Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Adrian Nastase román miniszterelnök nem tud eleget tenni a tusnádfürdôi nyári szabadegyetemre szóló meghívásnak, mivel a magyar státustörvény vitája lehûtötte Bukarest és Budapest kapcsolatait - írta hétfôi számában a Curentul címû román napilap.

A lap a román miniszterelnöki hivatalhoz közel álló forrásokat idézett, amelyek szerint az a tény, hogy a szabadegyetemre meghívást kapott Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, kellemetlen helyzetbe hozta a román kormányfôt.

A státustörvény kérdésében keletkezett diplomáciai konfliktus kezdete óta a két miniszterelnök hivatalosan nem találkozott, így Adrian Nastase számára lehetetlen, hogy Orbán Viktorral a Tusnádfürdôn tartandó szabadegyetemen és ne Bukarestben, a Victoria palotában (a román miniszterelnöki hivatalban) találkozzon - írta a kormányközeli forrásokat idézve a lap.

Vasárnapra virradó éjszaka a 33 éves erdôszentgyörgyi H. M.-et a marosvásárhelyi Hidegvölgyben egy csoport fiatal körbevette, s egy közeli legelôre vitte, ahol megpróbálták megerôszakolni. Az áldozat ellenállt és segítségért kiáltozott. A közelben levô csendôrök meghallották a segélykiáltást és kiszabadították a bajbajutottat, aki a támadóival való dulakodásban hátgerincsérülést szenvedett. A nyomozás során kiderült, hogy az egyik tettes a 26 éves, nyárádszeredai Marian Sándor, aki törvényes iratok nélkül lakott a Hidegvölgyben. A vizsgálatot folytatják.

A megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján Domby Károly, a megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság vezetôje elmondta, hogy július 9-13. között kivizsgálták annak a 30 gyereknek a helyzetét, akiket szüleik elhagytak. A gyerekek 6 hónap és 9 év közöttiek, egyeseket szülés után "felejtettek" a klinikán, másokat valamilyen betegséggel utaltak be, majd sorsukra hagyták ôket. A vizsgálat eredménye: hat gyereket visszajuttattak családjukhoz, további 9 gyerekért hamarosan jelentkeznek hozzátartozóik, 3 gyerek családja ismeretlen, a többi gyereket szakképesített pótszülôk gondozzák, elhelyezési központba, illetve kórházotthonba kerülnek. Domby Károly igazgató ismételten felhívta a figyelmet a családban bántalmazott gyerekek helyzetére, hangsúlyozva, hogy akinek ilyen esetrôl tudomása van, a Halló Oblio 983-as, ingyenes telefonszámon közölheti az illetékes hatósággal.

Lucian Savu, a Közpénzügyi és Pénzügyi Ellenôrzési Igazgatóság igazgatójának közlése szerint a nemrégiben megjelent 195-ös számú kormányrendelet értelmében bizonyos feltételek mellett átütemezhetôek az állam fele felgyülemlett adósságok. Mivel Maros megyében az állami adósságok 15 százalékát mezôgazdasági egységek halmozták fel, így rájuk különösképpen vonatkozik a szóban forgó rendelkezés. Az összeállított iratcsomók már most leadhatók a pénzügyi igazgatóságon. Amennyiben az adósság és a késedelmi kamatok nem haladják meg egyenként a 10 milliárd lejt, a kérvényeket a megyei szervekhez kell benyújtani, az ezt meghaladó adósságok esetén azonban már a központi pénzügyi igazgatósághoz kell fordulni. Megyénkben a mezôgazdasági egységek adósságai meghaladják az 500 milliárd lejt. A legnagyobb adósságokkal a marosszentkirályi, radnóti, mezôzáhi és maroskeresztúri mezôgazdasági egységek rendelkeznek.

Derült égbôl úgy ért bennünket a hír: már ezektôl a napoktól kezdôdôen 50 százalékkal megdrágították a gigakalória árát. Tehát ennyivel drágul a meleg víz és a téli fûtés.

Nem tudom, hogy azok a tisztségviselôk, akik kiagyalták és jóváhagyták ezt a példátlan árdrágítást, gondoltak-e ennek katasztrofális társadalmi következményeire? A hír hallatán jómagam rövid számítást végeztem. Ezidáig egy köbméter víz felmelegítési díja 20.000 lej volt, plusz 6.000 lej az egy köbméter hideg víz ára. Ezután egy köbméter meleg vízért 26.000 lej helyett 36.000 lejt fogok fizetni, sôt, ennél is többet, ha az Aquaserv is emeli a vízdíjat. Az elmúlt télen kétszobás tömbházlakásom fûtéséért átlagosan 600.000 lejt fizettem havonta. Az persze más kérdés, hogy a szobák hômérséklete 16-18 fokos volt, mert a 24 órából 12 órán át szüneteltették a fûtést. Nos, a jövô télen mintegy 900.000 lejt kell majd fizetnem csupán a fûtésért. Ha lesz mibôl!

Ez a felháborítóan nagy árdrágítás egy olyan idôzített bomba, mely a téli hónapokban fog robbanni és hatása bumerángként azokra fog visszaütni, akik kiagyalták és jóváhagyták. Mert már most elôre látható, hogy az elszegényedett lakosság igen jelentôs hányada képtelen lesz a tömbházlakások csillagászati közköltségeit kifizetni. Emlékezzünk csak, a tavaly télen országszerte sok ezer lakos egészében vagy részben lekapcsoltatta lakásában a melegítést. Egyik nyugdíjas szomszédom kijelentette, ô már most fogja kérni az Energomurtól, hogy egyik szobájában zárják le a fûtôtesteket. És ilyenek sok ezren lesznek az országban. Következésképpen a hôszolgáltatók csökkenteni fogják hôenergia-termelésüket, ez pedig a termelési költségek újabb növekedését fogja eredményezni. Végsô soron a vesztesek a hôszolgáltatók lesznek, ugyanis minden bizonnyal jövô esztendô tavaszán a fogyasztók velük szembeni adósságai csillagászati számokat fognak elérni.

E kérdésben tehát egy olyan ördögi körben forgunk, amelybôl szinte lehetetlen kitörni. Még akkor sem, ha a kormány, már most, fûtési ártámogatást ígér egyes lakossági kategóriáknak. Aztán meglehet, hogy jövô év tavaszán, az ideihez hasonlóan, jön majd a kormány és jószívûen eltörli egyes tetemesen felhalmozódott adósságait. Ez viszont kétélû fegyver, mely arra ösztönözheti a fogyasztókat, hogy továbbra se fizessenek a fûtésért, meleg vízért, hiszen úgyis jön majd az "állam bácsi", aki segít rajtuk.

Akárhogyan is forgolódunk e bûvös körben, jövô télen nagyon ráfázunk erre a példátlan árdrágításra. Még akkor is, ha egy pulóverrel többet veszünk majd magunkra.

Millenniumi Gyermektalálkozó a Kárpát- medencében címmel tartottak június végén érdekes, színvonalas rendezvényt a Pécs melletti Sikondán a Szivárváy Gyermekház, valamint a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány szervezésében.

A találkozón burgenlandi, vajdasági és erdélyi diáklapok szerkesztôi és olvasói, valamint az Árpád-házi királyok, illetve a Böngészde határok nélkül címû vetélkedôk erdélyi, pécsi és baranyai gyôztesei vettek részt. Erdélybôl Náznán Olga szervezésében 40 gyerek utazott el Sikondára, a vetélkedôs tanulók mellett azok, akik mesével, verssel, rajzzal mûködtek közre a Diákabrak, Napsugár, Szivárvány, valamint a Cimbora gyereklapok szerkesztésében, illetve az említett kiadványok hûséges olvasói.

Náznán Olga beszámolója szerint a szervezôk igényes, érdekes és gazdag mûsorral fogadták a 250 gyereket, akiket a Millenniumi Emlékbizottság társelnökei mellett Pécs város polgármestere és a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke is köszöntött.

A pécsváradi várban dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár tartott mindenki számára hozzáférhetô elôadást a Kárpát- medencében letelepedô magyarok haza- alapításáról és hazamegtartási kultúrájáról, s a találkozó záróakkordjaként a Mohácsi Történelmi Emlékparkban került sor rendhagyó történelemórára. A részvevôk a különleges hangulatú mánfai mûemlék templomban, ahol a Komlói Pedagógus Kamarakórust hallgatták, értesültek a státustörvény elfogadásáról.

A programban, amelynek célja elsôsorban Baranya megye bemutatása volt, a különbözô mûvészetek mellett egy délután a helybeli folklórral, népzenei és néptánc-hagyományokkal ismerkedhettek meg a találkozó részvevôi a különbözô tájegységeket képviselô együttesek elôadásában.

Sikondára meghívták Kilyén Ilka színmûvésznôt is, aki mindkét fellépésével, s különösen a csángó mûsorával nagy sikert aratott mind a gyermekek, mind a felnôttek körében.

Gazdag volt a program, a pécsi látványosságok, a Csontváry, a Zsolnai múzeum mellett Sikondán is bôven lehetett válogatni a kínálatban. A szervezôk játszósátrakat állítottak, ahol a gyöngyfûzéstôl a nemezelésig és a papírhajtogatásig - több területen is kipróbálhatták hozzáértésüket a részvevôk, akárcsak az ügyességi versenyeken. A millenniumi vásár napján, a Kárpát-medencei gyermekla-pokkal való találkozót követôen, Berecz András, Dinnyés József, Kilyén Ilka és Jóna Bálint lépett fel, majd az Aranyszamár bábszínház interaktív elôadásának tapsolhattak a részvevôk, s megtekinthették Tám László fotómûvész Szülôföldem, Magyarország címû diaporámáját.

A Mecsek hegységi erdôben levô festôi táborhelyen összegyûlt gyerekek számára biztosított program keretében annak a szellemi hazának a képe bontakozott ki, amelynek tagjává lenni rangot, büszkeséget jelent. A találkozó azon túl, hogy kitûnô fóruma volt a barátkozásnak, a részvevôk hovátartozását, önérzetét erôsítette - hangsúlyozta Kilyén Ilka színmûvésznô, aki beszámolt arról a mozgalmas és jól szervezett mûvelôdési életrôl - színházi, majd gasztronómiai fesztivál -, ami a pécsi nyarat tartalmassá teszi.

Befejezésképpen pedig hadd említsük meg, hogy a kiutazásért a részvevôk az Intertours utazási irodának, Virág György megyei tanácselnöknek és a Bolyai Alapítványnak tartoznak köszönettel.

Szûknek bizonyult szombaton délelôtt a Marosvásárhelyi Képzômûvészek Egyesülete tágas terme, ahol a dr. Liviu Stef nyugalmazott marosvásárhelyi állatorvos, biológus, a Román Akadémia kutatóintézetének egykori munkatársa egyéni tárlata nyílt meg. A barátok, ismerôsök, mûpártolók, egyesületbeliek és mások jelenléte több volt, mint puszta gesztus. Kimondatlan is elismerése, méltányolása annak a szorgalomnak, elkötelezettségnek, mellyel szakképesítet-len ugyan, ám - divatos szóhasználattal élve - az "önépítô" orvosdoktor Szalai Géza irányításával a mûvészi újjáteremtés lehetôségeit/eljárásait/technikáját kereste és találta is meg a vászon/olaj párosban. E számára izgalmas folyamatban, ama "láttatás iskoláját" járva - szakmájából, ill. elhivatottsággal végzett munkájából is adódóan, hisz ezt alkotásai is bizonyítják - az emberi lélek ismeretére, az esztétikum iránti fogékonyságára alapozott mindvégig. A megnyitón felszólalók - N. Tunaru, az egyesület elnöke, Ilarie Opris alelnök, Berdj Asgian professzor - által mondottakból kitûnt, hogy a mûvész esetében nem csak arról az alkotótehetséggel megáldott, szakmailag is rendkívül értékelt orvosról/kutatóról/biológusról van szó, aki immár 20 éve, amióta tagja az egyesületnek, bizonyította: mûvészet és mindennapi élet elválaszthatatlan, hanem személyében a korunk igényeinek megfelelôen kulturált, gazdag és sokszínû ismeretanyaggal - lásd saját értékes könyvtár, lemeztár - rendelkezô intellektusról is, aki emberi/erkölcsi tartás dolgában is példaértékû. Több mint 60 közös tárlatán vett részt az egyesületnek az országban, beleértve a különbözô alkotótáborokat is. Bemutatkozott Nyíregyházán is. Megyei és országos megmérettetéseken szerzett I/II. helyezést. Egyéni alkotóként negyedszer állít most ki. 32 munkáján - táj, velencei városkép, csendélet - fejlett forma- és arányérzékre, anatómiai ismeretekre valló kompozíció - lásd állatfigurák a felületen - a "mu- zsikáló" pasztellszínek pihentetô dallamszövésükkel hatnak. Nyoma sincs palettán/vásznon bántó, kirívó, harsány kromatikának. Feltehetôen a fény, a plain air kifejezô, érzékeltetô erejében bízva mondotta szinte hitvallásszerûen: vidéki gyermek lévén, természetközelben nevelkedtem. Érthetô, hogy a természet ihletett elsôsorban. Amit adományként kaptam (tehetség, érzékenység a szenvedôk iránt) kötelességemnek tartottam tanulással, képzéssel fejleszteni, hogy kamatoztathassam. Hogy embertársaimnak a mûélvezet lehetôségét is biztosíthassam. Szeretném, ha ez is sikerült volna…

Az RMDSZ közleménye szerint a megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvû osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu mûszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brâncusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdôszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsôszentmártoni C. Brâncusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen.

A közvécé fogalmához legtöbbször bûzt, szemetet és kényszert társítok. Ez jutott eszembe akkor is, amikor kedves ismerôsöm arról számolt be, hogy a fôtéri, a Luxor alatti közvécében 10 ezer lejért zuhanyozni lehet. Nem árt letesztelni. Családtagjaim tiltakozása ellenére, papuccsal, törülközôvel, tisztálkodószerrel felszerelkezve látogattam meg pénteken a szóban forgó illemhelyet. Kint a szokásos kellemetlen szag fogadott (nem lehet ezen segíteni?), ám bennebb lépve változott a helyzet. A kicsempézett, új kagylókkal, hideg-meleg vízzel ellátott, tisztán tartott mellékhelyiségben nem volt kivetnivaló.

Éppen váltás volt. Hat hölgy mesélte az aznap történteket, s közben az idôsebbek azt is elmondták a fiatalabbaknak, milyen nehéz volt tíz- tizenöt évvel ezelôtt, amikor nem volt sem vécékefe, sem gumikesztyû, sem jól tisztító szer. A belépô pár perc alatt halomnyi ismeretet szerezhetett a mellékhelyiségek legoptimálisabb tisztítási lehetôségeirôl.

A jegyeket osztogató hölgy cseppet sem lepôdött meg azon, hogy zuhanyozni akarok. Pár percet várni kellett, mert nemrég ment be valaki. A 15 percnyi zuhanyozás ára 10 ezer lej, de ha kissé több idôre van szüksége, megértjük - mondta, majd arról is beszámolt, hogy bár nem túl gyakran, de igénybe veszik ezt a szolgáltatást is.

Miután a kisgyerekével tisztálkodó, kalapos úriember távozott, a hölgy felmosta, kifertôtlenítette a zuhanyozóhelyiséget. Belépve egy kis elôtérbe jutottam, ahol fogas, fûtôtest és tükör volt. Az ajtót kulcsra zártam. A vetkôzésre, öltözésre alkalmas helyiséget egy tolóajtó választotta el a zuhanyzófülkétôl. A minden szükséges eszközzel ellátott, egyszemélyes fülke megfelelt az elvárásoknak. Amikor a két hete nélkülözött meleg víz folyni kezdett, arra gondoltam, kár, hogy nem tudtam korábban errôl a lehetôségrôl.

Mindezt persze, nem a reklám kedvéért írtam le. Más kérdés, hogy az effajta illemhellyel párosított közfürdô-lehetô- séget nem nekünk, itt lakóknak találták ki, hanem az ide látogató alkalmi vendégeknek. Ámde, szükség törvényt bont.

A lakások nagy részében újra lesz meleg víz

Tegnap az Energomur szakemberei újraindítottak egy Tudor negyedbeli, egy kövesdombi és a Béke utcai kazánházat. Mint Furó Judit elmondta, a lakosság törlesztette a kintlevôségek egy részét, így a hét folyamán a kazánházak nagy részében megindítják a gázcsapokat, s újra lesz meleg víz. Még mindig vannak olyan lépcsôházak, ahol az adósságok nem csökkentek, ezekben továbbra is zárva maradnak a melegvízcsapok. A szolgáltatás-korlátozást azzal a feltétellel szüntették meg, hogy a lakók folyamatosan törlesztik az elmaradásokat.

Beiratkozás a Sapientia Egyetemre

Tegnap reggeltôl július 23-ig, 9-17 óra között fogadják a jelentkezôket a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán meghirdetett helyekre. A beiratkozási díj 300.000 lej. Az érdeklôdôk informatika (25 tandíjmentes, 25 tandíjköteles hely), mechatronika (25-25 hely) és szociálpedagógia (20-20) szakokra iratkozhatnak be. A felvételi vizsgát július 26-án tartják, a végsô jegy 25-25 százalékát az érettségi-általános, illetve a középiskolai évek szaktantárgyainak általánosa teszi ki. Bôvebb felvilágosítás a 065-213-786-os telefonszámon, vagy a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban.

Ifjak Polgármesteri Hivatala

Szerdán 16 órakor a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében kerül sor a Pro Európa Liga által szervezett Demokrácia Kollégiuma hetedik évfolyamának záróülésére. A nyitóbeszédek után a diáktanácsosok tanácsülést tartanak, amelyen a Marosvásárhely - egy európai város az ezredfordulón téma kapcsán felmerülô javaslataikat, elképzeléseiket ismertetik.

Millenniumi sokadalom

címmel szervez népzene-, néptánc- és hagyományôrzô találkozót pénteken és szombaton a marosvásárhelyi várban a Folk Center Alapítvány. A rendezvényre Beszterce, Hargita és Maros megyei együtteseket, táncosokat és kézmûveseket várnak. A program szerint lesz játszóház, eladással egybekötött kirakodóvásár és sok, színes elôadás.

Átvehetôk a kedvezményes buszjegyek

A marosvásárhelyi nyugdíjasok a hónap végéig vehetik át a kijelölt buszjegyárus bódékból a polgármesteri hivatal által biztosított kedvezményes buszjegyeket (65 évnél fiatalabbak), vagy ingyenes utazási igazolványokat (65 évnél idôsebb személyek). A buszjegyek esetében a jegyek értékének felét kell törleszteni. A félévre érvényes bérleteket átvevôk 10 ezer lejt kell fizessenek a kitöltött nyomtatványért.

Gépjármûforgalom- korlátozás Segesváron

Az elmúlt vasárnaptól, minden vasárnap zárva lesz Segesvár fôtere. A helyi tanács határozata értelmében 9-22 óra között csupán kerékpárosok hajthatnak be Segesvár központjába. A rendelkezéssel a város vezetôi tehermentesíteni akarják a város fôterét, nagyobb helyet és nagyobb biztonságot nyújtva a játszó gyerekeknek s az ide érkezô turistáknak.

Szünetel az áramszolgáltatás

Az Electrica Rt. megyei kirendeltsége közli a lakossággal, hogy szerdán és csütörtökön 8-15 óra között nem lesz villanyáram Pókában.

Vendégházat építenek Marossárpatakon

A Marossárpataki Polgármesteri Hivatal idén 180 millió lejt szán a hivatal udvarára épülô vendégház építésére. Mint Köblös András alpolgármester elmondta, az épület tetôzete is elkészült, tervek szerint, ha az anyagi alap elegendô lesz, idén befejezik. A községháza által, saját alapból készített épületben gyûlésterem, társalgók és vendégszobák lesznek, ahol konferenciákat, találkozókat lehet tartani, táborokat szervezni, elszállásolni a községbe látogató küldöttségeket.

Aszfaltoznak

A megyei útügyigazgatóság szakemberei jelenleg a Vámosgálfalva-Szászbogács közötti hét kilométernyi útszakasz egy részét aszfaltozzák. A megyei tanács közel kétmilliárd lejt utalt ki a fent említett útszakasz egy kilométernyi részének aszfaltszônyeggel való borítására. A fennmaradó útszakaszon foltozásokat végeztek.

Zsúfolt hétvége a tûzoltóknál

Az elmúlt hét végén a megye lakossága négy alkalommal kérte a tûzoltóalakulatok segítségét. Pénteken délután a nyárádszeredai tûzoltók Székelysárdra szálltak ki, ahol a tûzzel játszó gyerekek meggyújtották egy helyi lakos istállóját. Szombaton 25 ár árpa vált a lángok martalékává Marosvásárhelyen, a Körös utcában. A tüzet ismeretlen tettesek okozták. Vasárnap Marosvásárhelyen rövidzárlat következtében meggyulladt egy 1310-es Dacia személygépkocsi. Tegnap hajnalban a víkendtelepi szeméttárolóban levô hulladékot gyújtotta meg valaki. A tûzoltók jelentése szerint közel 700 kilogrammnyi szemét égett el.

Miben segíthetünk?

A Marosvásárhelyi Rádió szerda délelôtti, Miben segíthetünk? címû rovatának meghívottja Kolozsvári Zoltán tanácsos, RMDSZ-frakcióvezetô, akinek a hallgatók a 161-222-es telefonszámon városgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket tehetnek fel. Mûsorvezetô- szerkesztô: Toth Béla.

A héten elkel a Sidex?

A héten írják alá a Sidex fémkombinát eladásáról szóló megállapodást az egyetlen vevôjelölttel. Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter azt mondta, hogy várhatóan pénteken kötik meg az üzletet az LNM csoporthoz tartozó ISPAT-tal, amely 74,33 százalékos tulajdonhányadot szerez. A Reuters jelentése szerint a Sidex a legnagyobb kelet-európai acéllemezgyártó. Egyes értesülések szerint az ISPAT 200 millió dollárt fizet a román vállalatért, amelynek az adóssága 900 millió dollárra nôtt a termelés visszafogása és a magas mûködési költségek miatt. A vásárlóval létrejött megállapodás szerint az új többségi tulajdonos a következô öt évben nem bocsáthat el senkit a Sidex 27 ezer munkavállalójából. Ez a kitétel mindenképpen új momentum a román privatizációs gyakorlatban, amely eddig engedélyezte az elbocsátást.

A G-8 csúcs idejére felfüggesztik a schengeni egyezményt

Olaszország szombattól július 21-ig felfüggesztette az ország határán az ellenôrzés nélküli határforgalomról szóló schengeni egyezmény hatályát a hét legnagyobb ipari hatalom és Oroszország (G8) július 20-án kezdôdô csúcstalálkozója miatt. A római belügyminisztérium sajtószolgálatának egyik illetékese elmondta, hogy július 14-e és július 21-e között a repülôtereken és a közúti határátkelôkön ismét bevezetik a schengeni egyezményt aláíró országok állampolgárainak ellenôrzését. Hozzátette: a szigorított határellenôrzésre azért van szükség, mert várhatóan érkeznek majd Genovába a globalizációt és magát a csúcstalálkozót ellenzô tüntetôk is.

Kína körültekintésre inti az USA-t

Kína hétfôn sürgette az Egyesült Államokat, hogy vegye tekintetbe a rakétavédelmi terveivel szembeni széles körû nemzetközi ellenállást. Az Egyesült Államok elôzô nap sikeres rakétaelhárító kísérletet hajtott végre a Csendes-óceán fölött, elfogórakétával eltalálva egy interkontinentális célrakétát, és a Pentagon bejelentette, hogy "számos más" kísérlet következik a vitatott rakétavédelmi rendszer létrehozása céljából. "Kína úgy véli, hogy az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség fenntartásait és ellenállását, ragaszkodva egy olyan rakétavédelmi rendszer telepítésére irányuló tervhez, amely ellentétben áll a ballisztikusrakéta-elhárító rendszereket korlátozó ABM-szerzôdéssel" - hangoztatta a pekingi külügyminisztérium illetékese, rámutatva, hogy "ez nem kedvez a globális stratégiai stabilitásnak és egyensúlynak".

Irán a "legnagyobb újságíróbörtön"

A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet megítélése szerint Irán "az újságírók számára fenntartott legnagyobb börtön az egész világon". A médiában dolgozók párizsi székhelyû segélyszervezete pénteken Dubaiban nyilvánosságra hozott közleményében tette ezt a megállapítást arra hivatkozva, hogy a délnyugat- ázsiai országban legalább 27 hírlapírót börtönöztek be. Közülük mindössze nyolcat ítéltek el szabályos per keretében, a többiek ítéletre várnak vagy mindenféle bírósági eljárás nélkül kerültek rács mögé. Néhány börtönbe vetett újságíró még büntetése letöltése után sem kerül szabadlábra. Az ítélet nélkül lakat alatt tartott zsurnaliszták közül többrôl nem lehet tudni, hogy hol tartják fogva. Ali Hamenei ajatollahot, Irán vallási és politikai vezetôjét a segélyszervezet úgy jellemezte, mint a szabad sajtó legelvetemültebb ellenségei egyikét. A közlemény szerint a reformerôk legutóbbi választási sikere ellenére az iráni keményvonalasok továbbra is a legnagyobb szigorral lépnek fel az újságírókkal szemben. Az utóbbi idôben 40 napilap és folyóirat szerkesztôségét záratták be, és vezetô munkatársaik közül sokat ôrizetbe vettek.

Gyilkos villámok

Közönséggel teli szabadtéri színpadba csapott és két gyermeket megölt a villám vasárnap a szlovákiai Detván. A villám egy népünnepély közönsége közül "választotta ki" két áldozatát. Rajtuk kívül még több ember is megsérült. Ôket súlyos állapotban szállították a zólyomi kórházba, ahonnan késôbb helikopter vitte ôket Kassára, ahol az ország legjobb égési sebeket kezelô gyógyintézménye mûködik - jelentette vasárnap este a Twist Rádió. A TASR hírügynökség késôbbi értesülése szerint a két áldozat nem két gyermek, hanem egy 25 éves anya és a hároméves kisfia volt. Egy másik - hírügynökségi jelentés - szerint Nyitraivánkán, ugyancsak vasárnap, fürdôzés közben sújtott a villám egy tizennyolc éves fiatalembert, aki a helyszínen, a bányató partján szörnyethalt, társai pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek.

Ópiumfogás Tádzsikisztánban

Tádzsikisztánban szolgálatot teljesítô orosz határôrök vasárnap 2 tonna ópiumot égettek el. Az Afganisztánból átcsempészett kábítószert ugyanaznap reggel foglalták le egy fegyveres összecsapást követôen. Az orosz katonák akkor ütöttek rajta a csempészeken, amikor azok éppen átkeltek a két országot elválasztó Pjandzs- folyón. A tádzsik-afgán határ mentén az év eleje óta mintegy 40 csempészt lôttek le. Az orosz határôrök Moszkva és Dusanbe egyezménye alapján szolgálnak a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság határvidékén. Az idén már 3,5 tonna ópiumot, illetve heroint foglaltak le, és a vasárnapi akcióig 1200 személyt vettek ôrizetbe kábítószer-csempészés kapcsán. Afganisztán a világ elsô ópium- és heroingyártója. A kábítószereket Tádzsikisztánon keresztül igyekeznek forgalmazni Oroszországban és Európában.

Hôlégballonos baleset Kanadában

Egy 15 éves lány vesztette életét abban a hôlégballonos balesetben, amely szombat éjszaka a kanadai fôvárostól nem messze történt. A hôlégballont egy erôs széllökés egy 25 ezer voltos távvezetékhez csapta. A légi jármû lángba borult, majd lezuhant. A hôlégballon pilótája, a lány édesapja súlyosan megsebesült, egy felnôtt és tizenéves azonban könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet.

Jacques Rogge a NOB új elnöke

Jacques Roggét választották a NOB moszkvai ülésén a 21 év után távozó Juan Antonio Samaranch utódjául az ötkarikás világszervezet elnöki posztjára. Megbízatása nyolc évre szól. A hivatalos bejelentésre mintegy háromnegyed órával azt követôen került sor, hogy a szavazás második fordulójában a belga sportdiplomata - megszerezve az abszolút többséget - megelôzte még versenyben lévô riválisait: a kanadai Dick Poundot, a koreai Kim Un Jongot és Schmitt Pált. Az amerikai Anita deFrantz már az elsô körben búcsúzott.

Lapvélemény

A legnagyobb belga francia nyelvû napilap, a Le Soir riportsorozatot közöl az európai szélsôjobboldal jelenségeirôl: pénteken a Nagy-Románia Pártról, amely csak arra vár, hogy megbukjon a reformista baloldali kormány kísérlete, s a csalódás hulláma ôket juttassa a hatalomba.

A Corneliu Vadim Tudor fényképével illusztrált kolozsvári riport szerint a szélsôséges nacionalista párt vezére saját bevallása szerint "gép-pisztollyal kormányozna, mert a románok ezt akarják". Nagy Zsolttól, az RMDSZ alelnökétôl idézi a riport, hogy "Kolozsvár jól mutatja Románia többi részének, mi vár rá, ha a Nagy-Románia Párt kerül hatalomra". Itt Gheorghe Funart, a párt alelnökét harmadszor választották polgármesterré, a magyarokat állandó fenyegetésekkel és zaklatással emlékeztetik arra, hogy kisebbségben vannak. "Ez egyfajta középkori háború, aminek már mindenki elfelejtette az okát. A közös és elvakult gyûlölet tartja ébren a lappangó konfliktust" - idézi a lap Vasile Fincu erdélyi szociológust. Funar februárban nagygyûlést trombitált össze, tiltakozni a magyar nyelv hivatali használata ellen. A várt százezer ember helyett alig 12 ezer elôtt Tudor pártvezér így tajtékzott: "Mi Romániában vagyunk és románul akarunk beszélni, nem magyarul. Nem engedjük, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen. Harcolni fogunk és talán meghalunk, de akkor is megvédjük Erdélyt."

A külföldi beruházók a szélsôséges jelenségek miatt nagy ívben elkerülik Erdélyt, Funar pedig maga nem engedte betelepülni a Metro áruházat. A Le Soir megszólaltatta Horatiu Crisant, Funar egyik tanácsadóját, aki a lap szerint az osztrák Jörg Haideréhez hasonló cinikus felfogást képvisel a modern és európai máz mögött. Szerinte az egyszerû embereknek egyszerû, de erôs retorika kell: Tudor fel akarja rázni a tömegeket, de beszédeit mindig szándékosan elferdítik. Az amerikai nagykövet azért mondta le kolozsvári látogatását, mert a magyar kisebbség félrevezette. A nyelvtörvény ellen azzal érvel, hogy Kolozsváron a magyarok nem érik el a 20 százalékos arányt, és mi legyen például a cigányokkal, akik Bukarest lakosságának negyedét alkotják, de nincs írott nyelvük. Hargita és Kovászna megyében pedig ezzel a törvénnyel marginalizálódik a román lakosság, mondja.

Az antiszemitizmus a Nagy-Románia Párt csatalova, Crisan híven elismétli fônökei gondolatait: "A zsidók uralkodnak a világon, méghozzá a szabadkômûvesség révén. Nem természetes dolog, hogy Románián is uralkodjanak."

A szociológusok látják a veszélyt, hogy ha a mai kormány reformjai csalódást okoznak, az a párt szálláscsinálója lehet, amit Tudorék alig várnak. "Ha így mennek tovább a dolgok, az lesz az esélyünk. Csak egy hatalmas pénzügyi segély mentheti meg a Nastase-féle többséget. De az IMF cserébe szörnyû intézkedéseket fog követelni, amelyek nyomort, kétségbeesést, kiábrándulást szülnek majd" - idézi a lap a Nagy-Románia Párt várakozásait.

Határozott hangú memorandumban fogalmazta meg a szlovákiai magyarság diszkriminációjának megszüntetését célzó követeléseit a hét végén a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsának elnöksége.

Az MTI pozsonyi irodájához vasárnap este eljuttatott dokumentumban a testület diszkriminatívnak minôsíti a Szlovák Köztársaság hatályos alkotmányát, és követeli: módosítsák úgy az alaptörvényt, hogy az az ország minden polgárát államalkotónak mondja ki. Megállapítja, hogy a megkülönböztetések alapjául szolgáló - a Szudéta-vidéki németek és a felvidéki magyarság kitelepítésére irányuló - 1945-ös Benes-féle dekrétumok "ellentétesek a nemzetközi jog általános alapelveivel, mert elismerik a kollektív bûnösség elvét, így ma is a Szlovákiában élô magyar nemzeti közösség genucídiumának feltételeit kínálják".

A dekrétumok hatálytalanítását követelô világszövetségi tanács - hét végén, a Révkomáromhoz közeli Marcelházán ülésezô - elnöksége egyszersmind a dekrétumok által sértett magyar és német nemzeti közösség minden jogosult tagjának a kártalanítását is elvárja.

A magyarok köreiben mélységes csalódást okozó közigazgatási törvények elfogadásának fényében kimondja, hogy Szlovákia parlamentje és kormánya az ország területén élô "magyar nemzeti közösséget és annak legitim képviselôit csupán a saját (szlovák) nemzeti érdekeinek elérésére használta fel."

Az MVSZ SZOT elnöke, Soóky Gál László nevével jegyzett memorandum követeli az állami költségvetés magyar oktatásügyre kijáró részének elkülönítését, illetve e pénzek független magyar oktatási intézmény általi kezelését, és hasonló megoldással ajánlja kezelni a magyar közösség mûvelôdésére szánt állami pénzeket is.

A testület elvárja, hogy Szlovákia törvényhozása alkosson olyan törvényt, amely az ország területén élô magyar nemzeti közösség számára lehetôvé teszi a "területi, kulturális, személyi autonómiák létrehozását". - Ennek hiányában követeljük az önrendelkezést - fogalmaz a tanács elnöksége.

Leszögezi, hogy "mindaddig, amíg a memorandumban megfogalmazott követelések nem valósulnak meg, addig az MVSZ SZOT minden törvényes lehetôséget kihasznál annak érdekében, hogy az elvárások teljesüljenek". A testület felkéri a Szlovákiában mûködô civil szervezôdéseket, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz, és "elvárja a Magyar Koalíció Pártjától, hogy ne gátolja, hanem befolyása latbavetésével ösztönözze a Szlovák Köztársaság területén elô magyar nemzeti közösség tagjait, hogy az aláírásgyûjtés idején mindannyian álljanak a memorandum követelései mellé."

A dokumentum szerint a testület számít az MVSZ különbözô tájakon mûködô országos tanácsainak és a világ emberjogi szervezeteinek a támogatására, és arra kéri a szudétanémeteket, hogy a jelzett törekvéssel összhangban, ôk is lépjenek fel a benesi dekrétumok hatálytalanítása érdekében.

Románia az idei jó búzatermés reményében megszigorítja a búza és a liszt importját. Egyes hírek szerint a mezôgazdasági miniszter hétfôtôl leállíttatta a magyar búza behozatalát. A mezôgazdasági minisztérium illetékesei hétfôn nem tudták az MTI érdeklôdésére megerôsíteni a hírt.

A mezôgazdasági minisztérium várakozásai szerint az idei búza- és rozstermés megközelíti majd a 7 millió tonnát. Mostanáig a búzatáblák 43 százalékáról takarították be a termést, ami 3,2 millió tonnát tett ki.

Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter közölte, hogy a hivatalos közlönyben kedden jelenik meg a búzára és a lisztre vonatkozó megszigorított nemzeti szabvány (STAS), s ennek alapján a korábbinál jóval magasabb minôségi követelményeket állítanak az importált búzával és liszttel szemben.

A miniszter hozzátette: a pénzügyminisztérium hamarosan rendeletet ad ki arról, hogy a vámhivatal a liszt esetében legkevesebb 300 dollár tonnánkénti árat állapíthat meg.

A miniszter ugyanakkor közölte, hogy Egyiptom már jelezte: hajlandó lenne 1 millió tonna román búzát vásárolni. Érdeklôdés mutatkozik Oroszország és Jordánia részérôl is a román búza iránt - tette hozzá.

A lengyelek 70 százaléka szerint nincs az országban olyan politikai párt, amelyrôl elmondható volna, hogy tagjainak "tiszta a kezük" - derül ki a Rzeczpospolita címû lap felmérésébôl.

Az elmúlt évek lengyelországi közvélemény-kutatásai félreérthetetlenül jelezték a politikai elit iránti bizalom megrendülését. A politikusi pálya rendszerint a bizalmi rangsor végén kullog a különféle hivatások társadalmi megbecsültségét tekintve. A szejm és a szenátus kisebb bizalmat élvez, mint a hadsereg és a televízió.

A konzervatív napilap megbízásából a PBS közvélemény-kutató intézet által készített felmérés - alig több mint két hónappal a választások elôtt - megerôsítette, hogy általános vélekedés szerint a pártok összefonódtak a korrupcióval.

A felmérés szerint a legkorruptabb párt a jelenlegi kormányzó Jobboldal Szolidaritás Választási Akciója (AWSP), amelyet a megkérdezettek egyharmada ilyennek tart. A második helyen áll a szeptemberi választások fô esélyese, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), amelynek korruptságáról a lengyelek egytizede van meggyôzôdve. Viszonylag kevésbé "fertôzött" az idén januárban megalakult Polgári Platform (PO), amely a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az SLD után a második legnépszerûbb párt, illetve a Lengyel Parasztpárt (PSL). E két pártról csak minden századik lengyel véli azt, hogy összefonódtak a korrupcióval.

Közvélekedés szerint az a párt a legkorruptabb, amely éppen hatalmon van - ezért olyan rossz az AWSP és az SLD megítélése, mely utóbbi az elôzô parlamenti ciklusban kormányzott. Az a tény pedig, hogy a két legkevésbé korrupt pártot sem tartják a lengyelek "tiszta kezûnek", arra utal, hogy alapvetôen gyanakvással tekintenek az összes pártra, és azokat sem tüntetik ki bizalmukkal, amelyek eddig nem adtak okot a korrupció feltételezésére.

- Lassan egy éve, hogy a megyei tanács elnökévé választották Virág Györgyöt. Azelôtt nyolc éven át a testület alelnöke volt. Mi a különbség az elnöki és alelnöki tisztség között? Mi az, amit ebben az egy évben tanult meg? - kértük amolyan évfordulós összegzésre az elnököt. A "téma" óhatatlanul kikerekedett, s feltehetôen közérdekû kitérôre adott alkalmat.

- Nyolc év alelnöki mûködés után, 2000. július 6-tól vagyok a megyei tanács elnöke. A két beosztás között a legnagyobb különbséget abban látom, hogy az elnök felelôssége mérhetetlenül nagyobb, hiszen ô a közpénzek felhasználásának elsô számú hitelengedélyezôje. Ami, tegyem hozzá, szigorú törvényekkel szabályozott eljárás, és minden alkalommal minden évben, néha többször is, el kell számolni bizony dokumentumokkal és nem nyilatkozatokkal, a pénzek felhasználásáról. Tehát ez a leglényegesebb különbség. Azt már csak színfoltként említem, hogy Romániában általános hagyomány, hogy az "egyes szám" mindig annyira fontos, hogy olyan problémákat is vele akarnak megbeszélni, amelyeket a beosztottak, munkatársak is könnyûszerrel megtudnának oldani. De a "sef" cím a mi valóságunkban mélyen gyökerezett reflex, ami miatt nehezebb a dolga az "egyes számnak", mint a többieknek.

Az elsô elnöki évben leginkább azt tanultam meg, hogy a következô három évben nem úgy kell dolgoznom, mint ahogy az elsô évben tettem. Önmagammal szemben támasztottam azt a követelményt, hogy semmi se kerülje el a figyelmem, így jutottam arra a pontra, hogy rájöttem: semmilyen körülmények között nem lehet átfogni egy olyan széles területet, ami a gyermekjogvédelemtôl a mezôgazdaságon át a jogi területekig, az útjavításig, a nemzetközi repülôtér problematikájáig terjednek. Akkor pedig a hiba bennem van. Valószínû, nem tudtam a munkatársaimat eléggé leterhelni olyan felelôsségekkel, amelyeket szívesen ruháztam volna át rájuk, de az elôbb említett "egyes szám" talán megakadályozott abban, hogy határozottabban mondjak le bizonyos területek közvetlenebb felülvigyázatáról.

- Milyen eredményekrôl számolhat be? Érték kudarcok az elmúlt egy esztendôben?

- Szerénytelenség nélkül állíthatom, voltak eredményeink. Elsô helyen az ipari park finanszírozását mondhatnám, de inkább azt mondanám, hogy az RMDSZ felsô tisztségviselôinek a segítségével a vízellátási program keretében elindult egy olyan munkasorozat, amelyben elsôk vagyunk az országban. A buktatók dacára, 44 helységben másfél-két éven belül befejezzük a munkát és egészséges ivóvíz fog folyni. A 44 helységen kívül van egy olyan tanulmányunk is, amely öt régiós vízellátási központot alakít ki, ebben benne van a számunkra rendkívül fontos Kis-Küküllô völgye, a Nyárád völgye és a Felsô-Maros völgye, de a Mezôség is beletartozik ebbe az elképzelésbe.

Fontosnak tartom, hogy az idén sikerült nagyobb összeget szerezni a központi költségvetésbôl az úthálózat javítására. Rögtön hozzáteszem, hogy itt nem beszélhetek egyértelmûen sikerrôl mindaddig, amíg nem jutunk el az októberi elszámolásokhoz, ugyanis folyamatban vannak munkálatok, de mi elsôsorban a megyei kategóriába sorolt úthálózat minôségéért vagyunk felelôsek. Ezt a 828 kilométer utat próbáljuk meg használható formában tartani, olyan körülmények között, amikor most, a szezon közepén sem rendelkezünk mindig mindenféle eszközzel, elsôsorban modern, hatékony, termelékeny berendezésekkel, amelyek pénzt, beruházásokat jelentenek.

Fontosnak tartom, hogy haladást értünk el a nemzetközi repülôtér ügyében, függetlenül az ipari parktól. De nem elég, hogy az épületeket bôvítjük, s erre pénzösszegeket tudtunk elkülöníteni, nem elég, hogy 23-án beindulnak a napi kétszeri járatok Bukarestbe. (Az Angels Airlines magántársaság fogja bonyolítani 19 személyes kisgépekkel). De reméljük, hogy nemzetközi járatok is lesznek. Ugyanakkor már elkészítettük azt a tanulmányt, amelyben szorgalmazzuk, hogy az erdélyi légi teherszállítás központja Marosvásárhely legyen.

- Kudarcok?

- Sikertelenségrôl is kell beszélnem. Ide a megyei szeméttárolót sorolnám, bár úgy érzem, erôfeszítéseink mégiscsak eredményt fognak hozni. Nyugtalanító, hogy még mindig nincs egy erôs pénzügyi háttér. Fontos ez Marosvásárhelynek is, hiszen innen kerül ki a szemét 60 százaléka. El se kezdtük volna a dolgot Marosvásárhely nélkül, bár hosszú ideig bizonytalanságban hagytak bennünket, hogy esetleg egy más megoldást találnak. Nem akarom áthárítani a felelôsséget, mi továbbra is helyzetben vagyunk, hogy megkapjuk a a megfelelô támogatást a munkálatokhoz, de egyelôre mégis sikertelenségnek érzem, hiszen az idén ôsszel szerettük volna elkezdeni az effektív munkálatokat, amire most már kevés a remény.

Sikertelenség az is, hogy az iskolahálózat átvételekor megállapítottuk, hogy milyen óriási elmaradások vannak az épületek karbantartása, mûködtetése körül, és egyszerre szakadt a nyakunkba ez a gond. Itt is olyan helyzet alakult ki, akár a tavaly az év közepén átvállalt gyermekjogvédô intézetek fenntartásánál.

Sok más elégedetlenségrôl is beszámolhatnék, de csak a 10 mûvelôdési intézményre utalok. Képtelenség, hogy intézményvezetôk azt várják el, hogy a megyei tanács szakbizottsága, vagy netán éppen az elnök vegye át egy intézményvezetô, egy menedzser szerepét. Ha például valaki írásos felszólítást kér és kell kapjon arra, hogy tegyen ki egy feliratot a Teleki Tékára, akkor én nagyon- nagyon rosszul érzem magam. Most írásban is meg fogják kapni az intézmények a felszólítást a kétnyelvû táblákra is, a Kultúrpalotától kezdve a megyei könyvtárig és a megyei múzeumtól akár a Teleki Tékáig, ha már ez szükséges ahhoz, hogy a bátortalanságot vagy az ellenállást legyûrjük. Egyszerûen nevetséges, kicsinyes dolognak tartom, hogy egy intézményvezetônek erre ne legyen gondja. Nekem az a bajom, hogy olyan körülmények között, amikor 3-30%-ig terjed a finanszírozási önellátási képességük ezeknek az intézményeknek, az intézményvezetôk nem tesznek meg mindent azért, hogy ne úgy gondolkozzanak, mint '90 elôtt, amikor az állam jól-rosszul, annyira-amennyire biztosított mindent, a fizetéstôl a berendezésekig. Az intézményvezetôknek nem csak azzal kell foglalkozniuk, hogy hány fesztivált, hány ünnepséget rendeznek. Ez is nagyon fontos, de akkor tisztelettel felteszem a kérdést: ezek az intézmények Marosvásárhely területén mûködnek. Ha Marosvásárhely tanácsa vagy a polgármesteri hivatal olyan béreket szab meg, amelyeket képtelenek vagyunk fizetni közpénzekbôl, mert ötszöröse annak, ám méltányos volna egy közpénzbôl mûködô intézménynél, akkor mit tehet itt még a megyei tanács? Tehát a mannára várás helyett ötleteket kell kidolgozni, még akkor is, ha csak minden tizedik valósul meg.

- Lappangó ellentét van a prefektúra és a megyei tanács között. Kívülrôl ez egyfajta autoritásharcnak tûnik. Például, a prefektus, akinek a hatásköre pontosan behatárolt a helyhatósági törvényben, nemegyszer olyan területekre téved, amelyek nem elsôdlegesen hozzá tartoznak. Mennyire zavaró ez?

- Érdekes helyzet alakult ki a két megyei intézmény között. Én a prefektus beiktatásakor is elmondtam, hogy biztos vagyok benne, jól fogunk együttmûködni, mert tapasztalata révén, nyilvánvaló sok mindenben egyet fogunk tudni érteni. Arra nem számítottam, megmondom ôszintén, hogy nehéz lesz az elsô félévben a prefektusnak megszokni a gondolatot, hogy ô bármennyire is jól ismeri a megyei tanács tevékenységét, hiszen nyolc évig vezette azt, már nem ô a vezetôje ennek az intézménynek. Arról van szó, hogy valóban gyakran beleszól olyasmibe, amelyeket elnökként elsôsorban nekem kellene megtennem, és megteszem. Így vannak közöttünk viták. Nem elfogultságot feltételezek, bizonyára Toganel úr is a dolgok menetén szeretne javítani. Remélem, egyre inkább rá fog jönni arra, hogy ez így nem tartható, hanem gyakoribb konzultációra van szükség.

- A megyeközpont polgármesterével való kapcsolatáról mit mondhat? Nyílt levelezésük közismert...

- Ami a város és a megye közötti, úgymond, ellentétet illeti, arra én most nem akarok kitérni. Egy hónappal ezelôtt, amikor az élesebb vita zajlott a polgármester és a megyei tanács között, elmondtam: függetlenül az ô reakcióitól nem fogok tovább polemizálni. Ehhez tartom magam. Azt azonban mindenképpen súlyosnak tartom, ha egy polgármester, aki négy évig prefektus volt, több alkalommal is kijelenti, hogy meg kell szüntetni a megyei tanácsot, mert közpénzt fogyaszt, ki tudja, mire. A többi vádat sem kommentálnám, mert én úgy gondolom, hogy az elôbb említett szeméttelep példázza a legjobban, hogy itt nem önös érdekrôl van szó, hanem közérdekrôl. Ami nem harc és nem vetélkedô. Viszont azt is hozzá kellett tennem, hogy bármennyire is vásárhelyinek érzem magam, nekem most négy évig 600 ezer ember, 97 közigazgatási egység gondjával kell törôdnöm, lehetôleg egyformán. Természetesen ezek közül a legfontosabb Marosvásárhely. Még egyszer elmondom, ha nem tudtunk költségvetési pénzeket leosztani Marosvásárhely, Szászrégen és Segesvár városoknak, nem azért történt, mert nem akartuk. Tisztelettel meg kell kérdeznem újra, hogy a polgármester egy év alatt hányszor számolt be arról, hogy a programjából mit sikerült megvalósítania és mit nem? Azt kérdem tôle, hogy ha olyan fontos volt azoknak a bizonyos járdakockáknak az elhelyezése, miért nem volt ennél sokkal fontosabb, hogy a keresztezôdésen jól-rosszul mégiscsak haladjanak az aluljáróval? S megkérdezném, és nem csak tôle, hogy tíz év óta a városnak - bár a polgármester állandóan országos stratégiát emleget - miért nincs stratégiája a hôenergiával való ellátásra, a meleg vízre és fûtésre, konkrétan, mert rajta ülünk a gázon. Nem akarok összehasonlításokat tenni, de óhatatlanul felvetôdik a kérdés: hogy lehet az, hogy Ploiesti városa és Prahova megye évek-évtizedek óta reálisan profitál abból, hogy rajta fekszik a kôolajon. Mi rajta fekszünk a földgázon. Hogy nem lehet elérni azt, hogy akkor legalább Marosvásárhelyen ne legyen az egyszerû állampolgárnak gondja az, hogy vajon lesz meleg vize vagy nem lesz, még akkor is, ha fizet. Talán kissé éles a bírálat, de hozzá kell tennem, hogy marosvásárhelyi vagyok, és eltérôen a polgármester úrtól és másoktól, harminc éve blokklakásban lakom. Úgy tudom, hogy nehéz pénzeket fizettek elôtanulmányokra, tanulmányokra, ugyancsak közpénzbôl, s az eredmény? Tehát itt a város valós problémáiról beszélek, nem a polgármesterrôl. Mi a megyével foglalkozunk, utakkal, környezetvédelmi problémákkal, a Medve-tóval, a Felsô-Maros völgye gátjával. Mondja meg konkrétan, mennyit hozott a polgármester úr prefektusként ezért az utóbbiért például? Ezekkel is kell foglalkoznunk sok más egyéb mellett. Sokszor mondtam, hogy háborúban is mûködik a bürokrácia, hát akkor békében hogyne mûködne. Ezt kell nekünk jól mûködtetnünk.

- Mit tart igazán életbevágóan fontos megoldandó kérdésnek az elkövetkezendô belátható idôre? Ezek közül melyiknek van megoldási realitása is?

- Életbevágóan fontos a szeméttelep ügye. Meg kell oldanunk és meg fogjuk oldani. Hasonlóképpen a hidak problémája. Ezt a vízügyi igazgatóság kellene megoldja, de évtizedek óta nem fordít figyelmet az utak mûtárgyainak védelmére. Nem a mi feladatunk lenne, de az utakat, hidakat rendbe kell tenni. Életbevágónak tartom továbbra is a mûvelôdési intézmények mûködôképességét. Fontos, de a vezetôik hozzájárulása nélkül nagyon sötétnek látom a jövôt.

- Ön módszeres ember. Ezt a módszerességet hogyan tudja a munkatársakra kivetíteni, s mondjuk úgy, eredménycentrikussá tenni?

- Megpróbálok beosztással élni, de ezt naponta meg kell változtatnom. A programomat nem én, mások csinálják. S ez nem teszi lehetôvé, hogy olyan szigorú rend szerint éljek, ahogy én szeretném. Eredmény-centrikusságot nem sikerült sok munkatárssal elérni, mert a közvetlen apparátusban nagyon sokan vannak, akik évtizedek óta itt dolgoznak, s bár a tapasztalat nagy érték, egyeseknél nagy kolonc. És nem mindenkiben van jóindulat, hogy legalább próbáljanak megszabadulni egy-egy beidegzôdéstôl, s a mai kornak megfelelôen gondolkozni, ne csak a nyugdíjig hátralevô éveket, hónapokat számolgatni. Mindenkinek hagynia kell valamit maga után, olyant, amire nyugodt lelkiismerettel tekinthet vissza.

Felújított kultúrházat avattak a hétvégén a Ratosnya községhez tartozó Jódon. E szórványtelepülésen maroknyi magyar, leginkább famunkás él. Az 1945-ben nekik épített kultúrotthont tették rendbe saját pénzalapokból. E munkálat része a polgármesteri hivatal azon szándékának, hogy felújítják a községben levô összes iskolát és kultúrotthont.

Az épület a szászrégeni fafeldolgozó vállalaté (IFET) volt. 1990 után senki sem viselte gondját, így romos állapotba került. 1992-ben a helyi tanács határozata nyomán vette át a polgármesteri hivatal. Korábban a kultúrházzal szemben levô iskolát tették rendbe, hiszen az itt lakóknak erre volt leginkább szüksége. Majdnem ezzel egy idôben megújult a jódi, az andrenyászai és a borziai iskola is, külön-külön mintegy 350-350 millió lejes beruházással. A jódi kultúrotthon felújítása 680 millió lejbe került, a munkálatokat a helybéli Unicons Kft. végezte el - tudtuk meg Mogila Gheorghe polgármestertôl, aki, miután Burkhardt Árpád alispánnal együtt elvágta az avatószalagot, a kultúrotthonban tartott rövid ünnepi beszédet. A polgármester azzal a gondolattal adta át az épületet használóinak, hogy méltóak legyenek ahhoz, rangos kultúreseményeket szervezzenek, életet hozzanak e falak közé.

Az ünnepségre eljöttek dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kerekes Károly képviselô, valamint Márk Endre, az RMDSZ régeni szervezetének elnöke, Iszlai Árpád, a régeni kórház igazgatója. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: személyes élmények kötik a településhez, így örömmel vesz részt ilyen ünnepségen. Szeretné, ha minél több esküvôt, keresztelôt tartanának majd itt, mert akkor ez azt jelentené, hogy van jövô.

Nicolaescu Eugen, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei képviselôje, aki népes pártküldöttséggel érkezett a helyszínre, a polgármesteri hivatal erôfeszítéseit értékelte és arra ösztönözte a jelenlevôket, hogy ezentúl is bátran álljanak a megválasztottak elé igényeikkel, mert mind a polgármester, mind pedig a parlamenti képviselô azért vannak, hogy ezeket teljesítsék.

Az ünnepség végén Nagy Ferenc helybéli református tiszteletes az alkalomhoz illô igét olvasott fel, majd Moldovan Lirca Ioan ortodox pap celebrált rövid misét. A nemrég ácsolt színpadot az Apolló tánccsoport tagjai, valamint a helybéli iskola és a szászrégeni kultúrotthon néptáncosai avatták fel.

Az épületet teljes egészében csak az ôsszel fejezik be, akkor adják át a nagyterem mellett levô felújított tekepályát is.

A július 11 - 19-e között tartó Constantin Silvestri Mûvelôdési Hét rendezvényeinek sorában szombaton és vasárnap került sor az angliai Anda Anastasescu zongoramûvész által létrehozott C-tin Silvestri Nemzetközi Mûvelôdési Alapítvány alapító elnöke és egyben a London Schubert Players Kollegium igazgatója által három évvel ezelôtt kezdeményezett Silvestri tanulmányi ösztöndíj megszerzésére rendezett elôadói versenyre. Erre, az országos jellegû megmérettetésre Marosvásárhelyen került az idén is sor, az angliai Pocklingtonban, valamint a skóciai Edinburghban mûködô két zenekollégium képviselôinek a közremûködésével. Az elôbbi intézetbôl, a zsûri tagjaként, Christopher Solomon igazgató, Jennifer Solomon pszichológus, valamint Martin Kettle zenei igazgató, Edinburghból pedig szintén a zsûri tagjaként a Stewarts Melville fiú-, illetve a Mary Erskine leánygimnázium zenei igazgatója, Roger Asken. Továbbá Ursula Bagdasarianz Naegeli svájci hegedûmûvész és mûvészpedagógus, Ion Loghin, a filharmónia szimfonikus zenekarának kürtöse, e nemzetközi Silvestri Alapítvány marosvásárhelyi fiókintézetének az igazgatója és természetesen, Anda asszony. Eredetileg 25 növendék nevezett be az országból, a megmérettetésre végül is 22- en jöttek el. 11 zongora szakos középiskolai növendék illetve még 11, akik hegedûn, fagotton, fuvolán, klarinéton és különbözô más hangszereken játszanak Bukarestbôl, Konstancáról, Brassóból, Bákóból, Déváról, Jászvárosból, Piatra Neamt-ból, Nagyváradról, illetve egyetlen növendék Marosvásárhelyrôl. Az egy esztendôre szóló Silvestri-ösztöndíj - értéke15.000 fontsterling - boldog birtokosa idén a zongora szakos Nite Daniela Piatra Neamt-ból aki Edinburghban és a fôvárosi George Enescu Zenelíceum hegedû szakosa Chiriac Georgiana - mindketten tizedikesek - aki Pocklingtonban fejlesztheti tudását, játéktechnikáját. Tegnap megkezdôdtek már a tanulók számára szervezett mesterkurzusok is a Kultúrpalotában, a Képtárban, illetve a helyi zene és képzômûvészeti líceum dísztermében, Anda Anastasescu zongoramûvész és Ursula Bagdasarianz Naegeli hegedûmûvész közremûködéseként, 18-ával bezárólag.

B.D.

Sz.E.: Miért van az, hogy a velem egykorúak nagy többségét nem érdekli, csak a mulatság, az ital, a cigaretta, a kábítószer? Miért nem fontos nekik az irodalom, miért unalmas az, ha valaki értelmiségiek között érzi jól magát, miért közösítik ki, sôt megvetik, aki nem a "legújabb divat" szerint öltözködik. Aki nem tud dorbézoló életet élni, aki nem rombol. Inkább építene.

Elsô lépés lehetne talán, hogy óvjuk, védjük azt, ami a mienk, a környezetünket, a nyelvünket, vállaljuk a próbatételt, a kiközösítést is. Keressük, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Össze kell fognunk.

K.S.: Az új évezred mindenben változást hoz, miért ne változhatna az ifjúság is? Az egykori fegyelmezett és tisztességes fiatalságot (apáink, nagyapáink korosztályát) gátlástalan, zûrzavaros életû ifjúság "váltotta fel". Nincsenek gátlások a szórakozásban, a szerelem, amely eddig motiváló erôként hatott, elhanyagoltatja velük az életet. Számtalan ilyen történetet ismer minden diák, én is tudok egyet.

Sz.E.: Az ember mindig fölfelé ívelt, mindig valami olyan csúcs felé vágyott, ami talán a végtelenben van. A piramisok csúcsáról próbált tovább lépni, valahová a csillagok közé. És elérte azt is, kiment az ûrbe, felment a Holdra. Most még többet akar, mindig többet és többet akar.

K.S.: Az a fiú a legjobb barátom volt, a lány iránt talán (már) éreztem valamit, most azonban mindez múlt idô. Egy februári napon találtak egymásra. Esôs, sáros este volt, szülinapja volt a lánynak, oda mentünk a barátommal, sokat kellett gyalogolnunk, olybá tûnt, mintha kontinenseket szeltünk volna át. Az idô próbált "visszatartani", hiába. A lány különös ragyogással várt. Éreztem, valami nincs rendben. Remekül buliztunk, míg bekövetkezett, ami elzárta tôlem örökre a barátomat és a lányt is.

Sz.E.: Én is így vagyok. Sokat, nagyon sokat, talán túl sokat akarok. Lehet, csak ifjonti álmok, ábrándok vesznek körül, de én mégis el akarok jutni egy olyan szintre, ahová nem sokan érnek el. Alkotni akarok. Írni. Sokat. Nagyon sokat. Hidegen hagy a meggazdagodás vágya, nem kívánok boldog családi életet sem, csak azt akarom, hogy írjak.

K.S.: A buli elején minden tökéletesen zajlott. Nem hittem volna, hogy a lány ilyen jól meg tudja rendezni a szülinapját. Táncoltunk, kitomboltuk magunkat, feledve iskolát, mindent. Szóval kirúgtunk a hámból. Minden jól ment addig a pillanatig, amikor a lány fehér port vett elô egy hatalmas fekete táskából. Elôbb azt hittük, viccelôdik, de nem. Heroin volt. Próbáljátok ki, mondta, isteni jó érzés.

Néhányan undorodva eljöttünk. De a barátom - maradt. Otthon nem tudtam aludni. Förtelmes, rémisztô álmok kínoztak. Végül csak ültem az ágyon és néztem a semmibe.

Sz.E.: Mikó András nyomdokain szeretnék járni, elérni azt, amit ô nem érhetett el. Tudom, hogy még sem író, sem költô nem tudta a világot megváltoztatni, de Babits azt mondta, hogy "vétkesek közt cinkos, aki néma". És én nem akarok néma maradni; és vétkesek cinkosa sem leszek.

Szeretnék kiáltani az emberért, hiszen lassan már kivetkôzött emberi mivoltából.

K.S.: A lány és a fiú belôtte magát, majd mikor magukhoz tértek valamelyest, vadul szeretkezni kezdtek, védôszer nélkül. Miért tette mindezt a legjobb barátom? Mert szerelmes volt abba a lányba. Ez az egyetlen magyarázatom, hiszen erôs jellemûnek ismertem ôt.

Egyet hibázott életében, és az sokba került neki. Két hét múlva rosszul lett, kórházba szállították. HIV-fertôzött volt. Lelkileg teljesen összeomlott, a betegségnek pedig segített a depresszió. És kinyírták.

Sz.E.: Sokan bolondnak tartanak, de nem érdekel. Hirtelen azok jutnak eszembe, akik betegségben vagy az éhségtôl marva pusztulnak el, az afrikai gyermekekre. Micsoda kegyetlenséggel szemléli végzetüket a mûvelt világ.

És mi? Akik itt élünk és nagyjából mindenünk megvan. Egészség, fedél a fejünk fölött. Oktatás, szórakozás satöbbi. Lázadozunk, ha nincs meg a kedvenc sztárunk legújabb lemeze. Hogyha nem kapunk havonta új cuccot.

Haragszom magamra, mert gyakran én is ilyen vagyok. Mást akarok, mint ami van. Csak mást.

K.S.: Meghalt, hátrahagyva egy 17 éves (ugyancsak HIV- pozitív) lányt, aki terhes maradt tôle, de elvetélt, elvesztette gyermekét. A lány kórházban tengeti hátralevô hat (?) hónapját, a gyermek és apja - halott.

Sz.E: A holdvilág erôsebb, mint bármikor, talán. Rásüt elfáradt arcomra. Lassan virradni kezd, én pedig még mindig ott üldögélek az ágyamon... egyedül. A gondolataim szétszórtabbak, mint bármikor. Nem tudok úrrá lenni rajtuk. Szemem elôtt az ablak esôcsepp-fátylas üvege. A szemhéjam lassan lecsukódik.

K.S.: Bármilyen szomorú és bármennyire hihetetlen, a szent és csodálatos szerelem is vezethet tragédiához. Ha ilyenek vagyunk már most, nem merek belegondolni a jövôbe.

Tudunk az új évezredben szebben, jobban élni? Világunk és önmagunk pusztítása nélkül?

Sz.E. Nem akarom, de tudom, reggelre a gondolataim mindig meghalnak. Sírni szeretnék, megsiratni ôket, temetni... De mikor ismét este lesz és a hold világa megint beszûrôdik a szobámba, én ismét ott leszek az ágyamon... egyedül. Visszatérnek a gondolataim, a töprengések elölrôl kezdôdnek, és...

Felold(oz)ás: Székely Emôke az erdôszent- györgyi középiskola diákja, XII. osztályba megy, Kuti Sándor Szovátán él, szeptemberben lesz tizenegyedikes. A szöveget a Szép beszéd vetélkedôn írt esszéik alapján állította össze:

Tájrajáró

A vágólaki emberek nem azért vágnák a vágólaki erdôt, mert vágólakiak lévén állandóan vágni szeretnének, hanem azért, mert a Súgó pataka fölötti hidat már éppen csak az ige tartja. Egyszerûbben: madárpalló. Máskülönben száraz idôben szokás hidat építeni, amikor a patak éppen hogy csak ereg…

Egyébként roppant egyszerû lenne a dolog. Három szál tölgy keresztül három szál cölöpön jó ideig megoldaná a helyzetet; colos deszkából húsz darab legalább, hét kiló százas szög, nagyjából ennyi - anyagból. De mindenekelôtt egy engedélyezô papíros kellene a tanácstól. Csakhogy ez már nem annyira egyszerû: a rönknek való, lábon álló tölgyeket elôször is ki kell bélyegezni, aztán motorfûrésszel ledönteni, bevontatni, kifaragni. Ezt így elképzelni könnyû, de a papírmunkáról bezzeg senki nem beszél. Úgy teszünk, mintha hivatali költségvetés nem is lenne a világon

Községi erdôbôl és közösségi erôbôl bôven futná amúgy. Ha egy reggel kihirdetnék, mint tûz oltani, úgy menne a falu népe, mert Vágólakán, mint bárhol, a híd nagyon fontos dolog, egyenesen közérdek, mert ma már olyan kiszámíthatatlan az élet, az idôjárás és a Súgó szeszélye, hogy rossz rágondolni. Az öregek tudtak valamit, a patakot valaha medrében tartották, és nem volt jajgatás, istenkáromlás kiadósabb esôzések idején. Mi az, hogy költségvetés, a gatteres is megmondta szépen: négy szál tölgyért szívesen méretre vág minden anyagot. Mert mégiscsak fölháborító dolgok történnek a faluban: a vágólaki emberek néha- néha meg is szoktak halni. Ha pedig arra mernek vetemedni, akkor szegényeket el is kell temetni. Ilyenkor hagyján, ám de baj, nagy baj van, ha az esôfelhôk beszorulnak a völgykatlanba és esik vagy két-három napig. Többször megtörtént, hogy árapadásig, egy-egy kerek hétig, kénytelenek voltak a halottat háznál tartani. Akárhogy is, ha nyáron a bánat mellé társul a meleg is, bûz van, szinte elviselhetetlen bûz. Aztán meg akár egyenként is veszélyes a hídra lépni, hát akkor azt hogy tehetné meg egy faluhossznyi menet - kifelé. A hídon valósággal úgy kell átosonni, lábujjhegyen. Mesélik, hogy már csak a szellemek járnak át, különben minden megtörténhet ott. A testtel okvetlenül kerülni szoktak, egy keskeny ösvényen kell kúszni jó kacskaringóst, majd a vágólakiak úgy húzzák ki a koporsót a marton, hogy tenyerüket köpködik, bár nem tudom, hogy ilyesmit tenni egyáltalán illik...

Tovább ezt nem tûrjük, háborogtak egyszer a vágólakiak, s felkeresték Szálka Dénes polgármestert. Emlékeztették: új hidat ígért nekik a választások idején. Szálka Dénes polgármester javasolta, hogy várják meg a költségvetést, akkor majd meglátják, betartja szavát, építtet hidat, jó keményet. Amikor meglett a büdzsé, a vágólakiak megint kopogtattak nála, hiába mondta nekik Cica titkárnô, hogy Szálka úr most éppen foglalt. Ekkor meg azt mondta nekik: emberek, nincs pénz. De Szálka Dénes okos fajta, tudja, hogy sosem árt az erdô felôl állni, pláne, ha jó kifogás van kéznél. Jó kifogás mindig akad.

- Arról nem volt szó - emlékeztette a vágólakiakat Szálka Dénes -, hogy a vágólakiak halni is fognak közben. Tiszta igaz, hagyták alább az emberek, ilyesmirôl tényleg nem volt szó, röstellték is a dolgot kicsinyt.

A hídról több szó nem esett, a ciheresben széles csapást vertek, úgy szökdécseltek át a patakon, majd nagy tôvágó kapákkal srégre vágták a Súgó martját, ott járt el naponta csordával a pletyka, úgyhogy nagyjából meg is oldódott a vágólaki közlekedés.

***

Sose lehet tudni, mire jó egy tévéreklám. Eddig Szálka Dénes polgármester sem tudta: mit ér két ásítás közt a képernyôre vetni egy-egy álmos pillantást. A tévében egyszer csak a legnagyobb magyarról elnevezett tervrôl látott villogni szép klipeket, s mert érdeklôdô természet, fölöttébb felkeltette a figyelmét. Szálka Dénes jó magyar ember, a lapokat is naponta kiolvassa. A kulturális rovatokat is kiszokta mind, mert Szálka Dénes mûvelôdô embertípus, még a filmekrôl szóló cikkek iránt is túlzott érdeklôdést tanúsított, bár ha belegondolunk, ilyesmi általában nem jellemzô. Olvasta, hogy a legnagyobb magyarról filmet készülnek forgatni. Igazából csak akkor öntötte el a melegség, amikor arról is értesült: Hídember lesz a film címe. Ekkor már tudta, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Kézenfekvô: ha millenniumi idôrôl beszélünk, millenniumi átjáró lesz a vágólaki híd neve. Csakhogy az nem úgy van, a dolog megint nem olyan egyszerû. Egy hídavatáshoz elsôsorban vadonatúj öltöny kell, nem is öltöny, hanem díszmagyar, Bocskai-nyakkendôvel. És még egy ôszes, fésülhetô szakáll sem ártana, ami néhány hét alatt magától is megvalósul. És az elôre megírt szép magyar beszéd. Na, ezen már el lehet gondolkozni. Szálka Dénes összesúrolta két tenyerét, és úgy döntött: a vágólaki terv kidolgozására két hetet engedélyez magának, s mert idejébe belefért, még aznap elment a szabóhoz. Jövet a kapuból kétszer is visszaszólt: ne feledje Vargha úr, sürgôs a dolog.

***

Szálka Dénes egyszer rossz napra ébredt. Levert volt és borostás. Utóbbi beláthatóan hasznos volt. Meghagyta a titkárnônek, senkinek sincs hivatalban. De mivel az élet még kánikulában is szeszélyes és kiszámíthatatlan, egyszer csak nem lehetett nem lenni a hivatalban. A titkárnô beszólt: - Szálka úr, Vágólakán baj van.

- Mi a fene van?

- Valaki szekerestül beromlott a hídon. Egy idegen.

Szálka Dénes polgármester kért egy csésze kávét és elgondolkozott. Késôbb megkérte drága Cica titkárnôt, legyen kedves, menjen el a szabóhoz, mondja meg, nem is sürgôs már annyira a dolog. Amikor a képernyôn a reklám megint megjelent, azonnal kikapcsolta a tévét. Mérlegelt: menjen vagy ne menjen. Hát inkább nem ment.

Pedig a vágólakiak egy húzólánccal várták. Kemény húzólánccal, ami kifeszítve megbírna egy vágólaki hidat. Azt is mondták: hadd el, Szálka, most megkapod a ruhát.

Hogy a dolgok tovább hogyan alakultak, nincs pontos tudomásunk, mindössze annyit fûzhetünk a történethez, hogy általában így nem szokott lenni a díszmagyarból semmi.

Marosvásárhelyen július elsejétôl a Mezôgazdasági, Kereskedelmi és Iparkamara keretében, a kormány sürgôsségi határozata rendelkezéseinek megfelelôen mûködik az egységesített iroda(birou unic), ahol ezután a kereskedelmi cégek bejegyzése történik.

A bürokrácia egyszerûsítése végett itt töltik ki a cégek bejegyzési kérelmét, itt kapják meg a szükséges információkat, ugyanitt fizetik ki az esetleges díjakat, amelyek a mûködési engedély kiadásához szükségesek. Kétségtelen, már az elônyt jelent, hogy nem kell minden engedélyért külön kérvényt kitöltenie a folyamodónak, hanem 7 oldalas ûrlap kitöltése nyomán elkezdôdhet a bejegyzési folyamat. A kérvény benyújtását követô 20 napon belül a kérvényezô megkapja a bejegyzési bizonylatot, amelyen szerepelni fog az egységes kód. Amennyiben ez nem történik meg, az egységesített iroda alkalmazottai megbüntethetôk. A bejegyzési bizonylat magában foglalja esetenként a korábban a tûzoltóság által kibocsátott tûzbiztonsági engedélyt, egészségügyi-, állategészségügyi-, környezetvédelmi és munkavédelmi engedélyt is. Az érintett igazgatóságok egy-egy aláírási joggal rendelkezô küldött által képviseltetik magukat az egységesített irodában.

Noha az iroda mûködtetéséhez még nem adott minden feltétel, az ügyfelek zavartalanul intézhetik ügyeiket, vagyis kérvényezhetik a cégbejegyzést - tudtuk meg a kamara tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Megszülettek a kormány díjakra és az egyszerûsített eljárásokra vonatkozó határozatai, ám az érintett öt minisztériummal még nem írták alá a szükséges együttmûködési protokollumot, és ezek hiányában csak elvi megegyezés születhet azok helyi kirendeltségeivel. Ezek majd szakértôket delegálnak a kamarához, akiknek láttamozniuk kell az engedélyeket. Mindazonáltal az egységesített iroda nem jelent egyablakos rendszert, mivel az irodán belül 7-8 kamarai alkalmazott, illetve néhány, a minisztériumok helyi kirendeltségeinek keretében dolgozó szakember várja majd az ügyfeleket, és az ügyek intézése mellett tanácsadást is tartanak. Ofelia Baculea, az iroda igazgatója hangsúlyozta: nem igazak azok, a sajtóban megjelent állítások, amelyek szerint növekedtek a cégbejegyzéskor fizetendô összegek, hiszen míg korábban az egyéni vállalkozás bejegyzésekor 5,5 millió lejt kellett kifizetni, most csak 3,6 millió lejt, két társsal induló vállalkozások esetében pedig 7 millió helyett csak 4,5 milliót kell fizetni. A szóban forgó összegek azonban nem tartalmazzák a cég tevékenységétôl függôen szükséges engedélyek kiadásának ellenértékét. Fontos továbbá, hogy a kifizetendô, hivatalosan megállapított díjaknak csak 10%-a marad a kamaránál, a többi az állami költségvetést gazdagítja majd.

A sajtótájékoztatón megtudtuk, az egységesített iroda és egységesített cégbejegyzési szám bevezetésétôl a kamara vezetôsége azt reméli, hogy sikerül átlátható és könnyen kezelhetô adatbázist létrehozni, a már nem mûködô cégeket pedig kiszûrni. Reményeik annál is inkább megalapozottak, mivel egy év leforgása alatt minden cég köteles megújítani cégbejegyzési iratait. Ez az eljárás azon cégek esetében, amelyeknek minden adata (adminisztrátorának neve, székhelye stb.) naprakész, ingyenes, pontosabban a kamara saját költségén kiadja az új bizonylatot, ám ahol be nem jelentett módosítások vannak, ott fizetniük kell az eljárásért.

A most bevezetendô rendszer további elônye, hogy megszûnik a kettôs nyilvántartás (pénzügyminisztériumi és kamarai), amelyek között eddig eltérések voltak.

Természetesen kérdéses, hogy a rendelkezésre álló egy év alatt a megyében levô összes vállalkozásnak sikerül-e kicserélni az iratait, de Nasca Vladimir, a céglajstromozási hivatal igazgatója szerint mindössze 8000 cég adta le a félévi mérleget, tehát csak ennyire számítanak, hogy jelentkezni fog iratcserére. A többiek hivatalból megszûnnek.

Összefoglalóként Gheorghe Nan, a kamara elnöke elmondta: papíron mûködik már az egységesített iroda, az ügyfeleket ugyanúgy fogadják, mint eddig, de még néhány problémát meg kell oldaniuk ahhoz, hogy a rendszer olajozottan mûködjön.

A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozók Országos Tanácsa keretében mûködô kiváló üzletemberek klubjának legutóbbi találkozóján Richard Ralph volt a meghívott. Radu Balanean, a tanács vezetôségi tagja egyebek mellett a marosvásárhelyi kisvállalkozókkal való együttmûködésrôl, valamint környezetvédelmi programok finanszírozásáról folytatott véleménycserét a nagykövettel, aki, miután pozitívan nyilatkozott városunkról, kijelentette: a környezetvédelem igen fontos országa számára és az angol vállalkozók innovatívak ezen a téren. Így segíteni kívánja azokat a vállalkozásokat, amelyek környezetvédelmi projektekben gondolkoznak, hogy kapcsolatot teremthessenek hasonló nagy-britanniai cégekkel és szervezetekkel.

A találkozón Richard Ralph megígérte, hogy országos szinten is segíteni fogja az angol vállalkozásokkal való kapcsolatteremtést, annál is inkább, mivel Romániának üzleti téren az ötödik legnagyobb partnere Anglia, továbbá a Nagy-Britanniába irányuló export mennyisége az elmúlt évben 50%-kal növekedett. Számára csalódást okozott, hogy az import nem növekedett ugyanolyan mértékben, megmaradva a megszokott évi 500 millió dolláros szinten. Ennek fényében Nagy-Britannia számára Románia stratégiai piacot kell jelentsen. Az angol nagykövet a jelen levô üzletemberek kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a nagykövetség ingyenesen ad információkat Nagy-Britannia üzleti életére vonatkozóan, díjat csak akkor számítanak fel, ha valamelyik vállalkozó piactanulmányhoz szeretne hozzájutni. A vízumokról szólva a nagykövet elmondta, mivel hazája nem tagja a schengeni egyezménynek, így a vízumkényszert az illegális bevándorlások kivédése érdekében nem szüntetik meg.

A nemzeti valuták jövô évi euróra váltása nemcsak az eurózóna 12 országában nagy esemény, hiszen a német márka az övezeten kívül is használatos -, fizetési és felhalmozási eszközként - írta a Reuters pénteki elemzésében.

Nagy márkakészletek vannak például Törökországban és a jugoszláv utódállamokban: Koszovóban a márka hivatalos, Montenegróban törvényes fizetôeszköz. A jövô év elején ott éppúgy át kell térni az euróra, bár az átváltásban az Európai Központi Bank (EKB), vagy a német Bundesbank nem vesz közvetlenül részt.

Montenegro 1999 novemberében vezette be párhuzamos valutaként a márkát, s egy évvel késôbb a dínárt 36:1 arányban kötötte a márkához. Bár a márkabankjegyek és érmék a német valuta hivatalos vége után is forgalomban maradhatnak, hamarosan utánpótlási problémák mutatkozhatnak a márkabankjegyeknél az újranyomás hiánya miatt.

Bár közvetlenül nem vesz részt benne, a német Bundesbank bejelentette, hogy a pénzváltásban érintett harmadik országokat a váltásról tájékoztatja. Ernst Welteke, a német jegybank elnöke szerint az embereknek meg kell érteniük, hogy márkájuk egy éjszaka alatt nem veszti el értékét, a Bundesbank határidô nélkül és korlátlanul beváltja a márkakészpénzt.

Közvetetten az eurókészpénz-ellátás a nem eurózónához tartozó országokban kihatással lehet az EKB pénzpolitikájára, hiszen a bankjegyek és érmék eurózónán kívüli használata növeli az eurókészpénz-forgalmat, ez pedig része az M3-as átfogó pénztömeg-aggregátumnak, amely az EKB pénzpolitikájának egyik pillére.

Az OPEC a múlt hónapban még inkább túllépte azt a kitermelési mennyiséget, melyrôl miniszteri megállapodása szól és amely április eleje óta 24,2 millió hordó nyersolaj naponta, Irak kvótája nélkül. A Middle East Economic Survey (MEES) címû jól értesült gazdasági lap szerint a júniusi termelési átlag (Irak nélkül) 24,995 millió hordó volt, a májusi 24,86 millió után, azaz naponta átlag 135 ezer hordóval még többet jövesztettek az elmúlt hónapban.

A lap szerint a kartell azért növelte termelését, hogy részben pótolja azt, ami az iraki szállítások miatt elmaradt a piacról. A termelésnövelést a már áprilisban és májusban is