Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Hatályba lépett

Alig több mint egy hete lépett hatályba a közérdekû információk szabad hozzáférhetôségérôl szóló törvény. Egyik fontos elemeként a demokratizálódási folyamatnak intézményesíti a hatóságok és az állampolgárok közötti kapcsolatok átláthatóságát, transzparenciáját.

Elôírásai lehetôvé teszik, hogy - kevés kivétellel - bárki hozzájusson egy hatóság vagy közintézmény információihoz. A törvény világosan elôírja, melyek a hatóságok, illetve közintézmények kötelezettségei a hivatalból vagy kérésre közvetítendô közérdekû információk esetében, de szabályozza a köztisztviselôk által tiszteletben tartandó módszereket és határidôket is.

A törvény értelmében minden hatóságnak és közintézménynek kötelezô módon információs és közönségszolgálattal foglalkozó osztályokat kell létrehoznia, amelyek biztosítják, hogy az érdeklôdôk elsô kézbôl jussanak hozzá az ôket érdeklô közérdekû információkhoz.

A törvény külön fejezetet szentel az újságírók információkhoz való hozzáférhetôségének. Eszerint
a hatóságoknak és közintézményeknek kötelezô módon ki kell nevezniük egy személyt az újságírókkal való kapcsolattartásra.

Ha valaki úgy érzi, hogy az információhoz való hozzáférhetôségi jogát megsértették, igazságtalanul elutasították, vagy egy hatóság túllépte törvényes hatáskörét, az illetô hatóság vagy intézmény vezetôjéhez fordulhat. Ha ezután is sértve érzi magát, az igazságszolgáltató szervekhez fordulhat, amelyek kötelezhetik az illetô szervet vagy intézményt a kért közérdekû információ közlésére és erkölcsi vagy anyagi kártérítésre ítélhetik azt.

A nem közérdekû adatok védelméért a törvény értelmében az információ birtokában levô intézmény vagy hatóság felel.

Aktuális

Október végén a kormány határozatot fogadott el a korrupció megelôzésének elveirôl, és országos tervet dolgozott ki a jelenség elleni harcra. Eszerint az elvek gyakorlatba ültetését az országos bûnözésmegelôzô bizottság koordinálja és monitorizálja, s félévenként jelentést tesz a kormánynak az elôírások alkalmazásáról. Ezek közé tartozik a korrupció jelenségének a tanulmányozása, és a törvénykezési, intézményi reformok által, hatékony megelôzési rendszer kidolgozása. A bûnüldözés, a közigazgatás és a törvényhozás reformját tartja szem elôtt.

A korrupció megelôzését szolgáló stratégia mindenekelôtt a politikai élet ( a korrupció leginkább sebezhetô pontja) transzparenciáját hangsúlyozza. Szabályozza a mentelmi jogot és összeférhetetlenséget, a lobbikat, a pártok finanszírozását, választási kampányokat. A program tiszteletben tartja a nemzetközi szervek és szervezetek vonatkozó elôírásait, szorgalmazza azok Románia általi ratifikálását. Kiemeli az állami intézmények és a civil társadalom közötti partnerség fontosságát, s javasolja, vegyenek részt azok is a korrupció elleni küzdelemben.

Tehát újabb stratégia született a korrupció elleni harcra. Azért mondom újabb, mert nem ez az elsô. Már az elôzô kormányok is zászlójukra tûzték ezt a szlogent, amely sajnos, mindeddig a politikai szónoklatok szintjén rekedt.

Ismerjük például a volt államfô, Emil Constantinescu ezirányú "stratégiáját". A hangzatos szólamok egy ideig mentek, aztán már tenni is kellett (volna) valamit. Csakhogy ez a "valami" az elhíresült cigarettabotrányba fulladt, s lelohadt, mint egy luftballon. Ezzel az államelnök, s vele együtt a múlt kormányzat "korrupció elleni küzdelme" stratégiástól dugába dôlt. A korrupció pedig szinte intézményesen virágzott/virágzik tovább.

Ezért fogadtam fenntartásokkal az újabb korrupció-ellenes stratégia hírét. Már csak azért is - hogy egyébrôl ne beszéljek -, mert botrányos amit a kormány, az államelnök, a parlament, az igazságszolgáltató szervek, a csip-csup esetekre oly mohón ráharapó sajtó szeme láttára, s cinkos hallgatása mellett mûvel például a Vintu házaspár. (Aki még nem tudná, ôk azok, akik az Országos Beruházási Alaptól - FNI - több mint 500 milliárd lejt vettek fel, s a kispénzû szegény ember ma is fut a pénze után). Mert mi ez, ha nem korrupció? A hatóságok hallgatnak, az ügyvédek annyit keresnek, amennyit nem szégyellnek. S mi sem bizonyítja jobban, hogy nem szégyenlôsek, mint az, hogy Sorin O. Vintu, Ion Chelarura, a védôügyvédjére íratta az összeszedett Gelsor-vagyont. Illetve, azt a maszlagot akarják megetetni velünk, hogy az ügyvéd megvásárolta a több mint 2oo milliárdot jelentô részvénycsomagot.

A hatóságok még mindig hallgatnak, a sajtó nem "futtatja" az ügyet... Amíg pedig ilyen dolgok büntetlenül megtörténhetnek, addig engedtessék meg nekem, ne higgyek a stratégiákban.

Moyses Mártonra, a székely-magyar mártírra emlékeztek vasárnap Budapesten, a Batthyány örökmécsesnél a Magyarok Világszövetsége, a Honfoglalás 2000 Egyesület és az 1956-os Magyarok Világszövetsége által megrendezett ünnepségen.

Petrás László, a Honfoglalás 2000 Egyesület alelnöke emlékeztetett a magát Brassó fôterén felgyújtó Moyses Márton szabadságszeretetére és a magyarság iránti elkötelezettségére.

- A költô Moyses Márton halálát és tragédiáját magyar szívének és elkötelezettségének köszönhette - tette hozzá az alelnök.

Kincses Elôd, marosvásárhelyi ügyvéd, Moyses Márton volt osztálytársa elmondta: Erdélyben minden magyar kamasz azt remélte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc kivívja valamennyi magyar szabadságát.

Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró arra emlékeztetett, hogy 1956-ban az erdélyi magyarság számarányánál nagyobb áldozatot hozott a magyar forradalomért, mint Magyarország.

Elmondta: Magyarországon a 301-es parcellánál mindenki leróhatja kegyeletét a kivégzett forradalmárok emlékhelyénél, de Romániában ismeretlen helyen nyugszanak a kivégzettek.

- Erdélyben nem dörögtek a fegyverek, de minden ott élô magyar szíve együtt dobogott a magyar forradalom gyôzelméért - közölte a Moyses Márton életútját feltáró újságíró.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke azt kifogásolta, hogy a forradalom és szabadságharc eltiprói mindmáig nem kértek bocsánatot tetteikért.

- Ameddig nincs bocsánatkérés, addig nincs megbocsátás - mondta a szónok.

Moyses Márton Erdélyben született, és a magyar szabadságharc hírére negyedmagával Magyarországra akart szökni, hogy segítsen a "pesti srácoknak", de a zöldhatáron elfogták és vizsgálati fogságba került.

1960-ban a román titkosszolgálat emberei a kolozsvári egyetemrôl vitték el, verseit elkobozták és hét év börtönre ítélték.

Moyses Márton 1970-ben - egy évvel Jan Palach prágai és Bauer Sándor budapesti mártíriumsága után - Brassóban, a megyei pártbizottság székháza elôtti téren felgyújtotta magát.

Nagy-Britannia hat európai szövetségese és az Európai Unió képviselôivel vitatta meg az afganisztáni háború és a közel-keleti békefolyamat kérdéseit vasárnap este Londonban Tony Blair brit kormányfô.

A tanácskozás résztvevôi "teljes szolidaritásukról biztosították a nemzetközi terrorizmus elleni harcra szövetkezett koalíció katonai, diplomáciai és humanitárius stratégiáját és a közel-keleti békefolyamat felélesztésének szükségességét" - közölte hétfôn a brit miniszterelnöki hivatal szóvivôje. Az illetékes "nagyon hasznosnak" nevezte a több mint két órán át folyt eszmecserét.

Az eredetileg Gerhard Schröder német kancellár valamint Jacques Chirac francia elnök és Lionel Jospin francia kormányfô részvételével tervezett vacsorára a brit kormányfô öt további vendéget hívott meg: Silvio Berlusconi olasz, José Maria Aznar spanyol, Wim Kok holland kormányfôt, Guy Verfohstadtot, az EU soros elnökségét ellátó Belgium miniszterelnökét és Javier Solanát, az Európai Unió külpolitikai fôképviselôjét.

Tony Blair szóvivôje elmondta, nem véletlenszerûen választották ki a megbeszélés idôpontját, Blair és Aznar a múlt héten a közel-keleti térségben tett körutat, Schröder oroszországi tárgyalásairól tért vissza, Chirac francia elnök és Blair a héten Washingtonba utazik, hogy George Bush amerikai elnökkel találkozzon.

Wim Kok holland kormányfô a tanácskozási utáni nyilatkozatában kijelentette, az afganisztáni hadmûvelet nem pusztán katonai célú, diplomáciai erôfeszítésekkel, az afgán lakosságnak nyújtandó humanitárius segélyekkel párosulva alkotja azt a három pillért, amelyre a tálibok utáni Afganisztán jövôje alapulhat. Kok elmondta, a résztvevôk megvitatták azt is, miként gyakorolhat nyomást az Európai Unió és az Egyesült Államok a közel-keleti békefolyamat fô résztvevôire a tárgyalások mihamarabbi felújítása érdekében.

Az amerikai hadsereg harci helikopterei hétfôn tálib harcállásokat támadtak Kabulban, repülôgépei pedig a déli Kandahár és az északi Mazari-Sarif városok környékét bombázták.

Szemtanúk szerint a fôvárosban találat érte a Baghi Bala hotelt, a tálibok egyik fôhadiszállását, és valószínûleg többen életüket vesztették a támadásban. A tálibokhoz közel álló Bahtar hírügynökség szerint a Mazari- Sarif elleni támadásban tíz személy életét vesztette és tizenöten megsebesültek, a kandahári bombázásokban pedig öten vesztették életüket és heten sebesültek meg.

A pakisztáni központú afgán AIP hírügynökség arról adott hírt, hogy a heráti repülôtér közelében az amerikai légierô tálib katonai állásokat támadott, és legkevesebb két polgári személy halt meg a bombázás következtében.

Az ellenzéki Északi Szövetség Mazari-Sarif déli részén heves katonai összecsapásokról számolt be, míg amerikai B-52- es bombázók Kabultól északra a bagrami repülôtértôl lôtávolságban fekvô tálib vonalakra mértek csapást.

Amerikai katonai szakértôk szerint a jelenlegi állóháborús helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy az Északi Szövetség alakulatai a rövidesen beköszöntô tél elôtt nem lesznek képesek amerikai szárazföldi segítség nélkül áttörni a tálibok harci vonalait.

A tádzsik-afgán határon afgán fegyveresek hétfôn tûzpárbajba keveredtek orosz határôrcsapatokkal, miután sikertelenül próbáltak behatolni a volt szovjet tagköztársaságba. A két ország határán hétfôre virradóra hat afgán behatolót észlelt a határôrség. A meghiúsult behatolási kísérlet után 30 perces tûzpárbaj bontakozott ki a felek között, majd az afgánok elmenekültek.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter az Afganisztán elleni akciót támogató térségbeli országokban tett körútjának utolsó állomásán, Indiában hétfôn kijelentette: javult a bombázások hatékonysága, s az amerikai csapások nem fognak évekig tartani.

Az afganisztáni tálibok ellen intézett amerikai ellencsapások nap mint nap közelebb kerülnek a muzulmánok vallási ünnepéhez, Ramadán havához. A Ramadán a muszlim holdév kilencedik hónapja, amelynek során pirkadattól naplementéig tilos enni, inni, dohányozni és szexuális életet élni - éjszaka viszont gyakoriak a vendégeskedések és a családi ünnepek. A hónap végén van a böjt megtörésének nagy ünnepe, a Bajrám (id al-fitr).

A háború folytatódása Ramadán hónapjában nem ütközik ugyan semmilyen iszlám tabuba, de Amerika-ellenes hangulatot szíthat sok muzulmán országban és táplálhatja azt az elôítéletet, amely szerint keresztények háborúja folyik muzulmánok ellen - írja hírmagyarázatában a Reuters brit hírügynökség.

A Ramadán hónapi böjtölés egyike az iszlám öt oszlopának. A további négy: az a hit, hogy csak egy Isten létezik és Mohamed az ô prófétája, továbbá az imádság, az alamizsnaadás és a zarándoklat Mekkába.

Böjtölni tartozik minden testileg és szellemileg egészséges mohamedán, aki éppen nincs úton. Kivételt képeznek továbbá iszlám hittudósok szerint mindazok, akik különösen fontos tevékenységet végeznek, mint például sebészorvosok és katonák.

Idén a Ramadán hónap november 16-án vagy 17- én kezdôdik, az Újholdtól függôen. A böjtölés hónapja 30 nap elteltével ér véget, ugyancsak Újholdkor. A muzulmánok számára Ramadán az elmélkedés és az önuralom ideje, ráadásul a nélkülözôk iránti együttérzéssel kell párosulnia. A böjtölés az önmegtisztulást szolgálja.

A muzulmán jog az év négy hónapjában tiltja a háborúskodást, de a Ramadán nem tartozik ezek közé. Akadnak muzulmánok, akik úgy vélik, hogy nincs megfelelôbb idô az igaz ügyért harcolni, mint a Ramadán hónap. Egyes harcosok azt hiszik, hogy egyenesen áldás mártírként meghalni ebben a hónapban. Muzulmán tudósok rámutatnak, hogy a történelem folyamán újból és újból vívtak csatákat Ramadán havában. Ilyen volt például a muzulmánok elsô nagy gyôzelme Badr-nál 624-ben és Mekka meghódítása.

Egyiptom és Szíria 1973-ban Ramadán havában indított háborút Izrael ellen. Irán és Irak 1980-tól 1988-ig tartott háborújában nem szüneteltek a harcok a Ramadán hónapjaiban. Az algériai polgárháborúban, amely az elmúlt tíz év alatt mintegy százezer halálos áldozatot követelt, gyakran éppen Ramadán havában folytak a legsúlyosabb harcok.

Szakértôk szerint az amerikai katonai akciók folytatódása a Ramadán idején növelheti az Afganisztán iránti rokonszenvet a muzulmán világban. A tálib harcosok és a szélsôséges Oszama bin Laden vezette el-Kaida szervezet tagjai sorában fokozódhat a harci elszántság, hiszen hitük ígérete szerint különleges hely várja ôket a Paradicsomban, ha Ramadán havában esnek el.

Frunda György:

Júniusban a magyar országgyûlés elfogadta a határon túli magyarokról szóló törvényt, amely adott kedvezményeket biztosít 2002 januárjától a Magyarország határain kívül élô magyaroknak. A törvény bizonyos körökben ellenérzéseket váltott ki, fôleg Romániában. Az Európa tanácsi román küldöttség a testület nyári parlamenti közgyûlésén egy ajánlástervezetet szerkesztett (az RMDSZ képviselôje nem írta alá), amelynek az volt kimondott célja, hogy az Európa Tanáccsal felfüggesztesse a törvény alkalmazását mindaddig, amíg nem születik ET-ajánlás. Ellenlépésként a magyar küldöttek olyan ajánlást indítványoztak, amely elemezze a kisebbségi jogorvoslást és a határon túli együttmûködést ezen a területen. Az Európa Tanács jogi bizottsága a két ajánlástervezetet elküldte a Velencei Bizottsághoz (VB), amely az ET munkabizottsága, és kérte, elemezze azokat. A VB október végére elkészítette az anyagot, s elsô alkalom volt, a múlt hétfôn, október 29-én, hogy errôl a kérdésrôl tárgyaltak. A jogi bizottság múlt heti párizsi ülésének részleteirôl kérdeztük Frunda György szenátort, az ET jogi és emberjogi bizottságának alelnökét.

- A Velencei Bizottság az Európa Tanács nemzetközi jogászokból álló, amolyan "bölcsek tanácsa". Ha a VB megtárgyalta az ügyet, kidolgozott egy dokumentumot, miért került vissza újból a jogi bizottságához?

- Ez a mechanizmus. Nem ez az elsô alkalom, amikor az ET jogi bizottsága kikéri a VB véleményét. Úgy mûködik, hogy amikor nemzetközi jogi szempontból kell elemezni egy anyagot, ajánlásokat kell tenni, vagy új ajánlást elfogadni, ennek a munkacsoportnak a véleményét kikérjük. Miután megkapjuk az anyagot, azon mi módosítunk. Hangsúlyozom, hogy a VB most elôször elfogadta az "anyaország" jogi elnevezést ("kin-state","état-parent"). Ezt például a román külügy sosem fogadta el, mindig támadta, sértésnek vette, ha az erdélyi magyarok úgy beszéltek Magyarországról, mint anyaországról.

- A jogi bizottság hogyan véleményezte a jelentést?

- A múlt héten nem tárgyaltunk érdemben a jelentésrôl. Nem elemeztük a VB döntését, mert kollegáink többsége még nem ismerte az anyagot. Hétfôn, a gyûlésen kapták kézbe. Épp ezért Erik Jürgens holland képviselô, aki a jogi bizottságot képviselte a VB gyûlésén, s aki majd a jogi bizottság jelentését készíti el, elmondta, hogy mi történt ott.

- Volt-e szó arról, hogy a gyakorlattól eltérôen, a román és a magyar külügyminiszter is részt vett a tárgyaláson?

- Erik Jürgens kifogásolta ezt, mert általában nem szabad részt venniük. Szerinte ez sértette a tanácsadó testület függetlenségét, túlzottan átpolitizálta a vitát. Azt azonban elismerte, hogy mindkét külügyminiszter szakmailag jól felkészülten érvelt saját kormánya álláspontja mellett. Elmondta, hogy a bizottság jogi szempontból döntött, hogy adott kifogások vannak. Felkért, tanulmányozzuk a jelentést, és a bizottság november 6-i ülésén érdemben tárgyaljunk a kérdésrôl.

- Hogyan viszonyult a bizottság többi tagja a jelentéshez?

- A szlovák Peter Kresak a törvény területen kívüli hatályát kifogásolta, mondván, hogy mivel a magyar kormány visszalépett az osztrák magyarok kérdésében, úgy kellene tennie a többi szomszédos ausztriai esetében is. Tabajdi Csaba jelezte, hogy a vitát a két kormánynak bilaterális alapon kell rendeznie, rámutatva, hogy a VB állásfoglalása a kisebbségekért azt az országot tartja leginkább felelôsnek, ahol azok élnek. Egyoldalú törvénykezésre akkor van szükség, amennyiben az adott állam nem szavatolja megfelelôen az ott élô kisebbségek jogait, illetve nem teljesíti az államközi két- és sokoldalú szerzôdésekben vállalt kötelezettségeit. Javasolta a raportôrnek, hogy a dél-tiroli példán túl elemezze más országok gyakorlatát, például a német- dán együttmûködési modellt. Utalt arra, hogy elmozdulás érzékelhetô a két kormány álláspontjában, s hogy a magyar kormány figyelembe veszi a végrehajtási utasításokban a VB kritikai észrevételeit.

Ionel Olteanu (PSD) román képviselô azt állította, hogy a magyar kedvezménytörvény nem román-magyar kérdés, hanem európai, kérte az alkalmazás felfüggesztését mindaddig, amíg ET- határozat nem születik az ügyben.

Félig viccesen, az "érintettség" jogán kértem én is szót, s elmondtam, nagyon jó, hogy mindkét ország elôadhatja álláspontját, de remélem, tekintetbe veszik majd a romániai magyarság véleményét is, mivel ez a törvény rólunk szól. S nehogy az történjék, ami évtizedeken keresztül, hogy a fejünk felett mások döntöttek a sorsunkról. Kijelentettem, a törvényre szükség van, s hogy a romániai magyarság nagy érdeklôdéssel várja az alkalmazását. Elmondtam, hogy a romániai magyarság a magyar nemzethez tartozónak vallja magát, mivel ugyanaz a nyelvünk, vallásunk, hagyományunk, történelmünk. Jogos minden ország elvárása, Romániáé is, hogy a nemzeti kisebbségek lojálisak legyenek saját országukhoz, ezt viszont csak akkor lehet elérni, ha az adott ország biztosítja e közösségek jogait és állampolgári egyenlôségét a többségi nemzettel. Az elmúlt ötven év ezt a viszonyulást, illetve elvárást bizonyítja. Ezt bizonyítja a finnországi svédek vagy a spanyolországi baszkok és katalánok példája is. Ha 20-30 évvel ezelôtt, amikor Spanyolországban még nem ismerték el a közösségi jogokat, a baszk közösség polarizálódott az ETA körül, az utóbbi években, miután helyi autonómiát biztosítottak mind a katalánoknak, mind a baszkoknak, ezek a közösségek nem csak hogy lojálisak lettek Spanyolországhoz, hanem beléptek a többségiek oldalán a kormánykoalíciókba. Napjainkban a baszkok maguk lépnek fel az ETA ellen, és ez azt bizonyítja, hogy csak a jogok biztosításával és a sérelmek orvoslásával valósítható meg a békés együttélés a többség és kisebbség között.

- Arról nem volt szó, hogy figyelembe kell venni - amit mind a magyarországi, mind az RMDSZ politikusai is nemegyszer hangsúlyoztak -, hogy a státustörvény egy kerettörvény? Ami azt jelenti, hogy úgymond ezután kell tartalommal kitölteni.

- Valóban azt jelenti, hogy csak az elveket nevezi meg, ezek alkalmazására, illetve pontosítására kormányrendeletre van szükség a különbözô területeken. A státustörvény alkalmazásához nem kevesebb, mint 11 rendeletet kell a magyar kormánynak elfogadnia. Ez az a pillanat, amikor a magyar kormány figyelembe veheti a Velencei Bizottság észrevételeit, és a kormányrendeletek kibocsátásával a törvényt közös nevezôre hozhatja a VB ajánlásaival. Ezt különben megnyugtatóan fogadta a jogi bizottság. Mert tulajdonképpen érdemben a Velencei Bizottságnak két kifogása van a státustörvénnyel kapcsolatban. Az extrateritorialitás és a gazdasági-szociális kérdések, a munkavállalás. Az elôbbit illetôen, ha az alkalmazás azt mondja majd, hogy a magyar igazolvány jogi hatást csak Magyarország területén vált ki, akkor a kérdés megoldódik. Ez azt jelenti, hogy Romániában továbbra is fizetem például az utazási költségeket, de Magyarország területén kedvezményekben részesülök. Itthon két igazolványom lesz: az RMDSZ-tagkönyv, amelynek jogi hatásai vannak Románia területén, és a magyar igazolvány, amelynek jogi hatása csak Magyarországon van.

- A Velencei Bizottság állásfoglalása nem volt egyértelmû. Úgy fogalmazott, hogy azt mindenki másként értelmezhette. Ezért történhetett meg, hogy a szembenálló felek, tehát mind a román, mind a magyar diplomácia saját sikereként könyvel(het)te el a döntést.

- A VB salamoni döntést hozott, mert ha ez jogi vélemény is, el kell ismerni, hogy a politikának döntô szerepe van. Azért salamoni döntés, mert megadta mindkét kormánynak azt a lehetôséget, hogy az anyagot gyôzelemként adja el odahaza, de a végkicsengése, a konklúziója az, hogy tessék asztalhoz ülni, és megoldani a kérdést. Ezért gondolom én, hogy Adrian Nastase, aki négy éven át dolgozott az Európa Tanács jogi bizottságában, okosan kihasználta ezt a tapasztalatát, s javasolta, hogy az RMDSZ-tagság legyen a magyar igazolvány alapja. Nem szívességet tett az RMDSZ-nek, hanem rögtön ráérzett, hogy mi a konkrét megoldás. Ezt a javaslatot az Európa Tanács jogi bizottsága is pozitívan értékelte. A VB-döntés nyomán, igaz, hogy a kormány nem érte el, hogy az alkalmazást felfüggesszék, de a magyar kormányt is figyelmeztették, hogy figyeljen oda az extrateritorialitásra, s oldja meg a munkavállalás kérdését. A jogi bizottság ezeket a kérdéseket megoldhatónak tartja.

- Ennek ellenére, tudomásom szerint Erik Jürgens raportôrnek az volt a kérése, hogy Magyarország addig ne léptesse életbe a törvényt, amíg az ô jelentése el nem készül.

- Nem így hangzott el. Jürgens felkérte a magyar kollégát, Tabajdi Csabát, gyôzze meg a kormányát errôl. Azt még Jürgens sem tudta a múlt hétfôn, hogy a kerettörvény alkalmazásához 11 kormányrendeletre van szükség.

- Mindenképpen ellentmondás van eközött és a magyar külügyi szóvivô nyilatkozata között, miszerint nincs szükség a törvény alkalmazásának elhalasztására. Mert, tegyük fel, ha nem is lesz "moratórium", mindenképp idôbe telik ennyi kormányhatározat elfogadása.

- Nincs ellentmondás. Én azt hiszem, ezek a kományrendeletek már rég megszülettek. Ez mindenhol így történik. Ahogy egy törvényt elfogad a parlament, a kormány azonnal hozzálát a rendeletek kidolgozásához. Szerintem azért nem hozták nyilvánosságra, mert várták az Európa Tanács döntését. De most már épp ideje, hogy ezek a rendeletek napvilágot lássanak. Erik Jürgens ígérte, hogy minden véleményt, és az európai gyakorlatot is figyelembe véve, január közepéig kidolgozza a saját jelentését. Akkor a törvény már hatályban lesz, és nem biztos az sem, hogy január végén napirendre tudjuk tûzni.

- Véleménye szerint lesz-e finalitása, konkrét következménye ennek a döntésnek?

- Mi lesz ennek a kicsengése? Véleményem szerint irányadó lesz a Velencei Bizottság anyaga, de ugyanakkor egészen pontos irányadók lesznek a különbözô tagországokban elfogadott törvények és megoldások. A világ változik, és a kisebbségek javára változik. Egyetlen példát mondok. Ha tíz évvel ezelôtt azt mondta volna valaki, hogy Franciaországban kétnyelvû táblákat tesznek ki, elmebetegnek hitték volna. Ma pedig Strasbourgban ott a kétnyelvû névtábla, ugyanolyan méretben, ugyanolyan színben, az egyik franciául, a másik németül, gótikus betûkkel kiírva.

- Napirenden szerepelt Bosznia-Hercegovina felvétele is, amely immár három éve vár a csatlakozásra. Az ügyben politikai döntésre volt szükség, mert egy olyan országról van szó, ahol az igazságszolgáltatás sántít, ahol mindmáig nem sikerült elfogni a két legkeresettebb háborús bûnöst, Radovan Karadzsicsot és Mlasztyin Vladicsot, vagy ahol még mindig elôfordulhat, hogy ha egy horvát vagy muszlim bemegy a Szerb Köztársaságba, legjobb esetben megverik. Ön például hogyan szavazott?

- Természetesen a felvétel mellett, mert a kelet-európai példa azt bizonyítja, hogy felvétel után az országok gyorsabban alkalmazkodtak parlamenti és kormányszinten is a demokrácia elveihez. Ha el tudtuk fogadni, hogy Ukrajnát úgy vettük fel, hogy nem volt új alkotmánya, nem volt nemzeti pénze, és sok minden nem volt rendben, fel kell vennünk Bosznia-Hercegovinát, már csak azért is, mert az Európai Közösség adósa ennek az országnak. Azért, mert nem avatkozott be akkor, amikor be kellett volna avatkoznia, és karba tett kézzel nézte végig az ottani atrocitásokat. S ha a közös Európát valóban komolyan gondoljuk, akkor azokat az országokat kell elsôsorban támogatni, amelyek le vannak maradva. Többen osztottuk ezt a véleményt, s remélhetôleg januárban napirendre kerül, és megtörténik a felvétel.

Pro Urbe

A dicsôszentmártoni Magyar Kulturális Napok, más szóval Márton-napi vigasságok megnyitó ünnepsége szív szerint meleg, szó szerint fagyos légkörben zajlott, a városgazdák ugyanis egész nyáron nem értek rá a fûtésrendszer korszerûsítésére, így aztán cidrizett az egész (fél) teremnyi közönség. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllô Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket, ismertette a vasárnapig tartó sorozat rendezvényeit. Az ünnepséget a város szülötte, a Németországban élô Kóródy István klarinétmûvész, az alapítvány tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Elmondotta: azért adta nevét az alapítványhoz, hogy ezáltal is segítse ennek a - klasszikus mûvészetekben, a zenében - oly kevés hagyománnyal bíró településnek a fejlôdését, a kistérség igazi kultúrközpontjává válását.

- Büszke voltam mindig, hogy ebbôl a városból származom - mondotta a mûvész. - Mióta eltávoztam, két év kivételével mindig hazalátogattam. De sosem nyílt lehetôségem, hogy az engem érdeklô dolgokban érdemben tudjak segíteni.

Mindenféle napokat tartunk, jegyezte meg többek között; megfelelô anyagi háttér nélkül. Nincs meg például a zenéhez szükséges "infrastruktúra": kottatartó, zongora stb. Közönség. (Ez a mostani
"vigasságokra" is áll. A széles szalagon például, mely más városokban az utcán is hirdetné az eseményt, itt azonban jó, ha a teremben megmaradhat, egyik felôl Tours-i Szent Márton portréja áll, a másikon meg az ismert logo, azzal, hogy a rendezvény támogatója a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma. Nos, lehet, hogy csak késik a támogatás. Bizonyára a nagy szegénység okán esett meg - példátlan módon a Magyar Ház történetében - az, hogy a képzômûvészeket, akik önzetlenül bocsátották munkáikat a közönség rendelkezésére, bár egy csésze teával sem kínálták meg.)

Virág György megyei tanácselnök köszöntôjében remélte, hogy ez a rendezvénysorozat felgyorsítja majd a mûvelôdési házban a munkálatokat. Borbély László képviselô arra biztatott, próbáljunk meg együtt ünnepelni, románok a magyarokkal, magyarok a románokkal. A helyhatósági törvényre utalva megjegyezte: ideje volna a városszéli helynévtáblákon a hagyományos (értsd: a védôszentre utaló) nevet is feltüntetni: Dicsôszentmárton.

A Pro Urbe - Santo Martini Gloriosa - plakettet, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászmûvész munkáját és a kitüntetô oklevelet elsônek Kóródy Istvánnak nyújtotta át dr. Kakassy Sándor. A mûvész laudációját Szlovácsek Ida tanár, szerkesztô mondta el. Kóródy István szerint a város legnagyobb díja a Németországban élô Ligeti György zeneszerzôt illeti meg, aki itt született, de a világ más tájain vált naggyá. Ma a világ három legnagyobb zeneszerzôje között emlegetik a nevét. (Kakassy Sándor: lehet, hogy jövô évben ezt az ünnepséget a helyi zsinagógában - a Ligeti György Kulturális Központban - tudjuk majd megtartani!)

Bényi Árpád debreceni festômûvész, tanár laudációját Kakassy Sándor tartotta, a kényszerûségbôl távol maradó kitüntetett levelét is maga olvasta fel. "Kevesen vannak ott, ahol a bölcsôjük ringott" - hangzik az egyik mondata. "Tíz éven át vendégtanár voltam a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, mert valahol világgá kellett kürtölni, hogy ennek a mindentôl megfosztott népnek a nagy rontások idején is olyan mûvészete van, ami európai hatalommá tehetné, ha felelôsen gazdálkodunk nagy mestereink örökségével - zárja levelét az egykori ellenálló, akit ötvenhat után a népbíróság 792 napig tartott a rácsok mögött.

Popa Octavian mérnök, polgármester érdemeirôl Veress Ádám megyei tanácsos beszélt. Legfôbb erénye, amellyel ezt a díjat megérdemelte, az a törekvése, hogy a város szellemiségét a modern Nyugathoz, Európához közelítse, mondta a laudáló.

Dr. Mihály János sebészfôorvos neve a város és a helyi kórház történetébe úgy vonul be, mint minden idôk egyik legjobb, legnagyszerûbb gyógyítójáé. Életútját Vásárhelyi János tanár, kuratóriumi tag ismertette. A doktor úr ma a város legszeretettebb személyisége. Válaszában sokatmondó szûkszavúsággal csak annyit jegyzett meg: döntsék el azok, akiket gyógyított valaha, hogy megérdemli-é a díjat, vagy sem.

Az inkább hûtôcsarnokra emlékeztetô teremben igencsak megfogyatkozott, gyér közönség elôtt zajlott a Kis-Küküllô menti magyar mûkedvelôk fellépése. Pedig kedves, meleghangú hajadon, Farkas Sára harmadéves medika vezette a mûsort. Verset mondott két középiskolás diáklány, Jenei Júlia és Báthori Ildikó. Énekelt két gimnazista gyerek, Sipos László és Szabó Hunor. Muzsikált és önálló mûsorszámmal is fellépett a szászcsávási Rajkó együttes és a Jámbor István vezette (ugyancsak szászcsávási) híres cigányzenekar. Táncot vagy táncrendet láttunk a Vásárhelyi Mónika tanítónô vezette csávási kisiskolásoktól, a vámos- gálfalvi Frisskarézó gyermektánccsoporttól (irányítójuk Vásárhelyi János), a küküllôdombói Tulipánfa ifi csoportjától és a magyarkirály-falviak ifjú és felnôtt párokból álló hagyományôrzô táncosaitól.

Mit mondhatnék, nagyokat tapsoltunk, de biztos, hogy ôk mulattak jobban. Én legszívesebben azt énekeltem volna, hogy Hideg szél fúj, édesanyám, hozza ki a kendôm...

A dicsôszentmártoni Magyar Házban Nagy Miklós Kund, lapunk helyettes fôszerkesztôje nyitotta meg a környék két szülötte, Hunyadi László és Kántor Zita kiállítását. A szobrász ezúttal történelmünk, szellemi életünk nagyjait megjelenítô plaketteket, rézdomborításokat hozott el szûkebb pátriájába - ahol mellesleg ötven esztendeje nem volt egyéni tárlata. "Nyomon követhettem sok ilyen írói portrénak, plakettnek a születését - mondotta Nagy Miklós Kund -, hiszen Hunyadi Lászlóval közösen sikerült megörökítenünk a helikoni írók közül ötvenötbôl ez ideig huszonnégyet, tehát még adósságaink vannak, az enyém még nagyobb, hiszen itt olyan portrét is találunk, amely könyvbe még nem került, de lám, a mûvész már elkészítette azt. "

Bethlen Gábor, Rákóczi, Bolyai, Áron püspök - ismerôs arcok; és ismerôs a helyieknek Sipos Domokos, Horváth István portréja. (Hunyadi kiállítás-szerkesztési ökumenizmusára vall pl. az, hogy egyik "oszlopban" ott látjuk Makkai Sándort, "alatta" Tamásit, s még "lejjebb" A rög alatt íróját, a száz éve született Balázs Ferencet...)

Az ötvösmûvész Hunyadi remekeit sóvárgó tekintettel csodáltuk.

Kántor Zita: textilmûvész - de nem éri be ennyivel. Mindig tartogat a közönség számára valami érdekeset, valami képzômûvészeti csemegét. A marosvásárhelyi közönség ismeri installációit, Dicsôbe - két remek faliszônyege, festett kazettáinak két együttese (egy régebbi és egy kisebb méretû újabb keletû) mellett - három jelentôs installációját is elhozta, A mûvészet, Az ígéret kapuja és a Menyasszony címûeket. Nem egyszeri munkák, érték- és idôálló szerkezetek, sajátos stílusjegyeket hordoznak ezek a tragikumot és humort egyként felmutató térszövôdmények. Kazettafestményeivel pedig mintha egy kicsit vissza akarná csempészni látókörünkbe régebbi korok hangulatát, templomok csendjét, meghitt pillanatok áhítatát, vélekedett a tárlat méltatója.

Sheitz Rozália Éva maturandus elszavalta Kosztolányi Dezsô Mostan színes tintákról álmodom címû versét.

Kóródy István klarinétmûvész, a város szülötte Csíky Boldizsár Claro solitario címû új mûvébôl adott ízelítôt, melynek két hét múlva lesz a bemutatója Budapesten, majd Orbán György Balladáját játszotta, aztán kis Bartók-csokor következett, végül az Este a székelyeknél részletét hallottuk. Kép és hang, szín és szó harmóniája és diszharmóniája olyan egységben jelent meg vasárnap Szent Márton városában, amely sokáig emlékezetes marad a mûvészet helyi híveinek kis táborában. Tudni fogják: ez az a színvonal, amelyhez mérni kell majd minden ezutáni kiállítást Dicsôben.

Idd a borod, cseppek rabja

"Idd a borod, cseppek rabja, / idd fenékig, ami jussod, / nézd, a csillag mily idôtlen, / neked idô, csepp bár jusson." Csávossy György versébôl idéztem. A csombordi borász-költô vezette a borverseny bíráló bizottságát szombaton a Kis- Küküllô Alapítvány által rendezett borversenyen. Küküllôdombón az egykori téesz- épületben a versenyt megelôzôen a kistérség magyar pedagógusai tanácskoztak, a borversenyt pedig parázs szüreti bál követte. A társaságot elvarázsolta muzsikájával a Jámbor István vezette szászcsávási cigányzenekar. Mint azt Szlovácsek Ida tanárnô, a szervezôk egyike elmondotta, legfeljebb hetven személyre számítottak, de végül százhetven vendég ellátásáról kellett gondoskodniuk. A borversenyre harminchét borász nevezett be, a zsûri huszonhat oklevelet adott. Legszámosabban a szászcsávásiak hozták megmérettetni boraikat, szám szerint tizenegyen, aztán jöttek Héderfájáról, Egrestôrôl, Kendrôl, Dicsôszentmártonból, más helységekbôl. Idén a pálmát Sikó Albert dicsôszentmártoni termelô sauvignonja vitte el. A második helyezett Török József ugyancsak dicsôi termelô bora, a harmadik díjon ketten osztoztak, a héderfáji Bancsi András és a szászcsávási Erdôs János. A közönség díjait Bancsi András, a csávási Vass Sándor, a kendi Sütô Árpád és Sikó Albert nyerte el.

Bor és költészet frigye ezúttal is virágzott; hiszen Csávossy György maga mutatta be és dedikálta a kolozsvári Gazda Kiadónál megjelent verskötetét, melyrôl Lászlóffy Aladár azt írja az elôszóban, hogy "visszapillantó válogatásának mint új verseskönyvnek a saját üzenete, szentenciája, kiút- találása és tálalása ez: az érzékenységtôl szenvedünk fokozottabban, észveszejtôbben, az anyanyelvünket féltjük, de az anyanyelvünk s az érzékenységünk segített és segít túlélni mindig, költôi és valóságos értelemben. A Csávossy-pontról szemlélve is, ebben a tudatban térhet magához lelkiismeretünk és önbizalmunk."

"Csillag karja gyémántszikra, / tied petyhüdt, lankadt, árva - / tenyeredben, poharadban / csillagvilág ég bezárva."

A MADISZ fôszervezésében

Holnap este a Kultúrpalotában 20 órai megnyitóval kezdôdik a 9. Alter-native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, amely az utóbbi nyolc évben nemcsak szûkebb régiónkban, hanem egész Európában, valamint a világ más tájain élô filmalkotók számára is bemutatkozási alkalommá vált. A filmmûvészet kedvelôi az elmúlt 8 év alatt évente átlagosan 60-70 filmet láthattak Marosvásárhelyen, és kb. ugyanennyi rendezô, operatôr, producer számára bizonyosodott be újra meg újra, hogy munkáját figyelemmel kísérik és méltányolják.

Az elôzsûri az utóbbi évek legszínvonalasabb fesztiválját ígérte, s állítja, hogy az utóbbi évek legjobb filmanyaga érkezett Angliából, az Államokból, Ausztráliából, Bangladesbôl, Belgiumból, Bulgáriából, Finnországból, Indiából, Iránból, Izraelbôl, Japánból, Jugoszláviából, Kanadából, Németországból, Magyarországról, Olaszországból, Szlovákiából, Spanyolországból, Svédországból, Törökországból, Ukrajnából és természetesen Romániából, vagyis 25 ország nevezett be 217 filmmel, amelybôl több kategóriában - narratív, dokumentum-, nonfikciós, esszé-, kísérleti és animációs - 67 film maradt versenyben. Az idén elôször a versenyprogramba iktatják a televíziós filmek kategóriáját is. A 67 rövidfilm több mint 12 órás versenyprogramot tesz ki, 20 országból 70 alkotó munkája, legtöbb magyarországi (19) és romániai (15) alkotás. A versenyben maradt filmek legnagyobb része 5 és 15 perc közötti terjedelmû.

Említést érdemel, hogy a spanyolországi Malagában megrendezett III. Európai Videofesztivál rövid-kategóriás legjobb filmje is itt lesz: Groó Diana Vityebszk felett címû alkotása. A film egyébként arra a kicsi orosz falura utal, ahol Marc Chagall szürrealista festô született. Szerepel a fesztivál versenyprogramjában Mandruckó Kornél Afta címû alkotása, amely az idei Magyar Filmszemlén a kisfilmek kategóriájában vitte el a legjobb filmnek járó díjat.

A 9. Alter-native Rövidfilmfesztivál legjobb filmjeit nemzetközi zsûri válogatja ki: Szilágyi Varga Zoltán animációs filmrendezô (Magyarország), Gulyás Gyula filmrendezô (Magyarország), Pálos György operatôr (Magyarország), Constantin Vaeni filmrendezô, és Sinisa Dragin filmrendezô (Szerbia). Az ugyancsak meghívott Razvan Popescu betegség miatt kénytelen volt elhárítani a felkérést.

A fesztivál mûsorában bemutatásra kerülnek a tavalyi DaKino Fesztivál legjobbnak ítélt alkotásai, vetítésre kerül az idei gyôri Mediawave java is, illetve a kiegészítô programba bejön még a kolozsvári Video-Pontes Stúdió filmjeibôl készült összeállítás, de vetítenek más rövidfilmeket is.

Nyilván, a versenyen kívüli játékfilmek sem maradnak el, csak úgy kapásból említünk néhányat. Itt lesz a nemrég elhunyt Simó Sándor Szemüvegesek címû filmje, láthatjuk Török Ferenc Moszkva tér c. alkotását, továbbá Jancsó Miklós Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél, Timár Péter Vakvagányok, Czabán György Feri és az édes élet, Constantin Vaeni Drumet în calea lupilor és más érdekes, közönségdíjas filmeket. A fesztivál vendége lesz Nae Caranfil, Vivi Dragan Vasile és Mircea Diaconu.

Az Alter-native nyit a társmûvészetek irányába is, lesz klasszikus zene és "szabadmuzsika"-koncert, illetve színházi elôadás is helyet kap a mûsorban. Koncertezik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia és fellép a Sánkér együttes. Az Underground mûsorából Barabás Olga rendezésében az Alexanderplatz címû elôadást láthatjuk.

A fesztiválról tartott hétfôi sajtótájékoztatón Gáspárik Attila mûvészeti irányító elmondta, hogy mintegy 300 millió lejbôl gazdálkodnak. A teljes személyzet önkéntes alapon, térítés nélkül dolgozik, a vetítôgépet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem bocsátotta térítésmentesen a szervezôk rendelkezésére, míg a Kultúrpalota nagytermét a megyei tanács jóvoltából kapták meg, szintén ingyenesen. A polgármesteri hivatal egyelôre csak ígérte a támogatást, azt azonban Gáspárik Attila mindenképpen nehezen elfogadhatónak nevezte, hogy a hivatal internetes honlapján, a városban szervezett fesztiválok között szerepel az ajándékok hónapja, a Constantin Silvestri fesztivál, az Alter-native fesztivál viszont nem. Egyéb támogatókról szólva Gáspárik kiemelte az Aquaserv nevét, amely az idén is - mint mindig - támogatja a rendezvényt.

A hazai filmtermésrôl szólva, Gáspárik pozitívumként értékelte, hogy nagyon sok alkotás érkezett belföldrôl, elsôsorban Bukarestbôl, az erdélyi magyar filmesek termése azonban elég gyengécskére sikerült.

A fesztivál öt napjára érvényes bérletet 80 ezer, napi jegyet 30 ezer lejért lehet váltani.

A megyei tanács szokásos hétfôi sajtótájékoztatójának központi témáját Miron Mitrea közmunkaügyi, szállítási és lakásügyi miniszter tervezett szerdai látogatása képezte. A miniszter a már hónapok óta esedékes látogatásra Kovászna és Hargita megyékben tett körútja után érkezik, célja a Marosvásárhelyen és Segesváron folyó költségvetési beruházások, valamint tervezett beruházások ügyében a helyszínen tájékozódni.

A megye és a megyeszékhely valamint Segesvár vezetôsége a látogatást saját elképzelései megvalósítására próbálja felhasználni, hisz ez a legjobb alkalom meggyôzni a minisztert és a kormányt ezen elképzelések helyességérôl, az erre fordítható költségvetési alapok megfelelô szintû elôteremtésének szükségességérôl. A látogatás programjában szerepelnek az Országos Lakásügynökség alapjaiból épülô marosszentkirályi lakások, a községben folyó vízbevezetési munkálatok, a marosvásárhelyi vám és a Gépjármû-Lajstromozási Hivatal tervezett székhelyeinek megtekintése. Emellett a polgármesteri hivatal kifejezett kérésére a miniszter meglátogatja a Szabadság utcai sportrepülôteret, ahol Dorin Florea ipari parkot kíván létrehozni, illetve megtekinti a volt Maros-kanyarban épülô sportkomplexumot is. Eme utóbbival kapcsolatban a megye vezetôsége a kormány közbelépését kívánja elérni, hogy az Iparügyi Minisztérium, jelesen a gázkitermelô vállalat alapjaiból létesülô komplexum minél hamarabb megépülhessen, amely ha elkészül, egyedülálló lehet az országban. Segesvár felé utazván, a miniszter meglátogatja a vidrátszegi repülôteret, a rendelkezésre álló idô függvényében az ott létesítendô ipari park elhelyezését, s a Nyárádtô- Ákosfalva bekötôúton át tér a segesvári országútra, ahol ismertetik vele a bekötôút átminôsítésének tervét is. Segesváron Miron Mitrea a Dracula Land tervezett helyét, az 1991 óta épülô sportcsarnokot és néhány állami alapból épült lakást tekint meg.

A Népújság kérdésére válaszolva Virág György megyei tanácselnök elmondta, hogy természetesen felvetik a Jedd-Marosszentgyörgy tranzitforgalmi út tervének kérdését is. A nyomvonal kapcsán, a polgármesteri hivatallal támadt nézeteltérésre utalva az elnök elmondta, hogy szakemberek szerint a hivatal elképzelése csupán a Tudor negyed és a megyei kórház között oldaná meg a kapcsolatot. Ennek az útnak a megépülését a megyei tanács nem ellenzi, de egy tranzitútvonal a város teljes kikerülését feltételezi, így saját elképzelésüket mutatják be a miniszternek. Ugyanakkor Dorin Florea polgármester szabadon ismertetheti saját elképzelését.

Egy másik újságírói kérdés ugyancsak a várossal kialakult újabb ellentétre vonatkozott. Mivel Dorin Florea azzal vádolta meg a megyei tanácsot, hogy Nyárádtôn olimpiai úszómedencére költ, ahelyett, hogy Marosszentgyörgyön hidat építene a tranzitforgalom számára, Virág György leszögezte: A nyárádtôi úszómedencét nem a megyei költségvetésbôl, hanem a nevelés- és kutatásügyi minisztérium alapjaiból létesítik. A létesítményre a pénzt Ioan Covrig polgármester fáradozásai nyomán sikerült elôteremteni, a megye egyetlen fillért sem adott erre a célra. Ugyanakkor abszurdumnak tartaná, ha elleneznék a tervet, mint ahogy nem ellenzik azt sem, ha Dorin Florea hasonlót, vagy bármi mást létesít a megyeszékhelyen - fogalmazott Virág György.

Mivel nem jutottak közös nevezôre a Telparkot mûködtetô temesvári Huropark Kft.-vel a parkolási rendszer használati jogának megvásárlása ügyében, Marosvásárhely polgármestere tegnapi sajtókonferenciáján kijelentette: bepereli a temesvári céget.

Dorin Florea még az év elején felajánlott 40.000 dollárt a használati jog megvételére, ám a vásárt nem kötötték meg. - Azért fordulok az igazságszolgáltatáshoz, hogy bebizonyítsam: nagy disznóság történt, a temesvári cég, via Szeged, félrevezette a helyi tanácsot - mondotta a polgármester, aki már többször is jelezte: elégedetlen a hivatalnak jutó bevétellel. A 8 évre megkötött szerzôdés szerint ugyanis a polgármesteri hivatal két évig 25 százalékos arányban részesül a nyereségbôl, ez a késôbbiekben 30 százalékra módosul, de legkevesebb 500 millió lej évente a bevétel. Florea arra hivatkozott, hogy a Huropark még mindig nem tudta felmutatni azt a szabadalmat, amelyet az OSIM országos szakintézménynek kellett volna kibocsátania, ezzel pedig megszegte a szerzôdést.

Dr. Kolozsváry Zoltán városi tanácsos a polgármester kijelentésére reagálva elmondta, hogy ez is egyike Florea szokásos szövegeinek. - Bizonyítsa be, hogy félrevezették az akkori tanácsot. Nem lehet állandóan csak kijelentgetni, borzolni a kedélyeket. Fontos volna, hogy a polgármester elôször ellenôrizze, bizonyítsa be kijelentéseit, ne csak vádaskodjon. A Telpark egy civilizáltan mûködô rendszer, mint minden rendszer esetében, lehet javítani rajta. Megegyeztünk a polgármesterrel, hogy felülvizsgáljuk a Telparkot, kiküszöböljük a hibáit. De csak a bizonyítékok fényében tárgyalhatunk.

Megkeresésünkre a Huropark Kft. ügyvezetôje, Nagy Vencel elmondta, hogy a Telparkot eladó izraeli cég valóban kérést nyújtott be az OSIM-hoz a parkolójegyekre vonatkozó szabadalom megszerzéséért, ám semmi választ nem kapott. - A Huropark Kft. semmiféle kötelezettséget nem vállalt a szerzôdésben a parkolójegyek védelmére. - A szerzôdési feltételeket betartottuk, az önkormányzat megkapta az ôt illetô jövedelmet. Amennyiben a polgármesteri hivatal vagy a helyi tanács elégedetlen a részesedési aránnyal, megegyezhetünk, tisztességes üzletet köthetünk - jelentette ki Nagy Vencel. A Huropark a polgármesteri hivatal által felajánlott összeggel szemben közel 55.000 dollárért mondott volna le a Telpark használati jogáról, egy másik változatban pedig ennél kevesebb összegért kisebb részesedési aránnyal, de továbbra is üzlettárs maradt volna. - Nem adhattuk ár alatt a használati jogot. Ha a hivatal pereskedni akar, hát tegye - közölte lapunkkal Nagy Vencel.

Marius Pascan szóvivô szerint a polgármesteri hivatal jogászai ezen a héten készítik elô a Telparkra vonatkozó dokumentációt. A per ugyan évekig eltarthat, de mint a szóvivô elmondta, addig is a rendszer mûködésének felfüggesztésében reménykednek.

Mi pedig továbbra is azt kérdezzük a sok-sok parkoló autós nevében: ki és mikor vizsgálja át és módosítja a vásárhelyi parkolási rendszert úgy, hogy az a lakosság illetve a gépkocsisok érdekeit is figyelembe vegye?!

Tegnaptól Maros megye weboldala elérhetô az interneten. Az European Traveling Group Kft. vezetôi tegnap sajtótájékoztatón jelentették be az új információs oldal mûködését. Amint Adrian Coco projektmenedzser hangsúlyozta, az év elejétôl a Lambda Com-munications és a Media Family cégekkel közösen dolgoznak az oldalon, az eddigi beruházás értéke 50.000 dollár, amit egy éven belül megdupláznak. A www.muresonline.ro cím alatt megtalálható oldalt három nyelven - románul, magyarul, angolul - szerkesztették és tájékoztatást nyújt a megye közigazgatási intézményeirôl, a gazdasági helyzetrôl, oktatásról, kultúráról, egészségügyrôl, sajtótermékekrôl, de nem hiányoznak a szórakoztató programok, versenyek sem. A weboldal tartalmazni fogja Maros megye mintegy 250 fényképbôl álló fotóalbumát. Az érdeklôdô, rákattintva a megfelelô ablakra, változatos témakörben jut információhoz, mind a fiatalok, mind az üzletemberek megtalálják az ôket érdeklô adatokat. A cég képviselôi a jövôre nézve bôvíteni szeretnék az ajánlatot: önálló oldalt készítenek a községekrôl, líceumokról, elérhetôk lesznek a legfrissebb helyi hírek. Még szükség van kisebb-nagyobb simításokra, hangsúlyozták, különösen a magyar nyelvû változatnál.

Adrian Coco elmondta, a sajtó segítségével szeretnék ismertté tenni a weboldalt, és számítanak a gazdasági egységek érdeklôdésére. Az European Traveling Group Kft.-t megkeresô cégeknek elônyös szerzôdést ajánlanak, a havi bérleti díj 1 és 35 dollár között változik majd. Premierként az "on line" eladási módot is bevezetik, így az érdekeltek otthonról is megrendelhetnek bizonyos termékeket, amelyek 10-30 százalékkal olcsóbbak, mint a hagyományos üzletekben.

Ha a projektnek sikere lesz, a cég képviselôi kezdetben Erdélyrôl, majd Románia más régióiról is készítenek hasonló weboldalt.

Városházi sajtótájékoztató

Marosvásárhely polgármestere fölösleges pénzkidobásnak tartja az ingyenes közszállításra jogosultak részére fizetendô ártámogatást. Miért fizessünk a közpénzbôl havi 180.000 lejt utazási bérletre, amikor a kedvezményezett úgysem veszi igénybe naponta a járatot? - tette fel a kérdést. Dorin Florea szerint évente 50 ingyenes út éppen elég lenne, erre vonatkozó határozattervezetet fognak hamarosan a helyi tanács elé terjeszteni. A közszállításnál maradva, a polgármester kifejtette, helytelennek tartja, hogy a kedvezményes bérletek nem érvényesek a Siletina maxi-taxikon. Ezen a jövô évben változtatni fognak - ígérte -, a szerzôdések újramegkötésekor majd a társulásban részt venni szándékozó maxi-taxisoknak ugyanazt a jegy- és bérlettípust teszik kötelezôvé, amely az autóbuszokon érvényes.

Csütörtöktôl a panaszosok egyenesen Dorin Floreával beszélhetik meg gondjaikat. Mint a tegnapi sajtótájékoztatón a polgármester bejelentette: hetente két vagy három délután, 18-20 óra között áll a telefonálók rendelkezésére. Rajta kívül egy jogász valamint egy gazdasági szakember is jelen lesz. A polgármester azért döntött így, mivel a kihallgatásra jelentkezôk közel 70 százaléka tanácsért fordul hozzá. A kihallgatást igénylôk már két hónapra elôre feliratkoztak. Florea a telefonos módszerrel szeretné a zsúfoltságot elkerülni. Kéri, hogy csak a sürgôs problémákkal jelentkezzenek a lakosok. A telefonszám, amelyen csütörtökön délután 6 órakor lehet kapcsolatba kerülni a polgármesteri hivatal vezetôjével: 169-695.

- Fölösleges Nyárádtôre olimpiai úszómedencét építeni 33 milliárd lejért, amikor én Marosvásárhelyen is megvalósíthatom 4 milliárdért - véli Dorin Florea, aki szerint akkor, amikor az állami költségvetés ennyire szûkös, hiba kidobni ekkora összeget az ablakon egy ilyen beruházásra. A polgármester szerint a jelenlegi helyzetben jobban átgondolt stratégiára volna szükség.

- A nyárádtôi fedett úszómedence kivitelezésére egy hónappal ezelôtt tartották meg a versenytárgyalást. A megyei tanácshoz benyújtott terv indoklása gyenge lábakon áll, ám ennek ellenére oktatási minisztériumi pénzalapokat utaltak ki erre a célra - fejtette ki a polgármester, aki senkit nem hibáztat, csak jelezte "az összehangolás elmulasztását olyan tervek esetében, amelyeknek közösnek kellett volna lenniük". - Ha én lettem volna a pénzügyminiszter, nem hagytam volna jóvá a beruházást, mondotta. Florea úgy véli, a nyárádtôi olimpiai medence helyett a megyei tanácsnak inkább Maros-szentgyörgyön kellett volna egy hidat építeni. Mivel Malomfalván már felépült egy híd, így létrehozható lett volna a Marosszentkirály felôli terelôút. Elpanaszolta, hiába lobbizott a megye parlamenti képviselôinél fél évvel ezelôtt, és hiába írt egy hónappal ezelôtt a kormánynak, kérve a beruházásra szánt pénz átirányítását, nem méltatták figyelemre.

A szállítási miniszterrel a héten sorra kerülô találkozón a polgármester elôreláthatólag újra felveti a problémát.

A mezôgazdaságban

A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság tegnapi sajtótájékoztatóján Náznán Jenô vezérigazgató-helyettes kijelentette, hogy ôt személyesen, a sok huzavona után, most már valóban izgatja és bosszantja az állami támogatások folyósításának rendszeressé váló elhalasztása. Habár törvényes elôírások rendelkeznek azokról, az illetékes minisztériumok nem képesek folyósítani a pénzösszegeket, most, amikor a gazdáknak, a mezôgazdaságban vállalkozó jogi személyeknek a legnagyobb szükségük van az anyagi támogatásra. Zajlik a területek felszabadítása, a magágy elôkészítése, a vetés. Az állami támogatások elmaradása komoly gondokat okoz a gazdáknak, hiszen számítottak rá, fôleg az elmaradott összegekre. Íme az adatok: a kormány útadómentes gázolajat ígért a mezôgazdasági termelôknek, ezt kormányhatározatba foglalta, ám a tegnapig egyetlen lejhez sem jutottak a mezôgépészek, sôt a nyártól megnehezítették az elszámolást is - az állam e rendelet alapján 15 milliárd lejjel tartozik; a tejet literenként 500 lejjel támogatják, ugyancsak kormányhatározat alapján; a támogatás júniusig megtörtént, azóta nem, a folyósítandó összeg 16 milliárd lej júliustól e hónapig; 23.000 Maros megyei tejtermelô várja az ígért ötszáz lejt egy liter tej után; a hektáronkénti egymillió lejes támogatást is nehezen törleszti a mezôgazdasági minisztérium, a 16 milliárdból folyósított tízet, maradt 6 milliárd lej. Léteznek a kormányhatározatok, sürgôsségi rendeletek, de milyen azok hatékonysága, ha a pénz rendszeresen késôn jut a gazda kezébe? - vetette fel a kérdést Náznán Jenô. Egyáltalán lehet bízni az állami támogatásban? (szerk. megj.)

Timar Liviu, a mezôgazdasági igazgatóság vezérigazgatója ismertette az idénymunkálatok helyzetét. A legnagyobb volumenû munkát a 78.000 hektárról betakarítandó kukorica igényli. Habár a terület 92%-áról raktárba került a gabona, gond van a területek felszabadításával. A vezérigazgató felmérte az utóbbi tíz év kukoricatermését. Ebbôl azt a következtetést vonta le, hogy ezen az ôszön a kóré letakarítása csak a múlt évhez viszonyítva kétszer annyi munkát igényel. Emiatt késnek a búza, árpa vetésével. Az összvetésterület - 44.290 ha - 66%-án sikerült földbe húzni a magokat. A búzatermesztésre szánt 36.800 hektár 62%-án földben van a mag. A gabonatermesztôk árpát 6.608 hektáron szándékoznak vetni, ez tegnapig 80%-ban sikerült. Egyébként a két kalászos gabona vetésének optimális határidejét meghaladták, de a jelenlegi idôjárás megengedi az ôszi vetés folytatását. Timar Liviu kérte a sajtó képviselôit, hogy tudatosítsák a közvéleményben: aki ebben az idôszakban kényszerül vetésre, jó, ha a hektáronkénti vetômagmennyiséget megnöveli 10- 15-20%-os arányban ahhoz, hogy a tervezett hozamokat elérje.

A megyében 3045 hektáron termett cukorrépa, a betakarítás befejezôdött a terület 86%-án. Az átlagos terméshozam 28.500 kilogramm. A gyümölcsök betakarítása, ide értve a szôlôt is, befejezôdött. Almából 32.000 tonnát raktároztak el. Dr. Tomsa Mihai, a megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója két dologról beszélt, ami rendkívüli módon bosszantotta: a gazdák a kukoricatermés alig 10%-át tudják átforgatni pénzbe; a megyében egyre kevesebb gyümölcsöt fogyasztunk, annak ellenére, hogy egy lakosra idén 50 kg jó minôségû, szinte bioalma (a permetezések kis száma miatt) termett. Ennek ellenére a piacok tele vannak alaposan permetezett gyümölcsökkel, amelyeknek kereskedelmi aspektusa kitûnô, de tápértékben szegényebbek. Mégis azokat vásárolják, sokkal drágábban, mint a hazai termésûeket.

A Népújság kérdésére válaszolva Timar Liviu elmondta, hogy habár SAPARD-irodát nyitottak, kéréseket még nem fogadnak el. Ugyanis az irodában dolgozók jelenleg különbözô tanfolyamokon, továbbképzô kurzusokon vesznek részt. A közeljövôben az iroda rendelkezésére bocsátanak egy számítógépet is és egy másik irodában szakszemélyzet fog dolgozni a megfelelô infrastruktúrával.

Elcsépelt közhely, hogy a pénznek nincs szaga.

Hát nincs.

Példa rá - többek között - a nagypolitika. Így az Amerikai Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió több mint hetven esztendeig tartó politikai kapcsolata. A külvilág felé a kibékíthetetlen ellenségeskedés, egymás között a szoros együttmûködés.

Furcsán hangzik, pedig így igaz. Évtizedek óta szellôztették ezt az amerikai újságok és könyvek tucatjai. Tragikomikus szemfényvesztés volt az egymás elleni fegyverkezési hajsza két olyan tábor részérôl, amelyet ugyanazon érdekközösség tartott a kezében. Említésre méltó Keith Eubank Summit at Teheran (A teheráni csúcskonferencia, Willian Morrow and Co. Inc. N.Y. 1985) címû könyvének 24. oldalán olvasható következô szöveg: "A Külügyminisztérium nem engedett álláspontjából, mely szerint nem volt hajlandó tárgyalni a Szovjetunió elismerése ügyében. Azonban a hivatalos álláspont ellenében a kereskedelem engedélyezve volt a Szovjetunióval, amely egyre növekedett a háború (az elsô világháború) befejezése óta. 1925- re már az Egyesült Államok vezette a nemzetek névsorát, amelyek kereskedtek a Szovjetunióval."

Nyilvánvaló, hogy az amerikaiak számára a politikánál fontosabb volt a profitot hozó kereskedelem, amelynek árnyékában a Szovjetuniót katonai nagyhatalommá fejlesztették.

W. Cleon Skousen a The Naked Capitalist (A meztelen kapitalizmus) címû könyve elôszavában ezt írja: "Dr. Dodd (az USA kommunista pártja országos vezetôségének egyik tagja) azt állítja, hogy csak közvetlenül a II. világháború befejezése után döbbent rá elôször egy rejtélyes, legfelsôbb vezetôség létezésére, mikor az USA kommunista pártjának nehézségei voltak, amelyekre azonnali és létfontosságú utasítást kellett volna kapni Moszkvától. Az amerikai kommunisták tudomására hozták, hogy ha hasonló életbe vágó ügyek adódnak, lépjenek érintkezésbe a Waldorf Tower épületében található három megnevezett személy valamelyikével. Dodd dr. megjegyezte, ha a párt utasításokat kapott e három személy valamelyikétôl, azokat Moszkva mindig jóváhagyta. Dodd doktort csupán az zavarta, hogy a három úr egyike sem volt orosz, de még csak kommunista sem, hanem mind a három nagyon gazdag amerikai milliomos."

Skoisen FBI-ügynök ismerte a három úr nevét, de nem volt hajlandó azt elárulni. Az utóbbi években vált ismertté ezzel kapcsolatban dr. Armand Hammer és Cyrus Eaton multimilliomosok neve. Ez utóbbi a Lenin Békedíjat is kiérdemelte. Hammer apja, dr. Julius Hammer mellesleg alapítótagja volt 1919-ben a New York-i Kommunista Pártnak. A harmadik úr nevét nem sikerült megtudni.

A fent említett könyvbôl az is kiderül, hogy ez a három (esetleg többtagú), de lényegében kisszámú, ám felmérhetetlen hatalommal rendelkezô érdekközösség kezében az államok kormányai egyszerû sakkfigurák. Tragikus példának említhetôk John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának mai napig sem tisztázott körülményei. Mert nem hagyható figyelmen kívül, hogy miután 1963 novemberében beszédet mondott a New York-i Columbia Egyetem hallgatói elôtt, amelynek során kijelentette, hogy: "A múltban az elnöki hivatalt arra használták, hogy cselszövéssel szétrombolják az amerikai nép szabadságát. Kötelességemnek tartom, még mielôtt az elnöki hivatalt elhagyom, hogy ezt az állampolgárok tudomására hozzam." Tíz nappal késôbb Dallasban lelôtték.

Az a legfelsôbb, rejtélyes amerikai vezetôség, melyrôl Dodd dr. beszélt, bizonyos bankházakon keresztül több mint hetven éven át gondoskodott nem csak a szovjet szocialista népgazdaságról, de magáról a Szovjetunióról is minden egyes alkalommal, amikor a helyzet úgy kívánta. És hiába írtak errôl terjedelmes könyvek százai, a helyzet változatlan maradt. Amikor az antikommunista Reagant elnökké választották, a nyugati világ szabadságszeretô polgárai reménykedni kezdtek, hogy elkövetkezett a Szovjetunió visszaszorítása, de mindhiába. A sötét erôk hatalmát ô sem tudta megtörni. De ez a hatalom nézte végig ölbe font karokkal 1956-ban azt is, hogy miként gyilkolnak a szovjetek Budapest utcáin. Vajon miért? Ugyanazért, amiért Lengyelországban is szétzúzta a Szolidaritást és továbbra is biztosította a szovjet kiszolgáltatottságot. Az afgánok pedig csak szemszúrásból kaptak annak idején fegyvert a Nyugattól a szovjetek és az általuk hatalomra jutott afgán kormány ellen, s amikor amerikai-szovjet megegyezésre kivonták Afganisztából a szovjet csapatokat, Amerika beszüntette az afgánok támogatását. De mivel azok tovább harcoltak a szovjetbarát kormány ellen kínai fegyverekkel és a pakisztáni elnök, Zia segítségével, azt vezérkarával együtt megsemmisítették. Mert a szovjet világuralmi törekvések elé gördülô akadályokat mindig Amerika távolította el. Az a titkos hatalom, melyrôl fennebb már szó esett.

George Washington, Amerika elsô elnöke búcsúbeszédében nyomatékosan felhívta az amerikai nép figyelmét, hogy ne alakítsanak pártokat, és ne avatkozzanak be más népek belügyeibe. Az utókor egyik tanácsot sem fogadta meg. A XX. században Amerika szinte minden külpolitikai lépése a pénzügyi világ érdekeinek szolgálatában állt. Ezek az erôk használták fel Amerika gazdasági és katonai hatalmát a második világháború után Európa letörésére és kettéosztására. A két világháború hamis dicsôsége Koreában enyhén szólva "nem jött be". A vietnami háború pedig csúfos vereséggel zárult. Ezért a megalázott amerikai nép hôsként fogadta és ünnepelte Iránból hazatérô katonáit, mert dicsôségre vágyott s a megalázottságból is gyôzelmet kovácsolt.

A pénznek nincs szaga. Pénzzel meg lehet venni szinte mindent. A politikusokat és a kormányokat is. Ez nyílt titok. Még Amerikában is. És megértük a XXI. századot. És most végképp belebonyolódott a világ a saját cselszövéseibe. Így következett be 2001. szeptember 11-én az a rettenetes csapás, ami Amerikát érte a saját földjén. Mindenki elítéli - és jogosan - a szélsôséges muzulmán terrorizmust, de vajon hányan gondolunk arra, hogy nincs okozat ok nélkül. Miért gyûlölik úgy az arabok Amerikát? Hogy itt pusztán vallási elfogultságról és primitivizmusról lenne szó? Kétlem. Meg kéne kérdezni azt a bizonyos három amerikai urat és társaikat. Ôk tudják. De addig is Afganisztánban most a fegyverek visszanéznek azokra, akiktôl kapták azokat.

Sok fontos könyv és szerzôje bemutatása, bemutatkozása, több rendhagyó, nagy horderejû irodalmi megnyilvánulás, néhány érdekesnek ígérkezô mellékrendezvény próbálja az eddigieknél még vonzóbbá tenni a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt november 8-9-10-én. A rendezô Romániai Magyar Könyves Céh hagyományosan a Nemzeti Színház elôcsarnokát választotta a könyvkiállítás és a találkozók fô színhelyéül, a könyvpremierek zöme a színház protokolltermében, illetve a kiadói standoknál zajlik majd, de vendégül lát jelentôs könyves eseményt a Deus Providebit ház és a színmûvészeti egyetem Stúdió terme is. Sôt, más városokra, Csíkszeredára és Kolozsvárra is kiterjed a rendezvénysorozat.

Gazdag, többrétû a három vásárnap programja, reggeltôl estig lehet válogatni a kiadók újdonságai között, amennyiben a zsebünk erre módot ad, az óránként, félóránként egymást követô szerzôi, szerkesztôi fellépések, önvallomások, ismertetôk azonban a könyvbarátok számára semmibe se kerülnek, kár lenne elszalasztani ôket, mert nem akármilyen tollforgatókkal találkozhatunk. Jeles írók, irodalomtörténészek, esztéták jelentették be részvételüket a csütörtök reggel 10 órakor nyíló könyvvásáron.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk tehát az elsô nap részletes mûsorát, a november 9-10-it következô lapszámunkban ismertetjük.

11.00 A Polis Könyvkiadó könyvbemutatója: A Romániai Magyar Évkönyv 2001. és Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából címû könyveket Bodó Barna, illetve Somai József méltatja: protokollterem.

12.00 A HOGYF Kiadó bemutatkozása: protokollterem.

13.00 Hegedûs Tünde szegedi festômûvész festészeti és kisplasztikai kiállításának megnyitója a Nemzeti Színház elôcsarnokában. A kiállítást megnyitja Spielmann Mihály.

15.30 A Teleki Téka XVI. századi kiadványainak katalógusa: megjelent a Megyei Könyvtár és a Lyra nyomda közremûködésével - bemutatja Poptamas Dumitru és Sebestyén Spielmann Mihály - protokollterem.

16.00 A Komp Press Kiadó bemutatója: Balázs Imre József A nonsalansz esélye címû könyvét Láng Zsolt méltatja - protokollterem.

16.30 A Koinónia Kiadó könyvbemutatója: Mike Manning, A szeretet próbakövei, megjelent román és magyar nyelvû kiadásban - a szerzô dedikál - protokollterem.

17.00 A Lyra Kiadó kiadásában megjelent Kászoni Zoltán Hal és horgászat Erdélyben címû könyv bemutatása - protokollterem.

17.30 A Juventus Kiadó könyvbemutatója: Szucher Ervin Volt egyszer egy nagy csapat (az egykori játékosok részvételével) és dr. Ábrám Zoltán Táplálkozás és élelmezés - protokollterem.

18.00 A Pont Kiadó Conflux sorozatának román köteteit (Babits, Kölcsey, Mészöly Miklós, Polcz Alain, Kukorelly Endre-fordítások) bemutatja Szávai Géza, a kiadó vezetôje - protokollterem.

18.15 A JAK-Kijárat Kiadó könyvbemutatója - Selyem Zsuzsa Valami helyet - protokollterem.

19.00 Az Olvasás Éve - irodalmi est a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében Jókai Anna, Bächer Iván, Kôrösi Zoltán, Márton László magyarországi, illetve Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szilágyi István erdélyi írók részvételével. Mûsorvezetô Tarján Tamás magyarországi irodalomtörténész.

Jelentôs sikereket értek el a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mûvészei a brassói Sica Alexandrescu Színházban 2001. október 27 - november 4. között lezajlott XIII. Kortárs Dramaturgiai Fesztiválon.

Labancz Klára díszlettervezônek a galaci Fani Tardini Színházban színre vitt Kincses Elemér Seneca mosolya címû elôadás díszletéért a zsûri különdíját ítélték oda.

Cornel Popescu, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulatának mûvésze J. C. Grunberg Amorphe D’Ottenburg címû színmûvében nyújtott teljesítményéért a legjobb férfialakítás díját érdemelte ki (megosztva).

Farkas Ibolya, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûvésze A. R. Gurney Szerelmes levelek címû darabjában Melissa szerepéért a legjobb színésznônek járó díjat kapta (megosztva).

A díjak komoly elismerést jelentenek, mivel a mezônyben olyan rangos fôvárosi és jelentôs vidéki színházak mérkôztek meg, mint a bukaresti Odeon Színház, az L. S. Bulandra Színház, a Teatrul Mic, a Nottara Színház, a Nagyváradi Állami Színház, a galaci Fani Tardini Színház, valamint a vendéglátó brassói Sica Alexandrescu Színház.

RMDSZ-hír

November 4-én tisztújításra került sor a jeddi RMDSZ-szervezetben. A helyi szervezet újraalakítását Dobos Levente jeddi lakos kezdeményezte. A gyûlésen részt vett a megyei szervezet ügyvezetô elnöke és szervezési alelnöke. Annak ellenére, hogy a tisztújítást a sajtóban is közzétették, meglehetôsen kevesen jelentek meg a jeddi kultúrotthon klubtermében. Ellenben a megjelentek aktív szerepet vállaltak a szervezet újraélesztésében. Brassai Zsombor ügyvezetô elnök ismertette a megyei RMDSZ cselekvési programját és tevékenységét. Gál Éva szervezési alelnök a helyi RMDSZ jelentôségérôl és tevékenységi lehetôségeirôl beszélt. Ezek után a jelenlévôk megválasztották a szervezet elnökét és választmányát, illetve rövid távú cselekvési tervezetet fogalmaztak meg.

A jeddi szervezet új elnöke Farkas Ildikó, választmányi tagok: Márton Csaba református lelkész, Dobos Levente, Böjte Sándor, Dobos Rozália, Cseh Irén és ifj. Márkus Sándor helyi tanácsos.

Jegyzet

Mostanában nagyon tevékenyek vagytok, majdnem minden hétvégén van valami érdekes rendezvényetek - mondta minap egyik kolozsvári barátom, s én bólogatás közben csak annyit tettem hozzá: igen, többé-kevésbé színvonalasak, és minden korosztálynak biztosítanak szórakozási, kikapcsolódási lehetôséget. Ami igaz, az igaz, a Vásárhelyi Napok rendezvénysorozat után sör- és borfesztiválon, számos hangversenyen, koncerten, kiállításnyitón, hazai és külföldi szakemberek elôadásain vehettünk részt. S jelen is voltunk jó néhányan, többnyire ugyanazok.

Joggal büszkélkedhetünk, hogy ezen a héten is több rangos rendezvénysorozat lesz Marosvásárhelyen: az Alter-native Filmfesztivál és a Nemzetközi Könyvvásár, több szimfonikus koncert és kórushangversenyek. És mindent nem is soroltam. Számos könyvbemutató, felolvasóest, rövid- és játékfilm, kiállítás és más érdekesség csalogatja majd a közönséget. A kérdés csak az, melyiket válasszuk: Timár Péter Vakvagányok címû játékfilmjét vagy Jókai Anna, Bächer Iván, Kôrösi Zoltán, Márton László, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Szilágyi István felolvasóestjét. És még hány és hány vonzó esemény fog ugyanabban, vagy közeli idôpontokban zajlani.

A kit, mit válasszunk kérdéssel valahogy megbirkózom, a miért ugyanazon idôpontokban szerveznek ilyen értékû rendezvényeket kérdésre nehezebben tudok választ adni. Mert nehezen hiszem el, hogy a szervezôk nem tudnak egymás rendezvényeirôl. Lehet, hogy mindenki a sajátját tartja fontosabbnak s másoktól várná az egyeztetést, de azért a közönségre is gondolni kellene, azokra, akik erre is, arra is kíváncsiak. Mégiscsak kell egy olyan szerv, fórum, testület, amely felvállalná a rendezvények összehangolását? Vagy az csak a bürokráciát növelné? El kellene gondolkozni rajta. Annak idején, az EMKE felélesztésekor ilyen tevékenységek felvállalásáról is szó volt. Aztán az egylet inkább saját rendezvényeivel gyarapította az ütközéseket. Nem mondom, jó, ha nagy a kínálat, de ésszerûbben elosztva jobban járnánk, nem kellene a bôség túlzott zavarával szembesülnünk.

Torna-vb

Miután szombaton csupán egy bronzérmet gyûjtött, a román nôi tornaválogatott állócsillga, Andreea Raducan megnyerte mind a két vasárnapi döntôt. Ha a gerendán elkönyvelt siker elôrelátható volt, hisz ez a szer évek óta "román szer"-nek számít, a talajon szerzett második aranyért már komoly ellenfelekkel kellett számolnia. Az elsô két szert megnyerô orosz Szvetlana Khorkina gyakorlatát azonban csak bronzra érdemesítették a pontozóbírók, míg a második helyet - hatalmas meglepetésre - a brazil Daniele Hypolito szerezte meg.

A román éremkollekciót azonban a férfiak tették teljessé, hisz a két korábbi szerenkénti arany mellé Marian Dragulescu ugrásban is a legjobbnak bizonyult, miután korábban már talajon is aranyérmes lett. Sokak szerint Dragulescu az egyéni összetett aranyérmére is esélyes lett volna, ha nem rontja el egyik gyakorlatát.

Románia a megszerzett hat arany és két bronzérmével az országok közötti nem hivatalos versenyben az elsô helyet foglalja el.

Szabadfogású birkózás

A bukaresti Steaua-csarnokban rendezték meg a hétvégén az országos egyéni felnôtt szabadfogású birkózóbajnokság döntôjét. A versenyen Marosvásárhelyrôl a Muresul (edzôk: Simon László és Márton József) és az ISK-Telecom (edzô: Gyarmati Ferenc) versenyzôi vettek részt.

A legkiemelkedôbb eredményt a 76 kg-os Adrian Recorean (ISK- Telecom) érte el, aki súlycsoportjában mindenellenfelét fölényesen legyôzve, országos bajnoki címet szerzett. A Németországban is birkózó Recoreannak ez az elsô felnôtt országos bajnoki címe, ami összesítve kilencedik aranya.

Nagyon jó eredményt ért el 63 kg-ban az alig 19 esztendôs, kettôs leigazolással rendelkezô Maki Levente (Muresul, illetve Steaua), aki - bár még jövôben is ifjúsági korú - a felnôttek között is kiválóan megállta a helyét. Az elôdöntôben elszenvedett egyetlen veresége mellett négy ellenfelét gyôzte le, s ezzel felnôtt országos bronzérem birtokába jutott, ami eddigi legjobb teljesítményének számít.

Ugyancsak bronzérmet szerzett a veterán 130 kg-os versenyzônk, Ballai Sándor is (Muresul), aki sokkal fiatalabb ellenfelekkel vette fel a harcot. Miután csoportjában legyôzte a tavalyi országos bajnokot, az elôdöntôben figyelmetlenség következtében vereséget szenvedett, így meg kellett elégednie a bronzéremmel.

Az ISK-Telecom másik versenyzôje, a 97 kg-os Podar Cosmin az 5. helyen végzett. Az ISK vezetôsége köszönetet mond a Guliver Toys és a Tarta Com kft-knek, a Muresul pedig a Minion Group kft-nek a támogatásáért.

A nôi kézilabda Nemzeti Liga négy fordulóját bonyolítják a héten a marosvásárhelyi sportcsarnokban. Az elsô játéknapra már tegnap sor került, míg a további mérkôz&ea