Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Tíz nap haladék az egészségbiztosítási pénztárnak

Megyei szintû vita kerekedett arról, hogy történt-e visszaélés a megyei egészsébiztosítási pénztárnál vagy sem. Ioan Toganel egyik korábbi nyilatkozatában az áll, hogy a pénzügyôrség által végzett ellenôrzés során kiderült, hogy a Nagy-Románia Párt megyei elnöke (aki 70 milliárdot emlegetett) feljelentésével ellentétben, 61 milliárd lejt ugyan nem sikkasztottak el, viszont a beruházások terén sok törvénytelenséget, szabálytalanságot észleltek. Konkrét esetre hivatkozva, amikor az egyik gyógszertárban nem adtak ingyenes gyógyszert egy kisgyermeknek, azzal, hogy a pénztár nem fizetett. Megengedhetetlennek nevezte, hogy akadozik az ingyenes és kompenzált gyógyszer-ellátás, mikor az emberek befizetik az egészségbiztosítást.

Replikaként a biztosítási pénztár és dr. Benedek Imre kijelentette: az ellenôrzések azt bizonyították, hogy a pénztár minden esetben a törvényes elôírásoknak megfelelôen járt el, és mindössze annyit tettek szóvá az ellenôrök, hogy az elmúlt év végén kapott 2,9 és nem 70 milliárdos összeget, idejében felkészülve erre a lehetôségre, a vezetôtanács utólagos jóváhagyásával használták fel az elôírásoknak megfelelô rendeltetéssel.

Pénteken, a miniszterelnök által tartott telekonferenciát követôen Ioan Toganel prefektus azzal próbált tiszta vizet önteni a pohárba, hogy az újságíróknak bemutatta a pénzügyôrség jelentését, amelyben az szerepel, hogy a 61 milliárd lej esetében nincs szó sikkasztásról, hanem a központi biztosítási pénztár által átutalt összegnek, mondjuk úgy, nem egészen rendeltetésszerû felhasználásáról.

Információink szerint a biztosítási pénztár tíz nap haladékot kapott a prefektúrától és a pénzügyôrségtôl, hogy rendezzék a "szénát".

A kérdés kapcsán érdemes idézni Virág György, a megyei tanács elnökének, a biztosítási pénztár igazgatótanácsa tagjának álláspontját, aki a Népújságnak elmondta: "Az egészségbiztosítási pénztár megalakult. Elfogadtuk a határozatot, ami szükséges ahhoz, hogy a pénztár végrehajtó vezetôsége jogszerûen utalhassa át a pénzösszegeket a vele szerzôdésben álló intézményeknek és vállalkozóknak. Módosításokat határoztunk el a törvényes elôírásoknak megfelelôen a különbözô orvosi szolgáltatások részesedését illetôen a kifizetésekbôl. Például növekedett a gyógyszerek ellenértékének a fedezete, megmaradt a 3 százalékos részarány a fogorvosi szolgáltatások fedezetére, és növeltük a magánrendelôk számára biztosítható keretet, amennyiben ezek a rendelôk szerzôdést kötnek a biztosítási pénztárral.

Az egész beruházás kapcsán (épületbôvítés), mivel a kivitelezési versenytárgyalás kiírása nem volt teljesen szabályos, az új vezetôség megismételte ezt. A beruházás összértéke nem éri el az 5 milliárd lejt, miközben a gyógyszerészek követelése havonta 15 miliárd lejre rúg. Téves tehát azt állítani, hogy az egyébként szükséges és jóváhagyott beruházás elmaradása megoldotta volna akárcsak egy hónapra is a gyógyszerészek követeléseit."

A Distrigaz Nord Rt. új vezérigazgatója, Ëtefura Victor tegnap újságíróknak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a vállalatnál történt vezetôcsere "a menedzsment területén elkövetett kisebb hibáknak" tudható be, valamint "a transzparencia hiányának a beruházásoknál megtartott versenytárgyalásoknál". Arra a kérdésre, hogy a következôkben várhatók-e újabb személycserék, a vezérigazgató elmondta, hogy elsô dolga egy új csapat összeállítása lesz. Hozzátette, hogy egészen biztosan leváltják az ügyvezetô igazgatókat, egyéb személycserék pedig annak függvényében lehetségesek, hogy szakmailag mennyire felkészültek és milyen eredményeket értek el azok, akik vezetô tisztségeket töltenek be.

- Mindannyiunk hibája, hogy erre a találkozóra csak most került sor - nyilatkozta Kolozsvári Zoltán RMDSZ- tanácsos a tisztségviselôk és a Solidaritatea szakszervezeti tömörülés egyes képviselôi között létrejött, csütörtök esti találkozó után. Véleménye szerint a majd kétórás tárgyalás feltétlenül hasznos volt, ugyanis más szemszögbôl vetôdtek fel a problémák. A tárgyalt kérdések közül egyesekre azonnal sikerült válaszokat adni, másokat megjegyeztek maguknak. A célhoz - hogy ti. a szakszervezetek és az RMDSZ partnerekké váljanak - csütörtök este tehát egy lépéssel közelebb kerültek.

A találkozón a szakszervezetek részérôl jelen volt Budai István, a Solidaritatea elnöke, Székely Albert, az Energomur szakszervezeti elnöke, a közszállítási alkalmazottak szakszervezeti képviselôi, Moldovan Mihai és Fábián Mihály, valamint Márkos György, az Alfa Kartell szakszervezeti konföderáció Maros megyei elnöke. A terítékre fôként a városi illetve a megyei tanácsok hatáskörébe tartozó, különbözô vállalatokat - és természetesen azok alkalmazottait - érinto kérdések kerültek, mint például a közszállítás ügye, az utászok problémái valamint az Energomurhoz és a Vidéki Közhasznú Társasághoz (SURM) kapcsol-dó kérdések. A beszélgetés során tisztázták azt is, hogy az RMDSz, illetve annak tisztségviselôi közül senki nem támogatja a Manpel-ügyben érintett felek egyikét sem.

A tanácsosok és a szakszervezetisek nem tettek konkrét ígéreteket, de nem is ez volt a cél. Viszont megegyeztek, hogy idôrôl idôre, különösen, ha problémák merülnek fel, újabb talákozókat szerveznek, hogy döntéshozatal elôtt tanácsosaink még jobban megismerjék a szóban forgó kérdéskört.

Meg van ez szervezve. Mármint a gyógyszerekhez való hozzáférhetôség, mert mi is lenne mostanában ennél aktuálisabb téma. Állítólag újabb vírusok ólálkodnak körülöttünk, s jaj annak, akit megtámadnak. Kellemetlen influenzás tünetekre számíthat, esetenként szövôdményekkel együtt. De kétszer jaj neki akkor, ha egyetemi hallgató. S ráadásul más városból érkezett. És nagyon lázas, és elviselhetetlen fájdalmak kínozzák.

Az ember olyankor a családorvosához fordul, az övé viszont több száz kilométerre székel. Marad tehát a szakklinika sürgôsségi osztálya. Óriási tömeg, zsúfolásig teli váróterem. Ha szerencséje van, bejut az ügyeletes orvoshoz, aki megállapítja a diagnózist, s a küldô-cédulával az egyetemi rendelôbe irányítja. Ott azonban nem késik a felvilágosítás, a doktornô vizsgál, igazolást is ad (meg is írja az asszisztensnô), de gyógyszert nem írhat fel. Ez a családorvos dolga, fel kell iratkozni egy családorvoshoz. Egyetemi hallgatónknak antibiotikum kellene, és fájdalom- meg lázcsillapító, de a lakbér kifizetésén túl alig kuncog némi aprópénz a zsebében. Ami gyógyszerre semmiképpen sem elég. Már alig vánszorog, de mit tehetne, elindul családorvost keresni. A rendelôkben, ahol megfordul, elutasítják. Telt ház van, az orvos nem vállal több pácienst, és egyébként is, világosítják fel, nem olyan egyszerû procedúra az a feliratkozás, hozni kell a régi családorvostól az elbocsátó levelet. Egy- két helyen még próbálkozik, hisz kellene a gyógyszer, de teljesen eredménytelenül. És itt megáll a tudomány.

Lázas betegen többórás járás, várakozás után se recept, se gyógyszer, csak a hasító fájdalom a halántékán. Még próbálkozna, de aztán a tudomására hozzák, hogy fölöslegesen töri magát, mert ha lenne is receptje, a gyógyszertárak csak március elsejétôl bocsátanak ki ártámogatott gyógyszereket. Végtére is, aki beteg, az ne várjon a hónap végéig. Addig kell beteg lenni, amíg tart a keretbôl. Egyetemistánk tanácstalan: se orvos, se recept, se pénz. Kölcsön kellene kérni, de kitôl, hisz kollégái is hasonló hajóban eveznek, az évfolyamon szinte valamennyien "idegenlégiósok", anélkül, hogy bentlakást biztosítottak volna számukra.

Az elkeseredés végsô határán egy ismerôs kölcsönpénzzel mégis megsajnálja. Megveheti a gyógyszert, és közben elgondolkozhat azon, hogy miért is mûködik orvosi rendelô az egyetemi hallgatók részére, ha ott nem írhatnak fel gyógyszert, és hogy mikor találják majd fel a jóságos repülô családorvosokat, akik több száz kilométerre is követik a pácienst.

Március elsejétôl bérleteseket is fogad a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Sharrom Kft. által bérelt étterme. Az egészségtelen körülmények között üzemel, gazdaságtalan, a környékbelieket zavaró kantint 1998. október elsején zárták be.

A magáncég 2000. november 1-tôl újította fel a helyiségeket. A beruházás 1,4 milliárd lejbe került. Az étkezô és a konyha mellett egy protokolltermet is berendeztek, ahol kerekasztal-beszélgetéseket, kisebb szimpóziumokat is lehet majd szervezni. Amint Pop Cosmin, a Sharrom Kft. tulajdonosa elmondta, az étterem mindenekelôtt az egyetemistákat szolgálja, de egy része vendéglôként is mûködik majd. A diákok 12.30 és 15.30 között ebédelhetnek. Az étrendtôl függetlenül egy teljes menü ára 25.000 lej. Aki bérletet vált, az napi 22.500 lejért étkezhet. Egyelôre csak ebédet szolgálnak fel, de kérésre bárkinek sültet, illetve bármi mást is elkészíthetnek. Hétvégeken és a kantin programján kívül esküvôket, más jellegû összejöveteleket lehet itt szervezni. A cégvezetô azt is elmondta, hogy a zajártalom megelôzéséért minôségi elektronikus berendezést vásároltak és nemsokára hangfogó függönyöket is felszerelnek. Bármilyen szervezett rendezvény - a helyiség bérleti szerzôdésében foglaltak szerint - este 10-ig tarthat.

- Folyamatosan felújítjuk majd a konyhai berendezést, felszerelést is, terveink között szerepel a földszinten egy internetklub megnyitása és a megszüntetett mosoda üzembe helyezése is, ez utóbbit persze csak akkor, ha a gazdasági számítások is megengedik. Az étrendet is igyekszünk a jövôben az igényeknek megfelelôen változatosabbá tenni - mondta Pop Cosmin cégvezetô.

Március elsején 110-en ebédeltek, öt személy már bérletet is váltott. Az egyetemistákon kívül bárki ebédelhet a most már megújult kantinban.

Évi beszámoló tartott az Öregdiákok Baráti Köre

280-ról 500-ra nôtt a marosvásárhelyi Református Kollégium-Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagsága - hangzott el a március elsején tartott évi beszámoló alkalmával.

Ami mindenképpen örvendetes dolog, de ha az iskola végzôseinek számához viszonyítjuk, akkor bôven van még tennivaló ezen a téren. És ezt nem elsôsorban a vezetôségre értjük. Sokkal inkább azokra gondolunk, akik ebben a tanintézményben szerezték meg azt a szellemi és erkölcsi útravalót, amelynek köszönhetôen érvényesültek az életben. Tôlük várná el a Baráti Kör, hogy mind anyagi, mind szellemi téren aktívabban kapcsolódjanak be abba a tevékenységbe, amelyenek célja a hagyományok ápolása mellett a tehetséges valamint a nehéz anyagi helyzetben levô diákok támogatása, a katedrák történetének megírása, egy, az iskola történetéhez méltó kismúzeum berendezése, az iskola volt diákjaival és tanáraival való kapcsolat ápolása, és mindenekelôtt az intézmény református magyar jellegének visszaállítása.

Kirsch Attila elnök beszámolója kitért arra is, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a kör tevékenységébe, hogy az elmúlt éveben 40 tanulót díjaztak, majd beszámolt a körnek a ballagás elôkészítésében és lebonyolításában és a világtalálkozó szervezésében vállalt szerepérôl. Sikeres rendezvényként említette a nyugdíjas tanárokkal szervezett találkozót s a Baráti Kör Schola particula 1557-Bolyai 2000 Egyesület megalapítását, amely a gazdasági tevékenységet fogja lebonyolítani. A sikertelenségek között számolt be arról, hogy ideiglenesen tanteremnek rendezték be az iskolamúzemnak szánt termet. Nem véglegesítették még a Baráti Kör weboldalát, és nem sikerült az állandó kapcsolat kiépítése a bôvített választmánnyal.

A beszámoló kapcsán elhangzott kifogások között szerepelt, hogy a világtalálkozón az iskola diákjainak is ott lett volna a helyük, majd késôbb az a javaslat is, hogy a 2002-re tervezett nagytalálkozó alkalmával szervezze meg a Baráti Kör a 60 esetleg 65 éve végzett öregdiákok találkozóját.

A pénzügyi beszámolót követôen a részvevôk kisebb módosításokkal elfogadták a Baráti Kör Alapszabályzatát, amely hangsúlyosan tartalmazza az iskola egykori jogállásának a visszaállítására vonatkozó törekvéseket. A a szakbizottságok cselekvési tervét a következô ülés alkalmával ismertetik. A módosítás értelmében minden évben beszámoló közgyûlést, négyévente pedig tisztújítást tartanak.

A Baráti Kör gazdasági-pénzügyi vonatkozású problémáinak a megoldására létrehozott egyesület, a Schola particula 1557-Bolyai 2000 március 22-én ülésezik.

Jó néhány évvel ezelôtt, kora nyáron elmentem a Magányosok Klubjába. Hallottam, hogy figyelemre méltó dolgokat csinálnak ott annak a pszichológusnak az irányításával, aki a klubot létrehozta. Aztán újra és újra visszatértem ebbe a közösségbe. Azért, mert tényleg jól érezhette magát ott az ember. Szolgálati feladatként senki rám nem bízta tudósítani olykor Kopacz Imoláék egy-egy klubdélutánjáról. Mindig volt mirôl. Sorolhatna, körüljárhatna most az ember néhány olyan "okos" érvet is, mint közösségi érzés, szolidaritás, otthonias hangulat, alkalmazkodáskészség, önzetlenség, de különösebb értelme ennek most nem lenne. Ha mégis színt kell vallanom - felkértek ugyanis, hogy a klub Aranykönyvébe is írjak néhány sort/gondolatot életük kapcsán! -, amit a Magányosok Klubja és tagjai számára a leglényegsebbnek éreztem és tapasztaltam is, az az volt, hogy tagjai tudtak saját gondjaiktól, bajaiktól elvonatkoztatni, sôt, mindezek tudatában egymással is törôdni, egymásért is tenni. Hisz nem csak ünnepeltek együtt! Sirattak is, temettek is maguk közül, nem egy alkalommal...Mint egy valódi nagy család tagjai. Életképes/erôs fához hasonlítanám ezért a marosvásárhelyi Magányosok Klubját. Mivel mind a gyökerei, mind a lombja a szeretet és türelem csendjébôl, békéjébôl táplálkozhatott.

Tíz év! És eközben folyamatosan újabb és újabb klubta érkezett közéjük. A kezdeti alapító huszontól ma már a 90-hez is eljutott a tagok száma. Megannyi új levél, új hajtás a fán. Mindjüket "mindenki Imolája!" - így emlegetik az ô doktornôjüket egymás között, ám mások elôtt is tisztelettel - várta, fogadta, alkalomadtán óvta, ápolta is... Gyarapodhattak hát a fa törzsén az évgyûrûk is. Képletesen fogalmazva: jegyesek ujján hûségszimbólum...

Emlékkoncert

Ma délután a sóvidéki Pro Praid, a Transtur Kft., Parajd Polgármesteri Hivatala, a parajdi sóbánya valamint a kulturális és kultuszminisztérium közös rendezésében a sóbányában emlékkoncertet tartanak. Ebbôl az alkalomból nemzeti történelmünk -, múltunk illetve személyiségei közül azokra emlékeznek, akiknek köszönhetôen e vidék híre-neve a világ szinte minden tájára eljutott. 14 órától kezdôdik a megemlékezés a helyiek közremûködésével, majd 15,10 -ig, hogy 15.10 órától következik a tulajdonképpeni emlékkoncert.

Pedagógus-tapasztalatcsere Szovátán

A szovátai Teleki Oktatási Központ ma délután illetve vasárnap, március 4-én egész nap tartó tapasztalatcserét szervez mindazoknak az óvónôknek illetve az elemi osztályokban tanító pedagógusoknak a részvételével, akik játszóházat, játékkuckót vezetnek. A központban zajló mûhelymunkán, közös programon részt vevô csíkszeredai, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, szovátai valamint marosvásárhelyi pedagógusok - akik a Kallós Zoltán által vezetett felkészítô tanfolyamon szereztek maguknak képesítést, diplomát - tapasztalataikat oszthatják meg egymással. A jelenlevôk megtanulják a nemezelést is.

Tantárgyverseny

Ma délelôtt, Marosvásárhelyen, a 18-as számú általános iskolában 10 órai kezdettel mérik össze matektudásukat mindazok az V-VIII. osztályos tanulók, akik a matematika tantárgyverseny körzeti szakaszán a megyei vetélkedôn való részvételhez szükséges pontszámot megszerezték. A marosvásárhelyi 20-as számú általános iskolában március 10-én versenyezhetnek majd azok a szintén V -VIII. osztályos tanulók, akik a körzeti szakaszon a legmagasabb osztályzatot kapták a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen. Ugyanaznap a magyar nyelv és irodalom szakos tanároknak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, Péntek János tart elôadást.

Sikeres beugrás

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei mûsorába is beiktatott elôadások egyike a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által színpadra vitt William Shakespeare vígjáték, a Szentivánéji álom. A Szentgyörgyi-díjas Makra Lajos színmûvész bravúros beugrásának köszönhetôen, aki az egyik mesterember, Orrondi szerepében remekelt, a vígjátékot itthon, a Nemzeti Színház márciusi programjában is benne találjuk - tudtuk meg a színház irodalmi titkárától.

Tanulás - tréning

Mindazok a IX-X. osztályos diákok, akik jobb tanulmányi eredményeket szeretnének elérni iskolai munkájukban, és ennek érdekében hatékonyabbnak bizonyuló tanulási módszereket szeretnének elsajátítani, március elsejétôl kezdôdôen, minden hónap harmadik hetének csütörtökén, péntekén és szombatján, 13 órától két-két órai kis csoportos képzésen vehetnek részt a Deus Providebit Tanulmányi Központban - Rózsák tere 61. szám. Programvezetô Molnár József és Márkos Katalin matematika szakos tanár. Bôvebb tájékoztatással a 095-625-118-as telefonszámon szolgálnak.

Az elôadást elnapolják

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ezúton értesíti közönségét, hogy a 2001. március 4-re tervezett Az élet kenyere címû elôadást betegség miatt elnapolják, és egyben kérik a közönség szíves elnézését is emiatt.

Orgonaest

A kedden, március 6-án a Kultúrpalota nagytermében este hét órától tartandó hangversenyen Terényi Ede zeneszerzôt köszöntik. Orgonán közremûködik Molnár Tünde, ütôshangszeren Nicolae Coman, trombitán Sorohan Mihai. Énekszólista Ramona Eremia és Borsos Edith szoprán. Az emlékhangversenyen Bach, Liszt, Messiaen, Vierne és természetesen Terényi-mûvek hangzanak majd fel. A koncert alkalmával a a Kultúrpalota elôcsarnokában a szerzô által készített grafikák tekinthetôk majd meg, melyekbôl utóbb, március 11- én önálló kiállítást nyitnak Marosvásárhelyen, az unitárius templom tanácstermében.

Újabb tanácskozás roma témakörben

Március 7-én délelôtt 11 órától megyeszékhelyünkön, a Bernády György Mûvelôdési Központban a PER - Project on Ethnic Relations - marosvásárhelyi irodája újabb felkészítôt tart azoknak a roma tanácsosoknak, akiket a megye 27 polgármesteri hivatalában a különbözô, romákkal kapcsolatos közigazgatási problémák, gondok megoldásába kívánnak bevonni.

Emberölés, gázolás

Amint a Maros megyei Rendôrfelügyelôség sajtóirodája tájékoztatott, március elsején este 11 óra körül, Szászrégenben, a Câmpului utcában, a 23 éves Moldovan Ciprian mellbe szúrta a 48 esztendôs Moldovan Teodort, saját apját. Tettét megelôzôen apa és fia együtt italozott ez utóbbi otthonában. Az alkohol hatására vitatkozni kezdtek, majd dulakodni, folytatva mindezt az utcán is, míg az apa az ütlegelések áldozatává nem vált. Szintén március elsején, megyeszékhelyünkön, este fél nyolc körül a Szabadi úton az 52 éves mezôcsávási illetôségû Marginean Ioan súlyosan megsebesítette MS-01-SIR rendszámú személygépkocsijával az úttest bal oldalán szabályosan közlekedô, 64 éves, marosvásárhelyi Tintar Ioant.

7,5 millió dollár tagdíj

Románia az idén 7,5 millió dollárt kell fizessen tagsági díjként a 180 nemzetközi és kormányzati szervezetnek, amelyeknek tagja. Ebbôl csaknem 760 ezer dollár a múlt évbôl visszamaradt tartozás - közölte a pénzügyminisztérium. A szükséges valutát a nemzeti bank biztosítja.

Bardot kutyanapot akar

A nônap helyett tartsanak márciusban kutyanapot Romániában - fogalmazta meg óhaját Bukarestben Brigitte Bardot. Az egykori világhírû fillmcsillag, aki immár 30 éve lelkes, sokszor harcias állatvédô, azért utazott a román fôvárosba, mert Traian Basescu fôpolgármester csütörtökön kezdte el Bukarest mintegy 200 ezer kóbor kutyájának összegyûjtését és elaltatását, kivéve azokat az ebeket, amelyeket valaki "örökbe fogad". BB több neves francia színész, köztük Sophie Marceau, Gérard Dépardieu és Jean-Paul Belmondo aláírásával ellátott petícióval érkezett a halálra ítélt kutyák megmentése érdekében. Bardot szerint mielôbb gazdákat kell találni az ebeknek, bár tudja, hogy egy olyan szegény országban, mint Románia, meglehetôsen nagy teher egy kutya eltartása.

Perelik Gabriela Szabót

Violeta Beclea-Szekely, a sydneyi olimpián 1500-on ezüstérmes atlétanô 150 ezer dolláros kártérítést követel Gabriela Szabótól, aki a Playboy magazinban azt állította róla, hogy a versenyszervezôk azért nem hívták meg egy stuttgarti viadalra, mert csúnya. Szabo utólag bocsánatot kért honfitársától, aki nem elégedett meg ennyivel, és jogi útra terelte az ügyet. A nyilatkozat Szekelyen kívül több volt román atlétát is felbôszített, ugyanis a 25 éves Szabo azt is kijelentette: hazájában a rendszerváltást megelôzôen általános jelenség volt a doppinghasználat.

Szlovákiai határblokád

A pénteken öt szlovákiai határátkelôt négy órán át blokád alatt tartó szlovákiai vasasszakszervezet követelései arra irányultak, hogy a munkaadók legalább az infláció mértékének megfelelôen emeljék fel a béreket. A minimálisan nyolc százalékés emelést célzó követelés teljesítése munkavállalónként 1100 koronát kitevô összeget jelentene és a vállalatok 65 százalékát érintené - nyilatkozta pénteken Pozsonyban az egyik szlovák szakszervezeti vezetô.

"Népi ôrség" védi Milosevic házát

Slobodan Milosevic félszáz híve csütörtökön a volt jugoszláv elnök belgrádi háza elôtt bejelentette: éjjel-nappali "népi ôrséget" szerveznek, meggátolandó a hatalomból tavaly ôsszel kiszorult, a szerbiai felelôsségre vonás veszélye által fenyegetett politikus esetleges ôrizetbe vételét. A Milosevic vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) félszáz híve az elôkelô belgrádi Dedinje negyedben lávô ház bejárata elôtt gyûlt össze. A helyszínen lévô tucatnyi rendôr nem akadályozta meg a békés megmozdulást, bár egy katona megtiltotta, hogy tévések felvételt készítsenek az eseményrôl.

Ötvennégy határsértôt fogtak el Budapesten

Ötvennégy külföldi határsértôt fogtak el a határôrök Soroksáron csütörtök délután - értesült az MTI. Kretz Vilmos, a Határôrség tájékoztatási fôosztályának vezetôje az MTI információját megerôsítve elmondta, hogy Soroksáron egy összetákolt fafészerben bezárva találtak rá az 54, többségében bangladesi személyre, köztük három gyermekre. Elfogtak három magyar állampolgárt is, akik alaposan gyanúsíthatók az embercsempészettel. A külföldieket feltehetôen ezen a pihenôhelyen gyûjtötték össze, hogy azután Nyugat-Európába juttassák ôket.

2 milliárd dolláros kár

A szerdai egyesült államokbeli földrengés becslések szerint mintegy 2 milliárd dollár kárt okozott - közölte a helyszínen tartózkodó egyik amerikai szenátor, akit az AP idézett. Az ország északnyugati részén bekövetkezett földmozgás hatására utak, hidak és épületek rongálódtak meg - emlékeztetett a hírügynökség. 272 ember megsérült. Egy 60-as éveiben járó nô szívinfarktust kapott, de nem világos, hogy ez valóban összefüggésben állt-e a földrengéssel.

A tavalyi gyôztes nyerte a szambaversenyt

A szambaiskolák versengésének eredményhirdetésével befejezôdött a vasárnaptól szerdáig tartó riói fesztivál: ismét az Imperatriz Leopoldinense klub gyôzött, megismételve tavalyi és tavalyelôtti diadalát. A versenyben részt vevô 14 szambacsoport mindegyike 80 perc alatt vonult el tánclépésben a stadion 65-70 ezer nézôje elôtt. A zsûri mindent figyelembe vett: a zenét, a dalszövegeket, a gördülô díszleteket, a jelmezt; s fôleg azt, hogy a táncosok mennyire összehangoltan és színesen mozognak. Külön pontokat jelent, hogy a csoport zenekarában az ütôsök mennyire együtt és mennyire pontosan játszanak. Az Imperatriz 3000 táncosa a brazil cukornádból készült rumot dicsôítô dalokkal lejtett el a lelátók között, miközben a cukornád-ültetvényeket jelképezô karneváli kocsikon félmeztelen fekete szépségek hajlongtak, a nádvágás mozdulatait imitálva a zene ritmusára.

Negyven halott buszbalesetben

Legkevesebb negyven ember vesztette életét India északi részén egy autóbusz-baleset következtében. A baleset csütörtökön történt az Újdelhitôl 450 kilométerre északra lévô Lahal város közelében. Az autóbusz megcsúszott az úton és belezuhant a közeli Ravi folyóba. A szerencsétlenségnek több sérültje is volt - közölték rendôrségi források.

Gyorsabban süllyed a Mir

Az eddiginél gyorsabban süllyed az orosz Mir ûrállomás: csütörtökön 1,4 kilométert veszít magasságából, míg ezt megelôzôen naponta átlagosan egy kilométerrel került közelebb a földfelszínhez. A Moszkva melletti Repülésirányító Központ szakemberei szerint e jelenséget az okozza, hogy a fokozott napfolttevékenység miatt növekszik a légkör sûrûsége. A Mir jelenleg 264,5 kilométer magasságban kering a Föld körül. Útját automatikus rendszerben folytatva - 2-3 nap eltéréssel - március 9-én éri el a földfelszíntôl mért 250 kilométeres távolságot. Ezután a földi irányítók parancsot adnak a fékezésre, hogy az ûrállomás végül a tervezett körzetben, a Csendes-óceán déli részén elsüllyedjen.

Vonat gázolt halálra 8 elefántot

Indiában vonat gázolt halálra nyolc vadon élô elefántot. A dpa pénteki helyi lapbeszámolókra hivatkozó jelentése szerint Csattiszgarh szövetségi államban húsz állat vonult keresztül egy vasúti vonalon, amikor Csakadharpur közelében a tehervonat a csordába rohant. Az elefántok élelemkeresés közben nagy vándorlásokat tesznek. Az elmúlt években azonban a vadvédelmi területek közötti folyosók mind nehezebben járhatóak. Állatvédôk már régóta követelik, hogy a vonatok a hagyományos elefántútvonalak keresztezésekor haladjanak lassabban.

Szenzációs régészeti lelet Salzburgban

Európában eddig egyedülálló leletre bukkantak salzburgi régészek: Hallein közelében, a Dürrnbergen egy fából készült kunyhóban eltemetett két bányász földi maradványait találták meg. A lelet véletlenül került elô egy építkezés során. A két férfit és egy gyermeket 2500 évvel ezelôtt temették el, s csontvázaik azért maradtak meg különlegesen jó állapotban, mert a kunyhóra a bányászat során kitermelt, meddô agyagos föld rakódott vastag rétegben, s ez konzerválta a maradványokat.

A megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal, közösen a Kiskun Románia Kft.-vel, március elsô napjaiban, a megye különbözô helységeiben szaktanácskozásokat szervez. Az elsôre Bándon került sor, szerdán az iskola egyik laboratóriumában, ahova több mint félszáz termelô zsúfolódott be. A találkozót mindenképpen rendhagyónak minôsítették, ugyanis Szekeres Árpád bevezetô beszédében elmondotta, hogy ez alkalommal nem csupán szakmai kérdéseket vitatnak meg, hanem a növénytermesztôk és állattenyésztôk gondjaikat is feltárhatják. Ami pedig abszolút újdonságnak számított, az volt, hogy a szaktanácsadói hivatal igazgatója telefonjának segítségével lehetôsége adódott Bârlean Eugen szénafûi magángazdálkodónak, hogy elmondja a környékbeli termesztôk gondjait és kérdéseket intézzen Rascan Mariához, a mezôgazdasági minisztérium alárendeltségébe tartozó Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal tanácsadójához.

A rendezvényen Boros Péter Vilmos, a Kiskun Románia Kft. igazgatója bemutatta a magyarországi magánkézben lévô anyavállalatot, a Kiskun Kutató Központot, amely két alapvetô tevékenységet folytat: kutatás és

vetômagtermesztés. Az ilyen jellegû rendezvények alkalmasak arra, hogy a gazdálkodók az alapvetô kérdésekre kapjanak válaszokat, mint például milyen agrotechnológiát kell alkalmazni a kiskun hibridek termesztése esetén. A bándi gazdálkodók - de jelen voltak sármásról, ludasról, radnótról is - felfigyeltek a kiskun hibrid vetômagok tulajdonságaira, amelyek közül a legfontosabbak: kiváló termôképesség alacsony vetômagár mellett. A Kiskun tökéletesítette a vetômagtermesztés és feldolgozás munkamódszereit, úgy, hogy a szántóföldön a vetômagban rejlô kapacitás 100%-ig kihasználható legyen, szemben a versenytársak 75%-os átlagteljesítményével. A Kiskun vetômagokat használják ma szerte az országban. Konstanca, Iasi, Temesvár, Arad, Bihar stb. megyékben. Maros megyében 50 hektáros kísérleti parcellán próbálta ki a hibrid vetômagokat Kakasi István, a mezôzáhi Agromec igazgatója. A terméseredményekrôl, az alkalmazott technikáról beszélt a jelenlévôk elôtt. A gazdák érdeklôdnek az új iránt, ezt bizonyítja az is, hogy Kakasi igazgatónak hosszú perceken át kellett válaszolnia a véget nem érô kérdésekre.

A találkozó végén Bârlean Eugen elmondta, hogy 150 hektáron gazdálkodik, a területbôl saját tulajdona 25 hektár. Gondokkal küszködnek, egyik amelyet a minisztériumi tanácsosnak is elmondott, a mûtrágya irreálisan magas ára. Egy zsák mûtrágya ára 360.000 lej a belföldi piacon, a külpiacon viszont ennek fele. A magas ár miatt nem jut mûtrágya a haszonnövényekkel bevetett földekre. Ez pedig elkerülhetetlenül az alacsony hozamokhoz vezet. Továbbá kérte a tanácsost, hogy közvetítse az illetékesek felé: a kormány hozzon intézkezdéseket annak érdekében, hogy a gazdálkodók is köthessenek termésbiztosítási szerzôdéseket. Végül Szekeres Árpád, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal igazgatója elmondta, hogy az általuk szervezett találkozók alkalmával a gazdáknak lehetôségük adódik, hogy gondjaikat közvetlenül telefonon közölhessék a minisztériumi tanácsossal.

Válasz Kovács Gábornak Korond-fürdôt nem a cseh vállalkozó törölte a turisztikai térképrôl címû írására.

Örömmel fogadtam Kovács Gábornak a Népújság február 20-i számában megjelent olvasói levelét, mint legelsô médiabeli reagálást a pusztulásra ítélt Szováta- fürdôrôl szóló írásomra.

Nem véletlenül választottam Korond-fürdôt "intô példaként". Ugyanígy példálózhattam volna a kaolinbányával megcsúfolt Hargita-fürdôvel, vagy a kôbányává tett egykori, meseszép kis Málnás-fürdôvel is. Korond-fürdô épp a párhuzamaival vált legjobb példává a meggondolatlan iparosítás kiszámíthatatlan következményeire. Korond-fürdô számára is a viszonylag nagy, körülbelül másfél kilométer távolságba nyitott bánya vált végzetessé. A bányával elpusztított Rakodóhegy, vagy késôbbi nevén Csigadomb, egyike volt a Székelyföld egyedülálló csodás természeti képzôdményeinek.

A gyönyörû, gyöngyházfényben csillogó, 200 lépés hosszú, 150 lépés széles és 20 méter magas Rakodó-hegy elsô részletes leírása Kôváry Lászlótól maradt fenn (Kôváry, 1853. 132. o.). 1852-ben gróf Bethlen Farkasné szül. gr. Teleki Róza kezdeményezésére a fürdôvendégek kôzeteket gyûjtöttek itt a pesti Nemzeti Múzeum részére. A Korond-fürdôrôl készült fényképek, a borvízminták és kalcitásványok külön kiállítóhelyet kapnak az ezeréves kiállításon. (Az 1896. évi ezeréves kiállítás eredménye, IX. 8-18.)

Dr. Hankó Vilmos 1896-ban már Csigahegynek nevezi az aragonit- nyomokat tartalmazó kalcitdombot: "… egyszerre elôttünk a Csigahegy, a szivárvány minden színében tündöklô, csillogó szikladomb alakjában. A csillogó anyagot az alatta buzgó sós forrás rakta le … réteget réteg után rakva, óráról órára a dombnak tömegét… A fürdôvendégek a csepegések alá virágszálakat, virágbokrétákat, kosarakat helyeznek, melyeket kemény kéreggel von be a vízbôl kiváló aragonit." (Hankó, 1896. 111-114. o.)

Benedek Elek a Székelyföld egyedülálló látnivalójaként írja le a Csigadombot (Benedek, 1901. VII. 343. o.)

Ennek a csodálatos természeti képzôdménynek a letarolása, még ha nem is járt volna a borvízforrások kiapadásával, önmagában is pótolhatatlan károkat okozott volna Korond-fürdô legfôbb látnivalójának eltüntetésével. Sajnos, a kalcit kitermelése elôre nem sejtett következményekkel járt a környezô borvízforrások hozamára is. A kitermelés, a kalcitrétegek eltávolítása igen intenzívvé tette a CO2-emanációt. A hajtógáz mennyiségi csökkenésének egyenes következménye volt a borvízhozam arányos csökkenése. Ez a hatás elsôsorban a világon egyedülálló, sós, meszes, szénsavas Unikum forrásnál jelentkezett.

Bányai János geológus a környék tudós ismerôjének munkáiban több hasonló esetet ismertet.

Nem ismerem önt személyesen, kedves Kovács Gábor, viszont kitûnô helytörténeti ismereteibôl kiindulva akár korondi származását is feltételezhetjük. Írásában Knop Vencel, a Csigadomb kitermelôje nevének a befeketítését említi. Valóban, elsô olvasásra sértônek tûnik a "cseh vállalkozó" elnevezés, viszont szándékosan kerültem a bányatulajdonos nevének említését s tettem ezt kettôs meggondolásból. Egyrészt ezelôtt száz évvel hírbôl sem ismerték vidékünkön a környezetvédelmet, így nem lett volna igazságos mai szemmel és tudással bírálni a száz év elôtti tetteket, ugyanúgy, ahogy mi sem tudjuk, hogy mivel fognak elmarasztalni a száz év utáni nemzedékek. Ha szájtáti, közömbös magatartásunk tényleg Szováta pusztulásához vezet, ezért biztos nem kapunk majd dicséretet. Knop Vencel nevét valóban még ma is tisztelettel emlegetik Korondon. Pl. 1919 tavaszán a "sóvidéki felkelés" megtorlására a felkelésben aktívan részt vevô Korondot ágyúval lövetni készülô csapatok parancsnokánál, élete kockáztatásával megjelenve kért és kapott kegyelmet "választott hazája" számára Knop Vencel és a templomépítô Hadnagy Mihály esperes.

Írásomnak a Korondra vonatkozó részét jellemzi nemes egyszerûséggel K. G. a "tárgyszerûség teljes hiányá"-val. Érveit "idôs korondi emberek elmondásaival" támasztja alá. Minden tiszteletem az idôs adatközlôké, viszont ön is beláthatja, hogy a most 70-80 évesek 1920-1930 körül születtek, így visszaemlékezéseik semmi esetben sem lehetnek perdöntôek az elsô világháború elôtti események megítélésében. Ellenben az akkoriban országos hírû Korond- fürdônek igen gazdag írásos emlékanyagát ismerjük, így ezek birtokában szinte napnyi pontossággal nyomon követhetjük Korond-fürdô pusztulásának állomásait.

Ami "J. A. legsúlyosabb tárgyi tévedését" illeti, az ön adatközlôi már koruknál fogva is csak az ötvenes évek robbantásaira emlékezhetnek, nincs honnan tudniuk az elsô világháború elôtti, sôt még Knop Vencel bányanyitása elôtti csigadombi robbantásokról. Így próbálták pl. növelni az Unikum forrás hozamát 1903-ban.

A kor pusztító népbetegsége a TBC elleni csodaszernek bizonyult Fôkút forrásának gyengülését már Kôváry (1847, 53. o.) is jelezte. A forrás gyengülését meggyorsította a Gáspár Gyula fürdôtulajdonos által üzembe helyezett "legtökéletesebb Oelhofer-Walser-féle emelôgép". A Csigadomb és a mellette levô, bôvizû Unikum-forrás viszont napjainkig életben tartotta volna Korond-fürdôt s jólétet, városi fejlôdést biztosíthatott volna Korond szorgalmas népének. Mindezek figyelembe vételével továbbra is meggyôzôdéssel állítjuk, hogy Korond-fürdô pusztulásának egyik legfôbb oka az aragonitbánya megnyitása volt.

Pusztán csak a Népújság olvasóinak helyes tájékoztatásáért lenne még egypár pontosításom K. G. írásával kapcsolatosan.

1928-ban dr. Kardos Géza és dr. Sturza Marius a Gáspár fiúk által teljesen rendbe tett fürdôépületekrôl írnak. Így az 1913- as árvíz, a háborús károk önmagukban nem tekinthetôk a fürdôpusztulás fô okainak. Viszont a csodaforrásaitól, a Csigadombtól megfosztott fürdô már nem vonzotta a vendégek seregét, így az épületek rendbetételére felvett hatalmas bankkölcsönöket nem volt honnan visszafizetni. A fürdô fizetésképtelenné vált, majd jött a teljes csôdöt megelôzô eladás. A fürdô eladására nem valamikor az 1918 utáni bizonytalan idôben, hanem 1929. május 15-én került sor. A fürdô további sorsáról részletesebben olvashatunk Tófalvi Zoltánnak, Korond és Korond- fürdô története tudós kutatójának kitûnô dolgozatában (Tófalvi, 1997. 86-89. o.).

Kis írásának számomra legszomorúbb részében K. G. az aragonitbánya hasznáról igyekszik meggyôzni olvasóit. Kiemelt példaként említi a szovátai kápolnába került csiszolt köveket. Nem tudom, más hogy van vele, de én inkább érzem isten nagyságát, közelségét a természet egy csodájában gyönyörködve, mint fényesre csiszolt köveket bámulva. S valószínûleg így éreznek ide látogató vendégeink is, kik soha nem láthatják már a gyöngyházfényben ragyogó Csigadombot.

A szovátai Cserepeskôbôl is nagyszerû, feketén csillogó kôlapokat lehet kicsiszolni, szívesen is vásárolják ezeket síremlékek számára. Reméljük, hogy Szováta-fürdô számára sosem kell rendelnünk emlékkövet. Álljon ezért elôttünk továbbra is intô jelként a korondi példa.

A turulmadár mivolta, legendája még a mai napig sem tisztázott, és rohanó világunkban sajnos egyre kevesebb alkalommal merül fel.

Elôször Anonymus a Gesta Hungarorumban "astur"-t, azaz héját említ, ilyen madarat látott álmában a férjétôl, Ugektôl már áldott állapotban lévô Emese, s ez a madár volt hivatott a történet szerint Álmos fejedelmi származását elôre jelezni. Kézai Simon krónikája szerint Attila is a Turul nemzetségbôl származott.

Jó ideig a turul mint a héja volt ismeretes. A Heltai krónikában az astur-toghrul – idôben mindinkább távolodva a forrásoktól – sólyomként tér vissza. Ettôl az idôtôl kezdve már sok helyen a turul mint valamely sólyomfajta is szerepel az írásokban.

Az idôk teltével a különféle krónikák és illusztrációk sasok, keselyûk formájában elevenítik meg a turult, tovább fokozva így bizonytalan mivoltát.

A perzsa, török, tatár források is a turulról mint a legbecsesebb solymászmadárról beszélnek.

Chernel István a Bécsi Képes Krónika alapján valami eszményített sasnak vélte a turult, a krónika illuminátora azonban sosem látott turult és saját képzeletét vetítette ki csupán, a meghatározásban így nem lehet forrás.

A magyar honfoglalás mondáiban Sebestyén Gyula emberfeletti dolognak és nem konkrét állatfajnak tekinti a turult: valami olyan mitikus totemmadárnak, amely mondát és valóságot, hús-vér állatok jellemzôit és képzelet alkotta tulajdonságokat egyesít egy jelképben.

A nyelvészeti és a történeti adatok összevetésére, az elterjedésre, életmódra vonatkozó megfigyelések számba vételével a hadijelvény és a nemzetségnév mögött valóságos meghatározható madárfajt vél fölismerni. Havasi vagy altáji sólyomnak határozta meg madarunkat.

Héja, sas, sólyom, keselyû – miért, hogy a hírbe hozottak közül mégis szinte csak az itt utolsónak említett, a hôsiességgel, egy büszke, harcos, lovas nomád nép eszmevilágával aligha összeegyeztethetô dögevô lett az ábrázolások mintája? Mert a fôleg Magyarországon még fellelhetô turulszobrok bizony erre hajlanak leginkább.

A szobrászok egész egyszerûen a kecses sólyom alkatú madarakat nem tartották eléggé robusztus, harcos külsejû madaraknak és kôbe vagy bronzba formálva nem eléggé látványosnak és jelképesnek. Talán ez magyarázza a több helyen felállított nagy szobrokat, melyek igazából a turult hivatottak dicsôíteni.

Bár valós eredetét mindmáig homály fedi, napjainkban már mindenütt elfogadott, hogy a turul a kerecsensólyom, tudományos nevén Falco cherrug.

Ez a faj Mongóliától Magyarországig elterjedt, jellemzô élôhelye a füves puszta. Ma Magyarország területén elég szép számban fészkel, Erdélybôl nem ismeretesek új feljegyzések fészkelésére vonatkozóan. A legutolsó költési adatok a ’70-es évekbôl származnak.

A fajt mindenekelôtt a sólymászati célra történt befogások fenyegették. Régi idôkre visszanyúló feljegyzésekbôl is megtudhatjuk, hogy az erdélyi sólymok Európa-szerte, de még a Közel-Keleten is ismeretesek voltak. E fent ismertetett rövid leírásból látszik, hogy a magyar nép sokat foglalkozott a legendák felkutatásával és a kerecsensólyom a magyar nép madara lett.

Az elmúlt évtizedek hatásos védelmi munkálatai eredményeképpen Magyarországon a kerecsensólyom-állomány jelentôsen megnövekedett és elterjedési területe kelet felé terjedt, megközelítve az országhatárt. Ezt figyelembe véve felmerült bennünk, hogy ezt az értékes madárfajt újra meghonosítsuk Erdélyben. Magyarországon a költôládák kihelyezése bevált módszer a faj megtelepítésére, ezeket a kerecsensólyom elôszeretettel foglalja el. Az elmúlt hét végén a Magyar Madártani Egyesület szakembereivel közösen a Milvus csoport, az "Erdélyi ragadozómadár-védelmi program" munkatársai, a nagyváradi kollégák segítségével a nyugati országrészen, a Bihar megyei Cseffa és Marciháza térségében kerecsensólyom- költôládákat helyezett ki. A legközelebbi költôpárok e térséghez Magyarországon, mintegy 30 km-re vannak, így ezek szaporulatának a megtelepedésére számítunk. A programot szeretnénk folytatni és a tavasz folyamán további költôládák kerülnek kihelyezésre más határ menti megyékben is. Próbálkozásaink sikerében reménykedünk, és bízunk abban, hogy a "turulok" visszatérnek és ismét költeni fognak Erdélyben.

Ezennel köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik a segítségünkre voltak, valamint a Polgár-Társ Alapítványnak a programunkhoz nyújtott támogatásért.

Tisztességesen élek,

Gondolkodom s beszélek.

Ez ad áldást fejemre,

S válik becsületemre.

Mert gazdaság s nagy tekintet

Még magában nem becsület.

Nem hazudok, nem csalok,

Vagy vásárolok, vagy adok.

Milyen szemközt elôtted,

Olyan leszek mögötted.

Rejtekben is úgy cselekszem,

Mintha rám nézne minden szem.

Így bárkivel van dolgom,

Nincs okom miért pirulnom.

Ha nem lehetek is dús,

Az nekem szép titulus,

Ha azt kiáltja föld s tenger:

Ez becsületes ember!

Erôd felett ne költs,

Nehogy szükséget láss,

Bôségedbôl nyerjen segélyt

Haza és más.

Ok nélkül pénzt ne szedj kölcsön,

Ne vásárolj hitelbe,

Hidd el, sok gond rejlik ebbe.

Hogy felkelhess jó korán,

Ne várj gazdag vacsorára.

Ha ettél, ne feküdj le mindjárt,

Állj vagy sétálj, másként megárt.

Még egy keveset olvasgass,

A jövô napra tanulgass.

Azután pedig imádkozz,

A nap folytáról gondolkozz.

Mindenkor egy helyben vetkezz,

Mert könnyebben jutsz mindenedhez.

Mondj jó éjszakát mindenkinek,

Úgy adj álmot a szemednek.

Ha így intézed dolgaid

Jól fognak telni napjaid.

Kedves leszel Isten elôtt,

Kedves minden ember elôtt.

A templomba menj csendesen,

Viseld magad eszesen.

Oda érvén imádkozzál,

Elsô helyre ne vágyódjál.

Nagyobb elôtt kikelj,

Ha a székben szoros a hely;

Ott ne állj meg, és ne pustogj,

Ne káromkodj, ne is mormogj.

Figyelmezz a szónoklóra,

Ne add eszed akkor másra.

Figyeld, mit mond és tanuld meg,

Feddéséért ne neheztelj meg.

Hálát adj az Istennek,

Ha van mit adj a szegényeknek.

Hazamenvén olvasgassál,

Jó könyvekbôl tanulgassál.

Menj az utcán folyvást,

Ne kullogva, ne is futvást,

Ne andalogj, ne kiabálj,

Ne verekedj, ne hajigálj.

Ne áncsorogj a csapszéknél,

Piacon vagy mészárszéknél.

Ne firkálj házak falára

Vagy kerítés oldalára.

Ruhádat félvállra ne vedd,

Kezed-lábad ne hányd, ne vesd.

Derék ember elôl állj ki,

Kalapot végy, s köszönj neki.

Február 13-án ritka kedvezô fogadtatású és széles visszhangú kiállítás nyílt meg a Párizsi Magyar Intézetben. A marosvásárhelyi iskola nevet viselô tárlat öt kiállító – Román Viktor, Gaál András, Simon Endre, Márton Árpád és Gyarmathy János – reprezentatív mûveinek bemutatásával nyújtott bepillantást a francia fôváros közönségének Marosvásárhely képzômûvészeti múltjába, jelenébe, abba az ihletô szellembe és közegbe, amely az öt alkotó indulását, részben késôbbi fejlôdését is meghatározta. Valamennyien a vásárhelyi mûvészeti iskola felfedezettjei. A nemrég elhunyt Román Viktor útja messzire vezetett, Franciaországban vált elismert szobrásszá. Gaál és Márton a csíkszeredai mûvészközösség meghatározó egyéniségei. Simon és Gyarmathy más-más nemzedék, de egyazon alkotói igényesség képviselôi városunkban. Valamennyien az erdélyi festészet, szobrászat méltó követeinek bizonyultak a párizsi magyar házban, ahol a tárlatnyitón is sokan voltak, s utána is számos érdeklôdô megfordult. A kiállítás március 6-án zárul.

Simon Endre, akárcsak társai, élményekkel telten tért haza. A tárlat és megyeszékhelyünk képzômûvészeti élete egy hosszabb esszére késztette. Ebbôl ragadunk ki egy részt a kiállítás szemléltetésére. Válogattunk a kiállított munkák reprodukcióiból is.

A marosvásárhelyi mûvészeti középiskola a mesterség tökéletes elsajátításának iskolája volt és az iskola e törekvése ma is megmaradt. Tanáraink azt tartották, azt tanították, hogy a középiskolában meg kell tanulni a mesterséget, és késôbb el kell "felejteni", csak a belsô hangra szabad összpontosítani alkotás közben. Román Viktor a mesterétôl, Izsák Mártontól állandó feladatokat kapott és annak mûtermébe bármikor bejáratos volt. Ez a tanár- diák kapcsolat állt fenn Bordi, Barabás, Incze vagy akár Piskolti mester esetében is. Nem voltak szakmai titkaik elôttünk. Követelmény volt megtanulni mindazt, ami késôbb hasznukra válhat. A szobrászok, így Viktor is, megtanultak önteni, fába, kôbe faragni, anyagba mintázni. A festônövendékek Incze Istvántól tanulták meg a festékkészítés minden csínját- bínját. A mester saját festéktörôit és eszközeit hozta be az iskolába, így készíthettünk festékporból krómsárga, ólomfehér, kobaltkék vagy éppen fekete olajfestéket. Megtanulva, hogyan készítsük el pigmentbôl ezeket, hogy egyszerre száradjanak, és azt, hogy milyen oldószerekkel, olajokkal keverjük e színezékeket. Így a marosvásárhelyi képzômûvészeti középiskolában egy kis reneszánsz mûhely alakult ki.

E közös mûhelybôl érdekes módon mindegyikünk más irányba indult el, de gyökereink visszanyúlnak a gyermekkorba.

Román Viktor kollégámnál már korán kialakult a stilizált világ, az otthoni élményeibôl építkezve gazdag, igényes mûvészet alapjául szolgált "a taliga, a kerék, az ekevas". Keze alatt eszményien szép formává alakultak. Finom egymásba hajlásuk, eltávolodásuk erôt, lendületet sugall. Máskor meg olyan nagy dinamizmust, hogy szinte széttörni érezzük a teret, de lassan leomlik a feszültség és az összeomló forma lassan egybesimul, elcsendesedik, mint a folyó, amikor elcsendesül a lapályon és ekkor már csak a lágy tömeg erejét érezzük.

Gaál András könnyed, már-már misztikus rajztudással rendelkezik. Egy kis rosszindulattal manieristának lehet nevezni. E vád alól mentesül, amikor képeinek felépítését, színharmóniáit látjuk. Ha besorolást kellene végezni, inkább fovistának tartanám és ennek is egyik legnagyobb képviselôjének az erdélyi végeken. Sokszor a rendszertelen foltokat, színek szabad száguldását látjuk, és ez a szél borzolta tájra emlékeztet bennünket. A hangulat, a színek könnyed repülését, mozgását nagyon érzékeny, apró, kis vonalkák kötik le. Észrevétlenül csendesítik le a száguldást a szemlélô szeme láttára. A színek szertelen, ütemes harmóniáit egy vonal, egy vízszintes folt közé zárja és ez nyugtatóan hat.

Az én mûvészetem is a gyerekkor élményeibôl táplálkozik. A balladák, de fôleg a monda világa nyújt inspiráló anyagot. Az a szeretet, amelyet az apai nagyszülôktôl kaptam, és ahogyan ôk összeszôtték a mesét az igaz valósággal, a megtörténtet a meg nem történttel, arra ösztönzött, hogy az életben is keressem a valót, a mondát és keverjem a mesével. Nagyanyám szájából oly elevenek voltak a régi székely hitvilág meséi, mondái, hogy sokáig valóságként kezeltem és hittem e gyönyörû mesevilágot. Sokszor elevenedik és támad fel bennem e képzeletvilág néha ijesztô és megejtô világa, amelyet hideg téli estéken mondott, mesélt a húgomnak és nekem. Nagyon késôn ezek az emlékek képpé értek, így születhettek meg a Madárijesztô, a Lélekmadár, a Sámántánc, A vármegye pávája címû festményeim. Két világ él bennem, egyrészrôl a természet valós formáinak szeretete, másrészrôl az elvont formák vonzása, melyek élményeimmel keveredve szimbolikus absztrakt egységgé állnak össze. E kettôs való-álomtér az én világom.

Velünk rokonítható Márton Árpád felfogása is a mûvészetrôl. Az ô élményei szintén a gyermekkorhoz kötôdnek. Az élet, a munka nehézsége, a járom és az eszközök szeretete mindenkor nyomon követhetô mûvészetében. Nála a küzdô ember jelenik meg és dominálja egész témakörét. Témái a föld szeretetébôl, a kilátástalanságból, a félelembôl erednek. A tehetséges fiatalra mindebbôl sok hárult, és mert nagyon szerette szüleit, a kelleténél jobban kivette részét a nehézségekbôl. Banner Zoltán írja róla, hogy a fehér izzás szenvedélyével alkotja a maga tájait, és festészetében fokonként minôsülnek át az expresszionizmus és a kritikai realizmus eszközei egy olyan mitologikus ábrázolási móddá, amelyben a paraszti szenvedés, megalázottság, kiszolgáltatottság magaslik a köznapi élet sivársága fölé.

E megállapítás majdhogynem ráillik Gyarmathy János szobraira is. Azzal a megszorítással, hogy ô nem felemelni, inkább példabeszédekbe sûrítve, megmutatni akarja a mindennapok mitológiáját vagy a mitológiák hétköznapjait, attól függôen, hogy éppen melyik arcát mutatja a csigaházában élô ember. Mindezt finom formai bravúrokkal és kétségbevonhatatlan mesterségbeli tudással párosítva teszi, felmutatva az anyag minden szépségét.

Errôl nemcsak a mûélvezôt gyôzi meg, de nap mint nap a marosvásárhelyi képzômûvészeti iskola tanáraként a diákjai látását is ez irányba formálja.

Abban az iskolában, amelynek szellemisége tanárainkat és késôbb minket is meghatározott. Így bízvást állíthatjuk, hogy mindnyájunk alkotásában és hitében közös az a gondolat, hogy e század hosszú menetelésében, derûs és borús napokkal a hátunk mögött, a gyökerekbôl és a bennünk levô tágas erdô viszonyából építkezô mûvészetnek lehet csak létjogosultsága az ezerszínû Európában.

Nem mertem bízni igazán

semmiben, még a semmiben sem,

s a lenge, tétova talán-

ok közt álmom is elvesztettem.

Úgy hittem, lehet üresen,

tisztán, mint e friss, könnyû hó,

s lassan feladtam mindenem,

ürességem is eladó.

Hamvadó csend, csupa sötét s füst

mindaz, mi még hozzád kötött,

már csak sodródom a szédült

s fölös véletlenek között.

Ki tudja már, hogyan s mi történt,

s hova lettek a válaszok,

kit érdekel, ki bontott törvényt,

s mért nincs se okozat, se ok?

Rossz tréfa a hogyan tovább,

mintha egy ôrült zúgta volna,

hogy mégis, hogy várd a csodát,

s bízd ezüsthajú angyalodra.

Aztán, hogy ne félj, s ne remélj,

ne szeress, és ne higgy neki,

s ha zordra fordul e tél,

tanulj örülni s üvölteni.

Hol van már a sok könnyes emlék,

és hol van a tavalyi szó?

Mintha álmom vendége lennék,

hazatévedt vén utazó.

S mégis e vers s az esti csók,

e meleg csend, mint anyaöl,

s a megváltó pillanatok,

ha megszököm magam elôl,

s a szívemben rejlô hamis

csoda, hogy él ez az üresség,

s tovább él testemben így is,

ki lenni immár nem szeretnék,

s az ébredés balzsam párája,

melybôl új képek bomlanak,

s a gondolat, hol újra társra

lelhetsz abban, mi megmaradt,

s a sejtjeimbe olvadt ôsök

titokzatos parancsai,

s a mélybôl mégis fel-felsejlô

vigasz, hogy van, mit mondani,

s a perc, mikor még láthatom,

amint alkony leng át a tájon,

s a félénk, tompa fájdalom

öröme, az, hogy van még mi fájjon,

s e lázas, szûnô szerelem

féltett végvár-illúziója,

melybôl kibomlik hirtelen

most áldó fénye, s mintha volna,

s a lélek, a lélek, ahogy

mégis új s más mégist keres,

s mohón hazudja elbukott,

torz másának, hogy érdemes…

Balási András

Bármi, csak mégse ember

Bármi, csak nem poéta –

lennék mezei béka,

nádasban, tavi sáson

lenne ringó lakásom,

vagy forró sivatagban

sakál lennék magamban,

s tudnám, hogy vár reám is,

ha láz ver, hûs oázis,

vagy mint öreg toportyán

hullnék el éji portyán;

bármi, csak mégse ember,

meghajszolt szerelemmel,

kifosztott, pôre aggyal,

ki nem bírok magammal,

kit hogyha gondolat rág,

elárulnak az akták,

kirôl, ha víg, ha szenved,

mindig leltárt vezetnek,

kinek legszebbik csókját

rendôrök jegyzik, óvják;

bármi, csak mégse ember,

megkonduló szívemmel

ne kelljen, jaj, szünetlen

halált, vihart jeleznem –

lennék leveli béka,

bármi, csak nem poéta…

Szeged, 1957. ápr. 11.

A LÁTÓ februári számának költôi Demény Péter, Nagy Attila, Szabó György, Forrai Eszter, Vermesser Levente. A talált vers rovatban Márai Sándor: Mint a hal vagy a néger. Szépprózát közöl Szakács István Péter, Kozma Mária, Géczi János. A Tékában Szávai Géza (Székely Jeruzsálem) és N. Steinhardt (A gyümölcs ideje) könyveirôl ír Holl Ildikó, illetve György Andrea. A Deleatur szerzôi: Láng Zsolt és Hajdú Farkas Zoltán. A laptestbôl kiemelnôk Balla D. Károly tanulmányát (A generációváltás elmarad. Nemzedékek (és hiányuk a kárpátaljai magyar irodalomban), valamint két esszét, amelyekkel szerzôik elnyerték az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány pályázatának elsô, illetve harmadik díját: Balázs Imre József : Az erdélyi irodalom neve, Szakács István Péter: Szavak tükör kertjében (Krimiesszé egy papíron elkövetett írógyilkosság körülményeirôl). A Kis lírai antológia költôje a legtöbbet fordított svéd költô, Tomas Tranströmer, akit Nobel-díjra is felterjesztettek. A hetvenedik életévéhez közeledô Tranströmer verseibôl április végére jelentet meg reprezentatív válogatást a Széphalom Könyvmûhely Budapesten. Ennek anyagából ad közre csokornyira valót a Látó, Sulyok Vince és Mervel Ferenc fordításában.

(ezredvégi szonett)

Ropogós süldô! Nem nagy vágy, csak inger,

gyúrod magadba zsírpecsétes inggel.

Falstaff-i póz, az idô meghajol:

rejtett gúny süt rád ezer ránc alól.

Ki gondol most a sok-sok földi ráncra

(ösztönök s lövészárkok sanda sánca!

– ne kezdjünk éjfél elôtt disputát.)

Hány talmi érték, üres dísz butát

mutat, nem embert. Habostorta-lét! –

felét kihányod, a másik felét

bekapja a halál. Az agyafúrt

ürességre üríted poharad:

új szerzô, ámde a régi darab

mindig – s az élet pocsék dramaturg.

– Milyen alkalommal fog újra a marosvásárhelyi közönség elôtt koncertezni Molnár Tünde, városunk közkedvelt orgonamûvésznôje és miért lesz különleges ez a hangverseny?

– A marosvásárhelyi filharmónia március 6- án este hét órától, a Kultúrpalota nagytermében Terényi Ede ünnepi estre hívja a zenekedvelô közönséget. Ennek keretében kerül sor orgonahangversenyemre, melynek mûsorán ezúttal nem mindennapi zenei párbeszédek szerepelnek. Természetesen a "zenei párbeszélô" maga az ünnepelt zeneszerzô, és örvendek, hogy a váro-sunkban született, 65 éves, jelenleg Kolozsváron élô és alkotó Terényi Ede elfogadta szülôvárosa meghívását, s ígérete szerint személyesen is részt vesz a tiszteletére szervezett, valóban rendhagyó zenei – de nem csak! – eseményen. Azért mondom, hogy nemcsak zenei esemény, mert, gondolom, sokak számára igazi – és remélhetôleg kellemes – meglepetés lesz a hangversenybe harmonikusan beépülô képzômûvészeti esemény – az elsô rész befejezéseként kerül majd rá sor –, melyen Terényi mintegy hatvan grafikai munkáját is megtekintheti a közönség. És rendhagyó lesz ez a hangverseny azért is, mert ezt megelôzôen a jeles kolozsvári filmoperatôr, Essig József, Terényi színeire, fény-árnyék hatásaira és nem utolsósorban zenéjére megkomponált filmesszéje is vetítésre kerül. Szeretnénk, ha az Enescu és Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett zeneszerzônek e sokoldalú mûvészi egyéniségét felvillantó szerzôi estje méltó folytatása lenne az eddigi hazai, valamint Bécstôl Budapesten keresztül Pannonhalmáig sorra került szerzôi estjeinek, hisz alkotásai Londontól Moszkváig Európa számos városában szólaltak meg, rádió-tévéfelvételek, CD-k rögzítik kompozícióit.

– Milyen szempontok szerint állt össze az orgonahangverseny mûsora; lesz-e ôsbemutató?

– Mint minden zeneszerzô, Terényi Ede is keresi-felfedezte zenei családfáját. Errôl ô maga így vall: "Apám – Bartók, nagyapám – Debussy, dédapám – Muszorgszkij, ükapám – Vivaldi. A rokonságban még ott találjuk Domenico Scarlattit, Messiaent, alkalomadtán még Sztravinszkijt is." Többek között ez a zenei családfa lebegett szemünk elôtt, mikor az orgonahangverseny mûsorát a zeneszerzôvel közösen összeállítottuk, oly módon, hogy Terényi és "meghívott zeneszerzôi" egyfajta zenei párbeszédet folytassanak. Az elsô "meghívott" Vivaldi, Bach orgonatolmácsolásában. Ezt követi Terényi Gloria címû, Vivaldi örömujjongására emlékeztetô szerzeménye. Introitus mûvével Lisztnek hódol, az Isten harsonái címû héttételes kompozíció pedig a szerzô Dante- szonátája; a Jelenések hét angyala fújja meg trombitáját, egy szétszaggatott korál téma (Bach Máté passióból) hangzik fel a végtelen magasság és mélység két véglete között. A második rész "meghívottai" Bartók és Messiaen. Az ünnepi est harangok zenéjével zárul: Louis Vierne, a Westminsteri harangok és Terényi Harangok címû kompozícióiban. (Énekszóló és ütôhangszerek színezik a kis és nagy, ezüst- és aranyharangok zúgását.) Ôsbemutató – a zenekedvelôk örömére – ez alkalommal sem hiányzik a mûsorból; Bartók Melódiája, Terényi átírásában, most fog elôször megszólalni orgonán. Az egész mûsor zenei hatását azzal kívánom fokozni, hogy a darabokat párban, szinte egymásba folyóan játszom, Terényi és meghívott zeneszerzôinek muzsikája egyszerûen karöltve szólalnak majd meg a Kultúrpalota Rieger orgonájának billentyûin. Különben a Terényi-darabok nem idegenek a vásárhelyi orgonán, hiszen a szerzô legtöbb orgonamûvét ezen a hangszeren szólaltattam meg. Termékeny zeneszerzôi munkásságát csupán ezen az ezerarcú hangszeren több mint harminc alkotás fémjelzi.

– Városunk romantikus orgonája milyen lehetôséget nyújt a kortárs zene elôadására?

– A zeneszerzô és az elôadó fantáziája, a hangszerek királynôje több ezer sípjából különleges hangszínt és dinamikai effektusokat varázsolhat elô. Mivel két egyforma orgona nincs, ugyanaz a mû mindig másként és másként fog életre kelni. Az orgona regisztereinek, hangszíneinek kombinációja által egy bizonyos fajta hangszerelés alakul ki. A kortárs zeneszerzôk egy része a hangszínek megválasztására vonatkozóan nem ír be semmit a kottába, teljes szabadságot hagyva az elôadónak a mû zenei effektusainak kidolgozásában. Mások apró részletekig menôen mindent beírnak a kottába, ami néha azért nehezíti meg az elôadó feladatát, mert minden hangszer adottsága más és más. Terényi Ede zeneszerzôként e két véglet között helyezkedik el, megenged az elôadónak annyi szabadságot, amennyivel az elôadó sajátos egyéniségének hozzáadásával keltheti életre a szerzeményt.

– Végül pedig, mivel a hangversenyt hirdetô plakátokon több közremûködô is szerepel, kérem, nevezze meg azokat, akik hangversenye keretében színpadra lépnek.

– Nemcsak megnevezem, de egyben meg is szeretném köszönni közremûködését Ramona Eremia szopránnak és Nicolae Coman ütôhangszeresnek Kolozsvárról a Harangok elôadásában, Borsos Edith mezzoszopránnak, aki a Világok virága és az Isten harsonáiban énekel, valamint külön köszönet a filharmónia Rézfúvós Együttesének, amely, bár a koncert utáni kora reggelen a zenekarral németországi turnéra indul, mégis vállalta, szintén az Isten harsonáiban, a közremûködést.

Babarczy László közel két évtizede már Szolnokon is megrendezte a Liliomot. Ezredfordulón, a 2000–2001-es évadban is a Molnár Ferenc-i színmû lényegét vizsgálja, de ez alkalommal Marosvásárhelyen, a Tompa Miklós Társulat vendégrendezôjeként. Molnár Ferenc dramaturgiájának jellegzetessége, hogy színmûvei nem, vagy csak nagyon nehezen játszhatóak a szerzôi elképzelésen túl. Évszázadnyi idô eltelte után Molnár "elôadási" stílusa változatlan, a ma nézôje számára a darabok ismertségük – és fôleg sikerük – révén, állandó mûsoron tartásuk miatt vontatottá, üressé válhatnak. Nem véletlenül, hiszen a dramaturgiai apparátus annyira olajozott, hogy az elôadás üresen járó gépként kezd mûködni. Komoly problémát okoz ez minden rendezônek. Hogyan értelmezi újra, másként, ezt a ma is érvényes drámai szöveget? A rendkívül sokrétû mû több nyitott pontja megannyi lehetôséget nyújthat.

Molnár életmûvének, egyik legjobb, legsikeresebb alkotásának lényegét vizsgálva, Babarczy ezúttal elsôdleges és legfontosabb feladatának tekinti a piece bien faite, a "jól megcsinált darab" édeskés csomagolásának lehántását, hiszen ez ma feleslegesnek tûnik. A valóságtól elrugaszkodó nosztalgikus magatartás helyett nem a múlt megszépítése a lényeg. Sokkal helytállóbb a fiatalokat erôteljesen meghatározó ironikus távolságtartás, a minden értéket megkérdôjelezô magatartás. Ennek értelmében a rendezônek rendkívül jó fogódzópont Liliom és Julika furcsa viszonya, melyet az elôadás hangsúlyos szálává emel, hogy ezáltal férfi és nô a párkapcsolat kérdéseit vizsgálhassa. Ezen túlmutatóan a játék stílusát is áthatja ez a megközelítés, az a kísérleti impulzus, indíttatás, miszerint a sok elmés cukrozást mellôzni kell, a tragikus szálat pedig erôsíteni.

Amikor felmegy a függöny, a Városligetet látjuk és elfogadjuk. A zenei elemek az idôbeli eltérést hidalják át: gôzmozdony fütyöl, de nem század eleji, mintha mai lenne. Az elôadás a mában zajlik. Szereplôi úgy beszélnek és cselekednek, mint a mai fiatalok, de a Molnár Ferenc-i nyelvvel sem szakítanak. Ezzel a maisággal Babarczy dekonstruálni próbálja a klasszikussá vált szöveget. Ötletszerûen felvillanó hatásokkal tûzdeli tele az elôadás menetét, s noha ezek kétségtelenül nevetést keltenek, mégsem térnek vissza a produkció egészét is strukturáló motívumokként. Jó példa rájuk a rendôrök cinikus-szatirikus- ironikus hanghordozása: "Ne húzd ki a kést, mert még elvérzik". A túlvilági rendôrök viselkedése is nyugalomra int, bár közben ôk maguk idegesek. A földi és túlvilági rendôrök szerepösszevonásával, a két világ összekapcsolásával megtörténik Liliom változtathatatlanságának érzékeltetése: ha másodszor is lehetôség adatik neki, azt is elszúrja. Az angyal megjelenése aztán paródiába hajlik. Ellenôr, ügyelô, figyelô, de nem avatkozik a történtekbe: tökmagozik. Fent van, s köpik le ránk. Szárnya van, de nem használja: csak járkál fent és egyedül.

Az irónia, a nagyon éles, csípôs irónia hatásos megközelítés ez esetben, de ezek mellett a mindenkori ember, az emberi kapcsolatok érzésvilágának felmutatására irányuló erôteljes törekvések óhatatlanul elvesznek. Amikor Liliom és Julika kettôs jeleneteinek szép, pontos és érzékletes kidolgozottsága eljut a csoda pillanatáig – mégis elsiklanak mellette. Nincs találkozás, igazi összeütközés sincs, csak formalizált figuralitás. Televíziós szappanoperákra emlékeztet a stílus, ez a skiccelt magatartásmód, mely nem több szemkontaktusnál, kimerevített szembeállásnál és befagyott arckifejezésnél.

Liliom életébe-valójába-vérébe semmiképp se fér bele az, hogy Muskátnétól vagy bárkitôl is bocsánatot kérjen. Fülöp Erzsébet Muskátnéja mindent megtesz, hogy Liliomot visszavehesse magához, nemcsak üzleti érdekbôl – bár ez nagyon meghatározza –, hanem a régi kapcsolat kedvéért is. Muskátné lépten-nyomon él is lehetôséggel, még az utolsó pillanatban is. Fülöp Erzsébet alakításában ez a Muskátné tényleg szerette Liliomot – a maga módján. A lehetôségnek kecsegtetônek kell lennie, és alapvetôen másnak. Ezt a kettôsséget Fülöp Erzsébet játékának eredetiségével éri el, mely az avantgard irányzatok elemeibôl is bôven merít. Meg kell küzdjön az autentikus kifejezésért, amit hallatlan könnyedséggel és eleganciával tesz. Becsületes és tehetséges játékos: lendülete, frissessége, alkotói tudatossága felpezsdítô élmény.

"Ha valaha jönnék, hiába jönnék? – Hiába jönne, esztergályos" – hangzik el az elôadás utolsó pillanatában. Julika mondja ki az utolsó szót, hiszen az ô Liliom iránti szerelme nem ismer hûtlenséget. Mert a maga módján szeretett ô is, mivel ebben az elôadásban mindenki a maga módján szeret. A tragikus végkimenetel mégsem kerülhetô el. Aki szeret, és így szeret, annak meg kell halnia. Kézdi Imola Julikája kivételes eszközei érzékeny gazdagságában, Viola Gábor Liliomja pedig megfelel a mai fiatalságot átlépô, de még a felnôttkor küszöbén álló egyén tragédiájának. Viola Gábor szerepfelfogását tükrözi az is, ahogyan tudatosul apasága, felelôsségtudata, s ezt a szakadékot már nem tudja átlépni. Nem tud megváltozni. Ô nem válik valakivé, ô egyszerûen valaki. Ô egyszerûen ô. A szolnoki elôadásból megmaradt dramaturgiai átrendezések is azt kívánják hangsúlyozni a halál-túlvilág, jövô-jelen átrendezéssel, hogy a fôhôsnek még mindig lenne lehetôsége a változásra. Viola Gábor bohóc, tréfacsináló, eleve szomorú bohóc, de nem kéne túlzottan tragikus legyen, hisz azt látjuk, hogy az élete is ugyanazt a felszínes, csalogató stílust tükrözi.

Az elôadást jellemzô mind megannyi kettôsség mégis kétségeket szül. Összességében csalódással tölt el ez a kissé felemásra sikerült, hidegen fölpörgetett, túlságosan elidegenített és mûvin befagyasztott produkció, amely végsô soron ezúttal meg sem érint: nem küld, és nem kap visszajelzéseket.

Érdekes, elgondolkodtató elôadást láthatott február 17-én délután a marosvásárhelyi közönség a Nemzeti Színház kistermében. A Kortárs Francia Dramaturgiai Fesztivál keretében a Liviu Rebreanu Társulat három színmûvésze a több nemzetközi díjjal kitüntetett kortárs francia szerzô, Victor Haïm Vér és szerelem címû színmûvét adta elô.

Az elôadáson részt vett az író is, akinek színdarabjait 17 nyelvre lefordítva 24 országban játsszák. A Vér és szerelem – ahogy a szerzô megfogalmazza – felnôtteknek szóló mese, amelyben egy sziget elszigetelt világában három ember vívja hiábavaló küzdelmét a borzalmakkal, miközben a szabadulásról álmodik. A helyzet tragikumát csak fokozza, hogy az a képzeletbeli személy, akit folyton emlegetnek, s aki talán a kiutat is jelenthetné ebbôl a világból, valójában a diktátort személyesíti meg. Mentség tehát nincs sem szerelem, sem házasság árán, s menekülni csak gyilkosság révén lehet. De menekvésnek lehet-e tekinteni a gyilkosságot? A Haïm-darab különlegessége az, hogy a történetet, a saját sorsába zárt ember tragédiáját végig átlengi a helyzetkomikum, s a szereplôk kifigurázzák egymást és önmagukat is.

Az apát Dan Glasu (aki egyébként a rendezô is), lányát Rodica Baghiu, a tanárnôt Serenela Muresan eleveníti meg, érdekesen, meggyôzô mûvészi erôvel.

A szerzôtôl pedig, aki lelkesen tapsolta a mûvészeket, azt kérdeztük, hogy román színészek elôadásában miben más, eltérô az elôadás, mi a román változat sajátossága:

Victor Haïm: – Franciaországban realistább, azaz nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, kevésbé a mese felé hajló felfogásban játsszák, ez az elôadás szertelenebb, szélsôségesebb, maga a mese. A francia változatban a férfi szereplô fasisztább volt, kopasz fejjel, szakáll nélkül, a vásárhelyi fôszereplô, akit nagy mûvésznek tartok, nem antipatikus, sôt nagyon szimpatikus. Párizsban és Chicagóban is, ahol láttam az elôadást, Galatée, a lány valóban egy copfos kislány volt, sokkal valóságosabb, itt irrealista, de jó ez, mert így lesz része a mesének, amelyet kiválóan jelenítettek meg, ötletes a rendezés, a térkihasználás, szép a zene, és nagyszerû a játék, kitûnôek a színészek. Franciaországban elképzelhetetlen, hogy ugyanazok a mûvészek, akik tegnap (pénteken) az Amorphe d’Ottemburgban játszottak, egy nap múlva újra színpadra lépjenek egy egészen más darabban. Ott azt mondták volna, hogy nem vállalják, mert nem lehet. Itt azonban ugyanolyan színészi erôvel, hittel és tehetséggel játsztak, mint egy estével korábban, amit példamutatónak érzek – nyilatkozta a neves francia drámaíró, újságíró, színész és tanár, a marosvásárhelyi színház vendége.

FORINTOT vásárolok elônyösen. Tel. 216-845, 095-786- 304. (19419)

LEGOLCSÓBBAN 486-os, Pentium I, II, III-as számítógépek, komponensek csak a READY COMPUTERS- nél. Tel. 168-873, 094-843-920. (8268475)

ELADÓ nagy mennyiségben lucernamag kezelve és szelektálva. Tel. 162-594, 214-496, 095-658-098. (19690)

BÚZÁT vásárolunk. Tel. 092-356-303, 092-396-107. (8268456)

ELADÓ takarmánykeverô gép. Tel. 066/132-179. (19810)

ELADÓ új fôzôkályha 3 millió lejért. Tel. 095-943-384. (19860)

ELADÓK húscsirkék és tenyészkocák. Marosvásárhely, Március 8. utca (Kakasd felé). Tel. 094-613-668, 126-719. (19791)

ELADÓ Szováta-fürdôn 21 ár telek. Tel. 428- 318. (19732)

ELADÓ német villanyvarrógép. Érdeklôdni lehet a 141-605-ös telefonszámon. (19728)

ELADÓ 60 db palántának való láda, nagyobb része új és kerítésnek való tégla. Tel. 124-391. (19788)

ELADÓ 1990-es évjáratú CP 12-es kombájn, eke, tárcsa. Tel. 125-225, 095-519-419. (19829)

ELADÓK fémhordók, használt szánkók, virágállványok, könyvespolc láncból, fésült gyapjú, csempekályha, villanyvezeték (MYYUP 2×0,75 és 2×0,5 m méretekben). Tel. 135-306. (19837)

ELADÓ 50 m3 bükkfa rönk kitermelve, az út mellett. Érdeklôdni a 095-935-275-ös telefonszámon. (2)

ELADÓ négyszemélyes hinta és hálószobabútor kovácsoltvasból. Tel. 132-042. (19871)

ELADÓK hathetes, kék szemû szibériai husky kiskutyák díjazott szülôktôl (CAC, CACIB, CMBR, CC.). Tel. 133-805. (19873)

ELADÓ minôségi szemes kukorica: 4800 lej/kg. Érdeklôdni reggel és este 6 óra után a 167- 000-ás telefonszámon. (19918)

ELADÓ garázs a Rózsák tere 27-30. szám alatt, Skoda S100. Tel. 169-755. (19915)

ELADÓ sürgôsen 1991-es kiadású Opel Kadett 1,6i. Tel. 217-942, 094-573-616. (19918)

BÉRBE adok a Tudorban 3 szobás tömbházlakást igényesnek. Tel. 211-170. (19380)

ELADÓ beköltözhetô lakás Marossárpatakon (Glodeni), a 114. szám alatt. Érdeklôdni naponta a 125-449, belsô 1-es telefonszámon, 8-15 óra között, Köblös család. (19811)

ELADÓ 2 szobás, I. osztályú, III. emeleti, rögtön elfoglalható tömbházlakás a Banat utcában, 158 millió lejért. Tel. 163-367, 095-604-866. (19901)

ELADÓ tömbházlakás Nyárádtôn, 50 millió lejért. Alkudható. Tel. 065/125-349, belsô 37. (19876)

ELADÓ családi ház Szabédon nagy kerttel, szôlôssel, gyümölcsfákkal, gazdasági épületekkel. Érdeklôdni a 264. szám alatt vagy a 427-099-es telefonszámon. (19688)

KIADÓ 2 szobás, bútorozott, I. emeleti lakás telefonnal és kábeltévével a Balcescu negyedben. Irányár: 110 DM. Tel. 167-682. (19552)

VENNÉK 2 szobás tömbházlakást a Budaiban vagy környékén. Földszint, IX., X. emelet és közvetítô kizárva. Tel. 578-522, 16-22 óra között. (19722)

KIADÓ egyszobás tömbházlakás. Tel. 124-038. (19763)

VESZEK sürgôsen, azonnali fizetéssel 2-3 szobás tömbházlakást. Tel. 137-184, 093-610-050. (19824)

ELADÓ 2 szobás, I. osztályú tömbházlakás az Állomás téren, II. emeleten. Tel. 135-385, 134-008. (19925)

KIADÓ garzon a Kárpátok sétányon (Aleea Carpati). Érdeklôdni 20 óra után a 217-726-os telefonszámon. (19886)

ELVESZTETTEM Marosi Mária névre szóló egészségügyi könyvemet. Semmisnek nyilvánítom. (19852)