Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Aktuális

Nem értem, egyszerûen nem értem, minek ez a vircsaft? Miért kell nekünk folyton kiabálni, ha mi fonunk szájkosarat saját használatra?

Parlamentileg ki van hozva, államelnökileg alá van írva a törvény: közhivatalokban ezután - pontosabban mától - már bátran beszélhetek magyarul. Azt ugyan én nem szabhatom meg, sôt biztatni se biztathatok senkit, hogy tessék, tessék csak bátran szólni magyarul, hiszen magyarul szólni lehet félve is. Elvégre mindennek még csak a kezdetén vagyunk. Ha akarjuk, menni fog, gondolom, késôbb már nem törik meg hangunk, pláne, ha a közhivatalnokok is megszokják a megszokás lényegét.

Visszamenôleg van az úgy, hogy idônként népszámlálást szokás végezni, de ha nem, kiadódik magától is, hogy hány magyar, hány román vagy szász és cigány, esetleg szlovák és lengyel és ukrán él bizonyos városban, aztán mindjárt kész a százalékarány. Meg szokott történni négyévenként az is, hogy helyhatósági választásokat tartanak az országban. És mit lehet tenni, ha egy városnak egyszer csak két magyar alpolgármestere lesz, a tanácson az RMDSZ állít többségi frakciót, megszavaz, leszavaz, nyeregben van, vagy leszáll éppen a lóról, teszi mindezt belátása szerint. Erre még Romániában is azt szokás mondani, hogy nétené, mûködik a demokrácia. Ha pedig kijön végre a megharcolt helyi közigazgatási törvény, akkor még inkább tejfelesebb lesz az élet, tökéletesebb ez az egész szerkezet, és annyira jó, hogy azt már csak elrontani lehetne...

Vásárhelyen most éppen ott tartunk, hogy táborunkon belül azon folyik a vita: a tanácsüléseken csak román, esetleg magyar nyelven is legyen ajánlatos felszólalni. Csegzi Sándor alpolgármesterünk elmondja, hogy mi nem jó, illetve hol nem jó, ha magyarul találunk beleszólni a kottába, azzal az egyértelmû igazsággal, hogy abból nem lesz egyéb, csak bábeli zûrzavar, amit aztán fordítani lehet tetszés szerint románra vagy magyarra. Azt gondolom, hogy Csegzi Sándornak igaza van, célegyenesen a lényegre tapint, ha azt mondja, hogy ô nem azzal kezdené, hogy a tanácsülésen magyarul beszéljen. Mert ha román nyelven folyik a tanácsülés, attól még az RMDSZ-frakció RMDSZ-frakció marad, tehát semmiféle árulás nem esik meg sehol, tanult tanácsosaink feltehetôleg értik és beszélik jól a román állam nyelvét. Sôt, elkerülendô az afféle csapda, amit problémaként kezel az ellentábor meg egy bizonyos sajtó: vajon hogyan fognak a tanácsosok értekezni ezután? Ezzel lehet jó propagandisztikusan hangulatot kelteni. Ami valójában álprobléma csupán, elterelvén tanácsosaink figyelmét arról, amit az alpolgármester is nyomatékosít: a törvénynek az elsôdleges haszna az, hogy ügyeit bárki anyanyelvén intézhesse a hivatalban. Szóval nem árt, ha megnézzük, hogy a gombot varrjuk a kabáthoz, vagy a kabátot a gombhoz.

FNI-per Marosvásárhelyen

Hétfôn a délutáni órákban hangzottak el a vád- és védôbeszédek a több mint egy éve folyó FNI-perben, következhet az ítélethirdetés.

Alexandru Pogaceanu, az Országos Beruházási Alap marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója ellen azért indítottak eljárást, mert az Alap emlékezetes összeomlása után a vádirat szerint preferenciálisan mintegy 500 millió lejt fizetett ki különbözô személyeknek, azt követôen is, hogy a hivatalos kifizetéseket átiratban 2000. május 15- én felfüggesztették. Így számos befektetô nem juthatott pénzéhez a visszavonási kérelmét követôen, szemben azokkal, akiket az igazgató valamilyen meggondolásból elônyben részesített.

Az ügyész hivatali visszaéléssel vádolta Alexandru Pogaceanut. Felkészülve arra, hogy a védôbeszédben a "sértett felek" hiányára fognak hivatkozni, hangsúlyozta: igenis léteznek sértett felek, hiszen a FNI minden kárvallottjának ugyanolyan joga lett volna pénzét megkapni, mint a szóban forgó tucatnyi személynek. Természetesen ezek kártalanítása szorosan összefügg a Bukarestben a Legfelsôbb Bíróságon ez ügyben meghozott döntéssel és nem tárgya a helyi pernek, mindazonáltal ezeknek a személyeknek az általános jogait többször is megsértették. Hiszen jól emlékszünk még mindannyian, hogy május 12-én még volt pénz az alap kasszájában, de abból nem a kérvények beadásának sorrendjében fizették ki a betéteseket, 15-én pedig, miközben a tömeg kint várakozott, néhányan kivehették a pénzüket. Az ügyész véleménye szerint a más megyékben meghozott felmentô döntések nem hasonlíthatók a marosvásárhelyihez, mivel azok felületes döntések és egyébként is, az itteni helyzet merôben más.

A védôügyvéd, mint várható volt, elsôsorban arra hivatkozott, hogy nincsenek sértett felek, mert mint mondta: a sértett feleknek fizikai, erkölcsi vagy anyagi kárt kellett szenvedniük, ám Alexandru Pogaceanu vélt hivatali visszaélése miatt senki nem szenvedett kárt. A kárt nem a vádlott, hanem mások miatt szenvedték el. A védôbeszéd szerint az igazgató visszaküldhette volna a pénzt már 12-én és megtehette volna, hogy egyáltalán ne fizessen ki senkit, de ô mindvégig hitt abban, hogy a helyzet megoldódik.

Tény, ha ezt a megoldást választotta volna, most nem ülne a vádlottak padján. A védôbeszéde végén az ügyvéd a vád ejtését és a vádlott felmentését kérte a bírótól.

A tárgyaláson Alexandru Pogaceanu is felszólalhatott, s az utolsó szó jogán hangsúlyozta: ártatlannak tartja magát, és úgy gondolja, hogy a pénzügyôrség felületesen végezte a vizsgálatot. Ugyanakkor nehezményezte, hogy az ôt nem terhelô bizonyítékok nem kerültek be az iratcsomóba. Véleménye szerint Marosvásárhelyen sokkal szigorúbban, mondhatni túlbuzgón jártak el ez ügyben. Besztercén, ahol az alkalmazottak hazavitték a pénzt a kasszából és otthon szétosztották a rokonaik közt, felmentették a vádlottakat. "Ha itt ilyesmi történt volna, még azt sem engedték volna meg nekem, hogy szabadlábon védekezzek, nemhogy felmentsenek" - mondta a volt igazgató.

Végül arra kérte a bíróságot, vegyék figyelembe, hogy sem ô, sem az alkalmazottak nem menekítették saját vagyonukat.

A továbbiakban a döntés a bíró kezében van, ám kedvezôtlen ítélethozatal esetén óvást lehet benyújtani. Az elsôfokú ítélethirdetésre május 29- én kerül sor.

Mint arról tegnapi lapszámunkban tudósítottunk, heti sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt nyilatkozta, hogy referendumot hirdet a sportrepülôtéren kialakítandó ipari parkról. Úgy érzi ugyanis, hogy az ipari park létesítésének ügyében senki sem támogatja, s a lakossági népszavazással akar áttörést elérni a terv valóra váltása érdekében. A szervilis média buzgón végzi a
"hangosítást". Az ebben és más ügyekben rendezett tv-blablákon különös módon elfelejtik kérdezni a más véleményen lévôket.

A minap elhangzottakkal kapcsolatosan Cormos Petru, a sportrepülôtér parancsnoka mondta el véleményét a Népújságnak.

- Dorin Florea két kormány szállításügyi minisztériumától kapott elutasító levelet, amiben az áll, hogy kérése megalapozatlan, akkor ô ehhez kell tartsa magát! Az ipari park és a szabad kereskedelmi övezet terén a megyei tanács hamarabb lépett a szükséges engedélyek beszerzéséért, így nincs már szükség két hasonló jellegû létesítményre. Másrészt a polgármester is tudja, hogy minden civil repülôtér szerepel a Legfelsôbb Védelmi Tanács nyilvántartásában és ez állami terület. Dorin Florea nem rendelkezhet egy olyan terület fölött, ami nem az övé, így tehát értelmetlen a népszavazás rendezése is. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen referendum szervezése nagyon sok pénzbe kerül, amit úgymond az adófizetôk zsebébôl állnának. Azt kijelenti ugyan a polgármester, hogy ez egy olyan terület, ahova nem kell sokat beruházni, azonban azt is tudni kell, hogy amennyiben a repülôklubot és a teret más célra használja, akkor a törvény arra kötelezi, hogy máshol ugyanilyen szinten, e célnak megfelelô területet adjon cserébe. A város többévi költségvetését kellene csak arra fordítsa, hogy a mostanihoz hasonló leszállópályát képezzenek ki és hangárakat építsenek. Ez a terület nem csak Dorin Floreának kellett. 1989 elôtt Ceausescu elrendelte, hogy ide hôerômût építsenek, ezt akkor az ismert körülmények között sikerült megakadályozni. Most Florea is hasonlóan rendelkezik, szédíti a várost alaptalan érveivel. Ha nem ezzel, hanem azzal foglalkozott volna, hogy más helyen keressen egy ipari parknak megfelelô területet, lehet, hogy eddig már konkrét lépések történtek volna, az egyébként szükséges és hasznos kezdeményezés terén. A sportrepülôtérbôl nem lesz ipari park, mert ez nem a város tulajdona!

A törvényhozás alsóháza kedden visszautasította azt a törvényjavaslatot, amely kötelezôvé akart tenni egy-egy román tannyelvû szakot minden újonnan létesített felsôfokú tanintézményben.

A Nagy-Románia Párt (PRM) által beterjesztett törvényjavaslat ellen szavazott 152 kormánypárti (PDSR) és RMDSZ-képviselô. A PRM-képviselôk nem vettek részt a szavazásban, legtöbbjük parlamenti irodájában a belsô tévéláncon követte nyomon a szavazást. Frakcióvezetôjük szerint azért maradtak a távol, mert "nem kívántak kielégíteni bizonyos szeszélyeket".

A Demokrata Párt (PD) képviselôházi frakciójának képviselôi viszont ellenszavazattal éltek a törvényjavaslat elutasítását indítványozó oktatási bizottsági elôterjesztés kapcsán, a liberálispártiak (PNL) pedig tartózkodtak.

A képviselôház által most elutasított indítvány minden újonnan létrehozandó felsôfokú tanintézmény számára kötelezôen elô akarta írni legalább egy román tannyelvû szak elindítását, s ezzel egyúttal módosította volna a felsôfokú tanintézetek akkreditálására vonatkozó 1993. évi 88. számú jogszabályt.

A keddi képviselôházi döntés kapcsán bukaresti megfigyelôk emlékeztettek rá: a PDSR és az RMDSZ közötti parlamenti együttmûködési megállapodás elôírja, hogy a kormánypárt megakadályozza a nemzeti kisebbségek kivívott jogainak bármilyen korlátozására irányuló kísérleteket. Márpedig a most elutasított PRM-indítványnak éppen az lett volna a célja, hogy az alakulóban lévô felsôfokú tanintézményekben - köztük a most szervezôdô erdélyi magyar tannyelvû magánegyetemen is - legalább egy szak kötelezô módon román tannyelvû legyen. Az érvényben levô román jogszabályok - köztük az akkreditációs törvény sem - ilyen megszorító elôirányzatot nem tartalmaznak - mutattak rá parlamenti források.

- A román reformok üteme nem elégséges, és kockára teszi a tervezett gazdasági növekedés elérését az idén - mondta a Világbank bukaresti képviselôje, Ziad Alahdad kedden.

- Ez így nem mehet tovább, a reformokat mindenképpen föl kell gyorsítani - idézte a képviselôt az AFP hírügynökség.

A román kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedést vár az idén, a tavalyi 1,6 százalékos többlet után - emlékeztetett a hírügynökség. A Világbank bukaresti képviselôje szerint a növekedési irányzat akár az ellenkezôjébe is fordulhat, ha késlekednek a reformokkal.

Alahdad hozzátette: a Világban kész négy évre 1,5 milliárd dollár kölcsönt adni Romániának, ha a román kormány teljesíti vállalásait a privatizációkban, továbbá az állami vállalatok és a bankrendszer átszervezésében. - Ha ez nem sikerül, akkor Románia nem tudja hasznosítani ezt a pénzt, és akkor legföljebb 100 millió dollárt adhatunk négy évre - mondta a nemzetközi pénzintézet képviselôje.

Hétfô óta Bukarestben tárgyal a Világbank küldöttsége egy gazdasági szerkezetátalakítási kölcsönprogramról, amelynek négy fô célja lenne: privatizáció, bankreform, az üzleti légkör javítása és a társadalombiztosítás reformja.

A tárgyalások várhatóan hetekig tartanak, és sikerüktôl függ, hogy újrakezdi-e a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a megbeszéléseket egy új készenléti hitelrôl. Az IMF küldöttségét júniusban várják Bukarestbe - írta az AFP.

Ioan Rus belügyminiszter kijelentette a Rompres munkatársainak, hogy van oka azt hinni, hogy az Európai Bizottság júniusi jelentése kedvezô lesz a román állampolgárok vízumkötelességének eltörlésével kapcsolatban, és az EU igazságügyi és belügyminiszteri tanácsának következô ülésén Románia megkapja a szabad utazás jogát.

Ezzel összefüggésben igen fontosnak bizonyult az emberkereskedelem és illegális migráció leküzdésének szentelt bukaresti regionális konzultatív összejövetel. A határrendôrségünk által elért eredmények biztatóak, a szabad közlekedés engedélyezését sejtetik. Sikerült az egyes hiányzó törvényeket - a határrendészetet, a határrendôrséget, illetve a rendôri státust szabályozó törvényeket - megalkotni, szögezte le Ioan Rus.

Az Európai Unió 2,5 millió dolláros hitelt nyújt Romániának a vállalkozók szakmai felkészítésének finanszírozására - közölte Silvia Ciornei, a KKV- kel megbízott miniszter. Az uniókorábban már beindított egy segélyakciót 12,5 millió euró értékben azon cégek számára, amelyek 1998. január 1. és 2001. május 20. között létesültek és maximum 249 embert foglalkoztatnak.

A két projekt ügyében az érdekeltek konzultálhatják a prognózis és fejlesztési minisztérium internetoldalát az alábbi címen: www.infoeuropa.ro vagy érdeklôdhetnek a regionális fejlesztési ügynökségeknél.

(MTI) A sportruházati cikkeket gyártó francia Lafuma cég a magyarországi bérszínvonal emelkedése esetén Romániába kívánja költözetni 1992-ben alapított sárvári üzemét.

A Le Parisien keddi számában közölt interjút Jean-Claude Plé igazgatóval, aki a múlt héten terepfelderítô úton járt Erdélyben, ott ugyanis a munkabérek fele olyan magasak mint Magyarországon. A cégtulajdonos elégedetten nyilatkozott 230 jól képzett alkalmazottat foglalkoztató üzemének teljesítményérôl, de azzal számol, hogy ha a magyarországi bérek megközelítik a nyugati szintet, egy hét alatt összecsomagolja varrodáját és átköltözteti a szomszédos országba.

A különbözô üzemeiben 1200 fôt dolgoztató, évi 830 millió frank forgalmú francia vállalat termékeinek kétharmadát már külföldi üzemeiben állítja elô, Magyarországon kívül Bangladesben, Kínában, Koreában és Tunéziában. Az igazgató szerint annak idején azért esett a választás Sárvárra, mert a textilipari hagyományokkal rendelkezô Magyarországon, ahol jó színvonalú munkaerôt remélt, akkor még a tunéziainál is húsz százalékkal alacsonyabb volt a bérszint.

A bretagne-i vállalkozó üzemeinek külföldre telepítésével hetedére csökkentette a termelési költségeket. Mint elmondta, Franciaországban a magyarországi munkabér ötszörösét lenne kénytelen kifizetni. Egy 1800-2500 frank (72 000-100 000 forint) árú vadászöltöny elôállítási költségébôl 123 frank (kb. 5000 forint) az élômunka költsége, míg Franciaországban ugyanez 600 frank (24 000 forint) lenne.

A Nobel-díj centenáriuma

A Nobel-díj elsô átadásának centenáriuma alkalmából 100 év Nobel-díjasai és a magyar származású Nobel-díjasok címmel nyílt kiállítás hétfôn Budapesten a Mûegyetemen (BME), a jubileum tiszteletére az épület aulájában emléktáblát avattak Wigner Jenô és Gábor Dénes fizikusok, valamint Oláh György kémikus tiszteletére, mivel mindhárom Nobel-díjas tudós a Mûegyetem hallgatója volt egykor.

Az ünnepségen részt vett az Amerikában élô, ám magyarságát máig ápoló Oláh György, aki szombaton elsôsorban magánjellegû látogatásra érkezett szülôhazájába.

A tudós, aki 1994-ben a szénhidrogén alapú új anyagok elôállításáért kapta meg a Nobel-díjat, a kiállítás megnyitásakor hangsúlyozta: a XXI. században az egyes országok nagysága nem elsôsorban a lakosság számától vagy a természeti kincsekben való gazdagságtól függ, hanem fôként attól, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni a tudomány területén.

A jövô e tekintetben is a fiatalság, az új tudósgeneráció kezében lesz - mondta Oláh György.

Hámori József akadémikus, a magyar tudomány és technológiapolitikai kollégium elnöke ünnepi beszédében köszöntötte Oláh Györgyöt abból az alkalomból is, hogy a tudós az ünnepség másnapján, május 22-én töltötte be életének 74. esztendejét.

Hámori József a magyar oktatás kimagasló eredményeként értékelte, hogy az országnak 12 szülötte lett Nobel-díjas.

A május 27-ig látható kiállításon fényképek, tablók engednek betekintést a magyar születésû Nobel-díjasok - Lénárd Fülöp fizikus, Bárány Róbert orvos, Zsigmondy Richárd kémikus, Szent-Györgyi Albert biokémikus, Hevesy György kémikus, Békésy György biofizikus, audiológus, Gábor Dénes fizikus, elektromérnök, John Charles Polanyi kémikus és fizikus, Elie Wiesel író, Harsányi János közgazdász, Oláh György kémikus és Wigner Jenô fizikus - életének mindennapjaiba.

Megtekinthetô többek között Szent-Györgyi Albert frakkja, amelyben átvette a Nobel-díjat, valamint a tudós rektori talárja és a Nemzeti Múzeumban ôrzött Nobel-aranyérme is.

Az ünnepség részeként került sor a Génius Pantheon alapító okiratának aláírására. Szentágothay János íróasztalánál Neumann János "gondolkodó székében" Oláh György, Hámori József, Halász Béla, Szentágothay Klára, Nagy Ferenc és Marx György írták alá a magyar tudományos élet kiválóságainak emléket állító pantheon létrehozásáról szóló okmányt.

A Mûegyetemhez kötôdô Nobel-díjasok emléktáblájának felavatásakor Detrekôi Ákos rektor ünnepi beszédében reményének adott hangot, hogy Wigner Jenô, Gábor Dénes és Oláh György neve mellé a jövôben még újabb Nobel-díjasok nevei kerülnek.

Népújság-interjú

A rendszerváltást követô években néhány háború elôtti kifejezést és eljárást kellett felújítani. A csôd a szocialista országokban elképzelhetetlen jelenség volt, és az akkoriban kiadott értelmezô szótárak ennek megfelelôen a következôképpen határozták meg a jelenséget: csôdnek nevezzük a tôkés államokban és a felszabadulás elôtt nálunk is általában alkalmazott peren kívüli bírósági eljárást, amelynek célja, hogy a fizetésképtelenné vált adós, hitelezôinek kielégítést biztosítson. A csôd bírói kinyilvánításával a fizetésképtelenné vált adós (vagyon-bukott közadós) elveszítette jogát, hogy a vagyonát, a csôdtömeget kezelje és rendelkezzen fölötte. Ezt a jogkört a csôdbiztos gyakorolta.

Ma már nem annyira idegen ez a kifejezés. Az elmúlt 10 évben cégek ezrei mentek tönkre, és sokuk esetében indítottak csôdeljárást is. A csôdrôl Nasca Vladimirrel, a Nacornic cégfelszámoló cég tulajdonosával beszélgettünk. Mindenekelôtt arra kértük, határozza meg, mit jelent ma a csôd és a csôdeljárás:

- Elôször is amint egy cégnek fizetési nehézségei támadnak, s fizetésképtelensége meghaladta a 30 napot, kezdeményezhetô a csôdeljárás. Ennek elsô lépéseként az átszervezési eljárást rendeli el a bíróság és esélyt adnak a szóban forgó cégnek, hogy rendezze adósságait és élete visszatérjen a normális kerékvágásba. A csôdeljárást csak akkor indítják el, ha sem a vezetôség, sem a részvényesek, sem a hitelezôk nem látnak elfogadható módozatot a talpraállásra.

- Ki kezdeményezheti a csôdeljárást és ez a gyakorlatban hogyan zajlik?

- A törvény értelmében kérheti a szóban forgó cég vezetôsége, egy vagy több hitelezô, bizonyos esetekben pedig a notórius adósoknál a Kereskedelmi Kamara. A kezdeményezô fél kérvényt nyújt be a törvényszékre, amirôl azonnal, hivatalból értesítést küldenek mind a cég vezetôségének, mind a helyi kereskedelmi kamarának. A cég vezetôsége 5 napon belül óvást nyújthat be a kérvény ellen és a bíróság dönt arról, hogy helyet ad az óvásnak vagy sem. Amennyiben elfogadja az óvást, nem kezdik el még az átszervezési eljárást sem és semmilyen jogi következménye nem lesz a benyújtott kérvénynek. Ha viszont elutasítják az óvást, akkor értesítik a cégbejegyzési hivatalt, amely megjegyzést fûz a cég irataihoz, amelyben benne foglaltatik, hogy a cég átszervezési eljárás alatt van. Ekkor a vezetôségnek, a részvényeseknek és hitelezôknek meg kell vizsgálniuk az átszervezési lehetôségeket. A szóban forgó felek közül bármelyik benyújthatja a bíróságra átszervezési hajlandóságát, amely mellé egy részletes átszervezési tervet kell mellékelni. Ebben szerepelnie kell a várható bevételeknek, a tervezett tevékenységeknek, és az adósságok átütemezésének. A tervet a Hivatalos Közlöny negyedik részében le kell közölni és ezt követôen 30 napon belül a hitelezôk döntenek arról, hogy elfogadják-e az ajánlott tervet vagy sem. Itt a szavazást követôen újra két eset lehetséges: a törvényes többséggel elfogadják a tervet, vagyis voksukkal hitelesnek, megvalósíthatónak és biztatónak ítélik, vagy elutasítják. Amennyiben az elsô mellett döntenek, a bíró kinevez egy gondnokot, aki felülvigyázza a terv végrehajtását. Ezzel párhuzamosan a hitelezôk rendszeresen találkoznak és a gondnok beszámolót tart a tevékenységrôl. Amennyiben elutasítják a tervet, vagy azt nem sikerül megvalósítani, elkezdôdik a tulajdonképpeni csôdeljárás.

- Melyek a csôdeljárás fôbb lépései?

- Elsôsorban megvonják a vezetôségnek a jogát, hogy rendelkezzék a cég javai fölött. A csôdeljárás elkezdésének pillanatától a csôdbiztos irányítja az eljárást, vagyis leltárba veszi a cég javait, felértékeli, hogy majd árverésen vagy közvetlen tárgyalások útján értékesítsen mindent. Ezzel egyidejûleg ellenôrzik az eljárás alatt álló cég összes kinnlevôségét, behajtják azokat. Felmérik a cég adósságait is, megállapítják a hitelezôk kifizetésének sorrendjét, és az eladott javakból rendre kielégítik ôket. Ter- mészetesen a csôdeljárás elsô pillanatától a cég minden tevékenységet beszüntet.

- Még mielôtt tovább mennénk, kik válhatnak csôdbiz-tosokká?

- Az Országos Átszervezési és Csôdeljárási Gyakornokok Egyesülete által hivatalosan jóváhagyott gyakornokok (magánszemélyekként vagy cégekbe tömörülve). A szóban forgó személyek csak olyan, legalább öt év vezetési gyakorlattal rendelkezô közgazdászok, jogászok vagy mérnökök lehetnek, akik sikeres vizsgát tettek és egyesületi jóváhagyással rendelkeznek. Maros megyében öt olyan cég van, amelynek jogában áll csôdeljárást levezetni, ami a jelenlegi csôdeljárások számához viszonyítva kielégítô. A Nacornic cég például egyszerre általában 15-20 iratcsomóval dolgozik, de egy év alatt a befejezett ügyek száma nem haladja meg a 30-35- öt. A csôdbiztosokat tömörítô cégeket a törvény által megszabott feltételeknek megfelelôen a céglajstromozási hivatalban megalapított alapból a Hiteles Könyvszakértôk és Mérlegképes Könyvelôk Testülete által meghatározott órabérrel fizetik. Ezenfelül természetesen a csôdeljárással járó költségeket is megtérítik. Az alapot, amelyet a törvényszék kezel, és a cégbejegyzési hivatalban beadott iratokért fizetendô összeg 10%-ából töltik fel..

- Visszatérve a csôdeljárásra, vannak-e a csôdre vonatkozó törvényes rendelkezéseknek hiányosságai? Érdemes-e valakinek csôdeljárást kez-deményezni, és ha igen, mikor? Ki jár jól és ki jár rosszul?

- A fizetésképtelenné vált cég vagy a fizetési nehézségekkel küzdô cég olyan, mint egy fertôzô beteg. Elméletileg megvan a veszélye annak, hogy meghaljon, ha már ezzel a hasonlattal élünk, de még az a veszély is fennáll, hogy másokat is megfertôz, hiszen ha nem fizeti ki adósságait, elméletileg van rá lehetôség, hogy más cégek létét is veszélyeztesse és azok is ennek következtében fizetési nehézségekkel találják szembe magukat. Az átszervezés - továbbra is a hasonlatnál maradva - egy gyógykezelési forma. A csôdeljárás pedig a halál elôtti utolsó fázis. Természetesen el kell ismernünk, hogy esetenként ez utóbbi elkerülhetetlen. Véleményem szerint mindenki úgy jár a legjobban, ha mindent megpróbálnak megtenni a cég fennmaradása érdekében. A csôdeljárás során a hitelezôk legnagyobb része rosszul jár, hiszen ilyenkor a felszámolandó cégeknek már nincs lehetôsége, hogy teljes egészében kifizessék tartozásaikat.

- Milyen sorrendben fizetik ki a hitelezôket?

- A törvény világosan meghatározza, hogy milyen sorrendet kell alkalmazni. Elsôsorban azokat a hitelezôket kell kielégíteni, akik a hitelt garancia fejében adták. Az esetek többségében ezért a bankok kerülnek a sorban elôre. Ráadásul ez esetben a csôdeljárás során is alkalmazzák a büntetô kamatokat. Miután az összes ilyen típusú hitelezô követelésének eleget tett a cég, azután következnek az alkalmazottak, akiknek a csôdeljárást megelôzô 6 hónapi fizetését kötelezô kifizetni. Ezután az állami kincstárba befizetendô adók és illetékek kerülnek sorra, szintén késedelmi kamattal együtt. Csak ezután lehet szó a
többi hitelezôrôl. A kifizetés kategóriánként történik, oly módon, hogy legalább három hónaponként a cég vagyontárgyainak eladásából befolyó összegeket az összes hasonló típusú hitelezô között, a hitel mértékének megfelelô arányban elosztják, addig, míg teljesen nem törlesztik az adósságot. Ekkor kerülnek sorra az utolsó osztályhoz tartozó hitelezôk. Néhány éves gyakorlatunk alatt azonban általában az állami adósságok teljes kifizetésére már nem jutott elegendô pénz és a harmadik kategóriába tartozó "más hitelezôk"-nek semmi sem maradt. Ezért is mondtam, hogy nem érdemes elindítani a csôdeljárást.

- Mégis miért kezdeményeznek sokan csôdeljárást?

- Korábban az volt a gyakorlat, hogy a cégek viszonylag egyszerûen - egy ki nem fizetett számla felmutatását követôen - kérhették az eljárás elindítását, de a szóban forgó cég ilyenkor kifizette az adósságot és el sem kezdôdött az eljárás. Ezt azért alkalmazták a hitelezô cégek, hogy a hosszadalmas cégbírósági pereket elkerüljék, mivel ezek évekig eltarthattak és mire sikerült behajtatni a tartozást, addig már az infláció miatt annak csak töredékéhez tudtak hozzájutni. Most azonban május elsejétôl megváltozott az eljárást szabályozó rendelkezés, felgyorsult a behajtási eljárás. Összefoglalva, eddig mint egy gyorsított behajtási eljárást kezelték a csôdeljárást, de mostantól már nem érdemes kockáztatni azt, hogy a végén "más hitelezôként" semmi se maradjon a kérvényezô kezében. Gyakorlatilag csak akkor érdemes csôdeljárást igényelni, ha gyanítható, hogy a cég törvénytelenül jár el.

Az eljárás során ugyanis a kinnlevôségek és adósságok ellenôrzésével párhuzamosan a csôdbiztos 5 évre visszamenôen minden iratot tüzetesen ellenôriz. Megvizsgálja, hogy a vezetôség nem használta-e a cég vagyonát saját hasznára, nem kötöttek-e olyan szerzôdéseket, amelyekbôl saját vagyonukat gyarapíthatták volna, kárt okoztak-e a cégnek stb. Különös figyelemmel ellenôrzik, hogy nincs-e kettôs könyvelés, nem történt-e tôkeelmenekítés, sôt még azt is megvizsgálják, hogy a csôdeljárást megelôzôen kiket fizettek ki, hogy kiderüljön, létezett-e olyan hitelezô, akit korábban preferenciálisan kifizettek. Mivel az összes hitelezô érdekelt abban, hogy a szóban forgó törvénytelen cselekedetek kiderüljenek, szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki ily módon hasznot tudna húzni a csôdeljárásból. Ha mégis kiderül ilyesmi, akkor a szóban forgó személy saját jelenlegi és jövendô vagyonával felel és azonnal bûnvádi eljárást indítanak ellene. Mindenesetre eddigi gyakorlatomban még ilyen esettel nem találkoztam.

- Mi a jellemzô az eddig sorra került eljárásokra?

- Számos olyan cég van, ahol, mire sorra kerül a csôdeljárás, a cégnek már egyáltalán nincs vagyona, vagyis néhány iratcsomón túl nemigen van mit felleltározni. Ezek általában igen kis cégek és rövid idô alatt végzünk velük. Van néhány nagyobb is, amelyeknél sokszor megpróbáljuk az átszervezést. Egy sikerült átszervezési eljárás vége fele járunk a Romarc cégnél, amely már majdnem teljesen törlesztette adósságait és úgy tûnik, átvészelte a nehéz helyzetet, amiben volt. A szászrégeni IFET-nél ezzel szemben nem sikerült az átszervezés és viszonylag nehezen, de értékesítettük a cég vagyonát.

- Mi történik a csôdeljárás befejezése után?

- Miután a cég összes adósságát behajtottuk, eladtuk minden vagyonát és azt kiosztottuk a hitelezôk közt, befejezettnek nyilvánítjuk a csôdeljárást, és ha nem bizonyosodott be, hogy a vezetôk törvénytelenül jártak volna el, akkor felmentjük ôket a felelôsség alól. Akik eddig megkapják a pénzüket, azoknak jó, a kárvallottak pedig elbúcsúzhatnak a reménytôl is, hogy valaha viszontlátják pénzüket.

- Létezik-e valamilyen fajta biztosítás a csôdeljárás kivédésére?

- Sajnos, nem. Ez még nem alakult ki, oly módon, mint a hajózásban az elsüllyedô hajók esetében. Itt még sem a szóban forgó cég, sem a hitelezô nem biztosíthatja be magát.

- Összegzésként…

- …csak annyit mondhatok, ismételve önmagam, hogy kerülni kell a csôdeljárást és mindent meg kell próbálni a talponmaradás érdekében.

Apátok a kútban.

Jó, mi?

Az a helyzet, hogy ha "apátok a kútban", akkor már döbbenetes, és nekem mint szomszédnak, megfelelô hozzáállást kell tanúsítanom. Mert nálunk egyébként a város is falu még, lelkileg valamelyest.

Lépcsôházunkban legalábbis így van, függetlenül attól, hogy honnan meddig terjed a folklór. A folklór bizony megmaradt, meglehetôsen vegyesen, leginkább szombat délelôtt hallani. Nem baj, a testvériségbe a panel csôhálózata is belevezet. Meg volt ez jól gondolva egykoron. Átszûrôdik a szerelem, a pörkölt illata, és a fürdôszobában rendszeresen hall az ember híreket. Vagy, amikor mondja a felsô feleség: vesd már le a zoknidat, mert a bûztôl mindjárt megbolondulok. De akkor már aztán igazán le kell merevedni, amikor hazajövet a testes asszonyság azt mondja az urának: te, Feri, apátok a kútban van.

Hogy honnan szedte ezt a döbbenetes hírt, csak pár perc múlva tudom meg, amikor a szomszéd kétségbeesve becsenget és kirajzolja a történetet. Feriné találkozott Feri falubelijével, aki buszra szállt éppen a klinikák környékén, és már csak annyi ideje maradt ajtócsukódás elôtt, hogy leszóljon Ferinének: Feriné, Feri apja a kútban van.

Mindent megértek a világon, de ilyenszerû gyászos esetre azért nem számítottam volna. És egyáltalán: szomszédom apja mit keres a kútban? Ez így szürke történet, és meglehetôsen szürke is marad, amíg a tragédia hátterérôl bôvebb információt nem szerzünk valahonnan. És megértem rögtön, mi lehet az én feladatom, Mezôporlakán ugyanis nincs telefon, a községben meg nem tudnak semmirôl, úgyhogy marad a kétütemû, nyomás a Mezôségre. A szomszéd, ha valaki nem tudná, arra való, hogy segédkezzen ilyenkor, s ne legyen pofája bajnak idején különféle okokra hivatkozni, menjen, mert a szomszédnak akkor nem illik egészen ott lenni, neki sírni kell egy sort, szegény apáról zokogni asztalra borulva féltálnyi cseppfolyós bút legalább.

Érdekes, milyen véletlen dolgokat produkál az élet, a szomszéddal a tegnap ugyanis arról beszéltünk, hogy megint és állandóan és örökkön szárazság sújtja a Mezôséget. De miért is ne sújtaná, hiszen már régen tudjuk, hogy a mezôség azért mezôség, hogy ne legyen víz benne. Helyenként egy csepp se. És akkor tessék, apátok a kútban van...

Ha Mezôség, akkor az lesz már ezután is, mert komoly vízvezetés tervétôl súlyos pénzhiányra hivatkozva elállt a megyei közgyûlés. A szomszédnak idevonatkozóan vannak pontosabb értesülései is. Azt mondja, hogy a vezeték lefektetése nem kizárólag a pénzhiány miatt marad el, hanem attól tart a közgyûlés, hogy a Mezôség bizonyos vonalán egyszer csak gejzírek törnek fel, a földbôl vagy éppen a talajba lövellnek egyenest lefelé... Attól függôen, hol van a nyomás: föld alatt, vagy föld felett. De mindegy: mindenhol gejzírek lesznek, és a nép egyfolytában gejzírezni fog. Télen meg szaunázni a gôzökben.

Merthogy a hûlés, fáradtság és - fájdalom - némi halántéktáji ôszülés és efféle dolgok tesznek keresztbe az emberi találékonyságnak, nem egészen értem én, hogy lesznek egyszerre csak úgy gejzírek a Mezôségen, ahol víz sincs, csak bogáncs, száradt tûzre való kútágas és dehidratálódott gólya.

Hortobágy, vagy mi az isten van itt...

Ne tessék azt hinni, hogy a mezôségi ember ostobább mint más, dehogy, épp olyan találékony, mint a kôolajcsapoló déli, vagy még annál is találékonyabb. De mire lenne jó az erdélyi ember találékonysága, ha nem arra, hogy megfúrja a csöveket és elvezetné a vizet a gerinceken át és csinálna valóságos afro- transzilván oázisokat magának. És mondjuk, hogy a szamarak növesztenének púpokat, mindenféle dromedárral járnának a kereskedôk, még az is megeshetne, hogy itt vezetne el a selyemút. Ó, még belegondolni is rossz, mit kezdene a közgyûlés ilyen hirtelen felfutás esetén...

A szomszéd eszmefuttatásával idáig jutott, én a gejzíreket elfelejtettem azonsmód. Hanem most menni kell a Mezôségre. De ki veszi ki az öreget a kútból. A rendôr nem, a rendôr azért van ott momentán, hogy konstatálja: gyilkosságról szó sincs. Az orvos azért van ott momentán, hogy felírja a jegyzôkönyvbe, hogy kétségtelenül beállt a halál. Tûzoltók nincsenek, logikám szerint abból kifolyólag, hogy a Mezôségen víz sincs. De ez már megbeszélve fent.

Akkor egy kampót kell csinálni házilag, töröm a fejem: hogyan. Azt ajánlani részemrôl mégiscsak tapintatlanság lenne, hogy: szomszéd, az egy olyan horog, amit majd szépen beleakasztunk apádba és kihúzzuk, mint egy vödröt. Persze hosszú lesz a rúd, hozzáférhet más is, mert a vízzel feltelt ember beláthatóan nehéz eset. De aztán minden horogtól elállok, mert nem érti a szomszéd, hogy lehet a kútban szegény ember, amikor még kútjuk sincs. És sír hozzá még egy sort. Itt már akkor nem stimmel valami. Belsô-mezôségi falu: elôbb mindenféle tollú, nagy fehér libák, sötét keszkenôs ortodox asszonyok, kúnos arcú református emberek, száltól szálig becsületes presbiterek, bolt, borostás legények a tornácon, fogszuvasodásos népbetegség vigyorodásra terjed, vodka, nap és kolomp. Faluvégen kórécsomóban cigánynász.

Miközben az olvasó itt most a fulladásos tragédia naturalista leírására és okára vár talán, attól végérvényesen el kell tekintenünk, abból kifolyólag, hogy szomszédom apja noha csakugyan a kútban van, fiának legnagyobb döbbenetére felszól a mélybôl: fiam, hány pakk szivart hoztál? Erre már csak szégyenkezni lehet. Több szó nincs is tartalékban.

Akkor jó, mondja az öreg, markába köp, nyomja az ásót és rakja vödörbe a földet, szegény asszony húzza föl a mélybôl. Kútat ásnak szegények. A történetet vélhetôleg nem kell tovább magyarázni. Csak egy kérdés marad: mire való egy félsüket dezinformáló falubeli?

Ez is meg van úszva alaposan, induljunk, szomszéd. Az nem baj, hogy jön a nagyesô, az autó azért van, hogy ne ázzunk meg és a törlô törölje a szélvédôt. A törlô törli a szélvédôt. Vad patak jön szembe velünk, lefelé a hegyen, csak éppen el nem sodor. Az esztenából magyar juhászasszony: engem anyám megátkozott… Bár dehogy, mozgatja a gömbölydedén lapátnyi kezét a major.

Kátyú. Ha majd jön egy traktor.

Jön egy traktor. Borostás arc mustrálgat, azt mondja, nincs drótkötele, mert különben kivontatna az aszfaltig. Elmondja, hogy ô lenne az alpolgármester, szép tervei vannak a vidékkel. Elhisszük neki. Egyelôre amit tehet: fogadkozik, hogy vontatóhorgokat csináltat a kováccsal. Numájbinye, lárevedere. Lárevedere, numájbinye.

Szakad az esô, hólyagokat vet, ahol libák járnak nagy, öklömnyi zöld vízbékák pukkannak el. Aztán kuruttyolnak szépen, amikor leszáll az est. Kigyúlnak a pásztortüzek, bagoly szól az akácosban. Pont.

Tiszta Hortobágy, vagy mi az isten van itt...

Egy kátyú.

Egy kétütemû autó.

Két szerencsétlen ember.

Távolabb egy még szerencsétlenebb gémeskút. A vályúba belefekszik egy darabka szomorú közép-erdélyi ég. Másnap kiisszák a vasszájú juhok a sötét perspektívát.

Lesz itt még jövô.

Csaknem húsz szék, félkörben. Mindenikén óvodás, kisiskolás. A padlón vastag kötélkígyó. A fal tövében hatalmas "mesebôrönd", különbnél különb mesével, mesefigurával tele. És mindehhez számítsuk hozzá a pirinyó emberkék kíváncsiságát, zsongását is. Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni! Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni...! - hangzik a mozgásfejlesztô játékos mondóka - közben csuklógyakorlatok, ritmusérzékhez rövid szövegrész szótagolt kitapsolása-dobbantása. Végre a csodabôrönd fedele is felnyílik. Csak úgy sorjáznak a tanmesék és hôseik: az ujjasbábuk is. Kinek is jutna eszébe e kis játszó közösség tagjai közül, hogy az a mosolygó, kedves néni, aki a kör közepén áll, mindössze fél órával ezelôtt érkezett közéjük?! Hogy nem az óvó nénijük, tanító nénijük a Deus Providebit Házban. Figyelem a kecskeméti vendéggel közremûködô kisgyermekeket. Természetes számukra az ismeretlen társaságában is a játékhelyzet. Miért ? - ötlik fel a kérdés a szemlélôben. Érthetô hát, hogy e kisgyerekekkel csaknem egyórás alkotó együttlétet követôen, Szirtes Józsefné Ancsával próbálunk közösen választ találni.

- Bár pedagógus vagyok és a legkisebb korosztálybeliekkel - I - II. osztályosokkal - dolgozom, a bábjáték mint alkalmazott mûvészeti ág jelenik meg a munkámban.

- Miért épp ezt a mûfajt, a bábjátékot választotta kifejezési formaként ?

- Egyrészt mivel közismert, hogy a bábu rendkívül közel áll az ilyen életkorú gyermekekhez. Ezért is tudjuk nagyon könnyen használni az iskolai munkában is. Nagyon komplex módon járulhatunk hozzá velük a tanulási folyamathoz, és ezen belül a személyiség minél több oldalú fejlesztéséhez.

- Annál is inkább, mivel a társmûvészetek adta lehetôségeket is felkínálja.

- Így van. A képzômûvészettôl a zenén, az irodalmon át a színpadi mozgásig, a drámáig ugyanis szinte minden megtalálható a bábjátékban. Másrészt szeretem a mesék és a csodák világát. A bábjáték egyik leglényegesebb vonása, sajátossága épp az, hogy a csodák színpadát jelenti. A bábszínház képes minden olyasmire, amire az élô színház nem, vagy kevésbé. Mert egy bábu tud repülni például. Leeshet és visszanôhet a feje. Nem beszélve arról, hogy az egész "színházamat" berakhatom a bôröndömbe és bárhol, bármikor kicsomagolhatok és játszhatom is vele...

- Valamennyien láthattuk, mennyire fogékonyak ezek a csöppségek ezekre a ritmikus mozgásokra, énekes játékokra, a különbözô mondókákra, tanmesék bábos változatainak az üzenete iránt.

- Ugyanígy történik ez nálunk is. Ott is szívesen vesznek részt a játékban a gyerekek. Szívesen azonosulnak szerepekkel. Nyilván, hogy közösen kezdjük a játékot, mivel nem egyéni szereplôkrôl van szó. Tudniillik, a közösségben mûködik az a fajta védettség, mely a gyerek számára biztosítékként hathat arra nézve, hogy neki nem kell egyedül megszólalnia.

- Viszont akadt példa arra is, hogy a játék végig képes lesz egyedül is megszólalni....

- Igen. És ez az igazi öröm számunkra. Akkor érti meg az ember, hogy ezt NEM LEHET abbahagyni. Ezt folytatni kell!

- Tulajdonképpen mikor is kezdenek el bábozni, kimondatlan is, a gyerekek?

- A bábuval való játékot már megtaláljuk a legkisebb korosztálybeliek mindennapi játékában. A gyerekekkel született sajátosság, hogy a tárgyakat életre keltik. Attól a pillanattól kezdve, hogy a szék ló lett - átváltozott! - vagy hogy az óvodában székekbôl építenek a gyerekek vonatsort, mindez nagyon közel áll már a bábjátékhoz. Tehát úgy is lehet bábozni velük, hogy báb szinte nincs is. Csak különbözô tárgyakkal. Magyarországon különben mûködik egy kifejezetten olyan bábszínház is - a Figurina Bábszínház , és nagyon jó színvonalon! -, ahol nagyon sok játékot készítenek, csak tárgyakból. A rézmozsártól a fazékon át a krumpliig, a nagymamától a piros almáig, Piroskáig...

- Pedagógusként, bábmûvészként, illetve olyan emberként, akinek foglalkozásszerûen lelki tartozéka az örömszerzés, "mindenki Ancsa nénije" mikor érzi beteljesültebbnek számára a pillanatot? Amikor ôt örvendezteti meg valaki, vagy amikor maga teszi ezt mással?

- Mindkettô jólesô érzéssel tölti el az embert, mégis nagyobb élmény örömöt szerezni!

Kibéd, Kend, Héderfája, Nyárádselye, Bonyha, Gyulakuta és Balavásár egyházáról és népérôl szóló kötetei után újabb munkát ad ki kezébôl az életének 91. évébe lépett lelkész-monográfus Péterfy László - a Siklód és egyháza címû könyv a Kis-Küküllô völgye címû sorozatban a szerzô nyolcadik monográfiája. Megjelent 2001 márciusában a székelyudvarhelyi Infopress Rt. gondozásában, a szerzô kiadásában, a Pro Professione Alapítvány, elszármazott siklódiak és mások támogatásával.

Siklód Maros- és Udvarhelyszék határán fekszik, a Kis-Küküllô völgyének vízgyûjtô körzetébe esik, közvetlenül határos a Sóvidékkel. Hatvan kilométerre Marosvásárhelytôl; Szovátától Sóvárad felé talán tíz-tizenkét kilométer. A falu tengerszinti magassága 800 m, legmagasabb pontja a Siklód-kô, a kötet szerint 1054, a belsô borító térképszeletén 1028 m magas. Közigazgatásilag Etéd községhez tartozik, Hargita megyéhez. Elsô temploma 1635 és 1645 között épült, bizonyára már akkor követték el azt a hibát, ami miatt 330 éve kesereg és küszködik Siklód népe. A csúszós talaj miatt folyton javítani, újjáépíteni kellett, 1827-ig negyedszerre immár. Azután is folyton baj volt, például az 1868-as és ’71-es esôzések alkalmával meghasadozott a fal, újat rakva ismét javítani kellett. 1903-ban ismét panasz van a keleti falra, 1911- ben, aztán 1913-14-ben megint nekirugaszkodnának, akkor a háború szól bele. Mindig újat építenének, azonban rendszerint csak javításra futja az adományokból. Végül 1948-ban Kós Károly elvállalta, hogy elkészíti az új templom tervét. 1951-ben az esôzések miatti földmozgás következtében végképp életveszélyessé vált a régi hajlék, bontani kezdték, párhuzamosan imaházat építettek. A hatóság csele ez volt: az imaházat templomnak minôsítette, és új hajlékra nem adott engedélyt. Az új templom terve közel fél századon át porosodott az íróasztalfiókban, míg 1994-ben, az akkori lelkész, Incze Zoltán (a már 1990-ben elkezdett) szervezô tevékenysége, a gyülekezet hozzáállása, holland és német hittestvérek, más adományozók nagylelkûsége folytán felépülhetett az új templom - 1994-ben szentelték fel -, amely, mint azt Murádin László mûvészettörténész elmondta, hasonlít a kolozsvári Írisz-telepi templomhoz. A templom felépülésének történetérôl, az épületrôl, a tervezôrôl, mennyezetének kazettáiról és Siklód népének kultúrájáról szól az a magyar és angol nyelven írott, pazar kiállítású kötet - Siklód temploma és népe -, melynek szerzôi Incze Zoltán, Anthony Gall, Kós Károly (a székely népi építészetrôl és a lakóház mûvészetérôl szóló tanulmányrészekkel), Pogány Gábor és Madar Ilona. Két festômûvész, Stevanovits Péter és Elekes Károly készítette a templom mennyezetének festett kazettáit. Ezek nem dekoratív táblák, hanem a mai, modern mûvészet szellemében fogant alkotások; megfelelnek mind a református kánonnak, mind a modern mûvészet elvárásainak. A hideg és meleg tónusú képek sajátos ritmust kölcsönöznek a "templom egének", harmóniájukat Pap Gábornak köszönhetik, aki a párba állított rendszert kidolgozta. Incze Zoltán, a Siklódi zsoltár szerzôje így jellemezte ôket: " A képek prédikálnak, a pap magyaráz."

Siklód, ez a színmagyar falu megteremthette magának azt a szakrális környezetet, melyben jól érzi magát a gyülekezet. "Csak úgy tudtak a mü apáink is meglenni ezen a földön, hogy ha szükség volt, segítettek" - idézte Madar Ilona az egyik siklódi öreget. Így vált a közösségépítés szimbólumává a siklódi református templom. Egyaránt belengi Kós Károly építô és a két kortárs mûvész szintetizáló, hitvilágunkat újraálmodó szelleme.

A régi Siklódról viszont a Péterfy László könyvébôl tudunk meg csaknem mindent, ami érdekes és fontos lehet. Hogyan, mibôl éltek, miként gazdálkodtak, milyen volt a falu rendtartása, közösségi élete, hitélete, iskolája, tanítói, lelkészei. Siklód és a környék többi települései, Küsmöd, Kôrispatak, Etéd, Énlaka, Szolokma, Cséje: nem csak a néprajzosok kincsesbányája, hanem íme, az egyháztörténésznek, a helytörténeti kutatónak is van ott keresnivalója.

Elsô lelkipásztora, akirôl ez a könyv tud, Kébédi (sic!) Péter volt 1694-ben, azóta, az 1998- ban érkezett Dezsô Tibor Attiláig harminc pap szolgálta a református gyülekezetet, köztük a templomépítô Incze Zoltán. Elsô kántortanítója Sófalvi István volt (1728- ból jelzik), az utolsóig, Kelemen Sámuelig (1952) húsz tanító oktatta a gyermekeket.

Külalakját tekintve ez a sorozat legsikerültebbnek mondható kötete. Bibliográfiája, gazdag képanyaga teszi teljesebbé, hasznosabbá is.

G. Erzsébet szovátai lakos panasszal fordult lapunk szerkesztôségéhez. A levélíró azt állítja, hogy fiát, aki jelenleg a marosvásárhelyi börtönben vizsgálati fogságban van "valamilyen karikagyûrû-históriába keveredett és a szovátai rendôrség a segesvári ügyészséggel közösen bosszúból letartóztatták", számos kellemetlenség éri.

"A fiamat a fenti börtönben tartják fogva, egy cellában, ahol harmincan vannak. Látogatás alkalmával elpanaszolta, hogy nagyon tetvesek és az égvilágon senki nem irtja ki a tetûket. A fiamnak címzett mindenik levelemben felbélyegzett üres borítékot küldtem, de sajnos, amikor cenzúrázták a leveleinket, az üres borítékokat a rabôrök elsajátították és a fiamnak nem adták át több alkalommal. Még úgy is volt, hogy a levelünket egyáltalán nem adták oda a fiamnak, pedig nem írtunk az ügyrôl" - áll a levélben.

A panasszal Szôllôsi Géza ezredeshez, a marosvásárhelyi börtön parancsnokához fordultunk, aki elismerte, hogy idônként valóban zsúfoltság van, az európai normák szerinti 680 férôhellyel szemben 788 ágy van a börtönben. Beszélgetésünk idôpontjában 862 személyt tartottak fogva. A zsúfoltság elsôsorban annak tudható be, hogy a letartóztatottak esetében be kell tartani bizonyos szabályokat: a visszaesô bûnözôket, az elôzetes vizsgálati fogságban lévôket, fiatalkorúakat és kiskorú bûnözôket nem lehet összezárni, külön- külön kell elhelyezni. Megtörténik, hogy a fiatalkorúaknál a 60 helyet 80-an foglalják el, ugyanakkor a kiskorúaknál 30 szabad ágy van és csak 20-an vannak. Az elôzetes letartóztatásban levôk esetében a helyek száma általában megegyezik a fogvatartottakéval, a visszaesô bûnözôk vannak a legtöbben.

A parancsnok szerint az egészségügyi ellátás jó, nemrég tették rendbe az orvosi rendelôt, ahol két általános orvos és öt asszisztens, valamint egy fogász kezeli a betegeket. Az elítéltek többsége tetvesen érkezik, ôk megkapják a szükséges kezelést, és sok a szifiliszes beteg is. Jelenleg 23 szifiliszben szenvedô elítéltet tartanak nyilván, 17-rôl a börtönben derült ki, hogy betegek. Egyetlen beteg kezelése 1,2 millió lejbe kerül. A fertôtlenítés mindennapos, a ruhákat, matracokat fertôtlenítik, ritkán fordul elô, hogy a rabok mégis megtetvesedjenek.

A levelezéssel kapcsolatban Szôllôsi Géza elmondta: az elítéltek annyi levelet küldhetnek, ahányat akarnak és akikhez akarnak. Ezeket nem cenzúrázzák, a szabályok szerint a boríték felnyitása és leragasztása az elítélt és egy altiszt jelenlétében történik. A borítékokat átadás elôtt megvizsgálják olyan szempontból, hogy ne tartalmazzon például kábítószert, volt ugyanis ilyen eset. 1997-ig a börtönparancsnokok kötelesek voltak a beérkezô és kimenô leveleket elolvasni, ám az igazságügyi minisztérium határozatot hozott, amellyel ezt az eljárást megszüntette. Sôt, most már telefonon is lehet értekezni, a marosvásárhelyi börtönben három készüléket szereltek fel. Az elítéltek, kérésre, havonta egyszer telefonálhatnak, átlagban 5 percet beszélhetnek.

Szôllôsi Géza szerint kizárt, hogy a panaszt tevô hölgy fia a börtönôrök hibájából nem kapta volna meg a leveleket, az egészségügyi ellátás megfelelô, a túlzsúfoltság problémája pedig hamarosan megoldódik, ugyanis június végén adnak át egy újabb épületet, 120 férôhellyel.

Vállalkozások a mezôgazdaságban

A Nyárád Menti Állattenyésztôk Egyesületének tagjai április 19-én találkoztak a marosvásárhelyi Tejfeldolgozó Rt., a szovátai Hochland cég és a Hargita Tejtermék Rt. képviselôivel. A megbeszélés célja a tej felvásárlási árának növelése volt. A három felvásárló cég egyike sem fogadta el a gazdák kérését. A gazdáknak a találkozón elhangzott érvelései közül ezúttal a székelyvajai Tollas Gáborét választottuk ki, amely mintegy összefoglalója a kis- és közepes gazdálkodók jelenlegi gondjainak.

- Mezôgazdasági technikusként kilenc évvel ezelôtt egy kis farmot alapítottam. Ma 51 hektár mezôgazdasági területen dolgozom, amibôl 34 hektár a sajátom. Tartok 15 tehenet. Évek óta próbálom növelni az állományt, egy adott idôszakban 20-at tartottam, késôbb újra apasztottam a létszámot. A legtöbb 25 volt, de az évek során arra kényszerültem, hogy 10-et eladjak. A magángazdálkodó egyszerûen nem láthat a jövôbe, nem végezhet elôszámításokat, az állattenyésztésben azért nem, mert a felvásárló rendszertelenül fizetett, több hónap múltán. Amíg csak a marosvásárhelyi tejfeldolgozó vásárolta fel a tejet, addig - monopolhelyzetben lévén - saját maga határozta meg a felvásárlási árat. Létrejöttek a magánfeldolgozók, a konkurencia nehézkesen indult be. Voltak állattenyésztôk, akik ráfizettek, lásd a Blaga-féle feldolgozót, aki mai napig sem törlesztette adósságait.

- El kell mondanom, hogy a feleségem könyvelô. Nagyon nehezen tudom vele elkönyveltetni azt, hogy az 51 hektárról nem értékesítek mást, csupán búzát, nagyon kevés krumplit és cukorrépát. Ezeket a terményeket évrôl évre kisebb területeken termesztem. Alig öt-öt hektáron vetettem krumplit és cukorrépát. A burgonya értékesítésével gondjaim voltak, egy adott pillanatban úgy tûnt, hogy nem tudom eladni. A cukorgyár is meghúzta a nadrágszíjat, ha a víz kimosta a földbôl a vetômagot, azt meg kellett fizetnünk. A vetésterületet meg kellett mûvelni, szántani, tárcsázni, vetni kellett - mindezt magam végzem, napszámost nem fizetek. Az ezekkel járó költségek mégis mind-mind ráfizetésesek és akkor év végén a cukorgyár még visszafizetteti a mag árát is. A növénytermesztési lehetôségeim teljesen beszûkültek, ezért próbáltam az állattenyésztésre szakosodni. Abból indultam ki, hogy elsô osztályú, olcsó takarmánnyal megoldom azt, hogy valami nekünk is maradjon. A tej után átvett, esetenként az értékesített borjú, növendék, vagy tehén után kapott pénzösszegekkel fedeztük a növénytermesztés költségeit. Mi, ahogy otthon mondjuk, a földbe tettük a pénzt. Arra számítottunk, marad valamicske jövedelem a családnak. Évek óta csak reménykedünk. Az még él bennünk.

Ahhoz, hogy a kisgazdaságom teljesítmény-képes és jövedelmezô legyen, legkevesebb 50 hektáros mezôgazdasági területen kell üzemeltetnem a gépeket, a traktort. Az állattenyésztési szakemberek szerint pedig legkevesebb 15-20 szarvasmarhát kell tartani, különben az egész tevékenység ráfizetéses.

Erre a találkozóra elhoztam a 24 éves fiamat, lássa és hallja, mirôl van szó. Ha a tejfeldolgozók most és itt nem segítenek rajtunk, akkor valóban beszûkülnek lehetôségeim. A fiam, aki eddig segített, együtt dolgozott velem, már több alkalommal megjegyezte: édesapám, amit te csinálsz, arra én nem vagyok képes. Maholnap eláll mellôlem, pályát választ és ha bejut az egyetemre, akkor örökre abbahagyja a föld mûvelését. A pénztelenség, kilátástalanság miatt a fiatalok "elvándorolnak" a mezôgazdaságból. Mi már öregek vagyunk, 59 éves vagyok, segítségre van szükségünk. Az önök részérôl bármilyen kis segítség sokat jelentene számunkra.

Végezetül: az állattenyésztôk képviselôi egy héttel késôbb újra találkoztak a tejfeldolgozókkal. Nem emelték meg a tej felvásárlási árát, a megbeszélést újra elnapolták. Marad a reménység…

A globális felmelegedést okozó gázkibocsátás korlátozását célzó Kiotói Egyezmény megvalósítását sürgették a világ 17 országának tudományos akadémiái a Science brit tudományos szaklapban közzétett felhívásukban.

Az aláírók - többek között az ausztrál, brit, belga, brazil, kanadai, kínai, francia, német, olasz, svéd, és az új-zélandi tudományos akadémia vezetôi - hangsúlyozzák, hogy az ember tevékenysége egyre súlyosbítja a problémát, és mindenkinek cselekednie kell az üvegházhatásért felelôs gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

A tudósok egyöntetû támogatásukról biztosították a környezet változásaival foglalkozó nemzetközi testület, az IPCC munkáját, amely szerintük a klímaváltozást és annak okait kutató legmegbízhatóbb információs forrás szerte a világon. "Annak ellenére, hogy növekszik az egyetértés a probléma okait és megoldásait illetôen, a közelmúltban megkérdôjelezôdött a globális felmelegedés kockázatai korlátozásának szükségessége. Támogatjuk az IPCC megállapítását, miszerint legalább 90 százalékban bizonyos, hogy folytatódni fog a hômérséklet emelkedése, és az átlaghômérséklet az 1990-ben mért szintrôl globálisan 1,4 és 5,8 Celsius fok közötti mértékben növekszik majd 2100-ig. A hômérséklet-növekedéssel párosul a tengerek szintjének emelkedése, az intenzívebbé váló csapadékképzôdés egyes országokban, a szárazság kockázatának megnövekedése másoknál, ami káros hatással lesz a mezôgazdaságra, a vízkészletekre, az egészségre" - áll a figyelmeztetésben.

A tudósok hatékony lépéseket követelnek, hogy megelôzhetôk legyenek a föld klímájára ható káros változások. A Kiotói Egyezmény ratifikálása kicsi, de az elsô lényeges lépés lenne ehhez - mutattak rá.

Sir Robert May, a brit tudományos akadémia elnöke a BBC- nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a Royal Society kezdeményezte a felhívást, amelyet az általa megkeresetteken kívül egyedül az Egyesült Államok tudományos akadémiája, az NAS nem írt alá. A testület tudatta, hogy az amerikai kormány felkérte ôt, vizsgálja felül a kérdéskört, és az akadémia júniusra tervezi közzétenni saját véleményét. Emlékeztetve arra, hogy George Bush amerikai elnök áprilisban bejelentette az Egyesült Államok kivonulását a kiotói egyezménybôl, a brit tudós hangoztatta: egyesek megpróbálják ugyan lejáratni a környezetváltozással foglalkozó nemzetközi bizottság munkáját, de a kormányoknak fel kell ismerniük, hogy a testület a legjobb szakértôi forrás a globális felmelegedést illetôen. Mivel a fejlett országok voltak a felelôsek az üvegházhatást okozó gázkibocsátás kétharmadáért az elmúlt 200 évben, erkölcsi kötelességük, hogy megmutassák a probléma megoldását jelzô utat - mondta Sir Robert.

Az új amerikai kormányzat nem tûnik a pénzmosás elleni küzdelem olyan élharcosának, mint az elôzô. Ettôl fellélegezhetnek egyes csendes-óceáni szigetecskék bankárai, de az OECD-ben növekszik az aggodalom - írta kedden az AFP hírügynökség.

A nemzetközi szervezetek és az amerikai pénzügyi hatóságok korábban ujjal mutogattak a Cook-szigetekre, a Marshall-szigetekre, Naurura és Niuéra, mint olyan területen kívüli bankközpontokra, ahol az orosz maffia és a dél-amerikai kábítószerbandák tisztázzák pénzüket. Ezért ezek a szigetek is fölkerültek az OECD 15 országot tartalmazó listájára, amelynek helyezettjeit szankciókkal fenyegetik, ha július 31-ig nem reformálják meg bankrendszerüket a pénzmosás leleplezése, illetve kizárása végett.

A csendes-óceáni szigetek lakói felháborodtak. A Cook-szigetek miniszterelnöke, Terepai Maoata nemrég így nyilatkozott: - Mi bezzeg könnyû préda vagyunk. De miért nem halászik az OECD olyan nagy pénzmosókra, mint Svájc vagy Hongkong?

Az amerikai kormány azonban legújabban jelezte, hogy nem ért egyet az OECD irányvonalával. Paul O’Neill amerikai pénzügyminiszter óva intette a nemzetközi szervezetet az államok bel-
ügyeibe való beavatkozástól, és e belügyek között említette a pénzügyi rendszer szabályozását, igazgatását is.

Az amerikai álláspont legalábbis látszólagos változása meglepetést keltett, de nem túl nagyot: legfrissebb információk szerint ugyanis a kérdéses csendes-óceáni bankok amerikai bankok titkos leányvállalatai, amelyek a korábban feltételezettnél is mélyebben benne vannak a pénzmosásban - írta az AFP hírügynökség.

XXXI. Marosvásárhelyi Zenei Napok

Rossini-, Pachelbel-, Bach-, Liszt-, valamint C. Frank-mûvek szólalnak meg ma este a Kultúrpalota nagytermében. Azon a hangszeren, mely, ha kell, oboázik, ha kell, fuvolázik, ám ha szükséges, trombitál is… Ezért nevezték a franciák az orgonát L’instrument des instruments-nek, azaz: a hangszerek hangszerének. Mint ahogy mindmáig ezért a legfontosabb templomi hangszer is. A játszóasztalnál ma este a budapesti Teleki Miklós mûvészpedagógus ül, aki a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskola orgona szakán Lehotka Gábor növendékeként vált hangszeres elôadómûvésszé. Teleki Miklós öt évvel ezelôtt, a Constantin Silvestri- emlékfesztiválon vendégszerepelt Marosvásárhelyen, az elmúlt év ôszén pedig a Hilversumi Evangéliumi Rádió munkatársával, Wim Klein Hanevelddel, valamint a vásárhelyi származású orgonaépítôvel, Fülöp Gábos Andrással együtt tartózkodott városunkban. Az említett rádióadó ötleteként elôadássorozatot készítettek az erdélyi orgonákról. Marosvásárhelyi jelenlétük az egy évvel ezelôtt indított mûsorsorozat felújítását jelentette. Így kerülhetett sor arra is, hogy a fiatal elôadómûvész ismét megszólaltathassa a Kultúrpalota nagytermébe 1913-ban beépített hangversenyorgonát. Rádiófelvételrôl volt szó, nem nyilvános koncertrôl. A ma esti hangverseny tehát egyfajta jóvátétel is az Európát bejárt elôadómûvész részérôl az orgonamuzsika városunkbeli kedvelôinek.

Korábbi lapszámunkban jeleztük, hogy a marosvásárhelyi Víkendtelep melletti és a Gyöngyvirág utcai vasúti átjárókhoz fénysorompót szereltek. Egy ott lakó olvasónk kifogásolta, hogy az illetékesek elfelejtették felszerelni a sorompót jelzô forgalmi táblákat, ami valóban súlyos mulasztás, hiszen mindössze 45 másodperccel a vonatok érkezése elôtt gyúl ki a piros lámpa. Elôször a vasúti társaságnál érdeklôdtünk, ahol elmondták, nem az ô kötelességük kitenni a forgalmi jelzôtáblát. A Citadin Prestnél nem tudtak tájékoztatni, végül a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közterület-rendezési osztályvezetôje, Gliga Dan mondta el, hogy a hivatal a héten megrendelte a táblákat, várhatóan péntekig fel is állítják azokat. Addig is azonban jó lesz vigyázni a fénysorompós átjárónál jó lesz vigyázni, körülnézni, még akkor is, ha nem figyelmeztet a lámpa, vagy az akusztikus jel.

Immár hatodik alkalommal rendezik meg a Xerox évi bemutatkozó körútját és immár ötödjére Marosvásárhelyt is útba ejtik. A legújabb termékeket ez alkalommal kiállítással egybekötött elôadássorozaton ismerhették meg az érdeklôdôk és újdonságként, idén a körúton, az érintett 11 város legjobb tanulói közül egyet-egyet díjaztak. Városunkban ez a megtiszteltetés Cristian Halmá-gyi Kleint, a Papiu tizedik osztályos tanulóját érte, aki tavaly matematikából, idén pedig fizikából ért el kimagasló eredményeket az országos vetélkedôn. Jutalmul a Xerox Romania és helyi partnere, az Anvico egy színes nyomtatót nyújtott át.

A kétnapos kiállítás zárónapján tartott sajtótájékoztatón Radu Bömchis, a Xerox Romania eladási menedzsere elmondta: immár harmadik éve, hogy irányt változtatott a jól ismert másológépgyártó cég és a digitális technológia fele fordult. A Népújság kérdésére válaszolva kiemelte, ma már a gépek helyett megoldásokat nyújtanak és egyre inkább arra törekednek, hogy mindkét fél számára elônyösebb bérleti szerzôdéseket kössenek a megrendelôkkel, az adásvételi szerzôdések rovására.

Ami a Xerox Romania cég 2000. évi tevékenységét illeti, 31 millió dolláros forgalommal a digitális eszközök piacának felét, a színes, digitális eszközök piacának pedig a 60%-át uralják. Szándékuk egyébként, hogy a korábbi fekete-fehér eszközök helyett a továbbiakban fekete-fehér üzemmódban is dolgozó, nagy teljesítményû színes, és hálózatba helyezhetô eszközöket állítsanak elô.

Jegyzet

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), alig néhány héttel a hatalom átvétele után, mozgósította a megyei helytartókat, hogy a legrövidebb idôn belül, a megyei mezôgazdasági és élelmezésügyi igazgatóságokkal közösen dolgozzanak ki jól megalapozott mezôgazdasági fejlesztési programot. Prefektusunk azon nyomban kiadta az ukázt, egy héten belül látni szeretné a programot, amelyet aztán meg akar vitatni a mezôgazdasági szakemberekkel. Össze is hívta a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság, a megyei Mezôgazdasági Területrendezési és Kataszteri Hivatal, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal, a Vetômag- ellenôrzô- és Minôsítô Hivatal, a Növényvédelmi Felügyelôség, a mezôgazdasági kísérleti állomások és minden más, mezôgazdasági termeléssel kapcsolatban levô intézmény vezetôit. Megvitatták a megyénkre vonatkozó fejlesztési tervet. Három szakaszra osztották az alkalmazását: tavaszi mezôgazdasági kampány, ôszi mezôgazdasági kampány és a 2002-2004-re vonatkozó távlati fejlesztési tervek. Nagyon szép és ígéretes volt a februárban bemutatott tervezet.

Aztán a jelenlévôk a jövôbôl visszacsöppentek a jelenbe. A föld- és erdôterületek jogtulajdonba helyezése szempontjából egyáltalán nem rózsás a helyzet. Következett a vegyipari kombinát turpissága: belföl-dön kétszer akkora árat kér a mûtrágyáért, mint külföldön. A következô találkozókon derült ki, hogy egy régeni hölgy egyszerûen kijátszotta a törvényt, milliárdokat csalt a volt mezôgazdasági értékjegyekkel. A gernyeszegi Testsuin magánosítása sem történt a törvényes elôírások szerint. No, de ezek mind a prefektus és a kormány dolga. A megyében dolgozó mérnököké pedig az, hogy mielôbb állítsák össze az iratcsomókat a milliós támogatás átvételére. A prefektus már az elsô találkozón kérte a mezôgazdasági igazgatóságnál és a kataszteri hivatalnál dolgozó mérnököktôl, hogy havonta legkevesebb tizenöt birtoklevelet adjanak át, mindennapi teendôik mellett. A kérés késôbb átalakult "szakmai" feladattá. Az más kérdés, hogy alig van a megyében topográfus. Meggyûlt a mezôgazdasági szakemberek fonnivalója: milliós támogatásra elôkészíteni a legrövidebb idôn belül az iratokat, kijárni ellenôrizni a vetéseket, birtoklevelet és szakmai tanácsokat osztani, részt venni aktívan a tavaszi mezôgazdasági kampányban és ki tudja még milyen kimutatásokat készíteni. Kenyérbe esett a szakembertársadalom. Ám jött a hideg zuhany: minden megyében a mezôgazdasági igazgatóságoknál és az alárendelt intézményeknél június 1-jétôl 31%-os személyzetcsökkentést alkalmaznak, szintén kormányrendelet alapján. Ez igen! Meg van módolva, mondta az egyik mérnök. Amikor azt kérdeztem a mezôgazdasági vezérigazgatótól, hogy a sok-sok tennivalót ki folytatja, azt válaszolta, átszervezzük a munkát. És közben felgyorsul például a birtoklevelek kiosztása? Mosolygott. Nem mosolyogtam vissza, úgy éreztem, nem idôszerû.

Román-magyar konzultáció a státustörvényrôl

- A román fél kérésének eleget téve május 24-én a magyar fôvárosban lesz a státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú szakértôi konzultáció - közölte Horváth Gábor magyar külügyi szóvivô keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a megbeszélésen magyar részrôl várhatóan a Külügyminisztérium, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogi szakértôi vesznek részt.

Oltási kampány

Az egészségügyi minisztérium gyermekbénulás elleni országos méretû oltási kampányt bonyolít le május 28. és június 1. között. Az oltás két gyermekkategóriának szól: azon óvodáskorú gyermekeknek, akik nem kaptak négy adag vakcinát, illetve azoknak, akik a tavaly május után születtek.

Magyar kiállítás a bukaresti Hadtörténeti Múzeumban

Végvári harcok Magyarországon címmel nyílt tegnap kiállítás a Román Hadtörténeti Múzeumban a Magyar Honvédelem Napja alkalmából. A három hétig nyitva tartó tárlatot román részrôl Dumitru Antohi hadosztálytábornok, a szárazföldi haderô fôfelügyelôje, magyar részrôl pedig Lugosi József ezredes, a budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója nyitotta meg.

Eurókötvény kibocsátását tervezi a kormány

Románia dollárban jegyzett eurókötvény kibocsátását tervezi még az év vége elôtt - közölte a Mediafax hírügynökség Cristian Popa helyettes jegybank-kormányzót idézve. Popa szerint a kibocsátás sikere igazolná az ország gazdasági elôrehaladását. A hónap elején Románia megbízta a Credit Suisse First Bostont és a J.P. Morgant egy hét évi futamú, euróban jegyzett kötvénykibocsátás megszervezésével is. Popa szerint a kormány ebbôl a tranzakcióból 250-300 millió eurót remél felhajtani. Ezt a kötvényt már a következô hetekben kiadják. Románia tavaly a Deutsche Bank AG szervezésében végrehajtott egy három évre szóló, 150 millió eurós kötvénykibocsátást 11 százalékos kamatra. A szuverén román hosszú lejáratú devizaadósságot a Standard and Poor’s hitelminôsítô B mínusszal, a Moody’s ugyanennek megfelelô B3-mal - mélyen a befektetési alapfok alsó szintje alatt - tartja nyilván.

Vigyázat a gombával

Máris rendkívül sok mérgezést okozott a nyárias idôjárás miatt a szokásosnál korábban kezdôdött gombaszezon: Arad és Bihar megyében az elmúlt napokban közel száz ember került kórházba mérges gomba fogyasztása miatt. Az aradi megyei kórházba a hét végéig hatvan embert, köztük 15 gyermeket vittek gombamérgezés miatt. Valamennyi kiskorút a kórház intenzív osztályán ápolják, közülük négy állapota nagyon súlyos. Bihar megyében a nagyváradi gyermekkórházban a hét végéig 21, többnyire súlyos tüneteket mutató gyermeket kezeltek. Öt kómás állapotban lévô kisgyereket, akik közül a legfiatalabb még nincs kétéves, átszállítottak a kolozsvári gyermekklinikára, mert csak dialízis révén volt megmenthetô az életük. A két megye egészségügyi szakembereit megdöbbentette a mérgezések rendkívül magas száma. Hasonló eset 10-15 éve nem fordult itt elô. A szakemberek különösen a szülôk felelôtlenségét tartják felháborítónak: bár a mérgezést szenvedett kisgyermekek többsége igen szegény családban él, a kisgyermekeknek még szükségbôl sem lenne szabad gombát adni, mivel az nagyon nehezen emészthetô eledel.

Halálra köveztek Iránban egy pornószínésznôt

Halálra köveztek Iránban egy színésznôt, aki pornófilmekben szerepelt. Az Entehab címû iráni lap szerint a kivégzést a teheráni Evin börtön udvarán hajtották végre. A 35 éves nôt egy árokba temették és addig dobálták kôvel, míg meg nem halt. A lap úgy tudja, hogy nyolc évvel ezelôtt tartóztatták le hosszas nyomozás után, és azóta börtönben volt. Az elítélt, akinek személyazonosságát nem közölték, több pornófilmben szerepelt, amelyet a rendôrök lefoglaltak. Az egyik jelenetben véletlenül lefilmeztek egy villanyórát, amelynek sorozatszáma alapján azonosították a helyszínt és így bukkantak a nô nyomára. A pornószínésznôt korrupció és házasságtörés címén ítélték halálra. A házasságtörésnek önmagában is halálra kövezés a büntetése az Iránban 1979 óta érvényben lévô iszlám törvénykezés szerint.

Sárga szalag a hinduknak

Sárga szalag viselésére kötelezték az Afganisztánban élô hindukat az ország területének 95 százalékát uralmuk alatt tartó tálibok. A Kabulban közzétett rendeletrôl hétfôn számolt be az indiai sajtó. Amellett, hogy ezt a jelzést kell a karjukon hordaniuk, az afganisztáni hinduknak három napon belül el kell hagyniuk azokat a házakat, ahol muzulmánok is élnek, saját otthonaikat pedig két méter magas vászonkerítéssel körbevéve kötelesek megkülönböztetni. Az iszlám fanatikusok megtiltották a lerombolt hindu templomok újjáépítését és új szentélyek létrehozását is. Afganisztánban 1996-ban mintegy 50 ezer hindut és szikhet tartottak számon, a tálib hatalomátvétel után azonban sokan közülük Indiába, vagy Pakisztánba menekültek.

Megyei jogú város lett Beregszász

Az ukrán parlament múlt hét végi határozatával megyei jogú várossá nyilvánította a kárpátaljai tömbmagyarság közigazgatási és kulturális központjának számító Beregszászt. Az egyetlen magyar többségû kárpátaljai város lakói az új jogállástól azt remélik, hogy új távlatok nyílhatnak a település fejlôdésében. A megyei joggal járó jelentôs önállóságot az utóbbi évtizedekben hanyatlásnak indult Beregszász vezetése az ipari tevékenység élénkítésére, településfejlesztésre, a polgárokat szolgáló önkormányzati struktúra tökéletesítésére kívánják felhasználni. Kárpátalján eddig három város: Ungvár, Munkács és Huszt rendelkezett megyei jogállással.

Ismét fellép a Mandala

Hosszabb erdélyi turnéja befejezéseként május 28-án, hétfôn újra Marosvásárhelyen lép fel a sepsiszentgyörgyi Mandala Mágikus Színház. A márciusban már sikerrel elôadott Homo Eroticus címû táncszínházi produkcióját ismétli meg két elôadáson, du. 6 és este 8 órától a Stúdió- színházban. A koreográfiát a dán Vivi Henriksen és Gáspár Ákos jegyzi. Rendezô Csiki István.

Remény és bátorság

A Remény és bátorság Egyesület május 26-án, délelôtt 10 órai kezdettel ülést tart Marosvásárhelyen, a Bartók Béla utca 1. szám alatti épületben.

Rendezvénysorozat a Hôsök Napja alkalmából

A prefektúra, a megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a Hôsök Kultusza Országos Társaság szervezésében ünnepi rendezvénysorozatra kerül sor Marosvásárhelyen 2001. május 23-án és 24- én. Közremûködik: a mûvelôdési, vallásügyi és kulturális örökség megyei igazgatósága, a tanfelügyelôség, a megyei múzeum, a Maresal Ion Antonescu és Avram Iancu Háborús Veteránok Társasága és az Avram Iancu Tartalékos Katonatisztek Egyesülete. Ma délután öt órai kezdettel, a Kultúrpalota kistermében kerül sor szimpóziumra. Ezt követôen a marosvásárhelyi mûvészeti líceum diákjai mutatnak be rövid verses-zenés összeállítást. Holnap délelôtt koszorút helyeznek el a Román Katona emlékmûvénél, majd a Román Hôsök temetôjében.

Kertészmérnöki szakdolgozatok sorozata

A lombtrágya (Biomot Plusz) hatása a hajtatott paradicsom mennyiségi és minôségi tulajdonságaira a témája annak a szakelôadásnak, amelyet a Biokertész Csoport tavaszi, utolsó elôtti összejövetelén tart Moldován Csaba kertészmérnök. A rendezvényre május 24- én, holnap délután 5 órakor kerül sor a Fókusz központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti tanácstermében.

Egy szál virág minden gyereknek

A Maros Megyei Tanítók Házában ma kiállítás nyílik Egy szál virágot minden gyereknek címmel. A tanulók munkái és egy népi varrottas gyûjtemény június 1-jéig tekinthetôk meg.

Közúti baleset

Május 21-én reggel Görgényszentimrén a Köztársaság (Republicii) utcában, Dan Traian 29 éves libánfalvi gépkocsivezetô, a libánfalvi Cicicom Kft. tulajdonában lévô BH-03-KHH rendszámú traktorral súlyosan megsebesítette a középhomoródi (Szatmár meg