Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Tegnap a megyei tanács soros ülésén négy tárgysorozati pont is foglalkozott a megyei gyermekjogvédelmi hatósággal. A 2000. évi tevékenység kapcsán nem voltak hozzászólások, a 2001-2002-es gyermekjogvédelmi stratégiáról azonban megoszlottak a vélemények.

Ioan Toganel prefektus olvasta fel, otthon elôkészített kifogás-sorozatát terjesztette elô. Leginkább a kormányprogram gyermekjogvédelemre vonatkozó elôírásainak jelenlétét hiányolta a stratégiából, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megye vezetôjeként nem fogja tolerálni a visszaéléseket, a hatóság számára biztosított költségvetés aránytalan leosztását. Példaként említette, hogy az ellenôrzések során az elhelyezési központok egy részében tisztázatlan pénzügyi helyzetet, hiányokat találtak, a leosztott pénzösszegek csupán 30-40 százalékát fordították a neveltekre, nagyobb részével a személyzet javadalmazását biztosították. Azt is elmondta, hogy amikor mindenhol személyzet-csökkentéssel kell számolni, megtörténhet, hogy a hatóság létszámának csökkentése is napirendre kerül. Többször hangsúlyozta, hogy nem fogja megengedni, hogy a gyermekjogvédelmi hatóság, sem más hivatal, intézmény tevékenységében, terveiben eltérjen a kormányprogramtól, s az ország vezetôi által kidolgozott stratégiától.

A közel félórás hozzászólásra reagálva Virág György, a megyei tanács elnöke határozottan ellentmondott a prefektusnak. Kijelentette: tudomása szerint megyénk országszinten az elsôk között van a gyermekjogvédelmi elôírások életbe ültetése, az elhelyezési központban levô gyermekek létszámának csökkentése terén, ugyanakkor a megyei tanács is küzdeni fog az esetleges visszaélések ellen.

Donáth Adél RMDSZ-tanácsos azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a gyermekjogvédelmi hatóság a törvények értelmében és hathatósan végzi tevékenységét. Egyébként, ahogy a hatóság stratégiájának bevezetôjében is olvasható, a terveket, elképzeléseket a kormánystratégiának megfelelôen, annak figyelembevételével fogalmazták meg. A vita után a jelenlevô tanácsosok nagy többsége megszavazta az intézmény 2001-2002 közötti rövid és hosszú távú terveit, majd a szerkezeti felépítés módosítását, és a hat, PHARE- támogatást igénylô gyermekjogvédelmi programot is. Ez utóbbiak jóváhagyása kapcsán a megyei tanács vállalta, hogy az egyéves PHARE- támogatás után legalább három évig átvállalja a programok költségeit.

Az említett napirend kapcsán megjegyezhetjük, hogy az intézménnyel szemben most mutatott prefektusi szigor töretlenül beilleszkedik a, mondjuk így, kritika-sorozatba. Mintha valamiféle országos stratégia munkálkodna a gyermekjogvédô hivatal(ok) hitelének megingatására. Erre utalt egy korábbi országos tanácskozás, ahol fôvárosi "szakértôk" hordtak össze hetet-havat, s majdhogynem hiábavaló volt a megyebeliek erôlködése, bizonyítandó, hogy itt (minden hiba dacára) nem csak mímelik ezt a tevékenységet. A kormányprogramtól való eltérés demagóg emlegetése tegnap megfelelô választ kapott, így a prefektus (egyelôre) alulmaradt. Jó lenne azonban, ha már világosan kiderülne, mire is megy ki a "játék" az egyébként a megyei tanácsnak, és nem a prefektúrának alárendelt intézmény körül.

Egy "rettenetesen" ôszinte ember

Az elmúlt héten a megyei pedagógus- szövetség szervezésében Marosvásárhelyen járt Vekerdy Tamás, az ismert anyaországi gyermekpszichológus, akinek tanácsait a Nôk lapja gyermeknevelési rovatából, illetve a Kossuth Rádió Gyermek a háznál címû mûsorából ismerhette meg a szakma berkeiben járatlan erdélyi olvasó, rádióhallgató is. Vasárnap este a Deus Providebit Házban a marosvásárhelyi szülôkkel (jobbára óvónôk, tanítónôk, orvosok, szakmabeliek voltak jelen), hétfôn délután pedig kifejezetten a pedagógusokkal találkozott.

Hogy gondolatai, tanácsai népszerûek Erdélyben, azt a népes közönség bizonyította, és nem véletlenül, hisz a személyes találkozás élménye valóban fölülmúlta az írott és elektronikus sajtóból való ismerkedést. A vendéget Mátéffy Enikô, a kövesdombi Waldorf-óvoda óvónôje mutatta be a közönségnek, s Vekerdy-tanítványként meghatódott elismeréssel szólt arról az élményrôl, amelyet a Waldorf-intézetben a neves gyermekpszichológus elôadásai jelentettek számára.

- Egy "rettenetesen" ôszinte ember, akit alig lehet elviselni - jellemezte az elôadót, akire nyugodtan mondhatjuk, hogy valójában karizmatikus egyéniség, aki kissé elnyújtott hanghordozásával, a lényébôl sugárzó derûvel, s a mindentudás megnyugtató biztonságát árasztva tud beszélni a gyermeknevelésrôl, és mond sokak által ösztönösen megérzett, de az eluralkodó szokások miatt nem mindig gyakorolt igazságokat arról, hogy miképpen kell szülônek, pedagógusnak lenni, ahhoz, hogy valóban gyermekközpontúvá váljon a család és az iskola…

Három házasság, négy gyermek, apai kívánságra elvégzett jogi egyetem. Késôbb újságíróskodás, majd újabb szak, a pszichológia, és végül a révbe jutás - Vekerdy életpályája is bôven kínált tapasztalatokat a szaktanulmányok mellett.

Ezek alapján valamint a nagy elôdnek tartott Karácsony Sándor egykor megfogalmazott nevelési elveit továbbfejlesztve mondja Vekerdy Tamás, hogy a megszületô gyermekhez nem kap használati utasítást a szülô, és ha késôbb úgy tûnik, hogy baj van a gyermekkel, elôször valójában a szülôt kell helyrehozni.

Az elsô és legfontosabb feladat érzelmi biztonságot nyújtani a gyermeknek, ami a szülôvel való testi és lelki kontaktusból, a játékból ered. Az a csecsemô, akivel sokat beszélnek gondozása közben, gyorsabban nô és hízik. Az érzelmi intelligencia pedig határok nélkül fejleszthetô. Alapja az az érzelmi biztonság, amelyben a család és a szülôk a gyermeket fogadják, s amit a legrégibb idôk óta tudtak az anyák bármely kultúrában, akik csiklandozták, dögönyözték, lóbálták, dobálták, mondókákkal kísérve ritmikusan, dallamosan gyereküket. Európában ez a tudás a múlt század óta kezdett "kifogyni".

A nevelés során nagyon fontos a szülôk ôszinte magatartása. A gyermeknek nem szabad hazudni, hisz belsô antennáival rögtön megérzi azt, az viszont megnyugtatja, ha a szülô azonos önmagával.

Min múlik az, hogy egy gyermek "kihozza-e magából", amivel született, azaz mi, felnôttek, kihozzuk-e azt a gyermekbôl? Kedvezôtlen körülmények között sok minden a gyermekben marad, s kialakulhat az áldebilitás, gyengeelméjûség is, amin 9-10 éves korban már nem lehet segíteni. A Mauglikat nem lehet úgy megtanítani beszélni, mint ahogy 0- 3 éves kor között megtanul a kisgyerek. A spontán utánzás a legzseniálisabb tanulási mód, és a gyermeket nem szabad javítgatni, ha viszont kérdez valamit, arra mindig válaszolni kell. Az óvodában az érzelmi biztonságot, a gyermekekkel való megfelelô foglalkozást kell biztosítani, és ez nem a szervezett tanulás, hanem a játék, a mesehallgatás. A kisgyereknek határozottan árt, ha kikapkodják a szabad játékból, és különbözô fejlesztô foglalkozásokra viszik.

Az, hogy egy gyermek "hozza-e önmagát", a kisgyermekkori szinaptikus kapcsolatok gyorsaságán és sûrûségén múlik. A szinapszis egy átkapcsoló központ a központi idegrendszerben, ahova befut egy idegrost és vele szemben egy másik, ami tovább kell hogy vezesse az ingerületet, de a kettô nincs összenôve. Az ingerület át kell hogy ugorjon egyikrôl a másikra, mint egy szikra. Ezt az átvitelt hormonszerû vegyi anyagok biztosítják, a neurotranszmitterek, a neuronok közötti közvetítôk. Az endorfinok, azaz a boldogsághormonok a neurotranszmitterek jelentôs csoportját képezik, amelyek átviszik az ingerületet. Kedvezô esetben ez a kapcsolat sûrû és gyors. Azért derûs a kisgyerek, mert kellô szintû az endorfin-termelése, és azért örökmozgó, mert mozgás közben az endorfintermelés nô. A kisgyermek azt tanulja meg, amit lemozog. A tévé elôtt ülô kisgyereknél pedig csökken az endorfintermelés. A gyermeknek, akit nyelvre tanítanak, számítógép elé ültetnek óvodás korában, a fejlôdése egy idô után leáll, a szabadon játszó, megfelelô körülmények közül és érzelmi biztonságból érkezô gyermek fejlôdése töretlenül ível fölfele.

Nem akkor lesz valaki többé-kevésbé egészséges felnôtt, ha korán felnôtté akarják edzeni és nevelni - idézte az elôadó Karácsony Sándort.

A nyelvtanulást nem szabad az óvodában megkezdeni, ajánlott viszont hét-nyolc éves korban, de csak az utánzás módszerével.

A reformpedagógiai iskolák annak köszönhetik rendkívül széles elterjedésüket, hogy három egyenértékû sávban, a mûvészetek, (amit mindig is az érzelmek iskolázásának tekintettek), a kézzel végzett praktikus tevékenységek és a közismereti tárgyak egysége veszi körül a gyereket, aki mindenképpen fog tudni érvényesülni valamelyik területen.

Az iskolában kapott osztályzatok nem korrelálnak, nincsenek összhangban az életben való helytállással. Az intelligenciáról nem tudjuk egész pontosan, hogy mi, de mérjük, tíz faktorral, amelyek közül öt szóbeli, öt pedig cselekvéses. Az egészséges gyerek cselekvéses intelligenciája erôsebb, mint a szóbeli. Értelmiségi szülôk gyerekei jobb szóbeli produkcióra képesek, ezáltal jobban szerepelnek az iskolában, mert a tíz intelligencia-faktorból az iskola mindössze kettôt osztályoz, egy lexikális emlékezetet és a matematika-készséget, nyolcat pedig "meg sem érint", és különösen nem törôdik az öt fontosabbal, köztül a cselekvési intelligenciával. Az iskolából kiszorultak a mûvészetek is, holott az érzelmi intelligenciát a mûvészetek fejlesztik.

Vekerdy Tamás véleménye szerint a hagyományos iskola az ösztönös tudást veszi el, és azt várja a szülôktôl, hogy legyenek partnerek a gyermek közös gyötrésében. Kutatások bizonyítják, hogy milyen magas a gyermekek érdeklôdése az új tantárgyak iránt, de a hatodik hét és a harmadik hónap között a görbe elôször ereszkedni, majd meredeken zuhanni kezd, mivel a tanítással kiöljük a gyermek meglevô érdeklôdését a világ és jelenségei, valamint az ember iránt. Ha nem adjuk meg a gyereknek a kísérletezés, a tapasztalat, az érzéki átélés élményét, s a fizikai számításokat például levisszük a hetedik osztályba, a gyermek megundorodik a fizikától.

Magyarországon két hullámban próbálkoztak azzal, hogy az ismeretanyagot a gyermek szintjéhez igazítsák, s ezt az úgynevezett nemzeti alaptantervben, a NAT-nak nevezett pici füzetben kívánták rögzíteni, ami helyett a szakmai sovinizmus, a presztízs és egzisztenciális érdekek egy 360 oldalas telefonkönyvet szültek, holott az iskolában elsajátított tananyag 80 százalékát a gyermek elfelejti, és soha nem használja többet.

Az új kerettanterv elkészítésekor is az volt a kérés, hogy a kreativitás, kommunikáció és kooperáció elôtérbe helyezésével nagyon kevés tananyagot tartalmazzon, de ez alkalommal sem sikerült. Kimaradt a három K, és megint egy nagy tömegû anyag került bele.

Hogyan menthetnénk ki gyermekeinket ebbôl a malomból, hát elôször is a Waldorf-iskolák alapításával - véli Vekerdy Tamás, aki Németország példáját említette, ahol az intézményközpontú, poroszos iskolarendszert 15 év alatt átalakították egy többé- kevésbé gyermekközpontú demokratikus iskolarendszerré. Ez a perek tucatjai révén valósult meg, amelyek során a szülôk és a pedagógusok beperelték a szövetségi kormányt, a szakfelügyeletet, és ezeket a pereket megnyerték.

A gyermekben kialakuló görcsöket Vekerdy szerint cinkossággal oldhatja a szülô, akár azzal is, hogy segít a gyermekének a lecke elkészítésében, mert hisz iskolarendszerünk nem gyerekszerû, abban az egyetemi tudományos tananyag egy részét akarják a gyerekre kényszeríteni.

A tévénézés Vekerdy Tamás véleménye szerint káros a kisgyerekre, aki életérzéseit, - a feszültségeket, vágyakat, szorongásokat - belsô képalkotással dolgozza fel. A sok tévénézés hatására a külsô kép blokkolja a belsô képalkotást, s az agy védtelen a kintrôl beáramló képekkel szemben. Káros ugyanakkor a rajzfilmben látott agresszió, amit nem lehet utánozni, s emiatt a gyermek agressziós szintje felszökken, ezért ajánlott, hogy kisgyerek csak a kiválasztott tévémûsort nézze, és azt is valamelyik szülô jelenlétében.

Kérdésre válaszolva Vekerdy Tamás elmondta, hogy nem az óvoda feladata az, hogy felkészítse az iskolára a gyermeket, az iskolának kell felkészülnie az óvodás gyermekek fogadására, és akkor a beilleszkedéssel nem lesz gond. A kamasz gyerek viselkedésérôl szólva úgy vélekedett, hogy a gyermek fejlôdésével ellentétben VII-VIII. osztályban követel a legtöbbet az iskola, holott a kamaszkor fiziológiás lustasággal jár, amikor jobbára ismételni kellene a korábban elsajátított tananyagot, s a gyermeknek pihenésre, a szabad levegôn való tartózkodásra van szüksége. Az elsô osztályos gyermeket pedig éppen a kéz fejletlensége miatt tilos lenne három ujjal ceruzafogásra kényszeríteni, ami késôbb írászavarokhoz vezethet.

A gyermek számára rendkívül fontos a beszélgetés, és nem lenne szabad korrepetálással tölteni otthon az idôt, ami megmérgezi a családi életet, mert a szülô a gyermek legrosszabb korrepetitora - hangzottak el a felmerülô kérdésekre Vekerdy Tamás válaszai. Véleményével vannak, akik nem értenek egyet, de ettôl függetlenül ô mondja a magáét, s ajánlja a gyermekismerettanban és módszertanban hallatlanul gazdag alternatív pedagógiákat, valamint azt, hogy elsôsorban nem a szakmájukban, hanem a gyerekben és a gyerekkel való kommunikáció módjában kellene kiképezni a pedagógusokat.

Ma este, Tbilisziben, a Grúzia elleni mérkôzésen derül ki: bátor volt-e Bölöni László, amikor elvállalta a román labdarúgó-válogatott irányítását történetének egyik legkényesebb pillanatában, vagy egyenesen vakmerô? Számos jel mutat arra, hogy vakmerôség volt részérôl a nemzeti tizenegy oroszlánbarlangjába bújni, bár Bölöni Lászlót kétségkívül nem olyan fából faragták, aki megijedne az árnyékától.

A Duna Televízió által nemrégiben sugárzott összeállításban, az egykori csapattárs, Hajnal Gyula, féltésének adott hangot. Ha az eredmények nem lesznek kedvezôek - mondta -, szét fogják szedni. S valóban: az Olaszország elleni kudarc után - a józanul mérlegelô szakemberek mellett - máris megjelent a mérlegelés nélkül kritizálók kórusa. Fenik a késeket!

A kritikusoknak maga Ovidiu Ioanitoaia, a Pro Sport igazgatója adta meg az alaphangot, aki egyszerû, ám logikájában alapvetôen sántító filozófiáját a következôképpen fogalmazta meg: ha nyer a csapat, dicséretet, ha veszít, szidást érdemel. Ugyanilyen veszélyes - mert a türelmes építkezést, a higgadt elemzést egyszerûen lehetetlenné teszi - az a véleménye is, mellyel az egykori szövetségi kapitánynak, Angelo Niculescunak a sajtót türelemre intô felhívására ugyanô válaszolt. Az újságok az eladott példányokból élnek, azt kell írniuk, amit az olvasó olvasni akar - mondta.

Ha ez így igaz, akkor pedig nagy bajban vagyunk. Ha azt a Turnu Severin-i betelefonáló tévénézôt - és bunkóságában számos társát - kell kielégíteni ugyanis, aki azt feltételezte, hogy Bölöni tulajdonképpen Magyarország érdekeit képviseli, akkor a szövetségi kapitány sorsa meg van pecsételve. Hogy nem elszigetelt esetrôl van szó, a számos hátbatámadás bizonyítja. Nem csupán a Vadim Tudor által is megfogalmazott elôbbi vád, de Gigi Becali nyílt sértegetése ("Bölöni ütôdött"), a Ionel Ganea-eset ("Nem elég, hogy rosszul beszél románul, még…"), s az elôbb említett sportlap mindenáron konfliktusokat keresô vájkálása is bizonyítja. A legaljasabb ezekben a támadásokban nem maga a kritika ténye, hanem az, hogy nem szakmai szempontból kifogásolják Bölöni munkáját, hanem magyarsága kapcsán próbálnak ütni rajta egyet.

Ebbéli igyekezetükben pedig azt sem bánják, ha általa a világbajnoki szereplés kerül veszélybe. Mert a továbbjutásra igenis továbbra is megvan az esély, de csak a Bölöni által megkezdett csapatfelújítás által érvényesíthetô maradéktalanul. Végtére is az elszenvedett vereségeket nem akárkitôl, hanem Olaszországtól kasszírozta a román válogatott, így semmi ok a pánikkeltésre.

Kissé változik a helyzet, ha ma este a román válogatott kikap. Akkor valóban alig van továbbjutási esély, ám annál nagyobb a lehetôség a csapatépítésre. A román labdarúgásban uralkodó viszonyokat ismervén, ezt azonban már nem Bölöni fogja megvalósítani.

A 2000. évi 189-es törvény az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között etnikai alapon elhurcoltaknak és üldözötteknek, illetve házastársaiknak nyújt jogorvoslatot. Azok a személyek, akik ebbe a kategóriába sorolhatók, kárpótlást igényelhetnek. A kéréseket a törvény értelmében idén március 31-ig lehet benyújtani.

Kerekes Károly parlamenti képviselô a Népújság kérdésére elmondta, javasolták, hogy ezt a határidôt december 31-ig hosszabbítsák meg, lévén, hogy nagyon sok idôs embernek nem sikerült összeállítania a szükséges iratcsomót. A szenátus minden valószínûség szerint csütörtökön dönt a határidô elnapolásáról, majd ezt követôen a képviselôháznak kell rábólintania a javaslatra.

A képviselô azt is elmondta, hogy a halasztás azért is indokolt és szükséges, mert a Munkaügyi és a Társadalmi Szolidaritás Minisztériuma eddig semmiféle útmutatót nem adott ki a törvény alkalmazásával kapcsolatban. Továbbá tisztázatlan még, hogy melyik intézmény a nyugdíjhivatalok jogutódja, a nyugdíjpénztár, vagy a megyei munkaügyi igazgatóságok intézik majd a jogosultak ügyét.

A Maros Megyei Munkaügyi Igazgatóságon eddig körülbelül kétszáz kérést iktattak.

Balavásár a 60-as nemzetközi és a 13-as országos útvonal keresztezôdésében található, a a E-60-ast átszeli a Balázsfalvát Parajddal összekötô vasútvonal. A község 23 kilométerre van Marosvásárhelytôl, Parajdtól 52, Segesvártól 33, Dicsôszentmártontól 36 kilométer választja el. Szomszédai: Kelementelke, Kiskend, Egrestô, Kóród, Göcs és Szövérd. A múltban Kis-Küküllô vármegye peremközsége volt. Magyarok, románok, romák lakják. 1918-ban 737 református, 103 görög katolikus, 84 római katolikus, 7 görögkeleti és 3 unitárius lakosa volt. A református gyülekezetet Székely András lelkész, küküllôi esperes szolgálja. A hívek száma 1997-ben 863 volt. Új temploma (sorrendben ez az ötödik) 1976-ban készült el, hatszáz ülôhely van benne. Aki arra jár, megtekintheti a korszerû gyülekezeti házat is. A falu elsô lelkésze Bogáti István volt (1640+1651), Székely András a huszonötödik a sorban. Ez a kötet is a sokadik a sorban: Péterfy László munkái szerre látnak nyomdafestéket. Módszere nem változott, az egyháztörténet magába foglal minden információt, ami a település és népe kultúrájával kapcsolatosan feldolgozható. A szerzô következô könyve: Siklód és egyháza.

(Péterfy László: Balavásár és egyháza. Kis-Küküllô völgye sorozat. Megjelent 2001 februárjában, a szerzô kiadásában. Készült a székely-udvarhelyi Infopressnél.)

Az Erdôigazgatóság sajtótájékoztatója

- jelentette ki tegnap Dogaru Ioan Anton, a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság vezérigazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet a tegnap tartottak. A sajtó több alkalommal szóvá tette, hogy a Romsilva, az erdészeti igazgatóságok, a magánosítási folyamat közben nem az erdôk gondozásával foglalkoznak, hanem azok megfontolatlan kitermelésével. A vádakat adatokra hivatkozva utasította vissza.

Romániában az erdôk évente 30 millió köbméter fával gyarapodnak. Az idei 25-ös kormányhatározat elôírja, hogy évente csupán 17,5 millió köbméter faanyagot lehet kitermelni. Maros megyében az évi átlagos fakitermelés 700 ezer köbméter volt, idéntôl ezt is szabályozták, a meghatározott határérték 650 ezer köbméter. Az erdôk biztonságáért felelôs Nastasescu Valentin elmondta, hogy nagyon nehéz az illegális fakitermelést megakadályozni. A rendszerváltás elôtt alig néhány vállalat foglalkozott a fakitermeléssel, ma viszont megyeszinten 200 kisebb-nagyobb cég jogosult kitermelésre is. Ellenôrzésük körülményes, annak dacára, hogy együttmûködnek a rendôrséggel.

Megyénkben évente átlagosan 3000 köbméter fát vágnak ki illegálisan. Ha valakit tetten érnek, és törvényre adják, a rendelkezések szerint két tanút kell elôállítani, ami sok esetben lehetetlen. Tehát a joggyakorlat sem kedvez az erdôk megóvásának. Nastasescu szerint a múlt évben illegálisan kivágott 3000 köbméter fából csupán 1300 köbméter értékét szerezték vissza. Megtudtuk, hogy az igazgatóság dolgozóit is ellenôrzik. Hat erdészt bírságoltak törvénytelen fakitermelés miatt.

Bercu Vasile mérnök, az igazgatóság nyilvántartási irodájának vezetôje kitért az erdôk magánosításának helyzetére. A 18-as földalapról szóló törvény alapján 9359 hektár erdô került magántulajdonba (a kérések 99%-a). A nevezett törvény alapján várhatóan még 130 hektár erdônek változik meg a tulajdonhelyzete. Ez eddig nem történhetett meg, mert a helyi földosztó bizottságok, polgármesteri hivatalok visszautasították a felajánlott területeket. A tárgyalások folyamatban vannak. A 2000. évi 1-es törvény alapján 82.000 hektár erdôterületre jegyeztek kéréseket, de mivel tanúval nem bizonyítható minden esetben a tulajdonjog, csupán 65.849 hektárra érvényes kérvényt fogadtak el. Ténylegesen viszont csak 12.500 hektár került vissza a tulajdonosokhoz. A jogtulajdonba helyezés ugyanis csak akkor történhet meg, ha a tulajdonosok erdôgazdálkodási szerzôdést kötnek az igazgatósággal. Az irodavezetô ajánlotta, hogy a magánszemélyek az erdôk összevonásával hozzanak létre társulásokat és azok kössék meg nagy területekre az erdôgazdálkodási szerzôdéseket, mert a magánerdôk is csak szigorú erdôgazdálkodási szabályok szerint gondozhatók.

A sajtótájékoztatón Butiu Lucian fômérnök, és Pârlea Adrian mérnök, sajtószóvivô ismertette részletesen az Erdôgazdálkodás hónapjában (március 15 - április 15.) sorra kerülô rendezvényeket. Idén 650 hektáron telepítenek csemetét, az utolsó héten, Marosvásárhely fôterén második alkalommal rendezik meg, ezúttal a polgármesteri hivatallal, a díszfa- és díszcserje-kiállítást. Az iskolákkal közösen számos tevékenységet szerveznek, többek között versenyt is kiírtak, amelynek a nyertese, az elsô helyen végzô osztály díjként egy nagy teljesítményû számítógépet vehet át. Az erdészeti igazgatóság a mass média képviselôit május közepén csemetefa-ültetésre hívja a Kelemen-havasokba, ahol többek között sor kerül a következô sajtótájékoztatóra is.

A Népújság érdeklôdésére, Dogaru Ioan Anton igazgató ismertette a közbirtokossági erdôk helyzetét. Negyvennégy kérést jegyeztek, a visszaigényelt terület 15.867 hektár, amelybôl 14.176 hektárt hagytak jóvá. Eddig 1221 hektár közbirtokossági erdôterületre kötöttek erdôgazdálkodási szerzôdést. A közbirtokossági erdôk visszajuttatása sajnos nagyon vontatottan zajlik, a legtöbb esetben maguk a gazdák nem egyeznek meg egymás között. Az igazgató javasolta, hogy a gazdálkodók nevezzenek ki képviselôt, aki tárgyalhat az erdészeti hivatal szakembereivel. A 2000. évi 1-es törvény elôírja, hogy a magánosítandó erdôterületeket a régi helyeken jelöljék ki, csak nagyon indokolt esetekben máshol.

Három fontos dolgot kell megtanulnod, hogy az emberi kapcsolatok kialakítása során ne legyen gondod: légy udvarias, köszönj és mosolyogj. A mosoly és az udvariasság a legjobb fegyver a közömbösség és gorombaság ellen - oktatott ki kisgyerekkoromban nagymamám, s én mindentudóként azt gondoltam, hogy ez amolyan idôskori hóbort, s már nem szokás ilyesmikkel foglalkozni.

Az élet azonban cáfolta akkori kételkedésemet, s nagymamám tanácsának örök érvényességét igazolta. Lassan megtanultam, hogy valóban érdemes a mosoly fegyverével harcolni. Például a komor, fontoskodó hivatalnokok, titkárnôk, kapusok, a körömvágással, magazinolvasással foglalkozó kiszolgálók ellen. Mert senki nem számít a hangos köszöntésre, a mosolyra, s az udvarias kérdésekre. Mert sokszor, nagyon sokszor inkább elfordulunk, besurranunk, továbbállunk, csak ne kelljen szóba elegyednünk senkivel, ne kelljen köszönnünk senkinek, s ne kelljen kényszeredetten mosolyognunk.

Nyitott szemmel járva a világban rájöttem, hogy mások is használják, tudatosan, akaratlanul az udvariasság, mosoly erejét.

Például a fiatalok, amikor az autóbuszban hellyel kínálják a fáradt, s szomorú idôsebbeket, s cserébe felderült tekinteteket, s hálálkodó szavakat kapnak.

S azt sem felejtem el, milyen kellemesen meglepôdve fogadta a parkban ülô idôs néni az édesanyjával sétáló négy-öt év körüli kislány által nyújtott virágot. Percek múlva is mosolygott az egy szál ibolyának. A kislány, édesanyja tanácsára osztotta meg az erdôn szedett virágot a magányos és magába roskadt nénivel.

Igy bátran vallom, s biztatok másokat is: mosolyogjanak és köszönjenek. Ne csak fényképésznél, kedves baráti társaságban, s kényszerû ismerkedésekkor, hanem a munkahelyen, üzletben, hivatalokban, s miért ne, az utcán is. Mert nemcsak a napfény, a színesebb öltözet, hanem a meleg tekintet, a kedves szó is jókedvre hangolja a környezetet, s ezáltal mindnyájunkat.

Marosvásárhelyiek háza Zalaegerszegen

Március 20-án Csegzi Sándor alpolgármester a testvérváros Zalaegerszegen járt, ahol az önkormányzat a termálfürdô környékén felajánlott egy területet a marosvásárhelyieknek. Ide a magyarországi város más testvértelepüléseivel együtt, külön-külön egy képviseleti épületet húzhatnak fel saját költségen. A megyeszékhelynek szánt parcellát átvette az alpolgármester és az elképzelések szerint ide egy olyan központot létesítenek majd, ahol üzletember- találkozót, kiállításokat, kulturális eseményeket szervezhetnek, ugyanakkor szálláslehetôséget is biztosíthatnak majd a küldöttségeknek.

Bournemouth-i küldöttség

Április 6 - 10. között Marosvásárhelyre látogat az angliai testvérváros, Bournemouth küldöttsége, élén Ben Grower polgármesterrel. A 11 tagú delegáció tagjai tanácsosok, és a polgármesteri hivatal különbözô szakterületén dolgozó alkalmazottak, valamint a város rendôrparancsnoka. Ez utóbbi találkozik dr. Raed Arafattal és Cotoara Vasile megyei, illetve Tohanean Vasile városi rendôrparancsnokkal. A két város szakemberei elsôsorban közös terveket szeretnének konkrétizálni. A vendégek meglátogatják a város nevezetességeit, illetve felkeresik Szovátát, Parajdot és Segesvárt is.

"Itt élned, hallnod kell"

E címmel rendeztek kiállítást Török Gáspár, Kovács György és id. Bach Lóránd az 1848-as szabadságharcosok síremlékérôl készült fényképfelvételeibôl a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében. A tárlat megtekinthetô naponta 9 - 15 óra között.

Versenytárgyalás ifjúsági pályázatokra

A megyei Sport- és Ifjúságügyi Igazgatóság április 5-én 10 órakor az intézmény székhelyén (Cuza Voda utca 22. szám) versenytárgyalást tart a II. félévre szóló ifjúsági programok támogatására. A terveket április 3-án 15 óráig kell letenni a hivatalba. Bôvebb felvilágosítás a 163-826-os telefonszámon (Nagy Ildikó).

Családorvosok közgyûlése

A Családorvosok Maros Megyei Egyesülete csütörtökön 13.30 órától közgyûlést tart a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió-termében. Az orvosok arról döntenek, hogy milyen tiltakozási formát választanak, ha az Egészségügyi Pénztár továbbra sem fizeti ki az idei szolgáltatások ellenértékét. Továbbá az egyesület vezetôsége válaszol minden e téren felmerülô kérdésre.

Elôadás a fertôzô betegségekrôl

Ma este 7 órakor dr. Egyed Zsigmond Ilona a Deus Providebit Házban (Rózsák tere 61. szám) a fertôzô betegségekrôl és a megelôzésrôl tart elôadást az érdeklôdôknek.

Folytatódott a Student Link program

Március 23 - 25. között Szovátán, az Outward Bound Románia Társaság az Ifjúságért szervezésében csoportépítô hétvégi tanfolyamot szerveztek. E program célja segíteni a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség és a Marosvásárhelyi Diákliga közötti együttmûködést. A rendezvényen 8-8 magyar, illetve román diáknak közös elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk. A tanfolyamot a kolozsvári székhelyû Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja támogatta.

Tanítsd a tanítókat

A Gazdasági és Menedzsment Szakos Diákok Nemzetközi Egyesületének marosvásárhelyi fiókja március 23. és 25. között Segesváron Train the Trainers címmel tanfolyamot szervezett. A megyei Ifjúsági és Sportügyi Igazgatóság által támogatott program keretében kiképzett helyi oktatók olyan diákokat készítenek majd fel, akik részt vesznek az egyesület által szervezett nemzetközi programokon. Ezzel kapcsolatosan ma 14 órától tartanak ismertetôt a Petru Maior Egyetem 100-as termében.

Közlekedési együttmûködés

Ma városunkban tartózkodik Berkes Zoltán, a Zala Volán Rt. személyi közlekedés igazgatója. A cégvezetô a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak korábban hathatós segítséget ígért a közszállítás megszervezéséhez. A marosvásárhelyiek használt, de jó állapotban levô autóbuszokat vásárolnának Zalaegerszegrôl - ez is szóba kerülhet a tárgyalásokon, továbbá felvetik annak a lehetôségét is, hogy autóbuszjáratot indítsanak Marosvásárhely és Zalaegerszeg között.

Ismét lesz Eurosport a Portalon

Március 13-ától hiányzik a marosvásárhelyi Portal kábeltelevíziós társaság mûsorából az Eurosport csatorna. A cég szakemberei érdeklôdésünkre közölték, hogy elromlott a vevôkészülékük, elsôsorban ezt kell kicserélni, ugyanakkor ezentúl csak külön megvásárolt dekóderkártyával lehet fogni e csatornát, ezt is be kellett szerezni. E "mûszaki szünetet" a napokban helyrehozzák a portálosok.

Röplabda-mérkôzés

Ma 17 órától a marosvásárhelyi sportcsarnokban az A-osztályos nôi röplabda-bajnokság rájátszása keretében a marosvásárhelyi CSU Gaz a bákói Amicii csapatával játszik.

Vetômagbörze

A marosvásárhelyi Biokertész Csoport szokásos heti találkozóján ma 17 órától a Fókusz Öko Központ székhelyén vetômagbörzét tartanak, amelyre minden érdeklôdô kertészt várnak.

Beidézték a magyar adást!

A Szenátus Média és Kultúra Bizottsága a civil társadalom felôl érkezett megkeresésre hivatkozva levélben kérte a Román Televíziótól a március tizenkilencedikén és huszadikán sugárzott magyar nyelvû mûsor kazettáját. Ebben a két adásban sugározták a marosvásárhelyi véres eseményekrôl szóló dokumentumfilmet. A Szenátus médiabizottságának elnöke - akárcsak 1996 elôtt - Adrian Paunescu, akinek a lapjában (Totusi iubirea) a kilencvenes évek elején Hajdú Gyôzô véget nem érô cikksorozatban ostorozta a közszolgálati televízió "románellenes", "hazaáruló", "horthysta" magyar nyelvû mûsorát.

A vendéglátóipart az év végéig privatizálják

A vendéglátóipari társaságok privatizálása ez év végéig befejezôdik - jelentette ki a hétvégi sajtóértekezleten Dan Matei Agathon turisztikai miniszter. Célom a magánosítás év végéig való befejezése. A turisztikai tárcához tartozó társaságok privatizációja céljából árverésekhez és befektetési programokhoz folyamodunk, mondotta a miniszter, hozzátéve: reméli, hogy a március 29-i kormányülés elfogadja a turizmus privatizálásának felgyorsításáról szóló sürgôsségi rendeletet. Úgyszintén kijelentette, hogy a minisztériumban közigazgatási tisztségeket betöltô személyek ne vegyenek részt a magánosítási folyamatban. A törvény ezt nem tiltja ugyan, de én nem tartom korrektnek - húzta alá a miniszter.

Felszámolódnak a népi bankok?

A nemzeti bank közli, hogy 16 népi bank vagy hitelszövetkezet felszámolódik, mivel nem kért mûködési engedélyt és nem is társult valamely hálózathoz, amely kérelmezte az átszervezést. Jelzi továbbá, hogy azon népi bankoknál, amelyek nem nyújtották be az engedélyezési kérelmet, a lakossági betétek nem garantáltak. A pénz visszaszerzése végett az érdekeltek az illetô egységekhez, vagy amennyiben visszaigénylésüket ez nem teljesítette, a bírósághoz kell folyamodjanak. Megjegyzendô, hogy a mûködési engedély kibocsátása elôtt a betétek nem garantáltak azon bankoknál sem, amelyek benyújtották ez irányú kérelmüket. A hitelszövetkezetek az engedélyezési folyamat alatt kötelesek normális tevékenységet lebonyolítani és honorálni a vállalt kötelezettségeket.

A RICOP meghosszabbítása érdekében

Az integrációs minisztérium lépéseket tesz a RICOP-program alkalmazásának év végéig történô meghosszabbításáért. A március 31-én lejáró, 100 millió euró értékû program nyolc hónapja porosodik egy fiókban, életbeültetés helyett - közölte hétfôn Hildegard Puwak integrációs miniszter. Jelezte, hogy az év végén azonnal hozzálát egy második RICOP-program megtárgyalásához. A RICOP a PHARE keretében mûködik, és általa az Európai Unio 100 millió eurót nyújt a veszteséges állami vállalatok átszervezésére és magánosítására, valamint az ezzel járó szociális intézkedések finanszírozására. Ugyanakkor támogatja az átszervezéstôl leginkább érintett 17 megyében az új munkahelyek teremtését és a gazdasági fejlesztést.

Kazahsztánba utazott a privatizációs miniszter

Honatyák és kormányszakértôk kíséretében hétfôn ötnapos hivatalos látogatásra Kazahsztánba utazott Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter. - A hatalomváltást követôen ez az elsô miniszteri szintû látogatás Kazahsztánba, és célunk az, hogy a helyszínen tájékozódjunk és jobban felmérjük a galaci Sidex megvásárlására pályázó ISPAT csoport - amely, mint ismeretes, be is nyújtotta a 47 millió dolláros garanciát - beruházási képességét - nyilatkozta a miniszter az Otopeni repülôtéren. Hozzáfûzte, hogy üzenetet visz Nastase miniszterelnök részérôl a kazah kormányfônek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének reményében, tekintettel arra, hogy az említett országban a román termékek nagy keresletnek örvendenek.

SZKT-ülés a hét végén

2001. március 31-én, szombaton a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében ülésezik az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET). Az együttes ülést követôen a két testület külön tanácskozik. Az együttes ülésen elhangzik a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, amit az RMDSZ költségvetésének megvitatása és az önkormányzati ügyvezetô alelnök megerôsítése követ. A délután külön összeülô SZKT a Szövetségi Képviselôk Tanácsának megválasztásáról szóló szabályzatot vitatja meg. A SZET az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának tájékoztatóját hallgatja meg a 2000. évben megítélt támogatásokról és a 2001. évi célpályázatok stratégiájáról és prioritásairól.

Nemzetközi gyermekpornó-hálózat

Washingtoni bejelentés szerint egy nemzetközi gyermekpornó-hálózat tagjait sikerült letartóztatni az Egyesült Államokban, illetve Oroszországban. A bûnbanda a "Kék orchidea" nevû oroszországi website-ról az interneten keresztül árusított gyermekpornográfiát tartalmazó videofelvételeket, fôként egyesült államokbeli ügyfeleknek. A moszkvai rendôrség már tavaly lefogott egy gyanúsítottat. Most további nyolc személy került rács mögé - négy Oroszországban, négy az Egyesült Államokban. A hálózat azonban ennél jóval kiterjedtebb volt, amit az is jelez, hogy az amerikai vámhivatal közlése szerint jelenleg az ügyben nyomozás folyik Svédországban, Dániában, illetve Hollandiában. A videofelvételek, amelyeket kazettánként 2-300 dollárért árusítottak, fiatal orosz fiúk sérelmére elkövetett szexuális visszaéléseket mutattak be. A fiúk legtöbbje otthontalan volt, illetve rendezetlen családi körülmények között élt.

Új olajvezeték a Fekete- és a Kaszpi-tenger között

Egy nemzetközi konzorcium beruházásában új olajvezetéket nyitottak meg a Kaszpi-tenger és a fekete-tengeri Novorosszijszk között. A csaknem 1600 kilométer hosszú vezetéken évente 67 millió tonna kôolaj szállítható a kazahsztáni, tengizi olajmezôkrôl az orosz kikötôbe. A Kaszpi-tenger kazahsztáni részén lévô lelôhelyek szakértôk szerint a világ leggazdagabbjai közé tartoznak. A vezeték üzemeltetôje a Kaszpi Olajvezeték Konzorcium (KPK), amelyhez orosz, kazah, ománi, brit, olasz és amerikai vállalatok tartoznak. A vezeték Oroszország szárazföldi területén át vezet. Az elsô olajszállítmány június végén éri el Novorosszijszkot. A beruházás 2,6 milliárd dollárba került.

Valami megmozdult a Magyarok Világszövetségében (MVSZ) - így jellemezte a szervezet március 24-i párkányi közgyûlését Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Közlése szerint a hétvégén Pozsonyban és Párkányban megtartott MVSZ-rendezvények közül az utóbbi volt a legitim.

Ennek kapcsán rámutatott, hogy míg Pozsonyban küldöttgyûlést tartottak 23 tag részvételével, addig ôk Párkányban újjáalakuló közgyûlést rendeztek 163 szövetségi taggal.

Újságírói felvetésre válaszolva elmondta, hogy a szlovákiai gyûlést valóban csak a szlovákiai országos tanács hívhatta volna össze. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a regionális tanács felülbírálhatja annak döntéseit.

- Ezért a felettes testület közgyûlést összehívó döntése jogszerû volt, és így a párkányi MVSZ-szervezet tekinthetô legitimnek - hangsúlyozta.

A kompenzált és az ingyenes receptek értéke 166.000 és 333.000 lej között mozog, mivel a statisztikai jelentések szerint a háziorvosok listáján 150 és 300 között ingadozik azon páciensek száma, akik kompenzált vagy ingyenes gyógyszerre jogosultak - közli az Országos Egészségügyi biztosító

A pontosításra azért volt szükség, hogy eloszlassák a félreértést, miszerint az 50 millió lej, amit a háziorvos kap, azt jelentené, hogy minden biztosított személyre számítva egy hónapra maximum 25.000 lej értékû kompenzált vagy ingyenes gyógyszert lehet felírni.

A háziorvosok listáin szereplô általában 2000 páciens nem egyszerre betegszik meg ugyanabban a hónapban és egyetlen orvos nem is tud annyi embert megvizsgálni, hiszen a vizsgálat átlag 20 percet tart, szögezi le a biztosító közleménye.

Az egészségügyi biztosító még hozzáfûzi, hogy az esetek súlyosságától függôen, az orvosok akár egymillió lej értékû receptet is felírhatnak, de e plafon fölött már a biztosító engedélyét kell kérjék.

Ion Iliescu elnök kedden a Cotroceni-palotában fogadta Max van der Stoelt, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi fôbiztosát és Carlo Ungarot, az EBESZ macedóniai missziójának vezetôjét.

A találkozón részt vett Mircea Geoana külügyminiszter és Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyûlésének elnöke.

A találkozóról kiadott sajtóközlemény szerint Iliescu elnök és Max van der Stoel "különös aggodalmuknak" adtak hangot az észak- macedóniai események fejleményeivel kapcsolatban. Ion Iliescu elítélte a felfegyverzett szélsôséges csoportok erôszakos cselekedeteit, amelyek súlyosan veszélyeztetik a térség stabilitását és biztonságát. Ezzel kapcsolatban Carlo Ungaro kiemelte az EBESZ-nek azt a döntését, hogy támogatja a macedón kormány akcióit a rend helyreállítása érdekében. Ugyanakkor Ungaro javasolta "mace-dónközi megbékélési találkozók megszervezését".

A dél-kelet-európai helyzetrôl szólva Ion Iliescu nemzetközileg összehangolt fellépést szükségességét hangoztatta a térség békéjének és stabilitásának biztosítása érdekében.

A román külügyminiszter kedden Bukarestben konzultációt folytatott a macedóniai helyzetrôl Max van der Stoellal és Carlo Ungaroval.

Románia úgy véli, képes arra, hogy behozza a többi EU-tagjelölt országgal szembeni lemaradását - állapította meg a La Libre Belgique-nek adott nyilatkozatában az ország európai integrációs ügyekért felelôs minisztere.

A brüsszeli napilap abból az alkalomból közölt interjút Hildegard Carola Puwakkal, hogy Guy Verhofstadt belga kormányfô kedden kezdte volna meg a közép- és kelet-európai tagjelölteket érintô körútjának következô szakaszát. A kedd reggeli belgiumi vonatszerencsétlenség miatt azonban Guy Verhofstadt elhalasztotta elindulását és csak várhatóan szerdán csatlakozik kíséretéhez. Belgium július 1-jén veszi át az EU soros elnöki tisztségét, s Verhofstadt több szakaszban valamennyi jelölt országot végiglátogatja. A hónap elején Magyarországon is járt, e héten pedig Szlovéniába, majd Bulgáriába és Romániába utazik.

A tagjelöltek közül Bulgáriában és Romániában haladnak a leglassabban az uniós csatlakozáshoz szükséges átalakulások. Függetlenül attól, milyen koalíció volt hatalmon Romániában a Ceausescu bukása óta eltelt több mint tíz évben, a reformok megvalósítása meglehetôsen erôtlenül folyt, a gazdaság pedig soha nem vett igazi lendületet - állapítja meg bevezetô megjegyzéseiben a lap. Idézi Günter Verheugen bôvítési biztost, aki januárban kereken kijelentette Adrian Nastase kormányfônek, hogy "ígéretek, programok, írott dokumentumok nem lesznek elegendôek".

Puwak szerint azonban a novemberi választások után vállalt politikai kötelezettségek garanciát jelentenek arra, hogy a reformokat ezúttal valóban véghezviszik. A legtöbb nehézségre a mezôgazdaságban számít a miniszter, nemcsak azért, mert ez a szektor nagyon nagy Romániában, hanem azért is, mert az EU közös mezôgazdasági politikájának is válságokkal kell szembenéznie. Gondokat okoz a környezetvédelem is - ismerte el -, amelyben 30 év óta semmilyen beruházást nem eszközöltek. Ez azonban szerinte nem román sajátosság, hanem határokon átnyúló probléma.

A miniszter asszony azt sem cáfolta, hogy országának nehézségei vannak a romák integrálásával. Megjegyezte azonban, hogy ez is összeurópai gond, a vele kapcsolatban megfogalmazott bírálatok más országokra is érvényesek.

Románia nem versenyez Bulgáriával, legfeljebb saját magával - mondta Puwak azzal kapcsolatban, hogy az EU a közelmúltban feloldotta a Bulgáriával szembeni vízumkényszert, Romániának azonban még bizonyos feltételeket teljesítenie kell ennek érdekében. A határok biztonsága azonban nemcsak Romániát érinti - fûzte hozzá -, mert az ország keleti határa késôbb az unió keleti határa is lesz, tehát ez közös probléma, amelynek megoldását közösen kell finanszírozni.

A miniszter kitérô választ adott arra a kérdésre, hogy mi a helyzet a nyugati határral, tekintettel arra, hogy Magyarország korábban lesz EU-tag, mint Románia. Mint mondta, Bukarest keleti határának megerôsítését tekinti elsôdlegesnek. A mozgásszabadság kérdése pedig nemcsak az erdélyi magyarokat, hanem valamennyi román állampolgárt érinti - állapította meg.

Tizenegy hónapos ikreket akart becsempészni Magyarországra egy úgynevezett hontalan-útlevéllel utazó, állampolgárság nélküli férfi a nagylaki átkelôhelyen kedden délelôtt - tájékoztatta a magyar határôrség tájékoztatási fôosztályának vezetôje. Krisán Attila ezredes elmondta, hogy a férfi német rendszámú Volkswagen Polo személyautóval érkezett a határállomásra, és a zöldfolyosón akart átkelni. A határôrök azonban a vám- és pénzügyôrökkel együtt átvizsgálták a kocsit, és a hátsó ülések alatt ráleltek a két kisfiúra. Az eset vizsgálata még tart, de az ezredes közlése szerint szinte már biztos, hogy a férfi az ikrek apja; azt azonban még nem tudni, miért is próbálkozott ily módon átjuttatni a gyermekeket a határon. A testvéreket a makói kórházba szállították, ahol megállapították, hogy a kihûlés és a kiszáradás jelei mutatkoztak a kicsinyeken.

A szemételhordási díjat és az ebbôl befolyó összeg felhasználását szabályozó határozatot módosítják holnap a marosvásárhelyi tanácsosok. A különleges szemételhordási illetéket 1998-ban vezették be, tavaly személyenként egész évre 12.000 lejt kellett fizetni, amibôl 240 literes eurokukákat vásárolt az önkormányzat. Az összeget 2001-re 50 százalékkal emelik, vagyis 18.000 lejre, ezt a pénzt a már jólismert eurokukákon kívül 1100 literes eurokonténerek (maholnap minden euro?) beszerzésére fordítják. Az illeték kifizetése alól továbbra is mentesülnek a 14 év alatti gyerekek, a 70 évnél idôsebbek, a rokkantak, háborús veteránok, azon személyek, akikre vonatkozik az 1990. évi 42-es törvény, valamint 118-as rendelet, a szociális támogatásban részesülôk, továbbá a jövedelem nélküliek.

Hogy miért szükséges a módosítás? Az indoklás szerint az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy a megvásárolt kukák elhelyezése helyszûke miatt gondot okoz egyes lakótársulásoknak, valamint azt, hogy lehetetlen bármit is tenni a kukák ellopása ellen.

Kissé erôltetettnek tûnik a magyarázat. Ezek szerint azért kell cinezett lemezbôl készített konténereket kitenni, hogy el ne vihessék azokat. Az sem mellékes, hogy a polgármesteri hivatal felügyelôi az ellenôrzések során azt tapasztalták, hogy sokan inkább mellé öntik a hulladékot, mintsem hogy felnyissák a kuka fedelét, több esetben kiégették, meggyújtották a mûanyagból készült szeméttárolókat. A kukákból kifolyó szemét látványa is kellemetlen, a kirótt bírságok úgy tûnik, sok esetben hatástalanok.

Mintha mindezt már hallottuk volna, csak akkor a konténerekrôl állították az iménti mindenfélét. Volt tehát az eurokukák szezonja, most meg a pléhkonténerek készítésében utazóknak van kilátásuk a jó üzletre. Aztán, majd megint fordulhat a kocka? Csak egyvalami állandó ebben a cseregazdálkodásnak látszó folyamatban: a szemét, a higiénikus, operatív szemétkezelésre való képtelenség. Akár kis tároló, akár nagy tároló, rendre ugyanoda lyukadunk ki. A koncepciótlansághoz. Mert könnyebb ám, ha minden kötél szakad, a lakosság hanyagságára hárítani a mai állapotot. Ahelyett, hogy a szemétkezelés egész rendszerét gondolnák végig, s találhatnának tényleg hatékony megoldást. Ez nem helyettesítô a szeméttárolók 2-3 évente történô cseréjével, ami valakinek hasznot hoz. Ezt azonban a mi zsebünkbôl veszik ki, mert feltehetôen, az (euro)kon- ténerekre közpénzt költenek. Amelyek rövid idô alatt ütött-kopott, nyitot, bûzlô kis szeméttelepekké válnak, mint elôdeik.

Igaz, azok még nem voltak EURÓK!

Kedden, a megyei tanács soros ülésén, következményeiben az egyik legfontosabb döntés az utolsó napirendi pont megtárgyalásakor született. Kihasználva az idei 20-as számú sürgôsségi kormányrendelet által teremtett lehetôséget, mely a többségi állami tulajdonban lévô vállalatok esetében ismét kötelezôvé teszi a többszemélyes igazgatótanács felállítását az eddigi egyszemélyes vezetés helyébe, a megyei tanács plénuma úgy döntött, hogy Gabudeanu Constantin eddigi menedzser ne legyen tagja a megyei Út- és Hídkarbantartó Rt. most kinevezett vezetô testületének. Bár tételesen nem fogalmazták meg, a döntés egyértelmû oka, hogy a cég teljesítménye messze elmaradt az elvárttól.

Azért, hogy a továbbiakban elkerülhetôk legyenek a politikai jellegû csatározások az útjavítás kérdésében, a tanács héttagú igazgatótanácsot nevezett ki, amelyben minden - a tanácsban képviselt - politikai alakulat helyet kapott. A szakmát a testületben Ioan Olteanu és Gheorghe Ispas képviselik majd. Köztudott, hogy a cég által elvégzett munkálatok minôségével kapcsolatban számos kifogás merült fel, ugyanakkor a szakszervezet a munkálatok közvetlen odaítélését követelte, holott a törvényes rendelkezések értelmében versenytárgyalás kiírása kötelezô.

Az Út- és Hídkarbantartó Vállalathoz hasonlóan, a Vidéki Közellátó Vállalat (SURM) élére is igazgatótanácsot neveztek ki, itt azonban Virgil Bloj igazgató megtartotta a csupán háromtagú vezetô testület elnöki pozícióját.

A tanácsülés egyébként a prefektus és a megyei tanácselnök 2000. évi tevékenységének beszámolójával indult. Jellemzô módon, míg egyébként az ülés minden anyaga a sajtó rendelkezésére állt, a Ioan Toganel prefektus által ismertetett prefektusi beszámolót az újságírók nem kapták kézhez. A prefektus - számos adat közlése mellett - ismét kitért a véleménye szerint csalárd magánosítások kérdésére. Így például a gernyeszegi disznóhizlalda áránál még a farm kerítésének értékét is nagyobbra értékelte. Ioan Toganel ezzel ismét figyelmen kívül hagyta, hogy egy cég értéke nem a felépítésére fordított pénz összességében, hanem profittermelési képességében rejlik. A disznóhizlalda neve a legnagyobb környezetszennyezôk között is felbukkant, az Azomures és a Bicapa neve mellett. A prefektus mérsékelt optimizmusának adott hangot a gondok megoldásának perspektíváját illetôen, csupán a Bicapa esetében volt borúlátóbb. A megoldást itt - önmagához következetlen módon - a magánosításban látta.

Virág György tanácselnök ismertetôjében ismét kitért azokra a gondokra, amelyek már rég foglalkoztatják a tanács vezetôségét. Kiemelte a megye alárendeltségébe tartozó kulturális intézmények önfinanszírozási hányada növelésének szükségességét, a repülôtér Marosvásárhely általi részfinanszírozásának igényét. Nagyon súlyos gondnak nevezte, hogy számos település polgármestere úgy kezd bele munkálatokba, hogy hiányoznak a szükséges beruházási alapok, abban reménykedve, hogy utóbb a tanács úgyis kiegyenlíti a számlákat. Ennek a praktikának meg kell szünnie - mondta az elnök, ezentúl egyetlen utólag kifizetendô beruházást sem hajlandók jóváhagyni.

A beszámolók után a tanács felvette soraiba Horatiu Serb Nagy-Románia párti tanácsost, aki az országgyûlésbe került Adrian Moisoiu helyét foglalta el. A párt listáin Augustin Farcas következett volna, ám ôt pártja, pontosabban Moisoiu megyei elnök, idôközben kizárta soraiból. Farcas a legutóbbi ülésen próbált meg a tanácsosok közé kerülni, akkor azonban a PRM-s frakció ezt megakadályozta.

Az ülésen elfogadták továbbá a tavalyi év költségvetésének teljesítésérôl szóló jelentést, s számos adminisztratív intézkedést is hoztak, mint például a belsô pénzügyi ellenôrzésrôl, a repülôtér által alkalmazott repülôtéri díjak csökkentésérôl, a repülôtér vezetôtanácsa összetételének idôszerûsítésérôl, a bolzanói Oberalp cég által adományozott két mentôautó elfogadásáról és Szovátára, valamint Nyárádszeredára való utalásáról. A tanács leltárba vette továbbá az Ipari és Kereskedelmi Kamara székhelyéül szolgáló Tusnád utca 5. szám alatti épületet, amelyrôl csak az iparkamara átköltözésének kapcsán keveredett botrány után derült ki, hogy tulajdonképpen a megye tulajdona.

Szembe vagyunk röhögve. Én is, te is, ô is. Úgy kell nekünk, ha izgalommal s nagy-nagy illúzióval álltuk hülyére magunkat a Szamosig kiérô sorokban, amikor a balekigazolványokat osztogatták Kolozsváron jó pénzért.

Kapok észbe, mintha túlzottan magabiztos volnék most, amikor lesajnálom magunkat, és mondanám, hogy többé soha, de bizonyosan soha...

Ám dehogy, mert itt állandóan folyik valami nagy átverés. Az átvert-jelöltek pedig úgy jelentkeznek, mint a padból kiesô kisdiák, amikor betéve tudja a leckét. Tudják mirôl van szó, ugye, csak azért haboztam kicsit kimondani, mert tudom, sokakat tölt el dühös keserûség, ha a Stoica- féle Caritasról hallanak. Ám meglehetôsen szkizofrén a helyzet, hiszen tudjuk, a rajtavesztôk kárukból sosem tanulnak, és ha lehet, és alkalom adódik, mindig újrakezdik: bingó. Ez lerágott csont, még csak annyit a mócsinghoz: bizonyos vagyok abban, hogy ha valami csoda folytán Stoica újra meghirdetné a földi üdvözülés útját némi pénzekért, holtbiztosan megint nagy lenne a tolongás. Újra felépítenék a varázslatos gazdagodás Bábel tornyát a Feleken.

Stoica úr pedig ülne érte megint vagy tizenhat... napot. Ennyi jár neki, végül is.

Világ, láss csodát: hosszú és ki tudja hány luxos erejû szemfényvesztés után a nagyváradi bíróságon elôvezették a pilótajáték fejedelmét és ítéletet mondtak a bírák: tizenhat napi súlyos börtönbüntetést olvastak emberünk fejére. Pontosabban egy év és tíz hónap volt a verdiktum, de hát ez a páratlan szélhámia már hébe-hóba elôre leszállodázta az ítélet idejét.

Ha belegondolunk, hogy a pénzszaporítás zseniális feltalálójának hogy áll majd módjában kártéríteni a több mint 250 ezer kárvallottat, akkor beláthatóan kétségbeejtô Stoica úr helyzete, mert hiszen egy pattintásra annyi készpénzt elôteremteni még neki is lehetetlen. Legyünk már szívesek ezt megérteni. A többi pedig legyen a Stoica úr baja- gondja, a dolgok felett hosszú tizenhat napi börtönbüntetése letöltése alatt lesz ideje gondolkozni... Nem tudhatom, hogy az idô kit fog igazolni, de egyelôre valamiféle gyanú azt mondatja velem: balekségüket a Caritas Kft.-be befektetôk egy sápadt fityisszel maradnak. Legalábbis egyelôre.

Hanem Justitia cinizmusának tetôfoka az, amikor a bíró kijelenti, hogy az államnak a dologhoz semmi köze nincs. Azt még megértem, hogy a hasznot húzó, akkorjában s bizonyosan ma is magas ranggal jól zsebelô bûnösöket névre szólóan "valamilyen okból" megnevezni nem lehet, ám az igen kétséges, hogy e hallatlan szélhámosságról sem a rendôrség, sem a magisztrátusok ne hallottak volna. Vagy: "jövedelmi adóját" vajon hová fizette be nagyvonalúan Stoica úr?

Magáncivódásaim

A jelenség, amirôl szólni akarok, nem kedvemre való. Számba vettem, hogy hol, kik, hogyan emlékeztek azokra a bizonyos márciusi napokra. Bár ne tettem volna. Mások harsognak, mi meg szégyenlôsek vagyunk. Mintha lenne miért lesütnünk a szemünket. Bezzeg azok, akiknek vezekelni kellene… Számon kérni tôlük volna mit. De akik megtehetnék, azok inkább a nagy hallgatásunkat szervezik.

Pedig itt tényeket hamisítanak, itt megcsúfolják, ami igaz, ami akkor megtörténhetett, itt a felbujtók, ármánykodók hadakoznak ma is a tudatlanok szája íze szerint. Hogy csakis miattunk szabadult rá a pokol erre a városra. Hogy akik részeg bódulatban naphosszat randalíroztak, azok mi voltunk. És nem ôk.

Ebben az újságban mi persze másként emlékezünk. Nem fordítjuk hátunkat a valóságnak; le merjük írni, hogy igazság azóta sem tétetett és azt is, ideje volna végre kimondani, hogy kinek miért volt olyan nagy szüksége arra a tébolyodott márciusra. (Emiatt legfennebb beidéznek majd a parlament valamelyik rögtönítélô bizottságához és szégyenpadra ültetnek, mint a Román Televízió magyar adását, ebben a fránya nagy demokráciában.)

A világ megváltásához ennyi édeskevés. Tûrni a mocskolódást, a gyalázkodást lehet valameddig. Tizenegy esztendeje csak azt szajkózza a hazug, hogy a magyar bûnös, hogy csak mi tehetünk arról, ha akkor a hodáki sáskahad ellepte a várost. Csak magyarok és cigányok sínylettek börtönöket, mert a bekötött szemû istennô nevében úgy ítélkezett az elfogult jog. Ôk ugye kitalálták maguknak és elhitték, hogy nem vagyunk velük egyenrangúak. S akit ilyesmi tud csak felajzani, azzal kicsit s jót. Vagy semmit. Nekik minden egyoldalú.

Ha önmérsékletre fogjuk magunkat, az csak erény. Nem kell feltétlenül leereszkedni a politika mocskaiba; az ember nézzen körül, hogy kivel és miért akaszkodik össze. Mert nem odaalacsonyodni kell. Hanem elmondani másnak (a világnak), annak, aki meghallgat, hogy mi bánt. Felfedni a bizonyítékokat újra meg újra, ahányszor csak muszáj, hogy ne felejthesse el senki. Ha egyáltalán megvannak azok a bizonyítékok. Keressük elô a föld fenekébôl is. Mert ellensúlyozni a hamisságokat mással nemigen lehet.

Az RMDSZ elnöki hivatala az évforduló napján felkarolja az áldozatok hozzátartozóit és azokat, akik fizikailag-lelkileg megsínylették az igazságtalanságot. Legalább ennyivel tartozunk nekik. De ezenkívül immár sehogyan sem közelítünk azokhoz az eseményekhez. Mintha valahol valakiket ez már nem is érdekelne. Például a megyei RMDSZ-t. Mintha úgy volna kényelmes; módszeresen, szervezetten tartóztatjuk magunkat. Miközben nagy hangot kapnak az akkori politikai cselekvôk, nacionalista összeesküvôk és nagyszájú szélhámosok és szavuk, szándékuk döntôvé válik. Ami elég nagy veszedelem. Jól tudom, amíg ezt megtehetik, jóvátételt ennek a városnak magyarja nem kaphat azért, ami akkor velünk megtörténhetett. De hogy mindent ránk kenjenek! Ez az, amit nem nézhetünk tétlenül. Mert ha hallgatunk, az nem jelenthet mást, elfogadjuk, hogy bûnünk nagy… Kisebbségi magyarnak elemi érdeke (volna), hogy hangot adjon annak, ami sérti igazságérzetét. Sosem adhatjuk fel. Pláné ott, ahol arra licitálnak, hogy megszégyenítsenek mindenáron, hogy gyûlöletet keltsenek irányunkban.

Kérdezem tisztségviselônket, akit az élre választottunk, hogyan szenvedi a gyalázatot az RMDSZ ilyenkor, amikor nyilvánvaló, hogy lejáratásunkra hemzsegnek az irományok az újságoldalakon? Ô nem olvas akármit, fölötte áll annak, aki rólunk nem tud másként fogalmazni. Így van persze. És akkor mi lenne a mi dolgunk? "Nem vagyunk a kormánykoalícióban és nem szorongathatjuk a kormányt." Ez egy másik RMDSZ-politikusnak a magyarázkodása, kinyomtatva olvastam s jobb híján idemásoltam. Nem azért, mintha nem tudnám, mi az ábra. Csak ha már ellenzékben sincs kedvünk bedurvítani annak, akinek volna miért… Mert így aztán csak belenyugodni lehet, ha a közigazgatási törvény elfogadása tisztségáldozatokkal jár. Valamit valamiért. Adnak és visszavesznek. És akármilyen kár ér, elsiklunk a lényeg mellett. Ez a kétnyelvûségrôl beharangozott törvény, amelyrôl megjósolhatjuk, alkalmazásának beláthatatlan buktatói lesznek, bármennyire hízelgô és bármennyire elaltatja bennünk a kétkedést, azzal még számolnunk kell, hogy nem feltétlenül értünk született. A "pédészérés" hatalomnak ábrázatját kenceficélik vele, hogy arrébb, nyugatra is tessen. S hogy lássák, minálunk mekkora a bizonyítási kényszer. Kifele megy az üzenet (Európának jópofáskodnak), de belül azért még kiebrudalhatnak tisztségébôl akárkit, fôleg, ha magyar, mert aki megteheti, mindent magának akar.

Kisebbségi politikus természetesen nem viselkedhet úgy, mintha apácazárdában nevelkedett volna. Megszerzett jogainkért cserébe csak a türelmünket adhatjuk. Mást nem. Ami semmiképpen nem lehet azonos a gyámoltalansággal, a meghunyászkodással. Belenyugodni, hogy úgyis mi húzzuk a rövidebbet, nem kellene. És hallgatni sem. Alig néhány napja csángóföldön lincshangulat uralkodott, nagy pompával összetákolták a csángórománok egyesületét. Nem véletlenül. Nevet adtak valaminek, amivel tömeghisztériát lehet kelteni, amikor kell, azok ellenében, akik ott még magyarul szeretnék a gondviselést. Ideje lenne a szólásnak. Értük, mellettük. De az RMDSZ-nek szava nincs. Ebben a városban megszentségteleníthetnek egy kiállítást, ahol történetesen magyarról szólott a Képes Krónika. A helyi RMDSZ észre sem veszi, nem tartják fontosnak szólni. Néhány újságíró csodálkozik csupán. Hogy nincs állásfoglalás és magyarázkodás legalább. Úgy kell nekünk. Nyilvánvaló, nem mellébeszélni kellene és nem sajnálkozni, mert az mit sem ér. Ilyenkor, márciusban, amúgy is annyi mindenbe beleártanak. Megszoktatták velünk s megszokhattuk, egykönnyen nem változik itt a világ. Az akadékoskodók és a ravasz cselszövôk önmagukat ismétlik minduntalan. Unja is már az emberfia, ha egyvégtében ugyanazt hallja és látja, mikor, miféle eseményt szül az egynemzetes sértôdöttség. Meghiszem, ilyenkor már szólni sincs kedvünk, s legyintünk. Pedig eszünkbe juthatna, ha mindent hagyunk úgy, a maga mentére, aligha érhetünk célt.

Hogy gondolatai, tanácsai népszerûek Erdélyben, azt a népes közönség bizonyította, és nem véletlenül, hisz a személyes találkozás élménye valóban fölülmúlta az írott és elektronikus sajtóból való ismerkedést. A vendéget Mátéffy Enikô, a kövesdombi Waldorf-óvoda óvónôje mutatta be a közönségnek, s Vekerdy-tanítványként meghatódott elismeréssel szólt arról az élményrôl, amelyet a Waldorf-intézetben a neves gyermekpszichológus elôadásai jelentettek számára.

- Egy "rettenetesen" ôszinte ember, akit alig lehet elviselni - jellemezte az elôadót, akire nyugodtan mondhatjuk, hogy valójában karizmatikus egyéniség, aki kissé elnyújtott hanghordozásával, a lényébôl sugárzó derûvel, s a mindentudás megnyugtató biztonságát árasztva tud beszélni a gyermeknevelésrôl, és mond sokak által ösztönösen megérzett, de az eluralkodó szokások miatt nem mindig gyakorolt igazságokat arról, hogy miképpen kell szülônek, pedagógusnak lenni, ahhoz, hogy valóban gyermekközpontúvá váljon a család és az iskola…

Három házasság, négy gyermek, apai kívánságra elvégzett jogi egyetem. Késôbb újságíróskodás, majd újabb szak, a pszichológia, és végül a révbe jutás - Vekerdy életpályája is bôven kínált tapasztalatokat a szaktanulmányok mellett.

Ezek alapján valamint a nagy elôdnek tartott Karácsony Sándor egykor megfogalmazott nevelési elveit továbbfejlesztve mondja Vekerdy Tamás, hogy a megszületô gyermekhez nem kap használati utasítást a szülô, és ha késôbb úgy tûnik, hogy baj van a gyermekkel, elôször valójában a szülôt kell helyrehozni.

Az elsô és legfontosabb feladat érzelmi biztonságot nyújtani a gyermeknek, ami a szülôvel való testi és lelki kontaktusból, a játékból ered. Az a csecsemô, akivel sokat beszélnek gondozása közben, gyorsabban nô és hízik. Az érzelmi intelligencia pedig határok nélkül fejleszthetô. Alapja az az érzelmi biztonság, amelyben a család és a szülôk a gyermeket fogadják, s amit a legrégibb idôk óta tudtak az anyák bármely kultúrában, akik csiklandozták, dögönyözték, lóbálták, dobálták, mondókákkal kísérve ritmikusan, dallamosan gyereküket. Európában ez a tudás a múlt század óta kezdett "kifogyni".

A nevelés során nagyon fontos a szülôk ôszinte magatartása. A gyermeknek nem szabad hazudni, hisz belsô antennáival rögtön megérzi azt, az viszont megnyugtatja, ha a szülô azonos önmagával.

Min múlik az, hogy egy gyermek "kihozza-e magából", amivel született, azaz mi, felnôttek, kihozzuk-e azt a gyermekbôl? Kedvezôtlen körülmények között sok minden a gyermekben marad, s kialakulhat az áldebilitás, gyengeelméjûség is, amin 9-10 éves korban már nem lehet segíteni. A Mauglikat nem lehet úgy megtanítani beszélni, mint ahogy 0- 3 éves kor között megtanul a kisgyerek. A spontán utánzás a legzseniálisabb tanulási mód, és a gyermeket nem szabad javítgatni, ha viszont kérdez valamit, arra mindig válaszolni kell. Az óvodában az érzelmi biztonságot, a gyermekekkel való megfelelô foglalkozást kell biztosítani, és ez nem a szervezett tanulás, hanem a játék, a mesehallgatás. A kisgyereknek határozottan árt, ha kikapkodják a szabad játékból, és különbözô fejlesztô foglalkozásokra viszik.

Az, hogy egy gyermek "hozza-e önmagát", a kisgyermekkori szinaptikus kapcsolatok gyorsaságán és sûrûségén múlik. A szinapszis egy átkapcsoló központ a központi idegrendszerben, ahova befut egy idegrost és vele szemben egy másik, ami tovább kell hogy vezesse az ingerületet, de a kettô nincs összenôve. Az ingerület át kell hogy ugorjon egyikrôl a másikra, mint egy szikra. Ezt az átvitelt hormonszerû vegyi anyagok biztosítják, a neurotranszmitterek, a neuronok közötti közvetítôk. Az endorfinok, azaz a boldogsághormonok a neurotranszmitterek jelentôs csoportját képezik, amelyek átviszik az ingerületet. Kedvezô esetben ez a kapcsolat sûrû és gyors. Azért derûs a kisgyerek, mert kellô szintû az endorfin-termelése, és azért örökmozgó, mert mozgás közben az endorfintermelés nô. A kisgyermek azt tanulja meg, amit lemozog. A tévé elôtt ülô kisgyereknél pedig csökken az endorfintermelés. A gyermeknek, akit nyelvre tanítanak, számítógép elé ültetnek óvodás korában, a fejlôdése egy idô után leáll, a szabadon játszó, megfelelô körülmények közül és érzelmi biztonságból érkezô gyermek fejlôdése töretlenül ível fölfele.

Nem akkor lesz valaki többé-kevésbé egészséges felnôtt, ha korán felnôtté akarják edzeni és nevelni - idézte az elôadó Karácsony Sándort.

A nyelvtanulást nem szabad az óvodában megkezdeni, ajánlott viszont hét-nyolc éves korban, de csak az utánzás módszerével.

A reformpedagógiai iskolák annak köszönhetik rendkívül széles elterjedésüket, hogy három egyenértékû sávban, a mûvészetek, (amit mindig is az érzelmek iskolázásának tekintettek), a kézzel végzett praktikus tevékenységek és a közismereti tárgyak egysége veszi körül a gyereket, aki mindenképpen fog tudni érvényesülni valamelyik területen.

Az iskolában kapott osztályzatok nem korrelálnak, nincsenek összhangban az életben való helytállással. Az intelligenciáról nem tudjuk egész pontosan, hogy mi, de mérjük, tíz faktorral, amelyek közül öt szóbeli, öt pedig cselekvéses. Az egészséges gyerek cselekvéses intelligenciája erôsebb, mint a szóbeli. Értelmiségi szülôk gyerekei jobb szóbeli produkcióra képesek, ezáltal jobban szerepelnek az iskolában, mert a tíz intelligencia-faktorból az iskola mindössze kettôt osztályoz, egy lexikális emlékezetet és a matematika-készséget, nyolcat pedig "meg sem érint", és különösen nem törôdik az öt fontosabbal, köztül a cselekvési intelligenciával. Az iskolából kiszorultak a mûvészetek is, holott az érzelmi intelligenciát a mûvészetek fejlesztik.

Vekerdy Tamás véleménye szerint a hagyományos iskola az ösztönös tudást veszi el, és azt várja a szülôktôl, hogy legyenek partnerek a gyermek közös gyötrésében. Kutatások bizonyítják, hogy milyen magas a gyermekek érdeklôdése az új tantárgyak iránt, de a hatodik hét és a harmadik hónap között a görbe elôször ereszkedni, majd meredeken zuhanni kezd, mivel a tanítással kiöljük a gyermek meglevô érdeklôdését a világ és jelenségei, valamint az ember iránt. Ha nem adjuk meg a gyereknek a kísérletezés, a tapasztalat, az érzéki átélés élményét, s a fizikai számításokat például levisszük a hetedik osztályba, a gyermek megundorodik a fizikától.

Magyarországon két hullámban próbálkoztak azzal, hogy az ismeretanyagot a gyermek szintjéhez igazítsák, s ezt az úgynevezett nemzeti alaptantervben, a NAT-nak nevezett pici füzetben kívánták rögzíteni, ami helyett a szakmai sovinizmus, a presztízs és egzisztenciális érdekek egy 360 oldalas telefonkönyvet szültek, holott az iskolában elsajátított tananyag 80 százalékát a gyermek elfelejti, és soha nem használja többet.

Az új kerettanterv elkészítésekor is az volt a kérés, hogy a kreativitás, kommunikáció és kooperáció elôtérbe helyezésével nagyon kevés tananyagot tartalmazzon, de ez alkalommal sem sikerült. Kimaradt a három K, és megint egy nagy tömegû anyag került bele.

Hogyan menthetnénk ki gyermekeinket ebbôl a malomból, hát elôször is a Waldorf-iskolák alapításával - véli Vekerdy Tamás, aki Németország példáját említette, ahol az intézményközpontú, poroszos iskolarendszert 15 év alatt átalakították egy többé- kevésbé gyermekközpontú demokratikus iskolarendszerré. Ez a perek tucatjai révén valósult meg, amelyek során a szülôk és a pedagógusok beperelték a szövetségi kormányt, a szakfelügyeletet, és ezeket a pereket megnyerték.

A gyermekben kialakuló görcsöket Vekerdy szerint cinkossággal oldhatja a szülô, akár azzal is, hogy segít a gyermekének a lecke elkészítésében, mert hisz iskolarendszerünk nem gyerekszerû, abban az egyetemi tudományos tananyag egy részét akarják a gyerekre kényszeríteni.

A tévénézés Vekerdy Tamás véleménye szerint káros a kisgyerekre, aki életérzéseit, - a feszültségeket, vágyakat, szorongásokat - belsô képalkotással dolgozza fel. A sok tévénézés hatására a külsô kép blokkolja a belsô képalkotást, s az agy védtelen a kintrôl beáramló képekkel szemben. Káros ugyanakkor a rajzfilmben látott agresszió, amit nem lehet utánozni, s emiatt a gyermek agressziós szintje felszökken, ezért ajánlott, hogy kisgyerek csak a kiválasztott tévémûsort nézze, és azt is valamelyik szülô jelenlétében.

Kérdésre válaszolva Vekerdy Tamás elmondta, hogy nem az óvoda feladata az, hogy felkészítse az iskolára a gyermeket, az iskolának kell felkészülnie az óvodás gyermekek fogadására, és akkor a beilleszkedéssel nem lesz gond. A kamasz gyerek viselkedésérôl szólva úgy vélekedett, hogy a gyermek fejlôdésével ellentétben VII-VIII. osztályban követel a legtöbbet az iskola, holott a kamaszkor fiziológiás lustasággal jár, amikor jobbára ismételni kellene a korábban elsajátított tananyagot, s a gyermeknek pihenésre, a szabad levegôn való tartózkodásra van szüksége. Az elsô osztályos gyermeket pedig éppen a kéz fejletlensége miatt tilos lenne három ujjal ceruzafogásra kényszeríteni, ami késôbb írászavarokhoz vezethet.

A gyermek számára rendkívül fontos a beszélgetés, és nem lenne szabad korrepetálással tölteni otthon az idôt, ami megmérgezi a családi életet, mert a szülô a gyermek legrosszabb korrepetitora - hangzottak el a felmerülô kérdésekre Vekerdy Tamás válaszai. Véleményével vannak, akik nem értenek egyet, de ettôl függetlenül ô mondja a magáét, s ajánlja a gyermekismerettanban és módszertanban hallatlanul gazdag alternatív pedagógiákat, valamint azt, hogy elsôsorban nem a szakmájukban, hanem a gyerekben és a gyerekkel való kommunikáció módjában kellene kiképezni a pedagógusokat.

Mezôgazdasági tanácskozás Kibéden (I.)

Kibéd 771 házszámból áll, ugyanennyi tehát a kisgazdaság. 650-ben más termények mellett hagymát is termelnek. Ennek a hagyománya messzire nyúlik. Hiába a tudás, ha gond az értékesítés. Az elmúlt években a kibédi hagyma nem mutatkozik fogyó árunak.

Ferenczi Levente, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete kibédi szervezetének titkára, a magyarországi testvértelepülés - Szatymaz - gazdaköri elnökével vette fel a kapcsolatot, és megegyezés született egy közös szaktanácskozás megszervezésérôl, amelynek egyik célja a faluban és a környéken termett haszontermények (esetleg külföldi) értékesítési lehetôségeinek közös keresése. A kibédi találkozón jelen volt dr. Somogyi György, a szegedi Fûszerpaprika- termesztési és Kutató Állomás tudományos osztályvezetôje, a Hangya Szövetkezet országos elnöke, a szatymazi gazdakör elnöke. dr. Borbás Zoltán, a Dél-Alföldi Szövetkezet ügyvezetô elnöke, Bogárdi Zoltán magántermelô, nyolc éven át országgyûlési képviselô, Szendi Antal, a Bodzatermelôk Országos Szövetkezetének elnöke. Az elôadások három témakörben hangzottak el: a bogyós és csonthéjas gyümölcsök termesztése; a kecske- és juhtenyésztés, a tejtermelés, feldolgozás, értékesítés módozatai; a családi gazdálkodók együttmûködési lehetôségei, új típusú szövetkezetek létrehozása. Csupa idôszerû téma, lett volna hát mibôl okulniuk az érdekelteknek. Kár, hogy Maros megye gazdatársadalma feltûnô érdektelenséget mutatott a rendezvény iránt. Ezúttal Bogárdi Zoltánnal beszélgettünk az új típusú szövetkezések létrehozásának magyarországi tapasztalatairól.

- Kérem, foglalja össze tapasztalatait, fôleg azokat, amelyek Kibéden, környékén, megyénkben is hasznosíthatók.

- Úgy vélem, külön kell választanunk a dolgokat. Vannak olyan szövetkezési formák, amelyek helyileg kell létrejöjjenek és léteznek olyan együttmûködések, amelyek nem szövetkezetként, vagy szövetségként, hanem köztestületként védenek bizonyos jogokat. Említhetem például a terméktanácsokat. Ezek megalakítása joghátteret igényel. Ilyen szempontból nem ismerem pontosan a romániai rendelkezéseket, de valószínûleg ezen az úton fognak itt is elindulni, ahhoz, hogy az országban terméktanácsok, más különbözô érdekszervezôdések mûködjenek. Nagyon fontos, hogy helyileg alakuljanak meg azok a termelô-, feldolgozó, értékesítô - ahogy az angolok nevezik input-output - szövetkezetek, amelyek magát a termelôt segítik. A szövetkezésnél a leglényegesebb, hogy a tevékenységek közül minden szervezôdés azt vállalja magára, amihez a legjobban ért. A termelésben a paraszt a legerôsebb, mert ott érvényesül a tulajdonosi szemlélet, a megélni akarás, a takarékosság. Tehát olyan elvek, amelyek a kollektívek idején nem érvényesültek. A beszerzés és értékesítés terén viszont a szövetkezet a jobb, mert megfelelô minôségben, nagy mennyiségben, könnyebben, gyorsabban és fôleg magasabb áron juthat a termék a piacra. Kibéden az egyszerû szövetkezésben látom a megoldást. Ehhez nagyon komoly jogi háttér nem szükségeltetik, mert egyszerûen meg kell fogni egymás kezét és ki kell dolgozni a mûködés szabályait: közös vetômag-elôállítás, közös értékesítés, azonos minôség nagy mennyiségben. Ma már a kereskedelemben a minôség a mennyis&eac