Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Nehezen ugyan, de végül összegyûlt tegnap a Részvényes Alkalmazottak Egyesületének közgyûlése. Az 1591 tagból 802-en vettek részt, ami 50,38%-os részvételt jelent.

A közgyûlés napirendi pontjai közül a legfontosabb az egyesület alapszabályzatának módosítása és a hét végén vagy a jövô hét elején sorra kerülô vállalati közgyûlésre való felkészülés volt.

A megszavazott, módosított alapszabályzat értelmében a továbbiakban a közgyûlés másodszori összehívásra már akkor is határozatképes, ha nem gyûl össze a tagok fele. Eddig ugyanis a második alkalommal is csak akkor volt határozatképes a közgyûlés, ha a tagok létszámának fele részt vett azon, és ez (amint tegnap is bebizonyosodott) igencsak megnehezítette a közgyûlések megtartását. A másodszorra összehívott közgyûléseken a tagok a határozatokat egyszerû többséggel szavazhatják meg, de ez csak akkor érvényes, ha az általuk képviselt tôke az össztôkének legalább 30%-át jelenti.

A résztvevôk egyöntetûen megszavazták, hogy a Manpel-közgyû-léseken ezentúl az egyesület megbízott képviselôje csak azokat a részvényeket képviseli, amelyeket nem fizettek még ki, tehát a következô alkalommal az éppen soros elnök a vállalat részvényeinek mintegy 36%-ával szavazhat.

A Manpel-közgyûlést elôkészítendô, az egyesület jelen levô részvényeseinek röviden bemutatták az elmúlt három év mérlegét, majd döntöttek arról, hogy jóváhagyják mindhárom évi mérleget. Mivel azonban az 1998-as évben meghozott döntések negatívan befolyásolták a következô évek eredményeit, az elvégzett tevékenységért felelôsségre vonják az akkori igazgatótanács, valamint a cenzorbizottság tagjait, és kérni fogják, hogy az okozott kárt térítsék meg.

Ötvenegy esztendeje – 1950 óta – május 9- ét Európa-szerte az európai béke napjaként tartják számon. A második világháború után Nyugat-Európa országai fontolóra vették az egység lehetôségeit, s az elsô világháború után elkövetett hibákat elkerülendô, új utat, a gazdasági és politikai integráció útját választották.

Az új egység felé megtett elsô lépések Jean Monnet nevéhez fûzôdnek, aki a franciaországi országos tervhivatal vezetôjeként javasolta, hogy Franciaország és Németország szén- és acéltermelését helyezzék egy, a nemzetek fölötti testület igazgatása, fennhatósága alá. Ebbôl a javaslatból született meg az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) létrehozására vonatkozó terv. 1950. május 9- én Robert Schuman francia külügyminiszter a francia és nyugat-német szén- és acélipar közös nyugat-európai ellenôrzés alá helyezését javasolja a Jean Monnet által kidolgozott terv alapján.

Ezzel új fordulat következett be Európa életében. Több fokozatban létrejött az Európai Közösségek (EK – European Communi-ties), amely a nyugat-európai integráció három fô intézményét, az 1951-ben megalakított Európai Szén- és Acélközösséget, az 1958-ban létrehozott Európai Gazdasági Közösséget ("Közös Piac") és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) foglalja magába. Az Európai Közösségek a teljes vámunió kiépítését, a tagállamok gazdaságpolitikájának egységesítését, a gazdasági és politikai integráció elmélyítését tûzte ki célul, biztosítja a tôke, munkaerô, technológia szabad áramlását, és megteremtette a valuták stabilitását. Az 1986-ban elfogadott és 1987-ben hatályba lépett Egységes Egyezmény (Single Act) az integráció meggyorsítását, és egy egységes európai piac, a gazdasági és valutaunió létrehozását határozta el. Innen már egy lépés volt az Európai Unióig.

Románia is igyekszik az Európai Unió felé. Komoly politikai és gazdasági erôfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy beindulhasson a csatlakozás valós folyamata. Mert mindaz, ami eddig történt ebben az irányban, nem sokkal több, mint szóvirágok áradata, ígéretek, fogadkozások gyûjteménye. Ennyivel a tarsolyban aligha veszik bárhol is komolyan Romániát. Minden eddigi megállapítás a felkészületlenségrôl szól. Az elvesztegetett idôt nem lehet könnyen bepótolni. A mai emlékezésnek, ünneplésnek ezért arról kellene szólnia, hogy miként lehet tényleges elôrelépést elérni a csatlakozás útján.

A The Economist Conferences negyedik bukaresti fórumán Ion Iliescu államfô kijelentette, Románia elsôrendû célja az elkövetkezô években a szegénység elleni harc, a befektetések és a gazdasági növekedés fellendítése révén.

A román kormány gazdaságpolitikai célkitûzése az Európai Unió országaival egyeztetett intézményi, jogi és adózási keret megteremtése. Tehát a romániai befektetések nem bátorságot, hanem bölcs gondolkodást követelnek – mondotta Ion Iliescu.

Folytatni és gyorsítani kívánjuk a reformokat, elhárítani a gazdasági fejlôdés útját álló akadályokat, megfékezni a központi és helyi közigazgatásban tapasztalható korrupciót és bürokráciát, stabil törvényes keretet teremteni – húzta alá az elnök.

Alapvetôen fontos gazdasági döntések esetében – mint a privatizáció, a tulajdon világos jogállása, a gazdasági szabadságjogok támogatása, a tôkepiac jó mûködése – nem engedhetô meg a részrehajlás, és adottak a lényeges feltételek ahhoz, hogy a hozott intézkedések szociális szempontból elviselhetôk legyenek.

Az illetékes hatóságok küzdenek a munkapiaci törtvénytelen gyakorlatok, vagyis az illegális munkavállalás és az adócsalás ellen, amelyek erôsen megviselik a konkurenciális légkört. Az államfô aláhúzta, hogy a közép- és kelet-európai országok között versengés folyik a külföldi befektetések vonzása terén és az adókedvezmények igen erôs fegyverek e szempontból. A normális az lenne, hogy az ország a gazdasági teljesítmények által csalogassa a külföldi befektetôket, minden más privilégiumok nélkül, de Románia sajnos még nincs ebben a helyzetben. Sôt, volt olyan idôszak is (1997 és 2000 között), amikor az adókedvezmények teljességgel szüneteltek, s így a külföldi beruházások a mindössze 232 millió dolláros, az ország nagyságrendjét és potenciálját tekintve nevetséges szintet ütötték meg.

Az államfô az idei esztendôt, kormányra és országra nézve egyaránt, pozitív próbaévnek véli. – Még ha egyesek szerint a kormány túl lassan mozog is, én úgy vélem, nehéz csodákat mûvelni három hónap alatt. Véget kell vetni a felfordulásnak, a privatizációs folyamatra építve – mondotta Ion Iliescu, hozzáfûzve, hogy az infláció, a korábbi évektôl eltérôen, csökkenô tendenciát mutat, még ha nem is állapodik meg az év végére a tervezett 25%-os sávban.

Hétfôn hagyta jóvá az Országos Akkreditációs Tanács az Erdélyi Magyar Tudományegyetem három csíkszeredai szakának a beindítását. Minek tulajdonítható az elmozdulás? – kérdeztük Asztalos Ferenc képviselôt, a képviselôház oktatási bizottsága alelnökét.

- Kissé visszakanyarodnék a "történelemben". Április 24-én volt egy oktatáspolitikai megbeszélésünk a kormánypárttal. A szinte háromórás tanácskozás eredményeképpen három kérdéskörben sikerült egyeztetni. Az elsô a törvényhozásra vonatkozott. A Társadalmi Demokrácia Pártja ígéretet tett, hogy a parlament két háza semmi olyan törvénykezdeményezést nem támogat, amely a kisebbségek anyanyelvi oktatására vonatkozó diszkriminatív elôírásokat tartalmaz. A második megteremti az állami felsôoktatási intézményekben (a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) az anyanyelvi oktatás intézményes kereteinek bôvítési lehetôségeit, illetve más intézményekben a magyar nyelvû oktatás bevezetését. Az RMDSZ két javaslatot tett: a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, illetve a kolozsvári Gheorghe Dima zeneakadémiára vonatkozóan.

A harmadik a Sapientia Alapítvány által menedzselt Erdélyi Magyar Tudományegyetem kérdéskörére vonatkozott.

- Miért volt szükség az egyeztetésre, ha ott volt a protokollum?

- Az RMDSZ határozottan kifogásolta az Országos Akkreditációs Tanács (OAT) azon magatartását, ahogyan a csíkszeredai és marosvásárhelyi szakok beindítására tett kísérletekhez viszonyult. Ugyanis a csíkszeredai három szak (agrárköz- gazdászat, könyvvitel és gazdasági informatika, vidékfejlesztés) beindítására hónapokkal ezelôtt letett dossziét a szakbizottságok pozitívan értékelték, de az OAT a végsô döntést halogatta. Marosvásárhelyre pedig ki se küldte ellenôrzésre a szakbizottságot. A 24-i tanácskozás eredményeképp, tegnapelôtti, május 7-i ülésén az OAT megadta a három csíkszeredai szak beindításához szükséges mûködési engedélyt, s két hónapos halogatás után a marosvásárhelyi informatika szak ellenôrzése is megtörtént a szakbizottság által. A dosszié pozitív minôsítést kapott.

- Értesüléseink szerint a múlt héten megkeresték Marosvásárhelyrôl. Mi volt ennek a célja?

- Valóban felhívott Fodor Imre alpolgármester a "szakmabeliek" nevében, hogy az RMDSZ próbáljon politikai lobbit, hogy még idôben megtörténjék a másik négy szak (szociálpedagógia, számítástechnika, mechatronika, automatizálás) dossziéjának az ellenôrzése. Én magam beszéltem az OAT vezetésével, és megtudtam, hogy a tanács következô ülése május 28-án lesz. Ígéretet kaptunk, hogy azt megelôzôen a szakbizottság kiszáll Vásárhelyre, és ellenôrizni fogja (az automatizálás szak kivételével) a dossziékat, és megejti a helyszínelést. Ha pedig objektív okok miatt valamelyik szak ellenôrzése nem fér bele ebbe az idôintervallumba, akkor sincs baj, mert a tanács június folyamán még kétszer ülésezik, hogy az esetleg elmaradt szakok ellenôrzésérôl szóló jelentéseket is meg tudja tárgyalni.

Véleményem szerint Romániában a magyar egyetem beindításának kérdése elsôsorban politikai, nem szakmai kérdés. Az RMDSZ örül, hogy az EMTE építkezési folyamatába be tudott kapcsolódni, és a politikai lobbi eszköztárát kihasználva ki tudtuk billenteni a holtpontról az ügyet. Most már körvonalazódnak a konkrét lehetôségek, hogy ôsztôl Csíkszeredában és Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében több szak oktatása megkezdôdjön.

(MTI) A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) május 10- 12-e között tartja Budapesten rendes évi küldöttgyûlését – közölte Atzél Ferenc, a világszövetség sajtószolgálatának vezetôje kedden az MTI-vel.

Elmondta: Patrubány Miklós elnök szerdára összehívta a világszövetség elnökségi ülését, ahol a küldöttgyûlés elôkészítéseként fontos kérdésekben döntenek.

- Az elnökség a küldötteknek javasolja majd az MVSZ alapszabályának módosítását, napirendre tûzi a tizenkét szakadár, bojkottáló elnökségi tag elnökségi tisztségébôl való visszahívását, valamint jóváhagyja az elôterjesztendô közhasznúsági beszámolót – közölte a sajtószolgálat vezetôje.

A programot ismertetve elmondta: csütörtökön megtartják a régióüléseket, péntek reggel pedig a Magyarok Házában megkezdi kétnapos munkáját a Magyarok Világszövetsége rendes évi küldöttgyûlése.

Hozzátette: száz-száz küldöttet várnak az anyaországi, a Kárpát-medencei és a nyugati régióból. Valamennyi küldött önköltségi alapon tartózkodik majd Budapesten. Az étkezési költségeket a részvevôk állják, a szálláslehetôséget pedig budapesti, illetve a fôváros közelében élô családok biztosítják.

Sikerült eloltani keddre virradóra a Fekete-tengeren veszteglô bolgár tartályhajón kitört tüzet.

A lángok egy heves robbanást követôen csaptak fel hétfôn a tankeren, amely mindössze négy tengeri mérföldre volt Konstancától, és éppen a kikötési engedélyre várakozott. Az öt tengerész, aki az aggasztó helyzet ellenére a fedélzeten maradt, nem sérült meg az oltás alatt. A rendôrség és az ügyészség vizsgálatot indított a szerencsétlenség okának kiderítésére – közölték a konstancai kikötôi hatóságok.

A tûz kitörésekor 34 ember volt a fedélzeten. Egy tengerésznek már csak a holttestét találták meg, egy másik matrózt még kedden is eltûntként tartottak számon. A kimenekített 27 tengerészt egy konstancai kórházba szállították orvosi megfigyelésre.

A szerencsétlenség miatt 10 ezer tonna kôolajlepárlási maradék ömlött a Fekete- tengerbe.

Lehetséges okként hegesztési munkálatok merültek fel, amelyek az olajtartály robbanásához vezethettek. A 75 ezer tonna rakodási kapacitású tankert egy konstancai hajógyárba fogják bevontatni, ahol elvégzik rajta a szükséges javításokat – írta a DPA.

(MTI-Panoráma) Többnyire a cannabisszármazékokat (hasist, marihuánát) fogyasztják Közép- és Kelet-Európában. A kokaint kevésbé, mert nagyon drága. Kicsi a fizetôképes kereslet, jobbára az újgazdagok rétegére korlátozódik. Aggasztóan terjednek viszont a szintetikus drogok, és hasonlóan riasztó az ezekhez kapcsolódó fiatalkori bûnözés mértékének növekedése – áll az ENSZ-nek a térségrôl szóló elemzéseiben.

Mivel Közép- és Kelet-Európában viszonylag újkeletû, de aggasztó mértékben növekvô probléma a kábítószer- fogyasztás terjedése, a minap meghívták Bécsbe közép-európai újságírók egy csoportját, hogy tájékoztassák az ENSZ kábítószer- ellenes erôfeszítéseirôl.

Mint az ENSZ Drogellenôrzési és Bûnmegelôzési Hivatalának (ODCCP) és Nemzetközi Narkotikum-ellenôrzô Tanácsának (INCB) illetékesei elmondták, az Európai Unió tagállamaiban régóta mûködô szervezett bûnbandák a kilencvenes években áthelyezték csempészútvonalaikat a kelet-európai országok területére. Kulcsszerepet játszottak ebben azok a szervezett bûnözôi csoportok, amelyek a nyugat-európai országokban élô albán emigráció körében alakultak ki. Ezek jelentôs lerakatokat hoztak létre Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország területén, gyakran szoros együttmûködésben török bûnszövetkezetekkel. A Balkán zavaros helyzete révén Bosznia-Hercegovina fontos kábítószer- kereskedelmi útvonal lett, mert a bûnözôk kihasználják a muzulmán-horvát és a szerb entitás barátságtalan viszonyát, megosztottságát, együttmûködésének hiányát.

A csempészbandáknak jelentôs heroinraktárai vannak a közép-európai országokban. A törökországi-balkáni
"fôútvonalon" behozott heroint apró tételekben csempészik tovább innen az EU felé. Ilyen értelemben ezek az államok "tranzitországok". Ám, mint az illetékes ENSZ-tisztségviselôk rámutatnak, végsô fokon önáltatás a tranzit-ország fogalma. Egyetlen úgynevezett tranzitország sem ússza meg a fogyasztó országgá válást. Az INCB külön is kiemelte február 21- én kiadott helyzetjelentésében, hogy Magyarországon riasztó mértékben nô az intravénás heroinfogyasztás.

Az ENSZ kábítószer-ellenes stratégiájának központi tétele, hogy nem lehet és nem szabad ezt a hatalmas és súlyos problémakört egyszerûen bûnüldözési kérdésként kezelni. Illúzió, hogy a vámszervek és a rendôrségek valaha is teljes mértékben megbirkóznak ezzel az összetett problémával. Már csak a csempészet rafinált módszerei és fejlett eszközei miatt sem, hiszen szállítanak drogot szoptató kismamák a baba pelenkájában, szállítanak kábítószert hatalmas olajtartályokban, kókuszdió belsejébe fecskendezve, lenyelt óvszerekben, szabályosan leforrasztott konzervdobozokban, rokkantak tolószékében és így tovább. A dél-amerikai kokainkereskedôk még privát mini- tengeralatt-járókat is használnak a "kokó" Európába szállítására.

De nem is ez a fô probléma, hanem az, hogy a mai világkereskedelemben mozgó óriási tömegû árut lehetetlenség maradéktalanul átvizsgálni.

Ráadásul új kihívást jelent a kábítószerek elleni világméretû küzdelemben az internet. Leplezetlen ajánlatok jelennek meg a világhálón, cannabismagvakat vagy koka-cserje termesztéséhez szükséges eszközöket hirdetve, esetleg kész kábítószert kínálva megvételre.

Külön is megnehezíti az áttekintést a még amúgy sem fejlett internetrendôrségek számára, hogy egyes országokban (pl. Ausztráliában) internetes on-line patikák mûködhetnek legálisan, amelyek recept nélkül is kiadhatnak "kényes" gyógyszereket, pedig köztudomású, hogy egyes gyógyszerek, altatók, élénkítôszerek és fájdalomcsillapítók használata mennyire rossz irányba terelhetô.

Nehezen megoldható probléma elé állítja az illegális drogkereskedelem ellen küzdô nemzeti és nemzetközi intézményeket a vegyi úton létrehozott szintetikus kábítószerek, különösen az amphetamin és az amphetamin típusú élénkítôszerek (köztük az Ecstasy) terjedése. Rendkívül veszélyesek a hozzájuk kapcsolódó tévhitek, amelyeket talán éppen a forgalmazásukban érdekelt bûnszövetkezetek terjesztettek el. Ilyen tévhit, hogy ezek a drogok – a növényi alapú kábítószerekkel ellentétben – nem vagy csak kis mértékben roncsolják az emberi szervezetet. A tévhit kialakulásához az is hozzájárulhatott, hogy, míg a növényi alapú hagyományos kábítószerek, különösen az úgynevezett kemény drogok személyiség- és egészségromboló hatása már egy-két év alatt drámaian megmutatkozhat, a szintetikus szerek hosszú távon fejtik ki kártékony hatásukat.

A problémával foglalkozó ENSZ-szakértôk hangsúlyozták: az ilyen szerekkel élô ifjúságnak tisztában kell lennie azzal, hogy a szintetikus drogok rendszeres fogyasztásának következménye a részleges vagy teljes memóriavesztés, amely a 35 – 40. életév táján jelentkezik.

A szintetikus drogok annyiban is nagy problémát jelentenek a terjedésüket hivatalból üldözô szerveknek, hogy ezek zárt helyen, kis területen is termelhetôk, akár házi laboratóriumokban is. Az ilyen termelô helyek értelemszerûen nehezebben leplezhetôk le, mint a nagy ültetvények, amelyeken a növényi kábítószerek alapanyagait termelik. A növényi drogok esetében a termelô és a fogyasztó régiók messze esnek egymástól. A szintetikus drogok ellenben akár ugyanazon a településen is megtermelhetôk, ahol el akarják adni azokat. Így csökken a lebukás kockázata, hiszen ezeket a tablettákat nem kell hosszú utakon, több országon át szállítani.

Nem becsülve le a bûnüldözô szervek munkáját, az ENSZ fontosabb szerepet szán a termelés megakasztásának és a potenciális fogyasztók körében végzendô nevelô, felvilágosító tevékenységnek.

A termelés akadályozásában vannak az ENSZ-nek egészen modern eszközei is; rendszeresen kap például olyan mûholdas felvételeket egyes tagállamaitól, amelyek kiterjedt koka- vagy cannabisültetvényekrôl árulkodnak.

A világszervezet mégis inkább társadalmi kérdésként kezeli a problémát, és ehhez szabott hagyományos eszközökkel él. A legtöbb termelô központban a szegénység, az elmaradottság a probléma gyökere. A világszervezet jelentôs sikereket ért el Peru, Bolívia, Guatemala, Pakisztán, Thaiföld, Laosz, Libanon és Irán területén azzal, hogy segített áttérni a helybeli földmûveseknek legális és hasznos növénykultúrák termesztésére, új megélhetési alapot nyújtva nekik a korábbi koka-, cannabis- vagy ópiumtermelés helyett.

A probléma azonban sokrétû. Nem egy helyen (például Afganisztánban) hiába költöttek sokat az új kultúrák meghonosítására, a jó szándék megbukott, mivel a felvásárlók el se mentek az újonnan meghonosított haszonnövények magvaiért. Másutt hiába próbálkoztak a parasztok a
"profilváltással", a rossz infrastruktúra viszonyai közepette nem tudták piacra juttatni terményeiket. Így aztán visszatértek a drogalapanyag- termesztéshez, amivel nincs infra-struktúragondjuk, mivel elôzékenyen
"házhoz jönnek" a "nagybani felvásárlók", a kábítószerrel kereskedô bûnbandák.

Ha emlékezetem nem csal, nem errôl volt szó. A középkori várról más tervek voltak ugyanis… Most már mi lesz ott, ha szabad érdeklôdnünk: gettó? Ömlesztve zárják falak közé a város nyomorultjait? Netán szögesdrótot is feszítenek sûrûn? Remélhetôleg nem, mert a nyomorultak mankósboton, földön csúszva, nyüszítve és ugatva menekülésre aligha vetemednek. Legalábbis a tehetetlen része ott marad, valamit csak tesz velük, aki tehet értük valamit.

Razzia koldusügyben Marosvásárhelyen. Nagy bevetéssel koldusokat hajkurásznak másodszorra. Volt még egy hajsza április derekán, de az újabb befogási tréning szerintem bizonyítja: eredménytelen volt a korábbi hajsza. A polgármester parancsára polgárôrök futkorásznak és nyakon fogják a város rongyait. A koldustalanítás napjait éljük momentán. Turistaszezon elôtt pirít a szégyen a város fôterén? Idény elôtt szônyeg alá seperjük a szemetet?

A koldusnak legalább két típusa van. Aki oszlop mögött leskelôdve kér, ha meg jön a tányérsapkás végzet, menekül, mint a kóbor kutya a sintérek elôl. Álkoldusokról van szó, akik vidékrôl közelítik a várost mindennap, munka a nyakukra nem fér. Ha kitoloncolják a városból, könnyebb eset, ha igaz. Ám amikor bírságolásról beszél a polgármesteri rendelet, akkor már komikus a helyzet. Alaposabban szemügyre véve: a komikum tragédiáját állítja színpadra Dorin Florea. Kíváncsi lennék ugyanis, hogyan hajtja be a bírságot a közeg. Legfeljebb akkor, ha kiállítja koldulni tovább, és bérelszámolót állít mellé. Amikor meg begyûlt a kiszabott összeg: mehetsz, nyomorult, de többet ne jöjj – és a koldus kezébe nyomja a nyomorúságáról kiállított jegyzôkönyvet.

De ott vannak a sehonnai nyomorultak, akik már sehová sem menekülnek. Nincs hogy, nincs hova. Se éjjeli menedékhely, semmiféle oltalom, csak a nagy borús ég, a templomok köve. Hajnaltájt pedig a pályaudvari padokon vonatsípra ébred, kezdôdik a nap, mindennap egy nap, lassan múlik ez az élet. Valamit csak tesz velük, aki tehet értük valamit? Nem tudom. A polgármester, amit tesz: várba viteti valamennyit és felszólítja a város polgárait: a koldulónak pénzt ne adjanak!

Van keresztény erkölcs és tisztesség? Van. Volt az ôskeresztény katakombákban is. A Megváltó szerint: a kitaszítottak, a szegények, a betegek az isten ajándékai. A római katakombákban meghúzódó szegényeknek is jutott ajándék, mert mondva vala: a kitaszítottak, a szegények és betegek a keresztény ember próbakövei, kipróbáltatik szeretetünk általuk: adunk nékik, vagy általunk beléjük rúgatik. Az egyházak úgy vélik: azóta sincs más irányulás, erre szolgál a diakónia. Csakhogy tudjuk: a szeretetnek határt szab a pénz.

Van élet a pénzen túl is? Nem tudom. Annyit azonban igen: több a koldus, mint a pénz. Mi lenne a megoldás? Mindazon túl, hogy a polgármesteri tiltás ellenére néha ejtek garasokat mosdatlan kezekbe, azt kell mondanom: legyen a koldusügy Dorin Floreának és truppjának a gondja. Építsen számukra hajlékot, imádkozzon értük, nem tudom. De koldusûzéssel, várfogsággal nem megy semmire. A nyomorúság, mint az elhajtott juhászkutya, bolháival mindig visszatér.

Nemrégiben vezetôcsere volt a Megyei Tanfelügyelôség élén. A leváltott Matei Dumitru helyébe a kormányzópárt megyei szervezetének titkárát, Somesan Stefan tanárt nevezték ki, aki korábban az Unirea Kollégium igazgatói tisztségét töltötte be. Az új fôtanfelügyelôt saját és az általa képviselt pártnak a tanügyrôl alkotott elképzeléseirôl, céljairól kérdeztük, továbbá arról, hogy miképpen zajlik le a szakminisztérium által elrendelt 30 százalékos személyzetcsökkentés a tanfelügyelôségen.

- Hogyan vélekedik a tanügy helyzetérôl megyénkben? Valóban annyira rossz, mint ahogy az az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium szakemberei által készített felmérésbôl kitûnik? (Mint ismeretes, ennek a felmérésnek az alapján váltották le a korábbi fôtanfelügyelôt.) Vagy talán tendenciózus eljárás volt ennyire alacsony pontszámmal értékelni a megyei közoktatás minôségét?

– A szakminisztérium által elrendelt felmérés nem a megyei közoktatás helyzetét, hanem Matei Dumitru fôtanfelügyelô tevékenységét vizsgálta. Személy szerint nem engedhetem meg magamnak, hogy a volt fôtanfelügyelô tevékenységét értékeljem, s még kevésbé, hogy a szakminisztérium vezetôsége által kijelölt bizottság megállapításait kommentáljam.

– Visszatérek arra, hogy mindez azért volt furcsa, mert a rendkívül gyenge minôsítés ellenére a prefektus, aki korábban a megyei tanács elnökeként ezt a tevékenységet is szemmel tartotta, elisméréssel szólt a két szerv, a tanács illetve a tanfelügyelôség együttmûködésérôl…

– Azt tudom újra mondani, hogy a felmérés nem a közoktatás helyzetére vonatkozott, csak ezt sokan nem értették meg. Ha például ebben a pillanatban le akarnák váltani a két fôtanfelügyelô- helyettes valamelyikét, akkor egy újabb minisztériumi bizottságnak kellene felmérnie a szóban forgó vezetôk tevékenységét.

A felmérések kapcsán elterjesztett hírrel az volt a cél, hogy zavart keltsenek, s felkorbácsolják a kedélyeket a tanfelügyelôk körében.

Maga a tanfelügyelôség, amint ön is tudja, egy jó intézmény, ahol nem voltak súrlódások, problémák, a tevékenység a normális mederben zajlott, természetesen az apróbb gondokat leszámítva. Az együttmûködés is jó volt mind a megyei tanáccsal, mind a prefektúrával, ahogy most is az.

– Most hadd ne térjünk ki arra, hogy miképpen lehet jó az az intézmény, amelyet egy állítólag rossz vezetô irányít. Ha mégis vannak problémák, milyen intézkedésekkel szándékszik változtatni a helyzeten?

– Az ellenôrzô bizottság megállapításai fogják menedzseri tervem alapját képezni, és egyben segítséget jelentenek tevékenységem megszervezésében.

A tanfelügyelôség helyzete nem kíván úgynevezett intézkedéseket, de mivel minden tevékenység tökéletesíthetô, ennek az intézménynek a mûködtetésében is van javítanivaló.

Ez az én diplomatikus válaszom. Én nem ostorral és pallossal jöttem ide, hogy mindenkit elûzzek, bár azt beszélték, hogy mindenki takarítson az irodájában, mert jön Somesan, hogy tisztogasson. Elôször is nem fér össze a természetemmel, mivel nem vagyok diktatórikus alkat. Aki ismer, az bizonyíthatja. A problémák megoldásában mindig a dialógus, a barátságos rendezés híve voltam.

– Azt beszélik, hogy anélkül, hogy ezt nyilvánosan is bejelentette volna, egyszerûen csak szólt egyes tanfelügyelôknek, hogy május elsejétôl ne jöjjenek többet munkába...

– Ez diverzió, és nem tudom, hogy ki terjeszt ilyen híreket... Dokumentumaim vannak, jegyzôkönyv bizonyítja, hogy a leépítéseket megbeszéltük a vezetôtanácsban, ahol részt vettek a szakszervezeti vezetôk, s Kalman Francisc úr, az igazgatók konzultatív tanácsának elnöke is. Én ilyet nem tehetek, mert nem tartozik a hatáskörömbe, szükségem van a vezetôtanács jóváhagyására. És ma (május 3- án) értesítjük írásban is az érintetteket.

– A szakminisztérium utasításai alapján a tanfelügyelôségek személyzetének a 30 százalékát le kell építeni. Kiket érint, és milyen alapon választja ki azt a csapatot, amellyel dolgozni fog?

– A közigazgatásban zajló leépítések mind a központi, mind a helyi szerveket érintik. Tehát a minisztériumot és a tanfelügyelôségeket is, s az alkalmazottak számát az egész rendszerben az állami költségvetés törvénye szabályozza. Természetes számomra, hogy a közpénzeket nem szabad elherdálni, éppen ezért hatékonyabbá kell tenni a tanfelügyelôség tevékenységét. Itt nem nevekrôl van szó, és a feltételek arra vonatkoznak, hogy minden területet le kell fedni, amelyért az intézmény felel. Egyébként van egy szerkezeti felépítés, amelyet jóváhagyott a minisztérium. A leépítések tehát a megadott szerkezeti keretnek megfelelôen történnek. Mi állásokat szüntettünk meg, és nem személyeket szemeltünk ki arra, hogy elbocsássunk. A leépítéseket tehát ott alkalmaztuk, ahol úgy gondoltuk, hogy fölösleg van, s bizonyos tevékenységi területeket össze lehetne vonni.

– Ha mégis pontosítaná...

– Összevontuk a fizikát és a kémiát, a földrajzot a történelemmel és a társadalomtudományokkal, megszüntettük a speciális oktatásért felelôs pszichológus állását, és csökkentettük a személyzeti osztály valamint az adminisztratív személyzet létszámát. Szándékunkban állt, hogy a roma oktatás terén is csökkentsük a normát. A minisztérium azonban ezt nem hagyta jóvá, bár a tanerôk száma (30 az egész megyében) nem indokol egy teljes állást, de a minisztérium stratégiája fontos szerepet szentel ennek a kérdésnek. Ennek ellenére a roma felügyelô más feladatokat is el fog látni. Tehát végeredményben 15 százalékos volt a leépítés.

– Milyen munkamódszert követ az új csapattal?

– A volt csapat eredményeit szeretnénk tovább folytatni. Nem törekszem látványos döntésekre. Célom a hatékonyabb kommunikáció a rendszeren belül, a nagyobb átláthatóság. Újra kell gondolni a helyi adminisztrációval való együttmûködést. S átgondoltam az igazgatók konzultatív tanácsának hatékonyabb mûködtetését is, ami – bár ezt a törvény pontosan elôírja – az utóbbi idôben nem létezett. Úgy érzem, hogy ez nagy segítség lehet számomra, mivel a kapcsolat eszközét jelenti a tanfelügyelôség és az oktatási egységek között. Ebben a keretben minden kényes problémát meg lehetett volna beszélni, fel lehetett volna dolgozni, s ha nem sikerül dûlôre jutni, csak akkor következett volna a tanfelügyelôség. A tanács elnökét bevontam a vezetôtanácsba, szavazati jog nélkül. Rekordidô alatt javaslatok születtek az iskolai rendszabályzat módosítására, aminek a tervezetét a minisztérium már közölte a tanfelügyelôségekkel. Lényeges és hasznos módosításokról van szó, az elsô megye voltunk, amely megtette a javaslatait.

– Sok szó esik már egy ideje az oktatásügy reformjáról; mi a kormánypárt elképzelése azzal kapcsolatosan, ami mostanáig megvalósult?

– Valóban sokat beszélnek az utóbbi idôben a reformról, és fontos lépések is történtek ezen a téren. A minisztérium jelenlegi vezetôsége egy új elképzelést dolgozott ki a reformot illetôen, amelynek értelmében szeretnék nagyobb mértékben bevonni a döntésekbe az iskolát, a diákokat, a tanerôket és nem utolsósorban a civil társadalmat, amelyek az oktatásügy haszonélvezôi. Nagyon komolyan felhívták a figyelmünket arra, hogy az iskola partnerként szerepeljen a nevelés folyamatában, mivel az utóbbi idôben mintha szakadás következett volna be az iskola és a társadalom között. Mindez elégedetlenséghez vezetett a szülôk körében, hisz már az információ hiánya is elég ok erre. Ha bizonyos dolgokat nem ismernek idejében a szülôk, azonnal felmerül a gyanú, hogy valamit rejtegetnek. Például a felvételi megszervezésének módja a kilencedik osztályokba máris vitatott kérdéssé vált. Az idén, a tanulók és szülôk dolgát megkönnyítendô, számítógépen dolgoznánk fel az adatokat, amire már meg is jelent a reakció, hogy a tanfelügyelôség akarja kézbe venni az egészet. Ide lehet jutni egy olyan intézkedés révén, amelyet a civil társadalom igényelt.

Ne feledjük el, hogy maga a fogalom, hogy reform, azoknak az elemeknek a megváltoztatását jelenti, amelyek pillanatnyilag nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak. A reform nem önmagáért szükséges, hanem a tanügy helyzetének rendezése érdekében. Idôközben ugyanis bebizonyosodott, hogy nem minden intézkedést, amit a reform címén hoztak, követett valós változás.

A TDRP kormányzási programja tartalmaz egy fejezetet a tanügy valódi reformjáról, amelyben fontos szerepet játszik a vidéki közoktatás fellendítése, amelynek színvonala tanerôk és a megfelelô anyagi alap hiányában nagyon leromlott az utóbbi idôben. Amilyen mértékben fokozódik a képzett pedagógusok hiánya, természetesen ez rányomja bélyegét a tanítás színvonalára, s csökken a szülôk bizalma az iskola iránt. Holott a vidék adta az ország szellemi életének jelentôs képviselôit. Át kell gondolni tehát ezt a kérdéskört, mivel a társadalom értékes embereket veszít ilyenformán.

– Valóban, ezt dicséretre méltó kezdeményezésnek tekinthetjük, de – véleményem szerint – van egy hátulütôje is, mivel az a falu, amely iskola, tanerôk nélkül marad, elôbb-utóbb hanyatlásnak indul. A fiatal gyermekes családok természetes módon azon települések felé orientálódnak, ahol nem jelent gondot a gyermekek taníttatása....

– Igen, olyan ez, mint amikor egy falunak elveszik a templomát, de a célunk az, hogy egyenlô esélyeket teremtsünk a gyermekek számára, még akkor is, ha ez a társadalomnak többletköltségeket jelent. Ha viszont van elég gyerek, és biztosítani tudjuk a képzett tanerôket, akkor nekem is az a véleményem, hogy maradjon meg az iskola. Bizonyos településeken azonban nem éri meg az iskolaépületeket felújítani, mert nincsen távlata az oktatásnak. Makrogazdasági szinten valószínûleg elvégzik azokat a tanulmányokat, amelyek a vidéki iskolahálózat központosításának társadalmi következményeit veszik számba.

– Az elmúlt évben léteztek olyan kifogások, amelyek a képesség- illetve a középiskolai felvételi vizsga tisztaságára vonatkoztak. Milyen intézkedéseket óhajt tenni annak érdekében, hogy bármilyen gyanúsítás elkerülhetô legyen?

– Mindkét vizsgát szakmai hozzáértéssel a megyei bizottságok irányították. A szakminisztérium olyan intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyeknek az a céljuk, hogy növeljék a bizalmat ezen országos vizsgák iránt. Az iskolavezetôségek eligazítást kaptak a különleges problémákat illetôen is, és többek között utasítottuk, hogy minden intézményben függesszék ki a vizsgákra vonatkozó szabályzatot, és tartsanak megbeszélést mind az érdekelt tanulókkal, mind pedig a szülôkkel. Az idén elrendelték azt is, hogy az iskolaigazgatók és a titkárok is, a vizsga idején ott kell tartózkodjanak az iskolákban, ami természetes dolog, és ezáltal elkerülhetôk lesznek az említett helyzetek.

– Az oktatási törvény elôírásainak megfelelôen az elmúlt évben megjelent az V. osztályos román tankönyv a nemzetiségi tanulók számára, azonban egyes TDRP-s tanfelügyelôk véleménynyilvánításának a következtében ezeket a tankönyveket nem használták az összes iskolákban, így például az Unirea középiskolában sem, ahol ön volt az igazgató. Mint fôtanfelügyelô mit fog tenni annak érdekében, hogy a törvény elôírásait gyakorlatba ültesse?

– A tankönyvek használatát a szakminisztérium rendeletei szabályozzák, a legfontosabb dokumentum, a tankönyvek katalógusa alapján, ami nemsokára eljut az iskolákba. Van olyan tankönyv, amelyen ott a felirat, hogy a minisztérium engedélyével adták ki, de nem szerepel a katalógusban.

Mint iskolaigazgató, a tanfelügyelôség utasításai alapján cselekedtem, ahol fenntartások voltak ezzel a tankönyvvel kapcsolatosan, mivel nem szerepelt a katalógusban.

Ha benne van, akkor használni lehet.

– És az idén szerepel?

– Még nem kaptuk meg, de számítunk rá, hogy hamarosan megjelenik, s akkor semmi kifogásom sem lehet a tankönyv használata ellen. Mivel azonban több alternatív tankönyv létezik, nem zárom ki a lehetôségét annak, hogy a tanár, aki egy jó képességû osztállyal dolgozik, a szülôk beleegyezésével más tankönyvet válasszon. Ami engem illet, én nem fogok beavatkozni, hogy egy tankönyv használatára kötelezzek valakit – ez legyen világos.

– Csakhogy ez esetben nem alternatív tankönyvrôl van szó...

– Nem az, de a kisebbségi tanulók nem élhetnek a választás lehetôségével. Lefordítottak egy könyvet, de pénzügyi meggondolásból nem született egy másik változat, így a nemzetiségi tanulók arra kényszerülnek, hogy egyetlen tankönyvbôl tanuljanak.

– A gyerekek többsége számára ez a hozzáférhetô, és senki sem akadályozza meg a tanárt abban, hogy a jó képességû tanulókkal más könyvekbôl is oldjon meg feladatokat...

– Nem ez a szakterületem, de ha a könyv az érvényes tanterv alapján készült, akkor nincs amiért akadékoskodnunk. A jövôbeli képességvizsgák fogják majd eldönteni, hogy szükség van-e külön tankönyvekre a kisebbségi tanulók számára.

– Az országos szinten végzett ellenôrzések megyénkben a Sincai Iskolaközpontban tártak fel rendellenességet, a titkárnô alaptalanul adott ki egy igazolást. Egyesek szerint eltussolták a történteket.

– Valóban, a Sincai volt az egyetlen középiskola, ahol rendellenességet találtak. A rendôrség részérôl azonban kaptunk egy átiratot, amelynek értelmében sem az iskola igazgatója, sem az aligazgató nem vádolható, csak kizárólag a titkárnô, aki ellen folyamatban van a kivizsgálás. Az iskolában ellenôrzést végzett a Számvevôszék és a tanfelügyelôség könyvelôsége is, az eredményeket még nem ismerjük. Mint ismeretes, az elmúlt nyáron a volt könyvelônô is követett el rendellenességet, de azóta ôt is elbocsátották.

– Érvénybe lépett a helyi közigazgatási törvény. A tanintézményeken, ahol magyar tagozat is mûködik, mikor látunk kétnyelvû feliratokat?

– Ôszintén szólva még nem tanulmányoztam ezt a kérdést, és a helyhatóságokkal közösen fogunk dönteni. Amennyiben a helyhatóságok a kétnyelvû feliratokról döntenek, akkor, az együttmûködés és az átláthatóság szellemében, közösen fogunk cselekedni, de a tanfelügyelôség nem hoz egyoldalú döntéseket.

Az eseményt tegnap délben a városi és megyei hivatalosságok valamint a MOGYE és az egészségügy vezetôinek jelenlétében ünnepelték meg. A teljes mértékben felújított épületet dr. Nagy Örs tanszékvezetô egyetemi tanár, helyettes rektor, a klinika vezetôje mutatta be a meghívottaknak. És volt mit mutatnia, hisz a vezetékektôl, a fûtési rendszeren át, a mûtôkig, kórtermekig, folyosókig, fürdôkig, minden helyiségnek megváltozott a kinézete és a hangulata, s az emeletet egy étkezôteremmel bôvítették.

- Rosszul esik, hogy a nagy elôdök, akiknek a tevékenységét folytatjuk, nem láthatják ezt az átalakulást, amire büszkék lennének – fogalmazott Nagy professzor, aki egyben köszönetet mondott annak a nagyon összeforrott közösségnek, amellyel dolgozik, és amelynek a támogatását az átalakítás egész idôszaka alatt élvezte. Ugyanakkor elismerôen szólt Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszterrôl, valamint a helyhatóságokról, illetve a prefektúráról, amelyek lehetôvé tették, hogy a közel hatmilliárd lejes beruházás megvalósuljon.

A 75 ágyas kórház 16 kórtermének, mûtôinek és egyéb helyiségeinek felújítását tavaly augusztusban kezdte el az IZOREP cég, amely rövid idô alatt elismerésre méltó munkát végzett, s a mûtôket még tavaly novemberben átadták.

Beszédében Dorin Florea polgármester azt hangsúlyozta, hogy nem igaz az a vélemény, miszerint az elmúlt kormányzási ciklusban nem változott semmi az egészségügyben, ezt cáfolja a felújított ortopédiai klinika és mindaz, ami már megvalósult, illetve a közeljövôben kerül átadásra. Dr. Panturu Ileana közegészségügyi igazgató a volt egészségügyi miniszter két évvel ezelôtti marosvásárhelyi látogatásának jelentôségét hangsúlyozta, hisz addig más megyékhez képest kevés pénz jutott a megyei egészségügynek. A munkálatok minôségét emelte ki dr. Dogaru Gligore, a Municípiumi Kórház-igazgatóság vezetôje, s a megyei hatóságok nevében Virág György tanácselnök fejezte ki elismerését a rangos intézmény munkaközösségének és az építôknek.

Ez a kezdet, a ház befejezôdött, most be kell bútorozni olyan "bútorokkal", azaz mûszerekkel, amelyek méltók a klinikán dolgozó közösség hírnevéhez – tette hozzá az egyetem vezetôségének nevében Gliga Virgil professzor, majd dr. Benedek Imre aligazgató emlékezett azokra a napokra, amikor a Maros megyei RMDSZ-szenátorok, illetve a volt miniszter segítségével sikerült áthidalni a nehézségeket, és számolt be arról, hogy az orvosi mûszerek a továbbiakban is érkezni fognak megyénkbe, így az ortopédiai klinikára is.

Végezetül pedig elmondhatjuk, hogy a barátságos, hangulatos, kellemes, korszerû külsô igazodott a tartalomhoz, azaz méltóvá vált a klinikán folyó magas szintû orvosi tevékenységhez.

Segesvár szimbóluma, a Várkaputorony órája hónapok óta áll. S bár több ajánlatot kapott a múzeum, mindeddig nem találtak olyan szakembert, aki megjavította volna az 1906-ban készült svájci óraszerkezetet. Igaz, ennek egyik oka az is, hogy a múzeum igazgatója ragaszkodott ahhoz, hogy hazai mester vállalja fel e munkálatot, s az, akire bízták, csak improvizációkat végzett.

Adriana Antihi igazgatónô lapunknak elmondta, jelenleg Kolozsvárról kaptak újabb ajánlatot, s reméli, nemsokára a pontos idôt jelzi majd a toronyóra, amelynek felújítási munkálatait a németországi Hermann Griem vállalta fel. S bár szegényes a költségvetés, az igazgató közölte, a tavaly saját bevételbôl 70 millió lejt fektettek be a múzeumépület felújítására, amibôl kijavították a tetôzetet és cserepeket cserélhettek, megerôsítették a torony lépcsôit és átrendezték a jegypénztár helyiségét. Ezenkívül két saját kiadványt szerkesztettek, adtak ki. Az egyik Betty Schuller, 1860 és 1904 között élt segesvári képzômûvésznek a városról készült akvarelljeit tartalmazza két méretben, a másik pedig a toronyban, a kínzókamrában és külön a fegyvertárban levô tárgyakat mutatja be. Emellett a toronyórát ábrázoló kitûzôket is készítettek. A muzeológus az idei turistaszezonban idôszakos kiállítások megnyitását is tervezi, amelyek közül az elsôben régi pénzeket, érméket láthatnak majd az érdeklôdôk.

címmel megszervezett egész hónapos rendezvénysorozatunk célja kulturális és mûvészeti vetélkedôk, elôadások, sportrendezvények szervezésével szórakozási lehetôséget biztosítani az egyetemistáknak, ugyanakkor összekötô kapcsot létrehozni a felnôttek és egyetemisták között – nyilatkozta tegnap délelôtt Vasile Urzica, a Mihai Eminescu Mûvelôdési Ház igazgatója, a május 1-31. között zajló marosvásárhelyi egyetemisták napjairól tájékoztatva. – A napokat harmadik alkalommal szervezzük meg, programját a marosvásárhelyi egyetemeken mûködô diákszövetségekkel közösen állítottuk össze. Tallózva belôle: vasárnap délutánig fényképkiállítás a második emeleti kisteremben, május 9-14. között a Petru Maior Egyetemen tudományos ülésszakot tartanak, ahol a diákok tudományos munkáikról, kísérleteikrôl számolnak be, majd megvitatják az elhangzottakat. Május 10-13. között a Medifun 2001 elnevezésû sportversenyekre kerül sor. Eddig 15 csapat nevezett be, a megyeszékhelyi egyetemistákon kívül más egyetemi központok diákjai is jelezték részvételi szándékukat. A díjakat szombaton 18 órakor osztjuk ki a Mûvelôdési Ház nagytermében, ahol a ház keretében tevékenykedô csoportok mûvészi mûsort is bemutatnak. Május 14-18. között tárt kapukkal várjuk az érdeklôdôket, akik minden este hét órától részt vehetnek egy-egy szórakoztató mûsoron, bekapcsolódhatnak a különbözô körök tevékenységébe. Május 26-27-én a Görgényi-havasokba szervezett kirándulásra hívjuk az érdeklôdôket. A diáknapok június elsején 19 órakor gálamûsorral zárulnak. Fontos elmondani azt, hogy ebben a hónapban minden pénteken este a ház kistermét kávéházzá alakítjuk, ahol vicceket hallgathatnak, tanulhatnak az érdeklôdôk, beszélgethetnek és ismerkedhetnek. A rendezvénysorozatot támogatja a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal is – mondta Vasile Urzica.

A magyar üzletemberek napja címmel szervez kétnapos rendezvénysorozatot a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Mezôgazdasági Kamara, a megyei tanács, a prefektúra, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal valamint a Repülôtér. A május 9. és 10-én zajló esemény célja megalakítani a magyar üzletemberek közösségét, tájékoztatást nyújtani a helyi önkormányzat által nyújtott kedvezményekrôl, és sor kerül egyes nagyszabású tervek, programok bemutatására. A rendezvénysorozatot, amely a megyeházán illetve a Kultúrpalotában zajlik, megtisztelik jelenlétükkel Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselôi is.

Május 9-én a prefektúra, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Háborús Veteránok Szövetsége és a Ion Antonescu Egyesület Európa- napi ünnepséget szervez. 10 órától a Rózsák terén a prefektúra a megyei tanfelügyelôséggel közösen, A gyermekek világa Európában címmel aszfaltrajz-versenyt rendez. Ugyancsak 10 órától, a Hadsereg Házának nagytermében, dokumentumfilmet vetítenek A román hadsereg szerepérôl a második világháborúban címmel. 12 órától ugyanitt május 9-e hármas jelentôségérôl tartanak szimpóziumot. Beszédet mond: Ioan Toganel prefektus, dr. Dorin Florea polgármester és Mircea Savu ezredes, a Maros megyei helyôrség parancsnoka. Románia függetlenségének kikiáltása 124. évfordulójáról dolgozatot olvas fel dr. Virgil Pana, a megyei múzeum tudományos kutatója. Ioan Judea ezredes a második világháború végét jelentô gyôzelem napjára emlékezik, dr. Simion Costea, Florin Ciotea és Marioara Lata pedig az Európa-nap jelentôségérôl értekeznek.

Negyven magyarországi kiránduló vett részt az elmúlt hét végén azon a borkóstolón, amelyet a dicsôszentmártoni Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület és a bejegyzés alatt álló Magyar Kertésztársaság szervezett a helybeli Magyar Kultúra Házában. A résztvevôk – zömmel a budapesti Szent István Egyetem kerttervezési tanszékének hallgatói és tanárai, dr. Csemez Attila egyetemi tanár vezetésével -, akiket elkísért Bíró Tamás fôtanácsos, Budapest Fôváros Önkormányzata környezetvédelmi bizottságának a titkára is – pontozták a megkóstolt italokat, Orbók Ferenc, Bíró Csaba, Sikó Albert és Seprôdi József dicsôszentmártoni magántermelôknek a balavásári borversenyen érmet nyert borait. Seprôdi József kertészmérnök ismertette a Küküllô mente szôlészetének, borászatának a múltját és jelenét. A borkóstolók díját egy 1991-es magyarsárosi (Seprôdi-Orbók) aszú nyerte el.

A vendégek tiszteletére alkalmi festészeti tárlatot rendeztek Pataki Etelka, Molnár Dénes, Egyed Tibor és Bartha Béla munkáiból. Az elôkészített, palackozott boroknak igen jó keletjük volt, szívesen vásárolták a vendégek. Ez a kapcsolat, melyet a székelyudvarhelyi származású Fekete Albertnek köszönhetnek (aki a kerttervezési kar tanársegéde), gyümölcsözônek ígérkezik: a csoport vezetôi kérték, hogy szeptemberben is szervezzenek hasonló találkozót, akár Dicsôszentmártonban, akár a környék egyik jóbor-hírû falujában.

Jegyzet

A Siletina Kft. egyik 4-es számú kocsiján utaztam a minap. Az utastér nem volt zsúfolt, a székek viszont foglaltak voltak. A jegypénztártól jó három lépésre álltam, amikor a kasszásnô irritált/arrogáns hangon egy nevet kiáltott. Az ezt követôen elhangzottakból tudtam meg, hogy férfinevet, mivel így folytatta a sofôrnek: Spune-i la femeia aia din spatele tau sa se uite la mine...!, majd valamivel halkabban, mintegy magyarázatként, a körülötte állóknak szánva(?!) szavát, így folytatta: ...ca de la mine trebuie sa-si cumpere bilet! Mindezek hallatán, mint valamennyi utastársunk tette, magam is a gépkocsivezetô mögé, mármint a háta mögé néztem. Nos, a fülke mögötti páros széken ezúttal ketten is ültek. Következhettek hát máris agyamban a kérdôjelek. Kettôjük közül melyikük lehet az az
"aia"? A gépkocsivezetô, engedve a "gyengébb nem" eme parancsának, most hirtelen a fékpedálra tapos, és fülön ragadja – figyelmeztetésként azt a maga sem tudhatja melyik "femeiát"? Vagy esetleg félrehúz, hátrajön a kasszásnôhöz és megkéri, mutasson már ujjal arra a megszólítandóra?

Mindebbôl semmi nem következett be, mivel a jelzett szék mellett álló egyik utas – láthatta ugyanis, hogy melyikük szállt fel utóbb a két nô közül a buszra – "átadta" a külsô széken ülônek az ...üzenetet. Az "aia" máris megfordult, a kasszásnô felé indult és zavartan nyúlt táskájába. – Eu am saptezeci si cinci ani, tyár si mai mult, asa kö... – magyarázkodott a mozgó buszban botladozva, kapaszkodva. – Dati-mi buletinul! – így a rendreutasító, parancsoló hang még az idôs hölgy által mondottak után is. Gyors, határozott mozdulattal lapozta fel a személyazonosságit a kasszában ülô fiatalasszony, majd kisvártatva szó nélkül adta is vissza. – Asa kö bine?! – kérdezte békítôleg aztán a néni.

Lehet ugyan, hogy a PÉNZ beszél, ám viselkedésünk sokkal többet árul el.

Módosulhat a szociálissegély-rendszer

A kormány hétfôn törvénytervezetet nyújtott be az alsóház állandó bürójához a szociális segély országos rendszerérôl, amivel a reformot kívánja elômozdítani e téren. A munkaügyi minisztérium meglátása az, hogy országos viszonylatban pontos szabályozásra van szükség, hogy segíteni lehessen a nagy nehézségekkel küzdô embereken, tudott dolog lévén, hogy a lakosság tíz százaléka nagy szegénységben él. A projekt meghatározza a segélyezés kritériumait, módozatait és típusait, és a segélyezési rendszernek általános keretet szab, ami azt jelenti, hogy utólag a helyzet megkövetelte új jogszabályokkal lehet bôvíteni.

Országos munkaerô-foglalkoztatási akcióterv

Marian Sârbu munkaügyi miniszter a múlt hét végén bejelentette az országos munkaerô- foglalkoztatási akciótervet, amit a német és a holland munkaügyi tárcával karöltve készülnek életbe ültetni. Az egymillió euróba kerülô projektet az EU finanszírozza PHARE- keretbôl, fô célja pedig az aktív lakosság foglalkoztatási szintjének emelése és a munkanélküliség mérséklése. A terv átfutási ideje mintegy 18 hónap.

EU-biztos az egynyelvû Európa ellen

Az oktatásért és kultúráért felelôs európai biztosnô állást foglalt az egységes nyelvvel szemben. Az Európai Tájékoztatási Központ saarbrückeni kongresszusán Viviane Reding hangsúlyozta, hogy még a kibôvülô Európában is minden egyes államot megillet a saját nyelvéhez való jog, és felszólította a polgárokat: anyanyelvükön kívül tanuljanak meg legalább két idegen nyelvet, jelesül egy széles körben használt idegen nyelvet, például az angolt, valamint az egyik szomszéd ország nyelvét. Reding úgy vélte, hogy az angol nem lesz egységes európai nyelv, és a cél a soknyelvûség. Követendô példaként Luxemburgot említette, ahol a luxemburgin kívül a németet és a franciát is beszélik. Az Európai Unióban már most 11 hivatalos nyelv van – jegyezte meg a DPA.

Az európaiak feleannyi áramot használnak, mint az amerikaiak

Az egy fôre jutó áramfogyasztás tavaly az Európai Unióban 6120 kilowattóra volt, vagyis alig több mint a fele az amerikai átlagpolgár által elfogyasztott 12100 kilowattórának. A német villamosenergia-szövetség (VDW) adatai szerint tavaly az európai államok közül a legmagasabb Svédországban volt a fogyasztás, 15200 kilowattórával, míg a legkevesebb Portugáliában (3770 kWh). Svédországot Finnország követi 14600 kilowattórával, a harmadik helyezett Luxemburg (13 ezer kWh). Portugáliát 4080 kilowattórával Görögország elôzi meg.

Kitört a Sivelucs vulkán

Megkezdôdött kedden Kamcsatkán a 3283 méter magas Sivelucs vulkán kitörése. Az Oroszország távol- keleti részén húzódó félsziget legészakibb mûködô vulkánja viszonylag ritkán hívja fel magára a figyelmet nagyobb kitörésekkel. Utolsó jelentôsebb aktivitását 1964-ben jegyezték fel, az azt megelôzôt pedig 1854-ben. A tûzhányó kedd óta kétezer méter magas gáz- és hamuoszlopot lövell a levegôbe. A helyi hatóságok szerint nem jelent veszélyt a tûzhányó aktivitása Kamcsatka lakosaira, mivel a legközelebbi lakott település, Kljucsi is ötven kilométernyire, tehát biztonságos távolban fekszik a kitörés helyétôl – jelentette az ITAR-TASZSZ.

II. Alekszij nem hívja meg a pápát

Az orosz ortodox egyház továbbra sem kívánja oroszországi látogatásra meghívni a katolikus egyházfôt. Ezt II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája hangoztatta az Eho Moszkvi rádióállomás jelentése szerint. Az orosz ortodox egyház feje szerint II. János Pál oroszországi látogatásának legfôbb akadálya változatlanul – alapvetôen – "a katolikus expanzió Ukrajnában, Oroszországban, Fehéroroszországban, Kazahsztánban és más földeken". II. Alekszij a moszkvai görög nagykövetségen nyilatkozott, azon a fogadáson, amelyet Krisztodulosz érsek, a görög ortodox egyház vezetôjének oroszországi vizitje alkalmából adtak. Krisztodulosz közvetlenül a pápa athéni vizitje után érkezett tíznapos látogatásra Oroszországba. A pápa Athénban bocsánatot kért az ortodoxoktól a katolikus egyház által korábban elkövetett igazságtalanságokért.

Kitüntetések közép-európai bankvezetôknek

A gazdasági átalakulásban játszott élenjáró szerepük elismeréseként három volt közép-európai központi banki vezetôt tüntet ki kedden a New York-i Kelet-Nyugati Intézet (EastWest Institute, EWI). A lengyel Hanna Gronkiewicz-Waltz, a magyar Surányi György és a cseh Josef Tosovsky az indoklás szerint azzal érdemelte ki a díjazást, hogy a kilencvenes években, az átmenet során mindhármójuk erôteljesen harcolt a gazdasági reformok megvalósításáért. A volt bankvezetôk érdemeit Jim Wolfensohn, a Világbank elnöke fogja méltatni, és jelen lesz Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke is. Szintén kitünteti a Kelet-Nyugati Intézet a Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alapítványt, illetve annak vezetôjét, Köles Sándort. A díjat – elnevezése szerint – "a béke építésében" játszott szerepért ítélték oda, és az indoklás kiemeli: ez a kicsiny, de felettébb hatékony alapítvány, határokon átnyúló, hasznos projektjeivel elômozdította a békés viszonyokat a Kárpátok Eurorégiót alkotó országok között. Az intézet fôdíját, amelyet minden esztendôben az elôzô év során a legkiemelkedôbb teljesítményt felmutató államférfinak ítélnek oda, idén Vojislav Kostunica jugoszláv államfô kapja.

Szenzációs kottalelet Ausztriában

Szenzációs leletre bukkantak az alsó-ausztriai Waldviertelben lévô Weitra városi és egyházi levéltárában: liturgikus szövegek és dallamok 800 éves kéziratait találták meg egy véletlen folytán. A levéltár vezetôjének, Wolfgang Katzenschlagernek feltûnt, hogy a polgármesteri hivatal elszámolásait teleírt lapokba kötötték be. A lapokat közelebbrôl szemügyre véve rájött, hogy azokon az évnek a böjt kezdetétôl július 10-ig tartó idôszakára vonatkozó gregorián korálokat jegyeztek fel. A 48 lapnyi anyag vélhetôen Salzburgból származik, és korát mintegy 800 évre teszik. A weitrai levéltárat most átkutatják, az esetleges további hasonló rejtett kincseket keresve. A munkát nyár végére szándékoznak lezárni, azután a tervek szerint a megtalált gregorián dallamokat közreadják CD lemezen.

Ma nyílik meg Markó Béla szenátori irodája Nyárádszeredában

Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke május 9-én Nyárádszeredában is megnyitja szenátori irodáját. A község, valamint a környezô települések lakossága számára fenntartott iroda a polgármesteri hivatalban mûködik majd. Az irodavezetô Deák Gyula minden héten szerdán de. 11 és 13 óra között fogadja az ügyfeleket.

Tárgyalás bankfiók-képviselôkkel

Tegnap délelôtt dr. Dorin Florea tárgyalásokat folytatott hivatalában a Marosvásárhelyen fiókegységeket mûködtetô bankok képviselôivel. A polgármester arra kérte a pénzügyiseket, tegyék lehetôvé, hogy a lakótársulások elônyös feltételek között helyezzék letétbe a forgóalapot. Ugyanakkor tárgyaltak arról is, hogy a lakótársulások bankhitelbôl fizessék ki egyes lakók közszolgáltatásbeli adósságait, az érintettek lakásával garantálva. Május 20- ától minden fiókegység képviselôje külön-külön találkozik a lakótársulások reprezentánsaival, hogy megtegyék konkrét ajánlataikat.

Útban Európa felé

Május 9-én, az Európa-nap tiszteletére, 18 órától a Kultúrpalota kistermében a Marosvásárhelyi Rádióstúdió, a megyei Sport- és Ifjúságügyi Igazgatóság, valamint a Pro Európa Liga meghívottaiként Constantin Balaceanu Stolnici akadémikus, valamint Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke az európai szellemiségrôl, az integrálódási folyamatról tartanak elôadást az érdeklôdôknek.

Légiriadó-gyakorlat Szovátán

Ma 11 órától Szováta város területén légiriadó-gyakorlatot tart a polgármesteri hivatal és a polgári védelem megyei parancsnoksága. A szirénák hangja után a város több pontján bombatámadást színlelnek. Az egyórás gyakorlaton a városi tûzoltó-, mentôalakulatok és a polgári védelem önkéntesei is részt vesznek. Ezúton is felkérik a lakosokat, hogy az elôírásoknak megfelelôen viselkedjenek a gyakorlat alatt.

Felmérik a károkat

Az elmúlt napok kiadós esôzései miatt a hirtelen lezúduló vízmennyiség Andrásfalván és Nyárádszeredában elöntött több pincét. A biztosítókkal közösen a polgármesteri hivatal alkalmazottai a napokban a károk felmérésén és összesítésén dolgoznak.

Fizikapéldatár-bemutató

Ma 18 órától a marosvásárhelyi Bolyai- Gauss könyvesboltban az elmúlt fél évszázad egyetlen magyar nyelvû, gimnazistákhoz szóló példatárának a bemutatására kerül sor. A Mentor Kiadónál megjelent Caloi Teréz: Fizika feladatgyûjtemény gimnáziumi osztályok részére címû kötetet Bíró Domokos professzor ismerteti. Közremûködik Barabás Botond, a Színmûvészeti Egyetem hallgatója.

Interetnikus szeminárium

A Segesvári Ifjúsági Interetnikus Központ május 12-én, szombaton 10 órától a székhelyén – elsôsorban munkatársainak, de nem csak – szemináriumot szervez az interetnikus konfliktusok kezelésérôl. Az elôadásokat a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia tanszékének oktatói tartják. Szó lesz a kisebbségek szerepérôl és jelentôségérôl Romániában, az erre vonatkozó XX. századi romániai törvényekrôl, valamint a kisebbségek, fôként a romák 1989 utáni helyzetérôl.

RMDSZ-közgyûlés

Az RMDSZ marosvásárhelyi 8-as körzete május 11- én, pénteken 17 órai kezdettel közgyûlést tart a kövesdombi római katolikus templom tanácstermében. Napirenden a városi szervezet alakuló közgyûlésének problémái, elnökjelölt állítása, javaslatok a városi választmányba, különfélék.

Elôadás életünkrôl, sorsunkról

A marosvásárhelyi Deus Providebit Házban Ferenczy László budapesti meghívott ma 18 órától elôadást tart életünkrôl, sorsunkról, jövônkrôl.

Díjmentes kezelési jegyek forradalmároknak

A kormány forradalmárokkal foglalkozó osztálya sürgôsen kéri a forradalmár-szervezeteket, hogy juttassák el a fôvárosba azon személyek jegyzékét, akik az 1989-es decemberi események következtében megsérültek s emiatt gyógykezelésre szorultak. Az érintetteknek díjmentes kezelôjegyet ajánlanak valamelyik romániai fürdôtelepen. Az érdekeltek jelentkezhetnek a marosvásárhelyi December 21. szervezet Calarasilor u. 10. szám alatti székhelyén, ahol tájékozódhatnak a feliratkozási lehetôségekrôl és megtudhatják, melyik helységbe igényelhetnek kezelôjegyet – közölte Császár W. Zoltán.

Forradalmárok közgyûlése

A December 21. szervezet vezetô testülete közgyûlésre hívja tagjait május 12-én 10 órától, a Kultúrpalota kistermébe. A tanácskozáson elhangzik egy tájékoztató a szervezet 1999 – 2001 közötti tevékenységérôl, a jelenlevôk meghallgatják a cenzorok jelentését, megválasztják a vezetô szerveket és a szervezet területi képviselôjét – tájékoztattak Tôkés Adalbert és Moldovan Sorin alelnökök.

SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (21590)

ELADÓ 3,2 t-ás Balkancar emelôtargonca fôjavítás után, garanciával. Új alkatrészeladás. Tel. 065/576-115. (22807)

ELADÓ 50 ár bekerített kert Tófalván. Tel. 149-531. (22593)

ELADÓ új típusú állófogas. Tel. 212-221. (22705)

ELADÓ 1200-as cm3-es Lada. Tel. 130-935. (22827)

ELADÓ betontégla. Tel. 168-846, 094-573-688, 095-600-709. (22821)

SÜRGÔSEN eladó kihúzható kanapé + 2 fotel új állapotban. Tel. 165-558. (22823)

ELADÓ olcsón franciaágy, éjjeliszekrények, csikókályha, 386-os számítógép, tûs nyomtató, fehérre festett szekrények. Tel. 250- 510. (8268646)

ELADÓ 43 véka szemes kukorica. tel. 127-805. (8268645)

ELADÓ VW Passat 35i TD. Tel. 168-375, 094-178-242. (8268640)

ELADÓ jó állapotban levô Audi 80 alkudható áron. Tel. 214-870. (8268639)

ELADÓ 8 ár föld a Segesvári úton. Tel. 252- 610. (22794)

ELADÓ Jedden 34 ár almás, villany-, gázlehetôség . Érdeklôdni 21 óra után a 249-210-es telefonszámon. (22798)

MALACOK eladók, 9 hetesek. Tel. 094-227-955. (22617)

PROFESSZIONÁLIS GSM-antennák eladók gyenge jel erôsítésére. Tel. 121-853, 095-794-826. (22503)

SZÁRAZ muskotálykukorica eladó. Tel. 252-102. (22785)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373. (8268643)

ELADÓ 1992-es kiadású 1,8-as fehér Opel Vectra nagyon jó állapotban. Tel. 094-220-187. (22792)

ELADÓK fekete gránitkövek írással. Tel. 167- 746. (22853)

ELADÓ U650-es traktor kitûnô állapotban. Tel. 065/576-633. (22853)

FIATAL orvos házaspár kiadó, kétszobás, bútorozatlan lakást keres a klinikák környékén vagy a Kövesdombon. Tel. 219-971, 095-546-220. (22826)

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás a Kövesdombon. Tel. 131-201. (22757)

ELADÓ sürgôsen felújított, 3+1 szobás, 2 fürdôszobás földszinti tömbházlakás a Pandurilor utcában termopan ablakokkal,üresen, megfelel privatizálásra is. Alkudható ára: 35 ezer DM. Tel. 095-931-449, 219-184. (22822)

ELADÓ I. emeleti, 2 szoba-összkomfort a Tudor negyedben. Tel. 145-417. (8268637)

ELADÓ központi garzon. Tel. 167-131. (22801)

VÁSÁROLNÉK a város területén, fôútvonal mentén (vagy közel) minimum 6 ár, építkezésre alkalmas telket minél kisebb házzal (nem lakásközvetítô). Tel. 093-740-352. (22580)

VESZEK 2-3 szobás magánházat az Unirii és Csávás között. Tel. 215-119. (22676)

ELADÓ ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (22618)

ELADÓ Marospéterlakán családi ház kerttel és melléképületek (gáz, villany van), tiszta átírással. Péterlaka 71. sz. Tel. 139-666. (22558)

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás, garázs, garzon. Tel. 092-572-701. (22738)

ELADÓ 2 szobás, II. emeleti tömbházlakás a központban. Tel. 123-159. (22784)

ELADUNK 2 szobás tömbházlakást a November 7 negyedben. Tel. 218-074. (22843)

ELADÓ sürgôsen 2 szobás, II. osztályú, felújított tömbházlakás alkudható áron. Tel. 165-769. (8268649)

ELADÓ 3 szobás, I. osztályú, földszinti, rögtön elfoglalható tömbházlakás a Banat utcában. Tel. 163-367, 095-604-866. (8268648)

ELVESZTETTEM Veress Dénes névre szóló egészségügyi könyvecskémet. Semmisnek nyilvánítom. (2)

BALKONBEÉPÍTÉS, vaskapu, vaskerítés, garázsajtó, üvegezés, termopan üveg olcsón. Tel. 129-896. (22646)

KÉSZÍTEK külsô redônyöket mûanyagból és reluxákat alumíniumból. Tel. 065/252-043, 095-616-135. (22739)

SZAKKÉPZETT masszôr vállal masszírozást otthon, valamint munkahelyet keres. Tel. 144-924. (22825)

KÖLCSÖNZÖK menyasszonyi ruhákat teljes kelléktárral. Kövesdomb utca 12A/1. sz. Tel. 250-528. (22805)

SZÍNES televíziók javítása a kliens lakásán. Tel. 141-631. (22795)

HÛTÔK javítása a kliens lakásán garanciával. Tel. 093-877-150, 8-15 óra között. (22740)

MEGHÍVÓ! Az Állatorvosok Romániai Egyesülete magánlakásának 130 éves évfordulója és az állatorvosok napja alkalmából meghívjuk 2001. május 12-én 12 órára Maros megye állatorvosait (a nyugdíjasokat is) a somostetôi vendéglôbe. A szervezôk: az Állategészségügyi Igazgatóság, kollégium és az AMV Mures. Tel. 215-260, 163-242. (22635)

A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNMÛVÉSZETI EGYETEM versenyvizsgát szervez egy könyvelôi állás betöltésére. Követelmények: szakmai középvégzettség, számítógép-kezelési ismeretek, legalább 3 éves szakmai tapasztalat. Kérjük azon jelölteket, akik teljesítik a fenti követelményeket, hogy az egyetem Köteles Sámuel utca 6. szám alatti székhelyére nyújtsák be kérésüket 2001. május 14-ig. A versenyvizsgára 2001. május 15- én kerül sor. Bôvebb felvilágosítás a 166-008-as telefonszámon. (-)

FIGYELMEZTETÉS! Mindazoknak, akiket érdekel a Marosvásárhely, Rózsák tere 17. szám alatti épületbe meghirdetett irodabérleti ajánlat: az ingatlanért perelnek a visszaigénylô tulajdonosok (Megyei Törvényszék, 2000/5407-es számú iratcsomó).

Fájó szívvel emlékezünk 6 hónapja elhunyt barátunkra, TUTTIRA. Emlékét szívünkben ôrizzük. Tünde és Zsolt. (-)

Hat hónapja, hogy november 9-én a kegyetlen halál elragadta egyetlen gyermekünk, SILLÓ KÁLMÁN ZOLTÁN (TUTTI) életét. Drága gyermekünk, a kegyetlen sors akarata volt ez, de te a mi bánatos lelkünkben mindig élni fogsz. Imádtunk és imádni fogunk életünk végéig. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Bánatos szülei. (22803)

Hat hónapja, hogy november 9-én egyetlen drága unokámnak, SILLÓ KÁLMÁN ZOLTÁNNAK (TUTTI) a tragikus baleset kioltotta életét. Az én számomra mindig élni fogsz. Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes. Szeretô nagymamád, Mimi. (22803)

Szomorú szívvel emlékezem ifj. SILLÓ KÁLMÁNRA (TUTTI) tragikus halálának hat hónapos évfordulóján. Emlékét ôrzi szeretettel Mircea Buda. (22799)

Kegyelettel és fájó szívvel emlékezünk szeretett nagynénénkre, a gyulakutai KONCZ ILONÁRA szül. Varga, halálának elsô évfordulóján, valamint nagybátyánkra, KONCZ KÁLMÁNRA halálának 17. évfordulóján. Kívánunk számukra a jó Istentôl csendes nyugodalmat. Szeretteik. (22573)

Fájó szívvel emlékezünk szeretett édesapánkra, a karácsonyfalvi születésû szentkirályi id. TOTH JÓZSEFRE, aki 12 éve búcsú nékül hagyta itt szeretteit. Nyugodjék békében. (22525)

Ma egy éve hunyt el drága jó édesanyánk, özv. KOVÁCS SÁNDORNÉ szül. Szakál Erzsébet. Szeretô szívének jóságát soha nem feledjük. Nyugodjon békében. Leányai, Irénke, Erzsike és családjaik. (22702)

Könnyes szemmel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára, nagyapára, HORVÁTH ISTVÁNRA halálának elsô évfordulóján. Állunk sírodnál csendesen, halkan, csak lelkünk zokog és kérdezi: miért ily hamar? Nélküled üres lett otthonunk, nehezen hisszük, hogy hiába várunk. Emlékét ôrzi felesége, lánya, veje, unokája, Dávid. (22745)

Szomorú szívvel emlékezünk május 9-én egyetlen gyermekünkre, DEMETER ZSOLTRA halálának 11. évfordulóján. Örökké bánatos szülei. (22820)

Minden évben eljön a nap, amely számunkra fájó emlék marad. Május 9-én 2 éve távozott közülünk a legdrágább édesanya, feleség, NEMES JUDITH. Emlékét szeretettel ôrizzük szívünkben. Nyugodj békében. Ôt soha el nem felejtô bánatos szerettei. (8268638)

Május 9-én öt éve, hogy megszólalt a marosvásárhelyi harang: hirdette drága jó gyermekünk, az alig 23 éves RIGÓ CSABA tragikus halálának hírét. Megállunk gyászos sírod mellett, szívszorongva áldjuk emlékedet. Sírodat virág borítja, szülôi és testvéri szívünket a bánat szorítja. Senki sem tudja, mi az igazi fájdalom, csak akinek gyermekét fedi a sírhalom. Könnyes szemmel és fájdalmas szívvel emlékeznek rád bánatos szívû szüleid, testvéreid, Hajni és családja, Edit és Szabolcs. Nyugodj békében, drága jó gyermekünk. (22789)

Hat hónapja ragadta el a tragikus halál drága unokánkat, SILLÓ KÁLMÁNT ZOLTÁNT (TUTTI), kinek szívében nem volt más, csak jóság és szeretet, téged elfeledni soha nem lehet. A bánatos Zoli tata, Ica mama, nénje, Edith, Cica és férje, unokatestvére, Noémi. (8268837)

Fájdalommal a szívünkben tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, após, nagytata, SZABÓ LÔRINCZ hosszú és nehéz szenvedés után elhunyt. Temetése május 9-én 12 órakor lesz a Jeddi úti temetôben. Felesége, Magda, lányai, Márti és Melinda. (8268839)

Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretô édesapa, nagyapa és após, özv. BARTA FERENC életének 85. évében Magyarországon örökre megpihent. Hamvasztás utáni temetése május 11-én, pénteken 14 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetô cintermébôl. A gyászoló család. (-)

Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy id. FORNVALD ISTVÁN (Pista) életének 73. évében, 2001. május 7-én, tragikus hirtelenséggel elhunyt Szászrégenben. Temetése 2001. május 9-én 15 órakor lesz a gyászháztól, a radnótfáji temetôben. A gyászoló család. (22848)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki Rosca Petru kollégánknak szeretett ÉDESANYJA elhunyta miatt érzett mély fájdalmában. Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak. A Comat Mures Rt. munkaközössége. (-)