Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Mától lép életbe a helyhatósági törvény. Az egyik helyi román lap, mint valami katasztrófát jelenti be, hogy "a ma hatályba lépô helyi közigazgatási törvény értelmében Maros megyében 234 helységben kell kitenni a kétnyelvû feliratokat". Tudniillik, ezekben a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. Aztán számszerûen sorolja, hogy 219 helyen magyarul, 28-ban cigányul és 5 helyen németül is ki kell tenni… És telesírják az újságot.

Mert mit ad az isten, további "szerencsétlenség", hogy az ország 1342, kisebbségek által is lakott helysége közül 1062-ben lesznek magyar feliratok, 114-ben roma, 59-ben ukrán, 39- ben német, 26-ban szerb, 27-ben szlovák, 15-ben orosz. Egy másik, ugyancsak helyi lap ennél is tovább megy: jó néhány "hazafias" szervezet, köztük az Antonescu marsallról elnevezett, a háborús veteránok, az Avram Iancu nevét viselô "hazafias- kulturális" szervezet és mások egyenesen nyílt levélben fordulnak Adrian Nastase miniszterelnökhöz, s "tiszta szívbôl" kérik, legyen méltó funkciójához, s ne hagyja, hogy a romániai magyarok kiváltságokat élvezzenek".

A propagandagépezet beindult. Reggel a tárgyilagosságot mímelô Antena 1 helyi adásában is errôl a témáról folyt a vita. A "nép" ontotta a cifrábbnál cifrább véleményeket, hogy például mi lesz, ha egyszer mindenki elkezd magyarul beszélni (tényleg, mi lenne?); miért nincs minden úgy jól, ahogy eddig volt (esetleg Ceausescu idején?); mi történik, ha a marosvásárhelyi RMDSZ-tanácsosok hirtelen igényelni fogják, hogy a tanácsüléseken magyarul beszéljenek (éppenséggel tudnak) ésatöbbi.

Egyszóval, ömlött a tendenciózus (netán betáplált) szöveg. Nem is volt ezzel gond. Hiszen vélemény- és szólásszabadság van. Azzal van bajom, hogy az adás üdvöskéje mindegyre beleszólt a véleményekbe, s kommentárokat fûzött azokhoz. Például, amikor egy, a román nyelvet féltô atyafi a magyarok kiváltságairól szónokolt, meg arról, hogy eddig milyen jó volt, a tévés kisasszony azt sóhajtotta a mikrofonba, hogy "ez van, sajnos a törvény törvény, nincs módunkban változtatni rajta" vagy amikor arról volt szó, hogy a tanácsüléseken a kisebbségi tanácsosok igényelhetik, hogy anyanyelvükön tartsák a gyûlést, azt mondta: "Szerencsére Marosvásárhelyen az RMDSZ-taná-csosok még nem jeleztek ilyenszerû igényt". Mit is tehetett a szegény kis naiv, ha a propagandamûsor szervezôi-szerkesztôi csupa ilyesmit írtak a forgatókönyvbe. Ha meg a kisasszony csak úgy "spontán" sóhajtozott, s magától is tudta, hol kell sóhajtozni, fejlôdôképes.

Ez volt hát a törvény kapcsán terítékre került "helyi csemege". Az ember ül, és elgondolkozik: miért csodálkozunk, ha a libánfalvi pásztor nem érti, mi is történik, illetve azt hiszi, hogy itt most hatalmi összefogással akarják elveszejteni a román nyelvet.

Csodálkozhatunk ilyen propaganda mellett?.

Rendkívüli ülést tart ma a marosvásárhelyi tanács, 21 napirendi ponttal. Ezek egyike a a Helyi Közszállítási Rt. (többségi tulajdonosa az önkormányzat) és a Siletina Impex Kft. közötti társulási szerzôdés jóváhagyása. Utoljára márciusban került a tanács elé egy, a Siletina által kidolgozott szerzôdéstervezet, amelyet a képviselôk akkor kifogásoltak. A márciusi ülésen a tanácsosok megegyeztek abban, hogy a két cég vezetôi közösen dolgoznak ki egy szerzôdést, ennek jóváhagyásáról dönt ma a tanács.

Az új szerzôdés értelmében a cégek 4 évre társulnának, a közszállítási vállalat biztosítaná a gazdasági javakat, személyzetet, a Siletina Rt. hasonlóképpen javakkal, valamint a szerzôdés megkötésétôl számított tíz napon belül 1 milliárd lejjel járulna hozzá a társuláshoz. Természetesen a jövôre nézve a szerzôdés meghatározza az elvégzendô beruházásokat is, valamint a nyereség, veszteség fölötti osztozást.

A Közszállítási Rt. igazgatótanácsának néhány tagja úgy véli, hogy a testületnek elemeznie kell még néhány, a szerzôdésben szereplô kitételt. Ezek egyike a közös könyvelésre vonatkozik, amely végül csak a Siletina könyvelési irataiban jelenne meg. Az igazgatótanács tagjai felteszik a kérdést, miszerint egy magáncég végezheti-e egy olyan kereskedelmi társaság könyvelését, amelyben a helyi tanács által képviselt állam a többségi tulajdonos? Felhívják a figyelmet arra is, hogy a szerzôdés csak az autóbusszal való közszállításra vonatkozik, és nem tisztázza a kisbuszokkal való szállítást. Javasolják ugyanakkor, hogy az önkormányzat értékeltesse fel újra a Közszállítási Rt. vagyonát.

A felmerülô kérdések ellenére úgy tûnik, a társulási szerzôdésre végül is rábólint a tanács, egyelôre figyelmen kívül hagyva egy újabb magáncég azon szándékát, hogy részt vegyen a városi közszállításban.

A segesvári Schuster cég nemrégiben felvonultatott buszaival kapcsolatban Dorin Florea polgármester hétfôi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy örvendetesnek tartja a konkurencia megjelenését, ám a szóban forgó cégnek elôbb ajánlatot kell tennie.

Néhány nappal ezelôtt a marosvásárhelyi területi rádióstúdió délutáni adása után egyik hallgató ingerült hangon telefonált: "Hallgatta-e a híreket? Tudta-e egyáltalán követni a szöveget? Felháborító, hogy újabban olyan sebességgel hadarják a szöveget, hogy füle legyen annak, aki érteni tudja. Vagy talán mostanában ilyen a magyar nyelvhelyesség?"

Próbáltam csillapítani ingerültségét, de be kellett ismernem, hogy némely bemondók valóban megfeledkeznek arról, hogy minden híradásnak valamilyen fontos célja van. Hogyha erre nem gondolnak, fölöslegessé válik bármilyen mondanivalójuk. Arról ne is beszéljünk, hogy az elhadart szöveg számos nyelvi hibára nyújt lehetôséget.

A beszédsebesség (tempó, beszédiram) az a mód, ahogyan beszédünk részei gyorsaságban követik egymást. Vannak nyelvek, melyeknek általános jellemzôje a gyors ritmusú beszéd, bár fôleg a hangos tömegtájékoztatásban (rádió, televízió) ezek számára sem indokolt a hadarás.

A magyar nyelv általános jellemzôje a nyugodt, kiegyensúlyozott, tagolt, a hangok világos ejtésén alapuló beszédtempó. Ez azt jelenti, hogy mind a hétköznapi beszédben, mind a tömegtájékoztatás szövegeiben általában 200-250 szótagnyi szöveget mondunk percenként. A 300-400 szótagnyi percenkénti beszédsebesség súlyos hibának számít, már hadarásba csap át, lehetetlenné teszi a szöveg megértését.

Az kétségtelen, hogy a beszédsebességben egyéni sajátosságok (vérmérséklet, gondolkodásmód, kedélyállapot) is érvényesülnek, sôt bizonyos esetekben a szöveg sajátos jellege is meghatározó lehet. A jelentést hordozó szavakat valamivel lassabban ejtjük, mint a viszonyításra szolgáló szavakat. Mindezek ellenére nem gyôzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar beszédtempó elôbb említett sajátosságaihoz minden magyarul beszélônek alkalmazkodnia kell. De különösképpen azoknak, akiknek hivatásuk (hadd ne mondjam: kenyerük) a szép szó közvetítése.

Sajnos, mind a rádióban, mind a tévében szinte naponként vagyunk kénytelenek hallgatni a hírolvasók, sportközvetítôk, idôjárás-bemondók elhadart szövegét. Egyik bemondónk nemrégen arra hivatkozott, hogy a modern tájékoztatásban ez a sajátos, ez a jellemzô, hiszen más nyelvekben is nagyon felgyorsult a tempó. Azt még megérthetjük, hogy az autóversenyek tempója egyre gyorsabb. Csakhogy az verseny, ott pénzre megy a játék. De mire törekednek bemondóink? Arra, hogy mérgünkben elzárjuk a készülékeket? Vagy semmibe vegyük közléseiket? Sok mûsor megérdemelné. Már csak azért is, hogy ne legyünk fültanúi a nyelvünk elleni merényleteknek.

1994. május 10-én kezdték el az Arany János utcai pünkösdista templom építését amerikai és németországi, azonos felekezetû imaházak anyagi támogatásával. Az az évi karácsonyi istentiszteletet már az elkészült alsó szinten tartották. Ezután került sor a többi szint építésére, amely már lassabban ment. Petrina Vasile lelkipásztor bevallása szerint csupán 5-6 év múlva várható a templom befejezése, ugyanis a külországiak anyagi támogatása megszûnt, így csak az itthoni hívek adományaira számíthatnak.

A terv szerint az épületben helyet kap majd egy óvoda, egy orvosi rendelô, egy vallásos mûsort sugárzó rádióstúdió, egy konyha, néhány vendégszoba, irodák és egy gondozói garzon is.

A három lelkipásztor (Petrina Vasile, Aron Petru és Berghean Iacob) által vezetett gyülekezet tagjainak többsége román nemzetiségû, az istentiszteletek is ezen a nyelven folynak, de magyar, német és roma nemzetiségû hívek is járnak ide. Ez valószínûleg egyrészt azzal magyarázható - mondta Petrina lelkipásztor -, hogy van, aki nem tudott megválni az anyagyülekezettôl, ugyanis a rendszerváltásig közösen tartották istentiszteleteiket.

A Krisztus feltámadása, húsvét utáni 40. napot áldozócsütörtöknek nevezzük. Az egyház harmadik parancsolata elôírja egyházunk tagjainak: "évente gyónjál és legalább húsvét táján áldozzál". Régebben ez a nap volt az egyházi parancs teljesítésének utolsó lehetôsége, innen veszi az ünnep a nevét: áldozócsütörtök. Ma más értelmet nyert az említett egyházi parancs, az ünnep neve azonban megmaradt és ezzel együtt az a szokás is, hogy áldozócsütörtök körül járulnak a gyerekek elsôáldozáshoz.

A Szentírás az Apostolok Cselekedeteinek könyvében - elsô fejezet - részletesen leírja Jézus mennybemenetelét. Maga az ünnep már 325-ben szerepel, de utalás van arra is, hogy az apostolok korába nyúlik vissza. Régen körmenetben ünnepelték Jézus útját az Olajfák hegyére, ezáltal is kifejezve az apostolok és az egyház közötti folytonosságot. A liturgikus reformig - 1970 - szokásban volt, hogy a húsvét éjszakáján ünnepélyesen meggyújtott húsvéti gyertyát - amely a feltámadt Krisztust jelképezi - az áldozócsütörtöki nagymisén látványosan eloltották és eltávolították az oltár mellôl, ezzel is szemléltetve Jézus "eltávozását".

Jézus elôre megmondta kereszthalálát és dicsôséges feltámadását. A mai ünnep ezt a dicsôséges diadalt akarja elénk tárni: a mindennapi munka vagy munkanélküliség; levertség- csalódás-kiábrándulás; betegség- megaláztatás; sikertelenség és még annyi más testi-lelki kereszt minket is a földre sújt, alig van erônk és hitünk fölemelni tekintetünket a földi gondok közül. Ma álljunk oda mi is az apostolok mellé és emeljük fel tekintetünket az égre. Csak így tudunk igazi emberi és keresztényi életet élni, ha nem veszünk bele mindennapi gondjaink útvesztôjébe, hanem az égre, a dicsôségre, életünk végsô céljára tekintünk - aki a minket váró Isten.

XXXI. Marosvásárhelyi Zenei Napok

A klasszikus zene két kimagasló egyéniségének, Mozartnak és Beethovennek a muzsikájával ér véget ma este a Kultúrpalota nagytermében a Zenei Napok idei koncertsorozata. E rendkívüli vokálszimfonikus hangverseny mûsorán Mozartnak a 17. G- dúr zongoraversenye, valamint a maga nemében univerzális jelentôségû Beethoven IX. d-moll szimfóniája szerepel a neves Dana Borsan elôadásában. A zárókoncerten közremûködik a filharmónia szimfonikus zenekara és vegyes kara is, valamint a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia négy egykori ének szakos abszolvense: Carmen Gurban, a Kolozsvári Román Opera szopránja, sok nemzetközi elôadóverseny díjazottja, különdíjasa, Violina Novac mezzoszoprán. Fellép az említett operatársulat másik tagja, Vlad Budoiu is, valamint a basszus Ion Tibrea. A filharmónia vegyes karát Vasile Cazan vezényli, a szimfonikusok élén pedig Horia Andreescu áll.

Annak a szép humanitárius segítségnyújtásnak a keretében, amelynek során a megyénkbeli református gyülekezetek ajándékozzák meg általuk készített süteményekkel a marosvásárhelyi öregotthon lakóit, kedden a csapói református egyház nôszövetségének képviselôi hozták el adományukat Rigmányi Genovéva tiszteletes asszony vezetésével. A kalácsból és süteménybôl álló 90 csomagot a csapói származású, a Mária Magdolna Alapítványt mûködtetô Demeter Magdolna egy nagy csokor virággal egészítette ki, amelybôl az otthon minden nô lakója kapott.

A szabadelvûség esélyei

témával szervez megbeszélést az RMDSZ Szabadelvû Kör elnevezésû platformja. Az eseményre május 25-én, pénteken délután öt órai kezdettel kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. Vitaindítót tart Eckstein Kovács Péter szenátor a RMDSZ belpolitikájáról, Kerekes Gábor ügyvezetô alelnök az önkormányzat, vállalkozás témakörben, Magyari Nándor az oktatásról, Könczei Csilla a mûvészetrôl. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Zenés esték a Vártemplomban

Május 28-án, hétfô este 7 órakor Marosvásárhelyen, a gótikus teremben Sándor László és Sándor Anna klarinét-zongora estjére kerül sor. Mûsoron Mozart-, Brahms- és Martinú-mûvek. A belépés díjtalan. Az önkéntes felajánlásokat a mûemlék orgona felújítására fordítják.

Új székhelyen a Hadifoglyok Szövetsége

A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok és Veteránok Szövetsége május 18-tól áthelyezte székhelyét az Apolló épületébôl a Braila (volt Knöpfler Vilmos) utca 9. szám alá. A tagok rendelkezésére állnak csütörtökönként 10-12 óra között.

Jutalmaz a Bolyai Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre

A Marosvásárhelyi Református Kollégium-Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre, mint az ôsi alma mater hagyományainak felkarolója, szellemének ápolója, tanév végi jutalmazási ünnepélyt rendez. A Baráti Kör felhívással fordul az iskola összes volt tanulójához, öregdiákjához, hogy lehetôség szerint anyagi támogatással járuljanak hozzá a szükséges pénzalap létrehozásához. Nevüket a Baráti Kör Aranykönyvében örökítik meg. Bármilyen csekély adománnyal dr. Ágoston Albertnél lehet jelentkezni, a Bolyai líceum udvarán.

Tanácskozik a Hit és Fény Mozgalom

A Romániai Magyar Hit és Fény Mozgalom május 25- 26-án tartja negyedévi vezetôségi tanácskozását a marosszentgyörgyi plébánián. A küldöttek Csomakeresztúr, Csíkszereda, Ditró, Csíkszentdomokos, Kolozsvár, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Türkös, Szatmárnémeti és Marosvásárhely közösségeit képviselik.

Medve-tó születésnapi rendezvények

A Medve-tó 126. születésnapját ünneplik május 25-26-án Szovátán. Az RMDSZ, MADISZ és a helyi polgármesteri hivatal szervezésében sorra kerülô rendezvénysorozat pénteken 16 órakor verses-zenés mûsorral kezdôdik a gyergyószentmiklósi Figura Színház elôadásában, ezt követôen 18 órától tudományos konferenciát tartanak a Medve-tóról. Szombaton leginkább sportrendezvényekre kerül sor. A program 9.30 órától a Medve-tó körüli futóversennyel kezdôdik, amit kosárlabda- mérkôzés, megyei gyermek súlyemelô bajnokság, mountain bike-verseny, vidám gyalogtúra a sós tavak körül, lábvoléverseny, harcmûvészeti bemutató követ. Az ünnepélyes megnyitó délután 5 órától lesz, mûsorvezetô Nagy István színmûvész. A rendezvény további részében koncertekre kerül sor, fellépnek a Bluesers, De Alto, Orpheus együttesek, a Harmony tánccsoport. A versenyzôk díjazását követôen szórakoztató mûsort szerveznek. Az ünnepség utcabállal, közös takarítással zárul.

Elôadás Szentgericén

A marosszentgyörgyi Kolping Család május 26-án este 8 órától mutatja be a szentgericei kultúrotthonban Tamási Áron Boldog nyárfalevél címû színmûvét.

Ezerarcú India

Május 25-én délután 6 órakor dr. Csiha Kálmán nyug. református püspök tart elôadást "Ezerarcú India" címmel. A rendezvényre a marosvásárhelyi Bay Zoltán amerikai könyvtárban kerül sor, a Retyezát utca 3. szám alatt.

Rágcsálóirtás kezdôdik Marosvásárhelyen

A Maros megyei Állategészségügyi Igazgatóság figyelmezteti a lakosságot, hogy május 28-án megkezdik a rágcsálóirtást Marosvásárhelyen. Az akcióhoz a STORM elnevezésû anyagot használják, amely flocoumafen nevû hatóanyagot tartalmaz (Cumarine csoport). A zöldeskék színû, a III. méregcsoportba tartozó szilárd csalétket jól meghatározott helyekre teszik le. E helyekre figyelmeztetô feliratokat ragasztanak ki. A rágcsálóirtásra használt anyag a véralvadási folyamatra hat, a rágcsálók belsô vérzés következtében 2-3 nap alatt elpusztulnak. A véletlenszerû mérgezés tünetei a nyáladzás, hányinger, hányás, hasi fájdalmak, görcsök, hasmenés, a szem kötôhártyájának bevérzése. Az elsôsegélynyújtás módja a langyos, sós vízzel történô hánytatás, ellenméreg a K-vitamin. Az Állategészségügyi Igazgatóság felkéri a lakosságot, ne nyúljon a méreghez, tilos ugyanakkor a gyerekeket, beteg és idôs személyeket, állatokat a jelzett helyek közelébe engedni. Véletlen mérgezés esetén forduljanak orvoshoz.

Ripacsok a nyíregyházi Suliexpón

A marosvásárhelyi Népfôiskola keretében mûködô drámapedagógiai tagozat Ripacsok színjátszócsoportja részt vesz a május 25-27- én Nyíregyházán megrendezendô Suliexpó Nemzetközi Gyermeknapi Fesztiválon. A csoport bemutatja A fülemüle és Lúdas Matyi címû sulikomédiákat Belinszki József illetve Várhidi Attila feldolgozásában. A komédiákat Tatai Sándor színmûvész, drámapedagógiai szakirányító rendezte.

A feketemunka káros kihatásairól

Az illegélis munkavállalás ártalmas jelenség, amely fokozódott az elmúlt években, mintegy 15-20 százalékos veszteséget okokzva a költségvetésnek a béradók és illetékek be nem fizetése révén - nyilatkozta Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Becslése szerint 1-1,2 millióra tehetô azok száma, akik feketemunkát végeznek. Jelezte, hogy a következô idôszakban a munkaügyi inspektorok fokozott ellenôrzéseket fognak végrehajtani a gazdasági szereplôknél az illegális munkavállalók felfedezésére. A törvények kijátszása a leggyakrabban a fafeldolgozásban, a konfekciótermelésben, a sütôipari egységekben, a közétkeztetésben, a szolgáltatásokban és építkezésben mûködô gazdasági szereplôk esetében tapasztalható.

Hitelegyezmény a Világbankkal

A munkaügyi tárca és a pénzügyminisztérium reprezentánsai hitelegyezményt tárgyaltak meg a Világbankkal a hazai szociális szektor fejlesztési projektjének finanszírozására - közölte kedden Marian Sârbu munkaügyi miniszter. A projektet a kormány május 17-i ülésén hagyták hjóvá, a VB igazgatótanácsa pedig július 14-én vitatja meg ama segélyprogrammal egyszerre, amelyet 3 évre szólóan fog Romániának nyújtani. A tervezet 77 millió dollárról szól, amibôl 50 milliót a Nemzeti Újjáépítési és Fejlesztési Bank kölcsönöz, 6 milliót az EU, a brit, illetve a kanadai kormány adományoz, a fennmaradó részt pedig a román kormány fedezi. A kölcsön 17 évre szól 4 évi mentelmi idôvel, a projekt életbe ültetése pedig négy és fél évet fog tartani.

Indexelik a jövedelmeket

Az inflációs ráta alakulásától függôen június 1-jétôl 5-6,5 százalékkal indexelôdnek a nyugdíjak - jelentette be kedden Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Hozzáfûzte, hogy szintén ekkortól kezdve nô a költségvetési alkalmazottak bére is.

A veszteségek mérséklését kéri a miniszterelnök

A veszteségek felszámolása és a hátralékos tartozások csökkentése a hôenergetikai szektorban jelentik a két fô problémát, amire a kabinet megoldást kell találjon - nyilatkozta Rovinari-on Adrian Nastase kormányfô, aki több miniszter kíséretében Gorj megyei munkalátogatást tett az energetikai szektor problémáinak elemzése végett. Az egész ipar attól függ, hogy mi történik az energetikai szektorban. Ha nem sikerül minél olcsóbb energiát termelni, a román termékek nem lesznek versenyképesek és kiesnek minden piacról - fogalmazott Nastase. A rovinari-i hôerômûnél modernizációs program indult be 1994-ben, melynek köszönhetôen sikerült az egy MWh-ra számított termelési költségeket 1995-ben 39,6 dollárra, jelenleg pedig 24,14 dollárra hozni. Országos viszonylatban a villamos áram csaknem 60 százalékát a hôerômûvek állítják elô, a téli idôszakban pedir az arány eljut 70 százalékig is. A Termoelectrica jelenleg 10 ezer milliárd lejt meghaladó veszteséggel számol, s az évente felhasznált üzemanyag értéke eléri az 1,2 milliárd dollárt.

Ötmillió narkós Oroszországban

Oroszországnak immár minden szegletében elterjedt a kábítószer-élvezet: a narkósok száma elérte az ötmilliót, s közül kétmillió a fiatalkorúak száma. Ezeket az adatokat egy hétfôi törvényhozási meghallgatáson idézte Vera Lekarjeva, az állami duma ifjúsági problémákkal foglalkozó különbizottságának vezetôje. Szavai szerint a szakemberek 11 milliárd rubelre (egy rubel csaknem tíz forintnak felel meg) becsülik az orosz kábítószer-piac éves forgalmát. A kábítószer elterjedése immár Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit, a nemzet létét veszélyezteti - figyelmeztetett az alsóházi képviselô. A bizottsági elnök szerint éppen ezért az orosz büntetô törvénykönyvben szigorítani kellene a kábítószerekkel kapcsolatos bûncselekményekért kiszabható büntetéseket.

Rekordösszeg árverésen a Kommunista Kiáltványért

Egy hamburgi árverésen kedden 195 ezer márkáért kelt el Marx Károly Kommunista Kiáltványa 1848-as elsô kiadásának egyik példánya. Az árverést végzô aukciós ház nem közölte, hogy ki lett a dél- német magánkönyvtárból származó 23 oldalas könyvecske új tulajdonosa. A DPA szerint a kutatók eddig nem is tudtak a Hamburgban most kalapács alá került példányról. Az eddigi feltételezések szerint a Kommunista Kiáltvány elsô nyomtatott változatából világszerte mindössze mintegy 25 példány létezik.

A potyautasok élenjárói

A Bukarest-Oltenita vasútvonal tartja a rekordot a potyautasok számát illetôen. A vasúti rendôrség által végrehajtott ellenôrzések nyomán kiderült, hogy tíz utas közül csupán háromnak volt jegye - közölte szerdai helyzetbeszámolóján Miron Mitrea miniszter. Az ellenôrzéseket május 9. és 16. között hajtották végre 70 vonatszerelvényen és több mint 4 ezer utast büntettek meg összesen 246 millió lej értékben. Az ellenôrzések folytatódni fognak, fôleg a problémásnak bizonyult útvonalakon, ôrzô-védô szolgálatok bevonásával is. A minisztérium illetékesei a hatályos törvények módosítását is indítványozni fogják, olyan értelemben, hogy a pénzbírság ki nem fizetése börtönbüntetést vonjon maga után, míg a vasúti alkalmazottak ellen, akiknél indokolatlan pénzösszegeket találnak, vesztegetés vádjával bûnügyi eljárást lehessen indítani.

A határon túli magyaroknak különleges státust biztosító törvénytervezettel összefüggô magyar szándékokról és a kezdeményezés bizalmatlan, sôt ellenséges külföldi fogadtatásáról közölt cikket szerdai számában a Le Figaro.

Stéphane Kovacs, a konzervatív francia lap Magyarországon járt munkatársa úgy látja, Orbán Viktor kormányfô ügyesebben kezeli a trianoni szerzôdés következtében határon kívül került magyarok problémáját, mint Antall József, aki 1990-ben botrányt keltett azzal a kijelentésével, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát.

Az új törvényjavaslattal Budapest egyfelôl legalizálni kívánja az országban illegálisan munkát vállaló kisebbségi magyarok helyzetét, másrészt útját próbálja állni a tömeges bevándorlásnak az uniós csatlakozás küszöbén - állapítja meg a tudósító. Idézi azt a felmérést, amely szerint a magyar határokon kívül élô hárommilliós magyar népesség egynegyede kívánna átköltözni az anyaországba. A kisebbségi magyaroknak három hónapos munkavállalási lehetôséget, ingyenes egyetemi oktatást és szakképzést kínáló törvénytervezet szülôhelyükön maradásukat és nemzeti identitásuk megôrzését kívánja elôsegíteni. Budapest a következô években 800 ezer kérelemre számít.

A júniusban parlament elé kerülô új törvényben a magyar születési ráta romlásának ellensúlyozását célzó praktikus megfontolások is szerepet játszanak annak fényében, hogy a következô évtizedben a magyar lakosság számának többmilliós csökkenése várható - írja a szerzô.

Magyarország számol azzal, hogy ha belép az Európai Unióba, az új törvényt az európai szabályozásokkal összhangba kell majd hozni. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke azt ígéri, bármilyen legyen is a belépéskor az unió vízumpolitikája, Magyarország szigorúan tiszteletben fogja tartani azt, de egyúttal a legkedvezôbb módon kívánja fenntartani a határokon túl élô magyarok számára lehetséges kedvezmények rendszerét.

Az új törvény keltette külföldi visszhangok körében a szerzô megemlíti, hogy Anna Malikova, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt elnöknôje "Nagy-Magyarország eszméjének továbbélését, az irredentizmus politikájának bizonyítékát" látta Orbán Viktor miniszterelnök pécsváradi beszédében, amely a határon túli nemzetrészek összefogását, a nemzet újraegyesítésnek programját említette a jövô perspektívái között. Mikulas Ddzurinda szlovák miniszterelnök megközelítésében az új magyar törvény károsíthatja az etnikai kisebbségek, illetve Magyarország és szomszédai viszonyát. Adrian Nastase román miniszterelnök szerint megtörténhet, hogy "egy napon arra ébredünk, hétmillió magyar él Erdélyben" - sorolja a Le Figaro szerzôje.

A külföldi bírálatok kapcsán magyar részrôl arra emlékeztetnek, hogy hasonló törvény van érvényben Szlovákiában és Romániában, sôt Lengyelországban is elôkészületben áll egy azonos jellegû törvény - jegyzi meg a lap, hozzáfûzve egy név nélkül idézett magyar diplomata véleményét, aki szerint a törvény hatásaként mindenekelôtt "a környezô államokban élô magyarok számának látványos emelkedésére lehet számítani".

Elsô alkalommal részesülnek általános beiskolázási támogatásban azok a kisdiákok, akik romániai általános iskolák magyar tannyelvû osztályaiban kezdik a tanulást - közölte Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) fôtitkára az MTI-vel.

Az Apáczai Közalapítvány az idei tanévtôl kezdôdôen hirdette meg beiskolázási pályázatát a magyar tanítási nyelvû osztályokban tanulmányaikat megkezdô elsô osztályos diákok iskolakezdésének támogatása érdekében. Erdélybôl az RMPSZ volt a meghívott pályázó a munka kivitelezésére.

A szervezet fôtitkára elmondta, egyszerûen arról van szó, hogy valamennyi gyerek, aki a romániai közoktatási hálózatban magyar tannyelvû osztályba iratkozik, részesül a magyarországi általános iskolákra vonatkozó tankönyvnormatíváknak megfelelô 2390 forint összegû támogatásban.

Mivel Romániában a diákok ingyen jutnak a tankönyvekhez, a megszabott keretbôl egységes segédkönyv- és tanszercsomagot állítanak össze, ezt kapják az arra jogosultak.

A pedagógus szövetség fôtitkára szerint az utóbbi években Romániában 12 ezer volt a magyar tannyelvû elsô osztályokba iratkozók száma.

- Reméljük, hogy idén ez a szám eléri a nyolc-tíz évvel ezelôtti 14 ezret. Hisz ez a program elsôdleges célja - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ez a program - mely megelôzte az egyelôre csak készülô státustörvényt - eszköz arra, hogy Magyarország határain kívül élô magyarságot szülôföldjén segítse boldogulni.

A villamosáram-elosztó szektorban pillanatnyilag nem célszerû a privatizáció, mivel a díjak növeléséhez vezetne és semmilyen pozitív következménye nem lenne az iparban - állítja Dan Ioan Popescu ipari és energetikai miniszter. Megjegyezte viszont, hogy hamarosan napirendre tûzik az áramtermelési szektor magánosításával összefüggô egyes stratégiai aspektusok elemzését. Elmondása szerint a privatizáció tôkehozzájárulással fog történni, de vegyes társaságok létesítését is szem elôtt tartják olyképpen, hogy 2004-ig növekedjen az áramtermelés, az ágazat pedig versenyképessé váljon.

A csütörtöki kormányülésen a miniszter törvénytervezetet ismertet, amely elôírja, melyek azok az energetikai kapacitások, amelyeket be kell zárni, ahhoz, hogy a modernizációs programban csupán a hatékony termelést biztosító berendezések maradjanak. A jövô év januárjában Románia bekapcsolódik az európai energetikai rendszerbe, részt véve ilyképpen az áram kontinentális adásvételében. A következô idôszakban német és holland beruházásokkal Isacceán létrehozzák a régió egyedüli olyan vegyes társaságát, amely lehetôvé teszi az áramimportot az Orosz Föderációból összeurópai rendeltetéssel.

Szerdán a kormánypalotában Adrian Nastase bejelentette, hogy a pénzügyminisztérium elkészült az NBA- beruházók kártalanításáról szóló törvénytervezettel, amelyet a kabinet mai ülésén tekint át elsô olvasatban. A forrásról, amibôl a kárpótlást finanszíroznák, nem esett szó.

Az infláció rizikófaktort jelent a nemzetgazdaság számára, ellene folyamatosan kell küzdeni - állapította meg Nastase. Rámutatott, hogy május elsô felében az élelmiszertermékek ára 1,3 százalékkal nôtt. Egyesek olcsultak, például a tojás 9 százalékkal, míg mások drágultak, lásd baromfihús, 5 százalékkal.

A miniszterelnök szerint a pénzhígulást fékezni lehet másképp is, nevezetesen a szintén nagy tehertételt jelentô hátralékos tartozások mérséklése révén. Bejelentette, hogy összgazdasági viszonylatban a tartozás 76 ezer milliárd lejre rúg. A helyzet rendezésére a kormánynak megoldásokat kell találnia, köztük a privatizáció felpörgetését említette meg a miniszterelnök.

Az EU felzárkóztatási alapjai igen változatosak. Sajnos, hogy nálunk nem tudják ezeket felhasználni, mi verekszünk a parányi költségvetési juttatásért, míg Brüsszelben vár ránk a tengernyi pénz - nyilatkozta szerdán egy Kolozsváron rendezett fórum alkalmából Bujor Bogdan Teodoriu, a KKV-k román központjának vezetôje.

A központ több más hazai városban szervez hasonló összejöveteleket az Európai integráció az innováció útján projekt keretében, amelynek célja megbarátkoztatni a közintézményeket és a gazdasági szereplôket az uniós programokkal és a felzárkóztatási alapokkal, nevezetesen PHARE a regionális fejlesztésre, ISPA a környezetvédelemre és szállításra, SAPARD mezôgazdaság- és falufejlesztésre

Tizenegy éve, az 1990-es marosvásárhelyi események hatására, számos lelkes vásárhelyi kezdeményezésére megalakult a Marosvásárhelyi Baráti Társaság. - Megmaradtunk politikamentes egyszerû barátok gyülekezetének, intézve és vállalva gondjainkat, elképzeléseinket és ápolva nem utolsósorban identitásunkat - olvasható a világhálós honlapon. - Próbálunk megvalósítani egy összekötô szerepet a szülôföldrôl eltávozottak, valamint erdélyi múltunk, marosvásárhelyi gyökereink között, és ez az összekötô kapocs a BARÁTSÁG. A barátságot sokfélképpen lehet ápolni: nosztalgiázva, felelevenítve a régi barátságokat, kapcsolatokat, történeteket, de új jövôt tervezni csak közösen érdemes. Az egyetértés, a közös út megtalálása, a segítségadás szándéka hozta létre a társaságot és a BARÁTSÁG tart össze bennünket. Ezt szolgálják rendezvényeink: a hagyományossá vált Pünkösdi Bál, a március 19-i gyertyagyújtásos megemlékezés a margitszigeti Bodor-kútnál, disznótoros farsangi összejöveteleink, minden hónap elsô hétfôjén 18.00 órakor kezdôdô találkozásaink a Stefánia Palota kávézójában, közös sítúráink, melyekre mindenkit szeretettel várunk; és a Címtár megjelenésének támogatása. Társaságunk cégbejegyzettként hivatalosan mûködik egyesületi formában, legfôbb szerve a közgyûlés, mely a társaságot érintô minden lényeges kérdésben határoz. A társaság tevékenységét a közgyûlés által választott hét tagból álló vezetôség irányítja. Elnök: dr. Szász Tamás, tiszteletbeli elnök: Demján Sándor. Tagok: Hadnagy Sándor, Demján László, Tôkés Béla, Sus Róbert és Zsigmond Barna. A Baráti Társaság létrehozta a Bolyai Alapítványt, melyet hattagú kuratórium irányít, célja: a bolyaiak szellemiségén és az erdélyi magyar iskolák ôsi hagyományain alapuló Bolyai Universitas újraindításának támogatása, és az ezt formáló szellemi közösség kialakításának megsegítése; az erdélyi (marosvásár-helyi) magyar iskolák ôsi hagyományainak megfelelôen ösztöndíjat hozzunk létre az otthoni egyetemeken, fôiskolákon vagy akár középiskolában magyarul tanuló diákok számára, tanulmányaik szakmai képzésére, továbbképzésükre, az erdélyi magyar felsôoktatás és értelmiség megújulásának elôsegítésére. A Bolyai Alapítványt az újjáalakult 6 tagú kuratórium irányítja jelenleg. Tagjai: dr. Barabássy Sándor, Csont Sándor (titkár), Demján Sándor Domján- schitz István, Filep Attila, Tôkés Béla.

A 2000-es évben a marosvásárhelyiek által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékából 1.123.000 Ft gyûlt össze alapítványunk számára. Önmagáért beszélô jelentôs összeg. Alapítványunk elindított egy sikeres, több tantárgyból álló tanulmányi versenyt a Bolyai gimnáziumban, amit széles érdeklôdés kísért. A három tantárgyból álló verseny elsô három helyezettjeit pénzdíjban részesítettük. E tanulmányi vetélkedôt évrôl évre meghirdeti az alapítvány. A 2000. évi verseny eredményeit április 5-én hirdettük ki. Íme a gyôztesek: Történelem: I. díj Kálmán Attila XI. F oszt. 5.000 Ft ,Csép Zoltán X. K oszt. 5.000 Ft; II. díj Kulcsár Zoltán XII. M oszt. 2.500 Ft, Murvai Ünige XI. I oszt. 2.500 Ft, III. díj Tóth Szabolcs XI. F oszt. 1.000 Ft, Ady Zsuzsánna X. L oszt. 1.000 Ft, Gálfi Ibolya X. L oszt. 1.000 Ft, Jánosi Kinga XII. I oszt. 1.000 Ft.

Matematika: I. díj Nagy István X. G oszt. 10.000 Ft; II. díj Borbély Sándor XI. E oszt. 5.000 Ft; III. díj: Bodó Elôd X. H oszt. 3.000 Ft .

Fizika: I. díj Borbély Sándor XI. E oszt. 10.000 Ft; II. díj Coc Károly 5.000 Ft;

II. díj Bodó Elôd 1.500 Ft, Márton Zoltán 1.500 Ft. Tovább folytatjuk a sikeres, a három tantárgyból álló tanulmányi verseny támogatását a Bolyai gimnáziumban, a versenyek elsô három helyezettjeit jelentôsebb pénzdíjban részesítjük, ösztönözve a minél szélesebb részvételre a diákságot. 2000-ben ismét kiírtuk pályázatunkat a Marosvásárhelyen magyarul eredményesen tanuló magyar egyetemi ifjúság részére. Számos értékes pályamû érkezett, így nehéz döntés alapján öt pályázónak ítélt oda a kuratórium évi 50-50 ezer forintos tanulmányi támogatást, melyet az érintettek 2001. április 8-án kézhez is vehettek: 1. Biró Ágota VI. éves orvostanhallgató, 2. Csiki Zsuzsanna V. éves gyógyszerészhallgató, 3. Kacsó Csaba III. éves közgazdászhallgató, 4. Mészáros Franciska VI. éves orvostanhallgató, 5. Suba Csongor VI. éves fogorvostanhallgató. A kuratórium a beérkezett pályázatok közül külön támogatásra méltónak talált, és 50 ezer Ft-os egyszeri tanulmányi támogatást szavazott meg: Pokorny Attila V. szobrász, a Kolozsvári Képzômûvészeti Akadémia marosvásárhelyi diákja számára. A marosvásárhelyi egyetemek, fôiskolák fiatal magyar oktatói számára meghirdett pályázat nyertesei 60 ezer Ft/fô támogatást kaptak: 1. dr. Domjánschitz László István egyetemi gyakornok, 2. dr. Fokt Ildikó-Enikô egyetemi tanársegéd, 3. dr. Makó Katalin egyetemi tanársegéd. Egyszeri 60 ezer Ft-os támogatást kaptak még: dr. Nagy Elôd Ernô doktorandusz, dr. Szabó Levente egyetemi gyakornok. A marosvásárhelyi egyetemek, fôiskolák fiatal magyar oktatói számára meghirdetett pályázat nyertesei 60 ezer Ft/fô támogatást kaptak. Az alapítvány 140 000 Ft-tal hozzájárult a 140 éve meghalt Bolyai János emlékére felállított bronz emléktábla elkészítéséhez és elhelyezéséhez a Baráti Társaság nevében. Ugyancsak jelentôsebb összeggel támogattuk a felállított Borsos Tamás szobrát is. Az alapítvány ajándékaként megvásároltuk és eljutattuk dr. Kiss Elemér: Matematikai kincsek Bolyai János kéziratos hagyatékából címû színvonalas, jelentôs tudományos értékû munkáját 25 fontosabb vásárhelyi és erdélyi közkönyvtár részére. A szerzô marosvásárhelyi honfitársunk, a matematikai tudományok doktora. Állandó jelleggel támogatjuk a marosvásárhelyi MADISZ ifjúsági szervezetét, amely tevékenyen vesz részt alapítványunk által kiírt pályázatok terjesztésében és lebonyolításában. 200.000 Ft összegben támogattuk a felállítandó Bolyai református kollégiumot is. A Baráti Társaság várja továbbra is azok segítségét, akik tehetnek és tenni tudnak valamit céljai elérése érdekében.

A Marosvásárhelyi Baráti Társaság honlapja leolvasható a www.marosbarat.hu címen.

Aki a kavicskitermelés által holdbéli tájhoz hasonló gernyeszegi Maros-parton sétál, nem messze a kastélykerttôl festôi környezetben létesített ménesre bukkanhat. A gömbfákkal elkerített kifutó mellett sámánfához hasonló oszlop. E ménes tulajdonosa Filep Ajtony, aki készségesen beszél hobbijáról:

Családunkban hagyománya van a lótenyésztésnek. Nagyapám lovakat tartott, édesapám díjugrató Balkán bajnok volt, én is állattenyésztô mérnök vagyok. 1992- ben vásároltam az állatokat, azóta gondozom ôket. 4-5 év kell elteljen ahhoz, hogy a lovakat a lovasokhoz neveljem. Mindig szívesen fogadtam gyerekeket, cserkészeket, akikkel megismertettem a lovaglás mûvészetét, itt közelebb kerülhettek az állatokhoz. Néhányan lovagolni is tanultak.

Az állattartás gazdasági oldalát vizsgálva a tulajdonos elmondta, egy jó ló 25 - 30 millió lej körül van, a lószerszám 4 millió lejnél kezdôdik. A takarmányt szerencsére saját és bérelt kaszálókról hozzák, de hát ezzel is dolog van.

Elôször a testvértelepülések, illetve az egyházak külföldi vendégei érdeklôdtek a ménes iránt. Magyarországon már több valódi lovas csárda mûködik, ahonnan sétalovaglást szerveznek. Ezt a hagyományt szeretne újra meghonosítani Filep Ajtony is. A lovasiskola mellett az idéntôl különbözô túrákat szervez majd a környékre, s aki akarja, azt meg is kocsikáztatja. Vannak szép helyek ezen a vidéken is. Fél-, vagy akár egynapos lovaglással el lehet jutni a sárpataki, pókai tavakhoz, szép körutat lehet tenni Jára, Erdôcsinád, Szederjes fele, sôt itt van a "Világ teteje" is. Így nevezik azt a Gernyeszeg és Csinád közötti dombtetôt, ahonnan el lehet látni a Bekecsig.

Filep Ajtonynak még van egy egzotikus foglalkozása. Több mint 50 fajta, mintegy 500 darab kaktuszt termeszt üvegházban, nyáron a szabadban. Egy szépen elrendezett sziklakert és a ménes méltó turisztikai látványossága lehetne a községnek.

- Van mit eladni, felajánlani e környékrôl a kül- és belföldi vendégeknek - mondja a gazda -, csak hát merészen kell vállalkozni, s az ötletet következetesen, kitartó munkával valóra váltani.

Virágcsokorral, üdítôvel és csokoládéval köszöntötte tegnap Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere Szabó Krisztinát, aki ma tölti be 100. életévét. Az idôs hölgyet Mihai Viteazul utcai otthonában kereste fel a város vezetôje, jó egészséget, boldogságot kívánva a családtagoktól körülvett ünnepeltnek, akivel a továbbiakban kedélyesen elbeszélgetett az egykori ratosnyai közös ismerôsökrôl.

Szabó Krisztina, aki jelenleg unokájával és annak családjával él egy udvaron, 1901. május 24-én született Ratosnyán, a Jód völgyében, és szívesen emlékezik vissza fiatalkorára. A családtagok elmondása szerint Krisztina néniék 11-en voltak testvérek, de már csak ô él egyedül. Gyerekei meghaltak, 3 unokája és 7 dédunkája, ezek családjai viselik gondját az egyébként jó egészségnek örvendô hölgynek. Magyari Márta, az egyik unoka elmondta, hogy ma születésnapi bulit szerveznek, tortával, édességekkel, és megvásárolják az áhított ajándékot: egy pár kényelmes sportcipôt. Ilyesmire egyébként nem is jutna a néni 300.000 lejes nyugdíjából.

Mivel Krisztina néni annyira vágyódik Ratosnyára, Dorin Florea polgármester megígérte, hogy a nyár folyamán a városháza gépkocsiján viteti el szülôhelyére, valamint azt, hogy a tanács jóváhagyását kéri a 100 éven felüli személyek kiadásainak részleges fedezésére a helyi költségvetésbôl.

Milyen szerepet töltenek be a választható tantárgyak a kisgyermekek esztétikai nevelésében? - ezzel a céllal szervezett nyílt órát tegnap a marosvásárhelyi 18-as Számú Általános Iskolában mûködô 20-as Számú Óvoda magyar és román tagozata. Az eseményen, amelyre a szülôk és pedagógusok is kaptak meghívást, részt vettek a tanfelügyelôség, valamint a tanítóképzô, illetve a szervezô intézmény képviselôi.

A teljes délelôttöt kitöltô mûsort Értsük, élvezzük, alkossuk együtt a szépet mottóval indították. Fazekas Margit óvónô elmondta, a választható tevékenység ebben az óvodában egyenrangú a kötelezôvel. Az intézményben nem a divatos informatikát és angolt választották, amely több megterhelést jelent a gyerekeknek, hanem inkább az életkoruknak legmegfelelôbb tevékenységre, a játszásra, a játszva alkotásra helyezték a hangsúlyt. Így lett a zene, a kézimunka és a rajz olyan fajsúlyosabb tevékenység, amelyet a gyerekek szívesen gyakorolnak, s amely fejleszti kreatívításukat.

A magyar tagozat óvónôi Benedek Zsuzsanna, Berecki Judit, Kovács Rozália és Fazekas Margit irányításával a szülôk betekintést nyerhettek, mi is folyik tulajdonképpen nap mint nap az óvodai termekben. A gyerekek népi mondókákra, népdalokra játszanak, s könnyedén ismerkednek meg zenei anyanyelvünk olyan darabjaival, amelyek kultúrájuk alapköveinek számítanak majd. Miközben egyik csoport népdalokat énekelt, másik kettô "alkotott", papírt hajtogatott és vízfestékkel festett.

A nyílt órát követôen az iskola dísztermében az óvodából kikerült kisdiákok mutattak be mûvészi mûsort. Valamennyi színpadra lépô gyerek elégedettséget, derût varázsolt a jelenlevôk szívébe. Az I. E osztály tanulói az óvodában megalapozott zenei ismereteiket kamatoztatva Nemes Csilla tanítónô irányításával népdalokat és népi gyerekjátékokat adtak elô. Orgonán játszott Nemes Szabolcs, hegedült Szabó Balázs, a Mûvészeti Líceum növendéke és Boér Gabriella hatodikos tanuló. Az óvoda mindkét tagozatának elôkészítô csoportja néptáncokat mutatott be. Meghívottakként a Pedagógiai Líceum diákjai léptek fel. Táncolt a Brio együttes.

A Népújság kérdésére Benedek Zsuzsanna óvónô elmondta, azért szervezték ezt a nyílt órát szülôk és pedagógustársak számára, hogy a bebizonyítsák, mennyire oldott a hangulata az óvodának, milyen jókedvûek és felszabadultak a gyerekek, s milyen hatékony eredménye van ennek az oktatási módszernek.

A Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal május 1-11. között 7 kereskedelmi egységnél, 16 terjesztônél és 2 gyártó cégnél ellenôrizte a szeszes italok minôségét.

Az akció folyamán több kihágásra derítettek fényt: az italokat piszkos üvegekben, eltorzult mûanyag palackokban kínálták eladásra. Volt, ahol 10-20 ml hiányzott a jelzett mennyiségbôl, máshol az ital zavaros, lepedékes volt, az üveg alján lerakódással, a palackok fedele pedig nem zárt.

A Radauti-i Sab Radauti Rt. által gyártott likôr cukortartalma jóval alacsonyabb volt a megengedettnél, míg a besztercei Salix Kft. által elôállított likôr szesztartalma sokkal magasabb.

Az elvégzett elemzések nem mutattak ki édesítô- meg szintetikus színezôanyagokat.

Tíz kereskedelmi egységnél találtak 33%-os Perfect vodkát, 36%-os Skenderberg gint, 28%-os rumot és 22%-os pálinkát, annak ellenére, hogy ezek alkoholtartalma legkevesebb 37,5% kell legyen.

A fogyasztók tájékoztatására szolgáló címkék hiányosak: nem szerepelt rajtuk az ital összetétele, a gyártó neve és címe, ugyanakkor román nyelvre való fordításuk sem volt teljes.

A piszkos padlójú raktárakban jól megfér egymás mellett a mosatlan flekkensütô és a poros ládákban tárolt üveg.

Következésképpen a fogyasztói hivatal teljesen megszüntette 155 millió lej értékû szeszes ital forgalmazását, illetve ideiglenesen felfüggesztette 57 millió lej értékû ital árusítását. A 17 millió lej értékben kirótt büntetések mellett ideiglenesen betiltotta 2 egység mûködését (Spibad Kft. - Segesvár, Pisti László Stefan családi vállalkozás - Ludas).

Oszladozó hullára találtak a Tekeújfalu községhez tartozó Mezôszentandráson. A meggyilkolt áldozatot egy elhagyott kúba dobták

Berki Ionel Dionisie, 40 éves mezôszentandrási lakos a tavaly november 26-áról 27-ére virradó éjszaka tûnt el otthonából jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Vasile Cotoara ezredes, megyei rendôrparancsnok. Jelen volt Sandu Marin bûnügyi nyomozóügyész és Ioan Gliga alezredes. A rendôrfônök közlése szerint a halott felesége, Berki Rodica, a múlt év december 6- án jelentette be férje eltûnését. A helyi ôrsparancsnok a szászrégeni rendôrök segítségével próbált az eltûnt férfi nyomára bukkanni, de sikertelenül.

Május 22-én jelezték a helyi ôrsön, hogy egy elhagyott kútban holttestet találtak. A kút egy mostanáig lakatlan ház udvarán található, ezért nem bukkantak eddig a holttestre. A kórbonctani vizsgálat nyomán kiderült, hogy a férfi erôszak áldozata lett. A nyomozó szervek kiderítették, hogy a tettesek Berki Rodica, 37 éves munkanélküli, az áldozat felesége, hat gyerek anyja; két lánya, Berki Lacramioara Ionela (18 éves) és Berki Marinela Rodica (16 éves), illetve a nagyobbik lány élettársa, Sbârcea Florin, 25 éves, foglalkozásnélküli marosoroszi fiatalember. Az is kiderült, hogy a gyilkosságot elôre megfontolt szándékkal követték el.

November 26-án, a parlamenti választások napján, este az ágyban fejszével és vasrúddal verték agyon, majd pokrócba csavarták, bedobták az elhagyott kútba. Miután a kutat deszkával lefedték, mint jól végzett munka után, hazamentek.

A rendôrparancsnok szerint nehéz nyomozás volt, ugyanis a gyilkosság elkövetése óta hat hónap telt el, azalatt majdnem minden nyomot eltüntettek. Emellett a tettesek percnyi pontossággal egyeztették a vallomásukat. Vasile Cotoara tájékoztatott, hogy egy héttel a gyilkosság után kifestették a lakást, azonban figyelmetlenségbôl mégis az asztal alján maradt néhány vércsepp. Ugyanakkor megtalálták az elkövetôk véres ruháit is.

Az elkövetôk bevallották, hogy elôre megfontolt szándékkal, együtt követték el a gyilkosságot. Vallomásuk szerint azért, mert az apa részeges volt, sokat verte ôket és nem volt hajlandó beleegyezni Lacramioara és Florin házasságába. A lányok szerint az egész az anyjuk ötlete volt, de ôk maguk és Lacramioara élettársa is részt vett a gyilkosságban. A fiú viszont, aki nem ismerte a nôk vallomását, tagadta, hogy részt vett volna a bûntényben. A tetteseket tegnap elôzetes letartóztatásba helyezték. Az elôre megfontolt gyilkosságért 15-tôl 25 évig terjedô börtönbüntetés vár rájuk.

Lapzártakor tudtuk meg!

Tegnap jelentette be Vasile Cotoara megyei rendôrparancsnok, hogy a polgármesteri hivatal volt alkalmazottját Olariu Mariust , aki jelenleg a Siletina cégnél dolgozik, és feleségét a tegnapi nap folyamán gyanús lakásügyletek, fiktív adás-vételek miatt elôzetes letartóztatásba helyezték.

Hét, 20 és 30 év közötti fiatal (közülük három visszaesô bûnözô) ellen pénzhamisítás, csalás, a fegyvertartási törvény áthágása, vezetôi jogosítvány nélküli autóvezetés vádjával indított vizsgálatot a Törvényszék Melletti Ügyészség. Közülük Timar Beniamin tavaly decemberben 10.000 hamis dollárt adott el, ugyanakkor a rendôrség megtalálta pisztolyát egy másik gyanúsított, Mureïan Florin lakásán. A marosvásárhelyi illetve marosludasi fiatalokat vizsgálati fogságba helyezték.

Fülöp László szovátai olvasónk levelébôl tudjuk, hogy a volt megyei autószállítási vállalat ottani kirendeltsége nem fogadja el a nyugdíjasoknak kiadott, 50 százalékos jegyvásárlási kedvezményre feljogosító "talont", azzal a kifogással, hogy a céget magánosították, s emiatt náluk nem érvényesek ezek a szelvények.

Pedig az utalvány szerkesztôinek gondja volt arra, hogy a jobb alsó sarokban halvány rózsaszínû bolhabetûkkel "elárulják", miszerint a nyomtatvány feljogosít a személyvonat másodosztályú vagonjával, autóbusszal és hajóval történô utazásra. Nincs kizárva, hogy szándékosan rejtették így el a dolgok lényegét, hogy minél kevesebben tudjanak a tartalmáról tudomást szerezni és megfelelô helyen érvényességére hivatkozni.

A Megyei Nyugdíjpénztárnál ugyan nem kaptunk a kérdésünkre kimerítô felvilágosítást, de azt javasolták, lépjünk kapcsolatba Kerekes Károly parlamenti képviselôvel, aki személyesen is foglalkozott az üggyel. Jó tanács volt, mert a telefonbeszélgetésünket követô percekben már hozzá is jutottunk annak az okiratnak a faxmásolatához, amelyet az RMDSZ-képviselô a Közmunkaügyi, Szállítási és Lakásügyi Minisztérium vezetôjéhez küldött folyó év április 25-én.

Kerekes Károly arra hivatkozott, hogy a 2000. évi 147-es törvény (megjelent a Hivatalos Közlöny július 28-i 354-es számában) szerint az állami társadalombiztosítási szisztémába, valamint a többi sajátos szociális biztosítási rendszerhez tartozó nyugdíjasok évente 6 egyszerû, belföldi utazáshoz 50 százalékos díjcsökkenést élvezhetnek a közszállítás helyközi (távolsági) járataira érvényes jegyek kiváltásakor. A törvény azt is "kimondja", hogy a gépkocsival (nyilván autóbuszokról van szó) történô személyszállítás esetében mind az állami tôkével, mind a magántôkével mûködô, tehát privát cégek kötelesek jutányosan, féláron utaztatni a szelvényt (talont) átadó nyugdíjasokat. A szóban forgó törvény alkalmazása végett kidolgozták a megfelelô módszertani normákat, amelyeket a kormány jóvá is hagyott a 2000. december 7-i 1287-es határozatával (a Monitorul Oficialban december 22-én látott napvilágot, a 690-es számban), kijelölve a feladatokat a szállítási vállalkozók, valamint az érintett minisztériumok részére. Képviselônk a továbbiakban közölte a tárca vezetôjével, tudomása van arról, miszerint számos helyen rendszeresen visszautasítják a nyugdíjasoknak azt a kérését, hogy díjkedvezményben részesüljenek. Arra hivatkoznak, hogy nem ismeretes semmi ilyen értelmû szabályozás és hogy nem lehet ekképpen elszámolni a jegyeket. Kerekes Károly végül föltette Miron Mitreának a kérdést: milyen intézkedést hoz a minisztérium annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a nyugdíjasok olcsóbb utaztatását elôíró jogszabály gyakorlati alkalmazásának. Vele együtt kíváncsian várjuk az írásbeli választ (maholnap lejár az egy hónapos határidô) és fôként annak közlését, hogy a csúcsszervek egyezségre jutottak a szárazföldi és vízi szállítóeszközök üzemeltetôinek képviselôivel a törvény végrehajtását illetôen. Vagy drasztikus büntetések kilátásba helyezésével próbálják majd kikényszeríteni az utasítások elismerését?

A kormányzat célja az, hogy ne csak a Balaton körül, de 2006-ig az egész országban kiépüljön a kerékpárút-hálózat alapja, mely a biztonságos közlekedést, a kerékpáros turizmus erôsítését és a személyautó- forgalom csökkentését szolgálja. Errôl Manninger Jenô, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára beszélt Balatonalmádiban, amikor felavatta a Balaton-parti kerékpárút legújabb, Balatonalmádit - Alsóôrsön keresztül - Csopakkal összekötô szakaszát. A mintegy 153 millió forintos beruházásnak köszönhetôen 5,5 kilométer hosszú új és 1,6 kilométer kijelölt utat vehettek birtokba a biciklisek. Az államtitkár elmondta, hogy az országos alaphálózat egyelôre csak terv, megvalósításához felmérések és további egyeztetések szükségesek.

A bukaresti APCA elnökének, Sarpe Constantinnak az alábbi sorokat szánta válaszképpen Paul Mitroi ombudsman, azaz "a nép ügyvédje".

Azzal a kérelemmel kapcsolatosan, amelyet A Nép Ügyvédje intézményénél 2001. február 12-én 592-es számmal iktattak, és amelyben ön kifejezi elégedetlenségét amiatt, hogy miként viszonyul a román állam azokhoz az állampolgárokhoz, akik 1989 decembere elôtt hazai gyártmányú személygépkocsik vásárlása szándékával annak ellenértékét letétbe helyezték a CEC- nél, az alábbiakat közölhetjük:

A Nép Ügyvédje intézmény megszervezésére és mûködésére vonatkozó 1997. évi 35-ös törvény 13. szakaszának "b" pontjánál megfogalmazottak szerint ez arra hivatott, hogy megvizsgálja olyan magánszemélyeknek a keresetét, akiket állampolgári és szabadságjogaik gyakorlásában sérelem ért a közigazgatási szervek által hozott intézkedések is kiadott okmányok miatt.

A törvény 15. szakaszának (4.) bekezdése értelmében A Nép Ügyvédje intézmény tevékenységének nem képezi tárgyát, s mint ilyen, megindoklás nélkül visszautasítást nyernek azok a folyamodványok, amelyek a képviselôház, a szenátus vagy a parlament által kibocsátott okiratokra, a képviselôk és szenátorok cselekedeteire, Románia elnökének, a kormánynak, az Alkotmánybíróságnak, a Törvényhozó Tanács elnökének és a bírói szerveknek a ténykedésére vonatkoznak.

Az 1997-ben kibocsátott 35-ös törvény 2. szakaszának (2.) bekezdése leszögezi, hogy hivatásának gyakorlása során a nép ügyvédje nem helyettesíti a hatóságot, nem pótolja a közhivatalokat.

Hasonlóképpen, A Nép Ügyvédje in- tézménynek jog-, illetve hatásköre nem foglalja magába a jogvédelmet vagy a bíróság elé tartozó ügyek képviseletét.

Mindezek dacára, azért, hogy elôsegítsük az önök által kért dolgok megoldását, és arra való tekintettel, hogy panaszukat továbbították a Strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz, amit ott 1997. február 4-én 34746-os számmal beiktattak és 1999. június 15-én elfogadtak (amint az önök kéréséhez csatolt dokumentumokból kitûnik, a fenti itnézménynél az ügy letárgyalását napirendre tûzik), célszerûnek találtuk, hogy Adrian Nastase kormányfôhöz, Mihai Tanasescuhoz, a pénzügyi tárca vezetôjéhez, Dan Ioan Popescu ipari és erôforrásügyi miniszterhez, Ovidiu Tiberiu Musetescuhoz, a Magánosítási Hatóság és az Állami Részesedés Közigazgatási Hivatala miniszteréhez, valamint Mugur Isarescuhoz, a Román Nemzeti Bank kormányzójához folyamodjunk.

Ilyenformán azt kértük, hogy szervezzenek meg egy elvi megbeszélést, amelyen vegyenek részt mind a Személygépkocsi-vásárlók Bukaresti Érdekvédelmi Egyesületének, mind pedig A Nép Ügyvédje intézménynek a képviselôi, hogy találjunk közösen idehaza megoldást erre a több mint 11 éve fennálló problémára.

Amint a kért válaszokat megkapjuk, azonnal visszatérünk a témára.

*

A szerkesztô megjegyzése: Paul Mitroi 2001. március 15- én írta alá ezt a szöveget, amit az APCA-nál négy nap múlva vettek kézhez. Azóta néma csönd honol az ügy felett. Autós kifejezéssel élve: a kormány leblokkolt, megmerevedett. Pedig bármelyik heti soros ülésének a napirendjére tûzhetné a kérdés megvitatását.

A marosvásárhelyi tanács 71-es határozatának közzétételével komolyra fordult a dolog két jelentôs forgalomkorlátozás bevezetése miatt.

Az elsô intézkedés a Dózsa György és a Cuza Voda utca részbeni, illetve teljes teherforgalom- mentesítését célozza, javasolva a gépjármûvezetôknek, hogy az elkerülô útvonalakon haladjanak. Ennek megfelelôen a vegyi kombinát felôl a városba érkezô nehéz gépjármûveket aszerint, hogy merre kívánnak továbbhaladni, két különbözô helyen terelik le a Dózsa utca további szakaszáról.

A Szászrégen felé igyekvôket már a konzervgyárral szemben nyíló Dezrobirii- Felszabadulás utcánál, ahonnan aztán a Libertatii- Szabadság utcán és az alsó Maros-gát hídján át Marosszentkirály fôutcájára érnek ki. Onnan pedig a Hídvég-Podeni és Tisza-Tisei utcát követve a Calarasilor - volt Kossuth - utcai magas hídra jutnak, s arról leereszkedve a lámpával irányított keresztezôdésben balra térnek, a Sinaia utcába. Ez viszont a Kinizsi Pál (Paul Chinezu) utcába vezet, s a Marasesti tér túlsó végén ismét színes lámpák és követési irányt mutató táblák jelzik, hogy honnan és mikor lehet újból balra fordulni, most már a Régen felé vivô fôútra. Az ellentétes irányban közlekedô tehergépkocsik és vontatók vezetôinek is ugyanezt az útvonalat kell követniük ahhoz, hogy a belvárost elkerülve gond, baj, büntetés nélkül átmehessenek Vásárhely túlsó felébe.

A kombinát felôl jövô teherszállító jármûvek egy másik csoportját valamivel tovább vezetik le a Dózsa György utcáról. Azoknak, akik Segesvár felé folytatják útjukat, a Prodcomplex vállalat utolsó gyárépületét elhagyva a Béga utcába szükséges kanyarodniuk, majd folytatólagosan a Bodoni utcán és az abból jobb kézre kiágazó Mestecanisului (Nyíres, Nyírfaerdô) utcán és a Tudor negyed peremén végighaladó forgalomelterelô úton érnek ki a Segesvárra vezetô országos és nemzetközi besorolású aszfaltútra.

A második intézkedés a központbeli áruellátás feltételeinek javítását kell hogy eredményezze. Amint Bach Loránd mérnöktôl, a polgármesteri hivatal mûszaki városépítési és közúti osztályának vezetôjétôl hallottuk, a Rózsák terén a Tracia Trade Kft. által üzemeltetett parkolóhelyekbôl helyenként egy-egy akkora részt elkülönítenek, amely néhány üzlet kiszolgálásához szükséges. Táblák fogják jelezni, hogy ezekre a rakodóterekre, az évszaknak megfelelôen hánytól hány óráig szabad a kereskedelmi egységekhez érkezô jármûveknek beállniuk. Külön rendelkezés vonatkozik a friss és romlandó élelmiszert szállító gépkocsik rakodási idejére. Remélik, hogy ilyenformán az árut hozó és/vagy csomagolóanyagot fölvevô autók nem kényszerülnek az üzletek elôtt várakozó más jármûvek miatt elfoglalni a forgalmi sávot s így a közlekedés is gördülékenyebbé válik.

Az 1997 márciusában határozat alapján kinyomtatott brosúra most már elavultnak tekinthetô. Tudniillik a prefektúra és a megyei tanács közös épületében (a Bernády-féle óratornyos "városházában") újabban egy idôszerûsített változatát forgalmazzák a közigazgatási terület úthálózatáról összeállított füzetnek. Bochis Nicoleta mérnök, a megyénkbeli utak, hidak és beruházások ügykezelésével foglalkozó igazgatóság vezetôje érdeklôdésünkre elmondta, hogy egyesek azt hitték: sajtóhiba csúszott az újsághirdetésbe. S volt olyan vásárlójuk (a Városháza-Primariei utca 2. szám alatti kapun át elérhetô I. emeleti 74-es szobában), aki, miután értésére adták, hogy csak tízezer lejbe kerül a kiadvány darabja - és nem százezerbe, ahogyan ô feltételezte - mindjárt egy garmadával kért belôle. Mint megtudtuk, a füzet nyomdai elôkészítésével egy fôvárosi szakmai egyesületet (Asociatia Profesionistilor de Drumuri si Poduri) bíztak meg. Elsô fokon azt illik megdicsérni, hogy a korabeli 33-ról 40-re növelték a hasznos adatokat tartalmazó oldalak számát. Másodfokon pedig azt, hogy a megyénken áthaladó országutakat piros színnel jelölve megkülönböztették a kék megyei és a sárga községi utaktól mind a fölsorolásban, mind a most már polikro-matikus térképen.

Az idegen szóhasználattal fôként a speditôröknek, azaz közúti szállítóknak, fuvarozóknak, szállítmányozóknak, szállítási vállalkozóknak, de minden gépjármûállománnyal rendelkezô cégnek, intézetnek, intézménynek, szervnek és szervezetnek, sôt magánembereknek is hasznos segédeszköze lehet ez a kiadvány. A beavatottak már tudják, hogy közútjaink, a nemzetközi jellegûektôl a községiekig, szakaszonként nemhogy kilométer, nem is száz méter, de tíz méter pontossággal föl vannak tüntetve. Amit akkor is jó tudni, amikor utazásra, szállításra készülünk, de akkor is, amikor hazatérve, célhoz érve számba vesszük, hogy merre jártunk. Meg például olyankor, amikor utak karbantartását, javítását, korszerûsítését, átépítését tervezzük. Minden ilyesmivel összefüggô költségszámításnak sarkallatos pontja az útszakasz hosszúgásának ismerete helységtôl helységig és keresztezôdéstôl keresztezôdésig, illetve elágazástól elágazásig. De sok esetben olyankor is jól jönnek az orientáló, megközelítô pontosságú adatok, amikor az út menti árkokat szükséges kitakarítani, a padkán és a sánc martján növô füvet, sarjút kell lekaszálni, csôvezetékeket, esetleg villamos huzalokat helyeznek el az úttal párhuzamosan. Így már könnyebb fölbecsülni vagy összehasonlítani ezzel-azzal az anyag- és munkaszükségletet, valamint a kiadásokat.

A füzetbôl megtudhatjuk azt is, hogy milyen minôségi osztályba sorolták legutóbb az adott útszakaszt, ennek függvényében pedig milyen szorzószámmal kell kalkulálni a menetidôt és az üzemanyag fogyasztást. Amely más és más lehet száraz és csapadékos idôben, szintúgy annak függvényében, hogy milyen az út nyomvonala, mennyire fékezik a haladást emelkedôk és lejtôk, kanyarok, milyen gyakran szükséges a vezetônek a sebességváltó karhoz nyúlnia stb.

Feltárul a múlt

Kôszarkofágot kerülgetve, a telekiek címerei körül sürgölôdve készülünk felnyitni a vasfogantyúval ellátott hatalmas betonlapot. Elôször öt markos falubeli fiatal próbálkozik feszítôvassal, de a rúd elgörbül. Aztán kettôvel se megy. A becementezett lejáratot vésôre mért kalapács ütésekkel próbálják felszabadítani. A második csapásra messze szökik nyelétôl a kalapács. Mintha örök álmukat alvók átka foganna meg, azért, hogy ne zavarjuk birodalmukat. Végül két vasrúd segítségével mégis elmozdul az ajtó. Kíváncsian fürkésszük: vajon mi lehet ott, lent? Hosszú huzalon villanykörtét engedünk le a mélybe. Elsô látásra minden rendben látszik. Nincs koporsómaradvány, csontváz, csak néhány deszkadarab, kôtörmelék, s nagyjából olyan rendetlenség, amely szobafestés után maradhat egy helyiségben. Aláereszkedünk. Diamanstein György, a helybéli iskola történelemtanára vizsgálja szakértôi szemmel a kriptát. Közben a "házigazda" Fehér Dániel református tiszteletes magyaráz:

Azt beszélik a községben, hogy utoljára az oroszok jártak itt lent a második világháború alatt. Benéztek, nem-e rejteget itt valaki fegyvert. Nem találtak semmit, s ahogy most is látszik, a falu szélén levô kriptából valamikor ideszállított márványszarkofágot helyezték el megôrzés véget.

Mindjárt közbeszól valaki. Vagy 30 évvel ezelôtt is voltak már lent, akkor meszelték ki a helyiséget.

Felleltározzuk a leletet. Három, falra erôsített sírlap, alig kivehetô írással, egy a földön, s körben, a falnak támasztva szarkofágmaradvány fehér márványdarabjai. Gondosan elmozdítjuk, hogy megfejtsük az írást. S amint a két lapot erôs kezek tovább emelnek, meglepetés ér mindannyiunkat. Két, fal felé fordított lapon gyönyörûen kidolgozott címer. Megpróbáljuk megtisztítani. Helyenként lemegy a festék, nedves ronggyal próbálkozunk. Sikerül. A por és mészréteg alól aranyozott alapon, kék, piros, zöld színekben pompázva babérkoszorú övezte nemesi jelvények. Az egyiken - a Teleki család címerén - pajzs felett koronás-sisakos fôbôl kiemelkedô unikornis áll, szemben kardélre hányt fejet tartó oroszlánnal, a pajzson két oroszlán és kettôbe szelt fekete sas, valamint az Árpád-koriak címerére emlékeztetô háromszor vágott pajzs. A másik címeren: korona peremén nyugvó sisakos fejek, rajta egymással szemben a Hold és Nap, a pajzson ugyanez piros és kék alapon, alatta sisakra helyezett két kasza, azokon két galamb, s legalul keresztbe helyezett kulcs.

Félreállítjuk a súlyos kôdarabokat és megkezdôdik a sírkô, feliratok betûzgetése. A kopott, meszes, poros kôtáblára latinul és magyarul írtak, valamikor a 18. század közepén. Az egyik tábla közepén lyuk tátong. Valaki megpróbált mögéje tekinteni, de a fal túl vastagnak bizonyult. Hasonlóan jártak el a másik sírkônél, de itt oldalról próbálták sikertelenül felfeszíteni a lapot. Hogy az oroszok voltak-e vagy csak kíváncsiak, netán kincskeresôk, akik arra gondoltak, hogy e nemesi sírok gazdagságot rejtenek - nem tudni.

A mi kincseinknek elsôsorban kultúr- és helytörténeti értéke van, hiszen valójában Erdély egyik legôsibb és - híresebb nemesi családjának, a Telekiék múltjába tekinthetünk be, egészíthetjük ki ezáltal ismereteinket. Az egyik fülke "tulajdonosa" az 1710. augusztus 19-én született és 1778. március 17- én elhunyt gróf Teleki László, aki II. József és Mária Terézia kamarása, Erdély gubernium tanácsosa, az Erdély nagyfejedelemség pincemestere volt. A latin betûs szöveg még elárulja, hogy a sírkövet Teleki László fia, József és lánya, Klára és Eszter, Thoroczkay Zsigmond felesége, valamint az unokák, Teréz és Pál* állították.

Alatta már magyarul írt szövegen adják a földi halandók tudtára, hogy "Itt nyugszik az úrban G. Radai Eszther atya bölts s nagy úr Pál volt Kajali Klára anya de az halál e kegyes hû s nagy párt régenn Sírbe tette Lossontzon akiktôl eredetét vette (…)"

E múltból ránk hagyott üzenetbôl még megtudjuk, hogy gróf Teleki László felesége, mert róla van szó, 1716-ban született Szent György napján. A gróf 1732-ben János napján vette feleségül. Együtt éltek "Istenesen" harminc egy esztendôt és "nyoltz holnapot". S idézzük ismét e nagyon szép vallomást: " Szép angyali idôt volt kintse s mindene egy a másikának tartotta / Ez fényes azt koronájának hû gondos nagy serény gazdaszonysága"

Folytatását nem tudjuk lejegyezni, hiszen a hatalmas márványlapokat kellene ezért elmozdítani. Késôbbre elhalasztjuk e munkát, mert a református tiszteletes úgy dönt, a címereket ki fogja emeltetni, s a kápolnába a többi kôbe vésett Teleki-ereklye mellé állítja. Majd miután ezek innen kikerülnek, akkor lehet biztonságosan tovább tenni a kôlapokat.

Az említett két sírlappal szemben levôhöz fordulunk. A betûzés sokat tart, de megérte a fáradságot. Teleki Juliánna gróf életérôl a következôképpen számolt be Teleki Domokos:

Hic sunt recondith Juliannae G. Telekinae De Szek

Viduae L.B. Sigismundi Kemeny De N. Gy Monostor

Matronae Pientissimae Ossa

Vixit Annos LXXVI

Obiit Anno Aerae Christianae MDCLLXIV

In Tesseram Grati Animi DCT Lucens Posuit

Hogy kevésbôl sokat s igazán keresni

Lehet ne meny meszsze ki példát keresni

Ezen sírban ny(ug)vó kegyes úri aszszony

Nem sokból li(?) gazdag példás gazdá(?)sz(?)

S ámit ô mag(átol) megvonván férre tett

Mindazzal másokat segijtett és jól tett

Jó téteményei osztásával ugy élt

Hogy több részben addig adott ameddig élt

Okkal segíjtette az attyafiáit

Sokkal á lévi pap szegényebb fiait

Harmintz nyoltz egyházi szolga ezt jól tudja

Püspökségünk tárját sokkal segíjtette

Jövedelmet fekvô jókkal bôvítette

Két több oskolánkban fôképpen a vallást

Tanítók jó annyok felöl tesznek vallást

Ezek érdemének örök meg adoi

Lesznek bôv kezének buzkó háládoi

Árváknak is annya volt s az egy nehányának

Élt volna ki tudja lett volna még hánnak

Ember fia nem ki ressz képzelt szükségemet

Magadnak teheted hogy kövesd ezeket

Ezzel menny el o a földel váltott malt(?)

Menny(?) irta álhatattos grof Teleki Domokos

Mint régész felbecsülhetetlen trófeájával, úgy távozunk mindössze egy füzetbe vésett feliratokkal. A lelkész ígérete szerint a címeres kövek méltó helyre kerülnek, hogy lassan, de biztosan összeálljanak Erdély történelmének homályba vesztôdött láncszemei.

Ezért könyveltük el sikeresnek expedíciónkat.

A Project on Ethnic Relations, az etnikumok közötti kapcsolatokkal foglalkozó nemkormányzati, de az amerikai kormánnyal, a NATO-val, az EBESZ-szel, az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval is együttmûködô szervezet tíz éve alakult az Amerikai Egyesült Államokban. Alapító tagjai Allen Kassof és Livia Plaks. Megalakulásuk óta tíz kisebbségi kérdésekkel foglalkozó irodát hoztak létre Európa volt kommunista országaiban. Az egyedüli ország, ahol két irodájuk is van - Bukarestben és Marosvásárhelyen -, Románia. De PER-iroda mûködik Szófiában, Budapesten, Pozsonyban, Krakkóban, Moszkvában, Belgrádban, Podgoricán, Koszovóban és természetesen Princetownban.

Livia Plaks, a PER ügyvezetô igazgatója Nagybányán született. 1964-ben, kislányként került ki szüleivel Amerikába. Orosz, illetve Közép- és Dél-Európa- szakértôként dolgozott 1986-tól, az IREX Alapítványnál. Ennek volt része 1994-ig a PER is. Az európai rendszerváltások idején kezdtek Allen Kassoffal közösen a kisebbségi kérdésekkel foglalkozni. Livia Plaks a múlt héten, a helyhatósági törvény alkalmazásáról szóló szemináriumon vett részt Marosvásárhelyen. Az esemény adott alkalmat a beszélgetésre.

- A kisebbségi jogokkal kapcso-latos kérdések ismerôjeként, visszatekintve arra az idôszakra, amióta ismerjük egymást, miben és milyen tekintetben érez szemléletváltozást a kisebbségi kérdés kezelésében?

- A PER már tíz éve foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Ilyen szempontból azt tudom mondani, hogy egész Európa nagy figyelmet szentel a problémának. A nemzetközi szervezetek prioritásként kezelik a kérdést. Hogy csak egyetlen példát mondjak: az európai uniós csatlakozás egyik legfontosabb feltétele, hogy a csatlakozni óhajtó országok biztosítsák a kisebbségi jogokat.

Ugyanakkor, ebben az idôszakban, amikor egy Berlusconi gyôz, amikor egy Heider bekerül a kormánykoalícióba Ausztriában, mikor a Nagy-Románia Párt komoly szerephez jut a román parlamentben, akkor arra is kell figyelnünk, mi lesz a mentalitással, milyen irányt vesz esetleg a kisebbségi stratégia. Hosszú távon lesznek még változások, de biztos vagyok benne, hogy a nemzetek identitása és a kisebbségi kérdések lesznek a legfontosabbak a következô évtizedekben.

- Mi a nehezebb, a kisebbséget a jogigények racionális útjára terelni, vagy a többséget befogadóbb, rugalmasabb magatartásra késztetni?

- Bonyolult kérdés. Attól függ, hogy melyik oldallal beszélünk. A PER egyik maximája, hogy amelyik féllel beszélsz, annak van igaza. Mivelhogy a kisebbségek kisebbségek, mindig könnyebb azt mondani, hogy a többségnek kell lépéseket tennie, neki kell nagylelkûnek lennie ezekkel szemben.

- Melyik oldalon lát több elôítéletet?

- Mindkét részrôl egyformán. Lehet, hogy furcsának találja a választ, de ezt tapasztaltuk általában mindkét részrôl. Itt is, ott is vannak emberek, akik racionálisan gondolkodnak, értik a kérdést, s igyekeznek elôrehaladni a problémák megoldásában. Ezek azok, akik tisztában vannak a többség és kisebbségek közötti dialógus fontosságával. Viszont ugyanilyen gyakorisággal találkoztunk olyanokkal, akik minden eszközzel próbálják akadályozni az elôrelépést. Az sem számít, ha tragikus következményekkel jár. Ez történt Jugoszláviában.

- Hosszú ideje jár Romániába. Ha a többségiek, illetve a kisebbségiek helyébe képzelné magát egy pillanatra, mit tett volna másképpen a kisebbségi jogok körüli vitákban?

- A válaszom az, hogy minden esetben a másik helyzetébe próbáltam volna képzelni magam. Tehát, kisebbségként arra figyeltem volna, mit tennék én, ha a másik oldalon állnék, hogyan gondolkoznék, milyen a helyzet az ô szempontjukból és fordítva. Ez mindig segít. Több helyen kipróbáltuk, sikerrel. Azt hiszem, ez Romániában is segítene a kérdés rendezése szempontjából. Például, a kétnyelvû feliratokról beszélve, a többségnek be kellene látnia, hogy az senkinek sem árt, mindössze azt jelenti, hogy azon a helyen számottevô kisebbségi közösség él, ugyanolyan régen, mint a többsé/gi lakosság, akiknek joguk van a kétnyelvû feliratokhoz.

- Hogy érzi, a román politikai osztály milyen mértékben volt képes lemondani a so