Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában március 10-én millenniumi kiállítás nyílt Szent Istvánról és koráróla Székely Színház alapításának 55. évfordulója alkalmával a magyarországi Nemzeti Kultúrális Örökség Minisztériumának, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, valamint a Dunapack Rambox-Sepsiszent- györgy cég támogatásával. A pannók azt az ezredfordulót is magában foglaló 100 évet mutatják be, amely alatt a pogány magyar törzsekbôl álló Pannóniából nyugati orientációjú állam lett. Március 22-én ugyanott egy építészeti kiállítást rendeztek. S míg az elsô nap a két rendezvény pannói jól megfértek egymás mellett, másnap a kartondobozokat összegyûjtötték és a koronát is levették talapzatáról (felvételünkön). Mindjárt mûködésbe lépett a "sajátos érzékenység".

A gazdasági kiállítást szervezô Expo Mures Rt. igazgatója, Radu Boarescu szerint, ôket nem zavarta az emeleten berendezett kiállítás. Amikor kibérelték a termet, megegyeztek a színház vezetôségével, hogy nem nyúlnak a kartondobozokból készített "falakhoz".

- Nekünk az a jó, ha minél többen jönnek be a színház elôcsarnokába. Hogy a történelmi kiállításra, vagy a cégek által bemutatott termékekre kíváncsiak, minket nem érdekel. Mi a kérésnek megfelelôen rendezkedtünk be, inkább a földszinten, a két emeleti standunk pedig meghúzódott a sarokban, ahova nem terjedt ki a kartonfal - nyilatkozta a Népújságnak Radu Boarescu.

Az esetrôl tájékoztatást kértünk Cristian Ioantól, a házigazda Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójától, akit, mivel nem tartózkodott a városban, telefonon értük el.

- Ön a harmadik újságíró, aki ez ügyben megkeres. Még az alispánt is a nyakamra küldték. A helyzet a következô: az Expo Mures Rt.-vel Kárp György gazdasági igazgató már három hónappal ezelôtt megkötötte a szerzôdést. A Szent Istvánról szóló kiállítást e programáláson kívül szervezték. Az idôzítést Kárp György rendezte. Amikor vasárnap a cégek összeszedik standjaikat, újból helyreállítjuk a dobozokat és a kiállítást április 4-ig láthatják majd az érdeklôdôk. Nem szeretnénk viszont azt, hogy ha ebbôl megint "valami hülyeség" kezdôdne. Érdekes, hogy az újságírók csak akkor keresnek meg, amikor bírálni kell, az nem érdekli ôket, hogy például a színészeket mibôl fizetjük...

A "valami hülyeséget" elkerülni - tehetjük az elôbbiekhez - a legkönnyebben úgy lehet, ha nem feledkeznek meg a "sajátos érzékenységrôl".

- derült ki Adrian Nastase miniszterelnök tegnapi telekonferencián tett bejelentésébôl. Mint mondta, széleskörû konzultációkat folytattak a civil szférától, a nemzetközi hitelezôkön át a politikai pártokig és a szakszervezetekig, és a tegnap délutáni utolsó rendkívüli kormányülésen finalvéglegesítettek. Így hétfôn a parlament asztalára készülhet a 2001. évi költségvetési törvény tervezete. Reményét fejezte ki, hogy húsvétig a törvényhozáson is átmegy.

Ugyancsak a telekonferencián jelentette be, hogy a hírekkel ellentétben, a miniszterek fizetését csak az infláció függvényében emelik, mint minden más közalkalmazottnak.

A tavaszi mezôgazdasági kampányról szólva, elégedetlen a tavaszi vetések helyzetével, és szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba azok ellen, akik nem tartják be a határidôket és egyéb elôírásokat. A hektáronkénti 1 milliós támogatásról elmondta, hogy ez több mint 6 ezer milliárd lejt tesz ki és keddtôl már a CEC-kirendeltségekhez is eljut a pénz.

A csütörtöki kormányülésen döntöttek a kereskedelmi felületek eladásáról. A miniszterelnök szerint, a kisvállalkozók támogatása érdekében a megyei tanácsok és a helyhatóságok közvetlen alku nyomán értékesíthetik ezeket a felületeket.

Az elôbbieknél hosszabban idôzött el "egyes politikusok felelôtlen nyilatkozatainál". Elítélte egy demokrata szenátornak az inflációra vonatkozó kijelentését. Ne spekuláljon senki, mondta, inkább végezzék a kötelességüket. Véleménye szerint sok a hiányosság egyes megyei pénzügyi igazgatóságok, a pénzügyi gárdák és területi vámhivatalok munkájában.

Itt került szóba, hogy a prefektusok sem mind végzik jól a feladatukat, egyesek arrogánsan, lekezelôen viselkednek a polgárokkal (Dolj, Neamt, Konstanca), ezeket utoljára szólította fel, intézkedni fog, mondta. Ugyanitt említette a Gorj megyei prefektus esetét, aki telefonon gorombáskodott a C.V. Tudor feleségével. Egyelôre szóbeli figyelmeztetést kapott. Lassan lejár a 100 nap türelmi idô, összegezte, az emberek eredményeket várnak, s eszerint cselekedjenek a megyék is.

Május 24 a tuberkulózis világnapja

Az Egészségügyi Világszervezet 1982 óta minden március 24-én a tuberkulózisra , azaz arra a fertôzô betegségre irányítja a figyelmet, ami még ma is a legtöbb áldozatot szedi világszerte.

Bár néhány évvel ezelôtt voltak olyan szakemberek, akik napjainkra a tuberkulózis teljes felszámolását jövendölték, az elmúlt tíz év eseményei jócskán rácáfoltak a derûlátó jóslatokra. Ismét bebizonyosodott, hogy a tébécé szociális betegség, s terjedésének fô oka az Amerikai Egyesült Államokban az AIDS-járvány, Nyugat- Európában a külföldiek bevándorlása, Közép- és Kelet-Európában pedig a társadalmi-gazdasági átalakulással járó létbizonytalanság, a munkanélküliség, a hajléktalanság és a belsô emigráció.

A gyógykezelés eredményessége érdekében ma világszerte sikerrel alkalmazzák az ellenôrzött kezelésnek nevezett módszert, amikor a beteg hetente háromszor megjelenik az orvosi rendelôben, és egészségügyi dolgozó elôtt veszi be a gyógyszerét.

Erre a kezelési módra hívja fel a figyelmet az EVSZ idei jelszava is: "Ellenôrzött gyógyszeres kezelést minden rászorulónak!"

A marosvásárhelyi II-es számú poliklinikán végzik a legtöbb szûrôvizsgálatot. Ide a megye egész területérôl jönnek páciensek. Átlagban naponta mintegy 50-60 személyt világítanak át. A kereskedelemben, tanügyben, valamint az egészségügyben dolgozóknak, valamint azoknak, akiknek a családjában már van tbc-s beteg, kötelezô az ellenôrzés, ezenkívül házasságkötés, alkalmazás, kivándorlás és besorolás esetén is átvilágítják a tüdôt. Havonta 2-3 gyanús esetet fedeznek fel, az érintetteket a marosvásárhelyi tüdôklinikára küldik alapos kivizsgálásra. A betegség megelôzése érdekében mindenki számára kötelezôvé kellene tenni a rendszeres szûrôvizsgálatot - vélte a szolgálatos radiológus.

Hétfô sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester a véradással kapcsolatos hasznos utasításairól tájékoztatta az újságírókat, s mondandójából nem hiányoztak ez alkalommal sem a meghökkentô kijelentések.

Régi dilemma, hogy a Vértranszfúziós Központ élelmiszerjegyekkel kapcsolatos költségeit miért kell teljes egészében Marosvásárhely büdzséjébôl fedezni, holott egy megyei intézményrôl van szó, amelynél a megye különbözô helységeiben élô személyek jelentkeznek véradásra. A magyarázat egyszerû, a kedvezmény forrását a véradásra vonatkozó 1999. évi 4-es törvény szabályozza, amit azóta sem változtattak meg. Hogy milyen meggondolásból döntöttek így a törvényhozók, és miért nem osztják el megyei szinten a költségeket, talán erre is van magyarázat. Tény, hogy az illetékesek szerint a véradóknak körülbelül az egyharmada nem marosvásárhelyi. Nem beszélhetünk merev elhatárolódásokról sem, hisz megtörténik, hogy egy-egy súlyos mûtét elôtt, a más városi, megyei. A központok egyéb esetekben is segítik egymást, mert olyan bôség, hogy minden csoportból legyen elegendô vér, szinte soha nem fordul elô.

Dorin Florea valamiféle igazságérzettôl vezérelve máris kiadta az utasításokat, hogy a vérközpontnak járó összegnek csak egy részét foglalják bele a megyeközpont költségvetésébe.

Meghökkentô viszont a másik kijelentése, miszerint megalázó, hogy a véradásért fizetnek. Annál is inkább, mivel sebészorvos mondja ezeket, akinek tudnia kellene, hogy a véradók nem pénzt kapnak, hanem élelmiszerjegyet. Az étkezésre feljogosító jegy ugyanis egyfajta garancia arra, hogy a véradó egészsége me károsodjon, hanem éppenséggel regenerálódjon a véradás után, ami nincs ellentétben az akció önkéntességével. Nem a véradók tehetnek róla, hogy nálunk ez is amolyan létfenntartó kényszerré vált, mert olyanok a társadalmi körülmények, hogy egyesek ily módon jutnak hozzá maguk és családjuk számára szükséges betévô falathoz, s hogy rajtuk kívül a családtagok, hozzátartozók, munkatársak számára adnak vért mások, s az igazi önkéntesség szinte nem is létezik. Szerencsére azok, akiket valóban az foglalkoztat, hogy a beteg ember számára legyen elegendô vér, és akik tisztában vannak az állampolgárok valós társadalmi helyzetével, éppen a polgármester szándékával ellentétesen döntöttek.

Egészen pontosan arról, hogy április elsejétôl növelik az étjegyek értékét, s egyszeri véradásért a korábbi 113 ezer helyett 152.900 lejes, öt véradás után a 280.000 lej helyett 379.800 lejes élelmiszerjegy jár a véradónak.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata vasárnap este fél hét órakor a kisteremben bemutatja az Alge (Bernarda Alba háza) címû darabot Radu Afrim rendezésében. A díszlet és jelmez Nagy Krisztina munkája. A Frederico Garcia Lorca-darabot a marosvásárhelyi közönség a hetvenes években Harag György rendezésében láthatta.

A tegnapi sajtótájékoztatón a rendezô elmondta, csak azt hagyta meg az eredeti szövegbôl, ami ma is idôszerû. A becsület helyett a szexualitásra helyezte a hangsúlyt. Ami abszolút újítás, két férfi szereplôt is bevont a játékba, holott eredetileg a darabot tíz nô kellene játssza.

A színház mûvészeti tanácsa az elôadást némi fenntartással fogadta. A sajtótájékoztatón elhangzott még: bár az elôadást a rendezô kísérleti jellegûnek tartja, mégsem az, mert ilyenszerû kísérletek voltak még a színházban.

Afrim rendezô végül hangsúlyozta, nem elfogult, hanem ôszinte, az újra nyitott színházkedvelôknek szánta a darabot, s reméli, hogy minél többen kíváncsiak lesznek a produkcióra.

Az 1990-es márciusi események hangulatát idézte Cselényi László és munkatársainak dokumentumértékû, érdekes filmesszéje, amelyet csütörtök este vetített a Duna Televízió.

Gyûlölet és agresszió, felbujtott tömeg, az intézményesített hazugság, a hatóságok szerepe és hozzáállása az események alakulásához, és megannyi egyéb emléket, gondolatot ébresztettek a nézôben a március 19-20-i események elôkészítésérôl tudósító képsorok.

Döbbenetes elgondolni, hogy milyen szemérmetlen valótlanságokkal "etették" akkor is, s próbálják szédíteni ma is a hazugság korifeusai a könnyen befolyásolható tömeget.

Cselényiék filmje hitelesen mutatja be az eseményt, amelyrôl annyiféle hazug változat kelt szárnyra, s járta be akkoriban a román sajtót. Abból az egyszerû, és minden civilizált európai országban természetes ténybôl, hogy egy vegyes lakosságú városban mindkét nyelven megjelenik egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó gyógyszertár felirata, negatív legenda született, s a magyar anyanyelvû gyógyszerésznônek olyan kijelentéseket tulajdonítottak, amilyeneket normális ember nem mondott és nem is mondana ki soha, s ami csak a nacionalizmustól, a hatalomféltéstôl elborult elmék szüleménye lehet.

A véletlenül a helyszínre érkezô DUNA tévés forgatócsoport azokat a pillanatokat rögzítette, amikor "fel-heccelt" nézôk jelenlétében szorgos kezek nagy ügybuzgalommal a 28-as gyógyszertár kétnyelvû feliratának magyar betûit kapirgálták 1990 márciusában.. A gyógyszervállalat vezetôsége által hozott egykori döntés, amely abban az idôben szentségtörésnek számított, ma már zöld utat nyert, s a kétnyelvû feliratokat törvény szabályozza. A "megélhetési nemzetféltôk" tiltakozása ellenére.

A filmen feltûnik a felbujtó figurája is, akinek utasítására akkor agyba-fôbe verték a forgatócsoport tagjait. Talán nem lenne érdektelen megtudni, hogy az "akciót" elindító ember kiknek a megbízásából cselekedett.

De a dokumentumértékû képsorok mellett a filmesszé csattanója a legizgalmasabb. A hatóságok akkori magatartását jellemzi, hogy lényegében csak egy dologgal, az árulkodó filmkazetta megszerzésével törôdtek, ahelyett, hogy rendreutasították volna az idegen állampolgárokat bántalmazó agresszorokat. Az már a sors iróniája , hogy hozzá nem értésükbôl eredôen pechük volt, s a kazetta helyett a profi filmfelvevôgép mûködését biztosító akkumulátort kobozták el. Kicsit továbbgondolva a helyzetet, jó lett volna látni a képüket, amikor "végignézték" az akkut.

Novák József a Bolyai-Gauss központban

Az ismert marosvásárhelyi formatervezô munkáiból nyitja újabb kiállítását a marosvásárhelyi Bolyai- Gauss tudományos, dokumentációs központ. A ma délelôtt 11 órakor megnyíló tárlaton a mûvész készítette címerekbôl, dekoratív hologram és öntapadós kollázsokból látható válogatás. Novák József alkotásait Nagy Miklós Kund ajánlja az érdeklôdôk figyelmébe.

Ikonkiállítás

Vasárnaptól április 10-ig Feltámadás címmel rendeznek ikon-kiállítást a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban. A múzeum anyagából fára és üvegre festett ritkaságokat, nagy értékû ikonokat állítanak ki.

Kerekerdô közelében

A "Tisztaság hónapja" elnevezésû általános takarítási program keretében Szászrégenben március 23-26. között a Porumbei, Orizontului, Dealului, Grigorescu, Zorilor, Cosbuc, Padurii, Stejarului, Spitalului, Bucegi, Cerbului, Eminescu, Pasunii utcák és a Kerekerdô környéke kerülnek sorra. Az itt lakókat kérik, hogy végezzék el a tavaszi nagytakarítást otthonaikban és a szemetet a járda szélére tegyék ki, hogy a programnak megfelelôen elszállíthassák onnan.

Állásbörze

A helyi Munkaerô-elhelyezési és Átképzési Ügynökség április 6- án állásbörzét szervez a megyében levô 6 egységénél: Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Dicsôszentmártonban, Segesváron, Marosludason és Szovátán. Eddig az ügynökség nyilvántartásában 474 munkahely szerepel: 211 asztalost, 50 bôrfeldolgozót, 50 biztosítási ügynököt, 40 varrónôt, 29 hegesztôt, 28 szerszámlakatost, 15 reklámügynököt, 7 szakképzetlen munkást, 6 fafeldolgozó mérnököt, 5 építészmérnököt, 5 kômûvest, 5 ácsot, 5 sofôrt, 4 eladót, 3 riportert, 3 öntôt, 3 gépészt, 3 péket és két vasbetonöntôt keresnek. A börzékre a kirendeltségek székhelyén, illetve Marosvásárhelyen a Kultúrpalota elôcsarnokában kerül sor.

Bevezetés a zene világába

A Népi Egyetem konferenciatermében (Rózsák tere 57., elsô emelet) az intézmény keretében megszervezett Bevezetés a zene világába címû elôadássorozat harmadik elôadására kerül sor csütörtökön 17 órától. Az elôadásokat Csíky Boldizsár tartja fiataloknak, különös hangsúlyt fektetve a zenetörténetre.

Áramszünet

Kedden 8 és 14 óra között szünetel az áramszolgáltatás a Ca-larasilor (Kossuth), Beszterce, Csillag, Rózsa és Sinaia utcákban.

Csillagos tízes

A Gruppenhecc társulat Csillagos tízes címû kabarémûsorának utolsó színrevitelére március 26-án este hét órától a színházban kerül sor. Jegyek szintén a színház jegypénztáránál válthatók.

Mûhelygyakorlat az Arielnél

A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház a bukaresti Dramafest és a Concept Alapítványokkal közösen mától három napon át Együtt a demokráciáért címmel az Amerikai Fejlesztési Alapítvány Régiós Partnerség programja keretében mûhelygyakorlatot szervez. Ma délben egy órakor a rendezvényen jelen lesznek a megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelôség, a gyermekjogvédô felügyelôség és a mûvelôdési felügyelôség képviselôi is.

Könyvbemutató

Március 27-én, kedden este 6 órakor könyvbemutató lesz a Bernády Házban. Ungvári Zrínyi Ildikó A látott lét dramaturgiája címû kötetét Láng Zsolt mutatja be.

Szemünk fénye: a gyermek

Az Erdélyi Családokért és Nagycsaládokért Egyesület harmadik találkozóját szervezi ebben az esztendôben március 25-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel a fenti jeligével, a nyárádszeredai mûvelôdési otthon kistermében. Ünnep a családban címmel dr. Szén Csilla orvosnô tart elôadást az egybegyûlteknek, majd a résztvevôk vidám történeteket mesélnek el gyerekeikrôl.

Találkozó

A Bruno Gröning Baráti Kör találkozót tart március 25-én, vasárnap 17 órai kezdettel, Marosvásárhelyen, az unitárius lelkészi hivatal tanácstermében (Bolyai tér 13. szám).

Jóga és úszás

A Procardia Orvosi Központ április 4-tôl újabb egészségmegôrzô Astánga (nyolclépcsôs) jógafoglalkozást indít a TCM fedett uszoda melletti tornatermében. Ennek keretében egy óra úszás és utána jógatesthelyzetek, sorozatok, légzô, lazító, koncentrációs, meditációs és tisztító gyakorlatok, végül pedig ezek elméleti alapjainak elsajátítása van programon. Jelentkezni a hónap végéig a 219-589, 211-682-es telefonszámokon lehet.

Módosult az adóbevallás határideje

Az e heti kormányülésen elfogadott sürgôsségi rendelet értelmében meghosszabbodik két hónappal, pontosabban május 31-ig, az összjövedelmi adóbevallás benyújtási határideje. Az új szabályzat a globális jövedelemadóról szóló, 1999. évi 73-as rendeletet módosítja, egyebek között az évi adókulcs mérséklésével, az adóköteles nyugdíjszint 5 millió lejre emelésével (a második félévtôl kezdve), és a bérek adómentes részének 800 ezerrôl 1,4 millió lejre emelésével.

Az ûrszemét a kijelölt körzetbe csapódott

A Mir ûrállomás maradványai a Csendes- óceán kijelölt körzetébe csapódtak - közölte pénteken az orosz földi irányítóközpont. Az orosz szakemberek mérései szerint a törmelékraj központja a déli szélesség negyvenedik fokának és a nyugati hosszúság százhatvanadik fokának metszésénél volt. Ez másfél ezer kilométerre délnyugatra "csúszott" az eredetileg számított szóródási centrumhoz képest, de így is benne volt a hozzávetôleg egymillió négyzetkilométeres becsapódási zónában. Az eltolódás azzal magyarázható elsôsorban, hogy az ûrbázis hajtómûveibôl teljesen kiégették az üzemanyagot, így azok a tervezettnél valamivel hosszabb ideig mûködtek, nagyobb lett a fékezôdés, meredekebb a pálya, de ennek eredményeként jócskán leszûkült az ûrszemét szóródási körzete is.

Ostromzár az Ermitázsban

A szentpétervári Ermitázs látogatói csütörtök délután bentragadtak a világhírû múzeumban: egy vakmerô képlopás nyomán az orosz rendôrség az egész létesítményt lezáratta, s kivétel nélkül mindenkit vizsgálatnak vetettek alá. Az ismeretlen tolvaj a Téli Palota második emeletén, a XIX. századi francia festészet egyik termében garázdálkodott: egyszerûen kivágta a keretbôl Jean Leon Jerome "Fürdô a háremben" címû, 1876-ra datált képét, amelyet a szakértôk egymillió dollár körüli értékre becsülnek. Riasztóberendezés nem lévén az üresen tátongó keretet az egyik teremôr vette észre, s megnyomta a riasztócsengôt, helyi idô szerint három perccel négy óra elôtt. A világ egyik legjelentôsebb múzeumának számító Ermitázs kapuit azonnal lezárták, s az RTR tv-csatorna jelentése szerint csütörtök este is még látogatók ezrei vártak arra, hogy a rendôrök szûrôjén keresztül kijussanak a szabadba.

Kofi Annan kész újabb ötéves mandátumra

Kofi Annan ENSZ-fôtitkár csütörtökön bejelentette, hogy kész újabb ötéves mandátum betöltésére a világszervezet élén. "Ha felkérnek, kész vagyok szolgálni" - jelentette be az ENSZ székhelyén tartott sajtóértekezletén a fôtitkár, akinek mandátuma december 31-én jár le. A világszervezet ghánai állampolgárságú vezetôje áprilisban lesz 63 éves. A 15 tagú Biztonsági Tanács és a 189 tagállamot összefogó közgyûlés várhatóan szeptemberben dönt az új fôtitkár személyérôl. Kofi Annan 1997 január elseje óta áll az ENSZ élén, és egész hivatali karrierje a világszervezethez kötôdik. A hagyományok szerint a fôtitkári poszt tízévenként rotálódik a térségek közt, és most Ázsián a sor, hogy jelöltet állítson. Afrika tízéves jogosultsága azonban csorbát szenvedett, amikor az Egyesült Államok megakadályozta az elôzô fôtitkár, az egyiptomi Butrosz Gáli második mandátumát.

Választás interneten Svájcban

A genfi államtanács csütörtökön úgy döntött, hogy elindítja azt a programot, amely az interneten keresztül lebonyolított szavazást teszteli a hagyományos voksolási módokkal szemben. A kísérletet a kanton-, illetve helyi szintû választásokon hajtják majd végre. Elôtte azonban a genfi egyetem és az atomkutatások európai központjának segítségével megpróbálják bemérni annak biztonsági feltételeit és kockázatait. Ugyanaz az egyetem és az államigazgatási fôiskola tanulmányt készít arról is, változik-e a szavazók hozzáállása, ha voksukat számítógépen adják le, nem pedig szavazóhelyiségekben vagy postán. Az AFP idézi azt a telefonos közvélemény-kutatást is, amelynek során a megkérdezett ezer genfi lakos háromnegyede úgy nyilatkozott, szívesebben szavazna interneten ilyen esetekben. Az elektronikus voksolás elônye lenne e felmérés szerint az is, hogy növekedne a szavazáson részt vevôk száma.

Meghalt William Hanna

Meghalt a rajzfilmek világának legendás alakja, William Hanna. A Warner Brothers stúdió szóvivôjének csütörtöki - a halál okát nem tartalmazó - bejelentése szerint William Hanna 90 évet élt. Ô volt a társalapítója - Joseph Barberával együtt - a Hanna Barbera Studios nevû mûhelynek, ahol olyan halhatatlan rajzfilmfigurák születtek, mint Foxi Maxi, Maci Laci, valamint Frédi és Béni, a két kôkorszaki szaki.

Nô az egészséges ivóvíz hiánya

Egy negyedszázad múlva a világ lakosságának kétharmada szûkében lesz az egészséges ivóvíznek - tette közzé elôrejelzését a víz világnapja alkalmából a brit Tearfund fejlesztési ügynökség. A fogyasztás 1990 és 1995 között hatszorosára nôtt - áll a jelentésben, amely új fogalmat is bevezet: a víz menekültjeit, akik az egészséges ivóvíz hiánya miatt hagyják el lakhelyüket, s igyekeznek olyan helyekre, ahol ez még megtalálható. A tanulmány a leginkább veszélyeztetett térségeket is feltérképezi. E szerint várhatóan Újdelhi - amely már 2015-ben vízhiánnyal számolhat - az afrikai Csád-tó környéke - amely az elmúlt közel 40 évben vize 95 százalékát elvesztette, pedig korábban hat ország 20 millió lakosát látta el - valamint Kína számolhat leginkább az ivóvíz hiányával. A vízhez való jogot ugyanakkor alapvetô emberi jognak nevezte a Tearfund egyik munkatársa. Jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon több mint egymillió ember nem fér hozzá tiszta ivóvízhez, s évente 3,4 millióan halnak meg olyan betegségekben, amelyek a jobb vízellátással és a higiéniai követelmények betartásával elkerülhetôk lennének.

Habsburg-keresztelô a budavári Mátyás- templomban

Ma tartják Habsburg Zsófia fôhercegnô, Habsburg György nagykövet és felesége, Habsburg Eilika (Eilika von Oldenburg) elsô gyermekének keresztelôjét Budapesten, a Mátyás-templomban - tájékoztatta a Habsburg-ház képviseletében Lipthay Erzsébet hétfôn az MTI-t. A közlemény szerint a gyermek keresztanyja Zsófia spanyol királyné - az Oldenburg család rokona - lesz, akit a szertartáson a spanyol nagykövet képvisel majd. Az eseményen Kada Lajos érsek, volt madridi apostoli nuncius mutat be szentmisét és kereszteli meg Zsófia fôhercegnôt. Habsburg Ottó - a Habsburg- ház fejének - 20. unokája ez év január 12- én, Budapesten született. Több mint ötven év elteltével ô az elsô Habsburg, aki Magyarországon jött világra - áll a tájékoztatóban.

Négy problémát tárgyalt tegnap a megyei adminisztratív bizottság: * a földtörvény alkalmazásának a helyzete; * a fakitermelés, erdôsítés és a 2000/1-es törvény alkalmazása; * a tavaszi mezôgazdasági kampány helyzete; * az Állami Szolidaritási Alap mûködése, az alapok elosztása.

A telekonferenciát követô megyei tanácskozáson Ioan Toganel ismét figyelmeztetett a költségvetés ama kitételére, amely szerint ezentúl a helyhatóságok személyzetének bérét a helyi bevételekbôl kell fedezni. Ezzel, mondta, a megyében jónéhány község nehéz helyzetbe kerül, ha nem képes növelni bevételeit. Ha nem akarnak pénz nélkül maradni, mondta, a polgármesterek és a tanácsok nagyobb figyelmet kell az eddiginél szenteljenek a helyi illetékek és adók begyûjtésének. A kormányfô kijelentéseire utalva, a prefektus hangsúlyozta: nem fog ô egyes hanyag igazgatók vagy polgármesterek helyett felelôsséget vállalni, ha nem teljesítik a kormányprogramban elôírt feladatokat.

Az elsô napirendi pont a földtörvény alkalmazása volt. Luca Rata, a kataszteri hivatal igazgatója elmondta, hogy 1992-tôl a 73241 tulajdonbizonylatnak a 60,3 százalékát osztották ki: 18 helységben 90-100%-ban, 21 helységben 70-90% között, 9-ben 60-70%-ban és 42-ben, a helyi bizottságok hanyagsága miatt 20-30, esetleg 50%-ban sikerült a tulajdonbizonylatokat kiosztani. A 2000/1-es törvénynek megfelelô birtoklevelek kiosztásával olyan rosszul állnak, hogy nem is mondott számadatot, a felelôsséget ez esetben is a helyi bizottságokra hárította.

Toganel hozzátette, hogy ha a birtokleveleket 60 százalékban sikerült kiosztani, a területek visszaadásánál még az 50 százalékot sem érték el. A március 21-i találkozón, amelyen a prefektus, illetve a mezôgazdasági igazgatóság vezérigazgatója mellett a községek szakemberei is részt vettek, programot fogadtak el, amibôl kiderül, egy-egy szakemberre 13 birtoklevél jut havonta. Aki nem teljesíti ezt, a fizetésébôl vonják le (a polgármesteri hivatalok jegyzôit is a terv teljesítése szerint bírálják el).

Miután az adminisztratív bizottság megszavazta a birtoklevelek kiosztásáról szóló programot, Dogaru Anton, az erdészeti hivatal igazgatója számolt be az erdôkitermelésrôl, illetve az erdôsítési kampányról. Kijelentette: több mint 9 ezer hektár erdôterületet kell visszaadni. Kimutatásuk nincs a birtoklevelek helyzetérôl, mert ôk csak a területek kimérésével foglalkoznak, tette hozzá.

Idénre 560 hektár területet fognak beültetni. Viszont annyi csemetéjük van, hogy túlteljesítik a tervet, és a polgármesteri hivataloknak is jut kb 200.000.

A fakitermelés terve az idénre 650 ezer köbméter (ebbôl 50 ezer fûtôanyag). Az idéntôl kormányrendelet tiltja a boronafák exportját, a rönköket helyben dolgozzák fel, és a faárut liciten adják el. A Versenyhivatal állapítja meg a minôséget, és az alku indulási árát.

A mezôgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, Liviu Timar szerint a megyében 126.177 hektár földterületet kell az idén bevetni. Programot készítettek a határidôkrôl és a felelôsségek megállapításáról, felleltározták a mûszaki alapot. A falvak 50 százalékába már eljuttatták a mezôgazdasági termelôk támogatására elôírt hektáronkénti 1 millióról szóló dokumentumokat, a tegnap pedig a többi helységbe is eljuttatták. A prefektus szorgalmazta az akció felgyorsítását, hogy a termelôk legalább húsvétig hozzájussanak a pénzükhöz. Mint mondta, ez a kampány az elsô lépése a mezôgazdasági termelés fellendítésének.

Március 25 és 27. között a Köztájékoztatási Minisztérium keretében mûködô Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH) értekezletet szervez Brassóban. Az értekezlet témája: "A nyelvi sokféleség - mûvelôdési ösztönzô". A rendezvény az Európai Nyelvek Éve nevû program részét képezi. Ez a program, amely az európai nyelvi és kulturális mozaikra irányítja a figyelmet, az abban lévô különleges értékre, Romániában is átfogó megnyilvánulásokat irányoz elô.

Az értekezlet azon túl, hogy nagyszabású és igényes közmûvelôdési megnyilvánulás, üzenet jelleggel bír: Európa arról értesülhet, hogy Románia is részt vesz az Európai Nyelvek Évének rendezvény- sorozatában, s részvételének tartalmat ad az etnikumok és kultúrák közötti kapcsolatok terén szerzett hazai tapasztalat.

A brassói értekezlet elsôsorban a program közvetlen haszonélvezôinek szól. Azoknak a kiadóknak, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvén jelentetnek meg könyveket, a köréjük csoportosuló íróknak, fordítóknak, továbbá a nyelv- és irodalomtanároknak, de a meghívottak között szerepelnek állami tisztségviselôk, követségi személyek, nemzetközi együttmûködési irodák munkatársai, valamint az európai intézmények képviselôi is.

1999 januárjában az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elhatározta, hogy 2001-et az Európai Nyelvek Évének nyilvánítja. 2000 júliusában az Európai Unió utasításba foglalta e határozat életbeléptetését, amire az UNESCO közremûködésével lebonyolítandó program nyújt keretet. Az Európai Nyelvek Éve átfogó rendezvényei a figyelem középpontjába kívánják állítani Európa nyelvi kincsestárát; új magatartást szorgalmaznak: a más nyelvek és kultúrák iránti nyitottságot; ösztönözni kívánják a kontinens lakosságát arra, hogy minél több nyelvet megismerjen, minél több nyelv használatában tegyen szert jártasságra, elôsegítve ezáltal a jobb kommunikációt, a megértést és az együttmûködést, készüljön fel a jövendôbeli integrációra, amelyet nagyfokú gazdasági, szociális és kulturális csere jellemez.

A brassói értekezlet ugyanakkor alkalmul szolgál az IKH egyik programjának beindítására: az Európai Nyelvek Évével kapcsolatos pályázat kiírására.

Két magyar és három román programot hagyott jóvá a Phare CBC román-magyar Vegyes Együttmûködési Bizottsága pénteken Szegeden - tudta meg az MTI a Phare Határokon Átnyúló Együttmûködés programigazgatójától.

Uszta József elmondta: a vegyes együttmûködési bizottság (JCC) hivatott a támogatandó projektek jóváhagyására és a brüsszeli PHARE Management Committee végsô jóváhagyása elôtti utolsó érdemi döntésre.

A mai tárgyaláson - amelyet munkacsoportok ülése elôzött meg -, végül is öt nagy projektre adta áldását a magyar-román vegyesbizottság - mondta el Uszta József.

- A magyar fél legnagyobb programja egy üzleti és szolgáltató központ létrehozása Makón a magyar-román határ menti kapcsolatok erôsítésének érdekében, erre 2.400.000 eurót biztosítunk a Phare alapjából - közölte a programigazgató.

Ennek a projektnek a határ túloldalán a tükörképe lesz egy hasonló központ, amely Temesváron épül 2 millió euróból - fûzte hozzá.

A másik program magyar részrôl a Körös- völgy árvízvédelmének fejlesztését irányozza elô, úgyszintén ennek tükörképe a Maros-völgy környezetvédelmi projektje a román oldalon. A két program csaknem négymillió eurós Phare-támogatásból épül majd meg.

- A programok társfinanszírozással készülnek majd el, magyar oldalról az érintett minisztériumok és az önkormányzatok segítik végrehajtásukat anyagi eszközökkel - tudatta Uszta József.

A brüsszeli Phare Management Committee várhatóan az év végéig jóváhagyja a támogatandó projekteket, és a finanszírozásról szóló Financial Memorandum aláírása után, a jövô év elején megkezdôdhet a programok megvalósulása.

Nôi röplabda A-osztály

Az utolsó forduló elôtt szinte biztosnak tûnt, hogy az eredménytôl függetlenül a marosvásárhelyi csapat a 9. helyen fejezi be az alapszakaszt. Ennek ellenére gyôzni utazott a csapat Bukarestbe, s egy rendkívül kiegyensúlyozott, az utolsó pillanatig hajszálon függô találkozón sikerült diadalmaskodni a házigazda RATB fölött. A gyôzelem annál is értékesebbnek bizonyult, mert idôközben kiderült, hogy a nagyszebeni Astral, óriási meglepetésre, kikapott a sereghajtó - mindeddig gyôzelem nélkül álló - craiovai Universitatea otthonában, s ez azt jelentette, hogy a marosvásárhelyi csapat végül is a 8. helyre tornászta fel magát, s a rájátszásban a bajnoki címért indulhat.

Az elsô két játszmát a bukarestiek nyerték, ám a következô kettôben a CSU Gaz diadalmaskodott, a negyedik szettben nagyon szorosan. Idôközben Vasile Mascasan, a csapat edzôje értesült a craiovai eredményrôl, de nem közölte játékosaival, hogy ne keltsen túlzott idegességet bennük. A döntô játszma a végletekig kiélezett volt. A CSU Gaz 11-7-re vezetett, de a RATB- nek sikerült 13-13-ra kiegyenlíteni. Az idegek pattanásig feszültek, 13-14-es állásnál a házigazdák edzôje a pályán átszaladva reklamált a játékvezetônek, amiért sárga lap és az ellenfélnek pont járt volna. A bírók azonban nem akarták azt, hogy a meccs így dôljön el, ám végül mégis a vendégeknek kedvezett a szerencse, ôk tudtak jobban összpontosítani az utolsó labdamenetekben.

A jutalom - a már veszve hitt 8. hely - nem maradt el. Következhet tehát a rájátszás, szerdán a sportcsarnokban a CSU Gaz az alapszakaszban elsô helyen végzett Amici Bákó ellen kezd.

Gyógyítónk, a természet

A stressz és káros hatásai feloldásának kitûnô módszere a lazítás.

Végezhetjük az egyenes padlón, vagy az ágyon, hanyatt feküdve. Ahhoz, hogy minél kényelmesebben feküdjünk, a fejünk és térdhajlatunk alá tehetünk egy-egy kispárnát. Fejünket tájoljuk észak felé, hogy a Föld észak-dél irányban haladó mágneses sugarai is feltöltsenek bennünket. Tenyerünket fordítsuk felfelé. Lazíthatunk széken ülve is, otthon vagy a munkahelyünkön. A talpunkat a vállunk szélességében helyezzük el, és mindig érje a padlót. Fontos, hogy a hátunk (gerincoszlopunk) egyenes legyen! A tenyerünket felfele fordítva helyezzük a combunkra. A magas vérnyomásban szenvedôk fordítsák lefele. A szobában biztosítsunk kellemes hômérsékletet, vagy melegebben öltözzünk fel. Az ablakokat sötétítsük el kissé, ha zavar a fény. A párologtatóba tegyünk levendula-, jázmin-, bazsalikom, vagy citromolajat, füstöljünk szantál-, vagy az említett aromá(ka)t tartalmazó füstölôpálcikát. A lazítás ideje alatt szóljon halk szimfonikus zene: Bach, Mozart, Vivaldi, Monteverdi, Liszt, Chopin. A meditációs zene pl. Vangelis, Kitaro, Mike Orfield, Jean Michelle Jarre szerzeményei is segítenek könnyebben kikapcsolódni a mindennapi gondokból.

Miután megkerestük a számunkra legkényelmesebb helyzetet, kezdhetjük a lazítást. Minden zavaró körülményt, gondolatot távolítsunk el, szemünket csukjuk be, figyelmünket fordítsuk a bensônkre. A lazítást (a keleti módszer szerint) pontosan meghatározott sorrendben végezzük. A bal lábunkon kezdjük. Lazítsuk el a lábujjainkat, utána sorjában a lábfejet, a bokát, a lábszárat (vádlit), a térdet és a combot.

Hasonlítsuk össze a jobb lábunkkal, amelyet még nem lazítottunk el. A bal lábunkat nehezebbnek kell éreznünk, mint a jobbot. Egy-egy izomcsoport ellazítására több idôt, 3-4 percet is fordíthatunk. Közben képzeljük el, hogy mindenik rész, amelyet ellazítottunk, felmelegszik. Utána a jobb lábunkkal folytatjuk, ugyanabban a sorrendben, mint a másikon. Ezután figyeljünk a bal kezünkre. Lazítsuk el az ujjainkat, a csuklónkat, az alkarunkat, a felkarunkat. Hasonlítsuk össze a jobb karunkkal. Ugyanaz az érzet kell jelentkezzen, mint a lábnál. Végtagjaink után sorjában, lassan lazítsuk el a medencealapi, a has-, a mell-, a far-, a hátizmainkat. Igyekezzünk odafigyelni, tudatosságunkat mindvégig megôrizni, azért, hogy mentális képességeinket erôsítsük. Következik a nyakizmok ellazítása, a fej: a hajas fejbôr tájéka, a homlok, a szem, az arcizmok, az orr, az ajak, az állkapocs és a fül.

Hogyha zavaró gondolatok jönnek be, azokat küldjük el. Akkor lazítottunk helyesen, hogyha az egész testünket nehéznek érezzük, mintha a Föld vonzana a gravitációs erejével. Az ellazított részek valóban felmelegednek, mert az izmok lazasága maga után hozza a vérerek kitágulását és a szövetek jobb vérellátását. Ezáltal a sejtek anyagcseréje fokozódik. Egy ideig, amíg jólesik, a zenét is hallgathatjuk, de ekkor figyelmünket fokozatosan fordítsuk a légzésünkre, lélegezzünk nyugodtan! Engedjük, hogy alakuljon ki egy lassú, nyugodt, kellemes ritmus. Hogyha a lazítás vagy a ritmikus légzés nehezen megy, segíthetünk magunkon önszuggesztióval. Mondjuk magunkban, hogy "Semmi nem akadályozhat meg abban, hogy ellazuljak; minden izmom tökéletesen ellazul; vagy: légzésem nyugodt és szabályos!" Ezután következik a légzés hosszabbítása: a belégzés idejét nyújtsuk meg a kilégzés kétszeresére. Kilégzés után tartsuk vissza lélegzetünket egy másodpercre. Pozitív programozást is végezhetünk a lazítás végén. Mindenki a saját problémája, betegsége függvényében kitalálhat mondatokat. Például: Napról napra jobban érzem magam! vagy: nyugodtan alszom! vagy: a vérkeringésem kifogástalan! vagy: A szívverésem ritmikus!; az epemûködésem normális stb. Húsz perc, fél óra után, miután úgy érezzük, hogy értelmünk lecsendesedett, megnyugodtunk és feltöltôdtünk, a lazítást abba lehet hagyni. Lassan nyissuk ki a szemünket, a kar- és lábizmainkat mozgassuk meg és tudatunkkal forduljunk ismét a külvilág felé.

Lazítás alatt többféle fiziológiai funkciónk megjavul, szervezetünk megtelik életerôvel, kellemes lesz a közérzetünk. Általa megtapasztalhatjuk, mi az igazi, mély pihenés, feltöltôdés; jobban, mélyebben alszunk. Jótékony hatásával nemcsak a stressz káros hatásait oldjuk fel, ezáltal megôrizve egészségünket, hanem regenerálódunk. Közben olyan betegségeinktôl is megszabadulhatunk, amelyekrôl esetleg tudomásunk sem volt.

Autók és egyebek

Az Opel Corsa legkisebb - háromhengeres, 1000 köbcentiméteres, 5600-as percenkénti fordulaton 58 lóerôs - motorját azoknak ajánlják, akik többnyire a városban közlekednek és akiknek nem túl vastag a pénztárcájuk. Gyári adat szerint ennek a kiskocsi-változatnak mindössze 7,2 liter lakott területen a fogyasztása, míg országúton 4,7 literre is lecsökkenhet. A takarékosságért azonban árat kell fizetni oly módon, hogy a gyorsulás tekintetében nem jeleskedik az egyliteres (973 köbcentiméteres). Állórajttal több mint 17 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy elérje a 100 kilométeres tempót. A kocsi csúcssebessége egyébként 155 km/h, átlagos benzinfogyasztása pedig 5,6 liter.

Az ellenpóluson elhelyezkedô GSi jelzésû Corsa viszont könnyedén túllépi a 200-as sebességet. Tudniillik a régi, 115 lóerôs, 1800 köbcentiméteres motort olyan sikeres "vitamin- kúrának" vetették alá, hogy megtáltosodva 125 lóerôt ad le.

Az elôzô cikkben felsoroltakon kívül érdemes megemlítenünk azt, hogy a passzív biztonság növelése érdekében a motort, a hajtómûvet és az elsô hidat a kocsiszekrénytôl független tartószerkezetre építették, úgy, hogy ezáltal a hangszigetelés is tökéletesedett.

Ezenkívül mind az öt ülôhelyet ellátták övfeszítôs biztonsági hevederrel, a gyerekülés rögzítése céljából ún. Isofix megoldást alkalmaztak és a pedáloknak is speciális biztonsági rendszere van. Hasonlóképpen - közvetve -, a balesetmentes vezetést szolgálja az Easytronic "névre hallgató" kapcsolószekrény, amely mintegy összekombinálja a kézi és az önmûködô váltó tulajdonságait. De megrendelhetô a Corsa szimpla, hagyományos, ötfokozatú sebességváltóval is. Akik nem tudnak egykönnyen dönteni, hogy melyik megoldást válasszák, azt a cég képviselôi felvilágosítják: nem kell tartaniok attól, hogy az automatika megnöveli a hajtóanyag-fogyasztást. Ennek éppen az ellenkezôje történik, valamelyest csökken is a tüzelôszer- szükséglet. És példaként felhozzák az 1,2 literes, 16 (hengerenként 4) szelepes motorral, illetve Easytronic félautomata sebességváltóval szerelt Corsát, amely csupán 6,2 liter benzint igényel 100 kilométerenként. Persze jó úton, nem Romániában.

Arra szintén jó felhívni a figyelmet, hogy az extra felszerelések dacára nem emelkedtek a gyártási költségek, ami pedig az üzemben tartás kiadásait illeti, azok mérséklôdtek, hiszen a cég tizenkét évig szavatolja a három- vagy ötajtós karosszéria korrózióállóságát s gondoskodik a 30.000 kilométerenként (!) esedékes mûszaki ellenôrzések (és olajcserék) szakszerû elvégzésérôl.

A március 10-én A harmadik generációs Opel Corsa címmel lapunkban megjelent íráshoz még csak annyit teszünk hozzá, hogy azok az Euro IV-es környezetvédelmi elôírások, amelyeknek a Corsa összes (Otto- és dízelmotoros) erôforrása megfelel, 2005-ben lépnek érvénybe. Ilyen megvilágításban tehát a Corsa a holnap, a jövô autója.

De rövidesen egy még frissebb keletû különleges Corsát is bemutatunk.

Egy magyar irodalmat ismerek, az más kérdés, hogy az egyik része itt, a másik ott születik és közlôdik - mondta Szilágyi István kolozsvári író.

A Kô hull apadó kútba címû történelmi regény, valamint az Agancsbozót címû mitikus regény szerzôje 1990 - alapításának kezdete - óta vezeti a Helikon címû folyóiratot.

- Kolozsvárott mindig volt irodalmi, szépirodalmi folyóirat, ezek sorába tartozik a megújult Helikon, amelynek gondjai nem különböznek a Magyarországon megjelenô szépirodalmi lapok sorsától - mondta a fôszerkesztô.

Tapasztalatai szerint az írott irodalmi sajtótól eléggé elfordult a közönség, Romániában talán kevésbé, mint a magyarországi laptársak esetében.

Ezzel összefüggésben úgy vélte: bármi áron, de az irodalmi folyóira-toknak fenn kell maradniuk, még a legmostohább körülmények között is, mert alkotói mûhelyként is funkcionálnak.

- Létük a biztosíték arra, hogy nyoma marad az irodalomról való gondolkodásnak - vélekedett.

A Kô hull apadó kútba címû regénye kapcsán elmondta, hogy Magyarországon eddig négy kiadást ért meg, és megjelent szlovákul és románul is. A lengyel kiadás is elôkészületben van, ami azért fontos számára, mert jelentôs, hatalmas kultúrájú ország olvasóihoz juthatna el.

Szilágyi István szólt arról, hogy befejezés elôtt áll új történelmi regénye, amely a hódoltság, a hitújítás kérdéseivel foglalkozik, mindazzal, ami a 16. században a magyarság osztályrészéül jutott.

- Ez a kor engem régóta foglalkoztat, másrészt a magyarság ittlétének ez valamiképp a felezési ideje. Amikor már minden megvan, jó és rossz, fôként a magyarság sorsát végigkövetô gondok, de egy csomó minden még nincs elrontva - vázolta mûve vezérgondolatát.

Regényének munkacíme: Lovat és papot egy krónikáért.

Már korán megfogalmazott ars poeticám szerint, ha magyarnak születtem, a mûvészetet is anyanyelvemen kell beszélnem - nyilatkozta Szervátiusz Tibor szobrászmûvész a Kossuth-díj átvétele alkalmából az MTI-nek.

A kolozsvári születésû, immár 71. életévébe lépett mûvész kiemelte: mindig következetesen és makacsul dolgozott, dacolva minden akadállyal, nehézséggel.

- Úgy érzem, emberi és mûvészeti küzdelmeim megbecsüléseként vehetem át ezt a díjat, az Erdély számára is szóló üzenetet, megbecsülést jelentô nagy elismerést - mondta.

Szervátiusz Tibor megemlítette, hogy neve jelentéstartalma (szolgálattevô) egész életét végigkísérte.

Véleménye szerint mûvészete szintézisét jelenítik meg - sok más mûve mellett - 1956-os emlékmû-tervei, ezt mutatja magyar oltára Rómában, és a millenniumra készített gyôri Boldogasszony-kô is.

A mûvész nagy álma a Szent Korona Dunán átívelô emlékmûvének elkészítése, amely - mint mondta - jelképe lehetne a városnak és a magyarságnak.

Jelenleg egy új, márvány Boldogasszony-szobrot tervez, hiszen - mint szavaiból kiderült - életét a Mária-tisztelet jegyében éli.

Közlése szerint a napokban avatják fel Bartók- kompozícióját a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár kertjében, emellett a Vármegye Galéria Erdély Mûvészetéért Alapítványának felajánlott szobraiból millenniumi emlékhely, Petôfit és az 1848-as forradalmat ünneplô szobraiból pedig kamarakiállítás nyílik.

Az én szememben a Kossuth-díj mindig a legmegtisztelôbb, a legmagasabb elismerésnek számított, ám azt, hogy valaha én is megkapom, soha nem gondoltam - mondta Cseh Tamás énekes, színmûvész.

Az 1967 óta az elôadói pályán lévô mûvész úgy fogalmazott: csak csinálta a dolgát, és soha nem jutott az eszébe, hogy az elismerésért tegye.

Cseh Tamás azonban - saját bevallása szerint - "alkatilag tiszteli a címeket".

A tizenhárom megjelent lemeze közül az 1978-as Fehér babák takarodója címû album áll a szívéhez a legközelebb, mert - mint mondta - a legkedvesebb emlékeit az hordozza.

Cseh Tamás úgy emlékszik, hogy évente legalább száz dalt írt állandó szerzôtársaival, fôként Bereményi Gézával.

- A hatvanas, hetvenes években nem nagyon lehetett politizálni Magyarországon, ettôl függetlenül a dalok magukban hordozták a véleményt, a nézetet - mondta a mûvész.

Úgy véli: az egykori politikai vezetés nem vette komolyan a dalai tartalmát, nem tudták, hogy "ez egyszer kinôhet", azt gondolták: "ennyi csipogást lehet hagyni a szélen".

A Századunk címû televíziós dokumentummûsor vezetése, a Magyar katonadalok és énekek a XX. századból címû lemez összeállítása után Cseh Tamás legújabb produkcióját március 31-tôl láthatja a közönség a fôvárosi Bárka Színházban.

A Levél nôvéremnek címû albumhoz 1975-ben és 1976-ban készült dalokból - mintegy 30 szerzemény összeválogatásával - állítottak össze egy több mint másfél órás mûsort az egykori elôadótárssal, Másik Jánossal.

Már könnyebb volt elviselni, hogy sokszor nem kaptam meg a Kossuth-díjat, mint azt a "bolydulatot" ami most, a kitüntetés kapcsán keletkezik az ember körül - fogalmazott Bella István költô.

- Nagyon örülök, hogy március 15-én kaptam meg a kitüntetést, mert elsô igazi versemet 1953-ban ugyanezen a napon, 13 éves kis kamaszként írtam, és ez végül is negyvennyolc év.

Az nem volt véletlen, hogy éppen akkor írtam verset. Nem ünnepi költemény volt, apám hiányát írtam meg, aki ott maradt a háborúban - fûzte hozzá.

- Szándékkal született azért is aznap, mert abban az idôben március 15-e nem igazán volt ünnep. Valami dacféle munkált bennem, hogy éppen akkor írjak az apámról, mert róla - mint hôsi halottról - ugyancsak nem lehetett beszélni.

Alkotói pályája legutóbbi fejezeteire utalva szólt arról, hogy az elmúlt évben jelent meg Adam Mickiewicz Ôsök címû, 6296 soros verses drámájának fordítása.

- A lengyelek nemzeti költôjével történô szellemi találkozás - a mû egyszerre a Csongor és Tünde, a Bánk bán, és bizonyos értelemben Az ember tragédiája is - rendkívül nagy élmény volt, nagy szakmai tudást hozott - jegyezte meg.

Éppen most érzem ezt, mert e mû utáni szünetet követôen verses drámát írok Szent Margitról. A darabot tudomásom szerint augusztus 20-án mutatják be Székesfehérvárott.

- Ez egy énekes és énekelt mû lesz. Most érzem igazán hasznát, hogy lefordítottam Mickiewicz verses drámáját - magyarázta.

Februárban kezdtem a munkát, 23 oldalt már megírtam, ami a vers mûfaját tekintve nagyon sok. Remélem, hogy "pillanatokon belül" tudom folytatni a munkát, mert Rossa László zeneszerzô várja a darabot - tette hozzá.

Bella István elmondta azt is, hogy a közeljövôben jelenik meg 21. kötete, ami egy szívéhez rendkívül közel álló verses meséskönyv lesz, a címe: Áni Máni, a zoknihalász.

A kötethez Kovács Péter festômûvész készített illusztrációkat.

A sokmûfajú emberek általában nem tartoznak a díjazottak közé, ezért nem gondoltam volna, hogy egyszer én is megkapom a Kossuth-díjat - mondta Bereményi Géza író, forgatókönyvíró, rendezô.

Bereményi Géza magyarázata szerint az általa sokmûfajúnak tartott emberek figyelme "szét- szóródik", nem úgy mint azoké, akik egész életükben csak egyetlen mûvészeti ágban alkotnak.

- Idestova 35 éve vagyok író, mindamellett sokmûfajú ember - jegyezte meg a Balázs Béla- és József Attila-díjjal is kitüntetett alkotó, aki a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház fôrendezôje.

Kitért arra is, hogy még a Kossuth-díj kiérdemlésekor, átvételekor "sem tudtak elválni" egymástól állandó szerzôtársával, Cseh Tamással.

A rendezô véleménye szerint a filmezés "nagy konokságot igénylô szakma lett Magyarországon".

- Reméljük ilyen nehéz sohasem lesz már többet filmet csinálni, mint most - mondta annak kapcsán, mit tudna üzenni a fiatal filmes rendezôknek.

Bereményi Géza úgy fogalmazott: szájzáras emberek csinálják most a filmeket.

- A színházi rendezôknek azt üzenem: használják ki azt a lehetôséget, hogy van színházi közönség, és sokan járnak színházba, és törôdjenek a közönséggel - hangsúlyozta.

Bereményi Géza legújabban a Széchenyi Istvánnak emléket állító Hídember címû monumentális történelmi film forgatására készül.

Hamarosan befejezi a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház számára írott Shakespeare királynôje címû darabját. Az 1500-as években játszódó drámai mûvet a tervek szerint a következô évad nyitó darabjaként mutatják be Zalaegerszegen.

Meglepetésként ért a Kossuth-díj híre; jókor jött, mert úgy érzem elég sokat dolgoztam, és jó érzés, hogy elismerik a munkámat - nyilatkozta Eszenyi Enikô a kitüntetés átvételekor az MTI-nek.

A mûvésznô ez idô tájt írással is foglalkozik.

- Prágai élményeimrôl írok Szabó G. László újságíró barátommal. A könyvhétre megjelenô kötetben az ottani élményeimet, a prágai Nemzeti Színházban általam színre vitt két darabbal kapcsolatos vívódásaimat foglalom össze, vagyis Thália szentélyérôl szól a könyv - mondta.

Rendezésében elsôként Shakespeare: Sok hûhó semmiért címû mûvét, majd a Tévedések vígjátékát mutatták be a cseh fôvárosban.

Mostani vendégrendezésem alkalmával szintén Shakespeare-darabot állítok színpadra, a Vízkeresztet. A próbák júniusban kezdôdnek, a bemutató szeptemberben lesz - fûzte hozzá.

A hazai színházi feladatokról szólva beszélt arról, hogy a Vígszínházban néhány héttel ezelôtt volt premierje, Ibsen: Nóra címû színmûvének címszerepében. A Pesti Színházban Margaretet játssza Tennessee Williams: Macska a forró tetôn címû darabjában.

Eszenyi Enikô a Szent István körúti teátrum mûsorán szereplô produkciók sorában játszik az Össztáncban és Eisemann Mihály operettjében, a Fekete Péterben is. A vágy villamosa címû Williams-drámában Blanche szerepét alakítja a Budapesti Kamaraszínházban.

Kitért arra is, hogy a Tangó est után április 1- jétôl indul számára az új tánc "tanulása".

A produkcióról mindössze annyit árult el, hogy ismét egy vérpezsdítô táncprodukcióval szeretne országszerte bemutatkozni.

Csodálatos dolog, hogy az embert észreveszik - nyilatkozta Kô Pál szobrászmûvész.

A Munkácsy Mihály-díjas érdemes mûvész véleménye szerint lelke mélyén mindenki vágyik a díjra, amelyet ô - mint mondta - kicsit talán másképp fogadott, mint a többi kitüntetett.

Magyarázatként hozzátette: 1990-tôl hat éven át maga is tagja volt az elismerés odaítélésének elôkészítésére létrehozott, a mindenkori miniszterelnök által vezetett bizottságnak.

Ebbôl adódóan jól tudja, hogy a díjazottak kiválasztása embert próbáló, felelôsségteljes munka, és "nagy lehet a tévedés, a melléfogás aránya".

A mûvész megfogalmazása szerint mûvészi tevékenységét illetôen ô mindig a fordított utat járta: a szobrok "kikívánkoznak belôle", így már azelôtt munkához lát, hogy az adott alkotást megrendelnék tôle.

Kô Pál utalt arra, hogy jelenleg "nyolc élô munkája van".

Négy méternél is magasabb, kôbôl készült Szent István-szobrát hamarosan felállítják a Gellért-hegyi sziklakápolna elôtt, míg a Szerelemkapu a Hungexpo központjában lel végleges helyre.

Két újabb szobor mintázásába is belekezdett: Aba Sámuel portréja az ópusztaszeri emlékparkba, Kuncz Aladár író arcképe pedig a franciaországi Noirmoutier-be kerül.

A felsoroltak mellett egy síremlék, egy Gyöngyösre szánt kompozíció (Szent István lovasszobra, IV. Károly és Zita királyné alakja), valamint egy hatalmas szobor is készül mûhelyében, amely ugyancsak Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja a koronát a Szûzanyának.

Évekkel ezelôtt, a budapesti Petôfi Irodalmi Múzeumban rendezett Jékely Zoltán-emlékesten láttam, hallottam, sôt pár szót beszélhettem is az Erdélybôl indult, ma Budapesten élô nagy magyar elôadómûvésznôvel, Jancsó Adriennel. Fiatalos lendülettel és átéléssel szavalta férje - Jékely Zoltán - szebbnél szebb verseit. Válogatásuk nem okozhatott különösebb nehézséget, hisz zömében ott volt azok megszületésénél.

Marosvásárhely és Enyed között, egy kis vargabetûvel juthatunk el Marosújvárra, ahol 80 évvel ezelôtt, 1921. március 25-én született versmondásunk Nagyasszonya, aki különös módon nem a közeli enyedi Alma Materben, hanem a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végzett és ugyanebben a városban tûnt fel szavalómûvészként.

Elsô komoly fellépésének tekinthetjük azt a szereplését, mikor 1941-ben, pont huszadik születésnapján, Móricz Zsigmond marosvásárhelyi látogatásakor, kérik meg és szavalja el Ady Endre: Levélféle Móricz Zsigmondhoz címû költeményét. Az 1941-42-es években szinte állandó meghívottja a Kemény Zsigmond Társaság estjeinek s ezzel mintegy kiérdemelte, hogy a KZST tagjai közé válasszák. Így tehát ott van azon a felolvasó körúton, ahol Kemény János, a KZST hat tagjával indult megismertetni az anyaországgal a Társaság íróit. "Nem dicsekedni jöttünk, csak egy kis ízelítôt hoztunk az erdélyi szellembôl…" mondta el minden alkalommal. A turnén jelen levô írók és költôk mûveihez csatlakozott Jancsó Adrienne tolmácsolásában Dsida Jenô, Reményik Sándor, Berde Mária, Olosz Lajos, Szentimrei Jenô egy-egy költeménye is. A körútról egy Emlékkönyv készült, ebben szerepeltek a Jancsó Adrienne által elôadott versek az ô bevezetôjével. Az útról és az Emlékkönyvrôl hálával emlékezik és levélben köszöni Sényi László KZST- fôtitkárnak: "A szép Emlékkönyv igazán az én emlékem könyve is (...) Számomra ez az út különösen fontos és jelentôségteljes, mivel akkor léptem át elôször szûkebb pátriám határait, hogy a magyar vers, különösképpen az erdélyi vers zengését szertevigyem…" (Sényi egyengette a fiatal mûvész indulását.)

1941-ben ismerkedik meg Erdélyben Jékely Zoltánnal - "Az ismerkedésbôl szerelem lett, majd 1942-ben házasság követte". Két gyermekük, leány és fiú született s ezzel Jékely szorongásokkal és félelmekkel teli életét nyugalmassá, békéssé tette.

Egy másik emlékezetes esemény volt az az irodalmi elôadás, amire 1942 tavaszán került sor Budapesten a Zenemûvészeti Fôiskola nagytermében, ahol a közönség Jancsó Adrienne elôadásában az erdélyi költôk, Szombati Szabó István, Olosz Lajos, Szabédi László, Reményik Sándor, Dsida Jenô verseiben gyönyörködhetett.

Abban az idôben a férj az Egyetemi Könyvtárban dolgozik, asszonya 1943-tól a Nemzeti Színház, majd a '44- es változások után a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja.

A kolozsvári Magyar Színház 1944-ben mutatta be Jékely romantikus-népies mesejátékát, az Angalit és a remeték címût - a címszerepben Jancsó Adrienne aratott sikert olyan partnerek társaságában, mint Andrási Márton, Csóka József, Tompa Sándor, a rendezés pedig Tompa Miklós munkája volt. Két évre rá Jékely Budapestre megy, felesége a két kisgyermekkel Kolozsváron marad a Szentegyház utcai lakásukban, majd rövid idô múlva ôk is Pestre költöztek - végleg.

Erdélyben töltött évei alatt, férje és apósa, Áprily Lajos révén, de mint elôadómûvész is közeli kapcsolatba került a két világháború közötti romániai magyar irodalom jeles képviselôivel és azok mûveivel, akárcsak a nagy elôd és kortárs, Tessitori Nóra. 1947-tôl a Madách Színház tagja, de késôbb átmegy az Irodalmi Színpadhoz. Itt a hangsúlyt önálló estjeire fektette. Összeállításainak zömét fôleg az erdélyi magyar költôk verseibôl, és velük párhuzamosan a románokéibôl, mutatta be a Testvérkezet! Testvérkezet! (1958) címû elôadásában. A népköltészetet is szerette, ezt 1965-ben a Csak tiszta forrásból címû elôadásában szemléltette, a Földédesanyám-ban a székelyföldi és moldvai csángó balladák szerepelnek (1970). Említésre méltó az öregkor egyre sokasodó problémáit bemutató Botozgató címû válogatása. Mûsoraiban nem csak a hazai, de a nagyvilág magyarjai is gyönyörködhettek Csehszlovákiától az Egyesült Államokig. Mély nyomot hagyott hallgatóságában nagy mûvészi átéléssel elôadott verseiben.

Kívánjuk, hogy még sokáig hallgathassuk ajkáról a csodaszép magyar vers zengését.

Bár nem általános szokás, mi mégis a kötet végi Jegyzet megállapításaival indítjuk a frissen megjelent könyv bemutatását, ugyanis Zsidó Ferenc itt szól munkája jellegérôl, szerzôi célkitûzéseirôl. Elsô mondata így hangzik: "Ezt a mondanépszerûsítô kiadványt leginkább az ifjúságnak szánom." A továbbiakban útbaigazítást kapunk az általa válogatott és átdolgozott mondák forrásairól. Hat monda saját gyûjtésû, a többi 19. és 20. századi publikációkból való, ezek szerzôi: Benedek Elek, Szász István, Teleky Dezsô, Gabányi János, Kôváry László, Solymossy Sándor, Orbán Balázs.

A névsorban történészeket, néprajzosokat, különleges irodalmi érzékkel megáldott alkotókat találunk. Nyilván, az általuk közölt anyagok nyelvi-stiláris szempontból eltérô jegyeket mutatnak: van, aki megelégedett a puszta tényközléssel, van, akinek soraiba lendületet vitt be az intuíció, és van, aki írói megközelítéssel nyúlt a szövegekhez. Figyelembe kell vennünk ugyanakkor a nyelvjárási különbözôségeket is: bizonyos mértékû eltérés van - például - a székely és a bihari (észak- és nyugat- erdélyi) beszédmód, szófûzés között.

Zsidó Ferencnek tehát a mondaszövegek átdolgozása során nem volt éppen könnyû dolga. Áthidaló megoldást kellett találnia. Mintának - jogosan - a mai beszélt köznyelvet tekintette. Ódzkodott a szövegek elnépiesítésétôl, a pontos, félreérthetetlen megfogalmazásra törekedett, de igyekezett lelket önteni (nyilván, a saját lelkét!) a történésekbe, hogy olvasmányos mondaszövegekhez jusson. Átdolgozásainak hangulatteremtô atmoszférája van. Íme egy bekezdésnyi rész:

"Az elátkozott helyet idô múltán birtokukba vették a Firtosvári tündérek. A tordátfalviak látni vélték, ahogy hétévenként megnyílik a nagy domb közepe, a tündérek elôjönnek, és vígan mulatoznak. Azt is rebesgetik, hogyha meg lehetne bontani a középen levô nagy dombot, talán megtalálnák a várúr kincseit. De eddig még senki sem próbálkozott. Talán azért, mert élnek a tündérek, talán azért, nem nemigen hisznek a mendemondában". (A tordátfalvi Fias Mál.)

A könyv apró történetei több mondatípusba sorolhatók. Az élen a történeti mondák állnak, a közölt anyag mintegy kétharmada várakhoz kötôdô "el-beszélés" (Rapsonné vára, Budvár, Hiripné vára, Bálványosvár, Firtosvár stb.). Elég gazdagon képviseltetik magukat a helynévmagyarázó, valamint a hiedelem- és kincsmondák. Éles határ nem vonható közéjük, hiszen szemtanúi vagyunk az állandó "mûfaji átcsapásnak". A konkrét történelmi eseményekbe igen gyakran tündérek, ördögök, óriások avatkoznak be, s ezek az emberek szempontjából hol jóindulatúan, hol rosszindulatúan viselkednek. A legmagasztosabbak mégis azok a bátor, leleményes népi hôsök, akik harcba szállnak a természet vad erôivel, törökkel-tatárral, s hol vitézi tetteik, hol észjárásuk révén rendszerint gyôzedelmeskednek. Közöttük asszonyok is vannak (a bihari asszonyok, Lakatos János).

A szerzô válogatási szempontjára is utalnunk kell. Feltûnhet a kötet hosszú címe: Szent Anna tavától a bihari Asszonyszigetig.* Mit érzékeltet ez a cím? Nem kevesebbet, mint azt, hogy a közölt anyag - területileg - az egész Erdélyt átfogja, mintegy sugallva, hogy az erdélyi magyarság (is) vágyálmait színes történetekbe foglalta, s azért mesélt, regélt századokon át, hogy önazonosságát a szellem világában is felmutathassa. Erre az önazonosság-tudatra a mai fiatal nemzedéknek szüksége van: meg kell ôriznie sajátos lelkivilágát a modern kor "globalizációs" viszonyai között is.

Kötetét Zsidó Ferenc "a székely-udvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Líceum V-VIII. osztályos diákjainak, kedves tanítványainak" ajánlotta. Nem véletlenül: a könyv illusztrációit ugyanis az említett iskola VI. B oszályos tanulói készítették, a színes fedôlap is tôlük való. Tehát tanár és tanulók együttmûködésének nagyszerû példájával szembesülünk. A szerzô egyben az Udvarhelyszék címû hetilap szerkesztôje is. Állatkert címû regényével 1999-ben elsô díjat nyert az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány kisregénypályázatán. Szépen induló írói pályának vagyunk tanúi.

Gondolom, mindannyiunknak vannak saját képzeletföldjei, koordinátákkal, helynevekkel, sajátságos figurákkal népesítve. Azt hiszem, elôször nagyapám szôtte világháborús történeteibe Galícia nevét, amely mögé kénytelen-kelletlen soroltak be harcos összecsapások és lövészárkok, nálam Galícia az a hely, ahol csak katonák és zördülések láthatók. Egy másik álmodozni való világocskámban hevernek a Hegedûs a háztetôn kockái, a lublini csodarabbi, a szelíd mágus sziluettje, frissiben pedig a Bodor-regények Ivano Frankovszkja és Cernyevice, nyilván racionális magyarázat lehetôségei nélkül. Hogy e rétegek/kirakós darabkák fedésbe kerülhetnek, sôt reálisnak tetszô (három/x dimenziós) kontextusruhát kaphatnak, egy csatlakoztató láncszem tette számomra lehetôvé, Sebestyén Mihály könyvének olvasási tapasztalata, a belôle beépíthetô információ és titokmennyiség. Ebbôl bontakozhatott ki a kelet-közép- európai zsidóság (egyik) víz- és földrajza, domborzata, nyelvezetei és pénznemei, amely teljesség pici kis jelölôjeként, szinekdochéjaként vélem most már fölismerni nagyapám Galíciáját, a szomorka kis zsidót és Ivano Frankovszkot.

Az a tartam, tartalom és táv, amely képzeletdarabkáim mélységét szolgáltatja ezentúl, korrekten térképezhetô fel a Mentornál megjelent kötet címlapján és tartalomjegyzékén: a legfontosabb (így elsôre) a dôlt betûs "tanulmányok, cikkek, esszék" mûfajmegjelölés, persze az alcím, "Az erdélyi zsidóság történetéhez" mellett. A váltakozó mûfajiság sokarcúvá és sokrendeltetésûvé teheti a kötetet, a történészi szakmunkák, emlékezô beszédek, aktualitásra igényt tartó újságcikkek, novellaszerû portrévázlatok és könyvismertetôk többirányú-regiszterû rálátást kínálnak nemcsak az erdélyi, de a "galíciai"/kelet-közép-európai zsidóság századokon átívelô szabálytalan, mert sokféle államhatalomhoz és kevés jog/bôség-kosarához kötôdô történetéhez, történelméhez. Ezt az utóbbi párost lényegesnek tartom Sebestyén Mihály könyvéhez rendelni, hiszen a történetként, sztoriként, meseként kibomló eseménysorok (pl. Bethlen Gábor, Borsos Tamás és a konstantinápolyi zsidó doktor, Abraham Sarsa esete) mindenkor az olvasmányos próza hatását keltik. Történelmi adathalmazoktól rettegô olvasóknak sem kell tehát elkerülniük a Nyúlgátat: Jókai Mór beszéde az antiszemitizmustól felizzó monarchiabeli képviselôházban vagy a marosszéki zsidó közösség(ek) változó, alakuló életsorsa megannyi érdekfeszítô, hajdanvoltakat életre keltô történetben mutatkozik. Nem azt jelenti ez, hogy a történészi szakmunka (forrás- felkutatás, publikálás, értelmezés, csatlakoztatás/argumentáció) megbicsaklana, a Soah, a holokauszt felé menetelô kis zsidócskák sora édesedne, a poézis könnyedségével itatódna át. Nem szabadna ennek esnie, a könyvben idézett bécsi pszichológus, Bruno Bettelheim szerint szükségtelen és káros eufemizáció a tömeggyilkosság "holokauszttá" lényegítése. Ám a történetmondás figyelmet kaptáló fordulatai a Nyúlgátban a hitetlenkedô, értetlenkedô olvasó segítségére sietnek, továbbûzik, hogy ez elmerült világ(ok) megnyílhassanak.

Az erdélyi/romániai történelem(ek) sejteni, ismerni vélt magyar, román, szász cselekményszálait módosítják, finomítják az önállósuló regionális zsidó narratíva képkockái, fejedelmeink, szomszéd vajdáink, arisztokratáink és írástudóink viszonyulásai, relációi a századokig ideiglenes tartózkodási engedélyû, jogtalan, házatlan, megtûrt és nem értett nép/foglalkozási/vallási csoport iránt. Kiegészítôként lapozgathatjuk az Újváry Péter szerkesztette Magyar zsidó lexikont, a Kányádi Sándor fordította Erdélyi jiddis népköltészetet, elsétálhatunk városainkban még álló zsinagógákba, falusi boltok pultjai mögé képzelhetjük az elmaradhatatlan zsidó szatócsokat. Tájékozódhatunk aske-názokról, szefárdokról, jiddisrôl, ladinóról, kóserrôl és hanukáról, Bod Péter zsidó-meghatározásáról: ám nem kerekítünk e tükrök által számunkra már örökre homályos nép- régió-mentalitástörténetet, mert ugyan hol van már a tükör elôtt kordézó, mulató, kereskedô Galícia?

Koromba mártotta tollát

s fölállított egy saját szorzótáblát,

hatalmasat, akár az égbolt -

mindent mindennel összeszorzott:

s látván az eredményt - magát

(mindenszer mindennél nincs tovább),

letette a tollat, s hogy észrevette,

maradt még egy utolsó cseppje -

mint aki hazatalált -

leírta pontnak a halált.

Didergô január.

Már

szoborrá merevül

az utolsó

farkas is.

Fagyhalál.

Ha kinyújtom

kezemet,

vajon,

a kezedre

rátalál?

Száztíz éve született Ligeti Ernô költô, prózaíró, publicista, a Keleti Újság, a Napkelet, a Független Újság szerkesztôje. Az idegen csillag, A két Böszörményi és több más regény, illetve a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom belsô életrajzát felvázoló Súly alatt a pálma címû emlékirat szerzôje kevéssé ismert a mai olvasók számára. A Pallas-Akadémia Kiadó múlt szombati vásárhelyi rendezvényén hallhattuk, hogy a csíkszeredai könyvmûhely idei tervei közt szerepel a fáradhatatlan irodalomtörténész, Marosi Ildikó Kis/Ligeti/ könyvének a megjelentetése. A tervezett kötet, a Ligeti Ernô: Elsüllyedt világ. Nagyvárad és Kolozsvár mûvelôdési élete a XX. sz. elején "fôszereplôje" részt vett az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon alapításában, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság is felvette tagjai sorába.

Ott volt Kemény János marosvécsi vendégei között is. 1934-ben vált ki a helikoni közösségbôl, tehát ô is egyike azoknak, akiknek szerepelniük kell a Hunyadi László - Nagy Miklós Kund elindította Helikoni arcképcsarnok címû sorozatban. A harmadik kötet számára készülô portrék között már látható is a szobrász mûtermében a róla mintázott plakett. Mai mellékletünkben Szász Károly felvételeivel ezt reprodukáljuk.

Jött, és azon pillanatban bé is futott eszembe - mint róka a likba, vagy nyest a baromfiudvarba, - a sejtelem: "háthogyha ezegyszer úgy adja a szerencse, hogy én is fogok valamit"! Tétlen napok egyike lévén, és éppen hetipiac napja, csütörtök, erôst buzgóságot éreztem magamban, hogy kihajtsak a vásárra néhány szárnyasállatot, mint ama… Matyi elôdöm, akit szintén Ludasnak hívtak. No, ha béfutott, hát pórul is járt, mert eszembe olyan volt a gondolathiány, mint tyúkudvar a baromfivész után! - Valahol lik van! - mondta a rabló. - És ilyen likból csak bolond szél fúj! A huzattól meg is fájdult az odvas fogam, és úgy járkált a fejemben fel-alá, mint egy fogfájós ember az orvosi váróteremben. Végre kijött egy angyali fehérköpenyes asszisztensnô, és megkérdezett, hogy ugyan biza mire fáj a foga? Hogy akkor mit válaszolt fejemben a gondolat, az már inkább magas politika, és nem valami könnyen kihúzható bölcsességfog! - Csak úgy általában fáj - mondtam. - Úgy általában, demokratikusan, mint amikor mindenkinek mindenbe beleszólási joga van. Ezt aztán be is jegyezték a betegnyilvántartásba. Az orvos betükrözött a számba, és azt mondta, hogy ez bizony likas. - Hát igen! - mondtam. - Érzem is, hogy valahol… mintha elfolyna a számból mindennek az íze, zamata, sôt, még a szavak jelentése is! Pedig arra készültem, hogy kimegyek a nagypiacra, és én háromszor úgy elverem azt a zsarnokot, azt a népnyúzót, azt a hivatalosságot, hogy amíg él, megemlegeti! A fogorvos fecskendôt vett elô, és valami mentolos ízû folyadékkal beoltott. Azt mondta, menjek vissza a váróterembe és üldögéljek ott, amíg ô szól. Ültem, álltam, mint akinek fáj is, zsibbad is. És azóta is itt ülök, állok. Telnek a tétlen, tehetetlen napok, múlnak a vásárok és híznak a döbrögiek. Kerekedik a világ, csak valahol… perifériára tettek egy írót! Azért, mert úgymond: "valahol lik van benne"! Azóta idôtlen idôk teltek, és most már földszagú fölöttem az ég, a virágoknak csak a gyökérillatát érzem, és hiányosságaim likjain pajkos rókafiak bújócskáznak. Nem igaz, hogy a túlvilágon ne lenne gondolat!

BERECZKY IBOLYÁNAK születésnapja alkalmából jó egészséget és örömökben gazdag hosszú, boldog éveket kíván sok-sok szeretettel Berekméri Géza, Magdi és Lóránt. (v.)

LEGOLCSÓBBAN 486-os, Penti-um I, II, III-as számítógépek, komponensek csak a READY COMPUTERS- nél. Tel. 168-873, 094-843-920. (8268475)

ELADÓ egy szobabútor-garnitúra, konyhabútor, 3+2 ajtós szekrény, 2 kanapé, egy rekamié, egy asztal, egy íróasztal, hûtô, mosógép. Tel. 161-830, 162-560. (20860)

ELADÓ fogadó Jedden. Érdeklôdni: tel. 164- 401. (20867)

ELADÓK új, import gázkonvekto-rok, 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (20789)

ELADÓ 2000-es kiadású Dacia 1410 kifogástalan állapotban. Tel. 169-141. (20782)

ELADÓK automata mosógépek 2 millió lejtôl. Ingyenes szállítás, bekötés 30 km-ig. Onesti utca 7. sz. (Litoral mellett). (20638)

ELADÓ 1989-es, homologált, 8 személyes dízel Dodge, bármilyen csere is érdekel. Onesti utca 7. sz. (Litoral mellett). (20638)

ELADÓ 1500-as Lada nagyon jó állapotban. Tel. 576-463, belsô 138A. (3)

ELADÓ szelektált és kezelt lucernamag. Tel. 214- 496, 162-594, 095-658-098. (14486)

PROFESSZIONÁLIS televízió- és GSM- antennák, antennaerôsítôk távolsági vételhez eladók. Tel. 121-853, 095-794-826. (20257)

ELADÓ elônyös áron új tégla. Szükség esetén a szállítást is biztosítom. Tel. 254-689, 094-639-273. (20689)

ELADÓK új Mountain Bike biciklik 21 sebességgel, 18 hónapos jótállással, csak 2.100.000 lejért. Tel. 212-369. (20649)

ELADÓ építkezésre is alkalmas kerthelyiség. Tel. 065/217-790. (20779)

ELADÓ 12 ár terület Parajdtól 8 km-re, a Bucsin-tetô felé, a Küküllô mentén. Tel. 161-982, este 8 óra után. (20651)

ELADÓ 2 éves fedett Papuc Dacia 80000 km-ben 55 millió lejért. Makfalva. Tel. 094-982-846. (20812)

ELADÓ beépíthetô terület Koronka és a Vácmány között. Tel. 257-470. (20832)

DÍJAZOTT bécsi zongora eladó 475 DM-ért. Tel. 131-114. (20794)

ELADÓ új sztetoszkópos vérnyomásmérô. Tel. 160-491. (20895)

ELADÓ 40 db mézüres STAS kaptár + kiépített mézûri keret. Kibéd 499. sz. Tel. 093-256-975. (20880)

ELADÓ garázs és 4 részbôl álló könyvesszekrény. Tel. 254-081. (20872)

ELADÓ 5 szálas szegôvarró (szulfiláló) és gomblyukprogramos Singer villanyvarrógép. Tel. 134-337. (20859)

ELADÓ 270 kg sárga hagyma Cserefalván a 17. szám alatt. (3)

ELADÓ 386-os számítógép olcsón és egy felfújható gyermek fürdômedence. Tel. 165-051. (20919)

VESZEK Matiz személygépkocsit részlet- átvevéssel. Tel. 092-573-687. (20921)

VESZEK forintot. Tel. 248-511. (20927)

ELADÓK színes televíziók. Tel. 132-751, 094-23