Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

A megyei tanács munkatársa, Cristian Bataga hétfôn Bukarestben járt, ahol a Fejlesztési Minisztériumban benyújtotta a Vidrátszegen létesítendô ipari park teljes dokumentációját. A megyei tanács vezetôsége a létesítmény kialakításához elôreláthatólag az idén szeptemberben fogna hozzá, s 2004-ig véglegesen átadnák rendeltetésének. Emlékeztetünk, hogy az ipari park létrehozását PHARE-alapokból az Európai Unió is támogatja.

Az ipari parkok kérdése volt a témája annak, a Nagyszeben melletti Kiscsûrben tartott megbeszélésnek is, melyet június 26-án rendeztek a Központi Fejlesztési Régió megyéi számára, s melyen Virág György megyei tanácselnök is részt vett. A konferencián jelen volt Lee Rosner, az Egyesült Államok- Románia tartós partnerségi program igazgatója, Adrian Frantz Kalapis, a Közmunka- és Lakásügyi Minisztérium igazgatója, Narcis Neaga kabinetigazgató a Kis és Közepes Vállalatok Minisztériumából. A megbeszélésen bemutatták a Kiscsûrben létesítendô ipari parkot, melynek építése a vidrátszegihez képest még kezdeti fázisban van. Ennek ellenére osztrák és német cégek már tevékenykednek a területén, s jelentôs jövedelemforrást jelentenek az önkormányzatnak. A következtetés, amit a jelenlévôk levontak, az volt, hogy a befektetôket nem a park által biztosított kedvezmények vonzzák elsôsorban, hanem a terület tiszta jogi helyzete, a közmûvesítés minôsége, illetve a megbízható és szakszerû munkaerô megléte a környéken.

Az ipari park és nemzetközi repülôtér kérdését is érintették azon a megbeszélésen, melyet pénteken Virág György tanácselnök Haningsfield lordjával, Essex brit grófság elnökével folytatott. Szóba került egy esetleges Marosvásárhelyt Angliával összekötô légi járat kérdése is, ám Virág György nem kívánt semmilyen adatot elárulni, mert, mint mondta, már neki is elege van abból, hogy annyian ígérgetik folyton a járatok beindítását, de még senki sem állt szavának. A lord Haningsfieddel folytatott megbeszélés fô témája azonban az elhagyott és az utcagyerekek problematikája volt. A humanitárius segítséget felajánló angolok több megyében informálódtak az árván maradt gyerekek helyzetérôl, így megyénkben is. A megyei tanácselnök nyíltan bemutatta az angliai vendégnek a helyzetet, mely nálunk valamivel kedvezôbb, mint az ország más részein, de kifejezte meggyôzôdését, hogy semmiféle állami gondozási forma nem helyettesítheti a szülôi gondoskodást, ugyanakkor fenntartásait fejezte ki a 18 évet betöltött állami gondozott gyerekek sorsát illetôen.

Ami a hét fontosabb eseményeit illeti, feltétlenül említésre méltó, hogy ma kezdôdik Szovátán a Központi Fejlesztési Régió soros tanácskozása, melyen számos, a regionális fejlesztést érintô kérdésben zajlanak ismertetések, megbeszélések, s több határozattervezet is megvitatásra és elfogadásra kerül.

Az Országos Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) májusban és júniusban elemezte az energiatermelô egységek 2000. évi költségeit és a 2001-es kilátásokat. Ebbôl kiderült, hogy módosítani kell a villamos energia és a Termeolectrica Rt. által elôállított hôenergia árát. Errôl az elhatározásról a június 27-i ülésen tájékoztatták a kormányt. A 2000. évi 99-es energiatörvény által jóváhagyott 1998. évi 29-es kormányrendelet alapján az Országos Energiaszabályzó Hatóság a következôképpen módosítja az energiaárakat: 15 százalékkal a villamos energiát (gazdasági egységeknek és a lakosság számára is), valamint 50 százalékkal a Termopelectrica által szolgáltatott hôenergiát. Az árváltozást elsôsorban az üzemanyag drágulásával, a lej értéktelenedésével és az e gazdasági ágazatban mûködô cégek nagy veszteségével indokolja a hatóság. Az új díjakat a Hivatalos Közlönyben is közzéteszik, azok a megjelenéstôl számított öt nap után lépnek érvénybe.

Július 12-én újra összehívják a megyei tanácsot, ezúttal rendkívüli ülésre. Azért volt erre - a soros ülést követôen alig két héttel késôbb - szükség, mert, bár július közepéig kötelesek benyújtani a megye vagyonleltárát a kormánynak, a tanácsosok a múlt heti ülésen nem tudtak megegyezni annak tartalmában.

A nézeteltérés konkrét oka az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház épülete volt, amelyet egyes tanácsosok mindenképpen a megye leltárában szerettek volna látni, holott azt végleges bírósági ítélet már visszajuttatta a re-formátus egyháznak (ráadásul telekkönyvileg soha nem volt az államé).

A kicsinyes - és tulajdonképpen tárgytalan - vitának az lett a vége, hogy a tanács a 22-es csapdájába esett. Nem volt elegendô kétharmados többsége ahhoz, hogy az ingatlant felvegyék a listára, de ahhoz sem, hogy az épület nélkül a leltár egészét megszavazzák. Sajnos, a vitának erôs etnikai vetülete is volt, hisz a román tanácsosok, Gheorghe Sincan ortodox esperessel az élen, kardoskodtak leginkább az épület tulajdonba vételéért, a beígért, minden felekezetre vonatkozó visszaszolgáltatási törvényre hivatkozva. Virág György tanácselnököt, mint reformátust, kimondatlanul is etnikai pártossággal gyanúsították, pedig ô nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az egyház nem kívánja kilakoltatni az Ariel színházat, s általában remekül együttmûködik a tulajdonos és a bérlô. Ráadásként Ioan Toganel prefektus is teljesen félreinformálta a tanácsot, hisz arra a kormányrendeletre hivatkozott, amely az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását attól teszi függôvé, hogy közintézmények mûködnek-e bennük vagy nem. Ezzel azonban figyelmen kívül hagyta, hogy az épület már nem az állam tulajdona, a tulajdonjog pedig szent és sérthetetlen!

Sajnos, egyáltalán nem biztos, hogy a jövô csütörtökre meghirdetett rendkívüli tanácsülés megnyugtatóan rendezi a leltár kérdését, mert ki garantálja, hogy bármely változathoz meglesz a szükséges kétharmados többség?

Az egészben a legzavaróbb az a jobb ügyhöz méltó vehemencia, amellyel mind a város, mind a megye tanácsosai saját leltárukba próbálnak utalni középületeket, holott azok zömének a tulajdonjoga az államot illeti, s mellékes, hogy azt mely intézmény adminisztrálja. Valóban, az ingatlan fölötti rendelkezés joga bizonyos bevételekhez juttathatja tulajdonosát, ám a karbantartás költségei is rá hárulnak, amelyet így is, úgy is közpénzbôl kell fedezni. Ezzel is magyarázható, hogy például az Apolló épületrôl a város szívesen lemondott volna a megye javára, hisz több tízmilliárdos befektetés szükséges a felújításához.

Míg azonban a régi városháza, vagy a Teleki Téka - noha történelmileg egyértelmûen a várost illetnék - a megyei tanács leltárában is állami közhivatal kezében marad, s közpénzekbôl tartják fenn azokat, addig az Ariel színház esetében a középületek leltárába való sorolás a szent és sérthetetlen magántulajdont vonja kétségbe, ami egy jogállamban megengedhetetlen.

Esztétikum és látványosság, testmozgás és mozgásmûvészet az, amit e héten öt napon át, váltakozó színhelyen, különbözô életkorok és kultúrák képviselôiként 230 gyermek és felnôtt ajánl figyelmünkbe.

Belsô indíttatásra, dallamra, ritmusra, a tánc örömére épített a szovátai Harmony tánccsoport, az ottani, valamint társrendezôként a marosvásárhelyi MADISZ és Szováta város önkormányzata, amikor közösen fogott az idei Európa Gyermekei 2001 Nemzetközi Táncfesztivál - Europe’s Children 2001 International Dance Festival - megrendezésébe. Désy László fôrendezôtôl megtudtuk, tavaly 11-15 éves gyerekek részvételével, idén már 10-13 évesekével is, illetve 22-30 év közötti felnôttek felléptével rendezik a fesztivált. E látványos eseményen különbözô kultúrák találkozhatnak. Így alkothatunk fogalmat magunknak Írország, Görög-, illetve Törökország, Lettország valamint Magyarország egy-egy tánccsoportja "mozgásbeli" önkifejezô képességérôl, mûvészi gesztusrendszerének sajátosságairól. A külföldieken kívül fellép még a hazai német Offene Herzen (Nyitott Szívek), az alsóidecsi román tánccsoport, a Székelyudvarhelyi Néptáncmûhely, egy parajdi és egy kibédi hagyományôrzô együttes. A hagyományos népi mesterségek, foglalkozások haszon- és dísztárgyaiból kiállítást is rendeznek. Július 4-én este 7 órától Székelyudvarhelyen, a mûvelôdési házban a Celtic Sunrise táncegyüttes tagjai lépnek fel Budapestrôl, a híres ír hivatásos táncmûvész, Catharina Collagher közremûködésével. Bemutatkoznak a szovátai Harmony tagjai. Július 5-én este 8 órától Szovátán, a Vass-kertben görög táncegyüttesnek tapsolhatunk, 6-án du. 5 órától Gyergyó-szentmiklóson, a mûvelôdési házban táncolnak majd a Fakidos, valamint a Celtic Sunrise együttes tagjai. Este 9-tôl ugyanott a Székelyudvarhelyi Néptáncmûhely táncosai járják kedvükre/kedvünkre. Szombaton, 7-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában du. 5 órától pedig a Harman, a Fakidos, az Idicel táncegyüttes. Vasárnap, 8-án, a fesztivál zárónapján Szovátán, a fürdôtelepen, a szabadban hozzák égbolt alá az ún. népek táncházát.

A Népújság szórakoztató melléklete - a Fekete-Fehér rejtvénylap - a Marosvásárhelyi Napok alkalmával rejtvényversenyt szervezett. A sorshúzásra június 30-án délután két órakor került sor. A nyertesek névsora: Fábián Susana (ingyenes utazás Budapestre és vissza), Csortán Katalin (flekken és nyárssütô), Gergely Erika, Horváth Attila, Szövérfi Ildikó (egy-egy flekken), Szabó Levente (gyékénybôl készült kenyereskosár), Szabó Lehel (gyékénykalap) Molnár Endre, Szász Lajos, Albert Éva, Tôkés Klára, Balvinszky Andrea, Dankuly József, Mezei Albert, Feigl Petru (egy-egy kürtôs kalács), Cordos Erzsébet, Szövérfi Ildikó, Albert Szabolcs, Bóni Judit (egy-egy söröspohár sörrel), Marosán Zsolt fából készült ökojáték). Nagyon sokan részt vettek a rejtvényversenyen, ami bizonyítja, hogy a marosvásárhelyiek (és nem csak, hiszen a környezô községekbôl is jelen voltak) kedvelik a rejtvényfejtést. Amint az egyik résztvevô mondotta: a Fekete-Fehér szabadidômben a legjobb barátom.

Szabó Levente a kenyereskosarat és Szabó Lehel a gyékénykalapot szerkesztôségünkben veheti át, a 72-es szobában.

A napokban Segesváron oktatási tanácskozást tartottak a Gaudeamus Házban. A megbeszélésen jelen voltak Segesvár és a környékbeli falvak pedagógusai, papok és más értelmiségiek. A találkozó célja egy hosszú távú oktatási stratégia kidolgozása. Ezt megelôzôen készült felmérés arról, hogy 10 éven belül hogyan alakul majd a magyar anyanyelvûek beiskolázottsága. Az ankétból kiderült, hogy évente kb. 35 - 46 gyerek kezdi el az elsô osztályt. Nem lesz leépülés, de különösebb gyarapodás sem. A legnagyobb gond falvakon van, leginkább szórványban, ahol 1-3 gyerek lesz iskolaköteles. A lemorzsolódás, a globalizáció furcsa hatása a vidéki óvodákban érzôdik. Több szülô román tannyelvû óvodába járatja gyerekét, mert ott számítógép-kezelésre és angolul tanítják ôket. Ha csak ez a gond, akkor a Gaudeamus Alapítvány azt is felvállalja, hogy a magyar tagozatnak szerez számítógépet és megszervezi a világnyelv oktatását is - hangzott el a megbeszélésen.

Megoldatlan a falusi kisiskolások ingázása. Mert, míg az alapítvány pályázat útján elôteremtette azt a pénzösszeget a nagyobbak buszbérletét támogatja, a kisebbeknek már nem jut. Egyelôre a Gaudeamus Ház csak középiskolásokat fogad. Remélik, hogy minél elôbb kibôvül az épületkomplexum és így az alacsonyabb osztályokban levôknek is szállást biztosíthat.

Az oktatók a felmérés kapcsán egy másik szomorú jelenséget is tapasztalhattak. Aki nem kerül középiskolába, az csak a román tannyelvû szakiskolát választhatja, mivel Segesváron nincs magyar szakoktatás.

Közel egy évtized után remélhetôleg nem maradnak az illetékesek a gondok felmérésének szintjén, hanem sürgôsen orvosolják a bajokat.

22.621 tömbházlakás meleg víz nélkül

Tegnap reggeltôl a gázszolgáltató vállalat 19 marosvásárhelyi hôközpontban zárta el a gázcsapokat, 22.621 tömbházlakás maradt meleg víz nélkül. Mint Fúró Judit, az Energomur Rt. sajtószóvivôje elmondta, a szolgáltatás nélkül maradt lakosok adóssága 21.187.000.000 lej, ami az melegvíz-szolgáltató vállalattal szembeni adósságok 61,7 százalékát teszi ki. A felhalmozott tartozások miatt az Energomur nem tudja törleszteni a gázszolgáltatóval szembeni adósságait, ezért került sor a gázcsapok lezárására. Az intézkedés érintette a rendszeresen fizetô családokat is, ezek száma 2649. Ha a lakosság kifizeti a tartozása egy részét, újraindítják a szolgáltatást. Amennyiben az adósságok nem csökkennek, az Energomur és a Romgaz július 15- étôl újabb hôközpontoknál függeszti fel a szolgáltatást - számolt be Fúró Judit.

Megnyílt a Medve-tó

A borongós idô ellenére szombaton fogadták a fürdeni óhajtókat a szovátai Medve-tóban. A belépôjegy felnôtteknek 25.000, gyermekeknek, diákoknak, nyugdíjasoknak és kiskatonáknak 20.000 lej. A Medve-tó naponta 13-15 óra között zárva van.

Fogadóórák

Dávid Csaba marosvásárhelyi tanácsos, az RMDSZ 5- ös körzetének elnöke, ma délután 5 órától fogadóórát tart a Vihar (Furtunei) utcai református templom tanácstermében. Kirsch Attila marosvásárhelyi tanácsos a XI. körzet lakosait csütörtökön délután 5 órától a Rövid utca 3. szám alatt (a Konzervgyárral szemben) fogadja.

Nyugdíjasok kiállításai

Mától augusztus 1-jéig látogatható a Bolyai utca 36. szám alatti Nyugdíjasok Klubjában levô három kiállítás. Mint Kovács Irma, a megyei Nyugdíjasok Egyesületének elnöke elmondta, az épület elsô emeleti klubjában a dicsôszentmártoni Dézsi Gizella varrottasait, a megyeszékhelyi Soós Vilma és László keleti imaszônyeg-gyûjteményét, valamint a Hasmasan Otilia által készített babákat és kisszobrokat lehet megtekinteni. Ugyanott a nyugdíjasok által készített varrottasokat és gobelineket lehet megnézni és megvásárolni. Az érdeklôdôket hétköznapokon 10-16 óra között fogadják.

Új tanácsadó

Június 26-ától az 1990. évi 42-es számú, az 1989-es forradalmárok számára biztosított jogokat, kedvezményeket szabályozó törvény kapcsán felmerülô, a polgármesteri hivatalban és a prefektúrán bejelentett gondokat Tompea Ioan Ionel fogja kezelni, megoldani. Az újonnan kinevezett tanácsadó Császár W. Zoltánt váltja fel, akit felmentettek tisztségébôl.

Tevékenykedtek a tûzoltók

A megyeszékhelyi tûzoltóalakulat tagjai szombaton Kendre szálltak ki, ahol kiszabadították az 50 éves Hotca Mariát egy sérült Honda Civic márkájú gépkocsiból. A tûzoltóság jelentésébôl kiderült, hogy a 21 éves brassói Hotca Anca elvesztette uralmát a gépkocsi felett, s nekiütközött a kilométerkônek. A kimentett személyt súlyos sérülésekkel szállították a kórházba.

Kárpótol a Romtelecom

A marossárpataki polgármesteri hivatalban az elmúlt héten fejezték be azon személyek nyilvántartásba vételét, akiknek földterületét a községben végzett munkálatok során használta a telefontársaság. Mint Köblös András alpolgármetser elmondta, a nemzetközi telefonközpontok szerelése során a község több lakójának kaszálóján, búzával, kukoricával bevetett termôföldjén ástak, vezették a kábelt. A hivatal által összeállított jegyzék alapján egyelôre 145 személy kap kártérítést, az okozott kár függvényében. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a közeljövôben újabb listát készítenek, amelyre a községközponti lakosokon kívül a pókai érintettek bevallásait is nyilvántartásba veszik.

Halálos balesetek

Szombaton este Segesváron a 48 éves Bohmer Attila személygépkocsijával egy álló gépkocsit elôzött, majd nekiment, s elütötte a 18 éves, ellenkezô irányból kerékpározó Majlát Irént. A bándi tanuló a baleset következtében elhunyt. Ugyanaznap 22.10 órakor, szintén Segesváron, Burcea Ninel-Gabriel bukaresti fôtörzsôrmester személygépkocsijával elütötte, halálosan megsebesítve a 39 éves helybéli Dita Gheorghét, aki - a rendôrség sajtóközleménye szerint - tiltott helyen kelt át az úttesten.

Elhagyta a tett helyszínét

Vasárnap reggel a marosvásárhelyi 20 éves Pop Attilát elütötte egy személygépkocsi s súlyosan megsebesítette. A gépkocsi vezetôje elhagyta a tett helyszínét. A rendôrségi vizsgálatok nyomán kiderült, hogy a gépkocsivezetôt Zidar Benjaminnak hívják és szászrégeni illetôségû. A tettest ôrizetbe vették.

Büntettek a munkaügyi felügyelôk

Az elmúlt héten a megyei munkaügyi igazgatóság felügyelôi 31 egységet ellenôriztek. A többnyire termeléssel és kereskedelemmel fogalkozó egységekben 877 személy dolgozik, közülük tíznek nem volt sem munkakönyve, sem szerzôdése. A felügyelôk a törvényes formák nélkül dolgoztató munkaadókon kívül megbüntettek hét olyan céget is, ahol nem tartották be a munkakönyvek, szerzôdések kitöltésére, vezetésére szóló elôírásokat. Az összbüntetés értéke 127 millió lej.

Határôrparancsnokok találkozója

A határvédelemmel és a határokon átnyúló bûnözéssel kapcsolatos közös problémákról és megoldási lehetôségekrôl tanácskozott Szatmárnémetiben a román és a magyar határôrség vezetôje. Béndek József dandártábornok, a határôrség országos parancsnokságának vezetôje és Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendészeti fôfelügyelôség fônöke a találkozón jegyzôkönyvet írt alá a két szervezet együttmûködésérôl. Közös sajtóértekezletükön mindketten a magyar és román határôrszervek közötti jó kapcsolatokat hangsúlyozták.

Határon túli magyar tanítók továbbképzése

Harminc határon túli magyar pedagógus részvételével megkezdôdött a határon túli magyar tanítók továbbképzése hétfôn a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzô Fôiskolán. Az idén immár tizenegyedik alkalommal megrendezett továbbképzésre Kárpátaljáról, Erdélybôl, Szlovákiából és Szerbiából érkeztek magyar iskolák alsó tagozatában tanító pedagógusok. Az idei továbbképzés központi témája a pedagógiában és a pszichológiában alkalmazott méréses módszerek bemutatása lesz.

Román, szerb és magyar gyerekek Rotary-táborban

Tíz-tíz román, szerb és magyar általános iskolás gyermeket látnak vendégül egy hétre Rotary Klubok a Szegedhez közeli Kishomokon, ahová hétfôn érkeztek meg a táborlakók. Romániát a temesvári, az aradi és a lugosi, a Vajdaságot a szabadkai, Magyarországot pedig a szegedi és a hódmezôvásárhelyi klubok képviselik az eurorégiós együttmûködésben. Megállapodásuk értelmében egy román, egy vajdasági és egy magyar javaslaton alapuló programot terveztek az idei évre, a programokat minden klub azonos arányban támogatja.

Hágába utaztak Milosevic ügyvédei

Hágába indultak hétfôn Slobodan Milosevic ügyvédei, hogy elôkészítsék a volt jugoszláv elnök védelmét az ellene a Nemzetközi Törvényszéken kezdôdô eljárásban. A Hágának múlt csütörtökön kiadott Milosevic várhatóan ma jelenik meg elsô ízben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék elôtt. Védôügyvédje, Zdenko Tomanovic - és a szintén Hágába utazó Dragan Krgovic - a belgrádi repülôtéren közölte, hogy már hétfôn találkoznak Miloseviccsel. Ez az ügyvédek elsô hágai találkozója a volt jugoszláv, elôtte szerb elnökkel.

Szorosabb észak-európai együttmûködés

Öt észak-európai ország erôsíteni fogja együttmûködését, hogy jobban érvényesíthesse érdekeit és szempontjait az integrálódó Európában. Ilyen értelmû határozatot hozott vasárnap a finnországi Imatrában Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország kormányfôje. A fenti öt ország közül a három európai uniós tagállam - Dánia, Finnország és Svédország - ezentúl mindig igyekszik majd közös álláspontot kialakítani az EU- csúcstalálkozók elôtt az összes idôszerû kérdésben. A csúcstalálkozó házigazdája, Paavo Lipponen finn miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem régi értelemben vett tömböt kívánnak alakítani az észak-európai országok. Nem zárkóznak el mások elôl, nyitottak más államokkal való együttmûködésre - mondta.

Tovább csökken a benzin ára Magyarországon

A motorbenzin árát 4 forinttal, a gázolajét 1 forinttal csökkenti a Mol Rt. szerdán - tájékoztatta a társaság az MTI-t hétfôn közleményben. Az árváltozást követôen a 91-es ólmozatlan benzin listaára 219,50 forint, a 91-es keveréké 222,50 forint, a 95-ös ólmozatlan 222,50 forint, míg a 98-asé 231,50 forint lesz. A gázolaj literje 213 forintba kerül szerdától. Az egyes töltôállomá-sokon az árak eltérhetnek a listaártól. Az árcsökkentést a nemzetközi piacokon tovább esô jegyzésárakkal magyarázza a Mol.

Kisebb földrengés Ausztriában

Ausztria keleti részén rengett a föld a vasárnapra virradó éjszaka: a Richter-skála szerint 4,5-es erôsségû rengés epicentruma a bécsi medencében volt, s a lökéseket, illetve az azokat kísérô mély morgást jól lehetett érezni, illetve hallani. Károkról nem tudni, de a szakértôk legfeljebb épületekben keletkezett kisebb károkra számítanak. A rengést nem csupán Bécsben és Alsó-Ausztriában, hanem Kismarton (Eisenstadt) környékén és Burgenland északi részén, sôt Magyarországon is érezték.

A szocialisták nyerték az elsô fordulót

A hivatalos végeredmény szerint a hatalmon lévô Albán Szocialista Párt nyerte meg az általános választások június 24-én rendezett elsô fordulóját Albániában. Az egy héttel a voksolás után ismertetett végeredmény szerint a közvetlen választással betöltött 100 képviselôi hely közül 31-et szereztek meg a szocialisták az elsô körben, szemben az ellenzék öt pártjának 17 székével. 45 szavazókerületben e hét végén második fordulót tartanak, mert egyetlen jelölt sem szerezte meg az abszolút gyôzelemhez szükséges 50 százalékot - e körzetek többségében mindazon-által a választási bizottság tájékoztatása szerint szintén a szocialisták szerezték meg a többséget.

A legidôsebb svéd 112 éves

Egy pohár pezsgôvel ünnepelte szombaton születésnapját Svédország legidôsebb embere: Elsa Moberg 112. életévét töltötte be. Az 1889. június 30-án született asszony egy tizennégy gyermekes család hetedik sarja volt. Egész életében egy cipôboltban dolgozott, sôt 82. születésnapjáig ô volt az üzlet tulajdonosa. Elsa asszony jelenleg egy stockholmi nyugdíjasházban él, és tisztes életkora ellenére sem hagyta el magát. Ápolónôje elmondta a svéd televíziónak, hogy páciense úgy él, mintha a hetvenes éveiben járna, napjait nem ágyban fekve tölti, segítség nélkül fel tud ülni és minden probléma nélkül egyedül eszik.

Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT

Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök, 13 megyei/területi szervezet képviselôje, valamint Szabó István, Virág György és Zsombori Vilmos megyei tanácselnökök vettek részt a 2001. június 30- án sorra került Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén. A megbeszélés napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai tájékoztatója a román és a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésekrôl, a szomszédos országokban élô magyarokról szóló törvény, a közigazgatási törvény alkalmazása, valamint a földtörvényt módosító kormányrendelet.

Markó Béla tájékoztatta a jelenlévôket a román és a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésérôl, mely tárgyalások fô napirendi pontjaként a szomszédos országokban élô magyarokról szóló törvény körül kialakult helyzet szerepelt. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ számára elsôrendû feladatként kell szerepeljen a törvény minél szélesebb körû ismertetése a romániai magyar közösség körében.

A szövetségi elnök az RMDSZ és a Romániai Szociáldemokrata Párt közötti együttmûködésrôl elmondta, hogy az általában eredményesnek tekinthetô, a törvények helyi alkalmazása viszont helyenként akadályokba ütközik.

A résztvevôk elemezték a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény kapcsán a megyékben kialakult helyzetet. A területi szervezetek elnökeinek, képviselôinek tájékoztatásából következtetésként levonható, hogy a magyar közvélemény nagy várakozással tekint a törvényre, és a politikai szinttôl eltérôen nem generált feszültségeket a kisebbségi és többségi közösségek között.

A területi elnökök elégtétellel nyugtázták, hogy a földtörvény változtatása során a romániai magyarság érdekei nem sérültek, sikerült elfogadtatni az RMDSZ által támogatott változatot. Az érvényben lévô törvény szerint továbbra is vissza lehet igényelni a közbirtokossági és magánerdôket. A szövetségi elnök felhívta az RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok figyelmét arra, hogy határozottabban lépjenek fel a helyi közigazgatási és a földtörvény alkalmazásában.

Gazdasági téren a kelet-európai jelöltek haladása az EU felé elôbbre tart, mint politikai téren. Egyebek között ezt a megállapítást tartalmazza a Bank Austriának a salzburgi gazdasági csúcskonferenciára készített elemzése, melybôl az APA hírügynökség adott közre részleteket.

Ezt egyebek között a tanulmány azzal támasztja alá, hogy mind a tíz kelet- és közép- európai jelöltország számára az EU a legfontosabbb kereskedelmi partner: a jelöltországok exportja 70 százalékban az unió országaiba irányul, míg az EU tagországainak egymás közötti kereskedelme csak átlag 62 százalék.

A gazdaság struktúrájában is közelítik az EU-beli átlagot: a szolgáltatási szektor részesedése már közel olyan nagy, mint az EU országaiban, mezôgazdaságuk nemzetgazdaságban elfoglalt részesedése pedig ugyancsak zsugorodik, miközben növekedésük a 90-es évek közepe óta gyorsabb lett, mint az EU-belieké.

Ferdinand Lacina, egykori osztrák pénzügyminiszter, a Bank Austria jelenlegi tanácsadója a vásárlóerô tekintetében már egyes kelet-európai térségekben a helyzetet kedvezôbbnek látja, mint például Ausztria egyes tartományaiban: Prága és Pozsony elônyét említi például Burgenlandhoz, Stájerországhoz, Alsó- Ausztria, vagy Karintia tartományokhoz képest. Ennek kapcsán nem látja jelentôsnek, mindössze 18 ezerre teszi a csatlakozás után országába bevándorló munkaerô várható létszámát, míg az EU egészébe történô bevándorlást a térségbôl 140 ezer fôre becsüli.

Maros megyében néhány állami és magán mezôgazdasági vállalat megkezdte az árpa betakarítását, ám a kezdeti lendület az esôs idôjárás miatt megtorpant - hangzott el a megyei mezôgazdasági igazgatóság tegnapi sajtótájékoztatóján. Annak ellenére, hogy az idei árpatermést eléggé gyengére becsülik, hiszen betegség miatt 3000 hektáron pusztult el a növény, Szélkúton például hektáronként 3000 kilogrammos átlagtermést takarítottak be, és jó volt a termés Kutyfalván, Bándon, Kisiklandon, Radnót környékén is. Timar Liviu vezérigazgató reméli, hogy a hét közepén folytatni lehet az árpa aratását. Kellemetlenséget a perjének az elmúlt években tapasztalt elterjedése okozhat, de erre megoldást kínál a Dafcochim cég, amely árpa ellenében gyomirtó szert ajánl a gazdáknak - tudtuk meg.

Ami a búzát illeti, kérdésünkre Náznán Jenô vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy idén jó termésre számítanak, legalább 3000 kilogrammra hektáronként, az aratást, ha száraz marad az idôjárás, két hét múlva megkezdik. A búzánál maradva, Lazurca Maria, a vetômagokat ellenôrzô felügyelôség vezetôje elmondása szerint a vizsgálatok nyomán nem tapasztaltak rendellenességeket, dr. Tomsa Mihai, a növényvédelmi hivatal igazgatója hangsúlyozta: alaposan fel kell készülni a szárításra, tárolásra, ne jussunk oda, hogy egyéb lehetôség híján az utakat is elzárják a termés tárolása miatt, mint ahogy az jó néhány évvel ezelôtt megtörtént.

Az idei nagy szárazságot kilátásba helyezô jóslatok, mint tapasztalhattuk, nem váltak be, sôt a csapadék júniusban sok helyen jelentôsen meghaladta a sokévi átlagértéket, fôként Dicsôszentmárton és Marosvásárhely környékén, tájékoztatott Náznán Jenô.

Témát váltva, a vezérigazgató-helyettes a továbbiakban a mezôgazdasági gépek vásárlására igényelt hitelekkel kapcsolatban elmondta, hogy újra fogadják a kéréseket. Jelenleg 204 hiteligénylést hagyott jóvá az igazgatóság, 20,6 milliárd lej értékben. A 30-as kormányrendeletben megszabott kedvezményre közel 20 ezren jogosultak, mind magán, mind jogi személyek. Jelenleg a tavaszi vetésre nyújtják a pénzbeli támogatást, amely megyeszinten 58 milliárd lejt tesz ki. A teljes összeget még nem utalták át, a hiány 12,3 milliárd lej, de ebben a hónapban elôreláthatólag minden érintett megkapja a támogatást.

Emilia Trasculescu, a mezôgazdasági igazgatóság állattenyésztési igazgatója arról számolt be, hogy folyamatban van a különbözô állattenyésztôk egyesületeinek megalakítása. Maros megyében jelenleg mindössze a szarvasmarha-tenyésztôknek van szakmai egyesülete, a héten létrehozzák a sertéstenyésztôk egyesületét, sôt, az igazgatóság támogatásával megkísérlik megalakítani a juh- valamint a szárnyastenyésztôk szakmai csoportosulását is. Mindez azért fontos, mivel az anyagi támogatás egy része várhatóan csupán e szakmai egyesületeken keresztül jut majd el a kedvezményezettekhez. Az érdekelt magán- vagy jogi személyek bôvebb tájékoztatást a 164-960, 161-604-es telefonszámokon kapnak.

Az igazgatónô kitért a továbbiakban a legutóbbi élelmiszerpiaci ellenôrzés eredményeire. A radnóti piacról van szó, ahol a mezôgazdasági, állategészségügyi igazgatóság, pénzügyôrség ellenôrei rendellenességeket találtak: a kereskedelmi tevékenység nem megfelelô higiéniai feltételek mellett zajlott, hiányzott az alkalmazottak védôfelszerelése, a termékek szavatossági idejét jelzô felirat illetve az állategészségügyi bizonylat. Az ellenôrök 11 millió lejes bírságot róttak ki a vétkesekre.

Tomsa Mihai, a növényvédelmi igazgatóság vezetôje figyelmeztetett a nedves idôjárás következményeire, amely igen kedvez a ragyásodásnak, a lisztharmat kialakulásának. A betegségek megelôzésére van lehetôség, a növényeket a megfelelô vegyszerrel kell kezelni. A leginkább veszélyben levô növények a szôlô, a zöldségek, a gyümölcsfák közül leginkább az alma, szilva. A külföldrôl származó gyümölcsök nagyfokú vegyszertartalmával kapcsolatosan az igazgató úgy vélekedett, hogy megalapozatlanok a központi sajtó riasztó közlései, miszerint e gyümölcsök tele vannak rákkeltô anyagokkal. Ha így lenne, nem forgalmazhatnák ezeket - jelentette ki, hozzátéve, hogy pénteken nyitják meg Bukarestben az elsô hazai laboratóriumot, amelyben az ilyen jellegû méréseket el lehet végezni. A második laboratóriumot Marosvásárhelyre tervezik, az év végéig valószínûleg átadják, hiszen a felszerelés 80 százalékát már beszerezték.

Idéntôl a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóságnak új vezérigazgatója van, Timar Liviu növénytermesztési mérnök személyében. A kolozsvári Agrártudományi Egyetem agronómiai fakultásán végzett 1978-ban. A ma 47 éves szakember nôs, felesége közgazdászként dolgozik, fia bankszakember. A mezôgazdasági igazgatóság irányítását olyan idôszakban vette át, amikor az új kormány újabb rendelkezésekkel igyekszik felkarolni a mezôgazdaság ügyét. Az erre vonatkozó kormányhatározatok, rendeletek, törvények sajnos néha ellentmondásosak. A gazdaság e lényeges szektorának fejlôdése elmaradt az ipar mögött. A termények ára nem módosult, miközben gyakran drágult az üzemanyag, a gépek és gépalkatrészek, a mûtrágya stb. A mezôgazdálkodókat szinte megfojtják az árak. A privatizálási folyamat korántsem fejezôdött be, de a földterületek és erdôk jogtulajdonba helyezése sem. Mi a szerepe a mezôgazdasági igazgatóságnak egy megyében, milyen kapcsolatokban áll az intézmény az érdekképviseleti szervezetekkel? Miként mozdulhat elôre megyénk mezôgazdasága? Kérdések sora, amelyekre Timar Liviu vezérigazgató válaszol.

- Miután államvizsgáztam, 1978-ban gyakorló mérnökként a kisiklandi termelôszövetkezetnél kezdtem dolgozni. Nagyon rövid, alig öt hónapos idôszak után kineveztek fômérnöknek. Fiatal mérnökként sokat gondolkodtam, hogy elvállalom-e a fômérnöki állást, mert az felelôsséggel járt. Az kisiklandi téesz üzemszerkezeti felépítés szempontjából a nagyok közé tartozott: 1900 hektár szántóterületet mûveltünk, az állattenyésztési telepen pedig 1000-nél több szarvasmarhát, 5000 juhot tenyésztettünk. Saját gépparkkal rendelkeztünk: hét traktor, a megfelelô felszerelések stb. Fiatalon, alig néhány hónapos tapasztalattal vettem át a fômérnöki teendôk elvégzését. Négy és fél éven át dolgoztam ott, miután a radnóti Zöldségtermesztô és Kísérleti Állomáshoz helyeztek, ahol az egyik farmot vezettem. Köztudott, hogy a kísérleti állomáson elsôsorban zöldségmagokat termesztettünk. Az üvegházakban, az országban elsôként, gombát is. Öt év után, 1988-ban új munkahely következett a marosvásárhelyi állami mezôgazdasági trösztnél. Fômérnökként dolgoztam, amíg bekövetkezett a gazdasági, társadalmi változás. A tröszt 1990-ben átalakult kereskedelmi társasággá, a neve is megváltozott, Agroholding Rt.-ként jegyezték be. Az akkori vezetôtanács engem nevezett ki igazgatónak. Az 1993- as évben jöttem át a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatósághoz. A növény-termesztési részleget irányítottam igazgatóként, késôbb vezérigazgató-helyettesként 2001-ig, amikor kineveztek vezérigazgatónak.

- Fiatalon kezdte tevékenységét felelôs beosztásban. Mi volt a legnehezebb szakmai próbatétele annak idején?

- Mint minden kezdô mérnök, én is szorongva mentem dolgozni. Az elsô gépjavítások mélyen megmaradtak bennem, csakúgy, mint az elsô utasítások, döntések. Nem volt könnyû, gyakorta a késô éjszakai órákban is gondolkodtam a döntéseken, vajon egyáltalán helyénvalóak-e és milyen lesz hatásuk. A feszültség, a szorongás, általában a termés betakarítása után oldódott fel bennem. Ez viszont szakmai önbizalmat adott, bátrabban fogtam hozzá a következô mezôgazdasági év elôkészítéséhez.

- Ön a mezôgazdasági igazgatóság irányítását - gazdasági, társadalmi szempontból is nagyon kaotikus idôszakban vette át. Melyek voltak a szakmai, nem politikumból eredô alapérvei, amikor döntött, hogy vezérigazgató lesz?

- Négy olyan szektorban dolgoztam, amelyeknek termelési hatékonyságát nem tagadhatjuk le, nem azért, mert én irányítottam, hanem azért, mert a rendszer mûködött. A kártyákat kiteríthetjük: a mezôgazdasági termelôszövetkezetek termeltek, többet-kevesebbet, de a társadalmi igényeket kielégítették; a zöldségtermesztô és kísérleti állomásnál alapos szakmai felkészültséggel rendelkezô emberek dolgoztak, akik ma nem tudom, hol vannak; következett az állami mezôgazdasági vállalat, ahol létezett az anyagi adottság, alapeszközök, technológia, vegyszer stb.; belekóstoltam az Agroind Rt. életébe is, amikor már a növénytermesztési, állattenyésztési viszonyok megváltoztak; következett a megyei mezôgazdasági igazgatóság. Válasz a kérdésre: úgy éreztem, hogy a szakmai tapasztalataim, felkészültségem alapján a vezérigazgatói állást elláthatom, a megye mezôgazdaságáról, mozaikokból összeállított egységes kép alapján, mely elém tárta a gondokat, problémákat, a földosztás befejezetlenségét, az állami támogatások hiányosságait, a kormányváltásokat... A képbe tartozik az is, hogy tanúja lehettem a volt ámv-k privatizálási folyamatának és nem csak, hanem az egész átmeneti folyamatot követhettem, sôt átéltem. A felsorolt tényezôk alapján véltem, hogy vezérigazgatói állásom követelményeinek eleget tehetek. A politikum másodrendû szerepet játszott. Tizenegy évvel a politikai változás után is, bárki mondhat bármit, földet mûvelni, hatékony, profitot biztosító mezôgazdasági termelést csak szakmai hozzáértéssel lehet elérni. Nálunk fordítva történt: jogtulajdonba helyeztünk mindenkit, azokat is, akik nem értettek a technológiák alkalmazásához. Különbözô érzelmekkel, politikai hovatartozásokkal nem lehet haszonnövényt termeszteni, állatot tartani. Emellett a földtulajdonosok nem rendelkeztek a megfelelô anyagi bázissal. Az állatállomány lecsökkent, parlagon maradtak a régen megmûvelt földterületek. A mezôgazdaság, a gazdálkodás hanyatlani kezdett és még nem ért a mélypontra. Úgy tûnik, a gazdálkodók még nem értették meg, hogy korszerû termesztési technológiákat nem lehet néhány ár termôföldön alkalmazni. A hozzáállással, a mentalitással van baj. Meggyôzôdésem, hogy a szántóföldeket tagosítanunk kell, társulási szerzôdések, családi vállalkozások, földbérlet stb. jogi hátterekkel. Ha ez sikerül, egy kis lépéssel elmozdulunk a normális kerékvágás felé.

- Ahhoz, hogy a seprû jól seperjen, az igazgatóság jelenlegi mûködési struktúrája megfelel a mostani követelményeknek?

- Átalakulások sorozatát éltük át, szerintem még nem fejezôdött be a folyamat. Gondolom, arra utal, hogy nemrégiben központi rendelkezés alapján csökkentettük az igazgatóságnál dolgozók számát. Véleményem szerint ez nem volt helyénvaló rendelkezés. Minden községközpontban szakemberünk kellene legyen, sajnos 14 község fedezetlenül maradt. Ilyen körülmények között nagyon nehéz az alapvetô információkat, adatokat beszereznünk, az egymillió lejes állami támogatásra vonatkozó iratcsomókat összeállítanunk. Mindemellett folytatni kell a szántó- és erdôterületek jogtulajdonba helyezését. Továbbá hibás intézkedésnek minôsítem azt is, hogy a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal szakgárdájának egy részét leépítették, néhány embert áthelyeztek a polgármesteri hivatalokhoz, a megmaradt tíz mérnök, az igazgatóval együtt, a megyei tanács fennhatósága alá kerül. A mezôgazdasági igazgatóság, lévén szakintézmény, jó néhány szakembert elveszített.

- Szóba hozta az elhibázott központi intézkedéseket. Ön szerint ezek nem a hiányzó mezôgazdasági stratégia következményei?

- Mindenik kormány, amint hatalomra került, bejelentette a mezôgazdasági stratégiáját. Csakhogy egy stratégia megvalósítása a mezôgazdaságban hosszú idôszakra szól. Négy év alatt nem lehet egy ország mezôgazdaságát talpra állítani, bármilyen jók az elgondolások. A nagy hiba szerintem ott van, hogy egyik kormány sem folytatta az elôzô stratégiai elgondolások megvalósítását. Négyévenként változott a mezôgazdasági politika. Emiatt is jutott a mezôgazdaság a mai szintre. A kormányoknak sajnos nem sikerült véglegesen rendezniük a jogtulajdonviszonyokat. Utóbbira példa a Lupu-féle törvény módosítása, amely újabb gondokat, problémákat okoz majd. Vagy: az eddigi kormányok nem ismerték fel, hogy a jogtulajdont külön kell választani az üzemszerkezetektôl. Ma már ismeretes: a 20-30-70 hektáros, vagy ennél nagyobb területeken a termelési költségek jóval alacsonyabbak, a hozamok pedig magasabbak, mint a kisparcellás termelés esetében. Márpedig jelenleg ez történik: a magántermelôk nagy többsége kis parcellákon dolgozik nagy ráfizetéssel, kevés eredménnyel. Tehát meg kell találni a lehetôségeket a területek összevonására, a nagyobb üzemszerkezetek létrehozására. Az ôszön jelenik meg talán egy reményt nyújtó törvény, amelynek alapján az állam a nagyobb farmokat hatékonyan fogja támogatni, nem a földterület nagysága után, hanem terményenként, termékekként. Ilyen vonatkozásban történtek már lépések, lásd a tej, a búza, az állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítô anyag állami ártámogatását. Megyénkben az egyik legfontosabb ágazat az állattenyésztés, eddig az állami támogatások szintje sajnos nem érte el az állattenyésztôk elvárásait.

- Milyen aktuális szerepe lehet az államnak a mezôgazdaság fellendítésében?

- Elsô számú feladata egy, a valóságnak megfelelô mezôgazdasági politika kidolgozása és következetes alkalmazása. Véleményem szerint viszont az állam nem irányíthatja a piacot, az árak alakulását, de bizonyos szinteken közbeléphet. Törvényeket kell alkotnia és felügyelni a törvényesség betartására. Elsôsorban ösztönöznie kell törvényekkel a nagyobb farmok (üzemszerkezetek: társulások, szövetkezetek, földbérlési formák, stb.) létrehozását. Azok, akik még ma sem bíznak ezekben a termelési formákban, nem válnak tagokká, emiatt viszont nem jutnak állami támogatáshoz. Számukra a csupán nagyobb farmok állami támogatására vonatkozó törvényes elôírások nem lesznek népszerûek. De ahhoz, hogy valóban létrejöjjenek ezek a nagy területen üzemelô farmok, az államnak kockázatot kell vállalnia, akár népszerûtlennek tûnô intézkedésekkel is.

- Megyénkben megalakult a cukorrépa-termesztôk és a szarvasmarha-tenyésztôk egyesülete. Ön milyen viszonyban van ezekkel az érdekvédelmi szervezetekkel?

- Megalakult a sertéstenyésztôk egyesülete is. El kell mondanunk, hogy az elsô szervezetek megalakulását támogattuk, nem anyagilag: erkölcsileg. Besegítettünk a szervezésbe, az alapszabályzatok kidolgozásakor számos törvényes rendelkezéssel, joggal kapcsolatos anyagot bocsátottunk rendelkezésükre, anélkül, hogy befolyásoltuk volna döntéseiket, határozataikat. Eljárok a találkozókra, amikor meghívnak, a gyûléseikre is. Szívesen veszek részt, ugyanis nagyon sok információhoz jutok, amelyeket továbbítunk a felsôbb szintek felé, és azokat esetenként felhasználjuk a helyi döntéshozatalban. Egyébként szükség van további érdekvédelmi szervezetek - mint például a gabonatermesztôk egyesülete - létrehozására. Kezdôdik az aratás. A gabonatermesztôknek nincs érdekvédelmi szervezetük, amely szóba állhatna a terményfeldolgozókkal, például az egységes ár kialakítása érdekében. Ennek a szervezetnek a hiányában a feldolgozó ajánl egy árat a jobb minôségû búzáért, más árat a gyengébb minôségûért. Az elôbbit biztos, hogy a nagyobb farmokon állítják elô, az utóbbit a kistermelôk. A kistermelôk számára ma is gond az értékesítés. Ha viszont egyesületbe tömörülnének, akkor megoldódna nem csak az értékesítés, hanem a minôség kérdése is, mert az ilyen szervezetek tagjainak kötelességei vannak a minôségi elôírások betartására. Egészséges piacgazdálkodásban az ilyen szervezetek határozzák meg legnagyobb részben az árak alakulását.

- Sürgôsnek nevezném a kísérleti állomások magánosítását. A marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztô és Kísérleti Állomás a szakadék szélérôl menekült meg, a Szôrmeállat- tenyésztô és Kísérleti Állomás épületeiben egy olasz vállalkozó termel. Lassan lemondunk a kísérleti állomásokról?

- A marosszentgyörgyi kísérleti állomás helyzete valamennyire stabilizálódott. Gondok vannak a szôrmeállat-tenyésztô állomásnál. Tudni kell azt, hogy átalakult kereskedelmi társasággá, ez a minôsítése egyelôre. Hangsúlyozom, egyelôre, mert úgy tûnik, hogy visszaalakul kísérleti állomássá. És valóban jó lenne, ha a továbbiakban kísérleti állomásként mûködne, csak azért is, mert az egyetlen ilyen profilú egység az országban. Nem beszélve arról, hogy gazdag genetikai alappal rendelkezik.

- Az ön volt munkahelyén, Radnóton, miként alakult a magánosítás?

- A privatizálás után egy-két éven át termeltek a radnóti Zöldségtermesztô és Kísérleti Állomásnál. A zöldségvetômagnak piaca volt és van, de idôközben csökkent az egység pénzügyi erônléte. Ennek összetett okai vannak: a kísérleti munkálatok elvégzésére az akadémia egyre kevesebb pénzt folyósított, visszaesett a termelés, a szakemberek eltávoztak, drágult az energia stb. Talán a menedzselés körül is gondok voltak.

- Sorolnám: a gernyeszegi Testsuin, a bátosi gyümölcsfarm...

- A két egység magánosítása közvetlenül a Mezôgazdasági Minisztérium irányítása alatt történt. A Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóságnak annyi része volt az egészben, hogy elôkészítettük a pivatizáláshoz szükséges iratcsomókat. Tudni kell, hogy a bátosi ámv - most Agroindustrial Rt. - farmjain elôzetesen megszûnt a tevékenység (idôlegesen lezárták), miután megtörtént a magánosítás. Nem áll módomban kommentálni az ügyet, mivel az akkori Mezôgazdasági Minisztérium nem avatta be a magánosítási folyamatba a megyei mezôgazdasági igazgatóságot. Az általunk összeállított iratcsomók alapján jogi felszámolás alatt van négy volt ámv - ma Agroind Rt. - Ákosfalván, Fehéregyházán, Segesváron és Zágorban. További 7 rt. a privatizálás különbözô szakaszainál tart. Június 15-én mutattuk be az illetékes fórumoknak az általuk kért utolsó adatokat.

- Miként látja a mezôgazdaság közeljövôjét megyénkben?

- Megnyugtató, hogy jó néhány életerôs magánfarm, gazdasági társulás, földbérlôként mûködô vállalkozás van kialakulóban. Ha a kistermelôk is különbözô szövetségeket hoznak létre elsô lépésként, akkor megyénk mezôgazdasága elindul a fejlôdés útján. Természetesen, nagyon sok még a tennivaló. Idén például gabonafölöslegünk lesz, meg kell találnunk a tárolás lehetôségeit, az értékesítés módozatait. A takarmányhozam is magas, oda jutottunk, hogy nem lesz állat, amivel azt feletessük. Megoldásokat kell keresnünk az állatállomány növelésére vagy az állattartó gazdák számának gyarapítására. Egy másik lehetôség lenne például a most magánkézben lévô állattenyésztô telepek újratelepítése. Ehhez aprólékos, jól átgondolt munkára van szükség, egyébként a legközelebbi idôszak egyik legfontosabb feladatának tekintjük az állatállomány növelését.

Adrian Nastase miniszterelnök, aki a Szocialista Internacionálé munkálataira utazott Lisszabonba, kihasználta jelenlétét a portugál fôvárosban, hogy meglátogassa a román labdarúgó-válogatott nemrég leköszönt szövetségi kapitányát, Bölöni Lászlót új munkahelyén, a Sporting klubnál.

A látogatás közösen szervezett rövid sajtótájékoztatóra adott alkalmat. Bölöni ismét hangsúlyozta, hogy rendkívül nehezére esett megválni a román válogatottól, de emelt fôvel tette, mert úgy véli, hogy olyan eredményeket ért el egy esztendô alatt, amelyek hosszú idôre alapot képezhetnek a válogatottnak. "Mind érzelmileg, mind szakmailag meggazdagodtam ebben az idôszakban" - nyilatkozta Bölöni, aki továbbra is a román labdarúgás képviselôjének vallotta magát, s ilyen minôségében kíván szolgálni külföldön is. A volt szövetségi kapitány nem volt hajlandó kommentálni a szövetséggel - távozása okán - kirobbant konfliktusát, sem Marius Niculae átigazolásának kérdését a portugál egyesülethez. "Ma szombat van, beszéljünk inkább másról" - tért ki az újságírók kérdése elôl. Annyit azonban elmondott, hogy reméli, civilizált körülmények között sikerül pontot tenni a nézeteltérés végére.

Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy nagyon sokan megértették: a politika nem csupán az ENSZ- alapokmányban lefektetett alapelveket jelenti, hanem az emberi lélekhez közelebb álló dolgokat is, mint amilyen a sport is. Elmondta, mennyire örül, hogy Bölöni, akit nagyon tisztel, a portugáloknak oly sokat jelentô Sporting klub edzôje lehet, amelynek maga a portugál államelnök is a szurkolója. Ezért a felelôssége óriási, hiszen a portugál nép szemében nagyrészt ô Romániát jelenti majd, ha nyer, Románia megítélése válik jobbá; ha veszít, mi is veszítünk vele együtt. A távozásával adódott "apró nézeteltérések pedig bölcs megoldást nyernek majd, hisz ennél sokkal fontosabb dolgok is vannak" - fejezte be a miniszterelnök.

A házigazda klub részérôl Bölöni egy 1- es számú, nevével feliratozott zöld-fehér csíkos Sporting mezt ajándékozott Adrian Nastasénak.

Városházi sajtótájékoztató

Sikeres volt a Marosvásárhelyi Napok idei rendezvénysorozata, a polgármesteri hivatal jól végezte házi feladatát - nyilatkozta tegnap megtartott sajtóértekezletén dr. Dorin Florea polgármester.

A négynapos ünnepség lejárta után a városvezetô levonta a következtetéseket: sok más, hasonló rendezvényen történtekkel ellentétben, civilizáltan ünnepeltek a marosvásárhelyiek, nem történtek rombolások, mindössze egy-két csetepatéra került sor, a hétvégét vakációs, kellemes hangulat jellemezte. Szerencsére, hiszen a Napok alatt 150 csendôrt vezényeltek el Marosvásárhelyrôl Resicabányára, az ottani szakszervezeti megmozdulások miatt. A programokból mindenki találhatott kedvére valót, sajnálja viszont azt, hogy a filharmónia nem vehetett részt az ünnepségeken. A külföldi testvérvárosi küldöttségek részvételét a rendezvényeken rendkívül pozitívnak tartotta Dorin Florea, azonban nem mulasztotta el megjegyezni, hogy lám-lám, a jóslatok ellenére, az új polgármester megválasztása mégsem jelentett "tragédiát" a testvérvárosi kapcsolatokat illetôen. A 16, aranylakodalmát ünneplô pár tiszteletére szervezett ünnepséggel kapcsolatban elmondta, hogy példaként kell szolgálnia a fiatal generációk számára.

A szokásos mérleget megvonva, a 4 nap alatt mintegy 3000 liter üveges, valamint 65.000 liter poharas sör fogyott el, közel 11,5 tonna húskészítmény, leginkább mititej, mintegy 9 tonnányi. Több mint 120 köbméter hulladékot hagytak maguk mögött a szórakozók a várban és a környezô utcákban, a szemetet hajnalban, pár óra alatt takarították össze.

Természetesen nem volt hibamentes az idei ünnepségsorozat, a kevés illemhely (túl sokba kerülnek), a várba való nehézkes bejutás (vasárnap például nem nyitották ki az összes rácsos kaput), a nagy zaj miatt sokan elégedetlenkedtek, de a hibákból tanulni fognak az eljövendô rendezvények megszervezésekor, ígérte a polgármester.

Ha már itt tartunk, az is elhangzott, hogy a következô rendezvények ideje alatt javítani fognak a vár megközelíthetôségén, a közúti forgalmat átszervezik, közmûvesítik a várat, a rendezvények gazdasági vonatkozására is nagyobb hangsúlyt fektetnek. A cél: 5 év alatt olyan vonzóvá és nagyságrendûvé tenni a Marosvásárhelyi Napokat, hogy vetekedjen a mamaiai vagy brassói fesztiválokkal.

Bár többször is hangsúlyozta, hogy nem haragszik az RMDSZ megyei képviselôire és szenátoraira, sôt, nagyon "szimpatikusak" számára, Dorin Florea kijelentéseibôl ítélve érezhetô volt, hogy igencsak neheztel rájuk, amiért jelenlétükkel nem tisztelték meg a díszpolgári és a Pro Urbe- díj átadási ünnepségét. - A román pártok képviselôi jelen voltak, míg az RMDSZ részérôl sajnálatos módon egyetlen képviselô, szenátor sem vett részt az eseményen, és nem köszöntötte a testvérvárosi küldöttségeket. Úgy látszik, az RMDSZ-képviselôket nem érdeklik a Marosvásárhelyi Napok ünnepségei, bezzeg tudnak telefonálgatni, ha valakinek az érdekében kell közbenjárni. Legalább a kiváló tanulók díjazására elvártuk volna e személyiségeket. Biztos vagyok benne, hogy örökké bánni fogják - jelentette ki a polgármester. Aki mellesleg nemcsak a politikusokra, hanem bizonyos cégekre is megorrolt, mivel ezek anyagi támogatása messze elmaradt az általa elvárt szinttôl. Florea kilátásba helyezte a "visszahúzódó" magatartást tanúsító vállalkozók számára bizonyos "elônyök" megvonását.

Kissé titokzatoskodón, a polgármester végezetül ismét hangoztatta, hogy minden marosvásárhelyi polgármestere kíván lenni, számára csak a lakosság véleménye számít. Ha úgy tapasztalja, hogy a lakosság negatívan fogja fel politikai elkötelezettségét (márpedig elmondása szerint úgy tapasztalja), hajlandó "semlegessé" válni, azaz lemondani parasztpárti tagságáról, fôleg akkor, ha pártvezéri minôsége gátolja tervei megvalósításában.

A háromhektáros Csitkós-kertben a kora reggeli órákban megjelentek az árusok, sátorral, sátor nélkül, ki asztalon, ki széken, ki a földön ajánlotta portékáját. A vásáron volt cseresznye is bôven: ropogós, hólyagos, vérpiros és sárga. Megjelentek az árcédulák is: 20.000-25.000 lej kilogrammonként. Egy kínai kaszapengéért 160.000 lejt kértek, a kaszanyél 50.000 lej, a fenkô 15.000 lej. Szóval egy új kasza ára 225.000 lej. És, ha gereblyére is szüksége volt valakinek, akkor azért újabb 50.000 lejt pengetett le. A cseresznye ára nem változott a déli órákban sem, akkor, amikor valósággal özönlött a tömeg a vasútállomásról.

A hagyományos rendezvényt Szabó Ádám János, Marosvécs polgármestere és helyettese, Ördög Ferenc nyitotta meg hivatalosan, a Csitkós-kertben betonból létesített színpadon. A vásárt emberemlékezet óta tartják Marosvécsen, régebb július 2-án, az utóbbi években áttértek egy másik napra, éspedig július elsô vasárnapjára. Ezen a napon ünnepel Marosvécs. És nem csak. Kolozsvárról, Csíkszeredából, Besztercérôl jöttek ismerôsök, rokonok, kíváncsiskodók, árusok pedig a déli megyékbôl is.

A polgármesteri hivatal által szervezett rendezvény keretében kilenc néptáncegyüttes és zenekar szórakoztatta a közönséget.

Galaci Ferenc nyugdíjas, Unokán él, 14 fája van. Vélekedése szerint jó a termés, egy fáról 150 kg cseresznyét is leszed. Feri bácsi cseresznyéje nem olyan szép, mint a hólyagos, de azért vásárolják, mert csupán 15.000 lejt kér kilójáért. Máthé Enikô termesztô Magyardécsérôl (Beszterce- Naszód) jött a vásárba. Harminc áron termeszt cseresznyét. Vidékükön gyenge volt az idei termés, mert virágzáskor hideg volt, a levegô alacsony hômérséklete sajnos károsította a virágzáskor a fákat. A gondozás, permetezés is költséges. A 20.000-25.000 lejes kilogrammonkénti ár épp csak megtéríti a költségeket. Ahhoz, hogy jövedelmet is megvalósítsanak, kilónként 30.000 lejt kellene kérniük. De ezt nem tehetik, mert megmaradna az áru.

Suciu Francisc 64 éves. A körhintát édesapjától örökölte, ma is mûködteti. Különben az egyedüli ember a megyében, akinek tulajdonában körhinta van és abból él. A körhinta is 50 éves már, de a folyamatos feljavítás után mûködik, gyerekek és felnôttek örömére. Suciu F. elmondta, hogy autószerelô, de gyakorlatilag gyermekkora óta a hintánál dolgozott és dolgozik ma is. Nemrég vásárolt egy háromhengeres, Fiat típusú motort, amely élete végéig kiszolgálja.

Nem éppen veszélytelen a körhinta mûködése; történt-e baleset az évtizedek során? Suciu Francisc lekopogta fán, és mondta is, hogy eddig még nem. Egyébként nagyon szépen beszél magyarul és nem tagadta azt sem, hogy édesapja még a magyar érában váltotta ki a körhinta mûködtetési engedélyét. Az emberek miért szeretik a körhintát? Suciu bácsi nevetve válaszolta, hogy az évek során azt tapasztalta, a körhinta összetartja az embereket, szórakoztatja, és ott, ahol nincs körhinta, nagyon rövid idô alatt felbomlik a vásár. Ez Marosvécsen késô este történt meg, amikor elkezdôdött a reggelig tartó cigánybál.

Áprilisban Szabó Duci, Izsák Márton, dr. Száva János és Sipos Lajos, májusban Magos Etelka, Nemes Józsa Irén, Krón Ernô, Zsigmond Ferenc, júniusban Kabós Éva, Bíró Gábor, Bandi Dezsô és dr. Horváth Attila volt a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vendége a Városunk neves személyiségei címû mûsorban, amely a korszerûsödésre kész rádiós csapat egyik legjobb vállalkozásának indul. Mármost: hónapról hónapra "kitalálni", ki legyen a soron következô négy, aki megérdemli, hogy Csegzi Sándor alpolgármester emlékplakettel, díszoklevéllel kedveskedjék neki a Hármas stúdió meghívottjainak szûk, de a székely megyék hallgatóságának oly széles nyilvánossági terében, bizony felelôsség. Nem véletlenül kéri a vezetô szerkesztô Borbély Melinda a hallgatókat, hogy ötletekkel, javaslatokkal segítsék a szeptembertôl ismét jelentkezô mûsort.

Szombaton délután megint ráértem, mert odakint elborult az ég, a vásári sokadalommal már "elteltem", a Rögtön jövök! csak hat húszkor kezdôdött, így aztán végighallgattam a laudációkat. Ezt a mûszót nem ártana újradefiniálni, mivel a bevett gyakorlat szerint laudációt olyan személy mond, aki szakterülete, teljesítménye stb. szerint hozzáértésben/rangban közel áll ahhoz, akit dicsér. Úgyhogy én nem nevezném laudációnak azt, amikor a rádió riporterei hozzáolvasnak. A költô, az iparmûvész népmûvelô, a mûépítész vagy a fotópapír-gyártásban nálunk úttörô szerepet játszó vegyészprofesszor munkásságát nem az újságírónak kell dicsérnie. Vannak irodalmárok, mûkritikusok, kiváló szakemberek, akiknek szájából hitelesen hangzik az elismerés. Bizonyára a román tagozat azonos fazonú mûsorának hatására nyilvánítják laudációnak ezt a mûfajt a T. riporterek. Szerencsére csak nevében laudáció, amit hallunk, valójában a résztvevôk életútjának, pályájának, munkásságának - ismertetése.

Ennél több itt nem is kell, mert nagyzolás. Más kérdés, hogy ki mennyire képes elmélyülni a kérdésben, illetve ki hogyan kompilál.

Kabós Éváról könnyû volt beszélnie Jászberényi Emesének, hiszen "szakterületén", az irodalomban mozgott. Bíró Gáborról veretes esszét készített Gáspár Sándor. Kevésbé tûnt meggyôzônek Kinizsi Gyöngyi markolása Bandi Dezsô sokirányú munkásságáról, és kissé ügyetlennek találom Giliga Sándor adathalmazát a Horváth testvérekrôl, Imrérôl és Attiláról. (Ráadásul forrásait sem jelölte meg, így aztán legalább két ember - mindkettô neve B-vel kezdôdik - feszélyezve érezte magát Marosvásárhelyen.) Kabós Éva hangja egy korábbi beszélgetésbôl hangzott fel. Egyébként a hallgató számára nem túlságosan fontos, hogy épp akkor ott-e az alany a stúdióban. Oda képzeli a többi mellé. Míg beszélt, én otthonában "láttam" a madárcsontú költôasszonyt, az asztal mellett, ahol egyszer magam is szót válthattam Vele. És jó volt hallani sorait Kilyén Ilka avatott tolmácsolásában is, egy könyvbemutató emlékeképpen.

A beszélgetés hozza igazán emberközelbe a mûvészt, a tudóst. És - a Bandi Dezsô esetében például - a tanítványok vallomásai. Esetünkben a magyar-néprajz szakos tanár Gáspár Melinda, aki értôn és elemzôn nyitja a faragókör tárlatait, vagy a kiforrott tehetségû Kozma Péter, aki szerint a legfontosabb az, hogy "Megmutatta nekem az emberi értékeket. S ez számít." (Közbevetve. Volt egy riporteri dobás. Azt mondja a laudáló-beszéltetô tegezôleg az ôsz mesterrôl: "…azt jelenti, hogy valóban igazam volt, hogy egy olyan csodaszarvas vagy minekünk, aki után ezren, százan mennek és mentek évtizedeken keresztül". Na ne. )

Ezek a találkozások azért is jók, mert a "szereplôk" többnyire kész, teljes életmûveket mutathatnak fel. És az ilyen emberektôl mi sem áll távolabb, mint a nagyzolás. Krédójuk szinte minden esetben a használni akarás, a költôi hiszekegy is voltaképp egyfajta népszolgálat. Etikai s nem esztétikai vétetésû. Lám csak:

- Arra igyekeztem, hogy valami olyasmit valósítsak meg, ami másoknak is hasznára van. Ezért voltam szívesen tanár, ezért végeztem a fotóüzemben is a munkásságomat, hogy az másoknak is hasznára legyen. Ez vezetett engem egész életemben - mondja Horváth Attila. - A népi építészetet nem utánozni kell, hanem átvenni alapvetô tulajdonságait. Egy szóban azt lehetne mondani: az ôszinteségét. Mert azt épít a népi építészet, amire szüksége van, olyan anyagból, ami rendelkezésére áll, vagyis helyi anyagot használ, és nem viszi túlzásba a dolgot. Nincs benne nagyképûsködés, agyondíszítés, cicomázás, tornyok és tornyocskák. Ezt az ôszinteséget átveheti a korszerû építészet is - vélekedik Bíró Gábor.

Családias, meghitt délután volt. Diákok, konzervatóriumi hallgatók muzsikáltak, Bordos Nagy Kinga, Csegzi Zsuzsa, Kozma Éva és Ábrám Zsuzsa. Egykor talán majd róluk mondják a laudációt.

A mûsort ezúttal is László Edit vezette. A telefonnál Kacsó Ildikó jegyezte a hallgatók ötleteit, de ezek már nem kerülhettek adásba.

Ez a fajta "show" méltóbb a városhoz, mint a várbeli dajdaj.

A technológia fejlôdése meghozta az elsô komputerizált felvételt középiskoláinkba. Hogy mennyire jobb a mûszaki hiba az emberi tévedésnél, reméljük, nem tudjuk meg, minden tökéletes lesz. Épp ezért most nem arra törekszünk, hogy ilyen meg amolyan értékítéleteket hozzunk, hanem megpróbálunk arra szorítkozni, ami a legfontosabb, szülônek, diáknak egyaránt: egy kis eligazodást adunk a hosszú folyamatról.

Kis kézikönyvünkben a fôszerep az általános iskolákra hárul. Itt történik ugyanis a képességfelmérô vizsga, itt tudják meg a diákok és a szülôk, hogy milyen volt az elsô lépés, és innen lépnek tovább siker, avagy kudarc esetén is.

A középiskolák akkor kerülnek elôtérbe, ha szakvizsgát tartanak - képességi, szakértelmi és nyelvismereti felmérések esetében - és amikor elfogadják, az immár diákjuknak számító tanulók iratcsomóit.

Fontos szerpe van az idén a Megyei Felvételiztetô Központoknak, amelyeket a Megyei Felvételiztetô Bizottság ( a következôkben MFK és MFB - szerk. megj.) irányit, ez pedig maga során egyenes alárendeltje a Oktatás és Kutatási Minisztérium szakbizottságának. Ez utóbbinak a

31.08.2000- 4421-es Rendelete hozta létre az MFK-kat, amelyeknek alapvetô kötelességei a biztonság, a titoktartás, mellett a mûszaki adottságok ( szakcsapat, internet kapcsolat, virustalan, versenyképes performáns PC berendezések) és munkabíró csapat mûködtetése.

Miként lépnek színre mindezek?

Az általános iskolákban a megtartott vizsgák után kifüggesztették az eredményeket. A szülôk, diákok ezeket leellenôrizték. Akiknek meg van az 5-ös, azok elmentek AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK TITKÁRSÁGÁRA, június 28 és jûlius 2-a között kitölteni a FELVÉTELI ÛRLAPOKAT

A titkárság alkalmazottjai, ezideig már kitöltötte a személyi adatokat feltüntetô rovatokat, s akiknek sikerült a képességvizsgájuk, azoknak az V- VIII osztályos általánosok mellé beírják a frissen szerzett jegyeket is. Akinek a képességi nem sikerült, annak azt írják be, hogy: NEM KAPOTT ÁTMENÔ JEGYET. Ezen tanulók nem választhatnak a lícik között, mint az természetes is, de az általánosuk számszerû, csökkenô arányában, ezzel jelentkezhetnek majd a szakiskolákba.

A boldogabb kategória számára egy lajstromot tesznek kézügybe a líceumok ajánlataival, s tanácsokat nyújtanak a választáshoz. Ezt most máris aláhûzzuk TANÁCSOKAT, de nem befolyásolják ôket a döntésben. Minekutána a döntés is megvan, a szülôk, gyámok és az oszik jelenlétében a tanulók kitöltik mit is gondolnak ôk a jövôjük otthonának, vigyázva a követklezôkre: feltüntetik a líci arcélét (profilját), az oktatási formát( nappali, esti, távoktatási tagozat) és az oktatási nyelvet ( magyar, román…), ellenörzik a titkárság által beírt adatok helyességét, a választott lícik kódját, kódszámát, s ezeket az óhajuk csökkenô sorrendjében írják be.

Július 2-án tehát, mindenféleképpen befejezôdtek a továbbtanulást igénylô beíratkozások az általános iskoláknál. Ezen intézmények igazgatói az MFK-hoz viszik az adatokat, hogy azokat a komputerekbe bevezessék, jelenlétükben, sôt mitöbb, miután mindez megtörtént, egybenézik az eredetit a kompjuter által kinyomtatott változattal. Ezt azután az MFK elnökével együtt borítékolják, kézjegyükkel ellátják, s az MFB-hez küldik szigorúan bizalmas megôrzés végett. A gimikben kifüggesztett kompjuteres lajstromokat a szülôknek ellenôrizniuk kell, mert hiba esetén azt az iskola vezetôsége tudomására tudják hozni.

Az MFK-tól az adatok az MFB-hez kerülnek, innen pedig fel a minisztérium kompjuterébe, amelyik lajstromolja ôket, helységenként, az általánosok és választott szakok szerinti sorrendben, majd visszaküldi a megyéknek, ahol az MFK-nak kötelesége azonnal kinyomtatni ôket és kifüggesztés végett a gimnáziumokba küldeni. Mindez megtörténik július 21-ig. Az általános iskolák vezetôi kifüggesztik a sikeresen vizsgázott diákiaknak névsorát, az elért általánosok csökkenô sorrendjében, kiírva a nevek és jegyek mellé a választott és megkapott líceum nevét is. De emellett még kiteszik azon líceumok névsorát is, ahol még maradtak üres helyek.

Július 26-28 között a diákok bucsút vesznek a volt gimijüktôl, és írány a választott líci, ahova beíratkoznak, az eredeti tanulmányi és személyi okmányaikkal.

Ennyi az egész. Talán nem is olyan nehéz, meg göröngyös ez a NAGY ÚT a középiskola fel, csak tudás és szerencse kell hozzá. Ez utóbbit mindenkinek tiszta lélelekbôl kívánjuk, az elôbbit meg vigye mindenki magával.

Harangvirág anyanyelvi tábor

Csángóföldrôl - Klézsérôl és környékérôl - jött, anyanyelvét alig vagy egyáltalán nem beszélô 37 csángó kisiskolás kéthetes anyanyelvi képzésben és hitépítésben részesül az erdôcsinádi Harangvirág nevezetû, nyolcadik alkalommal megrendezett szórvány- anyanyelvi táborozáson. Ottjártunkkor Szabó Rozália vallástanár, Csegezi Lóránt tanító és Szabó Krisztina gimnazista máris megkezdte az oktatást az alapoktól, vagyis a magyar ábécétôl kezdve. A gyerekek oktatását végzô mintegy 2o fôs csapat munkájában részt vesz Kilyén Ilka színmûvésznô, Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár és dr. Hermann János Kolozsvárról. Tekintettel a csángó gyerekek római katolikus vallására, az oktatásban és hitépítésben részt vállalt Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános, a magyarországi Álmosdról várják Kiss Attila katolikus tisztelendôt. A tábor szervezôi gondoltak a zenei anyanyelv oktatására is, Székelykálból jár fel Kacsó Margit kántor.

A hétfôn kaput nyitott tábor apró lakosait az Ifjúsági Házban szállásolták el, egy gyerek napi ellátása 100 ezer lejbe kerül, a kéthetes képzés és nyaralás összköltségvetése meghaladja a 20 millió lejt, amit a környékbeli vállalkozók fedeznek, nevezetesen Kiss Gyula marosszentgyörgyi, Zima Ferenc sáromberki, Balogh József gernyeszegi, Lázár Sándor marosvásárhelyi, Balogh Csaba és Cs. Szabó József helybéli támogatók. A szervezôk a csángó gyermekek nyaraltatására még februárban pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz, ám válasz még júliusban sem érkezett. De az anyagiak híján sem hátrálunk meg, a tábornak mûködnie kell, a magot elvetettük - mondta Lukácsy Szilamér református lelkipásztor. A Szucsáki Ferenc Alapítvány kuratóriuma a nincstelen és szomorú sorsú gyermekek nevében kéri azokat, akiknek módjukban áll, segítsenek, hogy ezek, a nehéz körülmények között élô, népünkhöz tartozó, anyanyelvüket alig beszélô kis életek a nyárra nyugalmat, emberi körülményeket találhassanak az erdôcsinádi táborban. Hadd említsük meg, hogy a rendszerváltás után megyénkben 1050 csángó gyermek töltött hosszabb-rövidebb idôt, anyanyelvi-vallási-zenei oktatásban részesülve. A tábor július 14-én zárul.

A hollandiai testvéri társaság segélynyújtásának alapítványa 1991-ben alakult. Az alapítvány hat felosztásban dolgozik. Templomokat, iskolákat próbálnak renoválni, iskolai felszereléseket felújítani, egészségügyi neveléssel foglalkozni stb.

Hazánkban magyar falvakkal léptek kapcsolatba és ezeken a településeken végzik önkéntes munkájukat. Mint Cornie Sturing, az alapítvány titkára elmondta, csoportjuk a cigányproblémával foglalkozik. A cigány közösséget szeretnék segíteni hátrányos helyzetük miatt. Az ok, amiért az alapítvány mûködik, és amiért ôk itt vannak, az az, hogy megmutassák Isten szeretetét az emberek iránt (ez esetben a cigányok iránt). Segítô kezüket azért nyújtják ki, mert Krisztus nyomatékkal várja el tôlük, hogy egymás terhét hordozzák. A segélynyújtás részükrôl keresztényi kötelesség, azok számára pedig, akik kapják, az Isten kegyelmi akaratából származó jog.

Székhelyük Dicsôben van se innen eljárnak Ludasra, Andrássy-telepre, Szentpálra, Újdellôre, Marosbogátra, Radnótra és Korondra is.

Az eddigi segítségük ruhákból állt, Ludasra vittek élelmet, Dicsôben pedig, a Borzás negyedben levô Rândunelele utcasor házait újrafedték. Ugyancsak Dicsôben vásárolt az alapítvány egy házat az alapítvány tagjai számára.

Az elmúlt nyáron néhány diák érkezett Hollandiából, akik a 3-as sz. iskola kifestésében segédkeztek.

Sok elképzelésük van, melyet az év folyamán szeretnének megvalósítani. Ôsszel, iskolakezdéskor be szeretnének indítani egy óvodát és egy elsô, illetve egy második osztályt azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs lehetôségük (anyagi gondok miatt) iskolába járni. Ennek a tervnek a megvalósításában segíteni fog Gábor Emil roma nemzetiségû tanár is.

Ugyancsak a terveik között szerepel egy kisebb varroda beindítása, ahol munkaruhákat készítenek majd. Az alkalmazottak cigányok lennének, hogy ezáltal jövedelemhez juttassák ôket. Abban az esetben, ha a varroda nyereséges lesz, ezt a nyereséget ugyancsak a cigány közösség megsegítésére használnák fel. Kezdetben tíz munkásra gondoltak és egy olyan személyre, aki igazgatná ezt a vállalkozást.

Ugyancsak Cornie-tôl tudtam meg, hogy béreltek egy helyiséget a zöldségpiac közelében, ahol másodkézbôl levô árut szeretnének árusítani és az innen származó jövedelmet ugyancsak a cigány közösség részére felhasználni. Ezekre a vállalkozásokra az elsô befektetés Hollandiából fog érkezni, utána pedig a saját munkájukból származó jövedelembôl próbálnak meg boldogulni. Szeretnék a Rândunelelor utcában a vízbevezetést megoldani. Az ehhez szükséges pénzösszeg 10%-át az alapítvány állná, a többi 90%-ot különbözô pályázatok révén, EU- forrásokból, valamint az államtól szeretnék megkapni. Ami a munkálatokat illeti, a cigányokat fogják bevonni, fizetségül pedig kenyeret kapnának. Az alapítvány a GECSAT vállalat üzletével vette fel a kapcsolatot az élelemmel való fizetség érdekében.

Az alapítvány pénzforrása keresztény közösségektôl, templomoktól, iskoláktól, valamint magánszemélyek adományaiból származik. Mindenki, aki ennél az alapítványnál dolgozik, önkéntes.

Arra a kérdésemre, hogy miért éppen Erdélyre esett a választásuk, Cornie elmondta, hogy az 1989-1990-es évekrôl készített dokumentumfilmek késztették arra, hogy ide jöjjön.

Véget értek a Marosvásárhelyi Napok

- Jöjjenek, kövessenek bennünket! Lássátok, halljátok mi történik az vásárok városában! - kiáltozták a fôtéren az utcai komédiások, s tódult is a nép, tán több 10.000-en az V. Marosvásárhelyi Napokra. Soha nem látott áradatban hullámzottak, s ültek ki, akik csak tehették a Rózsák terén felállított asztalokhoz. Az idén szûknek bizonyult a vár, folyt a sör több tucat sátornál, éhes szájak kopasztottak csontig ökröket, füstölt, gôzölgött a mititej s a flekken, mert azt is sütöttek látástól sötétedésig, hajnalhasadtáig fáradhatatlan, szorgos kezek. Ha még kikerült a pénztárcából, vásárolni lehetett bóvlitól kézmûves tárgyig mindent, s akinek máshoz nem volt kedve, kalandozhatott az idôk szárnyán a céhmesterektôl Rákócziig, elrepülhetett képzômûvészek fantáziájának szárnyain, s ha még jutott, egy-egy érdekesebb könyv is a táskába kerülhetett. A fénypont mégis minden este a magasabbra ácsolt színpad volt, ahol híres és kevésbé ismert hazai és külföldi együttesek dübörgô decibeljeikkel több negyednyi távolságban is hallhatóan hirdették, Borsos Tamás várában kemény csata zajlik. A hangháború árnyékában rég nem látott ismerôsök találkoztak, szerelmek lobbantak lángra, fiatalok és idôsebbek beszé