Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A csôd szélén

Építésekor az egészségügyi ellátás feltételeinek a maximumát ígérô 1200 ágyas Megyei Kórházat az összeomlás fenyegeti. Az intézményt emésztô kór alattomos tünetei a központi finanszírozás megszûntét követôen jelentek meg, s manapság úgy tûnik, hogy e sok ezer embert befogadó intézményt idônként csak a tehetetlenségi erô élteti tovább egyik napról a másikra.

Míg szakmai hírneve változatlanul vonzza az egész országból a betegeket, a minden szempontból eladósodott kórháznak a közeljövôben nem lesz, aki hitelezzen. De mûködésében nem ez az egyetlen ellentmondás: egyes klinikáin a legkorszerûbb feltételek között a legmagasabb szakmai színvonalon gyógyítanak, másutt a legegyszerûbb felszerelések is hiányoznak. A kórházat kiszolgáló részlegeken, mint például a mosodában, elképesztôek a körülmények, a konyhából pedig a nincstelenség szele sepert ki minden tartalékot, olyannyira, hogy maholnap egyszerûen nem lesz mit enni adni a betegeknek. Mindezeken túl a belsô funkciózavarok is nehezítik a helyzetet, s nem mûködik az intézményt alkotó klinikák gazdaságilag elônyös együttmûködése sem.

Legutóbb a kórházi mosoda dolgozóinak figyelmeztetô sztrájkja terelte a figyelmet az intézmény helyzetére, amelynek tarthatatlanságát az orvosi körökbôl érkezô észrevételek is igazolják.

Mi a teendô? Hogyan lehet errôl a pontról elmozdulni? Hogyan
lehet átalakítani a kórház mûködtetésének egész rendszerét, amely jelenleg a kiadás-bevétel bü-rokratikus reflexére épül? A problémák számbavételén túl errôl mondják el véleményüket mindazok, akikkel a helyzetértékelés mellett a túlélés esélyeire kerestük a választ.

- 2000-ben az volt a legnagyobb teljesítmény, hogy egyáltalán mûködött a kórház - szögezi le dr. Osan Virgil urológus fôorvos, az intézmény igazgatója. Elmondása szerint az egészségügy átalakítása nem tudott teret nyerni, mivel az intézményt már 1999 végén 22 milliárd lejes adósság terhelte, amibôl tetemes összeget a más megyébôl érekezett betegek ellátása jelentett. Az adósság újabb tartozásokat szült, s így jutottak el mára a több mint 70 milliárdig. Ebben szerepet játszott az is, hogy túl alacsony értékben állapították meg az egy beteg napi ellátására szükséges pénzösszegeket, továbbá, hogy a hozzáadott értékadó esetünkben is a tavaly 11 százalékról 19 százalékra emelkedett. Állandóan azzal a tudattal kell irányítani az intézményt, hogy a következô nap nem lesz gyógyszer, élelmiszer, amit a betegeknek adhatnak - állítja az igazgató.

- Lassan már koldulni sem érdemes, mert nincs kitôl. A kórház a mûködôképesség legalsó határán található - nyilatkozza Laurentiu Petru gazdasági igazgató. A havi 12,3 milliárdos fizetési alapon túl a megyei pénztártól januárra és februárra átutalt 5, 5 milliárd lej a tûzoltásra sem elég. Vannak nyolc hónapos fizetetlen számláink, hogyan fordulhatunk újra azokhoz a cégekhez, amelyeknek adósai vagyunk? Ha nem kapunk sürgôsen segítséget a tartozásaink törlesztésére, néhány hónapon belül annyi új adósság gyûl össze, hogy azt már valóban képtelenség lesz valaha is kifizetni.

A gazdasági aligazgató szerint nagy terhet jelentenek a más megyékbôl érkezô betegek, s a leosztásból az idén még nem kapták meg az e célra elköltött pénz ellenértékét.

- A koszt kevés és gyakran ehetetlen - vélekedik dr. Georgescu Lia egyetemi elôadótanár, a fizikoterápiai és reumatológiai klinika vezetôje. Dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzor szerint nem tudják érvényesíteni a szükséges diétát, holott ez rendkívül fontos lenne egy belgyógyászati klinikán.

A koszttal elégedetlenek a betegek is, akiknek a hozzátartozók visznek ételt, ami valószínû, hogy nem követi a diétát, s esetenként a nem megfelelô tárolás miatt okoz gondot.

Negrusa Ioan, a kórházi konyha vezetôje elismeri, hogy a koszt nem olyan, amilyent a betegek elvárnak, és amilyent készíteni szeretnének.

Az egy fôre esô 16.300 lejbôl képtelenség három fogást elôállítani. Az elôírások csak a kismamák (20.000 lej) és az idegbetegek esetében (32.000 lej) tesznek kivételt, ezzel szemben a korábbi 25.000 lejrôl 16.000-re csökkent a cukorbetegek napi ellátására fordítható pénz is A helyzetet nehezíti az élelmiszerekért felgyûlt adósság, s emiatt bizonyos cégek már régen nem szolgálják ki a kórházat. Az alapmenüt a burgonya, káposzta, sárgarépa képezi, no meg a cukor és a tésztafélék. Disznóhúst a magas árak miatt már régen nem használnak, csirke van még egyelôre, de nem tudják, meddig. Tejtermékhez alig jutnak hozzá, s az utóbbi idôben még a margarint is csak múlt idôben emlegetik. Ma üresek a polcok, a hûtôkamrák, s a konyhának semmi tartaléka nincs, egyik napról a másikra élnek. Reggelire felvágottat karácsonykor adtak utoljára. Hogy a kalóriát pótolják, cukorból kap többet a beteg, mint amennyire szüksége lenne. Bândila Ecaterina, Rigmányi Erzsébet és Serbanac Nicoleta diétásnôvérek szerint ilyen helyzetben elképzelhetetlen nehézséget jelent a napi menü és ezen belül a diétás menü összeállítása, s bizonyos ételek két- három naponként ismétlôdnek.

A konyha vezetôje szerint elfogadhatatlan az, hogy utoljára 1999-ben nôtt 14.000-rôl 16.300-ra a napi kosztpénz, ami csak fele részben fedezi a minimális szükségletet, ami személyenként napi 30.000 lej lenne.

A gazdasági igazgató tájékoztatása szerint hétfôtôl a tejgyár sem szolgálja ki a kórházat.

Elôfordul, hogy alapvetô gyógyszerek hiányoznak, ami megnehezíti a folyamatos kezelést, továbbá bizonyos gyógyszerek kikísérletezésére sincsen mód - panaszolják a belgyógyászaton. A fizikoterápia vezetôje szerint, ha egy bizonyos gyógyszer valóban szükséges a beteg számára, akkor nem szabad alkudozni.

Az intenzív terápián egyes gyógyszerek hiánya végzetes következményekkel járhat, mégis ott vannak a legnagyobb gondok. Az érzéstelenítôk a legdrágább szerek, egy üveg akár kétmillió lejbe is belekerülhet, s ennél is akadozik az ellátás. Nemrég a glukóz fogyott el, s nem volt a kórházi gyógyszertárban sem, beszerzése érdekében a prefektusnak kellett közbelépnie. Az intenzív terápián használatos gyógyszerek ára akár a tízszerese is lehet a többi klinika gyógyszerszükségletének - tájékoztat dr. Chiorean Mircea professzor, a klinika vezetôje, aki szerint a fônôvér hétvégeken elkeseredetten állapítja meg, hogy szinte semmibôl nincs tartalék.

- Június óta vannak fizetetlen számláink, úgyhogy jelenleg mindössze két nagyobb gyógyszerlerakat és néhány kisebb szolgál még ki gyógyszerrel, egyébként mindenki a neki járó pénzrôl érdeklôdik - mondja Butiurca Manuela fôgyógyszerész, a 28 alkalmazottat foglalkoztató kórházi gyógyszertár vezetôje. A legnagyobb problémát a perfúziós szerek beszerzése jelenti, amibôl havi 12 tonna szükséges, a forgalmazó pedig 40 napon belül kéri a pénzt. Más hasonló kórházakhoz képest a Megyei Kórházban sem fogy el több gyógyszer.

Kérdésünkre, hogy a beruházásokat, fejlesztéseket illetôen volt-e egy egységes elképzelés, ami meghatározta az elsôbbségeket, dr. Osan Virgil igazgató elmondta, hogy az elmúlt évben befejezôdött az intenzív terápiai klinika korszerûsítése, felújították a fûtési rendszert, s az utóbbi idôszakban sok performens géppel gazdagodott a kórház mûszerezettsége. Korszerû röntgengépek, mágneses rezonancia-készülék, echográfok, gasztroszkópok érkeztek. Elismerte, hogy a mosoda a legérzékenyebb pontja a kórháznak, ahol a felszerelés elavult, a körülmények nem megfelelôek, s mivel nem volt pénz a korszerûsítésre, megoldásként a részleg privatizációja lehet a járható út.

Dr. Lupsa Alexandru fôorvos, az idegsebészeti klinika vezetôje szerint:

- Képtelenség, hogy egy ennyire igénybe vett kórház a rosszul megszervezett finanszírozási feltételek miatt az összeomlás szélére kerüljön. Maholnap a minimális feltételeket sem leszünk képesek biztosítani, holott az itt dolgozó orvosok felkészültségük alapján sokkal többre képesek. A rossz egészségügyi stratégia miatt vannak olyan kórházi egységek, ahol az eszközös felszerelés és a pénz viszonylag többletben van, de nincsen meg a megfelelô emberi felkészültség, és emiatt nincsenek eredmények. Abban sem ringathatjuk magunkat, hogy a Megyei Kórházban sok a felkészült orvos, akik a feltételektôl függetlenül jó munkát végeznek. Ez humbug. Világszinten úgy értek el eredményeket, hogy ezek a dolgok párhuzamosan haladtak.

A kórháznak nincsen egy átfogó fejlesztési stratégiája - szögezi le Lupsa fôorvos. Ez részben érthetô, mert a finanszírozás annyira kevés, hogy abból nem jut az egésznek. Ilyen körülmények között, aki tud, az maga felé húz többet. Ebben az intézményben sajnos egy feudumokra felosztott rendszerben dolgozunk, ahelyett, hogy közösen használnánk rendkívül drága eszközöket. Amíg egyes klinikák európai, sôt világszínvonalon vannak felszerelve, mert külön finanszírozás alapján mûködnek, két ajtóval arrébb egy betegnek nem lehet egy elementáris kivizsgálást megejteni. Ez olyan diszkrimináció, ami elfogadhatatlan egy kórházban. A kevés pénzbôl sokkal gazdaságosabban tudnánk mûködni, ha a létezô felszereléseket valódi kórházi közös tulajdonba sorolnánk. Nem vagyunk képesek megfelelô költségvetést kidolgozni, mert nem ülünk le közösen számba venni és megbeszélni a lehetôségeket. A reform azért állt meg a kórházak kapujánál, mert a tervezett átalakítást nem elôzte meg egy pontos felmérés, amelynek alapján árnyaltan és körültekintôen határozták volna meg az egészségügyi szolgáltatások értékét.

Ez utóbbi véleményt osztják a különbözô klinikákon is.

- A Megyei Kórházban mûködô belgyógyászati klinika és ezen belül az angiológia a csúcsklinikák közé tartozik, ahova egész Erdélybôl, sôt az ország más részeibôl is jönnek a betegek, akik a pacientúra 70 százalékát teszik ki - mondja dr. Brassai Zoltán tanszékvezetô egyetemi tanár, aki a 60 ágyas klinikát irányítja. Az igénybevételt figyelembe véve nem lehet egyenlôségi jelet tenni a belgyógyászat és más vásárhelyi klinikák között, ennek ellenére az egy betegre jutó összeg ugyanaz, holott a valóságos költségek adott esetekben ennek a kétszeresét teszik ki, sôt még többet is, ha beleszámítjuk azokat a speciális vizsgálatokat is, amelyeket erdélyi viszonylatban csak itt tudunk elvégezni.

Még a régi keretbe sem tudtunk beilleszkedni, s most is csak úgy tudunk élni és szinten maradni, hogy állandóan pályázunk valamilyen mûszaki felszerelésre, ami nagyon fárasztó. Tíz év alatt kórházi vonalon egyszer kaptunk egy EKG- készüléket - mondja a professzor.

A krónikus betegeket progra-málják, s a sürgôsségi esetek számára minden ügyelet alatt biztosítanak ágyat. Ezzel visszaélve gyakran küldenek olyan sürgôsségi eseteket, amelyeket helyben, a környezô városokban is el tudnának látni.

A fizikoterápiai és reumatológiai klinika hatáskörébe a szomszédos megyéket is besorolták, és érkeznek betegek más, távolabbi megyékbôl is. Így mind a 90 ágynak (oda tartozik a ligetben levô épület is) nagyon jók a kihasználási mutatói. Ami pedig az igényeket illeti, legalább 150 ágyra lenne szükség - tájékoztat dr. Georgescu Lia egyetemi elôadótanár, a klinika vezetôje.

- Itt kezeljük az auto-immun betegségben szenvedôket, nekik van mindig elsôbbségük, s betegeink 70-80 százalékát ôk teszik ki. Bár az elkövetkezô évtizedet a mozgásszervi betegségek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet, Georgescu doktornô szerint a klinika nem részesül az elvárt támogatásban.

- Felszerelésünk elavult, 1990-tôl egyetlen új gépet sem kaptunk, a meglévôk gyakran meghibásodnak és emiatt igen sok nehézségünk adódik. Mivel gépeink egy részét a cégek jóvoltából kölcsön kapjuk, végül is vissza kell adnunk, mert nem tudjuk kifizetni. Vannak már olyan korszerû felszerelések, amelyek segítségével eredményesebben lehetne kezelni a mozgásszervi megbetegedéseket, s ezáltal hosszabb távon csökkenne a kórházi beutalások szükségessége. Ezek beszerzése szóba sem jöhet olyan körülmények között, amikor még egy ügyeleti vonal finanszírozását sem sikerült elérnünk, s így éjszakánként nincs ügyeletes szakorvos a klinikán.

A kórház legkorszerûbb klinikái közé tartozik az intenzív terápia, ahol az utóbbi négy évben valóban az európai követelményeknek megfelelôen újították fel a kórtermeket. Dr. Chiorean Mircea egyetemi tanár, a klinika vezetôje szerint a felszereltség korszerû, azonban a csúcstechnikát jelentô készülékekbôl nem megfelelô. A klinika másik nagy problémáját a szakszemélyzet, pontosabban az asszisztensnôk hiánya jelenti. A 35 ágyra és 16 mûtôre kevesen vannak, s így nem tudnak minden ágyat kihasználni, mert tulajdonképpen két ágyra kellene egy asszisztensnô. Ezzel szemben a három váltásban a hat kórterem mindenikére sem jut egy asszisztensnô, mivel a 35 ágyra mindössze 25-en vannak.

- A marosvásárhelyi idegsebészeten egy év alatt közel 1200 mûtétet hajtottunk végre, ami kétszerese az általánosan elfogadott elôírásoknak - mondja dr. Lupsa Alexandru idegsebész fôorvos, a klinika vezetôje. Ez a szám egyrész megelégedéssel tölthet el, másrészt nagyon szomorú, mert mind az 1171 operáció egy mûtôben zajlott. Két váltásban az állandó hajsza olyan túlterhelést jelent, ami késôbb megbosszulhatja magát. A Hajdú miniszter által aláírt szabvány szerint a 60 ágyas marosvásárhelyi idegsebészetre 36 asszisztenst kellett volna alkalmazni, ami egy váltásban öt ágyra jelentene egy középkádert. Amit elértünk, 27 asszisztensnô, mert többet nem tud fizetni a kórház. De a betegápolók, beteghordozók, takarítóasszonyok és az orvosok száma is a szabvány alatt van. Éveken át a tapasztalt orvosokat, asszistenseket építettük le, hogy takarékoskodjunk, s nem valljuk be, hogy ezáltal több volt a szövôdmény, ami végül is nagyobb költségeket jelent.

Az 1271 betegbôl 300-at agydaganattal operáltunk, ezeknek a kivizsgálása, gyógyszerekkel való ellátása viszont nagyon sokba kerül. Az idegsebészeten fekvô beteg számára megszabott napi 400.000 lej banális összeg. (Németországban 1000 márka.)

A reform arbitrális jellegét bizonyítja, hogy a marosvásárhelyi idegsebészetet egy kategóriába sorolják a szebenivel, ahol egy idegsebész mûködik, aki évente 150 beteget operál, s a 60 ágyas klinikán fejfájással kezelnek betegeket. Egy korrekt felmérés alapján a biztosítónak a szolgáltatást kellene megfizetnie, és nem a klinika nevét - vélekedik a fôorvos.

Az elmondottakból egy másik nagy ellentmondás körvonalazódik, amely szerint a Maros Megyei Kórháznak nevezett intézmény betegeinek a közel háromnegyedét a más megyékbôl érkezôk alkotják. Ezek ellátását valóban nem lehet a megyei biztosítási pénztár nyakába varrni, amely Csíki Zsuzsanna igazgatónô szerint a bevételeinek 60 százalékát fordíthatja a kórházak (beleértve a megye valamennyi kórházát) finanszírozására. Hogy az ország különbözô megyéibôl érkezô, vagy a más biztosítási társaságokhoz tartozó betegek ellátására átutalják-e a pénzt a különbözô pénztárak, erre nem tudtunk pontos választ kapni. A pénztár gazdasági igazgatója szerint ez eddig is megtörtént, a kórház vezetôsége viszont tagadja.

Hogy le kell, le szabad-e mondani a "vendégbetegekrôl", errôl egyértelmûek a vélemények.

Alaposan meg kell reformálni a tevékenységet, állítja dr. Benedek Imre fôorvos, a Közegészségügyi Igazgatóság aligazgatója. Meg kell tanulni gazdaságosan gondolkodni, és valóban menedzselni az intézményt, ami egész embert igényel, s akinek Lupsa fôorvos szerint nem kell feltétlenül orvosnak lennie, a tanácsadó testület tagjainak viszont igen.

A tényleges átalakítás érdekében le kell mondani a könyvelôi szemléletrôl, s ehhez a pénzügyi háttér átalakítására, a különbözô anyagi lehetôségek felkutatására, a jövedelmek növelésére és a pénzek jobb felhasználására van szükség. Az egészségügyi ellátást az ésszerû szervezettségre, az igényes és szakszerû szogáltatás alapszempontjára kell építeni.

- Meg kell érteni azt is, hogy a megfelelô stratégia hiányában, minél szegényebb vagy, annál nagyobb szükség van a rendre és fegyelemre. Ennek érdekében nagyon pontosan meg kell szabni a feltételeket, mert véleményem szerint nem annyira a pénz kevés, csak a rossz stratégia miatt nem megfelelô az elosztása - vélekedik Lupsa fôorvos.

Az elmúlt napokban készült ankétunk talán egyfajta konzíliumnak is beillik. A bonyolult felépítésû és mûködésû Megyei (pontosabban megyeközi) Kórház pillanatnyi helyzetérôl próbáltunk érzékletes képet nyújtani, természetesen a teljesség igénye nélkül. A "metszet" nem túl biztató, a laikus számára talán egyenesen riasztó tüneteket tár fel. Már csak ezért sem egyszerû eljutni az áttekinthetô diagnózisig, s onnan a kezelésig. Az ankétunkban megszólalók és valamennyi érdekelt fél sok hasznos ötletének rendszerbe foglalása lehetne a kiindulópont. Furcsának tûnik, hogy erre az évek során nem sikerült eljutniuk, ami nem annyira a felismerés hiányára utal, mint arra, hogy az anyagi- pénzügyi természetû gondokat esetleg sajátos érdekek is tetézik, amelyeket azonban az ankétunkban megnyilatkozók egyike sem hozott szóba. Feltehetôen elintézôdnek házon belül.

Tény, hogy már nem sokáig halogatható a Megyei Kórház helyzetének rendezése. Mint kiderült, a mai, több tekintetben is tûzoltómunkához hasonlítható egyensúlyozás a csôd szélén a túléléshez sem elegendô. Az elkerülhetetlen szemléletváltásnak a betegközpontú gyógyítás feltételeit kell megteremtenie, azokat a feltételeket, amelyek szervezettség és szakmai színvonal tekintetében a még el nem vesztett hírnévhez méltóak. Ezt pedig nem lehet pénzkezelôkre bízni.

Létezik egy ország - valahol vadkeleten. Tudják, Európa azon részében, amely valamikor, valamiért elmaradt a fejlôdésben, s ahol az ügyeskedôk és kalandorok befolyása alatt nyög mindmáig mindenki, aki fejébe vette, hogy tisztességes munkával keresi meg azt, ami a megélhetéshez szükséges.

Van ebben az országban egy kormány is (rendes ország az kérem, miért pont az ne lenne?), amely meghirdette: le kell dolgozni a lemaradást. Ezt nem lehet azonban csak amúgy ukmukfukk végezni. Kellô propagandával a köztudatba sulykolt fejlesztési programok kellenek, amelyek meglágyítják Tündérnyugat szívét is, hogy hajlandó legyen adományokkal támogatni a tervet.

Az elképzelést tett követte. Elôvették az ország térképét, s teletûzdelték kis piros zászlócskákkal. Szó se róla, jól mutatott az asztalon a térkép, amint ellepték a gombostûre tûzött zászlócskák, melyeknek mindegyike azt jelezte: márpedig ezen a településen fejleszteni fogunk. Csak éppen annyi volt a gond, hogy még mindig igen sok fehér folt maradt az asztalon. Nem lesz ez így jó - vakarta a fejét a fôtervezô. Mit fog szólni a lakosság, mit fog szólni az adományozó, ha meglátja, hogy csak ennyit teljesítünk? Újabb zászlócskákat rendeltek tehát, amelyek újabb településeket színesítettek be - egyelôre csak a térképen. A nagyobb helységeket elkerülték: ha tízezer lakosú településhez is egyetlen zászlócska dukál, hát nem sokkal jobban mutat tíz zászlócska tíz darab, ezer-ezer lakosú falvacska nevénél?

Színes füzet is készült a tervrôl. A fejlesztést ezúttal piros pontocskák jelölték a színes térképen, a grafikusok éjt nappallá téve dolgoztak, hogy a fényes papírra, luxus kivitelben készült füzet az utókornak is hirdesse: Vadkeleten milyen mértékû fejlesztés folyt anno…

Ha pedig valaki belelendül a munkába, nehéz már megállítani. Tervek készültek és szerzôdések, kimutatások és költségbecslések. Igaz, utóbbiak kissé hiányosan, mert a rendelkezésre álló pénzt a lakosság számával elosztó hivatalnok nehezen boldogult a feladattal. Néhány helység nem illett a számításába, márpedig az olyan volt, mint egy elemiseknek kiosztott matekfeladvány: a végösszegnek ki kellett jönnie. A gondot huszárvágással oldotta meg: ha valamelyik település nem illett a képbe, a neve mellé beírt egy nagy nullást. Régi motorosként volt már tapasztalata. Tudta: a gyakorlat és az elmélet között vadkeletnyi szakadék tátong.

És eljött a nagy nap, és nekifogtak a munkának. Ekkor derült ki: Piripócsra égig érô vascsicsergôt terveztek, holott oda füttyös bizgentyût szeretett volna a lakosság. Bivalyröcsögén tévészereldét emeltek, de utóbb rájöttek, hogy a faluban nincs villanyáram. Építettek egy utat is, amelyrôl nem tudni, hová vezet - a tervben azonban határozottan benne volt. A felfordulás miatt a falufelelôs a rendôrt, a polgármester az idôjárást, a kormány pedig János bát, a kubikost tette felelôssé. Azóta is vitatkoznak.

Ne kérdezzék azonban, hogy hol ez az ország, mert szigorúan a jegyzetíró képzeletének szüleménye. De similitudini, que non sunt...

Oracle-rendszer az Aquaservnél

Az Oracle nevû, belsô integrált információs rendszer segítségével az Aquaserv ÖV gyorsítani és könnyíteni tudja a könyvelést, az adatok rendszerezését, az információcserét, a cég és a fogyasztók számára fontos döntések meghozatalát. Az egységes adatbázis létrehozása megkönnyíti az információáramlást és az adatkezelést, így a munka hatékonyabb lesz. Kisebb erôbefektetéssel nagyobb dolgokat tudunk elérni – vélekedett megnyitóbeszédében Daraban Ottó, az Aquaserv ÖV vezérigazgatója tegnap délután a megyeszékhelyi Kultúrpalota kistermében tartott találkozón, amelyen a vízszolgáltató vállalatnál is alkalmazott Oracle-rendszert mutatták be.

A jelen levô, helyi és más városbeli cégek képviselôit köszöntötte Florin Iliescu, a Román Vízügyi Szövetség alelnöke azon véleményének adva hangot, miszerint a szolgáltatók elsôdleges feladata: fejlett technika segítségével megfelelni a vásárlók, fogyasztók elvárásainak.

A vállalat közép- és hosszú távú terveirôl, s ezek elérésében a megvásárolt Oracle-rendszer segítségérôl Kis Géza menedzseri tanácsadó számolt be.

Az Oracle belsô integrált információs rendszer megvásárolt moduljai segítségével – az egész rendszert folyamatosan szerzik be – gyorsabban, pontosabban, kevesebb személyzettel lehet elvégezni a cég könyvelését, a fogyasztások számlázását, az adósok és a kinnlevôségek azonosítását, alaposabban fel tudja mérni a tulajdonában levô javakat, könnyebben el tudja készíteni a befektetési terveket, s ezáltal emelni tudja szolgáltatásai minôségét, csökkenteni a költségeket s meg tud felelni az Európai Unió elvárásainak is. Azon kérdésünkre, hogy a fogyasztók, a lakosság mikor fogja érezni a befektetés, az Oracle-rendszer jótékony hatását, Kis Géza elmondta: – Körülbelül másfél év múlva, hiszen egyelôre a vállalat nincs birtokában az Oracle-rendszer minden moduljának. A teljes rendszer alkalmazása megkönnyíti majd az ügyintézést is, a vállalathoz forduló fogyasztónak nem kell majd egyik irodából a másikba mennie válaszért, hiszen a számítógép segítségével az összesített adatok felhasználásával az ügyeletes személy válaszolni tud bármilyen, a lakosságot érintô kérdésre.

Ahol legnagyobb a szükség, ott van legközelebb az isteni erô – vélekedett Dobai Izabella, ádámosi református lelkész, miközben a szépen rendbe tett templom történetérôl és a hívek áldozatos munkájáról mesélt. – A jelenlegi templom 1911-ben dr. gróf Hadadi Kovácsi Sándor nyugalmazott miniszteri tanácsos, az ádámosi református egyház fôgondnoka támogatásával épült. Akkoriban az ádámosi reformátusok 350-en voltak. Az 1700-as években épült templom beomlófélben volt, s veszélyt jelentett az istentiszteleten részt vevôk számára. Hadadi gróf gyûjtést szervezett, s vállalta a költségek egy részét is. Feljegyzések szerint a gyülekezet lehetôségei szerint pénzzel és közmunkával támogatta a templom felépítését. A templomépítéssel párhuzamosan a helyi közösség is épült. Jelenleg az ádámosi református egyházközségbe 262 helyi lakos és négy küküllôdombói református család tartozik. A hívek száma évrôl évre csökken, minden évben jóval több a temetések, mint a születések, keresztelések száma. Házasságkötés nagyon ritkán van, hiszen a fiatalok nagy része máshol keres megélhetési lehetôséget. A kis létszám ellenére a hívek készségesen támogatják az egyházat. 1996-ban önerôbôl kívül-belül felújították a templomot, késôbb rendbe tették a parókiát, járdát öntöttek, a templom udvarára kopjafát állítottak a templomépítô dr. gróf Hadadi Kovácsi Sándor, valamint az I-II. világháborúban elesett hôsök emlékére.

– Fontos hangsúlyozni, hogy mindent külföldi támogatás nélkül, a magunk erejébôl sikerült elérnünk, sôt a kevésbôl arra is jutott, hogy más, szükségben levô, árvízkárosult településeket is támogassunk. Tervek szerint idén a harang villamosítására és más, kisebb méretû javításokra kerül sor – számolt be a lelkész.

Bizonyára sokan emlékeznek Arany János Toldijának alábbi soraira: "Van ki a kis bárányt félti izzadástól/ S bundáját lerántja, még pedig irhástul;/ Más a vékonypénzû nyulat szalonnázza,/ hogy csöpögjön zsírtól ösztövér csontváza." De sokan ismerik tanáruk egykori magyarázatát is, aki a költô nyomán értelmezte "vékonypénzû" ; szavunk jelentését, mely szerint a szó soványat, vékonyhúsút jelent. Ugyanilyen félreérthetetlen a jelentése e szónak Ady Endre alábbi mondatában: "Legények is voltak a dohányosok között. Cingár, vékonypénzû, semmi legények." Szótáraink is ebben a jelentésben használják a múlt századtól kezdve napjainkig. Legújabb értelmezô szótárunk is ilyen jelentéseit közli: sovány, vézna, ösztövér, vékonyhúsú, vékonydongájú stb.

Ez a hajdúsági meg jászsági tájszó szintén az említett jelentésekben került köznyelvünkbe. Elterjedését jórészt Arany Jánosnak és a Toldi népszerûségének köszönheti. A számunkra hozzáférhetô források szerint Arany közölte a vékonypénzûnek egyetlen tréfás magyarázatát. Szerinte valaki nem a pénze vékonysága miatt vált a megtalált vékony ezüstpénzhez hasonlóvá.

E szófejtés ellenére napjainkban a szó jelentésmódosulásának vagyunk szem- és fültanúi. Egyre gyakrabban találkozunk olyan értelmezéssel, mely szerint a "vékonypénzû" kispénzû, szegény emberre utal. Kossa János jugoszláviai magyar nyelvész szerint ezzel a jelentésével már az ottani tájakon is találkozunk. Újabban napilapjainkban is elôfordul ez a jelentésmódosulása a szónak. Egyik ifjúsági lap szerint "a kiadók nem tesznek meg mindent, hogy vékonypénzû iskolásaink minél olcsóbban jussanak hozzá klasszikusaink mûveihez."

Annak számára is tagadhatatlan, hogy aki nem az irodalomból ismeri a szót, nem ott találkozott vele elôször, megtévesztô a szóösszetétel második tagja, a - pénzû. Aki elôször hallja, mindenképpen a kispénzû emberre gondol. Nem meglepô, hogy napjainkban egyre inkább az utóbbi jelentése terjed. Sokszor hallottam, hogy a nyugdíjasok zsebe egyre inkább "kispénzûségben" szenved. A minap a kedvezményes autóbuszjegyekre várakozók sorában egyik tréfás kedvû nyugdíjas így jellemezte sorstársait: "Uraim, akik itt várnak sorukra, többnyire a »vékonypénzû« nyugdíjasok". Hát igen! Így jutottunk el a szó egykori jelentésétôl egy újabb jelentéséig. Ezért a jelentésmódosulásért nem a szellemes emberi elme a hibás, hanem az a valóság, amely százezreket juttat szinte naponként erre a sorsra.

6000 tonna búza

A Maros Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság adataiból az derül ki, hogy a megye búzatartalékai csak április közepéig fedezik a kenyérgyártáshoz szükséges nyersanyagmennyiséget. Az igazgatóság szakemberei által a közelmúltban 16 kenyérgyártó cégnél végzett felmérésbôl kiderült, hogy 6000 tonna búza kellene még a szükségletek fedezésére. Az igényléseket továbbították a prefektúrára.

Próba-kisérettségit szerveznek

Idén is megszervezik a próba-kisérettségit a nyolcadikos tanulók számára. A próbavizsga március 7-én 12 órakor kezdôdik a megye 35 tanügyi központjában, a 7500 tanulót román, magyar, német, matematika, történelem vagy földrajzból tesztelik le.

3 milliárd lej a Megyei Kórháznak

A Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár tegnap 3 milliárd lejt utalt át a Megyei Kórháznak. A pénzt elsôsorban alapélelmiszerekre és a legszükségesebb gyógyszerekre költik, tájékoztatott Laurentiu Petru, a kórház gazdasági igazgatója. A Megyei Kórház adósságai jelen pillanatban meghaladják a 70 milliárd lejt.

Kiértékelik a mezôgazdasági tevékenységet

A marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztô és Kísérleti Állomás gyûléstermében ma és holnap 9 órától kerül sor Maros megye tavalyi mezôgazdasági tevékenységének kiértékelésére. Az igazgatóság képviselôi mellett ma a mezôgazdasági központok szakemberei, holnap a mezôgazdasági társaságok, társulások, családi vállalkozások képviselôi vesznek részt a tanácskozáson, amelyen lehetôséget biztosítanak a vetômag- és vegyszerforgalmazó cégeknek kínálatlajstromuk ismertetésére.

Március döntô lehet

Az idei búzatermés nagymértékben attól függ, hogy hogyan fejlôdik e növény március folyamán – vélik a Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság szakemberei. A enyhe télnek köszönhetôen tavalyhoz képest, amikor a bevetendô területek 40%-a volt felszántva, idén 101.000 hektárt, a bevetendô terület 80%-át sikerült felszántani. 2000-ben 35.000 hektáron, 2001-ben 36.850 hektáron vetettek búzát. A tervek szerint megyei szinten a 222.000 hektárból 74.000 hektár területen termesztenek kukoricát, 8600 hektáron árpát, 7300 hektáron krumplit, 6700 hektáron zöldségféléket. A cukorrépa termesztése egyelôre bizonytalan, a szerzôdések megkötése még nem kezdôdött el.

Adókedvezmény a kisjövedelmûeknek

A marosvásárhelyi tanács utolsó ülésén úgy döntött, hogy kedvezményeket biztosít a kis jövedelmû családoknak az adó kifizetésénél. Eszerint azon családok, ahol a személyre számított havi bevétel nem haladja meg a 700.000 lejt, 50%-os kedvezményben részesülnek az idei lakás és területadó kifizetésénél. A tartozások kifizetésének megsürgetése érdekében jóváhagyták a 2000. december 31-ig felhalmozott tartozások után számított késedelmi kamatok eltörlését azon adófizetôk számára, akiknek havi nettó fizetése kisebb, mint az országos minimálbér – azzal a feltétellel, hogy március 31-ig törlesztik tartozásaikat. A jogi személyek, tekintettel arra, hogy ezek adósságai meghaladják a 17 milliárd lejt, nem részesülnek semmilyen kedvezményben. A határozat a prefektúra jóváhagyása után alkalmazható.

Vendégkiállítók

Ma és holnap két képzômûvész nyit egyéni tárlatot Marosvásárhelyen. A kolozsvári Egyed Tibor a Kultúrpalota földszinti galériájában mutatkozik be festményekkel, grafikákkal. Délután 5 órakor lesz a megnyitó. Pénteken 18 órától a Bernády Házban láthatók a másik vendégmûvész, Botár László képei. A csíkszeredai alkotó festményeit állítja ki.

Felkészítô középfokú német nyelvvizsgára

A Calepinus Idegennyelvû Népfôiskola március 15- tôl középfokú német nyelvvizsgára felkészítô tanfolyamokat indít. Érdeklôdni és jelentkezni március 10-ig lehet a megyeszékhelyi Bernády tér 3. szám alatti irodában. Telefon: 216-514.

Ismét a gyógynövények feldolgozásáról

A Biokertész Csoport által szervezett, gyógynövényekkel foglalkozó elôadássorozat mai, soron következô részében folytatódik az elsôdleges feldolgozással kapcsolatos teendôk ismertetése. Az elôadást a Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti székhelyén dr. Giurgiu Mihai egyetemi elôadótanár tartja, délután 5 órai kezdettel.

Közlekedési korlátozás

Az Aquaserv ÖV szerkesztôségünkbe eljuttatott közleménye szerint a csatornahálózat- ellenôrzési munkálatok miatt 2001. március 2-15. között a Papiu Ilarian utcában a 7-27. szám között fennakadás lesz a közúti forgalomban (a szóban forgó útszakaszt fél sávon lezárják).

Sáromberkén a Kolping Család

Március 4-én, vasárnap este 7 órától a sáromberki kultúrotthonban a marosszentgyörgyi Kolping Család Társulata bemutatja Tamási Áron Boldog nyárfalevél címû színmûvét. Az érdeklôdôket szeretettel várják.

Rendkívüli gitárhangverseny

Március 3-án, szombaton este 6 órától a dicsôszentmártoni római katolikus templom rendkívüli gitárhangverseny színhelye lesz, amelyen fellép a kolozsvári Andrei Trio. Mûsoron Antonio Vivaldi, Philippo Gragnani, Muszorgszkij, Paul Hindemith, Claude Debussy, Astor Piazzolla, Loris O. Chobanian szerzeményei szerepelnek. Jegyek elôadás elôtt a helyszínen vásárolhatók.

Egyelôre nem drágítanak

Bár aza útdíjat március 1-jétôl euro-ban számoljuk, s a benzin enyhén drágul emiatt, az üzemanyag ára nem fog módosulni - nyilatkozta szerdán SDan Popescu ipari miniszter, hozzáfûzve, hogy a különbözetet a kereskedelmi adalákból fogja állni a Petrom. megjegyezte továbbá, hogy az árak megôrzése miatt veszteségek nem lesznek a finomí hálózatban. A miniszter közölte azt is, hogy a lakosságnak szolgáltatott földgáz sem drágul márciusban, sôt a gazdasági szereplôk számára olcsóbb lesz.

Több milliós kedvezmény

A Dacia személygépkocsi vûllalat március folyamán tíz millió lejjel ad el egy új autót annak, aki bizonyítani tudja, hogy ez idô alatt egy régi kocsit beadott feldarabolásra. Bárki, aki egy ilyen igazolvánnyal rendelkezik a REMAT-tól, megspórol tíz mi9llió lejt az új gépkocsi megvásárlásakor- Élvezhetik a kedvezményt azok is, akiknek nincs régi kocsijuk. EGy másik személy hivatalos nyilatkozata alapján, miszeint beadoitt a REMATR-hoz egy régi kocsit és lemond jogáról a kliens javára, egy utóbbi olcsóbban vásárolhat Daciát márciusban.

Térítésmentes kínai segély

A Kínai Népköztársaság kormáya mintegy 600 ezer dolláros térítésmentes segélyt nyújt a román kabinetnek - delül ki az egyezménybôl, amit kedden írtak alá a Victoria palotában Adrian Nastase miniszterelnök és Wu Yi kínai helyettes miniszterelnök jelenlétében. Nastase leszögezte, hogy a pénzt a kabinet fogja felhasználni a kormánypalotabeli kommunikációs rendszer modernizálására.

Jelentéktelen földrengés

A földffizikai központ jelenti, hogy február 27-én 21,19 órakor Vtancea térségében a Richter- skálán mért 3,9 fokos földrengés volt 160 kilométeres mélységben. Az epicentrumban a kéregmozgás ereje 3 fokos volt a Mercali-skálán. A földrengés nem érzôdött és nem okozott anyagi károkat.

Nyomozás Milosevic ellen

A belgrádi ügyészség vezetôje rendôrségi nyomozást rendelt el Slobodan Milosevic ellen - ez az elsô olyan hivatalos jogi lépés, amely elvezethet a volt jugoszláv államfô letartóztatásához. A Beta hírügynökségen keresztül közzétett nyilatkozata szerint az ügyész ki akarja vizsgáltatni, igazak-e azok a jelentések, amelyek szerint Milosevic tavaly kétszáz kilogramm aranyat juttatott ki az országból.

Vasúti szerencsétlenség Nagy-Britanniában

Legkevesebb 13 személy vesztette életét, és több mint hetven megsérült az északkelet-angliai York közelében szerda reggel történt súlyos vasúti szerencsétlenségben. A York közeli Selby település mentén futó vasúti fôvonal fölött átvezetô közúti hídon kora reggel megcsúszott egy gépkocsit vontató terepjáró és áttörve a korlátot a vasúti pályára zuhant. A gépkocsivezetônek sikerült kimenekülni az autóból, és kétségbeesett erôfeszítést tett, hogy mobiltelefonján értesítse a balesetrôl a központi ügyeletet, amikor a Newcastle-ból Londonba tartó gyorsvonat 180 kilométeres sebességgel a vágányokon fekvô autóba ütközött, és kisiklott. Pillanatokkal késôbb érkezett a térségbe a párhuzamos vágányon egy szénszállító tehervonat, és a vasúti pálya mentén fekvô szerelvénybe rohant. Az ütközés ereje szétszaggatta a szerelvényt, amelynek egyik kocsija a pálya menti mezôre repült.

Határblokád Szlovákiában

A szlovák Vasas Szakszervezet pénteken négy órára eltorlaszolja Szlovákia öt legforgalmasabb határátkelôjét, hogy így eszközölje ki a szakszervezetek béremelési követeléseinek teljesítését. A döntés szerint összesen öt: két magyar-szlovák, két szlovák-lengyel és egy szlovák-cseh átkelô eltorlaszolására készülnek, de hogy konkrétan mely átkelôk blokádját tervezik, azt az akciót megelôzô órákig titokban tartják, hogy "így szavatolják a demonstrációkra vonulók biztonságát" - jelentette be kedden Zsolnán (Zilina) Emil Machyna, a Vasas Szakszervezet elnöke.

Lemondott az MTV Rt. elnöke

Bejelentette lemondását Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. elnöki tisztségérôl az intézmény kuratóriumának keddi ülésén, amelyet a testület elfogadott. Az MTI információi szerint a kuratóriumi ülésen Szabó László Zsolt visszavonta az általa elkészített idei üzleti tervet. A testület egy hónapos határidôt szabott meg Mendreczky Károly általános alelnöknek, hogy elkészítse a Magyar Televízió Rt. mûködését biztosító ez évi üzleti tervet.

Ítéletidô a Földközi-tenger körzetében

Ötszáz autós rekedt az országúton kedden este a dél-franciaországi Aix-en-Provence és Cannet-des- Maures között a heves havazás miatt. A helyenként 40 centiméter vastagságú hótakaró járhatatlanná tette az A8-as jelzésû fôútvonalat, ezért egy ötven kilométeres szakaszon lezárták a sztrádát, és a hóban elakadt autósokat két közeli településen átmeneti szállásokon helyezték el. Ardechtôl délre kilencezer lakásban szakadt meg az áramszolgáltatás az ítéletidô következtében.

Jégtáblán rekedt horgászok

Ukrajnában kedd estig sikerült kimenteni a kremencsuhi (Poltava megye) és a kahovkai (Zaporizzsja megye) víztározókon jégtáblákon rekedt horgászok túlnyomó többségét, de kettejük életét vesztette. Az ukrán belügyminisztérium helikopterei kedden ötvenkilenc horgászt szabadítottak ki a kremencsuhi víztározón partjától hétfô este elszabadult jégtábláról. A kahovkai víztározóból a rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatása szerint hatvan horgászt menekítettek ki, negyvennégyet közülük kedden. Az elszabadult jégtábla a Kucsuhuri-szigetekhez sodródott, s onnan végül sikerült partra juttatni a horgászokat.

Világrekord-kísérlet szimultán csókolózásban

Több mint kétezer ember "versenyt csókolózott" egymással egy világrekord- kísérletben egy alsó-bajorországi faluban kedden. Mallersdorf-Pfaffenberg lakói a farsangi felvonulás folytatásaként rendezték a pusziversenyt, hogy a szimultán csókolózás eddigi rekordjának megjavításával bekerüljenek a rekordok könyvébe. Az új rekord felállításához több mint 1600, egyidôben "elcsattanó" csókra volt szükség. Az akció során három alkalommal szólították fel versenycsókolásra a résztvevôket, köztük gyerekeket. Bizonyítás céljából számos videokamera rögzítette a puszikat, amelyeket aztán darabonként megszámoltak a felvételeken.

Az egészségbiztosítási pénztárnál

A központi és helyi sajtóban megjelent híreszteléseket cáfolták meg tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyre a keddi vezetôtanácsi ülés után került sor.

A Moisoiu szenátor, illetve a Toganel Ioan prefektus által hangoztatott, valamint PDSR-s körökbôl származó vádak nyomán, miszerint 70 milliárdos összegekkel zsonglôröztek a pénztárnál az elmúlt év végén, aminek aztán nyoma veszett, s emiatt a pénztár vezetôségét le fogják váltani és pédészérizálni, a rendôrség, az ügyészség, a pénzügyôrség valamint a számvevôszék ellenôrizte az intézmény tevékenységét.

A vezetôtanácsot képviselô dr. Benedek Imre nyilatkozata szerint az ellenôrzések azt bizonyították, hogy a pénztár minden esetben a törvényes elôírásoknak megfelelôen járt el, és mindössze annyit tettek szóvá az ellenôrök, hogy az emúlt év végén kapott 2,9 és nem 70 milliárdos összeget, idejében felkészülve erre a lehetôségre, a vezetôtanács utólagos jóváhagyásával használták fel az elôírásoknak megfelelô rendeltetéssel.

A pénztár lejáratása érdekében megfogalmazott vádak tehát valótlanságoknak bizonyultak, s megváltozott a prefektus véleménye is, akit félretájékoztattak - hangsúlyozta Benedek doktor. A híreszteléseket többek között a vezetôtanács egyik volt tagja indította, akinek a pénztár nem egyenlítette az 500 dolláros telefonszámláját.

Elhangzott továbbá, hogy új tagokkal - a nyugdíjasokat képviselô Hasasiu Ioannal, illetve Orbán Dezsôvel - bôvült a vezetôtanács, amelynek felújult a különbözô társadalmi csoportokat képviselô tagsága is. Így a megyei tanácsot Virág György elnök, Benedek Imre és Somesan Stefan tanácsosok, a Patronátust Sprînceanu Petru, Kikeli Pál illetve Sipos Cornel, a szakszervezeteket Giurconiu Emil, Schiopu Alexandru és Covrig Mihai képviseli.

Elhangzott, hogy Sprînceanu Petru, a vezetôtanács elnöke beadja a lemondását, de egyelôre még nem választottak új elnököt, amire valószínûleg a következô havi ülésen kerül majd sor.

A korábbi 11 százalék helyett a pénztár bevételeinek 12,5 százalékát fordítják az ingyenes és ártámogatott gyógyszerkeretre, ami az eddigi havi ötmilliárd helyett 6,6 milliárd lejt jelent. Elhangzott még, hogy novemberre és decemberre 80 patika nyújtott be 11 milliárd lejre számlát, holott a közönség úgy tudta, hogy nem bocsátanak ki ingyenes és ártámogatott gyógyszereket. Február 1-jétôl 20-áig pedig 6,8 milliárd lejre adtak ki kedvezményes gyógyszereket.

Azt is elmondták, hogy nem tudják teljesíteni a gyógyszerészek által megfogalmazott követeléseket, s hogy ennek ellenére elkezdôdtek a szerzôdéskötések, s 18 patikával kötöttek szerzôdést 2001-re, a fogorvosok közül pedig 63-mal. Amint Csíki Zsuzsanna, a pénztár igazgatója beszámolt, a szakorvosok közül 37-tel, a családorvosok közül pedig 96-tal kötötték meg az ez évre szóló szerzôdést.

Azt viszont nem sikerült elérni, hogy a prefektus, valamint az egészségügyi szolgáltatásokban érdekelt összes fél részvételével megbeszélést tartsanak.

Bár a megyében mûködô kórházak adóssága elérte a 140 milliárd lejt, a pénztár tegnap 8 milliárdot utalt át a szóban forgó intézményeknek. Azt viszont, hogy a sürgôsen rendezendô adósságokra külön összegeket juttassanak a kórházaknak, nem tehetik meg - szögezte le kérdésre válaszolva a vezérigazgató-helyettes.

A pénztár fôorvosa pedig bejelentette, hogy február 26-án megkezdôdött a megyei kórházakban folyó tevékenység felmérése, ami a tervek szerint júniusig tart, s azt követôen a többi kórházban követik az egészségügyi szogáltatások minôségét.

A helyettes vezérigazgató cáfolta azt a vádat, hogy a bevételek nagy részét a pénztár épületének a bôvítésére fordították volna. A tavaly begyûjtött 904 milliárd lejnek a megengedett 5 százalék helyett az 1,9 százalékát használták fel az építkezésre, amit a törvényes elôírások értelmében kizárólag csak az adminisztrációs költségekre fordíthattak, tehát semmiképpen sem a gyógyszerkeretbôl vonták el a pénzt.

A pénztár tevékenységével tehát minden rendben van - hangsúlyozták a tegnapi sajtótájékoztatón. A gond csak az, hogy egyre nyilvánvalóbb, hogy a begyûjtött illetve a központi költségvetésbôl leosztott összegek a jelenlegi szervezési körülmények között nem fedezik a megye alapvetô szükségleteit az egészségügy terén. Még akkor sem, ha a biztosítási rendszerrôl minden egyes alkalommal azt hangsúlyozzák, hogy az szociális jellegû.

Tegnap Mariana Moldovan, a Gyógyszerészek Megyei Patronátusának elnöke a Népújsággal közölte, hogy március elseje és 10-e között a gyógyszertárak kibocsátják az ingyenes és ártámogatott gyógyszereket. Az intézkedés az Egészségbiztosítási Pénztárral tegnap folytatott kétórás megbeszélésn eredménye. Mint a gyógyszerésznô elmondta, a megyében mûködô legtöbb gyógyszertár a megkötött egyezség értelmében az elmúlt hónapokban nem lépte túl azt az anyagi keretet, amelyet a pénztár szabott meg az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kibocsátására, de a gyógyszerészek ezt a szükségletekhez képest túl alacsonynak tartották. A vita során felmerültek kételyek egyes gyógyszertárak és a pénztár közötti elszámolás korrektségével kapcsolatban. Ugyanis egyes patikák, mint például az Ultramed és a Topmed, folyamatosan kiadták az ártámogatott gyógyszereket (az ingyeneseket nem!), ami felveti azt a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a két szóban forgó gyógyszertár ez idô alatt sohasem lépte túl a keretét. A gyógyszerészek azt is felvetették, hogyan történhetett meg az, hogy egyes gyógyszertáraknak, amelyek nem tartották be a szerzôdésben foglalt keretet, mégis elszámolták a benyújtott recepteket, hátrányos helyzetbe juttatva ezáltal azokat a gyógyszertárakat, amelyek ragaszkodtak az egyezséghez. A gyógyszerészek megdöbbenésére a pénztár vezetôségének erre az volt a válasza, hogy aki akar, dolgozott, következésképpen nekik elszámolják a recepteket. A gyógyszerészek ezért is döntöttek úgy, hogy március elsejétôl kibocsátják a gyógyszereket, azt bizonyítandó, hogy a betegek szolgálatában állnak.

A gyógyszerészek nyomására a pénztár költségvetésének gyógyszerekre szánt hányadát 11 százalékról 12,45 százalékra növelik. A gyógyszerésznô értékelése szerint az igényelt gyógyszerkibocsátásra havonta 11-15 milliárd lejre lenne szükség.

Tegnap a megyei környezetvédelmi hivatal vezetôsége sajtótájékoztatón ismertette a megye környezeti tényezôirôl készített, 2000-re vonatkozó helyzetjelentését. Az elôzô évekhez viszonyítva sok újdonságot nem hallhattunk, csupán azt, hogy országos szinten nem állunk rosszul, ami nem azt jelenti, hogy nálunk nincs szennyezés. Sajnos pénzhiány miatt nem a megfelelô ütemben történtek meg azok a beruházások, amelyek e tényálláson változtatnának.

A 20 oldalas tanulmányból Stefanescu Danut, a kirendeltség igazgatója néhány dologra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy ami a levegô minôségét illeti, a vegyi kombinát a fontosabb szennyezô forrás, azonban ennél zavaróbb a por, amely elsôsorban Marosvásárhely bizonyos övezeteiben a megengedett értéknél jóval nagyobb. Ennek a csökkentését csak megfelelô utak építésével, a forgalom elterelésével lehet elérni, de mindennek a megvalósításához pénz kell. Megyénkben a legnagyobb vízszennyezô forrás a vegyi kombinát. De biológiailag szennyez a gernyeszegi sertéshizlalda és a városok szennyvíztisztító állomásai. A kombináttal a környezetvédelmi hivatal már 1995-ben felvette a harcot, amikor beperelték a gyárat. Az ügyet az ipari egység javára döntötték el, mert a bukaresti közegészségügyi intézet úgy ítélte meg, hogy a kombinátnak nincs káros hatása az egészségre. Emellett az állami vagyonalap megrendelt egy hatástanulmányt, ez azonban 200.000 dollárba kerül, és pénzhiány miatt eddig még nem készült el. Emiatt a kombinát a mai napig is környezetvédelmi engedély nélkül mûködik. Az újságírók kérdésére a szakemberek a közegészségügyi tanulmánnyal ellentétben elmondták, ha azt akarjuk, hogy "tisztán" mûködjön a kombinát, ahhoz teljes egészében be kellene zárni és újat építeni, mert a berendezések elavultak. Az is igaz, hogy az utóbbi idôben a kombinátnál több millió dollár értékû berendezést szereltek fel, amivel csökkentik a káros hatást.

A kisebb hatásfokú, de ugyancsak a marosvásárhelyieket szennyezô gernyeszegi hizlaldában is 3 új szennyvízülepítôt építettek és a trágyát is komposztálják, azonban ez még nem elegendô a környezetszennyezô hatás kiiktatásához. Itt is létezik egy erre vonatkozó terv, azonban pénzhiány miatt az elképzelés papíron maradt. Hasonló célú beruházásokat végeztek a marosvásárhelyi szennyvíztelepen, ami más megyékhez képest nagyon korszerû, ugyanígy berendezéseket szereltek fel Szászrégenben és máshol is, ezzel a tavaly jelentôsen feljavították az innen távozó víz minôségét. Többek között szó esett még a véletlenszerû szennyezésekrôl is. A tavaly márciusban a Komlód patakát szennyezte a Transgaz cég kôolajszármazékkal. Augusztusban Gernyeszegrôl jutott szerves anyag a Marosba. December 2 - 7. között a kombinát ammóniával szennyezte a levegôt, míg az alacsony vízállás miatt ugyancsak a kombinát okozott kellemetlenséget. Szennyezô gócforrásként még megemlítették a dicsôi vegyi kombinátot is, amelynek ülepítôi szennyezik a közeli szántóföldeket.

A beszélgetésen szó esett a kirótt büntetésekrôl, a hivatalosan létrehozott, de nem mûködô környezeti alapról, valamint a természetvédelmi területekrôl is.

Miután hétfôn megszületett a kormány, a patronátus és a szakszervezeti konföderációk által aláírt társadalmi egyezség, tegnap az érintett megyei szervek is összegyûltek a prefektúra tanácstermében, hogy helyi szinten is aláírják az egyezményt.

Bár több konföderáció megyei elnöke is azzal a szándékkal ment be a tárgyalóterembe, hogy egyelôre nem írja alá az egyezményt, végül mintegy órás vita után megegyeztek abban, hogy a helyi problémákat különválasztják, az egyezményt pedig, mivel fölötteseik (az országos elnökök) már beleegyeztek, elfogadják.

A társadalmi egyezmény számos kedvezô kitételt tartalmaz, a kormány például ez alkalommal is ígéretet tett arra, hogy 4-4,5%-os lesz a nemzeti jövedelem növekedése, 4%-os lesz a költségvetési hiány, 27%-nál kisebb az infláció és a munkanélküliség a 9,9%-os ráta alatt marad. A közeljövôben a nyugdíjak 7,5%- os emelését ígérik. Ennek fejében a szakszervezetek aláírták, hogy nem kezdeményeznek olyan megmozdulásokat, amelyek a társadalmi békét megzavarhatnák. Az egyezmény értelmében a felek rendszeresen találkoznak majd különbözô törvénytervezetek kidolgozása érdekében.

Ami a helyi problémákat illeti, azokra egyelôre nem született megoldás, de a prefektúra ígéretet tett arra, hogy 20 napon belül összehívja a társadalmi párbeszéd csoportot.

Tegnap az utászok szakszerveze-tének elnöke, Chertes Alexandru kérvényezte, hogy engedélyezzék tiltakozásukat. Amennyiben jóváhagyják kérésüket, hétfôn 10 és 12 óra között az út- és hídépítô vállalat mind a 250 alkalmazottja ôrséget fog állni a prefektúra épülete elôtt.

Legfontosabb követelésük a törvények betartása, amelyeknek értelmében véleményük szerint az utak és hidak javítási munkálataira koncessziós szerzôdést kellene kössön velük a megyei tanács. Egy ilyen jellegû szerzôdés nem volna precedens nélküli, ugyanis Fehér megyében már sikerült egy hasonló, 8 éves koncessziós szerzôdést aláírni. Ezenkívül az utászok azt szeretnék, ha az alkalmazottak két képviselôje is tagja lenne a vállalat igazgatótanácsának.

A tiltakozó megmozdulásra azért került sor, mert korábbi beadványukra nem kaptak érdemi választ, sôt a helyi sajtóban rosszhiszemû nyilatkozatok jelentek meg. Az ôrségállást a Solidaritatea szakszervezeti tömörülés összes tagja támogatja.

A hagyományt még úgy ahogy éltetô közösségeket szeretnünk kell. Nem kötelezô. Van, ahol a magyarság fórumain egyéb sincs, csak ez. Mármint az elutasítás. Másutt nagy pofázás. Hogy tûnjenek. A hagyományok. Amelyek voltaképpen nincsenek.

Nem mindig tudható, mi az, ami most van.

Ami tudható, azt nem pártok és lapok kürtölik szét, de ha mégis, rögtön tudjuk, hogyan döngöljük a csûrt.

Ismerek atyafit, akinek csûre sem volt, de mert a Csûrdöngölô Bizottság választása az ô portájára esett, máig nincsen semmije.

Gyûjtsünk be mindent a csûreinkbe. Ha érkezik az adószedô, van védekezési stratégiánk. Ne tekintsük magunkat boldogtalannak, örüljünk, hogy szép a világ.

Nem biztos, hogy ilyen indok vezérli farsangbúcsúztatáskor maszkuráinkat. Szerintem hatalmas szerelem dolgozik, melyet sem a román, sem a magyar hatalom nem tud - úgymond - kezelni. Aki a szerelmet kezelni óhajtja, csinálhat gyermeket.

Húshagyókedden, púposnapon néhol-néhol kis nagyocskáink prezentálnak, reprezentálnak, játszanak szépet, ideálist, mondanak durvát, kurvát, irreálist.

Irreális a púposnapi púp. Az egyenesen ejtett, hullajtott vonal. A soha ki nem fejthetô gerinc.

Irreális a hatalom arcán a pötty. Korábban azt hittük, egyetlen hatalom grasszál, egy a világfájdalom, egy a hullaszerû vitalitás a kollektivizálásban. Mára nem hiszünk semmit, bízunk a csodában, a surmók pestisében.

Millió hatalom nyomorgat.

Van viszont bika-Vásárhelyünk! Döfi-döfi!

A tomahawk az tomahawk

A nagykapura kifüggesztett program szerint a hétköznapi belépés reggel 9 órától délután 16 óráig lehetséges. Múzeumi rendszabály, betartandó.

A földszintrôl utánam lép egy hölgy, érdeklôdik, talán keresek valakit. A múltamat, mondanám, ám mégsem teszem, mert egy korábbi tapasztalatomból kifolyólag egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy valami csoda folytán itt van az én múltam is, úgyhogy annyit szólok csak: úgy tudom, népmûvészeti múzeumban járok.

Ezt nem vonják kétségbe, egybôl tiszteletre méltó polgár vagyok, miközben pimasz módon eleresztek egy szerény konklúziót: ha vadidegen arc bukkan fel az árkádok alatt, annak csakis egy oka van, legalábbis nagyon nagy a valószínûsége annak, hogy múzeumot látogatna. Ezt ki is találhatnák, csakhogy a szép Toldalagi-ház valamelyik zugában asztalosmûhely duruzsol, vastag por száll fel a grófi mennyezetre, lehetek esetleg újonnan angazsált asztalos, segédmunkás, vagy portás még… Portás nem, mert ahhoz speciális tulajdonságok kellenek.

Várjon csak, hozom a kulcsot.

Máris világos, milyen lehet itt a forgalom, ha déli harangszó elôtt néhány perccel még zár alatt a népi kincs. Nincs még itt az idény, a nyugati turisták most gyûjtik a pénzt a nyári túrára. Én mindenesetre már kora tavasszal fizetek: 7 ezer lej a belépôjegy, ezt is csak az információ kedvéért mondom el, dehogyis sajnálom, hiszen a kultúrának is meg kell valahogy élnie. Még kastélykertje sincs, egy Lázár Ödön-park legalább, hogy kövér parkolási díjszabással mozdíthatnának valamit elôbbre a sorson. A kis ládikóban van néhány garas, csak járt itt még valaki elôttem, néhány megihletôdött amatôr folklorista róhatta le tiszteletét a posztóujjasos ôsök elôtt.

Ugyanaz a mese, mint a tavaly. Ausztriába elszármazott ismerôsömmel tértünk be a múzeumba. Ô is csak népi származék, a nyolcvanas évekbeli Forma 1- es menekülés sodorta át valahol a Fertô-tó környékén. Gépészmérnök, másodállásban magyar, méghozzá székelymagyar, udvara egy csodálatos skanzen. Úgy hozott össze a sors vele, hogy nagyapám szekerének egyik ráfos kerekét adtam el néhány schillingért, de aztán a Homoród völgyében kisüstire váltottuk fel ôsöm emlékezetét… Egyszóval szeret az osztrákká lett hazámfia népi környezetben élni, amin csodálkozni nincs okom. Fenyéden nagyapja valamikor székely kapukat faragott. Van belôle egy-kettô a budapesti néprajzi múzeumban is.

Végigmentünk minden soron, megbeszéltük: minden van itt, csak mi nem vagyunk. Szóvá már hogyne tettük volna: tájékoztatólag nincs egyetlenegy magyar betû, hogy székely-magyar tárgyi emlékekrôl ne is beszéljünk. Egy-két cserép és kerámia még akad, sulykoló is a Nyárád völgyébôl, méghozzá cifra, nem is az árvíz hozta. Keresztszemes párnahuzat, aztán népi mûvészetünk ennyivel már ki is merül.

Hanem még volt valami, tetszett nagyon: jármot láttunk, szép díszítéssel, és készítésének bevésett évével: ezerkilencszáz és valamennyi. Barátom azt mondta: be szép ez az iga. A motívumok szerint a miénk. A Toldalagi-ház is, városunk legszebb barokk épülete. Benne székel a Megyei Néprajzi Múzeum, egyetlenegy magyar felirat, magyarázó, tájékoztató és egyéb szöveg nélkül.

Szóval már itt sem vagyunk sehol, egy cseréptányérba és egy párnahuzatba mindenestôl beleférünk!?

A tavaly még azt mondták, hogy azon van a múzeumi vezetôség, hogy talán magyar nyelven is fognak magyarázó, tájékoztató szöveget nyomtatni, annál is inkább, mert a múzeumi vendégkönyvbe igen sokan beleírtak… Következésképp van és volna érdeklôdés, tessenek csak a vendégkönyvbe belenézni…

Nem is vitás, a Kelemenben gyönyörû pásztorbotokat faragtak a hegyi emberek, van ott minden juhászkellék, strájca, mérleg és dézsa, háló és csónak és halászlésza a Maros mentérôl, szövôszék és fejôszék, mindenféle népi csoda szôve, festve és faragva. Ám magyar nyelvû magyarázat egy betû… Gondoltam, megkérdezem: miért? Reményem bevált: múltkori okvetetlenkedô arcomat elfelejtették. A tavaly nyártól e hét keddig eltelt jócskányi idô. Azért - jött a válasz gyorsan s halkan -, mert a múzeumi vezetôség amerikai álláspontra helyezkedett, miszerint ott sincs mohikánul kiírva, hogy az mohikán emlék.

A tomahawk az tomahawk.

Megértettem, már hogyne. A hölgy a nevét elhallgatta, hiszen gondolhatom… Gondolom.

A vendéglátást megköszöntem, zártak megint.

Ausztriában élô barátomnak levelet írok, mert feladott levélre válaszolni illik. Érdeklôdik, hová megyünk el a nyáron. Csernátonba, írom, s még azt is, hogy megjártam magam újra a néprajzi múzeumban.

A járom még megvan…

A minap a legnagyobb havazás közepette - nem efféle Maros menti pilinckézésre gondolunk, hanem kiadós csíki hózivatarra - ártatlan roma lányka államnyelven hóvirágot kínált Csíkszereda fôterén. Igaz, a Csauszi-korszakhoz illô neo-kommunista építészet díszletei között más módi nem is lenne illendô.

Félretettem azonban gyilkos és cinikus téli rosszkedvem, ugyanis hirtelen belém nyilallt: az idei semmi tél már visszavonulóban, ha Csíkországban is hóvirágot kínál Eliza Doolittle.

És amikor hazaértem, egy csokor frézia várt. Aki tette, adta, nem tudta, hogy kedvencem hosszú idô óta, számomra egyenlô a szabadulással, a tavasszal, a hazamenetellel.

Jó harminc évvel ezelôtt rettenetes szakmai alap- és továbbképzôket és kiképzôtiszteket kellett átélnem. Sötét fôvárosi brigantik, a rendszer melléktermékei és kudarcnokai tartottak nekünk elôadásokat a politikával átitatott könyvtárosság mikéntjérôl, hogyan osztályozzunk könyveket megtalálhatatlanná, mi módon kell a szerzônevet egységesíteni, úgy hogy megtalálhatatlan legyen a magyar olvasó számára, pl. Cehov - Csehov, Eschil - Aiszkhülosz stb.

Ráadásul a távoli Prahova megyében egy agronómusiskola és egy nôi börtön között, a megyei bajnokságban játszó Metalul Mija társaságában avattak be az Egyetemes Tizedes és az ezredesek önkényének osztályozása napi technikájába.

Számomra ez volt a katonaélmény. Ehhez képest Ploiesti maga volt a földi mennyország, ahol a városi civilizáció gazdag napipiac formájában, szép vásárcsarnok, lassan csúszó szilvaíz és füstölt ürühúsok alakjában jelentkezett. Jó éttermek vártak, ha beszökhettünk a városba, regáti ínyencfalatok, amelyeket szeretek. Hiába, a Balkán inter- kulturalitása alól nem tudom kivonni magamat. Nem is akarom.

És ekkor egy utcasarkon megpillantottam ôt. A prahovai my fair lady fréziát árult. Addig sosem láttam. Piros és sárga volt, mint a késô téli alkonyat, húsos, ragadozó és kéjesen szép. Illatától begôzöltem. Egész úton ezt szagolgattam. És a vonat nagyon gyorsan robogott velünk. Február vége volt, vagy talán március eleje. Már nem emlékszem. Csak a szabadulás határtalan örömére, négy hét agymosás után. A szabadság fréziaillatára.

Március elseje van. Virágaim - legyetek mindenkié!

A törvényeket be kell tartani, a törvény nem ismerete nem mentesít a felelôsségtôl. Még a maxi- taxisokat sem. Akaratlanul is folyton ez járt az eszemben, miközben végigültem Marosvásárhely polgármesterének a maxi-taxis cégek vezetôivel szervezett találkozóját.

A közszállítás szabályozására még a tavaly nyáron hozott törvény kapcsán alkudoztak. Ennek értelmében a mikrobuszoknak legkevesebb 10 férôhelyeseknek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy át kell alakítani, vagy ha már nem lehet, le kell cserélni a kisbuszokat. Ez kiadással jár, ami - érthetô módon - egyáltalán nem jön jól a jármûtulajdonosoknak. De, mint mondtam, a törvényt be kell tartani. Ellenkezô esetben következik a bírságolás.

A maxi-taxisok - akiknek a polgármester az ôszön nagyvonalúan féléves terminust engedélyezett e módosításokra, ígérve, hogy ez alatt az idô alatt az illetékesek nem büntetik meg ôket - most ismét meg vannak lepôdve. Nem mindenki ismeri a törvényt, senki nem közölte velük idejében, már így is annyi pénzt fektettek egy-egy kocsiba, hogy honnan újabb összegek a módosításokra? Nincs honnan, a maxi-taxisok szegények. X. ugyan 28.000 márkával vett egy mikrobuszt, amit, pechjére, nem lehet átalakítani, micsoda helyzet. De, ha még csak egy hónapot kaphatnának, azalatt megoldódna a probléma. Különben is a polgármester nem gondol arra, hogy sokan munka nélkül maradnak, és ez szociális feszültségekhez vezet? A polgármester nem gondol erre. Megrója a "lapító" társaságot. Ha egymásra vadásznak, mérget vehetnek rá, hogy ô lesz a gyôztes. A maxi-taxisok arra is készüljenek fel, hogy majd azt is követni fogják: ki honnan veszi a gázolajat, és nem lesz többé sumákolás. Legyen már egyszer rend. Fél évvel ezelôtt feldolgozta nekik a leckét, és még a legkisebb fáradságot sem vették, hogy alkalmazkodjanak az elôírásokhoz. Ehelyett arra kényszerítik, hogy a törvény kapcsán alkudozzon. Most ô mit tegyen? Papíron semmit sem ígérhet, ha megtenné, hivatali tisztséggel való visszaéléssel vádolhatnák. Végül megtette szóban. A maxi-taxisok megkapták az egy hónapot.

Kicsit olyan volt az egész, mint mikor a tanár bácsi tettetett felháborodással megleckézteti a komisz diákokat, akik végül meglágyítják szívét, a háta mögött pedig összenevetnek. Számomra érthetetlen, hogy hogyan helyezheti magát valaki, és nem akárki, hanem a város elsô embere, egy érvényben levô törvény fölé. Hogyan tehet engedményeket, ahelyett, hogy példát mutatna a törvényesség betartására. Mert kérdezem én, mi történne, ha egy törvény megjelenésekor minden érintett féléves határidôt csikarna ki, amit esetenként még meg is hosszabbítanak?

A megyei rendôrfelügyelôség megállapítása szerint 2000-ben a legtöbb közúti "eseményt" a gyorshajtás idézte elô. Szám szerint 276 könnyû és 22 súlyos balesetet. 266 további baleset oka a biztonságos követési és oldaltávolság be nem tartására vezethetô vissza. Harmadsorban, igen gyakori jelenségként regisztrálták azt, hogy a jármûvezetôk áthágják, illetve megpróbálják kijátszani az áthaladási elsôbbség szabályait. 225 alkalommal más jármûvel ütköztek emiatt és egy híján 20 gyalogos halálát, szenvedését okozták. Feltûnôen nagyszámú olyan esetet is feljegyeztek, melyek során az irányváltoztatás (elindulás, kikerülés, sávváltás, visszafordulás stb.) körültekintés nélkül történt. 11 súlyos és 144 kevésbé súlyos kimenetelû "találkozás" volt emiatt. Sajnálatos módon elterjedt a törvényelôírásba ütközô bal oldali közlekedés is, 78-szor keletkeztek ennek következtében személyi sérüléssel járó komoly anyagi károk. Alig eggyel kevesebb a kormánykereket forgatók ilyen-olyan figyelmetlenségének "eredményeképpen" a rendôrségen bejegyzett történések száma. S ehhez is közel áll a statisztikában a szabálytalan elôzések adata. A súlyos balesetek kategóriájában 48 olyan megállapítást tett a hatósági szerv, hogy a gyalogos volt a hibás és a könnyû baleseteknél is tíz helyen szerepelnek okozóként a gyalogosan közlekedôk. Amire szintén komolyan oda kell figyelnünk: 27 különbözô súlyosságú gázolás a szabályokat nem ismerô vagy ismerô, de be nem tartó gyerekek sebesülésével és/vagy halálával végzôdött. Ehhez kapcsolódó információ, hogy 6 alkalommal - a helyszínelôk megállapítása szerint - azért érte baj a kiskorúakat, mert nem vigyáztak rájuk a felnôttek. Azt ellenben, hogy tizenegyszer a jármûvezetô kimerültsége, álmossága váltotta ki a dolgok nem kívánt irányba fordulását, csak a nagykorúak rovására lehet írni. Hasonlóképpen az is többnyire az ô felelôtlenségükön múlott, hogy tizenötször okoztak a tavaly balesetet mûszaki hibák. Végül, az egyéb körülmények rovatban 35 dátum és helymegjelölés szerepel, ezekrôl konkrét részletek ismerete nélkül nem tudunk referálni. Legfönnebb azt a tanulságot vonhatjuk le, miszerint a közúti forgalomban végtelen sokféle, olykor egészen meglepô, sôt hihetetlennek tûnô dolgokkal találkozhatunk. Kezdve azzal, hogy a kocsinkra hull vagy elénk pottyan valami a követett jármû rakományából, azon át, hogy számosan a legkisebb jelzés nélkül, hirtelen térülnek- fordulnak az utakon, mintha az legalábbis a saját magánterületük lenne, el egészen addig, hogy meg kell állapítanunk: a sokat szidott kóbor kutyák egyike- másika óvatosabb az átkelésnél, mint az ember. Amíg ugyanis a gyalogos a jármûvezetôk éberségében és gyakorlatában bízva vakon nekivág az úttestnek, addig számos le- és kinézett négylábú tudja már, hol van a zebra, s azt is, hogy ott ügyesen be kell várni a kellô pillanatot.

Prioritások a marosvásárhelyi közúti forgalomban címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett február 21-én a Pro Biciclo Urbo környezet- és természetvédelmi egyesület.

A jó szándékú kezdeményre már az elsô hozzászóló ellengôzt adott. Arra hivatkozott, hogy régi várost örököltünk, amelyet nem úgy terveztek, hogy alkalmas legyen a mai felfogás szerinti közlekedésszervezésre. Szerinte a megyeszékhelyen nincs mód a forgalom egyenirányúsítására, és aligha találunk egész Vásárhelyen olyan utcát, amely alkalmas lenne kerékpársáv kialakítására. "Követ- kezésképpen" olyan körülmények között, amikor legalább egy, a helységet elkerülô útra sem terelhetjük az átmenô forgalom javát, adjuk meg a Cézárnak, ami a Cézáré. Vagyis hagyjuk békén a jármûvek zömét kitevô személyautókat és ne korlátozzuk ôket mozgásukban. Fôleg ne tegyük ezt - vélekedett a tanácsnok - a Dózsa György úton, és javasolta, hogy inkább beszéljünk az új utcák kínálta lehetôségekrôl. Azt persze nem árulta el, hogy milyen új utcákra gondolt és azt sem, hogy ott mi módon képzelte el a megoldást. Amikor azonban úgy tette fel a kérdést, hogy ki látott kerékpársávval szegélyezett autópályát, már egészen világossá vált mindenki számára, hogy nincs tisztában alapvetô fogalmakkal. Tudniillik senki sem állította ôelôtte, miszerint a Dózsa György út autósztráda lenne vagy azzá akarnánk tenni. És ezen a tényen, hogy csupán egy gyorsabb és élénkebb forgalmú utcának tekintjük, még az sem változtat, hogy a közeli és távoli jövôben esetleg újabb ipari, kereskedelmi és más létesítményeket telepítenek ebbe az övezetbe.

Az idézett úr pechére éppen egy mellette ülô tanácsnok társa mondott példákat arra, hol lehetne máris helyet adni a kerékpározóknak. Ezek közül csupán azt említjük meg, hogy a Grivica utcai sorompótól a Turbina-árok melletti sorompóig, tehát a Madách Imre, a Levendula és a Harcsa utca aszfaltcsíkja mentén, a vasúti töltés tövében, nyugodtan lehetne karikázni. Az itt lakók is, a város is jól járna vele, hogyha a bicikliút kiépítésével fölszámolnák a most uralkodó rendetlenséget. Az elkövetkezôkben pedig - tehetjük hozzá - ezt a kerékpáros-útvonalat egyfelôl meg lehetne hosszabbítani a Calarasilor utcai Maros- híd irányába, ahonnan már sokfele el lehet jutni, meg a lóversenypálya tájékára is, innen a folyó hosszanti árvédelmi töltésével párhuzamosan kipedálozhatunk az "új" vagy alsó Maros-gáthoz stb.

Azt, hogy miért éppen a Dózsa utca helyi viszonylatban szokatlan kiképzését szorgalmazzák a környezetbarátok, többen is megindokolták. Eszerint ennek a fô közlekedési útvonalnak a félbemaradt korszerûsítési munkálatait haladéktalanul folytatni kell, és nem mindegy, miként fog ez megtörténni. Egyébiránt Ignat Ionel, a polgármesteri hivatal illetékes osztályvezetôje is azt írta a múltkori tájékoztatójában, hogy ezután az utcamodernizálási és javítási mûszaki dokumentációkban külön pályákat szükséges elôirányozni a kerékpáro-soknak, összhangban a törvényes szabályozásokkal - amennyiben ehhez kellô térség áll a rendelkezésre. De úgy tûnik, a jelentéstevô a jövôbeni tennivalókhoz a Dózsa utcát gondolatban sem sorolta be, mintha annak a sorsa máris meg lenne pecsételve.

A "kerekasztal" színhelyéül szolgáló tanácsterembe beviharzó polgármester, Dorin Florea hallani sem akart arról a javaslatról, hogy a tervezô térjen vissza az eredeti változathoz, amelyben még szerepelt a kétirányú forgalmat levezetô kerékpársáv. És azt állította, hogy a kivitelezési terv átdolgozása újabb milliárdokat emésztene fel. Amivel szemben a Pro Biciclo Urbo egyesület hívei fönntartják, hogy ennek az ellenkezôje igaz, vagyis kevesebbe kerülne a kerékpársáv megépítése, mint az, hogy leálló-várakozósávot biztosítsanak az autóknak. A város elsô embere bevallotta továbbá: attól tart, hogy a sok huzavona miatt az európai útnak éppen a városon áthaladó szakaszát nem tudják majd idejében rendbe tenni. - Adjatok pénzt rá és úgy csináljuk, ahogy ti akarjátok - vetette oda D. F. a kezdeményezôknek, habár nagyon jól tudta, lehetetlen dolgot kér tôlük.

Egyelôre tehát azzal maradtunk, amit Fodor Imre alpolgármester is említett: mostantól valamennyi utca- és útkorszerûsítés vagy javítás kapcsán tennünk kell egy lépést a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása felé. Ezzel kimondatlanul is csatlakozott dr. Benedek István frakcióvezetô gondolatához, hogy sok légúti ártalomnak okozója a város igen szennyezett levegôje, kötelességünk tehát mindent elkövetni az egészséges életfeltételek megteremtéséért.

FORINTOT vásárolok elônyösen. Tel. 216-845, 095-786-304. (19419)

ELADÓ 430 m2-es (beépített felület) termelômûhely, megfelel raktárnak is + udvar. Eladó 16 tonnás, RABA típusú nyergesvontató. Tel. 065/142- 959, 20 óra után. (19382)

ELADÓ Blaupunkt videó, színes tévé, porszívó, sílécek, 4 db új gumi Opel Astrára. Tel. 256-907. (8268396)

ELADÓ 1993-as kiadású, 1,4 cm3-es Opel Astra kitûnô állapotban. Tel. 256-907. (8268385)

SÜRGÔSEN eladó automata mosógép, mikrohullámú sütô, 5 fiókos fagyasztó, porszívó, mûanyag mosógép (2 kg), központi fûtésnek kazán, színes tévé, videó, hifi CD, sima hifi, 300 W-os. Tel. 249-359, 093-876-961. (19644)

VESZEK Zzinger típusú varrógépet. Tel. 139-575. (19718)

ELADÓ 1999-es Dacia autorev. kazettofonnal 54 millió lejért. Alkudható. Tel. 142-755. (19663)

FORINTOT veszek elônyösen. Nagyobb összegért házhoz megyek. Tel. 136-091. (19700)

ELADÓ nagy mennyiségben lucernamag kezelve és szelektálva. Tel. 162-594, 214-496, 095-658-098. (19690)

BÚZÁT vásárolunk. Tel. 092-356-303, 092- 396-107. (8268456)

ELADÓ 54 fokos házi almapálinka. Tel. 169-427, 17 óra után. (19730)

SÜRGÔSEN eladó 4000 kg nagy krumpli. 2500 lej/kg. Érdeklôdni a 093-493-540-es telefonszámon. (19713)

ELADÓ négyfiókos fagyasztó. Ára: 3 millió lej. Tel. 133-452. (19769)

ELADÓ hagymamag jó árban. Tel. 259-867. (19751)

MAROSFÔN eladó 860 m2-es telek az állomás közelében. Tel. 168-055. (19723)

ELADÓ 1994-es évjáratú Opel Astra Karavan 1.7 Turbo Diesel. Extrák: ködlámpa, légkondicionáló berendezés, 120.000 km-ben. Tel. 162-953. (8268471)

ELADÓ családi ház Szabédon nagy kerttel, szôlôssel, gyümölcsfákkal, gazdasági épületekkel. Érdeklôdni a 264. szám alatt vagy a 427-099-es telefonszámon. (19688)

VESZEK 4 szobás lakrészt, esetleg cserébe adok egy kétszobást. Tel. 255-066, 094-394-468. (19684)

KIADÓ 2 szobás, bútorozott, I. emeleti lakás telefonnal és kábeltévével a Balcescu negyedben. Irányár: 110 DM. Tel. 167-682. (19552)

VENNÉK 2 szobás tömbházlakást a Budaiban vagy környékén. Földszint, IX., X. emelet és közvetítô kizárva. Tel. 578-522, 16-22 óra között. (19722)

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás igényesnek. Tel. 218-074, 128-644. (19674)

KIADÓ 2 szobás tömbházlakás sürgôsen. Tel. 094-881-230. (19681)

ELADÓ magánlakás a Kapa utca 26. sz. alatt, 2 család részére. Tel. 253-018. (19760)

KIADÓ egyszobás tömbházlak&aacu