Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Aktuális

Eldöntött tény, hogy a kormányzópárt oktatásügyi koncepciójának megfelelôen országszerte összevonják az iskolákat. A félreesô helységek kis létszámú diákkal és jobbára szakképzetlen oktatószemélyzettel mûködô tanintézményeit bezárják, s a tanulókat autóbusszal fogják a községközpont vagy a közeli nagyobb település iskolájába szállítani, ahol korszerû felszerelést és szakképzett pedagógusokat biztosítanak számukra. Ezáltal a szakminisztérium véleménye szerint egyenlô esélyeket teremtenek a közoktatásban részt vevô valamennyi diák számára, s ily módon fogják a romániai tanügy színvonalát emelni.

A terv kivitelezése állítólag jelentôs megtakarításhoz vezet, hisz nem mindegy a helyhatóságoknak, hogy hány iskolát kell mûködtetniük. Ezzel magyarázható az a lelkesedés, ahogy egyes megyékben "mun-kához láttak", és van olyan magyar többségû megye, ahol több mint harminc iskolát akarnak bezárni. Maros megyében egyelôre négy településen kezdik el alkalmazni a programot, köztük Gyulakután és Nyárádremetén is.

Mielôtt azonban már látnánk is a "fényes jövôt", néhány dolgon talán el kellene gondolkozni. Ahogy a szakminisztériumban terjengô szóbeszédbôl kiderül, a terv elsôsorban azért született, hogy pillanatnyilag mentôövet nyújtsanak a csôd szélén álló romániai autóbuszgyártásnak, hisz vannak olyan megyék, ahol máris 30-40 autóbuszt rendeltek. Csakhogy a mi útviszonyainkat, a szervizelés lehetôségeit figyelembe véve, a gördülékenységben nem reménykedhetünk Ha lesz gépkocsivezetô, akkor nem lesz pénz üzemanyagra, ha lesz üzemanyag, az utak állapota miatt meghibásodó jármûveknek nem lesz cserealkatrész, és felmerül az is, hogy a szervizelést milyen gyorsasággal és hol fogják elvégezni. Ezen túl, képzeljük csak el, hánykor kell kiállniuk a gyerekeknek télen, fagyban az út mellé, amíg egy nagy körzetû község valamennyi kicsi faluját bejárja a busz. És mi lesz délben, amikor a nagyobb osztályosok sokkal késôbb végeznek, mint a kisebbek. Az utazás, a sok várakozás úgy megviseli a diákokat, hogy minôségrôl szó sem lehet.

És a falvak? Ahol megszûnik az iskola, ott egy kicsit megszûnik az élet is, s a település elôbb-utóbb mind jobban elnéptelenedik. És, ha nincsenek rendszeresen bérletet váltó iskolások, a távolsági autóbuszjáratokat is felszámolják, ami a teljes elszigeteltséghez vezethet.

És mielôtt bedôlnénk ennek, az elszigetelt falvak, sok száz éves iskoláink felszámolásához vezetô tervnek, gondoljunk csak Reményik Sándor intelmeire, hisz hallhattuk eleget az utóbbi idôben. Ha ünnepelni tudunk vele, a mindennapi élet gyakorlatában sem kellene elfelejteni.

A 213/1998-as törvény elôírja, hogy minden közigazgatási egység fel kell leltározza közvagyonát, és ezt a közvagyont helyi tanácsi határozattal, és természetesen megyei tanácsi határozattal elfogadja, és felterjeszti a kormányhoz jóváhagyás végett. Ugyanis ezeknek az intézményeknek, ingatlanoknak, a helyi, megyei vagy országos jelentôségû kategóriába való besorolását kormányhatározat fogja szentesíteni. A miniszterelnök a július 15-i dátumot szabta meg a leltárak utolsó beküldési határidejének. Virág György, a megyei tanács elnöke, a pénteki telekonferencián felvetette, hogy gondok vannak a vásárhelyi polgármesteri hivatallal, mert bizonyos ingatlanokat a városnak vindikál, viszont azt akarja, hogy ezeket az épületeket, intézményeket a megyei tanács finanszírozza. Virág Györgyöt kérdeztük, mit is akar tulajdonképpen a polgármesteri hivatal?

- 1998 novembere óta készültek ezek a felmérések, leltárak. 1999 végén Maros megye is felterjesztette saját lajstromait. De mivel közben nagyon sok szabályzó jelent meg azzal kapcsolatosan is, hogy például csak a tanintézményeket, vagy a gyermekjogvédô intézményeket említsem, ahol épületek kerültek a tanügyminisztériumtól vagy az egészségügyi minisztériumtól a helyhatóságok körébe, vagy más ilyen jellegû mozgások voltak, ezeknek a leltáraknak a felülvizsgálata kötelezô volt. Ezt a felülvizsgálatot a helységek és a megye is meg kell hogy tegye. A megyei tanács úgy gondolja, hogy a június 28- án sorra kerülô ülés alkalmával tudja elfogadni azt a határozatot, amellyel rögzíti, hogy mely intézményeket, épületeket tekint megyei jelentôségûnek.

- Itt van néhány konfliktusos pont a marosvásárhelyi tanáccsal és polgármesteri hivatallal.

- Valóban, olyan értelemben, hogy a május 24-én elfogadott marosvásárhelyi városi tanácsi határozatban egy sor olyan épület szerepel, amelyet a municípiumi tanács helyi érdekûnek tekint, mi ugyanakkor megyei vagy regionális jelentôségûnek tartunk. A konfliktus nem abból adódik, hogy ebbôl meggazdagszik vagy szegényebb lesz egyik vagy másik intézmény. Sôt, én azt is mondhatom, hogy nem ragaszkodunk mi, mint megyei tanács ezekhez az épületekhez. Ahhoz viszont igen, hogy amennyiben helyi jelentôségûeknek tekintjük, nincs kifogásunk az ellen, hogy azok maradjanak, de nem foglaljuk be a saját leltárunkba. Akkor viszont az ezekben mûködô megyei alárendeltségû intézményeket teljes egészében vegye át a polgármesteri hivatal, finanszírozási szempontból is, mert másképp nincs esély a mûködtetésükre, legfeljebb a megszüntetésükre.

- Milyen épületekrôl van szó?

- A prefektúra és a megyei tanács jelenlegi székhelye, az egykori városháza, a Kultúrpalota, a Teleki Téka, a Népi Alkotások Háza, a Tusnád utca 5. szám alatti épület, ahol jelenleg a kereskedelmi kamara mûködik, az Apolló-épület, és mondhatnám tovább. Ugyanakkor lehet olyan közegészségügyi intézmény is - errôl tárgyaltunk a közegészségügyi igazgatósággal -, amelynél vitatható, hogy helyi, megyei vagy pedig országos jelentôségû az illetô intézmény. Itt elég nagy a félreértés többek részérôl. Amikor azt mondjuk, hogy például a municípiumi kórházhoz tartozó bizonyos épületekben teszem azt, AIDS-ellenes országos központ mûködik, az egy dolog, szakmai szempontból valóban lehet országos jelentôségû, de magának a vagyonnak, az ingatlannak a vagyonjogi helyzete ettôl még nem emelkedik országos jelentôségûvé, hanem szerintem, mivel a marosvásárhelyi kórház alárendeltségében mûködô intézményekrôl van szó, a marosvásárhelyi tanács közvagyonát kell képezzék. Ugyanúgy el tudom fogadni, hogy a megyei kórház és a hozzá tartozó összes intézmények, mert nemcsak arról az épületrôl van szó, legyenek vagy megyei, regionális, vagy pedig nemzeti érdekeltségû ingatlanok. De nem tudom elfogadni, hogy ezek marosvásárhelyiek legyenek. Nem Marosvásárhely ellen beszélek, de nem látok semmilyen logikát, ami mentén fel lehet építeni egy ilyen leltárt.

- Mi lesz a konfliktusos épületekkel?

- Ha a konfliktusos épületeket nem mi vesszük be a megyei nyilvántartásba június 28-án, akkor megyei tanácselnökként csak azzal tudok egyetérteni, hogy olyan feltétellel tudjuk városi érdekeltségûeknek tekinteni ezeket, ha a benne mûködô intézmények finanszírozását, mint ahogy sok más megyében történik, teljes egészében átveszi a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, illetve a tanács.

- Hétfô reggel egyeztetnek errôl?

- Június 18-án a törvény által szabályozott együttes megbeszélésen, amelyen a prefektus, alprefektus, a megyei tanács elnöke és két alelnöke, a megyei titkárok, fôjegyzôk, valamint a megyeszékhely polgármestere vesz részt, ezt a témát tárgyalni fogjuk. Tisztában vagyok, hogy sem a polgármester úrnak, sem nekem mint megyei tanácselnöknek döntési jogunk ott nincs, mert mindketten a városi, illetve a megyei tanács döntéseinek kell alárendeljük a szempontjainkat. Viszont remélem, hogy tisztázni fogjuk ezeket a pontokat, hogy már úgy nyújtsuk be a szakbizottságokhoz a javaslatainkat a jövô héten, hogy érthetô, világos álláspont alakuljon ki. Nem másért, de ha mi olyan lajstromokat terjesztünk a kormány elé, amelyekben több konfliktusos vagy tisztázatlan helyzet lesz, akkor esetleg visszautalja azokat. Én az egyeztetésnek bármikor híve vagyok, de csak akkor, ha világos, egyértelmû és aláírt egyeztetéseket tudunk készíteni.

Emma Nicholson már másképp látja

A hátrányos helyzetû gyermekek életkörülményei reális változásának kezdetét jelentette a Nastase kabinet hatalomra jövetele - nyilatkozta pénteken a kormánypalotában Emma Nicholson bárónô, az EP romániai elôadója. Hozzáfûzte, hogy európai kollégáival együtt türelmetlenül várják Románia mielôbbi betagolódását az unióba, s a romániai gyermekeket illetôen úgy vélte, nagyon sok jó dolog történt ügyükben. Nyilatkozata ezt követôen hangzott el, hogy a kormány és a gyermekvédelmi csoport ismertette a kérdéssel kapcsolatos legutóbbi fejleményeket. A bárónô közölte, hogy az igen jó hírek hallatán a román hatóságokkal együtt közös jegyzéket készítenek, amit kedden az európai parlament bizottsága elé terjesztenek. Megjegyezte, hogy a jelentés, amit a londoni sajtó tett nemrég közzé, ideiglenes jellegû, a végsô szavazatra csupán szeptemberben kerül sor.

Adrian Nastase köszönetet mondott a bárónônek a nyílt és baráti megbeszélésért, akárcsak az EU-nak a hátrányos helyzetû gyermekek problémájának megoldásához nyújtott lényeges segítségért.

EP-elôterjesztéstervezet a szlovákiai magyarokról

Ameddig nem vonják vissza az 1945-ben elfogadott Benes-féle dekrétumokat, addig Szlovákia nehezen lehet tagja az Európai Uniónak - jelentette ki a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Patrubány Miklós errôl annak kapcsán beszélt, hogy beszámolt a szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament Szlovákiáról szóló elôterjesztés-tervezetével összefüggésben tartott meghallgatásáról.

Itt, elmondása szerint, tájékoztatást adott a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek életérôl.

Egyúttal emlékeztette az Európai Parlament képviselôit arra, hogy Erdélyben mindmáig nem hajtották végre az Európa Tanács határozatát, melyben Romániát felszólították az egyházi javak visszaszolgáltatására.

Ezenkívül kiállt az egykori felvidéki magyar politikus, Esterházy János rehabilitációja mellett. Az elnök a plénum elôtt határozottan cáfolta azokat a Strasbourgban lábra kapott híreket, mely szerint a zámolyi romák exodusa mögött az általa vezetett Magyarok Világszövetség állna.

Gál Soóky László, a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsának elnöke elmondta: ô arról tájékoztatta az Európai Parlamentet a meghallgatáson, hogy az elôterjesztés tervezetét hamis információk alapján állították össze, és ez a 2000. évi beszámoló porhintés, amely igyekszik jó fényben feltüntetni Szlovákiát.

A tanács elnöke szerint a Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányba történt 1998-as belépésekor önként lemondott a magyar nyelvû egyetemrôl, az autonómia ügyének napirendre tûzésérôl, valamint a benesi dekrétumok és a trianoni diktátum felülvizsgálatáról.

Gál Soóky László feltette a kérdést: van-e egyáltalán legitimitása a Magyar Koalíció Pártjának a szlovákiai magyarok képviseletére, hiszen ezeknek a fontos kérdéseknek a feladására nem kaptak felhatalmazást a felvidéki magyar közösségektôl.

Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter pénteken találkozott a Nemzetközi Valutaalap Neven Mates vezette küldöttségével, és beszámolt a privatizációs hatóság utóbbi három hónapban elért eredményeirôl. Ismertette a PSAL I elsô két hullámában történteket, a tárgyalások fôként a galaci Sidex privatizációs folyamatára összpontosultak.

Az évelsô öt hónapjában a privatizációs hatóság 52 kereskedelmi társaságot magánosított, több mint 350 milliárd lej tôkét árusítva ki.

RMDSZ-hír

Június 15-én gyûlést tartott a Maros megyei RMDSZ- szervezet Állandó TKT Bizottsága. Az ÁB elôkészítette a TKT mûködési szabályzatának tervezetét, amelyet a soron következô TKT-ülésen fognak megtárgyalni. Ugyanakkor az ÁB napirendi javaslatként elôterjeszti a TKT- nak az új közigazgatási törvény alkalmazási metodológiája egyeztetését. A közeljövôben több önkormányzati fórumra is sor kerül a megye területén, ahol az önkormányzati törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat ugyancsak a TKT elé terjesztik értékelés végett. További napirendi javaslat a megyei szervezet programjának tárgyalása és a megvalósítási ütemterv megállapítása, valamint a feladatok kiosztása a megyei végrehajtók között. Az ÁB gyûlésén megfogalmazódott az a javaslat, hogy a következôkben a TKT gyûléseit kihelyezzék vidéki régiókba is.

Gondok a nyári mezôgazdasági kampányban

Megyei és helyi mezôgazdasági parancsnokságok megalakítását szorgalmazta Adrian Nastase a tegnapi telekonferencián, feladatuk a betakarított termések szállításának és raktározásának a megoldása lesz. A múlt héten kérdeztük meg Timar Liviut, a megyei mezôgazdasági igazgatóság vezérigazgatóját, mi a helyzet a megyében? Kérdésünkre akkor azt válaszolta, hogy a Comcerealnak és a Cerealcomnak megvannak erre a célra a helyiségei, viszont baj van, mert nincs villanyáram, ami pedig elengedhetetlenül szükséges a szellôztetéshez, tisztításhoz.

Tegnap a Népújság kérdésére, hogy változott-e valami a múlt hét óta, az igazgató kijelentette: - A héten találkoztam a Cerealcom képviselôivel, csakhogy az épületet megvásárolta a Mopan, és most már az új tulajdonossal kell tárgyalnunk. A Comcerealnál az a probléma, hogy egyes egységeinél még ma sincs megoldva a villanyáram beszerelése. A raktárak kapacitása akkora, hogy belefér az idei termés, de például Ludason, és Sármáson nincs áram bevezetve. A napokban utánanézünk, hogy megoldották-e. A búza aratását kb. július 10-én kezdjük meg, addig remélhetôleg megoldódik.

- Ha jól tudom, a Mopan külföldrôl szándékszik búzát venni. Ebben az esetben önök mit tesznek?

- Ajánlatot kaptunk egy Kolozs megyei malomtól, amely Maros megyébôl vásárolna búzát. A Mopan tulajdonosával is fogunk tárgyalni, hogy tôlünk, vagy mástól vásárolnak-e búzát.

- Milyen búzatermésre számítanak?

- 2950 hektáronkénti termésre számítunk, ami a 40168 hektár búzaterület kb. 118 ezer tonnát jelent. 3500- 4000 lejben vásároljuk kilogrammonként a búzát, hogy a termelôk számára is kifizetôdô legyen.

- Mi a helyzet a hektáronkénti egymilliós szubvencióval?

- Június 5-e volt a tavaszi vetések bejelentésének határideje. Ehhez számítottuk a megyei igazgatósághoz benyújtandó kontesztációkra szánt 5 napot, plusz tíz napot, mert nálunk a vetésekre késôbb került sor, mint például a déli megyékben. A szubvencionálási akció befejezéséhez nekünk még 15 milliárd lejre van szükségünk. Ezt kértük annak a 97 milliárd lejnek a kiegészítéséhez, amelyet megkaptunk, és amelybôl 94 milliárdot kifizettünk: ebbôl 32 ezer magánszemély, 236 mezôgazdasági vállalat részesült.

Na most akkor mi van? Csak nézik, nézik és nem veszik meg soha? Mert úgy bámulják az emberek azt a szerencsétlen lovat, hogy folyik ki a szemük. Pedig csak egy ló. Közönséges ló, környékünkön van belôle jó pár ezer legalább.

Az, hogy székely lófôség, meg nagyapám szkimbássága (a húszas években lóval vonult be katonának a román királyi hadseregbe) - múlt idô. De a Bekecsalján, vagy más havasi jellegû vidékeken a lóerô még ma is nélkülözhetetlen. Maradjunk annyiban azzal a jövôbe vetett reménnyel, hogy még. Így aztán sok lovas gazda van vidékünkön. Aki momentán nem az, valaha az volt. A honfoglalás idején bizonyosan. Szóval van még lóvontatás, szakeke és borona, átalvetô, meg Istennek áldása. És persze az idôsebb embereknek ott van a kor hozta nyavalya. Dûlôbe menni gyalog nem az, hogy kockázatos, hanem beláthatóan nyûgös már. Olyan ló kell, amelyik kiviszi az embert szekerestül a határba úgy, hogy útközben lehetôleg ne kelljen leszállni. Olyan ló kell, amelyik türelmesen megvárja, amíg a gazdi a hámistrangot beakasztja, felkantározza, a gyeplôszárat leoldja, de fôleg eltûrje, hogy a gazdi a farkába kapaszkodva húzza föl magát a ferlécre és belépjen a bölcsôbe, aztán hogy az ülôdeszkát a segge alá igazítsa, na így, na, és ha becsületes fajta, az indulással is szívesen várna. Amíg Józsi bácsi legalább háromszor odaszólna: na, menjünk Laci.

Talán a bámult ló is egy ilyen Laci. A nagy legyesidô ellenére meglehetôsen jó húsban van, sokat lehet még hajtani, amíg a zabostarisznya a csípôjére felakad. Nem tudjuk a ló nevét, csak annyit mond a gazdája: ó, te áldott jó deres, és agyoncsapja a szügyébe ragadó vérszívó dög bögölyt. Ami a ló nevét illeti, meglehetôsen általános eset, mintha azt mondanánk a kutyának, hogy ó, te áldott jó kutyuli.

Nem tudom, mi van. Nézik és csak nézik a derest, szegény állat ezen már meg sem lepôdik, talán mert a ló egyáltalán nem szokott meglepôdni. Azért. Mindenesetre a bôre sehol sincs összevarrva, mint elôfordult ilyen is, csípôjét sem üttették le rönkökkel a havason, áll a lábán. Tehát ló. Még számítani lehet rá úgy bô öt esztendeig, de ez egyáltalán nem biztos, lehet, hogy többet is kibír. Egyelôre nem kell vinni Vármezôbe Lokodihoz, a halaknak. Nem baj, ha szüreti bálos felvonulásokon nem hátalják meg a legények, lesz belôle egy szürke állat valahol. Haszonállat, amíg csak rágni bír. A Görgény-völgyi, avasi, de még az aranyosszéki lovasok rá se néznének az ilyenszerû jószágra, nekik pénzük van. Hanem akik nézik és bámulják, azok posztómellényes Nyárád-völgyi emberek.

A pénzük és a fejük, úgy vannak elengedve az asszonyok által otthonról. Annyi biztos, ezek az emberek nem szokták elveszíteni a fejüket. Mert ha elveszítenék, akkor az annyit jelentene, hogy veszejtenék a pénzüket is, abból kifolyólag, hogy a méretes madzagra eresztett pénzeszacskó jó szokás szerint a nyakukba van akasztva. Nyílt téri lefejezésre azért nem vetemednek a gaztevôk. De mivel olyan világot élünk, amilyent, a nyakizmokat sem árt idônként megfeszíteni.

Na most, ha lóvásárba keveredünk, nem csak nézni kell a lovat. Ajánlatos elejétôl hátuljáig megvizsgálni. Egészen közelrôl és alaposan. Mindenekelôtt meg kell nézni: hogy áll a ló szája. Ha a gazda igen, a foggyûrûk nem szoktak hazudni. Mellesleg a ló nem szereti a rágógumit. Aztán be kell nyúlni a hasa alá, a kezet nem muszáj megszagolni. Ha felrúg az istenadta, akkor a kutyákkal kell etetni, de ha nem rúg fel, akkor már biztató. A hátsó lábak is megnézendôk, nem-e pókos valamelyik. Aztán fel kell kérni (némelyiket alázattal): lábat, nye, mert idônként a kovácshoz is el kell járni patkoltatni. Akkor még mi a teendô? Hát igen, a lovat ki is kell próbálni. Befogva hegynek menet, behúzott fékkel, szakadásig. A szekérre fel kell ültetni minden komát és fellelhetô sógort, lehetôleg beles embert pár mázsányi teher gyanánt. Ha a ló hányni kezdi a farát, akkor kétségtelenül kutyás, megint csak a kutyákkal kell etetni. Ha a ló visszanéz, akkor spekulál, kutyásságra alapos a gyanú, hagyni kell a fenébe, vigye más.

A deresnek mintha elege lenne az életbôl. Felmenô ágon nem biztos, hogy így volt. Meglehet, valamelyik ôsapjával grófok jártak fényes vadászatra, megeshet, hogy valamelyik ôsanyját elvitték az oroszok, de még az sem kizárt, hogy szódásló is volt a családban, de ilyen messze azért most ne menjünk. A deresnek is végig kell csinálnia az egészet, a vásár már csak ilyen, vevô is akad egyszer. A deres bús állatnak látszik egyébként, bár mondják, hogy a ló kacagni is szokott.

Lovunk tehát gazdát cserél. Az új ember elégedetten veregeti meg a pofáját: ó, te ügyes kicsi ló, meglásd, jól megleszünk mi egymással. Ebben nem is kételkednénk, ha nem történne valami. De történik.

Egy komplett ló azért mégsem úgy viselkedik, mint ahogy deresünk. Csak egyik szemével pillogtat. A másik szeme áll. Ez sem lenne baj, mert a ló sorsa is talányos, gazdicserélés esetén az is könnyen megeshet, hogy egyik szeme sír, másik meg kacag, azért ilyen furcsa ló. E feltételezéstôl sajnos el kell tekintenünk. Mert: ez a ló vak, az istenit neki! kiált fel a jószerencsével megkínált emberünk, feszíti is szét a ló bágyadt szemhéjait, a bôr majd elhasad. Te jó ég, mi van itt?! Egyszer csak semmi sincs. A ló szeme kiesik.

Ezek szerint azt gondolnánk, hogy van olyan ló is, aminek a szeme csak úgy kijár. De ilyen esetrôl még nem számoltak be tudós állatorvosok, bár ki tudja, mit rejteget a jövô.

Szóval ott tartunk, hogy a ló szeme kiesik és a vásártér porában elgurul. Mondjam, hogy a csodára lesz nagy csôdület? Még a lóügyekben igen tapasztalt görgényiek is ámulnak és bámulnak a példátlan eseten. Rövidesen egy profi kupec állapítja meg: nem anatómiai furcsaság esett meg hirtelen, csak annyi, hogy szurokból van a ló szeme, s merthogy a szem fényes szokott lenni, úgy néz ki, hogy a ló szemét újabban lakkal is szokás lefújni.

Nosza elô a korbácsokkal, mert van vásáros szolidaritás is ezen a világon, ott ostorozzák félig agyon a leleményes lovast, ahol éppen utolérik. Miközben folyik a korbácsolás, deresünk hátralódítja nagy bús fejét és elcsavarja száját.

Ha azt mondják, hogy a ló kacagni is szokott, akkor most biztosan kacag. De az sem kizárt, hogy sunyiban kutyás.

Jegyzet

Csak egy kicsit oda kell figyelni, és máris emlékezetesen indul az új nemzedék. Ilyenkor minden gond felejthetô. Most nem az a lényeges, olvasó, hogy mivel tarisznyálták fel csemetédet négy esztendô alatt, hogy a tanár úrnak szamárfül volt rajzolva, a krétát meg a tábla felsô peremére helyezték a kamaszok, hogy a tanárnô minije felnyúlás közben emelkedjen kicsinyt, de még az sem fontos, hogy itt az érettségi vizsga.

A lényeg most a buli. De nem akármilyen és nem akárhogyan. Mert lejárt a diszkrét zsúrok ideje, Máté Péter is felejthetô, Zorán majd máskor lesz meghallgatva CD-n. Kérem, most a kollektív bulik ideje van. Nincs elzárkózás, a diákszerelmek nem a kétszoba-összkomfort valamelyik sztárokkal kitapétázott zugában teljesednek be. Nem, kérem. A módját meg kell adni mindennek mostanság, kordivat szerint. Hiszen középiskolát végzett emberekrôl van szó. Nem úgy van már az, hogy elmennek a fiúk segédmunkásnak csak úgy. Nem mennek sehová, legfeljebb egyetemre ha nem. Annál alább nem adják, így jó. Szóval itt most nagy dolgokról van szó, mégiscsak négy esztendôt töltöttek valamelyik gimnázium padjaiban ezek a gyermekek, akkor meg miért ne járna félszekérnyi virágcsokor, vadonatúj öltöny, új frizura, a lányoknak hosszú comb, és még mi minden hátravan. Este fényes lakomára gyûl a rokonság, tanúk elôtt hangzik el az ünnepélyes atyai kijelentés: ha sikerül a gyermek érettségije, vadonatúj autót kap. Ha szerényebb fajta embertípus vagy, olvasó, ilyenkor okvetlenül kérezkedj a toalettbe, vizsgáld meg arcodat, mennyire sápadt el, mert a szerénységet ma már nem árt leplezni, pláne, ha jobb körökben jársz... És ez még mind semmi az elmúlt idôkhöz képest, egy ballagás felér legalább egy évezredváltó ünnepséggel, de ha nem, valami más, igen fontos eseménnyel. Mi az, hogy Marosvásárhelyi Napok, mi az, hogy sörnapok, mi az, hogy bankavatás, minden provinciális nyafogás eltörpülhet ezután. Mert a kezdet jól sikerült: volt esti ballagáson tûzijáték. Csodás.

De ki tudja, mi következik még ezután. Hát a buli. A rongyrázás, hogy szakad le az izzadtság az emberrôl, és rólad, olvasó, ha közelebbrôl esedékes a családban egy ballagás. Én nem bánom, csináld úgy, ahogy akarod. Add el lakásod, vállalj másodállást vagy vendégmunkát forró Afrikában, de pénzt teremts, amire... Ha nem, meghallod: apu, tudd meg, orrba leszel ütve, látsz csillagot, tûzijátékot mondanám.

Bukarestben született, Brassóban volt fiatal. A Nyikó menti, kiskadácsi cselédlány a román fôvárosban talált párjára az Alsó-Homoród tájékáról érkezô városfalvi legényben. A Cenk alatt nôtt fel, szívta magába a havas illatát, szerette meg egy életre a természetet, a tájat, a sportot, a túrákat. És úgy elbûvölte a táj, hogy ecsethez kapott.

Festônek készült.

Vásárhelyre: menekültént jön a család, Dél-Erdélybôl.

Az alig tizenkilenc esztendôs ifjú terveit durván keresztülhúzza a háború. Pedig már odaszegôdött Bordi András mesterhez. De csak kilenc hónapig tanulhat a Kultúrpalotában. Front, sebesülés. Határátlépés, börtönítélet. Szamosújvár, Nagyenyed, Duna-csatorna.

1951: szabadulás, de kényszerlakhely. Az építkezésben helyezkedik el, elôbb vasbetonszerelô, aztán anyagkezelô. "Az én kezemen nôtt fel a Frigorifer."

És a két nagy szerelem, a sport meg a képzômûvészet. Nehéz a választás, nem is sikerül. Két szeretôt tart egyszerre. Sportolóként, agilis szervezôként ismeri meg a közönség, az akkori Maros rajon, és - máig - a megye. Festôként is azonban immár fél évszázada mutatja magát. 1981 óta ötvennél több közös és egyéni kiállításon szerepelt munkáival.

Nem az ifjú borzasoknak, neki jutott eszébe utcai tárlatot rendezni a rendôrség és a temetô között, - Borsos Tamás Strasse, félúton, a kanyarban.

Gazdag termését az idô rostálja; az alkotás és a felfedezés élvezetét viszont senki sem veheti el tôle.

Hetvenhét esztendôs. De még ötvenkedik.

(Szász László tárlata ma 11 órakor nyílik a Szentgyörgy téri Unirea-teremben.)

Kicsengetés

A tegnap a marosvásárhelyi Alexandru Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium végzôseinek is utoljára szólalt meg a csengô. Az ünnepséget megelôzôen az iskola fogadta Karl Vetter von der Liliet, Ausztria bukaresti nagykövetét.

A nagykövet pontosan 9 órakor érkezett az iskolába, ahol elsôsorban a német tannyelvû osztály diákjait kereste fel. A zágori Heidrich Adolf kezdeményezésére a 16-os Számú Általános Iskolában indult elôször kizárólag német nyelvû osztály, majd négy évvel ezelôtt az Al. Papiu Ilarian líceumban IX. osztály. Most végzett tehát az elsô évfolyam. Miután Karl Vetter von der Lilie elbeszélgetett a tanulókkal és ajándékkönyveket osztogatott, Somesan Stefan fôtanfelügyelôvel, Gîju Ioan igazgatóval, Letitia Taut aligazgatóval, Hermina Pop némettanárnôvel és Heidrich Adolffal folytatott beszélgetést arról, hogyan támogathatná Ausztria az említett osztályokat. A nagykövet arra kérte vendéglátóit, dolgozzanak ki egy fejlesztésre szánt tervet, programot, amelyet majd a kulturális attasén keresztül eljuttatnak a nagykövetséghez.

A nagykövet távozása után megszólalt a végzôsök számára utolsó csengôszó. A fôbejáraton kiballagva, megkerülték az iskolát és az udvaron gyülekeztek. Az ünnepséget Gîju Ioan igazgató nyitotta meg, aki megköszönte a diákoknak és külön a szülôknek a négy év alatt tett erôfeszítést. Somesan Stefan fôtanfelügyelô elmondta, a Papiu líceum mindig élenjáró tanintézmény volt, diákjai bárhova is kerültek, soha nem vallottak szégyent. Dr. Dorin Florea hangsúlyozta, hogy polgármesterként arra kell törekedjen, hogy a kiváló, tehetséges tanulók ne hagyják el a várost, Marosvásárhelyen kamatoztassák mindazt, amit a líceumban, vagy utána az egyetemeken tanulnak. Végül egy kosár virágot ajándékozott a végzôsöknek. A XII. osztályosok nevében Alexandru Mascasan és Plájás Ildikó szólalt fel.

A búcsúbeszédek után díjazták a jó tanulmányi eredményeket elért diákokat, majd a végzôsök átadták az iskola kulcsát az utánuk következô nemzedéknek.

Végeztek a III. évezred elsô székely diakonisszái

Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi Református Bod Péter Diakó-niai és Tanulmányi Központban ballagtak a Diakonisszaképzô Egészségügyi Fôiskola végzôsei, akik huszonhárman a III. évezred elsô székely diakonisszái lesznek. A fôiskola beindulása óta immár ez a kilencedik évfolyam.

A ballagási ünnepségen istentiszteletet tartott Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, a Marosi Református Egyházmegye esperese. Ballagásoktól zajos a város, de mitôl más, mitôl minôségibb ez a ballagás, mint más középiskolai vagy más egyetemi ballagás? - tette fel a kérdést a szónok. Attól, jött a válasz, hogy a marosvásárhelyi diakonisszaképzô fôiskolán végzettek csodálatos társak lehetnek, olyan társak, amelyekre a sok magányos embernek manapság szüksége van. Ti lesztek a beteg, elhagyatott ember társa, a teher megosztói. Azok a diakonisszák, akik ûrt töltenek be a társadalomban, s akik nélkül eddig szegényebbek voltunk. Minden idôben, régebb is, akárcsak ma, lelki társakra is vágytak- vágynak az emberek. Ilyen feladat is hárul rátok. Nem könnyû betegek között nyugodt arccal járni, de szép a hivatás, azzal foglalkozni, aki már senkinek sem kell! - szólt a végzôsökhöz a generális direktor.

Dr. Nagy Attila orvos-igazgató elmondta, eddig 238-an szereztek diplomát ezen a fôiskolán, és valamennyien elhelyezkedtek. Az oktatás kizárólag magyar nyelven folyt, de vigyáztak arra, hogy a szakkifejezéseket román nyelven is elsajátítsák a növendékek. Hallgatóiknak alkalmuk volt megismerkedni a gyakorlati munkával is. A fôiskolán valamennyien - tanár és diák - missziói munkát végeztek, önzetlenül, amelynek nem a haszon, hanem a lelki elégtétel a lényege.

"A beteg javát szolgálni lépek be minden házba és nem nyerészkedés végett" ismételték a hippokratészi eskü szövegét a végzôsök, amely feljogosítja ôket szakmájuk gyakorlására.

Tárlat

A paniti Bartha Sándor nevét viselô marosvásárhelyi Népismereti faragó Önképzôkör nem elôször állítja ki legtehetségesebb tagjainak alkotásait, és nem elôször olyan munkák társaságában, amelyek nem a faragókörön belül, de ugyancsak Bandi Dezsô vezetése, irányítása mellett készültek.

Jelen kiállításunkon Salamon Csongor kisbútorait, Puskás Klára és Lengyel Anikó faliszônyegeit csodálhatjuk.

Kevesünknek jut eszébe a Tavaszi szél vizet áraszt címû népdalunk társkeresô madaraiban felfedezni a faragott szerelmi ajándékok (sulykolók, mángorlók, guzsalyok) egymással szemben álló madarait, majd a magyarói fejfán egymásnak hátat fordító, egymástól búcsúzó madár illetve élettársait.

Ugyanígy ritkán jut eszünkbe a sóvidéki székely vagy faragott kapuk szarvas- ábrázolásában ugyanazt az isteni küldött állatot látni, amely a honfoglaló magyaroknak hazát, más népeknek pedig vár, kolostor, templom építésére alkalmas helyet segített találni.

A nap- és holdábrázolás a legôsibb kultikus rajzokig vezethetô vissza. Magyar nyelvterületen a naphoz és a holdhoz olyan hiedelmek fûzôdnek, amelyek a kereszténység elôtti korból származnak, s szinte napjainkig is élnek.

Lengyel Anikó egyik szônyegén látható az a nagymama, aki valamelyik unokáját minden újholdkor kivitte a kertbe vagy a ház elé, köszönteni a Babba Máriát, azaz az újholdat, aki valóságos hiedelemlény, szinte istenként tisztelték.

Ugyancsak Lengyel Anikó szônyegein láthatjuk a napot és a holdat szarva között hozó isteni küldött állatot, amely nem mindig szarvas. A Júlia szép leány címû népballadában a Júliát égbe emelô küldött állat a fodor-fehér bárány.

A küldött szarvas és küldött bárány ismertetô jegyeit leírják az István-napi és újévi regösénekeink, valamint népballadáink.

"Homlokomon vagyon fölkelô fényes nap,

Oldalamon vagyon árdeli szép hold,

Jobb vesémen vannak az égi csillagok,

Hej, regö rejtem, regö rejtem."

Márton Szép Ilona balladájában pedig a bárány:

"Szôre szálán viszi hatvan misegyertyát,

Jobb oldalán viszi áldott napnak fényét,

Bal oldalán viszi áldott holdnak fényét."

Az égbe emelés motívuma megtalálható népmeséinkben, népi hiedelmeinkben. A halált legyôzô hôst legtöbbször valamilyen mitikus madár (néha többfejû madár) vagy szárnyas állat röpíti az alvilágból az emberek világán keresztül az istenek világába. Ilyen ábrázolásokat találunk Salamon Csongor faragásain. A Lengyel Anikó égbe emelkedô madarát pedig a hátán utazó hôs táplálja saját vérével.

Az égbe emelkedést szolgálja az az életfa is, amelyen, ugyancsak a kereszténységet megelôzô képzetek szerint, a sámán közvetített a rontó, alvilági szellemek és az istenek között. Ez az életfa jelenik meg a bibliai Édenkertben is, itt találkozik Éva a kígyóval, az alvilág rontó szellemével.

Salamon Csongor egyik székhátának áttört díszítésében Ádám és Éva, az elsô emberpár között találjuk az életfát. Asztallába pedig valóságos szobor, amely a sámánt ábrázolja. Akár magát az asztalt is tekinthetjük életfának.

A kiállításon bemutatott munkák alakjainak, motívumainak önmagukon túlmutató értékük van. Valójában olyan motívum- együttesrôl van itt szó, amelyet gyermekkorunk óta ismerünk, mert ebben a kultúrában nôttünk fel. Az ábrázoló mûvészet alakjai, motívumai nem jelképek. A naiv ábrázolás lehetôségei szerint ezek a képek viszonylag könnyen felismerhetôk, majdnem naturalisztikusak. Mondanivalójukat megjelenítik, ábrázolják. Szépségük a kompozícióban rejlik.

Láthatjuk ezt Puskás Klára varrott képszônyegein. Alakjai valamivel közelebb állnak a naturalisztikushoz, mint a Lengyel Anikóé, de a naiv és naturalisztikus ábrázolásmód közeli rokonságban van egymással. Puskás Klára alakjai, ábrái is a naiv mûvészetbôl fakadnak, aminek nem mond ellent sem a szimbolikus, sem a természetutánzó, perspektivikus ábrázolásra való szellemi és technikai beállítottság.

Puskás Klára képszônyegei bizonyítják, hogy a naiv alkotó nem természeti képet ábrázol, hanem azt, amit az alkotó emlékezetében ôriz és fontosnak tart valamely - számára fontos - tárgyról. Az esztétikum itt a formagazdagságban és sajátos, változatos, díszítô hatású elrendezésében mutatkozik meg.

A geometrikus ábrázolásmód legegyszerûbb és az anyag természetébôl adódó formájával, az egyenessel (csíkkal), hullámvonallal, és a technikából eredôen rombuszalakú "körrel" kezdve Bandi Dezsô fokozatosan egyre komplexebb, bonyolultabb, de továbbra is mértani alakzatok felhasználásával vezette rá a szövôasszonyokat a különbözô ábrák megvalósíthatóságának felismerésére. Eleinte elôrajzolt, kiszámolt motívumokat mutatott be és megtanított néhány technikai fogást. Ezt követôen "kártyázni" kezdett a motívumokkal, hogy a szövôasszonyok ne egy bizonyos mintát véssenek az emlékezetükbe, hanem lehetôségeket, komponálási módokat. A mértanias, stilizált, szögletes formákat könnyebb vonalvezetésûekkel is helyettesíthették a posztóra vagy más anyagra varrt szônyegeken. Alakjaik emberek, állatok, gyakran fantasztikus, mesebeli lények.

A variációk és a képfelépítés lehetôségeinek száma nagy, a többször is felhasznált motívumok, alakzatok mégsem válnak egyhangúvá. Az alkotók szôhetik, faraghatják ugyanazt a mesejelenetet többször is, mindig új lesz, mindig élô marad.

Vélhetôen mindazokban, akik hosszú ideje részt vesznek az ünnepi könyvheteken, az idei, a 72. úgy rögzül majd, mint az elmúlt évtizedek legsikeresebb rendezvénye - mondta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének (MKKE) igazgatója hétfôn az MTI-nek.

Az igazgató a magyar könyves szakma legjelentôsebb eseményének záró napján gyorsmérleget vonva szólt arról, miszerint nagyon gazdag és igényes volt a kortárs magyar irodalom kínálata, a könyvhétre rég látott mennyiségben és minôségben jelentek meg kötetek.

Az esemény savát-borsát adta, hogy a központi események színhelyén, a Vörösmarty téren "lélegezett az élô magyar irodalom határon innen és túl" - fogalmazott Zentai Péter László.

Az igazgató örvendetesnek nevezte, hogy alig másfél hónappal a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hatvanezer látogatót vonzó szakmai és közönségsikere után több száz ezer érdeklôdô kereste fel a Vörösmarty teret.

Különlegesen jónak minôsítette az MKKE vezetôje a könyves ünnep atmoszféráját. Mint elmondta: amitôl a könyvhét mindig is megmaradhatott barátságos, vidám eseménynek, a máskor ádáz vitapartnerek, ideológiai és politikai ellenfelek békésen megfértek egymás mellett.

Lehet, hogy a választások közelsége okán, de talán higgyünk inkább abban, hogy az olvasás éve nagy programja miatt a politika érdeklôdését, szerepvállalását hihetetlenül felerôsítette a mostani könyvhét - vélekedett. Példaként említette, hogy dedikált Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György gazdasági miniszter, jelen voltak az ellenzéki pártok képviselôi.

Ismertetése szerint hosszú évek óta elôször fordult elô, hogy nem csupán Budapesten volt lüktetô, nagyszabású, komoly szellemi kisugárzású könyvhét, hanem számos vidéki településen, így például Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Sopronban és Kiskunfélegyházán.

Zentai Péter László hozzáfûzte: örömmel nyugtázható az is, hogy a ferencvárosi polgármester támogatásával a IX. kerületi Ráday utca is könyves fórummá alakult a hét végére.

Szólt arról is, hogy a Magyar Rádió Irodalmi Szerkesztôsége a Vörösmarty térrôl sugárzott helyszíni mûsoraival rendkívüli támogatást nyújtott, hiszen mindenki, mindenrôl információt szerezhetett, és nem csak Budapesten, hanem országszerte.

A szerkesztôség munkatársai százhúsznál több szerzôvel beszélgettek, mutatták be az újdonságokat, illetôleg részletek is elhangzottak mûvekbôl.

Egyperces

1985-ben Hitván Kupa Jánostól megkérdezte városon élô unokája: - Kíván-e valamit, papó?

Hitván Kupa János azt kívánta, hogy halála elôtt még egyszer lakjék jól. Füstölt szalonnát, kolbászt lágykenyérrel, hagymával, paradicsommal, uborkával, paprikával. Emlékezett rá, gyermekkorában, nyár végén, kenderáztatáskor ez ízlett a legjobban.

Aztán jó pohár küküllômenti fehér bort.

Autóba vágta magát a gyerek, direkt a Fényes étterem fônökéhez fordult. A boltok kongtak az ürességtôl. A Fényesben télen is volt minden. Másfél óra múlva már vitte az öreghez a tálcát. Füge is volt rajta, aszalt füge.

- Aztán csak módjával, papó.

Sokáig evett, minden falatot alaposan megforgatott, mint aki utoljára. Mikor aztán, éjfél körül, végre jóllakott, hálát adva megköszönte; majd nyögve elfordult, hogy meghaljon. A ház népe lábujjhegyen távozott a szobából.

Arra lettek figyelmesek aztán, hogy valaki csöndesen énekel.

Hát papó hozzákapott a maradék italhoz. Úgy berúgott, mint ember korában marhavásárkor.

Hitván Kupa János még tizenhat évet, két hónapot, három napot és öt órát élt.

Akkor is azért akasztotta fel magát, mert már nem bírta az étlenséget.

Ivartalan

buborékok

pattannak

szét a

kormos

ég alatt

s úgy

illannak

el a

fénytelen

térbe,

mint

szôke

bárányfelhôk

az ezüst

szövetû,

karcsú

messzeségbe.

Ketten vagyunk, s a

vágyakozás hevében

úgy menekülünk

egymás tekintetébe,

mint ôszülô hajnalok a

felkelô nap kristályvillanásába.

Szemed fekete

mélységébôl ezüstesô

szemerkél szerelemragyás

arcunkra s elkenôdik akár

az idô harmatharangjainak

hangja a szôke mezô felett.

Ketten vagyunk, a

felforrósodott nyár

tûztiszta mosolyában

a felhôtlen égre

ibolyaragyogások szétröppenô

szirmait szórja

fellobbanó szerelmünk.

A Marosvásárhelyi Zenei Napok záróhangversenyén Horia Andreescu vezényelt. Keveset tartózkodik itthon, koncertterme...Európa: Bukarest, Berlin, Bécs, Budapest, Madrid, Koppenhága, Lisszabon...; ha hangversenykörútban gondolkodunk, akkor Olaszország, Németország, Oroszország, Ausztria, Dánia, Hollandia, Spanyolország, Bulgária, Magyarország, Japán, Izrael...; ha koncertjeirôl felvételt készítô lemeztársaságokról esik szó, akkor a Marco Polo / Naxos, a Beyer - Record, az Aksak, az Olympia - francia, holland, angol stb. - jöhet számításba; ha a kortárs zenei biennálék és rangos nemzetközi zenei fesztiválok résztvevôjeként kell a Mestert betájolnunk, következhet - többek között - a Wiener Festwoche, azaz Bécsi Ünnepi Hetek, a Wien-Modern, azaz a Modern Bécs, a Dresdner Musikfestspiele, vagyis a Drezdai Zenei Ünnepi Játékok, a Münchener Europa Musicalae, München Európa Zenéje rendezvény például; ha díjazott karmesterként emlegetjük, úgy Koppenhága, Génova, Berlin indította el, a C-tin Bugianut és S. Celibidachet, valamint a bécsi professzort, Hans Swarowskit, illetve Karl Österreichert mesterének valló Horia Andreescut szimfonikus és kamarazenakarok, rádiózenekarok élén, több zenei mûfaj mûvelôjeként széles színskálájú mûvészi karrierjének útján. Több mint 130 hangfelvétel bizonysága elôadómûvészetének és csaknem 40 CD. Ez utóbbiak között Enescu valamennyi szimfonikus mûvét tartalmazó hét CD-felvétel is. Minden bizonnyal rengeteg energiaráfordítást, ám sok örömöt is jelenthetett e "zenei maraton" Horia Andreescu számára - indítottuk beszélgetésünket.

- Tényleg öröm különbözô neves, rangos szimfonikus együttesekkel/zenekarokkal együttmûködni, velük közösen hangfelvételt készíteni. Ezek léte nem csak hogy természetes ma már, nem csak gyakorlat, hisz célszerû és szükségszerû is. Kötelezô e megmérettetés annak, aki valóban tisztában kíván lenni saját alkotó képességeivel, mûvészi teljesítményének összetevôivel, akár hiátusaival is.

- Hogyan boldogult a vásárhelyi filharmónia zenekarával?

- Örömmel tapasztaltam, mennyire nyitottak, receptívek, tagjai mennyire figyelnek, igazodnak, mennyire igyekeznek eleget is tenni felfogásbeli, stílusbeli elvárásaimnak, ami nem bizonyul sem egyszerûnek, sem könnyûnek. Ezért a próbák rendkívül intenzívek, igényesek. Tágítva kissé a kört, erre manapság különben is szükség mutatkozik, mivel a hallgatók számára ma már annyi más lehetôség is adódik otthonukban magas mûvészi színvonalon megszólaló, nemzetközileg is neves elôadók - zenekar, egyéni elôadómûvész - közremûködésével készült hangfelvételeket hallgatniuk.

- Viszont egy-egy "élô koncert, zene..." varázsát, a részvétel élményteljes hangulatát, légkörét szerintem semmi nem pótolhatja.

- Valóban nincs az a hangfelvétel, mely képes lenne reprodukálni a zenekar és a közönség együtt lélegzését. Azt a megnevezhetetlen, sajátos vibrálást, ami ilyenkor a zenemû hatására, a zenakar látványa nyomán is, az emberben valósággal szétárad. Ebben a felemelô, magasztos érzésben teljesedhet csak ki szerintem a mûvészi elôadóképesség adományával megajándékoztak és a közönség egymásra találása, az ôket egybefogó pozitív belsô feszültség, emóció.

- Ezt élik meg, így látják mindezt vajon a fiatalok is?

- Ôk már másként gondolkodnak. Igaz, maga a zenei oktatás stílusa, módszertana is változott az idôk folyamán. Mások ma az elvárások. Újszerûek, az eddigiektôl különbözôek a modellek, és ebbôl következik, hogy változott a mûvészi teljesítmény mibenléte és megítélése is. Ezért kell változatos, vonzó ötletekkel/elképzelésekkel "visszaédesgetni" a fiatalokat a hangversenytermekbe. Hogy maguk is felfedezhessék és megélhessék az élô muzsika hallgatásának elôdeink által vallott mindenkori pozitív izgalmát, örömét. A Bukaresti Rádió Együttesének vezetôjeként éveken át mûsorra tûztünk olyan mûveket, amelyek vonzották a fiatalokat. A távolmaradás másik objektív magyarázata nálunk az, hogy közoktatási rendszerünkben, épp a líceumi években iktatták ki az ének-zenetanítást. Holott épp ezekben az években válik mind szélesebbé a diákok érdeklôdési köre, és lehetne könnyen és természetes, kézenfekvô módon megkedveltetni velük a zenét általában és benne a különbözô mûfajokat is.

- Úgy tûnik, Marosvásárhelyen ilyen tekintetben nincs okunk panaszra. Bizonyítja ezt a Zenei Napok koncertsorozata is. Része van ebben Beethoven világkincsnek tekinthetô IX. Szimfóniájának, melynek a megszólaltatása valóságos próbakôként szolgál karmesternek (zenekarnak), kórusnak, énekszólistának egyaránt.

- Magam választottam a Zenei Napok zárószámaként az egyetemes zeneirodalom e gyöngyszemét. Szerintem nincs is olyan karmester, aki ne szeretné gyakran dirigálni! Köztük magam is, ugye?! Annál is inkább, mivel az utóbbi idôben Beethoven zenei kifejezônyelve és általában a beethoveni életmû átfogó problematikája foglalkoztat, vonz különösképpen. Nagyon sok ma már az olyan értelemben szakosodott együttes, mely - tekintettel arra, hogy az eddig hagyományos módon értelmezett, valóban nagy mûvek is idôközben jótékony metamorfózison mentek át - arra ösztönzi az embert, tegyen egyenlôségjelet a korunk igényeinek megfelelô elôadásmód és Beethoven mûvének ma is vitán felüli rendkívülisége, a benne rejlô, túláradó szeretet és örömüzenet között.

Mármint Az egri csillagok, akiket Gárdonyi tett halhatatlanná száz évvel ezelôtt. 1901-ben lát napvilágot a regény, sok gyermek (és felnôtt) generáció egyik legkedvesebb olvasmánya. A napokban alkalmam volt Egerbe látogatni, ahol egy útikalauz tanúsága szerint: "Százezrek keresik fel évente ôsi városunkat, Egert. Alapító királyunk, I. István tette meg egyházi székhellyé, s püspökei gazdasági és kulturális központtá építették ki évszázadok alatt. Dobó István vezetésével sikerrel verik vissza 1552-ben (jövôre lesz 450 éve) védôi a török sereget. A XVIII. században egyik legszebb barokk városunk lett. Szôlô- és bortermelése évszázadok óta világhírû, gyógyvizei pedig betegek ezreit gyógyították meg. Iskoláin nagy tudósok nevelték tanítványaikat, s a régi város csendje ihletadó környezetet biztosított Gárdonyi Gézának." (Nagy József: Eger története - Gondolat, Bp. 1978).

Ide érkezik a fiatal Gárdonyi, hogy tanítói oklevelet szerezzen, itt tanul 1878-tól 1881-ig. A képzô elvégzése után négy évig tanítóskodott a Dunántúlon, majd Gyôrben és Szegeden újságíró. Ezekben az években jelentek meg elsô novellái, tárcái. Szegeden adta ki elsô elbeszéléskötetét, s a század utolsó évtizedében Budapesten dolgozik, a Magyar Hírlap szerkesztôségében.

Gárdonyi egyre jobban belefárad abba a küzdelembe, amelyet az érvényesülésért kellett folytatnia. Vidékre akart költözni, nyugalomra vágyott, hogy zavartalanul alkothasson. Bródy Sándor tanácsára Egert választotta, ahol házat vett a Sáncban. A fákkal körülvett földszintes, oszlopos ház ma Gárdonyi-emlékház. 1897 nyarán -végleg odaköltözött. Az "egri remete" meglehetôsen visszavonultan élt, de lassan kialakult baráti köre s idônként felkeresték régi barátai is: Bródy, Feszty Árpád, Rákosi Viktor és mások.

Írói mûvészete itt a csendben, a történelmi romok szomszédságában bontakozott ki teljes nagyságában. Letelepedése után jelent meg Az én falum címû novelláskötete, de akkor már járt Törökországban, ahol az írott és íratlan emlékeket kutatta, gyûjtötte az anyagot nagy mûvéhez, Az egri csillagokhoz. (Ezt követték többi történelmi regényei, A láthatatlan ember, Isten rabjai.) Maga a történet közismert ezért csak néhány érdekességre hívnám fel a figyelmet.

Az egri vár parancsnokságát Dobó 1548. június 20-án vette át. A közelgô török veszély megkövetelte a vár megerôsítését. Ekkor a török terjeszkedés határa már elérte az egri völgyet. A török portyázók gyakran dúlták fel a környéket. Megrohanták a védtelen falvakat, és rabságra hurcolták a jobbágyokat, kis vagyonkájukat felégették. Oláh Miklós egri püspök idejében Dobó tevékenysége két irányban mozgott: egyrészt ellátni a várat megfelelô ôrséggel és felszereléssel, lévén a Felvidék egyik fontos védôbástyája, másrészt rendezni a vár anyagi alapjait. Sikerült idejében befejezni védelmi rendszerének megerôsítését s ezekkel az átalakításokkal védhetôvé tette.

Csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy a belsô várra vonatkozó tervek Baldigara (Ottavio Baldigara a XVI. sz. egyik kiváló építésze) terveinek egyik változata az öt fülesbástya teknôsbékához hasonló, torzított alakot ad. Feltételezhetô, hogy ez a rajz kerülhetett Gárdonyi kezébe, s ezért szerepel a vár így a regényben.

A délkeleti Baldigara bástya (itt áll Gárdonyi Géza sírja) valósult csak meg teljes egészében az olasz építész terveibôl.

Az 1552. évi ostromról tudjuk, hogy a 60 - 70 ezer (egyes források szerint 200 ezer, mások szerint 50 ezer) törökkel szemben a vár védôi katonástól, asszonyostól, gyerekestôl alig voltak valamivel többen mint 2000-en. A várostrom 38 napig tartott. Tinódi Lantos Sebestyénnek, aki az egri hôsök történetet megírta, 300 halottról és 200 sebesültrôl számoltak be, a sebesültek fele kezét, lábát vagy szeme világát vesztette el. (//"Summáját írom Egör várának,/ Megszállásának, viadaljának,/ Szégyönvallását császár hadának,/ Nagy vigasságát Ferdinánd királynak."//

A regény befejezô részében olvassuk: "A gyôzelem híre gyorsan szállt nyugatnak. Európa tapsolt és ujjongott, Rómában a pápa Tedeumot misézett. A királyt mindenfelôl üdvözlô levelek magasztalták. A töröktôl elfoglalt és Bécsbe küldött zászlóknak csodájára jártak a bécsiek."

A török történetírók hagyományos túlzásait leszámítva figyelemreméltó Dzselalzade Musztafa ítélete a török sereg egri kudarcáról: "Negyven napig tartott a harc, de elfoglalása könnyûszerrel nem volt lehetséges, mert bástyáinak ormai az égig érnek, falának alapja a tengerben van, védôi a szerencsétlenség elhárításában tökéletes mesterek, fortély és hadicsel dolgában serények valának. Isten végzésébôl bekövetkezvén a téli évszak és a hideg idô, a beállott esôzés és havazás miatt eltûnt a nyugalom és türelem, az élelmiszerben való szükség aggasztotta a sereget, a hidegség megzavarta a nyugalmat. Minthogy a vár elfoglalása az isteni végzésben más idôre volt határozva: jobbnak és célszerûbbnek tartották, ha a vár alól elvonulnak s felhagynak a vívással és harccal."

Azok neve, akik ezt az - európai csaták történetében is - egyedülálló fegyvertényt végrehajtották, az egri csillagoké, most is fényesen ragyog.

Mint annak, ki messzirôl érkezik,

s már elhullatta sorra rongyait,

úgy szûrôdik át szívemen a város…,

a lomha, szürke házak rámlihegnek,

s az önvédelem parancsolta rendet

bontják a járdák apró fényei.

Türkiz, piros, pazarló tûzijáték.

Mint égô házból, mégis rohanok,

fejem fölött kék felhôútra lépnek

a hosszú, sápadt lámpaoszlopok.

Most évszázados, tiszta esô áztat,

a bársony sötét ad rám új ruhákat,

s mint rejtett mágnes, vonz kimerülésig

egy ernyô alá bújva mosolyod.

Az életem megcsalt szeretô.

Szomorú, fekete tó.

A szeretôm szép hattyú csöndes vizen,

lelket vigasztaló.

Az ô élete sok szép csalódás volt,

tán még igaz is lehetne, -

ha nem hallgatna alatta a mély víz,

az a gyászosan fekete.

A tó vize az égbôl csordult,

és oda párál vissza.

Majd a hattyú szárnyra lebben,

és találkoznak fönt a Mennyben,

hol a versem csalatlan tiszta.

Rebesgetik, hogy a földönkívüliek már itt is vannak. Eltérô nagyságban és színben - kis és nagy Szürkék meg Zöldek -, gépies, lelketlen lények, egyik-másikának még vére sincs.

… Ülök a Nyárád partján, szomorúfûz alatt, nádirigó füttyent a túlsó oldalon. Halászok. Mélyet hajlott már a nap, enyhül a forróság, s úgy érzem, kellemes halászatnak nézek elébe. Sarjúillat terjeng, a tiszta ég kékjében seregélyek húznak a szôlôsdomb felé; locsog a szôke Nyárád, halkan duruzsol, varázsmesét mormol kisgyerekkoromból. S ezen békés, már-már paradicsomi környezetben, mintegy zenei aláfestésként, vecsernyére kondul a kisgörgényi harang.

Egyszer csak egy zsongó-búgó, erôs, de mégis kellemes hangot hallok, mintha millió méhkaptár között lennék, s hozzáértô hangmérnökök állítanák be az ideális decibelt. Mélyen ôsi, addig nem hallott hang - furcsán más! Egy idôben látok egy fényes valamit, de annyira csillog, be kell hunynom a szemem. Sérti a vakító fény s inkább ösztönbôl érzékelem, amit látva nem láthatok; annyit értek az egészbôl, mintha vakon született embernek magyaráznák a színeket: a piros miért piros, a zöld mitôl zöld.

S mint megvágott filmen, megszûnik a hang, eltûnik a látomás, az egészet a túlfeszített idegek hallucinált játékára fogom. A vélt csillogás irányából újra lágyan hajladoznak a bokrok, s éber szemem is a rángatózó dugóra mered; éhes hal pedzi, darabot kivárva elegánsan beakasztok - s kiemelem a horgot giliszta nélkül. Halvány amatôr gyakorlatomban vérbeli halász módra kapom fel a fejem s szitkozódva keresem: kire és mire háríthatnám kudarcom.

A bokrok felôl egy tízéves forma gyerek közelít szürke kezeslábasban, de jobban odafigyelve inkább ráillenék a talpig-fejes megnevezés, mert úgy néz ki, mintha a feje búbjától szürke viasszal volna leöntve. Kimért, egyenletes léptekkel jön, fel sem veszi a talaj egyenetlenségeit, mintha a levegôben lépkedne. Életem nagy halát úszni hagyva, tekergô, lármát csapó gyermeknek vélem s abban vagyok, hogy rövid-triplán felpofozom s bánom is én, ha sírva fut az anyjáig. Szigorúan kinyújtom a kezem s mutatóujjamat kilökve már csak félig tudom hívogatóan behajlítani - vasércbe öntötten úgy marad, akár a ruhafogas, kabátot lehetne ráakasztani.

Úgy érzem magam, mintha kettôbôl lennék s egyik felem biztonságos fotelbôl nézné a másik felem viaskodását. Totál megváltozott helyzetben én szeretnék elszaladni, de született hazai rögbe bilincsel a lábam s ugyanakkor agyközpontom kíváncsi rekesze bátorít: hát csak gyere!

S jön is, jaj de jön, rendületlenül, mintha dróton húznám. Fordított vízcsepp alakú feje van, dülledt halszemében annyi lélek sincs, mint egy döglött macskában. Csuklón ragad s vonszol, húz a bokrok irányába, teljesen lebénít az idônként foszforeszkáló bikaszeme; fémes, hideg fogása nem szorít, de nem is lazít, vasgyûrûben érzem a csuklóm. Úgy megyek, mintha jönnék s egy tejfehér ködgomolyaghoz érve egy létrát látok belôle lenyúlni s utolsó földi erômmel megvetem a sarkam, barázdát húzok az agyagos földbe. Mindhiába. Már a lépcsôn vagyok, igen nagyot szeretnék kiáltani, egy búcsúordítást szülôfalum irányába… S felébredek.

Felülök az ágyban s szemem elé kapott öklömmel pillanatig még hadakozom, a falióra nagy, kerek számlapját is földönkívülinek látom. Egyik lábam a szônyegre teszem, de hirtelen magam alá kapom, mert bódultságomban mintha egy távoli hangosbemondó szövegét hallanám: - Tûz helyett egy nagy-nagy ostort kellene csinálni s a képükbe cserdíteni vele; a tûz mindent elemészt, míg ostorral úgy-ahogy célozni is lehet. Mert emberarcukon annyira megvastagodott a bôr, hogy a kisember panaszát csak annyiba veszik, mint mikor bojtos konfliskorbáccsal az elefánt hátára pöccintenek - fülét sem lebbenti.

A bejárat elôtti padról hallom Károly bácsi rekedtes hangját.

- Nincsen szégyenük, te Albi, ez az igazság! - s a csattanásból tudom, hogy felkiáltójelként a térdére csap mind a két kezével. - S ahol nincsen szégyenérzet, ott minden lehetséges.

Megnyugszom. Az ismerôs hangra jólesô ernyedség áraszt el, muzsikának veszem a mindig kárpáló Mari néni hangját is.

- Ne örökké politizálj, kártyázzatok szépen.

Károly bácsi a szája szögletébe tolja cigarettáját s fitymálólag legyint.

- Mondjad, mondjad…

Mari néni mondja is.

- Felidegesíted magad, fogytán az orvosság s a postás is csak egy hét múlva jön.

Na igen, a postás! Már ha jön. Mert megesik, hogy ôt is késleltetik s olyankor sokan és sûrûn emlegetnek tüzet és gyehennát. Mifelénk különben egyszer sem kell csengessen, mert amint feltûnik az utca sarkán, a túloldali ôrszem rögtön átkiáltja: jön! Havonta gyakoroljuk a Messiás-várást.

- Lelkük nincs, az nincs! - szól le az erkélyrôl Regina néni. - Csak beszélni tudnak.

Zavartan ülök s bámulom a faliórát; monoton kitartással pötyögeti az idô múlását s rettenetes álmom után kábán arra gondolok, mégiscsak lehet benne egy cseppnyi valóság. Mert kivel is tusakodnak Károly bácsiék, miféle lelketlen lények bántják: égi, avagy csak földi kis Szürkék?

az ég tavaszkék -

szívem nehéz ólomszín

felhô ôszutón

*

tavaszi vágyak

a nyárban délibábok -

jégverte álmok

*

a bölcsek kövét

kerestem s hiába - bár

asszonyt sem leltem

nagy fekete szemek

kirakat mögé lapult gyerek

mit keresel az állatseregben

okleveles mészárosok szôrborította

kohorszai között

púderes barbárok vézna kezedbôl

kitépték a játékot

s befecskendezték a mérget

vékony vénádba

melyben mint hárfa suttogása sír az élet

az elfeledett város kristályforrásában

egy puszta parton

harcos bálvány üvöltözik

az aulák tiszteletreméltó korszakában

görbe kereszt

kék szemû szôke csillagjós

mindenhol mindenható gépember

végleges formába öntött árja

ürülékbôl készített vajat habzsol

testhalomból készített szappannal mosakszik

egy megkötözött gyermekkéz ír egy levelet a hamuba

ezekrôl az apróságokról

egy koszos véres papírdarabra

verset ír

Ha majd újra Krisztus jár

közöttetek,

iratait firtatjátok,

a belépôjegyet.

Keressen máshol apostolt,

halászt,

vízügyi elôadót.

Számonkéritek

igazolatlan távozását a Földrôl,

ítéletet ügyészkedtek

a perrendtartás szerint,

mert csak a jöttment idô

surrant el fölöttetek,

mindenkori pilátusok!

Hajnali buszba kapaszkodó utas.

Színesincs arcú,

turkálóból öltözött.

Tôlem kér egy huszast,

két kifli kevesli.

Ceruzám a sóhajától eltörik.

Szôke Kálmán (1946) Debrecenben élô költô, legutóbbi verskötete (Eretnek advent) 1998-ban jelent meg.

Növelni kellene a búzatartalékot

A válsághelyzetek elkerülése végett legalább 1-1,5 millió tonnára kellene emelni az állami búzatartalékot- állítják a mezôgazdasági szakértôk. Nagy szükség esetén a jelenlegi 320 ezer tonna alig két hónapi fogyasztást fedez. A válsághelyzetek kiküszöböléséért a gabonatermesztôk javasolják az agrártermékek országos társaságának létrehozását. Az egység átvenné a termésfölösleget és termékeket szolgáltatna ínség idején.

Elméleti osztályok is lesznek az egyházi iskolákban

Az erdélyi magyar történelmi egyházak által mûködtetett középiskolák igazgatósága, az egyházak vezetôi nagy meglepetéssel vették tudomásul, hogy a szakminisztérium a következô tanévre nem engedélyezte azt, hogy elméleti (reál és humán) osztályok is mûködjenek ezekben a tanintézetekben. Az így kialakult helyzetben Asztalos Ferenc képviselô segítségét kérték. Több napig tartó huzavona után, egymást követô szakmai és politikai egyeztetések eredményeként a minisztérium elfogadta az Asztalos Ferenc képviselô által képviselt álláspontot, aminek eredményeként az erdélyi egyházi középiskolák a következô tanévtôl olyan osztályokat indítanak, amilyeneket eredetileg igényeltek.

Az ITDH bôvíti hálózatát

Az ITD Hungary a közelmúltban nyitotta meg képviseleti irodáját Erdélyben, Szlovákiában és Jugoszláviában. Most tovább bôvíti külképviseleti hálózatát, már kiírták a pályázatot a közeljövôben létesítendô Los Angeles-i, chicagói, Sao Pauló-i, vilniusi irodák vezetésére - mondta Gyárfásné Fekete Judit marketing és kommunikációs igazgató pénteken a Magyar Újságírók Országos Szövetsége gazdasági érdekvédelmi szakosztályának rendezvényén Budapesten. Elmondta: a Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium háttérintézményeként mûködô ITD Hungary Magyarországon a fôvároson kívül kilenc regionális irodával rendelkezik, s 33 országban, 36 kereskedelmi szolgálatot tart fenn.

Szurkolók vandál utcai támadása Bukarestben

Egy fiatalember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kómába esett, amikor a Rapid Bucuresti szurkolóinak csoportja megtámadta az egyik fôvárosi trolibusz utasait, akik között Steaua-drukkerek is voltak. A 18 éves George Untu hasi és fejsérüléseket szenvedett, állapota csütörtök délután stabil volt. A vandál támadás után több olyan személy is ápolásra szorult, akinek semmi köze sem volt a futballhoz. A támadók láncokkal kövekkel, botokkal felszerelkezve szálltak fel a jármûre. Az esetet követôen a rendôrség 15 - többségében 20 éven aluli fiatalt - állított elô, ugyanakkor tovább folytatja a keresést.

Synergon-vezetôk légi katasztrófája

A Synergon Informatika Rt. vezetô tisztviselôi tartózkodtak azon a Cessna 210-es kisrepülôgépen, amely Somogy megyében zuhant le csütörtök este; a balesetben hatan vesztették életüket. A repülôgépen, amely Zágrábból este negyed nyolckor indult Siófokra, 4 utas, a cég csúcsvezetôi és 2 pilóta tartózkodott. A repülôgép feltehetôen a Tapsony-Böhönye térségében tomboló, szokatlanul erôs vihar miatt zuhant le. A repülôgép darabjai nagy területen szóródtak szét, ami azt feltételezi, hogy a Cessna 210-es a levegôben tört darabokra. A Siófokra tartó repülôgép csütörtök este 8 óra után tûnt el Csurgó légterében. Roncsait egy helikopter találta meg pénteken a kora reggeli órákban, egy nehezen megközelíthetô bokros, fás területen. A repülô törzse mélyen belefúródott a vihartól átázott talajba.

A Magyar Mûvészeti Akadémia új tagjai

Új tagokat választott rendkívüli közgyûlésén a Magyar Mûvészeti Akadémia. Az új tagok Határ Gyôzô költô, író, Hubay Miklós drámaíró, Jókai Anna író, és Orosz István grafikusmûvész. Az új tagokkal együtt az akadémia rendes tagjainak száma 87. A Magyar Mûvészeti Akadémia 1992-ben alakult.

Mádl Ferenc a Sorbonne egyetem díszdoktora

A világhírû párizsi egyetem, a Sorbonne jogi díszdoktorává avatták Mádl Ferenc magyar államfôt. A köztársasági elnök - aki megválasztása elôtt maga is egyetemi oktatóként dolgozott - meghatottan köszönte meg az elismerést. Hangsúlyozta, hogy ez az egyetem 1257. évi alapítása óta "a világ elsô egyetemének értékeivel és hangulatával fogadja az érkezôt". Emlékeztetett a két ország között az elmúlt egy évezredben kialakult történeti kapcsolatokra, arra, hogy - mint fogalmazott - a múlt században a magyar mûvészet és irodalom megannyi nagyja élt a francia kultúra és szabadság igézetében, s forradalmaink, azaz 1848 és 1956 szabadság iránti inspirációja is jórészt francia földrôl jött.

Heves esôzések Kínában

Az elmúlt napok hatalmas esôzései 59 ember halálát okozták a dél-kínai Kuanghszi Csuang autonóm területen. A hét eleje óta tartó zord idôjárás halálos áldozatainak száma ezzel 88-ra emelkedett Kínában. Az Új Kína hírügynökség pénteki jelentése szerint a Kuanghszi Csuangot sújtó viharban és felhôszakadásban további 3110 ember megsérült. A természeti csapás becslések szerint 167 millió dollárnyi anyagi kárt okozott a kínai tartományok egyik legszegényebbikének.

86 fej a buszmegállóban

86 fô zsúfolódott össze egy indiai buszmegállóban - egy zsákban. Az emberi fejeket gondosan lefûrészelték, mielôtt becsomagolták és a buszmegálló sarkába helyezték. A horrorisztikus csomagra buszra várakozó utasok hívták fel a rendôrség figyelmét, mivel a gazdátlan zsákból borzalmas bûz terjengett. Egyelôre nem tudni, hogy kik az áldozatok, kik az elkövetôk, miért vágták le a fejüket és miért tették a Kalkuttától 600 kilométerre lévô Siliguri nevû város egyik buszmegállójába.

Tévéfelvétel a színházban

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata kiemelkedô jelentôségû elôadásainak kedvezô szakmai véleményezése alapján a Duna Televízió tévéfelvételeken rögzíti a társulat két jelentôs produkcióját. Frank Wedekind A tavasz ébredése címû színmûvének felvétele már elkészült, míg William Shakespeare Szentivánéji álom címû vígjátékának rögzítésére vasárnap este 7 órakor kerül sor a közönség jelenlétében.

Szünetel az áramszolgáltatás

Az Electrica megyei kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy hétfôn 8-15 óra között nem lesz villanyáram Marosvásárhelyen a következô utcákban: Lavandei, Dorobantilor, Madách, Bicazului, Caragiale, Frunzei, Somesului, Trotusului, Hasdeu, Delavrancea, Pacsirta, és a Hadsereg téren.

Köszöntik a kollégistákat

A Marosvásárhelyi Református Kollégium vasárnap 11 órától a volt Gecse Dániel utcai kistemplomban évzáró-hálaadó istentiszteletet tart, mely keretében Sárpataki János nyugalmazott lelkipásztor igét hirdet. Az istentisztelet után kerül sor a tanárok, diákok köszöntésére, az érdemoklevelek kiosztására és a végzôsök búcsúztatására.

Segesvári fesztiválok

A segesvári polgármesteri hivatal öszeállította a nyáron és ôsszel tartandó fesztiválok programját. Idén elsô alkalommal, július 27-29. között a Középkori Fesztivált a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház fogja megszervezni. A hagyományos Klasszikus Zene Fesztiválra augusztus 1-10. között kerül sor a helyi polgármesteri hivatal és az Elan Alapítvány szervezésében. A kisebbségek számára elsô alkalommal szervezik meg augusztus 29-szeptember 2. között a Proetnica Fesztivált.

Elmaradnak az elôadások

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata közli az érdekeltekkel, hogy június második felében betegség miatt elmaradnak a színház nagytermébe tervezett elôadásai. A kisteremben szerdán fél héttôl a Szobalányok címû Jean Genet-darabot lehet megtekinteni.

Segítség helyhez kötötteknek

A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János plébánián mûködô Fraternitás - Betegek és Sérültek Testvérisége - találkozót tart Gyergyószentmiklóson július 9-15. között. Célja lehetôséget teremteni a közösségi együttlétre azok számára, akik segítség nélkül nem tudnak kimozdulni otthonukból. A szervezet támogatókat keres a találkozó megszervezésére. A segítô szándékot a 094/959-990 vagy 147-679-es telefonszámon lehet bejelenteni.

Kultúrotthonokat javítanak

Nyárádmagyarós községben jelenleg a kultúrotthonok felújítására fordít különös figyelmet a helyi polgármesteri hivatal. Javítások folynak a májai mûvelôdési háznál, ahol tavaly új tetôszerkezetet készítettek, most faburkolattal látják el a termet. Nemsokára megkezdôdnek a munkálatok a selyei kultúrotthonban is. Mint Benedekfi Levente alpolgármestertôl megtudtuk, a hivatal közel 50 millió lejt biztosít anyagvásárlásra, a külsô és belsô munkálatokat a selyeiek végzik el. Tervek szerint átalakítják, megnagyobbítják a színpadot is.

Amerikaiak és csepeliek voltak Vámosgálfalván

70 gyerek és középkorú személy tanult az elmúlt hónapban angolul Szôkefalván. A helyi unitárius egyház közbenjárására egy amerikai, tanár házaspár díjmentesen tartott nyelvórákat. A községet az elmúlt hétvégén csepeli vendégek is felkeresték, számítógépet és színes televíziót adományozva a községközponti általános iskolának, színes televíziót és videót a polgármesteri hivatalnak. A helybeliek augusztusban viszonozzák a magyarországiak látogatását.

A Duna evangéliuma

címmel tart elôadást Bakos Attila ma 17 órától a Bolyai Farkas líceum amfiteátrumában. A magyarországi elôadó az óind védikus filozófiáról írt több könyvet, amelyek magyar és angol nyelven jelentek meg. Mai elôadásában a boldogság alapfeltételérôl, a szeretetrôl és a hivatás vállalásáról fog beszélni.

Súlyos közúti baleset

Pénteken éjjel Segesvár közelében a 20 éves Bucur Adrian Ioan személygépkocsijával nagy sebességgel vette be a kanyart, elvesztette uralmát a gépkocsi felett, s frontálisan ütközött az ellenkezô irányból, szabályosan közlekedô tehergépkocsival. A baleset következtében a személygépkocsi vezetôje és utasa, a 18 éves Bordean Ioan elhunyt. A kocsiból a két áldozatot és másik két utast a Rohammentô-szolgálat alkalmazottai a marosvásárhelyi tûzoltók segítségével szabadították ki.

Elfogott tettes

Június 14-én délben a marosvásárhelyi Munka utca lakói látták, amint egy fiatalember bemászik egy földszinti tömbházlakás ablakán. A tettes három zsákba tette a lakásban talált javakat, amelyekkel távozni akart, ám a lakók elfogták és átadták a rendôrségnek. Az azonosítás során kiderült, hogy a tetten ért személyt Fekete Károlynak hívják és 20 éves marosvásárhelyi lakos.

SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (24133)

ÚJ MOUNTAIN Bike kerékpárok eladók 18 hónap garanciával, csak 2.100.000 lejért, felszerelve mindennel. Tel. 212-369. (23314)

KFT ELAD homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (8269207)

ELADÓ Peugeot 206 Diesel. Irányár: 18 ezer DM, részletre is. Tel. 094-326-095, 094-326-096. (sz.)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és automata mosógépeket garanciával. Tel. 165-373. (23723)

PROFESSZIONÁLIS GSM-segédan-tennák eladók gyenge jel erôsítésére. Tel. 121-853, 095-794-826. (23693)

FELVÁSÁROLUNK hízott sertéseket, 37 ezer lej/kg. Tel. 065/164-697. (24470)

ELADÓ cementtégla. Tel. 249-042. (24444)

ELADÓ haboskôris hálószobabútor franciaággyal, 6 ajtós szekrény tartozékokkal és kombinált diófa ebédlôbútor. Tel. 161-768. (245538)

ELADÓ 16 tonnás rönkszállító teherautó, fahulladékkal mûködô gôzkazán, Palotailván nyaraló. Tel. 094-591-960. (8901864)

ELADÓ 2 db 120 kg-os sertés. Tel. 259-129. (14527)

ELADÓ króm-vanádium 10-32 csôkulcsszett, 25 méteres áramhosszabbító 3 konnektorral, 30 literes pálinkafôzô inox hûtôvel, szén-dioxidos tûzoltópalack, sárgaréz, inox, ABS-lemezek, cin. Tel. 131-903. (24545)

ELADÓ szôlôprés, új Ileana varrógép, házi bor. Tel. 164-390. (24554)

ELADÓ ajtó tokostól, ablak tokostól jó állapotban és 1000 kg muskotály csöves kukorica. Tel. 212-391. (24556)

ELADÓ 3 hónapos német juhász kutyakölyök. Tel. 215-826. (24583)

ELADÓ 10 tonna hereszéna, 5 tonnás traktorutánfutó, könnyen javítható vagy alkatrésznek Skoda 120L. Tel. 427-073, 427-201. (24381)

ULTRAKÖZPONTI háromszobás magánház külön bejárattal eladó. Tel. 094-843-920, 092-953-774. (24133)

ELADÓ két ház egy udvaron Maros- szentkirályon, a Delureni utca 93/A szám alatt: egy emeletes és egy szoba, konyha, fürdôszoba, központi fûtés, 30 ár kerttel. Tel. 095-799-791. (24555)

ELADÓ I. osztályú, 3 szobás tömbházlakás. Tel. 092-529-643. (24304)

ELADÓ ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (24045)

BÉRELNÉK háromszobás magánházat fürdôszobával az Arany János utca környékén. Tel. 094-813-039. (8901866)

SÜRGÔSEN eladó a Kövesdombon 3 szobás tégla tömbházlakás és 2 szobás Meggyesfalván. Tel. 124-148. (24277)

ELADÓ 2 szobás tömbházlakás az Unirii negyedben, a III. emeleten. Tel. 126-314. (24300)

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás az Unirii negyedben, a IV. emeleten. Tel. 122-186. (24343)

ELADÓ lakóház kereskedelmi helyiséggel (pizzázónak berendezve) a Calarasilor utca 65. szám alatt. Tel. 065/214-302, 093-064-040. (24250)

KERESEK kiadó, kellemes 2 szobás tömbházlakást. Kivétel a Kövesdomb és Meggyesfalva negyedek. Ajánlok 100-150 márkát, esetleg elôleget. Tel. 094-398-974. (24384)

ELADÓ ház a központhoz közel, a Görbe utca 28. sz. alatt. Tel. 132-152. (24418)

ELADÓ 3 szoba-összkomfort a Bartók Béla utcában. Tel. 160-996. (24426)

ELADÓ ház. Tel. 123-655. (24421)

ELADÓ a fotógyár mögött mezôgazdasági terület és Marosszentannán ház 40 ár kerttel. Tel. 218-942, 323-238. (24458)

ELADÓ 3 szobás I. osztályú lakás a Moldovei utcában, a régi Tudorban. Tel. 127-829, délután. (24533)

NYÁRÁDREMETÉN, a 251. szám alatt ház eladó. Tel. 065/141-379. (24537)

ELADÓ 3 szobás, földszinti, csempekályhás tömbházlakás Ákosfalván (gáz, villa