Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Amíg prefektus volt, helyben kapta a választ

Az elmúlt év során a kormányhoz küldött számos átiratra, egy kivételével, nem kaptam választ - panaszolta tegnap Marosvásárhely polgármestere a sajtó képviselôinek. A Dózsa György utca felújításával kapcsolatos kérdésére kapott válasz nem egyezik a kormánynak a megyei tanácshoz küldött válaszlevelével. Ebbôl is megállapítható a hatalmon levôk kétszínûsége - jelentette ki Dorin Florea, aki szerint prefektusként személyesen nyújtotta be a kéréseket a minisztériumokhoz, és helyben kapta is a választ. A polgármester aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt év tapasztalata alapján nyilvánvalóvá vált: valakik szándékosan gátolják a város fejlesztését célzó terveinek megvalósításában. Ezért tegnap nyílt levélben fordult Adrian Nastase miniszterelnökhöz, néhány "országos fontosságú" javaslattal. Konkrétan, kérte annak lehetôvé tételét, hogy az önkormányzat pénzügyleteit a kereskedelmi bankokon keresztül is bonyolíthassa, ne csak a Kincstáron át, a közérdekû munkálatok esetében ne számoljanak hozzáadott értékadót, a kereskedelmi társaságok vagyonának újraértékelését, országos hôenergia-stratégia kidolgozását, valamint ismételten pénzt a Dózsa György utca felújítására. Nem tolerálható tovább a hatalom kétszínûsége. Tudni szeretnénk: számíthatunk elôrelépésre ezekben a kérdésekben vagy sem? Utóbbi esetben ugyanis saját stratégiát kell kidolgoznunk - összegzett a polgármester.

- Az idei év elsô forgalmi adatai véglegesen bizonyítják, hogy semmilyen gazdasági alapjuk nincs a magyar baromfihús importját akadályozó román intézkedéseknek - mondta hétfôn Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetôje az MTI-nek.

A Romániai Baromfitenyésztôk Szövetségének (UCPR) legfrissebb adatai szerint Románia az év elsô két hónapjában 4614 t baromfihúst importált. Ebbôl 2853 tonna az EU-ból érkezett az EU számára biztosított kedvezményes vámokkal. Az Egyesült Államokból 905 t, Németországból 315 t, Magyarországról pedig 243 tonna csirkehús érkezett. A magyar import az összimport 5,3 százalékát tette ki.

Románia közel két évvel ezelôtt - elôbb egy évre, majd meghatározatlan idôre - megszüntette a magyar baromfihúsra a kedvezményes CEFTA-vámot, arra hivatkozva, hogy a magyar termék zavarokat okoz a román piacon. A román baromfitenyésztôk azt is kifogásolják, hogy az import baromfihúsnál a vám alapja, vagyis az ár, irreálisan alacsony. Halász János ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az egész román vámrendszer zavaros, ellentmondásos és áttekinthetetlen. A behozott termékekre elôírt vámérték a nemzetközi gyakorlattól és szabályoktól eltérôen nem publikus. - Magyarország abban lenne érdekelt, ha a román vámrendszer elemei egységes rendszer keretében áttekinthetôk lennének. Ez lényegesen csökkentené a visszaélések lehetôségét is - hangsúlyozta. A Magyar Kereskedelmi Iroda vezetôje szerint a román piacon nincsenek mennyiségi szempontból ellátási gondok baromfihúsból, a minôségi kínálat azonban komoly kívánni valókat hagy maga után.

Aktuális

A májusi nyugdíjak kézhezvételekor meglepetés érte azokat az I. fokú rokkantnyugdíjasokat, akikre alkalmazott gondozó felügyelt. Az történt ugyanis, hogy az eddigi nyugdíjuk mellett szinte kétmillió lejjel kaptak többet.

Az új nyugdíjtörvény értelmében 2001. április 1-jétôl az I fokú rokkantnyugdíjas kapja meg azt a jövedelem pótlékot, amely nem lehet kevesebb az országos bruttó minimálbérnél és amit eddig a munkakönyvvel alkalmazott gondozónak fizetett az állam a Szolidaritási alapból. A rendelkezés nem vonatkozik a súlyos hátrányos helyzetû nyugdíjasokra, ezek gondozói továbbra is úgy kapják bérüket, mint eddig.

Visszatérve az I. fokú rokkantnyugdíjasokra, a fent említett intézkedés nyomán szabad kezet kapnak arra, hogy maguk fizessék azt a gondozót, akit akarnak és úgy, ahogyan jónak látják. Az állam bácsi pedig mossa kezeit. A hivatkozás megint olyanszerû, hogy: számos visszaélés történt, már a jogosultság megállapításakor, nem beszélve a beteg és gondozója közötti sokszor konfliktusos viszonyról.

Megvallom, furcsának találom ezt a változtatást (is), meg a módját, ahogyan véghez viszik az illetékesek. Azzal ugyanis, hogy ezután a beteg kapja a minimálbért, amibôl meg kell fizetnie gondozóját, nem szünteti meg a visszaéléseket, sôt, mondhatnám, növeli. Mert ha mostanáig alig néhány esetben reklamált a betegnyugdíjas a Hátrányos Helyzetûek Felügyelôségénél, ezután valószínûleg többször alakul ki konfliktus. Ugyanakkor bizonytalan helyzetbe kerülnek a rokkantakat ellátó személyek: az eddig a polgármesteri hivatalok által munkakönyvvel alkalmazott gondozók munkaviszonya megszûnik, a beteg ezután vagy köt vele munkaszerzôdést, vagy nem. Ha igen, akkor kevesebb bérért végzi ugyanazt a munkát, hiszen a társadalom-biztosítás kifizetése ezek után a (munkaadó) betegre hárul, ha pedig nem, akkor nem egyébrôl van szó, mint arról, hogy a rokkant személy zsebébôl fizeti gondozóját, vagyis feketemunkáról.

Az pedig, hogy miért nem lehet az érintetteket idejében értesíteni a munkaviszonyra vonatkozó változásokról, végleg érthetelen. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal például semmit sem tud arról, hogy május 1-jétôl visszamenôleg fel kell bontania jó néhány munkaszerzôdést. De biztos vagyok benne, hogy a megye más városaiban is hasonlóképpen tájékozatlanok…

Román-magyar bemelegítô

Nem a legjobb légkör uralkodik a Magyarország elleni szombati vb-selejtezô mérkôzés elôtt a román labdarúgó-válogatott háza táján, miután a portugál sajtó hírül adta, hogy a jelenlegi szövetségi kapitány, Bölöni László kétéves szerzôdést írt alá a Sporting Lisboához.

Bölöni a hét végén rövid sajtóértekezletet tartott, amelyen bejelentette, hogy a magyarok, illetve a litvánok elleni találkozó elôtt nem kíván semmiféle találgatással foglalkozni. A két mérkôzésre összpontosít, s majd azt követôen hajlandó "minden szélesebb érdeklôdésre számot tartó kérdésrôl" beszélni az újságírókkal.

A szövetségi kapitánnyal amúgy sem szimpatizáló román nyelvû sportsajtót természetesen ez a rövid bejelentés nem elégítette ki, s a lapok jelentôs része meglehetôsen éles hangvételû írásokban el is búcsúztatta Bölönit, akinek helyén máris az aktív játéktól szombaton visszavonult Gheorghe Hagit látják.

A leghevesebb támadást a Cronica Româna címû lap intézte az edzô ellen. Az újság szerint Bölöni egy olyan zsoldos, akinek már sokkal korábban távoznia kellett volna, hiszen a válogatott élén nem neki volt és nem lesz neki hely. A válogatott játékosai - már csak büszkeségbôl - nélküle is képesek lennének megverni szombaton a magyarokat, hogy ezzel fogadják igazi edzôjüket: Gica Hagit. A lap mindehhez csak azt a kívánságát fogalmazta még meg, hogy remélhetôleg Bölöni távozásával eltûnik a Román Labdarúgó Szövetség élérôl Mircea Sandu is.

A Jurnalul National azzal vádolta Bölönit, hogy a magyaroknak játszik. Ebben a meggyôzôdésében az az értesülése sem ingatta meg, miszerint hallgatólagos megállapodás jött létre Sandu és Bölöni között: ha a válogatott szombaton nyer a magyarok ellen, a szövetség könnyen elengedi az edzôt.

- A terep mindenesetre elôkészítve várja Gica Hagit, az egyetlen nyitott kérdés csak az, hogy a "Királyt" ki fogja technikai igazgatóként segíteni. Szóba jöhet Jenei Imre, de ô könnyen kegyvesztetté válhat Bölönihez fûzôdô közismert barátsága miatt. Visszatérhet Mircea Lucescu, akit 15 évvel ezelôtt a Ceausescu-klán szeszélye üldözött el - taglalta a válogatott új vezetésének várható összetételét az újság.

Az erkölcsi tartást kívánta erôsíteni a nehéz helyzetben a Gazeta Sporturi-lor. A lap hosszasan idézte Daniel Pro-dant, a Rocar hátvédjét, aki elsô alkalommal kap lehetôséget a válogatottban a magyarok elleni bizonyításra.

- Nehéz pillanatot élünk át, jól kell túljutnunk rajta. A románok az évek során bebizonyították, hogy az ilyen helyzetekben egységesek tudnak lenni. Szorosra kell zárni sorainkat és le kell gyôznünk Magyarországot - mondta.

A román sportlap megszólaltatta Vasile Miriutát is, aki - mint mondta - felkészült mindenre, hogy mi várhatja ôt szombaton a bukaresti Ghencea stadionban a magyar válogatott játékosaként.

- Ugyanakkor bízom abban, hogy a román szurkolók megértik majd helyzetemet: nem háborúba indulok Románia ellen, hanem egyszerûen csak játszani szeretnék. Egyébként azt mondtam magyar játékostársaimnak is, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni a közönségtôl. A legfontosabb az, hogy játsszuk azt, amit tudunk és ne veszítsünk Bukarestben. Mindenesetre, véleményem szerint, Románia az esélyesebb - hangsúlyozta a magyar válogatott román játékosa.

Bicskei Bertalan szövetségi kapitány biztos benne, hogy nem lesz gond játékosai önbizalmával szombaton, Bukarestben, a Románia elleni labdarúgó világbajnoki selejtezôn.

A válogatott keret hétfô délelôtt a Népstadion Toronyépületében találkozott, majd mielôtt Dunavarsányba, az edzôtáborba utazott volna, a kapitány sajtótájékoztatót tartott. Közölte, hogy mind a 22 futballista egészséges, ami azért lényeges, mert nemcsak a románok, hanem a június 6-i grúzok elleni selejtezô is a felkészülés középpontjában áll. A keret mindvégig együtt marad, valamennyi tagja ott lesz Bukarestben. Az egyetlen kivétel Rabóczki Balázs lehet, mert klubja, a Dunaferr azt kérte, hogy a kapus védhessen vasárnap, a Lombard ellen, a tatabányaiak Intertotó-kötelezettsége miatt elôrehozott bajnoki találkozón. A kapitány csak akkor teljesíti ezt a kérést, ha Rabóczkit csupán harmadik kapusként venné számításba Románia ellen.

Korábban Vasile Miriuta közölte; kizárólag akkor vállalja a kerettagságot, ha a kapitány Bukarestben a kezdôcsapatba jelöli.

- Beszéltem a játékossal, tisztáztam vele, hogy én mondom meg, ki játszik, és ki nem. Garantálni neki sem tudom, hogy ott lesz a csapatban. Miriuta ezt tudomásul vette, bizonyíték rá, hogy itt van velünk - mondta Bicskei, aki szerint beszélhetnek akármit, Bölöni László román szövetségi kapitány és a játékosai között nincs komolyabb feszültség:

- Grúziában ugyanabban a szállodában laktam, amelyikben a gyôztes román csapat, sokat beszélgettem Bölö-nivel, láttam ôt a futballisták között. Semmi sem utalt ellentétekre - magyarázta a magyar kapitány, majd megindokolta, hogy miért bízik játékosaiban:

- Amikor legutóbb Bukarestben, Eb-selejtezôn 2-0-ra kikaptunk, az elsô félidôben hitehagyottan futballozott a csapat. Azóta eltelt két év, több játékos külföldre szerzôdött, sôt sikerekben volt része idegenlégiósként. Az ilyesmi tartást ad, biztos vagyok benne, hogy most nem lesz gond a önbizalommal.

Hozzátette, hogy tisztában van vele: a vb-selejtezôk európai 8. csoportjának szombati bukaresti találkozója elôtt a szakemberek Romániát tartják a favoritnak, ugyanakkor senki sem mondja az ô csapatára, hogy esélytelen lenne. A kapitány erre alapozza a felkészülést, s a taktikát is. A magyar válogatott kedden és szerdán két-két edzést tart, csütörtökön egy tréning lesz, a déli indulás elôtt. Pénteken este a mérkôzés helyszínén, a Steaua-stadionban gyakorol a társaság.

A világ ma legismertebb emberi jogi szervezete, az Amnesty Interna- tional negyven évvel ezelôtt, 1961. május 28-án született: ekkor tette közzé egy ismert angol ügyvéd a The Observer címû lapban azt az írást, amely mintegy felavatta az emberjogi tiltakozás gyakorlatát.

A 39 éves Peter Benensont, aki akkoriban már londoni sztárügyvéd és politikai perek szakértôje volt, mélyen megdöbbentette két portugál diák ügye, akiket azért börtönöztek be, mert pohárköszöntôt mondtak a szabadságra.

Portugália akkoriban még Salazar diktatúráját nyögte, míg a szomszédos Spanyolország Franco tábornok uralma alatt sínylôdött. A hidegháború két részre osztotta a világot, és Afrika jórésze még gyarmati iga alatt volt. Peter Benenson azonban nemcsak Portugália ügyével kívánt foglalkozni, hanem átfogóbb akciót képzelt el: felszólította a világközvéleményt, bombázzon tiltakozó levelekkel minden olyan kormányt, amely politikai és vallási alapon embereket zár börtönbe. Ezzel párhuzamosan nemzetközi figyelem- felkeltô kampányt is hirdetett.

A The Observerben megjelent cikkének ezt a címet adta: "Az elfelejtett bebörtönzöttek". Illusztrációként egy-egy angolai, egyesült államokbeli, görögországi, magyarországi, romániai és csehszlovákiai rab képét választotta ki. Valamennyien másként gondolkodók voltak és ezért kerültek börtönbe. Az ügyvéd amnesztia-felhívást tett közzé érdekükben.

Ezzel, írja az AFP, megszületett az Amnesty. Logóját, amely szögesdróttal körülvett gyertyát ábrázol, egy fiatal angol mûvész, Diana Redhouse alkotta meg. Az adományok pedig egyre nagyobb számban érkeztek. A mozgalom hívei három, politikai okokból bebörtönzött rabot "fogadtak örökbe", azaz vettek pártfogásukba: egyet a kommunista tömbbôl, egyet Nyugatról és egyet a harmadik világból. A mozgalom semlegessége, a részrehajlástól való mentessége már akkor is alapvetô szempont volt.

Elsô születésnapjáig a mozgalom, amelyhez már az elsô percektôl csatlakozott a lelkes ír aktivista, Sean MacBride, 210 bebörtönzött sorsán próbált segíteni. Tagjai egy "szent és sérthetetlen" szabályt tartottak szem elôtt: csak olyan bebörtönzöttet vettek védelmükbe, aki soha nem alkalmazott erôszakot, és nem is hirdette azt (ezért, bár kiálltak mellette, nem vették hivatalosan pártfogásba például a leghíresebb foglyot, a késôbbi dél-afrikai elnököt, Nelson Mandelát, ô ugyanis szükségesnek tartotta a politikai akcióban az erôszakot).

Az évek folyamán egyre hosszabb lett a pártfogásba vett, majd ennek köszönhetôen is szabadon bocsátott politikai foglyok listája. Soraikban számtalan egyszerû ember akadt, de olyan nagy nevek is szerepeltek, mint az orosz Andrej Szaharov, vagy a cseh drámaíró, a késôbbi cseh elnök Václav Havel, aki 1991-ben elsô államfôként csatlakozott a szervezethez, vagy Miguel Ángel Estrella zongoramûvész, a hajdani dél- afrikai fajvédô rezsim számos áldozata, az 1978-as kínai demokrácia-mozgalom és az 1989-es pekingi tavasz olyan személyiségei, mint Vej Csing-seng, Fang Li-csi, vagy Taszrima Naszrin bengáli költônô, a mianmari (burmai) demokrata Aung San Suu Kyi, illetve a késôbbi dél-koreai államfô, Kim De Dzsung.

Negyvenéves fennállása alatt az Amnesty International, amelynek tevékenységét 1977-ben Nobel- békedíjjal ismerték el, több mint 45 ezer esetben lépett fel és 17 ezer veszélyben lévô ember sürgôs segélykérésének tett eleget.

A halálbüntetés, a kínzások, az emberek eltüntetése, a méltánytalan perek azonban máig sem tûntek el a földgolyóról. Ezért a Amnesty International keretében tevékenykedô mintegy egymillió tagnak, szimpatizánsnak, támogatónak bôven akad még tennivalója.

(MTI-Panoráma) Hetvenegy éves korára após lett Helmut Kohl, az NSZK-t rekord hosszúságú idôn (16 éven) át kormányzó volt kancellár: kisebbik fia a hét végén Isztambulban feleségül vette török barátnôjét.

Peter Kohl és Elif Sözen régóta ismerik egymást: még egyetemi tanulmányaik idején, az Egyesült Államokban kerültek közeli kapcsolatba, s 10 éve gyakorlatilag együtt élnek. A menyasszony "jó házból" való: édesapja, Kemal Sözen dúsgazdag üzletember. Az esküvô elôzményeként a volt kancellár tavaly decemberben - a török hagyományt tiszteletben tartva - Isztambulba utazott, hogy megkérje Peter fia számára a szép Elif
kezét.

A szombati esküvô - a két család eltérô vallásának megfelelôen - két egyház szertartása szerint zajlott le. Elôbb a jegyespár egy isztambuli mecsetben fogadott örök hûséget, majd a szûkített körû vendégsereggel együtt átvonultak a Szent Antal (török nevén Sent Antuan) templomba. Ott a német örömszülôk kérésére az "otthonról", Ludwigshafenbôl érkezett Erich Ramstetter atya, a Kohl- család régi barátja adta össze ôket a katolikus egyház nevében. Az esketési sort a polgári szertartás zárta, amelyet Isztambul polgármestere végzett el.

Ezután vette kezdetét 740 vendég részvételével az esküvôi ünnepség és vacsora, mégpedig Isztambul legjobb szállodájában, a Boszporusz partján fekvô Ciragan palotában. Ugyanitt szállt meg Helmut Kohl is, akinek egy 450 négyzetméteres szultáni lakosztályt vett ki a násza, Kemal Sözen. A vacsora európai és mediterrán fogásokat ötvözött: lazacleves, palacsinta, citromos szörbet, tengeri csemegék zöldséggel, végül desszert gyanánt csokoládéfagylalt cseresznyével, valamint baklava: mézzel töltött levelestészta. A torkok öntözésére a legkiválóbb török borok, köztük Doloca és Cavaclidere szolgáltak.

A volt kancellár szemmel láthatóan elérzékenyülve figyelte az eseményeket, megjegyezve: az ô 41 évvel ezelôtti esküvôje sokkal szerényebb volt. "Mi akkor egy ludwigshafeni vendéglôben ünnepeltünk, alig huszonöt fô társaságában. A vacsora is roppant egyszerû volt. Itt, Törökországban más a szokás, egy esküvô itt szinte népünnepélynek számít" - jegyezte meg a 71 éves örömapa, nem titkolva szomorúságát amiatt, hogy felesége nem tudott eljönni Isztambulba. Hannelore Kohl néhány éve - egy tévesen adagolt gyógyszer utóhatásaként - fényérzékenységben szenved, ezért tavasztól ôszig alig hagyhatja el a lakást.

Az esküvôi hangulatot csupán egyszer zavarta meg kisebb incidens. A Szent Antal templom köré vont kordonnal a két család igyekezett távol tartani a sajtót a katolikus szertartástól. A fotósok munkáját például az épület elé állított jármûvekkel próbálták megnehezíteni. Amikor a Deutsche Welle számára dolgozó egyik operatôr mégis "gólhelyzetbe" került, Kohl idôsebb fia, Walter ököllel az arcába vágott, hogy megakadályozza a felvételt.

Tisztára az apja! - gondolhatták a jobb memóriájú megfigyelôk, akik még emlékeznek arra, hogy Helmut Kohl világ életében rossz viszonyban volt a sajtóval. Éppen tíz éve pedig, 1991 májusában, megvadult bikaként rontott neki Halléban a kordon mögött álló tömegnek, ahonnan ideológiai ellenfelei tojászáport zúdítottak rá. Csak a biztonsági erôk közbelépésének volt köszönhetô, hogy a nehézsúlyú kancellár nem vett fizikai elégtételt támadóin.

Erdélyi magyarok

A romániai magyarság szellemi helyzetérôl készít széles körû felmérést a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete.

A kezdeményezôk arra próbálnak választ találni, miben látják a kisebbségi közélet aktív résztvevôi a közösség szülôföldön való megmaradásának esélyeit, feltételeit.

A felmérés keretében közel 800 személynek - választott képviselôknek, polgármestereknek, parlamenti képviselôknek, alapítványok, iskolák, kulturális intézmények, a sajtó munkatársai számára - küldték meg a kérdôíveket.

A kérdések egyebek között arra vonatkoznak: látnak-e esélyt arra, hogy a romániai magyarság kisebbségként is meg tudja találni, ki tudja alakítani megmaradásának tudati-szellemi feltételeit, hogy a kiegyensúlyozott, fenntartható román-magyar együttélés feltételei Erdélyben belátható idôn belül megteremtôdjenek, avagy miben látják megjelölhetôeknek a romániai magyarság rövid, közép- és hosszú távú prioritásait.

- Úgy gondoljuk, hogy a romániai magyar közösség céljait eddig kizárólag elméleti, nyugati modellek, politikai megfontolások alapján jelölték ki. Soha nem történt meg, hogy széles körben megkérdezzenek embereket arról, miként látják a jövôjüket, mik azok a problémák, amelyeknek megoldásától teszik függôvé, maradnak-e vagy mennek az országból. Mindenféle feltételezések vannak arról, hogy errôl miként gondolkodik a köznép, de erre vonatkozóan eddig semmiféle mintavétel nem történt - nyilatkozta Salat Levente, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem Politikatudományok Karának adjunktusa, a felmérést végzô háromtagú munkacsoport irányítója.

Salat hangsúlyozta, természetesen tisztában vannak azzal, hogy felméréssel nem lehet megakadályozni a kivándorlást, a kiküldött körkérdések alapján elsôsorban azokat a gondolkodási mintákat szeretnék begyûjteni, amelyek jelenleg meghatározzák a romániai magyarság viselkedését.

A munkacsoport június 20-ig várja a szétküldött kérdôívekre leadott válaszokat, ha azok érdemiek lesznek, akkor abból összeállítanak egy anyagot, amelyet elôterjesztenek az Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, azután pedig nyilvános vitára bocsátják.

A parlament tavaly fogadta el a 189-es számú, az etnikai üldözöttek kárpótlására vonatkozó törvényt. Ennek értelmében az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti idôszakban Romániában bevezetett rendszerek által etnikai okokból üldözött személyek kárpótlást igényelhetnek. Azonban a megyei Munkaügyi Igazgatóság keretében mûködô, a törvény alkalmazásával felruházott bizottság a kérések javarészét visszautasítja. Hogy miért, arra kerestünk választ.

Kik jogosultak a kárpótlásra?

A 189-es törvény kimondja, hogy a törvény elôírásaiban részesül az a román állampolgár, aki a már említett idôszakban etnikai okokból üldözésnek volt alávetve. Azaz külföldi gettókba és gyûjtôtáborokba deportálták, romániai fogvatartási helyeken vagy gyûjtôtáborokban meg volt fosztva szabadságától, a lakhelyétôl eltérô helységbe volt áttelepítve, kényszermunka különítményekben vett részt, a halál vonatának túlélôje volt. Ide sorolják az etnikai okokból meggyilkolt vagy kivégzett személy férjét vagy feleségét, ha utólag nem kötött új házasságot.

Az etnikai üldözötteknek nyújtott kárpótlás szintje kormányhatározattal indexálható - jelenleg minden év fogvatartásért 300.000 lej jár - az árak és a díjak alakulásának függvényében. A kárpótolt személyek ingyenesen sürgôsségi orvosi és gyógyszerellátásban, járóbeteg-kezelésben és kórházi kezelésben, ingyenes városi szállításban - az állami tôkével mûködô egységek tömegszállítási eszközein -, évi hat ingyenes menettérti utazásban a román vasút I. osztályán, évi hat menettérti utazásban autóbuszon vagy vízi jármûvön, ha nem veszik igénybe a vasúti szállítást, évi egy ingyenes gyógyfürdôi beutalóban, a rádió- , televízó- és telefonbérlet-fizetés alóli mentesítésben, továbbá kérésre, ingyenes sírhelyben részesülnek.

A törvény kimondja azt is, hogy a kéréseket a területi munkaügyi és társadalomgondozási igazgatóságokhoz március 31-ig kellett benyújtani. De a parlamentben javasolták, hogy a határidôt ez év december 31-ig tolják ki. Ezt a javaslatot a parlament alsó háza el is fogadta.

"Az RMDSZ nem etnikai szervezet"

Cealera Cornelia, a kérések elbírálásával megbízott bizottság elnöke szerint 550 kárpótlási kérést nyújtottak be az igazgatósághoz. Köztük magyarok, zsidók, elüldözött románok. Egyetlen szász sem volt a kérelmezôk között.

- Miért utasították vissza azoknak a kérését, akiknek az említett idôszakban etnikai alapon kellett szenvedniük, akiket munkatáborokba gyûjtöttek össze, s akik ezt ma is tanúkkal tudják bizonyítani? - kérdeztük a bizottság elnökét.

- A jogos kéréseket figyelembe vettük. Példul azoknak a zsidó nemzetiségûknek a kérését, akik hivatalos iratokkal igazolták, hogy internálták ôket, vagy azokét, akiknek a helyi Zsidó Hitközség igazolta, hogy valóban elhurcoltak voltak. Tehát, akiknek írott igazolásuk volt, elfogadtuk a kárpótlási kérését, akiknek nem volt, nem fogadtuk el.

- A magyar nemzetiségû kérelmezôk közül majdnem egynek sem fogadták el a kérését. Miért?

- A törvény nem mondja ki, hogy a tanúk vallomása is elegendô ahhoz, hogy a kárpótlási kérést jóváhagyjuk. Különben a törvény alkalmazására semmiféle útmutatást nem kaptunk.
A Munkaügyi Minisztérium pedig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen lágernek sorolható be a földvári, a târgujiu-i vagy a Buzau megyei barbosi-i láger. Válaszainkban éppen ezt tüntettük fel, hogy a târgujiu-i láger politikai fogolytábor, vagy a földvári háborús fogolytábor volt. Így nem tudhatjuk, akiket ide internáltak, etnikai üldözöttek voltak-e vagy sem.

- A 189-es törvény 7. szakasza kimondja, hogy a törvényben elôírt járandóságok megállapítására vonatkozó határozathozatalkor a bizottságnak tanácskoznia kell a törvényesen létesített etnikai érdekvédelmi szervezetekkel. A magyar nemzetiségû kérelmezôk esetében történt-e konzultáció az RMDSZ- szel?

- Nem. Mert az RMDSZ nem etnikai szervezet, hanem párt. Ezért nem konzultáltunk velük. De nem konzultáltunk az Észak-Erdélybôl elüldözött románok szervezetével sem. Hangsúlyozom, mi betartjuk a törvényt. Azok, akiknek visszautasító választ adtunk, tanácsoltuk, hogy 30 napon belül óvják meg a döntésünket a Táblabíróságon.

Kerekes Károly parlamenti képviselô lapunk kérdésére elmondta, hogy visszaélés történik minisztériumi és megyei szinten azokkal, a magyar nemzetiségû igénylôkkel szemben, akik jogosultak lennének az anyagi kárpótlásra. A minisztérium a képviselô azirányú kérésére, hogy bocsássanak ki alkalmazási utasítást a törvény alkalmazásával kapcsolatban, nem történt semmi. A képviselô azt is jelezte Marian Sârbu miniszternek, azon túl, hogy az etnikai kisebbségek kárpótlására hozott törvény - amelyet a kormány Kisebbségvédelmi Hivatala kezdeményezett, és amelynek kizárólag a kisebbségekre kell érvényesíteni -, nemhogy kárpótolná a magyar kisebbségûeket, hanem visszautasítják ôket, ezzel szemben az Észak- Erdélybôl elmenekült román nemzetiségûeket felkérik, hogy jelentkezzenek jogaik érvényesítésére.

A megyei munkaügyi igazgatóságon csak a hivatalos igazoló iratokat veszik figyelembe. A lágerekben fogva tartott személyek semmiféle dokumentummal nem rendelkeznek, amellyel igazolhatnák, hogy internáltak lettek volna a târgujiu-i, a földvári vagy bármelyik fogvatartási táborban. A nyilvántartásokkal csak a belügyminisztérium rendelkezik. A két tanú vallomását nem veszik figyelembe, az igazolásnak ezt az elvét nem akarják alkalmazni. A bizottság tagjainak arról sincs tudomásuk, hogy az Egyesült Nemzetek és Románia között 1944- ben létrejött fegyverszüneti egyezmény 2. cikkelye kimondja, hogy "Románia kormánya és fôparancsnoksága kötelezi magát Német- és Magyarország Románia területén található fegyveres erôinek lefegyverzésére és internálására, valamint az említett államok ott-tartózkodási hellyel bíró állampolgárainak internálására."

Kérjék a tárgyalás felfüggesztését a Táblabíróságon

- A Munkaügyi Igazgatóságon meghozott elutasító válaszok után milyen döntések születtek a Táblabíróságon a kárpótlást igénylôk óvására?

- Tekintettel arra, hogy december 31-ig meghosszabbítottuk a kérelmezési határidôt, valamint az a tény, hogy interpelláltuk a kormányt a módszertani normák kibocsátására, arra szeretném az érdekeltek figyelmét felhívni, hogy ha elutasító választ kaptak a Munkaügyi Igazgatóságtól, és óvást nyújtottak be a Táblabíróságra, kérjék a tárgyalás felfüggesztését mindaddig, amíg a minisztérium ki nem bocsátja az alkalmazási normákat. A felfüggesztés kérelmezésével a Munkaügyi Igazgatóság is egyetértett. A felfüggesztéseket személyesen, szóban az elsô tárgyalási napon tehetik meg, vagy írásban napokkal a tárgyalás elôtt. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy végleges döntések szülessenek még mielôtt a módszertani normák megjelennének.

- Mikorra várhatók a módszertani normák?

- Lévén, hogy a törvényt alkalmazó Munkaügyi Igazgatóságok egyre inkább sürgetik ennek kidolgozását, a kormány lépéskényszerben van. Tovább már nem halogathatja ennek a kérdésnek a megoldását, hiszen a személyes kárpótláson túl, alkalmazásának politikai jelentôsége is van.

A replika jogán

A Népújság 2001. május 23-i számában Dorin Florea szédíti a várost címmel téves információk jelentek meg a polgármesteri hivatal és a marosvásárhelyi városi tanácsnak az ipari park létrehozására vonatkozó kezdeményezésérôl. Véleményem szerint a témát tendenciózusan mutatták be, és a cikk szerzôje megfeledkezett a másik érintett fél meghallgatására vonatkozó legelemibb szakmai deontológiáról is.

Íme, hogyan állnak valójában a dolgok. A marosvásárhelyi ipari parknak, a jelenleg a Sportrepülôtér adminisztrálásában levô területen való létrehozásában egyetért a polgármesteri hivatal és a municípiumi tanács. Ilyen értelemben hivatalos támogatást ígért a prefektúra, az UGIP, a Maros megyei ipari, kereskedelmi és mezôgazdasági kamara, és más, olyan fontos közintézmények, amelyeknek a véleményét nem lehet mellôzni. Véleményem szerint a város gazdasági fejlesztésének egyetlen esélye éppen az ipari park létrehozása lenne, ám, sajnos, az egyre zsúfoltabb város nem rendelkezik más, erre alkalmas területtel. Hogy csak egyetlen példát mondjak, Zalaegerszegen, Marosvásárhely magyarországi testvérvárosában, az ipari park szinte megkétszerezi a helyi költségvetés bevételeit, annak ellenére, hogy mindössze két fontos vállalat mûködik az illetô ipari parkban. Véleményem szerint, az ipari park létrehozása nyomán keletkezô munkahelyek, illetve a helyi költségvetés jövedelmét gazdagító bevételek, a város összes polgára érdekeit szolgálják, mindenfajta megkülönböztetés nélkül.

És most beszéljünk a Sportrepülôtér tulajdonképpeni tevékenységérôl. Egy körülbelül 100 hektárnyi területrôl van szó, amely jelenleg semmiféle hasznot nem hajt a városnak, mûködése az év hat hónapjában (a hideg idôszakban) szünetel... mûszakilag, a másik hat hónap alatt, lévén, hogy a szállítási minisztérium "szük-ségállapot esetére tartalékolja", juhok legelésznek rajta. Nem akarjuk
a Sportrepülôteret megszüntetni, mindössze a marosvásárhelyi repülôtérre való átköltöztetését javasoljuk. A polgármesteri hivatal, természetesen biztosítaná a zavartalan mûködés feltételeit.

Készek vagyunk végigjárni az összes szükséges procedúrát, hogy a város fejlesztését célzó akaratunk visszhangra leljen Bukarestben, és ebben az értelemben a municípiumi tanácsnak egy referendum megszervezését javasoljuk. Szeretném, ha megértenék, hogy e kezdeményezés fôvárosi szinten való akadályoztatása hatalmas politikai felelôsséget jelent, és az érintetteknek a megfelelô idôben viselniük kell a következményeket.

Fôszerkesztô úr, remélem megjelenik a replikám, és a város polgárai és jövôje érdekében, eljutunk a kölcsönös együttmûködésig.

Tisztelettel, dr. Dorin Florea

(Szerk. megj.: A szóban forgó írás címében a Sportrepülôtér parancsnokának szavait idéztük. Az interjú azután készült, hogy elôzô lapszámunkban, a városházi sajtótájékoztató kapcsán ismertettük a polgármester úr álláspontját, így nem lehet szó egyoldalú tájékoztatásról.)

A Megyei Kórházban

Hetvenmilliárd lejre rúg újra a Megyei Kórház adóssága - tájékoztatott Laurentiu Petru gazdasági igazgató, aki érthetetlennek tartja, hogy az idei költségvetés elfogadása után öt héttel sem lehet tudni, hogy az intézmény mire számíthat az idén. A hetvenmilliárdból 50 a felhasznált gyógyszerek árát jelenti, egymilliárdot a büntetések tesznek ki, mivel a szolgáltatóknak sem fizettek idejében, akik közül az Electrica Rt, az Aquaserv és a Distrigaz is beperelte a kórházat, a kétszáztól hétszázmillió lejig terjedô elmaradásokért.

Ilyen körülmények között nagyon nehéz folytatni a kórház korszerûsítését, ami igen lassú ritmusban, mind hosszabb megszakításokkal halad.

Fontos lenne, hogy a szülészeti-nôgyógyászati klinikán is befejezôdjenek a munkálatok, amelyek még 1999 ôszén elkezdôdtek, s a klinika hat szárnyából eddig mindössze kettôt tudtak befejezni. A szülôszobák és a mûtôk egy része elkészült, de két és fél hónapja elmentek az ott dolgozó munkások, mivel a kórház nem tudott fizetni. Nagyobb gond az anyagok beszerzésével van, mivel a vezetékek cseréje megtörtént, viszont csempézni kellene az újjáélesztô osztályon, a nôgyógyászati mûtôkben és a nôgyógyászati fektetôben is - tájékoztatott dr. Szabó Béla szülész- nôgyógyász fôorvos, a kórház helyettes igazgatója.

Laurentiu Petre szerint a röntgen- és képalkotási klinikán is nagy szükség lenne a segítségre, mivel ott is be kellene fejezni azokat az átalakításokat, amelyek lehetôvé teszik, hogy a nemrégiben kapott korszerû készülékeket felszerelhessék és mûködésbe helyezzék.

A mûtôk, a kezelôk és a kórtermek korszerûsítése elengedhetetlenül fontos lenne a sebészeti klinikán is, ahol szintén már csak a szponzorokban reménykednek.

Továbbá abban, hogy végre-valahára megtudhatják, hogy az idén mennyi pénzbôl gazdálkodhat a kórház, s az építôtelep látványához hasonlító klinikákon is befejezhessék azt, ami már a korábbi években elkezdôdött.

A Cserepeskô-ügyben

Olvasóinkat több ízben is tájékoztattuk a szovátai Cserepeskôn üzembe helyezett kôbányáról, annak környezetkárosító hatásairól, illetve a körülötte felbolydult viharokról. A kôbánya okozta zajártalom, por, az utak tönkretétele ellen tiltakozó lakosok, valamint a környék flórájáért és faunájáért aggódó környezetvédôk egyik leglelkesebb támogatója Makkai Gergely RMDSZ-képviselô, aki több alkalommal fordult az illetékes minisztériumhoz.

Legutóbb ismét beadványban hívta fel Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi miniszter figyelmét, hogy a cserepeskôi kôkitermelô nem tartja be a környezetvédelmi elôírásokat, és javasolta, hogy Szovátát nyilvánítsák védett területnek. A beadványra Ioan Jelev államtitkár írásban válaszolt, amelyben az áll, hogy a képviselô jelzéseinek nyomán a szakminisztérium környezetvédelmi ellenôrzési igazgatóságának egy képviselôje kiszállt Szovátára. Az ellenôrzés során megállapította:

* Az 58. számú, 1999. augusztus 20-án, a központi környezetvédelmi hatóság által kiadott ökológiai egyezmény megfelel az andezitkitermelés-hez, a tároláshoz szükséges platformok kialakításához, illetve 1,58 hektár területnek az erdészeti tevékenységbôl való ideiglenes kivonásához szükséges törvényes elôírásoknak.

* A kôbányához vezetô utat, környezetvédelmi egyezmény igénylése nélkül, az illetékes helyi hatóság engedélyével építették ki, ami miatt a vállalatot 25 millió lejre büntették. A helyzetet a besztercei területi felügyelôség elemzi.

* A társaság nem végez termelôtevékenységet, benyújtotta a környezetvédelmi engedélyre vonatkozó kérését. A végsô engedély kiadásához, a kormány mûszaki ellenôrzô közössége, nyílt vita keretében ad lehetôséget a helyi közigazgatási szerveknek, a nemkormányzati szerveknek, magánszemélyeknek és jogi személyeknek, hogy a témában kifejtsék véleményüket. Ezeket a kompetens környezetvédelmi hatóság elemzi.

Az államtitkár szerint a nehézjármûveknek a polgármesteri hivatal útjain való közlekedését a helyhatóság oldja meg, az 1995. évi 137-es módosított környezetvédelmi törvény 61(e), a helyi tanácsok felelôsségére vonatkozó cikkelye alapján.

A képviselô kérelmére válaszolva, az államtitkár kijelentette, hogy a megyei tanács 1993. évi 19-es számú határozata értelmében, mások mellett, "V" kategóriájú védett területnek nyilvánították a Szováta völgyét is. Ez azonban nem vonatkozik a Cserepes- kôre. Ha erre a területre is ki akarják terjeszteni, végig kell járni a 2000. évi 236-os számú sürgôsségi kormányrendelet 8. cikkelyének elôírásait.

Makkai Gergely felkér mindenkit, aki szereti a természetet, és szívügye, hogy a rombolás ne folytatódjon, hogy a szovátai képviselô irodájába, vagy az RMDSZ székházába juttassa el észrevételeit, javaslatait.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

A három hete szervezett, a megyében és környékén tevékenykedô magyar üzletemberekkel tartott találkozót követôen, ezúttal szerdán és csütörtökön a környéken dolgozó török üzletembereket hívta meg a megyei tanács, valamint a vidrátszegi repülôtér vezetôsége egy kétnapos eszmecserére. A helyi lehetôségek behatóbb ismertetése mellett meghallgatják a vendégek által felvetett gondokat. A találkozót várhatóan megtiszteli jelenlétével Omer Zeytinoglu bukaresti török nagykövet is.

Miron Mitrea szállításügyi és területfejlesztési miniszter régóta beharangozott Maros megyei látogatására elôreláthatólag június közepén kerül sor. Hogy a miniszter elé konkrét elképzeléseket tárhassanak, Virág György megyei tanácselnök és Ioan Vasluian alelnök tárgyalásokat folytattak a minisztériumban, valamint
az országos utak brassói részlegé-
nek képviselôjével a Nyárádtô- Ákosfalva tranzitútvonal korsze-rûsítése, valamint a Vidrátszeg-Marosvásárhely országút négysá-vosra való bôvítésérôl. Szóba került továbbá a repülôtér szomszédságában létesülô ipari park kérdése is. A megbeszélésekbôl leszûrt következtetéseket a miniszter elé terjesztik.

Kocsis Róbert, a megyei tanács szóvivôje tájékoztatása szerint júniusban beindulhat a Marosvásárhely - Budapest menetrend szerinti repülôjárat, a MALÉV légitársaság gépeivel. A sajtóban megjelent értesülésre reagálva, mely szerint a honvédelmi minisztérium egységei megszüntetik a repülôtér ôrzését, a szóvivô leszögezte, hogy a MALÉV aggodalmait eloszlatandó, átiratban biztosították a magyar légitársaságot, hogy a repülôtér biztonságát a nemzetközi gyakorlatnak és szabályozásoknak megfelelôen biztosítják. A hadsereg visszavonulása után a létesítmény ôrzését a csendôrség alakulatai látják el, a megyei tanáccsal kötött szerzôdés alapján, így tehát a nemzetközi járatok beindulásának nincs akadálya.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által a rágcsálóirtás elvégzésére kiírt versenytárgyalást megnyerô cég, az Adsan Impex Kft. tegnap elkezdte az irtási akciót. A város közterületein, beleértve az iskolákat és óvodákat, megközelítôleg 1,2 millió négyzetméteren végzendô rágcsálóirtást a hét folyamán bonyolítják le. Tegnap az irtást végzô csoportok a Rovinari, Budai lakónegyedekben, a Hidegvölgyben, a 3-as számú óvoda, 10-es Számú Általános Iskola körül, a Poklos-pataknak a kereskedelmi bankig terjedô szakaszán tettek le csalétket. Ma három csoport végzi a munkát: a Meggyesfalvi, Egyesülés, Tudor negyedekben, az 1-es, 8-as, 19-es, 20-as általános iskoláknál, az 1, 2, 4, 9, 11, 12, 18, 21- es számú óvodáknál, a kutyamenhelyen, a jeddi temetônél, a Tudor lakótelepi szeméttárolóknál, a Víkendtelepen, holnap pedig a Tudor negyedben, Kárpátok sétányon, Dózsa György úti tanintézményekben helyezik el a mérget. Az idei patkányirtási akció mindössze 200 millió lejbe kerül, a tavalyi 1 milliárdhoz képest, hangsúlyozta Dorin Florea polgármester, hozzátéve: a lakótársulásoknak is mihamarabb meg kell kötniük a szerzôdéseket a kivitelezôvel. A négyemeletes tömbházak esetében családonként 25.000, a tízemeletes tömbházlakóknál lakásonként 15.000 lejbe kerül az irtás. Magánterületeken a jövô héttôl kezdik meg a rágcsálók irtását, ami családonként 40.000 lejbe kerül.

A polgármester premierként a városban rovarirtást is tervez. A szúnyogirtást párhuzamosan végeznék a rágcsálóirtással, egyelôre keresik a lehetséges kivitelezô céget.

A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Timar Liviu mérnök a tegnapi sajtóértekezleten bejelentette, hogy a tervezett vetések 98%-át sikerült elvégezni. A múlt évhez viszonyítva terményenként változtak a termôterületek. Idén sörárpából kevesebbet, a kukoricából, krumpliból, búzából többet vetettek. A termôtalaj, a növények vegyszeres kezelése sokkal nagyobb területen történt meg a múlt év azonos idôszakához viszonyítva. Az igazgatóság szakemberei elvégezték az ôszi kultúrák terméshozamának felbecsülését. Az adatok szerint az ôsziárpa-termés eléri a 2380 kilogrammot hektáronként, az országos átlag (3300 kg/ha), továbbá sörárpa 2094 kg/ha, zöldborsó 3500 kg/ha. Az e heti idôszerû munkálatok, az igazgatóság ajánlásai szerint: a vegyszeres növényvédelem és mivel nagyon sokan kis termôföldeken gazdálkodnak - a kézi gyomirtás, kapálás, fôleg a kukorica- és cukorrépa- földeken.

Tomsa Mihai, a megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója, a növényápolás szempontjából nem minden esetben értett egyet a vezérigazgatóval. Szerinte a vegyszeres kezelés aránya nem éri el a termesztési technológiák szintjét. A múlt hét végén, pénteken üzembe helyezték a helikoptert, amely segítségével - pénteken és szombaton -, 900 hektáros területen végeztek növényvédelmi munkálatot a gyomok, illetve betegségek ellen. A bevetett összterület nagyon kevés részén sikerült vegyszerekkel kezelni a kultúrákat. Az igazgató, a jelenlegi idôszakban, a növények fejlôdésekor figyelt fel a teljesen elhibázott termesztési struktúrákra. Hiányzik a szója, az ipari növényeknek nyoma sincs.

Újságírói kérdésre Tomsa Mihai kifejtette: a gyümölcstermesztési farmok szép lassan elenyésznek, mert a gyümölcsöknek Romániában nincs piaca, egyszerûen nem értékesíthetôk. A külföldrôl származók olcsóbbak és más érdekek is közrejátszanak a termények importjánál.

Trasculescu Emilia, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság állattenyésztési igazgatója, valamint Suba Kálmán, a megyei Szaporodásbiológiai és Fajállat-kiválasztó Hivatal igazgatója az állatállomány helytelen legeltetésére hívta fel a figyelmet. A legelôket nem takarítják, az állományt több napon át tartják egy helyben. A 20.551 hektáros takarmányterület alig 30%-áról vágták le a zöldtakarmányt. A kedvezô, csapadékos idôjárás következtében gyorsítani kell a takarmány betakarítását, fokozottan kell figyelni a szárításra.

A Népújság kérdésére, hogy miként érinti a személyzetcsökkenés a Szaporodásbiológia és Fajállat- kiválasztó Hivatalt, elmondta: a 87 szakemberbôl 47-et leépítenek, ez 57,3%-os arányt jelent. Ez a hivatalos tej-, utódellenôrzés és ivadékvizsgálatok 50%-os csökkenését idézi elô, hosszú távon az állatnemesítés visszaszorításához vezet. A nyugati országokban a tejelô tehenek 70-80%-a hivatalos tejellenôrzés alatt van, ugyanez az arány Romániában eddig csak 15%-os volt. A személyzet leépítése után visszacsökken 10%-ra. A tejkontrollban lévô állatok biztosítják a termék minôségét…

Munkaügyi ellenôrzés-sorozat

Az elmúlt két hétben országos szinten nagyszabású kampányt indítottak a feketemunka felszámolása érdekében. Ennek eredményérôl sajtótájékoztatón számolt be a múlt hét végén a területi Munkaügyi Felügyelôség igazgatónôje Carmen Vamanu. A hivatal felügyelôi 163 céget vizsgáltak meg, amelyeknek 1731 alkalmazottja van. Az ellenôrzött cégek közül 40-et megbüntettek feketemunka végeztetéséért. A szóban forgó cégek alkalmazottainak több mint öt százaléka, mintegy 90 személy megfelelô jogi formák nélkül dolgozott. A kirótt büntetések értéke 400 millió lej.

Carmen Vamanu elmondta, bár várható volt, hogy a megyeközponttól távolabb esô településeken nagyobb a feketén dolgozók aránya, arra nem gondoltak, hogy ezek a részek valóságos adóparadicsomnak számítanak ebbôl a szempontból. A Görgény völgyében létezô fafeldolgozó vállalatok esetében például akciófilmbe illô jeleneteknek lehettek tanúi. Az itt többé-kevésbé törvényes keretek közt mûködô fafeldolgozók mobiltelefonon értesítették egymást, hogy jönnek az ellenôrök, mégis sok helyen nem sikerült idejében eltüntetni a feketemunkára utaló nyomokat. Ezeken a helyeken bezárták a cég ajtaját, vagy a hátsó kerítésen átszökve próbáltak menekülni.

Ennek megfelelôen az a tény, hogy 90, jogi formák nélkül dolgozó személyt találtak, nem jelenti azt, hogy összesen csak ennyi volt. Ezt jelzi az is, hogy az ellenôrzések idôszakában bejegyzett munkaszerzôdések száma 139%-kal megnövekedett.

Míg 2001 év elsô negyedévében havonta átlagosan 2537 szerzôdést iktattak, addig az ellenôrzés elsô hetében, vagyis 5 nap alatt 3540-et. Második héten pedig, szintén 5 nap alatt 10000-nél is többet. Az igazi eredmény tehát nem az, hogy 400 millió lej büntetést róttak ki, hanem az, hogy ennyi esetben sikerült megfelelô jogi keretek közé terelni a munkaviszonyokat.

A kéthetes kampány sikere mutatja, szükség van arra, hogy rendszeresebbé tegyék az ellenôrzéseket.

Az erdélyi római katolikus egyház Egyházmegyei Tanács (Státus) néven ismertté vált szervezete tartotta újjáalakuló gyûlését 2001. május 21-én, hétfôn, a gyulafehérvári érseki palotában. Az Egyházmegyei Tanács gyökerei az erdélyi fejedelemség idejére vezethetôk vissza, egyik legfontosabb tevékenysége pedig az egyházi vagyon kezelése volt. 1920 után a Státusnak valóságos harcot kellett vívnia létjogosultságáért, míg 1932-ben a román kormány hatalmi ármánykodásának következtében nem mûködött. Mivel a formailag megszûnt Státus vagyonát folyamatosan az elkobzás veszélye fenyegette, megpróbálták az egyházi vagyont átírni az egyházmegye nevére, de ez csak részben sikerült. A világháborút követô rendszerváltás, a státusi vagyonok államosítása az Egyházmegyei Tanács mûködésének szükségtelenségét eredményezte.

Miután Márton Áron püspök 1948-ban felfüggesztette az Egyházmegyei Tanács mûködését, a kommunista hatalom 1951-ben megpróbálkozott a Státus mesterséges újraélesztésével, éppen abból a meggondolásból, hogy ezáltal is megtörni próbálja az egyház belsô egységét. Márton Áron rendeletét csak 1991-ben vonja vissza Bálint Lajos érsek, a boldog emlékû püspök utóda.

Azóta ideiglenes bizottság vezette az Egyházmegyei Tanácsot, viszont mára szükségessé vált egy formailag bejegyzett szervezet létrehozása. Az újjáalakuló Egyházmegyei Tanács tartott gyûlést a bevezetôben említett idôpontban.

A gyûlés legfontosabb feladatának tekintette a hivatalos bejegyzés intézését, valamennyi egyházi illetve státusi vagyon mihamarabbi visszaigénylését, ennek érdekében megalakítottak egy 27 tagból álló ideiglenes igazgatótanácsot. Az Egyházmegyei Tanács székhelye Csíkszeredában lesz, ahol a bejegyzést is végzik. A jelenleg rendelkezésre álló javak kezelésére öttagú ügyintézô kuratóriumot hoztak létre.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség sajtóirodája

Nyílt napot tartottak a múlt pénteken a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Nemzeti Kollégiumban. A rendezvényre nyolcadik osztályos tanulókat és azok osztályfônökeit várták, hogy megismertessék és egyúttal megkedveltessék az intézményt, bemutatták az általa nyújtott tanulási lehetôségeket.

A helyszínen meggyôzôdtünk, hogy több általános iskolából érkeztek érdeklôdôk, elmondásuk szerint tetszett, amit láttak, hallottak.

Mi vonzhatja a Papiuba a magyar anyanyelvû tanulót? - tettük fel a kérdést Sikó Olga és Farkas Márta magyar szakos tanárnôknek.

Iskolánkban a következô tanévtôl is indul egy- egy magyar osztály matematika-informatika, meg filológia szakon. A szak- és idegennyelv-kabinetek mellett nemrég elkészült a magyar - mondották, hozzátéve, hogy minden évben rendeznek tudományos ülésszakokat korszerû témájú dolgozatokkal, irodalmi vetélkedôket, szavalóversenyeket, s ugyanakkor sikerrel vesznek részt megyei és országos tantárgyversenyeken is.

A papius tanulók Médiák címmel diáklapot szerkesztenek, tematikus irodalmi kirándulásokat szerveznek.

Tôkés András tanár elmondása szerint ösztöndíjjal támogatják azokat a diákokat, akik a reál szakon 8.50, a filológia szakon 9-es tanulmányi átlagot érnek el, míg a vidékiek szállásköltségét is megtérítik. Mindezt a Keresztyén Minôséget Iskoláinkba elnevezésû alapítvány támogatja.

Várhatóan az új tanév kezdetére elkészül az a bentlakásnak és ifjúsági háznak szánt háromszintes épület, amely megvételére és tatarozására pályázat útján kaptak pénzt.

Az idén nyáron is sor kerül az egy-egy hetes magyarországi jutalomtáborokra: Csákváron sporttábor, míg Balatonszárszón neves elôadókat felvonultató népfôiskolai tábor lesz - tájékoztatott Tôkés András.

Szombaton délben megyénk elöljáróinak a jelenlé-tében borbemutatót tartottak a Continental Szállodában. Az országszerte ismert Fehér megyei Zsidve bortermô vidék csemegéit vonultatták fel a nagyszámú érdeklôdô elôtt.

Balázsfalva és Dicsôszentmárton között, a Kis-Küküllô mentén levô domboldalakon termesztett nemesszôlôbôl készült nedû méltó képviselôje az erdélyi boroknak. A megfelelô mikroklímájú vidéken elsôsorban fehér száraz és száraz fajtákat palackoznak és juttatnak el külföldre is. A volt mezôgazdasági szövetkezeti egységet 1999-ben privatizálta a Zsidve Kft. Amint a bemutatón elhangzott, a cég tovább folytatja az évszázados borkészítô hagyományt. A magáncég üzletpolitikájaként a környék szôlôtermesztôit a minôségi munkára ösztönzik. A begyûjtött gyümölcsöt korszerû berendezésekkel dolgozzák fel, sajátos éghajlatú pincékben tárolják és gondosan palackozzák.

Amint láthattuk, új, biztonságos védjegyekkel ellátott címkékkel forgalmazzák a pezsgôt, a királyleánykát, a traminit, a fehér sauvignont, a muskotályt, a rizlinget, a szürkebarátot és a chardonnay-t.

- E minôségi csemegeborokat csak különleges alkalmakra ajánljuk. Aki zsidvei bort vásárol, annak tisztelnie kell a terméket. Ennek a bemutatónak is az a célja, hogy a borhoz illô diszkrét népszerûsítési kampányban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bortermesztôk új, minôségi kihívásoknak igyekeznek eleget tenni, hogy mind bel-, mind külföldön a zsidvei bor az ôt megilletô helyre kerüljön - mondták a Continental vendéglôben a borgazdák.

Jegyzet

Volt egy kedves szombat délutánom. Marosvásárhelyi Rádió hármas stúdiójában alig párszor jártam, elôször még diákkoromban, legutóbb (annak is van jó két éve) dr. Balázs Lajos elôadását hallgatni. Aztán az elmúlt héten, Kacsó Tibor technikus háta mögül "benéztem" az üvegfalon túlra. Üres volt, és olyan, mint mindig. (Barna. Ennek ellenére, vagy ezért: "láttam" a produkciót.)

A meghívottak - városunk jeles személyiségei - közül ketten jöhettek el személyesen is, az eleven Zsigmond Ferenc és a még mindig sármos Krón Ernô (van-e, ki e két nevet nem ismeri?). Magos Etelka hegedûmûvész és Józsa Nemes Irén festômûvész nem lehetett jelen, ám - és ettôl volt jó a dolog -; aki "csak" hallgatta a mûsort, mint magam, tulajdonképpen nem is érzékelte távollétüket.

Borbély Melinda felelôs szerkesztô és Csegzi Sándor alpolgármester díszoklevelet, emlékplakettet nyújtott át a vendégeknek vagy az ôket képviselô rokonoknak, a festômûvész lányának, illetve a nagyi hegedûjét öröklô Magos Évának. A másik unoka, a gordonkamûvész Kozma Péter adta meg a régi Vásárhely nyugodtságát, derûjét idézô hangulatát a délutánnak, ifjabb társaival - a mûvészeti szakközépiskola diákjaival -, a zongorán játszó Lôrinczi Nórával és Sepsi Orsolyával, akinek hegedûjátékát Szônyi Márta tanárnô kísérte zongorán.

Ha csak ennyi, azt is megköszönném. De közben a rádiós kollégák - Lôrinczi Sándor, Gáspár Sándor, Kinizsi Gyöngyi, Jászberényi Emese - sorra bemutatták a vendégeket a hallgatóságnak, a négy szöveg - négy kis laudáció. A bejátszott beszélgetésben aztán megelevenedett a rajz, feléledt a portré, kamera- közelbe került a lélek.

Nem elírás. Mindvégig az volt az érzésem, hogy - képernyô elôtt ülök. Utólag azt képzelem: bizonyára a különös kegyességgel feltámasztott Maros Tévé mûsorát láttam. (Találkozás Marosvásárhely neves személyiségeivel. Szerkesztô-mûsorvezetô László Edit.)

A Népújság szórakoztató rejtvénymelléklete, a Fekete-Fehér szerkesztôi szombaton Nyárádszeredában, a polgármesteri hivatal tanácstermében találkoztak a községbeli rejtvényfejtôkkel. Miután megismerhették a lap szerkesztôit, megkezdôdött a rejtvényverseny, amelynek egyetlen feltétele volt: helyesen és minél rövidebb idô alatt megfejteni a rejtvényt. Negyven percen át mély csend honolt a teremben. A háromtagú zsûri a határidô lejárta után kiértékelte a megfejtett rejtvénylapokat. Hét díjjal térhettek haza a legügyesebbek: Kilyén Levente (zsebszámológép és elektronikus naptár), Szabadi László (flekken- és nyárssütô), Trufán Ildikó (árnyékolt lencséjû napszemüveg), Szász József (videojáték), Szilágyi Ilona (könyvcsomag), Nagy Albert (könyvcsomag). A legfiatalabb versenyzô a 14 éves Nagy Zsolt szintén könyvcsomagot vett át. A résztvevôk mindenike 2001-ben ingyenesen megkapja a Fekete-Fehér 13-26. számát. A rendezvényt a nyárádszeredai polgármesteri hivatal, a csíkfalvi Rebomixt-Talimur Kft., valamint a nyárádszeredai Pálma-Genesis Kft. támogatta.

A tavalyi arezzói verseny után a marosvásárhelyi Nagy István ifjúsági kórus - vagyis a Coro misto Giovanile Nagy István - ismét Olaszhonban járt. Kovács András karnagy errôl beszél olvasóinknak.

- Az idei meghívás az arezzói szereplés eredménye. Vendéglátóink ott, Arezzóban hallották a kórusunkat, és úgy gondolták, a XV. nemzetközi fesztiváljukat - XV Rassegna Internationale di CANTO CORALE - új színnel gazdagíthatjuk. A meghívás meglepetésszerûen ért, de olyan kedves és elônyös volt, hogy nem lehetett visszautasítani.

- Ki segítette az utazást?

- Mindkét olaszországi utunk adminisztratív gondjainak megoldásában nagy segítségünkre volt Schweller Pál frankfurti barátunk, a Magyarok Világszövetségének tagja. Az ô támogatása nélkül nem kelhettünk volna útra az Egyesült Európa határain még jó ideig kívül esô hazánkból. Köszönetet kell mondanunk hazai szponzorainknak is, elsôsorban a polgármesteri hivatalnak az anyagi támogatásért.

- Kik voltak a rendezvény házigazdái?

- A kórustalálkozó május 10-13. között az észak-olaszországi Piemont tartomány városkáiban zajlott, központja a szervezô kórus, az Associazione Corale "Milanollo" városa: Savigliano. Néhány kilométerre van Torinótól, déli irányban. A síkságot - csodálatos panorámát teremtve - körülölelik az Alpok hófödte csúcsai. Rend, tisztaság és meleg emberség mindenütt. Szálláshelyünk Saviglianótól nem messzire, Polleno városkában, a Savoyai uralkodók vadászházából (La locando del Re) átalakított ötcsillagos szálloda volt. Festôi környezet, csend, gondos ellátás.

- Most néhány szót a fellépésekrôl.

- Elsô szereplésünk színhelye Brá városka Sancta Andrea-temploma volt, ahol öt együttes közül elsônek énekeltünk. Nagy tapsot kaptunk, érzésünk szerint jól sikerült a bemutatkozásunk. Kérésre egyházzenei mûsorunkat két népdalfeldolgozással toldottuk meg. Svájci férfikórus, cseh vegyes kar, a helybeliek nôi kara, majd egy négytagú orosz énekegyüttes következett Pétervárról, a végén pedig összkari mûvek szólaltak meg zongorakísérettel. Szombati hangversenyünk Fossano város hangulatos középkori várudvarán zajlott. Itt világi, többnyire népdalfeldolgozásokból álló mûsorunkat mutattuk be nagy sikerrel.

Vasárnapi programunk volt a leggazdagabb. Délelôtt Saviglianóban, a 11 órakor kezdôdô szentmisén énekeltünk. Mise után minden kórus országának nemzeti zászlócskáit lobogtatva vonult a fôtérre. Itt sátorok alatt a részt vevô kórusok hazáját bemutató standokat állítottak fel a szervezôk. Délután az ízlésesen berendezett polivalens teremben a polgármester fogadta a dalosokat, emléktárgyakat nyújtott át, majd terített asztalnál, pezsgôspohárral a kézben beszélgetett el a résztvevôkkel. Este, ugyanabban a teremben, telt ház elôtt szervezték meg a fesztivál záróhangversenyét. A lelkes közönség vastapssal jutalmazta a produkciókat. Jóval éjfél után, pompás búcsúvacsorát követôen tértünk nyugovóra.

- Hazafelé, gondolom, még megtekinthettek ezt-azt...

- Valóban. Torino városközpontjában tölthettünk pár órát, majd Milánóban sétálhattunk körül, megcsodálhattuk a Dómot. Meglátogattuk a híres Scalát, énekeltünk - egyelôre csak elôtte, Leonardo da Vinci szobrának talapzatánál. A buszban aludtunk, mert a Como-tó szépségeit napvilágnál akartuk látni. Sajnos, virradatra eleredt az esô, ködös, barátságtalan lett az idô, így a tó sem tudott igazi szépségében kitárulkozni. Keskeny, de igen jó úton araszolgattunk elôre, festôi városkákon át, a szûk utcácskákban behemót jármûvünk kapu alá kényszerítette a járókelôket. Bolzano városát céloztuk meg, nem tudtuk, mire vállalkozunk. Gyönyörû, de félelmetes hegyi út vezet fel 1800-2000 méter magasságba. Hosszú jármûvünk vezetôjének minden tudására szüksége volt a hajtûkanyarok legyôzésére. Elértük a hóhatárt, pár percre - egy fénykép erejéig - kimerészkedtünk a kocsiból. Az olasz síparadicsomon haladtunk keresztül, ott még tart a szezon, mûködnek a felvonók.

A Brenner-hágón át hagytuk el a szépséges Itáliát. Sietnünk kellett, várt a munka, az iskola, de azért Bécsben még leparkoltunk egy pár órára, mielôtt hazaindultunk. Tudjuk, napok kellenek, míg a sok élményt feldolgozzuk, az viszont már világos a számunkra, hogy a sok munka, a készülôdés nem volt hiábavaló, hiszen a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar eredményeit külföldön is értékelik.

Áldozócsütörtöki pillanatképek

A levéltári dokumentumok tanúsítják, hogy a Mezôség és a Maros mente határán Sárpatakon az 1600-as évektôl tartanak hagyományos áldozócsütörtöki kirakóvásárt, ahova nem csak a szomszéd falvakból, hanem messzibb levô településekrôl is eljöttek. E szokás azóta él, amióta a falu apraja-nagyja katolikus volt. Mert Sárpatakon hajdanában búcsújáró zarándokhely volt. Még ma is van a határban egy olyan bôvizû forrás, amely az egész települést ellátná, s melyrôl úgy tartja a legenda, akkor keletkezett, amikor Jézus Szent Péterrel erre járt, megszomjaztak, s Krisztus botjával fakasztott vizet a domboldalból. Azóta hívják e forrást Jézus kútjának. Áldozócsütörtökön messze földrôl is eljöttek a hívek Sárpatakra, s ha már a tavaszi munkák végeztével összegyûltek, akkor ezt az alkalmat kihasználva a jó kereskedôk az Alsóudvari gróf telkére, a Kakasdomb aljára verték fel sátraikat. Ezt a vásárt, találkozóhelyet még a legsötétebb korszakokban sem tudták betiltani. A szövetkezetesek kitalálták, hogy "a jó kollektivistáknak" kell népünnepély. Hát nevezzék e vásárt
"Serbare Câmpeneascanak" csak hogy fennmaradjon, mert az emberek megszokták. Hajdanában ennek, az évente egyszer tartandó vásárnak országos hírneve volt. Lószerszá-mok, kézmûves mûhelyekbôl kikerült remekek, mindennapi használati eszközök, s minden háztáji gazdaságban szükséges tárgyak cseréltek gazdát.

- Ma is szükségünk van ilyen vásárokra - mondják egy asztalnál. A modern kori rohanó világunkban, ki a városban, ki pedig egész héten a mezôn dolgozik, el van foglalva, az adj Isten, fogadj Istenen kívül ma már nemigen váltunk egy-két jó szót egymással, mert nincs ilyesmire idô. A vásárban találkozhatunk, beszélgethetünk, s aztán elfogy egy kis ital, s lesz tôle jó kedv, mindjárt jobban érezzük magunkat.

A korábbiaknál szegényesebbnek tûnik a mai vásár. Inkább bóvli, s apró csecsebecsék, egyszer használatos mûanyag játékok, s olcsó cipôk, trikók, szônyegek, bicskák, s egyéb kellékkel vannak tele az asztalok. Igaz, ma sem hiányzik a mézes kalács, a vattacukor, a mititej, s mellé a sör, bor, pálinka. Délutánra aztán összecsaptak a magyarok a romákkal. S e szintén hagyományos "etnikai konfliktusnak" még áldozata sem volt. Hiszen a csata ezúttal a zöld gyepre költözött, ahol csakis az ügyesebbek, a jobbak gyôzhetnek. Ilyenkor még az sem baj, ha a mérkôzés döntetlenül végzôdik.

S hogy mindennek visszakunkorodjon a vége, a vásárosok este bálban ünnepelhettek tovább egy olyan hagyományt, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak vissza.

Nemrég vezetôváltás történt az RMDSZ radnóti szervezetének élén. Finna Ernô pedagógus helyét, aki korra és egészségi állapotára tekintve lemondott e tisztségrôl, Türke László vette át. Az új elnökkel arról beszélgettünk, milyen változások várhatók a szervezet, a szórványmagyarság életében.

- Radnóton az RMDSZ-nek nemcsak politikai feladatai vannak, hanem a szórványmagyarságot is össze kell tartania. Sikerül-e ez utóbbit teljesíteni?

- Nagyon nehezen. Sajnos a radnóti magyarok nem ôshonosak. Ez azt jelenti, hogy kevés, aki tôsgyökeres radnóti, nagyrészt a hôerômû, a takarmánygyár, az állami mezôgazdasági vállalatok létesítése, mûködése idején települtek ide máshonnan. Ezért hiányzik egyfajta közösségi érzés, összetartozás- igény. A másik hátrány pedig az elmúlt 50 év hagyatéka. Az embereket nem érdekli a szervezeti élet, ha nem kapnak valamit, akkor nem hajlandók adni. S nem utolsósorban említem az elfoglaltságot, a tagság kényelmét.

- Máshol, ahol hasonló a helyzet, az egyház, az értelmiségiek, valamint az RMDSZ képviselôinek összefogásával tudtak valamit tenni a közösségért.

- Valóban, azonban itt, Radnóton, kevés a cselekvô értelmiségi. Több fiatalt kértünk, vállaljon közéleti feladatot, de visszautasították. Talán a megélhetés utáni hajsza miatt nem teremtenek idôt másra. A fiataloknak pedig már más az életfelfogása. Az egyházak mindig támogattak bennünket. Papjaink, vallásfelekezettôl függetlenül, mellénk álltak és így szerencsére majdnem minden rendezvényt közösen szervezhetünk.

- Hogyan viszonyul a tagság a szervezethez?

- Díjbeszedéskor tagjaink jogosan kérdik, hogy mit tesz értük az RMDSZ. Sajnos egyre inkább csalódnak, hiszen, mint mondják, "nincsenek látványos vívmányok". Az iskolaügy sem mozdult elôre úgy, ahogy ígérték és elvárta volna a tagság. Az anyanyelvhasználatban se lesz változás. Nagyon sokan elvárnák, hogy az RMDSZ munkalehetôségeket teremtsen számukra. Az igazság az, hogy nem az anyanyelvhasználat, a kétnyelvû táblák izgatják az embereket, inkább az, hogy legyen munkájuk, megélhetésük.

- Lehet-e változtatni helyi szinten ezen az állásponton?

- Az nem igaz, hogy nem teszünk semmit a tagságunkért. Lehetôségeinkhez mérten megpróbáljuk az ügyeket intézni. A legfontosabb a földügy. Sokan vannak, akik telekkönyvi kivonattal, tulajdonbizonylattal a kezükben még nem kaptak földet. Úgy mérték ki a területet, hogy másoknak jutott, a jogos tulajdonosoknak pedig nem. Kerekes Károly képviselô közbenjár, hogy mintegy 30 etnikai üldözöttnek elfogadják a dokumentációját, hogy a törvény által megszabott kedvezményekben részesüljenek. A képviselô elvállalta, hogy minden hónap elsô péntekén 18 órától az RMDSZ radnóti székházában fogadóórát tart bármilyen ügyben. Ezenkívül minden évben könyveket adunk át a jó tanulóknak, szervezünk gyermeknapot és a vallási ünnepeinket is közösen tartjuk a református és a katolikus egyházbeliekkel.

- Az RMDSZ-nek három helyi tanácsosa van. Mit tehetnek közigazgatási téren?

- Azt elmondhatom, hogy különös nézeteltéréseink, vitáink nem voltak tanácsos társainkkal. Elfogadják véleményeinket, javaslatainkat. Ami a sajátos kéréseinket illeti, Radnóton is alkalmazni kell az új közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó elôírásait, hiszen a település 23 százaléka magyar. Reméljük, hogy kollégáink elismerik ezt és ennek megfelelôen cselekednek majd.

- Mivel próbálják a közösségi élet felé csábítani a fiatalokat?

- A politikai élet iránt nem nagyon érdeklôdnek a fiatalok. Mester Imre református tiszteletes kezdeményezésére Pethô Ildikó, a Maros mûvészegyüttes táncosa néptánccsoportot oktat. Ez a tevékenység szülôket, gyerekeket egyaránt megmozgatott. Aztán szerveztünk bált, mulatságot, ide is mindig elég szép számban eljönnek. Nemsokára összehívjuk a választmányt és reméljük, a megyei vezetôséggel közösen arra keresünk majd választ, hogyan lehetne jobban összefogni e vidéken a szórványmagyarságot. Én egyedül nem sokat tehetek, csak úgy léphetünk elôre, ha többen mellém állnak.

Újjáéled a takarmánygyár

Amióta megépült a radnóti takarmánygyár, a környék gazdasági fejlôdése, léte függött tôle. Amikor csôdbe ment, sokan maradtak munka, még többen felvásárlópiac nélkül. Csak kevesen voltak, akik e zavaros helyzetbôl busás hasznot húztak. A környékbeliek aggodalommal figyelték, lesz-e még valami ebbôl a gazdasági egységbôl. A volt vezetôség az utóbbi idôben nem állt szóba a sajtóval. Így csak híresztelésekbôl értesülhettünk arról, hogy újraéled a takarmánygyár. Szerencsénkre a helyszínen a legilletékesebbtôl, Moldovan Ioan Aureltól, a takarmánygyárat privatizáló Romagra Bukarest Rt.-hez tartozó Zooind Ardealul Rt. vezetôtanácsának elnökétôl tájékozódhattunk a nagyszabású üzleti tervekrôl.

1000 új munkahely

Az elnök-vezérigazgató azzal fogadott, hogy a Népújság az elsô lap, amely komolyan érdeklôdik a takarmánygyár fellendítéséért tett erôfeszítésekrôl. A múltat Moldovan Ioan nem akarta kommentálni. Errôl csak annyit mondott: inkompetens, bolsevik múlttal rendelkezô vezetôtanács juttatta csôdbe az egységet. A pénzügyi hatóságok vizsgálják az ügyet, s reméli, hogy a törvényszék ítéletet mond majd mindazok felett, akik csôdbe juttatták a céget. A Romagra Rt. kidolgozott egy olyan üzleti tervet, miszerint mintegy 60 millió dollárt fektetnek be. Az összeg tartalmazza a Nutrimur Rt. adósságait is. A svájci-román érdekeltségû mezôgazdasági vállalat által beruházott pénzösszeg kizárólag külföldi finanszírozóktól származik. Az üzleti terv két alapelvet követ: a mûszaki felújítást a legmodernebb, nagy teljesítményû gépekkel, berendezésekkel, munkaeszközökkel. A másik társadalmi irányzatú, eszerint a környékbeli gazdákat a háztáji gazdaságban korszerû állattenyésztésre ösztönzik. Moldovan Ioan büszkén újságolja, a módszert sikerrel alkalmazták Magyarországon, nem szégyen másoktól tanulni. Nálunk Ploiesti környékén kipróbálták és bevált. Akkor miért ne lenne sikere a Maros mentén is. Terveik szerint 80.000 sertést tenyésztenek majd saját hizlaldájukban, emellett még 75.000 malacot is tartanak. Amikor ezek elérik a 30 kg-ot, akkor kiadják magángazdáknak. 500 háztáji gazdaságnak, 3 szériában akár 50 malacot is felajánlanak. Ehhez szakmai, állategészségügyi asszisztenciát és ami a legfontosabb, pénzügyi támogatást is biztosítanak. Mi több, saját modellû ólakat is felépíttetnek a gazdáknak, s gondoskodnak a takarmányellátásról is. A gazdákkal 10 évre szóló szerzôdést kötnek és a munkát is megfizetik, így több mint 1000 munkahelyet létesítenek. Ehhez a gazdáknak megfelelôen rendezett háztáji gazdaságuk kell hogy legyen. Itt nem csak a felületet vizsgálják, hanem azt is, hogy a támogatásban részesülôk felelôsségteljes, minôségi munkát végezzenek.

Nagy teljesítményû berendezések

Az üzleti terv nem csak a tenyésztésre, hanem a feldolgozásra és a hústermékek forgalmazására is vonatkozik. A takarmánygyár területén felépítenek egy vágóhidat, ahol naponta 750 sertést dolgoznak fel, 10 tonna felvágottat készítenek. 30 gépkocsiból álló egység gondoskodik majd az állatok ideszállításáról és a termékek forgalmazásáról. Emellett felépítenek egy sertésfarmot is. A tervek szerint itt évente 2,5 millió csirkét és 150.000 tojó tyúkot tartanak el. Ehhez tyúkvágóhidat is létesítenek. A takarmánygyár mellett 49 évre bérbe vettek egy területet, ahol az alapoktól a berendezésig az ország legkorszerûbb húsfelvágott-gyárát építik fel. Ezenkívül már leszerzôdtek a svájci Bühler cégnél két korszerû takarmánymalmot. A mezôgazdasági gépeket a Caterpillar, a Klaas, valamint a Fergusson cégektôl vásárolják, a típusólakat a holland Big- Dutchman cégtôl veszik át, míg a vágóhidat olaszországi berendezésekkel látják el. Az ólak építését, karbantartását egy marosvásárhelyi cég vállalta el. Jelenleg egy angliai brókercég szakemberei felértékelik, megvizsgálják az üzleti tervet, a vagyon állagát, s várhatóan már az idén hozzáfoghatnak a kivitelezéshez.

A környék gazdasági fellendülése

Moldovan Ioan Aurel elmondta, Maros megyei, így nagyon jól ismeri e tájat, az embereket. Azzal tisztában vannak, hogy gazdasági beruházásuk csak hosszú távon térül majd meg, de ami ennél talán fontosabb az, hogy munkahelyeket teremtenek, s olyan állattenyésztési standardot szeretnének meghonosítani, amely valóban megváltoztatja a felfogást, a munkához való hozzáállást a környéken. Takarmánynövények és nem csak, a Romagra által támogatott gazdaságokból történô sertésfelvásárlási lehetôség biztosításával, a minôségi hústermékek forgalmazásával pedig számításaik szerint néhány éven belül Radnóton és környékén valóságos gazdasági fellendülés motorjai lehetnek.

Cornea Vasile polgármester szándékában áll Radnótot hátrányos övezetnek nyilváníttatni. Mennyire segítené a város gazdasági fejlôdését e státus?

Molnár Lajos építészmérnök: - Nem tudom, hogy ez milyen elônnyel járna a város számára. De tény, hogy nem kellett volna ide jutni. Nagyon jól mûködött a takarmánygyár, az üvegházak, ezeket miért hagyták, hogy tönkremenjenek.

Papp Károly nyugdíjas: - Radnót inkább mezôgazdasági jellegû település. Ilyen területen kellene támogatásokat nyújtani a gazdáknak. Mondjuk azoknak, akik sertést tenyésztenének. Valamikor nagy legelôk tartoztak ide, kedvezô feltételek voltak a szarvasmarha-tenyésztésre is, azóta a legelôt feltöltötték vízzel. S ha már így történt, akkor e tavakat is fel lehetne használni haltenyésztésre, amivel több jövedelmet hoznak. Ha nem támogatják a mezôgazdaságot, akkor nehezen lehet megélni. Az én nyugdíjam is 10 véka kukorica, ezzel nem lehet gazdálkodni.

Budik László egészségügyi asszisztens: - Nem hiszem, hogy ez kivitelezhetô lenne, hiszen itt van a hôerômû, s akik ott dolgoznak, elég jól keresnek, így mégsem vagyunk olyan helyzetben, mint mondjuk, a Zsil-völgyiek. Sajnos a tapasztalat azt igazolja, hogy a hátrányos övezet státusból is csak egyesek nyernének.

Nagylaki János nyugdíjas: - Amióta tudom, a radnótiak sorsáról mindig felsôbb szinten döntöttek. Nem tôlünk függött, hogy létesüljön-e ide hôerômû vagy sem. A takarmánygyárat is felsôbb utasításra építették. Akaratunk ellenére lett város e nagyközségbôl. A mezôgazdasági vállalatok is akaratunk ellenére csereberélgették a földeket, úgy, hogy ezt most az Úristen se tudja kibogozni. Ha Radnót hátrányos helyzetû övezet lesz, hát azt sem mi döntjük el, így nem is tudom, hogy ebbôl lesz-e hasznunk, vagy semmilyen változást nem hoz.

Osváth Levente könyvelô: - A takarmánygyár fellendítésével együtt kisebb farmokat kellene létrehozni és támogatni. De ott van a kastély is, talán ha ezt, valamilyen turisztikai látványossággá alakítanák és mûködtetnék, akkor ez is jelentene valamit. A hátrányos helyzetû övezet csak akkor jelentene elônyt a radnótiaknak, ha megfelelô mezôgazdasági támogatási rendszerrel társulna.

Szántó Júlia nyugdíjas: - Sajnos olyan aggasztó méreteket öltött itt a munkanélküliség, hogy vannak, akik a végsô elkeseredés határához értek. Talán az állami mezôgazdasági vállalatok privatizálásával, könnyûipari egységek létesítésével, a földkérdés végleges megoldásával fellendülhetne a gazdasági élet. Hogy ez a hátrányos helyzetû övezetbôl származó elônyök miatt, vagy más, a beruházóknak, vállalkozóknak kedvezô feltételek teremtésével valósulna meg, az mindegy, csak már legyen valamiféle elôremozdulás.

Gombamérgezés halálos áldozattal

Mérgezô gomba fogyasztása miatt meghalt egy idôs ember Arad megyében - jelentette vasárnap a Mediafax hírügynökség. Az idôs férfit a hét közepén szállították kómás állapotban az Arad megyei kórházba, ahol már nem tudták megmenteni az életét. A megyei kórházban jelenleg közel száz embert, köztük sok gyermeket ápolnak gombamérgezés miatt. Az elmúlt hetekben rendkívüli mértékben elszaporodtak a gombamérgezések Arad, Bihar, Temes és Fehér megyében. Az orvosok szerint ilyen sok mérgezéses eset tíz éve nem fordult elô. Az aradi egészségügyi szolgálat a múlt héten kérte a megyei hatóságokat, hogy tiltsák be a gomba utcai árusítását.

Szenátusi bizottság elôtt a státustörvény

A szenátus külügyi bizottsága szerdán szeretné meghallgatni Mircea Geoana külügyminisztert a Magyarországon készülô státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette be vasárnap Gheorghi Prisacaru, a testület elnöke. Prisacaru elmondta: tudomása szerint a román külügyminiszter kedden Budapestre utazik, hogy err&