Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Regionális összejövetel Bukarestben

Adrian Nastase miniszterelnök hétfôn a parlament palotájában megnyitotta a személyekkel való üzérkedés és illegális migráció leküzdésének szentelt regionális összejövetelt.

Felvezetôjében kifejtette, hogy az európai országok minél hatékonyabb együttmûködést kell kifejlesszenek a szervezett bûnözés leküzdéséért. Az emberekkel, a kábítószerekkel való kereskedelem elleni harc újabb kihívást jelent az egyéni és kollektív biztonságra nézve Európa dél-keleti részében. A kormányfô reményét fejezte ki, hogy a bukaresti összejövetel minél jobb helyzetfelmérést végez a határokon átnyúló jelenségrôl, és megoldásokat talál hatékony megfékezésére.

Elmondta még, hogy a kormány kiemelt feladatának takinti - mind az integrációra, mind pedig a nemzetbiztonság megszilárdításra nézve - a nôkkel és gyermekekkel való kereskedelem, valamint az illegális migráció leküzdését, párhuzamosan azoknak a közösségi normáknak az elfogadásával, amelyek a migrációt, a menedékjogot és a határok ellenôrzését szabályozzák.

Az országos szakszervezeti tömb (OSZT) vezetôtanácsa a szociális paktum fenntartása mellett döntött azzal a feltétellel, hogy folytatják a tárgyalásokat ennek javításáért - nyilatkozta hétfôn Matei Brabanu alelnök.

Az OSZT-nek négy nagy célkitûzése van: az infláció csökkentése, a pénzügyi fegyelem meghonosítása összgazdasági viszonylatban, a pénzügyi zárlat mérséklése és a gazdasági teljesítmény tartós növekedése. Rövid távon a szakszervezet a nyugdíjtörvény módosítását igényli. A tömb vezetôi arra figyelmezetettek viszont, hogy a megállapodások be nem tartása tiltakozó akciókhoz fog vezetni.

Közölték továbbá, hogy az OSZT intézményesített kapcsolatrendszert kíván kiépíteni az RTDP-vel.

Aktuális

Tíz év után végre törvény szabályozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban. Amellett, hogy a szabályozás nagyobb döntési lehetôséget biztosít helyi szinten, elôírja az anyanyelvhasználatot ott, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. Ami azt jelenti többek között, hogy a szóban forgó kisebbséghez tartozó lakosok szóban és írásban anyanyelvükön fordulhatnak az intézményekhez, és a válaszokat román és szintén anyanyelven kapják.

Az új törvény ellen, amely holnap lép érvénybe, egyesek még mindig berzenkednek. Hol erre, hol arra hivatkoznak, csak azért, hogy megpróbálják késleltetni annak alkalmazását. Van, aki az alkalmazási normákat várja, mások meg kétségbe vonják az 1992-es népszámlálás adatait, és megint mások aggódnak, nehogy elmagyarosítás legyen a vége a dolognak.

A hétvégén Marosvásárhelyen megrendezett kisebb incidenstôl eltekintve (amikor is egy újságíró kollégából kitört az "igazságérzet") igen civilizált hangnemben lezajlott szeminárium alkalmat adott a színvallásra. Ami meg is történt, hiszen a kormány központi és helyi képviselôi határozottan állást foglaltak a törvény alkalmazása mellett. Optimizmust, erélyességet véltünk felfedezni szavaikban. Hogy mennyire sikerül majd valóságosan alkalmazni a jogszabályt, ez menet közben kiderül majd.

A szeminárium résztvevôi egyre-másra hangsúlyozták, hogy türelem, de fôleg jóhiszemûség szükséges ahhoz, hogy a helyi önkormányzatokban sikeresen alkalmazzák a törvényt. Megvallom, kissé túlzásnak tûnt ez az állandó jóhiszemûségre való hivatkozás, hiszen a törvény törvény, kötelezô betartani mindenkinek, akár jóhiszemû, akár nem. Az RMDSZ elnöke szerint azért fontos a jóhiszemûségre hangsúlyt fektetni, mert "a törvény alkalmazását lehet siettetni és késleltetni. Határhelyzetekben végeérhetetlenül lehet vitatkozni arról, hogy a százalék hány százalék, a statisztika milyen statisztika, hogy melyik helységnév az elfogadott és melyik nem". Szerintem a Statisztikai Hivatal adatai világosak, úgyszintén a Román Akadémia által a hagyományos helységnevekrôl összeállított lista is. Mellesleg a törvény április 23-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, egy hónap alatt lett volna idô ezeket az adatokat közölni a prefektúrákkal. Nem ártott volna az sem, ha a prefektúra, mint annyiszor megtette földügyben, összehívta volna az érintett községek polgármestereit, felkészítés végett. Másfelôl talán mégiscsak szükség lett volna néhány pontosítás kidolgozására, hogy egyeseknek ne legyen alkalmuk "végeérhetetlenül" vitatkozni a törvénycikkelyeken. Summa summárum, nagyon úgy néz ki, hogy az önkormányzatokat teljesen felkészületlenül éri a dolog, ebbôl kifolyólag könnyen elképzelhetô, hogy még sok víz lefolyik például a Maroson, amíg valóságosan is mûködni fog a törvény.

Martonyi János a státustörvényrôl

(MTI) A Kurier címû bécsi lap szombaton tudósítója, George Berenyi írását közölte "Izgalom a határokon túli magyarok számára tervezett jogok körül", amelyben a szerzô idézi Martonyi János külügyminisztert.

Martonyi azzal érvel a határokon túl a státustörvénnyel kapcsolatban felmerült kételyekkel és zavartsággal szemben, hogy "Kereken három millió magyar él a szomszédos országokban, s mi azt kívánjuk, hogy ott is maradjanak és ott legyenek boldogok".

Berenyi ismerteti a törvénytervezetben foglaltakat, továbbá Adrian Nastase román és Mikulas Dzurinda szlovák kormányfô ezzel kapcsolatosan kifejtett aggályait, majd megállapítja: egyes szomszédos országok nacionalista köreiben azoknak a részérôl hangzanak el élesebb bírálatok, akik Antall József volt kormányfô legendás kijelentésében - amely szerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni -, és Orbán Viktor azon tervében, hogy a szétszabdalt nemzetet határmódosítás nélkül egyesíteni kívánja, nem akarták meghallani a korlátozó szavakat.

Végül a szerzô újra Martonyi Jánost idézi, aki "a politikai retorikával megfogalmazott üzenetekre nem kíván reagálni", s úgy véli, hogy a feszültségeket párbeszéd útján kell megoldani. "A konzultációkra nyitottak vagyunk, s ilyenek Romániával már folynak is. A törvényen való munkálkodás során folyamatosan kapcsolatban állunk az Európai Unióval és tekintetbe vesszük a már létezô kisebbségi megoldásokat, mint amilyen például Németország és Dánia között létezik. Egyébként Romániában és Szlovákiában is hoztak nemrég olyan törvényeket, amelyek hasonlóak a mienkhez" - mondta a miniszter.

Végül hangsúlyozta: Budapest olyan törvényt tervez, amely a magyarok nemzeti összetartozását rögzíti. A határokon túli magyaroknak a szomszédos országokban "nem két identitás között kell választaniuk, hanem egyidejûleg két közösséghez tartozhatnak". Ez nem veszélyeztetni fogja a térség stabilitását,, hanem ellenkezôleg, "a kisebbségek híd-szerepe útján erôsíteni fogja azt" - idézte a magyar külügyminisztert a Kurier címû bécsi lap.

Vélemények a kettôs állampolgárságról

A kettôs állampolgárság intézménye önmagában biztosan nem váltaná ki a státustörvényt, most ez utóbbira kell koncentrálni - vélekedtek a határon túli magyar szervezeteknek a Duna Televízió Heti Hírmondó címû mûsorában vasárnap este megszólaló vezetôi.

Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatos vasárnap reggeli nyilatkozatára reagálva Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezetô alelnöke úgy vélekedett: a kettôs állampolgárság kérdését elôször a határon túl élô magyarságtól függetlenül kell megvizsgálni, a tekintetben, hogy illeszkedik-e a magyar jogrendbe. - Az, hogy a kettôs állampolgárság segítene-e a határon túl élô magyarokon, attól függ, hogy melyik országban élnek - tette hozzá.

Borbély László, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének (RMDSZ) ügyvezetô alelnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Romániában például kettôs állampolgár nem lehet közhivatlanok, ahogyan választott tisztségviselô sem. Szerinte is inkább a státustörvényre kell koncentrálni.

Hasonlóan vélekedett Kvarda József, a Csemadok elnöke.

A státustörvénnyel kapcsolatos reakciókról szólva a politikusok mindegyike úgy fogalmazott: a fenntartások, elutasító vélemények belpolitikai indíttatásúak, mind Romániában, mind Szlovákiában.

Emlékeztettek arra is, hogy mindkét országban létezik olyan jogi forma, amely lehetôséget nyújt a külföldön élô szlovákok, illetve románok támogatására.

Duray Miklós szerint ezek a magyar státustörvényben megfogalmazottnál nagyobb kedvezményeket nyújtanak. Hozzátette: a magyar jogszabály abból indul ki, hogy csökkenteni kell a határokon túl élô magyarok magyarországi "jogi idegenségét", ugyanakkor erôsíteni a szülôföldön maradás és az ott boldogulás lehetôségét.

Törvénytervezet a külföldön élô ukránokról

A külföldön élô ukránok az ukrán nemzet részét képezik - szögezi le a róluk szóló ukrán törvény tervezete.

A törvénytervezet szerint a leendô jogszabály kizárólag Ukrajna területén biztosítana kedvezményeket a külföldi ukrán igazolvánnyal rendelkezôk számára. Ezt az igazolványt azok kaphatnák meg az ukrán külképviseletek közremûködésével, akik okmányokkal tudják igazolni, hogy ukránok, illetve azt, hogy ôseik azok voltak - tájékoztatta az MTI kijevi tudósítóját Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, az ukrán elnök mellett mûködô nemzetiségi szervezetek képviselôinek tanácsa tagja.

Az igazolvány feljogosítana az ország területére történô korlátlan idôtartamú beutazásra és kedvezményekre a vízumkiadásban. Birtokosai számára az ukrán állampolgárokéval egyenlô jogokat biztosítana az oktatásban, a munkavállalásban és a vállalkozásban. Soron kívüli letelepedésre, ennek megtörténte után birtokszerzésre is feljogosítana, és egyszerûsítené a honosítási eljárást.

A törvénytervezet elfogadását akadályozza, hogy a baloldali pártok nem értenek egyet a készülô jogszabály azon rendelkezésével, mely szerint csak etnikai alapon ismernék el a "külföldi ukrán" jogállást. Ezek a pártok ugyanis a "föld joga" elvéhez ragaszkodnak, vagyis azt szeretnék, hogy mindazok megkaphassák a külföldi ukrán státust, akik, illetve akiknek az ôsei valaha a mai Ukrajna területén éltek.

Több megye prefektusa jelezte, hogy egyes megyei tanácsok nem tartják be a központi költségvetés határozatait, jelentette ki a pénteki telekonferencián Adrian Nastase kormányfô. Felszólította a megyéket, igyekezzenek minél elôbb elfogadni a helyi költségvetéseket, szigorúan szem elôtt tartva a központi költségvetés vonatkozó elôírásait. Ugyanakkor Octav Cosmânca közigazgatási miniszter megyénként kérte számon a helyi büdzsék helyzetét.

Maros megye, más megyékhez viszonyítva, meglehetôsen jól áll ezen a téren. Május 15- én elfogadták a megyei tanács költségvetését, és a tervek szerint a hónap 25-éig az összes közigazgatási egység megszavazza saját költségvetését. Ioan Toganel prefektus tájékoztatása szerint a helyi tanácsok nagy része május 24. és 25-ére programálta az ülését. Huszonnegyedikén 28 tanácsülésre kerül sor, a következô napon, azaz 25-én pedig 31 helyi tanács készül saját költségvetése elfogadására.

Ugyancsak a kormányfôi utasítás értelmében, minden egyes helyi tanácskozáson jelen kell lennie a prefektúra, a megyei tanács, illetve a megyei közpénzügyi igazgatóság egy-egy képviselôjének.

Vatikáni konzisztórium

Rendkívüli konzisztórium kezdôdött hétfôn a Vatikánban, ezen a katolikus egyház összes bíborosa a pápa elnökletével megvitatja az egyház elôtt álló legfôbb feladatokat a harmadik évezred küszöbén.

A konzisztórium a bíborosok tanácsa, valóságos "tanácsadói" testület. A "rendes" konzisztóriumot a katolikus egyházfô bizonyos rendszerességgel hívja össze. A "rendkívüli" konzisztóriumok gyakorlatát II. János Pál vezette be. Az elsô ilyen jellegû összejövetelre pápává választása után egy évvel, 1979-ben került sor, akkor a Római Kúria helyzetérôl és a Vatikán pénzügyeirôl volt szó. Az 1982-es rendkívüli konzisztórium szintén sokat foglalkozott a pénzügyi témával, de elsôsorban a kánoni jog reformját vette górcsô alá. A Kúria szerkezeti és mûködési megújulását az 1985-ös bíborosi tanácsülés tárgyalta, 1991-ben pedig az élet védelme és a szekták terjedésének problémája állt a vita középpontjában. A legutóbbi rendkívüli konzosztóriumon, 1994-ben a jubileumi szentév elôkészítése volt a fô téma.

Római vatikáni szakírók tudni vélik, hogy e mostani fórum összehívásának ötlete Roger Etchegaray bíborostól, a jubileumi rendezvényeket szervezô bizottság elnökétôl származik. A pápa ugyanis kereste annak a módját, miként lehetne az elmúlt esztendôben lezajlott jubíleumi események hatását fenntartani a jövôben is. Ez tükrözôdik a témaválasztásban is: "Az egyház elôtt álló távlatok a harmadik évezredben". A fôpapok ezt a rendkívül sokrétû témakört II. János Pál "Novo millennio ineunte" (Az új évezred kezdetén) címû, a jubíleumi szentév kapcsán írt apostoli levelének tükrében vizsgálják.

Napirenden szereplô témák: Krisztus hirdetése és a párbeszéd a többi vallással, az életszentségre való felhívás és az életszentség lelkipásztori gondozása, a "természetes vallás" (New age és a természetimádat) által jelentett kihívás, a kollegialitás és az ökumenizmus, a gazdasági globalizáció és a szegénység "botránya", a szexualitással és a biotechnológiákkal kapcsolatos egyházi álláspont, valamint az egyház jelenléte a tömegtájékoztatási eszközök világában.

A konzisztóriumra az egyháznak mind a 183 bíborosa hivatalos, de nem mindegyik tudott megjelenni elôrehaladott kora vagy betegsége miatt.

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) hatalomra kerülése után bejelentette, hogy módosítja a 2000. évi 1-es számú, a föld és erdô jogtulajdonba helyezésérôl szóló törvényt. Az RMDSZ a törvénymódosítás kedvezôtlen hatásainak kivédése érdekében létrehozta tárgyalócsoportját, amelynek tagjai dr. Garda Dezsô, Tamás Sándor, dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselôk és Pete István szenátor. A tárgyalások négy hónapja kezdôdtek el. Eddig kevés konkrétum került nyilvánosságra, helyettük annál több találgatás, spekuláció. Dr. Kelemen Atillát, a csoport vezetôjét faggattuk arról, hogy milyen stádiumba jutottak a tárgyalások a szóban forgó törvény módosítása kapcsán.

- Képviselô úr, világosan szeretnénk látni, hogy a 2000. évi 1-es számú törvényben melyek lesznek a változtatások.

- Konkrétumot sajnos még mindig nem tudok mondani. A PDSR kezdetben 116 módosító javaslatot fogalmazott meg. Az RMDSZ-csoport ezt a javaslatcsomagot minden találkozás alkalmával nagyon alaposan végigtárgyalva megpróbálta kijavítani, hogy a törvény ne romoljon, hanem, ha lehetôség van arra, javuljon. Voltak hangok, melyek szerint az RMDSZ ímmel-ámmal foglalkozik a törvénnyel. Tudni kell, hogy a PDSR-vel az elmúlt három hónapban 21 alkalommal találkoztunk, külön- külön, együtt, legfelsôbb politikai szinten, szakemberszinten. Ha kiszámítjuk, akkor ebben a parlamenti ciklusban minden hétre két ilyen találkozó jut. Az volt a tét, a célunk, hogy az 1-es törvényt megtartsuk és annak szellemében ne következzen be olyan romlás, amely feleslegessé teheti alkalmazását. Nem hiszem, hogy ezt, a négy hónapja tartó birkózást éppen ímmel-ámmal végzett foglalkozásnak lehetne nevezni. A tárgyalások mediatizálásáról volt egy megállapodásunk, hogy lehetôleg ne a nyilvánosság elôtt birkózzunk ezekkel a dolgokkal, hanem elôször próbáljunk konkrétan fogalmazni és csak azután nyilatkozzunk. Így is, sajnos, megjelentek olyan nyilatkozatok, amelyek sem egyik, sem másik oldalnak nem szolgálták a törvény nyugodt átdolgozását.

A törvény több mint egy éve érvényben van. Sajnos, amikor a kormánykoalíció volt az ország vezetô ereje, akkor sem alkalmazták mindenütt. Akkor nem figyeltünk fel arra, hogy visszamenôleg semmi sem hat. Gratulálok azok tisztánlátásához, tettrekészségéhez, akik idejekorán cselekedtek és végrehajtották a birtokba helyezést. Ha meg is fog születni egy újabb változat, annak nem lehet visszaható ereje, tehát a birtokba helyezés érvényben marad. Ezt kellett volna látniuk azoknak a polgármestereknek, megyei vezetôknek, ahol az RMDSZ-nek döntési szerepe volt. A tétlenkedésre halvány magyarázat, hogy az erdészet nem hagyta, hogy ez vagy az nem hagyta. Az a tapasztalatunk, hogy, sajnos, magyar vidékeken sem sikerült jobban életbe ültetni, mint máshol.

- A 21 találkozó során konkrétan mirôl vitáztak?

- A PDSR 116 javaslata során minden megfogalmazódott kezdetben, egészen addig, hogy a módosítás során teljesen megváltozott volna a törvény lényege. Ez egy reparatorikus törvény, itt a tulajdon visszajuttatásáról van szó. Ez nem földtörvény, amelynek alkalmazása során földreformot hajtunk végre, amikor földet adunk azoknak, akiknek nincs. Az 1-es törvény esetében nem privatizációról, hanem reprivatizációról van szó. Birtokba kell helyezni olyan embereket, akiknek jogos tulajdonát valamikor elvették. Ezekrôl a dolgokról vitatkoztunk és sok minden másról, a területek nagyságrendjérôl, a szántóföldek esetében 50 hektárról. 10 hektárra akarták lecsökkenteni, továbbá mi kezdeményeztük, hogy az erdôterületek nagyságát emeljük fel 10 hektárról húszra. Ez sincs még eldöntve. De már jelezték, hogy a keddi (május 22-i) találkozón bemutatják a tervezet egyik változatát. Remélem, hogy kedden már tisztábban látunk. Úgy vélem, hogy a szántóföldek esetében az 50 hektárnál fogunk maradni. Véleményünk szerint a 2000. évi 1-es törvény egyes rendelkezései tévesek, mert nem ekvivalens az 50 ha szántó a 10 ha erdôvel, az utóbbit 20 hektárban kellett volna megállapítani. Ezenkívül a törvénynek voltak még mulasztásai. Mi tudtuk, hogy nem hibátlan a törvény, de tudni kell, hogy a koalíciós partnereinkkel sem volt könnyû egyezkedni. Kezdetben úgy nézett ki, hogy például a közbirtokosságok egyáltalán nem kerülnek be a törvénybe.

A törvénytervezet egyik sarkalatos pontja, hogy miként változik a területek nagysága a közbirtokosságok esetében. Mi a 10 hektáros átlagot kértük, hiszen Maros megyében a közbirtokosságok résztulajdonosainak átlagos területe 2,5 hektár volt, Kovászna megyében 2 hektár, Hargita megyében is csupán 3,5 hektár. Természetesen, más vidékeken ezek az átlagterületek nagyobbak voltak, például Gyergyó vidékén. Egyetlen törvénnyel sem tud az ember kimerítôen mindent menteni, tehát, ha mi azt mondjuk, hogy igazságot tudunk szolgáltatni a volt közbirtokosságok 98%-ának, akkor két százalékot az ember nem jó szívvel, de kénytelen feláldozni. Különben az erdôk 10 ha-os nagysága sem biztos, ekörül inkább politikai viták folytak. A szántóterületek esetében úgy tûnik, megegyeztünk az 50 hektárban. Egy további, nagyon sok vitát kiváltó kérdés volt, hogy a tanúkkal történô igazolást belefoglaljuk-e a törvénybe vagy sem. Mi abba egyeztünk bele, hogy a tanúvallomás törvényesített formában történjen, közjegyzô elôtt. Ezzel a hamis tanúvallomásokat próbáltuk kivédeni. Egyelôre még nem született végleges döntés. De ez igazából nem a mi gondunk, mert Erdély-szerte telekkönyvek voltak. Ez az ô kérdésük, ahol nem létezett ilyen nyilvántartás. A tulajdon tanúval való bizonyítása az ô esetükben a fontos. Persze, nálunk is tûntek el jegyzôkönyvek, telekkönyvek, sajnos olyan esetrôl is tudok, amikor nem szerezték be azokat idejében stb. Tehát nagyon sok irányba kiterjedô dolgokat vitattunk meg. A törvény szinte mindenik cikkelyét újratárgyaltuk. Úgy vélem, ez a konkrétabb felvállalása a földtörvény védelmének. Hogy mennyit tudunk majd megvédeni? Errôl kedden vagy szerdán nyilatkozhatok.

- Mi történik a szenátusban, a képviselôházban?

- Nem történik semmi, mert a törvény módosításának változatát még nem tették le. Ezt értettük meg partnereinkkel. E célból megpróbáltunk minden nemzetközi, hazai - egészen a sajtóvisszhangokig - érvet az asztalra tenni, hogy milyen káros volna Románia számára, a külföldi megítélés szempontjából is az, ha ôk ebben a törvényben visszakoznának. Azt hiszem, sikerült olyan nyomós érveket felhozni, amelyek alapján nem tették le a tervezetet és megpróbáltak egyezkedni. Az igazság az, hogy rég letehettek volna egy változatot, mert velünk vagy nélkülünk megszavazhatta volna a parlament. Egyelôre annyit értünk el, hogy a tervezet nem jutott el a parlamentbe. Ez jó jel, mert ha benyújtották volna, a parlament rég túl lenne azon, ugyanis a mi 8%-unkkal nem tudtuk volna befolyásolni a jóváhagyás megakadályozását. A PDSR pedig talált volna partnert arra, hogy megszavazzák a módosításokat. A most olyan nagyon hangzatosan, a törvény védelmében szónokló demokrata párt például alá sem írta velünk az 1-es törvényt mint kezdeményezô, pedig kormánytag volt. Egyszerûen nem értettek egyet semmiféle visszaadással, ami az erdôket illeti. Azt sem árt tisztázni, hogy mi nem csak a magyar nemzetiségûek érdekeit próbáljuk védeni ez alkalommal, hanem minden volt román, magyar, szász stb. tulajdonosét. Valóban próbálunk körömszakadtáig megharcolni minden egyes pontért, vesszôért ebben a törvénymódosításban.

- Képviselô úr, azt is halljuk, hogy az RMDSZ kompromisszumot kötött. Mit kapott érte?

- Én nem tudok ebben az esetben semmiféle kompromisszumkötésrôl a PDSR-vel. A protokollunk nyilvános volt, mindenki elolvashatta. Abban a protokollban a törvény alkalmazásáról van szó és nem kompromisszumról.

- …talán több hektáros területekrôl mondtak le...

- Mi nem mondtunk le egy hektár földterületrôl sem! Az, ha a Gyergyó környéki közbirtokosságok, amelyeknek nagy területeik voltak, nem úgy fognak újraéledni, mint alakításukkor voltak, nem azt jelenti, hogy lemondtunk területekrôl. Azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetben a törvénybôl nem tudunk többet kihozni. Tehettük volna úgy is, hogy e 2%-ért a tárgyalóasztalnál lecsapjuk a kesztyût és nem tárgyalunk többet. Akkor pedig megszavazzák a törvényt nélkülünk, ahogy akarják. Ezek után úgy tûnik, hogy mi lemondtunk valamirôl, vagy pedig a jelenlegi helyzetben megpróbáljuk a maximumot kicsikarni a tárgyalások során. Nyilvánvaló, nem vagyunk mi sem elégedettek nagyon sok mindennel, de mindig a reálpolitikának kell bizonyos dolgokat alárendelnünk, mert 8%-kal nem mi döntünk.

- Ön hogy érzi, a közbirtokosságok vereségének vagyunk szemtanúi?

- Visszakérdezek: a falvak elöregedése a mi közösségünk veresége? Ha nem vereségnek fogjuk fel, akkor a közbirtokosság elvesztése sem vereség. Az elmúlt 50 esztendôben nagy demográfiai változások történtek, ezeknek hatásuk van. Az elöregedés nem vereség, következmény, mert ha annak fognánk fel, akkor bizony az elöregedésünk és kevesebbségünk is vereség. Úgy vélem, jobb következményként kell felfognunk. Ne feledjük, Romániában az elmúlt 60 évben a közbirtokosságokról nem volt szó egyáltalán. A közbirtokosságok gyôzelme ma az, hogy napirendre kerültek és léteznek újraalakult közbirtokosságaink. Sajnos, mi is rosszul indultunk, a román kollégáinkkal együtt. Köztudott, közbirtokosságok voltak román vidékeken is, lásd Beszterce, Karánsebes, Bukovina környéke, Suceava. A közbirtokosság nem egyértelmûen magyar képlet. Mi is rosszul fogtunk hozzá. Tapasztalatlanok voltunk. Egy példa: a 18-as törvény értelmében azt az egy hektár erdôt nagyon sok ember úgy kapta vissza, hogy nem rendelkezett saját erdôvel, csupán közbirtokosságival. És az osztatlan részbôl kapta vissza. Tehát mi hibáztunk, mert elfogadtuk a közbirtokosságok oszthatatlanságának megbontását. Nagyon sok ember a tíz év alatt eladta azt a közbirtokossági egy hektár területét vagy kitermelte a fát. Annak idején a 18-as törvény rosszul közelítette meg a jogtulajdonba helyezést. Kérdezem, akkor következett be a közbirtokosságok veresége, amikor kivettük az egy hektárokat az oszthatatlan vagyonrészbôl, vagy pedig most, amikor mégiscsak megpróbáljuk a közbirtokosságokat elismertetni? Ezek sokkal árnyaltabb és bonyolultabb kérdések, mintsem csak egyszerûsítve, érzelmi úton tárgyalni róluk.

- Ha a módosításokat elfogadják, mi történik azokkal a területekkel, ahol megtörtént a birtokba helyezés? Kezdôdik elölrôl a cirkusz?

- Ahol a birtokba helyezés megtörtént, ott a területek jogtulajdonban maradnak. Egyetlen törvénynek sincs retroaktív hatása. A nemzetközi jog egyik alaptétele: nem létezik visszaható törvénykezés.

- A törvény módosításának vitájában más pártok is részt vesznek?

- Az RMDSZ-en kívül egyetlen párt sem vett részt. Kezdetben arról volt szó, hogy a liberálisok, a demokraták is bekapcsolódnak, de végül csak mi maradtunk. A C. V. Tudor vezette párt részvételérôl szó sem volt.

- Arra következtethetünk, hogy egyetértenek a PDSR-vel?

- Egyszerûen nem tudják, hogy mivel akarnak egyetérteni, mert nem hiszem, hogy látták volna a változatokat. Ez ügyben itt mindenki csak nyilatkozik, a változatokat azonban konkrétan csak a PDSR és az RMDSZ csoportjai vitatták meg. Tudtommal egyetlen konkrét változat sem került a sajtó elé, ezért van a sok találgatás. Mi sem szóltunk javaslatainkról, mert - ez már tapasztalat - amint RMDSZ-javaslatról van szó, a parlamentben nagyon sokan ellene szavaznak, anélkül, hogy elemeznék a javaslatot.

Végezetül megígérem kollegáim nevében is, hogy a tárgyalásokról rendszeresen tájékoztatjuk majd a közvéleményt.

Jó termés várható

A Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Timar Liviu a tegnapi sajtótájékoztatón egy jó és egy rossz hírt jelentett be. Kezdjük az elôbbivel. A tavaszi kampány a felmérések szerint - szem elôtt tartva a tervezett vetésfelületeket - jól zárult. A szalmásgabonák vetése 95%-os arányt mutat, ami gyakorlatilag az idôszerû munkálatok befejezését jelenti. Az idén rendkívüli krumplitermés, takarmányhozam, kukoricatermés várható. Mindez a kedvezô idôjárásnak köszönhetô, hiszen a múlt hét végén lehullott csapadékmennyiség elérte az utóbbi évek átlagértékét. A jó hírekhez sorolható az is, hogy a 30-as kormányrendelet értelmében (egymillió lej támogatás hektáronként) a tavaszi, az évelô növények, valamint a tavaszi vetések támogatásának egy részére jelenleg a megyei igazgatóság 97 milliárd lejjel rendelkezik. Amennyiben az igazgatóság szakembereinek sikerül az ôszi, tavaszi vetések dokumentációját összeállítani, az erre jogosultak a napokban megkaphatják az igényelhetô 62 milliárd lejt. A fennmaradó állami támogatási összegbôl az évelô növények termesztésére, amire szintén az ellenôrzô jegyzôkönyvekre és jóváhagyásokra van szükség.

A rossz hír: a kormány beváltotta ígéretét, miszerint megyénként 31 százalékos személyzetleépítést hajt végre. Maros megyére kivetítve: a megyei Mezôgazdasági, Területrendezési és Kataszteri Hivatal 61 alkalmazottjából 38-at menesztenek, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal 44 alkalmazottjából 30-at áthelyeznek a megyei tanácshoz, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság 109 alkalmazottjából 68 marad (38%), az Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Hivatalnál a leépítés aránya 43 százalékos, a Megyei Növényvédelmi Hivatalnál a személyzetcsökkentés aránya 24 százalékos, a Maros Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóságnál 9 százalékos személyzetcsökkentést írt elô a kormány.

A mezôgazdasági igazgatóság tegnapi sajtótájékoztatóján Rusu Ioan, a megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója kifejtette, hogy a személyzetleépítés drasztikusan érintette az intézményt. Elsô szempont: társadalmi. Az állatorvosok, technikusok, középkáderek majd valahol találnak munkát. De ki vállalja a felelôsséget az állati fertôzések és betegségek elterjedéséért? Ki fogja ellenôrizni az állateladások rendszerét, ha a 109 állatorvos, technikus, középkáder stb. közül marad 68. A megyében négy övezetben végezték a tej-, hústermékek felügyeletét. Ezt a munkát eddig 30 szakember végezte. A 30 szakemberbôl 19-et el kellett bocsátani.

Marad a kérdés: 1996-ban Maros megyében az állati termékek felügyelôinek száma 543 volt, 1999-ben 75 százalékuk privatizált. A laboratóriumban, ahol a legveszélyesebb betegségeket - vírus stb. - vizsgálták, 30 szakember dolgozott, ezután csupán 19 áll rendelkezésre.

Át kell szervezni az intézményt, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóságot, azért, hogy ne érjen el minket, Maros megyeieket is a száj- és körömfájás és a nyugati országokban pusztító betegségek. A személyzet csökkentése életem elsô próbatétele. Sosem hittem volna, hogy ide jutunk - nyilatkozta Rusu Ioan, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója.

A Népújság kérdésére, hogy a következô idôszakban sikerül-e a mezôgazdasági igazgatóság és a megyei Mezôgazdasági, Területrendezési és Kataszteri Hivatal mérnökeinek havonta 15 jogtulajdonba helyezési birtoklevelet kiadni, a vezérigazgató válasza: "A feladatokat elosztjuk, és próbálunk a kormányprogram szerint dolgozni".

Az év elején, amikor gondok kezdôdtek a lakosság kenyérellátásában, a kormány elôször százezer, majd 138 ezer tonna búzát ajánlott fel az állami tartalékalapból. A miniszterelnök azonban komoly feltételekhez kötötte. Senki sem kap alamizsnát, mondta, hanem argumentumokkal, célirányosan juthatnak a megyék az igényelt kenyérgabona-mennyiséghez. Ezzel a lehetôséggel egyes megyék éltek, mások nem. Adrian Nastase szerint 22 megye nem vette igénybe, mert nem rendelkeztek a megfelelô garancialevelekkel. Ugyanakkor, szükségmegoldásnak szánva, kértek 300 ezer tonna búzahitelt az Amerikai Egyesült Államoktól. Ez hét évre szóló kamatmentes hitel lett volna, amire azonban az elôrejelzések szerint nem lesz szükség, mert az ország jó búzatermésre számíthat az idén. Fontos, hogy megteremtették a hitelvonalat, mondta a kormányfô, de nem élnek a lehetôséggel, mert az USA-ból érkezett gabona megtöltötte volna a silókat, raktárakat, s nem lett volna hely a hazai termés számára. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy az állami tartalékalapban még mindig 450 ezer tonna búza van. Vagyis, hitel nélkül is biztosítva lesz a lakosság kenyérellátása az új termésig. A mezôgazgasági minisztérium máris megkezdte a szerzôdéskötéseket a termelôkkel a felvásárlandó búzamennyiségrôl.

Maros megye eredetileg 550 tonna búzát kért az állami tartalékalapból, utólag a mennyiséget kétezerre csökkentette, de végül azt is visszamondta. Ioan Toganel felkérte a megyei mezôgazdasági igazgatóságot, hogy 25-én találkozzanak a fôbb termelôkkel, illetve a fogyasztóvédelmi hivatal képviselôivel, hogy lássák, biztosítva van-e az új termésig a megye lakosságának kenyérellátásához szükséges búzamennyiség.

A hektáronkénti egymillió lejes szubvencióról a prefektus elmondta, hogy 97 milliárd alapot fogadtak el a megye számára. Ebbôl az elsô szakaszban 42,2 milliárd lejt osztottak ki, hátravan 255 millió lej. A második szakaszban 12.226 hektárra, 12,2 milliárd lejt utaltak át a megyének. Ebbôl 9 milliárdot már megkaptak az arra jogosultak. 4300 személy már elkészítette a szükséges dokumentumokat. Remélhetôleg, hangsúlyozta Ioan Toganel, a hónap végéig az összes szükséges dossziékat összeállítják, s június 10-ig minden jogosult hozzájut a támogatáshoz.

Virág György visszautasítja Dorin Florea vádaskodását

Virág György megyei tanácselnök az intézmény heti sajtótájékoztatóján határozottan visszautasította Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere által megfogalmazott vádakat, melyek nagy hullámokat vertek a múlt héten a sajtóban. Mint ismeretes, Dorin Florea azzal vádolta meg a megyei tanácsot, hogy figyelmen kívül hagyta a megyeszékhely érdekeit a költségvetés elosztásakor, nem biztosított alapokat a Dózsa György utca folyamatban lévô felújítására, s a vidrátszegi repülôtér mellett létesítendô ipari park tervével ellehetetleníti a város hasonló elképzelését a sportrepülôtér területén.

Virág György, aki külföldi útjáról hazatérve, s a sajtót átfutva meglepetéssel vette tudomásul a vádaskodást, leszögezte, hogy a speciális útalapból a megyei utak felújítására biztosított 37 milliárd lejbôl nem azért nem juttatott Marosvásárhely számára is 15 milliárdot, mert nem támogatja - mint személy és mint intézmény - a Dózsa György út felújítását (hogy erre a munkálatra a város pénzt kapjon, a megyei tanács lobbizott a szállításügyi minisztériumnál), hanem azért, mert a kiutalt pénz meghatározott célra, a megyei utak felújítására készült tervek bemutatása alapján érkezett. Hogy ezt törvénytelen átirányítani, azt Dorin Florea is nagyon jól tudja - vélte Virág György, egyébként ezt írásban is közölte a polgármesterrel. Éppen ezért a megyei tanácselnök nagyon sajnálatosnak tartja azt az egyelôre meg nem erôsített értesülést, hogy a város "annyival kívánja támogatni a vidrátszegi repülôtér fenntartását, mint amennyivel a megye a Dózsa György utca felújítását tette". A repülôtér a megyei tanács alárendeltségébe tartozik ugyan - mondta az elnök, de legnagyobb részben Marosvásárhely számára lenne fontos a jó mûködése. Különösen most lenne sajnálatos egy ilyen állásfoglalás, hogy a MALÉV légitársaság kifejezésre juttatta szándékát, hogy még a nyáron járatot indít Marosvásárhely és Budapest között.

Ami az ipari parkkal kapcsolatos ellentétet illeti, Virág György elmondta, hogy a megyei tanácsnak semmi köze a sportrepülôtérhez, amennyiben a szükséges engedélyeket beszerzi, a város azt létesít ott, amit csak akar. Abban viszont nem lát semmiféle hibát, hogy ôk viszont a nemzetközi repülôtér szomszédságában szeretnének hasonlót létrehozni, egyébként meghívták Marosvásárhelyt is, vállaljon üzleti részesedést a tervben. Alapvetôen téves Dorin Florea állítása, hogy a repülôtér környékén ne lenne meg a szükséges infrastruktúra, sôt jobb is, mint a Szabadság utcai sportrepülôtérnél, hisz a vasút, az országút egész közel halad el, míg az utóbbinál vasutat kellene építeni, a megközelítést lehetôvé tevô Szabadság utca pedig szûk lenne a forgalom számára.

A megyei tanács, s személyesen az elnök stílusa talán nem eléggé látványos és agresszív, s kevésbé van jelen a televíziók képernyôjén, de ezeket a kérdéseket tisztázni kell - mondta az elnök.

Ugyanakkor Virág György elismerte annak a bírálatnak a részleges jogosságát, hogy a nagyobb települések - amelyek képesek eltartani magukat - nem kaptak semmit a leosztott költségvetésbôl. Döntenünk kellett, s így döntött a tanács - mondta -, hogy hagyunk jó néhány községet egész egyszerûen mûködésképtelenné válni, vagy nem. Bár a költségvetés nagy részét adó városokkal szemben igazságtalannak tûnik, ezt nem tehettük meg - szólt a végkövetkeztetés.

A sajtótájékoztatón megtudhattuk továbbá, hogy május 23-án, a helyhatósági törvény életbe lépésének napján a megyei tanács nagytermébe várják a megye polgármestereit, hogy megbeszélést tartsanak az új törvény alkalmazásáról. Virág György tanácselnök elmondta, hogy a törvényben sajnos számos ellentmondó kitétel is van, melyeket hiába jeleztek a kormánynak, mindeddig semmiféle választ nem kaptak.

A megyei tanácsot foglalkoztató egyik legfontosabb probléma, a hulladékgazdálkodás kérdése is napirendre került. A regionális hulladéktároló ügyében utazott többedmagával Virág György az elmúlt héten Németországba, ahol a Geiger cég meghívására a hulladéktároló megépítésérôl esett szó. A munkálatokhoz ISPA-alapokból szeretnék elôteremteni a szükséges pénzt, s az elképzelések szerint már 2003-ban készen állna az európai uniós elôírásokat is teljesítô hulladéktároló. Ugyancsak a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódik egy kétszemélyes megyei küldöttség bécsi útja, ahol a biodegradábilis hulladékok feldolgozását mutatták be. Az ebbôl keletkezô komposzt nagy mértékben helyettesíti a mûtrágya alkalmazását. Az osztrák tapasztalat szerint, ahol a évente 800-900 ezer tonna hulladékot dolgoznak fel komposztálás útján, ez a módszer rendkívül hozzájárul a tisztább környezet megôrzéséhez, noha a hulladékgazdálkozást költségesebbé teszi.

Városházi sajtótájékoztató

Marosvásárhely polgármestere továbbra is ragaszkodik a Repülôklub által adminisztrált területen létrehozandó ipari parkhoz, annak ellenére, hogy a megyei tanács hasonló parkot szándékozik létesíteni a vidrátszegi repülôtéren.

Tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea ironikusan jelentette ki: a városi önkormányzat továbbra is támogatja a repülôtér fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, például úgy, hogy annyi pénzt utal át erre a célra, amennyit kapnia kellett volna a speciális alapokból. Vagyis egyetlen lejt sem, hiszen, mint ismeretes, a megyei tanács nem hajlandó a Dózsa György utca felújítására pénzt elkülöníteni. A polgármester szerint ez a hozzáállás azért felháborító, mert a megyei tanácsnak kiutalt összeg nagyságának megállapításakor sokat számított a Dózsa György utca felújításának terve, az illetékes minisztériumtól kapott két átiratban pedig az szerepel, hogy a pénz elosztásáért lépjen kapcsolatba a megyei tanáccsal.

Dorin Florea a továbbiakban kifejtette a sportrepülôtéren létesítendô ipari park elônyeit, hangsúlyozva, hogy a meglévô infrastruktúra miatt sokkal kedvezôbb a városi önkormányzat ajánlata, mint a megyei tanácsé. Kérdésünkre, hogy versenyhelyzetben van-e a két intézmény, a polgármester kijelentette: nem akarnak versenyezni a megyei tanáccsal abban, hogy melyik tudja elônyösebb feltételek mellett létrehozni a parkot, egyszerûen a prioritások meghatározásáról van szó. - Ha a politikai akarat megvolna, 3 hónap alatt létrejöhetne az ipari park - tette hozzá Florea, aki amiatt is elégedetlen, hogy a prefektúra, a megyei tanács, a parlamenti képviselôk által beígért támogatás nyilatkozati szinten rekedt meg, semmi gyakorlati elôrelépéssel nem járt. Éppen ezért, ha nem változik meg a helyzet, népszavazást rendelek el - közölte Florea az újságírókkal.

Inkompetens ügyvezetôk?

A garázslebontási program tovább folytatódik, minden olyan - fából, bádoglemezbôl készített - építményt lebontanak, amelyre a tulajdonos soha nem kaphat építkezési engedélyt - válaszolta kérdésünkre a polgármester. Az új garázsoknak a lakónegyedekben való elhelyezését illetôen elmondta, hogy a hivatal szerzôdést kötött a Proiect Rt.-vel a tervek elkészítésére. A baj az, hogy a lakók türelmetlenek, de a polgármesteri hivatal nem akar belekeveredni az új garázsok beszerzésébe. A polgármester cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a garázsok ára jó pár millió lejjel "felduzzadt" a meghirdetett árhoz képest, szerinte a lakótársulások ügyvezetôi nem képesek megoldani a problémát. Az ügyvezetôk 70 százalékának nincs mit keresnie állásában - vonta le a következtetést a polgármester.

Razzia a gattereknél

A prefektus a Környezetvédelmi Hivatal, a rendôrség és az Erdészeti Igazgatóság bevonásával nagyszabású ellenôrzést kezdeményezett a megye területén levô gattereknél. 37 egységet ellenôriztek, megvizsgálva, hogy a faanyag honnan származik, különös hangsúlyt fektetve a környezetvédelmi elôírások betartására. Egyúttal a szóban forgó vállalatok törvényszerû mûködését is ellenôrizték. Az egybe-
hangolt akció során 12 esetben szabtak ki összesen 61,8 millió lej értékû büntetést. Ugyanakkor 160 millió lej értékben koboztak el faanyagot.

Ami a gattereknél végzett munka során keletkezô hulladékot illeti, az ellenôrzést végzô szervek számos esetben tapasztalták, hogy azt nem megfelelôképpen kezelik, tárolják vagy értékesítik.

A razzia során rendellenes-ségeket találtak a gödemester-
házi Ferencz Toma, a Pronto, a dédabisztrai Alexandrescu
Vasile családi vállalkozásoknál valamint a ratosnyai Lunca Prod Impex és a gyulakuti Egan Prod Kft-nél. A Pronto családi vállalkozás esetében például 900 köbméter faanyagra hamis származási iratokat mutattak fel. Esetükben a kivizsgálás még nem ért véget. A prefektúra sajtóközleményben számolt be a két hete tartó ellenôrzésrôl, hozzáfûzve: egyelôre még nem sikerült az összes hasonló tevékenységet folytatót ellenôrizniük, de az akció még korántsem ért véget.

A közigazgatási törvény megszületett, a nehézségek ezután kezdôdnek

A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány valamint a Project on Ethnic Relations (PER) által az elmúlt hét végén szervezett kétnapos tanácskozás fô célja a helyhatósági törvény kisebbségi anyanyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseinek tisztázása volt. A szemináriumot jól idôzítették, ugyanis holnap lép hatályba a máris annyi vitát kavart 215. számú, a helyi közigazgatásról szóló jogszabály. A megbeszéléseket nagyfokú érdeklôdés kísérte, hiszen a Romániában élô nemzeti kisebbségek, elsôsorban a magyarság számára igen fontos, hogy 10 év után végre olyan jogszabály kerül alkalmazásra, amely törvényes keretet biztosít a kisebbségi anyanyelvhasználatra.

A szervezôk a parlamenti, kormány- és önkormányzati képviselôk mellett jó néhány kisebbség vezetôit is meghívták, e szervezetekkel való együttmûködésre szükség van a törvény alkalmazásában. A tanácskozás mindkét napján igen érdekes, eredeti felvetéseket hallhattunk. Bár a résztvevôk leginkább általánosságban szóltak a közigazgatási törvényrôl, néhány konkrétum is elhangzott az alkalmazás során felmerülhetô nehézségekrôl.

A felszólalók egyetértettek abban, hogy a törvényt, amely fontos elôrelépést jelent az európai integráció felé, alkalmazni kell, ám hozzátették: helyenként még mindig feszültségek és konfliktusok kialakulásához vezethet majd a jogszabály gyakorlatba ültetése.

A neheze csak ezután következik

Már a törvény kezdeti formájának kidolgozásakor nézeteltérések voltak a többség és a kisebbségek között - állapította meg Livia Plaks, a PER ügyvezetô igazgatója, aki szerint a politikai értekezések szintjérôl végre eljutottunk a pragmatikus tárgyalásokig. Ám a neheze csak most kezdôdik, és a törvény gyakorlatba ültetése egyes helységekben konfrontációhoz vezethet. Pedig a jogszabály alkalmazásával senki nem veszít, Románia számára is csak nyereséget jelent mind bel-, mind külföldi vonatkozásban, jelentette ki a PER képviselôje, figyelmeztetve: ne vesztôdjünk el a részletekben, ne korlátozzuk a törvényt csupán a kétnyelvû feliratozásra. A pillanat a legmegfelelôbb arra, hogy Románia megtegye azon lépéseket, amelyek az európai országokhoz közelítik - szögezte le Livia Plaks.

Dorin Florea gyorsan távozott

Marosvásárhely polgármestere igen röviden szólalt fel. Miután kifejtette, hogy elsôsorban a gazdasági jellegû gondok megoldását tartja elsôdlegesnek, mert "csak így lehet túllépni az érzelmi problémákon" és hogy a megyeszékhelyen minden feltétel adott a közigazgatási törvény alkalmazására, hozzátette: a pillanatot jól kell megválasztani. "A két magyar alpolgármester megfelel mind a magyar, mind a román lakosság igényeinek. Eddig mintegy 1700 személyt fogadtam kihallgatáson, közülük mindössze félszázan nem tudtak románul, ami egyáltalán nem jelent gondot, a kihallgatásokon ugyanis jelen van egy magyar nyelven beszélô hivatalnok. A magyar nyelvû kéréseket az alpolgármesterekhez továbbítom, ôk adják meg a választ" - jelentette ki Florea, aki objektív okokra hivatkozva elsietett, és nem is tért vissza a tanácskozás további részében.

A polgármester szólhatott volna néhány szót magyarul

- vélekedett Frunda György szenátor, aki szerint így lett volna természetes. Sôt, finnországi példára hivatkozva, kijelentette: reméli, hogy eljön az idô, amikor, mint minden együtt élô nemzetiség elnöke, az államelnök a kisebbségek nyelvén is üdvözli az állampolgárokat.

A közigazgatási törvény egyéb vonatkozásairól szólva az RMDSZ-szenátor elmondta: jónak tartja a törvényt, de a teljes pénzügyi autonómia biztosításához újabb jogszabályokra van szükség. Nem elég átutalni a tanügyet, egészségügyet a helyi önkormányzatok hatáskörébe, figyelembe kell venni az ide tartozó intézmények mûködéséhez szükséges pénzforrások megteremtésének lehetôségét is. Nem elégséges az, hogy csupán az adókból származó bevételek egy része maradjon a helyi költségvetésnél, az összes jövedelem 30 százalékának helyben kellene maradnia. Az anyanyelvhasználatot illetôen a szenátor kifejtette: ezt egyéb területekre is ki kell terjeszteni, például az igazságszolgáltatásban, gazdasági életben.

Képviselethiányra panaszkodnak

A jelen levô lipován, orosz, ukrán, tatár, török kisebbségek képviselôi leginkább azt nehezményezték, hogy sem a helyi önkormányzatokban, sem pedig kormányszinten nincsen képviseletük, nem kapják meg az ôket illetô pontos információkat. A törökök képviselôje arra volt kíváncsi, milyen szakaszban van a közigazgatási törvény alkalmazási normáinak kidolgozása és kérte, hogy konzultáljanak a kisebbségi szervezetekkel. Kérdésükre, hogy mi legyen akkor, ha a helységben egy kisebbség aránya 20% alatt van, Frunda György adott választ: a helyi tanács hozhat pozitív döntést az anyanyelvhasználatról.

Anyanyelv, kisebbségi vagy regionális nyelv?

A közigazgatási minisztérium államtitkára, Ionel Flesariu észrevétele, miszerint anyanyelv helyett esetleg az európai normákban szereplô kisebbségi, regionális nyelvhasználatról kellene beszélni, esô után köpönyegnek tûnt. Az államtitkár kételyeinek adott hangot: a törvény alkalmazása "bizonyos vitákra" ad okot, fôleg ami a helységneveket illeti. Abból kiindulva, hogy az ország 13.000 településének megnevezését az 1968-as 2. számú törvény szabályozza, kérdése úgy szólt: mit tegyünk a helységnevekkel? Fordítsuk le a meglevôket, vagy tegyünk még hozzájuk? Kényes kérdés, amelyet csak bizonyos normák kidolgozásával oldhatunk meg, jelentette ki. Ismét Frunda György szólt közbe: a hagyományos neveket kell használni, amelyekrôl egyébként a Tudományos Akadémiának létezik nyilvántartása. Csak elô kell venni azokat és közölni a prefektúrákkal, úgyszintén az Országos Statisztikai Hivatal 1992-es népszámlálási adatai alapján összeállított listákat azon helységekrôl, ahol a 20 százalékos kisebbségi arány esetében alkalmazni kell a közigazgatási törvény vonatkozó elôírásait. Flesariu államtitkár végül is kijelentette: a minisztérium minden támogatást megad a helyhatósági törvény alkalmazásához.

Nem kell uniformizált recept

A szemináriumon Kovászna megye, Kolozs és Nagyszeben képviselôi is felszólaltak. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint helyhatósági törvénnyel vagy anélkül, egyes helységekben, ahol a tanácsosok magyar nemzetiségûek, ezen a nyelven folytatták le a tanácsüléseket eddig is, a hivatalos iratokat pedig román nyelven szerkesztették meg. A tanácselnök úgy vélekedett, hogy a törvény egyes cikkelyei, téves alkalmazás esetén, problémákat okozhatnak, ennek ellenére nem szükségesek további normák. Furcsa logikával kijelentette, hogy nem szabad a törvényt uniformizálni alkalmazási normák kidolgozásával, az alkalmazás módját a helyi hivatalosságokra kell bízni. Nem lehet általános receptet kidolgozni a teljes megyére. "Korai még alkalmazási módszerekrôl beszélni, majd megtaláljuk e módszereket akkor, amikor szükséges lesz" - tette hozzá Demeter János.

Emil Pop, a Kolozs megyei tanács képviselôje úgy nyilatkozott, hogy "a probléma törékeny, idôre van szükség". A hagyományos helységnevekhez való visszatérés - egész sor példával élt - feszültségekhez vezet egyes helységekben, hasonlóképpen kérdéses az, hogy egy magyar nyelvet nem ismerô polgármester például aláírásával vállalhatja-e a felelôsséget a magyar nyelven szerkesztett dokumentumokért. Másik gond az a köztisztviselô, aki "nagy erôfeszítést" kell kifejtsen annak érdekében, hogy válaszoljon a magyar nyelven benyújtott kérésekre. Ne essünk túlzásba - vélekedett Pop Emil.

Boros János, Kolozsvár alpolgármestere a 22-es sürgôsségi kormányrendelet javított formájának nevezte a közigazgatási törvényt, amelynek alkalmazásával valószínûleg gondok lesznek Kolozsváron, ahol a lakosság 22,7 százaléka magyar nemzetiségû. Kolozsvár polgármestere, Gheorghe Funar nem hajlandó tudomásul venni a legutóbbi népszámlálás adatait, helyi referendumot akar szervezni, ezzel valószínûleg késleltetni fogja a közigazgatási törvény alkalmazását.

Marius Cristian, a nagyszebeni polgármesteri hivatal tanácsosa elmondta, hogy a német illetve magyar lakosság számarányából kiindulva (kb. 2%) egyértelmû, hogy Szebenben nem kell alkalmazni a helyhatósági törvényt, ennek ellenére példaértékûnek nevezte a helyi tanács azon határozatát, amely elôírja a kétnyelvû feliratozást.

Házasságkötés - anyanyelven

Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester a város tapasztalatából kiindulva néhány alapvetô kérdésre hívta fel a figyelmet. Szerinte a törvény alkalmazására nem kell egyéb utasításokra várni, mivel az világos. Javasolta, hogy a helységnévtáblákon a hagyományos neveket tüntessék fel, az anyanyelv használatát a rendôrségen is vezessék be, a polgárokkal való közvetlen kapcsolat esetében biztosítsák olyan közhivatalnokok alkalmazását, akik beszélik a kisebbségek nyelvét, a házasságokat anyanyelven is meg lehessen kötni, az utcanévtáblákat illetôen a lefordítható megnevezéseket fordítsák le magyar nyelvre, valamint azon helységekben, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot, a tanácsosok határozzanak az anyanyelvhasználat ügyében.

Jogot az önkifejezésre

Hargita megye prefektusa modellértékûnek nevezte a különbözô közösségek együttélését. Dusa Mircea elmondta, hogy Hargita megyében már régen kitették a kétnyelvû táblákat, sôt, a megyei tanács már 3 évvel ezelôtt megoldotta a szinkrontolmácsolás kérdését. Ezek után világos: a jelen jogszabály csupán a valós helyzetnek biztosít törvényes keretet. "A romániai kisebbségeknek meg kell adni a lehetôséget az önkifejezésre" - mondotta a prefektus.

Szilágy megye fôispánja, Marc Tiberiu úgy vélte, ott lesznek elsôsorban gondok, ahol a kisebbségek aránya megközelíti a 20 százalékot, de reméli, hogy nem fognak oda fajulni a dolgok, hogy 2-3 tizeden vitatkozzanak. Maros megye prefektusa, Ioan Toganel a PDSR és RMDSZ, a "két legerôsebb politikai alakulat" együttmûködését feltétlenül szükségesnek nevezte a 215-ös törvény alkalmazását illetôen. Kifejtette: természetesnek tartja, hogy minden állampolgárnak lehetôsége legyen az anyanyelv használatára, ami semmiképpen sem rövidíti meg a többség jogait, ahogy azt egyes megyei személyiségek állítják.

Határozottságra van szükség a helyi vezetôk részérôl

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: a törvény világos, elfogadása nemcsak politikai sikerként könyvelhetô el, hanem érzelmi szempontból is, hiszen az RMDSZ-nek hosszas tárgyalások után sikerült egy olyan jogszabályt elfogadtatnia, amilyenre eddig Romániában nem volt precedens. Az RMDSZ elnöke felsorolt néhány, a közigazgatási törvény kidolgozásánál figyelembe vett alapgondolatot, így az európai törvénykezés vonatkozó normáit, hangsúlyozva, hogy lesznek olyan elôírások, amelyeket rögtön, míg másokat csak fokozatosan lehet gyakorlatba ültetni. Második alapgondolatként a román nyelv hivatalos jellegének biztosítását említette, kifejtve, hogy a kétnyelvûség kiegészítô jellegû. A törvény kidolgozásánál szem elôtt tartották még az egyértelmû rendelkezések megfogalmazását, a kötelezôség elvét az opcionális jelleg helyett, éppen azért, hogy ne a helyi hivatalosságok döntsenek a törvény alkalmazásáról. "Lesznek késleltetési kísérletek, konfliktuskeltési próbálkozások, éppen ezért határozottság, operativitás szükséges a hivatalosságok részérôl". Markó Béla szerint a törvény alkalmazásának garanciáját elsôsorban az európai kritériumrendszer jelenti, de fôként az jelent biztosítékot, hogy a kidolgozásban - egy párt kivételével - részt vett az összes politikai alakulat.

Jóindulatúan kell a törvényt alkalmazni

- vélekedett Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki a közigazgatási törvényt a demokratikus erôk egyetértése eredményének nevezte. "A létezô európai modellek egy történelmi folyamat eredményei, idôt, felkészülést igényelnek. A törvény alkalmazásánál feltétlenül jóindulatra van szükség. Reméljük, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan" - jelentette ki a volt nagykövet.

***

Közlemény megfogalmazásával ért véget szombat délben a Bernády Alapítvány és a PER egyik legsikeresebbnek mondható szemináriuma. A holnap hatályba lépô közigazgatási törvénnyel kapcsolatban a tanács jelen levô kisebbségei 5 pontban foglalták össze elvárásaikat: 1. a törvény elôírásainak jóhiszemû alkalmazása; 2. a törvény korrekt és egységes alkalmazása céljából a Közigazgatási Minisztérium közölje a helyi közigazgatással azon helységek névsorát, amelyekben a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, azon intézmények névsorát, amelyeken a feliratnak a kisebbségek nyelvén is meg kell jelennie, a Román Akadémia pedig a nyilvántartást a hagyományos helységnevekrôl; 3. a köztisztviselôi törvény elôírásainak összhangba hozását olyam értelemben, hogy kötelezôvé tegyék olyan közhivatalnokok alkalmazását, akik beszélik azon kisebbségek nyelvét, amelyek aránya meghaladja a 20 százalékot a szóban forgó helységben; 4. a kisebbségek aktívabb bekapcsolását a törvény alkalmazásába; 5. a törvény elôírásainak jobb mediatizálását.

A résztvevôk kifejezték reményüket, hogy a közigazgatási törvény korrekt, jóhiszemû gyakorlatba ültetése fontos lépést jelent majd a reális deszcentralizáció irányában, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 2001. május 11-12-én Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumot rendezett Csíkszeredában, számos külföldi és hazai elôadó közremûködésével.

Romániai vonatkozásban a fórum megállapította, hogy az 1910-es és az 1992-es népszámlálások közötti idôszakban az erdélyi magyarság részaránya 1/3-ról, 1/5-re csökkent. Az utóbbi évtizedben családvédelmi és szociálpolitikai téren elismerésre méltó jogalkotás történt, többek között a nemzetközi jogszabályok hazai jogrendszerbe történô átvételével, de gazdasági vonatkozásban a család és különösen a sokgyerekes családok nem részesültek kellô támogatásban. Jóllehet, a 10 évvel ezelôtt elfogadott alkotmány elkötelezte az államot a gyermekek jogainak hathatós védelmére, valamint - az alapvetô állampolgári jogok sorában - a tisztességes életszínvonal biztosítására, ebben az idôszakban éppen az életszínvonal terén mutatkozott a legszembetûnôbb hanyatlás.

Az 1989-es fordulatot követôen elsô törvényhozási intézkedésként eltörölték a terhességmegszakításra vonatkozó büntetôjogi elôírásokat, de ezeket nem követték hathatós családvédelmi intézkedések. Részben ennek tulajdonítható az 1992-ben kezdôdô népességapadás, aminek a következményeképpen egy szûk évtized alatt Románia lakosságának száma 3/4 milliónyival csökkent. Fokozott apadás mutatkozik a romániai magyarság számában. A mind kevesebb születés következményeit csak tetôzi az ország rossz gazdasági helyzete által serkentett kivándorlás. A munka piacán megjelenô fiatalok elôtt tornyosuló kilátástalanság, a lakástalanság nagymértékben hozzájárul a családalapítás elhalasztásához, az országból való elvándorláshoz és a népszaporulat aggasztó csökkenéséhez.

A fórum a következô álláspontra jutott:

A romániai magyarság létérdeke az ország gazdasági felzárkózása, ami ugyanakkor elôfeltétele az európai politikai és gazdasági szövetségi rendszerbe történô befogadásunknak. Felhívjuk tehát a politikai erôk és az államhatalmi tényezôk figyelmét az ország természeti adottságai által is lehetôvé tett gazdaságfejlesztô intézkedések meghozatalára és azok késedelemmentes alkalmazására.

Az államnak mindent meg kell tennie a tisztességes életszínvonal biztosítására vállalt alkotmányos elkötelezettségének a megvalósítása céljából. Ezen belül biztosítania kell a nagy családok fokozott támogatását és a fiatalok pályakezdésekor elengedhetetlenül szükséges civilizált munkakörülmények és lakásviszonyok megteremtését.

Politikai, közéleti vezetôinknek a kiválasztásánál vegyék figyelembe a családi állapotukat.

Népszerûsíteni és támogatni kell a többgyermekes családokat azért, hogy a példájuk vonzó és követhetô legyen. A társadalomnak biztosítania kell a nagy családokból származó gyermekek esélyegyenlôségének tényleges megvalósulását.

Az önhibájukon kívül társtalanná váló anyáknak támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy méltósággal és töretlenül betölthessék anyai hivatásukat.

Bôvíteni kell a fiatalok közötti kapcsolatteremtés lehetôségeit.

Elvárjuk, hogy papjaink és tanáraink fokozzák népnevelô tevékenységüket a magyarság sorskérdéseit illetô területeken.

Felkérjük az RMDSZ parlamenti képviseletét családtámogató törvényhozási intézkedések kezdeményezésére, többek között a fôállású anyaság intézményesítése, a többgyermekes családok létfeltételeinek a biztosítása és a gyermekeiket egyedül nevelô anyák rendkívüli és tartós megsegítése céljából. Üdvözöljük a Magyar Köztársaság által foganatosított és foganatosítandó mindazon törvényhozási intézkedéseket, amelyek az arra rászoruló, a határon túli magyarság szellemi és anyagi támogatását célozzák, a szülôföldön való megmaradás érdekében.

A romániai magyarságnak kétszeres érdeke fûzôdik az ország gazdasági felzárkózásához, egyrészt az életszínvonal indokoltan várható növekedése, másrészt a gazdaságilag fejlettebb külhon elszívó hatásának ellensúlyozása végett.

A romániai magyarságnak a szülôföldjén kell megtalálnia tisztességes életfeltételeit.

Az RMKDM nevében:

Kelemen Kálmán elnök

Helyzetjelentés Storylandról

…nem csinálnak koporsót" - vésôdött mélyen memóriámba az intelem jó három és fél évtizeddel ezelôtt, amikor is veritábilis, flaszteren cseperedett dászkel- bojtárként, egy kis Alsó-Nyárád menti falucskában kóstolgatni kezdtem a szakmát és magam választott, kellemes, mindennapos revelációkkal elkényeztetô környezetem rendszeres, alkonytáji nótázásra fogott. Évszaktól függôen, árnyas lugasokban vagy pattogó tûzû "elsô házakban" szaporán ürültek a novaboros kancsók, újdonsült barátaim hamar bemelegedtek és a lelkek mélyén lefojtott "repertoár" rövidesen utat talált magának a csillagos ég, avagy a petróleumlámpák által állandó tangófényre ítélt hodályok magas mennyezete felé. Fénylô szemmel habzsoltam az aranyigazságokat: "jó földben terem a búza" - biztosítottak a szántóvetôk, "házasságnak nem jó, csak az eleje" - jövendölték a tapasztaltabb igába fogottak, "mindig csak a más asszonya lesz a jó" - sugallták a pernahajderek, "ugye, fiúk, szép élet a katonaélet" - döbbentettek meg a veteránok és sorolhatnám vég nélkül a tanulságokat, ha soros eszmefuttatásom nem a címbeli verssor álcája mögé csempészett faipari ismereteimhez kötne. A kiindulópont adott, idejében megjegyeztem: a dió nem alkalmas hantláda készítésére. Túl nemes ahhoz, hogy férgek harmincadjára jusson. A fenyô legszebb karácsonyfának, de szekérderéknak sem kutya. A meggyfapipákon, cseresznyefa szipkákon átszivárogtatott dohányfüst jótékonyan lengi körül a tüdôt, diófa bútorra a legigényesebb ócskás sem húzza az orrát, menten a tenyeredbe csap, juharból bármikor a Titanichoz méltó hajópadló készülhet. Bükkparkettán figyelmeztetôen recseg a békebeli bôrtalpú cipô és ezen közismerten kemény rostú fa nyelvén politizálva hosszú távon ellébecolhat a kiválasztott, magas polcra emelt emberfia. Legalábbis mifelénk, a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger által behatárolt kis meseországban. A sokoldalúan fejlett kommunista társadalom építésének vég nélkülinek tûnô éveiben ráharaptunk gyakorlatára és a Nagy Decemberi Buktát követôen sem vagyunk képesek leszokni róla. Pártállástól, doktrínáktól, ideológiáktól függetlenül verhetetlen bajnokai maradtunk a bikkfanyelven irányított közép-kelet-európai politikai ügyvitelnek. Semmi jelentôsége nincs annak, hogy az Escuk milyen frekvenciával váltják egymást a parancsnoki hídon, avagy kormánykeréknél hány hónapos-éves a próbaidô, a vonalvezetés folytonossága biztosított. Mi imádjuk a kontinuitást minden viszonylatban. Dák-rómaiban, kereszténydem- szocdemben egyaránt. A recept még hiányos tanulmányokkal rendelkezô méregkeverôk számára is megszégyenítôen egyszerû: beszéljünk sokat, siktákban is, ha muszáj, de lehetôleg ne mondjunk semmi közérthetôt, könnyen értelmezhetôt, számon kérhetôt. Meghirdetjük alkotmányosan a magántulajdon védelmét, de annak garantálására nem fûlik a fogunk. Tíz éve vajúdik a jogaikba visszahelyezendô földtulajdonosok vagyonbizonylatainak kiosztása, egy helyben topog az erdôk kimérése, a közbirtokosság fogalmának tisztázása, az államosított házak visszaszolgáltatásához szükséges alkalmazási normák még lógnak a sztratoszférában, az egyházi és felekezeti jussokért be kell állni a sorba a törvényhozókhoz. Elvégre nem hajt a tatár, a Van der Stoel-i elismerést bezsebeltük, így hát a helyi közigazgatási törvény életbe léptetése sem kényszerít fuserre. A privatizálás ügye nyúlik, mint a takony, fújjuk csak ki rendszeresen az orrunkat, a zsebkendô olcsóbb az antibiotikumnál, amivel a halódó ipari mamutvállalatokat kell injekcióznunk. Kormánypolitikánk szent és eurokonform minden tekintetben, mindhiába fúrják holmi Stoicák, Basescuk és hálátlan elvbarátaik, ki kell tartsunk mellette mindhalálig, de legalábbis a következô választásokig. Ezt szajkózza úton- útfélen, határokon innen és túl Hadrianus, a császár, nem a csodagyerek, a provinciában lent, elkötelezett helytartói, a prefektusok és az utóbbiak által szép számban funkcióba forgatott vadonatúj közhivatalvezetôk. A bizalom birtokosai megtanulták a leckét: életbe ültetése minden poklokon keresztül kötelezô, elégedetlenkedôknek - mukk, kellemetlenül kíváncsiskodóknak: eu sunt mic, nu stiu nimic, egyéb felvilágosításokért meg tessék egy bizonyos Nastase úrhoz folyamodni, a Victoria palotába, Bukarestbe, a történelem elôtti Európa területén. A jelszó: "Fa leszek, ha fának vagy virága …" Petôfitôl kölcsönöztük a státustörvény betiltásáért cserében.

Ágai Adolf még a 20. század elején is közismert, népszerû alakja volt a magyar sajtóvilágnak; nevét ma már csak lexikonok ôrzik. Pedig ehhez a névhez fûzôdik a fordítói baklövés közmondásossá vált gúnyneve: a leiterjakab. A Magyar Sajtó 1863. október 13-i számában a német Jakob’s Leiter (Jákob lajtorjája) kifejezést Leiter Jakabnak fordította - nem tudom, milyen alkalomból, állítólag szándékosan, amit el is hihetünk, mert Ágai (eredetileg Rosenzweig) voltaképpen német anyanyelvû és… humorista volt. De a leiterjakab halhatatlannak bizonyult, nemcsak általános jelentésében: ez a fogalom arra ítéltetett, hogy (minden értelemben vett) bunkók áldozata legyen.

Van Arnold Schönbergnek, több bibliai tárgyú mûve között, egy Jakobsleiter címû oratóriuma. Nem akárkirôl van szó. Schönberg a zenetörténet egyik mérföldköve, az említett mû sem holmi aprócska kompozíció, hanem jelentôs karmû, amelyet komoly - zenetudományi oklevéllel büszkélkedô - szakembernek "hivatalból" ismernie kell. Az országos román rádió zenei szerkesztôségében pedig ilyen diplomások munkálkodnak. De a lajtorjával csúnyán megjárták. A leiten = vezetni igébôl kiindulva "vezetô"-nek értették, s ezek után a kifejezés elsô felének értelmezését ez szabta meg. A Jakobs, mivel önmagában semmit sem jelent, nyilván rövidítés, de milyen szóé? Hopp: hát a "jakobinusok"-é - és megszületett az ihletett és zseniális bukaresti fordítás: A jakobinusok vezére (Conducatorul iacobinilor). Így jelent meg a román rádió hivatalos mûsorlapjában, a România Cultural mûsorában (május 5.14 h). (Jó, hogy akad a környéken mûveltebb fô is: valaki fölfigyelt, a mûsor kommentátora már "Scara lui Iacob"-ot emlegetett.)

Így születik újra és újra a dicsôséges emlékû leiterjakab napjainkban, az európai integráció (?) küszöbén.

Eszembe jut errôl városunk egy gyorsan levitézlett kocapolitikus fiának a honatyák fényes olümposzi gyülekezetében tett hazafias kijelentése: nincs mit tanulnunk Európától - Európa jöjjön tanulni hozzánk. Hát jöhet - ha nem is éppen tanulni, de jókat nevetni balkáni elmaradottságunkon.

Van Marosvásárhelyen 40-50 értelmiségi gondolkodású ember, akik tavaly szeptemberben kinyilvánították azon véleményüket, hogy Dúl Antal évente kétszer elôadást tartson Hamvas Béla szellemi hagyatékáról.

Sajnos, nincs Vásárhelyen egy olyan irodalmi-kulturális társaság, amely felvállalná az elôadó útiköltségének, valamint a szervezéssel járó kiadások fizetését.

Korondi Kinga szerint: " jobb helyeken ezt önkéntes adományokból oldják meg." Vásárhely ilyen szempontból nem jó hely.

Történtek próbálkozások a Látó, a KZST és más szervezetek irányában, de kiderült, hogy nem tudnak útiköltséget elszámolni, és nem vállalták fel. Több jól mûködô cég vezetôje is elutasította, tehát egyetlen lehetôség a civil szervezôdés maradt.

Az elôadás bevételébôl senki nem gazdagodott meg. Jó lenne kiszámítani, mennyibe kerül a benzin Budapest-Vásárhely-Budapest útvonalon (1.000.000 lej fölött), a római katolikus egyház sem ingyen bocsátotta rendelkezésünkre a termet, sôt, konfliktusok akadályozták az elôadás pontos megkezdését. "Jobb helyeken" tiszteletdíjat is szoktak az elôadónak adni.

Dúl Antal, aki a Magyar Tudományos Akadémiának volt könyvtárosa 20 évig, három egyetemen tanít vallásfilozófiát, elôadásokat tart Németországban, Svájcban, nem azért jött Erdélybe, hogy hasznot húzzon az elôadásból.

Abban igaza van Korondi Kingának, hogy sem újságban, sem a plakátokon nem szerepelt a részvételi díj, de az sem, hogy a részvétel ingyenes.

A színházi plakátokon sem jelenik meg az elôadás ára.

Az elôadás szervezésével járó bel- és külföldi telefonbeszélgetések ára a szervezô telefonszámláját terheli.

Kár, hogy Korondi Kinga nem vett részt az elôadáson, mert objektívebben tájékoztathatott volna, nem csak a mások véleményére alapozva.

A Népújság olvasói bizonyára elvárják - és joggal -, hogy az elôadás üzenetérôl, az elôadó mondanivalójáról is hiteles beszámolót olvassanak.

Amennyiben Korondi Kinga vagy bárki más ingyen tud elôadást szervezni Dúl Antalnak és szellemi társainak, szívesen átengedem a szervezést.

P.s. Köszönöm Illyés Kinga színmûvésznônek és a Marosvásárhelyi Rádiónak, Kiss Dénesnek a szervezésben és a vendégek ellátásában nyújtott segítségét.

A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége 2000. augusztus 20-ára meghirdetett pályázatára 95 pályamû érkezett - elbeszélés, vers, történelmi korrajz, tanulmány -, többségében az elszakított területekrôl - Erdély, Felvidék, Délvidék -, de kaptunk szinte a világ minden részérôl. A pályázaton minden olyan mû szerepelhetett, amelynek tárgya a magyar millennium, a magyar államiság megalakulása és az ország ezeréves fennállása. Sajnos, a pályázatok kb. 60 százaléka nem foglalkozott a millenniummal. Ezzel kapcsolatban a bírálóbizottság egyik tagja a következôket írja: "Elsô benyomásom, hogy a pályázók nagy része nem értette meg vagy félreértette a lényeget. Ennek ellenére valamennyi pályázatot áthatja egy izzó haza- és magyarságszeretet. Büszkék magyarságukra és szeretik is azt."

A meghirdetett díjak: I. díj 200 dollár, II. díj 100 dollár, III. díj 50 dollár és díszoklevél minden díjhoz. A következô öt legjobb pályázat dicsérô oklevelet fog kapni. Mivel a jelölések nem voltak egyöntetûek, ezért a díjakat megosztottuk két elsô, két második és két harmadik díjra.

A díjazottak neve és mûveik:

I. díj, megosztva: Bezzegh Alpár, Köszegszerdahely (Magyarország), "Irány Európa! avagy Szent István és a keresztény magyar állam megszületése" és borosjenôi Kádár István (USA): "Szent István jelképei".

II. díj, megosztva: Kamoncsa Márta (Felvidék): "A Magyar államiság megalakulása, az ország ezeréves fennállása, különös tekintettel a Szent Korona-tanra" és Fülöp Mónika (Erdély): "Egy magyar ifjú gondolatai a magyar állam ezeréves fennállásának ünnepén".

III. díj, megosztva: Mészáros Zoltán (Délvidék):
"Hogyan lehetett Magyarország a középkor egyik európai nagyhatalma és mit tehetünk mi most" és Erôss István (Erdély): "A magyar állam megalakulása és az ország ezeréves fennállása".

Dicsérô elismerésben részesültek: Karvanszky Mónika (Felvidék): Millennium, Lévay Papp László (Erdély): A király álma, Czirják Edith (Erdély): Millennium (vers), Dávid Árpád István (Kanada): A magyar millennium, Miklós András (Franciaország): Mennyei Uram (elbeszélô költemény) címû munkáik.

A bírálóbizottság tagjai: Szalay Gyula író, újságíró (Florida), Nyitray Katalin tanárnô (Baltimore), Ormay Gabriella tanárnô (Torontó), Ditróiné dr. Csibi Éva
újságíró (Kanada).

A szövetség a beküldött pályamûvek egy-egy példányát három magyarországi archívumban helyezi el. Ezek: a budapesti Széchényi Könyvtár, a lakiteleki Emigrációs Gyûjtemény és a szegedi Somogyi Könyvtár amerikai gyûjteménye. Egyet a szövetség megtart saját archívumában.

Soós József fôtitkár

"A magyar irodalomba tévedve föl kellett figyelnem valóságos helyzetemre, miszerint nem erdôben, hanem bokorban születtem, az anyanyelv diribdarabjai közé, ahol minden, amibôl a legkisebb költônek is föl kellene ruházkodnia: csupa maradvány, foltnak való, szalagvég, elhullajtott kacat. Téli estéken Arany Toldija tartott ébren, azzal a döbbenettel, mint mikor a szilvafáról a hátamra esve, szavamat vesztettem. Nem ismerjük a nyelvünket! - kezdett sajogni bennem a felismerés, végét vetvén az iskolai dolgozatírás boldogságának." (Sütô András)

Tizenkilencedik alkalommal tartották meg szombaton a Felsô- Kisküküllô menti tanulók Szép beszéd vetélkedôjét. (A táji behatárolás kissé hamis, ugyanis rendszeresen részt vesznek a nyárádszeredai középiskola diákjai és a Szováta vonzáskörzetéhez tartozó bekecsalji iskolák tanulói is a találkozón.) Házigazdák idén a szovátaiak voltak, színhely a Teleki Oktatási Központ. A szervezôk a város magyar módszertani körének pedagógusai, közülük oroszlánrészt vállaló tanárok: Borbély Gyöngyi, Kémenes Krisztina és Lukács Csaba. A verseny "bírái" - Bartis Ildikó színmûvésznô, Balogh Andrea másodéves kolozsvári színinövendék és e sorok írója - 33 költeményt, 20 prózai alkotást és 16 fogalmazást hallgattak meg, három pihenôvel. A szünetekben Tófalvi Edit helybeli karnagy kis tanítványai, Fülöp Nagy Tibor, Nagy Kata és Dobri Emôke adtak elô kisebb zongoradarabokat, illetve énekeltek. Szórakoztató dallamokat játszott Trózner Szabolcs, a kolozsvári zenekonzervatórium másodéves hallgatója. A Ház kiállító képzômûvésze ebben az idôszakban a középiskolás Kuti Botond, az ô festményeiben gyönyörködhettünk.

Versmondásban az V-VI. osztályosok közül elsô díjat nyert Dósa Ildikó Hajnalka, Dósa Hanna és Gál Csanád, második lett Kozomos Enikô, harmadik Menyhárt Zsuzsanna. A VII-VIII. osztályosok között Bíró Miklós bizonyult a legjobbnak, második helyezést nyert Fülöp Borbála és Bokor Beáta, harmadikat Nagy Ernô. A középiskolások között kimagasló teljesítményt nyújtott Abodi Nagy Izabella és Mihály Katalin, ôket követte Balogh Réka és Csonta Sarolta. A mesét, szépprózát mondók mezônyébôl (V-VI.o.) Zólyomi Csilla és Hegyi Noémi vált ki, hárman: László Edit, Madaras Szabó Barna és Szôcs Levente második helyezettek, Szabó László és Küsmödi Csilla pedig a harmadik helyre kerültek. A nagyobbak között (VII-VIII. o.) Zakariás Botond Csaba és László Éva Erika jeleskedett, a líceumi tagozatosok mezônyében pedig Miklós Judit és Zári Enikô. Különdíjasok: Takács István és Dósa Magdolna. A jobb tollú kis fogalmazók (V-VI.o.): Nemes Ildikó, Tóth Katalin és Kacsó Enikô, illetve (VII-VIII.o.) Kulcsár Árpád, Kuti Sándor és Székely Emôke. A Népújság díjait közösen adtuk át Hadnagy József debreceni illetôségû költôvel, a jutalmazottak: Hegyi Noémi, Kulcsár Árpád, Bíró Miklós, Kuti Sándor és Székely Emôke. László János tanár úr a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány díját Adorjáni Ildikónak (VII. o.) nyújtotta át, Tamási Áron: Szép Domonkos Anna címû novellájának tolmácsolásáért.

A legnagyobb sikert csalifogalmazásával a hetedikes Kulcsár Árpád (Gyulakuta) aratta. Örkény István Az utolsó meggymag címû novellájának elôadásával az ötödikes Hegyi Noémi (Szováta) lett egybôl népszerû. Király László Vadásztánc címû poémájával a tizenegyedikes Mihály Katalin (Nyárádszereda) és szintén Király Lászlónak a Halljátok-e a dalt címû költeményével az ugyancsak tizenegyedikes Abodi Nagy Izabella (Szováta) kapott megérdemelt, hosszú tapsot.

A választott mûvek java valóban a szép magyar beszédet, a jó magyarságot szolgáló szöveg volt, irodalmunk legjobbjaitól. A klasszikusok vagy a már klasszikusnak számító szerzôk - Petôfi Sándor, Juhász Gyula, József Attila, Szabó Lôrinc, Áprily Lajos, Dsida Jenô, Reményik Sándor, Horváth István, Szemlér Ferenc, Bartalis János, Márai Sándor, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor - vagy a Kôrösi Csoma-poémájával a szívünkhöz közel álló Magyari Lajos, illetve a közeli Sóvárad szülötte s emiatt is nagyon kedvelt Király László - mellett szóhoz jutott Szôcs Géza és a tragikusan elhunyt Mikó András is. És volt Romhányi- rímhányó, de lehetett volna több játékos-kedves, szépen csengô, rímesen bongó vers még - a komor havasok alatt ideje derûs hangokat is pengetni, örülni, hogy a nyelvünk még a szánkban van és "pörög".

A prózát választó kicsik többnyire mesét mondtak, ízesen, kacagtatón, fôleg kibédi népmeséket; vagy pedig kiváló gyermekirodalmat, Csipikétôl Rákos Sándor két kis vadkörtefájának metaforájáig ("Gyümölcsösödöm én is."). Sütô András Kórémuzsikájától Wass Albertnek A funtinelli boszorkány-áig, Tamási Szép Domonkos Annájától Király László Kék farkasokjáig széles és gyönyörû a paletta. A fogalmazók pedig (a kicsik) írhattak - nem igaz, de jól kitalált - történetet, olyat, ami csak velük "eshetik meg" s csak maguk tudják megírni, senki más; vagy az új évezred kihívásaira reflektáló kisesszét (a középiskolások). A sikerültebbekbôl szemelvényeket közlünk majd a Stipendiumban.

Köszönet a szaktanároknak a felkészítô munkáért. Örüljünk gyermekeinknek. A sok csillogó szempárt, mosolygó vagy töprengô arcot nézve, amint a verset, novellát, mint tornyot, a szemünk elôtt, a fülünk hallatára rakják fel, építik újra; s a tollat már nem iskolás szinten forgatják; reménykedjünk: lehet belôlük akár "a magyar irodalomba tévedt" író; és lehet elôadómûvész is, Nyelvi tudatra ébredt, anyanyelvét szépen, helyesen beszélô, mûvelt ember azonban - mindenképpen.

Gyermekeinkkel újra- és újraépítjük nyelvünket is. Nemzedékek végtelen során át, fáradhatatlanul. Mi leszünk a világ szórványai. Gyümölcsösödünk.

(MTI) - A tavaly februári tiszai cián- és nehézfém-szennyezés 3,5-4,6 milliárd forint gazdasági kárt okozott Magyarországnak - áll a magyar Környezettudományi Központ legfrissebb tanulmányában, amelyet Prommer Mátyás programfelelôs ismertetett újságírók elôtt Budapesten.

A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) megbízásából elkészített 50 oldalas jelentésben szereplô összeg abban tér el a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda által közzétett 29 milliárd forintos kárigénytôl, hogy nem tartalmazza az élôvilágot ért károkat, valamint azok helyreállítási költségeit.

Prommer Mátyás a tanulmányt ismertetve beszámolt arról, hogy a szennyezés idején azonnal felmerülô költségek 300 millió forintot, a halászat kára 1,8 milliárd forintot, a turizmus bevételkiesése 1,3-2,4 milliárd forintot, a Tisza arculatának helyreállítása érdekében végzett marketingtevékenység pedig 100 millió forintot tett ki.

- Az összeállításban szerepel a kormánybiztosi iroda felállításának 60 millió forintos költsége is, ám a mûködési kiadások nem - tette hozzá a szakember. Az MTI értesülései szerint a hivatal éves költségvetése 130 millió forint volt tavaly.

Prommer Mátyás az idegenforgalom kárairól szólva elmondta: a 2000. évi szezon zárásáig mintegy 300 ezer vendégéjszaka veszett el, ez egy- másfél milliárd forint bevételkiesést jelent. Az idei évre áthúzódó hatásokkal számolva jön ki az 1,3-2,4 milliárd forintos teljes kárösszeg.

- A folyó felsô szakaszán a vízi turizmus visszaesése 90 százalékos volt, hiszen az évi 18-20 ezer vendég helyett csupán 1.500-an indultak Tisza- túrára.

A Környezettudományi Központ jelentését a kormánybiztosság közremûködésével állította össze.

- A magyar kárigényben az iroda a gazdasági kárra a tanulmányban szereplôhöz hasonló becsült összeget tüntetett fel, így a látszólag alacsonyabb kárösszeg nem rontja a magyar kártérítési esélyeket.

A tanulmányt a WWF a bányászat és az agrárium környezeti hatásainak törvényi szabályozásához kapcsolódó európai uniós lobbitevékenysége során kívánja felhasználni.

XXXI. Marosvásárhelyi Zenei Napok

Két, tagjait tekintve csaknem azonos összetételû marosvásárhelyi énekes-hangszeres együttes - a The Gig valamint az Old Funk Shop - dzsessz-blues hangversenyében részesíti ma hallgatóságát a Marosvásárhelyi Zenei Napok idei koncertsorozata. A felállás: György Zsolt gitáros, Fülöp Csongor zongora, Mihály Ferenc basszusgitár, valamint Asztalos Zsolt ütôhangszer. Az Old Funk Shop együttes énekszólistája Fehér Csaba. A The Gig dzsesszegyüttes gitárosa, György Zsolt annak idején a Prospekt, a 4Given valamint a Vigilante együttessel külföldön is vendégszerepelt. Fülöp Csongor a Kôvirág együttes énekszólistájaként ismert, illetve mint a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar tagja, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián pedagógia szakon folytatja most tanulmányait. Mihály Ferenc basszusgitáros pedig a Polifon és a Cruisade tagjaként nyert elsô helyezést mintegy 15 évvel ezelôtt a Râmnicu Vâlceán, valamint a Câmpulung Muscelen rendezett fesztiválon. Asztalos Zsolt a Weinberger Blues Machine formációval két évvel ezelôtt Budapesten készített CD-lemezt Transsylvania Avenue címmel. A kolozsvári Quad al Quivir együttessel több alkalommal is részt vett az itthon és az anyaországban egyaránt megrendezett különbözô hangversenyeken és fesztiválokon.

Az esti koncert elsô részében tehát a The Gig közremûködésével hangzik majd fel néhány Joseph Kosma, Davis, Kern - Hammersmith, D. Ellington, Paul Desmond, Luis Bonfa illetve Herbie Hancook-szerzemény. A szünetet követôn pedig az Old Funk Shop tagjainak elôadásában - többek között - John Lee Hooker, Jimmy Hendrix, Eric Clapton, Bob Marley és más szerzôk dalaiból hallhat majd néhányat a minden bizonnyal nagyszámú fiatal zenebarát is.

A Színmûvészeti Egyetem hallgatóinak szerdai bemutatkozásáról már írtunk. A héten azonban irodalmi vonatkozásban is többszörös marosvásárhelyi jelenlétrôl szólhatunk.

Ugyancsak szerdán, május 23-án 16 órától az Írók Boltjában, az Andrássy úton Tamási Áron Szellemi ôrség címû publicisztikai kötete kerül közönség elé. A Palatinus Kiadó szép kiadványát Nagy Pál irodalomkritikus szerkesztette és látta el jegyzetekkel. A premieren ô is jelen lesz. A könyvrôl Tamás Menyhért író beszél.

Másnap, csütörtökön délután 5 órakor a Székely Házban Nagy Miklós Kund Múzsák fellegvára címû marosvásárhelyi kötetének bemutatójára várják az érdeklôdôket. A könyvet Ágoston Vilmos író, irodalomkritikus ajánlja a jelenlevôk figyelmébe. Jelen lesz a kiadvány több szereplôje, így Bács Ferenc és dr. Péterffy Árpád. Verset mond Jancsó Adrienne elôadómûvész.

Szombaton, május 26-án 18 órakor a Magyar Házban a Kemény János-Erdélyi Helikon Alapítvány szervez mûsoros bemutatkozó estet. Az író és irodalomszervezô nagy Mecénás szellemi hagyatékát, közszolgálati örökségét felvállaló, Kemény Miklós kezdeményezte vásárhelyi alapítvány rendezvényén felszólal Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. A kuratórium céljait Nagy Miklós Kund ismerteti. Kemény János és helikoni társai életmûvét Ádámovits Sándor idézi fel. Közremûködik Jancsó Adrienne, Bánffy György, Kilyén Ilka, Kozsik József és Técsy Sándor.

A nagyernyei iskolai oktatás elsô fennmaradt írásos említésének 300. évfordulóját köszöntve ünnepi programmal mûködik a helybeli tanintézet. Csütörtökön a tanulók munkáiból nyílik kiállítás a délelôtti órákban, azt követôen pedig hely- és iskolatörténeti vetélkedôt tartanak (mesék, legendák, történetek a faluról, az iskoláról). Pénteken 9 órától tagozatonként mutatják be az ernyei oktatás történetét tartalmazó új kiadványt. Tíz órától a tantestületi tagok koszorúkat visznek a falun kívül nyugvó egykori pedagógusok sírjára (Sáromberkén és Marosvásárhelyen). Szombaton délelôtt koszorúzás a helyi temetôben, majd ökumenikus istentisztelet a római katolikus templomban. (A nem katolikus hívek saját templomaikban gyülekeznek, onnan indulnak együtt a tágasabb hajlék felé.) Az iskola udvarán folytatódik az emlékezés, itt hangzanak el az ünnepi beszédek, köszöntôk. Ismertetik az iskola történetét, Hajdó Piroska vallástanár és a tanügyi közösség munkáját. Az ünnepség a tanulók mûsorával zárul.

Jegyzet

A héten majdnem minden megyei település elöljárói azt kell eldöntsék, mire fordítják a költségvetési összegeket. Nem lesz könnyû dolguk, hiszen tulajdonképpen bármennyire is húznák a takarót, valami valahol kilóg alóla. Évek óta téma: sohasem elég a pénz a közigazgatásban, ezért utak maradnak javítatlanul és romlanak egyre jobban, iskolák falai kopnak, helyenként a közvilágítást is korlátozni kell, és nem beszéltünk a társadalmi segélyekrôl, egyéb, kevésbé látványos, de szükséges kiadásokról. S mindemellett a beruházási munkálatok évek óta állnak, mert nincs pénz a haladásra. Ennek ellenére dolgozni kell vidéken is, hiszen az élet megy tovább - mondaná Virág György, a megyei tanács elnöke, akihez talán naponta fordulnak polgármesterek támogatásért. A pénzkérés mellett sajnos kevesen vannak, akik alternatív megoldásokat keresnek. Tudom, ez sem könnyû, de ha van próbálkozás és akarat, el lehet érni valamit. Talán egy ilyen lehetôséget kínálnának a régiófejlesztési társulások. Tôlünk nyugatabbra, fôként Magyarországon bebizonyosodott, hogyan lehet akár egy pusztán levô jelentéktelen települést (Ormánság) fellendíteni. Megyénkben is nemrég alakult meg a Nyárád menti társulás, folyamatban van a Kis- Küküllô menti bejegyzése. Valamikor az Alsó-Maros mentiek is szervezôdtek. A napokban azonban a gernyeszegi polgármester tudtomra adta, a szomszédos helységek elöljárói húzódnak a társulástól, nem értik a lényeget(!!!). Itt valóban nemcsak egy vezetékes ivóvízhálózat kiépítésérôl van szó. Közös összefogással, együttgondolkodással hosszú távon olyan terveket lehet kigondolni, amelyek a térség hasznára válhatnak. Hiszen annyi a kiaknázatlan érték: ott van a sok parlagon maradt föld, a gondozatlan szôlôs, a csupán csak a kapu elôtt árusító kézmûves, a kliens nélküli lótenyésztô, az üresen álló parasztházak s megannyi kisebb-nagyobb lehetôség, amibôl pénzt lehetne csinálni. A költségvetés összeállításakor távlatokban is lehet és kell gondolkodni. Ablakot nyithatnának a nagyvilágra a községek határain átnyúló tervekkel, a közös összefogással elnyert kül- és belföldi támogatással, vállalkozói érdekek bevonásával. Aki ma nem tervez merészen, nem jut messze holnap. Ezzel is számoljanak, uraim!

Simon Károly és felesége, Simon Margit Andrásfalván, a Temetô utca 2. szám alatti családi házban lakik. Mesélik, hogy az utcában is kicserélték a gázvezetékeket. A munkálatot végzô cég emberei kiásták a régi csöveket, azokat újakkal helyettesítették. A vezeték árkából származó földmennyiség egy része az utat szegélyezô vízelvezetô árokba került. Így az eltömítôdött. A munkások, mint akik jól végezték dolgukat, két hónappal ezelôtt elutaztak, azóta nem tudnak róluk. Margit néni szerint a polgármesteri hivatallal kötött szerzôdésben az is benne volt, hogy a vízlevezetô árkokat kitisztítják. Ez azóta sem történt meg. Idôközben, május 5-én este hatalmas felhôszakadás zúdult Nyárádszeredára. A víz a temetô felôl ömlött az egész úton, korláttól korlátig, rengeteg iszapot, követ hordva a település irányába. Elöntötte a kerteket. Simonék családi házát is elérte, Simon Margit mutatta a beázott falakat. Mindennek oka a meder, az árok hiánya. A Vécke árok nem bírta a hatalmas mennyiségû vizet elvezetni, így a víz az utcán folyt. Károly bácsitól azt kérdeztem, miért nem takarította ki a sáncot mindenki a maga háza elôtt? Válasza az volt, hogy persze, az lenne a helyénvaló, de az árkot - az egyetlent - a "gázasok" tömték be. Az ô hibájuk. És a tanácsnak is közben kellene járnia, hogy az elmaradt munkálatokat a gázvezeték- szerelô céggel végeztesse el. Netán, ha újra esôzések lesznek, mi történik? Simon Károly széttárta karjait: újra lezúdul a víz, újra ültethetünk a kertekben… Beigazolódott ez esetben is a közmondás - segíts magadon, Isten is megsegít.

Szabó Árpád, Maros megyei tanácsos részt vett a tanács május 15-i ülésén, ahonnan jó hírekkel tért haza.

- Többek között olyan fontos témákról tárgyaltunk, mint a költségvetések helységenkénti meghatározása. A nyárádszeredai községbeliek számára jó hír, hogy a helyi tanácsnak kiutaltak több mint félmilliárd lejt. A második jó hír a Felsô-Nyárád mente vízellátásával kapcsolatos. Miután több alkalommal közbenjártunk, sikerült elérnünk, hogy a megyei tanács költségvetésébe befoglaltatott a szükséges összeg, amivel a munkálatok elvégzéséhez kért elôtanulmány költségeit fedezhetjük. A megyei tanács egymilliárd-háromszázmillió lejt hagyott jóvá öt községközpont számára, ahol a vezetékes vízellátás rendszerét kiépítik. Ez az összeg az elôtanulmány elkészítésére elegendô. Tudni kell, hogy gyakorlatilag öt zonális központról van szó. Itt, Nyárádszeredában, február-március folyamán egyeztettünk a prefektúra, a vízügy, a megyei tanács képviselôivel. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy a gáton alul egy vízüzem létesítése szükséges. A leendô vízüzem látná el az öt övezeti központot. Ezek a következôk: Ákosfalva, Backamadaras, Nyárádgálfalva, Nyárádmagyarós és Csíkfalva. A Nyárád vízhozama fedezi nemcsak jelenleg, hanem perspektívában is a nevezett térség vízszükségletét.

- A vezetékes ivóvizet tisztítani kell...

- Természetesen, azért van szükség a vízüzem létrehozására. Ennek az egységnek a felépítése elôtt külföldi alapítványokhoz próbálunk pályázatokat benyújtani. A kisrégiós társaság alakulóban van, ebbe a szervezetbe a nevezett polgármesteri hivatalok beletartoznak, már a bejegyzésnél tartunk. Úgy vélem, hogy a majd jogi személyiséget nyert régiós társaság sokat tehet a pályázatok elkészítésében, azok benyújtásában.

- A vízüzemet hol építik fel?

- A gát mellett, pontosabban a gáttól levezetô fôcsatorna mentén. Habár a Nyárád ebben az övezetben nem annyira szennyezett, mint például a Maros, a víz tisztítására mégis szükség van. Ákosfalva irányába az ivóvíz szabadeséssel jut el. Mi már megkértünk egy tervezôt, hogy dolgozza ki a legolcsóbb megoldást arra nézve, hogy az ivóvíz miként juthat fel Magyarósra vagy Csíkfalvára.

Örvendünk, hogy elindult egy folyamat, amelynek során kötelezô módon kiépül a szennyvíz- vezetékrendszer is - ez alapfeltétel.

Dr. Papp György és dr. Zavada Mária családorvosok a helybeli rendelôt 1999 októberétôl vették bérbe a megyei Egészségügyi Igazgatóságtól. Mi történt azóta? Kérdésünkre dr. Papp György válaszolt.

- Az aránylag rövid idôszak alatt sok minden történt. A lényegre térnék ki. A bérbevétel után külön-külön költségvetést kapunk a rendelô és a személyzet fenntartására az Egészségügyi Biztosító Pénztártól. A bérbevétel idôpontjától a mai napig a pontok értéke, ami szerint átutalják számunkra a költségvetést, az inflációt tekintve minimálisat emelkedett. Fizetésemelések következtek, a kormány által elôirányzott tíz százalék, amit kötelezô módon a magánvállalkozókra is rákényszerítettek. Mi, magánorvosok is fizetést emeltünk, de ugyanakkor jön az egészségügyi rendôrség, a Sanepid és követeli, hogy a rendelôt minden évben újítsuk fel. Meszelni kell, festeni, a vízvezeték-hálózatot rendbe tenni. Láthatják, az épület csatornahálózata milyen állapotban van, a bejárati homlokzat mindjárt ránk omlik. Valóban szükség van a munkálatok elvégzésére, de a pénzbôl nem jut erre. Azonkívül, hogy a személyzetet fizetjük, a fogyó anyagokat megvásároljuk, a költségeket (telefon, gáz, villany) egyenlítjük, mindezen kívül kellene jusson pénz a tatarozásra. Honnan?

- Említette, hogy idôközben emelkedett a pontszám értéke...

- A pontszám értéke emelkedett, ugyanakkor a múlt év végén kiegyenlítést kaptunk (ez háromhavonként történik), aminek egy részét ez év elsô harmadában visszavonták. Ha jól számolunk, mi annak a kiegyenlítésnek az értékét adóban kifizettük, mégis visszavették a pénzt. A pont értéke az indulástól kezdve ingadozott, vagy kevesebbet, vagy többet utaltak ki - ez a költségvetésre vonatkozik, nem arra, amit én kapok a páciensek száma és a szolgáltatások szerint.

- Nyárádszeredában hány ember jut egy családorvosra?

- A lakosság száma eléri a 6000-t, hat családorvos tevékenykedik itt, tehát átlagosan kb. 1000 személy jut egy orvosra.

- Az elmondottak nyomán következik a kérdés: az Egészségügyi Biztosító magára hagyta a családorvosokat, fejlesztés, gyógyszerellátás vagy más igények esetén?

- Fejlesztésrôl szó sem lehet. Ez a mi dolgunk, de a munkánk annyira gyengén fizetett, hogy nem jut bôvítésre.

- Mindez miként vetíthetô vissza Nyárádszereda egészségügyi állapotára?

- A 0-18 év közötti gyerekekrôl beszélnék. A 800 gyermek, fiatal egészségi állapota kielégítô, ám tény, hogy a légúti megbetegedésekkel szembeni ellenállásuk csökkent. Nagyon gyakoriak a légúti megbetegedések az ôszi, nyári és tavaszi idôszakokban is. Ennek egyik oka a lakosság vásárlóerejének csökkenése. Oda jutottunk, hogy faluhelyen, ahol zöldség, retek, hagyma, gyümölcs van a kertekben, vagy kellene legyen, vitaminokat írunk fel a gyerekeknek.

- A jövôt érintô kérdés: mikor sikerül a követelményeknek megfelelôen rendbe tenni a rendelôt?

- Amikor a családorvos megengedheti majd magának - a biztosító segítségével -, hogy középkádereinek olyan fizetéseket biztosítson, mint amilyeneket átvesznek a klinikákon, kórházakban dolgozó középkáderek. A mi középkádereink is ugyanazt a munkát végzik, vagy még nagyobb volumenût, nehezebb körülmények között. A magánorvosnál dolgozó középkáder havonta átlagosan kétmillió lej fizetést kap, a klinikán dolgozó pedig 3-4 milliót. A rendelkezés sem helyénvaló. A családorvos a saját jövedelmébôl bármennyit befektethet fejlesztésre, de a költségvetésbôl nem különíthet el, csak ötmillió lejt, amit egyébként sosem utalnak ki.

- Az épületjavításhoz nem kérték a tanács segítségét?

- Annak idején a megyei Egészségügyi Igazgatóságé volt az épület, azután a rendelkezés nyomán átadták a helyi tanácsnak. Én még nem tudom, hogy ez véglegesen tisztázódott-e vagy sem. A tanácsnak elôbb az utakat kellene rendbe tennie, arra sincs pénz, nemhogy a rendelôre. A helyi cégek közül a Nyárád Szövetkezeti Rt. segített és néhány vállalkozó. Minden elismerésem az övék.

Csizmadia György nyárádsze-redai tanácsos. Ön, tapasztalatai szerint, milyen sürgôsségi sorrendben osztaná fel a helyi költségvetésbe átutalt 642 millió lejt?

- Szívem szerint külsô tatarozást végeztetnék a polgármesteri hivatal épületén, rendbe tétetném a központi parkot, a piac felé vezetô utat teljesen felújíttatnám, elindíttatnám a ravatalozóház felépítését, juttatnék az iskolák javítására. És ha még maradna pénz, a tanácsnak, a polgármesteri hivatalnak vásárolnék egy gépkocsit. Mindig gond, hogy mivel látogassunk el a tíz faluba.

- Nem gondol a környezô falvakra, csak a községközpontra?

- A 642 millióból a tíz falut képtelenség rendbe tenni, az utakat sem, mert falunként belekerülne 600 millióba. A környezô falvak számára az útjavításokra szorítanék a jelenlegi pénzbôl,
de csak ott, ahol tényleg halaszthatatlan a helyzet.

- Nyárádszeredában a piac felé vezetô út állapota katasztrofális.

- Már az elsô mandátumunk idején hozzáláttunk a javításához, de nem sikerült pénzt elkülöníteni. Egy lehetôségünk van, hogy a teherforgalom a Maróka felôl történjen. Az utat legyalultattuk, következik a kövezése. A forgalom beindulása után tehermentesítjük a központ - piac közötti utcát.

Vox populi...

Kacsó Tibor: Nyárádszeredában rendet kellene csinálni, a cigányoknak munkát biztosítani. Állandó jelleggel kint vannak az utcán. Egyre sokasodnak, munkahelyük nincs, de nem is akarnak dolgozni. Folytonosan arra figyelnek, mit, honnan lehet elvinni. Tarisznyával járnak, ami elmozdítható, elviszik. A piacot is rendezni kellene. A piac felé vezetô út katasztrofális állapotban van. Amikor szekérrel jövök a piacra, az úton szakad le a vesém. Nyárádszereda szégyene. Minden szerdán vásár van, az idegenek is panaszkodnak. De a környékbeli utak sem jobbak.

Tóth Sándor: Nyárádszeredában sok égetô probléma van. A lopások megakadályozására, legalábbis visszaszorítására látok megoldást, a közvilágítás programjára gondolok. Este ne 20.30 órakor kapcsolják be az égôket, hanem 11 órakor és hagyják azokat reggel fél ötig világítani. Mert most mi történik? Este 20.30-kor bekapcsolják az utcai égôket, fél egykor kikapcsolják és reggel fél ötkor újra bekapcsolják. Az éjszaka nagy részében nyugodtan "dolgozhatnak" a tolvajok. Van éjjeliôrünk, de ha valamit észrevesz, nem mer odamenni, mert a sötétben úgy megütik, hogy ott marad. A világosságtól tartanának a tolvajok is. Nemrég az egyik andrásfalvi üzletbe betörtek, éppen abban az idôszakban, amikor nem volt éjszakai közvilágítás. 30 millió lej értéket vittek el.

Rozina Ferenc: A piacot kellene már egyszer rendbe tenni, mert minden héten egy nap idejön 500 szekér és több mint száz autó. A piac felé vezetô út egyre romlik, hiszen minden szerdán többszörösen meg van terhelve. A mezei utak jobb állapotban vannak.

Nagy Mária: 21 éve élek Nyárád- szeredában, tömbházban. A tömbházbeliek legégetôbb gondja: a halottasház hiánya. Ha az ott élôk közül valaki meghal, a lépcsôházban ravatalozzák fel. Ezt a legkomolyabban mondom, én láttam. A másik súlyos gond az ivóvíz. A községközpontban ritka az a családi ház, ahol jó az ivóvíz, amely megfelel a standardoknak. A kutakat tisztítják, de maga a talajvíz nem megfelelô.

Fülöp Emôke: A ravatalozóházra égetô szükség van. A temetô már szinte tele van, kevés a sírhely. A ravatalozót ott kellene felépíteni, ahol legalább tíz éven át lehet temetkezni. A régi temetôbe hiába építenek ravatalozót, mert nem oldanak meg vele semmit. Magánházban lakunk, de a halott ravatalozása nálunk sem könnyebb. Az elhunytat a lakásban tartjuk három napig, ott, ahol gyerekek is vannak. Nem egészséges.

Környezetvédelmi alap

A kormány sürgôsségi rendeletet fogadott el környezetvédelmi célalap létrehozásáról az országos környezetvédelmi terv finanszírozására. Az alap az ócskavasexport értékének 20, a faröönk és színesfém-hulladék 30 százalékából, az importált papírhulladék értékének 5 és a belpiacon forgalmazott mérgezô anyagok értékének 10 százalékából, továbbá költségvetési juttatásból és külsô finanszírozásból áll össze. A pénzt a levegô-, víz- és talajszennyezôdés mérséklésére, a természeti kincsek védelmére, a hulladékok ártalmatlanítására és újrahasznosítására használják fel.

Volt ámv-k magánosítása

Az állam birtokait kezelô ügynökség az év végéig magánosítani kívánja a nyilvántartásaiban szereplô mind a 737 ámv-t, ezek részvényeinek a másodlagos tôkepiacon való eladásával. Az akció maximum egy hónapon belül beindul a Rasdaq-on az elsô tíz adósságoktól mentes egységgel.

Többletpénz károsultaknak

E hetiülésén a kormány elfogadta a vízügy és környezetvédelmi minisztérium költségvetésének 181 milliárd lejjel való kiegészítését. Az összeg a kormány rendelkezésére álló intervenciós alapból származik és az egyes megyékben március elsején bekövetkezett árvizek okozta károk felszámolására szolgál. Ugyanabból a forrásból a kormány kiutalt még 227,1 milliárd lejt a helyi költségvetéseknek a Fehér, Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Hunyad, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei infrastrukturális munkálatokra.

Befejezik a cernavodai erômû második egységét

Adrian Nastase jelenlétében aláírták a szerzôdést a cernavodai nukleráis erômû második egységének befejezésére. A munkálatok ütemterve szerint az építkezési társaságok négy és fél év múlva üzemképesen kell átadják az egységet, amely összesen mintegy 700 millió dollárba fog kerülni. Nastase rámutatott, hogy a munkálatok beindítása a járulékos ipar fellendítését is jelenti, a beszállítókkal kötött szerzôdések értéke jelenleg meghaladja az 1.000 milliárd lejt.

Megszûnik az energiatámogatás

Az állam beszûnteti a slatinai ALRO energiatámogatást. Az ALRO bizonyos idôszakokban azért volt jövedelmezô, mert olcsóbban kapta az áramot, a profitot pedig azok hajtották be, akik az alumíniumot eladták. Ilyen körülmények között az állam vesztesége meghaladta a 1700 milliárd lejt. A kormány nem szándékszik többé támogatni az energiát egyetlen vállalatban sem, mert nem engedheti meg magának, viszont igyekezni fog jobb pénzügyi fegyelmet meghonosítani.

Akkreditálás a beregszászi magyar fôiskolának

Az illetékes ukrán állami bizottság úgy döntött, hogy akkreditálja a kárpátaljai magyarság egyetlen, nem állami felsôoktatási intézményének: a beregszászi székhelyû Kárpátaljai Magyar Tanárképzô Fôiskolának (KMTF) a tanítói szakát, amelynek végzôs diákjai az ukrán állam által elismert, a kijevi oktatási és tudományos minisztérium által hitelesített felsôfokú diplomát kapnak. Az 1996-ban mûködési engedélyt kapott KMTF fôigazgatója, Soós Kálmán az MTI ungvári tudósítójának telefonon elmondta: a jelenleg öt szakon 300 diákot oktató KMTF jövôre újabb tagozat akkreditálására készül.

Suliexpo Nyíregyházán

Tíz ország - Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna - százharmincöt oktatási intézményének diákjai vesznek részt elfogadott pályamûveikkel a IV. Suliexpón, melyet május 25-e és 27-e között rendeznek meg Nyíregyházán. A szervezôk hétfôn, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdôn tartott sajtótájékoztatóján elmondták, hogy a rendezvény mottójául az idén II. János Pál pápa híressé vált mondását választották: "Ne azt keressük, ami elválaszthat, hanem ami összeköt".

Orosz teherûrhajó a Nemzetközi Ûrállomásra

Orosz teherûrhajó indult hétfô hajnalban a Nemzetközi Úrállomásra (ISS) a kazah sztyeppén lévô bajkonuri ûrrepülôtérrôl. A Progressz M1-6-os ûrtranszportert Szojuz-FG hordozórakéta állította pályára tíz perccel a start után. Szerda este fog dokkolni az ISS-hez. Két és fél tonnás rakományából egy tonnát üzemanyag tesz ki, de vannak benne szerszámok, légszûrôk, továbbá friss gyümölcs és zöldség is. Az ISS-en tartózkodó egy orosz és két amerikai ûrhajós fehérnemût és postát is kap - írta a DPA.

Olasz filmesé az Arany Pálma

Az olasz Nanni Moretti nyerte el az 54. Cannes-i Filmfesztivál rangos fôdíját, az Arany Pálmát A fiú szobája címû filmjével. A fesztivál második legmagasabb elismerését, a zsûri különdíját az osztrák Michael Hanekének ítélték oda A zongoristanô címû filmért, amely egy, a tanítványa által elcsábított zenetanárnôrôl szól. Ugyanez az alkotás vitte el a legjobb nôi és férfi szereplônek járó díjat: Isabelle Huppert zongoratanárnô nagy erejû megformálásával, a 27 éves francia Benoit Magimel pedig a csábító tanítvány alakításával. A legjobb rendezônek járó díjjal megosztva tüntettek ki két amerikai filmest: Joel Coent A férfi, aki nem volt címû lélektani krimiért és David Lynchet a Mulholland Drive címû talányos hollywoodi történetért. A zárófilm vetítésén az életmûdíjjal kitüntetett Melanie Griffith fogadta a közönséget, valamint férje, Antonio Banderas, Milla Jovovich és az éppen Franciaországban forgató Nick Nolte.

Olasz fômaffiózó letartóztatása

Az olasz rendôrség letartóztatta a legbuzgóbban körözött maffiózók egyikét. A 34 éves Giuseppe Gaetano Santaitit szombat este fogták el az olasz csizma orrán lévô Reggio Calabria város környéki erdôségben. Az akcióban 30 rendôr vett részt. Bár volt nála fegyver, Santaiti nem tanúsított ellenállást. A maffiózó, aki kábítószer-kereskedelemért, tiltott fegyvertartásért és zsarolásért ült, 1993-ban megszökött a börtönbôl, és azóta rejtôzködött az igazságszolgáltatás elôl, fôleg barlangokban. A rendôrség szerint a Seminara klán vezére volt - írta az AP.

Maifest

Május 20-án, vasárnap a Nyitott szívek német ifjúsági csoport a vásárhelyi Víkendtelepen levô cukorgyári menedékház mellett májusi ünnepséget tartott. A szabadtéri ünnepségen különbözô sportrendezvényeket szerveztek. Az ifjúsági csoport hagyományos szász néptáncokat mutatott be és felállították a szokásos májusfát is.

Tanügyi alkalmazottakkal találkoztak

Május 18-án az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége találkozót tartott az RMDSZ támogatását élvezô állami intézmények vezetôivel, tisztviselôivel, valamint a marosvásárhelyi iskolák magyar igazgatóival, aligazgatóival, a tanfelügyelôség magyar alkalmazottaival. A beszélgetések kapcsán megegyeztek abban, hogy ezentúl hasonló találkozókat havonta szerveznek. Az RMDSZ megyei elnökségének a tervei között szerepel a vidéki tanintézetek vezetôivel és a községek elöljáróival megrendezendô találkozó is.

Privatizálásra várnak

Az idén nem végeznek nagyobb javításokat a szovátai fürdôvállalatnál. Az idényre való elôkészítés is csupán néhány szükséges karbantartási munkálatot jelent. A Medve-tó strandját is csak június utolsó hetében nyitják meg. Mindennek az oka az, hogy folyamatban van az egység privatizálása, amelyet azonban december 21-én a bérlôk és az FPS közötti per miatt leállítottak és azóta nem történt lényegi elôrelépés az ügyben.

Eszmecsere közigazgatási aktualitásokról

Május 23-án, szerdán 10 órától a marosvásárhelyi Városháza gyûléstermében Ioan Toganel prefektus találkozót tart a megye településeinek polgármestereivel. A megbeszéléseken szó lesz a földtörvény, valamint az új közigazgatási törvény alkalmazásáról. Egyúttal a prefektúra illetékesei válaszolnak a közigazgatásban felmerülô más jellegû kérdésekre is.

Elégedetlenek a földmérôk

A kormány egyre inkább sürgeti a földosztást és -kimérést, ezzel ellentétben azonban a megyei területrendezési és kataszteri hivatalnál újabb leépítés várható. Az intézkedés elégedetlenséget szült az alkalmazottak között. A fennálló helyzetrôl tárgyalnak ma 10 órától a hivatal szakszervezetének küldöttei és a prefektúra képviselôi a megyei intézmény székhelyén.

Serafim Duicu post mortem díszpolgár

A múlt hét derekán Dicsôszentmártonban megtartott rendkívüli tanácsülésen elhatározták, hogy a Küküllô-parti város kulturális életének fellendítéséért tett erôfeszítéseiért "post mortem" díszpolgári címmel jutalmazzák Serafim Duicu volt egyetemi tanárt.

Szándékos gyújtogatás?

Szombaton éjjel 2 órakor a nagysármási tûzoltóalakulatot Mezôméhesrôl értesítették, hogy meggyúlt Miki Maxim Malom utca 10. szám alatti magánháza. A helyszínre sietett csoportnak sikerült eloltania a tüzet, mindössze 20 négyzetméter tetôzet égett el. A tûzoltók arra a következtetésre jutottak, hogy valakik a nádfedeles ház tetejét szándékosan gyújtották meg.

Közvélemény-kutatás a tiltakozási formákról

Az egyetem elôtti oktatás szakszervezete május 17. és 25. között országos szinten közvélemény-kutatást végez arról, hogyan folytassák a szakszervezeti küzdelmet, amelyet többek között ebédjegyekért, a javadalmazás növeléséért, a támogatott vonatjegyekért és az ingázás megtérítéséért folytatnak. A kérdôíveket megyénkben is szétosztották. A szakszervezeti tagoknak arra kell válaszolniuk, hogy tiltakozásként zárják-e le a tanévet; az érettségi vizsgákat; sztrájkoljanak a 2001/2002-es tanévnyitás után, illetve más tiltakozási formát ajánljanak. Bukarestben 25-én összesítik az eredményt és a szakszervezet országos vezetôtanácsa dönti el, hogyan folytatják a megmozdulást.

Marosvásárhelyi fotósok sikerei

A legnagyobb példányszámbam megjelenô Asahi Shimbun japán folyóirat által szervezett International Photographic Salon of Japan országszerte bemutatott tárlatára a világ minden tájáról beérkezett 6400 fotó közül 130-at válogattak ki. Köztük vannak a marosvásárhelyi Fotóklub két tagja, Kucsera Jenô és Tordai Ede alkotásai is. A Nemzetközi Fotómûvészeti Szövetség három marosvásárhelyi mûvészt: Incze Istvánt, Kucsera Jenôt és Szegedi Ferencet a Nemzetközi Fotómûvész Szövetség Mûvésze (AFIAP) címmel tüntetett ki.

D. dr. Csiha Kálmán Marosvásárhelyen

Május 23-án, szerdán este 7 órától a marosvásárhelyi alsóvárosi református gyülekezet vendége D. dr. Csiha Kálmán ny. püspök, aki a teremtésrôl beszél a bibliai szabadegyetem keretében. Május 24-én, csütörtökön este 7 órától Antal Imre és felesége, az ausztriai magyarok szövetségének vezetôi tartanak zenés elôadást. Helyszín: a Ludasi utcai református templom.

Miben segíthetünk?

Szerda délelôtt a Marosvásárhelyi Rádió Miben segíthetünk? címû rovatának meghívottja Bota Zoltán, az Energomur Rt. mûszaki igazgatója, aki a melegvíz-ellátással és a hôenergia-szolgáltatással kapcsolatos kérdésekre válaszol. A hallgatók a 161-222-es telefonszámon tehetnek fel kérdéseket az igazgatónak. Mûsorvezetô-szerkesztô: Toth Béla.

Áldozócsütörtöki kirakóvásár

Május 24-én, csütörtökön Sárpatakon megszervezik a hagyományos áldozócsütörtöki kirakóvásárt a környékbeli települések résztvevôivel, utána sportbál következik. A zenét a helybéli együttes biztosítja.

FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (103.000-141.000 lej/g). Mobil 094-991-175. (23030)

SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (21590)

KFT ELAD homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (8269207)

ELADÓK költözés miatt bútorok. Tel. 094-573- 616. (23063)

ELADÓK boxák, erôsítô, hifi, duplakazettás CD. Tel. 095-673-595. (23327)

ELADÓ termelési és kereskedelmi helyiség. Érdeklôdni a Calarasilor u. 56. sz. alatt. (23259)

PROFESSZIONÁLIS GSM-antennák eladók gyenge jel erôsítésére. Tel. 121-853, 095-794-826. (22503)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373. (8268643)

ÚJ MOUNTAIN Bike kerékpárok eladók 18 hónap garanciával, csak 2.100.000 lejért, felszerelve mindennel. Tel. 212-369. (23314)

ELADÓ földterület a Vácmányon. Tel. 257-425, 169-879. (23310)

VESZEK 180×150 cm-es komplett ablakot. Tel. 145-100 vagy 093-354-095. (23306)

ELADÓ forgalomba beírt, 1997 novemberi kiadású, 2500 cm³-es, hosszított típusú Ford Transit TDI 31.400 km-ben, ABS-szel, airbaggel. Tel. 161-445. (23265)

ELADÓ 1600 cm³ dízel VW Golf. Tel. 094-179-376. (23050)

1,15 ha azonnal átírható, beépíthetô beltelek eladó Vármezôn. Tel. 213-020. (8269147)

ELADÓ 5.000 kg búza és 3.000 kg kukorica. Bánd, tel. 428-103. (23257)

ELADÓK Philips, Grundig sztereó, teletextes színes televíziók. Tel. 127-224, 095-509-224. (23254)

ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek 1 év garanciával, ingyenes hazaszállítással a város területén. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (23238)

ELADÓK új, illetve bontásból származó szélvédôk és autóalkat- részek importautókhoz. Tel. 211-338, 8-17 óra között. (8269025)

ELADÓ tövisi cserép gyári áron. Tel. 259- 732, 094-519-102. (22273)

RENDELÉSRE eladó video-kaputelefon, valamint video- biztonságtechnikai kamerák és ehhez járó kellékek. Tel. 065/254-837, 095-269-610. (22693)

VESZEK kidolgozott bôröket. Tel. 211-001, 094-621-619. (23154)

MAGYAR vizsla kiskutyák eladók. Kisgörgény 92. sz. Tel. 095-327-213, 20 óra után. (23158)

VESZEK antik bútorokat, csillárokat, órákat, porcelánt, festményeket. Tel. 094-159-190, 130-947. (22202)

ELADÓ Zil hûtôszekrény, gázégôs vízkazán. Tel. 525-687, Régen. (23349)

ELADÓ kínai gyártmányú vasesztergapad jó állapotban. Tel. 125-780. (23321)

ELADÓ új famunkás szekér. Tel. 213-735. (23332)

ELADÓK színes televíziók, automata mosógépek német importból, garanciával és utógaranciával. Tel. 169-301. (23375)

A TRANSPORT AUTO MARFA RT - Marosvásárhely, Bodoni utca 101. szám - árverésen a következô jármûveket kínálja eladásra: 16 tonnás billenôautók, 7,5 tonnás Saviem kamionok, IRAK típusú 22 tonnás nyergesvontató Rába motorral, személyszállító RÁBA furgon. Minden jó, használható állapotban van. Az árverésre kedden és csütörtökön kerül sor 10 órai kezdettel. Bôvebb felvilágosítás a 065/132-633-as, 065/160-674-es valamint a 094-661-931-es telefonszámokon. (8901700)

ELADÓ 1996-os kiadású VW Golf Variant TDI légkondicionáló berendezéssel és sok extrával. Csere is érdekel. Tel. 094-625-204. (23402)

ELADÓ három csempekályha jó állapotban. Tel. 217-898. (23392)

ELADÓ ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (22618)

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás az Uniriiban, garázs. Tel. 092-572-701. (23199)

ELADÓ Szovátán, 500 méterre a Medve- tótól bútorozott garzon. Ára 13.000 DM, alkudható. Tel. 094-348-087. (23214)

KIADÓ 2 szobás tömbházlakást keres két egyetemista az orvosi egyetem közelében. Ajánlatokat a 095-283-004-es telefonszámon várunk. (23184)

ELADÓ hétvégi ház (manzárd, pince) Parajdtól 5 km-re, a Parajd-Gyergyó fôút mellett. A területrôl a tulajdonjog rendezve. Tel. 576-813, 18-22 óra között. (22908)

ELCSERÉLEM budapesti lakásomat augusztus hónapra egy marosvásárhelyi lakásra egyetemista, fôiskolás fiatallal. Ha érdekel, hívjál, írj a következô címre: KAPITÁNYB@MAIL.DATANET.HU. (23079)

ELADÓ központi 2 szobás, csempekályhás tömbházlakás. Tel. 094-179-376. (23050)

VESZEK 2 vagy 3 szobás tömb-házlakást. Tel. 093- 981-461. (23007)

SÜRGÔSEN eladó befejezetlen nagy ház Marosszentgyörgyön, a Tófalvi utcában. Tel. 212-412. (23179)

ELADÓ 2 szobás, II. osztályú tömbházlakás a Kövesdombon. Tel. 214-301. (8269073)

ELADÓ, bérbe adó egyemeletes központi ház, esetleg szintenként. Eladó Ilefor bútor. Tel. 165-112. (8269071)

ELADÓ kertes családi ház duplagarázzsal a Kisállomás környékén - 60.000 DM, és egy földszinti, 2 szobás tömbházlakás a Kornisa negyedben, privatizálásra alkalmas, 15.000 DM. Tel. 211-827. (23350)

ELADÓ jutányosan 2 szobás tömbházlakás a November 7 negyedben. Tel. 218-074, 218-640. (23247)

ELADÓ Marosugrán 3 szobás ház. Érdeklôdni a Petôfi utca 456. szám alatt. (23239)

ELADÓ 9 szobás magánház irodának és mûhelynek átalakítva, számlával, fôúton, udvarral. Tel. 250-665, 094-886-610. (23326)

ELADÓ Marosszentkirályon a Fô út 24. szám alatti ház kerttel. Érdeklôdni Panitban az 580. szám alatt, Barta Zoltánnal. (23328)

SÜRGÔSEN eladó 2 szobás, II. osztályú, III. emeleti tömbházlakás az Állomás téren. Ára: 105 millió lej, alkudható. Tel. 250-180, 093-457-711. (23378)

ELADÓ ház garázzsal, pincével és melléképülettel a Papiu I. utca 41. szám alatt. (23383)

ELTÛNT Marginean Traian névre szóló talon. Megtalálóját jutalomban részesítem. Tel. 211- 197, 092-830-042. (23365)

PÉNZT kölcsönzök garancia ellené-ben. Tel. 251- 111, 095-251-111. (23030)

ARANY és ezüst ékszerek készítése, javítása, cseréje. Liszt Ferenc utca 11. sz., naponta 8-17 óra között. Tel. 251-111, mobil 095-251-111. (23030)

RÁDIÓKAZETTOFONOK, autóba való hangszórók, Sony subwooferek, erôsítôk, riasztóberendezések autókra, ingatlanokra, valamint füstüveg ablak. Tel. 094-528-622. (92532)

BÉRELNÉK nagy pincét a város területén vagy a közeli falvakban. Tel. 213-350, 094-365-228. (23273)

AUTOMATA mosógépek javítását vállaljuk a kliens lakásán. Tel. 143-294. (23061)

TÁRSAT keresek Magyarországra kiköltözéshez. Tel. 160-870. (22951)

KÖLCSÖNZÖK: legújabb, 2001-es modellû külföldi menyasszonyi ruhákat teljes kelléktárral és koszorúslányruhákat az Înfratirii u. 20/3. sz. alatt. Tel. 249-977. (22321)

KÖLCSÖNZÜNK különleges menyasszonyi ruhákat a FEHÉR SZALONBAN (a II-es poliklinika mellett). Tel. 164-120. (23032)

KÖLCSÖNZÖK menyasszonyi ruhákat teljes kelléktárral. Kövesdomb utca 12A/1. sz. Tel. 250-528. (22805)

VÁLLALUNK kômûvesmunkát, festést, padló- és falicsemperakást. Tel. 137-754, 143-654. (22987)

KÖLCSÖNZÖK modern menyasszonyi ruhákat teljes kelléktárral. Tel. 211-820. (22538)

KIADÓK új modellû menyasszonyi ruhák a HAPPY END szalonban, az 1918. December 1. út 165A szám alatt. Tel. 167-918. (22812)

KÜLSÔ redôny készítését vállalom mûanyagból. Tel. 216-935, 094-121-714. (22641)

KÉT varrónôt keresünk budapesti varrodába, gyakorlattal. Tel. 00-36-309-246-000. (23318)

VESZEK fürdôhengert, keresek szobafestôt és mázolót. Tel. 165-112. (8269071)

HÁZVEZETÉST vállalok. Tel. 254-867. (23372)

FESTÉST, mázolást, csempézést és kômûvesmunkát vállalok olcsón. Tel. 091-441- 916. (23366)

HÛTÔK javítása a kliens lakásán garanciával. Tel. 093-877-150, 8-15 óra között. (49742)

BÉRBE adok kereskedelmi és termelési tevékenységre helyiségeket: emeletes javítómûhely, 504 m²-es, 48 méter hosszú, 11 méter széles, 7,5 méter magas, beton alappal (elôregyártott elemekbôl) mozgóhíddal, mellékhelyiségekkel, raktárakkal, irodákkal, egészségügyi ponttal; 50-100 m²-es raktár- és irodahelyiségeket. A helyiségek el vannak látva a megfelelô felszereléssel. Bôvebb felvilágosítás a 252-639-es, 252-732-es telefon- számokon, 7-15 óra között, valamint mobil: 092-669-951, 092-202-389, 8-20 óra között. (8269220)

AZ AL. PAPIU ILARIAN LÍCEUM 1981-ben érettségizett filológia-történelem szakos osztály közössége (osztályfônök: Kicsi Antal) a 2001. május 26-án 11 órától tartandó húszéves érettségi találkozó alkalmából keresi a volt osztálytársakat: Csoma Hajnalt, Juhász Juditot, Kovács Ildikót, Kulcsár Ildikót, Nagy Tünde Ilonát, Pál Márta Zsófiát, Palkó Imolát, Szôcs Melindát. Felvilágosítás a 137-588-as telefonszámon (Oláh). (v)

GYEREKGONDOZÁST vállalok. Tel. 125-890. (83186)

Kegyelettel és fájó szívvel emlékezünk május 22-én a drága jó édesanyára, özv. GÓLYA MIHÁLYNÉRA szül. Tóth Annus, halálának elsô évfordulóján. Emlékét örökre szívünkben ôrizzük. Fia, Sándor, menyei, Ilonka és Olga, unokái, Klári, Kincsi, István és családja, testvérei, Mari és Simon. (23362)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagytata és dédnagytata, SIKLÓDI ISTVÁN életének 87. évében, rövid szenvedés után itthagyta szeretteit. Temetése május 23-án, szerdán délután 3 órakor lesz a nyárádremetei temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (23394)

Elment az Atyához a csodálatos és nagyon értékelt jó édesanya, testvér, rokon, jó szomszéd, ISTRATE MÁRIA életének 79. évében. Örök emléked szívünkben ôrizzük. Szeretett lányai: Mariana és Gabi. (23426)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett testvér, a marosvásárhelyi BÁLINT ANNA (Kiss Anna) szül. Majoránt Anna

életének 58. évében megpihent. Temetése május 22-én du. 1 órakor lesz a marosszentgyörgyi új temetôben.

Búcsúzik tôle hat testvére és azok családja. Nyugodjon békében. (-)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett feleség, édesanya, anyós, nagymama, rokon és jó szomszéd BÁLINT ANNA (Kiss) életének 58. évében, 2001. május 19-én csendesen megpihent. Temetése 2001. május 22-én, keden du. 1 órakor lesz a marosszentgyörgyi új temetôben (a kórház mögött) református szertartás szerint. Búcsúzik tôle férje, négy gyermeke, két veje, menye és a három unoka. (-)

Az RMDSZ Maros megyei szervezete ôszinte részvétét fejezi ki dr. Pokorny Lászlónak szeretett FELESÉGE elvesztése miatt érzett fájdalmában. Lélekben mellette állunk, fájdalmában osztozunk. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének munkaközössége és ügyvezetô elnöksége nevében dr. Kelemen Atilla megyei elnök. (-)

Ôszinte együttérzésünket fejezzük ki dr. Pokorny Lászlónak és családjának a szeretett FELESÉG és ÉDESANYA elvesztése miatt érzett fájdalmukban. A nyárádszeredai konzultációs központ tanárai és diákjai. (23400)