Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Pénteken a PHARE-alapokból finanszírozást igénylô infrastrukturális projekteket elbíráló romániai bizottság támogatásra javasolta a Vidrátszegen létesítendô ipari park megvalósítási tervét - tudtuk meg a megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján.

A szóban forgó ipari park terve a 43 benyújtott pályázat közül a 12 elfogadott között van, s a pénzalapok folyósításának megkezdéséig már csupán a PHARE-alapokat kezelô brüsszeli bizottság szeptemberi rábólintása (a hazai igen után ez csupán formaság), valamint a szerzôdés kidolgozása és aláírása van hátra. Az elfogadott dokumentáció szerint a létesítmény megvalósítása 6,6 millió euróba (mai árfolyamon 170 milliárd lej) kerül, amelybôl az Európai Unió mintegy 5 millió eurót biztosít, a maradékot a román kormány fejlesztési alapjából fedezik. A teljes összeghez a megyei tanács is hozzájárul - a tanács alelnöke, Ioan Vasluianu szerint - némi "szimbolikus összeggel". A tanács szakemberei által kidolgozott ütemterv szerint a platform tényleges megvalósítása 2002 második felében kezdôdne el, s 2004 októberéig tartana.

Pályázat, rekordidô alatt

Az ipari park témájával kapcsolatban elkerülhetetlenül szóba került Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester múlt heti heves kirohanása a terv, valamint a megye vezetôségét alkotó személyek ellen. A polgármester egyik kifogását már a csütörtökre meghirdetett megyei tanácsülésen orvosolják, hisz az ipari park nevébôl törlik Marosvásárhely nevét, s azt Vidrátszeg-Nyárádtôvel helyettesítik. Virág György tanácselnök hangsúlyozta, hogy ezt nem Dorin Florea kifogásai miatt teszik, hanem azért, hogy a park nevét egyeztessék a tanácsadó cég által elkészített angol nyelvû dokumentáció szövegével.

Ioan Vasluianu megyei alelnök, aki az elmúlt héten Tatabányán járt, ahol a helyi - Magyarországon a legnagyobb - ipari parkot tanulmányozta, kifejtette, hogy két lehetôség között kellett választaniuk: vagy arra várnak, hogy a Dorin Florea-féle elképzeléshez megteremtôdjenek a feltételek (erre viszont nagyon kevés esély mutatkozott, mivel két egymás utáni kormány is visszautasította, hogy a sportrepülôteret a város kezelésébe utalja át), vagy kihasználják azt a lehetôséget, hogy a repülôtér mellé, már létezô megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezô elképzelt szabadkereskedelmi övezet tervét alakítsák át ipari park tervévé, s ezzel 170 milliárdos beruházást hozzanak a megyébe. Ebbôl egyébként a megyeközpontnak is csak profitálni valója van, hiszen a munkaerô nagy része Marosvásárhelyrôl kerülne ki. Mindez természetesen hosszadalmas folyamat, Tatabánya példája mutatja, hogy az ottani platform is csak öt év után kezdett igazán mûködni, ám a lehetôséget nem lehetett elszalasztani. Ez pedig egyáltalán nem Dorin Florea személye vagy a megyeszékhely ellenében történt - vonta le Ioan Vasluianu a következtetést.

Viorel Bataga, aki a megyei tanács részérôl a pályázatért felelt, elmondta: egy európai finanszírozás elnyeréséhez rendkívül fontos feltétel, hogy a benyújtott projektek színvonala megfelelô legyen. Ebben volt a Maros megyei tanács nagyon erôs, hisz például a Szeben megyei Kiscsûr sem kap PHARE-támogatást, holott ott már évek óta megkezdték az ipari park létesítését, míg a Maros megyei terv rekordidô, három hónap alatt készült el.

Nagyon fontos eseménynek értékelte Virág György tanácselnök a múlt hét folyamán Mezôszabadon átadott községi ivóvízhálózat építésének befejezését. Mint elmondta, az egész országban elsôként Mezôszabadon adták át a munkálatokat, s hamarosan mindennapos esemény lesz egy-egy helyiségben a munka befejezése, az idén a megye 35 településén fejezik be a vízvezetékek lefektetését. A tanácselnök úgy vélte, nagyobb hírverést érdemel a dolog, mert a 300 milliárdos befektetés a vidékfejlesztés nagyon fontos eleme.

Aktuális

Románia leghôbb vágya, hogy az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. Egyelôre még távoli remény, bár az utóbbi idôben történt elôrelépés ebben az irányban. Mióta Bulgária lekerült a nyugat feketelistájáról, és polgárai az idén már vízum nélkül utazhatnak az uniós országokban, már csak mi kullogtunk a sor végén.

Nemrég azonban pozitív fordulat állt be. Az Európai Bizottság ajánlást tett az EU miniszteri
tanácsának, hogy jövô évi hatállyal mentesítsék Románia állampolgárait a vízumkötelezettség alól. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a román hatóságok jelentôsen javítottak a határok ôrizetén, a belépôk ellenôrzésén, és így csökkentették annak a kockázatát, hogy Románia az EU-országokba igyekvô illegális bevándorlók átmenô országa legyen. Románia távlati uniós tagságát is figyelembe véve, a demokratizálódási folyamatot, a diákok, üzletemberek szabadabb utazását elôsegítendô, az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a vízum eltörlésének várható kedvezô hatásai jelentôsebbek, mint az ezzel járó kockázatok.
Az új idegenrendészeti törvény elfogadása, a nehezebben hamisítható útlevél bevezetése, az országból nyugatra érkezett illegális bevándorlók, köztük a hontalanok visszafogadása mellett, ha Románia teljesíti hátralevô vállalásait is az illegális bevándorlás visszaszorításában, akkor feloldják vele szemben a vízumkötelezettséget.

Az integrációs minisztérium június végén küldte el az EB-nek az elôkészületekrôl szóló évi jelentését. Ennek alapját a kormány 2001-2004-es akcióterve, illetve a tárgyalások alakulása képezte. A legfôbb hangsúlyt a gazdaságra fekteti: statisztikai adatokat, kommentárokat, a feltételhez szorosan kapcsolódó törvénymódosításokat közöl. A gazdasági feltételek mellett a jelentés kitér a politikai kritériumok teljesítésére. Románia képessége az EU-tagország kötelezettségeinek vállalására a címe annak a fejezetnek, amely a tárgyalások stádiumát, a központi és helyi közigazgatás reformja terén elért eredményeket taglalja. A jelentést a kormány a múlt heti ülésén elfogadta.

Ez képezi majd az alapját az EB Romániáról szóló jelentésének, amelyet decemberben Laekenben mutat be az Európai Tanácsnak.

Mindent egybevetve: létszükséglet az ország számára egy minél kedvezôbb jelentés. Románia fél is tôle, s igyekszik szebbik arcát mutatni. A programok, stratégiák jók, már csak régi "jó" szokását, a befele egy-kifele más politizálást kellene levetkôznie. Az ilyen tapasztalatok miatt fogadják még mindig fenntartásokkal a kormány ígéreteit. Ha sikerül meggyôzni a nyugatot komolyságunkról, akkor lesz vízummentesség, s belátható idôn belül EU-tagság is. Addig viszont retteghetünk a jelentésektôl.

Martonyi János magyar külügyminiszter feltehetôen pénteken tárgyal majd Bukarestben román kollégájával, Mircea Geoana-val - közölte hétfôn az MTI érdeklôdésére Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivôje.

A szóvivô elmondta: a román külügyminisztérium a múlt pénteken kapta meg Martonyi János levelét, amelyben a magyar diplomácia vezetôje felajánlotta, hogy kész Bukarestbe utazni, ahol a külügyminiszteri találkozón a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos, illetve egyéb napirenden lévô kérdések kerülhetnek áttekintésre.

- A magyar külügyminiszter a látogatás idôpontjául július 12-ét, illetve 13-át javasolta. Tekintettel arra, hogy Mircea Geoana a tervek szerint elkíséri Ion Iliescu román államfôt a hét közepére tervezett hivatalos lengyelországi látogatására és a program szerint csütörtökön még Lengyelországban lesz, a péntek látszik mind a két fél számára megfelelô idôpontnak - mondta a szóvivô.

Robertson-Iliescu találkozó

A NATO bôvítésének jövôre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal - mondta Lord Robertson NATO-fôtitkár Brüsszelben, miután félórás megbeszélést tartott Ion Iliescu elnökkel.

A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erôfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülô kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsôként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentôs erôfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére.

Iliescu arról beszélt, hogy a mai kormány az elôzôtôl eltérôen teendôi elsô sorába helyezte a felkészülést a NATO-tagságra, és már elsô hat hónapjában megmutatta, milyen jelentôs gazdasági, szociális, közigazgatási és katonai reformokat készít elô. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derûlátóan várja a jövô évi NATO csúcs döntését, mert a szövetség vezetôi már kimondták, hogy a bôvítés folytatódik és mert Románia a komoly reformok útjára lépett. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt.

Robertson kijelentette, hogy a szövetségesek között folyik már a gondolkozás a következô bôvítés során meghívandó államokról, de még semmi sem bontakozott ki belôle: nincs szó sem csak kis országok felvételérôl, sem tömeges felvételekrôl, tehát senki se találgasson. Fontos szempont lesz, hogy melyik pályázó mennyire tesz eleget a szövetség követelményeinek, továbbá, hogy csak a biztonság fogyasztója vagy hozzájárulója is lesz-e.

Torgyán frontálisan szembefordult a Fidesszel

(MTI) Országos templomi könyörgéseket, majd ennek eredménytelensége esetén teljes útlezárásokat szervez az FKGP a nemzeti föld védelme érdekében.

Ezt Torgyán József pártelnök jelentette be sajtótájékoztatón hétfôn, Budapesten.

Augusztus 15-e Nagyboldog-asszony napja, ezt neveztük ki földvédelmi napnak, amikor könyörgést tartunk templomainkban Nagyboldog-asszonyhoz. Szent István neki ajánlotta fel Magyarországot, amivel biztosította hazánk függetlenségét.

Hangsúlyozta: a rendkívül határozott kisgazda demonstrációk mindenféleképpen észhez fogják téríteni a Fidesz-adminisztrációt.

Torgyán József úgy fogalmazott: a Brüsszelben kötött, külföldiek magyarországi földhöz jutására vonatkozó egyezmény elfogadhatatlan, ezért mozgósítják a társadalmat.

Kérdésre válaszolva azt mondta: nem a kisgazdapárt kudarca, hogy nem tudta végigvinni a nemzeti föld védelmével kapcsolatos koncepciót, hanem a Fidesz árulása.

A pártelnök emlékeztetett arra, a koalíciós szerzôdés megkötésekor Orbán Viktorral abban állapodott meg, hogy a haza nem eladó és akkor ezzel a miniszterelnök is egyetértett.

- A kisgazdapárt 2002-es választások után csak olyan párttal létesít koalíciót, amely megvédi a termôföldet, megoldja a földalapú támogatás kérdését és a gazdatársadalom fokozott támogatása is jelentôs mértékben biztosított lesz.

Zsikla Gyôzô a témához szólva jelezte: a tôke szabad áramlásáról szóló fejezetet újra meg lehet nyitni és így korrigálni lehet korábban kötött megállapodást.

- Az FKGP elleni támadás oka nem csak a kisgazda szavazatok megszerzése, hanem az, hogy ne legyen 2002-ben a magyar parasztokat képviselô párt a Parlamentben, mert fel akarják áldozni az agrárium érdekeit az európai uniós csatlakozásnál - vélekedett.

Torgyán József látszatküzdelemnek, és a társadalom félrevezetésének nevezte a kormány zsebszerzôdésekkel kapcsolatban tett intézkedéseit.

- Az Orbán-kormány azt a látszatot kelti, mintha valamilyen eredményes harcot indított volna el a zsebszerzôdések ellen, holott ezt az FKGP kezdte el és én fogadtattam el az erre vonatkozó törvényt - szögezte le a pártelnök.

Álláspontja szerint a normatív földalapú támogatás összegét a jelenlegi 12 ezerrôl idén 25 ezerre, jövôre 50 ezer forintra kell emelni hektáronként annak érdekében, hogy az európai uniós csatlakozás idôpontjára az ország elérje az ottani támogatási rendszer szintjét.

Pokorni Zoltán szerint a hazai gazdák érdekeinek védelmében nem útlezárásokat, blokádokat kell tervezgetni, hanem közös munkára van szükség, amellyel megakadályozható a spekulációs célzatú magyarországi földvásárlás.

A Fidesz elnöke az MTI-nek hétfôn eljuttatott közleményében jelzi: a közös munkában természetesen számítanak minden parlamenti erôre, köztük a földmûvelésügyi minisztert jelölô FKGP-re is.

Pokorni Zoltán szerint az Európai Unióval kötött megállapodás fontos, a magyar földtulajdonosok érdekeit védô, kedvezô eredményekkel járó lépés.

A közleményben rámutat, ezt a megállapodást követi majd a helyben lakó földtulajdonosok, illetve a Nemzeti Földalap elôvásárlási jogáról szóló törvény megalkotása.

- Mindebben meghatározó szerepe van Vonza András földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, aki egyébként Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazdapárt elnökének támogatását is élvezi - jegyzi meg a politikus.

II. János Pál pápa vasárnap kérte az iparilag legfejlettebb hét állam és Oroszország alkotta csoport (G8) vezetôit: közelgô csúcsértekezletükön vessenek számot azzal is, hogy a globalizációnak az emberiség közös jólétét kell szolgálnia.

A katolikus egyházfô a Szent Péter téren összegyûlt turisták és zarándokok ezrei elôtt beszélve arra kérte a hívôket, hogy imádkozzanak azért: a G8-as csoporthoz tartozó országok egy olyan világért munkálkodjanak, amely egységesebb az igazságosságban és a szolidaritásban.

"A gazdagabb és technikailag fejlettebb népeknek meg kell érteniük a világ szegényeinek a segélykiáltását" - szögezte le a szentatya.

A tervek szerint a G8-as csúcsot július 20-a és 22-e között Genovában rendezik meg.

A pápa már eddig is gyakran kifejtette aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a globalizáció kedvezôtlen hatással lehet a szegények helyzetére és a környezetvédelemre.

(MTI) Bugár Béla szerint valószínû, hogy az általa vezetett Magyar Koalíció Pártja (MKP) augusztusban kilép a Mikulás Dzurinda vezette szlovák koalíciós kormányból.

Az MKP elnöke errôl a szlovák közszolgálati televízió (STV) stúdióvitájában beszélt vasárnap. Szavai szerint a magyar párt országos tanácsának augusztusra elôre jelzett testületi ülése után az MKP kormányzati tagsága "valószínûleg múltidejûsíthetô lesz."

- Ha azonban a magyarok kilépnek, pártjuk továbbra is támogatni kívánja a reformokat, de kizárólag azokat a reformokat, amelyek azt szolgálják majd, hogy az állami hatalom ténylegesen is önkormányzatokra szálljon - fejtette ki Bugár, aki egyszersmind azt is jelezte: az idô elôtti választások esetleges kiírásához az MKP a kormányon kívüli pozíciójából sem lesz hajlandó segédkezni.

(MTI) II. Erzsébet uralkodó meghajolt férje és ifjabb gyermekei akarata elôtt, és beleegyezett abba, hogy családtagjai a jövôben is folytathassanak polgári karriert és megélhetésüket üzleti vállalkozásokból teremtsék elô.

A brit sajtó fanyalogva fogadta a Buckingham-palota által vasárnap nyilvánosságra hozott új szabálygyûjteményt a brit királyi udvar hivatalos kötelezettségeirôl és a családtagok üzleti szerepvállalásáról, mondván nyoma sincs a korábban megszellôztetett szigorú alapelveknek, amelyek a karrierválasztás megkötéseire tettek ígéretet, és a parlamenti képviselôk számára elôírt, átfogó "vagyonnyilatkozati" kötelezettséget helyeztek kilátásba az üzleti vállalkozást folytató királyi fôk esetében is.

Helyette a királyi család úgy foglalt állást, hogy tagjai vállalhatnak polgári karriert, folytathatnak üzleti vállalkozást; ezzel nemcsak a gazdaságnak tesznek jót, hanem saját anyagi helyzetüket is segítik. A hivatalos udvari kötelezettséget ellátó és üzleti tevékenységet is folytató családtagoknak azonban a jövôben szigorúan ügyelni kell arra, hogy udvari összeköttetésüket ne használják fel jogtalan üzleti elônyök szerzésére.

Elejét veendô az esetleges összeférhetetlenségnek, a királyi család vállalkozást is folytató tagjainak a jövôben konzultálni kell az udvari fôkamarással, mielôtt hivatalos meghívást fogadnak el, vagy üzleti megbízást vállalnának ismeretlen kliensektôl.

A Buckingham-palota azután fogalmazta meg az új szabálygyûjteményt, hogy az uralkodó családot egyre több támadás érte, amiért II. Erzsébet kisebbik fiának, Edward hercegnek a televízióscége az uralkodóházról készített filmekkel próbálja meg fellendíteni vállalkozása menetét, illetve egy brit bulvárlap csapdába csalta Edward feleségét, Sophie wessexi hercegnôt, amikor újságírója arab sejknek adva ki magát, busás üzletet ígért az udvari kapcsolatait fitogtató üzletasszony PR-cégének. A kínos ügy nyomán Sophie hercegnôt a vállalkozás eladására, a polgári foglalkozás feladására akarták rávenni.

II. Erzsébet állítólag hajlandó lett volna vagyonából biztosítani fia és menye megélhetési költségeit, ha feladják karrierjüket és kiveszik részüket az udvar szerteágazó hivatalos kötelezettségeibôl. A királyi család ilyen irányú megreformálását az uralkodó két idôsebb gyermeke, Anna hercegnô és Károly herceg is támogatta. Edward és Sophie azonban hallani sem akart munkája feladásáról. Szövetségest találtak Fülöp hercegben, az uralkodó férjében, aki végül is a család tanácson megvétózta felesége akaratát. Bár nem ô irányítja a monarchiát, az Edinburgh-i herceg ismét megmutatta, hogy ô a család feje - írták a brit lapok.

Kommentár

Nem minden hátsó szándék nélkül kérdeztük a minap a prefektust, hogy a Distrigaz, az Energomur és másmilyen szolgáltató immár menetrendszerûen - lett légyen tél vagy nyár -, ilyen olyan hivatkozással, megvonja a szolgáltatásokat, egy-egy lépcsôházat, tömbházat, városnegyedet, vagy akár egy egész municípiumot terrorizálva. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a megye egyik elsô számú vezetôjének van-e érdemi válasza arra, ami most már jó néhány éve folyik, amit velünk, állampolgárokkal a legkülönbözôbb szolgáltatók véghez visznek.

A válaszból, felszínes magyarázaton kívül, semmi újat nem tudtunk meg. Hacsak azt nem, hogy a prefektus is, mint a megye és Marosvásárhely vezetôi, akár a városi tanács, immár szokványos gyakorlatnak fogadja el, hogy felgyûlnek az adósságok, elkezdôdik a lakosság fenyegetése, elôször szavakkal, majd hol egyik, hol másik szolgáltató - hivatkozva a felgyülemlett adósságok behajthatatlanságára - egyszer ezt, majd azt a csapot zárja el. Hol a meleg vizet, hol a gázszolgáltatást vonják meg - kész statárium.

Nos, válasz nincs. A prefektus szerint országos rendelkezés, és a szolgáltatók így akarják most, éppen a meleg idôszakban behajtani adósságaik egy részét. Hozzátette, hogy ideiglenes "intézkedésrôl" van szó, holott maholnap maga a szolgáltatás lesz ideiglenes. Azoknál is, akiknek semmiféle adósságuk nincs a szolgáltatókkal szemben. Mondom, menetrendszerûen folyik ez a praktika, akkor is, ha egyszerûen általános emberi jogokat sért, s akkor is, ha konkrét, kézzelfogható jogokba gázolnak.

Nézzük csak a jelenlegi helyzetet. Nincs melegvíz- szolgáltatás városszerte. Azért nincs, mert a gázszolgáltató nem ad gázt az Energomurnak. Hol itt a logika? Amikor az Energomur a vele szemben felgyülemlett adósságok miatt vonja meg a szolgáltatást a fogyasztóktól, arra szokott hivatkozni, hogy neki nem X, vagy Y rossz fizetôvel van szerzôdése, hanem a lakó-, illetve immár a tulajdonosi társulásokkal. Ezért zárja el a csapokat egy egész lakótársulásnál. Világos, nem? Ugyanezen logika szerint mi most azt mondhatjuk, hogy tisztelt Energomur! minket nem érdekel a Distrigazzal való kapcsolata, mert nekünk nem a Distrigazzal van szerzôdésünk a távfûtésre, melegvíz-szolgáltatásra, hanem az Energomurral. Hogy ezt fával vagy vízzel fûtve állítja elô, nem a mi dolgunk. Bennünket, fogyasztókat kevéssé érdekel az Energomur és a Distrigaz viszonya. Bennünket mindenekelôtt az érdekel, hogy az Energomur teljesíti-e kötelezettségeit a fogyasztókkal szemben, vagy sem…

Válasz természetesen erre a felvetésre sem fog születni, ahogy több más felvetésre sem. A szolgáltatónak viszonylag könnyû a helyzete, hivatkozhat számokra, adósságállományra. Ám, hogy visszatérjünk írásunk elejére, jogosan kérdezzük: mire hivatkozhatnak különbözô rendû és rangú vezetôink, akikre jószerével azért szavaztunk, hogy a problémáinkkal foglalkozzanak, azokat megoldják. S nem azért, hogy kibújjanak ez alól a fôbenjáró felelôsség alól, s porhintô magyarázatokkal, felelôsség- elhárítással éldegéljenek tovább a mi pénzünkön!

Jogos a kérdés: ilyenkor hol vannak választott képviselôink, hol vannak a máskor oly élénk emberi és mindenféle jogvédô szervezetek? Hát a fogyasztóvédôk? Ôket nem érdekli, mi történik egy egész város lakosságával? Hogy, egyebet ne mondjunk, a júliusi kánikulában nem tudnak megfelelôképpen tisztálkodni? Hogy hol vannak? A tévékamerák elôtt számolnak be, hogy hány kocsmában találtak, mondjuk, kétes tisztaságú poharakat, vagy lejárt szavatosságú ropit. Nem mondom, ez is fontos. De nagyon elfeledkeznek arról, ami ugyancsak a hatáskörükbe tartozik.

Feltehetô az a kérdés is, mi értelme van az ilyenszerû kommentároknak, hiszen még a miniszterelnöknek sincs válasza a kérdésre. Kormányszinten szédítik a lakosságot, gyengeelméjûeknek való magyarázatokat hallunk a legmagasabb fórumokon. S miközben szövegelnek Európai Unióról, az európai standardokról, egyetemes emberi jogokról, fáj nekik a mijük, hogy ebben az Európába igyekvô országban folytonos jogsértés éri az egyszerû polgárokat.

A fogyasztó, mint a jelek mutatják, béketûrô fajta. Mindennapi morgolódásain túl, nem igazán mutatja ki érzelmeit. Ám mindennek van határa. A düh lassan felgyülemlik, és elérheti azt a kritikus tömeget, ahol kézenfekvôvé válik a felismerés: olyan emberek vezetnek bennünket, akiknek a problémáinkra nincs válaszuk. Ez a kisebbik baj. A nagyobbik baj, hogy - ugyancsak látható jelek szerint - mindennapi ügyeskedéseik közepette nem is igazán érdeklik ôket a választók problémái.

Ekkor már csak egy gondolat juthat az eszünkbe. Mivel mi (számos okból) nem mehetünk el, inkább az olyan vezetôknek kellene menni, akár határidô elôtt, akik képtelenek felvállalni választóik ügyeit, s még képtelenebbek megoldásokat találni. Magyarán: akinek nem fáj, hogy ebben az országban folytonos jogsértés történik, akinek nincs válasza a szavazópolgárok jogos kérdéseire, álljon be a közönséges halandók sorába, s hagyja, keressenek azok, akik képesek és akarnak is választ.

Apropó. A Hivatalos közlönyben már megjelent, maholnap érvénybe lép az új törvény a közszolgáltatásokról. A 2. cikkely záró bekezdése azt mondja: "A községgazdálkodási közszolgáltatások szervezésénél, mûködésénél és fejlesztésénél az állampolgárok általános érdeke élvez prioritást". Vajon ennek hogyan fognak megfelelni a szolgáltatók és a szolgáltatásokat irányítók? Ugyanezen törvény 6/e. cikkelye értelmében
"a közszolgáltatás mindenki számára garantált" (!), és "a fogyasztóknak joguk van direkt módon, vagy nemkormányzati szervezeteken keresztül a helyhatóságokhoz vagy az igazságszolgáltató szervekhez fordulni egyes direkt vagy indirekt károk megelôzéséért vagy orvoslásáért". A mi esetünkben direkt kár, hogy megvonták a melegvíz-szolgáltatást. Az indirekt, hogy olyan vezetôink vannak, akik nem találnak megoldást. Tehát kettôs csapás sújt bennünket. Arra gondolok, hogy ha már választott képviselôink nem foglalkoznak a dolgainkkal, ha már a fogyasztóvédôknek sincs idejük ilyesmire sûrû piaclátogatásaik közben, jó lenne megalakítani a tényleges érdekvédelmi szervezeteket. Addig is azt ajánlhatjuk a városi tanácsnak, hogy ha a polgármesteri hivatal amúgy is a csôd szélén áll, jó pénzt kereshetnének, ha - mint annak idején - több üres üzemcsarnokba, más épületbe közfürdôt rendeznének be. Így, akinek a szolgáltatók jóvoltából nem jut meleg víz, legalább hetente egyszer megfürödhetne…

Június 28. és 29-én Szófiában kisebbségi kérdésekkel foglalkozó nagyszabású PER (Project on Ethnic Relations) szemináriumot szerveztek a török kisebbség és általában a kisebbségek bulgáriai helyzetérôl. A szemináriumon Romániából Borbély László vett részt. Az alábbiakban a bulgáriai török kisebbség helyzetérôl, a szemináriumról mondja el véleményét a Népújságnak a marosvásárhelyi parlamenti képviselô.

- Ez a rendezvény és idôpontja azért volt fölöttébb érdekes, mert köztudott, hogy Bulgáriában a II. Simeon (volt cár) által fémjelzett politikai mozgalom nyerte meg a választásokat és ebben az idôszakban történtek és történnek a koalíciós tárgyalások az új kormány megalakítására. Úgy néz ki, hogy a török kisebbséget képviselô párt lesz az egyik koalíciós partner, de talán az egyedüli, s ôk lesznek a mérleg nyelve. A szemináriumon viszonylag magas volt a reprezentativitás, ott volt az ország alelnöke, ott voltak a török kisebbségi párt vezetôi, a szocialista párt és Simeon mozgalmának vezetô politikusai, ugyanakkor - nagyon okosan - meghívták a környezô országok néhány kisebbségi szervezetének képviselôit és a környezô országok kormányainak illetékes tagjait. A szemináriumon Romániát én képviseltem, Adrian Severin objektív okok miatt maradt távol, Szerbiából részt vett az egyik belügyminisztériumi tanácsos, jelen volt Fatos Nano, a választásokat megnyert albán szocialista párt elnöke, egyszóval olyan környezetben tárgyalhattak a szeminárium résztvevôi, hogy a környezô országok tapasztalatai is lényegesen hangot kaptak. Amikor elmondtam romániai tapasztalataimat, mert az egyik napirend különösen arra volt kihegyezve, hogy a környezô országokban mi a helyzet a kisebbségekkel, furcsán éreztem magam. A török kisebbség képviselôi úgy bámultak rám, mintha valamiféle szomszédos egzotikum lennék. Tudniillik: Bulgáriában nem csak a román kisebbséget nem ismerik el, pedig a román nagykövet szerint kb. 50-60 ezer román él, természetszerûen a határ mentén, de nagyon korlátozottak a török kisebbség jogai. Egyáltalán nincsenek iskoláik, holott a hivatalos statisztika szerint is kb. 10 százalékát teszik ki Bulgária lakosságának. Nyolcvankilenc elôtt több száz ezren voltak kénytelenek áttelepedni Törökországba, egy részük visszatért, egy részük ott maradt. Másik dolog: Bulgáriában nem ismerik el az etnikailag szervezôdô pártokat, így, bár mindenki tudja, hogy törökök, mégis olyan nevet vett fel a pártjuk, mint az Emberi Szabadságjogok Pártja.

- Gyakorlatilag rosszabb helyzetben vannak, mint a dobrudzsai törökök…

- Egyértelmûen rosszabb a helyzetük, nemhogy iskolájuk, még osztályaik sincsenek, csak ahhoz van joguk, hogy fakultatív módon heti négy órát tanulhatnak török nyelvet. Ráadásul a volt jobboldali kormányzópárt hozott egy olyan választási törvényt, ami megtiltotta a török nyelvû kampányt. A török nagykövet mesélte el, hogy ô törökül szólt a törökökhöz, mert ôt felelôsségre mégsem vonhatták, de a török képviselôjelöltek abszurd módon saját népükhöz bolgár nyelven voltak kénytelenek szólni, különben ment a feljelentés. Noha Bulgáriában az utóbbi években sok pozitív gazdasági intézkedést hoztak, és több fejezetben Románia elôtt van az európai integrációt illetôen, a kisebbségi kérdésben bizony negatív a helyzet. Nagyon érdekes volt, mert a török kisebbségi vezetôk a mi példánkat hallva rájöttek arra, hogy ezután már konkrétan kell tárgyalniuk, lépésrôl lépésre, iskolák, nyelvhasználati és általános kisebbségi ügyekben. Rájöttek, hogy arrafelé kell nyomni a többséget, hogy a kisebbségek ügye ne csak a nyilatkozatok szintjén maradjon. Most van egy parlamenti többség, az konkrétan, pragmatikusan el kell végre döntse, hogy mit fog tenni a kisebbségek érdekében.

- Végül is mi haszna lehet/volt a szemináriumnak ilyen körülmények közepette?

- Úgy éreztem, a török kisebbség vezetôinek a felszólalásaiból, hogy rájöttek, igenis, keményebben kell felvetni a kisebbségi kérdéseket, és konkrét megoldásokat kell találniuk végre. Rákényszeríteni a kormánypártot, hogy fogadjon el bizonyos pozitív intézkedéseket. Az az érzésem, hogy Simeon mozgalma, vagyis a bolgár kormánypárt is megértette: valamit kell lépni pozitív irányban.

Az RMDSZ szövetségi elnöke, Ügyvezetô Elnökségének tagjai és a szövetség képviselôházi és szenátusi frakciójának tagjai tanácskoznak július 9-10- én Kovásznán. Tegnap bevezetô beszédében Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a kétnapos ülés során fontos az elmúlt parlamenti idôszak eredményeinek és sikertelenségeinek kiértékelése. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy szükséges beszélni a kormánypárttal kötött megállapodásról, ugyanakkor fontosnak tartja a gazdaságpolitikai kérdések megvitatását. Markó Béla értékelte a közigazgatásban, a decentralizációban elért eredményeket, de megfogalmazta, hogy még sokat kell tenni az anyanyelvhasználat, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, valamint a tulajdonviszonyok tisztázása érdekében.

Takács Csaba ügyvezetô elnök a közösségi élet más területeire hívta fel a figyelmet, a közéleti szereplôk, szakmai, önkormányzati intézmények társadalomban betöltött szerepét és felelôsségvállalását emelte ki, hiszen közösségünk gondjai nem oldhatók meg kizárólag politikai síkon - hangsúlyozta.

A továbbiakban a jelen levô képviselôk és szenátorok megfogalmazták az elmúlt törvényhozási idôszakra vonatkozó észrevételeiket, ugyanakkor javaslatokat tettek a következô törvényhozási idôszak teendôire.

Pályája egyszerre indult a Bolyai Tudományegyetem Kolozsvárról Marosvásárhelyre költöztetett Orvosi Fakultásával. Megjárva az egyetemi és orvosi ranglétra minden fokozatát, megadatott számára, hogy a Gyermekklinika vezetése mellett, tíz éven át helyettes rektorként, újabb tíz év során pedig rektorként vezesse azt az egyetemet, amelynek a születésekor maga is ott bábáskodott. Az viszont a romániai sajátos társadalmi helyzetnek tudható be, hogy vezetô funkcióban nem lehetett a kiteljesedés elômozdítója az egyetem élén, a hetvenes évek ellenszelében ugyanis a védekezésre kellett berendezkednie. A politikum boszorkánykonyhájában akkor már eldôlt, hogy a magyar tannyelvû orvos- és gyógyszerészképzésre az elsorvasztás, majd a teljes felszámolás vár. Ebbe, amint azt a nyugdíjazása után született dolgozatok, történelmi visszatekintések is tükrözik, soha nem tudott belenyugodni. Dr. Puskás György akadémikust, nyugalmazott orvosprofesszort a minap 90. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere díszoklevéllel tüntette ki, s munkásságát elismerô hangú levélben méltatta a Magyar Egészségügyi Társaság.

- Honnan, mikor indult Puskás György?

- 1911. július 4-én születtem Algyógyon, középiskoláimat a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban végeztem, de érettségizni már átvittek a brassói Saguna Gimnáziumba, hogy románul vizsgázzunk. Harminc székely diák között, akik nem tudtak románul - magam sem különösen jól -, azzal volt szerencsém, hogy Brassóban felnôve, beszéltem a mindennapi román és német nyelvet. Így az érettségi vizsgám sikerült, annak a néhány mondatnak köszönhetôen, amit az érettségiztetô tanár kérdésére románul válaszoltam.

- Hogyan lett orvos?

- Az érettségi után a véletlen játszott szerepet életemben. Brassói református lelkész édesapámat meglátogatta egy dél- franciaországi kálvinista pap Montpellier-bôl, az akkori régi hugenotta központból. Hallva, hogy orvos akarok lenni, de a román egyetemeken numerus clausus van a magyarok számára, felajánlott egy ösztöndíjat, s így kerültem ki Franciaországba. Montpellier-ben tartózkodtam négy, Párizsban pedig egy évig, a hatodév végére a diploma megszerzése végett hazatértem Kolozsvárra. Az orvosi diplomát 1935-ben kaptam meg a Ferdinánd Egyetemen, latin nyelven írva a diplomadolgozatom.

- Milyen emlékeket ôriz a franciaországi évekrôl?

- Nagyon sokat kellett tanulnom, hisz elképzelhetô, hogy a Mikó Kollégiumban végzett diákként, akinek, mint általában a székelyeknek, rossz a nyelvérzéke, és akinek az iskolában nem is tanítottak idegen nyelvet, milyen borzalmas kínokat kellett elszenvedtem két éven át, amíg annyira megtanultam franciául, hogy simán tudtam beszélni. A végén már azt mondták, miért nem maradok ott, adnak állampolgárságot, ha elmegyek az idegenlégióba egy évig, azután pedig kineveznek az egyik párizsi kórház alorvosának. Én ezt nem tettem meg, hanem hazajöttem. Párizsban, illetve Franciaországban egyébként kellemes volt. A franciák nacionalisták ugyan, de becsületes nacionalisták: büszkék a nemzetükre, de nem néznek le másokat.

- Hazatérte után hogyan sikerült beilleszkednie?

- A diplomámmal nem tudtam, mit kezdjek. A kolozsvári református diakonissza kórház megalakulásakor hívtak meg alorvosnak. Csak egy évig voltam ott, mert megint a véletlen szólt közbe, György Lajos, a híres magyar egyetemi tanár kuratóriuma révén magyar ösztöndíjjal eljutottam a debreceni Gyermekklinikára, ahol három évig gyakornok voltam.

- Szándékosan választotta a gyermekgyógyászatot, vagy ez is csak a véletlen mûve volt?

- Gyerekgyógyász akartam kezdettôl lenni. Szerettem a gyermekeket, ragaszkodtam hozzájuk, s így örvendtem, amikor Debrecenben gyerekklinikára kerültem. Életem legszebb, legboldogabb évei voltak, kiváló szakemberekkel, igazi emberekkel volt kapcsolatom, például Bokay János professzorral, akirôl a budapesti 1-es számú klinikát elnevezték. Debrecenbôl a bécsi döntés elôtt tértem haza.

1939 végén behívtak katonának, majd a románok kivonulását és a magyar csapatok bevonulását követôen engem, mint debreceni gyakornokot, kineveztek a kolozsvári egyetem gyermekklinikájára elsô tanársegédnek. Mivel a többi orvos mind anyaországi volt, 1945-ben mindenki eltávozott, s én maradtam egy fiatal csíki kollégával együtt. 1944 augusztusáig tanársegéd voltam, a 45-ös változás után pedig még egy kolléga szegôdött hozzánk, aki késôbb Vásárhelyre is átjött, vele együtt vezettük a különben korszerûen felszerelt százezres kolozsvári klinikát. 1945 augusztusában nagy gôzzel, nagy hanggal jött a román átvételi bizottság, és annyit mondtak, hogy 15 százaléka a felszerelésnek elvihetô, a többi az övék marad. Hiába alkudoztam, megfenyegettek, a végén kénytelen voltam aláírni az átadást, és 15 százalékkal, tehát 15 ággyal, felszereléssel, öt hûséges nôvérrel és két hûséges kollégával települtünk át Marosvásárhelyre. Keményebben szólva, kiûztek Kolozsvárról.

- Hogyan zajlott az átköltözés?

- A gyermekklinika a mostani tüdôklinika helyén mûködô Gyermekmenhely egyemeletes épületében kapott három kórtermet és egy irodát. Kezdetben 15 beteget tudtunk elhelyezni, s a kevés laboratóriumi felszereléssel valahogy bírtuk, addig, amíg 1946 végén a mostani Gyermekklinika akkor egyemeletes épületébe költöztünk át.

1945 végétôl mint a klinika adjunktusa és vezetôje, rám szállt az a feladat, hogy kínnal- bajjal, mint kezdô vezetô, rendezzem a klinikát. Az elsô elgondolásom az volt, hogy ki kell bôvíteni egy emelettel és két kétemeletes szárnnyal. Egy kiváló adminisztratív kollégám volt és egy nagyszerû fôorvos, önzetlen, tisztakezû, becsületes ember. Ezekkel a fiúkkal, barátaimmal együtt jártuk a minisztériumokat, ahol két olyan miniszter volt egymás után, Bîrza és Balan akadémikusok személyében, akik minden segítséget megadtak. Így épült fel 1956-ra a mostani kétemeletes gyermekklinika két kétemeletes szárnnyal, s ’58-ra modern felszereléssel ellátott intézménnyé vált, ahol fegyelmezett, magasan képzett, kiváló szakemberek dolgoztak.

1948-ban elôadótanárnak neveztek ki, 1951-ben pedig pályázat révén professzori minôségben tanszékvezetôként folytattam tovább mûködésemet.

Nehéz idôk voltak, de a politikai körülmények ellenére a klinika jól mûködött. az említett miniszterek, és a késôbbiek idején is, akikkel valahogy mindig megtaláltam a kapcsolatot, ôszintén megmondtam, hogy én nem politizálok. 1947-ig valóban nem ismertem a politikát. 1947-ben jött az ukáz, hogy be kell lépni a pártba. Nem volt mit csinálni, megtettük, de azt mondtam, hogy én a klinikát vezetem, a szakmát gyakorolom, s másból hagyjanak ki. Voltak, akik megértették, voltak, akik nem, mint a hírhedt Banc elsôtitkár, egy primitív ember, akivel késôbb rektorként gyûlt meg a bajom.

Elvemnek megfelelôen, miszerint a klinika betegellátó, oktató és tudományos kutatóintézmény, ezt a három feladatot kértem az én barátaimtól, kollégáimtól, akik becsülettel, tisztességgel végre is hajtották. Rektorságom befejezéséig a Gyermekklinikán 90 százalékban magyar volt a tanszemélyzet, asszisztensnôk és egyéb személyzet is, 1974-tôl azonban, amikor a diktatúra legdurvább idôszaka következett, megváltozott a világ.

- Hogyan került az egyetem élére?

- 1956-ban tudományos rektorhelyettesnek neveztek ki. Feladatom a tudományos munka megszervezése és irányítása, az anyagi alap megszerzése, a könyvtár rendezése volt többek között.

Abban az idôben különösebb problémák nem voltak, mivel az oktatás és a tudományos munka ellátásán kívül egyébbel nem foglalkoztam. A problémáim késôbb kezdôdtek. Csôgör Lajost, aki jó barátom, kiváló ember volt, koncepciós perrel hatévi börtönbüntetésre ítélték, majd amikor hazajött, rehabilitálták és kinevezték újra rektornak, de oda tettek melléje egy politrukot Pop D. Popa személyében. Ezt nem bírta, és másfél év után lemondott. Egy délután hívattak a pártbizottsághoz, ahol jelen volt a minisztérium államtitkára, és azt mondták, hogy másnaptól én vagyok a rektor. A válaszom az volt, hogy ezt nem kértem, és továbbra is Csôgör professzort tartom rektornak, mire közölték, hogy a parancsot el kell fogadni, utalva arra, hogy párttag vagyok. Ilyen "kellemes" körülmények között lettem rektor, amit tíz éven keresztül gyakoroltam. Egy másnapi megbeszélésen Banc elsôtitkárnál egyvalamit azonban kikötöttem: orvos vagyok, klinikus, oktató és tudományos kutató, mindezt nem hagyom abba, nem hagyom ott a klinikát sem, és amit éppen szükséges, azt rektorként elvégzem, de a szakmám gyakorlásáról nem mondok le.

- Rektorsága idején hogyan alakult az egyetem helyzete?

- 1974 ôszéig voltam az egyetem élén, s amikor befejeztem, a hallgatóknak 70 százaléka, az oktatók 80 százaléka még magyar volt.

- Mikor kezdôdött a magyar nyelvû oktatás elsorvasztásának folyamata?

- 1961-62-ben pártutasításra indult az egyetem magyar jellegének a megváltoztatása. Ez volt az elsô konfliktusom az itteni pártfórumokkal és a minisztériummal. El kell azonban mondanom, hogy mellém állt Király Károly, aki az államtanács alelnöke volt, és Fazakas János, aki miniszterelnöki funkciót töltött be. Leszaladtam hozzájuk, hogy segítsenek. Meg is tették, elôvették a dokumentumot, hogy ez magyar tannyelvû egyetem, s elértük, hogy a román oktatás mellett megmaradt a magyar oktatás is, két tantárgyat, a törvényszéki orvostant és az egészségügyi szervezést kivéve. Ugyanakkor a gyakorlati oktatást román nyelven kellett vezetni. Ez a változás ürügy volt arra, hogy a megüresedett állásokat román oktatókkal töltsék be. Mi, a professzorok többsége, Dóczy, Pápai, Száva professzorok például vállaltuk, hogy mindkét nyelven tartunk elôadást, de egy év elteltével kijelentették, hogy román nyelven csak a román nemzetiségû oktatók adhatnak elô. Nekem is az volt a véleményem, hogy a hallgatóknak meg kell tanulniuk a román nyelvet, mert ez így elônyös számukra, de sajnos, a román hallgatók nem igyekeztek, hogy megtanuljanak magyarul. Mindentôl függetlenül, 1982-ig, amíg a klinikán voltam, a reggeli megbeszélésen, amikor a tanterem tele volt, mert a részvételre köteleztem a hallgatókat, az orvosok, adjunktusok jelenlétében minden alkalommal románul és magyarul beszéltem, hogy tudják: ez magyar és román egyetem is. Ezért idônként kaptam egy-egy intést a pártfórumoktól, ami nem volt veszélyes. Meg kell említenem, hogy az akkori párttitkár sokat segített abban, hogy 1974-ig a magyar oktatók kivétel nélkül megmaradjanak, bár sokan próbálkoztak az ellenkezôjével.

1963-ban jöttek az elsô román tanárok versenyvizsga nélkül a román egyetemekrôl, sajnos, általában a gyengék, bár akadt jó szakember is közöttük. Aztán az elrománosítás megállt egy darabig, mert a diktátor felesége minden tanszéki mozgást, elôléptetést megszüntetett.

- Hogyan ért véget a rektorság, leváltották vagy lejárt a mandátuma?

- Az elsô ominózus kinevezés egy és háromnegyed évre szólt, utána kétszer négyéves mandátummal jött ki a tízéves rektorság. 72 éves koromig még maradtam a gyermekklinikán, majd nyugdíjba vonultam, hisz idôben és térben akkor már elég volt.

- Ismereteim szerint a második négyéves ciklus sem telt el kellemetlenségek nélkül.

- Rektori minôségemben a legfelsôbb diplomabizottságnak is tagja voltam, s 1971-ben egy ülésen tartózkodtam Bukarestben. Az akkori minisztériumi vezérigazgató, egy végtelenül civilizált ember, ülés közben üzent a titkárnôjével, hogy egy percre menjek ki az elôcsarnokba. "Professzor úr, azért hívtam ide, hogy négyszemközt mondjam meg: a fogászati kart két hét múlva meg fogják szüntetni Marosvásárhelyen. Én nem értek egyet vele, de sajnos, ez így van." Megköszöntem, hazajöttem és összehívtam a fogászati fakultás tanszemélyzetét, ahol Bocskay professzor volt a dékán. Tiltakozásunkkal elmentem az akkori, oktatással foglalkozó megyei titkárhoz, s kifejtettem, hogy egy fakultást nem lehet csak úgy megszüntetni, mivel az alapító okmányban az is benne van. Nem szólt semmit, de késôbb Banc behívott a megyei büróhoz, és rettenetesen leszidott: hogy merek beavatkozni a párt ügyeibe, amikor ki van adva egy rendelet, és azt végre kell hajtani, és különben is honnan tudok róla, mert ô még nem értesült. A válaszom az volt, hogy én tudom, és nem értek vele egyet. Végül nagy felhajtás lett az ügybôl, összehívta az egyetemi vezetôtanácsot, és pártszankciót kaptam, mert a pártot megkerülve bizonyos utakon megakadályoztam azt, amit a párt elrendelt. Banc rám szólt, hogy adjam be a lemondásomat. - Nem mondok le, mert engem a miniszter nevezett ki, és ô menthet fel - válaszoltam, majd felhívtam az akkori minisztert, s közöltem vele a történteket. A miniszter megerôsítette, hogy a mandátumom végéig rektor maradok, és azt is, hogy a fogászati kar marad, akármit is tesz az elsôtitkár. Mindezt közöltem Banckal is, aminek végül is azt lett a következménye, hogy Bocskay professzort kényszerítették lemondásra.

- Ugorjunk egy kicsit az idôben, hisz ami az egyetemen a ’80-as évek során bekövetkezett, azok már közismert tények... A rendszerváltást követôen, 1990- tôl szûnt meg a gyermekgyógyászati kar. A professzor úr véleménye szerint valóban nincs szükség arra, hogy külön gyermekgyógyászokat képezzenek?

- Személy szerint szükségesnek tartottam, mert végzettjeink csaknem szakorvosként kerültek ki, sokkal nagyobb tudással, hozzáértéssel, mint a mai általános orvosok, akik kevés gyermekgyógyászatot tanulnak.

- Nyugdíjazását követôen tanulmányokban - Adatok az erdélyi magyar orvosképzéshez - tette szóvá, az orvosképzés története mellett, hogy miképpen alakult a marosvásárhelyi egyetem végzettjeinek jövôje. Mit is mutatnak azok a statisztikák?

- 1995-ben kétezer végzettünk dolgozott Magyarországon. Az adatokat a magyar egészségügyi minisztériumtól kaptam, ahol az akkori államtitkár azt mondta, hogy "jól termeltünk".
"Sajnos, eljöttek, de Magyarországon becsülettel, tisztességesen végzik a munkájukat, szinte valamennyien kiváló minôsítéssel" - állította.

Tanulmányomban ugyanakkor tiltakoztam az ellen, hogy ezt az egyetemet, amely törvény szerint magyar tannyelvû egyetemként jött létre, román egyetemmé alakították át. Ez most is kényes kérdés, vannak, akik nem nagyon szívlelik azokat, akik azt akarják, hogy legyen két külön tagozat. Van egy impozáns épület, vannak klinikák, s mondják azt, hogy ennek a román-magyar egyetemnek van egy román és egy magyar tagozata, van egy román rektora és egy magyar, amiképpen két szenátusa is. Azt a formát, hogy egy román többségû szenátus döntsön a magyar dolgokról, nem tartom sem jogosnak, sem tisztességesnek. Van most már elég magyar hallgató, tessék magyar szekciót létrehozni, és magyar tanárokat kinevezni, s a román mellett megalakítani a magyar szenátust, s mindkettô rendezze a saját ügyét, természetesen a minisztérium fennhatósága alatt. Ezt kellene megvalósítani, ha azt akarjuk, hogy a magyar oktatás megmaradjon, mert orvosokra még mindig szükség van.

- Talán már egyre kevésbé, hisz úgy tûnik, a romániai orvosképzés a sok magánegyetemmel túlméretezetté vált, és a fiatal orvosoknak egyre nehezebb állást találni.

- Ilyen abszurditást, hogy ebben az országban tíz orvosi egyetem legyen, ez minden fantáziát felülmúl. És sajnos, sokak számára nem az a cél, hogy lelkükbôl orvosokat neveljenek a nehéz helyzetben levô román nép számára. Most a pénz a fontos. Ami korrupció, csalás történik ezen a mai tíz román egyetemen, azt álmomban sem mertem elképzelni. Hogy egyes oktatók márkáért, dollárért adják a vizsgát, ez olyan abszurditás, aminek elképzelhetô a következménye.

- Mi a titka annak, hogy a professzor úr megérte a 90. évet?

- Engem otthon, a kollégiumban és az élet is arra tanított, hogy dolgozni kell, pontosan beosztani az idômet. Én soha sehonnan el nem késtem, én soha le nem maradtam arról, amin részt kellett vennem, és szerény, csendes életet éltem. Sok minden voltam az életemben, és a múltamat tekintve arra lehetne következtetni, hogy gazdag ember lehetnék ma, de nekem se házam, se villám, se autóm nincsen. Nem azt mondom, hogy aki becsülettel dolgozik és megkeresi, ami jár, annak ne legyen meg minden anyagi lehetôsége, de amit én hallok, az úgynevezett hálapénz, csúszópénz dolgában, és amirôl a családunk egyik tagja esetében meg is gyôzôdtem, az rettenetes. Valóságos zsarolás, ami néhol folyik.

Én életemben pénzt nem fogadtam el, igaz, rektorként, professzorként nem volt kevés a fizetésem, de abból négy gyermeket neveltünk fel. Hat unokám és immár két dédunokám van.

Nem volt könnyû, de ha újra kellene kezdeni, ugyanígy csinálnám. Van egy mondásom: tiszta lélekkel és tiszta kézzel kell dolgozni, a másik pedig a madáchi idézet: Ember küzdj és bízva bízzál!

A városi tanács legutóbbi ülésén került a napirendi pontok közül kiemelt kérdéskörként megvitatásra a helyi közüzem költségvetése, a víz árának szabályozása és a vállalat Romgazzal szembeni tartozásának törlesztése szerepelt. A tanácsnak, akárcsak a város lakossága nagyrészének a tetemes adósság okoz gondot, fejtörést és bosszúságot.

Tudni kell azt, hogy a szászrégeni közüzem 149 tömbház 62oo lakré-szének szolgáltat(ott) hôenergiát, de a kereskedelmi egységek, óvodák, iskolák, egészségügyi központok is igénylik a vállalat 8 hôközpontjának szolgáltatását. Sajnos, Szászrégenben is az országoséval azonos a helyzet. Túlnyomórészt a tömbháznegyedekben élô lakossági közköltség- törlesztés akadozik, vagy egyáltalán nincs is törlesztés abból kifolyólag, hogy megszûnt a közüzemi szolgáltatás bizonyos negyedekben. Így a Pomilor és a Livezilor lakónegyedek 6o9 lakrészében még 1999-ben felfüggesztették a hôenergia- szolgáltatást, 2001. május másodikától a Rodnei negyed 947, Radnótfája 1342, míg az Állomás negyed 273 lakrészét kapcsolták ki a rendszerbôl. Összesen 3.171 lakás maradt közüzemi szolgáltatás nélkül. A legfôbb probléma, amelyre sürgôs megoldást kell(ene) találni, az a gázszolgáltatóval szembeni 11 milliárd 775 millió 943 ezer lejes adósság törlesztése lenne, amire azonban egyelôre nincs biztató kilátás.

A fent nevezett lakónegyedekben járva, több lakos a tenyerét nyújtotta, mondva: húzzanak szôrt a tenyerükbôl. Máshol arra a kérdésünkre, hogy lehet meglenni évekig közüzemi szolgáltatás nélkül, azt a választ kaptuk, hogy minden csupán a megszokás dolga. Ehhez már kommentárt sem érdemes fûzni.

Nagy András alpolgármestertôl érdeklôdtünk, mi lesz a megkezdett, Borbély László államtitkársága idején a területrendezési és lakásügyi minisztérium által 7 milliárd lejjel megtámogatott szociális tömbház sorsa, mivel a télen az idôjárási viszonyokra, késôbb az építô cég csôdös állapotaira hivatkozva a munkálatok igen lelassultak. Írtuk közben, hogy a kulcsokra még várni kell, most meg azt mondhatnánk, hogy kulcsokra várni talán már nem is érdemes, mivel az épület befejezésére a polgármesteri hivatalnak nem áll pénz rendelkezésére. Pillanatnyilag a legvalószínûbb, hogy a hivatal eladásra kínálja a lakásokat, a befolyó pénzbôl fejeznék be a félkész épületet. Megoldásként végsô soron nem rossz az elképzelés, de aki szociális alapon vár hajlékot a feje fölé, bizony annak a hír lesújtó.

Az egyik legmagasabb létszámú tanintézmény, a 2-es Számú Általános Iskola pillanatnyilag 1809 kisiskolást nyilvánít tanulójának, de ide tartozik a sportiskola 230 tanulója is. Az idén ebben az iskolában 160 tanuló végezte el a nyolc osztályt, köztük két magyar osztály 41 tanulója. A nyolc osztályt végzett tanulók köztudomásúlag képesítô vizsgát tettek, a magyar tagozaton mindössze 3 tanuló maradt
augusztusi pótvizsgára. Képességi vizsga nélkül a tanulók inasiskolában jelentkezhetnek.

Reisenberger Erzsébet aligazgató nagyjából elégedett az eredményekkel, de ha a magyar osztályok perspektívájáról beszélgetünk, akkor már komorabb hangra vált. Jó lesz, ha az ôszön a körzetbôl és a környéki falvakból jelentkezô tanulókból sikerül egy magyar anyanyelvû elsô osztályt indítani.

A tavaly is alig-alig indult egy 10-es létszámú magyar nyelvû osztály. Az ötödik osztályokkal már biztatóbb a helyzet, ugyanis az ôszön 2 magyar nyelvû osztály indulhat.

A 2-es számú iskola tanárának mindenképpen elégtételt jelent, hogy a nyolc osztályt végzett magyar anyanyelvû tanulókból többen is bejutottak a nagyvárosok neves iskoláiba: a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumba, a kolozsvári, székelyudvarhelyi, nagyenyedi gimnáziumokba.

Üresek a termek, az idô szalad, némi javítás is ráférne az egykori tanítóképzô épületére. A polgármesteri hivatal költségvetésébôl mintegy 250 millió lejt átutaltak ugyan a hollandoktól kapott hôközpont beüzemeltetésére, ám ettôl nem lesz a tanulóknak nagy melegük a télen, mert a vállalkozó legalább 700 millió lejre becsüli a beszerelési munkálatokat.

Ami a tankönyveket illeti, közel jár az abszurdumhoz, hogy a befejezett tanévre nyomtatott magyar nyelvû tankönyvek jó része májusban érkezett meg.

Egzotikus növények zöldellnek és kánikulai meleg van az elegánsan beépített folyosón, mégsincs uborkaszezon a szászrégeni Közpénzügyi Hivatalban. Sôt. Az állami jövedelmek behajtását végzik a hivatal dolgozói. Számok és számok, de Csegedi Sándor aligazgató elmondja a hivatali munka kellemetlenebb részét is.

Például most az következik, hogy az adóikat nem törlesztett jogi személyektôl mindenképpen behajtsák az adósságot, vagyis ingó- és ingatlan javakat foglalnak le, amelyeket nyilvános árverésen értékesítenek.

Megtudtuk, hogy az idén talált így új tulajdonosra a Metalurgica vállalat étterme, és a bátosi állami mezôgazdasági vállalat 7-es számú farmja. Bátoson egyébként komoly pénzügyi gondok vannak, ezt bizonyítja az is, hogy július 9-én a bátosi 10-es farmot, majd 16-án az 1- es, 2-es és a 9-es farmokat árverezik nyilvánosan. E felhajtási folyamatnak külön ügyvitele van, ami egy elôzetes felszólítást feltételez, ellenkezô esetben "megy" a közpénzügyi hivatal. A Szászrégen körzetében található Morareni Servagromec kerül rövidesen "kalapács alá."

Abban az esetben, ha az eladósodott cégnél nincs mit lefoglalni, mindössze a bejegyzett minimális tôkével rendelkezik, a közpénzügyi hivatal csôdeljárást indít, ami jogi felszámolást eredményez.

A hivatalban végzik az összjövedelmi adónyilatkozatok számítógépes feldolgozását és az adók kivetését. Az aligazgató elmondta, hogy a körzetébe tartozó cégek az összjövedelmi nyilatkozataikat július 31-ig még letehetik a helyi közpénzügyi hivatalban.

A neve fogalom. Szûk fél évszázada, vagyis 46 éve biológiát és földrajzot tanít. A 2- es számú általános iskolában csekély 35 évet húzott le, 17 évig volt aligazgató. Emellett szombat-vasárnapi kántor, ha akarom, karmesteri diplomát is fel tud mutatni. 1992 óta vezeti a helyi Kós Károly cserkészcsapatot, az ifjú cserkészeket különbözô iskolákból toborozza.

Itt nem számít se vallás, se etnikum. Csapatában van katolikus, református, unitárius és ortodox kiscserkész, aki csak elfogadja a 10 pontos cserkésztörvényt. Jelszava: ki a természetbe! Akkor már nyilván hogy társul a természetvédelem. Neki az szent dolog. Hátán a zsákkal még mindig ô megy elôl. Bebarangolta a fél Európát, úgy ismeri a Pilisi meg a szlovákiai hegyeket, mint a közeli Kelement. Vajdaszentiványon született, s mert a szülôföldnek is jár valami, nemrég ott alapította meg a Horváth Károly cserkészcsapatot. Azt hitték, hogy leventéket toboroz, ô meg túllicitálta a dolgokat, azt mondta, hogy fegyverük is van: a szeretet. És ez még nem minden, mert ott van neki a néprajz is. A kôbe vésett, fába rótt, agyagba égetett biológia. Érdekes ember Samu Pál. A naplóit is megírta, diaképet 10 ezernél többet is készített, lapokban közöl. Samu Pálnak bánata is van. Egyszer kitört az iskola elavult vezetékébôl a víz, értékes laboratóriumának 80 százaléka megsemmisült. Természetrajzi, ornitológiai múzeumát önkényesen elvitték.

Itt a nyár, Samu Pál túrára készül. Visszajövet a Népújságnak interjút ígért. Vándorútjairól, elvitt, egzotikumokat tartogató múzeumának történetérôl számol be a nyáron. Azért sem neheztelne ránk, ha valamelyik táborban rátalálnánk. A Kelemen-hava- sokban, fent, valamelyik ösvényen.

A város földrajzi fekvésénél és egykori történelmi-etnikai jellegénél fogva kedvezne a turizmusnak. Kérdésünk az volt, hogyan látják a szász-régeni lakosok, a rendszer-váltás után változott-e a város arculata, ami az idegenfor-galmat kedvezôen befolyásolhatná?

Pánczél Laura: Fejlôdik a város, csakhogy a minôség gyakran elmarad. Néhol felületesen, modern kihívásokkal, átvett vagy lemásolt reklámok tarkítják a belvárost. Nem rontották el ugyan a fôtér arculatának mûemlék jellegét. A szász templomhoz vezetô út fel van törve, azt kellene megjavítani, mert a turistaút elsôsorban oda vezet.

Bozsoki Zoltán: Pofozgatnak néhol, de szerintem nagyobb gondot kellene fordítani arra, ami mûemlékszámba megy. Oda kellene figyelni arra, hogy valaha szászok laktak itt. A város peremén nagy a nyomor, a szocializmusban becsôdített emberek jó része munkanélküli lett, ez tükrözôdik a lakónegyedek arculatán is.

Dr. Gusán Miklós: Rengeteg jó dolgot lehetne itt végezni. De véleményem szerint a rossz és késett törvények gátolták a városvezetést. Voltak olyanok, akiknek nem is volt érdekük a városfejlesztés. Itt súlyos a romák problémája. Régen térségében kiváló építôanyagokat lehetne elôállítani, téglát például. Talán eltûnnének a nyomortanyák is. Csakhogy az ötlettôl a megvalósításig hosszú az út.

Moldován Miklós: Sajnos, jó irányban semmi se változott. A város arculata? Az építkezési vállalatok vezetôi inkább maguknak építenek. A radnót-fáji negyedben lakom, ott napról napra romlik az összkép. Nincs meleg víz, télen hôszolgálatás sem lesz. Javítás? Olyant, kérem, nem ismerünk. Még vezetékcsô sincs, hát akkor a külszínre meg honnan is futná?

Szegedi Ferenc: A bankok, kérem, azok épülnek és szépülnek. A lakónegyedekben szomorú a helyzet, csak a romlás látható. A fôtér az más, a mellékutcákat kivéve, mert ezek rendetlenek és koszosak. Az utak minôsége kritikán aluli. Vannak jó helyek is persze, de azok az elitebb zónák, a villanegyedek, van ott, mit nézni…

Boszniai tömegsír

Több mint 250 holttestet hantoltak ki egy tömegsírból a boszniai Zvornik közelében. A szarajevói tévé szombat esti jelentése szerint az áldozatok olyan muszlimok voltak, akik 1995-ben Srebrenicából menekültek el. A boszniai Zvornik a Drina partján fekszik, a szerb határon. Srebrenica ENSZ- oltalom alatt állt, de a boszniai szerbek 1995 júliusában elfoglalták, több hónapig tartó ostrom után. Az ostromló szerbek mintegy nyolcezer muszlimot mészárolhattak le - emlékeztetett a dpa.

Meztelenek tömege a fribourgi városházánál

Több mint négyszáz, meztelenre vetkôzött személyt fényképezett le vasárnap a svájci Fribourg városháza elôtti téren Spencer Tunick amerikai fényképész. A 416 mezítelen férfi és nô reggei öt órakor sorakozott fel a fényképezésre, de egy órát kellett dacolniuk a szitáló esôvel, míg a felhôk közül elôbukkanó nap fotózáshoz megfelelô fényt borított a térre. Ezt követôen Tunick utasítására háromszor is a földre vágták magukat, miközben a fényképész kattogtatta masináját. Az egész 40 percen át tartott. Díjazásul mindegyik modell kapott egy-egy példányt a "családi fotóból". Az amerikai fotós elôszeretettel fényképez pucér embertömegeket. Két éve Maine amerikai szövetségi államban egy repülôtéren 1200, majd az idén májusban Montrealban 2 ezer meztelen embert kapott lencsevégre.

Dunapack-mérleg

A sepsiszentgyörgyi Dunapack Rambox társaság ebben az évben 16,6 milliárd lej (közel 200 millió forint) tiszta nyereségre számít - közölte Tóth Zsigmond, a társaság vezérigazgatója. A hullámpapírt és a hullámpapírból készült termékeket gyártó székelyföldi társaság az idén 486 milliárd lejes üzleti forgalomra számít. A társaság üzletmenete az elmúlt években látványosan ívelt fölfelé: 1999-ben 167 milliárd, tavaly pedig 295 milliárd lej volt az üzleti forgalom. A tavalyi nyereség megközelítette az 1 milliárd lejt. A vezérigazgató szerint az adatok azt mutatják, hogy az eddigi, közel 13 millió dollárt kitevô beruházások kezdik meghozni elsô eredményeiket. Az idén közel 900 ezer dollárt fektetnek be új gépek beszerzésébe. Sepsiszentgyörgyön tavaly 22,6 ezer tonna hullámpapírt gyártottak, az idei terv 26 ezer tonna. A vállalat a romániai piac mintegy 20 százalékát ellenôrzi. Tavaly a bevételek 9 százaléka származott exportból, az idén ez az arány várhatóan 11 százalékra nô. A vállalat idei tervei között szerepel az ISO 9002 nemzetközi minôségigazolási bizonyítvány megszerzése. A Dunapack Rambox társasági tôkéje 77,73 milliárd lej. A két fô részvényes a magyarországi Dunapack Rt., a részvények 50 százalékával és az amerikai International Finance Corporation, a részvények 20 százalékával.

Belga lánybanda leleplezése

A belga rendôrség lefülelt egy fiatal lányokból álló kábítószer kereskedô hálózatot, amely kizárólag extasy- tablettákat vitt eladni busás haszonnal az Egyesült Államokba. A 14 belga lányt a 23 éves Marie válogatta össze az éjszakai klubokban, ahová rendszeresen járt. Mivel az Egyesült Államokban nemigen terjedt el az extasy, erre specializálták magukat. Heti rendszerességgel ingáztak Brüsszel és két keleti parti nagyváros, New York és Boston között. Minden kábítószer-tablettán háromszoros hasznuk volt, amerikai költségeiket pedig mindenben állta az ottani kereskedô, egy dominikai. A lányok nem kicsiben játszottak, alkalmanként átlag tízezer tablettát vittek légipoggyászukban, nagyrészt alig rejtegetve, például habfürdôs flakonokban. Az év eleje óta tartó ingázásuk alatt több millió belga frankot kerestek a kábítószeren. A belga rendôrség végül is felgöngyölítette a diáklányokból álló hálózatot, s közülük nyolc már a börtönben várja a vádemelést.

Melegek és leszbikusok parádéja Kölnben

Mintegy 750 ezer ember volt kíváncsi vasárnap a kölni melegek és leszbikusok ünnepi felvonulására. A homoszexuálisok kölni szövetsége által idén tizenegyedik alkalommal megrendezett, úgynevezett "Christopher Street Day" parádén az egynemûek szerelmének mintegy 35 ezer híve vonult fel táncolva, több mint négy kilométer hosszan, 120 gazdagon feldíszített jármû kíséretében. Az esemény évrôl évre emléket állít annak a zavargásnak, amely homoszexuálisok és rendôrök között tört ki 1969 júniusában New Yorkban, a Christopher Streeten. Németországon belül Kölnben és Berlinben él a legnagyobb homoszexuális közösség. A német fôváros "melegei" június 23-án tartották meg
"Christopher Street Day" felvonulásukat.

Légiósbetegség Spanyolországban

Spanyolország déli részén több személy megkapta a légiós-betegséget - erôsítették meg a spanyol hatóságok vasárnap. A betegséggel kapcsolatos jelentéseket most vizsgálják, de elképzelhetô, hogy több tucat embert fertôzött meg. Eddig nyolcvan embert szállítottak kórházba a Madridtól 400 kilométerre délkeletre lévô Murcia város térségébôl tüdôgyulladás tüneteivel. Valamennyien felnôttek. A légiósbetegséget mintegy tíz napos lappangás elôzi meg. Fejfájással, lázzal, hidegrázással és izomfájdalmakkal kezdôdik, majd légzési problémák jelentkeznek, majd tüdôgyulladás lép fel. Az esetek mintegy tíz százaléka halálos. Emberek közvetlenül érintés útján nem adhatják át, sokkal inkább belégzés útján keletkezik a kór. Gyakran lehetnek a forrásai légkondicionáló berendezések, de szennyezett víztôl is meg lehet kapni. A betegség elôször 1976-ban az Egyesült Államokban fordult elô.

Öt halott a francia-ü Alpokban

Öten vesztették életüket a hét végén a francia Alpokban, egy személy pedig eltûnt - közölték rendôrségi források. A Mont Blanc térségében tomboló viharban odaveszett három francia hegymászó, egy pedig eltûnt. A négy alpinista pénteken indult útnak Európa legmagasabb csúcsa felé. A hatalmas szélvihar miatt a hegymászók visszafordultak, de nem tudtak leereszkedni a hegyrôl. Egy ugyancsak francia házaspár akkor vesztette életét, amikor mintegy 250 métert zuhant egy 3200 méteres csúcs megmászása közben.

Ha az idôjárás miatt továbbra sem sikerül a tervezett ütemben learatni az árpát, az a késôbbiekben sorra kerülô búza learatását és közvetve a búzatermést is veszélyezteti - hangzott el a Mezôgazdasági Igazgatóság tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 8 napból megyénkben 5-6 napon esett az esô, viszont egyes helyeken, például Görgényben mindennap. Ráadásul már az elmúlt hónapban a 78 liter/négyzetméteres sokévi átlaghoz képest 102 liter csapadék hullott. Ezért késlekedik az árpa betakarítása, amelyet eddig csak 24%-ban sikerült elvégezni. A termés nem mondható rossznak, hiszen hektáronként 2540 kg árpa termett, és összességében a szakemberek úgy számítják, hogy kedvezô idôjárás esetén 5000 tonna termény is lesz. Ha az idôjárás nem fordul szárazabbra, félô, hogy az árpát, majd a tavaszi sörárpát és búzát sem sikerül idejében learatni, ami a nyilvánvaló veszteségeken túl még azzal a hátránnyal is jár, hogy - mint néhány évvel korábban - a gabona a lábán csírázik ki. Az igazgatóság keresi a lehetôségeket, hogy az összes létezô arató-cséplô gépet üzembe helyezze, illetve a déli megyékbôl is kölcsönözzön gépeket, amelyek biztosítani tudják a búza gyors betakarítását. Természetesen ezzel még korántsem ér véget a tennivalók sora: mivel a búza ára most nagyon alacsony, idejében gondoskodniuk kell a gazdáknak arról, hogy tárolni tudják a termést.

Az állattenyésztés kapcsán a sajtótájékoztatón elhangzott, megyénkben gondosan ügyelnek arra, hogy ne jelenjen meg a kergemarhakór, a száj- és körömfájás és a dögvész. Ennek érdekében a megye összes vámpontján szakemberek vizsgálják meg az exportból származó állati eredetû termékeket. Ugyanakkor az igazgatóság szakemberei más ellenôrzô szervekkel együtt tovább folytatják az elkezdett piacellenôrzést is, amelynek során a megye összes piacát többször is megvizsgálják.

Részletesen ismertették továbbá az erdôk visszaadására vonatkozó törvényt módosító kormányrendeletet.

Július hetedikére, péntekrôl szombatra virradó éjszaka két templomba törtek be a megyében. Az abosfalvi katolikus mûemlék templomba, ahová húsz évvel ezelôtt is behatoltak a tolvajok, és a vámosgálfalvi református templomba. Az abosfalvi templomba ezúttal a sekrestye ablakán jutottak be, úgy, hogy leverték a falat és eltávolították a biztonsági vasrácsot - nyilatkozta a Népújságnak Csala László dicsôszentmártoni plébános, aki György István tisztelendôt helyettesíti pihenôszabadsága idején. A vámosgálfalvi rendôrség szombaton lezáratta a templomot, a vasárnapi szentmisét az imateremben tartották meg. A tettesek elvitték a Szentháromságot ábrázoló oltárképet, a Szent Antal-szobrot és egy Jézus-szobrot a szent sírból. Az ellopott kegytárgyak felbecsülhetetlen értékûek.

A vámosgálfalvi református templom lakatát is - valószínûleg ugyanazok a tettesek - leverték, ám a templomból semmi sem tûnt el. Az egyház értesítette a rendôrséget. Az ügy kivizsgálása folyamatban van.

Jegyzet

Mindig ezt a mondatot ismételgetem reggel felkeléskor. Ha sikerül kialudnom magam, akkor csak kétszer-háromszor, ha nem, akkor még fogmosás közben is ezt mormolom. Mert szükségem van biztatásra, hogy megbirkózzak egy újabb nap kihívásaival. S közben a tükörbe nézve, mondogatom, hogy szép vagyok, ügyes és jó, sôt a legszebb, legügyesebb és legjobb. Ez már hatni szokott. Igaz, csak pár percig, indulásig, vagy a valósággal való elsô találkozásig.

Vannak azonban olyan napjaim is, amikor nincs szükségem önámításra. Amikor a hétköznapi szürke élet bizonyítja azt a sokszor hihetetlen, s már-már hamisnak tûnô tényt: Az élet szép, értékes és meg kell becsülnünk. Amikor ismerôsök és ismeretlenek számunkra létfontosságú dolgokat mesélnek, amikor azok a dolgok, amelyek felett máskor átsiklok jelzésértékûek lesznek. Amikor a barátaim felkeresnek és mesélnek. Olyankor érzem igaznak ezt az elcsépelt mondatot.

Az élet szép. Ezt éreztem akkor is, amikor egy ismerôsöm elmesélte, hogy Koronkában évek óta mûködik egy önkéntesekbôl álló diakóniai egyesület. Ennek tagjai gyûjtéseket szerveznek, támogatókat keresnek, majd az összegyûlt pénzbôl a szegényeket segítik. Azokat, akiknek kenyérre sem futja, akik napszámból élnek, vagy munkaképtelenek. Például a helyi üzletben törlesztik a mindennapi kenyerük árát, s ünnepekkor az alapvetô élelmiszerekbôl készítenek ajándékcsomagot.

Jólesett hallani azt is, hogy egy kis, megyehatárnál fekvô, hatvan magyar földmûvelônek otthont adó faluban kisgyerek született. S vannak óvodáskorú, iskoláskorú gyerekek. S az elhalálozási arány nem nagyobb a születési aránynál. Hogy ott a babonaság kimerül azzal, hogy a papok által megszentelt harangnak vihar-, fekete felhôûzô ereje van.

Amikor látom a bô esô után gyönyörûen zöldülô mezôket, termôföldeket, a kisfiának a gólyákról kiselôadást tartó édesapát, a kisnyugdíjast, aki kiflijének felét a kéregetônek adja, s Isten segítségével köszön el tôle, a magyardécsei asszonyt, aki aznap szedett ropogós cseresznyét kínál eladásra, s egy maroknyi ráadást is ad, hiszen tudja, hogy az elégedett vásárló holnap is visszajön, úgy érzem, ezért is már érdemes hinni, hogy az élet, igenis, szép.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán (Facultatea de Litere) egy olyan új, román-magyar szak is indul 15 hellyel, melynek fô célja, hogy magyar tannyelvû osztályok számára képezzen román szakos tanárokat. Ez a szak nem szerepel a kiadott tájékoztatókban, mert késôbbi döntés alapján hozták létre. A felvételi vizsgán románból a román szakosoknak, magyarból a magyar szakosoknak elôírt anyagot kérik. Beiratkozni július 12-16-án lehet, a felvételi vizsga idôpontja: július 19-20.

A végzôsök 82%-a sikeresen érettségizett

Megyénkben idén 3720-an jelentkeztek az érettségi vizsgára, közülük 3073-an elérték az átmenô jegyet. Mint Todea Alexandru fôtanfelügyelô-helyettes elmondta, a vizsgáztató központokban tegnap fogadták az óvásokat, a dolgozatok újrajavítására szerdán kerül sor. A végleges eredményeket csütörtökön függesztik ki. A pótérettségit augusztus 13-24. között tartják.

Korszerûsítik a radnóti élelmiszeripari piacot

A radnóti polgármesteri hivatal idén 30-40 millió lejt szán a helyi élelmiszerpiac felújítására. A munkálatokat a városháza szakképzett alkalmazottai végzik. A tervek alapján a piacot vezetékes vízzel, mellékhelyiségekkel, fedett pultokkal látják el, ugyanakkor néhány irodát is építenek.

Változatos a kínálat

A Folk Center Alapítvány által szervezett Jobbágytelki népzene- és néptánctábor programja szerint az érdeklôdôk ma délután hat órától a székely rovásírásról hallgathatnak elôadást, míg este a nyárádmagyarósi tánccsoport mûsorát tekinthetik meg. Szerdán 16 órától szekeres kirándulást szerveznek az esztenához, az Öt fenyônél kopjafát állítanak, majd gulyásfôzés és tábortûzrakás lesz. A napot Cserei Csaba dzsesszdobos fellépése zárja.

Iskolajavítás Magyarón

A magyarói polgármesteri hivatal 691 köbméter fát termeltetett ki saját erdeibôl. A fenyôfát tegnap értékesítették, a kikiáltási ár 500.000 lej volt. Mint Kocsis Adalbert polgármester elmondta, az így begyûjtött pénzbôl a községközponti, volt református iskola épületét javíttatják meg. Az általános iskolaként mûködô épület tetôszerkezetét idén újították fel, még szükség van az épület külsô tatarozására.

Ápolják a kapcsolatokat

Gernyeszegi és körtvélyfáji táncosok vettek részt nemrég a Szigetvári Napokon, bemutatva hagyományos népviseletüket, táncaikat. A 16 táncos kiszállási költségeit nagymértékében a szigetvári vendéglátók állták. A táncosok találkoztak azokkal a Szigetvár környéki települések képviselôivel is, akikkel a Gernyeszeg községhez tartozó falvak testvérkapcsolatot tartanak fent: a patakpoklosi, somogyapáti és botykapetesi képviselôkkel, táncosokkal. A testvértelepülések mûvelôdési, kulturális kötelékeinek erôsítése után a gernyeszegi tanácsosok július 29-én utaznak Magyarországra, a fent említett települések önkormányzati vezetôivel találkozni, s fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat.

Edzôtáborban a kosárlabdázók

Tengerparti edzôtáborba utazott a marosvásárhelyi Herlitz Mobex A-osztályos kosárlabdacsapat. Az új bajnoki idényre készülô együttes kerete 12 játékosból áll. Távozott a csapatból Vajda Attila, aki a zalaegerszegi gárdát erôsíti majd. Takács Károly technikai igazgató két új játékos leigazolását tervezi, szándéka szerint orosz vagy ukrán beállós érkezne a csapathoz. Az új bajnoki idényben 14 csapat vesz részt, a tavalyi 12 helyett. Elôreláthatóan az idény szeptemberben kezdôdik.

Asztalosmûhelyben keletkezett tûz

Hétfôre virradó éjszaka a szászrégeni tûzoltóalakulat segítségét kérték a helyi Pandurilor utcában mûködô Miflor Teo Com kft. asztalosmûhelyben. Az egyelôre ismeretlen okok miatt keletkezett lángok martaléka lett a mûhely tetôszerkezetének nagy része, nyolcvan köbméter faanyag és tíz fafeldolgozó gép - tájékoztattak a marosvásárhelyi tûzoltó-alakulattól.

Vérfertôzéssel vádolják

A 45 éves erdôszentgyörgyi Mazliu Teodort elôzetesen letartóztatták, az ellene felhozott vád: vérfertôzés. Az öt gyerek apja ellen felesége nyújtott be panaszt, azzal vádolva férjét, hogy 2000-2001-ben több alkalommal is 13 éves lányukat szexuális kapcsolat létesítésére kényszerítette. A kivizsgálásokat folytatják, a tettes a segesvári rendôrség ôrizetében van.

Áramszünet

Az Electrica Rt. megyeszékhelyi kirendeltsége értesíti a lakókat, hogy szerdán 9-17 óra között nem lesz villanyáram Marosvásárhelyen a Trébely utca 9. és 62. számtól az utca végéig.

SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (24133)

ELADÓ bronz Æ 30 - Æ 200. Ára: 168.000 lej + héa/kg. Tel. 254-689. (25428)

ELADÓ (vagy bérbe adó) 12 m2-es kioszk az Állomás téren. Tel. 254-581. (25560)

ELADÓ 1300 m2-es telek Vármezôn, telekelve. Tel. 160-484, 096-339-201. (25365)

PROFESSZIONÁLIS GSM-segédantennák eladók gyenge jel (térerô) felerôsítésére. Tel. 121- 853, 095-794-826. (24968)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és automata mosógépeket garanciával. Tel. 165-373. (24983)

ÜVEGEKET és befôttesüvegeket vásárolunk. Tel. 218-928, 8-16 óra között. (23546)

ELADÓ nagyon jó minôségû kakastörökbúza. Tel. 414-369. (25541)

ELADÓ 190 l-es Zanussi hûtôszekrény, különbözô fonalak, könyvek (szépirodalmi, mûvészeti, tudományos és kézimunka stb.), gobelin (130X60 cm), különbözô bútordarabok, Singer varrógép. Tel. 130-442. (25574)

ELADÓK méhrajok. Tel. 121-993. (25557)

AZ S.C. 6 INSTALATII S.A. elad esztergapadokat, fúrógépeket, csiszológépeket, mechanikus vágógépeket, építôtelepi barakkokat, ARO típusú autókat stb. Érdeklôdni a vállalat székhelyén, Marosvásárhelyen, a Dózsa György út 204. sz. alatt, a gépészeti osztályon. Tel. 065/253-250, 253-245. (9707530)

ELADÓ Claas Europa kombájn kitûnô állapotban. Tel. 095-961-492, 165-951. (25283)

ELADÓK színes televíziók, automata mosógépek, kombinált hûtôszekrények, fagyasztók német importból, garanciával és utógaranciával. Tel. 169-301. (25367)

ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék, 1 év garanciával, ingyenes hazaszállítással. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (25434)

ELADÓ Ford Econovan mikrobusz. Tel. 094-394-807, 095-822-082. (25544)

VESZEK forintot. Tel. 145-276. (25638)

ELADÓ 2000-es kiadású kombi Dacia. Tel. 094-153-910. (25642)

ELADÓ bôrvarró Singer (220 V), nôi Singer varrógép, 4 redônyajtós, irodai szekrény igényeseknek, hálószobagarnitúra, szövôszék. Tel. 124-941. (25657)

ELADÓ 1996-os Opel Vectra kitûnô állapotban.