Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Dan Ioan Popescu ipari miniszter úgy véli, hogy kaotikusan, fôként a beruházások tekintetében nagy pazarlással folyt a reform az 1996 és 2000 közti idôszakban. A stabil üzleti légkör hiánya mintegy 300 ezer vállalkozás csôdjét és a beruházások megcsappanását eredményezte, az ipari szektor pedig csak veszteségeket és pénzügyi zárlatot teremtett. A volt kormányzók lemondtak nagy tervekrôl, mint például a cernavodai atomerômû második áramfejlesztôjének befejezésérôl vagy életképes bányakitermelések mûködtetésérôl, a pénzt nem a megkezdett objektumok befejezésére, hanem az egységek konzerválására vagy bezárására fordították. Míg 1996-ban az ipar a GDP 33,2 százalékát szolgáltatta, a ciklus végére az arány 27,6 százalékra süllyedt, az ipari beruházások pedig 43,8 százalékról 38 százalékra estek vissza. Az iparban foglalkoztatottak száma 2,5 millióról 1,6-ra csökkent - tûnik ki az ipari minisztérium fehér könyvébôl.

A dohány, a bôr és cipô, valamint a szállítóeszközök kivételével az ágazatok egyike sem érte el az 1996-os szintet, a tavalyi enyhe növekedés dacára. Az elfekvô készletek, bár 7,5 százalékkal csökkentek 1996-hoz képest, a tavaly még mindig nagyok voltak, meghaladva a 29 ezer milliárd lejt.

Aktuális

Sima szavazással, a magyar országgyûlés kedden elfogadta a szomszédos államokban élô magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt. A vita során megfogalmazódtak ugyan ilyen-olyan fenntartások, de végül is a honatyák döntô többsége rábólintott. Amennyire egyöntetûnek mondható a magyar parlamenti szavazás, kontrasztként annyira változatos a többé vagy kevésbé érintettek körében kiváltott visszhang. A román és szlovák hivatalos állásfoglalások, reagálások a magyar lépésre, visszafogottan, de fenntartásokat fogalmaznak meg, fôleg a "területen kívüli" hatállyal kapcsolatosan. Az ukránoknál kedvezônek mondható volt a fogadtatása.

Ezen is túl vagyunk, mondhatnánk. Magyarország szimbolikus gesztusa a határokon túl élô magyarok irányába, méltányolandó. A viták azonban nem fognak elülni. Egyfelôl a kis helyi és nagyobb léptékû nacionalisták rágódnak majd egy ideig ezen a "csonton", amíg valami egyebet nem találnak. Másfelôl berkeinkben a "ki a magyar", s az igazolvány- osztogatásra szóló jogosítvány lesz terítéken.

A szimbolikus vonásokon túl, a kérdés lényege természetesen az, hogy milyen változást is hoz valójában ez a törvény 2002. január elsejétôl a magyar-magyar kapcsolatokban. Itt is áll, hogy minden törvény annyit ér, amennyit alkalmazni lehet belôle. Amirôl viszont keveset tudunk, hiszen, mint a híradásokban is szerepelt, még csak most készülnek a végrehajtási rendeletcsomagok. Ezekbôl derül majd ki, hogy a törvény megalkotói mennyiben gondolták komolyan a sûrûn hangoztatott legfontosabb ígéretet, a szülôföldön való megmaradás támogatását. Mert utazhatunk Magyarországon kedvezményesen, látogathatunk múzeumokat csökkentett áron, kihasználhatjuk a munkavállalási könnyítést, a tanulással kapcsolatosan felkínálandó elônyöket, ettôl még semmi sem válik szülôföldön marasztalóvá. Reméljük, nem csak megnyugtatásnak szánt szavak Markó Bélától és másoktól, hogy a szülôföldre kell hozni a munkát, nem a munkaerôt kicsábítani, a szülôföldön kell az anyanyelvi oktatást segíteni, és nem a melegebb égtájhoz szoktatni a fiatalokat. Ez és csakis ez lehet a járható út: ha nem csak vallják, de hiszik is, hogy a szülôföldünket valóban meg kell ôriznünk magunknak és utódainknak, mert feladása árulás.

Hogy mi lesz Magyarország pár éven belül bekövetkezô uniós csatlakozása után? A legnagyobb kérdôjelek egyike. Kiderülhet, hogy a zsebekben jóformán meg sem melegedô magyar igazolvány mit sem ér, szertefoszlik a státusmagyar státus, mint köd a szélben. A magyar külügyminiszter jó diplomatához illôen azzal lavírozott el a kérdés elôl, hogy ezzel majd akkor foglalkoznak, amikor idôszerûvé válik. Lehet, hogy számára akkor lesz idôszerû diplomáciai kérdés, számunkra azonban fontos, hogy idôhúzás helyett már most kezdjék el keresni a belátható helyzetekre szóló válaszokat.

A Népújság, Makkai János fôszerkesztô úr figyelmébe!

Fôszerkesztô úr, a replika jogával élve, kérem, közölje Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának álláspontját az önök lapja által közölt információkkal kapcsolatban, amelyek kedden, június 19-én jelentek meg, az RMDSZ- találkozót követôen, Ami most zajlik, egészen másról szól cím alatt. Mindenekelôtt azt kell tudniuk az önök olvasóinak, hogy a jelenlegi felállításban mûködô sajtóiroda átvette azokat a szerzôdéseket, amelyeket a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal még 2000 februárjában kötött a helyi tévéadókkal, és amelyekkel Fodor Imre és egyes helyi tanácsosok is egyetértettek. A szerzôdés pénzügyi elôírásain annak meghosszabbításakor nem változtattunk, csak az adások szervezésén. A helyi tévéadók által élô adásban közvetített vitamûsorokra hetente meghívták a polgármesteri hivatal igazgatóit, a polgármestert és az alpolgármestereket, illetve egyes tanácsosokat, akikkel telefonon kapcsolatba léphettek a nézôk. Ilyen szempontból nem történt diszkrimináció, és sokat használt a polgármesteri hivatal imázsának. Bizonyítja ezt a hivatal népszerûsége, melyet a nemrég készített közvélemény- kutatások is igazolnak, és amelyek szerint Marosvásárhely municípium polgármesteri hivatala elsô helyen áll a helyhatóságok között. Ne feledje, hogy ez a hivatal városi szinten hitel szempontjából az utolsó helyen volt.

Mivel tendenciózus kijelentések hangzottak el a helyi tanács mûködését illetôen, megjegyezzük, hogy ez a dolog foglalkoztatott bennünket, s még a tavaly javaslatot tettünk a tanács plénumában, hogy engedjék a tanácsülések élô adásban való közvetítését a helyi televízióban. A tanácsosok többsége azonban nem értett ezzel egyet, így a sajtóiroda próbálkozása kudarcot vallott. Mivel a tanácsülések publikusak, úgy gondoltuk, hogy ezek egyenes adásban való közvetítése jó alkalmat szolgáltatott volna a város lakói számára, hogy megfigyeljék és értékeljék azok tevékenységét, akikre szavazatukat adták. Ezzel a tanács is csak nyert volna. Természetellenes tehát az a vád, mely szerint bennünket kizárólag a polgármester imázsa foglalkoztatott, amikor a tanácsosokat a sajátjuk nem érdekelte.

Úgy véljük, ezt a témát mindaddig nem szabad a polgármesteri hivatallal szembeni ellenségeskedéssel kezelni, amíg az intézmény érdekei a helyi tanácséval azonosak. És ha a kézzelfogható eredmények pozitívak, ha a város lakói a közösen végzett tevékenységünket úgy értelmezik, ahogyan kell, vagyis általában pozitívan, nem értjük, mi a gond. Mennyi az ilyen nyilatkozatokban a rosszindulat, és mennyi a valós tény? Ha a polgármesteri hivatalban sajtóiroda és közönségszolgálat mûködik, akkor miért folyamodnak egyesek más, általában nem szakemberekbôl álló "bizottságokhoz és bizottságocskákhoz", amelyek úgymond a hivatal imázsát akarják óvni, és akik, mindennek a tetejében, belülrôl próbálják akadályozni az iroda megfelelô mûködését. Szónoki kérdések, amelyekre a Népújság olvasóinak bizonyára megvan a saját válaszuk.

Tisztelettel,

Marius Pascan szóvivô

Tavaly májusban jelent meg a fogyatékos személyek ápolóinak besorolási feltételeire és jogaira vonatkozó 626-os kormányhatározat. Ez még egy évet sem volt érvényben, mert az idén áprilisban megjelent egy újabb, a 427-es számú kormányhatározat. Milyen módosításokat, mi újat hozott ez a kormányrendelet? - kérdeztük Orbán Dezsôt, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Különleges Támogatások Ügyosztályának igazgatóját.

- Az elsô lényegesebb változás az asszisztensek életkorára vonatkozik. A tavalyi 626-os kormányhatározat megszabja, hogy a rokkantápolók minimum 18 és maximum 50 évesek lehetnek. Az idei 427-es határozat nem szab meg felsô korhatárt. Az ápolók tanulmányi végzettségére vonatkozóan a régi kormányhatározat szerint csak általános iskolai végzettséggel alkalmazhattak valakit, most van kivétel, mégpedig akkor, ha a fogyatékos személy IV. fokig terjedô rokonáról, házastársáról van szó. Ha ilyen személy kéri, hogy asszisztensi minôségben alkalmazzák, akkor a polgármesteri hivatal szociális asszisztensének javaslatára, a fogyatékos személyekkel foglalkozó államtitkárság államtitkára jóváhagyhatja a tanulmányi feltételek alóli kivételezést.

A tavalyi 626-os kormányrendelet értelmében a fogyatékos személyt ápoló köteles volt aláírni egy szerzôdést, melyben vállalta, hogy két év leforgása alatt elvégez egy olyan tanfolyamot, amelyet a fogyatékos személyek ügyeivel foglalkozó államtitkárság szervez az ország bármely területén. A 427-es kormányhatározat értelmében is kötelezô a tanfolyamon való részvétel, de nem ott, ahol az államtitkárság szervezi, hanem amit helyileg szerveznek a rokkantápolók képzésére.

Eddig negyedévente, most már csak félévente kell tevékenységi jelentést írni. Régebb ezt a jelentést a polgármesteri hivatal titkára láttamozta, most a hivatal szociális gondozója teszi.

- Milyen új elôírások vannak az alkalmazást illetôen?

- Az alkalmazási iratcsomónak tartalmaznia kell az alkalmazási kérelmet; az alkalmazást igénylô személy azonossági iratának másolatát; a munkakönyvet, abban az esetben, ha az igénylô nem dolgozott, nyilatkozatot kell benyújtani errôl a helyzetrôl; a tanulmányi okiratok és anyakönyvi okiratok másolatait; a családorvos vagy a szakorvos által kibocsátott orvosi igazolást; hatósági erkölcsi bizonyítványt; a személyes asszisztenst igénylô súlyos fogyatékos személy személyi igazolványának másolatát; a személy helyzetérôl szóló szociális ankét jelentését; a család vagy a törvényes eltartó írott beleegyezését az ítélôképességgel nem rendelkezô súlyos fogyatékos személyek esetében. Ami nem kell az új határozat értelmében: életrajz és a fogyatékos személy rokkantsági helyzetére vonatkozó besorolást igazoló igazolvány.

A munkaszerzôdésekre vonatkozó újdonság, hogy ezeket meghatározott idôre, de nem több mint egy évre kötik. A 626-os határozat szerint három hónap volt a minimális idôtartam.

Ami a munkaszerzôdés beszüntetését illeti: a személyes asszisztens egyéni munkaszerzôdése megszûnik, ha nem vesz részt a fogyatékosügyi felügyelôség által szervezett felkészítôn. A korábbi határozat értelmében a munkaszerzôdés csak akkor szûnt meg, ha a gondozó nem ment át az atesztáló vizsgán.

Jelen határozat esetében egy asszisztens egy családon belül - egy fizetésért - maximum két beteget, rokkantat láthat el. Volt olyan eset, hogy két fizetést kért egy fiatalember, mert két rokkantat ápol, de erre a törvény nem ad lehetôséget.

Tudni kell azt, hogy a fogyatékosokat ápoló asszisztensek fizetését a Fogyatékos Személyekkel Foglalkozó Államtitkárság biztosítja és a polgármesteri hivatalok folyósítják. A fogyatékosápolók májusi fizetésüket jövô héten kapják kézhez.

- Hány fogyatékos személyt ápolót tartanak nyilván?

- Múlt hónapban 426 személy kapott fizetést. Kiesett 80 személy, lévén, hogy az új nyugdíj- és társadalombiztosítási törvénynek más elôírásai vannak.

- Többen említették, hogy elônytelenül érintett egyeseket - azokat, akik nem veleszületett, hanem szerzett betegség következtében rokkantakat - ápolnak, az új társadalombiztosítási törvény, mert elvesztették alkalmazotti minôségüket.

- Igen, egyesek elvesztették alkalmazotti minôségüket. De jelen esetben mi a rokkantak megsegítésérôl szóló törvényrôl és nem egyes, munkaképes személyek jogairól beszélünk. A rokkantaknak járó támogatás módja változott. Nem a rokkantápolónak adják ki a fizetést, hanem az ápolt nyugdíjához csatolják az ápolónak járó jövedelmet. A fogyatékos személy fizeti ki ápolóját. Igaz, hogy az 1.400.000 lejes, a minimálbérnek megfelelô fizetésbôl az ápolónak kell fizetni a társadalombiztosítást, így az állam spórol. De a pénzt a gondozott megkapja. Szerintem ez formai, nem alapvetô hiba. Azoknak a fiatal gondozóknak, akiknek május elsejétôl megszûnt a munkaviszonyuk, segítünk a dossziéjuk összeállításában, hogy megkapják a munkanélküli-segélyt. De ismétlem, a hangsúly azon van, hogy a fogyatékosokat segítsék.

Szlovákia ratifikálta a nyelvi chartát

A lengyel szejm keddi ülésén a képviselôk számos módosító javaslatot nyújtottak be a szenátus által beterjesztett státustörvény- tervezethez, és átdolgozásra visszautalták azt az illetékes bizottsághoz.

A volt lengyel állampolgároknak és leszármazottaiknak nyújtandó "len-gyel igazolvány" (Karta Polaka) a kezdeményezôk szándéka szerint egyfajta ingyenes nemzeti vízum lenne, amely többszöri beutazásra vagy huzamos lengyelországi tartózkodásra, a lengyel iskolák igénybevételére, külön engedély nélküli munkavállalásra, munkanélküli segélyre és egyéb társadalom- és egészségbiztosítási juttatásokra, sôt gazdasági tevékenység folytatására is feljogosítaná tulajdonosát.

A törvénytervezetet ismertetve Ryszard Czarnecki, a kormányzó Szolidaritás Választási Akció (AWS) képviselôje arra hívta fel a figyelmet, hogy a lengyelség egyharmada az ország határain kívül él. A státustörvény nekik nyújtana különféle kedvezményeket, de fôként a lengyel határoktól keletre, történelmi lengyel területeken (Ukrajna, Fehéroroszország, Litvánia) élô lengyelek százezreinek szól, akik nem önszántukból kerültek kisebbségi helyzetbe. Ilyenformán a törvény egyfajta "erkölcsi adósság" lerovásának tekintendô - hangsúlyozta.

Radoslaw Sikorski külügyminiszter-helyettes közlése szerint a kormány a jelenlegi tervezetet negatívan ítéli meg. Kétségeket ébreszt benne egyebek között az a kitétel, hogy a konzulok feladata lenne a lengyel nemzethez tartozás megállapítása. Rámutatott, hogy a kormány becslései szerint a törvény alkalmazása minden 10 ezer igénylôre számítva (feltételezve, hogy valamennyi kedvezményt igénybe vesznek) 117 millió zlotyba kerülne (1 zloty=73 forint), miközben ennek az összegnek a fele is elegendô lenne a keleten élô lengyelek konkrét támogatására, például ifjúsági ösztöndíjakra.

A legtöbb kétség a képviselôk részérôl elsôsorban a jogosultság megállapításának mikéntjére vonatkozott, valamint arra, hogy telik-e a lengyel államnak a beígért kedvezményekre. Wit Majewski, a legnagyobb ellenzéki párt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) nevében arra figyelmeztetett, hogy a tervezet jelenlegi formájában kárt okozhat Lengyelország és keleti szomszédai kapcsolatainak. Pártja támogatását az általa benyújtott módosító javaslatok elfogadásától tette függôvé.

A lengyel igazolványról szóló törvénytervezet egyike a lengyel parlament leghosszabb ideje tárgyalt jogszabályainak. A szenátus 1998-ban dolgozta ki, 1999 áprilisában került a szejm elé. Elsô olvasata óta 20 hónap telt el.

Az EU mezôgazdasági miniszteri tanácsa új szabályokat rendelt el a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek kezelésére. A szabályok jövô év közepén lépnek életbe.

Az új szabályozás betiltja a vendéglátóipari moslék etetését a sertéstenyésztésben. Ezt a tilalmat Németország és Ausztria ellenezte, mert jelentôs beruházásaik vannak moslékkezelô üzemekben.

A kedden elfogadott szabályok a legkockázatosabb kategóriába sorolják az állati agyvelôt és a gerinchúrt. Ezeket el kell égetni. A második kategóriába tartoznak a sebesülés miatt vagy egyébként elhullott állatokból származó melléktermékek, a legkönnyebb csoportba pedig az egészséges állatokból származó, vágóhídi melléktermékek. Ez utóbbiakat ismét lehet majd állati tápokba keverni, amint feloldják az EU jelenlegi tilalmát a hús- és a csontlisztekre, de utána sem lehet állati mellékterméket azonos fajtájú állattal etetni.

Közben, ugyancsak kedden, az EU brüsszeli bizottsága meghosszabbította a csont- és húslisztekre év elején kimondott általános tilalmat. A korábbi években csak a szarvasmarhákat nem volt szabad ilyen tápokkal etetni. A tilalmat a szivacsos agysorvadásos marhakór németországi és spanyolországi megjelenése miatt rendelték el átmenetileg, július 1-ig. Most a tilalmat határidô nélkül hosszabbították meg, azzal, hogy idônként majd felülvizsgálják a helyzetet. A mezôgazdasági miniszterek a keddi, luxemburgi értekezletükön nem jutottak egységes álláspontra a tilalom sorsáról - egyes tagállamok, Németország, Ausztria, Franciaország és Spanyolország állandó, végleges tilalmat sürgetett, Nagy-Britannia viszont ellenezte a halliszt besorolását a tilalom alá -, ezért az Európai Bizottság a saját hatáskörében intézkedett az ideiglenes tilalmat meghosszabbítva.

Átválthatók a valuták euróra

2002. január elsejétôl 12 uniós tagország hivatalos pénznemévé válik az euró. Az 1999. január elsejétôl számlán való elszámolásokkor már eddig is használt euró ekkortól kezdve felváltja a német márkát, az osztrák schillinget, a belga frankot, a francia frankot, az olasz lírát, a finn márkát, a görög drahmát, az ír fontot, a portugál escudót, a spanyol pesetát, a luxemburgi frankot és a holland guldent. A szóban forgó pénznemek közül a német márkát 2001. december 31-ig, az ír fontot 2002. február 9-ig, a francia frankot 2002. február 17-ig, a többit pedig 2002. február 28-ig még elfogadják az illetô országokban fizetôeszközként.

A fizetôeszköz megváltozása azonban nem csak az uniós országokat érinti, ami abból is látható, hogy egyre gyakrabban válik beszédtémává utcán vagy máshol a pénzátváltás kérdése. Mindjárt az elején le kell szögeznünk, hogy ez alkalommal lényeges különbségek vannak a háború utáni, az idôsebb generáció emlékeiben még élénken élô pénzváltáshoz viszonyítva. Most korlátlan összeg beváltható és több bank jelezte már, hogy amennyiben a pénz a bank számláin van, azt automatikusan, ingyenesen, kezelési költség felszámítása nélkül átváltják.

Szalkay József, a Piraeus Bank helyi kirendeltségének igazgatója a Népújságnak nyilatkozva elmondta:

- E hónap közepétôl kezdve értesítettük ügyfeleinket, hogy a számlájukon levô valutát már most ingyenesen átváltjuk euróra, amennyiben ezt ôk is akarják, de nem kell pánikba esni, ugyanis az euró paritása a szóban fogó valutákhoz viszonyítva állandó, tehát például egy euró most is és év végén is 1,95 német márkát fog érni és ezen az árfolyamon beváltható lesz.

Váltható a forint is

Mugur Stet, a Nemzeti Bank szóvivôje nemrégiben kijelentette, Romániában egyelôre nem jegyzik a konvertibilissé vált magyar forintot, mert a két ország közötti forgalom nem teszi ezt indokolttá. Bár kijelentése vitatható - hiszen a két ország között a forgalom tavaly meghaladta a 868 millió dollárt, ami felülmúlja a más, Romániában jegyzett valutákban elért forgalmat -, mégis jó hírként fogadhatjuk a nyilatkozat folytatását. A Nemzeti Bank vezetôsége ugyanis döntött arról, hogy a kereskedelmi bankok és váltóházak kérvényezhetik és rövid idô alatt meg is kaphatják az engedélyt a forint átváltására a kereslet és kínálat által meghatározott áron.

A Piraeus Bank helyi kirendeltségének igazgatója már tegnap kérvényezte saját bankjának vezetôségétôl, hogy a szükséges engedélyt beszerezzék:

- Marosvásárhely speciális esetnek számít, itt ugyanis a lakosság nagy része érdekelt a forint átváltásában. Ha még mindig a Pater Bank lennénk, biztosra mondhatnám, ám így is valószínû, hogy hamarosan nálunk is vásárolható és eladható lesz a forint - mondta Szalkay József.

Románia nem lesz partner

Románia nem lesz partnere Magyarországnak a határon túli magyaroknak nyújtandó kedvezményekre vonatkozó státustörvény Romániát érintô alkalmazásában - jelentette ki kedd esti rendkívüli sajtóértekezletén Mircea Geoana külügyminiszter, hangoztatva: nemcsak a külügyi tárca vezetôjeként, hanem a román kormány, a miniszterelnök és az államfô nevében is beszél.

A magyar Országgyûlésben kedden elfogadott törvénnyel kapcsolatos román kormányközleményre utalva Geoana elôrebocsátotta: Románia saját vonatkozásában alkalmazhatatlannak tekinti "a magyar kedvezmény-jogszabályt". Emlékeztetett az utóbbi idôben a jogszabállyal kapcsolatban a magyar féllel lezajlott párbeszédre, és hangsúlyozta: a törvény kidolgozása, parlamenti elôterjesztése és vitája során, egészen a jogszabály elfogadása pillanatáig a magyar kormány "nem tett tanúbizonyságot konzultációs szellemrôl", nem mutatott hajlandóságot arra, hogy megszívlelje a román fél észrevételeit.

- Semmilyen formában sem konzultáltak velünk a jogszabály tervezetének parlamenti elôterjesztése elôtt, pedig mi azt kezdeményeztük. Elküldtük szakértôinket Budapestre, Martonyi János magyar külügyminiszternek írásban eljuttattuk a román félnek a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, és két héttel ezelôtt Budapesten lezajlott találkozónkon megállapodtunk abban, hogy a jogszabály végleges formája megfelelô módon tükrözi majd a román fél észrevételeit. A törvénytervezetbe számtalan módosítás került bele, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jogszabály ma (kedden) elfogadott végleges formájában nem lelhetôk fel a román fél észrevételei és ajánlásai. Vagyis: a nemzetközi politikában eleddig példátlan módon megvitattak és elfogadtak egy másik állam polgárait érintô törvényt, anélkül, hogy alapos konzultációt folytattak volna annak az országnak a kormányával, amely ország állampolgárainak a szóban forgó jogszabályt "szánták" - mondta Geoana. Kijelentette:
"Ez az, ami a legkomolyabban foglalkoztatott és most is zavar bennünket." A román külügyminiszter
"alapjában véve anakronisztikusnak és nem európainak" nevezte a magyar törvényt, amely ellentétben áll mindazzal, amit a Göteborgban tartott EU- csúcson elhatároztak, s "nem egyezik az európai idôszámítással". Ennek bizonyítására Geoana felrótta, hogy - az Európai Unió közbelépésére - Ausztriát kivonták e törvény földrajzi hatáskörébôl, majd emlékeztetett rá: két érintett országnak: Szlovéniának és Szlovákiának esélye van rá, hogy EU-tagok legyenek, miközben Romániának valószínûleg néhány évig még várnia kell erre. Ennél fogva középtávon a törvénynek "elsôsorban Románia lesz a célpontja", ami a román fél számára elfogadhatatlan - mondta. Hangoztatta: a törvény számos elôirányzata ellenkezik az 1996-ban kötött román- magyar alapszerzôdéssel és a belsô román joggal. A román vezetés nevében megismételte a kormánynyilatkozat azon kitételét, mely szerint a magyar státustörvény nem alkalmazható Románia területén. Hangsúlyozta: a román fél úgy fog eljárni, hogy "a területen kívüliségnek e törvényben fellelhetô elemei ne érvényesülhessenek román területen".

Geoana hangoztatta, hogy Románia nem kívánja túldramatizálni "ezt a szerencsétlen epizódot", és továbbra is szilárdan hisz az Európába és a NATO-ba integrálódó két ország viszonyának jövôjében.

A magyar diplomácia tisztázza a félreértelmezéseket

Jövôbe mutató és történelmi horderejû döntéseket gyakorta félreértéssel fogadnak és tévesen értékelnek. A szomszédos államokban élô magyarokról kedden elfogadott törvénnyel is ez a helyzet, jóllehet több mint másfél éve folyamatosan tájékoztattuk szomszédainkat az elôkészítésrôl, a törvény céljáról és tartalmáról - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter szerdán Budapesten az MTI érdeklôdésére.

A diplomácia irányítója azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a státustörvény keddi parlamenti elfogadását követôen Ion Iliescu elnök közölte: Románia területén nincs semmi keresnivalója a magyar igazolványnak.

Szlovákia - szintén kedden - külügyi nyilatkozatban jelezte: nem lenne helyes, ha Magyarország arra számítana, hogy további intenzív konzultációk nélkül a státustörvény Szlovákia területén bármilyen formában érvényesíthetô lesz.

- A magunk részérôl a jövôben is mindent megteszünk a téves értelmezések tisztázása érdekében - mondta Martonyi János. A külügyminiszter szerint a 92 százalékos parlamenti jóváhagyás és a határon túli magyarság egyhangú támogatása közös nemzeti érzületet tükröz. Hozzáfûzte: ennek tiszteletben tartását a jószomszédi kapcsolatok alapján joggal várjuk el szomszédainktól.

- A törvény semmilyen megkülönböztetést nem tartalmaz és nem eredményez a szomszédos országok polgárai között - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Martonyi János kifejtette: a kulturális és nyelvi identitás megôrzéséhez közvetett vagy közvetlen módon nyújtandó támogatásokkal és kedvezményekkel azok kívánnak majd élni, akik ezt az identitást vallják, és az azt megjelenítô közösségekhez tartoznak.

- A kedvezmények Magyarországon élvezhetôk, ugyanakkor Budapest eddig is nyújtott támogatást a szomszédos országokban élô magyar nemzetiségûek és közösségeik számára, amivel kapcsolatban sohasem vetôdött fel, hogy ütközne az érintett államok jogrendjével - mondta Martonyi János.

Hozzátette, hogy Magyarország ebben a szellemben eddig is üdvözölte és a jövôben is üdvözölni fogja, ha szomszédai, így Románia és Szlovákia támogatja a Magyarországon élô románok és szlovákok kulturális és nyelvi identitásának megôrzését.

Egyben utalt arra, hogy a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénynek nem lesz semmilyen olyan hatása vagy következménye, ami ne lenne teljes összhangban a szomszédos országok jogrendjével.

- A törvény megvalósítása során magyar hatóságok a szomszédos országok területén semmilyen tevékenységet nem fognak kifejteni. A jogszabálynak területen kívüli hatálya nincs, ezért nincs is értelme felvetni azt a kérdést, lehet-e majd alkalmazni a törvényt a szomszédos országok területén - szögezte le.

Szlovák külügyi állásfoglalás

A szlovák külügyminisztérium szerint a kedden Budapesten elfogadott státustörvény érvényesítése Szlovákia területén csakis további kétoldalú konzultációk után képzelhetô el.

A kedden kora este kiadott szlovák külügyi nyilatkozat megállapítja: mivel Budapest a törvény végsô változata szerint a szlovák fél által is hangoztatott fenntartásoknak csak egy kis részét méltányolta, ezért nem lenne helyes, ha Magyarország arra számítana, hogy további "intenzív konzultációk nélkül" a szóban forgó jogszabály Szlovákia területén bármilyen formában érvényesíthetô lesz.

Pozsony elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy - a magyar státustörvény esetleg szóba jöhetô gyakorlati alkalmazásának elôfeltételeként - világosan tisztázzák, miként érintik a Szlovák Köztársaság állampolgárait a törvényben foglaltak.

A szlovák külügyminisztérium annak a meggyôzôdésének ad hangot, mely szerint a magyar státustörvényt kizárólag a jószomszédi kapcsolatokat építô két független ország közti viszonyrendszer elveivel összhangban kívánják alkalmazni.

A dokumentum szerint "a státustörvény filozófiája és tartalma a szlovák társadalomban nyugtalanságot váltott ki, ezért errôl a szlovák külügyminisztérium a megfelelô diplomáciai úton tájékoztatta Magyarországot és a fontos nemzetközi intézményeket".

A szlovák külügyminisztériumnak "a jelenkori magyarországi állapotokból kiinduló reményei szerint" a Magyarországgal "szomszédos országokban élô állampolgárok iránt tanúsított figyelem mértéke" nem befolyásolja majd kedvezôtlenül a nem magyar nemzetiségû magyarországi állampolgárok jogos elvárásainak teljesítését. A dokumentum végül a szlovák külügyminisztérium azon meggyôzôdésének ad hangot, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a státustörvényt a közös európai uniós törekvések sikeres megvalósulásával összeegyeztethetô módon, a bizalomépítés és az egyetértésen alapuló kétoldalú viszony szellemében kívánja alkalmazni.

A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelôdési Szövetség (Csemadok) országos tanácsának elnöksége ôszinte megnyugvással vette tudomásul, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése elsöprô, 90 százalékos többséggel fogadta el a határon túl élô magyaroknak kínált kedvezményekrôl szóló törvényt - áll az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásban.

Nyolcvan év után ez az elsô olyan jogszabály, amely kimondja a magyar nemzet kulturális és szellemi együvé tartozását, egyszersmind megkönnyíti az anyaországról leválasztott területeken a szülôföldön való maradás esélyeit az ott élô magyar nemzetrészek számára.

A Csemadok több mint fél évszázados munkásságával, a népi hagyományok ôrzésével, az amatôr mûvészetek ápolásával, a közmûvelôdés támogatásával mindig is a magyar nemzet kulturális egységébôl indult ki, s munkáját azzal a céllal végezte, hogy gazdagítsa, sajátos értékekkel színesítse az egyetemes magyar kultúrát.

"Ôszintén örülünk ezért annak, hogy a határon túl élô magyarok kedvezményezettségérôl szóló törvény eredményeként az eddiginél is egyszerûbb lesz a kapcsolattartás az anyaországi emberekkel, kulturális és szellemi mûhelyekkel, mûvészeti csoportokkal, és lehetôség nyílik arra is, hogy az ifjabb nemzedékek közvetlenül az anyaországban szerezhessenek felsôfokú végzettséget" - szögezi le a dokumentum.

A Csemadok reméli, hogy a szlovákiai magyarság a lehetô legnagyobb mértékben él majd a kedvezményekkel, s ezt önmaga épülésére, azonosságtudatának erôsítésére használja. "Bízunk abban is, hogy a szlovákiai magyarságban a szülôföld iránti szeretet és az otthonhoz való ragaszkodás érzését is erôsítik a kedvezmények kínálta lehetôségek, önmaguk szellemi és kulturális gyarapodását pedig Dél-Szlovákia egészének a gazdagítására tudják majd hasznosítani a magyar igazolvány tulajdonosai" - áll a Kvarda József országos elnök jegyezte nyilatkozatban.

Viharosnak ígérkezik Marosvásárhely városi tanácsának mai ülése, ugyanis vita várható az új helyhatósági törvény életbe léptetési programjáról, amelyet az RMDSZ-frakció kezdeményezett. A kétnyelvûség gyakorlati bevezetésére tett kísérletrôl külön-külön kifejti véleményét a polgármester, a prefektus és a testület titkára is.

Nem tudjuk még, mirôl esik majd szó, de sejthetjük, hogy a többségi nemzet elôjogait féltô hangadók (akik érdekes módon pontosan az egyenlô elbánást igénylô magyarokat vádolják elôjogok követelésével) ezúttal is megpróbálják minden eszközzel megakadályozni, hogy a kétnyelvûség valódi gyakorlat legyen a megyeszékhelyen.

Az országban eluralkodó közhangulat egyébként ismét a magyarellenességnek kedvez. Alig gyôzzük kapkodni a fejünket az újabb és újabb ellenséges megnyilvánulások láttán-hallatán, s ha V. C. Tudor legújabb véresszájú kirohanása senkit sem lepett meg (legfeljebb az a megdöbbentô, hogy évek óta szabadon uszíthat, az ezt tiltó törvények ellenére haja szála sem görbül), a státustörvény elfogadása ellen megfogalmazott kormányon belüli (de ellenzéki is) vélemények jelzik: ismét bûn magyarnak lenni Romániában.

Történelmi tapasztalat, hogy a
"magyar veszély" kártyáját akkor veszik elô Bukarestben, amikor valamirôl el kell terelni a közvélemény figyelmét. Márpedig a frissen átkeresztelkedett PSD kormányzati szerepvállalása mégsem olyan sikeres, mint ahogy a Nastase-kormány azt ígérte. Románia egyre rosszabb osztályzatokat kap az európai integrációs folyamatban, még akkor is, ha Emma Nicholson bárónô az utóbbi látogatásán visszavonta a tárgyalások megszakítására tett javaslatát. Tárgyalni lehet - hangzik a ki nem mondott üzenet -, de az integrációhoz nem elég tátott szájjal várni a sült galambot, tenni is kellene valamit, és nem a Bukarestben megszokott bizánci mentalitással.

Az sem kerülheti el a figyelmet, hogy a politikai jelzéssel bíró
NATO-tagsághoz négy éve közelebb állt Románia, mint ma, hisz akkor az elsô volt a "vonal alatt", most pedig ismét a futottak még kategóriához sorolják. Nem véletlen Iliescu elnök kijelentése - biztosan sejt valamit -, hogy amennyiben kívül maradunk az Észak-Atlanti Katonai Tömbbôl, semmiféle tragédia nem történik.

A sikertelenséget pedig valamilyen módon nevesíteni kellett, s íme, ehhez az ôsellenségnek kikiáltott magyarok ismét kéznél vannak. (Fôként, mert Magyarország szalonképes partnere az Európai Uniónak.) Szánja-bánja már a kormányzat is a helyhatósági törvényben tett "engedményeket", ezért helyi szinten próbálják meg "jóvá tenni mulasztásukat". Ehhez pedig kiváló ürügy a státustörvény, amely - érdekes módon - a környezô államok közül csupán Romániában (és Szlovákia nacionalista köreiben) keltett (mû)felháborodást, és kiváló ürügy a magyar nemzetiségû edzô távozása a labdarúgó-válogatott élérôl, akit árulónak, renegátnak lehet címkézni, elfeledvén, hogy nagyrészt neki köszönhetô a két héttel korábban Magyarország ellen kivívott gyôzelem. (Bölönit egyébként akkor a magyar szélsôséges körök titulálták árulónak.)

Csütörtöki kimenô

Olvasom, hogy Segesvárt már gôzerôvel kalapálják attrakcióvá a Dreckula-Landot. Köll ez a kis attrakció, hiszen valóságos oázis lesz korrupt-kínrímes napjaink közepette. A globális és mûvelt angolszász turizmus számára fogantyú, vonatkoztatási pont, a hazánkról alkotott költött (és hamis) kép egyik, ha nem a legfôbb origo-centruma. (Mûveltül legalább így illik artikulálni.)

Fontos, hogy a Segesvárhoz véletlenül kötôdô vajdafi rémtetteinek színhelyét itt eredeti blôdségében lássa a 21. Még akkor is, ha valójában Brassóhoz, Târgovistéhez és Havasalföldhöz kapcsolódik. De ugyebár a balkanizációnak határt szabni nem lehet. Ez ugyanis keleti típusú etnocentrikus globalizáció tünete.

Arra senki sem lesz kíváncsi, hogy maholnap az utolsó szászt kell mutogatni Segesvárott, azt, akinek ôsei a várost alapították, éltették és felvirágoztatták a Kokel partján. Aztán jött egy pillanat, tart már vagy ötvenöt éve, hogy a régi fiúk elmentek és újak vetették meg lábukat és a szász múltat. Most sem lehet belôle, úgy tûnik, jövedelmezô idegenforgalmat elôcsalogatni, kell az Infantil-tours borzongástani szakembereinek horror-áriája.

De polgárok társai és mesterei szerte a bérces pátriában, ne ragadjunk le ennél az egy stációnál: végtelen számú lehetôség kacsint reánk. A vérengzések kedvelôinek kedveskedjünk Temesvárott az évente megrendezendô Dózsa György-sütôversennyel, Madéfalván veszedelmezzünk, aprítsanak székelyeket gulyássá, legyenek ünnepi játékok porig égetett Gyulafehérvárral (az 1658-as nagy dúlás emlékére), újra és újra gyújtassék föl az enyedi kollégium és könyvtára, meg köllene ismételni az aradi vértanújátékokat. És nem valami irodalmi lacafacázásra gondolok, agg elôadók végeérhetetlen fölolvasására, vagy botlábú szüzek és mutáló kamaszok pattanásos idétlenkedésére fakarddal, sztaniolcsákóval. Fenéket. A turizmus véres valóságot követel tôlünk: hozassunk szászokat Nürnbergbôl Drakula vajdának karózásra, égô vastrónt a Krupp- mûvektôl és jól fizetett kaszkadôrök süttessék magukat, székelyeket - akik állandó alkalmazottai legyenek a Véres Farsang Rt.- nek (tôkeerôs vállalkozás) - ágyútöltelék gyanánt a történelem számos tragikus pillanatában, és persze ne hiányozzon a deporty játék, mert erre iszik az amerikai, angol és délvacaki utazó.

Semmi sem lehet elég drága, feleim, ha az élmény valódiságát akarjuk megszerezni az idegennek és a belföldinek. Minden hasonlítson az eredetihez. Mint például a most összehegesztett baloldali párt a klasszikus szociáldemokráciához.

A hétfô délutáni vihar megyeszerte jelentôs károkat okozott a mezôgazdaságban, háztáji gazdaságokban. A Megyei Mezôgazdasági és Élelmezési Igazgatóság adatai szerint, amelyet Dumitru Lucretia mérnöknô bocsátott rendelkezésünkre, a megyében összesen 2655 hektáron károsodtak a termôföldek. A kár összértékeét13,4 milliárd lejre becsülik.

A vihar a legnagyobb pusztítást Dicsôszentmárton környékén okozota. A jégesô Botorkában 302 hektár termôföldet érintett, amelybôl 142 hektáron 50 százalékban tette tönkre a kultúrnövényeket. Ugyanebben a faluban Tufa Dumitru kertjébôl a vihar kitépett egy diófát, amely a szénacsûrre esett. Szászbogács határában 810 hektáros mezôgazdasági területen 60-80 százalékban semmisültek meg a termesztett növények, az Ádámos községhez tartozó Sövényfalván pedig 831 hektárt vert el a jég, amibôl 142 hektáron 50 százalékban károsodtak a növények. Kedd reggelre virradóra 20 tûzoltót vetettek be Dicsôszentmártonban, hogy az Omega Rt, a TAR Rt. épületének és egy Jegenye utcabeli lakóház pincéjébôl az esôzés következtében felgyülemlett vizet kiszivattyúzzák.

A megyei Polgári Védelem parancsnoksága által készített felmérés szerint a károk ebben az övezetben 6,34 milliárd lejre tehetôk.

A vihar nem követelt emberi áldozatokat. Épületekben és az állatállományban sem tett komolyabb kárt. Az adatokat Sandu Jinga ezredes, a Polgári Védelem parancsnoka szolgáltatta.

Az Erdélyi Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között megyeszékhelyünkön rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a mûszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A találkozón a Hogyan tudnak a szakemberek, intézmények a közel fél évszázados szellemi sorvasztás után megfelelni a XX. század végi információs és technológiai robbanás eredményezte kihívásnak? kérdésre próbálnak meg választ találni a meghívottak. A találkozó hivatalos megnyitóját és az elôadásokat a Bolyai Farkas líceum dísztermében tartják. A konferenciára a következô elôadókat várják: dr. Benedek Dezsôt, a Georgiai Tudományegyetem képviselôjét, aki A virtuális bagoly, avagy az internet használatának negatív és pozitív következményei címmel tart elôadást, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, elôadásának címe: Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselôjét, aki a magyarországi informatikai kutatás fejlesztésérôl és az állami támogatás dilemmáiról fog értekezni, dr. Jung János marosvásárhelyi elôadót, aki történelmi vázlatot fest a fizika és a mûszaki tudományok szerepérôl az orvosi tudományok fejlôdésében, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, aki Az információs technológiák új anyagai és eszközei címmel tart elôadást, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtôl, aki A tudomány szerepe az átmeneti gazdaságokban és Romániában témával értekezik, Manea Pompiliut, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem elôadóját, aki az orvosi mûszertechnika csúcsmegvalósításairól számol be, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Mûszaki Egyetem professzorát, aki az Európai számítógép-hálózatról fog beszélni, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát, aki A mesterséges intelligenciák szerepe a mûszaki- tudományos kutatás terén címmel fejti ki véleményét. Dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári BBTE tanára A földtan tudomány és szakma helyzete ma Romániában témáról beszél, míg dr. Kolozsvári Zoltán a Mûszaki fejlesztésben jelentkezô új szemléletrôl számol be. A találkozó vasárnap városnézéssel zárul.

Július másodikától a marosvásárhelyi nyugdíjasok újabb kedvezményes buszjegyekben részesülnek. A helyi tanács határozata alapján július-decemberre a 65 évnél fiatalabb nyugdíjasoknak havonta 10 jegyet biztosítanak. A fél évre szóló hatvan jegyet, amellyel az érintettek 120 alkalommal vehetik igénybe a Helyi Közszállítási Vállalat autóbuszait, ezúttal nem a polgármesteri hivatal Szociális irodájában, hanem a buszjegyárusoktól lehet átvenni. A 65 évnél idôsebb megyeszékhelyi lakosok szintén a buszjegyirodáktól ingyen vehetik át a fél évre érvényes, névre szóló utazási igazolványt. Minden érintett a személyazonossági igazolvánnyal és a legutóbbi nyugdíjszelvénnyel igényelheti a polgármesteri hivatal által biztosított utazási kedvezményt. Kérdésünkre Tatár Béla, a Helyi Közszállítási Vállalat vezetôje elmondta, hogy a fent említett jegyekkel és utazási igazolványokkal egyelôre csak a vállalat által mûködtetett jármûveken lehet utazni, ezek nem érvényesek a Siletina Rt. autóbuszain, mikrobuszain.

Környezetünkrôl, a szakember szemével

Románia az utóbbi idôben környezeti katasztrófák miatt került a nemzetközi közvélemény figyelmébe. Az országhatárt is átlépô szennyezések hívták fel a figyelmet a teendôkre. Maros megyében is van ugyan néhány, az egészségünkre káros környezetszennyezô, -károsító forrás, amelyek gondot okoznak a szakembereknek, ennek ellenére azt állítják, nem kell különösebben aggódnunk. A reális megyei helyzetképért fordultunk Stefanescu Danut vegyészmérnökhöz, a Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelôség fôfelügyelôjéhez, aki egyetemi tanulmányai után 1984-ben került közvetlenül a felügyelôség elôdjéhez, a megyei vízügyi igazgatósághoz (OGA), majd az 1990 után létesített hivatal minden lépcsôfokát végigjárva nevezték ki mai beosztásába.

Hiányos törvénykezés, vagy érdekellentét

- A szakemberek azt állítják, hogy Romániának EU-kompatibilis környezetvédelmi törvénye van, mégis az utóbbi idôben gyakran fordultak elô olyan nagyméretû szennyezések, amelyek nemzetközi botrányt is okoztak. A törvénnyel is gond van, vagy csak az alkalmazással?

- Elôször meg kell említenünk azt, hogy ilyen események elôfordulnak olyan országokban is, ahol a környezetvédelmi törvények szigorúbbak, mint nálunk. A környezetvédelmi törvényeket a fejlett országokban is mindegyre kiegészítik, javítják, hiszen elôállnak olyan helyzetek, jelenségek, amelyekre megoldást kell találni. A romániai elôírásokat még nem harmonizáltak az EU-követelményeknek megfelelôen. Vannak olyan területek, ahonnan hiányoznak bizonyos szabályzatok. Például az azbeszt használatát tiltó törvény. Ismeretes, hogy ez az anyag rákkeltô, így nyugaton szigorúan tiltják a használatát. Nálunk még nem. A jelenlegi kormányprogramban is megnevezték azokat a törvényeket, amelyeket e téren kell majd kidolgozni, életbe léptetni. Az EU ajánlatai alapján kell a jogharmonizációt megvalósítani, az adott ország realitásainak megfelelôen. Azt reméljük, hogy legkésôbb 2004-ig teljesítjük az EU által kért feltételeket. A környezetvédelmi törvényeket nem az Erdô-, Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium alkalmazza, hanem az összes más minisztériumok, mint például az ipari, a szállításügyi, a mezôgazdasági, valamint az ezeknek alárendelt szervek. Mi csak ellenôrizzük, követjük azt, hogyan alkalmazzák. Hiába vállaljuk fel olyan törvények kibocsátását, amelyet a romániai körülmények között, a pénzhiány miatt nem tudunk alkalmazni.

- Valójában itt ellentmondásról van szó. Ha például szigorúan kellene alkalmazni a környezetvédelmi törvényeket, akkor az azt jelentené, hogy nagyon sok ipari egység bezárhatná a kapuit, ez pedig szociális gondot okozna. Talán ez a helyzet a marosvásárhelyi vegyi kombinát esetében is, ahol úgy tûnik, hogy a környezetvédô szempontokkal szemben mindig felülkerekedik a gazdasági érdek?

- A vegyi kombinát esetében sohasem jelentettük ki kategorikusan: annyira szennyezô, hogy be kellene zárni az egységet. Ez az intézkedés nagyobb ökológiai katasztrófához vezetne. Gondoljuk csak el, megszabadulnánk a légszennyezéstôl, de mi történne a gazdátlanul, gondozatlanul hagyott berendezésekkel, a 30 hektáros vegyianyag-tározóval? Hogyha a bezárással együtt pénzt fordítanánk az ökológiai rekonstrukcióra, nem lenne gond, de nagyon költséges beruházásról van szó.

- Úgy tudom, hogy a megyei környezetvédelmi felügyelôség beperelte a kombinátot.

- Légszennyezésért 1995-ben összeállítottunk egy bûnügyi aktacsomót, de a hivatalos szervek nem kezdték meg a kivizsgálást, mivel nem lehetett bebizonyítani orvosi papírokkal, hogy valaki Marosvásárhelyen a kombinát miatt betegedett meg. Természetesen, nem azokról az alkalmazottakról van szó, akiket szakmai betegséggel nyilvántartanak.

- Akkor minden rendben volna?

- A kombinátnál a törvénynek megfelelôen elkészítettük a környezetvédelmi tanulmányt, felleltároztuk mindazokat a gondokat, amelyeket meg kell oldani. Ennek alapján kidolgoztak egy 5 éves programot, ami alatt mind a technológiai folyamatot, mind pedig a környezetvédelmi rendszert feljavítják e gazdasági egységnél. Ennek értéke összesen 25 millió dollár. Különbözô megvalósítási határidôket tûztek ki, amelyeket mi követünk. Gyakorlatilag mûszaki folyamatok felújításáról, szûrôberendezések beszerelésérôl van szó, amellyel növelik a gyár termelékenységét, ugyanakkor csökkentik a szennyezést. Már most érezhetjük azt, hogy foglalkoznak a kérdéssel, jelentôsen javult a helyzet. Csodákra azonban nem kell várnunk, hiszen mégiscsak egy vegyi kombinátról és nem gyógyszertárról van szó.

Az ökológiai rekonstrukció hatalmas beruházás

- Talán rosszabb a helyzet Dicsôszentmártonban, ahol a két vegyi üzem tározójából káros anyagok jutottak a környezetbe. Itt, mondhatni, se pénz, se posztó ahhoz, hogy a helyzeten változtassanak. Mi a teendô?

- A napokban állították össze azt a környezetvédelemre vonatkozó kötelezô feladatcsomagot, amelyet halaszthatatlanul meg kell valósítani a Bicapa Rt. privatizálása után. A gyár annyira eladósodott, hogy környezetvédelemre belátható idôn belül nem lesz pénzük. A legnagyobb gond három tározóval van, ettôl szennyezôdik a talajvíz és a Küküllô. Reméljük, hogy a privatizálás után ezt a helyzetet is megoldják. Amennyiben a gyár nem kerül magánkézbe, akkor az állam kell elôteremtse a pénzt az ökológiai újjáépítéshez.

- Ugyancsak visszatérô téma a Maros szennyezettsége. Itt a 2000-re készített megyei környezetvédelmi helyzetkép több olyan forrást említ, amely nem véletlenszerû: az Azomurest, a gernyeszegi sertéshizlaldát, illetve a folyó menti városok szennyvíztelepeit. Vitatott és mai napig sem egyértelmû, hogy a kavicskitermelés is rontja a víz minôségét. A Maros védelmére a megyei tanács korábban egy határozatot is hozott. Mindezek ellenére nem történt jelentôs változás. Miért?

- Valamennyire csak javult a helyzet, hiszen az idén üzembe helyezték a szászrégeni szennyvíztelep felújított berendezéseit, így egy szennyezô forrást, mondhatni, kiiktattunk. Gernye-szegen létezik egy program és az állattenyésztô egység tárgyalásokat folytat egy hollandiai céggel, amely azt szeretné megvalósítani, hogy a szennyvíz ne kerüljön a Marosba, hanem használják fel öntözésre. Másik megoldás lenne, ha a gernyeszegi szennyvízlefolyót elvezetnék a marosvásárhelyi szennyvíztelepre és ott tisztítanák meg. Ez olcsóbb, mint egy korszerû, saját szennyvízállomás megépítése, berendezése.

- Mi a helyzet a kavicsbányákkal?

- A megyei tanácsnál tartott tanácskozáson felmértük a helyzetet. Azóta a megyei tanács és a környezetvédelmi felügyelôség tárgyalásokat folytatott a vízügyi igazgatósággal, hogyan lehet csökkenteni a kitermelést. A legjobb megoldás az lenne, ha valamennyit megszüntetnénk. De meg kell keressük azt a kompromisszumos megoldást, ami mindenkinek megfelel. A mederbányák helyett például keresni kell szárazföldi kitermelô telepet. A helyzet rendezése elsôsorban a vízügyi igazgatóságtól függ. Az engedélyeket ôk adják ki. Ezek egyikében sem szerepelnek úgy, mint kavicsbányák, hanem a mederszabályozásért megnyitott idôszakos munkatelepek.

Hulladékkupacok - nemtörôdömség miatt

- Az EU-társulás egyik követelménye a korszerû hulladékgazdálkodás meghonosítása. Az erre vonatkozó, jónak mondott törvény dacára, a megyei települések állapota, enyhén szólva, elmarasztalható. Miért nem lehet rendet teremteni e téren?

- Maros megyében korszerû hulladékgazdálkodásról csak a nyárádtôi regionális hulladéktároló megépítése után beszélhetünk. Ide a megye 70 százalékából szállítanák a szemetet és ezáltal felszámolhatnánk az illegális hulladéklerakó helyeket. Sajnos, a falvakban az emberek ahhoz vannak szokva, hogy a szemetet a falu végén, a patakok medrébe dobják. A polgármesteri hivatalok nem büntetnek meg senkit. Akárhányszor érdeklôdünk, senki sem tudja, ki a tettes. Annak ellenére, hogy egyes községekben létesítettek hulladéklerakókat, még ha nem a legmegfelelôbb követelmények szerint is, de a lakosok nem használják ezeket. Még mindig olcsóbb és kényelmesebb a szeméttôl rövid úton megszabadulni. Tegyem hozzá, a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése vidéken pénzbe kerül, amiért a lakosok még nem hajlandóak fizetni. Olyan eset is volt, hogy a helyi tanácsban utasítottak el erre vonatkozó határozattervezetet. Sajnos, a mentalitással van a baj.

- Kinek kötelessége rendet teremteni e téren?

- A törvények szerint a polgármesteri hivataloknak kell intézkedniük, az alpolgármesterek hatáskörébe tartozik a környezetvédelmi gondok rendezése. Pénzhiány miatt nem tudnak egy helyi környezetvédô felügyelôt alkalmazni, ezt a törvény sem teszi kötelezôvé. Így aztán nem is nagyon törôdnek vidéken ilyesmivel, amíg az orruk alatt nem bûzlik a szemét.

Erdô- és tájvédelem - csak elméletben

- A környezeti jelentésben olvasható, hogy a megyebeli erdôket kártevô bogarak támadták meg. Ezenkívül a szárazság és az emberi tevékenység is jelentôsen károsította az erdôfelületeket. A magánerdôk visszaszolgáltatása is további veszélyt jelenthet, amennyiben meggondolatlanul termelik ki a fát. Követheti-e a felügyelôség, hogy mennyire környezetkímélôen gazdálkodnak az erdôkkel?

- Az erdôgazdálkodási szabályok betartását megyénkben egy frissen alakult szerv, az erdô- és vadgazdálkodási felügyelôség ellenôrzi, amelynek a székhelye Besztercén van. Egyelôre két ellenôr foglalkozik e két megye erdeivel. Ha bármilyen, az erdôvel kapcsolatos panasszal hozzánk fordulnak, mi ezt továbbítjuk a felügyelôséghez, vagy az erdészeti igazgatósághoz. Mi engedélyezzük az erdei gyümölcsök, gombák begyûjtését, de ezeket is láttamozzák az erdészek.

- Mint ismeretes, megyénkben 16 természetvédelmi terület van, ezenkívül hasonló besorolásra vár a Kelemen Nemzeti Park. Milyen módszerekkel lehet hatékonyan védeni ezeket a területeket?

- Megjelent a természet- és tájvédelmi területek törvénye. Ennek alapján létesíteni kell egy olyan adminisztrációt, amely gondozza a védetté nyilvánított övezetet. A szabályt azonban nem lehet alkalmazni, ameddig nem jöttek létre ezek a közigazgatási szervek.

- Kik kell létrehozzák?

- Egyelôre a Román Akadémia kell behatárolja a szóban forgó területeket, s a szakminisztérium hozza majd létre a közigazgatási szervet. Még az sem világos, hogy a helyi érdekeltségû területeket ki fogja gondozni. Lehet, hogy a polgármesteri hivatalok neveznek majd ki gondnokot. Az biztos, hogy nem a környezetvédelmi felügyelôség. Mi csak ellenôrizzük, hogy alkalmazzák-e a törvényt, megfelelôen gondozzák- e a védett területeket. Romániában csak három nemzeti parkot határoltak el: a Retyezátot, a Duna-deltát és Moldvában a Csalhó környékét. A Kelemen Nemzeti Parkot még nem határolták be, így a státusa sem tisztázott.

Poros, zajos, kipufogógázzal szennyezett városok

- Egy érdekes megjegyzése a már említett évi jelentésnek, hogy Marosvásárhely a megengedett értéknél jóval porosabb és zajosabb város. Mit lehet tenni ez ellen?

- A port a város lehetôségeit meghaladó gépkocsiforgalom és a kátyúk okozzák. Nagyon sok sáros autó hajt végig a fôútvonalakon, a gödrökbe lerázódik róluk a hordalék, megszárad és por lesz belôle, amit mi beszívunk. Amíg nem lesznek jó útjaink, ezt a kellemetlen hatást nem lehet csökkenteni. Ennél nagyobb gond a tömény kipufogógáz.

Amíg nem lesznek terelôútjaink, amelyek kivezetik a lakott területrôl a nagy forgalmat, addig e káros hatásokat nem csökkenthetjük.

- Hogyan léphet fel ez ellen a környezetvédelmi felügyelôség?

- A polgármesteri hivatallal tudattuk a helyzetet, ôk is tisztában vannak vele és igyekeznek valamilyen megoldást találni. Azonban az még mindig nem elegendô, ha az egyik utcáról átterelik a forgalmat egy másikra. Át kell gondolni, átszervezni a marosvásárhelyi forgalmat, amihez nagyon sok pénz kell. Sajnos, a város és környékének földrajzi adottságai miatt tömörült össze ennyire a lakott terület, nem lehetett úgy terjeszkedni, ahogyan egy alföldi településen. Ez is fejtörést okozhat. Nincs környezetkímélô városfejlesztési stratégia.

Érdeklôdés - utólag!

- Milyen az együttmûködése a felügyelôségnek a nemkor-mányzati szervezetekkel?

- Nagyon jó, több közös programunk van, mind a Fókusz Öko Központtal, mind a Rhododendronnal. Néha egyes kijelentéseiket eltúlozzák, de lehet, hogy ez a céljuk. Kritizálnak is, ami nem baj, hiszen ôk képviselik a civil társadalmat és ez így helyes.

- A munka volumenéhez képest kevés felügyelô dolgozik az ügynökségen. Ennek ellenére nemrég az újabb rendelkezések értelmében leépítés volt. Ilyen körülmények között hogyan szervezték meg a munkát, hogy ne csökkenjen a hatékonyság?

- Valóban, a gondokhoz képest nagyon kevesen vagyunk, mindössze 7 szakfelügyelôségünk van. Különbözô bizottságokat alakítunk, amelyek tematikus ellenôrzéseket végeznek a megyében. Így ellenôriztük azt, hogy a gattereknél hol tárolják a fûrészport; a vasutaknál hogyan takarítják, rendezik a sínek környékét; miként tárolják a mezôgazdászok a növényvédô szereket stb. Sok panasz érkezik a lakosságtól, amelyeket ki kell vizsgálnunk. Kevés az engedélyezéssel foglalkozó személyzetünk, ezért itt is sok esetben megkésve tudjuk rendezni az iratokat. 42 állásunk van és nem alkalmazhatunk senkit, hiszen a minisztérium rendelkezik felettünk.

- A lakosság mennyire érzékeny a környezet állapotára?

- Elméletileg, a beszélgetésekben mindenki aggódik, érzékeny a környezete iránt, azonban a gyakorlat mást igazol. Amikor tenni kell valamit, elég nagy az érdektelenség. A környezetre nagyobb hatást kiváltó tevékenység, gazdasági egység környezetvédelmi engedélyének a kibocsátása elôtt nyilvános vitát rendezünk, amelyre bárki eljöhet és az adott problémával kapcsolatosan elmondhatja panaszát, véleményét, s bármilyen környezetvédelmi kérdést tisztázhatunk, sajnos, nagyon kevesen, gyakran senki sem vesz részt ezeken a fórumokon, pedig sajtóban hirdetjük, most már internetes honlapon is követhetôk az események. Megemlíthetem a sokat vitatott Cserepeskô ügyét. A nyilvános vitán egyetlen szovátai lakos sem volt. Nem sikerült a környezetvédelem iránt elég érzékennyé tennünk a lakosságot. Nagyon sok a teendônk a környezeti nevelés terén. A lakosoknak tudniuk kell, hogy ilyen téren igenis, véleményt kell nyilvánítaniuk, ezt meg is tehetik. Jelzéseiket, véleményeiket figyelembe vesszük és befolyásolhatják döntéseinket. Minket is ezáltal támogathatnak a környezetvédelemben.

Nem kell aggódnunk?

- Milyenek a kilátások? Az idén javulhat-e érezhetôen a helyzet megyénkben?

- A 10 évvel ezelôtti adatainkhoz viszonyítva a felszíni vizek minôsége jobb. Ennek magyarázata természetesen az is, hogy több nagy ipari egység nem, vagy csak csökkentett kapacitással termel, az újak pedig már az új követelményeknek megfelelôen a környezetvédelmi elôírásokat betartva létesültek. A levegô esetében elmondhatjuk, hogy csökkent az
iparigáz-szennyezés, azonban jóval több a kipufogókból a levegôbe került gáz mennyisége. Ez inkább a városokra jellemzô. A múltból örökölt nagy vállalatok által okozott környezetkárosító hatás csökkentése jelenti számunkra továbbra is a megoldandó feladatot. Remény van arra, hogy a gépkocsik által okozott légszennyezés is csökken, hiszen a régi jármûveket lassan kivonják a forgalomból. A legújabb rendelkezések szerint az országba már Euro 3-as kategóriájú autókat lehet behozni, s kötelezôvé teszik a katalizátorok bevezetését. Ami a hulladékgazdálkodást illeti, amennyiben nem épül meg a nyárádtôi lerakó, arra kell törekedni, hogy több község létesítsen és használjon egy ökológiailag elfogadható hulladéktárolót.

- Önök meg vannak elégedve a munkájukkal?

- A napi munkánk kevésbé látványos. Az engedélyezésekkel, az ellenôrzésekkel elsôsorban arra törekszünk, hogy megelôzzük a környezetszennyezést. Az idén a megyénkben nem is volt úgynevezett véletlenszerû szennyezés. A két eset, amit jeleztünk, Maroshévízen és Monor- falván történt, a hatásuk elérte megyénket, szerencsénkre nem katasztrofális következménnyel. Reméljük, hogy a környezetvédelmi alap megjelenésével nagyobb ökológiai rekonstrukcióra is lehet majd pénzt költeni. Addig is arra szeretnénk rávezetni a gazdasági egységek vezetôit, hogy bár a környezetvédô beruházás fölöslegesnek tûnô kiadás, mégsem haszontalan, hiszen egészségünkben megtérülô befektetés. S van-e ennél nagyobb kincs, mint a tiszta, rendezett, egészséges környezet?

Az utóbbi napok esôzései kedveznek a gombák szaporodásának, ezért valószínû, sokan indulnak el gyûjtôútra, ha kedvezôre fordul az idô. Annak ellenére, hogy a gombák hasznos elemei táplálkozásunknak, az utóbbi idôben országos szinten sok gombamérgezés történt, egyesek halálos kimenetelûek voltak. A mérgezéseket az erdôbôl, mezôrôl gyûjtött és a piacokon értékesített, valamint a hozzá nem értôk által szedett gombafajták okozták. Az ok, hogy a mérgezô gombákat összetévesztették az ehetô fajokkal, a hasonlóság alapján.

A gombák több ok miatt mérgezôek: egyrészt többféle, az emberi szervezetre káros toxikus anyagot tartalmaznak, másrészt a nem megfelelô termesztési, szállítási és tárolási feltételek miatt a felületükön kialakult penész, paraziták elszaporodása miatt.

Bár nincsen rá tudományos bizonyíték, egyes gombaszakértôk szerint a nagyszámú mérgezések másik oka, hogy genetikai mutációk alapján egyes ehetô gombák mérgezôkké váltak az utóbbi idôben a levegô szennyezettsége, valamint a radioaktív sugárzások miatt.

A mérgezések megelôzése érdekében a gyûjtôknek azt ajánlják a szakemberek, hogy csak biztos ismeretek birtokában szedjenek gombát, s ezt az ismert lelôhelyeken tegyék, ahonnan már korábban is gyûjtöttek, és kerüljék a növényápoló szerekkel permetezett területeket.

Akik nem értenek a gombákhoz, csak az engedélyezett helyekrôl vásároljanak, ne használják fel az elöregedett példányokat, ne fogyasszanak nyersen gombát, jól mossák és párolják meg, amit megesznek, és az elkészült gombaételt egyék meg frissen, kis mennyiségben, és ne tegyék el másnapra, még a hûtôszekrénybe sem.

A gombamérgezés elsô jeleinél orvoshoz kell fordulni. A fogyasztástól az elsô tünetek megjelenéséig 15 perc vagy 48 óra telhet el. A mérgezés a gombában levô toxikus anyagtól függ, tünetei a hányinger, hányás, alhasi fájdalmak, ami lehet görcsös is, szédülés, hallucinációk, a végta-gok zsibbadása, sôt bénulása is, látási zavarok, szájszáradás, izzadás.

A gombamérgezésre nincs általánosan alkalmazható recept, saját magunk által alkalmazható ellenintézkedés. A hányás is csak akkor segíthet, ha a gomba még a gyomorban van.

A hatékony orvosi beavatkozáshoz szükség van a mérgezô gombafaj azonosítására, amit a szakember az étkezési maradékokból, a tisztítási hulladékokból és a száraz gombából is meg tud tenni - olvasható a Közegészségügyi Igazgatóság szakosztályának dr. Simona Patrascu által jegyzett közleményében.

Több centis is lehet

Magyarország lakosságnak körülbelül 15 százaléka szenved epekövességtôl, vagy hordozza "néma köveit". Sokszor csak véletlenül bukkannak rájuk az orvosok, amikor már a szövôdményei okoznak panaszt.

Az epekôbetegség nôk esetében kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. Az elhízás, a cukorbetegség és a köszvény fokozza a gyakoriságát. Néhány vérzsír-szintet csökkentô gyógyszerrôl tudjuk, hogy hajlamosíthat epekô képzôdésére, hasonlóan az erôltetett fogyókúrához, s az epekô kialakulásában szerepet játszhat az antibébi tabletta hormonhatása is.

Leggyakrabban (a felismert esetek 80-90 százalékában)az úgynevezett koleszterinkövek okoznak kellemetlenséget, de a pigmentkövek és egyéb más kôféleségek is elôfordulnak. Az epekô átmérôje folyamatosan nagyobbodik, s akár több centiméterre is nôhet. A tapasztalat szerint a legtöbb epekô nem okoz panaszokat. Egy tanulmány szerint közel 2000, más betegségben elhunyt boncolásakor az derült ki, hogy majdnem 300-nak volt panaszokat talán nem is okozó epeköve.

Gyökeres megoldás: a mûtét

Máskor azonban az epekô igen súlyos, kínzó tüneteket produkál. Heves, görcsös fájdalom a jobb bordaív alatt, amely gyakran a jobb lapocka alá sugárzik, és hányingerrel, hányással, igen rossz közérzettel jár. Ha az epevezetékbe ékelôdik, sárgaság is kialakulhat, többnyire gyulladásos tünetek kíséretében.

Az epekôbetegek többségénél szükséges a köves epehólyag eltávolítása. Ezt a sebészek végezhetik hagyományos módon, hasmetszéssel, amely egy nagyobb vágást tételez fel a hasfalon, és a gyógyulása is hosszú. Modernebb eljárás az úgynevezett mini-laparatómia, amely során egészen kicsi metszésbôl történik a köves epehólyag kivétele. A laparaszkópos eltávolítás ma már rutin eljárás, melynek során három kicsiny lyuk mentén hatolnak be a hasüregbe, és végzik el a mûtétet. Elônye, hogy kevésbé terheli meg a szervezetet, gyorsabb a gyógyulás, rövidebb a kórházi kezelés. Hátránya, hogy számos kísérô betegség - például összenövések, gyulladásos folyamatok, sárgaság, véralvadási zavarok - fennállása esetén tilos alkalmazni.

Bizonyos esetekben jó hatásfokkal alkalmazható az epekövek eltávolítására az ultrahang kezelés, amelynek során az epeköveket olyan apró darabokra robbantják, hogy azok az epeutakon keresztül távozhatnak.

Ismert a gyógyszeres kôoldás módszere is, elterjedését azonban ma még gátolja, hogy igen drága.

Talán az elhízás, a cukorbetegség és a magas húgysavszint szakszerû kezelése csökkentheti ennek az igen gyakori betegségnek az elôfordulását, de fontosabb, hogy az ismertté vált epekövességet kezeljük, hogy elkerülhessük a késôbbi szövôdményeket: hasnyálmirigy-gyulladás, az epehólyag "kilyukadása". Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egyes kutatók szerint a krónikus epekövesség esetenként epehólyagrákot okozhat.

Dr. Lavicska Kálmán

Persze elsôsorban az orrot ért ütéstôl. Ám, ha ilyen oka nincs az orrvérzésnek, akkor sincs ok a pánikra. Mit kell tennünk?

A legtöbben megijednek, amikor hirtelen - minden ok nélkül - elered az orruk vére. A vérzô orrlyukba óvatosan tegyünk egy vattacsomót. Ám ha hosszú ideig nem áll el így sem a vérzés, orvoshoz kell fordulnunk. Az orrvérzéskor sokan elkövetik azt a hibát, hogy lefekszenek, remélve, vízszintes helyzetben gyorsabban eláll a vérzés. Pedig leghelyesebb ilyenkor ülô helyzetben a homlokra és a nyakra hideg vizes borogatást tenni. A hideg hatására ugyanis az orrban a vérerecskék összehúzódnak.

Mi lehet a vérzés oka?

- Lázas, akut betegségek kísérô jelensége is lehet. A betegség elmúltával az orrvérzés is megszûnik.

- Idôsebb korban ér- és vérkeringési betegségeknél, érelmeszesedés és magas vérnyomás esetén is elôfordulhat.

Gyakran orrsövényben lévô vérerecskék gyengesége okozza a vérzést. Ha ezek az erecskék tágak és érzékenyek, többször beszakadhatnak. Az orvos ezt gyorsan megszüntetheti.

Sérült orrnyereg, sôt: a nagy fizikai megerôltetés is okozhat orrvérzést.(Akárcsak a versenylovaknál, náluk gyakori tünet ez - verseny közben). Ilyenkor a parányi erek hosszabb ideig vérezhetnek. A vérzékenység is gyakran orrvérzéssel jár. Ám a legtöbb esetben veszélytelen és átmeneti jellegû az orrvérzés.

Dr. Katona

Arc-, állcsont- és szájüregi daganatok

Az Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Egyetem hallgatói VIII. Tudományos Diákköri Konferenciájának felkért elôadójaként járt Marosvásárhelyen dr. Szabó György egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti Klinikájának vezetôje, aki A fej-nyak daganatok epidemiológiája és a modern funkcionális kezelési módok címmel tartott érdekes elôadást, amelynek során bravúros mûtétek eredményét és a legújabb kezelési módokat láthatta a kivetített képeken a közönség.

A budapesti professzornak, akinek támogatásával a marosvásárhelyi egyetem fogászhallgatói közül sokan megfordultak az említett klinikán, a konferencia szünetében tettünk fel néhány kérdést.

- Egyre gyakoribbak a megbetegedések a fiatal korosztálynál - hangzott el az elôadásában. Ismertek-e az okok?

- Nem pontosan a fiatal, inkább úgy mondanám, hogy a fiatalabb korosztálynál az arc-, állcsont- és szájüregi daganatok elôfordulása a cigaretta és az alkohol miatt gyakoribbá válik. A problémát az jelenti, hogy akik alkoholizálnak, a saját egészségükkel is kevesebbet törôdnek. Sajnos egyre több ilyen betegünk van.

- Ezek a daganatok igencsak látható helyen képzôdnek, nem lehetne-e korábban felfedezni?

- Nagyon egyszerûen diagnosztizálható daganatokról van szó, nincs szükség különösebb eszközre, hogy megállapítsuk a betegséget, egyszerûen csak rá kellene nézni szakembernek, és akkor meg lehetne elôzni vagy kezdeti stádiumban megoperálni. Ennek ellenére nagyon kevés daganatot diagnosztizálunk kezdeti állapotban.

- Általában mikor jelentkeznek a betegek?

- Sajnos akkor, amikor egy kezelési móddal, tehát egy kismûtéttel nem lehet megoldani a kérdést. Ezért az ötéves túlélés esélye 40-50 százalékra megy le. A kezelésre adott minden lehetôségünk, de ez egy nagyon drága módszer, egy betegre számolva több millió forintba kerül, holott a megelôzés sokkal olcsóbb lenne. Nemcsak orvosi megelôzésre gondolok, hanem a dohányzás, az alkohol visszaszorítására, hogy a gyermekek, fiatalok legyenek tisztában azzal, hogy mit jelent számukra a cigarettához, az alkoholhoz való hozzászokás is. Ehhez kell nekünk az iskola, a média és az egész társadalom segítsége, mert nem csak orvosi problémáról van szó.

- Számunkra úgy tûnik, hogy Magyarországon jó ez a kapcsolat.

- Sohasem lehetünk megelégedve az adott helyzettel. Az a statisztikai adat, hogy Magyarország a szájüregi daganatos elhalálozások esetében mind a férfiak, mind pedig a nôk tekintetében elsô helyen van Európában, s az összdaganatos elhalálozások esetében a férfiak körében elsô, a nôknél pedig a harmadik helyen, mindenki tudomására kell hogy jusson, mert csak akkor tudunk eredményt elérni, ha mindez ismertté válik. Mûtéttechnikailag ugyanis sokat el lehet érni, de nem mindent.

- Visszatérve az okokra, korábban az alkoholt és a cigarettát említette. Az ismeretségi körömben azonban sok olyan lánynál, fiatalasszonynál fordult elô, akik egyik káros szenvedéllyel sem élnek…

- Fiataloknál vagy szülés után a nôknél biztos nem rákról van szó, hanem szarkómáról, aminek genetikai vagy valami olyan környezeti oka van, amirôl nem tudunk, ezek az esetek véletlenek.

A jellemzô az, hogy akiknél 40-50 éves korukban alakul ki a betegség, a háttérben mindenütt megtalálható a cigaretta és az alkohol.

- A szájüregi rákos megbetegedések közül melyek a leggyakoribbak?

- Szájfenék, nyelv- és ínyrák, azután az alsó ajak rákja, ami a napfény miatt alakul ki, és amit jól tudunk kezelni. A bôrrák aránylag jóindulatú forma, ami ritkán okoz áttétet, csak akkor, amikor már mélyebbre hatolt, és már nem is lehet bôrráknak nevezni. Ezt a formát jól lehet kezelni, plasztikai mûtéttel el kell távolítani, és figyelni kell a beteget. Az a probléma, hogy sugárkezelés után a betegség kiújulhat, és akkor már nagyon nehéz a gyógyítás.

- Elôadásában bemutatta a katéteres kezelési módot, milyen arányban lehet nem mûtéti eszközökkel gyógyítani?

- A lényeg a komplex kezelés. A gyógyszeres kezelésnek nagy szerepe van, de egyedül ezzel egyes esetekben lehet javulást elérni, ezért általában kombinálva alkalmazzuk.

Nagyon fontos számunkra a betegek rehabilitálása, ami már a diagnózissal kezdôdik: A lelkét kell rehabilitálni annak a betegnek, aki azzal szembesül, hogy neki daganatos betegsége ven. Azután be kell bizonyítani, hogy gyógyítható, de neki is nagyon aktívan közre kell mûködnie ahhoz, hogy meggyógyuljon. Végig kell menni a nem könnyû beavatkozásokon, a gyógyszeres kezelésen, mûtéten vagy sugárkezelésen. Mindezt végig is kell kísérnie az orvosnak, ami nagyon fontos dolog

- És a gyógyulás?

- Nem nagyon mondjuk, hogy gyógyulás, azt mondjuk, hogy a páciens daganatmentes öt évig. Ez körülbelül 50 százalék. Ha azonban a betegeknél megvan a hajlam, s nem mond le továbbra sem az akoholról és a cigarettáról, akkor nagy százalékban valahol más helyen, más szövettannal második rákos megbetegedés léphet fel, ami az elsôvel nincs összefüggésben. Ezért mondjuk, hogy egy bizonyos hajlam függvényérôl van szó. Ebben benne van a genetikai adottság, a család, s ha a betegnek hajlama van egy betegségre, amire ráiszik és rácigarettázik, akkor kialakul a daganat, ami elkerülhetô, ha nem cigarettázik.

- A Marosvásárhelyrôl elszármazott szájsebész, dr. Fodor Levente elmondta, hogy nagyon sokat segít az erdélyi betegeken …

- Ez teljesen természetes dolog, mert azok, akik átjönnek, elesettebbek, mint a magyarországiak. Nincsen megfelelô anyagi hátterük, rokonságuk, sok minden nincs. Ezért fontos, hogy állandóan tartsuk a kapcsolatot a betegekkel, akiket hazatérve baráti orvosok gondjaira bízunk, hogy ezek az orvosok szükség esetén tovább folytassák a kezelést és ellenôrizzék az eredményeket.

Több olyan jelzést is kaptunk olvasóinktól, hogy rendôrök, ilyen-olyan szabályozásra hivatkozva
"belekötnek" a gépjármûvezetôkbe, szorgalmazva irataik kicserélését. Néhány fölvetett alapkérdés tisztázásának szándékával megkerestük Feier Viorel rendôr ôrnagyot, a közvetlenül a Belügyminisztériumnak alárendelt megyei okmányhivatal hajtási engedély és forgalmi engedély munkakörének felelôs vezetôjét.

Interjúadónk megerôsítette, hogy e két dokumentum megújítására vonatkozóan kiadott országos rendelkezésben nincs semmi változás. Tehát minden ugyanúgy maradt, ahogyan az 1998. szeptember 30-i 667-es kormányhatározatban (megjelent a Monitorul Oficial 1998. október 5-i számában) leszögezték. A vonatkozó tudnivalókat meg lehet találni a Legislatia rutiera ’99 és Legislatia rutiera 2001 címû, kék fedôlapú brosúrában is a 77. és 78. oldalon (124-es szakasz).

Eszerint a régi típusú hajtási jogosítványt 2000. október 31-ig abszolút mindenkinek be kellett cserélnie, függetlenül attól, hogy páros, avagy páratlan évben és melyik hónap melyik napján született. Az említett könyvecske 64. oldalán (95. szakasz) azt olvashatjuk, hogy a (96. szakaszban leírt) vezetôi engedély a kibocsátási naptól számított 10 évig érvényes. A következô bekezdés pedig úgy szól, hogy ezen elôírás azokra az új típusú engedélyekre is vonatkozik, amelyeket az 1997. évi 166-os kormányhatározat hatályba lépéséig adtak ki. Kérdésünkre, hogy ezt miként kell értelmezni, beszélgetôpartnerünk hangsúlyozta: a kemény kártyalapszerû, színes fényképpel ellátott, elektronikus számítógéppel szerkesztett vezetôi engedélyeknek az az elsô sorozata, amelyet annak idején (1996 májusától kezdôdôen) 5 évre bocsátottak ki, a fenti rendelkezéseknek megfelelôen valójában szintén 10 évig használható Románia területén. Volt szó ugyan arról, hogy felülbélyegzéssel, öntapadó címkével hosszabbítsák meg az érvényességét, de aztán elmaradt ez az intézkedés és az illetékes hatósági szervek hallgatólagos beleegyezésével így is tovább boldogulhatunk velük. Gond csak akkor lehet, hogyha valahol külföl-dön figyel fel a rendôrség az engedély fényképes oldalán az 5. pontnál beírt határidô lejártára és nem tud arról - vagy nem ismeri el -, hogy nálunk, idehaza 5-rôl 10 évre hosszabbították meg az okmány érvényességét.

Érdeklôdésünkre, hogy mi a helyzet az idôszakos orvosi ellenôrzéssel, amelynek eredményét egyszerûen nincs ahogyan és ahova rávezetni a fényes, mûanyag bevonatú kártyára, Feier ôrnagy igyekezett megnyugtatni: a gépjármûvezetôknek szükségtelen emiatt aggódniuk, mivel egészségi szempontból való alkalmasságukat nem kell ismételten igazolniuk mindaddig, amíg a hajtási jogosítványt kicserélik. Másként fogalmazva, annak, akinek már megvan az új típusú (színes, kártyaszerû) engedélye, az okmány kibocsátása utáni 10 évben (akkor is, ha eredetileg csak 5 évre adták ki) felesleges orvosi bizonyítvány után járnia. Tehát csak abban az esetben kötelezô ismét fölkeresni a rendelôintézeti szakorvosokat, amikor kicserélik, megújítják a vezetôi engedélyt.

Ami a jármûvek forgalmi engedélyét, közismertebb nevén a "talont" illet