Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Aktuális

Mérget lehetett rá venni: végkifejlet felé a státustörvény nem fog simán leúszni a Dunán, a politikai viták gátat szabnak neki, legalábbis mély örvényeket kavar. A vita duzzad tehát, bárhogy is legyen, egy hét múlva már tudjuk, mit fogad el a magyar törvényhozás. Mi megy le és mi akad fenn a zsilipeken. Nem kell részleteznünk, a magyar miniszterelnök a napokban meglehetôsen elnyilatkozta magát: a magyar munkaerôpiacot többmilliós nagyságrendben az elszakított részekrôl duzzasztaná fel, ami - bárhogy szóljon is a politikusi csûrés-csavarás - hosszú távon, reálisan nézve a határon túli magyarok által lakott területek kiürülését, azaz a szülôföld feladását jelentené. Úgy tûnik, a magyar kormánypártnak ez csak szónoki fordulat kérdése. Románia és Szlovákia rosszallását leszámítva az sem ügy, hogy a státustörvénynek az Unió sem tapsol örömében. Ha Magyarország legkésôbb 2004-ben csatlakozni fog az Európai Unióhoz, megkockáztatható a feltevés, hogy a státustörvény gyakorlatilag alig két évre szól.

Hanem - mindezeket leszámítva - Erdélyben sokan máris újabb státustörvény elleni merénylet elôkészítését látják a magyar politika horizontján: választási kampány vette kezdetét odaát, hovatovább egyre markánsabbá válik az MSZP és a Fidesz közötti viadal. Az MSZP határozott politizálása láttán mifelénk már megint vészharangokat kongatnak. Mi lesz, ha az MSZP...? A "nemzeti" tematikában hagyományosan a jobboldal az "erôsebb". Kérdés, hogy a nemzeti elkötelezettség vonatkozásában mit vállal, mit vállalhat fel a Fidesz leváltására készülô MSZP?

A legnagyobb ellenzéki pártnak június 9-tôl tudvalevôleg megvan a miniszterelnök-jelöltje, a pártonkívüli bankár, Medgyessy Péter személyében. Akit - tegyük hozzá máris - lebolsizni, lekozmopolitázni - könnyedén aligha lehet. Medgyessy Péter a televíziós csatornáknak és lapoknak adott mértéktartó nyilatkozataiban elmondta ugyanis, hogy az MSZP-nek fontos a nemzeti érzés, a nemzeti hagyomány, a múlt értékeinek megôrzése, és mindezt a politikában is erôsíteni kívánja. Igaz, minderrôl még nem fûzi a szót olyan rutinosan, mint az ellentáborbeliek. Talán nem is fogja, s akkor teszi jól. Erdélyi gyökerei folytán tudja, milyen a határon túli, kisebbségi sors, családjában élte meg a szétszakítottságot. Így egyformán fontos neki Erdély és az anyaország. Minden olyan megoldást támogatandónak tart, amely jól szolgálja a határon túli magyar kisebbségek érdekét. De: a megoldási javaslatokat - szerinte - bele kell helyezni az európai összefüggésrendszerbe. Tovább menve azt mondja a miniszterelnök-jelölt: nem lesz senki sem jobb magyar, és a határon túli magyaroknak sem attól lesz jobb sorsuk, ha kettôs állampolgárságot ígérnek nekünk. Ha az erdélyi magyar diák szegedi egyetemre kíván járni, hozzá kell segíteni, hogy konvertálható tudással érkezzék Magyarországra, s az ott megszerzett tudást Erdélyben tudja hasznosítani. És támogatni kell abban, hogy saját lakhelye közelében találjon színvonalas magyar iskolát, munkahelyet, megélhetést.

Ez eddig egyenes, tiszta beszéd, magyar nyelvre sem kell lefordítani, reális talajokon jár Pesten, Kolozsváron, Medgyesen, de még Meggyes-falván is.

A Dacia autószerviztôl a Dacia üzletkomplexumig takarítják a Poklos-patak medrét. A munkálatot, mint az elôzô években, a polgármesteri hivatal rendelte meg a vízügyi igazgatóságtól, az elôbbi intézmény 250 millió lejt fizet ezért. Jelenleg egy homlokrakodó gép, egy daruskocsi és 2 teherautó tisztítja a patakot. Barbieru Nicolae, a vízügyi igazgatóság hidrotechnikai osztályvezetôje elmondta, a mintegy 5 km-es szakaszt azért kell egy év után ismét kikotorni, mert fôként az új Tudor negyedbeli szakaszán gumiabroncsot, kályhát és mindenféle más szemetet dobtak bele az itt lakók. A takarítás után helyreigazítják a betonlapokat, amelyek közül többet elloptak. E munkálat is 360 millió lejbe kerül. A szakember véleménye: nem lehet másként rendet teremteni, csak úgy, ha a patak említett szakaszát polgárôrök felügyelik, hiszen alig egy évvel ezelôtt takarították ki a medret, de nem látszik. 1980-ban létezett egy terv, miszerint Jedden és a Vácmány alatt egy poldert és egy gyûjtôtavat építettek volna a Poklos-patakra, amivel a vízhozamot szabályozzák. Az elképzelés szerint a mesterséges hullámokkal mosták volna a medret. Ezt a legalkalmasabb megoldást azonban már nem lehet kivitelezni, mivel a területek magántulajdonba kerültek, több telekre építettek, s nem utolsósorban nagyon sok pénzt igényel ez a beruházás.

A Poklos-patakhoz hasonlóan, ezzel egy idôben a Róka- patak medrét is mélyítik a vízügyi szakemberek. A teljesen eldugult mederbôl 7000 köbméter földet kell eltávolítani 900 méteren. Itt is a hordalék a kövesdomb feletti sertés- és baromfiólakból származik. E munkálat 385 millió lejbe kerül.

Ma Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila szenátusi- és Kelemen Atilla képviselôházi frakció-vezetô az Elnöki Hivatal bukaresti székházában fogadja a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Bukarestbe látogató küldöttségét. A megbeszélést követôen Nagy Sándor, az MSZP frakció-vezetôje, Tabajdi Csaba országgyûlési képviselô, valamint Hadnagy Miklós szakértô az RMDSZ parlamenti csoportjával találkozik a Képviselôházban.

Tegnap Markó Béla az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Hidekata Misuhashit, Japán bukaresti nagykövetét és Yukiyo Oda attasét. Japán bukaresti nagykövete a kormány gazdaságpolitikájáról, a privatizációs folyamat és a magyar közösség helyzetérôl érdeklôdött, ugyanakkor az RMDSZ véleményére volt kíváncsi a kormány lépéseivel kapcsolatosan. A szövetségi elnök többek közt elmondta, hogy a közigazgatás terén fontos elôrehaladás észlelhetô, de a lényeges gazdasági reformintézkedéseknek még ezután kell bekövetkezniük.

PDSR-s állásfoglalás

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) mélységes aggodalmát fejezte ki a készülô magyar státustörvény elfogadásának következményei miatt.

A PDSR országos vezetôségének hétfôi tanácskozásán elfogadott állásfoglalás különösen aggasztónak tartja azt, hogy a hivatalos magyar személyiségek "jóvátételi aktus" jelleget tulajdonítanak a készülô törvénynek az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke-megállapodásokkal szemben.

A kormánypárt véleménye szerint ez az álláspont nem felel meg a nemzetközi jogi keretnek, az Európa Tanács és az Európai Unió elôírásainak. Nem illeszthetô be a román-magyar aktív partnerség szellemébe, nem szolgálja a kölcsönös bizalmat, és a közvéleményben revizionista célok képzeti kelti.

A PDSR sajnálatosnak tartja, hogy a készülô törvény jellegénél fogva egy sor hátrányos megkülönböztetést hoz majd alkalmazása során, mivel túllép a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló jelenlegi európai normák keretén. A készülô törvény kettôs mércét alkalmaz és nem felel meg az európai elvárásoknak, amit az is mutat, hogy nem mindegyik Magyarországgal határos államban élô magyar közösségre terjed ki: az EU- tagállam Ausztriára nem vonatkozik - hangsúlyozta az állásfoglalás.

A PDSR véleménye szerint "a törvény alapján Magyarország a szomszédos országokban toborzott egy-két millió fônyi munkással számol, ami gyökeresen módosítja a törvény meghirdetett célját: annak egyértelmûen gazdasági-szociális dimenziót ad".

A kormánypárt szerint el kell kerülni az etnikumközi feszültségeket - amelyeket például a nyíltan területen kívüli rendszerben mûködô mechanizmussal adott úgynevezett magyar igazolvány okoz -, annál is inkább, mivel a román-magyar alapszerzôdés 1996-ban történt aláírása óta nemzetközi szinten is elismert haladás történt a romániai kisebbségek helyzetében.

A PDSR végezetül valamennyi felelôs európai erôhöz, különösképpen a magyar parlamenti pártokhoz fordult azzal a felhívással, hogy a térségben kialakult jó megértés és bizalom megôrzésének tudatában cselekedjenek, mivel a térség stabilitása és biztonsága alapvetôen függ attól, hogy milyen módon kezelik a nemzeti kisebbségek problémáját.

A PDSR vezetôségének ülése után Adrian Nastase miniszterelnök, a PDSR elnöke rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta: új elemek jelentek meg a törvény valódi céljairól.

Nastase az új elemekrôl szólva rámutatott: Ausztria az Európai Unió észrevételei nyomán került ki a törvény hatálya alól, ami bizonyítja, hogy a jogszabály nem felel meg az európai elvárásoknak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentése pedig Magyarország munkaerô szükségletérôl egyértelmûvé tette, hogy a törvény nem a határon túli magyarok kulturális önazonosságát kívánja megôrizni, hanem gazdasági célokat követ.

Markó Béla szerint

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a kormánypárt alaptalanul túlértékeli a szomszédos államokban élô magyarokról készülô magyarországi státustörvényt.

Markó szerint senkinek nem használ, ha most közlemények, állásfoglalások látnak napvilágot a készülô törvényrôl, majd ezután következik a státustörvény vitájának korszaka.

Az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet: a készülô jogszabály egyszerûen egy olyan kerettörvény, amely a magyaroknak tervezett támogatásokat tartalmazza. Ez a törvény nem fogja szabályozni a romániai magyarság helyzetét, mivel azt a román törvényeknek kell rendezniük.

Markó teljesen megalapozatlannak nevezte a PDSR állásfoglalásának azt a kitételét, amely szerint a készülô törvény "jóvátételi aktus" lenne a trianoni szerzôdéssel szemben.

Németh Zsolt sajtótájékoztatója

A szomszédos országokban élô magyarok különleges anyaországi jogállásáról szóló törvény, az úgynevezett státustörvény minden bizonnyal erôsíti az érintettek önazonosságtudatát - jelentette ki egy Komáromban tartott lakossági fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón Németh Zsolt.

A magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a törvényre azért van szükség, mert az utóbbi évtizedek nem kedveztek a magyarságtudat megôrzésének; a jogszabály megalkotása pedig azért idôszerû, mert Magyarország végre olyan helyzetben van, hogy a határon túli magyaroknak kedvezményeket adhat.

Németh Zsolt kiemelte: a törvényjavaslat elôkészítése a legszélesebb nyilvánosság közepette történt, ennek során kikérték a szomszédos országok magyar pártjainak a javaslatait, s figyeltek a szomszédos országok, valamint az Európai Unió véleményére is.

Az, hogy az ellenzéki pártok többsége is támogatja a javaslatot, s hogy abba beépítették az MSZP számos indítványát, arra utal, hogy várhatóan széles konszenzussal fogadják el a törvényt, mely a tervek szerint 2002. január 1-jén lép hatályba - vélekedett az államtitkár.

Kérdésekre válaszolva Németh Zsolt elmondta: a törvény bevezetése megítélése szerint sehol nem okoz tömeges elvándorlást, hanem valószínûleg csak a dolgozni, vagy tanulni vágyókat mozgatja meg.

A kedvezmények költségvetési vonzata 2001-2002-ben összesen nem éri el a tíz milliárd forintot; az ezt követô években ez az összeg a nevelési, oktatási támogatások miatt kissé nôni fog - tette hozzá.

A törvény gyakorlati megvalósítását az úgynevezett magyar igazolványokat elkészítô belügyminisztériumi részleg, valamint a támogatásokat begyûjtô, illetve elosztó közhasznú szervezet végzi majd - közölte Németh Zsolt.

Az integrációs minisztérium bizakodó

Az integrációs minisztérium meggyôzôdését fejezte ki, hogy az EU, az írországi népszavazás negatív eredménye dacára, állni fogja bôvítési vállalásait.

Hétfôn kiadott közleményében a minisztérium emlékeztet, hogy a múlt év decemberében Nizzában az EU felvállalta, 2003-tól készen áll új tagok befogadására, azért, hogy az újonnan felvett országok 2004-ben részt vehessenek az európai választásokon.

Az integrációs tárca szerint az uniós bôvítési folyamat nem bonyolítja a nizzai csúcstalálkozón hozott döntések gyakorlatba ültetését.

Románia jelenleg mindent elkövet, hogy teljesítse az EU-ba való betagolódás feltételeit. A kormány vállalta az ország tartós gazdasági fejlôdésének és az EU-val folytatott tárgyalásoknak a felgyorsítását - szögezi le a közlemény.

Románia integrációs elôkészületeirôl tárgyalt kedden Hildegard Puwak miniszterasszony Guenther Pleuger német külügyi államtitkárral. A német vendég elmondta, hogy országa, mint az EU-tagállama közvetlenül, de közvetetten is, a kétoldalú kapcsolatok révén, támogatni fogja Románia uniós betagolódását. Szóba került az európai integrációs minisztérium szerepe az európai közös joganyag elsajátításában, s ez alkalommal Puwak asszony megemlítette, hogy országunk 2004-re le szeretné zárni a tárgyalásokat, 2007-ig pedig magát a csatlakozást. Napirenden szerepeltek egyszersmind a román-német kapcsolatok a mezôgazdaságban, az iparban, valamint a pénzügyi támogatás is.

Hétfôtôl kezdôdôen ismét víz nélkül marad 10 marosvásárhelyi lakótársulás. A felhalmozott adósságok miatt (városszinten 43,3 milliárd lej) az Aquaserv megint alkalmazni fogja a marosvásárhelyi tanács tavalyi 112-es határozatát, amely kedvezményeket határoz meg a jól fizetô lakótársulások számára, illetve megszorító intézkedéseket a rosszul fizetôknek. A 10 lakótársulás (19, 21, 66, 69, 110, 179, 193, 198, 390 és 680-as) "krónikus adós", együttesen közel 6,5 milliárd lejjel tartoznak, és van közöttük olyan, amelynél április óta nincs víz. A vízszolgáltató ugyanis március végén foganatosított hasonló intézkedéseket, de csupán 3 milliárd lejt sikerült bevételeznie.

Sok lakótársulás nem tartotta be a részletfizetési ütemtervet, amivel márciusban jelentkezett - tudtuk meg az Aquaserv tegnapi sajtótájékoztatóján. Balázs Mihaela gazdasági igazgató szerint annak, hogy az adósságok egyre csak gyûlnek, két oka van: a lakosságnak nincs pénze vagy rosszul gazdálkodnak az adminisztrátorok, sôt, több esetrôl is tudomásuk van, amikor a társulások ügyvezetôi sikkasztottak. Példaként a 218, 376 és 390-es lakótársulásokat nevezte meg, ezeket az eseteket jelezték a gazdasági rendôrségnek. Az adminisztrátorok gyakran úgy jártak el, hogy a kifizetett összegekért nem adtak nyugtát, sietségre valamint takarékossági szempontokra hivatkozva (sokba kerül a nyugtatömb), ez pedig oda vezetett, hogy a jól fizetô lakók is arra ébredtek, hogy adósságaik vannak.

Balázs Mihaela elmondta, a rendellenességek egyik oka az, hogy a lakótársulásokat senki sem ellenôrzi: sem a pénzügyi igazgatóság, sem a Számvevôszék ellenôrzési programjában nem szerepelnek. Ezért szükségesnek tartja egy ellenôrzô szerv létrehozását a polgármesteri hivatal, illetve valamelyik önálló ügyvitelû vállalat (Energomur vagy Aquaserv) keretében, ilyen értelemben határozattervezetet dolgoztak ki, amelyet a városi tanács elé terjesztenek majd.

A megtorló intézkedések minden bizonnyal olyan családokat is érintenek, amelyek idejében törlesztették a közköltséget, ezt a kellemetlen helyzetet csak úgy lehetne elkerülni, ha az Aquaserv egyéni szerzôdéseket köthetne a lakókkal, ám erre a jelenlegi jogszabályok nem biztosítanak lehetôséget. Az Aquaserv mérlegeli azt a lehetôséget, hogy támogatást nyújtson a hátrányos helyzetû családoknak, valamint azt, hogy a közköltségtôl elkülönítve számlázzák a vízfogyasztást, ám ez utóbbi eljárás nemcsak törvénybe ütközô, hanem költséges is - hallhattuk a sajtótájékoztatón. Ami a gazdasági egységeket illeti, ezek össztartozása 23 milliárd lej, az adósok listáján elsô helyen a Surm Rt. vidéki vízszolgáltató szerepel 11,9 milliárddal, ezt követi a megyei kórház, a polgármesteri hivatal, a SPID Rt., ISECO, AZOMURES, SUMEL, Imatex, Fényképpapírgyár, valamint a Textor Rt.. Egy részüket az Aquaserv beperelte, vagy meg is vonta tôlük a vízszolgáltatást, mások felszólítást kaptak. 27 gazdasági egységtôl végrehajtással lehetne behajtani az adósságot, ám ezek már nem rendelkeznek anyagi javakkal és bankszámláikon sincs pénz.

Újabb kamionblokád volt Borsnál

A román országos vámparancsnokság (DGV) kedden nyilvánosságra hozott közleménye szerint a magyar vámosokat terheli a felelôsség azért, hogy vasárnap több órára megbénult a forgalom a bors-ártándi határátkelô román oldalán.

A DGV közleménye úgy fogalmazott, hogy a magyar vámosok megszegték az 1993. április 23-án aláírt jegyzôkönyvet, és vasárnap "12 óra 30 perc körül egyszerre engedtek át 75 kamiont román területre".

Az idézett jegyzôkönyv a határátkelôkön való hosszú várakozások megelôzésére és elkerülésére ír elô intézkedéseket.

- A román vámosok azonnali közbelépése és a személyzet kiegészítése eredményeként sikerült megoldani a helyzetet - hangsúlyozta a román országos vámparancsnokság közleménye.

Vasárnap a reggeli órákban mintegy ötven kamion elzárta a Románia felé vezetô négy forgalmi sávot, tiltakozásul a román vámkezelés lassúsága miatt. Akciójukkal a sofôrök a román vámosok munkastílusára és
"ráérôs" munkatempójára kívánták felhívni a figyelmet.

A kamionosok elmondták: a magyar oldalon egy óra a várakozási idô, míg a román oldalon 14 órát is várakozhatnak, míg sorra kerülnek. A fuvarozók nem kevésbé találták felháborítónak, hogy a román illetékesek nem hajlandók nekifogni egy kocsi vámolásának addig, míg a sofôr valamilyen ajándékkal nem kedveskedik nekik.

- Ha nem csúsztatsz valamicske pénzt a zsebükbe, szóba sem állnak veled - háborgott az egyik gépkocsivezetô. Egy másik sofôr azt panaszolta, hogy a vámos a képébe nevetett, mikor egy tábla csokoládéval próbálta megvásárolni a jóindulatát, és gúnyos hangon valami értékesebbet kért tôle.

Az elsô kísérletet a határzár feloldására Viorel Bodea vámparancsnok tette, ám a stílus, ahogyan a sofôrökhöz szólt, még jobban felbôszítette az akció résztvevôit.

A krízishelyzetet Florin Rugea ezredes oldotta meg. A Bihar megyei határrendôrség parancsnoka tárgyalásra invitálta a kamionosok képviselôit, és a borsi vámparancsnok jelenlétében ígéretet tett arra, hogy jelentôsen fel fog gyorsulni az ügyintézés.

Viorel Bodea vámparancsnok, aki egyébként megalapozatlannak tartotta a vádakat, amelyekkel a fuvarozók alárendeltjeit illették, utasítást adott, hogy a kamionokat az addigi egy helyett két terminálon vámolják.

A kamionosok délután négy óra körül oldották fel a zárlatot.

Idén ezen a határátkelôn már több hasonló spontán tiltakozás volt a román vámkezelés tempója és módja miatt.

Abban, hogy a Fôvárosi Bíróságon elnapolták a Legfôbb Ügyészség által a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) ellen indított koncepciózus pert, minden bizonnyal nagy szerepet játszott a tanúk meghallgatása; az elhangzott információk megerôsítik az MVSZ álláspontját, miszerint nem történt törvénytelenség a tavalyi küldöttgyûlésen - közölte Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese Budapesten.

Egyúttal emlékeztetett arra, hogy egyetlen elmarasztaló ítélet sem született a világszövetség ellen kezdeményezett perekben.

Király Zoltán utalt az MVSZ "megalázóan nehéz anyagi helyzetére". Reményét fejezte ki: miután a Fôvárosi Bíróság megállapítja, hogy az MVSZ törvényesen mûködik, ismét költségvetési támogatásban részesülhet a legnagyobb magyar civil szervezet.

Az elnökhelyettes az MTI-nek úgy nyilatkozott: miközben Magyarországon folyamatosan támadják a világszövetséget, addig Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke és Soóky László, a Szlovákiai Országos Tanács elnöke Stras-bourgban az Európa Tanács képviselôivel folytat tárgyalásokat az anyaország határain kívül rekedt magyar nemzetrészek sorsáról.

Király Zoltán elmondása szerint a strasbourgi eszmecsere indítékául az Európa Bizottság 2000. évi, a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét taglaló jelentése szolgált.

Borbély Imre, a Kárpát-medencei Régió elnöke a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy hamarosan újjászervezik a kárpátaljai országos tanácsot. Hozzátette, hogy jelenleg zavartalanul folyik a felvidéki megújult országos tanácshoz tartozó szervezetek kiépítése.

Visszaállnak a kedvezményes CEFTA-vámok?

A Magyarországról behozott sertés- és baromfihús kedvezményes CEFTA-vámjának visszaállítása fél éven belül a sertés- és baromfihús árának csökkenését eredményezi majd a romániai belsô piacon - jelentette ki Mihai Lungu, a mezô- gazdasági minisztérium államtitkára.

Bukaresti sajtókonferenciáján az államtitkár elmondta, hogy a közeljövôben tárgyalások kezdôdnek a két ország illetékesei között a kedvezményes CEFTA-vámok visszaállításáról. Lungu hozzátette, hogy a baromfihús esetében a román tenyésztôk ellenzik a magyarországi import szigorításának megszüntetését. A sertéshús esetében a húsipar a kedvezô vámot, az állattenyésztôk a szigort szorgalmazzák. Az államtitkár szerint döntésének meghozatalakor a román fél az ország CEFTA-kötelezettségeit, valamint a Magyarországgal tartott kereskedelmi kapcsolatokhoz fûzôdô román érdekeket fogja figyelembe venni.

- Ha vannak komoly és hathatós okok arra, hogy a jelenleg érvényben lévô intézkedéseket fenntartsuk, így cselekszünk, ha nincsenek, visszatérünk a CEFTA keretében 1999 elôtt alkalmazott kedvezményes vámokhoz - fogalmazott.

Románia 1999 júliusától a hazai piac és a hazai termelôk védelmére hivatkozva egyoldalúan felfüg-gesztette a Magyarországról behozott sertés- és baromfihús, valamint a hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Az intézkedés következtében az említett magyar termékekre 25 százalék helyett 45 százalék vámot kell fizetni.

Magyar részrôl az elsô pillanattól kezdve kétségbe vonták a román döntés gazdasági megalapozottságát és arra figyelmeztettek, hogy ez a lépés egyebek között a sertéshús árának jelentôs növekedéséhez vezet majd a romániai belsô piacon.

Jelenleg Európában a román piacon a legmagasabb a sertéshús felvásárlási ára. A tenyésztôk védelmét szolgáló intézkedés ellenére ma sertéshúsból a romániai belsô fogyasztás 70 százalékát importból fedezik.

A megfékezhetetlenül emelkedô árak láttán a román húsipari szövetség a sertéshús behozatali vámjának 5-7 százalékra történô csökkentését szorgalmazza.

Pirosbarna arc, nyúlpiros szemek. Bordó zakó, fehér mandzsettás nadrág, könnyû cipô, rövidre nyírt fényes haj, napszemüveg, diplomatatáska, fontoskodás. Méla undorral lépnék tovább, utamat állja. - Magának idevaló tetszik lenni? - Nekem ide. - Tudja adja nekem információ? Én nem akar ingyen.

Köteg pénz a zakóból. Ujjával rám bök. - Maga magyar.

Kijelenti, nem kérdezi. A francba, kitalálta.

- Én vagyok Varga, Mihai Varga din Constanta. Én mond jobb a román.

Rendben van. Leülhetnénk egy kicsit itt, a parkban? Már miért ne. A két Bolyai egyébbel van elfoglalva. Az a kettô ott? Két nagy szávánt. Matematika. Semmi, új világ.

Oké, de nem ez a problem.

Ja. Ki vele.

Hosszú duma. Itt született valahol a környéken, anyukája meglépett egy romával, aztán visszaszivárgott, és szabályosan elrabolta ôt. A Fekete-tenger közelében találtak szállást, édesanyja hegesztô volt a munkatelepen. A család most is ott él. Mihály többre vágyik. Szétnézett szülôfalujában, suttogja. Maffia van; hozzávertek, mikor rokonai felôl érdeklôdött.

Kocsikkal kereskedik, gyaníthatóan orgazda. Nehezen hámozható ki ravasz dumájából. És hát. Menne nyugatra. Felesége dobrudzsai bolgár, egy a gyerek, az karriert csinál. Mi keresztények vagyunk, mutatja. Görögkeletiek. A fiam, a Misuka szintén. Megkereszteltük, mert úgy látszott, nem lesz több napja. A jóisten azonnal intézkedett.

Hideg széláram borzongat. Összerázkódik. - Ez ilyen nap - magyarázom. - Medárd. És nemrég voltak a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác.

Golyóstollat ragad, felírja. Segítek a helyesírásban. Szóval Szervác, Pongrác, Bonifác. (Az ördög nem hagy békén.) Demokrác és Bürokrác, toldom hozzá.

És aztán Orbán napja. Fagyokkal jár.

Felkapja a fejét. Ez is magyar név? De mennyire hogy. De rendes magyar név? Mert a másikok latinosak. Na ja. Hát isze' mind Rómából jövünk. Toti de la Rîm ne tragem. Ezek benne vannak a kalendáriumban. A magyarban is? Ott fôleg. S a többiben nemkülönben.

Rám tukmálna százezer lejt. Csak elôleg. Tegye el, vagy itthagyom. Értetlenül méreget. Összeszûkült szemmel figyeli minden rezdülésemet. Ha nem kell a pénz, mi lehet a farbám? Mivel akarom átverni.

Az utolsó mi volt? Ja, a Medárdus. Éppen ma van. Medárdus? Hát persze. A régiek így mondták, latinosan.

A latinosság megnyugtatja. Kiválaszt hármat, keretbe. Mustrálgatja.

Aztán hirtelen kirukkol. Tudok-e, kérdi halkan, olyan templomot, ahol az ô fiát, a kis Mihályt - Misikét, oké - megkeresztelnék? Megint? Megint, megint. Hát mi van abban, ha kétszer. Annál erôsebb lesz a hitben. Nem mohamedánnak vagy krisnásnak, uram. Hanem magyar vallásúnak.

Éppenséggel tudnék. Megint a bukszájához kap. Ingyen is tudok, hárítom el. Hol? Csak ehelyt is. És mi az eljárás? Hát, nem vagyok biztos benne. Mondjuk, ír a szülô nyilatkozatot; hogy önszántából, senkitôl sem kényszerítve keresztelteti a csecsemôt.

Viktorás nem csecsemô. Ötéves. Megadná a címet? Minek. Itt van balra, a torony jól látszik. És nem vonnak kérdôre? Mért vonnák. Hogy miért vagyok román. Hát nem magyar? Az anyám az volt, és a nevem is az; de már az anyám sem magyar, és én is román vagyok. Hát miért román? Hát mert az Isten így rendelkezett. Na, hát az Isten, az más. Az Isten úgy is rendelkezhet; és így is. Ahogy neki tetszik.

Az Istent nem szokás felülbírálni.

Na de ebben a templomban annyi nevet adhat, ahányat akar? Vagy kötelezô valamelyik szentnek is felvennie a nevét?

Elkacagjuk ezt. Vegye fel a Medárdot. Varga Medárd, magyar fülnek jól hangzik. Vannak templomok, ahol hármat is lehet, és vannak, ahol egy biztosan kötelezô. Aki magyarrá válik, válogathat. Itt Erdélyben tág a mezô.

Vallásszabadság van.

Nagyot szusszan, mintha (nehéz tárgyalás után) kitûnô üzletet kötött volna. Buzgón hálálkodik, ismét és ismét a zsebéhez kapkod. Felállok.

- Domnule Mihály. Inkább árulja el, mire jó ez magának.

Végigsimítja olajfényû frizuráját, ravaszkásan mosolyog.

- Nem találta még ki? Na ide süssön. A fiamnak ez lesz a magyar neve: Var-ga Or-bán Vik-tor. S ha nem ellenkezik a pap, akkor az is, hogy: Meee-dárd!

Mit szól hozzá, tisztelt uram?!

Ezekben a napokban a hagyományos kicsengetési ünnepségeken több száz fiatal búcsúzik a marosvásárhelyi és a Maros megyei líceumokban a volt tanáraiktól és iskolatársaiktól. Az iskolavezetés feladata a kicsengetések olyszerû megszervezése, hogy az egy életen át maradandó emléket jelentsen a végzôs diák számára.

A kicsengetési ünnepség régi hagyomány. A középkorban a kolostori iskolákban szentmisén Isten áldását kérték azok számára, akik tanulmányaikat befejezték.

A reformáció megjelenésével ünnepélyesebb lett a végzôs diákok búcsúztatása. Az iskolák rektorprofesszorai rövid búcsúbeszédet mondtak az istentiszteleten, majd a diákok az ôsi Alma Mater folyosóin végigballagva az iskola udvarára vonultak le. Az ünnepség legfelemelôbb pillanata volt, mikor a végzôs diákok átadták az iskola féltve ôrzött zászlaját az utánuk következôknek, majd kezet fogtak az iskola tanáraival, diákjaival s az iskola lélekharangjának kongása közepette elhagyták az iskolát.

A végzôs diákok búcsúztatása természetes volt, de évek során nagyon puritán és azonos módon zajlott le. Csupán a beszédek tartalmában érzôdött a reformkorszak, az 1848-as forradalom, az 1868-as Eötvös-féle tanügyi reform szellemének a megidézése.

A XIX. század végétôl a búcsúztató ünnepélyek hagyományos ceremóniája ugyan megmaradt, de évrôl évre új motívumokkal bôvült. Így például az ôsi marosvásárhelyi Református Kollégiumban az ünnepély után a ballagók a temetôben az iskola volt tanárainak, késôbb a Bolyaiak sírjára virágot helyeztek el, majd ezt követôen családi ebédeken vettek részt. Este az iskola konviktusában zárt körû banketten - most már fehér asztal mellett - találkoztak a végzôsök tanáraikkal, ahol a cigányzene hallgatása közben felidézték az iskolához, a tanárokhoz fûzôdô emlékeket. Jó hagyománynak bizonyultak a végzôs diákokról készített tablók, melyek ma önazonosságunk hirdetôi azokban az iskolákban, ahol sikerült megmenteni.

A XX. század elsô felében a város valamennyi középiskolájában a kicsengetési ünnepségeket az ôsi hagyományok alapján szervezték meg, biztosítva azok sokszínûségét és sajátos jellegét. (A román iskolák is lassan átvették a ballagás hagyományait, még a nevén sem változtatva, azt általánossá tették, számukra is elfogadhatónak minôsítették, bôvítve az erdélyi közös kultúrkincseinket.)

1948-ban államosították az iskolákat s a tanfelügyelôség felsôbb parancsra megtiltotta a kicsengetési ünnepségek ôsi hagyományok szerint való megtartását. Rendeleteikkel szabályozták azok újszerû megszervezését és számos megszorító intézkedést hoztak:

- Ellenôrizték a kicsengetési kártyák szövegét, megkövetelve, hogy a "nagy ideológusoktól és pártvezérektôl" vegyék az idézeteket. 1949 után már az osztálynévsorokból kihúzták a számukra nem kívánatos szülôk gyerekeinek a nevét.

- Az ünnepélyekre meghívták a helyi hatalmasságokat, akik még az ünnepi beszédre is igényt tartottak.

- A tanárok és diákok beszédét cenzúrázták és teletûzdelték az ideológiájuknak megfelelô mondatokkal.

- A ’60-as évekig még megengedték, hogy a beszédek magyarul is elhangzódjanak, de késôbb már senki sem beszélhetett másképp, csak románul.

- Megtiltották a Bolyai Farkas líceumban az iskola csengôjének (lélekharang-jának) megszólaltatását, mert az klerikális jellegû gondolatokat ébreszthet a végzôsökben.

- Külön bizottság ellenôrizte a díszítéseket, a virágcsokrokat, s ha magyar színeket véltek felfedezni, az iskola vezetôségét felelôsségre vonták.

- Eltiltották a magyar kicsengetési dalok éneklését, helyette nagy hangerôvel a Gaudeamus igitur címû latin dalt zúgták a hangszórók, megismételve azt 10-15 alkalommal.

Szerencsére az 1989-es események után véget vetettek ezeknek a felülrôl diktált kicsengetési ünnepségeknek. Most a jelenlegi iskolavezetés és a végzôs fiatalok döntik el saját búcsúztatásuk forgatókönyvét, melyek között szerepelnek az év végi tanár-diák futballmeccsek, kirándulások, a kicsengetési kártyák kinyomtatása, az osztálytablók elkészítése és magának az ünnepélynek a megszervezése a régi hagyományok alapján. Így például az idén Gyímesközéplokon a Római Katolikus Líceum elsô végzôsei lóháton ballagtak a település utcáin. A marosvásárhelyi Unirea líceumban tûzijátékkal akarják zárni az ünnepségeket. Hogy az ilyen és ehhez hasonló ballagásból mi lesz a maradandó - azt eldönti az idô.

Véleményem szerint az iskoláknak az egyszerûségre kell törekedniük. Kerüljék a hosszan tartó ünnepségeket s a véget nem érô beszédeket. Csökkenteni kell a kicsengetéssel járó felesleges kiadásokat, le kell mondani a majdnem lakodalomra emlékeztetô ebédekrôl, mérsékelni kell az ajándékozást és a pénzadományokat. Az ünnepi vacsorákat (banketteket) szolid körülmények között az iskola étkezdéjében kell megszervezni, ahol családiasabb a hangulat s jó zenével lehetôség nyílik egy felejthetetlen estén való részvételre.

Vissza kell adni a megye összes iskoláiban ennek a szép ünnepnek eredeti jellegét és biztatni kell a végzôs diákokat a helytállásra, a továbbtanulásra, a hazai körülmények között való érvényesülési lehetôségek megpályázására.

A kendiek szeretik a kultúrát. Június 3-án avatták a felújított nagykendi mûvelôdési otthont. Az errôl megjelent tudósítás igen sommás volt, mondják a helybeliek, kimaradt belôle egy s más. Egész héten át szervezte a Fülöp István és Fülöp Margit nyugdíjas tanító házaspár a mûsort: a Petôfi-dalokból álló dalcsokort a tizenöt dalos újratanulta, négy próbát tartottak, többet nem lehetett abban a dologidôben. Ugyanez a csoport énekelt és táncolt is az elôadáson. Petôfi Sándorról Rüsz Terézia tanárnô beszélt, szavalt Rüsz Károly, majd a dalcsoport következett, közben elôadták a szerbekelô táncot (bekiáltásokkal). A "darab", amelyet a csoport elôadott, a faluban szokásos foglalatosságokat, a szatyorfonást, a kukoricaháncsból készült tárgyak készítését mutatta be. A Koncz József vezette férfidalárda mûsora és Fülöp Kálmán helyi költô felolvasása zárta a délutánt. Este pedig az Autós menyasszonyról szóló játék szereplôinek tapsolhatott a népes nézôsereg. Hét vagy nyolc éve nem volt ilyen a faluban. A darabot Fülöp Jolán egészségügyi dolgozó tanította be, férje segítségével.

Számos önkéntes munkása van a mûkedvelésnek a faluban. Csak éppen megbízott gazdája nincs - javadalmazott kultúrigazgató, aki egybehangolná a rendezvényeket. Ezért történhetett meg, hogy kapkodva, hajrázva hozták össze a mûvelôdési otthon avatási ünnepélyének mûsorát. Sem a megyei sajtót, sem az elektronikus médiát nem értesítették az eseményrôl. Így aztán munkatársunk is azt írhatta meg tudósításában, amit telefonon így-úgy megtudakolhatott a hivatalos emberektôl.

A több mint 220 magyar tárgyi emléket felvonultató kiállítás festmények, szobrok, kódexek, pápai oklevelek és liturgikus alkotások segítségével mutatja be a keresztény Magyarország ezer esztendejét és kapcsolatát az Apostoli Szentszékkel. A tárlat anyaga 2002 februárjában várhatóan Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is megtekinthetô majd.

Múltról és hôsökrôl

Antonescunak nem voltak érdemei. Hiszen végeredményben elvesztette Románia számára a II. világháborút a német szövetségesek oldalán. Kiküldött a frontra több ezer derék nem zsidó, ortodox és görög katolikus románt, akik a hazától távol estek el. Sztálingrád alatt például, Ukrajnában, Oroszországban, ami azért mégiscsak nagyon távol esik a Legnagyobb Románia határaitól is. Ezek haláláért az országukat védô vörös hadsereg katonáit terhelné a felelôsség?

Antonescu marsall államgépezete, hadserege, megszálló rendôrsége fegyvertelen, védtelen zsidók sokaságát zsúfolta össze a Dnyeszteren túli területekre, végezte ki, öldöste le, rabolta ki, hagyta sorsára, tette ki biztos pusztulásnak, éheztette, gyötörte halálra. Igaz, a román zsidóság a gázkamrákat elkerülte, holott erre is születtek közös berlini-bukaresti elképzelések. A többi kisebbség ellen is - kivéve a németeket - intézkedéseket foganatosítottak. Nem szoktak beszélni a Dél-Erdélyben tapasztalt féktelen magyarellenes kurzusról, amely 1940-ben retorzióként indult és öncélú dühöngô politikába torkollott, és amit 1944. augusztus 23. után sem állítottak le. Minden ürügy jó volt a magyarok megfélemlítésére, megtaposására.

Antonescu Hitler és végsô soron Horthy szövetségese volt. Nem támadta meg uralma négy éve alatt Észak-Erdélyt. Magyarországgal szemben hideg, ellenségeskedô, de nem hadi jellegû viszony jellemezte a román külpolitikát. (A román csendôrség sokszor visszakísérte Kolozsvárra a román területre menekült magyar zsidókat.) Ha én román nacionalista és demagóg lennék, bûnéül rónám föl A-nak, hogy semmit sem tett azért, hogy az ország területét észak-nyugati irányban a trianoni határokig helyreállítsa. Kelet felé valóban erélyesen lépett föl, beleértve a zsidók és szláv lakosság elleni intézkedéseket, de a szovjetek egyszerûen elsöpörték hadainak ellenállását és visszafoglalták a Pruton túli területeket, amely egykori országrészek függetlenedésük után sem akarnak Romániával egyesülni. Ilascu mester hazai szenátorsága a legeklatánsabb bizonyíték erre.

Rendszerint a fenti érveket ismerve, azt szokták tromfként elôvezetni a kebel legmélyérôl a védôk, hogy A. és társai a kommunizmus, a kommunisták engesztelhetetlen ellenségei voltak, akik azért támadtak a Szovjetunióra, azért nyírták (ki) a zsidókat és/vagy kommunistákat, mert így akarták útját szegni a szocializmusnak Romániában, sôt a nyugati világot nem kis részben az ô harcuk kímélte meg a vörös pestistôl (vagy más nyolc évtizeden túl gyógyuló fertôzésektôl).

Természetesen ez csak afféle tarde venientibus okoskodás. Hiszen a szovjet megszállás végén, 1958-at követôen nem omlott össze kártyavárként a szocializmus és teljes konstrukciója. (1956 megtorlását a magyarokon verték végig boldogan Ceausescuék.) Felerôsödött, Romániában klasszikussá nemesült a nemzeti- kommunizmus, a baloldali nacionalizmus, amelyet román kommunisták valósítottak meg, hiszékeny magyar és egyre fogyó zsidó buzgólkodással. (Utolsónak léptették le a színrôl tov. Leonte Rautut.) Menet közben a magyarok is eltávolítva a képbôl, már csak tapsnokok és hajbókoncok kellettek, mint Fazekasék, mint Hajdú Gyôzô. A felelôs állásokban - a diktatúra bajkeverôiként - , tartalékos elvtárs úr, az ön államalkotó barátai ültek mind.

Arról beszélni, hogy a román vagy a magyar nép gyomorból gyûlölte a kommunizmust, arról, hogy a szocializmust csak néhány megtévesztett elme pártolta volna - enyhén szólva hazugság. Ha ezek a rendszerek több mint negyven évig éltek különösebb fegyveres külsô segítség nélkül - bár volt 1956 - , akkor ez azt jelenti, hogy az emberek, így vagy úgy, kompromisszumot kötöttek a rendszerrel. Elfogadták diplomáját, ingyen lakását, állásait, kultúráját, útlevelét, osztálykedvezményeit, rangjait, rendjeleit, értékrendszere ellen csak titokban pufogtak. (Vö. Románia története 1947-1989 között, Magyarország és a kései Kádár-korszak diszkrét rózsaszín félhomálya.)

Horthy Miklós is tett annyit a kommunizmus rémuralma ellen, mint román kollégája. Emlékezzünk a fehérterrorra (ettôl az antiszemita irályt megtagadni botorság), amelytôl nem volt idegen a románok segítsége sem - a Horthy elsô táborkara Aradon alakult meg, azt követôen, hogy a román hadsereg már megszállta a várost. Utána szétverte két évtized alatt a KMP-t - ha valaki nem tudná - a Kommunisták Magyarországi Pártját, lefejezte a baloldali munkásmozgalmat, rendôrei-csendôrei megfélemlítették a szocialistákat, bár azok rendelkeztek parlamenti képviselettel még 1940 után is.

No igen, lehet valaki kommunista- ellenes úriember módon is: mint Churchill, Roosevelt elnök, mint I. Hohenzollern Mihály király vagy mondjuk I. G. Duca néhai miniszterelnök és gróf Bethlen István szintén kormányfô, hogy csak azokat soroljam föl, akiket a jelzett idôszakban reális döntéshelyzetbe hozott a történelem. Másfelôl a dán király például feltûzte, mesélik, a sárga csillagot, és a dánok áthajózták zsidaikat Angliába egyetlen éjszaka. (Igaz, kevesebben voltak, mint Romániában.)

1989 után megindult a történelem átértékelése. Nálunk minden rendszerváltás és fôhatósági színváltás a történelmet - mint kedvenc politikai szubjektumot - is magával rántja. Szükségszerûség ott, ahol a társadalom szívesebben tekint maga mögé, mint elôre. Állandóan támaszt keres a múltban, példát és a mások (kisebbség, zsidók, idegenek, rossz történelmi esélyek) bûnbakképzéséhez erôforrást, mert a jövô perspektívája szûkös, rosszul kivilágított és túl magasra helyezték a követelmények lécét az európai integrációt követelôk, a jelölt kényelme, veleszületett konzervativizmusa és alacsony fokú felelôsségvállalása folytán szinte elérhetetlenül magasra. Áldozatokkal járna, kényelmetlen.

Ezért kell hôsöket keresni. A vétlenség vélelme megillet minden olyan vezetôt, akik a kommunista rendszerváltás elôtt ezt az országot irányították. (Ugyanez a folyamat Horthy Miklós esetében is hasonló receptet követ.) Az nem lehet, állítják, hogy ugyanazok a történelmi személyiségek legyenek vétkesek, hibásak, bûnösek, vád alá helyezhetôk mind a szocialisták, mind a modern jobboldal szemében. Lehetetlen, hogy a kommunisták és antikommunisták egyetértsenek a közelmúlt történelmének bizonyos alakjait illetôen, hogy a megítélés és elmarasztalás csak árnyalatokkal térjen el egymástól. A fekete-fehér primitív kliséképzô hôskultusz számára efféle egyetértés kizárt. Az ilyen egyezés, egybeesés ugyanis megzavarja a kizárásos alapon mûködô harcos gondolatmenetet, a lelkesedést, elbizonytalanítja az értékítéletet, a cselekvésre hajlamosban nem ortodox gondolatokat ébreszt, mi több, kételyeket támaszt a nemzeti színekkel átitatott dogmák iránt.

A hôsöket rendkívüli tulajdonságokkal, mesés attribútumokkal illik felruházni. A mitikus képzet megköveteli a természetfelettiséget, hogy hihetô legyen az elfogult elme, a meséken csüggô, fel soha nem növô lélek számára. Ezért válik a marsall a nemzet kiemelkedô héroszává, holott életében csak egy szûk egyenruhás és hivatalnokréteg számára lehetett az isten unokaöccse. Az, hogy a Führer kegyeltje volt - elhallgatandó. (Itt mutatkozik, lám-lám, némi egyetértés bal és jobb között…)

Katonásdit játszani békeidôben, ünnepelgetni, veteránosdit játszikálni jó dolog. Fiús. Kisfiús. Ehhez kellenek a szobrok, emlékmûvek, díszes ruhácskák, zsinórok, plecsnik. S ha nincs, akkor csinálni kell, akármily áron. Erôvel, ködfejlesztôvel, kackiásan.

Az aktualitás mint végszó

A kormány megfeddte gen. Chelarut, mert hivatásos katonai mivoltát csillogtatva, részt vett az Antonescu-szobor leleplezésén Bukarestben, egy templom kertjében. (Szümptomatikus, hogy a bukaresti görögkeleti egyház felvállalja a fasiszta és zsidóüldözô hôs kultuszát.)

Az állam elnöke kemény szavakat használt az ilyen ünneplések elharapózásának megfékezésére. Nem tesz jót Románia külhoni képének. A miniszterelnök ugyanezt hangsúlyozta: az Egyesült Államok és Izrael megneheztel Romániára, ha Antones-cuból nemzeti hôst, kultikus figurát faragnak a Corneliu Vadim tudorok és tudatlanok.

Figyelem: egy szó sincs arról, hogy mi (ôk), románok, ítélné[n]k el tiszta szívbôl, egyértelmûen, jogerôsen, morálisan-emberileg Antonescut és rendszerét, mindazt, amit tett és képviselt 1940 szeptembere és 1944 augusztusa között. Nem minôsítik hibás útnak, holtvágánynak a történelemnek ezt a romániai szakaszát. Nem szabad elismerniök, hogy hibás döntéseket halmozott vétkes döntésekre egy eleve antidemokratikus politikai rendszer, amely diszkriminálta, megkülönböztette, halálnak tette ki a lakosságának egy részét, a nem románokat, a politikailag másként gondolkodókat és a nemzet fiatalságát, az egyenruhába öltöztetetteket.

A választók alacsony politikai képzettsége némítja el az igazságot. Külsô nyomásra hivatkoznak, tartanak a rosszalló megjegyzésektôl. Felelôsség-elhárítás ez a javából. Mossák kezeiket, nem ôk, hanem a nagyhatalmak, a zsidók nemzetközi szervezetei orrolnak meg országunk kormányára. És most, mikor be kell jutnunk a NATO-ba, az Európai Unióba, olyan klubokba, ahol az antiszemitizmus nem gilt - akkor spejzolni kénytelenek a múlt hôseit. Sajna. Majd késôbb, jobb fellegek alatt.

Mert fellegek azért mindig borítani fogják, hisszük, a fasizmus monstrumait. Még hazánkban is.

Eredményekben gazdag tanévet zárnak ezekben a napokban a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban. Az alábbiakban az iskola néhány tanára számol be a bolyais diákok elismerésre méltó teljesítményérôl, ami egyúttal a pedagógusok munkáját is tükrözi.

Az utóbbi években fizikából jeleskednek a Bolyai diákjai, s a fizika katedrán folyó munkát tükrözik a tantárgyversenyeken valamint a külföldi vetélkedôkön elért eredmények is. Ezek összefoglalására László József tanárt kértük fel, aki jelenleg Bíró Tibor, Máthé Márta és Klementisz János kollégáival együtt oktatja ezt a tantárgyat.

- Az idén iskolánkat a fizika olimpia országos szakaszán két diák képviselte, a tizedikes Coc Károly, valamint a tizenkettedikes Borbély Sándor. Mindketten dicséretet szereztek, s Borbély Sándor (XII.E) bekerült az országos válogatott keretbe, a Nemzetközi Olimpiára való elôválogatás érdekében.

A Heinrich László-Vermes Miklós vetélkedô magyarországi döntôjére Coc Károly (X.G) és Antal Attila (X.I) került be, a debreceni Hatvani István Fizikaverseny döntôjében hat diákunk vett részt, akik közül Coc Károly a harmadik helyen végzett.

Diákjaink sikeresen szerepeltek a különbözô pályázatokon is, a szegedi egyetem által meghirdetett Kísérleti Fizika-versenyen ( egy kísérleti témát kellett kidolgozni, és dolgozatot összeállítani) Borbély Sándor második díjat nyert. Az Ifjú Kutatók nemzetközi Versenyén, amelyet idén is a lengyelországi Katovice-ban tartottak meg, Borbély Sándor elsô lett.

Tanítványaink jól szerepeltek a diáktudományos ülésszak megyei szakaszán, ahol Coc Károly elsô helyen végzett, Demeter Zoltán (XI.G) pedig dicséretet kapott, s minden reményünk megvan, hogy országos szinten is helyezést érjenek el.

Sok diákunk vesz részt a Magyarországon megjelenô KÖMAL (Középiskolás Diákok Matematika és Fizika Lapja) által meghirdetett versenyeken. Feladatmegoldásból az elmúlt évi teljesítményéért Coc Károly ötödik lett, a kísérleti tagozaton Szatmári Emôke (XII.G) negyedik, Coc Károly pedig a hetedik helyen végzett, Bíró István (XI.I) és Borbély Sándor dicséretben részesült. Az idei állás szerint Borbély Sándor valószínû az elsô helyet szerzi meg.

Kérdésünkre László József elmondta, a fizikaoktatást hátrányosan érinti, hogy míg a tananyag több lett, négyrôl háromra csökkentették a kötelezô fizikaórák számát, ami 1999-2000-ben csak heti két óra volt, továbbá, hogy ez a tantárgy nem kötelezô sem az érettségire, sem a felvételire. Mindezek ellenére a bolyais diákok teljesítménye azt jelzi, hogy ha a tehetséges diák jó kezekbe kerül, az eredmények nem maradnak el.

- Négy éve bevezettem az alkalmazott gazdaságtan egyesült államokbeli oktatási porgramját, de sajnos e téren egyedül vagyok Maros megyében. A program egy négyéves választható tantárgy kilencediktôl a XII. osztályig. Ennek keretében IX. osztályban a piacgazdaság alapelveit ismerjük meg, X.-ben bemutatjuk, hogyan mûködik egy vállalkozás, XI.-ben iskolacég alapítására van lehetôség, s a vállalatmenedzselést a számítógépes MESE program alapján végezzük - tájékoztatott Láday Zoltán, a líceum társadalomtudományokat oktató tanára.

A programban részt vevô diákok iskolai, majd országos szinten mérik össze erejüket. Az országos szakaszra 14 csapattal jutottunk el, s a világbajnokságra hat (ebbôl egy egyetemi hallgatókból áll) csapattal jutottunk tovább. Ezek élén Márton Zoltán Csaba (XI.G), Borbély Melinda (XI.I), Dégi Zsuzsanna (XI.K), Sóos László (XI.G), Iszlai Attila (XII.I) illetve az egyetemi hallgatóknál Orbán Árpád áll. Egy szintén egyetemi hallgató, volt bolyais diákokból álló csapatunk az Európa-bajnokság döntôjében képviseli iskolánkat. A díjazottak az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén vehetik majd át az oklevelet, amit egyetemistaként a különbözô pályázatokon való részvételre használhatnak fel az ismeretek megszerzése mellett.

Az ôsztôl bevezetjük a bankprogramot is - mondotta Láday Zoltán, aki ez utóbbi oktatására is megszerezte a jogot.

A reál tantárgyak mellett, már jó ideje szép teljesítményt érnek el az iskola diákjai a különbözô nyelvekbôl is. Tudásukat, felkészültségüket minden karácsonyt megelôzôen a Párhuzamos szövegelések címû mûsor tükrözi, amelyben ugyanaz az irodalmi mû hangzik el magyar és valamilyen tanult idegen nyelven, bizonyítva a szereplôk többségének elôadókészségét is.

Az idei tanévben német nyelvbôl ért el kiugró eredményt a XI. L osztályos Pál Péter Pál, aki az olimpián országos elsô helyezést szerzett a nyelvek európai évérôl írt nagyon szép fogalmazásával, s a legjobban szerepelt a suceavai döntô egyéb próbáin is. Kádár Emese harmadik, Csergô Katalin pedig VI. lett, mindhárman Gáll Enikô és Péterfi Enikô tanítványai.

Amint Gáll Enikô tanárnô beszámolt, a kétnyelvû osztályokban heti hat órában tanítják a német nyelvet, s a szakórákon kívül ezen a nyelven tanulják kilencedik osztályban Németország földrajzát és történelmét, illetve tizedik osztályban a német kultúrát és civilizációt. Egyébként így van ez a hasonló profilú angol osztályokban, ahol az említett tantárgyakból angol nyelven folyik az oktatás.

A némettanítás színvonalát jelzi, hogy a Bolyai már évek óta nyelvvizsgaközpont, s a XII.-es tanulók a Német Mûvelôdésügyi Minisztérium szervezésében nyelvvizsgát tehetnek, ami feljogosítja ôket arra, hogy németországi egyetemeken folytassák tanulmányaikat. Amint Gáll tanárnô elmondta, minden évben körülbelül 30- an élnek ezzel a lehetôséggel, nemcsak a kétnyelvû, hanem a reál osztályok tanulói közül is.

A német osztály végzôseinek zöme humán pályára készül, Kolozsváron illetve Szebenben német fôszakon, illetve német-földrajz szakon folytatják tanulmányaikat. A szakos tanárokat egy németországi kolléganô segíti az oktatásban, s a katedra testvérkapcsolatot tart fenn a görögországi Thesszaloniki német tagozatos iskolájával, ahol tapasztalatcserén jártak a bolyais diákok, majd görög társaikat fogadták.

Angolból illetve francia nyelvbôl az idén dicséretet értek el a tantárgyversenyen, s Székely Emese tanárnô kiemeli a Békehadtesttel való ötéves együttmûködést, amelynek keretében az Egyesült államokból érkezett oktatók tanítottak az iskolában. Minden évben megtartják a hagyományos angol szavalóversenyt, s az idei tanévben tartott Párhuzamos szövegelések fordítói versennyel végzôdött, s versre rendezett virágokból készült ikebanákat állítottak ki.

Erdeményes évet zárnak az iskola magyar szakos tanárai is, hiszen az anyanyelvi tantárgyverseny országos szakaszán Orosz Márta (IX.E) második díjat kapott, s a Helikon folyóirat is az ô dolgozatát jutalmazta. Petz Erika (IX.G) negyedik helyen végzett, a XI.K osztályos Tompa Eszter teljesítményét dicsérettel jutalmazták.

Amint Murvai Éva magyar szakos tanárnô elmondta, az Aranka György nyelvmûvelô vetélkedôn is jól szerepeltek az iskola tanulói. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyen, a Szép magyar beszéd versenyen Nagy Zsuzsánna (XI.K) és Horváth Ágnes Emôke (IX.H) jutottak az Erdélyt a magyarországi döntôn képviselô hattagú csapatba.

A Versben bujdosó versenyen Csép Zoltán (XI.K) szerzett ötödik helyezést, a sepsiszentgyörgyi országos balladamondó versenyen Kercsák Zsuzsa (IX.E) negyedik lett, s Demeter Zoltán (X.G) is több szavalóversenyen ért el helyezést. A XI.-es Görög Leventének pedig elfogadták a Magyar Írók Szövetségének a pályázatára beküldött novelláját. Az iskola diákjai három helyet nyertek az Anyanyelvi Konferencia táborába is.

A bolyais diákok tevékenyen kiveszik részüket a város mûvelôdési életébôl, egészíti ki Murvai Éva felsorolását Farkas Márta tanárnô, utalva arra, hogy a Millenniumi olvasókönyvnek a Deus Providebit Házban tartott bemutatóján , IX.-es és XI.-es tanulók adtak elô a könyvben szereplô mûalkotásokból, s Kiss Elemér professzor nemrég rendezett könyvbemutatóján is szerepeltek, hogy csak néhányat említsünk a felsorolt rendezvények közül.

Szokatlan jelenségre figyeltek fel pünkösd szombatján délelôtt Szászrégen lakosai. A fôtéren zászlóikkal gyülekeztek a X. találkozóra érkezô kórusok és a város fúvószenekarának kíséretével végigvonultak a fôúton a református templomig, ahol Demeter József tiszteletes úr fogadta az érkezôket. Évek óta készültek a város közötti felvonulásra, de erre a vegyes lakosság miatt nem volt lehetôségük. Most a város önkormányzata és rendôrségi hivatala elôzékenyen, jóindulattal adott engedélyt és segítette a szokatlan felvonulást.

Rövid egyházi szertartás után -a találkozó jeligéjeként - a jelenlévôk együttesen elénekelték Kozma Mátyás feldolgozásában Zengjen Hálaének kezdetû egyházi énekünket Gagyi Béla vezényletével.

A házigazdák kórusainak mûsorát a Liliom Vegyes Kar (Gagyi Béla) a tôle megszokott pontossággal, átéléssel, szép hangzással kezdte. Másodiknak a nôszövetség most alakult nôi kara következett, amely újabb bizonyítéka Gagyi Béla karnagy mindig többre való törekvésének ( Néhány évvel ezelôtt a vegyes kar mellett létrehozta a férfikart is!).

Banga Gáspár a felnôttek Liliom vegyes karában énekel, de ez alkalommal karvezetôként is megjelent ifjúsági leánykarával. Dalaikat oly fiatalos hangszínnel adták elô, amilyent csakis tizenévesen tudnak megszólaltatni.

A marosszentgyörgyi református egyházközség vegyes kara (Szilágyi Barna) a község közel százéves énekkari hagyományában gyökeredzik. A néhány évvel ezelôtt újjáalakított kórus rövid idô alatt a legjobbak színvonalára küzdötte fel magát.

Abafája kis kórusa a csekély létszámú gyülekezet dicséretére válik. Ercsei Ildikó fiatal tanítónô, a marosvásárhelyi fôiskola végzettje, igyekszik minden lehetôséget felhasználni arra, hogy a kórus egyre jobban fejlôdjön a mûvészi megvalósítás terén is. Testvérkapcsolatot létesítettek a kórusszövetség közvetítésével a magyarországi Csátalja vegyes karával és ezt is kihasználják mûvészi fejlôdésükre.

A küküllôbonyhai református egyházközség vegyes kara elsô alkalommal ( de nem utoljára - mondta a karnagy) vett részt a Zengjen Hálaének-találkozón. Dénes Elôd tiszteletes úr saját kórusán kívül a dicsôszentmártoni Sipos Domokos Vegyes Kar vezénylését is magára vállalta, a kórusszövetség Erdélyi Tagozatának közgyûlése pedig elnökévé választotta. Az erdélyi magyar karéneklésbe belekapcsolódott lelkipásztor saját hivatásának teljesítése mellett ilyen sokirányú szerepet is vállalt, amiért köszönetünket fejezzük ki a kórusok tagsága nevében.

Disznajó ifjúsági kórusát Szász Annamária tette ismertté a találkozókon. Azóta a református lelkész házaspár Körtvélyfájára költözött és ott indították el a kórustevékenységet, de a disznajóiak sem hagyták abba a megkezdett munkát, Panga Enikôvel folytatják tovább a közös éneklést.

Magyarrégen református egyházközségének vegyes karát (Kósa Imre) a Zengjen Hálaének-találkozó egyik kezdeményezôi között tartja számon a kórustörténet. (Demeter József tiszteletes úr meg is jegyezte, hogy amikor tíz évvel ezelôtt elkezdôdtek a találkozók, mind a dalosok, mind a karnagyok még fekete hajúak voltak, de az elmúlt tíz esztendô alatt el-eljártak a "malomba", ahol megszürkült hajuk színe!)

Marosfelfalu nôi kara Pál Melinda vezényletével lépett fel. Kissé nyers, torokhangú éneklésük a népi éneklésmód jellegzetességeit viseli magán. Ezen az úton haladva sokkal nehezebben, de következetes munkával el lehet jutni a karéneklés magasabb mûvészi fokaira is.

A marosvásárhelyi kórusok bemutatkozása a Szabadság utcai református egyházközség Hozsánna vegyes kara fellépésével kezdôdött. Szász Mária karnagy néhány évi tevékenységével nagymértékben hozzájárult a kórus hangzásának javításához, a szólamok egységes hangszínének kialakításához, a szép, tiszta, érthetô szövegkiejtés megvalósításához.

A "mûvészkórusok" kategóriájának megfelelô mûsorral jött el a marosvásárhelyi Gecse utcai Református Kistemplom "Evangélium" vegyes kara( Csíkí Ágnes). A szólamok pontos összehangolása, a dinamikai árnyalatok leheletszerû alkalmazása, a tiszta, érthetô szövegmondás, a levegôvétel szabályossága, a tiszta éneklés, az átélô elôadásmód mind egy-egy iskolapéldát jelenthetett a kezdô szinten éneklôk részére. Nagymértékben hozzájárult a mûsor sikeres bemutatásához Lakatos Péterné szép szólóéneke.

A nyárádszeredai Bocskai István Nôi Kar ezúttal is finom, hangárnyalatokban gazdag éneklésével, szép zenei megformálásban adta elô gazdag mûsorát. Ferencz Csaba karnagy kórusával a több mint 130 éves nyárádszeredai karéneklés hagyományait folytatja. Kóruszászlójuk a jelenlévôk között a legrégebbi: 1867-ben hímezték a Dalegylet megalakulása alkalmára.

A parajdi református egyházközség vegyes kara( Korona Julianna) a Zengjen Hálaének egyik leghûségesebb résztvevôje. Minden találkozón a karvezetôtôl megszokott magabiztosság, a kórustól rendszeresen hallott szépre törekvés, a mûvekhez való pontos ragaszkodás jellemzi a parajdiakat.

Radnótfája (Tóth Laura) kórusa egyik alapító tagja a Zengjen Hálaének- találkozóknak, mindenik rendezvényén megjelent. Már felállásukkal jelezték pontosságra, fegyelmezettségre való törekvésüket. A választott mûvek megszólaltatásában is érezni lehetett a mû szerzôjének akaratához való ragaszkodásra való törekvést, amelyek megválasztása is a karnagy jó stílusérzékét bizonyítja.

Székelyudvarhely Balázs Ferenc vegyes kara a júniusban Debrecenben sorra kerülô Magyar Kórusok Millenniumi Fesztiváljára készülve jött el mostani találkozóra.

Orosz Pál József karnagy Szászrégen szülötte, így egyik-másik kórusával gyakran megjelent a Zengjen Hálaének rendezvényein. Iskolapéldát mutatott a kóruséneklés technikájából a jelenlévôknek. Mindannyian tanulhattunk belôle, hogyan kell a legegyszerûbb mûbôl is, pontos zenei megfogalmazással, hangulatos mûsorszámot teremteni.

A szovátai Intermezzo nôi kamarakórus ( Fülöp Judit) szintén a debreceni találkozóra készül, de hazai fellépésein is mindig pontosan meghatározott mûsorral vesznek részt. Gyermekdalaik, karácsonyi mûsoruk CD-lemezre került már, de további felvételekre is készülnek. A nôi kamarakórus a karnagy nagyfokú zenei érzékét bizonyítja.

A szovátai református egyházközség vegyes kara kórusszövetségünk alapító együttesei közé tartozik. Tófalvi Edit karnagy igényesen válogatja meg kórusa mûsorszámait, mindig igyekszik több idôszak dallamkincsébôl vett példák megszólaltatására. Nagyon sok anyaországi rendezvényen énekelt a kórus, ez meglátszik elôadásmódjukból, énektechnikájukból, magabiztos fellépésükbôl.

A találkozó utolsó együttese (névsor szerint utolsó!) Udvarfalva reformátusainak vegyes kara volt. Szôcs Róbert karvezetô fiatalos, üde, tiszta hangzásban szólaltatta meg a fiatalokból álló együttest. Megjelenésükkel igazolták, hogy a fiatalok sorakoznak ügyünk folytatására, a karéneklés mûvészetének öregbítésére.

A találkozót a régeniek egyesített kórusa zárta köszöntôjével, amellyel további munkára és ezután is rendszeres évi találkozóra hívták a megjelenteket.

Nagy Ferenc, a Seprôdi János Kórusszövetség elnöke a rendezvényen elmondta, hogy tíz évvel ezelôtt egy Nyárád menti kis községbôl indult el a kórusszövetség megalakítása, amely azóta a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesületévé vált és a mostani szászrégeni találkozó nagybetûs ünnepe az egész magyar karéneklésnek, mivel egyik legfontosabb láncszemét képezi a Kárpát-medencében ebben az évben zajló találkozóknak, amelyek mind a kórusszövetség tízéves évfordulóját köszöntik. A mostani szászrégeni találkozó a kórusszövetség szempontjából azért is érdekes, mert mind a 18 együttes ennek a kórusszövetségnek a tagegyesülete.

Demeter József záróbeszédében a jövô évi és az ez utáni találkozókra hívta meg a most megjelenteket, a folytonosságot, az itthonérzés erôsítését szolgálva ezzel is.

Mûködésének elsô három hónapjában közel 30 millió lejt utalt ki a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a Rozmaring Foglalkoztatási Központ részére, az ottani gyerekek étkeztetése céljából. Az idén február 7-én megnyílt központot több civil szervezet és az önkormányzat közremûködésével hozták létre, ôk az intézmény fenntartói. Naponta átlagban 35, hátrányos helyzetben levô gyerek látogatja a központot, akik számára orvosi és szocális ellátást, ruhanemût, tanfelszereléseket, alapfokú oktatást, napi egy alkalommal meleg ételt biztosítanak. Az itt tanuló gyerekek június 16-30. között egy Szeben megyében szervezett táborozáson vesznek részt.

Balladák és népmesék világa

Írtunk már többször a Bolyai líceumban mûködô Bartha Sándor önképzôkörrôl: Bandi Dezsô tanítványai fúrnak és faragnak, szônek és nemezelnek, mindent csinálnak, ami népmûvészetnek nevezhetô. Akárcsak szövôasszonyaink, faragászaink hajdanán. És ha készen áll egy kiállításra való munka, Bandi Dezsô okvetlenül behozat mindent a Bernády Házba, amit csak érdemes megmutatni a népmûvészetre fogékony embernek. Néhány éve így van ez, nyár elején fiatal népmûvészeink rendszeresen kiállítják szép munkáikat. Az értékekrôl nem beszélek, ôk tudják jobban, mit ér, mi fér bele munkájukba, no meg tudja az is, aki alkalomadtán zsebébe nyúl, és nem porcelánbabát visz haza, vagy ajándékba, hanem csakugyan értéket lát Bandi Dezsô tanítványainak népmûvészeti tárgyaiban.

Akkor hát mondjuk el: Marosvásárhelyen hétfôn a Bernády Házban Salamon Csongor faragásaiból, Lengyel Anikó és Puskás Klára szôtteseibôl, varrottasaiból nyílt kiállítás. Vannak ott a két teremben szemnek igen tetszetôs dolgok: a magyar népmesék és balladák világából vett sok-sok motívummal és ábrázolásmintával faragott székek (mondanám: "népi trónusok"), színes szônyegek, funkcionális és díszítô tárgyak, és minden - olvasom a vendégkönyvbôl -, ami az egyszerû és bonyolult életnek nyugalmat ád. A kiállítást Bandi Dezsô egykori tanítványa, Gáspár Melinda nyitotta meg.

Az egészségügyben

Mire elmúlt egy fél év, a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár is végre tudomást szerzett arról, hogy az idei évben mennyi pénzbôl gazdálkodhat. Az országos pénztár által meghatározott keret, a 956 milliárd lej, mindössze 30 százalékkal több, mint a tavalyi, és 300 milliárd lejjel kevesebb, mint amennyit kértek. Ebbôl a pénzbôl 449 milliárdot május 31-ig már átutaltak a szolgáltatóknak, a másik hét hónapra tehát 507 milliárd marad, ami havi 72 milliárd lejt jelent ( a kért 110 milliárd helyett), ha ezt a pénzt sikerül begyûjteni a biztosítottaktól. Kacsó Márton vezérigazgató tájékoztatása szerint a napokban a megyei kórháznak két-, a városi kórházigazgatóságnak egymilliárd lejt utaltak át, s a jövô héten fizetnek a gyógyszertáraknak a márciusra kiadott ingyenes és ártámogatott gyógyszerekért.

Egyébként a pénztár vezetôtanácsa tegnap délután döntött arról, hogy a megadott keretet hogyan fogják felosztani.

Az elmúlt hetekben a megyei fogyasztóvédô hivatal felügyelôi 35, kenyeret, péksüteményt gyártó, megyeszékhelyi és vidéki egységet ellenôriztek. A vizsgálatok során kiderült, hogy egy pékség egészségügyi engedéllyel nem rendelkezô helyiségben, további hat pedig gyártási engedély nélkül tevékenykedik. A felügyelôk több helyen elégetett vagy félig nyers kenyeret, a bevallottnál kevesebb mennyiségû péksüteményt találtak. A pékségek több mint felében piszkosak voltak a helyiségek, ládák, kenyérformák, penészesek a felhasznált védôfelszerelések. Több helyen nem volt az elôírásoknak megfelelô körülmény a raktárakban és a kenyeret, péksüteményeket egészségügyi jóváhagyás nélküli gépkocsikban szállították. Öt egységben nem függesztették ki a termék elnevezését, mennyiségét és árát, a címke nem tartalmazta az összetevôket.

A lakosság az év elsô öt hónapjában 12 panaszt nyújtott be a kenyér és a péksütemények minôsége kapcsán. A kivizsgálások során kiderült, hogy a reklamációk jogosak voltak.

A lakosság jelentései alapján, valamint az említett szabálysértések miatt a felügyelôk 20 egység mûködését ideiglenesen felfüggesztették, 78 millió lej értékû terméket kivontak a forgalomból és 43 millió lejnyi büntetést róttak ki - olvasható az Emilia Leah igazgatónô által összeállított közleményben. A fogyasztóvédô hivatal címe: Jeddi utca 3. szám, telefonszáma: 255-153, 254-625.

Esküvôre készültünk. Igyekeztünk mindent idejében megérdeklôdni. Feltérképeztük a lehetôségeket, mindent többször megbeszéltünk, hogy hiba ne essék. Csakhogy a kis ördögtôl mi sem szabadulhattunk.

A polgármesteri hivatalban kifüggesztett jegyzékrôl megtudtuk, milyen iratokra van szükségünk és mindent beszereztünk. Egyikünk családorvosa megkért, hogy az elvégzett vizsgálati eredmények mellett egy okmánybélyeget is szerezzünk be, hiszen arra is szükség van. Közösen számítottuk ki, milyen idôpontot írjunk be, hogy ne lépjük át az orvosi papír érvényességére meghatározott dátumot. Majd a szükséges iratokkal felfegyverkezve, lelkileg is felkészülve, elmentünk a polgármesteri hivatalba. Az anyakönyvi irodába kedvesen fogadtak. Már-már reménykedni kezdtünk, hogy alaptalan volt a hivataloktól, hivatalnokoktól való félelmünk, amikor a hölgy felvonta szemöldökét. Sajnos ezek az orvosi igazolványok nem felelnek meg, kérem, menjenek vissza családorvosaikhoz, s javíttassák ki. Az egyik azért nem jó, mert okmánybélyeg van rajta, s a pecsétet nem a megfelelô helyre, hanem egy centiméterrel távolabb, a bélyegre tették. A másik pedig azért, mert nincs megfelelô idôpontra kitöltve, nem illeszkedik be a 10 napba. Sokáig a körzeti rendelôkben állították ki az iratokat, s ezért a családorvosok még mindig nem tudják pontosan, hogy mit kell tenniük, mit, hova kell írniuk. De a hibásan kitöltött orvosi papírokkal is iktatják a házassági szándékunkat, s amennyiben idejében visszajövünk a kijavított, felújított iratokkal, lehet esküvô - vigasztalt a hölgy.

Bosszúsak voltunk, de mosolyogtunk. Majd kijöttünk az irodából, s hazáig méltatlankodtunk. Átgondolva a hallottakat, újraszámolva a napokat eldöntöttük, hogy az egészségügyi bizonylaton szereplô idôpont jó, így azt nem javíttatjuk ki, annál is inkább, mert a családorvos, aki kitöltötte, negyven kilométerrel odébb, s csak meghatározott napokon és órákban tevékenykedik. Inkább vitatkozunk egyet, s ha kell, kézen kiszámolva bizonyítjuk, hogy igazunk van. Ám az okmánybélyeggel ellátott orvosi igazolvánnyal visszamentünk az orvoshoz. Aki félig mosolyogva, félig bosszúsan mesélte, hogy egy héttel korábban azért küldték vissza, ugyanabból az anyakönyvi irodából az igazolványt, mert nem volt rajta okmánybélyeg, s azon pecsét.

Úgy tûnik, a hivatal alkalmazottai is különbözô módon töltik ki az iratokat, tájékoztatják a nagyközönséget. Nem gondolva arra, hogy hány hiába megtett útba, idegôrlô, méltatlankodó kérdésbe, elhalt idegsejtbe kerül a pontatlanság.

Raktározási gondok

Az agrártárca finanszírozási forrásokat igyekszik találni a búza elraktározására, hogy a termelôk ne legyenek kénytelenek azonnal eladni a termést - nyilatkozta Mihai Lungu államtitkár. Ha a búza elraktározása biztosítva lesz, a termelônek sikerül majd legalább 2700-2900 lejt kapni kilójáért - véli Lungu. Mint ismeretes, Sârbu miniszter 7 millió tonnára becsülte az idei búzatermést.

Osztrák kórház Temesvárnak

Johannes Poigenfürst, az egyik bécsi kórház volt igazgató fôorvosa saját maga gyûjtötte adományokból kórházat épít Temesváron. A baleseti sebész Poigenfürst havonta jár az építkezésre, s most az osztrák hírügynökség útján felhívással fordult az osztrákokhoz: még 20 millió schilling hiányzik ahhoz, hogy a kórház ne csupán felépüljön jövô tavaszra, hanem megfelelô felszereléssel is el tudják látni. A Casa Austria néven épülô kórház mellett osztrák jótékonysági szervezetek Temesváron egy 12 gyereknek otthont adó árvaházat, egy hajléktalanoknak szolgáló éjjeli menedékhelyet és egy napi 70 adagot tálaló ingyenkonyhát tartanak fenn.

Magyarország listavezetô

Bekövetkezett az a politikai áttörés, amelyet Magyarország várt az EU soros svéd elnökségétôl csatlakozási tárgyalásain. A tárgyalások kedden Luxembourgban tartott külügyminiszteri szintû fordulóján sikerült ideiglenesen lezárni a munkaerô és a tôke szabad áramlásával, valamint az adózással foglalkozó joganyagfejezetet. A svéd elnökség idôszakában Magyarország nyolc, eddig összesen pedig 22 fejezetet tehetett félre, s ezzel tovább erôsítette pozícióját a legelôrébb tartó tagjelöltek csoportjában.

A szlovák parlament elôtt a nyelvi charta

A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájához való szlovák csatlakozás ratifikálásának viharos vitát ígérô témája is szerepel a pozsonyi parlament nyári szünet elôtti utolsó, kedden kezdôdött ülésén. A szlovák kormány hosszas vajúdás után, a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) gáncsoskodó, késleltetô magatartása miatt csak ez év elején határozott a Magyar Koalíció Pártja (MKP) részérôl szorgalmazott és a kormány programjában is szereplô ratifikálási szándékáról. A törvényhozás most megkezdôdött 50. ülése elôtt a parlament külügyi bizottsága az immár tizennégy európai országban hatályos nyelvi charta elfogadását javasolta.

MAGYart

Az 1900-as párizsi világkiállítás óta Magyarország elôször kap lehetôséget arra, hogy kultúrájának lehetô legteljesebb spektrumát mutassa be idôben az ezer év elôtti kezdetektôl máig, s a különbözô mûvészeti területekbôl való legszélesebb válogatás alapján - mondta el Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter, aki a franciaországi Magyar Kulturális Évad keddi hivatalos megnyitása alkalmából nyilatkozott az MTI-nek. A magyar évad nemcsak Párizsra koncentrál, hanem Franciaország egész területére, s nemcsak kiállításokon, elôadótermekben jelenik meg, hanem a "falakon kívül" is. Az utcákon, ahol a legnevesebb középületeken magyar városképek és személyiségek óriás vetített képei nyújtanak majd különleges látványosságot, vagy a párizsi metró több száz peronján és kocsijában, ahol magyar költôk - Petôfi, Vörösmarty, József Attila, Kassák - francia nyelvû versfordításaival találkozhat a legszélesebb közönség. Ugyanezt a célt szolgálják a sok városban sorra kerülô magyar kézmûves vásárok, szabadtéri elôadások és utcabálok.

Terjed a vérzéses láz

A koszovói nemzetközi békefenntartó erô (KFOR) állományának tagjai közül eddig senki sem betegedett meg a tartományban felbukkant vérzéses lázban - közölte a KFOR egyik szóvivôje hétfôn. Koszovóban májusban ütötte fel a fejét a krími-kongói vérzéses láznak nevezett betegség, amely azonban leggyakrabban állatokon figyelhetô meg. Vírus okozza, és kullancscsípés, illetve fertôzött állat vérével vagy szövetével való közvetlen kapcsolat révén terjed. Eddig négy ember vesztette életét a betegségben, több mint harminc fertôzöttet pedig kórházban ápolnak. Kazahsztánban két ember megbetegedett a krími-kongói vérzéses lázban. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint mind a két falusi asszonyt (egyikük 44, másikuk 56 éves) kullancs csípte meg, de az egy-két nap múlva jelentkezô gyengeséget, magas lázat és hidegrázást megfázás következményének tulajdonították, orvoshoz nem fordultak, házilagos módszerekkel próbálták gyógyítani magukat. A közép-ázsiai volt szovjetköztársaság egészségügyi hatóságai idén, a tavasz beköszönte összesen tíz esetben találkoztak a vérzéses lázzal. Halálos kimenetelû esetrôl nem tudni.

Szeszélyes idôjárás

Nyugat-Ausztriában az elmúlt napokban a havazások útakadályokat, a heves esôzések sárlavinákat, áradásokat és közlekedési akadályokat okoztak. A Montafon és Tirol közötti Silvretta utat havazás miatt le kellett zárni, az Arlberg-hágón a személyautósoknak téli gumit, a nehéz jármûveknek hóláncot kellett feltenni. Tirolban a heves esôzések sárlavinákat okoztak, s több faluban közel egyórás áramkiesés volt, mivel a fellazult talajb&o