|
LIII. évfolyam 110. (14770) sz. |
2001. május 15., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
(MTI) A Magyarok Világszövetsége szembehelyezkedik a magyar kormánnyal, és a státustörvény árnyékában partizánakciót folytat - jelentette ki hétfôn Kardos Béla, az ausztráliai országos tanács pviselôje a korábbi elnökségben a munkát megtagadók budapesti sajtótájékoztatón.
Kardos Béla elmondta, a világszövetség állam akar lenni az államban, és ezzel nem értenek egyet a nyugati magyarság szervezetei.
- A Magyarok Világszövetségé-nek következetesen arra kell törekednie, hogy együtt dolgozzon a mindenkori magyar kormánnyal a magyar nemzeti egység megteremtéséért - közölte Kardos Béla.
Duray Miklós, az MVSZ stratégiai bizottságának korábbi elnöke bírálta a szövetség jelenlegi vezetését a sorozatos kizárásokért.
Megfogalmazása szerint "most már mindenkit kiutálnak a világszövetségbôl", aki nem áll Patrubány Miklós mellé.
Duray Miklós véleménye szerint a mostani MVSZ politikai törésvonalak mentén igyekszik megosztani a világ magyarságát.
A felvidéki politikus kívánatosnak tartaná a világszövetség régi patinájának visszaadását és visszatérését az eredeti küldetéséhez.
Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának korábbi elnöke, miközben a világszövetségen 1996 óta bekövetkezett negatív eseményekre emlékeztetett, úgy vélte: a mai mélyponthoz a hatásköri viták vezettek.
Dobos László szerint Patrubány Miklós magához ragadta a világszövetség pénzügyeinek kezelését, és magához vonta az MVSZ mûködésének legérzékenyebb hatáskörét.
Dobos László jelezte, hogy a 2000 májusában megtartott tisztújító küldöttgyûlésen a Kárpát-medence több országos tanácsa is tiltakozott az erdélyi fölény miatt.
- Más elvek alapján mûködô MVSZ-re van szükség, mert a jelenlegi nem szolgálja a magyarság integrálását - tette hozzá a felvidéki író.
Fekete Gyula, az MVSZ elnökségének korábbi tagja cáfolta, hogy a "tizenkettek" bojkottálták volna a világszövetség munkáját, ôk csak a törvényesség betartását követelték meg a jelenlegi vezetéstôl.
Balogh László korábbi elnökségi tag feltette a kérdést: kinek érdeke a jelenlegi helyzet fenntartása, és kinek érdeke, hogy a kisantant országai folyamatosan támadhassák a készülô státustörvényt.
Balogh László szomorúnak tartotta, hogy sok erdélyi írót eltávolítottak a világszövetségbôl. Véleménye szerint megkezdôdött a "szalámi taktika" a világszövetség Erdélyi Társaságában is.
Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi vezetôk most készülnek felélni a Boross Péter miniszterelnök ideje alatt kapott támogatásokból összegyûlt vagyont.
Ma érvényes még a megyében az Állategészségügyi Igazgatóság által elrendelt ún. vásártartási tilalom. Egészen pontosan a hasított patájú állatoknak a vásárokon való értékesítését tiltja a minisztériumi rendelet, valamint azt, hogy a szóban forgó állatokat kiállításon mutassák be.
Habár Romániában nem jelentettek egyetlen száj- és körömfájásos esetet sem, a megszorító intézkedésre, amelynek indokoltságát egyesek kétségbe vonják, óvatosságból volt szükség. Nem ezt az egyetlen tiltó utasítást hozták, elrendelték ugyanakkor az ilyen állatok importját azokból az országokból, ahol a betegség elôfordult, és biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a határátkelôhelyeken. Az állatvásárokkal kapcsolatos korlátozásokat elôször márciusban vezették be egy hónapra, majd meghosszabbították újabb 30 napra, azaz a mai nappal bezárólag. Hogy elérték-e a kívánt hatást, nagyon kétlem, de okozott félreértést a rendelet bôven. Mindenesetre a két hónap leforgása alatt elképzelhetetlen lett volna, hogy a gazdák ne próbálják meg eladni állataikat. Különösen, hogy húsvét ünnepe is a tilalmi idôszakba esett. Így vagy úgy, túladtak az állatokon húsvétkor, és azóta is. A magyarázat logikus: a tavaszi munkálatok költségesek, a növényvédô szerek használata, amely elengedhetetlen, szintén. Egyes vidékeken, például a Mezôségen, a legfôbb megélhetési mód a mezôgazdaság. Az emberek reménykedtek, hogy tavasszal pénzzé teszik állataikat, de az állam bácsi a tilalommal keresztülhúzta számításaikat. Volt olyan eset, hogy a helyi önkormányzat úgy döntött, "csak" lóvásárt nem érdemes tartani, ezért betiltotta a megszokott baromvásárt, ám nem tudta megakadályozni azt, hogy kisebb, eldugottabb településeken ne alakuljon ki a feketekereskedés. Az is megtörtént, hogy nem a vásártéren, hanem egyszerûen az úton ütötték nyélbe az üzletet. Mint múlt csütörtökön Nagysármáson, ahol igen furcsa dolgok történtek. A rendôrségnek kellett közbelépnie, hogy az úton kereskedôket betuszkolják a vásártérre, ahol mellesleg még mindig tilos volt a szarvasmarhák, disznók, juhok értékesítése, ám a polgármester arra hivatkozott, hogy szóbeli engedélyt kapott az Állategészségügyi Igazgatóság egyik orvosától, de azt is elmondta, hogy a hivatal nem bevételezett.
Az bizonyos, hogy a tilalmi idô alatt a helyi önkormányzatok jelentôs jövedelemforrástól estek el, nem bevételezhették ugyanis a vásárokon megszabott illetékeket. Olyan véleményt is hallottam, hogy bizonyos cégek érdekeit tartották szem elôtt, amikor meghozták a rendeletet. Lehetséges, hogy szigorúbb állategészségügyi ellenôrzésekkel, állatorvosi vizsgálatokkal el lehetett volna kerülni a két hónapos holtszezont? Az illetékesek azt mondják, jobb az óvatosság. De nem elég csak rendelkezni, fel is kell ügyelni a rendeletek betartására.
Holnaptól kellene megszûnnie tehát a tiltó rendelet érvényességének, az Állategészségügyi Igazgatóság nem kapott újabb, meghosszabbításra vonatkozó utasítást. Igaz, hogy a korlátozás feloldását sem közölték velük, de remélhetôleg - hiszen az európai országokban nem tombol már a betegség - a gazdák számára pozitív fordulat következik be.
A Bucsin utcai szobát ékesítô csokornyi kardvirág a minapi meghitt visszaemlékezés élô tanújele. Sokadik házassági évfordulójukat ünnepelték a becsületes munkával tisztes korba érkezett nagyszülôk. Nem gondolták, honnan is sejthették volna, hogy örömüknek oly hirtelen vége szakad.
A vasárnapi istentiszteletrôl hazatérve vették észre, hogy hûséges kis fûzöld Trabantjukat, amely húsz esztendeje a megszokott helyen - az árnyékos sétaúton - áll, valaki megcsúfolta. Filctollal köröskörül firkálta a motorháztetôtôl az ajtókon át az ablakokig és tetôig olyan ábrákkal és szavakkal, amelyek láttán még a kék nyomdafesték is elpirulna szégyenében.
A gyáva tettes az írás minôségébôl ítélve nem kisiskolás és a magyar helyesíráshoz is konyít valamit.
Mi több, fölszedett az angol söpredéknyelvbôl is annyit, amennyivel, megérzése szerint, elég mély sebeket ejthet a név szerint ismert és emlegetett unokák, szülôk, a nagypapa és nagymama lelkületén.
Ne adjuk meg az elégtételt a gaztevônek azzal, hogy szó szerint idézzük trágárságtól hemzsegô szövegeit és bemutassuk undorító rajzait. A róluk készült fényképeket az érintettek majd kellô helyen és idôben az illetékesek rendelkezésére bocsátják.
Egyébként már tegnap följelentést tettek a hatósági hivatalban, éppen a körzeti rendôr biztatására. Mert betelt a pohár. A gyerekes csínytevések a tömbházbeli ajtónak fogkrémmel és mustárral való bekenésével kezdôdtek, aztán ablakbetöréssel és lábtörlôfelgyújtással folytatódtak. S úgy tûnik, a neveletlenségnek, szemtelenségnek és gonoszságnak nincs határa. Odáig durvult a "játék", hogy már a horogkeresztet is rá merészelik pingálni annak az autójára, akit valamiért nem kedvelnek. Heil Hitler! felirattal. És halálfejet s a zsidók megszégyenítésére szánt kifejezéseket.
Ha szabad kérdeznünk, meddig toleráljuk az idegengyûlöletre való uszítást? Mert hogy csak a hitleri fasiszták szimbólumánál maradjunk, a marosvásárhelyi Korzó-közbeli festékszóróval kialakított szvasztika után a Román Nemzeti Bank által kibocsátott papírpénzek egyikén-másikán is megjelentek a golyóstollal odaügyetlenkedett horogkeresztek (és angolul rájuk írt obszcén felszólítások).
A bankjegyek megrongálása már önmagában is büntetendô. Hát még, hogyha olyasmivel cifrázzák azokat, ami már nem csak a jó ízlést, de a nemzet- és államellenesség vagy a politikai diverzió fogalmát is súrolja.
Ha abból indulunk ki, hogy az említett Trabantot több alkalommal helyben megforgatták, keresztbe tették ismeretlen személyek, lehetetlenné téve gazdája számára, hogy elinduljon vele, világos, hogy egy egész bandával állunk szemben. A környéken garázdálkodókat a firkálmányaik és csínytevéseik alapján azonosítani lehet, ám ehhez össze kell fogniuk a Tudor negyedben lakóknak és a rendfenntartóknak. Elejét kell vennünk annak, hogy elharapózzon a jelenség. Nem engedhetjük meg azt, hogy ilyen, szüleikre és nevelôikre szégyent hozó, ferde lelkû lények más gyerekek, fiatalok lelkét is megmérgezzék és egyáltalán, ártatlan embereket terrorizáljanak.
A tervek szerint már a héten a felújított kultúrotthonban szervezik meg a soron levô esküvôt Balavásáron. A belsô és külsô javítások, a festés és tetôszerkezet javítása közmunkával készült. Így a munkálatok mindössze 14 millió lejbe kerültek, amihez még hozzáadódnak az anyagköltségek és a munkaerô, amit nem kellett kifizetni. A végsô simítások elvégzése után a helyi tanács dönt arról, hogy milyen nevet adjanak az új köntösbe öltözött épületnek.
Egyébként Balavásáron nemcsak a kultúrotthon kap nevet; a nyáron sorra kerülô falutalálkozó alkalmából az iskolában is névadó ünnepséget rendeznek. Az iskola az 1848-as forradalomhoz kötôdô Török János nevét veszi fel. A községben tervben van az utcák elnevezése is.
Miközben a nyugat-európai országokban egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a még természetes élôhelyek megôrzésére, nálunk sajnos még mindig csak a rövid távú gazdasági hasznot nézik.
Az Alter Eco munkacsoport (10 marosvásárhelyi nemkormányzati szervezet) aggódva figyeli, hogy az SC Cariera de Piatra Rt. a Szovátától 18 km-re levô Cserepestetô elhordását vette tervbe. A legmegdöbbentôbb az, hogy a fent említett cég a Maros megyei Környezetvédelmi Felügyelôségnél leadott iratcsomóban (a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében) minden hivatalos engedéllyel rendelkezik. Mégis, a felügyelôség további felméréseket követelt. Információink alapján a vállalkozás elhanyagolható számú munkást foglalkoztat és a szovátai adóhivatalba fizetett illetékek nem indokolják egy ennyire természetromboló tevékenység elindítását.
Mint köztudott, Szováta európai hírnevû turistaváros. Az azt körülvevô hegyek több ezer természetbarátot vonzanak, akik nemcsak a tiszta levegô, valamint a Medve-tó gyógyhatását használják ki, hanem szívesen indulnak el kisebb-nagyobb túrákra a hûs és csendes patakvölgyekbe.
Ez a közeljövôben alighanem lehetetlen lesz, mert az említett cég óránként 400 tonna követ számít kifejteni. Az ôrölt kô elszállítása a Sebes meg a Szováta völgyén zajlik majd.
A Dab Trans aradi kft. által készített hatástanulmány szerint sem a levegôt, sem a vizeket, sem a növény- vagy állatvilágot nem károsítja a kôkitermelés, viszont azt is megemlíti, hogy az elhordott hegycsúcs problémáját nem lehet megoldani.
A kitermelés érdekében már kivágtak 1,8 ha erdôt. Ez 15 évre módosítja a környék jellegzetes mikroklímáját és a mikrofauna teljesen eltûnik. Jelezni szeretnénk, hogy a területen védelem alatt álló emlôsök és madarak élnek és ezek örökre eltûnhetnek, habár a hatástanulmány ennek ellenkezôjét állítja.
Az Alter Eco munkacsoport határozottan ellenzi a kitermelési munkák ilyen ütemben történô folytatását. A munkacsoportunkat alkotó szervezetek több fontos környezetnevelési, valamint kutatási programot folytatnak az érintett területen. Egyesek helyi érdekeltségûek, mások nemzetközi fontossággal bírnak.
Reméljük, hogy minden érdekelt szervezet, intézmény és fizikai személy összefogásával sikerül meggátolni ezt az ökológiai katasztrófát.
Május 10. és 12. között a Csegzi Sándor alpolgármester által vezetett delegáció részt vett a Zalaegerszegi Napokon.
A testvérvárosi kapcsolatok szerepe az Európai Unióba való integrációs folyamatban címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. E kapcsolatrendszer összeköthet olyan váro-sokat, amelyek már tagjai az Uniónak, azokkal, amelyek még várományosok. S míg az elôbbieknek ezáltal lehetôségük lesz megismerni mindazt, amit egy adott gazdasági, kulturális szinten levô várostól el lehet várni, az utóbbiak elsajátíthatják mindazt, amit teljesíteni kell, hogy felzárkózzanak az Unióhoz. Ez talán a legfontosabb szerepe e határokon átnyúló kézfogásnak - vélték a tanácskozáson részt vevôk. Marosvásárhely nem csak a polgármesteri hivatal szintjén fogott össze Zalaegerszeggel. Az Unirea líceum a Zrínyi, míg a Sincai a Ganz Ábrahám gimnáziummal szervezett már közös programokat. Ezenkívül a két városban élô alkotók mûveibôl képzômûvészeti tárlatot is szerveztek. S a Zalaegerszegi Napokon is felléphetett a Maros Mûvészegyüttes, de meghívottként jelen voltak a vajda-szentiványi, a nyárádmagya-rósi, valamint a gernyeszegi népi táncosok is, e táj szokásainak, kultúrájának hírvivôi. Emellett gazdasági, kereskedelmi egységek között is létrejött az együttmûködés a húsfeldolgozó és a faiparban.
S e kapcsolatok jeléül a Zalaegerszegi Napok önkormányzatának díszülése után felavatták a testvérvárosok szobáját, ahol az említett településeket bemutató ismeretterjesztô anyagokat helyeztek el.
Marosvásárhely iránt a németek érdeklôdtek, akik a vegyiparról, illetve az infrastruktúráról szerettek volna többet megtudni.
Szombaton a vendéglátók a helyszínen bemutatták azokat a fejlesztési terveket, amelyeket a város a környékbeli településekkel közösen kezdeményezett.
Pár héttel ezelôtt a Petru Maior Egyetemen angol meghívottakkal szerveztek irodalmi szemináriumot. Az eseményre számos, más városban tanuló egyetemista jött el. Nagy részüket az egyetemi bentlakásokban szállásolták el, a lehetôségek szerint. Ami, mint a helyszínen kiderült, azt is jelentette, hogy egy tanulótermet is hálószobának kellett átalakítani. Az itt elszállásolt kolozsvári lányok gond nélkül elfogadták a megoldást. A nehézségek sötétedés után kezdôdtek, amikor az egyetemi bentlakás férfi törzslakói látogatóba jöttek. Kopogtatás nélkül léptek be a rögtönzött hálóba. Szórakozni, beszélgetni akartak. Miután nagy nehezen kitessékelték ôket, s az ajtót eltorlaszolták, percekig kopogtattak, dörömböltek, hangoskodtak a terem elôtt. Többször nem fordul elô, nyugtatták meg a szervezôk, a hazautazást emlegetô kolozsvári egyetemistákat, akik kellemetlenül csalódtak helyi kollégáikban.
A diáknapokat záró gálaestet a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartották. A rendezvényre igyekvôk a lépcsôkön elôször üres sörös-, vodkásüvegekkel, majd hangoskodó fiatalokkal találkoztak. Külön ügyesség kellett kikerülni a kisebb-nagyobb csoportokba tömörülô, többnyire a bejáratokat elállókat s bejutni a terembe. A helyiség zsúfolásig megtelt. Többszörös felszólítás ellenére is többen bejöttek szeszes itallal és égô cigarettával. A terem épségére felügyelô két személy éberen figyelte a törvényszegôket. Sok dolguk akadt. Azt gondoltuk, hogy egyetemisták, s nem lesz gond velük - mondogatták egymásnak, miközben fegyelmezni próbálták a kicsorduló jókedvû fiatalokat. Körülnézve az volt az érzésem, hogy nem egy egyetemisták által és számára szervezett rendezvényen vagyunk, hanem valamely peremvárosi mulatóban. Ahol nem számít, hogy ki vagy, kit és mit képviselsz, ahol csupán az önfeledt szórakozás a fontos.
Fiatalság, bolondság.
De amikor leendô orvosainkról, fogorvosainkról, tanárainkról, informatikusainkról van szó, mégis rosszul esik látni, tapasztalni, hogyan viselkednek, beszélnek. Akkor megemelem a mércét. Mindannyiunkért.
(MTI) A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényjavaslat hatályába természetes módon beletartoznak a szomszédos államokban élô, magukat magyarnak valló cigányközösségek is - áll abban a levélben, amelyet Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára írt Krasznai Józsefnek, a Magyarországi Romaparlament elnökhelyettesének.
A politikus Krasznai József április 25-i levelére válaszolt, aki az iránt érdeklôdött, hogy a szomszédos országokban élô romákra is vonatkozik-e majd a státustörvény, ha ôk magyar identitásúak.
Az MTI-hez eljuttatott válaszlevelében Németh Zsolt kiemeli: a törvényjavaslat példaadó abban az értelemben is, hogy befogadó jellegû, nem diszkriminál, hanem éppen ellenkezôleg.
- Az elôterjesztés minden eszközzel igyekszik a kisebbségek összetartozás-tudatát és boldogulását elôsegíteni - hangsúlyozza válaszlevelében Németh Zsolt.
Az Európai Unió és 13 tagjelölt ország hitet tett az új világkereskedelmi tárgyalássorozat idei elkezdése mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt.
A hétvégi ljubljanai értekezleten, amelyen az EU-t Pascal Lamy, a brüsszeli bizottság kereskedelmi biztosa képviselte, a részvevôk egyetértésre jutottak abban, hogy az új fordulót a WTO novemberi miniszteri értekezletén kellene útjára indítani.
Az ülésrôl kiadott közös közlemény szerint a fordulónak a piacok hozzáférhetôségének erôsítésére, a WTO elveinek és szabályainak megszilárdítására és a fejlôdô országoknak a világkereskedelmi rendszerbe történô szorosabb integrációjára kell összpontosítania, s szabályokat kell alkotnia olyan új területeken, mint a közbeszerzés átláthatósága, a beruházások, a verseny és a kereskedelem elôsegítése.
A Reutersnek adott nyilatkozatában Pascal Lamy azt mondta: az ülés is megmutatta, hogy az EU-bôvítés kereskedelmi területein rendkívül jól haladnak a tárgyalások, jóllehet vannak még összehangolási problémák a vámok és a tagjelölt országok kétoldalú beruházási szerzôdéseinek EU-szabványosítása terén. A kereskedelmi biztos közölte azt is: a jelölt országok uniós csatlakozásuk után nem tarthatnak fenn kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményeket EU-n kívüli országokkal, de hozzátette, hogy ezt a problémát EU-szintû új szabadkereskedelmi egyezményekkel ki lehet küszöbölni.
Lamy szerint az Európai Unió különösen a balkáni országokkal szeretne szabadkereskedelmi megállapodásokat kötni, mivel a kereskedelmet a térségbeli stabilizáció egyik pillérének tekinti. - Az egymással sokat kereskedô népek általában nem verekszenek össze - fogalmazott az unió kereskedelmi biztosa.
A miniszteri találkozón Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte, aki Ljubljanában külön kétoldalú megbeszélést is folytatott Pascal Lamyval. Martonyi János szorgalmazta Magyarország állategészségügyi besorolásának felülvizsgálatát, mivel Magyarországot a bizottság az úgynevezett harmadik, tehát potenciálisan veszélyeztetett kategóriába sorolta. A magyar diplomácia vezetôje hangsúlyozta: az állategészségügy reális helyzetét tükrözô besorolás a magyar mezôgazdaság általános nemzetközi megítélése szempontjából is fontos.
A megyei tanács rendkívüli ülésén ma kerül terítékre a helyi költségvetés tervezete. Elôirányzatait olvasóink lapunk hasábjain már megismerhették. Virág Györggyel, a megyei tanács elnökével készült beszélgetésünk behatóbb betekintést nyújthat a helyi büdzsé részleteibe.
- Születôben a megye új költségvetése. Földi halandónak egy számtenger és összefüggések halmaza. Ha egy mondattal kellene jellemeznie az idei költségvetés-tervezetet, mit mondana?
- Egy mondattal azt mondanám, hogy a túlélés költségvetése. Hogy a túlélés megélést is jelent-e, a következô hónapok során derül ki. Arra utalok tulajdonképpen, hogy a jelenlegi költségvetés az elmúlt tíz év szokásainak megfelelôen valóban egy nagyon elkésett, de szükséges rossz. Vagyis el kell fogadni, mint ahogy a parlamentben is ez a kényszer kapott hangsúlyt.
- Nézzük elôször a pozitív oldalait. Vannak-e ilyenek, s melyek azok, például a tavalyival való összevetésben?
- A pozitívum elsôsorban az volna, hogy véleményem szerint a jövedelmi oldalt elég konkrétan be lehet határolni, jobban, mint a tavaly, és valamivel biztatóbbak a kilátások a megye helységeinek többségében. Ezzel kapcsolatosan arra utalok, hogy az idén helyben maradnak azok a jövedelmi, tulajdonképpen fizetési adók, amelyek a tavaly a nagyobb váro-sokat részesítették elônyben, tehát ahol egy jogi személy bejegyeztette magának, oda kerültek ezek az adónemek. Ugyanakkor valamivel jobb a százalékos leosztás: 36 és fél százalékot kapnak a helyi költségvetések, ami azt jelenti, hogy másfél százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Ezek a pozitív elemek.
- Mi benne a kedvezôtlen? Ezt a kérdést úgy teszem fel, hogy tudatában vagyok, a pénz sosem elég. Realista szemmel nézve tehát, hogy fest ez?
- Kedvezôtlen, hogy menet közben kell majd egyenesbe hozni például a tanügyi költségvetést. Mindeddig a megyei tanács a költségkiegyenlítés összegeibôl juttatott bizonyos összegeket az iskolák javítására, karbantartására. A beruházás jellegû kifizetések, valamint a személyzeti kifizetések a tanügyminisztériumon, tehát a megyei tanfelügyelôségen keresztül történtek. Az idén ebben lényeges változás történik, tulajdonképpen pozitív irányba. Magam is természetesnek tartom, hogy a tanügyiek fizetését is, és a beruházás jellegû összegeket is a helyi tanácsok kezeljék. Hangsúlyozom, a helyi tanácsokon nem értem a megyei tanácsot is, ugyanis a megyei tanácsnak tulajdonképpen nem meghatározó, hanem egyfajta elosztó szerepe van. Értelemszerûen a sokat emlegetett szubszidiaritás elve érvényesül, vagyis a helyiek sokkal jobban tudják, hogy teszem azt, egy község területen mûködô öt, hat, nyolc iskolaépületbôl melyek azok, amelyekben reális esély van arra, hogy emberi körülményeket teremtsenek diáknak, tanárnak egyaránt, és melyekre nem lesz szükség a születésszám csökkenése, vagy egyéb körülmények miatt. Ugyancsak sokkal jobban tudják a helyi közigazgatási egységek, mint a megyei tanács, hogy miként mûködik az ott elôadó tanerô, hogy viselkedik az igazgató, vannak-e egyáltalán gazdasági ismeretei arról, hogyan kell egy közintézményt vezetni. Nos, ez a pozitívum kissé elhalványul azáltal, hogy a költségek rendszerezése tulajdonképpen csak július elsejétôl kerül át a helyi tanácsok hatáskörébe. Addig az elôzô években tapasztalt központi leosztás érvényesül. Nem mennék bele a részletekbe, de ez minden körülmények között egy eléggé nehezen kezelhetô kérdés az idén. Tegyem hozzá, hogy éppen ezért szerepel, sokak meglepetésére, egy négy és fél milliárd lejes összeg a megyei tanács kezelésében, ugyanis nem láttuk célszerûnek leosztani a 931 iskolaépületre ezt az összeget, mert ez azt jelentette volna, hogy olyan hét- és negyvenmillió lej közötti összeget kapott volna egy-egy község. Ami nevetséges egyrészt, másrészt felapróztuk volna ezt a négy és fél milliárd lejt, és semmit nem oldottunk volna meg. Tehát úgy gondoltuk, hogy mivel az ilyen jellegû munkálatok általában a harmadik évnegyedben kerülnek sorra, a nyári vakáció idején, július-augusztus folyamán, a következô hetek egyik nagyon fontos feladata az lesz, hogy határozzuk meg azt a 20- 25 objektumot, amelyeknek tudunk biztosítani 200-250 millió lejes összeget, s azzal megoldható egy bizonyos probléma.
- Kicsit a részletekbe menve, hol szorít leginkább a cipô?
- Ahol az ismeretlenbe, ködbe veszünk. Vannak olyan típusú költségek, amelyeknek a fedezetét nem tudjuk elôre kiszámítani. Az csak egy dolog, hogy mi általában 25 százalékos költségnövekedéssel számoltunk, amikor a dologi kiadásokra hivatkozunk, ugyanis a kormányprogram értelmében az idei év inflációs rátája 25 százalék lesz. Ehhez még hozzáadtunk három százalékot, tehát tulajdonképpen a dologi kiadásoknál 28%-os inflációval számoltunk. Ugyanakkor bizonytalan az is, hogy milyen mértékben fogja érinteni a hét plusz hét plusz hat százalékos fizetésemelés a közigazgatási és köztisztviselôi szférában az alkalmazottainkat. Ugyanis a köztisztviselôi törvény jelen pillanatban részlegesen felfüggesztett törvény, 2002 januárjáig, és mindaddig bizonytalan ez is. Tehát itt szorít. Ami viszont némi bizakodással tölt el, hogy a kormánynak bejelentett szándéka szeptemberben országosan költségvetés-kiigazítást terjeszteni a parlament elé. Egyébként magunk is jogosultak vagyunk erre. Az elsô négy hónap biztató bevételi helyzetét figyelembe véve, saját kezdeményezésbôl költségvetés- kiigazítás fogadható el megyei tanácsi határozattal, még a szeptemberi országos kiigazítás elôtt.
- Ahol forráshiány van, ott csak úgy költhetik a pénzt, hogy magyarán szólva, fogukhoz verik a garast. Vagyis pontos, és jól megalapozott sorrendiséggel járhatnak el. Mit, mire, és miért éppen arra költenek?
- Nagyon fontos szempont a sorrendiség megállapítása. Való igaz, a fogunkhoz kell vernünk a garast. Magunknak, a tanácsnak kell eldöntenünk, hogy milyen sürgôsségi sorrendet állapítunk meg a kifizetéseknél. Természetesen vannak törvényes elôírások, és ezeknek a dzsungelében sokszor nehéz eligazodni. A törvényes elôírásokhoz tartozik az, hogy a közintézmények kötelezettsége, hogy az alkalmazottaik bérét kifizessék. A bérkifizetés egy közintézmény esetében elsôdleges, de ugyanolyan elsôdleges az, hogy a hozzá csatlakozó, mindenfajta, állammal szembeni kötelezettséget is ki kell fizetni. Ugyanolyan kötelezô kifizetni a fogyasztásokat, számlákat. Azt mondhatom, hogy mi valamennyi közigazgatási egység, 90 község számára biztosítottuk a mûködéshez szükséges összegeket. Ezen túl azt mondom, hogy minden polgármesteri hivatal, illetve minden helyi tanács felelôssége, hogy a prioritás-sorrendeket megszabja. Ne a megyei tanácstól várják, hogy úgymond a szájukba rágja, vigyázzatok, ezt kellene hamarább. Legyen annyi önállóságuk, hiszen annyit harcoltunk a helyi tanácsok erejének a növekedésért az elmúlt években, s bizonyítsák, hogy tudnak gazdálkodni, tudnak megállapítani elsôbbségeket, és éljenek ezzel a jogukkal.
- A kormány utasítást adott arra, hogy a helyhatóságok, de a prefektúrák és az alárendelt intézményekben is 30%-os létszámleépítésre van szükség. Gondolom ez is a költségvetési megszorítások egyike. Normális körülmények között, valamely intézményben a személyzetet a feladatokhoz szabják. Ha indokolt a leépítés, azt jelenti, hogy akkor eddig laza volt, mondjuk így, a megterhelés. Ha nem indokolt, akkor, akik maradnak, pluszfeladatokat kell vállaljanak. Mi a helyzet Maros megyében, és hogyan oldható fel az ellentmondás?
- A személyzet-leépítés nagyon kényes kérdés. Amikor elhangzott a kormányprogram részeként, hogy a közintézmények csökkentsék a személyzetüket 30 százalékkal, tulajdonképpen én már akkor felvetettem telekonferencián, és azóta is fenntartom azt a véleményemet, hogy ez törvényellenes. Miért egységesen, és miért kell ehhez ragaszkodni? Most is törvénytelennek, hibás elképzelésnek tartom azt, hogy a parlament elfogadott egy olyan költségvetési törvényt, amelyben tételesen az szerepel, hogy a lakosság számától függôen, ennyi vagy annyi személlyel kell mûködnie a helyi közigazgatási szerveknek. Másfelôl, nyugodtan nézek a személyzetcsökkentés elébe, mert a Maros Megyei Tanács személyzete soha nem haladta meg a normális munkamenetnek megfelelô mértéket. Tehát mi most, 15-én nem fogadhatunk el nagyobb létszámot, és el kell fogadnunk egy határozatot a 125-ös létszámról, ami azt jelenti, valószínû, hogy nyolc-tíz személyt el fog kelleni bocsátanunk június elsejéig, de úgy, hogy a mûködést fenn kell tudnunk tartani. Arra gondolok, hogy azonnal le kell mondanunk arról a nyolc üres állásról, amelyeket eddig nem töltöttünk be, ugyanakkor valószínû le fog kelleni mondanunk azokról a személyekrôl, akik nyugdíjjogosultak, vagy akiknek van más megélhetési forrásuk, anélkül, hogy szociális gondokat okoznánk nekik.
Alkalmazkodunk az elôírásokhoz, egyetérteni azonban továbbra sem tudok az ilyen "egyre-másra" intézkedéssel. Mert: hogy lehet egy szinten kezelni az olyan megyei tanácsot, amelynek nincs a hatáskörében tíz kultúrintézmény, szemben azzal, amelyiknek van, s ez a Maros Megyei Tanács? Hogyan lehet egy napon emlegetni két megyei tanácsot, holott az egyiknek van nemzetközi, vagy akár csak belsô járatokra jogosított repülôtere, és ilyen megyei tanács mindössze 13 van. Erre külön költségvetési keretet nem juttat a központi költségvetés, másrészt ezelôtt három nappal kaptunk egy olyan írásos értesítést, amelyben a nemzetvédelmi minisztérium közli, hogy június elsejétôl visszavonja az ôrzôszolgálatát a repülôtérrôl. Ez nem a repülôtér nemzetközi mûködését, hanem egyáltalán létezését is megkérdôjelezi. Megint felteszem a kérdést, hogy lehet összehasonlítani és egyenlôségjelet tenni a tanácsok között, olyan körülmények között, amikor bizonyos tanácsoknál többezres gyereklétszám van az intézményekben, és a másiknál esetleg több száz. Az egységesített, létszámhoz kötött, kötelezô 30 százalékos leépítés azért sem jó, mert lehet, hogy egy községben mondjuk 5600 lakos él, de a község koncentráltan, viszonylag kis földrajzi területen helyezkedik el, míg egy másikban, ahol lehet, hogy csak 4200 lakos van, 13 faluban elszórtan él a lakosság. Ezeket a helyi közigazgatási törvény a helyi tanácsok hatáskörébe kellett volna utalja, szabják meg ôk.
- Most már tudjuk, kevés a pénz és a takarón túl sem lehet nyújtózkodni. Avagy igen? Például hitelfelvételi lehetôségek vannak? Ha igen, akkor milyen mértékben kockáztathatnak a helyhatóságok?
- Hitelfelvételi lehetôség sajnos nincs. Évekkel ezelôtt felmerült annak a gondolata, hogy kellene léteznie egy helyi közigazgatási társulással mûködô hitelfelvételi banknak. Ennek a szervezése el is indult, aztán elakadt. Miért? 1998 novemberében megjelent a 213-as törvény, amely a közigazgatási egységek közvagyo-nára vonatkozik. A mai napig nincs érvényes kormányhatározat, amellyel meghatározhattuk volna a közigazgatási intézmények közvagyonát. A következô lépés lett volna, hogy a megye, a helységek magánvagyonát meg tudjuk határozni, és errôl jelenjen meg törvény. Addig, amíg nem tudja, hogy mivel garantálhat valamely polgármesteri hivatal egy hitelfelvételt, addig senki szóba nem áll vele. Tehát csak az marad, hogy a közigazgatási egység gazdasági társulást hozzon létre. Ilyen az, amit mi, Maros megye tanácsa, valamint 21 helysége, beleértve Marosvásárhelyt, Szovátát, Erdôszentgyörgyöt, Ákosfalvát és nem sorolom tovább, próbálunk létrehozni a regionális szeméttelep ügyében egy német vállalkozóval. Tehát ilyen formában lehet társulni, de ebben a társulásban minden helyi tanács és a megyei tanács határozata alapján pénzösszeggel veszünk részt.
- Kevés szó esik arról még a költségvetés kapcsán is, hogy a helyhatóságok milyen módon élnek az önállóságukkal a költségvetési források kiegészítése tekintetében. Számomra úgy tûnik, hogy meglehetôsen széles körû a tehetetlenség, ötlettelenség, s jobbára még most is a mannát várják, ahelyett, hogy helyi forrásokat derítenének fel, vagy akár teremtenének. Az elnök úrnak milyen ötletei lennének, amelyeket a helyi tanácsoknak ajánlana ilyen tekintetben?
- A kérdésre azt kell mondanom, hogy vannak hála istennek biztató példák, és vannak ugyanúgy nagyon-nagyon meggondolkoztató példák. Olyan polgármestereink is vannak a 97 között, akik már megunták, hogy állandóan kinyújtott kézzel szaladgáljanak és kérjenek, s megpróbálnak a saját lehetôségeiken, saját kapcsolatrendszerükön belül megvalósítani valami konkrétumot. Természetesen törvénytelenséget a nagyon jó kezdeményezôkészséggel megáldott polgármesterek sem követhetnek el. Ezt természetesnek tartom, hiszen a számvevôszék egy olyan fenyegetés, azt kell mondanom, valamennyiünk számára, amelytôl nem lehet eltekinteni. A gond akkor kezdôdik, amikor a kezdeményezéseket azzal öli meg a számvevôszék, hogy már eleve rosszindulatot feltételez a vezetô ember részérôl. Nem oktatja ezeket az embereket az ellenôrzés során, mert azt mondja, neki nem az a szerepe, hogy oktasson, gyakran azt sem tudja megmondani, hogyan kellett volna csinálni, csak azt tudja, hogy az, amit tett, szerintük törvénytelen. Miért hivatkozom erre? Azért, mert a legnagyobb visszatartó fék a törvénykezés következetlensége, amely jellemzô a közigazgatásra is. Tehát adok kedvezményt annak, aki beruház és visszaforgatja a hasznot, vagy nem adok? Mennyit adok, és milyen periódusra adom? Ha én mindezeket nem tudom elmondani annak a vállalkozónak, aki hozzám jön és igényel egy területet, ha nem tudom elmondani azt, hogy ezt a beruházást, bármennyire is elônyös az én közösségem számára, csak az érvényben levô törvényeknek megfelelôen lehet megvalósítani és ettôl meghátrál az illetô beruházó, akkor le kell arról mondani, s nem belemenni olyan törvénytelenségekbe, hogy megengedünk olyan építkezéseket, amelyeket nem kellô körültekintéssel engedélyezünk.
- Tudna konkrét példát mondani?
- Egyik legfrissebb vitás eset a Marosvásárhely nyugati bejáratánál levô konfliktushelyzet. A vámmal szemben épül megint valami, aztán mégsem épül, de mégis tovább fog épülni, és arra próbálnak erôltetni bennünket, hogy engedélyezzük az építést, anélkül, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányok, a közlekedési tanulmányok és a közvezetékek áthelyezésérôl szóló kivitelezési tervek elkészültek volna, és arra minden érintett, útügytôl a gázügyig és a megyei tanácsig, mindenki meggyôzôdött volna, hogy igenis, az egy mûködôképes területe lesz a városnak.
- Melyik cégrôl van szó?
- A Georgia Groupról. Miniszteri szinten nyomást gyakorolnak ránk, hogy adjuk ki az engedélyeket, de nekünk csak egy lehet a válaszunk: miután a törvényes formáknak megfelel. Vagy a Maros völgyében van egy olyan szállodakomplexum, ami teljesen engedély nélkül mûködik, csak az ott levô benzinkút mûködésére van engedélye, ezt kihasználva egyre tovább terjeszkedik és egyfajta helyi kiskirályként viselkedik. Vagy nem beszélve a marosvásárhelyi benzinkutakról. Akkor kérdem én, a helyhatóságok eszközei olyanok, hogy akár buldózerrel távolíthatja el az engedély nélküli építményeket, s visszaállíthatja eredeti állapotába a területet, és az összes költségeket átháríthatja a törvénytelenül eljáró cégre vagy nem? Itt vannak a törvények hiányosságai. Könnyû lenne azt mondani, s milyen népszerû lennék, hogy menjenek rá buldózerrel, mert van egy errôl szóló törvény. Ugyanakkor biztos: évekig folyó pert vennék a saját nyakamba.
- Beszélgetésünk megjelenése napján tárgyalja a megyei tanács a költségvetést. Milyen tekintetben számít vitákra? A testületet alkotó pártok, esetleg érdekszférák miben próbálhatják meg érdekeik érvényesítését? Vagy ez már a tervezet kidolgozása során beépült a költségvetésbe? Tehát mennyiben húzhatják félre a szekeret a különbözô érdekek?
- Azt mondom, hogy a tervezet kidolgozásába már beépült a pártérdek. Nagyon rövid gyûlésre számítok. Mint említettem, a költségvetési bizottságban valamennyi alakulat egyhangúlag szavazta meg ezt a tervezetet, így akár az is megtörténhet, hogy egy óra alatt lebonyolódik az egész tanácsülés, és megnyomják azt a bizonyos "igen" gombot. 21 szavazatra van szükség ahhoz, hogy érvénybe lépjen a költségvetés. Ezt akár hatalmilag is megoldhatná a megye két vezetô politikai alakulata, de mi szeretnénk, ha megértenék a tanácsosok ezt a költségvetést, s ezért megpróbáljuk megmagyarázni azoknak, akik nem tudták behatóan tanulmányozni, hogy nekünk erre nagy szükségünk van most, ugyanis 25-éig a helyi tanácsok is el kell fogadják saját költségvetésüket. Amennyiben nem így történik, akkor továbbra is az elôzô év költségvetésének a 8,3 százalékával mûködhetnek havonta a tanácsok. Márpedig az nekik a leghátrányosabb.
Az RMKDM fóruma Csíkszeredában
Május 11-én és 12-én Csíkszeredában Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumot tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom.
A szeminárium megnyitó-elô-adását Lakner Zoltán, a magyar Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára kezdte a magyar kormány családvédelmi intézkedéseirôl. Az államtitkár kimerítôen szólt a mai magyar családtámogató rendszerrôl, anyagi támogatásokról, nevelési ellátásokról, gyermekgondozási támogatásokról, a munkaviszonyban álló szülôk felkarolásáról, szociális rászorultságról, a gyermekek utáni adókedvezményrôl stb.
Hajdu Gábor exminiszter a román törvények család- és szociálpolitikai vonatkozásairól, az alkotmányban elôírt rendelkezésekrôl tartott elôadást. Elmondta, hogy az 1954 februárjában hatályba lépett családjogi törvénykönyvet négyszer módosította a parlament. Szólt arról, hogy a törvényen kívül született gyermek egyenlô jogokat élvez a házasságon belül született gyermekkel, tilos a 15 éven aluli gyermek fizetett munkahelyi alkalmazása. Beszélt a válások utáni gyermekelhelyezések jogi szabályozásáról, az örökbefogadásról, a kiskorúak megrontásáról, vérfertôzésrôl, és válások esetén a bírói döntések be nem tartásáról. Albániát kivéve, akár valamennyi európai országnak, Romániának is szembe kell néznie a népszaporulati problémákkal. 1938-ban 460 ezer volt a születések száma, 1955-ben 443 ezer gyermek született, míg 1966-ban 274 ezerre csökkent az újszülöttek száma; ekkor történt az elsô drasztikus intézkedés, amely szigorúan megtiltotta az abortuszt, így 1967-ben a születések száma majdhogynem megduplázódott. Már a rendszerváltás másnapján az új politikai hatalom eltörölte a terhességmegszakítást tiltó rendeletet. 1992-ben 260 ezer gyermek született, azóta mélypont felé tendál a népességszaporulat. 1990-ben Románia összlakossága 23 millió 206 ezer fô volt, azóta az ország lakossága folyamatosan csökken.
Ami az erdélyi magyarságot illeti, Hajdu Gábor szerint számbelileg nem apadtunk, de a többséghez mért arányainkban a felére csökkentünk.
Az EU mindig öt évre van...
Bárányi Ferenc doktornak kételyei vannak afelôl, hogy a státustörvény hatályba lépésével csökkenni fog-e a kivándorlás, ugyanis ha Magyarország az unió tagállama lesz, nagy lesz az anyaország - elsôsorban - gazdasági vonzása, perspektivikusan pedig a határon túli magyarok számának csökkenését a globalizáció fogja negatív módon befolyásolni. Az exminiszter véleménye szerint ijesztô az ifjúság vallás iránti érdektelensége. Ha a történelmi egyházak nem tudják határozottan maguk mellé állítani az ifjúságot, a felszívódás mihamarabb elkezdôdik. Ami az EU- ba való mihamarabbi betagolódásunkat illeti, Bárányi doktor egy kicsit szkeptikus... Szellemes megfogalmazása szerint: az Európai Unió az a szervezet, ami mindig öt évre van tôled...
Varga László, az RMKDM tiszteletbeli elnöke a család mai krízisérôl szólt, felolvasva azt a tanulmányt, amelyet az Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniójának 1996 februárjában Oslóban tartott szemináriumán ismertetett. A jelen helyzetben a család felbomlásának folyamata egyre erôsödik, megfordíthatatlan tendenciát mutat. Ezzel pedig már bekövetkezett és súlyosbodik a civilizált népek újabb veszedelme, a társadalom elöregedése.
Magyar fiatalok az ezredfordulón címmel dr. Pintér György magyarországi minisztériumi elôadó, a Caritas, otthoni gondozási lehetôségek a családban címmel pedig dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas szociális- egészségügyi felelôse tartott elôadást. A székely nagycsaládos modellrôl szólva Ráduly Erzsébet elmondta, hogy 1954-tôl a székely családnak növekedô tendenciája volt, 1977-tôl hullámzó, míg a fordulat után a székely családok csökkenô irányt mutatnak.
Darvas Kozma József katolikus fôesperes elôadásának lényegét röviden a következôképpen írhatjuk le: Isten nem telekelte e földet egyetlen népre sem. És nincs alapvetôbb törvény, mint az élet tisztelete.
A továbbiakban Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elôadásából idézünk: "A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom úgy érzi, hogy neki is felelôsséget kell vállalnia a mai állapotokért. Nem hatott oda, hogy a szenátorai, képviselôi és más közéleti tisztségviselôi többet tegyenek azért, hogy életerôs, tartós, hûséges, szeretetet és felelôs életet alkotni és továbbadni tudó családok jöjjenek létre. Ezek nélkül a nemzet nem más, mint a tévelygôk céltalan gyülekezete, modern rabszolgahad.
Elôadást tartott Zsombori Vilmos, Hargita megyei tanácselnök, Borboly Csaba és Nagy Benedek. Volt kérdése is: van-e az RMDSZ-nek népesedési politikája? Kérdésére maga válaszolt: nincs. A fórumon több kritika is megfogalmazódott az RMDSZ szenátorainak és képviselôinek címezve. Nehezményezték, hogy miért nem vett részt e fontos tanácskozáson az alsóház szociális bizottságának tagja, Böndi Gyöngyike képviselô asszony. A fórumon részt vett Makkai Gergely, Maros megyei parlamenti képviselô, aki ígérte, hogy a szemináriumon elhangzott kérdésekrôl tájékoztatja képviselôtársait, és családpolitikai, szociális kérdésekben interpellálni is fog a parlamentben. A kétnapos rendezvényt Illyés István elôadása zárta. A fórumon nyilatkozatot fogadtak el.
Sajtótájékoztató a Mezôgazdasági Igazgatóságnál
Megyénkben az idei mezôgazdasági évben 126.000 hektáron termesztenek szalmásgabonát. A tegnapig 116.000 hektáron végezték el a vetést, ez 92%-os arányt jelent. A szalmásgabonák vetése, ha az idôjárás megengedi, e héten befejezôdik - jelentette ki Liviu Timar, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója. A további vetések helyzete terményenként: zöldség - 92%; zab - 82%; krumpli - 100%; sörárpa - 82%; napraforgó - 85%; kukorica - 98%; cukorrépa - 73%. Utóbbi kultúránál sajnos nem valósítják meg a tervezett terület teljes bevetését.
A vezérigazgató a hektáronkénti egymillió lejes állami támogatással kapcsolatosan elmondta, hogy jelenleg a megyébe 97 milliárd lejt folyósítottak, amibôl 42,7 milliárd lejt az ôszi vetések támogatására vehettek át a növénytermesztôk, 10 milliárd lejt az évelô takarmánynövények, ültetvények termesztésének támogatására fordítanak. A CEC-nél pillanatnyilag több mint 40 milliárd lej áll az igazgatóság rendelkezésére. A mi kérdésére, hogy a 40 milliárd lej nem az ôszi vetések támogatási összegébôl maradt-e meg, Timar Liviu azt válaszolta, hogy nem, a pénzösszeget a tavaszi vetéseket végzôk támogatására használják, amint az igazoló jegyzôkönyvek elkészülnek. A szóban forgó 40 milliárd lejt erre a célra utalták ki.
A Megyei Mezôgazdasági Igazgatóságnál 31 százalékos személyzetcsökkentést helyezett kilátásba a kormány. A szakminisztériumok közötti tárgyalások folyamatban vannak, ezért a vezérigazgató nem bocsátkozott a részletek ismertetésébe. Ellenben bemutatta azt az oklevelet, amelyet pénteken vett át a mezôgazdasági minisztériumban. A dokumentum bizonyítja, hogy a Maros Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság a húsvéti ünnepek alkalmából szervezett Kinyújtott Segítô Kéz elnevezésû, az árvaházakat és öregotthonokat támogató akcióban az országos harmadik helyezést érte el. De ez gyakorlatilag nem az igazgatóság érdeme, hanem a 23 nagy- és kisvállalkozóé, akik 35 millió lej értékben adtak fôleg élelmiszert a rászorultaknak.
Dr. Tomsa Mihai mérnök, a Megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója hangsúlyozottan felkérte a mass media képviselôit, hogy ismertessék a közvéleménnyel: egy olyan veszélyes vírus okozta betegség - az árpa törpenövése - ütötte fel a fejét fôleg az Erdélyi- fennsíkon, amely ezelôtt 15-20 évvel okozott utoljára károkat. A betegség nyomán a növények levelei elsárgulnak, élettelenné válnak, a gyökerek elpusztulnak. A vírus általi fertôzés a tavaly kora ôsszel vetett növényeknél fordul gyakrabban elô. A vírust a repülô rovarok terjesztik, az ôszi meleg idôjárás kedvezett a vírust terjesztô rovaroknak. Megyénkben összesen 8668 hektáron vetettek árpát, a betegség eddig 2100 hektáron pusztította el egészében vagy részben a haszonnövényt. Tomsa Mihai felhívta a figyelmet a védekezésre, amely a gyomirtással párhuzamosan történik, rovarölô szerek alkalmazásával. A gazdák, amennyiben nagyobb rovarátvonulást vesznek észre a bevetett területek fölött, értesítsék a Megyei Növényvédelmi Felügyelôséget. Egyben kérte a termesztôket, hogy naponta ellenôrizzék a szóban forgó kultúrák fejlôdését. Az igazgató bejelentette, hogy a jövô hét elején elkezdôdik a helikopteres növényápolás moldovai vagy ukrán géppel és pilótával.
Dr. Rusu Ioan, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója bejelentése szerint pénteken megkezdôdött a veszettség elleni anyagok elhelyezése a rókák számára. Az igazgatóság errôl tájékoztatta az érintett polgármesteri hivatalokat, rendôrôrsöket. A munkálatot a Megyei Erdészeti Igazgatóság és a Vadász és Halászegyesület szakembereivel közösen végzik egy kidolgozott program szerint. Mivel az anyag veszélyes az emberre és a háziállatokra, a vezérigazgató kérte, hogy közöljük azon települések nevét, amelyek övezeteiben ilyen anyagokat helyeznek el: május 15-én: Ludas, Kutyfalva, Bükkös, Cintos, Maroskece; május 16-án: Radnót, Ugra, Kerelô- szentpál; május 17-én: Szováta, Nyá- rádremete; május 18-án: Marosvécs, Idecs, Görgényoroszfalu; május 21-én: Petele, Gernyeszeg; május 22-én: Ernye, Sáromberke; május 32-án: Csíkfalva, Hodos, Nyárádszereda; május 24-én: Fehéregyháza, Héjjasfalva.
Tegnap a megyei tanácsnál Marioara Bârsan, a Jogi és Közigazgatási Igazgatóság helyettes igazgatója tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a mai rendkívüli megyei tanácsülés hat napirendi pontja közül a legfontosabb a megyei költségvetés-tervezet elfogadása.
Olasz befektetôk a megyeházán
Ioan Vasluian, a megyei tanács alelnöke - tudtuk meg továbbá - az elmúlt héten olyan olasz üzletembereket fogadott, akik hajlandók Maros megyében beruházni. Ennek érdekében a Grosetto SpA és a Gesteco SpA cégek képviselôi három javaslatot terjesztettek elô: társulnának a Híd- és Útjavító Rt.-vel vagy olyan román-olasz céget hoznának létre, amely modern technológiát biztosítana az útjavítási munkálatokhoz; érdekeltek a nyárádtôi hulladéktároló kivitelezésében és hozzájárulnának a marosvásárhelyi ipari park kialakításához.
Két tanácskozás a hulladéktárolásról
Május 14-18. között Ioan Chioralia megyei tanácsos és Kocsis Róbert Bécsben a biohulladékok felhasználásáról és a hulladékgyûjtés európai uniós elôírásairól tartott konferencián vesz részt. Május 16-20. között Virág György, a megyei tanács elnöke, a németországi Obersdorfban, a Geiger cég meghívására tapasztalatcserén tartózkodik, ahol a nyárádtôi regionális hulladékgyûjtô létesítésével kapcsolatban is tanácskoznak.
Ismét a marosszentkirályi elhelyezési központról tárgyalnak
A megyében több elhelyezési központban folynak javítási és korszerûsítési munkálatok. Mezôzáhon és Nyárádszeredában egy holland csoport és a Dove Alapítvány önkéntesei dolgoznak. Május 24-25- én az egyesült államokbeli A gyerekek követei alapítvány szakemberei azért jönnek Marosvásárhelyre, hogy a maros-szentkirályi gyermekotthon építési munkálatainak folytatásáról egyezzenek meg.
A sajtótájékoztató végén, amikor újságírói kérdések kellett volna következzenek, ezek kérdés helyett kéréssel fordultak a sajtóirodáért is felelôs igazgatóhelyetteshez, hogy ne az események lejárta után, hanem elôtte, idôben tájékoztassák az újságírókat, hogy az információ mielôbb eljusson a lakossághoz.
A peronon nincs senki, az állomás épülete raktárként szolgált, de egy éve kirabolták, azóta roskadozóban, a melléképületeket széthordták, fásszínt, budit, disznóólat, ketrecet. Az ösvényt egymaga taposta ki, kétszer halad át személy, kétszer teher, reggel és estefelé.
A vezetô már megszokta, hogy itt áll. Szalutál. Egyszer a mozdony dudált is neki.
Mióta megépült az autóút, nincs utazó. Nyugdíjba küldték az állomásfônököt. Etelka mégis kijár, nem tudni, miért. Azt hiszi, hogy megáll egyszer a fél hetes.
Sokfelé mentek innen az emberek. Az apja a tizennégyes háborúba, aztán a másikba is. A bátyja orosz fogságba. Aztán mind a temetôbe. A hegyen fénylik a temetô, pompás, mint egy kis üdülôtelep.
Az Etelka ura valamiért összeveszett az apósával, s meg sem állt a tengerig. Egyszer jártak ott a fiai, már családosként, megkeresték az egykori halászfalut, Navodari-t, melynek a neve hálót jelent, rossz szag volt, csontlisztkészítô üzem vagy mi mûködött ott, a szúnyogok majdnem akkorára nôttek, mint a János vitézben. Látták az apjukat egy kerti kocsmában. Megszólították, beszélgettek, jól van, mondta, most egy hegesztônôvel él, annak három gyermekével. Hallani sem akar Erdélyrôl. Kollektív gazdaságról.
Aztán kiröppentek a fiúk is, Gabi érdekházasságot kötött egy gyulai lánnyal, lakodalom, minden, átkelés. És a lány odaát meglépett a részével. Érdekházasság: rendben; de Gabi közben beleszeretett. Hát így. Most a Dunántúlon lakik, egy elvált nôvel, lopott autókat szerel át, ha igaz. Etelka nem volt nála, azt mondják, ott nincs vonat.
Budapestre szeretne menni.
Ferike kiskorában beteges volt, Techirghiol iszapjával gyógyult. Szép szál legénnyé cseperedett, szakmát tanult, mérôember volt, Etelka sosem tanulta meg a mestersége nevét, meteoro vagy metrolo... Ennél többre nem jutott, és most már nem is kell. Mert Ferike belehabarodott egy hívô lányba, elhagyta vallását, és átállt, az esküvôre nem hívták meg Etelkát. Házat épített nekik a közösség, ennek a padlásán találtak rá, a gyerek már négyéves lehetett. Levélben írta, nem bírja tovább. A papiros mellé tette a kenyérvágó kést, kifenve, hogy könnyen lehessen levágni. Ferike beállt az építôkhöz, magyarországi vállalkozóknak dolgozott, a pénzét hazaadta. Közben rákapott az italra. Ennél többet nem tudni a haláláról, a hitközösség temette.
A pesti rokonokat várja Etelka. Egyszer, még kislánykorában jártak itt, a férfit úgy kellett szólítani, hogy Sógor bácsi, az asszonyt pedig Bertus néninek. Kedvesek voltak, hoztak Tolnai Világlapját. Ahogy szerre elhaltak körülötte, végül Etelkával leveleztek. Karácsonyra, húsvétra küldtek képes levelezôlapot, máskor szálkás betûkkel írott beszámolót, fôleg a Max nevû kutyus viselt dolgairól. Ô pedig válaszolhatott. És a kuvasznak itthon úri nevet adott. Max! De amikor Gabi meg akarta keresni Pesterzsébeten a lakást, amelyrôl csaknem évente érkezett egy-egy fénykép, ott egy tükrös irodaházat talált.
A falu csendesen megbarátkozott a szokásával. Nem gúnyolják, hiszen már ellenségei sem maradtak. A fiatalok nem törôdnek Etelkával. Jön fényesfekete retiküljével (Bertus néni hozta annak idején, még az Etelka anyjának), harisnyája lóg, cipôje harmattól csatakos, kendôje kissé félrecsúszott. Haja nem fehér egészen. Csak a két sóvárgó szeme világít nappal is.
Tudomásul vették, hogy reggel és este kilép a kapun, bezárja maga mögött, és az állomásra siet. A mai nemzedéknek nincs átalvetôs emléke az állomásról. Szüleik, nagyszüleik hátaltak hétszámra olcsó termékeikkel, zöldséggel, gyümölccsel, járták a városok piacait. Gürcölni kellett, mert mindig kevés volt a pénz, az adószedônek is felkopott az álla.
Jön a fél hetes, Etelka integet. Nincs rajta Sógor bácsi, sem Bertus néni. Sebaj. Méltósággal szokott átvonulni a szerelvény. Kiegyenesített gerinccel fogadja Etelka is.
Most azonban megáll.
A kalauz szélesen mosolyogva invitálja: fel! Etelka foghíjas mosolya beragyogja a gyomos peront, a bozótos helyszínt. Kezét nyújtja, s mint egy hercegasszony, emelkedik a lépcsôn, lassan vonul az üres folyosón, végül helyet foglal az elsô osztályon. Kék bársonya van az ülésének.
Hát megyünk Pestre.
A kalauz nem kérdi, hová. Jegyet sem kínál. Pénzt sem kér.
Összekacsint a mozdonyvezetôvel. - Akkor lesz egy nagy söröm! - kiáltja, s fütyülve ad jelt az indulásra.
A vezetô - pirospozsgás, kacagós ember -, mielôtt a dudához nyúlna, tíz ujjal mutatja, ennyi sör lesz a végállomáson. Mégis, kissé tamáskodva csavargatja a nyakát.
Ki hitte volna, hogy ez a vénasszony nem csak bolond.
Ez tényleg utazni akar.
Nagysármás legsúlyosabb problémája a korszerû ivóvízellátás hiánya. Az ottjártunk elôtti napon a vidéki vízszolgáltató (SURM) igazgatója tájékoztatott, hogy a 10 milliárd lejnyi kintlevôségek miatt nem kizárt, hogy ismét - immár hányadszor? - beszüntetik az ivóvíz- szolgáltatást.
A víz, amit a sármásiak ivóvízként kapnak és fizetnek, a legjobb indulattal sem nevezhetô annak. Zavaros, szennyezett lé jön a csapokból, amikor jön, fôként, ha pár napon át el volt zárva a fôvezeték. A községben levô tömbházak mintegy 150 lakrésze kapja hálózaton a vizet. Gyakran megesik, fôként, amikor az adósságok felgyûlnek, hogy azoktól is megvonják a vizet, akik rendesen fizetnek. A lakók az évek óta tartó rendszertelen vízellátás miatt belefásultak a kilátástalannak tûnô helyzetbe. Más megoldás híján az ivóvizet 2-3 kútból hordják, a tömbházak mellé gyûjtômedencéket készítettek, amelyekbe felfogják az esôvizet. Értékes minden cseppje. A lakók nem szívesen nyilatkoztak a problémákról, visszahúzódó álláspontjukat azzal indokolták, hogy nincs értelme beszélni, úgysem változik semmi. Azért kiderült egy s más, nem éppen a harmadik évezredbe illô dolog. A tömbházlakásokban sok helyen a fürdôszoba használatlanul áll, általában csak arra jó, hogy a kádban, vedrekben vizet tároljanak mosni, a WC-t leönteni. Ami járványveszélyt rejt magában. A lakók a háztulajdonos szomszédok jóindulatától függnek, hiszen vagy megengedik, hogy a kútból vizet vigyenek, vagy nem. A lakók szerint vagy azért nincs víz, mert nem fizetett a lakótársulás, vagy a polgármesteri hivatal hivatkozik folyton a fôvezeték meghibásodására. Mások tisztában vannak vele, hogy a rossz állapotban levô fôvezetéken érkezô víz elfolyik, a veszteséget velük fizettetik meg. Többen vízórát szereltettek ennek elkerülésére.
A lakótársulás adminisztrátorának hiányában a polgármesterrel beszélgettünk, akinek tudomása szerint a társulás 53 millió lejjel tartozik a SURM-nak. Az emberek várták az államtól a támogatást, nem törlesztették a fogyasztást, az adósság felgyûlt, így nem csoda, ha megvonják a vizet - mondja. Miután aprólékosan tájékoztatott a fôvezeték lefektetésének körülményeirôl, a polgármester kifejtette: annak idején a családok úgy oldották meg a csatlakozást, hogy egyszerûen átlyukasztották a vezetéket. Mivel nincs folyamatos vízellátás, a fôvezeték megrozsdásodott. Elismerte, bár Marosvásárhelyrôl ivóvízként indítják el, mire Sármásra ér a víz, megromlik a minôsége, nem iható. A veszteség nagy (a SURM igazgatója szerint 70 százalékos), kiküszöbölése céljából 1000 köbméteres gyûjtômedencét építettek, amelynek a vasszerkezete megfelelô, de nem így a betonfalak. Az elmúlt napokban teljesen megtöltötték, szerencse, hogy nem repedt meg. Ki is iktatták a használatból, most Marosvásárhelyrôl pumpálják a vizet, de a vezetékhálózat sem bírja sokáig. A gyûjtômedencét kellene elsôsorban újjáépíteni, bele is foglalták a beruházási tervekbe, reméli, hogy a megyétôl megkapják a szükséges 1,2 milliárd lejt. Hogy a fôvezeték felújítása kinek lenne a feladata, nem kaptunk egyértelmû választ. Addig is bôvíteni szeretnék a községközpontban a vízhálózatot, meg is bíztak egy marosvásárhelyi céget az általános településrendészeti terv, a vízhálózati tervek elkészítésével, kifizették a 60 millió lejes elôleget. A terveknek tavaly novemberre kellett volna elkészülni, ám máig sem kapták meg azokat. Az emberek türelmetlenségükben összepótoltak és megkezdték az új vezetékek lefektetését több utcában. Ismét csak a hollandok segítségével. Szóba került az illetékesek által sokat emlegetett lopás a vízhálózatból. Az indokolatlanul nagy fogyasztás annak tudható be - magyarázza a polgármester -, hogy sokan illegálisan kapcsolódnak a vezetékhálózatba, de megtörtént, hogy lelopva az aknafedôket, nyitják, zárják a csapokat. A SURM megpróbálja lerögzíteni ezeket.
A beszélgetések során egyre az az érzésem támadt, hogy itt még éveknek kell eltelni ahhoz, hogy végre valaki valamit mozdítson. Úgy tûnik, igaza van annak, aki azt mondta: Nagysármás a senki gyermeke.
Fogy a hívek száma, nemcsak az elhalálozás, de a kitelepedések miatt is. Ezzel a szomorú hírrel fogad Balázs Lajos lelkész. Tavaly december 31-én 1385 tagot számlált a nagysármási református gyülekezet, idén pedig kevés volt a keresztelô. Viszont megelégedéssel tölti el a tiszteletes urat, hogy sikerült megszervezni egy 18 tagú amatôr vegyes fúvószenekart, amelyben a résztvevôk életkora 13-40 év között változik. A zenekarnak múltja van, 1947-re tekint vissza, 2 évvel ezelôtt megfiatalodott. Ünnepnapokon a templomban lép fel, idén Németországba is meghívást kapott. Az ifjúsági tevékenység nem merül itt ki, bár nem szervezett formában, 15 nagysármási fiatal bibliaórákon vesz részt, szeretetvendégséget, kirándulást, sporttevékenységet, kóruséneklést szervez. A szociálisan hátrányos helyzetben levôkrôl sem feledkeznek meg: a külföldrôl kapott segélyeket, ruhanemût, gyógyszereket kiosztják a rászorulók között.
Az elmúlt években elkezdett építkezésnek is a végén járnak már, pirosban van az új papilak, a befejezéséhez szükséges anyagot már beszerezték. Az épület a nyáron remélhetôleg kész lesz, ám mindez nem történhetett volna meg a hívek és a hollandok segítsége nélkül. A tervek között egy diakóniai központ létrehozása szerepel a közeljövôben.
A pozitívumok felsorakoztatása után kiderült azonban, hogy a békés felszín alatt indulatok forrongnak. Balázs Lajos szerint nem nyugodt az életük, zaklatásoknak vannak kitéve. Példaként egy március 30-i esetet említett, amikor is valakik meggátolták abban, hogy részt vegyen a mezôméhesi presbiteri konferencián. - Az autónak elvágták a gázkábelét, kisütötték az akkut, kerekét leeresztették, azzal a céllal, hogy ne lehessek ott a konferencián. Közben jelen voltak nem hivatalos személyek és úgy beszéltek Sármásról, mintha az egyházi élet nem ment volna át egy egyébként jól kimutatható fejlôdési szakaszon az utóbbi 5 évben. Másrészt oda jutottunk, hogy nem merünk az ifjúsággal külön foglalkozni, mert attól félünk, hogy ismételten kudarcba fullad próbálkozásunk. Ha a zaklatások igazi célját ismernénk, könnyebb lenne a védekezés, helyreállna a nyugalom. Még nem derítettük fel teljesen, hogy mi van a háttérben, de sejtjük: valaki a helyünkre pályázik - véli a lelkész.
Tudva azt, hogy május 15-ig tilos állatvásárokon hasított patájú állatokat értékesíteni, kíváncsiak voltunk - csütörtöki nap lévén - , hogy Nagysármáson milyen vásár tartatik. A kora délelôtti órákban a szembejövô nagyszámú szekérbôl ítélve olyan érzésünk támadt, hogy valamirôl lemaradtunk. Ám beérve a községbe, a vásártéren még jó néhányan reménykedtek abban, hogy sikerül túladni állataikon. Beszterce, Kolozs, Brassó, Maros jelzésû kocsik gyakoriak voltak, korpát, sótömböket, deszkát árultak. A korpa kilóját 5000 lejért, egy 4,5 méteres deszkát 54000 lejért. Meglepetésünkre a téren, a tiltó rendelkezés ellenére, pár szarvasmarha, borjú, disznó, egy-két ló várt illetve lelt már gazdára. Az árusok szerint nem volt túl jó vásár, az árakat viszont borsosnak tartották: egy tehenet borjával 9 millióért, egy lovat akár 14 millióért adtak el. Hogyan lehetett mégis vásárt tartani? Floare Gheorghe polgármester azt állította, hogy a megyei Állategészségügyi Igazgatóság egyik szakemberétôl szóbeli engedélyt kapott a vásár engedélyezésére. A polgármester szerint a száj- és körömfájás elterjedésének megakadályozása érdekében bevezetett tiltás, különösen a húsvéti ünnepek ideje alatt, értelmetlen volt és csak azt eredményezte, hogy a vásárok Nagysármásról átköltöztek Mezôbándra, Mezôsályra. Nagy lett a fejetlenség, virágzott a feketepiac. Múlt csütörtökön például katasztrofális volt a helyzet, gépkocsik, szekerek kilométereken át eltorlaszolták az utat, balesetveszélyt okozva. A község pedig lemaradt 3-4 millió lej bevételrôl. Véleményét osztja Sallai Imre mezôgazdasági referens, aki hozzátette: legalább 4-5 vásárt kell tartani, amíg minden visszatér a normális kerékvágásba.
Többen is büszkén hangoztatták: van itt egy remek kisvállalat, a SIM (gyakorlatilag az egyetlen), ahol mintegy 800 községbeli dolgozik. Ami nagy szó, ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság száma alig haladja meg a hétezret. A néhány vállalkozástól, intézménytôl eltekintve, a lakosság jó része a mezôgazdaságból tartja fenn magát. A SIM (Sarmas International Mobila) kanapégyártó vállalat túlzás nélkül: mintavállalkozás. Sikeresnek bizonyult, adósságai az állammal szemben nincsenek.
Már a kapunál szembetûnô a fegyelem, a tisztaság, az épületben a korszerû felszereltség. Virágos Tóth Alexandruval, a cég ügyvezetô igazgatójával beszélgetve lassan kialakul a sikertörténet. A Ilefor lerobbant aktívumát 1994 szeptemberében vásárolta meg a franciaországi Grup Jaques Parisot, ez volt az elsô romániai befektetésük. Az egység ekkor már fél éve alig mûködött, csupán néhányan dolgoztak még itt. A vállalkozást 22 emberrel indították, a létszám évrôl évre növekedett. Eleinte gondot okozott a szakképesítés, a hozzáállás, a pontosság hiánya, iskoláztatni kellett az alkalmazottak egy részét. Kezdetben bútoralkatrészeket készítettek, a kanapé fa részét, 1999-tôl indult be a kárpitosrészleg és a varroda. A három mûhelyben 785 személy dolgozik két váltásban. A mûhelyek korszerûsítésére a francia tulajdonos évente átlagban 300.000 dollárt fektetett be. Az itt készült kanapék közép- és luxustermékek, áraik is ennek megfelelôek. A termékek 90 százaléka rusztikus, fényezett favázzal. Kárpitozásnál ugyancsak 90 százalékban természetes, jó minôségû bôrt használnak. Készülnek itt a kanapékhoz való kiegészítôk is: kisasztalok, újságtartók. A vállalat immár 3 éve kifejlesztette bedolgozói rendszerét: öt cégtôl rendel termékeket, ezek kizárólag a SIM-nek dolgoznak, alkalmazottaik száma 360. Belföldön a legtöbb termékük a bukaresti, konstancai, temesvári piacra kerül, de készterméket exportálnak Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba, Ukrajnába, komponenseket Franciaországba. Idén az exportot szeretnék bôvíteni, Horvátországot és Szlovéniát célozzák meg. A cég évi forgalma kb. 5 millió dollár. Ezek után, a siker titkáról faggatva, az igazgató pár szóban összefoglalta: hozzáállás, sok-sok munka, szerencse. Csak így lehet jelen körülmények között, az instabil törvénykezés mellett sikert elérni.
Mi a véleménye Nagysár-más vízellátásáról és mit kellene tenni azért, hogy a lakosság számára megfelelô ivóvíz-szolgáltatást biztosítsanak?
Kecskés Lajos: 65 éves vagyok, 21 évig voltam lapkihordó. A vizet a hegy mögül hordják, a volt mezôgépészeti állomás helyérôl, ott található ivóvíz. Nem sokat haladtunk elôre ezen a téren, hiszen onnan hordtuk az ivóvizet gyermekkoromban, és onnan hordják most is. Kissármáson van egy szivattyútelep, a vízhálózat felmegy a kórházig, azt ellátja, de nem gyôzi az egész falut. Marosvásárhelyrôl vezetéken jön a víz, de nem jó inni, ezért a tömbházlakók kutakból hordják az ivóvizet. Az elmúlt években többször fúrtak le ivóvíz után a Szôlô utcában, de nem találtak. Szerintem képzett szakemberekre volna szükség az ügy megoldásához.
Czirjék Gyöngyi: A vízhiány mindig is problémát jelentett Nagysármáson. Voltak ígéretek, miszerint a Maros vizét szállítják ide és állandó jelleggel lesz víz, ám most vagy két hete úgy hallottam, megint lezárták a csapokat, mert az emberek nem tudnak fizetni. Kút sincs elég, a szükséglet is megnôtt. Csakis a vezetékes víz lenne a megoldás, a vezetékek felújítása, erre kellene valahogy a tanácsnak, a polgármesteri hivatalnak odafigyelnie és mindent megtennie. Vállalták is, de állítólag nincs pénz. Úgy gondolom, hogy ha egy komoly megoldást találnának, a lakosság is hozzájárulna.
Oltean Maria: A házam elôtti csorgóvízért nagyon sokan járnak ide. Ez iható. Ezelôtt 30 évvel, a szomszéddal közösen vettük meg a csöveket, ástuk ki a sáncot, vezettük ki a vizet. Nem az állam készítette el a csorgót. A kútban sok víz van, csak ki kellene tisztítani. Utoljára 30 évvel ezelôtt tisztították ki. Én csak ennyit szeretnék. Az, hogy a tömbházlakók ide járnak vízért, mikor a vezetéken kellene kapják, nem normális dolog, de mit tegyenek szegények, ha nincs vizük?
Oprea Domnica: Nagyon rossz véleményem van a vízellátásról. '99-tôl lakom tömbházban, 3 gyermekem van, a közköltséget kifizettem, de víz nem folyik. Hazaérkezem a munkából, nekifogok vedrekkel hordani fel a vizet a harmadik emeletre az út túlsó oldaláról, valakinek a kútjából, mint mindenki. Nem tudom, mit lehetne tenni, de ez a helyzet már tarthatatlan.
Szent István-szobrot a gellérthegyi sziklakápolna elé
Szobrot állítanak Szent István tiszteletére május 26-án Budapesten, a pálos rend gellérthegyi sziklakápolnája elôtt, az alkotást Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos avatja fel. A Budapest Galéria tájékoztatása szerint a 3,4 méter magas, mészkôbôl mintázott emlékmûvet Kô Pál Kossuth-díjas szobrászmûvész készítette. A keresztény magyar állam megalapítója, Szent István templomot tart a tenyerén, oldalán a lova áll. Az alkotást a sziklatemplom elôtti terasz délkeleti csücskében, a sziklaperem közelében helyezik el. A szobrot elôreláthatólag a felavatás elôtt néhány nappal állítják fel - közölte a galéria.
Turisztikai szakvásár Székelyudvarhelyen
A székelyudvarhelyi Tourinfo rendezésében tartott Szabadidô-utazás 2001 elnevezésû vásár vasárnap zárta kapuit. A három- napos szakvásáron összesen 36 cég vett részt. Közülük 14 Magyarországról érkezett és képviseltette magát a Budapesten mûködô lengyel kereskedelmi iroda is. Kolumbán Imola, a székelyudvarhelyi Tourinfo vezetôje elmondta, hogy a vásár egy három évvel ezelôtt tartott szakmai konferenciából nôtte ki magát. Tavaly a konferenciát egy szerény bemutató is kiegészítette néhány idegenforgalmi cég részvételével. Az idén már egy "szabályos" szakvásárt tudtak rendezni a városi sportcsarnokban.
Harapós képviselô
Részben leharapta kollégájának fülét egy jordániai parlamenti képviselô egy verekedés során. Ahmed al-Abbadi és Manszur Murad a képviselôház vasárnapi ülése elôtt tûzött össze a parlament épületében. Tisztviselôk szerint a vita a két képviselô mögött álló klánok közti nézeteltérésbôl keletkezett. A képviselôk elôbb éles szóváltásba keveredtek, majd ököltusa következett. Ennek során harapta meg társát Abbadi. Muradot rohammentô vitte kórházba, ahol fülének leharapott darabját visszavarrták. Abdul Hadi al-Madzsali házelnök felfüggesztette mindkét képviselô mentelmi jogát, és hivatalos rendôrségi vizsgálatot kért az ügyben - írja a Reuters.
A macedón parlament megszavazta az egységkormányt
A macedón parlament vasárnap este jóváhagyta a nemzeti egységkormány létrehozását, amelynek kormányfôje Ljubcso Georgievszki, jelenlegi miniszterelnök lesz. A 120 tagú törvényhozásból 109 jelent meg a szavazáson. Közülük 104 képviselô az egységkormány mellett, egy ellene szavazott, négyen tartózkodtak. Az új egységkormány már letette a hivatali esküt Borisz Trajkovszki államfô elôtt. A kormánynak tizennégy minisztere, négy miniszterelnök- helyettese lesz. A legfontosabb kormányzó pártok és ellenzékiek alkotta nagykoalíció legfôbb célja, hogy semlegesítsék a fegyveres harc folytatása mellett kardoskodó albán gerillákat. A törvényhozás elsöprô jóváhagyása ellenére az albán gerillák ugyanis bejelentették: folytatják a harcot, mert csak így szerezhetnek egyenlô jogokat a köztársaság egyharmadát kitevô albán nemzetiség számára. Hangoztatták azt is, hogy mindaddig nem teszik le a fegyvert, amíg nem ülnek tárgyalóasztalhoz velük. A parlamenti szavazás elôtt és alatt Macedónia északi falvaiban az albán fegyveresek újabb támadásokat intéztek a kormányerôk állásai ellen.
Megállapodás a kártérítésrôl
Sikerült kártérítési egyezségre jutni az Air France légitársasággal - közölték vasárnap a tavaly nyári párizsi Concorde- katasztrófában elhunyt német áldozatok rokonainak ügyvédei. A francia légitársaság szuperszonikus utasszállítója fôleg német utasokkal a fedélzetén tavaly júliusban zuhant le felszállás közben; a Concorde-ok történetének elsô ilyen katasztrófájában a fedélzeten tartózkodó 109 személy meghalt. A német áldozatok ügyvédei közös közleményükben tudatták, hogy a legutóbbi néhány napban létrejött az egyezség az Air France-szal és a német áldozatok hozzátartozóival. Az ügyvédek szerint az érintettek hallgatást fogadtak a kártérítés összegérôl, de a számításokat a hasonló amerikai kártérítési ügyekben várható összegekre alapozták, "ilyenformán a német hozzátartozók eddig nem hallott mértékû kártérítésben részesülnek". Az Air France biztosítói korábban azt közölték, hogy ajánlatukban 150 millió dollárhoz közeli teljes kártérítési összeg szerepel - írta a Reuters.
Lincoln egy levele kevesebbért kelt el, mint gyilkosáé
Abraham Lincoln hajdani amerikai elnök egyik levele lényegesen kisebb összegért kelt el egy New York-i árverésen, mint gyilkosának, John Wilkes Booth-nak írása. Az árverésen híres személyiségek feljegyzései, levelezôlapjai, levelei és egyéb kézzel írott jegyzetei kerültek kalapács alá. A legnagyobb összegért, 80 500 dollárért Isaac Newton, a nagy természettudós egyik feljegyzésének két oldala talált vevôre. Lincoln 1861-ben kelt leveléért 21 850 dollárt fizetett a vevô, Booth levelét ellenben 31 050 dollárért vásárolta meg a licitálók egyike. Ez utóbbi levelet Booth 1854-ben írta egykori iskolatársának, William O'Laughlinnak. Jó tíz évvel késôbb Booth O'Laughlin fivérével, Michaellal szövetkezett a Lincoln elleni merényletre, amelynek az elnök 1865-ben áldozatául esett - emlékeztetett az AP jelentése.
Baranyai Decsi Csimor Jánosra emlékeznek
Az Erdélyi Múzeum Egyesület, a marosvásárhelyi Vártemplom, valamint a marosvásárhelyi Teleki Alapítvány május 15- én emlékünnepélyt szervez Baranyai Decsi Csimor János humanista tanár halála 400. évfordulója alkalmával. Délután négy órakor leleplezik a marosvásárhelyi Vártemplom falára elhelyezett emléktáblát, imát és áldást mond Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. 5 órakor a gótikus teremben Buzogány Dezsô, Paczolay Gyula, Tóth István és Holler László tart elôadást Baranyai Decsi Csimor Jánosról, majd fellép a Musica Humana énekkar. 18 órától a Teleki Tékában Bányai Réka bemutatja a tudós tanár és kortársai mûveibôl rendezett könyvkiállítást.
Elônyös kölcsönök kis- és közepes vállalkozásoknak
A megyei Munkaerô-elosztó és Átképzési Ügynökség a munkanélküliség felszámolása érdekében elônyös kölcsönt biztosít új munkahelyeket létrehozó kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint azon munkanélküli személyeknek, akik kis gyárakat szeretnének mûködtetni. A kölcsönt elsôsorban a termelésben, turizmusban és szolgáltatások terén tevékenykedô egységeknek biztosítják. Minden új munkahely után a kölcsön 50 millió lej. Bôvebb felvilágosítást az ügynökség megyeszékhelyi székházában - Iuliu Maniu 2. szám, telefonszám: 163-760 - vagy vidéki fiókegységeinél nyújtanak.
A Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka
A kolozsvári társulat négy kiváló elôadását hozza el a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházba. Május 21-én 15 órától Huszka Jenô Lili bárónô címû operettjét, 20 órától Mozart Varázsfuvoláját játssza. Május 28-án, ugyanazon idôpontokban Huszka Jenô Mária fôhadnagy címû operettjével és Donizetti Don Pasquale címû vígoperájával lép színre a vendégtársulat. A vendégszereplésre már kaphatók jegyek.
Erôgépre volna szükség
Múlt héten újabb találkozót szervezett a Kis-Küküllô Menti Térségi Társulás a régióhoz tartozó polgármestereknek. A Balavásártól Szovátáig terjedô településeket összefogó társulás találkozóján döntöttek arról, hogy közösen pályáznak egy erôgépre. A jelenlevôk abban is megegyeztek, hogy leginkább egy gréderre volna szükség. Egyébként a szervezet jobb mûködése érdekében három szakbizottságot is alakítottak: egy pénzügyi- gazdasági, egy kulturális és környezetvédelmi és egy pályázatokkal foglalkozó bizottságot.
A fülemile és Lúdas Matyi
A Marosvásárhelyi Népfôiskola Ripacsok nevû színjátszó csoportja május 17-én 19 órától a Nemzeti Színház kistermében elôadja A fülemile és Lúdas Matyi címû sulikomédiákat Belinszki József, valamint Várhidi Attila feldolgozásában. Rendezô: Tatai Sándor, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színmûvésze, drámapedagógiai szakirányító.
Szép beszéd - Szovátán
Május 19-én tartják a Felsô-Kis- Küküllô mente iskoláinak anyanyelvi vetélkedôjét a szovátai Teleki Oktatási Központban, versmondás, prózamondás és fogalmazás kategóriában. A versenyre iskolánként három-három diák nevezhet be. A jelentkezôk száma már elérte a hatvanat.
Szünetel az áramszolgáltatás
Az Electrica helyi fiókegysége értesíti a lakosságot, hogy szerdán 8-16 óra között nem lesz villanyáram Marosvásárhelyen az 1918. December 1. út 219-239. számok között, a Munka ut