miniszter elôtt felvetett gondok zöme - nem mind! - valós és komoly. Senki nem tagadja a lobbizás fontosságát sem, valahogy azonban ez a kampányszerû és - ízû látogatás mégis óvatosságra int. A Kovászna és Hargita megyékbôl érkezô miniszter a Székelyföldön soha nem látott összegeket ígért rég dédelgetett tervek megvalósításához, s hasonló ígéreteket itt is tehet. Hogy mi a garancia a megvalósításukhoz, arról hosszú ideig vitatkozhatnánk. Miron Mitrea becsületszava, mint ahogy Sepsiszentgyörgyön kijelentette az erre vonatkozó kérdésre? Ugyan kérem! Ez még akkor sem elég, ha egyébként a miniszter jóhiszemûségét - ellenkezô bizonyítékig - nincs jogunk kétségbe vonni. Hisz ígérhetett volna bármit, ha erre a költségvetésben nincs meg az anyagi fedezet. Ahhoz pedig, hogy az erdélyi megyéknek több jusson, az eddig kivételezett helyzetben lévô déliektôl és Moldovától kell pénzt elvonni, de vajon hagyni fogja-e ezt a jól szervezett politikai (PSD-)maffia?

Miniszter úr, engedje meg, hogy kételkedjem.

A kormányfô darázsfészekbe nyúlt

A kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták Adrian Nastase miniszterelnök bejelentését, miszerint a kormány törvénytervezetet kíván alkotni a háborús bûnösök nyilvános kultuszának betiltásáról - jelzi a román sajtó.

Adrian Nastase az Egyesült Államokban tett látogatása során nyilatkozott kormánya ez irányú terveirôl. A sajtó és a politikai élet szereplôi egyértelmûen az Antonescu-kultusz betiltásának szándékaként fogadták a kormányfôi bejelentést.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nacionalista szárnyának vezéralakja, Adrian Paunescu szenátor a szenátus plénuma elôtt vonta kérdôre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bûnösnek az egykori marsallt, aki
"életével fizetett életének azért a részéért, ami belôle elítélendô volt". Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében.

A Nagy-Románia Párt (PRM) nevében Gheorghe Buzatu, a szenátus alelnöke utasította el Nastase bejelentését. Buzatu történészként már több mint fél tucat könyvet írt a második világháború után háborús bûnösként elítélt és kivégzett román marsallról, akit "nagy hazafinak és kiváló katonának" tart. Buzatu a szenátusban most úgy fogalmazott: reméli, "nem végzik ki másodszorra is Antonescut" Romániában. Gheorghe Funar, a PRM fôtitkára kijelentette: "szó sem lehet arról, hogy Antonescut háborús bûnösnek nyilvánítsák". Mint mondta, kolozsvári polgármesterként hallani sem akar a kolozsvári Antonescu utca nevének megváltoztatásáról, illetve arról, hogy ne állítsanak szobrot a városban Antonescunak.

A Demokrata Párt parlamenti frakciója szerint a kormányfô kezdeményezése teljes mértékben megfelel az alkotmánynak. Ugyanakkor bírálta azt, hogy Nastase kormányfô "egyoldalúan és attól függôen kezeli ezt a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik".

A Nemzeti Liberális Párt "konjunkturális nyilatkozatként" értékelte Nastase bejelentését. Értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvénytervezetet, amely csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bûnösök kultuszát.

Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselôje viszont üdvözölte Adrian Nastase bejelentését és reményét fejezte ki, hogy az nem marad puszta nyilatkozat, mint eddig történt. Szilágyi elmondta, képviselôi irodája Nagyváradon az Antonescu marsall nevét viselô utcában található. Ugyanebben az utcában van a református püspökség épülete, egy református templom és egy zsinagóga is.

Martonyi János sajtóértekezlete Párizsban

Martonyi János külügyminiszter Magyarország uniós csatalakozási tárgyalásainak eddigi állásáról adott tájékoztatást párizsi sajtóértekezletén.

A magyar diplomácia vezetôje, aki kedden érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba, a belga uniós félévet lezáró laekeni EU-csúcs elôkészítése keretében folytat tárgyalásokat francia partnereivel.

Sajtóértekezletén Martonyi annak a véleményének adott hangot, hogy a szeptemberi tragikus egyesült államokbeli merényletek paradox módon pozitív hatást gyakorolnak az Európai Unió bôvítési folyamatára: megerôsítették az unió elmélyítésére, kiszélesítésére és megszilárdítására irányuló törekvéseket. Kérdésre válaszolva közölte, hogy az euróövezethez Magyarország csak a belépést követô két év múlva tud csatlakozni, addigra a jelenlegi magas inflációs szintet a maastrichti szerzôdésben megszabott értékre szorítja le. A versenypolitikáról szóló fejezettel kapcsolatban, mint elmondta, folytatódnak az egyeztetések, Magyarország teljesíteni kívánja a rendszerváltozáskor 12-15 évre szóló érvénnyel megkötött befektetôi adókedvezményekrôl szóló szerzôdéseket.

A schengeni egyezmények elôírásait a belépés idejétôl, remélhetôleg 2004. január 1-jétôl alkalmazni fogja, s reméli, hogy az unió addigra feloldja a Romániával szemben jelenleg érvényben lévô vízumkényszert.

A státustörvénnyel kapcsolatban a külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy Magyarország a gyakorlati megvalósítás kérdéseirôl folytat egyeztetéseket szomszédaival. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió jogi állásfoglalása szerint a kedvezménytörvény nem ellentétes az uniós jogrenddel. Ezzel kapcsolatban pozitívnak ítélte az Európa Tanács velencei bizottságának jelentését is.

Varsói csúcs

A varsói terrorizmusellenes csúcsértekezleten részt vevô kelet-közép-európai vezetôk közös nyilatkozatukban és akciótervükben kifejezésre juttatták felelôsségüket népeik biztonságáért és szabadságáért, és elkötelezték magukat a terrorizmus elleni küzdelemre.

Aláhúzták, hogy feltétel nélkül támogatják a terrorizmus minden formája ellen az ENSZ és más nemzetközi szervezetek által elhatározott intézkedéseket. Az akciótervben megjelölték azokat a területeket, amelyeken fokozni akarják erôfeszítéseiket: ide tartozik a pénzmosás, a kábítószer-csempészet elleni küzdelem, a hírszerzési információk cseréje, a határellenôrzés szigorítása az illegális migráció és szélsôséges csoportok átszivárgásának megakadályozására.

Az akcióterv elôirányozza egy, a toleranciával, neveléssel és a kultúrák egymás mellett élésével foglalkozó konferencia megrendezését, továbbá a terrorizmussal foglalkozó nemzetközi kutatóintézet felállításának megfontolását. Szó van benne egy világméretû segélyalap felállításáról a terrorizmus áldozatai számára, valamint a terroristaellenes egységek és mentôalakulatok állandó tapasztalatcseréjérôl. A résztvevôk megfontolás tárgyává teszik egy közös terroristaellenes kiképzôközpont létrehozását.

Elhatározták, hogy ellenôrzô rendszert hoznak létre a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem elôrehaladásának nyomon követésére. A varsói csúcstalálkozó kezdeményezéseinek megvalósítását egy jövô évben rendezendô, késôbb pontosítandó konferencián fogják megvizsgálni.

Az értekezleten - a vendéglátó Lengyelországon kívül - 16 meghívott ország államfôje vagy magas rangú vezetôje vett részt. Megfigyelôként jelen volt az Egyesült Államok, Oroszország, Fehéroroszország és Törökország, továbbá az ENSZ, az EBESZ, a NATO és az Európai Unió. Valamennyi vendég felszólalt, ezek sorában Ural Latipov, a fehérorosz elnöki hivatal vezetôje országa nevében elôször foglalt nyilvánosan állást a terrorizmusellenes nemzetközi koalíció támogatása mellett.

Mádl Ferenc beszédében a magyar intézkedéseket vette sorra, megemlítve, hogy Magyarország fontolóra vette a balkáni békefenntartó mûvelethez történô hozzájárulásának növelését avégett, hogy az ott szolgáló nemzetközi kötelékek egy részét átcsoportosíthassák a terrorizmus elleni harcra.

George W. Bush amerikai elnök mûholdas közvetítés útján fordult a konferencia résztvevôihez, fontos történelmi pillanatnak minôsítve a rendezvényt. Barátoknak és partnereknek nevezte a konferencián részt vevô országokat a terrorizmus elleni harcban. Az afganisztáni katonai akciót az egész világra kiterjedô, terrorizmusellenes erôfeszítések kezdetének minôsítette, és leszögezte, hogy a harcot addig folytatják, amíg a terrorista szervezeteket az egész világon le nem gyôzik. Nem szabad megvárni további ártatlan emberek halálát és azt, hogy a terroristák tömegpusztító fegyverekre tegyenek szert. Most kell cselekedni a jövô nemzedékek megmentése érdekében - mondta az amerikai elnök.

A konferencia végén a résztvevôk az elnöki palota kápolnájában (mely Lech Walesa elnöksége idején létesült, és II. János Pál pápa szentelte fel) emléktáblát lepleztek le az amerikai terrortámadások áldozatainak emlékére.

Bosszúságok 1.

Az egészségbiztosítási rendszer hiányosságai a gyakorlat, a mindennapi élet során derülnek ki, s a biztosított, akinek bérébôl, nyugdíjából havi rendszerességgel levonják a járulékot, ami nem is kevés, abban reménykedik, hogy amikor szüksége lesz rá, az elvárt gyógyellátásra számíthat. Ehelyett apróbb vagy nagyobb bosszúságokkal tarkított még mindig ez a folyamat, s a jelek szerint sok esetben korántsem a gazdaságosság elve érvényesül.

Pénteken késô este a magas láz miatt elalélt kisfiúval szaladnak a marosvásárhelyi járóbeteg-rendelôben mûködô sürgôsségi szolgálatra a szülôk. Az orvos megállapítja a diagnózist, de közli, hogy ingyenesen nem tudja felírni a szükséges gyógyszert, mivel az a családorvos feladata lenne. De hogyan is zavarhatnák éjnek idején a családorvost, és kihez fordulhatnának kölcsönért, ugyanis kiderül, hogy nem elég a pénzük a 300.000 lej körüli antibiotikum kiváltására. Azt viszont tudják, hogy a befizetett járulék alapján az ô gyereküknek is ingyenes gyógyszer járna.

Amint a mentôszolgálat vezetôjétôl megtudjuk, a mentôs szakorvosok péntek estétôl három napra felírhatják az ingyenes gyógyszert, de mivel a járóbeteg-rendelôben szakorvosok, iskolaorvosok is teljesítenek szolgálatot, az elôbbiek nem használják erre az amúgy is szûkös gyógyszerkeretüket, az iskolaorvostól pedig elvették ezt a jogot. A Közegészségügyi Igazgatóság szakfelügyelôje szerint, ha a szülô úgy nyilatkozik, hogy nincs pénze a gyógyszer kiváltására, a beteg gyereket kórházba utalják. Ami bármiképpen is számítjuk, a három napra szükséges gyógyszernél jóval nagyobb költségeket jelent. Arról nem is beszélve, hogy ha nem muszáj, ki hagyja szívesen kórházban a gyermekét.

Természetesen, az egészségbiztosítási törvény ilyen esetekre is elôírta a megoldást, miszerint a családorvosi rendelôknek társulniok kell a folyamatos sürgôsségi ellátás érdekében. Tudomásunk szerint voltak, akik kezdeményezték is a szövetkezést, de mivel a biztosító nem fedezte az anyagiakat, el kellett állniok szándékuktól.

Hasonló esetek elkerülése érdekében némileg bíztató lehet az egészségügyi miniszternek egy november 6-i sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése, miszerint véglegesítették a 2002-re szóló családorvosi és járóbeteg szakellátásra vonatkozó keretszerzôdést, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetôtanácsa is jóváhagyott, és amelyet kormányhatározatban rögzítenek. A múlt évi keretszerzôdéshez képest a miniszter asszony szerint újdonságot jelent, hogy a családorvosi ellátásban az éjjeli, a hétvégekre és hivatalos ünnepnapokra kiterjedô ellátást ügyeleti központok révén szervezik meg, ahol pedig erre nincsen lehetôség, a mentôszolgálatokkal biztosítják a folyamatos betegellátást. Kérdés, hogy a papíron megfogalmazott ígéretekre lesz-e pénz és akarat a gyakorlatban is.

Marosvásárhelyen Miron Mitrea

A Maros megye prefektusával való megbeszélés elhúzódása miatt egy óráskéséssel kezdôdött meg tegnap Miron Mitrea közmunkaügyi, szállítási és lakásügyi miniszter sajtókonferenciája.

Amint a tárcavezetô kifejtette, látogatásának célja a folyamatban levô beruházásokról való tájékozódás volt annak érdekében, hogy a 2002-es költségvetésben megfelelô összegeket tudjanak biztosítani bizonyos programok megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy körútját azért kezdte az erdélyi megyékben, mert úgy véli, az utóbbi idôben kevés figyelmet fordítottak erre a régióra.

Miron Mitrea a következôkben gyorsan felsorolta azokat az összegeket, amelyekre Maros megye számíthat a jövôben. Az elôzô évekhez képest valamivel többre, de a szükségletekhez viszonyítva kevés ez az összeg - jelentette ki. Elmondása szerint az országos utak esetében a munkálatok jövôben ugyanolyan ritmusban folytatódnak, mint az idén, a megyei utakra 71 milliárd lejt utalnak ki a speciális pénzalapokból, 24 milliárdot a Nyárádtô-Ákosfalva közötti útszakasz felújítására, Marosvásárhely 15 millárd lejt kap a Dózsa György utca javítására, amihez az önkormányzat szintén 15 milliárddal járul hozzá. Miron Mitrea ígért még pénzt hídjavításra, útkövezésekre, a vidéki vízhálózat-fejlesztési programok folytatására, sporttermek (Segesváron, Rücsön és Szovátán), valamint 277 új lakás építésére.

A miniszter a jelzálogkölcsön alapján történô lakásvásárlás támogatójaként elmondta, hogy ez a program jelenleg jól halad a megyében, ám a kilátások nem biztatók. Az 57 házból 40-et még idén átadnak, 17-et csak a tavaszon, ezenkívül 124 ház építésére van lehetôség, ami a miniszter szerint túl kevés a megye szükségletéhez képest, ezt a számot növelni kell, fôleg Szászrégenben és Segesváron. - A fiataloknak kell elsôsorban segítenünk. Nem nagyon hiszek a szociális lakásépítési programokban, a minisztérium le is csökkentette az ezekre szánt pénzalapokat, átirányította a fiatalok részére tervezett jelzálogkölcsön alapján történô lakásépítésekre - jelentette ki Miron Mitrea. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nincs tudomása arról, hogy Marosvásárhelyen bárki is elégedetlen lenne az országos Lakásügynökségi Alapokból épített lakásokkal, ilyen jellegû panaszt egyetlenegyet kapott Iasi- ból, de ha bebizonyosodik, hogy vannak megalapozott reklamációk, menesztik állásaikból azokat az igazgatókat, akik átvették a tömbházakat. A további kérdésekre válaszolva Miron Mitrea Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Brassó felé Kolozsváron, Maros-vásárhelyen átvezetô autósztráda közös finanszírozására vonatkozó javaslatáról kifejtette, hogy nem kifogásolja az ötletet, sôt elfogadta a javaslatot, ezt közölte is a magyar féllel.

- Várom, hogy a magyar kormány megnevezze azokat a finanszírozási forrásokat, amelyekre gondolt. Már utasítást adtunk az autósztráda megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, hogy ha esedékes lesz az építés, idôt nyerjük - mondotta a miniszter, hozzátéve azonban: nem hiszi, hogy rövid idôn belül megvalósulhat ez a terv.

A segesvári Drakula Landdel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a projekt megvalósítása után az elôreláthatólag nagyszámú odalátogató turista miatt feltétlenül szükséges Segesvár és Marosvásárhely infrastruktúrájának fejlesztése. A vasútállomásokat, úthálózatot bôvíteni kell, erre a problémára is odafigyelnek - ígérte. Mitrea szerint a Drakula Land hatásai csak évek múlva fognak igazán érzôdni, addig viszont találnak megoldást a helyzetre. A Népújságnak a marosvásárhelyi ipari park létesítésével kapcsolatos kérdésére a miniszter kijelentette, hogy a problémát megértéssel kell kezelni. - Úgy vélem, hogy mind a repülôklub mûködése, mind az ipari park terve fontos, de még nem döntöttem ebben az ügyben. Az elhelyezés érdekes, elemezni kell, hogy a teljes terület szükséges-e a repülôklub tevékenységéhez. Mindenesetre a repülôklub által használt területen illetve a repülôtér melletti területen létrehozandó ipari parkok nem zárják ki egymást - szögezte le Miron Mitrea.

A marosvásárhelyi látogatás alkalmával a miniszter az ígéreteken kívül cselekedett is: leváltotta tisztségébôl a Román Gépjármû-Lajstromozási Hivatal igazgatóját. Az ok a tárcavezetô szerint: "az a mód, ahogyan kifejtette tevékenységét, és amiért a szóban forgó igazgató szükségtelennek tartotta a hivatalhoz látogató miniszterrel való találkozást".

A Nyárádtôi Polgármesteri Hivatal gyûléstermében vitatták meg az érdekeltek a község határába tervezett ipari park környezetvédelmi tanulmányának következtetéseit. A nyilvános vitán bárki részt vehetett volna, de csupán a közvetlenül érdekelt intézmények szûk körének képviselôi, valamint a sajtó jelent meg. A csökkent érdeklôdés ebben az esetben azonban jó jelnek számít, azt jelenti ugyanis, hogy a beruházás körül nem merültek fel komolyabb környezetvédelmi kételyek.

A vitát Danut Stefanescu, a megyei környezetvédelmi felügyelôség igazgatója vezette, míg a környezetvédelmi tanulmányt a bukaresti IPTANA kutatóintézet munkatársa, Liliana Mâra ismertette. A tanulmány kiemelte, hogy bár az építkezési munkálatok idején bizonyos környezeti hatás nem küszöbölhetô ki teljes mértékben, a terv minden szempontból kitér arra, hogy az üzemeltetés alatt ne merüljenek fel környezetvédelmi gondok. Danut Stefanescu külön kihangsúlyozta, hogy a most kibocsátandó engedély nem terjed ki a parkot igénybe vevô cégek tevékenységére, azoknak azt egyenként kell beszerezniük. A mûszaki tervet készítô Zus Radu, ugyancsak a bukaresti IPTANA-tól, azt hangsúlyozta, hogy ennek az ipari parknak az esetében az elôírások még szigorúbbak, mint általában, éppen a repülôtér közelsége miatt, ezért itt semmiféle olyan emanáció kibocsátását nem lehet elfogadni, amely bármilyen módon befolyásolná a légiforgalmat. A vízgazdálkodás szempontjából a terület víztisztító- állomással, zsírelválasztó- állomással és csatornázással lesz ellátva, s mert árvízvédelmileg biztos területen fekszik, a vízügyi igazgatóság sem lát akadályt a megvalósítás elôtt.

A két érdekelt polgármester, a nyárádtôi Ioan Covrig és a szentpáli Simon István elmondták, hogy szinte a teljes lakosság támogatja a tervet, hisz a park munkahelyeket teremt és növeli a községek bevételeit is, míg Valer Bataga, a megyei tanács képviselôje köszönetét fejezte ki a tervezôknek és a településeknek a munkáért és a támogatásért. Zárszavában Danut Stefanescu biztosította a kivitelezést irányító megyei tanácsot, hogy a környezetvédelmi engedélyt hasznos idôben kézhez kapják ahhoz, hogy a finanszírozás érdekében Brüsszelben, benyújtandó dokumentáció teljes lehessen ebbôl a szempontból is.

10 órakor kezdôdik a VII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár ünnepélyes megnyitója a Nemzeti Színház elôcsarnokában. A mindig színes forgatag, az olvasói szíveket megdobogtató kiadói bôség attól kezdve uralja majd a Romániai Magyar Könyves Céh háromnapos programját. Az eseménysorozat részletes mûsorát napra lebontva már kedd óta közöljük. Ma az utolsó vásárnap, november 10. megnyilvánulásait ismertetjük, kiegészítve a programok elkészülte után bekövetkezett változásokkal.

10.00 A Juventus Kiadó könyvbemutatója. Erôs Attila: Bûvölet - protokollterem.

11.00 A Polis Kiadó könyvbemutatója a protokollteremben.

- Molter Károly levelezése, I-II kötet;

- Bánffy Miklós trilógiája: Megszámláltattál, Darabokra szaggattatol, És híjjával találtattál;

- Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély;

- Bárdos Féltornyi Miklós: Egyházak és államok Köztes-Európában;

- Deé Nagy Anikó: A Teleki Téka ex-librisei.

12.00 Tárlatmegnyitó és könyvbemutató - a Miklóssy Gábor festômûvész képeibôl összeállított kiállítás megnyitója, valamint a mûvészrôl szóló, a Mentor Kiadónál megjelent monográfia bemutatása a szerzô, Sümegi György magyarországi mûvészettörténész részvételével. Deus Providebit ház.

13.00 A Pallas-Akadémia könyvbemutatója. A Mûterem sorozat újabb kötetei: Páll Lajos, Hunyadi László - a kiadó standjánál.

A Koinonia Kiadó könyvbemutatója - Visky András: Betlehemi éjszakák és Visky S. Béla: Csillagkorona - protokollterem.

15.30 Az Impress Kiadó könyvbemutatója - Varga Sándor: A megváltás ezután következik - protokollterem.

16.00 Az Erdélyi Híradó Kiadó könyvbemutatója - Méhes György válogatott mûveit bemutatja Fodor Sándor - protokollterem.

A Kriterion Kiadó bemutatja a Szivárgásban - erdélyi versek marosvásárhelyi mûvészek elôadásában címû audio CD-t - a Nemzeti Színház kisterme.

16.30 A Pallas-Akadémia és a Mentor Kiadó könyvbemutatója - Kelemen Hunor: Szigetlakó és Hajdú Farkas Zoltán: Alkaiosz lakomája (Pallas- Akadémia), valamint Hajdú Farkas Zoltán: Székelyek és szászok (Mentor) címû szocio-etnográfiai könyvek ismertetése - a Nemzeti Színház kisterme.

16.45 Az Erdélyi Híradó Kiadó könyvbemutatója - Gáll Attila, Karácsony Zsolt, Nagy Koppány Zsolt és Orbán János Dénes legújabb kötetei -protokollterem.

17.00 A Mentor Kiadó könyvbemutatója - Király László: Az örök hó határa és Györffi Kálmán: Ne üldözz, Hermann! A könyveket Gálfalvi György méltatja - Deus Providebit ház.

Az Olvasás Éve - Irodalmi est a kolozsvári Báthori líceum dísztermében Jókai Anna, Bächer Iván, Kôrösi Zoltán, Márton László magyarországi, illetve Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szilágyi István erdélyi írók részvételével. Mûsorvezetô Tarján Tamás magyarországi irodalomtörténész.

Az estet követôen az írók dedikálnak.

17.30 Bartis Attila, marosvásárhelyi származású író Nyugalom címû regényének bemutatása. A szerzô dedikál - protokollterem.

18.00 A Pallas-Akadémia könyvbemutatója - Gáll Mátyás: Visszaút, Magyari András, Egyed Ákos: Székelyek történelme, Székedi Ferenc: Zsögödbôl a világ - Deus Providebit ház.

A változások közt említjük, hogy pénteken, november 9-én 10.30-11.30 óra között Jókai Anna, Bächer Iván, Márton László, Kôrösi Zoltán, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt dedikál a színház elôcsarnokában.

17.00 órakor a Mentor Kiadó könyvbemutatója, Németh László: Magyarok Romániában címû útirajzának és az ezzel kapcsolatos vitaanyagnak a megjelentetése egy kötetben, Nagy Pál szerkesztésében (az Erdély emlékezete helyett).

Elmarad a Pallas-Akadémia 16 órára hirdetett könyvbemutatója: Kelemen Hunor és Hajdú F. Zoltán, amit szombatra, 16.30 órára, ugyanoda idôzítettek.

Figyelô

…hogyan érthetnénk meg végül még a néma gyermek szavát is? Hogyan volna lehetséges az a csoda, hogy a mi siralmas eszközeinkkel, szóval, tettel, rúgásokkal, tréfákból, otromba, elnagyolt jelekbôl mégis megértjük egymást? Hogy közölni tudunk többet, mint a mondanivalónk? Hogy felfogjuk azt is, ami nincs benne, s ami bele se férhet kifejezôeszközeinkbe? (Ottlik Géza) * 1980-ban egy gyerekre számítva 12 gyermekkönyv jelent meg, 1998-ban viszont már csak 4. (Benczik Vilmos) * Olyan kazettáról álmodom, amelyben a szalag megáll, mihelyt elfordítom a tekintetem. Mindaddig áll, amíg oda nem nézek, akkor viszont azonnal megindul. Olyan kazettáról álmodom, amely kényem-kedvem szerint lassabban vagy gyorsabban, elôre vagy hátra, kihagyásokkal vagy ismétlésekkel tudja lejátszani tartalmát. Valljuk be, hogy még álomnak is túl szép egy ilyen kazetta: hordozható, nem kell hozzá segédeszköz, nem fogyaszt energiát, nem zavar másokat, és többé- kevésbé gondolatilag irányítható. (Isaac Asimov) * Kétféle erôszak van: aktív és passzív. Az aktív erôszak ablakokat, koponyákat tör be. A passzív erôszak azoknak az embereknek az erôszakossága, akik semmi másnak nem adják meg magukat, csak az aktív erôszaknak. A kétféle erôszak nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz: a passzív erôszak erôszakot szül; nem hagy más választási lehetôséget. (Szent-Györgyi Albert) * Mindezek a Szávai házaspár vezette budapesti Pont Kiadó folyóiratából, a FORDULÓPONTból valók. A folyóirat a gyerek szemszögébôl közelíti meg a világot, a társadalmat. Tematikus összeállításait szülôk, nagyszülôk, gyermeket vállaló ifjú házasok, a pedagógusi pályára készülô fiatalok és természetesen maguk a pedagógusok forgathatják igen nagy haszonnal. * Részlet Szávai Ilona írásából: Fiatal barátnôm meglátogatott, és magával hozta hároméves kislányát, aki magába feledkezetten tett-vett, játszadozott körülöttünk, miközben mi beszélgettünk, persze a gyereket is "félszemmel tartva". A kis Panni fesztelensége és közvetlensége, édesanyja derûs nyugalma, türelme bámulatba ejtett; valahogy ilyennek képzeltem mindig a szülô-kisgyermek viszonyt. A kislány és édesanyja iránti felhôtlen rokonszenv teljesen meghatározta azoknak a perceknek a hangulatát. Panni közben sürgött-forgott, elragadta a játék heve, nem volt eléggé elôvigyázatos, és egy hirtelen- véletlen-figyelmetlen mozdulata következtében felborult a szék: a kislány elesett, a szék meg rá. Ugrottam, és felsegítettem a keservesen zokogó Pannit. Miközben a széket is lábra állítottam, szinte öntudatlanul, mindenesetre "kulturális beidegzôdés" diktálta automatizmussal vigasztaltam volna a síró gyereket: - Nagyon fáj? Semmi baj, Panni, mindjárt elmúlik, megverjük ezt a rossz széket. De nem volt idôm ráverni a székre (ahogy évszázadok óta püfölik a tárgyakat, amelyeknek a kicsinyek fájdalmasan nekiütköznek), mert az édesanyja rendkívül nyugodtan, derûsen közbeszólt: - Nem verünk meg senkit! Én meglepôdtem, a kislány nem. Akkor érzékeltem, hogy számára inkább az én "bosszúállási javaslatom" volt meglepôen szokatlan. - Nem verünk meg senkit! Miért vernénk meg bárkit is? - magyarázta az ifjú édesanya. - Panni nem volt figyelmes, így aztán elesett. Ezért senki nem hibás. Máskor majd vigyázni fog. Panni tökéletesen értette ezt a logikát, a sírással is hamarosan felhagyott, és békésen játszott tovább.

A könyvvásáron a PONT kiadványai között bemutatják a FORDULÓPONT címû folyóiratot is. Szávai Géza elmondta: romániai olvasóknak az elôfizetés mindössze százezer lejbe kerül. Hoznak mutatványpéldányokat. Aki teheti, hívja le az interneten a www.pontkiado.com honlapot, és ismerkedjék egy egészen másfajta - számomra rokonszenves - nevelési, életviteli felfogással, a kortárs magyar szakirodalom színe-javát képviselô szerzôk írásain keresztül.

Csütörtöki kimenô

Úgy vagyunk ezzel, mint ama híres példázatban, amikor a rabbi elôtt álló bócher (törvénytanuló fiatal) látszólag egyszerû kérdést kap: egy kéménybôl lemászik két ember, az egyik kormos lesz, a másik fehér marad. Az a kérdés, melyik mosdik meg?

A bócher int: Természetesen a szurtos.

A rabbi azonban kételkedik: Ugyan, barátocskám. A fehér, mert azt hiszi, hogy ô is olyan kormos.

Értem már, nagy tanférfiú!

Fenét, fiam.

Hát akkor egyik sem, próbálkozik a jó válasszal a bócher.

Dehogy. A kérdés nem az, hogy melyik mosdik meg, hanem az…

Tudom, a kérdés az, hogy miként lehetséges, hogy az egyik fehéren, a másik pedig feketén jô elô a kéménybôl, vág közbe az ifjú.

Tévedsz. Isten bölcsessége és csudatételei végtelenek. A kérdés tulajdonképpen az, fiacskám, hogy egyáltalán mit keres két zsidó a kéménylyukban…

Nos, akárhogyan nézzük, irtó rendes ez a kolozsvári bíró. Igazolványt ad nekünk, biztosít róla, hogy mi is románok vagyunk. Vagyis többségiek. Vagyis miénk a világ, és fenntartások nélkül lehetünk gôgösek, pökhendiek, pont olyanok, mint ô és elvbarátai. Nem parancsol majd nekünk sem a kínság, sem a jászvásári bíróság, de még a dimboviczai sem. Biza, a lányoknak fittyet hányunk, mindenkivel csak cicázunk. Az igazolvány birtokában arrogánsak lehetünk. Önbizalmunk úgy nô, mint a mesebeli paszulyfa a japán rajzfilmben.

Hiszen abban a világban, amelyet ôk rendeznének be csak maguknak - következésképpen elnyomnák a nem románokat -, nem elég nekünk a személyazonossági igazolvány (kártya), mint mindenki másnak, ennek felette még kapnunk kell egy különleges bárcát. Íme a pozitív diszkrimináció kézzelfogható kluzsvári példája.

Ámbátor, ha egy kicsit ügyesebben mozgunk, elérhetjük, hogy csak az kerül képbe, hatalomba, aki dupla románsággal rendelkezik, egy gyalogbárcás és egy Funár-igazolványos bizonyítékkal. Hiszen minket tart csak igazán államalkotónak a fránya csavaros eszû bíró, nekünk nyújt megerôsítô iratot, hogy ne féljünk, ne reszkessünk, merjünk bátran belevágni a politikába, s ha (nem) véletlenül letaszítanánk székérôl, akkor ne csudálkozzon, hiszen saját otthonunkban tesszük az otthon üdvéért. Ez a dolgok rendje.

Nemrégiben sikeres könyvbemutató színhelye volt a marosvásárhelyi Deus Providebit ház Szent Gellért terme, ahova be sem fért az a népes hallgatóság, amely dr. Dienes Sándor egyetemi tanár méltatására volt kíváncsi. A szerzôt és mûvét dr. Bedô Károly és dr. Péter Mihály akadémikusok, illetve az utód, dr. Szász Lóránd és a szerkesztô dr. Abrám Zoltán egyetemi elôadótanárok, Káli Király István, a kiadó igazgatója méltatta. A Mentor Kiadó gondozásában megjelent Munkaorvostan címû szakkönyv, amely ötven év tapasztalatait foglalja rendszerbe, pillanatok alatt elfogyott, s a szerzô népszerûségét jelzi, hogy egykori és mai tanítványai hosszú percekig álltak sorba, hogy a könyvet dedikáltassák.

Hogy ki is valójában és miért ennyire népszerû a könyv szerzôje? "Röviden orvosprofesszor, akinek a munkaorvostan a szûkebb szakmája. És hogy mi is a munkaorvostan? Az az orvosi szakma, amely az egészség megôrzését célozza az egyén foglalkozásának figyelembevételével, s a foglalkozáshoz kötött ártalmak, mint oki tényezôk hatásának ismeretében a károsodások gyógyítását és megelôzését biztosítja" - hangzott el a professzor kolléga méltató beszédében, aki a könyv elôszavában megemlíti, hogy napjainkban, amikor az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján az ember mintegy százezer fizikai, illetve vegyi ártalommal kerülhet kapcsolatba, kitéve azok károsító hatásának, különösen fontos egy ilyen értékes iránymutató a szakemberek számára. Bedô Károly akadémikus ismertetôjében elhangzott az is, hogy a sikeres egyetemi karrier mellett Dienes professzor szakklinikát alapított, s Marosvásárhelyen és a megye területén megszervezte a dolgozók munkahelyi és munkaorvostani biológiai monitorizálását, azaz a különbözô munkahelyeken fennálló ártalmak és a dolgozók egészségi állapotának rendszeres és folyamatos számbavételét és követését. Az ô érdeme, hogy országos, sôt, szinte mondhatni európai premierként egyetlen klinikában egyesítette a foglalkozási ártalmak megelôzésével, a járóbeteg-rendeléssel és a foglalkozási ártalmakat elszenvedett betegek kórházi ápolásával foglalkozó intézményeket. És mindezek mellett Dienes professzor alapította meg 1945-46-ban Marosvásárhelyen a vívó szakosztályt, s ötvenéves koráig eredménnyel képviselte nemzetközi versenyeken is az egyetemi vívást. Az orvosi munkásságáért kiérdemelt elismerés mellett - a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi, a Magyar Munkahigiénikusok Társaságának tiszteletbeli tagsága, professzori cím a Berlini Munkaorvostani Akadémiától - a 100 legjobb marosvásárhelyi sportolónak járó emlékérmet is megkapta.

- Mielôtt a könyv bemutatására és a rendszerváltás elôtti jól szervezett üzemorvosi hálózat mai helyzetének számbavételére rátérnénk, elôször is pályája alakulásáról kérdeztük a szerzôt. Hogyan, miért, mikor választotta a munakaorvostant?

- A kolozsvári piarista gimnáziumban tett érettségi után az elsô évfolyammal kezdtem Marosvásárhelyen az orvosi egyetemet. 365-bôl 158-an végeztünk, és ahogy az idei találkozón kiderült, 92-en vagyunk még életben. Az orvosival párhuzamosan hallgattam a kolozsvári Bolyai Egyetem földrajz- földtan fô-, természetrajz-kémia mellékszakát, amit "cum laude", azaz dicsérettel el is végeztem. Keddtôl péntekig Marosvásárhelyen, szombat- vasárnap-hétfôn Kolozsvárt voltam egyetemi hallgató. Utolsó éves koromban a kolozsvári dékán azt javasolta, hogy zárjanak ki mindkét karról, de Asztalos professzor, aki a szenátusban a sportért felelt, a vívásban elért eredményeimre hivatkozva megvédett. A következmény végül az lett, hogy mindkét tandíjamat elengedték. Miután elvégeztem Kolozsvárt az egyetemet, orvostanhallgatóként a marosvásárhelyi intézet orvosi földrajz szakára neveztek ki tanársegédnek, ami félév után megszûnt, s a közegészségügyi katedrára kerültem, ahol a munkaorvostan szakot választottam.

- A méltatásban hangzott el, hogy a kötelezô vidéki orvosi gyakorlatot követôen a munkaorvostani diszciplína elsô vezetôje lett...

- A tárgyat az 1957-58-as tanévtôl negyven éven át, 1997-ig tanítottam, s ma is konzultáns professzorként dolgozom. 250 államvizsga-dolgozatot irányítottam, s irányítom ma is a tudományos orvosi cím megszerzését végzô orvosok munkáját.

- Mikor és hogyan nyílt lehetôsége arra, hogy az elmélet mellett a gyakorlati tevékenységet is mûvelje?

- A Dóczy professzor vezetése alatt levô I. Számú Belgyógyászati Klinikán hoztuk létre a foglalkozási betegségek kórtermét, ahol klinikusként dolgoztam. Idôközben a bukaresti egyetemen szereztem doktori címet, s 1968-ban meghívást kaptam Rómába. Az ottani szakmai kongresszuson tartott elôadásom alapján hívtak meg a nyugat-berlini Munkaorvostani Akadémiára. Az akadémia ösztöndíját elnyerve egy tapasztalatcsere keretében meglátogattam a németországi egyetemek orvosi fakultásait és munkaorvostani központjait, majd a tanulmányút végén az akadémia professzori diplomával jutalmazott, holott itthon még elôadótanár voltam.

- Hogyan fejlôdött tovább az a bizonyos kórterem?

- 1970 körül sikerült létrehoznom egy 27 ágyas klinikai egységet a volt Simó Géza bútorgyár mellett, majd 1986-ban készült el a meggyesfalvi negyedben a foglalkozási betegségek klinikája 50 ággyal. 1986- ban bevezettem a biológiai monitorizálást, ami világviszonylatban is a legmodernebb módszer az ipari dolgozók egészségi állapotának követésére. Sikerült elérnem, hogy a megelôzô orvoslás munkaorvostani része, a járóbeteg-rendelés, valamint a klinika is együtt legyen, ami lehetôvé tette a tevékenység összehangolását. A klinikára ma is minden reggel lejárok, s örülök, hogy dr. Szász Lóránd személyében sikerült olyan utódot kinevelnem, aki az egység vezetése mellett a diákoknak is elôadja a tárgyat.

- A rendszerváltást megelôzôen milyen, foglalkozással járó betegségek tették szükségessé a klinika létrehozását?

- Az ólommérgezés, amely például a nyárádszeredai fazekasiparban fordult elô, a krómmérgezés a dicsôi vegyi kombinátban, a szén-monoxid-mérgezés ugyanott a karbidrészlegen, foglalkozási asztma a pékségekben levô por miatt, a szilikózis, azaz a kôporbetegség Régenben, valamint az idült hörghurut mint foglalkozási betegség. Ezek voltak a leggyakoribbak, s évente felfedeztünk 120-150 króm-, s körülbelül 100 ólommérgezéses esetet, ez utóbbit elsôsorban az akkumulátor-javítók körében.

- Akkoriban ezt a munkát a jól szervezett üzemorvosi hálózat is segítette, ami mára már a szocialista nagyvállalatokkal együtt megszûnt. Feltevôdik tehát a kérdés: milyen jövô vár a munkaorvostanra?

- A betegek száma valóban csökkent az utóbbi idôben, részben a nagy ipari egységek megszûnése illetve tevékenységük leszûkülése miatt, másrészt azért, mert a cégeknek fizetniük kell a vizsgálatokért. A másik ok az, hogy az alkalmazottak egy része nem mer orvoshoz fordulni, nehogy elveszítse az állását. Ez magyarázza, hogy betegszabadságot is csak akkor igényelnek, ha már nagyon betegek.

Holott az ártalmak továbbra is fennállnak: az idült hörghurutot okozó por és vegyi anyagok a marosvásárhelyi kombinátnál, a por és a kényszertesthelyzet a bútorgyártó cégeknél és folytathatnánk tovább a felsorolást.

Minden cégnek kellene hogy legyen ma is üzemi orvosa azoknak a sajátos feladatoknak az ellátására, amelyek e szakterületre hárulnak. Ahogy például a Romsattól elküldik vizsgálatra azokat, akiknek magasban kell dolgozniuk, hogy megállapítsuk: valóban alkalmasak-e erre a feladatra. Ezek a vizsgálatok nagyon fontosak lennének másutt is az esetleges balesetek elkerülése érdekében, amelyekért a céget vonják majd felelôsségre.

Az üzemi orvos feladatát ma részben a családorvosok végzik, de nem mindig minôségi szinten.

- Gondolom, ezért van még inkább szükség a szakmai továbbképzésre, amit 30 éve rendszeresen folytat Dienes professzor...

- Az idén Maros és Hargita illetve Szatmár megyei családorvosok számára tartottam és tartok jelenleg is tanfolyamot. Az érdeklôdést jelzi, hogy Szatmár megyében a kurzus megismétlését kérték azok, akik nem vehettek részt azon. A továbbképzôt követôen a családorvosok egy oklevelet kapnak, amelynek alapján szûrôvizsgálatot végezhetnek. Ezt a tevékenységet magam is folytatom a Caritsan orvosi rendelôben. Ezenkívül tanítok a Diakóniai központban mûködô asszisztensképzô fôiskolán. Évrôl évre továbbra is meghívnak elôadásokat tartani Németországba és Franciaországba.

- Megváltozott világunkban, amikor a munkaeszközök közül a számítógép került az elsô helyek egyikére, nem is beszélve a mobiltelefonról, más jellegûek lettek a munkahelyi ártalmak is ...

- Gyakorlatilag nincsen olyan munka, amely valamilyen értelemben ne hatna az egészségre, s manapság a vegyi anyagok mellett a munka ritmusa, a kényszertesthelyzet, a szellemi igénybevétel, az állandó jelleggel fenntartott stresszállapot következményeivel is kell számolnunk. A különbözô vegyi ártalmak miatt nem ritkák a heveny mérgezések sem, a beteget ilyenkor a sürgôsségire utalják be, s csak a krónikus esetek kerülnek a foglalkozási betegségek klinikájára.

A könyv megírásával az volt a célom, hogy bármely foglalkozás folytatása mellett az egészség megôrzését segítsem elô.

Az elsô részben a foglalkozási ártalmakat mint kóroki tényezôk okozta kóros folyamatokat, azok kórismézési, kezelési és megelôzési lehetôségeit vettem számba. A második rész, amely az ártalmak okozta kóros tüneteket rendszerezi a szerveknek illetve szervrendszereknek megfelelôen, kifejezetten a gyakorló orvos számára készült útmutató, amely a komputert helyettesíti, hozzájárulva a körülményes feltételek között végzett kórismézéshez is. Feladatom azért is nehéz volt, mivel a munkaorvostan, mint az orvostudomány önálló és különleges ága, legszorosabban kötôdik a mûszaki felfedezési robbanás eredményeihez, azok pedig közvetlenül kötôdnek a munkaorvostani feladatokhoz. Az újabb és egyre bonyolultabb foglalkozási ártalmak megjelenése nehezítette meg azt a kívánságom, hogy az információ legalább a könyv megjelenésekor közel teljes értékû legyen.

Ugyanakkor derûlátó vagyok olyan szempontból, hogy ha a német mintát követtük az egészségbiztosítási rendszer bevezetésekor, akkor eljön az az idô, hogy minden cég és minden dolgozó számára nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is kötelezôvé teszik a rendszeres szûrôvizsgálatot.

A könyv megjelenését illetôen pedig köszönetet kell mondanom Káli Király Istvánnak, akinek hozzájárulásával sikerült az Apáczai Közalapítvány támogatását megszerezni, az alapítvány vezetôségének, Sütô Andrásnak az erkölcsi és baráti biztatásért valamint kollégáimnak a könyv illetve munkám értékeléséért.

A beszélgetést követôen november 3-i hatállyal lépett életbe az Egészség- és Családügyi Minisztérium 615-ös számú rendelete, amely Dienes professzor reményeinek megfelelôen kimondja, hogy "a közületi, magán és szövetkezeti szektor munkaadói, ide értve a külföldi tôkével mûködôket is, kötelesek munkaorvostani szolgálatokon keresztül biztosítani összes alkalmazottaiknak az állás/munkahely sajátos szakmai meghatározóitól függô egészségi állapotuk felügyeletét." A rendelet újdonsága, hogy a sajátos munkaorvostani feladatok ellátását közületi vagy magánorvosi munkaorvostani rendelôk, központok, klinikák végezhetik, és nem esik szó a családorvosokról. A munkaorvostani szolgálatok feladataként a rendelet a munkahelyi ártalmak felmérését, az alkalmazottak egészségi állapotának nyomon követését (orvosi vizsgálat a munkába álláskor, beilleszkedési orvosi vizsgálat, idôszakos ellenôrzés, orvosi vizsgálat a munka újrakezdésekor), szakmai rehabilitációt, átirányítást munkabaleset, foglalkozási betegség, krónikus betegség esetén, a foglalkozási ártalmak a munkafolyamat összes részvevôivel való ismertetését, sürgôsségi ellátást munkabaleset vagy a munkahelyen bekövetkezett heveny betegségek esetén és tanácsadást ír elô az alkalmazottaknak az egészségi stratégia és a munkahelyi biztonság érdekében. Mindez még inkább növeli a Marosvásárhelyen megjelent könyv aktualitását, hisz hasonló kiadvány jelenleg román nyelven nem létezik.

Álom az államban

Kisebb gondom is nagyobb annál, minthogy e némileg csára csúszott indítással Balázs Géza rendkívül hasznos, ügyszeretettôl átitatott, népszerû nyelvmívelô mûsorára ajánljak alternatívát, sôt egykori kedves professzorom, Bartha János tanár úr állandó hasoncélú rovatával sem kívánok konkurálni, címválasztásom egész egyszerûen még egy egészséges gyomornak is nehezen emészthetô belügyminiszteri megnyilatkozást próbál meg sommásan jellemezni. Egy, a világ- és Európa-megváltó szándékaikba beleszenderült szülei pillanatnyi figyelmetlenségét kihasználó kis fosos elemista, Nelu Rus, miután kicsent a családi doktrináris dunsztból néhány "borkánnal", elslisszolt otthonról és kiborította azok tartalmát a kolozsvári Hyde park kellôs közepén, hadd tudják meg az állukat térdmagasságban balanszírozó erdélyiek, hogy a szociáldemokrata spájzokban számukra is akad kenyérre kenni való. A pernahajder, valószínûleg nem véletlenül, az érlelôdô zakuszkák polcát bolygatta meg és így a kóstolóba hozott zibi-zaba a tápláló, szegénykonyhák asztalán sûrûn elôforduló zöldségkeverék minden tulajdonságáról, minden ízérôl számot vethet bármely gourmand hajlamú földi halandó. Kétségtelen, szuggerálja a kis okos nagyokos, hogy a menetrend kuszasága folytán bizonytalan idôpontban Európa felé indítandó vicinális mozdonya transzilván fabrikációjú kellene legyen, de a masiniszta kiválasztásakor nagy körültekintéssel kell lenni az alkalmassági kritériumok ésszerû megfogalmazásában. A lokomotiv mûszerfalára nem szegezôdhet olyan tekintet, amelyben nem lobog, mûszakon innen és mûszakon túl, a román nemzeti mítoszok örökkön éltetô fénye, nem manevrálhatja a hajtókarokat olyan elme, amely a térség multikulturalitását akár egy szemvillantásnyira is megkérdôjelezné és a szubverzív, nemzeti kizárólagosságra és elkülönülésre hajló törekvések semlegesítésére nem védené szuperérzékeny dobhártyáit performáns füldugókkal, amelyek egyben a harmadosztályon feszengô kisebbségiek helyi autonómiáért, decentralizációért, szubszidiaritásért esengô vészjelzéseit is tökéletesen kizárná hallótávolságából. A szerelvény kocsijaiban szorgoskodó, ügyeskedô utaskísérô, menetjegy-ellenôrzô segédszemélyzet szelekciója sem bízható a véletlenre, nem lehet alku tárgya, "a keresztapasághoz"(nas mivolthoz) minimálisan PSD- tagsági könyv szükségeltetik. Jó, ha egy bugyellárisba folyik be a potyások pénze, nagyobb összegekkel lehet ily módon álcázni inflációt, gazdasági deficitet, recessziót. A sáp bármilyen pénznemben elfogadható, a forinttól viszont ildomos ôrizkedni, olyannyira, hogy az ezzel az inkonvertibilis valutával kedveskedôknek a poggyászát sem árt átvizsgálni, nehogy határokon túlra hordják-csempésszék hazácskánk ôsi földjét. Már azt, ami a fondorlatos, revizionista hajlamú stratégiai befektetôk sáskajárása után megmaradt. Azon gézengúzok után, akik módszeresen ignorálták a "murim, luptam, tara nu ne-o cedam" temporalitásában enyhén következetlen össznépi jelszót. A tányérsapkás, parolis cerberusoknak éberen ügyelniük kell arra is, hogy az útvonal "belsô anyaországi" szakaszán átrobogva idôben függesszék ki jól látható helyre a "Megtelt" táblácskákat és zárják le biztonságosan a vagonok ajtaját, nehogy illetéktelenek is felcsimpaszkodhassanak egy óvatlan pillanatban a "döcögôre". A kizárt székelynek lesz majd annyi esze, hogy nem rajzik majd az ütközôkre, hisz otthonában, tömbházában biztonságosabb körülmények között is megfagyhat. Az enklávékban kisebbségi sorban sínylôdô többségiek ôszinte örömére, az integráció fabuláló bajnokainak kiheverhetô sajnálatára.

Imígyen szóla Zarahustra a Fellegvár tövében. Vallásának hívei, bár szakrális miliôben ez nem szokás, megéljenezték. Jómagam, protestáns keresztvíz alatt szárba szökkenve, nem érthetek egyet vele. Nem szállok fel vonatára. Kuporgatok inkább egy autóstopra.

Hazahozta az itt tanult dalokat

- Dicsôszentmártonból származom, a Kis- Küküllô mentérôl. 1990-ben felvételiztem a Maros Állami Népi Együttesbe. Ott találkoztam Könczei Árpáddal, az együttes akkori mûvészeti vezetôjével. Egy kazettát kaptam tôle, idôs emberek énekeltek rajta. Ez valósággal megbabonázott. Ekkor dôlt el véglegesen a sorsom...

A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképzô Fôiskolán szrzett magyar-ének szakos oklevelet. Egyetemi évei alatt részt vett az akkor induló népzeneoktatásban is. A Ki mit tud? vetélkedôre együttest alakít társaival, és a Galagonya második helyezést ér el a döntôben. Ildikó egymaga is sorra nyeri a népdalversenyeket, 1995-ben a Népmûvészet Ifjú Mestere címmel tüntetik ki. A fôiskola után Debrecenben talál új otthonra, népdaléneklést tanít a hajdúböszörményi zeneiskolában. Az éneklést és a gyûjtést azóta is folytatja, 1994 óta rendszeresen hallható hangja a Táncháztalálkozó, valamint az Új élô népzene lemezein.

Kapcsolata szülôföldjével nem szakadt meg. - Amikor hazalátogattam és Magyarsároson meghallgattam egy idôs balladaéneklô asszonyt, olyan megrázóan szép élményben volt részem, mint azelôtt sosem. Azonnal tudtam, hogy nekem létre kell hoznom egy balladaestet otthoni anyagokból... Aztán ismét nagy kincset adott kezembe a sors. Egy dicsôszentmártoni idôs lelkész rám bízta népdalgyûjtését. Leghôbb vágyam, hogy ha a lemez megjelenik, a zeneanyagot hazavigyem Erdélybe, oda, ahonnan a dalok származnak. Hogy koncerteken mutassam meg az embereknek, milyen nagy kincsek birtokosai ôk, hogy megértessem velük, milyen gazdagok valójában.

Nos, a CD megjelent, a dalos gyûjtô pedig hazajön.

- Bárdosi Ildikó nemes és nehéz faladatra vállalkozott - írja róla Könczei Árpád - , szûkebb szülôföldjének népzenéjébôl válogatott össze egy lemezre valót. Az erdélyi magyarok sorsa a XX. század második felében szorosabban kötôdött a nagyvárosokhoz, a szellemi, kulturális központokhoz. (Ez alól egyedül a Székelyföld a kivétel, ahol a magyarság megôrizte egy tömbben élô többségét.) A perifériára szoruló közép-erdélyi, Kis-Küküllô menti magyarság szinte a mai napig megôrizte hagyományos népi kultúráját. A vidék hangszeres és vokális zenéje a mai népzenei mozgalomban - a szászcsávási zenekar nemzetközi hírneve ellenére - még mindig kevésbé ismert. Ez érvényes a tánchagyományokra is: az egyik legjellegzetesebb erdélyi magyar férfitánc, a pontozó vagy a román haidau a ritkán és kevesek által mûvelt táncok közé tartozik.

Ezt a hiányt igyekszik sikeresen pótolni Bárdosi Ildikó és az ôt kísérô Téka együttes. A zenekar jól ismeri a Maros-Küküllô menti hangszeres népzenét, magyarbecei gyûjtésükbôl több hangfelvétel is készült. A zene változatosságát Juhász Zoltán furulyás és Németh Ferenc énekes közremûködése is segíti. Külön érdekesség a ma már nem létezô, de történeti forrásokban említett erdélyi tekerôjáték felelevenítése (Havasréti Pál).

Az énekelt tánczenék, lírai dalok, lassú asztali nóták, katonadalok, névnapköszöntôk és karácsonyi kántálás teszik izgalmassá ezt az összeállítást. A legnagyobb érték, s talán a legszebb is - állapítja meg Könczei Árpád - a három klasszikus ballada Kis- küküllô menti változata. A vidéket reprezentáló tizenegy szótagos, régi stílusú, táncra is alkalmas népdalok akkor találhatnak kellô visszhangra a népzenekedvelôk körében, ha ezt a CD-t mihamarabb bemutatják, Dicsôszentmártonban és Marosvásárhelyen is, és a rádiók mûsoraiban is helyet találnak Bárdosi Ildikó felvételei. (Ki az eget megkerüli. Bárdosi Ildikó, Téka, Juhász Zoltán, Németh Ferenc. Erdélyi Népzene, Kis-Küküllô mente, Vízmellék. Transylvanian Village Music. Tizenhat felvétel, 61,08 perc. Ének: Bárdosi Ildikó, furulya: Juhász Zoltán, ének: Németh Ferenc. A Téka együttes tagjai: Vizeli Balázs, hegedû, Lányi György kontra, Havasréti Pál bôgô, tekerô). A lemez megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Hajdúszoboszló önkormányzata, Hajdúböszörmény Önkormányzata és polgármesteri hivatala, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány, a Tehetséges Debreceni Fiatalokért Alapítvány.

Vasárnaptól Erdélyben turnézik Bárdosi Ildikó. Lemezbemutató körútján elkíséri a szászcsávási cigányzenekar. Tagjai: Jámbor István, Mezei Levente, Csányi Sándor, Mezei Ferenc, Jámbor Ferenc, Csányi Mátyás. A csávási zenészekrôl több tucatnyi hanganyag és videofelvétel készült, több CD-jük jelent meg, az erdélyi népzene követeiként járták be Európát és Amerikát. A bemutatókörúton közremûködik még a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes két pár táncosa és ôrkôi cigánytáncosok is. A mûsort Könczei Árpád állította össze.

Bárdosi Ildikóék vasárnap, november 11-én Szászcsáváson lépnek fel a helyi kultúrotthonban; 12-én Dicsôszentmártonban, 13- án Kolozsváron, 14-én, szerdán Marosvásárhelyen 19 órakor szerepelnek a Nemzeti Színházban, végül pedig 16-án Sepsiszentgyörgyön ér véget a turné.

Oszama bin Laden mostanság alighanem lovon jár - erre a következtetésre jutott az amerikai titkosszolgálat, a The Washington Times hasábjain közölt kiszivárogtatás tanúsága szerint.

Az életre-halálra keresett terroristavezér mindennapjairól persze nagyon keveset lehet ténylegesen tudni - az értesülések zöme a legjobb esetben is csak logikai úton nyert feltételezés.

Oszama bin Laden - a világ legfejlettebb elektronikus lehallgató rendszerével rendelkezô Egyesült Államok legnagyobb bosszúságára - nem használ elektronikus távközlési eszközt, így nem is hagy maga után elektronikus nyomot. (Mint emlékezetes, akadt már olyan hadúr - történetesen csecsen -, akinek bekapcsolt mobiltelefonja vezette célra a rakétát.)

Oszama állítólag úgy mozgatja a szálakat, hogy kézzel írt üzeneteket küld hû embereivel - ez az egyetlen "telekommunikációs" eszköze. Az üzenettovábbító lánc mentén visszafelé haladva, a CIA mindeddig sikertelenül próbált eljutni a "forráshoz" - valahányszor azt hitték az amerikaiak, hogy célközelbe jutottak, kiderült, hogy a megadott barlang hamis - vagy régi - "lakcímet" takar.

Az al-Kaida "cégvezetôje" sûrûn - néha napjában többször is - változtatja rejtekhelyét, amely rendszerint az Afganisztánban található néhány ezer barlang valamelyike.

Idén tavasszal látták utoljára Oszama bin Ladent az amerikaiak: egy alacsonyan szálló, Predator típusú felderítô géprôl készült videófelvételen tûnt fel egy pillanatra az egyik terrorista kiképzô tábor területén. Akkor még rendszerint autókonvojjal közlekedett, mintegy negyven, elit kiképzésû al-Kaida harcos védelme mellett. Nem-arabokat - értsd a házigazda szerepét betöltô afgán nép szülötteit - nem engedett a közelébe.

Szeptember 11-e óta szó sincs már gépkocsi- karavánokról: az amerikai hírszerzôk szerint Oszama bin Laden és legszûkebb kísérete lóháton vándorol barlangtól barlangig.

Ami egyébként az "élve vagy halva" kérdését illeti, a The Washington Times megírta: értesülései szerint az amerikai kormányzat különbözô illetékesei között hallgatólagos egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy csak kellemetlenségeket okozna, ha élve sikerülne kézre keríteni Oszama bin Ladent, mivel tárgyaláson kellene feltárni az amerikai hírszerzési eljárásmódok titkait, és a büntetôper helyszínének a biztosítása sem lenne egyszerû feladat.

E potenciális nehézségeket az Egyesült Államok jelenleg egyre súlyosabb bombákkal kívánja áthidalni: a GBU-28-as és a GBU-37-es mélyen a földbe fúródik, mielôtt robbanna. Egyelôre semmi jele annak, hogy az ilyen bombázások a barlangok kiszélesítésén túl bármilyen egyéb hatással is jártak volna, érzékelhetô mértékben csökkentették volna a vezetô terroristák számát.

A tél azonban változást hozhat, mégpedig a kézenfekvô feltételezésekkel szemben az amerikaiak szempontjából kedvezô változást. Az ember azt gondolhatná, jeges szélben, a hófödte sziklák között mégis csak az otthonosabban mozgó afgánok vannak könnyebb helyzetben, mint a - tegyük fel - Lousianából oda vezényelt amerikai szuperkatonák. Ez nyilván igaz, csakhogy érvényesül egy másik, pofonegyszerû összefüggés is: nagy hidegben a fûtött barlangok nyílása feltûnôbben árasztja a hôt...

Svájcban a Szent Gotthárd-hágót szerdától kezdve éjszakára lezárják, mivel leesett az elsô hó - jelentette be a rendôrség szóvivôje.

A mintegy 2000 méter magasban vezetô hágó, amely a Szent Gotthárd-alagútban két hete bekövetkezett baleset óta a személyautók számára a fô elterelô útvonal, 18.00 órától reggel 8.00-ig nem használható. (Ezt az útvonalat mintegy 20 éve, a Szent Gotthárd-alagút megnyitása óta, télen egyáltalán nem is használták.)

A teherautók és kamionok többségét a Szent Bernát útvonalra terelik, ám további havazás esetén azt is lezárják majd.

Az éjszakai havazás miatti kényszerszünet után egyébként a forgalom szerdán napközben helyreállt, csak néhány helyen zavarták hóátfúvások.

Tegnap este ünnepélyesen is megnyitották az Alter-native 9 rendezvénysorozatát. A Kultúrpalota nagytermében, az események fô színhelyén tartott nyitóceremónia elôtt és után játékfilmek szórakoztatták a közönséget. Ma délután 3 órától kisebb-nagyobb szünetekkel négy blokkban kerülnek a nézôk és a Szilágyi Varga Zoltán, Gulyás Gyula, Pálos György, Constantin Vaeni, Sinisa Dragin alkotta zsûri elé. 16 órától a kisteremben DaKino-válogatás látható. A 19 órakor kezdôdô szimfonikus koncertet követôen 21.30 órától Timár Péter Vakvagányok címû filmjét vetítik.

Pénteken már 14 órától zajlik a versenyprogram. És szélesedik a kínálat. 17 órától a kisteremben Török Ferenc Moszkva tér címû produkcióját láthatjuk. 18.30- tól a nagyteremben a Feri és az édes élet, Czabán György játékfilmje vonzza az érdeklôdôket. Ugyanakkor az Ariel Undergroundja az Alexanderplatzra szólítja a színházkedvelôket. Koncert is szerepel a fesztivál mûsorán 20 órától az etnodzsesszt játszó Sánkér együttes jóvoltából, majd Fonyó Gergely Cseh Tamás filmje kerül bemutatásra, azután pedig társítva Bodó Viktor és Mispál Attila alkotása, a Citromfej, illetve a Maraton. Külön érdekesség az immár elmaradhatatlan installációs kiállítás. 13 és 23 óra között az elôcsarnokban Bartha József, Fekete Zsolt és Irsai Zsolt munkái szembesülnek a fesztiválközönséggel.

A Kriterion Könyvkiadó a Marosvásárhelyi Rádióval közösen két CD-lemezt jelentetett meg, amelyek bemutatója szombaton du. 4 órakor lesz a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében. Az elsô CD a Szivárgásban címet viseli és erdélyi költôk verseit tartalmazza marosvásárhelyi mûvészek elôadásában. Áprily Lajos, Reményik Sándor, Dsida Jenô, Szilágyi Domokos, Székely János, Tompa László, Kenéz Ferenc, Magyari Lajos, Kányádi Sándor, Markó Béla, Farkas Árpád, Kovács András Ferenc és Szôcs Kálmán verseibôl Kovács György, Illyés Kinga, Papp Éva, Farkas Ibolya, Balázs Éva, Gyôrffy András, Nagy István és Kilyén László szaval. Ezeket a verseket a rádió szalagtárából válogatták. A második CD az Erdélyi hangok címet viseli, igazi aranyhangok. Az elsô két hangfelvétel 1958-ban készült Tompa Lászlóval és Molter Károllyal, Kemény János életérôl beszél és részletet olvas fel önéletrajzi regényébôl. Szabó Lajos, Székely János hangját is hallhatjuk, majd egy interjúrészletet, mely Kabós Évával készült, és 75 év 12 percben címmel Oláh Tibor beszél önmagáról és az erdélyi sorsról. A két CD anyagát válogatta és szerkesztette Jászberényi Emese.

Anyanyelvünk

Bár a számít rokon értelmû megfelelôi közé a kalkulál-tól a számításba vesz-ig jó néhány rokon értelmû szó vagy kifejezés sorolható, mi csak azokat a szorosabban ide tartozókat vesszük szemügyre, amelyek közül a legmegfelelôbbnek a kiválasztása nemegyszer gondot okoz. Ezek a következôk: számol, számlál, olvas stb. A mennyiség megállapításával kapcsolatos értelmük - a számít megfelelô jelentéseit is ide értve - lényegében azonos, de vannak eltérô értelmi és stílusárnyalataik.

Leggazdagabb köztük magának a számít-nak a jelentésköre: számtani mûveleteket végez (kamatot számít); valamely mennyiséget, összeget megállapít (fejenként 20 deka húst számítunk; az útiköltséget 100 lejre számította); valamennyire becsül, értékel valamit (drágán, olcsón, 50 lejbe számítja kilóját); bizonyos értéke, fontossága van valaminek (ez keveset vagy sokat számít).

A szintén köznyelvi számol jelentése elsôsorban: számokkal számtani mûveleteket végez (fejben számol; tízig számol; számolja a napokat). Ezenkívül: számításba, tekintetbe vesz valamit (számol a lehetôségekkel); számot ad valamirôl, felelôs valamiért (Tettedért számolni fogsz!).

A számlál választékosabb árnyalatú; sajátos jelentésárnyalata fôként kifejezésekben érvényesül; valami magában foglal bizonyos mennyiséget (a falu 500 lakost vagy lelket számlál); valamilyen korú valaki, valami (az öreg már 80 évet számlál).

Az olvas ige - a szöveg, a jelek felfogására, megértésére vonatkozó általános jelentésén kívül - természetes jelentésfejlôdéssel, népies árnyalattal "számol", "számlál" értelemben is használatos (pénzt olvas, megolvassa a tyúkokat az udvaron, olvass százig!)

Ezeknek az igéknek ismeretesek közös vagy érintkezô, illetve keresztezôdô jelentései: számít és számol: valaminek mennyiségét, mértékét megállapítja (Ne számoljuk vagy számítsuk az apró kiadásokat); valamely összeget, árat kér valamiért (Mennyibe számítja vagy számolja ezt?); számtani mûveletet végez (logaritmust számít; gyorsan számol); számol és számlál: számokat mond sorban egymás után (tízig tud számolni vagy számlálni); valaminek a mennyiségét, számát megállapítja (pénzét számolja vagy számlálja).

A tekintetbe veendô jelentésárnyalati és stiláris különbségek fokozottabban érvényesülnek az igék fônévi és igenévi származékaiban s igekötôs összetételeiben. A komputer magyarításaként sokáig vetélkedett a számítógép és számológép megnevezés, de már többé-kevésbé elcsitult a vita. A programozható matematikai gép, vagyis a komputer magyar megfelelôjeként a szakirodalomban már szinte egyöntetûen a számítógép használatos, a nem programozható - akár mechanikus, akár elektronikus - gépet pedig számológépnek nevezik.

A föld jogtulajdonba helyezésében a véget nem érô huzavona elsôsorban a statisztikai adatokban mutatkozik meg. Havad községben a 18-as földtörvény alapján 736-an igényelték vissza termôterületeiket, eddig csupán 260-at adtak át (36,27%). Továbbá 156-an igényeltek területeket a 2000. évi 1-es számú törvény értelmében. A helyi földosztó bizottság e törvény értelmében egyetlen tulajdonbizonylatot sem bocsátott ki. Az öt faluban 815 személy igényelt vissza 916 hektár erdôt. Az 1991. évi 18-as törvényben elôírtak alapján kimérték a magánerdôket, de birtokleveleket nem készítettek szakemberhiány miatt. Dósa Mihály polgármester kijelentette, hogy a községben két éve nem dolgozik szakmérnök a föld jogtulajdonba helyezésn. A helyi földosztó bizottságot újraszervezték, rendelkezésre állnak a régi térképek, a földkönyv. Mindhiába, szakember segítsége nélkül nem készíthetik el az iratcsomókat, a térképeket. Ez év tavaszán Fábián Attilát, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal mérnökét rövid idôre Havad községbe helyezték. Gyakorlatilag két napon át dolgozott a földek kimérésén. A polgármester szerint hatékonyan. A két nap alatt Rigmányban rávette az embereket, hogy tagosítsanak, beleegyeztek. A legproblémásabb dûlôt is kimérték. És akkor visszahívták a szaktanácsadói hivatal nyárád-szeredai területi irodájába.

- Nagyon sok olyan mérnökre lenne szükség, mint Fábián Attila. Szaktudása mellett nagyon jól tud bánni az emberekkel. Ha folyamatosan, rendszeresen Fábián mérnökhöz hasonló emberekkel dolgozhatnánk, egy év alatt befejeznénk a földosztást Havad községben - vélekedett Dósa Mihály polgármester.

A közbirtokosság elnöke Csipán János. Visszaigényeltek 27 hektár erdôt, a megyei földosztó bizottság jóváhagyta kérésüket. Jelenleg folyamatban van az erdôkezelési szerzôdés megkötése az erdészeti hivatallal. A megyei tanács és az erdészeti igazgatóság kidolgozott egy mintaszerzôdést. A mintaszerzôdés két pontjának elôírásait kifogásolják és javasolják azok átírását: 1. - az értékesítendô famennyiség árverését ne az erdészeti hivatal végezze, hanem a jogtulajdonos; 2. - a könyvelést is bízzák a tulajdonosokra. Amennyiben sikerül így átalakítani a szerzôdést, a közbirtokosság azt aláírja.

A helyi tanács a volt kollektív gazdaságtól örökölt egy szelektort. Az elmúlt években valaki ellopta a villanymotort, más alkatrészek is kezdtek eltünedezni. A tanács úgy döntött, hogy kiadja a gépet használatba egy havadi vállalkozónak. Mihály Csongor vállalkozó 24 éves fia dolgozik a ma már mûködô géppel. A javítása 11 millió lejbe került. Emiatt a tanács még nem kér haszonbért a vállalkozótól. Örvendenek, hogy a szelektor mûködik és a falvak gazdái igénybe vehetik azt. Csongor a szelektorral hétfôtôl péntekig áll a gazdák rendelkezésére. Augusztus végétôl eddig kb. 3 tonna gabonát
"eresztett" le a gépen. A géppel sokkal több gabonát is szelektorozhatott volna, hiszen a kapacitása 800 kg/óra, de nem tette, mert szerinte a községben még nem terjedt el a hír, hogy Havadon szelektor mûködik. A fiatalember más szolgáltatásokkal is a gazdálkodók rendelkezésére áll. A szelektor melletti épületben kalapács- és hengermalomban ôröli a gabonát, de csak pénteken és szombaton. Az ok egyszerû: várni kell, amíg elegendô gabona felgyûl feldolgozásra. A hengeres malomban jó minôségû kukoricaliszt állítható elô. Ezúton - reméljük - elterjed a községben a havadi szelektor és malom híre.

Május 2-án egy marosvásárhelyi vállalat folytatta a gázvezeték lefektetését. A tanács ezekre a munkálatokra 650 millió lejt utalt ki. A törzsvezeték összhossza 23 kilométer, eddig 20 kilométeren fektették le a csöveket. Havad és Vadasd között két kilométeres távolságon kell földbe helyezni a vezetéket, eddig csak 300 méteren sikerült. Ugyancsak pótolni kell a gázháztól Havad felé a törzsvezetéket kb. egy kilométeres távolságon. Mikor fog égni a gáz a faluban? A falu vezetése kitért a válasz elôl.

Dr. Vinczefi Gabriella ottjártunkkor az orvosi lakásban fogadta a betegeket a rendelôben folyamatban levô felújítási munkálatok miatt. A lakosság egészségi állapota felôl érdeklôdtünk.

- A lakosság 60 százaléka 60 éven felüli. Ekkora községhez viszonyítva sok a cukorbetegünk, az érelmeszesedés következtében fellépô magas vérnyomás, a szívbetegség. A cukorbetegség metabolikus betegség, elsôsorban az étkezés befolyásolja. A községben élôk egészségi állapota olyan, mint az egész országban élôké: sem jobb, sem rosszabb - közepes. Amivel nagyon küszködünk a községben - ez sem tér el az országos átlagtól -, az az iszákosság, az alkoholizmus. Elég nagy számban vannak, akik a túlzott alkoholfogyasztás miatt lettek betegek. Ami pedig nagyon szomorú: sokan fiatalok. Lehet, hogy ezt a társadalmi, gazdasági helyzet, a munkanélküliség is elôidézi. A környéken a volt szövetkezeti egységek elbocsátották az embereket, hazajöttek, alkalmi munkából élnek. A gyümölcs megterem, pálinkát készítenek abból, a bor kiforr, alkohol van elég. Azonkívül az üzletek és bárok teljes gôzzel üzemelnek. Alkoholért nem kell elmenni a szomszéd faluba.

- Miként lehetne javítani a helyzeten? Talán egészségügyi neveléssel?

- Nálunk jól mûködik az egészségügyi nevelés. A vizsgálat, a diagnózis után következik a receptírás, majd elmondjuk a betegeknek, miként szedjék a gyógyszert és milyen elôírásokat tartsanak be. Tehát a páciens már akkor kap egyféle nevelést arról, hogy gyógyulása érdekében milyen életmódot folytasson, mitôl kell tartózkodnia, milyen étrendet tartson be.

- Ön családorvos. A több mint másfélezer ember nem sok egy orvos számára?

- Ellátni sok. Ám ennél kevesebb betegszámmal a pénztár sokkal kevesebbet fizetne. Erre akarva-akaratlan rá vagyunk kényszerítve. El kell mondanom azt is, hogy az öt faluból nem minden lakos az én betegem. A két közeli községbe, Nyárád-szeredába és Erdôszentgyörgyre is járnak a községbeliek. A mi hátrányunk az említett településekkel szemben, hogy nincs gyógyszertárunk. A rigmányi beteg a gegesi autóbusszal elutazik Nyárádszeredába, megvizsgáltatja magát, a recept alapján kiveszi a gyógyszert és a délutáni járattal hazatér. Emiatt a rigmányi lakosság nagy része a nyárádszeredai családorvosokhoz iratkozott. A másik községi határfaluból, Vadasdról sokan az erdôszentgyörgyi vagy a gyulakuti családorvosokat választották, mert nincs lehetôségük megközelíteni Havadot, a községközpontot.

- Ön a gyógyszertár létrehozásáért mit tehet?

- A családorvos nem sokat tehet. Gyógyszerészre van szükség, helyiségre, engedélyre. Egyetlen gyógyszerésznek sem éri meg, hogy 1500 embernek gyógyszertárat nyisson. Ha a tanács kedvezôbb felt&eacu