Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Látványként sem mindennapi az a terem, amit a régi telefonpalota második emeletén berendezett központosított ügyelet székhelyen, ahol az elkövetkezô napoktól kezdve az európai mintáknak mgfelelôen a megyében mûködô sürgôsségi szolgálatok tevékenységét hangolják össze.

A számítógépek mellett négy telefonszolgálatos fogadja a telefonos, és rádiotelefonos hívásokat a 955, 956, 961, 981 és 982-es számokon, illetve a Romtelecom tegnapi meglepetéseként a 112-es telefonszámon is. A telefonszolgálatot teljesítôk mellett egy orvos dönti el, hogy az esetek sürgôsségi fokának megfelelôen, milyen mentôkocsit mozgósítanak. A különbözô jellegû sürgôsségi hívásokat pedig a Mentôszolgálat, a Rohammentô-szolgálat mellett a tûzoltóknak, a rendôrségnek illetve a csendôrségnek továbbítják, amelyek székhelyén másodlagos ügyeletek mûködnek.

Ha a látványt említettük, a korszerû felszerelés mellett arról is kell szólnunk, hogy az adó-vevô készülékkel ellátott ügyeletes kocsik mozgását mind a képernyôn, mind pedig nagyban kivetítve is követni és irányítani lehet.

A központosított ügyelet létrehozását, amely Fodor Imre polgármesterként tett angliai látogatása után, az ott látott modell alapján kezdett körvonalazódni, megyei szinten az összes érdekelt fél tevékenyen segítette. Az országos premierként megvalósított ügyelet másik elônye, a lakosság pontos és gyors kiszolgálása mellett, hogy elôkészíti azt a folyamatot, amelynek nyomán a helyhatóságok hatáskörébe kerül a rendfenntartó erôk, illetve a tûzoltóság tevékenységének irányítása.

A tegnapi nyitóünnepségen a
kormány, a szenátus, illetve a belügyminisztérium azon képviselôi mellett, akik az eltelt évek során támogatták a marosvásárhelyi Rohammentô- szolgálat létrehozását és elfogadtatását, részt vettek a különbözô romániai nagyvárosok képviselôi is.

A központosított ügyelet elônyeit Dorin Florea polgármester méltatta, mûködését dr. Raed Arafat, a Rohammentô-szolgálat vezetôje mutatta be, aki beszámolt arról is, hogy egy még berendezetlen helyiségben a katasztrófa-elhárítás terén dolgozók számára biztosítanak teret, ha arra szükség lesz. Továbbá, hogy Szováta város és a Görgény völgye mellett az egész megyét korszerûen felszerelt mentôkocsikkal fogják ellátni, amelyek holléte, útja szintén követhetô lesz, bármerre járnak, s az ügyelet szükség esetén mozgósíthatja a mentôhelikoptert is.

Szintén az ügyeleten keresztül lehet kapcsolatba lépni azzal a toxikológiai tanácsadó központtal, amely a Rohammentô-szolgálatnál mûködik, ahol az ügyeletes orvos tanácsot ad, hogy a különbözô mérgezések esetén melyek a sürgôsségi teendôk.

Az avatóünnepségen Toganel Ioan prefektus emelte ki a helyhatóságok , Arafat doktor és Mircea Chiorean professzor szerepét a szolgálat létrehozásában, és szólt az egyéb megvalósításokról is, amelyek szintén országos premiert jelentenek.

A központosított ügyelet felszerelésében a Remssy program keretében tevékenyen részt vállaló svájci kormány nevében Max Streich, a román-svájci együttmûködési iroda vezetôje számolt be arról, hogy a kiválasztott hat romániai város, köztük Marosvásárhely számára 15 millió svájci frankot érô támogatást nyújtottak.

A marosvásárhelyi Rohammentô-szolgálat mellett kiálló Sorin Oproiescu professzor, a szenátus egészségügyi bizottságának képviseletében többek között arról is szólt, hogy melyek az egészségügy átalakításának akadályai. Ionel Craciun tábornok a belügyminisztérium képviselôjeként emlékeztetett arra, hogy Arafat doktor törekvéseinek támogatójaként évekkel ezelôtt Marosvásárhelyen jelentette ki, hogy ha a változás kereke elindult, megállítani nem lehet azt. A kormány nevében Stefanescu Constantin, a Közigazgatási Minisztérium ellenôrzô testületének szakértôje értékelte a megvalósítást, majd az avatóünnepség részvevôi a helyszínen tekintették meg az ügyeletet, illetve a Rohammentô-szolgálatnál a toxikológiai tájékoztatási központot.

362 részvényes jelent meg a Man-pel tegnapra összehívott soros közgyûlésén. A jelenlevôk azonban a törzstôke mindössze 40,7%-át képviselték, így a közgyûlés a törvény értelmében nem volt határozatképes. Sajnos, hiába várták a részvényeknek több mint 10%-át birtokoló bukaresti Unicapital képviselôjét, az nem érkezett meg. Egyes résztvevôk szerint a helyszínen volt, csak a gyûlésterembe nem jött be.

Az adatok összesítését követôen Szente Éva, - a törvényszék által kijelölt üléselnök, - az elôírásoknak megfelelôen mára újra összehívta a közgyûlést, amely immár határozatokat hozhat, függetlenül attól, hogy a jelen levô részvényesek képviselik-e a törzstôke felét.

A Mezô utcai régi bôrgyár elé kivezényelt rendôröknek nem akadt dolga. A közgyûlésre eljött Székely Sándor és igazgatótanácsának néhány tagja. A teremben mindössze néhány hangadó szidta a volt igazgatót, de az indulatok percek alatt elcsitultak és hangoskodásra, rendbontásra nem került sor.

Székely Sándor a teremben szintén jelen levô Ágoston Margittal sem váltott szót.

A ma sorra kerülô közgyûlésen egyébként a jelenlevôk 18 igazgatótanácsi jelölt közül válogathatnak. A listán mind a két volt igazgató, valamint a gyár jelenlegi aligazgatóinak és az Unicapital megbízottjának neve is szerepel.

A körzeti rendôrökkel találkozott tegnap Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki több területen is támogatást ígért cserébe azért, hogy a "szektoristákat" is bevonja az éjszakai járôrözésbe a közrend és közbiztonság megerôsítése érdekében.

Mindenképpen dicséretes a szándék, bár, mint elhangzott a megyeközpont területén mûködô 42 körzeti rendôr amúgy is nehezen tud eleget tenni kötelezettségeinek, mivel igen sok feladat hárul rájuk. Ezért nem tudnak a végére járni az egyik legfontosabbaknak sem, hogy a háztömbkönyvek és a tényleges helyzet ellenôrzése révén kiszûrjék mindazokat, akik törvénytelenül laknak, tartózkodnak a város területén. Ha sikerülne is a végére járni, a polgármesteri hivatal, illetve az igazságszolgáltató szervek szociális meggondolásból, nem minden esetben folyamodnak a törvénytelen lakásfoglalók kilakoltatásához, ahogy azt sem sikerült elérniük, hogy a lakásukat kvártélyba adó személyek jövedelmi adót fizessenek. Amiképpen azon törekvésük sem járt eredménnyel, hogy a lakossági panaszok nyomán eljárjanak azon közétkeztetési egységek tulajdonosaival szemben, akik a kései nyitvatartással zavarják a közrendet, mivel mindig maradnak számukra kiskapuk, amit a hivatal szakfelügyelôje is megerôsített. A panaszok alapján indított eljárásuk nem volt eredményes a piaci viszonteladókkal sem, akiknek engedélyét éppen a polgármesteri hivatal hosszabította meg. Bár ez utóbbi esetben ígéret hangzott el arra nézve, hogy a piacokon való rendtartás a jövôben a felügyelôk feladata lesz, és a nagybani piacok létrehozásával fogják uralni a jelenséget , mégis úgy tûnt, hogy a viszonteladók számára is maradnak kiskapuk.

Hogy a felvetett egyéb megoldatan problémákat illetôen mit ígért a polgármester? Székhelyet négy körzeti rendôrségnek a különbözô városnegyedekben; megbeszélést a lakó- és tulajdonosi társulások vezetôvel az együttmûködés érdekében, a panaszok közt szereplô autópiac elköltöztetését, valamint az alpolgármesterektôl, illetve a hivatalnak alárendelt szogálatoktól kölcsönzött autókat a körzeti rendôröknek, akik a polgármester szerint sportöltözetben kísérhetnék az éjszakai járôrözésben részt vevô egyéb közegeket. Hogy ez a szektoristák szerint törvénytlen lenne, nos, Dorin Floreanak nem okozott gondot, mondván, hogy fel lehet tüntetni úgy is, hogy szabadidejükben buzgólkodnak éjszakánként, tehát mit számítank az elôírások, mert hisz az eredmény a fontos. A cél pedig szentesíteni fogja az eszközt. Ha a pogármesteri ezen újabb eredeti ötlete a melegítôbe öltözött szabadidejükben járôrözô szektoristákkal meghozza a kívánt eredményt , akkor Dorin Florea szerint a Rohammetôszolgálat törvényesítésének mintájára, ezt a próbálkozást is szabadalmaztatni lehet.

Akár országos szinyen is.

Régenben, március 15-én 16 órai kezdettel, a római katolikus plébánián megemlékezô istentiszteletre kerül sor.

Segesváron, március 15-én 15 órai kezdettel, a várban a Petôfi-szobornál megemlékezô ünnepséget tartanak. Fehéregyházán, 16 órai kezdettel, mûsorral egybekötött megemlékezô ünnepségre kerül sor a Múzeumkertben, ugyanakkor koszorút helyeznek el Zeyk Domokos emlékmûvénél és az Ispán- kútnál.

Szovátán, március 15-én 11 órai kezdettel, a római katolikus plébánián megemlékezô istentiszteletet tartanak, 15 órakor a polgármesteri hivatal kertjében elhelyezett kopjafánál ünnepséggel egybekötött koszorúzásra kerül sor, 16 órai kezdettel koszorúzás a Petôfi-szobornál. Aznap este 18 órai kezdettel megemlékezô ünnepi mûsorra kerül sor a Munkásklubban, 20 órától tûzijáték zárja az ünnepségsorozatot.

Erdôszentgyörgyön, március 15-én 17 órai kezdettel, a református templomban ökumenikus istentiszteletre kerül sor. Gyulakután és Kelementelkén 10 órai kezdettel megkoszorúzzák a Hôsök emlékmûvét. Székelyvéckén, 10 órai kezdettel, a római katolikus plébánián megemlékezô istentiszteletet tartanak. Balavásáron, 18.30 órai kezdettel, a gyülekezeti teremben megemlékezés. Kenden, 16 órai kezdettel, mûsorral egybekötött koszorúzásra kerül sor az emlékmûnél, Egrestôn, a helyi templomban, 16.30 órától megemlékezô ünnepségre kerül sor.

Dicsôszentmártonban, március 15-én 17 órai kezdettel, a helyi kultúrházban ünnepséget tartanak, Abosfalván, 13 órai kezdettel koszorúzásra kerül sor az emlékmûnél, Vámosgálfalván, 11 órai kezdettel, a Templomkertben tartanak megemlékezô ünnepséget.

A bonyolult mindig tovább bonyolítható, sôt bonyolódik. A múlt szombati versmondó vetélkedôn nem sikerült pontosan feljegyeznem minden nyertes nevét, ezt jeleztem is. De mivel a helyi tévé riportere tudósításomból "puskázott", és ezt bizonyára többen látták, mint ahányan a hétfôi lapot, sajnálattal kell megkövetnem egy kislányt Szászrégenbôl, aki nagyszerûen szerepelt, mégis kimaradt a neve. Fekete Boglárkáról van szó, a szászrégeni 2-es Számú Általános Iskola harmadikos tanulójáról. Sajnos, több más kisdiák neve is lemaradt, pedig ôk is nagyon jók voltak. Nem sikerült rendbe raknom összebonyolított papírjaimat. Kosárba hajítom mindet; nekik meg azt kívánom, hogy otthonukban málnaszörp folyjék a csapból.

A Marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház meghívására, tegnap, a déli órákban kissé különlegesebb, sajátságosabb "anyagból" összeállított tárlat megnyitóján vehettünk részt. Az UNIMA - a Nemzetközi Bábmûvész - Szövetség Magyar Központja által A bábjátszás Magyarországon címmel rendezett millenniumi kiállításról volt szó, melyre a kecskeméti Ciróka, a debreceni Vojtina, a miskolci Csodamalom, a budapesti Kolibri, a pécsi Bóbita, valamint a Budapest Bábszínház küldte el bábtárának tán legérdekesebb/vonzóbb/kifejezôbb darabjait. Olyan tervezôk ihletett munkája eredményeként, mint Bodor Judit, Láposi Terka, Boráros Szilárd, Horváth Mária és mások. A bábok egy részében a bábszínház elôcsarnokában, másik részében a pinceszínház termeiben gyönyörködhettünk a szó nemes értelmében. Örvendetes, hogy az elôcsarnok szûknek bizonyult, ami az érdeklôdôk számát illeti. Ioan Cadariu, a bábszínház igazgatója két nyelven szólt a vendégekhez, meghívottakhoz, elsôsorban Demeter Zsuzsát, az UNIMA Magyar Központjának titkárát üdvözölve, továbbá a bábszínház egykor nyugalmazott mûvészeit, illetve a jelenlegi kollégákat is, Zeno Fodor, Mariana Mierlut, Haller József és mások személyében, valamint Tôkés Andrást, a megyei tanács mûvelôdési bizottságának a képviselôjét. Régi kedves ismerôsként mutatva be aztán a vendéget, az igazgató úr Demeter Zsuzsát - színész, rendezô, az egri bábszínház igazgatója - kérte szóra. - Ez a kiállítás csupán szûk keresztmetszete annak az anyagnak - mondotta -, melyet Budapesten mutattunk be. Az anyagot eleve úgy készítettük elô, hogy utaztatjuk. Bejárta már odahaza az országot, onnan Nagyváradra érkeztünk vele, most ide, ahonnan elôbb Miskolcra, majd a szlovák területre és pár más helyre is ahhoz, hogy útját a Pécsi Nemzetközi Felnôtt Bábfesztiválon fejezhesse be. Kérem, úgy nézzék ezeket a bábokat, mint számunkra nagyon kedves darabokat, hiszen ha minden bábszínház, ha csak egy - két figurával is képviseltette magát, reméljük, valamiféle betekintést akkor is sikerült általuk nyújtanunk a magyarországi bábjátékba! Kérjük, fogadják szeretettel! - zárta mondandóját a Központ titkára.

Az udvarhelyszéki Bögöz iskolája - mindenfajta belsô és külsô tiltakozás ellenére - felvette Wass Albert (1908-1998) nevét. A bögöziek ott voltak Marosvécsen is, amikor hamvait hazahozták Floridából. Tiltakozott a név ellen a helybeliek egy része, a bögözi születésû tanárral, Kardalus Jánossal az élen, hogy hát mi köze van Wass Albertnek - Bögözhöz. És interpellált az alsóházban Lazar Ladariu nemzeti egységpárti képviselô - álérveit ismerjük, kár az ingyen reklámért. "A parlamenti vagdalkozás után a kíváncsiság nem hagyott nyugodni, és ellátogattam Bögözbe - olvasom Barabás István rovatában (Üdvözlet Bögöznek. Hargita Népe, 2001.március 3.) -, hadd lássam a fejleményeket a helyszínen. És mit láttam a verôfényes októberi napsütésben? Az iskola homlokzatán ott díszeleg Wass Albert neve, ennek ellenére sem Bögöz, sem a nemzetállam, sem a világ nem dôlt össze. Az élet tehát megy a maga rendjén, csak annyi változott, hogy a Nemzeti Egységpárt és vele Lazar Ladariu képviselôje tízévi tevékenysége nyomán az ôt megilletô helyre került; elkukkant a történelem süllyesztôjében."

Wass Albert védelmében Pomogáts Béla állt ki, a Magyar Írószövetség részérôl. A bukaresti Adevarul címû lap, "amelyet mind ez idáig magyarellenes koholmányai okán idézgettünk e hasábokon, február 24-én Constantin Stanescu Accent (Hangsúly) rovatában váratlanul új hangot üt meg. Bevezetôjében a szerzô méltatja a Magyar Írószövetség nemes gesztusát, hogy egy méltatlanul megvádolt magyar író védelmére kel. Azután megkérdôjelezi az idézett parlamenti vádaskodás jogosultságát, azzal érvelve, hogy Wass Albert erdélyi regényei számos példát szolgáltatnak a román-magyar testvériségre, másrészt felhívta a figyelmet, hogy Ion Antonescu marsallt is egy néptörvényszék ítélte halálra mint háborús bûnöst.

A Wass Albert számlájára írt vádak ellentmondásosak - folytatja C. Stanescu -, ezért ügyét újra kellene vizsgálni, annál is inkább, mivelhogy regényei kezdenek román nyelven is megjelenni, éppen azok, amelyekben Erdély különbözô nemzetiségû lakóinak sorsközösségét mutatja be."

Itt csak annyit, hogy azért Wass Albert és Antonescu... "Különösen figyelemre méltó - mondja Barabás István - C. Stanescu cikkének befejezô mondata: ha Wass Albert minden politikai nézetével nem is lehet maradéktalanul egyetérteni, »az ember hibái nem nehezedhetnek rá az író emlékére és utóéletére, hangsúlyozom: egy nagy íróéra.«

Így vélekedik tehát egy jeles román irodalomkritikus, mégpedig az ország legolvasottabb lapjában. Higgadt, mértéktartó állásfoglalásának fényében Bögöz többé nem irredenta fészek, László Emma (az iskola igazgatója, sz.m.) nem revizionista merénylô, de ami a legfontosabb: Wass Albert nem román vérre szomjazó horthysta vámpír, hanem hibáival, tévedéseivel együtt író és ember volt, aki fölött végsô ítéletet csak az utókor mondhat, ha koronatanúnak megidézi az életmûvet."

(Egy gondolat bántja a szemlézôt: miért csak a bögöziek?)

Fizet a pénztár

A megyei Egészségbiztosítási Pénztár az Országos Biztosítási Pénztár idei 21-es számú rendelete értelmében - amely március 7-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben -, mihelyt a központi költségvetésbôl megérkezik a pénz, a megye valamennyi kórházának törleszteni kezdi azokat az összegeket, amelyekkel az intézmények a 2000. december 31- ig leszállított gyógyszerért, illetve a gyógyászati fogyóanyagért tartoznak a forgalmazóknak. Az összeg százmilliárd lejre tehetô - tájékoztatott dr. Csíki Zsuzsanna.

Bajai küldöttség Marosvásárhelyen

Vasárnap többtagú bajai küldöttség érkezik Marosvásárhelyre. A vendégek délelôtt a Bolyai Farkas Líceumba látogatnak, majd 11 órakor az önkormányzat és a polgármesteri hivatal képviselôivel találkoznak. A protokolláris találkozó célja, hogy a magyarországiak megismerkedjenek Marosvásárhellyel és a két város közötti baráti kapcsolatot testvérvárosi szintre emeljék. Erdôszentgyörgy után, ahová kedden látogatnak el, Marosvásárhely lenne a második Maros megyei helység, amely testvértelepülési kapcsolatra lép Bajával.

Vita a tejtermékek minôségérôl

A március 15-i fogyasztói jogok világnapjára a megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal számos rendezvényt tervezett. Hétfôn 11 órakor a tejtermékek minôségérôl és ezek forgalmazásáról, valamint az érvényben levô törvénykezésrôl tárgyalnak a hivatal képviselôi a Maros megyei tejfeldolgozókkal és tejtermékgyártókkal a prefektúra kistermében. Részt vesznek a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság, az Állategészségügyi Igazgatóság, valamint az Egészségügyi Felügyelôség szakemberei.

Felújították a B-szárnyat

Ma délelôtt a 10 órától kezdôdô ünnepség keretében hivatalosan átadják a marosvásárhelyi Unirea Nemzeti Kollégium újonnan felújított B-szárnyát. Az átadáson részt vesz a Nevelésügyi Minisztérium, a Világbank, a prefektúra, a megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, valamint a tervezô és kivitelezô cégek képviselôi.

Bôvítik a selyei mûvelôdési otthont

Idén teljesen felújítják és kibôvítik a nyárádselyei mûvelôdési otthont. Tervek szerint az eredeti nagyterem körülbelül 70 négyzetméterrel lesz nagyobb. A 300 millió lejes beruházást az önkormányzat állja, úgy, hogy a falubeliek közmunkával járulnak hozzá - tájékoztatott Benedekfi Levente, Nyárádmagyarós község alpolgármestere.

Állásbörze

A Munkaerô-foglalkoztatási Ügynökség felhívja a gazdasági egységek figyelmét, hogy folyó év április 6-án állásbörzét szervez. Az ügynökség szakembereket ajánl minden munkaterületre, éspedig: fémfeldolgozókat, famegmunkálókat, textilipari munkásokat, építôipari munkásokat, eladókat, közétkeztetési és egészségügyi szakembereket, úgyszintén szakképzetlen munkásokat.

Három tûzeset

Március 8-án délután fél hét órakor Désfalvára riasztották a dicsôszentmártoni tûzoltókat, ahol fél hektárnyi tizenöt éves fekete erdei fenyôültetvény és három és fél hektárnyi legelô égett le. A fenyôültetvény a dicsôi erdészeti hivatal tulajdonát képezte, míg a legelô a mikefalvi polgármesteri hivatalé. A kárt még nem becsülték fel. Ugyancsak csütörtökön Nyárádszeredában a Szentandrási út 116. szám alatt ütött ki tûz. Fazekas Kálmán juhász szállása égett le teljes egészében. Tegnap reggel fél nyolc körül Segesváron az Állomás utca 1. szám alatt található kórházban meggyúlt a tetôzet, amelyet a kéménybe beékelt gerenda átforrósodása okozott.

Jazz-musical koncert

Március 20-án, kedden este 7 órai kezdettel a Kultúrpalota nagytermében jazz-musical koncert lesz. Gyárfás Katalin szoprán, Saracoveanu János tenor- szólista, valamint a Bluesers együttes - Zöld Csaba ének, Fülöp Csongor zongora, ének, Maier András, gitár, ének, valamint Asztalos Zsolt ütôhangszerek - elôadásában hangzanak el részletek a Porgy and Bess, a My Fair Lady, a West Side Story, a Cats és más közismert musicalekbôl.

Nônapi ünnepség

Az ALKISZ, az Alsó Kis-Küküllô menti Ifjúsági Szervezetek Szövetsége ma 20 órai kezdettel nônapi ünnepséget szervez a Küküllô menti ifjúság számára, sok meglepetéssel, a küküllôdombói Poliglot Kft. (volt Columna) étteremben. Lányoknak a belépés díjtalan.

Kiállítás Dicsôszentmártonban

A Ionasiu amatôr mûvész család munkáiból nyílik kiállítás március 13-án délután 5 órai kezdettel a dicsôszentmártoni mûvelôdési házban. Ez alkalommal a szülôk mellett Ionasiu Izabella is jelentkezik munkáival. A kiállításon olajfestményeket, szén- és színes grafikákat tekinthet meg a közönség. A tárlatot Razvan Ducan, a mûvelôdési ház igazgatója nyitja meg.

Csoportépítô tanfolyam

Március 9-11. között a Zichy-Horváth Egyesület hétvégi csoportépítô tanfolyamot szervez 12 vidéki fiatalnak. Baláról, Sárpatakról, Beresztelkérôl és Vajdaszentiványról három-három fiatal vesz részt a Szováta- fürdôn megrendezett hétvégi tanfolyamon. A programot a Maros megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság támogatja, társszervezô az Otward Bound Románia Társaság.

Áramszünet

A Conel villamossági vállalat közli, hogy holnap 8 és 17 óra között Kakasdon szünetel az áramszolgáltatás.

Közös árvízvédelem

A magyar hatóságok kérésére a román illetékesek csökkentették a kányaházi tározóból a vízleeresztést a Túr folyóba - közölte a román vízügyi és környezetvédelmi minisztérium árvízvédelmi központja. A román fél ezzel az intézkedéssel a Túron levonuló árhullam nagyságát igyekszik mérsékelni. Ugyanakkor hangsúlyoztak, hogy a rendkívül magas vízhozam miatt csak korlátozott mértékben lehet csökkenteni a Túron levonuló árhullám nagyságát. Ezzel egy idôben román részrôl készségüket fejezték ki arra, hogy eszközökkel és anyagokkal segítik a megrongálódott vízvédelmi berendezések helyreállítását, ha azt a magyar fél igényli.

Újra tárgyalnak a védôvámokról

Románia és Magyarország felújítja a Magyarországról származó sertés- és baromfihús importjával kapcsolatos probléma megoldásáról folytatott tárgyalásokat - közölte a román külügyminisztérium. A külügyminisztérium közleménye emlékeztetett arra, hogy szerdán Bukarestben tárgyaltak a Közép- Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) illetékes helyettes államtitkárai, s ennek a találkozónak a keretében vitatták meg a kérdést. A közlemény szerint a magyar fél megerôsítette, hogy Magyarország idén január elsejétôl megszüntette egyes román ipari fogyasztási termékek esetében a behozatali kvótát. Szó volt arról, hogy megoldást lehet találni a román kohászati termékeket ellenôrzô magyarországi rendszer enyhítésére.

Nemzetközi elfogató parancs a Daewoo elnöke ellen

A lyoni székhelyû Interpol nemzetközi körözést tett közzé a világ 177 országában a csôdbe jutott Daewoo Motors cég Dél-Koreából egy évvel ezelôtt nyomtalanul eltûnt tulajdonosa, Kim Vu Dzsong ellen. Szöul azzal vádolja Kimet, hogy 5000 milliárd vont (4,2 milliárd euró) és további 2 milliárd dollárt sikkasztott, valamint külföldi bankszámlákra 20 milliárd dollárt utaltatott át. A 65 éves férfi, a dél-koreai gazdasági csoda egyik legendás személyisége az általa alapított világcég összeomlása után, egy évvel ezelôtt állítólag Kínán keresztül szökött Európába, s feltételezések szerint ez idô szerint Nizza környéki birtokán rejtôzködik.

Románia is rendezne frankofón találkozót

Románia szeretné megrendezni a frankofón országok 2005-ben esedékes csúcstalálkozóját - közölte Ion Iliescu államfô, miután fogadta Butrosz Butrosz-Gálit, a frankofón országok világszövetségének fôtitkárát. A találkozó után Butrosz Butrosz-Gáli elmondta, hogy idén júniusban Kanadában rendezik meg a frankofón országok olimpiáját, amelyen román sportolók is részt vesznek majd. Az idei frankofón csúcstalálkozót ôsszel Bejrútban tartják.

Nôk ritkábban szenvednek közlekedési balesetet

Nôk nemcsak ritkábban szenvednek el, hanem ritkábban is idéznek elô közlekedési balesetet, mint férfiak. A wiesbadeni székhelyû Szövetségi Statisztikai Hivatal közleménye szerint ugyanis 1999-ben Németországban 225 000 nô és háromszáz ezernél több férfi szenvedett közlekedési balesetet. Még kirívóbb a különbség a közlekedési baleset okozta elhalálozás terén: 2100 nôvel szemben 5650 férfi vált a forgalom áldozatává. Végül a férfiaknál ritkábban terhelte felelôsség a nôket közlekedési baleset okozásáért, s a nôi autóvezetôk által elôidézett balesetek többnyire kevésbé súlyos következményekkel jártak, mint azok, amelyeket férfiak okoztak - áll a dpa jelentésében.

Mérsékelik a külföldi utazások számát

A fölösleges kiadások lefaragása érdekében az úticél pontos megnevezése nélkül képviselôink többé nem vehetnek részt nemzetközi szimpóziumokon vagy összejöveteleken. Az alsóház vezetôsége korlátozni kívánja az olykor kimondottan turisztikai célú külföldi utazásokat. Sever Mesca háznagy bejelentette, hogy az állandó büró konkrét eredményeket fog kérni a különféle külföldi rendezvényekre meghívott képviselôktôl, ilyenképpen a hivatalos dokumentumokon túlmenôen honatyáink kötelesek lesznek részletesen beszámolni találkozóikról, olyképpen, hogy az út hasznossága minél meggyôzôbb legyen.

Az Alfa kartell vezetôivel találkozott Nastase

Pénteken a miniszterelnök az Alfa kartell reprezentánsaival találkozott, hogy felmérjék, hogyan teljesült a múlt hónapban aláírt szociális paktum. A kartell vezetôi beszámoltak arról, milyen problémákkal szembesül a tagság a szociális egyezmény életbe lépése után. Megemlítették a helyi politikai akciók harmonizálását a szakszervezeti csoportok követelményeivel; a szociális párbeszéd dinamizálását országos és megyei szinten a paktum szellemében; az önálló ügyvitelû egységek és állami kereskedelmi társaságok béralapjainak meghatározását a minisztériumok-munkáltatók-szakszervezetek háromszögben; a szakszervezeti vagyonveszteség kompenzálását; a szakszervezetek privatizációba való beavatkozását a valós szociális védelem biztosítása végett. A szociális párbeszéd dinamizálásáért végett a miniszterelnök mielôbb találkozni kíván a gazdasági és szociális tanács tagjaival. Egyszersmind biztosította az Alfa kartell vezetôit, megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a paktum elôírásait a helyi hatóságok tiszteletben tartsák.

A kormányt foglalkoztatják a sajtó negatív jelzései

A helyi hatóságok kötelesek minden héten elemezni az aktivitásukkal kapcsolatos sajtójelzéseket - közölte Adrian Nastase kormányfô a prefektusokkal tartott pénteki telekonferencián. Az elemzések célja elejét venni olyan negatívumok megjelenésének, amelyek fôleg a hatóságok és az újságírók közötti kommunikáció hiányából vagy a problémák hibás értelmezésébôl indulnak ki.

Ha nem költöznek el az ártérbôl, nem kapnak pénzt

A jövô évtôl kezdve a kormány nem fog többé segíteni azon árvízkárosultakon, akiknek gazdasága évrôl évre víz alá kerül, viszont nem hajlandók áttelepülni ármentes övezetekbe. E helyzet tarthatatlan, minden évben ugyanazokat a folyó parti házakat elárasztja a víz. Mi ingyen biztosítunk az érdekelteknek háztelket szolgáltatásokkal együtt, például villanyhálózatot - mondotta a miniszterelnök. A kormány tízmilliárd lejt utalt ki az idei árvízkárosultak megsegítésére.

Március 9-én, pénteken, Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Nagy Zsolt , valamint Péter Pál ügyvezetô alelnökök.

Politikai beszámolójában Markó Béla, a belsô szervezési kérdések mellett fôként a kormányzóerô Román Társadalmi Demokrácia Pártjával (PDSR) kötött együttmûködési megállapodásban foglalt intézkedések megvalósításának jelenlegi helyzetérôl, különösen a végsô szavazás elôtt álló helyi közigazgatási törvényrôl szólt. Az elnök úgy értékelte: az oktatási törvényhez, valamint a tulajdontörvényekhez hasonlóan az említett jogszabály remélhetô elfogadása egy újabb mérföldkônek bizonyul majd az erdélyi magyarság életében, valamint az érdekvédelmi politizálásban meghatározott célkitûzések megvalósításában.

Az ülés további részében a szervezetek képviselôi ismertették álláspontjukat az RMDSZ vezetôi által felvetett kérdések kapcsán és tájékoztatást adtak a helyi politikai fejleményekrôl.

Sajtótájékoztató a Nagy-Románia Pártnál

A Nagy-Románia Párt megyei elnöke, Adrian Moisoiu és Pop Dumitru szenátor tartott pénteken sajtótájékoztatót, amelyen Ilie Ilascutól a helyhatósági törvényig sok minden napirendre került.

A legforróbb téma természetesen a szenátor úr és a megyei törvényszék elnöke közötti konfliktus volt.

Egy héttel korábban a szenátor azt nyilatkozta, hogy cégtársa, Viorel Tibrea 160 millió lejt vett ki a Premur- kasszából "protokoll" célokra, amellyel úgymond Andreea Ciuca "jóin-dulatát" vásárolta meg. Tegnap azonban azt állította, hogy ô nem beszélt soha csúszópénzrôl. Hiába mondták az újságírók, hogy magnófelvételek tanúsítják a kijelentését, mindent letagadott. Azt sem ismerte el, hogy adócsalást követett volna el. "Ha igaz, hülyék a fináncok, hogy nem tesznek semmit?" - tette fel a szónoki kérdést.

Egy kis incidens is történt. Tudni kell, hogy a PRM sajtótájékoztatóin mindig szép számban vesznek részt
"sima" párttagok is. Ezúttal Stoica Iacob, volt bokszedzô akart közbeszólni, de az elnök leintette. Ettôl amaz begurult, azt kiabálta, hogy diktatúra uralkodik a szervezetben, mert a megyei vezetést csak a funkció érdekli, s a "népért nem tesznek semmit". Azt is az elnök képébe vágta, hogy miatta hagyják ott az emberek a pártot. Végül azt mondta, hogy elege van, kilép a PRM-bôl. Sôt, mondta a szenátorra utalva, nem tudja, egy "volt börtöntöltelék" mit keres a pártban.

Moisoiu elkég kínosan mosolygott, amikor azzal "mentegette", hogy bevodkázott az illetô, s attól ideges.

Népújság: Ha nem beszélt csúszópénzról, mirôl beszélt a múlt héten?

Pop D.: Nem tudom. A társam valóban felvett 160 milliót a cégtôl, amit ebédekre és piperecikkre költött. Lehet, hogy Ciucát is megebédeltette.

Hozzátette, hogy ô nem tudja, hogy Tibrea miért "inkriminálta" Ciucát.

Tehát a cirkusznak még koránt sincs vége.

Március. Az újrakezdés lendítô, lélekfrissítô évada. Megújulást, virágzást ígér mindig, minden évben. Még a legreménytelenebb helyzetben is az életre, a jövô feladataira figyelmeztet. Március 1848 óta a mienk, a magyarságé: nemzeti szimbólumaink egyike, hatékonysága az idô múlásával sem csökkent. Visszatérése az emlékezés öröme is - és az emlékeztetésé: él még és élni akar a nemzet géniusza.

Egy kegyetlen aforizma úgy szól, hogy csak az a nép érdemli meg az életet, amely kész meghalni az eszményeiért. Azt hiszem, az emberiségnek nem sok ideálja van, amelyért annyi embervér folyt volna, mint a magyar szabadságért. Más népek vallási, hódító vagy dinasztikus háborúkat viseltek, Magyarországon vagy a szabadságért, vagy az ôsi országhatárokért folyt a harc. Szabadság és országhatár - a két fogalom között annyi a kölcsönhatás, hogy a kettô nálunk szinte egyet jelent.

A magyarság minden bajt átvészelô életereje nem fizikai, hanem erkölcsi fölényébôl ered. A nemzet ôsidôk óta harcias és hódító világhatalmak ütközôpontján állt és a harctereken rendszerint óriási túlerôvel találta magát szemben. A mi nemzeti ünnepeink: visszaemlékezések dicsôséges halottakra. A magyar történelem, végestelen végig, vértanúk díszfelvonulása. Ennek a halhatatlan légiónak nincs eleje, mert belevész a honfoglalás elôtti háborúk vérködös viharába és nincs vége, mert - fájdalom, bár nem fegyvertôl üldöztetve de - más módszerek, körmönfont manipulációk által egyre csak fogy, olvad nemzetünk, s a kisember a végeken, embertelen küzdelmek közepette próbálja tartani a frontot, amit lassacskán már csak az álmainkban tudunk magunkénak. De azért ezen a napon, március idusán - ha egyre szûkebbre zsugorodott reménnyel is - kiballagunk a Székely Vértanúk emlékmûvénél tartott ünnepségre, ahol legalább egy-két órán keresztül meglegyinthet annak az illúziója, hogy tartozunk valahová, egy néphez, egy anyaországhoz, s hogy kicsin és meggyötörten, de része vagyunk annak a nagy közösségnek, amit magyar nemzetnek neveznek. Ezen a napon, szerte a világon, ennek a nagy közösségnek a szanaszét szórt kis közösségei ünnepelnek, Petôfit szavalnak, azt a Petôfit, akiben titokzatos erôk éltek, hiszen mai napig, több mint százötven év távlatából is, a maga korának testet öltött ideálja. A szabadságért lelkesülô népek gyönyörû vágyálmának beteljesülése. Az ifjú szabadsághôs, aki lantjával és kardjával, halhatatlan énekével és kiömlô vérével próbálta szolgálni az emberiséget. Ô maga is nemzet volt, senki ezt olyan bensôségesen nem érezte, mint ô. Szelleme beleolvadt a magyarságba, mint a só a tengter vizébe. Mindenütt jelen van, ahol magyarok gyûlnek egybe, s néhány órára elhiteti velünk, hogy ifjak, lelkesek és bármire képesek vagyunk.

Az 1848-as szabadságharc nemzeti történetünk legnagyobb hôskölteménye. Csak azt tudhatnám meg most már valahogyan, hogy hová lettek manapság a hôsök.

És mindennek ellenére, mégis és újból, évrôl évre olyan jó érzés a tavaszi szélben együtt énekelni a tömeggel, s ez a márciusi szél széthordja a hangfoszlányokat, beviszi a nyitva hagyott ablakokon, behatol a szívekbe és agyakba, s néhány percre tûnékeny fátyolként lebeg a város felett az Isten, áldd meg a magyart! és a Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Gyógyítónk, a természet

A masszázs a stresszoldás régtôl bevált módszere. A relaxációs masszázs oldja az izmok merevségét, élénkíti a vérkeringést, kisimítja az idegeket, megnyugtatja az idegrendszert. Mindig a lábon kezdjük, fokozatosan haladjunk a szív irányába. A kéztôl ugyanúgy. Nyugtató, feltöltô hatású a kellemes zene, a klasszikus mûvek, meditációs, relaxációs audiokazetta hallgatása. A módszert társíthatjuk aromaterápiával, illóola-jok párologtatásával, vagy füstölô pálcikák égetésével. A masszázsolajba is keverhetünk levendula-, majoránna-, vagy jázminolajat, amelyek nyugtató hatásúak.

Ha nagyon idegesek vagyunk, a napfonat nevû idegfonatot lehet masszírozni. A napfonat (plexus solaris) a két mell között kis mélyedésben helyezkedik el. A masszázst hatásosabbá tehetjük, ha a fent említett illóolajból teszünk a bôrünkre néhány cseppet.

Stresszoldó hatású az arcmasszázs is. Finom, gyöngéd mozdulatokkal, simogatva, hullámzó kézmozgással, szeretettel végezzük. A Keletrôl ismert arcmasszázst szeretetmasszázsnak is nevezzük. A homlok közepét, a halánték tájékát és a szemgödör belsô oldalát jobban nyomkodjuk meg. Ezeken a helyeken reflexpontok (szem, emésztôrendszer) vannak, a hozzá tartozó szervekre, szervrendszerekre hatva segítjük azok hatékonyabb mûködését. Nemcsak másokat, magunkat is megmasszírozhatjuk.

Ha nagyon feszültek vagy fáradtak vagyunk, masszírozzuk meg a nyak és a váll közötti izmainkat! Fogjuk meg a bal oldali izomköteget a jobb kezünkkel! Finoman szorítsuk meg, majd masszírozzuk meg! Markoljuk meg enyhén, majd engedjük el, oda-vissza haladva az izomköteg mentén a nyak és a váll között! Három mozdulat után megmasszírozhatjuk a másik oldalt is. Ülômunkát végzôk, fôleg a számítógéppel dolgozók mindkét masszírozást bármikor, nemcsak otthon, hanem a munkahelyükön is elvégezhetik.

A természetgyógyászat egyik új módszerét, a kineziológiát is eredményesen alkalmazzák stresszoldásra. A kineziológus az izmok, általában az alkar izmai reakciójából, összehúzódásából állapítja meg a stressz, a lelki trauma erôsségét, régi, vagy jelenkori, valamint állandó voltát és speciális kezeléssel oldja fel. A rossz emlékek tudatalattiból való felhozásába és kitörlésébe a beteget is aktívan bevonják. Segítik megerôsíteni a mentális erejét, tanácsokat adnak egyszerû lazító és feltöltô módszerek alkalmazására. Sok lelki és pszichoszomatikus betegséget, tünetet meggyógyítottak a kineziológia segítségével.

Kétszázéves természetes gyógymód a homeopátia. Kitûnô módszer a stressz hatásainak enyhítésére. Az új idôk gyógyászati szemléletét és gyakorlatát testesíti meg, mert az információval gyógyít. A homeopatikus felfogás szerint, ha valaki megbetegszik, akkor a természetben jelen levô valamelyik ôsprincípium hiányzik belôle. A szakember feladata, hogy megállapítsa, melyik az, és az összes gyógyító növény és ásvány közül kiválassza, hogy melyik tartalmazza azt. A szenvedô testébôl hiányzó ôsprincípiumot gyógynövényekbôl vagy ásványi anyagokból hatványozással (rázással) leveszik, átviszik tejcukor-golyócskákra, tehát "átszellemítik" és azt az információt juttatják a beteg testébe. A homeopatikus szereket szakember írja fel. A hazai gyógyszertárakban már kaphatók. Az analógián alapuló homeopátia nem csak a természetgyógyászatnak, hanem a népi gyó- gyászatnak is fontos elve. A természetgyógyászatban használatos masszázsnak a népi gyógymódok közül a kenés felel meg.

Sok évvel ezelôtt juttatott el hozzám egy borítékot egy általam ismeretlen személy, aki valószínûleg tudta, hogy mindig gyûjtöttem a váro-sunkra vonatkozó iratokat, régi újságokat és más régiségeket. Gyárfás Miklós, kedves barátom, rólam készített karikatúráját a helyi napilapban az Ócskás címmel jelentette meg. Nem jelentett ez nekem bosszúságokat, karikatúráját azóta is ôrzöm régi dolgaim között.

Visszatérve a kapott borítékra, a következôket tartalmazta:

- Bözödi György cikke a Székely Szó 1943. szept. 23-i számából: Merre mutat Kôrösi Csoma Sándor vándorbotja? címû írása; Anghi Balázs városi tanácsos kétoldalnyi gépelt jegyzete a Kôrösi Csoma Sándor-szoborral kapcsolatosan; és Sz. Szappanos Gabriella újságírónô írása, 1942. aug. 30-i keltezéssel.

Anghi Balázs jegyzetébôl szereztem tudomást arról, hogy az eredetileg a fôtérre tervezett Kôrösi Csoma Sándor-szobrot miért helyezték a Kádárok bástyája mellé, az akkor Kôrösi Csoma Sándor nevet viselô polgári iskola elé (ma Petru Maior egyetem). A magyarázat a következô: az iskola igazgatója Kôrösi Csoma Gyula volt, aki a város vezetôségénél kijárta a szobornak az iskolája elôtti térre való elhelyezését. Anghi Balázs jegyzete szerint a szobor leleplezése után Marosvásárhelyre látogatott a budapesti japán katonai attasé, aki látván Kôrösi Csoma Sándor szobrát a nagyméretû bástya tövében felállítva, csodálkozással kiáltott fel: "A székelység legnagyobb fiának, Kôrösi Csoma Sándornak ilyen egyszerû szobrot állítottak s azt is ilyen eldugott helyen!? Mi, japánok, legszebb templomunk oltárának jobbján állítottunk szobrot emlékének. Kôrösi Csoma Sándornak nem is ezen a helyen, a fôtér kellôs közepén kellett volna méltó emléket állítani." "Igaza volt." - jegyezte meg Anghi Balázs.

Én nem a szobor mostani elhelyezésével elégedetlenkedem, hiszen az a térbôvület a Bethlen Gábor (Május 1, Antonescu) sétányon, ahova 1945 után helyezték át a szobrot, igazán szép és méltó hely a nagy székely tudós emlékmûvének. Méltatlan az, hogy ma, amikor díszkivilágítást alkalmazunk a város szép építményeinél, szobrainál, Kôrösi Csoma Sándor szobra kivilágítatlanul áll a marosvásárhelyi estékben és éjszakákban.

Elôttem épp errôl írt a Népújság f. év. febr. 7-i számában Barta F. Csaba nagyon helyesen. Egyszer már rá kell döbbennünk arra, hogy Kôrösi Csoma Sándor milyen nagy emberünk volt, tudós, aki megkísérelte a lehetetlent, vándorútra indult a magyarság eredetét, nyelvi rokonságát felkeresni Ázsiában. Ne legyünk hát közömbösek székely tudósunk emlékével szemben, legalább annyit tegyünk érte, világítsuk meg az ô szobrát is!

Autók és egyebek

Az Opel Corsa története 1983-ban kezdôdött, amikor bemutatták a cég elsô kategóriás autóját. A Corsa hamar a piac egyik fontos és ismert szereplôjévé lépett elô. Sokak számára a Corsa volt a belépômodell az Opel családba, és a vásárlók 80%-a hû maradt a márkához. 1993-ban jelent meg a második generációs Corsa, amely 1994 és 1999 között piacvezetô volt kategóriájában.

Most elérkezett az idô az újabb váltásra: 2000 ôszén bemutatták az új Opel Corsát. Külsô méretei valamicskét nôttek, hosszában 7,6, szélességében 3,8, magasságban pedig 2 cm-rel lett nagyobb. Ez a belsô tér méreteire is jótékonyan hatott. A karosszéria teljes egészében galvanizált eljárással készül, 12 év garanciát vállal átrozsdásodás ellen a gyár. A hátsó lámpák a hátsó oszlopba, az ablak magasságába kerültek, ez nagyobb biztonságot is jelent, hiszen jobban észrevehetôek.

Teljesen megújult a belsô, a mûszerfal, új a háromküllôs kormány is.

Ami a felszereltséget illeti, az új Corsára nem lehet panaszkodni. Az alapváltozat is tartalmaz néhány fontos elemet, de a Comfort már kifejezetten gazdag: dupla légzsák, elektromos szervokormány, rádiós magnó, állítható magasságú kormány és vezetôülés, aktív fejtámlák elöl, övfeszítôs biztonsági övek, három hátsó fejtámla, színezett üvegek, 1/3-2/3 arányban osztott, dönthetô hátsó üléstámla. Az Elegance ezenfelül alapáron tartalmazza a légkon- dicionáló berendezést, oldallégzsákokat, elektromosan állítható és fûthetô tükröket, elsô elektromos ablakokat, könnyûfém felniket, riasztót, valamint a kormányról vezérelhetô rádiót. A GSI sportváltozat, amely kizárólag háromajtós karosszériával és 1,8 literes, 125 lóerôs motorral rendelhetô, tartalmazza az ABS fékrendszert kipörgésgátlóval. Felárért integrált telefon, navigációs berendezés, fedélzeti számítógép, napfénytetô is rendelhetô. Színválasztéka is gazdag, az új Corsát 15 féle fényezéssel szállítják és hétféle belsô kárpitozással.

Kifejezetten gazdag a motorkínálat. A Corsa megrendelhetô 1; 1,2; 1,4 és 1,8 literes benzinmotorral (teljesítményük 58, 75, 90, illetve 125 lóerô és már az Euro 4-es környezetvédelmi normáknak is megfelelnek), valamint 1700 köbcentiméteres kompressziógyújtású motorral. Emennek két változata van: a közvetlen befecskendezésû turbódízel 65 lóerôs, míg a töltôlevegô-hûtôs 75 lóerôs. Átlagfogyasztásuk 5 liter alatt van.

Az egyik lényeges újdonság a félautomata sebességváltó bevezetése a kiskategóriában. A Corsa megrendelhetô Easytronic félautomata sebességváltóval, ami egyszerûsíti és élvezetesebbé teszi a vezetést a kezdô és a tapasztalt vezetôk számára egyaránt.

Ezekhez hozzászámítva a kedvezô árat, a Corsa a legjobb választás a kiskategóriában.

A véletlen mûve, de kultúrtörténeti csemege, hogy a Marosvásárhelyi Sorok bibliarészlete Absolon pártütésérôl szól. Absolon oszlopa olyan, mint a pszeudoszféra. A pszeudoszféra pedig azon nagyon kevés felületek egyike (konstans negatív görbületû), amelyen "nagyon-nagyon kicsiben" megvalósul a Bolyai-Lobacsevszkij-féle síkgeometria.

A hibák és tévedések is megôrizhetnek maradandó értéket. A hatodik magyar nyelvemléknek, a Marosvásárhelyi Soroknak igen érdekes a története. Egyfelôl a szöveg is kedves tévedéseket tartalmaz, de a tartalmára is szeretnék egy "modern" analógiát adni.

A Marosvásárhelyi Sorok és glosszák felfedezôje dr. Farczádi Elek volt, a Bolyai Könyvtár utolsó "ôre". A könyv, amelybôl a következô kb. 1410-beli magyar beszédet elôvarázsolta, ma a Koncz-kódex nevet viseli.

Koncz József tiszteletére, ugyanis Koncz József volt a Bolyai Könyvtár "igazgatója" és Ô vásárolta meg Erdôszentgyörgyön egy könyvkereskedônél azt a szép kódexet, melyben ott pihent egy pár magyar mondat, üzenet a mának. Íme mit olvasott ki az Ismeretlen Kódexolvasó a XIV sz. elsô felében:

"Ha medve elvivend valaminemé kölket…| és ha mindén te atyád Dávid királ csak eggyet megölend, s valaki azt hallándja az nagy üvöltést töszön hogy tö néped veretütt, s mend tö mellélend elfutnak, és möndön erésnek ollyan löszön jonha, mint pávának." (minden erôsnek olyan leszen szíve, mint pávának) Egyik kedves tény, hogy az Ismeretlen Olvasó rosszul fordította a bibliai szöveget: "mint a kölykeitôl megfosztott medve a mezôn", helyett azt fordította "Ha medve elvivend valaminemé kölket…" A másik, mai gondolattal hibás fordítás: "ollyan löszön jonha, mint pávának", mai értelmezésben minden erôsnek olyan leszen szíve, mint pávának.

Talán e két hibával válik még élôbbé annak az ismeretlen olvasónak üzenete számunkra. Próbálta megérteni a bibliai szövegrészt és így, e tanulás- töprengés folytán mi is egy kicsit belekóstolhatunk a 1410 körül használt magyar nyelvbe. Minden szó egy erdélyi magyar ékszer. Áldott légy érte, Ismeretlen Olvasó!

Íme a fenti bibliarész a Károli Gáspár- féle fordításban:

"És monda Khúsai: Tudod magad, hogy a te atyád és az ô emberei igen erôs vitézek és igen elkeseredett szívûek, mint a kölykeitôl megfosztott medve a mezôn. Annakfelette a te atyád igen hadakozó ember, ki nem alszik a néppel együtt.

Ilyenkor ô valami barlangban lappang, vagy valami más helyen, és meglehet, hogy mindjárt kezdetben elesvén némelyek közülök, valaki meghalja, és azt kezdi mondani: Megveretett az Absolon népe. És még az erôs vitézek is, kinek szíve olyan, mint az oroszlánnak szíve, igen megrémül; mert az egész Izráel tudja, hogy a te atyád igen erôs vitéz, és azok is, a kik vele vannak erôs vitézek."

Sámuel II. Könyve 18. Vers "Absolon pedig vett és még életében emelt magának emlékoszlopot, a mely a király völgyében van. Mert ezt mondja vala: Nincsen nékem oly fiam a kin az én nevemnek emlékezete maradhatna; azért az oszlopot a maga nevére nevezé; és az Absolon oszlopának hívattatik mind a mai napig." "Nincsen nékem oly fiam a kin az én nevemnek emlékezete maradhatna" Absolon oszlopa olyan, mint a pszeudoszféra. A Marosvásárhelyi Bolyai Múzeum kis termének közepén van egy pszeudoszféra modell. Mintha Absolon oszlopa volna. És ha nem is Absolon emlékezetére, de a Bolyaiak, Koncz József, Farczádi Elek emlékezetére, minden "lélekember" emlékezetére, akik tettek valamit azért, hogy e bús erdélyi sziklás föld örök érvényû mûveket is teremjen. Lehet, hogy sokan nem tudnak a pszeudoszféráról, Absolon oszlopáról, és sokan nem tudnak Koncz Józsefrôl és a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszákról, de attól mi még meg kell emlékezzünk elôdeink nagy tetteirôl: "Nincsen nékem oly fiam a kin az én nevemnek emlékezete maradhatna…"

(A Bolyai Múzeum pszeudoszféráján is van egy hiba, akárcsak ama Ismeretlen Olvasó fordításában. Lehet majd e hiba is ilyen kedves mûvelôdéstörténeti emléket hoz majd számunkra, mint a kódex bibliarészlete.)

A végtelen kiterjedésû Bolyai- síkgeometriának a véges felszínû pszeudoszférán való bemutatásakor mindig Kányádi Sándor Ûrsorompó címû csodálatos verse jut eszembe, amelyet Toró Tibor atomfizikusnak, jeles Bolyai-kutatónak ajánl:

ÛRSOROMPÓ

Toró Tibornak

amikor egyre szélesebb körben

kezdett elterjedni

hogy a végtelen egyenlô a határtalannal

s bizonyos alapigazságoknak

vélt axiómák postulátumok

nélküli világ is lehetséges

s hogy egy ponton át számtalan olyan

egyenes húzható melyek a

köréje képzelt körön belüli

más egyenesekkel

párhuzamosnak mondhatók

s hogy a képzelet körét

akár a határtalannal egyenlô

végtelenbe is tágíthatjuk

közbiztonsági okokból

sorompóval zárták

le a végtelent

közönséges

fenyôfa-sorompóval

Tény az, hogy a pszeudoszféra nagyon-nagyon kis környezetében érvényes a Bolyai-Lobacsevszkij- féle síkgeometria. Csak úgy, mint ahogy két összeragasztott kúpfelületen az euklideszi geometria. A teljes kúpfelületen, vagy a hengerfelületen is "kicsiben" érvényes az euklideszi geometria, de még ezek is jobb modellek a pszeudoszféránál, mert legalább végtelen felszínûek. De a pszeudoszféra véges felszínû!

(Annak ellenére, hogy a kónuszos rész a végtelenbe nyúl, a teljes felszín 4Pi, ha a kör egységnyi sugarú. Tehát akárcsak a gömb teljes felszíne 4Pi, ha a gömb sugara 1, analóg módon a pszeudoszféra teljes felszíne is 4Pi ). Sajnos a Bolyai-Loba- csevszkij-féle síkgeometriának nincs természetes modellje, mint ahogy az euklideszinek van, a közönséges síkfelület. (A Bolyai-Lobacsevszkij-féle síkgeometria eddig ismert természetes modellje csak a 6 dimenziós térben van. Logikai sok van:

Poincaré-féle félsíkmodell, Cayley-Klein , Klein- Poincaré, Némethi András-modell, Kônig Gyula-modell, N. Mihailenu-modell stb.)

Gondolom, ezeknek a tényeknek a tudatában fogják a pszeudoszférát mint szimbólumot, Marosvásárhelyen felállítani. Csak pontos táblafelirattal, vagy felirat nélkül, de ne azzal a hibás felirattal, hogy felszínén megvalósul a Bolyai-geometria.

Nem tudom: hó vagy hóvirág,

Fehérlenek az éjszakák.

A jégvirágos ablakon

A szél nótáját hallgatom.

Ha hóvirág, ha jégvirág,

Búcsúzik a szomorúság.

Öles léptekkel ballag el,

És nem marad utána jel.

A hegyek, a hegyek

árnyán,

Homloka zöld moha-

párnán,

Nyugszik a bujdosó

árván.

Két kuvik ôrködik

álmán.

Kicsi zöld szélcsengô vén ablakkeretben,

mögötte lakik a semmi s a soha;

hangján ring a távol, a bevehetetlen

senkitôl senkiig szálló összhangja.

Kutat múltjainkban, hol vad lángolással

emésztette magát üdvösség - bánat.

Végeladás van e sötétült világban,

kiadó egy csillag: hulló kárhozat.

Osztozna a szépbôl, adna kamat nélkül

pillanat-forgácsot, zengô szikrákat,

heves vágyak milljom ivadékát és

megcsendülô, apró szellô-dalokat.

Tenyerébôl ehet, szájában visz bárkit,

a megkésett télben vacogva szorong.

Isten is feledte zsoltárát e csendnek, de

szíve legalább nem parancsra dobog.

Bizonyosságot és újdonságot egyaránt nyújt Botár László csíkszeredai festômûvész kiállítása a Bernády Házban. Akik a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Mûterem sorozatának nyitóköteteként megjelent kismonográfia anyagát remélték "élôben" viszontlátni a múlt pénteken nyílt tárlaton, kissé talán csalatkoztak, de semmiképp se lehet hiányérzetük. Változatosabb, színesebb a kínálat, mint a kiadványban, a mûvész újkeletû képeivel is megismerkedhetünk, és néhány szénrajz erejéig grafikusi foglalatosságaiba is betekinthetünk. Ott van egypár a többmûfajú, sokoldalú alkotó, Szatmári László által részletesen elemzett sejtelmes festményeibôl is, az Erotika- sorozat egy-két jellegzetes, reprezentatív darabja, tónusgazdagon, grisaille-osan és megkapóan egyensúlyozva figuralitás és formabontás között. De van más is, ami szavakban elmondhatatlan, színre, belülrôl sugárzó fényre, formák, foltok, vonalak, finoman megmunkált felületek és erôteljes, dinamikus ecsetvonások markáns összhatású együttesére bízza a festôi üzenet továbbítását: Az otthon melege, a Vágy-fa, a Kôbe vésett…, Tûzben edzôdve, Izzás, Sejtelem, Totem és így tovább. Az a sajátosan botári jelrendszer, amelyet az elmúlt két évtizedben a formatervezô festô önmagának következetesen kialakított, ezeken a képeken is nyomon követhetô és élményidézô, gondolatébresztô, hangulatteremtô párbeszédet kezd a nézôvel.

Külön életet követel magának a 2001-ben született, üdítôn látványos nôi aktok sora. Örök témája ez Botárnak, szerelem és szex, látvány és kihívás, formai tökély és múlhatatlan vonzalom, és ki tudja, még mennyi minden ötvözôdik benne a mûvész számára. A négy új akt a fôfalon a festô humorát, típusteremtô képességét, játékos kedvét is felvillantja. Úgy rendkívül ízes, friss és pikturális, hogy egyénítve általánosít, mindenik nô egy- egy jól felismerhetô emberi karakter megtestesítôje: a Rátarti, a Kacér, a Hivalkodó, az Eltaszító.

A mesterségbeli tudás nyújtotta magabiztosság és könnyedség, amely a festményeken észlelhetô, a grafikáknak is sajátja. Érdekes lenne egy olyan kiállításon is szembesülni Botár Lászlóval, amely grafikusi vénáját buzogtatja fel. A Zene, a Napfaragó helyett, a Ballada, a Leskelôdô, a Gépíró stb. Nagyvonalú dinamikája ugyanazt az igényességet és magasra emelt minôségi mércét tükrözi, amelyet annak idején még mûvészeti középiskolás korában sajátított el jeles marosvásárhelyi tanáraitól e méltán sikeres alkotó.

- Megjött a víz!

Az egész házon végigcikázott Zazulák bácsi kiáltása.

Kiáltás és diadalhörgés, mielôtt a lovag lefordul a gyôzelem mámorában a harci mén széles hátáról. Beledôl a dicsôségbe, sárba, a nagyszerû halálba, gutaütött magatehetetlenségbe. Lovagkor a javából, nekem aztán elhihetik. Hogy micsoda idôket éltünk át, istenkém!

Dicsekvését elmossa a rozsdás folyadék. Korogva, kaparva, már-már nyikorogva jelenik meg a rézcsap száján a régóta nélkülözött közönséges vegyület. Hét órája, napja, hete, éve nincs. Alattomban vették el. Mindig így sunyítanak, éjfél után még van, hatkor semmi jel sem utal arra, hogy valakiknek fájna a mosakodók önfeledt öröme, kéjes borzongása. A fürdôszoba meleg, villanyfényes hajnala. Aztán fél nyolckor, amikor a ház derékhada készülôdik a szociál- darvinizmus terepjátszmáiba, nos, akkor valahol az Utolsó Ítélet fôpróbáját tartják. A vízmûvek, a városháza, a hatalom csákányos vakondjai, a botor és vakmerô vízszerelôk.

Nem derül ki. Többször indult felderítô sereg az ismeretlenbe, könnyes búcsú, ökölrázó fogadkozás, szájmosás, öblögetés, tenyérkenés önnyállal; sokan tisztában sem voltak a különítményre váró veszedelmekkel, a szerelôk cseleivel, a hivatal(ok) packázatával; a kommandó egyenruha nélkül, csak olyan edzôhacukában, kitérdesedett mackóban, szerelô álöltönyben vág neki az útnak, nem hiányzik a fenyegetô tekintet sem, de rendszerint elakadnak a Pandamaci-itatónál, a kitartóbbak pedig Manyi néni bögrecsárdájában.

Fogadalmat tesznek. A jövô mint zálogház. Zazulák bácsi cserében elmeséli a legutóbbi vízmegvonás történetét:

Egész héten át nem folyt egy csepp sem a falból, a környéken mindenütt beállt az aszály a konyhákban, és a fürdôszobák falából sem fakadt fel a csuda. A Királykútnál óriási sorokba fejlôdött fel a telep egész lakossága, kisszéket, létrát, magaslest, háromlábú vadászülôkét, ágyútalpat, bakot, malterosállványt vonszoltak magukkal, felállították a pingpongasztalt, hatalmasakat lehetett játszani, a nyerôk elôbb meríthették meg a kannájukat, a pontozás szigorú és pártatlan volt, kár, hogy akkoriban még nem kapcsolták reájuk az Eurosportot. A fogadásokat közmegegyezéssel letiltották. Buna Mária a 36. szám földszintrôl azt a hintaszéket vezette elô, amelybe - állítása szerint - a pápák ültek, mielôtt 11. Kelemen kiadta nagy enciklikáját a szabadködmívesek ellen. Akkor miniszterei azt tanácsolták, a biztonság kedvéért okosabb lenne újat rendelni, eladták a régi darabot a római ószeren, és másikat csináltattak hetvenféle fából Székely s Réthinél. Többen - tudálékosak, pákosztos védônôk, joghurtvédô álértelmiségiek - állították, hogy Buna Mária téved, a kômûvesek szabadok, de Buna Mária azt válaszolta, hogy a kômûvesek halált megvetô egyensúlymûvészek és becsületes népek, az ô ura is az volt fiatalkorában Bukurestiben, egy bojárháznál lakott a megboldogult, és az új királyi palotát építette, ott, kérem tisztelettel, mindenki titkolózás nélkül szabad volt, mint a madár, mehetett, amikor-amerre akart, mindig akadt azonnal kínálkozó új munkáskéz.

A nagy sorban többen kétfejû gyereknek adtak életet, a gyermekek ott játszottak az amphorák között, fürödtek a Királykút melletti medencében, telespriccelték a fiatalabb nôket, akik nem viseltek melltartót, és gyönyörûen látszott mindkét dudájuk, akár egy görög szobornak, mint Palást Athénnek, vagy hogy ejtik; mások itt jegyezték el magukat egy életre a meleg sörrel, a színházzal, kártyával, a romlott erkölcsökkel, nagy gyôzelmek estek meg, és valaki elvesztette a háromszobás blokkját, az ügyesebbje egy gazdag özvegyasszonnyal bogozódott össze, akinek háza is volt garázzsal, halastó a távolban, életbiztosítással. Banánfák vagy lángossütô.

Az öreg szeretett lódítani. Mégis, a házban rengeteg híve volt. Sôt, a nagy pálfordulás kezdetén akadt néhány felelôtlen képzelgô, aki körzeti eremdész felelôsnek javasolta. De jöttek a megfontoltabb eremdészek felülrôl és rászóltak a választókra, hogy Zazulák bácsit mégsem lehet, mert az öreg ötvenegyben az Admirás elvtárs sofôrje volt, Admirás elvtárs pedig mégiscsak - közismert az egész telepen - verôlegény volt az állami biztonságoséknál. A Nagy Sorról mégsem jelent meg egyetlen bötû sem a helyi lapban. Nincsenek írott forrásaink. A történelem szegényebb lesz, a hely emlékezete csonka. Az volt ám az esemény, történelmi emlékezetre méltó, s a hírharangot, mely magát a legjobban értesültnek mondotta, nem is képviselte senki. Az olvasók érdekeit ki védi meg, polgártársak?! Még egy kezdôt sem érdemeltek… Zazulák bácsi az utolsó élô tanúnak nevezte magát - joggal.

Kijárna neki a tanúvédelem, vagy legalábbis valaki jöhetne, hogy az oral history számára tollba mondja. A hosszútáv beszélô magánya.

A Nagy Sor napokon keresztül-kasul állott. Sátrak jelentek meg körötte. Mindent lehetett kapni, bolgár vérnarancsot, kólát, szottyant banánt és albán cigarettát, Apollóniát, amit senki sem látott a rendszerváltás óta. Ismeretlenek, fejvadászok bukkantak fel, útlevelet ajánlottak Kanadába, Ausztráliába, a Holland-Antillákra, a Sarkkörön túli Alaszkába - hogy ott is felfuttassák a társadalmi nyüzsgést, a sorban állás közösségformáló erejét akarták átültetni a sok szedett-vedett bevándorló közé, a faji békét remélték megteremteni a türelmesség erényével.

Senki sem szédült meg. Nem kívánták otthagyni a Sort. Most, amikor már csak hét kancsó választja el ôket a víztôl? Megbolondult az úr?! Ki menne mocskosan, mosdatlanul, bûzlô szájjal, átizzadt ingben Vancouverbe vagy Queenstonba? Nem, nem hittek a csodákban, a nagy vándorhanták fagyosan hagyták szívüket. Életükben nem voltak ilyen határozottak.

Zazulák bácsi szóról szóra idézte az egyik gentelmant: Uram, fogalmam sincs, hogy kicsoda Ön, de nem ettem meszet. Azt írta az újság, hogy demokrácia lesz nemsokára, meg béke és minden jóra fordul, a régen vártak hazajönnek, akiket utálunk, eltûnnek, az esô esni fog, télen havazik, a csonkák lába kinô, a holtak a másik oldalukra fordulnak és mind visszakapjuk az elorzott erdôket, szántókat, illúziókat, kerteket és álombeli lányokat…, és akkor most menjek el angolul, kanadaiul, holland antul-mentül-mitül tanulni ötvenhárom évesen. Nem, uram, azt lesheti.

Megtapsolták. A kicsi Vengerszky Csabi hazaszaladt a füzetéért és beírta szó szerint a mondatokat, másnap az iskola igazgatója is kiautózott a Nagy Sorhoz, személyesen szeretett volna beszélni azzal a különös férfival: állást ajánlott, javasolni akarta, hogy jöjjön hozzájuk karbantartó- fûtônek, mert a régi rossz elcsángott Heverjkeresztúrra hírpásztornak (??!).

A forrás mellett alkonyatkor a fiúk olyan szépen gitároztak, mint talán soha. De nem ám valami agyament húrtépés, hideglelôs produkció volt, hanem valódi, mélyérzésû régi számok, lassúak, amikre össze lehet degedni, bozontos családot alapítani, meg vidám frissítôk, amíg kézrôl kézre adták a vödröt, a férfiak mohón ittak, az asszonyok csak belemártották a nyelvüket, és kicsit megnedvesítették a nyakukat, ott, ahol késôbb meg fognak ráncosodni, ha Aloé Vera nem fôz ki valami újabb kenceficamot.

A lányok összefogództak, hátulról karolták át egymást, mint a Mojszejev együttes és táncoltak, kórusban énekeltek, olyan szívfacsaró volt, olyan megható, hogy még a legelvetemültebb csatornatöltelék is lopva megtörölte a szeme sarkát és gyanúsan mozgott a férfiak szája.

Valaki javasolta, hogy válasszanak elnököt, kuratóriumot, titkárt, kapjon szervezett formát a Nagy Sor. Nyerjen jogi személyiséget. Így szakszerû, magyarázta egyre inkább belelendülve a tervbe, pályázzunk, kérjünk a hollandoktól vagy a svájciaktól vízhatlan ponyvákat a fejünk fölé. Nem, vetették ellene mások, inkább az amerikaiaktól pájplájnt, vagyis olyan hogyishívják sivatagi vezetéket, az amcsik nem adnak semmit, kiabálta valaki közbe, mert ô volt New Yorkban, ô aztán tudja, azok csak intelligenciát adnak, az nekünk is van, jegyezték meg többen is büszkén, felbuzdulva Papmarci elôbb említett honfiúi kebelérzeményén, papír került elô, írószerek, jegyzôkönyvet akartak szerkeszteni, egy jogász mindjárt elôbbre furakodott két könyökkel - ezek mindig az elsô sorokban akarnak pofázni, ha valahol bármilyen alapítványról van szó -, le akarta diktálni a szöveget "a törvényes és bevett formai jegyek" alapján, de Papmarci hevesen a férfi fejébe húzott egy repedt szalmakalapot, a kalap egészen a sorjogász orráig szaladt le, egy kiálló szalmafonat felsértette az arcát, amíg vizes zsebkendôvel, rengeteg ötlettel elsôsegélyben részesítették, a sorok már visszarendezôdtek természetes alakzatba, a jogász a soron kívül találta magát. Nem kell semmilyen alapítvány, nem pályázunk. Maradjunk függetlenek és pártatlanok. Nem veszitek észre, emberek, hogy be akarnak benneteket hálózni. Azt akarják, hogy ne is tudjatok szabadon enni, inni, mosdani, vizet meríteni.

Manipulálnak. Mondta egy értelmiségi forma nô az Aradi utcából.

Szándékosan nem használtam ezt a szót, sziszegte idegesen az ellenzék megerôsödött vezére. Már az is manipuláció, asszonyom, hogy az ô szavaikat használjuk.

A Nagy Sor fölött napokig szállong a szétszakított, soha meg nem írandó jegyzôkönyv ezernyi papírfoltocskája. Mint az Úr szelleme a vizek felett. Mint a remény, mint az önkény alkonya.

Zazulák bácsi, a borbély, saját bevallása szerint mintegy hatvanhárom fejet nyírt meg ez idô alatt. Galamb- és vadpávaôszeket, ifjakat, még nôket is, az igényesebbje borotválást is kért, meg erôs bedörzsölést, szeszes frekciót, most frakciót. Eret is vágott volna, ô még tanult a mesteriskolában, de sajnos kiment a divatból. Elbeszélgetett a vendégekkel. Híres volt mesterfogásairól, melyekkel ügyesen szóra bírta a némaságot fogadókat, a kevés szavú megszomorítottakat, a haragos séfeket. Úgy érezte: a NAGY SOR minden tagja, egyede, lelke - csakis az ô vendége.

És akkor mostanában jött egy adóellenôr, hogy behajtsa az elmaradt jövedelemadót. A fejekért. A lecsupaszított állakért, a megigazított frizurákért. Fölháborító. Az árulás fájt, sajgott. A lepcses szájú irigyek fecsegése. Holott mindenki megfogadta, hogy híven megôrzi a NAGY SOR szellemét. Mintha mind egyetlen véres háború bajtársai, harcos veteránjai lettek volna, akik megfogadták, hogy nem engednek a 48-ból, nem engednek maguk közé nyirkos tenyerû hízelgôket, ellenôröket, szôrös hernyókat, csúszómászókat, olyanokat, akik kibeszélnek a sorból, imából, az önkéntes fogadalomból.

A víz úgy eredt el váratlanul, akár a sokat késô vonat, hirtelen bukkant fel, mint a régóta várt felmentô seregek. Érkezése fergeteges. Még távoli moraj, körkörös pattogások sem jelezték elôre a bekövetkezô eseményt. Egyszer csak ott volt, a nyitva hagyott csapok pillanatok alatt elárasztották a konyhákat, lecsurogtak az alsóbb emeletek plafonjaira, kicsorrantak a lépcsôházakból, vízesések lettek telepszerte.

Az emberek mintha azonnal mindent elfelejtettek volna, azokat a fényes dalokat és nagy boldog beszélgetéseket, a vallomásokat és víg pohárcsengést. Szétrebbentek. Már az új elôtt hajbókoltak, az újat imádták.

- Ezek itt a telepen mindig így várnak mindenkit - jegyzi meg kesernyésen Zazulák bácsi, a házi emlékezet. - Így várták a hármas szövetséget, az antantot, nagybányait és a kisbányait sílifttel, a bányarémeket, a bombázókat, a tankokat, az oroszokat, a dubákat, a böbéket. Semmit sem bántak, csak jöjjön valaki. Mentse meg a lelküket, tömjön a szájukba ételt, legyen ital, nyissa meg a csapokat, ömöljön a víz, bor, pálinka, vér, vigasz, tánczene. Folyjon a mindenség.

Semmi sem drága.

Tizennegyedik Zazulák Lajos visszatekint a bal válla fölött és maga elôtt is váratlanul, belehajol a történelem mélyébe. Lerántja II. Rákóczi Ferenc vagy Béthune márki rizsporos parókáját. A fejére illeszti és kijelenti, arccal a történelem felé fordulva, a Rendeknek és Soroknak, a krónikásoknak és tankönyv- illusztrátoroknak mutatja:

- Uraim, sajnos, utánam az Özönvíz.

Király Kinga Júlia 1999-ben végzett a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem teatrológia szakán. Jelenleg esztétikából doktorál a Budapesti ELTE-n. Nemrég, 2001 januárjában Látó debüt- díjat kapott három egyfelvonásos drámájára. Ebbôl az alkalomból írásairól, a drámaírásról kérdeztük.

- Látó-díjat kaptál. Váratlanul ért-e az esemény?

- Persze. Fogalmam sem volt, hogy osztanak Látó pályakezdô-díjakat. A díjkiosztáskor nagyon féltem a felolvasástól…

- Ezek az egyfelvonásosak kimondottan a Látó számára készültek?

- Nem, ezeket még a fôiskolán írtam, úgy másodév végétôl. Valójában helyzetgyakorlatok, amelyeket Kovács András Ferenc kért tôlünk.

- Szerinted mi a jó, az érdekes ezekben az írásaidban? Mesélj egy kicsit róluk…

- Az elsô, a Natúrszonáta, egy naturalista helyzetgyakorlat, amelyhez adva volt négy szereplô - erre írtam egy strindbergi nôgyûlölô kis színmûvecskét - az is az alcíme, hogy Strindbergnek ajánlva. A második egy ötszavas játék volt. Ez azt jelenti, hogy a megadott öt szót kellett felhasználni az írásban, amely szótárban és jelentésben is távol esik egymástól. Megpróbálom felsorolni az öt szót: winchester, rock’n’roll, szemüveg… a többire már nem emlékszem.

- Ez is naturalista stílusban íródott?

- Nem, ez egy abszurd játék, amely Eisteinról szól, meg általában arról, hogy hogyan mûködik a gépezetben az idol. Minden kornak megvan a maga idolja, de azt egy bizonyos mechanizmus mûködteti. A harmadik helyzetgyakorlat esetében a cím volt megadva: A rózsaszínû párduc. Eleinte elkezdtem rajzfilmes gegekben gondolkozni, de aztán rájöttem, hogy ez nem igazán én vagyok; végül kibontottam belôle egy "mély filozófiai", apokaliptikus hangulatot. Azt hiszem, mivel ez már negyedéven volt, nagyon erôsen hatott rám Beckett. Szóval egy kicsit Beckett-epigon voltam…

- Úgy látszik, jól sikerült, hiszen díjaztak…

- Ezt soha nem tudom eldönteni. Utólag olvasva sutának érzem a mondataimat. Írni úgy írok, hogy a színt, az emberek arcát, gesztusaikat lássam magam elôtt. Mindig hangosan mondom a mondatokat, hogy mennyire lennének jók a színpadon.

- Szoktad a drámai alakjaid helyébe, életébe képzelni magad?

- Hogyne, vannak kedvenc szereplôim, kedvenc mondataim… Azt szoktam mondani, hogy ha színész lennék, ezt biztos eljátszanám…

- Tudom, hogy elnyerted az Örkény István drámaíró-pályázat ösztöndíját - egy másik írásodra.

- Igen, ez a Magnus volt, de elôtte még pályáztam egy írásommal. A címe Madame Scheise szoknyája és a tizenhárom fodor, ami ugyancsak helyzetgyakorlatnak indult - a cím itt sem az enyém, hanem KAF tanár úr feladványa - s valamiért egy egész dráma kijött belôlem. Nagyon drámázós vagyok… Akkor nem nyertem meg a pályázatot, de a drámát így is megírtam. Ugyanezzel a drámával voltam Varsóban, a Fiatal Drámaírók Nemzetközi Fesztiválján, ott - a rangos rendezôk is, például a Royal Courtból vagy a Burgtheaterbôl, nagyon értetlenül fogadták. Azt kérdezték, mi ez, oratórium? Vagy dráma? Nem tudtam elmondani, hogy egy nagyon erôs mozgás- és hangszínháznak képzelem el. A szövegnek is fontos a szerepe, de majdnem forgatókönyvszerûen leírtam a színpadi szerkezetet, azt, hogy mikor jön be a fény, a zene.

- A "nyugatiak" mire fektették a hangsúlyt? Mit tartottak érvényesnek?

- Náluk nagy divat ez az angol
"dühöngô ifjúság" vonal.

- Ennek mik a jellemzôi?

- Nagyon agresszív szöveg, sok szlenget, mikrorealista helyzeteket használnak. Többnyire szociodrámák.

- Hogy néz ki egy ilyen szociodráma - ideális esetben?

- Imádnak három szereplôvel dolgozni, akik között folyamatos státusváltások vannak. Például a korábban negatív és gyenge szereplôbôl "diktátor" lesz. Ezek a fordulatok egy kicsit "iskolásnak" tûnnek. Úgy tûnt, mintha ott, a fesztiválon megjelenô mindegyik darab mögül hiányozna a lélek; mintha sablonokkal dolgoznának.

- Sepsiszentgyörgyi dramaturg éveid alatt bábjátékot is írtál, Tejkút címmel…

- A Tejkút úgy született, hogy a szentgyörgyi bábrendezô barátommal beszélgettünk, hogy kéne valami újdonság - hiszen az utóbbi harminc- negyven évben nemigen íródott magyar nyelvû bábjáték. Kivettem Benedek Elek összes meséjét - ez egy kétezer oldalas könyv - és mivel tudtam, mi szerint válogassak, elôször az érdekes címeket vettem figyelembe - és végül "összegyúrtam" három-négy mesét… Most folyamatban van, hogy a bábdarabot 2001 szeptemberében valószínûleg a Budapest Bábszínház is bemutatja - és most vehetôk észre azok a korlátoltságok, amelyek abból adódtak, hogy a Tejkút kimondottan a szentgyörgyi színpad számára íródott. Budapesten nehezebb, mert tûzesôtôl a jégvirágokig mindent meg lehet csinálni a színpadon, s így dramaturgként teljesen el kell rugaszkodnom a korábbi szövegtôl. Másak a lehetôségek; most tárgyakban kell gondolkodnom, míg a szentgyörgyi elôadásban a szövegnek volt nagyobb hordereje.

- Nemcsak a színpadi adottságokhoz, hanem a közönséghez is kell alkalmazkodni. Mennyivel másabb gyerekeknek írni?

- A bábot leginkább a szövege jellemzi. Nagyon kellett vigyáznom, hogy úgy gondolkodjak, ahogy a gyerekek gondolkodnak, s ebben volt nagy segítségemre, hogy meséket írtam át, mert a mese is mindig követi a gyerek gondolkodását.

- A Magnus…?

- Jaj, azzal most is sokat kínlódom, mert nem tekintem befejezettnek…

- Mikor kezdted el írni, hogy jött az ötlet, mirôl szól?

- Tavaly decemberben találtam egy Karoling-anekdotát, ami arról szól, hogy Charles le Magnes, a császár, szerelmes lesz egy fiatal bajor lányba… A lány meghal, a császár csapot-papot maga mögött hagyva siratja, nem akarja eltemetni. A tanácsosok felboncolják a lányt és a nyelve alatt találnak egy gyûrût. Amikor ezt az érsek magához veszi, akkor a császár az érsekbe lesz szerelmes - ez még mindig az anekdota -, aztán bedobja az érseket egy feneketlen tóba, s így a tóba lesz szerelmes. A birodalom pedig összeomlik…

- Mirôl szól a te drámád?

- A dráma a bálványimádásról szól; a bálványimádásról, ami mindig kiforgatja az embert önmagából. Egyébként paródia; ezt egy majdnem shakespeare-i nyelvezettel, jambussal igyekeztem megtoldani, de - hogy is mondjam - nem komikus a szöveg, hanem inkább szatirikus. Nem azon nevetek, hogy mit mond a figura, hanem, hogy hogyan mondja.

- Mondj egy példát… Tudnál mondjuk, egy konkrét helyzetet idézni, amelybôl kiderül, hogyan is mûködik ez?

- Igen. Az elsô jelenet végén a császár kiadja a parancsot, hogy rendeljék be az összes frank lányt a termébe… Van egy ilyen mondata, hogy "Lesz, kapsz majd gyöngyöt, balzsamot és kéjlécet…" Itt a
"kéjléc" például abszolút nem odaillô - s ehhez hasonló pici, fôleg nyelvi dolgok…

- Szokott-e olyan érzésed lenni, miután újraolvasod saját mûvedet, hogy "hasonlít valamire"; hogy nem tudatosan, de követted valamelyik példaképed?

- Ó, persze… Sôt, ez ellen a Magnusban úgy próbáltam védekezni, hogy szántszándékkal egy csomó híres Shakespeare- idézetet átírtam… A Szent-ivánéji álomban van ez a "lullabáj-lullabáj", az altató. Ezt úgy használtam fel, hogy "hullabûz, hullabûz, palotádból messze ûz…". A Lear királyból a vihar-jelenetet is egy kicsit parodizáltam - mert tudom azt, hogy amikor valaki kötött vagy majdnem kötött formában ír, akkor automatikusan beugranak ezek az idézetek, hiszen ezeken alakult ki az ember jambus- hallása…

- Terveid…?

- Most gondolkodom egy új drámán; egy operettparódiát akarok írni - persze a spanyol aranykorba helyezve… Nem is annyira operett lesz, inkább betétdalokra épülô zenés mûfaj…

- Sok sikert!

Katalin lányomnak

Elszabadult lovak

patája alatt

ropog a csontom,

húsomba marnak

büszke mének,

patkók hasítnak

érzéseimbe s mint <