Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A kormányfô gyorsítást két

Szombaton egy telekonferencia során, amelyen részt vettek a prefektusok is, Adrian Nastase kormányfô azt nyilatkozta, a legutóbbi kormányülésen azt követelte, hogy gyorsabb ütemben készítsék elô az EU- csatlakozáshoz szükséges dokumentációs anyagot, ugyanis azt szeretné, hogy 2002-ig az összes csatlakozási fejezet esetében elkezdhessék a tárgyalásokat az EU hivatalosságaival.

Adrian Nastase kijelentette, hogy abban az esetben, ha megkérdezik tôle, mikor lesz felkészülve Románia az EU- csatlakozásra, esetleg már az elsô hullámban bekerülhet-e az Unióba, az ô válasza a következô lesz: "Reálisan kell gondolkoznunk."

Nastase azt mondta, hogy brüsszeli látogatása során többször is felvetették elôtte, hogy Románia a 12 csatlakozásra váró ország közül a 12. helyen található. Szerinte ez a helyzet bosszantó. Elmondta, hogy az EU-hatóságok számtalanszor tudomására hozták, hogy a tárgyalások "annak alapján fognak folyni, amit teszünk, semmiképp sem holmi irományok vagy programtervek alapján. Elsôdlegesnek a programok megvalósítása fog számítani."

Adrian Nastase azt nyilatkozta többek között, hogy az EU- csatlakozás során nagyon fontos tényezô a fiatal szakértôk kiképzése, akik elfogadható programokat dolgoznának ki, és ezekre különféle pénzösszegeket szereznének meg az Unió részérôl, csakhogy sajnos Romániában egyelôre nem létezik túl nagy lehetôség arra, hogy elfogadható programokat dolgozzanak ki.

A miniszterelnök úgy véli, hogy a gazdasági jellegû gondokon kívül 2001-ben két "szavahihetôségi teszten" kell átesnie Romániának: a vízum-kérdôívekre szabályos választ kell adniuk a bukaresti hatóságoknak, és jelentôs mértékben változtatniuk kell a különféle intézetekben élô kiskorúak helyzetén. Nastase szerint az EU-ban "egyre gyakoribb" jelenségnek számít a romakérdés. Kifejtette, hogy ezt a gondot azért rendkívül nehéz megoldani, mert a romák nagyon "ügyesen" lépik át a különféle határokat.

A kormányfô elmondta ugyanakkor, hogy pénzügyi és szakértôi támogatást kért az EU részérôl ahhoz, hogy elô tudják állítani az új útleveleket. Szerinte nagyon nagy kár volna, ha döntés születne ebben az ügyben, késôbb pedig kiderülne, hogy az új útlevéltípus sem elég biztonságos.

Búzaimport a láthatáron

Romániának az új termés betakarításáig 800 ezer tonna búza behozatalára van szüksége - vélekedett Aurel Popescu, a malom- és sütôipari szövetség (Rompan) elnöke hétfôi nyilatkozatában. A román kormány legutóbbi ülésén döntést hozott arról, hogy 100 ezer tonna búzát
felszabadítanak az állami stratégiai tartalékokból. Ilie Sârbu román mezôgazdasági miniszter szerint ez a mennyiség arra az idôre szükséges, amíg megindulhat az amerikai kormánykölcsönnel biztosított búzabehozatal.

A tavalyi aszály miatt a vártnál jóval kevesebb búzát arattak Romániában. A sajtó már akkor a búzaválság veszélyérôl cikkezett, de a mezôgazdasági minisztérium korábbi vezetése rendre alaptalannak minôsítette a válságról szóló híreket.

A minisztérium tavaly közzétett adatainak hitelességét azonban épp a tárca új vezetése cáfolta meg azzal, hogy kérte a stratégiai tartalék egy részének felszabadítását és bejelentette a búzabehozatal tervét. Ilie Sârbu szerint a minisztériumnak január végére lesz pontos képe arról, hogy valójában mennyi hazai búza áll még rendelkezésre az aratásig.

A Rompan elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a malom- és sütôipari vállalatok hiába tesznek a tavalyit jelentôsen meghaladó árajánlatot, 2500 helyett kilónként 3800 lejt, amihez hozzájön kilogrammonként 500 lejes felvásárlási prémium is, a magángazdálkodók nem hajlandók értékesíteni készleteiket.

Emellett a szakemberek azt állítják, hogy a kisgazdaságokból felvásárolható búza minôsége - a rossz raktározási feltételek miatt - nem alkalmas sütôipari felhasználásra.

A lakosság kenyérellátásához havonta minimálisan 150 ezer tonna búzára van szükség.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

A megyei tanács heti sajtótájékoztatójának központi témáját Teodor Giurgea tanácsos közölnivalója jelentette. A tanácsos, aki mellesleg a szállítóvállalatok patronátusi egyesületének alelnöke is egyben, a sajtó nyilvánosságára hozta, hogy a 14 Maros megyei, valamint további hat Hargita, Beszterce-Naszód és Szeben megyei céget tömörítô egyesület nyilvánosan harcot hirdet a kalózszállítók ellen.

Teodor Giurgea a patronátus elmúlt csütörtöki, segesvári megbeszélésérôl szólva elmondta, hogy határozat született, hogy a szállítók közös fellépést fognak kezdeményezni a megyei tanáccsal, közúti hatósággal, rendôrséggel, pénzügyôrséggel és egyéb kompetens szervekkel, hogy a kalózszállítók tevékenységét megfékezzék. A szállítóknak az a véleményük ugyanis, hogy az engedély nélkül közlekedô, adót nem fizetô személyszállítók teljesen tönkreteszik a hivatalos szállítók piacát, amelyek a pénzügyi nehézségek miatt kénytelenek számos útvonalról visszarendelni jármûveiket, aminek a lakosság látja kárát. A személyszállításra mûszakilag gyakran alkalmatlan, különbözô sportegyesületek, alapítványok tulajdonát képezô jármûvek nem tudják a teljes utasforgalmat átvenni, ám lehetetlenné teszik, hogy a hivatalos szállító nyereségesen tevékenykedjen ugyanazon a vonalon. Teodor Giurgea hangsúlyozta, hogy nem az ellen vannak, hogy más személyszállító cégek is részesedjenek a piacból, ám tegyék azt a törvények betartásával, jelenleg ugyanis éppen azért, mert semmiféle díjat, vagy adót nem fizetnek, sokkal olcsóbban tudják kínálni szolgáltatásaikat. Ugyanakkor elismerte, hogy az egyesületükhöz tartozó cégek némelyikébôl is hiányzik a modern menedzseri gondolkodás, a géppark elavult, s ezért magas karbantartási költségeket igényel, s ez is hozzájárul a szállítás terén kialakult áldatlan állapothoz. 2000-ben, 1999-hez képest 60%-kal csökkent a szállítás volumene, s ennek - megítélése szerint - legkevesebb 30%-ban a kalózszállítók elterjedése az oka.

A tanácsos mélyen begyökerezett, önmagát egyre jobban megszervezô maffiának nevezte a kalózszállítókat, hisz - mint mondta - például a Marosvásárhely-Szászrégen vonalon közlekedô mikrobuszok egyike sem rendelkezik szállítási engedéllyel, s mindeddig minden felszámolási kísérletnek ellenálltak, mert mindig van egy-egy ismerôsük az éppen ellenôrzést végzô szervnél. Ezért van - mondta - közös, szervezett fellépésre szükség.

Virág György tanácselnök támogatásáról biztosította az ötletet, ám kételyeinek adott hangot, hogy a bonyolult ügy könnyen megoldható lenne.

A kormány által szervezett szombati telekonferenciára kitérve, Virág György a létszámcsökkentéssel kapcsolatos problémakört emelte ki, s elmondta, hogy a megyei tanács minden egyes alkalmazottjával külön elbeszélgetnek, hogy tisztázzák: kinek mennyire van kihasználva a munkaideje, ki mennyire fejlôdôképes, s vannak-e nyugdíjazás elôtt álló személyek. A kormányfô javaslata értelmében a fiatal, tehetséges hivatalnoki gárda kialakítására törekednek. Ugyanezen a telekonferencián szó esett az ökológiai katasztrófák bekövetkezése esetére kiépítendô, nagyon gyors információs rendszer létrehozásának szükségességérôl, a kormány pedig ígéretet tett, hogy támogatni fogja a lakásépítést, és lényegesen megnöveli azt az alapot, amelybôl fûtéspótlékban részesíthetôk az alacsony jövedelmû családok. Az adósságok eltörlése - mint ahogy egy idôben híresztelték - azonban szóba sem jöhet.

Manpel-per

Pert nyert tegnap a Manpel néhány részvényese, következésképpen törölhetô a legutolsó bejegyzés a Céglajstromozási Hivatalból, amelynek értelmében Székely Sándor a bôrgyár igazgatója. Az még kérdéses, hogy a törlés következtében ki lesz a vállalatvezetô, ugyanis a korábban bejegyzett, 1996. december 16-i közgyûlés határozatai már nem érvényesek és Ágoston Margit menedzseri szerzôdése a volt Állami Vagyonalappal sem érvényes. Mindenesetre a szakszervezet vezetôje, Gliga Alexandru Leon reméli, hogy Ágoston Margitot jegyzik majd be fôigazgatóként.

Székely Sándor lapunknak nyilatkozva elmondta, véleménye szerint a tegnapi döntés elôre megrendelt forgatókönyv szerint történt, és az ítéletet egy olyan bíró hozta, aki elôször hallott a Manpel-ügyrôl, és ráadásul nem is ezen a szakterületen szakosodott.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a pénzügyôrség által firtatott 430 millióról el tud számolni, mivel a munkások által fel nem vett, fizetésekre szánt pénzt költségeik fedezésére fordították: vagyis kifizették belôle perköltségeiket, Székely Sándor és Mándoki Hortenzia a kezükben levô bírói határozatnak megfelelô összegig felvették fizetéseiket. A megmaradó összegbôl a 2000-es év néhány hónapjára az igazgatótanácsi tagok juttatásait is törlesztették.

Egyébként a tegnapi bírósági döntést a szabályos 15 napon belül megfellebbezik, és hasonlóképpen a Céglajstromozási Hivatal esetleges törlésre vonatkozó döntését is, valamint a pénzügyôrség által kirótt 100 milliós bírságra óvást nyújtanak be.

Aktuális

Pikkel valaki ránk odafent, sóhajtotta egy kisokos, és elôvette az Egri csillagokat. Nem kedvez az ég a kisvakáció gyermekeinek. A borult ég, a miazmás levegô, a gyakori nappali sötétség házi fogságra ítéli szegénykéket. Az olvasás és a tévézés meg a játék, esetleg a számítógépes szórakozás - egy hétig ez a
"program". Lejárt a mûkorcsolya-Eb, de van kézilabda, kikapott a Rosszfiú (Tony Bad Boy), gyôzött Kokó, van sok bunyós film, az izgalmas sorozatok, veszekedés anyuval, mert ô az Otthon Tv soros szappanoperáira van beállva. A déli órákban le lehet menni, ha nem szemerkél az esô. Esetleg labdához is juthat az ügyesebbje. A jobb kisfocistákat turnéra viszik. A lakónegyedben hó és jég nélkül dögunalmas a vakáció. Alig cammog az idô.

De valahogy eltelik ez a hét is.

Nem úgy az egyetemistáknak. Vizsgaidôszak teljében pattanásig feszülnek az idegeik. Az egyik lány például egész délelôtt tanult, aztán evett valamit, sétált egyet a ronda világban, visszajött, megint tanult este tizenegyig. Akkor egészen váratlanul olyan üvöltés szakadt föl belôle, hogy normális körülmények között összeszalad a szomszédság, mentôt hívnak stb. Ehelyett azonban nemsokára vele üvöltött az egész szoba, sôt a folyosó, az emelet, majd az egész otthon.

A feszültség levezetésének ez a módja nem kerül pénzbe. Gondolom, egyik-másik pártvezér, parlamenti politikus szintén ilyen meggondolásból alkalmazza, amikor beszédet tart. (Spór emberek.)

Egy kis szorgalommal azonban tovább fejleszthetô a módszer, és egyéb céllal is alkalmazható.

Mielôtt valami nagy baromságot mondunk, üvöltsünk egyet. Mert egy jól sikerült üvöltés után már a bornírtság sem annyira baromi.

Nem hallatszik el Strasbourgig, például.

Módosítanák a Lupu-törvényt

Adrian Nastase kormányfô hétfôn, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) Központi Végrehajtó Tanácsának ülése után kijelentette: a mezôgazdasági és erdôterületek visszaszolgáltatásáról szóló törvény (a Lupu-törvény) alkalmazása akadályokba ütközik, ezért elképzelhetô, hogy módosításokat eszközölnek rajta, de visszaszolgáltatásra kerülô területek felsô értéke változatlan marad.

Nastase elmondta, hogy a törvény esetleges módosításaira vonatkozó törvénytervezetet parlamenti szavazásnak vetik alá, és nem sürgôsségi rendelet formájában lép majd életbe.

A kormányfô közölte: a PDSR e témában megbeszéléseket folytat a kormány támogatására vonatkozó egyezményt aláíró pártokkal is, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel, mivel "szélesebb parlamenti támogatásra van szükség".

Nastase hozzátette, hogy a kormány ezirányú döntése legkésôbb két héten belül várható.

A Mezôgazdasági Minisztérium illetékesei az elmúlt héten kijelentették, hogy a Lupu-törvény módosítását tervezik, melynek révén pontosan megjelölik a különbözô mezôgazdasági területek - szôlô, gyümölcsös, melegház, szántóföld - megfelelési arányait. A Mezôgazdasági Minisztérium törvénykiegészítési javaslatot szándékszik a kormány elé terjeszteni, miután elemzi a törvény alkalmazásában tapasztalt nehézségeket.

Vasile Lupu, a földalap törvényének kezdeményezôje a múlt héten kijelentette: a jelenlegi kormányzat abbéli szándéka, hogy módosításokat eszközöljön a törvényen "még egyszer és utoljára fényt vet a PDSR igazi arculatára" és úgy vélekedett, hogy a szántóföld-ekvivalencia fogalmának bevezetése nem egyéb, mint egyszerû "rablás".

"Amennyiben az egykori szövetségeseink nem lépnek fel a Parlamentben, vagy nem akadályozzák meg e törvénymódosítást, fellázítjuk a falvakat, Bukarestbe gyûjtjük a parasztokat és tájékoztatjuk az Európa Tanácsot, az Európai Uniót, melyek az Iliescu-Nastase rezsim által védelmezett demokratikus értékek", jelentette ki Vasile Lupu.

Valeriu Stoica, a PNL elsô alelnöke kijelentette: nincs tudomása a jelenlegi kormányzat hivatalos szándékáról a földalap törvényének módosítása tekintetében, de amennyiben ez a szándék hivatalos, "a PNL komolyan fontolóra veszi a PDSR-vel való együttmûködést". Valeriu Stoica szerint a visszaszolgáltatási jog szûkítése értelmében eszközölt törvénymódosítás a PNL szemszögébôl súlyos hiba, a tulajdon elleni merénylet lenne.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Lupu-törvény módosítások nélküli alkalmazása mellett foglal állást, hangsúlyozva, hogy nincs tudomása a PDSR által javasolt módosításokról. "Ha javaslatot kapunk a törvény módosítására, bemutatjuk az álláspontunkat", nyilatkozta Markó Béla.

Román-magyar békefenntartó zászlóalj

A román-magyar békefenntartó zászlóalj román összetevôje megkapta az ENSZ jóváhagyását a nemzetközi békefenntartó mûveletekben való részvételre - tájékoztatta hétfôn az MTI-t a román védelmi minisztérium illetékese.

A minisztérium sajtóosztályán elmondták, hogy az ENSZ illetékes kanadai és brit szakértôi, valamint a ciprusi ENSZ-erôk parancsokságának képviselôi a múlt hét végén jártak Aradon, és a helyszíni szemle eredményeként született meg a jóváhagyás.

Az 1999-ben felállt román-magyar békefenntartó zászlóalj román összetevôje egyébként a román hadsereg elsô alakulata, amely ilyen ENSZ jóváhagyást kapott.

A román alakulat felmérésére azt követôen került sor, hogy az ENSZ ciprusi békefenntartó alakulatait kiállító három ország közül Ausztria jelezte: kéksisakosainak visszavonására készül. A megüresedô helyre Románia is felajánlotta katonáit.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hamarosan dönt az osztrák katonák felváltásáról, s kedvezô döntés esetén a román-magyar közös békefenntartó zászlóalj román katonái tavasszal indulnak Ciprusra.

A ciprusi ENSZ békefenntartó mûveletben Magyarország már részt vesz.

Az ENSZ szemle során azt vizsgálták, hogy a román katonák felkészültsége mennyire felel meg az ilyen jellegû feladatok ellátására. A katonai felkészülés és a harci technikával való ellátottság mellett a "vizsga" része volt az angol nyelv ismeretének felmérése is.

A román-magyar közös zászlóalj már több békefenntartó gyakorlatot hajtott végre román, illetve magyar területen.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) aggodalmát fejezi ki a napokban elfogadott új ukrán választójogi törvénnyel kapcsolatban, mivel az nem teszi lehetôvé az Ukrajnában élô nemzetiségi kisebbségek parlamenti képviseletét.

A legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet elnöksége az MTI ungvári tudósítójához eljuttatott nyilatkozatában a többi között leszögezi: "Mivel a választójogi törvény csak pártlistás szavazásra ad lehetôséget, nincs mód arra, hogy a kárpátaljai magyarság képviselôje bekerülhessen az ukrán törvényhozásba. A törvénymódosítás a képviselet alapvetô jogától fosztja meg a nemzetiségi kisebbségeket, így a magyarságot is."

A KMKSZ elnöksége továbbra is elengedhetetlennek tartja, hogy a kárpátaljai magyarság megfelelô képviselettel rendelkezzen mind a törvényhozásban, mind a helyhatósági testületekben - zárul a magyar szervezet nyilatkozata.

A kijevi parlament által elfogadott választójogi törvény, amit Leonyid Kucsma államfô még nem írt alá, négy százalékos küszöböt állapít meg a törvényhozásba való bejutáshoz az országosan bejegyzett pártok számára. A Kárpátalján élô, kétszázezernél is kevesebb ukrajnai magyarság aránya viszont a fél százalékot sem éri el az ország 49 milliós lakosságán belül. Nem lehet kizárni azonban, hogy valamelyik párt listáján magyar nemzetiségû képviselô is bekerül az ukrán parlamentbe.

Népújság-Ankét

- Hogy érzi magát a fôispáni bársonyszékben? Egyébként, miért volt annyira fontos ez a tisztség, talán jelentéktelennek tûnt az ön számára a megyei tanács alelnöki funkciója, miután már a tanács elnöke is volt?

- Szakmai szempontból számomra nem történt különösebb változás. A felelôsség nagyobb, mivel a kormány helyi képviselôjeként a kormányprogram alkalmazására kell odafigyelnem. Másfelôl fontos feladat a decentralizált intézmények tevékenységének a koordinálása, és a törvényességre való felügyelet. Tehát gyakorlatilag nincs nagy szakadék aközött, amit eddig tettem, s amit most, prefektusi minôségemben, tennem kell. Van tapasztalatom a helyi közigazgatás terén. Az a tény, hogy végigjártam az összes lépcsôfokot, községi titkárként kezdtem Ernyében, majd a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal titkára, a megyei tanács elnöke, késôbb alelnöke voltam, nagyban segít a prefektusi teendôk ellátásában. A prefektusi tisztséget felkérésre fogadtam el, fôleg, hogy megállítsam a kollégák közötti harcot. Mert tudni kell, hogy volt vagy öt-hat megyei alelnöke a PDSR-nek, akik mindegyike erre a tisztségre áhítozott. Voltak még külsôk is, s hogy véget vessünk a hatalmi harcnak, elfogadtam a tisztséget. Soha, s most sem voltak különleges ambícióim. Ha akartam volna, ön is nagyon jól tudja, a szenátusi lista elsô helyére kerülhettem volna. Tehát nem ambíció fûtött, amolyan pártfeladatnak tekintettem mind a megyei szervezet, mind a központi vezetés részérôl.

- A beiktatási ceremónián jelentette ki, hogy a kormány képviselôjeként a megyében mindenekelôtt a kormányprogram alkalmazásáért fog mindent megtenni. Hogyan képzelte el a jelenlegi munkamódszer megváltoztatását? Ugyanis a prefektúra alárendeltségébe tartozó intézmények gyakran úgy viselkednek, mintha semmi közük sem lenne a helyi közigazgatáshoz. Gondolja, hogy ilyen szempontból többet tehet prefektusként, mint korábban a megyei tanács alelnöki minôségében?

- Napnál világosabb, hogy a legfontosabb feladatom a kormányprogram alkalmazása a megyében. Mint ön is tudja, ma vitatjuk meg az adminisztratív bizottsággal a megye 2001-re szóló gazdasági-szociális programját. A minisztériumok alárendeltségébe tartozó decentralizált intézmények vezetôit felkértem, hogy a saját gazdasági-szociális programjukat a kormányprogram figyelembe vételével készítsék el. Ugyancsak kértem, hogy mellôzzék az üres frázisokat, a formalitást, koncentráljanak a konkrét gazdasági, szociális, pénzügyi problémákra. Az alkotmány és a törvény világosan kimondja, hogy a prefektus irányítása alá tartoznak a megye decentralizált intézményei. Nem akarok amolyan hajcsár lenni, aki állandóan felelôsségre von, szankcionál, vagy akár a menesztésüket javasolja, de mindenesetre világos, hogy az eddigiekhez képest másként fogok tevékenykedni. Vagyis elsôsorban szorosabb kapcsolatot fogok kiépíteni ezekkel az intézményekkel, támogatni fogom a tevékenységüket a megfelelô minisztériumokkal való kapcsolataim révén. A helyi közigazgatási minisztériummal, a kormányfôtitkársággal központi szinten, helyileg pedig megpróbálom az adminisztratív bizottságon belül periódikusan elemezni, hogy az egyes intézmények, a saját gazdasági-szociális programjuk, illetve a kormányprogram elôírásainak megfelelôen, mennyiben tesznek eleget kötelességeiknek, azért, hogy mind a bizottság, mind a közvélemény megtudja, hogyan végzik feladatukat a különbözô intézmények, lett légyen szó oktatásról, egészségügyrôl, mûvelôdésrôl vagy másról. Tehát sokkal dinamikusabb együttmûködést képzelek el ezekkel az intézményekkel.

- Most, hogy tisztáztuk az alapvonalakat, megkérdezem: ön szerint, melyek a kormányprogram azon prioritásai, amelyek Maros megyének is hasznára válnak?

- Elsô számú prioritás, hogy szabaduljunk meg a téltôl. Ebben segít az idôjárás is. Ezért merem remélni, hogy nem lesznek problémák a fûtésben és a vízszolgáltatásban, még a hangsúlyozott aszály ellenére sem. Komolyan készülünk a tavaszi mezôgazdasági munkákra. Ez a másik fontos feladat tehát, hogy mentsük, amit még megmenthetünk az ôszi vetésbôl, és alkalmazzuk a kormányprogramnak a mezôgazdaság támogatására vonatkozó elôírásait: szubvenció, vetômagellátás, rovarirtószerek a tavaszi vetések védelmében. Ha a mezôgazdaság pozitív irányba elmozdul, pozitív hatást gyakorol majd az élelmiszer-ellátásra, az élelmiszeriparra, ezen keresztül az emberek életszínvonalára.

- Mibôl fogják támogatni a mezôgazdaságot? Honnan teremtik elô a megfelelô pénzforrásokat?

- A kormányfô elmondta, hogy elemezték a kérdést, és elôreláthatóan hektáronkénti egymillió lejes támogatást kapnak a parasztok. A szubvenció a bankon keresztül történik, nem postán, a polgármesteri hivatalokon keresztül, vagy kuponokkal, amelyeket aztán a cigányok árulnak a piacokon. Ezt a költségvetésbôl teremtik elô. Nagyon sok fel nem használt pénzforrási lehetôsége van az állami költségvetésnek, kezdve a feketemunkától, azokig, akik nem fizetnek jövedelemadót például. A teendôk sorában aztán a privatizáció folytatása következik. Ez azonban, amint azt Adrian Nastase kormányfô is hangsúlyozta, nem magáért a privatizáció kedvéért történô, vagy az Európai Unió számára kibiflázható magánosítás lesz, hanem egyfajta szerkezetátalakítás, új technológiák alkalmazása is, hogy az adott vállalatok termeljenek is, ne csak privatizálják, s a tulajdonosok késôbb ne tartsák be a szerzôdéseket: nem tartják meg az alkalmazottakat, nem fejlesztenek, nem fizetik ki a költségvetéssel szembeni tartozásaikat. Én ezeket szeretném kezdetben elérni. Nagyon fontos az állami intézményekkel való partneri kapcsolat kiépítése, partnerség a prefektúra, patronátus és szakszervezetek között. Ilyen irányban már léptünk is, találkoztunk a Solidaritatea és a Fratia szakszervezetek képviselôivel. Találkozókat tervezünk az országos patronátussal. A jövôben is megpróbálok közvetíteni a munkakonfliktusok megoldásában. Csak annyit kérek a szakszervezetektôl, tartsák be a törvényeket. Mert sajnálattal vettem tudomásul, hogy egyesek nem ismerik a vonatkozó törvényeket.

- Az alkotmány értelmében a prefektus legfontosabb feladata a törvényesség védelme. Ön már mondta, hogy másként fog tenni, mint eddig. Ez vonatkozhat a stílusra vagy a lényegre. Különbözô prefektusok alatt volt alkalmunk kellô tapasztalatot szerezni, s konklúziókat levonni. Például nemrég olyan ember ült a prefektusi székben, aki a mandátuma idején úgy viselkedett, mintha a megye polgármestere lenne, mióta viszont polgármesterré választották, a város prefektusának képzeli magát. Mi a véleménye errôl a jelenségrôl?

- Kérni fogom a saját apparátusomtól, hogy oly módon vigyázzanak a törvényesség betartására, hogy az ne sértse a megyei tanács és a helyi tanácsok autonómiáját. Ne akadályozza a helyi közigazgatási szervek normális tevékenységét hivatalos értesítésekkel vagy megalapozatlan perekkel. Tehát mindenekelôtt együttmûködést, és a törvénytelenségek megelôzését fogom kérni a prefektúra és a polgármesterek, helyi tanácsok és a megyei tanács között. Másrészt nem fogok mindenféle, úgynevezett hivatalos értesítést eszközölni, mint ahogy egy korábbi prefektus tette, vagy levelezésekkel késleltetni a határozatok életbe lépését. Ami a tanácsi határozatokat és a polgármesteri rendeleteket illeti, nem fogok beleszólni, mert nem a prefektus feladata a határozatok célszerûségének a megállapítása. Ha megszegik a törvényt, akkor az igazságszolgáltató szervekhez fordulok. De semmiképpen sem játszom meg az ellenôrzô, füleket húzogató hatalmat, hanem együttmûködök velük mindaddig, amíg a törvényesség érvényesül.

- Ez természetes, hiszen volt megyei tanácselnökként a részletekbe menôen tapasztalhatta, melyek voltak a prefektusok tevékenységének és viselkedésének azon aspektusai, amelyek zavarták a helyi hatóságok munkáját, melyek voltak azok az értelmetlen beavatkozások, amelyek leszûkítették a választott szervek mozgásterét. Hol van a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás közötti egyensúly?

- 1997-ig a megyei tanács egyetlen rendeletét, határozatát sem támadták meg. Ettôl kezdve havonta kaptam hivatalos értesítést a határozataimra, egyre gyakrabban indítottak ellenem keresetet a közigazgatási bíróságon. Akkor tettem fel magamnak a kérdést: mi történt, hiszen azelôtt is úgy dolgoztam, ahogy akkor? Véleményem szerint túlbuzgóságról volt szó, s arról, hogy a prefektus túllépte a saját hatáskörét. Olyasmibe kötött bele, hogy például nem jó helyre tettük a vesszôt, megtörtént, hogy nem tetszett a határozat megfogalmazása, s rögtön hivatalos átiratot küldött. És hiányzott az együttmûködés, amely 1997-ig megvolt, és amelyet én magam újra meghonosítanék. Szerintem ez az emberektôl függ. Remélem, Virág Györggyel továbbra is jól együtt dolgozunk majd, hasonlóképpen a városi és községi polgármesterekkel is. Nem fogom az embereket állandóan törvény elé citálni, s megjegyzésekkel, levelekkel, hivatalos értesítésekkel sem fogom akadályozi a helyi tanácsok munkáját.

- Beiktatásukat követôen a prefektusok találkoztak Adrian Nastase kormányfôvel, aki érdekes kijelentést tett. Nevezetesen, hogy önöket az alkotmány és a törvények biztosította hatáskörökkel ruházták fel, s nem akarja önöket minden aprósággal Bukarestben látni, másfelôl pedig nem helyi önkényuraknak, kiskirályoknak nevezték ki önöket. Hogyan értékeli a miniszterelnöknek ezeket az
"útmutatásait"?

- Tudomásul veszem a miniszterelnök álláspontját. Természetem, illetve a helyi közigazgatási irányításról vallott nézeteim szerint sem fogok a megye amolyan "nagyfônökeként" viselkedni. Nem fogom túllépni a hatáskörömet, se nem fogok volt párttitkári allûröket felvenni. Kollegiális kapcsolatot kívánok kialakítani mind a helyi tanácsokkal, mind a megyei tanáccsal. Ugyanezt teszem a prefektúrának alárendelt intézmények vezetôivel is, de igényes leszek abban, hogy betartsák a játékszabályokat, és természetesen a törvényeket. Ha számba vesszük a negyven intézményt, amelyek az adminisztratív tanács tagjai is, tulajdonképpen ezek mind közszolgálati intézmények, amelyek az állampolgárokért vannak. Ilyen szempontból nagyon határozott leszek, de nem fogok "kenézként" viselkedni, ahogy a miniszterelnök is mondta.

- Köztudott, hogy szándékában áll átszervezni a prefektúra apparátusát. Feltételezem, hogy
"karcsúsítani", ugyanakkor hatékonyabbá akarja tenni. Milyen elvek alapján szándékszik megvalósítani ezt a lényeges változtatást?

- Önnek árulom el elsôként, hogy a napokban kapjuk meg a megyénknek járó személyzeti keretet. Való igaz, hogy már készítem az új felépítést. Remélem, hogy legalább 40 posztot kapunk. Három igazgatóságra fektetek hangsúlyt: a program-prognózis, a decentralizált intézményeket koordináló, és a törvényességet ellenôrzô igazgatóságokra. Létrehozzuk a prefektúra ellenôrzô testületét, a prefektusnak lesz kabinetfônöke, egy tanácsosa, egy igazgatója. Már elkezdtem az emberek kiválasztását. 30-35 éves fiatalokat választottam, többségüknek két diplomája van, több nyelvet beszélnek, menedzsmenti tapasztalatokkal rendelkeznek. Szeretném, ha az apparátus dinamikus, kompetens fiatalokkal egészülne ki, akik mellett én magam is megfelelôképpen eleget tudok majd tenni feladataimnak. Ami a fôtitkári tisztséget illeti, a törvényt tartom szem elôtt. Ha a törvény azt mondja, hogy közhivatalnok, akkor marad Pora Zamfira. Kompetens, jól felkészült, munkabíró személy, egyetlen gond vele, hogy az algoritmus alapján a Demokrata Párt színeiben került a funkcióba. A kabinetbe viszont új embereket hozok, ugyanígy az ellenôrzô testületbe. A program- prognózis igazgatóságra az Állami Vagyonalaptól elbocsátott embereket teszem, akik fiatalok, és értik a dolgukat. Lesznek meglepetések a kinevezéseknél.

- A munkamegosztás keretében mi az alprefektus szerepe, tekintettel arra, hogy Burkhardt Árpád, maholnap "örökös" alispán, politikai paktum alapján került a tiszt-ségbe? Ilyen esetben az alprefektusi minôség valamivel többet jelent, mint különben jelentene.

- A PDSR és RMDSZ között politikai egyezség volt. Ezek egy részét protokollumba foglalták. Megyei szintre volt egy külön egyezség, amely lehetôvé tette, hogy egyes állami intézményekben megmaradjanak a régi szakemberek. Ez az egyezség az öt alprefektusi funkcióra is vonatkozott. Olyan alispánokra volt szükség, akiket elfogadott a megyei PDSR is. Mi a megyében úgy gondoltuk, tekintve a megye etnikai megoszlását, magyar alprefektusra van szükség. A személyrôl az RMDSZ-es kollegákkal egyeztünk meg. Nem azért, mert az országban Burkhardt Árpád a legrégibb alispán, hanem úgy gondoltuk, hogy lehet vele csapatban dolgozni. Feladata az, hogy engem helyettesítsen, amikor nem vagyok itt, de az is, hogy bizonyos tevékenységeket koordináljon. Ô fogja irányítani a gazdasági jellegû igazgatóságokat, szolgálatokat.

- Végül, hogy hazabeszéljek, a sajtóval és a nyilvánossággal szembeni egyfajta visszafogottságot érzünk önnél. Mennyire megalapozott ez, és mit szándékszik tenni, hogy a prefektúráról megfelelô kép alakuljon ki?

- Nincsenek fenntartásaim a sajtóval szemben. Bizonyítja, hogy amíg megyei tanácselnök voltam, minden ülésünk nyitott volt, az vehetett részt, aki akart. Azt lehet esetleg felróni nekem, hogy nem vettem részt mindenféle televíziós showban. Elsôsorban, mert nagyon elfoglalt vagyok, sokat dolgozom délután és otthon is, emellett családi kötelezettségeim is vannak, amelyeknek szintén eleget kell tennem. Másfelôl, el kell mondanom, nem él bennem a magamutogatás kényszere, nincs szükségem arra, hogy szünet nélkül népszerûsítsék a tevékenységemet. Nincs rá szükségem, nincsenek politikai ambícióim, soha nem akartam képviselô lenni, nem is akartam elôtérbe kerülni. Tegyem mindehhez, egy igazi párbeszédhez megfelelô partnerre van szükség…

- Köszönöm a beszélgetést.

RMDSZ-tanácsosok sajtóértekezlete

- Ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal kifogástalanul mûködjön, szakmailag hozzáértô alkalmazottakra van szükség. Ezúttal olyan személyeknek is sikerült a versenyvizsgájuk, akiket tavaly különbözô kihágások miatt távolítottak el tisztségükbôl, vagy akiknek szakmai felkészültsége nem megfelelô - hangoztatta dr. Benedek István frakcióvezetô. Hozzátette: bár többször is kérték, hogy a két alpolgármester tagja legyen a vizsgáztató bizottságnak, ebbe Dorin Florea polgármester nem egyezett bele, egyébként is már elôre el volt döntve, kik kell, hogy bejussanak. Kifogást emelt például Ionel Ignat aligazgatóval szemben, aki szerinte "nagyon jó végrehajtó, mindent elvégez, amit kiadnak neki, de ez még nem jelenti azt, hogy aligazgatónak is megfelel". Fodor Imre alpolgármester úgy vélte, hogyha egy tisztségre csak egy személy jelentkezett, és az nem felel meg a követelményeknek, nem kell mindenáron betölteni az állást. Példaként a bel- és külkapcsolatok osztályvezetôjét említette, aki egyetlen idegen nyelvet sem beszél tökéletesen (még a magyart sem). Márpedig - jelentette ki az új közigazgatási törvény kapcsán Fodor Imre - a polgármesteri hivatalban eddig olyan személyek dolgoztak, akik magyarul is tudtak, ez a folyamat most megfordult: nagyon kevesen tudnak magyarul és miért ne mondjuk ki: kevés a magyar. A továbbiakban dr. Benedek István jelezte, hogy a hivatal mûködésében számos rendellenesség tapasztalható, ezek egyike a tavalyi év október- novemberében elszámolt túlórák. A problémát még a novemberi tanácsülésen felvetette Fekete Attila tanácsos. Kiderült, hogy 2000 folyamán összesen 5611 túlórát fizettek ki egyes alkalmazottaknak, közel felét október-novemberben. Érdekes módon éppen a személyzeti osztály alkalmazottai dolgoztak a legtöbbet pluszban, pontosan 1207 órát, felét az említett hónapokban. Egyeseknek havi 100 túlórát is kifizettek, ami azt jelenti, hogy munkanapokon reggel héttôl este hétig, szombatonként pedig öt órát dolgoztak. A tanácsosok magyarázatot kértek a polgármestertôl a történtekre. Kérdésünkre dr. Benedek István elmondta, hogy másik felvetett probléma az adók kiszámolásával kapcsolatos. A tanácsosok szerint sokan panaszkodnak arra, hogy a 42%-os adókiigazításhoz képest túl nagy összeget kell fizetniük. Dávid Csaba jelezte, hogy egyes tanácsi határozatokat - mint például a városközponti forgalomkorlátozásra és utcai árusításra vonatkozókat - nem tartanak be, Kirsch Attila pedig hangsúlyozta, hogy a kerékpárforgalmat illetôen mától javaslatokat várnak a Pro Biciclo Urbo székhelyére.

Florea cáfol

- A versenyvizsgát tisztességesen szervezték meg, senki nem hibás, amiért egyes állásokra csak egy- két személy jelentkezett. Azt állítani, hogy a jelölteket etnikai alapon válogatták ki, primitív és korlátolt gondolkodásra vall - közölte felháborodottan a polgármester. A Népújság kérdésére, hogy miért nem egyezett bele abba, hogy a két alpolgármester tagja legyen a vizsgáztató bizottságnak, Dorin Florea kijelentette, hogy a két alpolgármester jelen volt a bizottságokban. - Mivel egy adott pillanatban úgy vetôdött fel a probléma, hogy ezekben a bizottságokban tanácsosok is legyenek, úgy láttam jónak, hogy a két alpolgármester tanácsosi minôségben vegyen részt. Ôk nyilatkoztak úgy, hogy egyes bizottságokban, mint például a jogiban, nem kívánnak részt venni, ezért kellett helyettük más tanácsosokat választani. Azt szerették volna, hogy alpolgármesterként és tanácsosként egyaránt bizottsági tagok legyenek. Részemrôl minden javaslatot szívesen veszek, de tiltakozom, hogy becsületességemben kételkedjenek. Odajutottunk, hogy magyarázatokat kell adnunk, amibôl egyesek választási tôkét kovácsolnak. A polgármester megjegyezte, ha már a piszkos dolgoknál tartunk, számos bizonyítéka van az elôzô vezetés idején lebonyolított garázsügyletekre, ezért nem tetszik egyeseknek az a nyílt mód, ahogyan most kiválasztják a megfelelô garázsmodellt. A számvevôszéki vizsgálat végeredményét is a sajtó rendelkezésére bocsátja (az elsô "kötetet" egyelôre), hogy ne legyen több vita egyes,
"helyettesíthetetlennek" tartott személyekrôl. A túlórákkal kapcsolatban kijelentette, hogy ezeket a régi vezetés által jóváhagyott szabályzatnak megfelelôen számolták el, minden esetben jogosan. Hozzátette, hogy ezután nem kerül sor ilyesmire, más módon fogják jutalmazni az arra érdemeseket.

A polgármester majd megmutatja

Tegnapi sajtóértekezletén Marosvásárhely polgármestere ismertette a Municípiumok Föderációjának nemrég lezajlott ülésén tett javaslatait. Mint elmondta, felvetette többek között, hogy egyes helyi adókat és illetékekbôl származó pénzösszegeket ne a Kincstáron, hanem kamatot is számoló kereskedelmi bankokon keresztül kezeljenek. A rokkantak gondozóinak alkalmazásával kapcsolatosan kérni fogja az illetékes minisztériumtól, hogy ezen személyek fizetését ne helyi költségvetésbôl, hanem más, állami alapokból fedezzék, és találjanak megoldást a jövôben a helyi tanácshoz átkerülô rendôrség finanszírozására is. Szeretné elérni ugyanakkor a gadasági egységek által használt ingatlanok újraértékelését, mivel az ezek után fizetett adót túl kevésnek találja, ugyanakkor úgy véli, hogy megoldást kell találni a polgármesteri hivatal alkalmazottainak megfelelô bérezésére, hogy "ne meneküljenek más intézményekhez".

Csegzi Sándor alpolgármester rendkívül fontosnak tartja, hogy Marosvásárhely nemzetközi konferenciaközponttá váljon. Erre minden feltétel adott, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy Marosvásárhely az ország egyik legjelentôsebb kulturális központja, ahol színvonalas egyetemek mûködnek. - Meg kell tenni mindent azért, hogy nagyszámú nemzetközi értekezlet színhelye legyen, ez nagymértékben hozzájárulna a város gazdasági fellendüléséhez. A kezdeményezés sikerét elôsegítheti, hogy a 2002-es évet Bolyai-évnek nyilvánították, így tisztelegve a nagy tudós emlékének.

A polgárôrök múlt heti kivonulásával kapcsolatban Dorin Florea kijelentette, hogy havonta 3,3 millió lejt fizetnek minden polgárôr után, és semmiféle felelôsség nem terheli a polgármesteri hivatalt, amiért csak 1,2 millió lejes fizetést kapnak. Mivel a polgárôrök "sok esetben szemet hunynak bizonyos dolgok fölött", ezért tanulmányozzza annak a lehetôségét, hogy ezután rendesebben megfizetett csendôröket alkalmazzon az intézmény.

A tanácsosok semmiképpen nem akarják megtárgyalni a Salubriserv ügyét. Tavaly ôsszel egy hónapon át monitorizálták a köztisztasági vállalat tevékenységét, az errôl készített jelentést harmadszorra sem sikerült a tanácsülésen felolvasni - jelentette ki Florea. A monitorizálás eredménye az, hogy közel 700 millió lejes többletet számolt el a Salubriserv. A polgármester szerint az Állami Vagyonalap tulajdonában levô vállalatnak nem szabadna túl nagy nyereségre szert tennie az adófizetôk rovására. Mindössze egy fejlesztésekre szánt pénzalapot hozzanak létre. Soknak tartja azt a 14 milliárd lej, amit évente fizetnek a Salubriservnek, szerinte újra kellene tárgyalni a szerzôdést, de erre a vállalat nem hajlandó, és arra sem, hogy a magánosítási folyamatot felgyorsítsák - hangoztatta a polgármester, fenyegetôleg hozzátéve, hogy majd ô megírja az illetékes minisztériumoknak, hogy kik rejtôznek a háttérben.

Dorin Florea úgy véli, hogy azért kellett még egy igazgatóságot létrehozni, mert Fodor Imrének nem tetszett a szervezési szerkezet, és ragaszkodott Bakó igazgatóhoz. Mindenki mindenkibe beleköt - folytatta -, elfelejtik, hogy ô az, aki felelôsséget vállal a hivatal ügyeiért.
"Tudom, hogy az 50 százalék nem szeret, de semmi gond, majd erôszakkal fogom szeretni". Addig is Florea kijelentette, hogy nem hagyja annyiban a dolgot, a közigazgatási bírósághoz fordul a tanácsi határozat semmissé nyilvánításáért.

Marosvásárhely polgármestere újabb bombát próbált robbantani tegnap. Kijelentette: írásos bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy 1998-ban 1100 kutyát kábítottak el, akik akkoriban a kóbor kutyák befogásával foglalkoztak. Adatai szerint az érzéstelenítô adagjáért 200 német márkát kaptak külföldi szervezetektôl, és további 70 márkát egy-egy eb ivartalanítására (összesen 500 kutya ivartalanításáról van tudomása) . Az állatkert alkalmazottai mindeddig csupán 2 ivartalanított kutyát fogtak el. Ugyanakkor elmondta, hogy olyan számlák birtokában van, amelyek bizonyítják, hogy az Orvosi Egyetem krematóriumának mintegy 30 millió lejt fizettek ki annak ellenértékeként, hogy ’98-ban két hónap leforgása alatt 1500 kutyát hamvasztott el. Ezzel egy idôben a polgármesteri hivatal a menhelyen tartott ebek élelmét is fedezte. Dorin Florea az akkori illetékeseket tartja felelôsöknek a történtekért.

Munkáltatók a prefektúrán

Pénteken a megyei patronátus képviselôit fogadta a prefektúrán Toganel Ioan kormánybiztos és Burkhardt Árpád alprefektus. A kormányhivatal és a munkáltatók reális partnerkapcsolatával, amit idôszakos találkozók és információcsere formájában akarnak mûködtetni, a felek kölcsönösen segíthetik egymás munkáját.

Az UGIR 1903 országos munkáltatói szervezetbôl önálló jogi személyiséggel kivált megyei patronátus a megye iparának 71%-át, az árukivitel 64, és az alkalmazottak 20%-át tömörítô 61 céget képvisel. Az üzletemberek képviselôi kijelentették, nyitottságot várnak a prefektúrától, és közbenjárást a kusza törvénykezés egyszerûbbé tételére. Ugyanakkor elégedetlenek azzal, ahogy a megyei egészségbiztosító pénztár gazdálkodik az általa begyûjtött pénzekkel.

A munkáltatók támogatni is tudják a kormányhivatalt, elsôsorban a megye valós gazdasági potenciálját szemléltetô adatokkal, amelyek birtokában, szerintük, könnyebben lehet majd külföldi beruházókat vonzani a megyébe. Emellett javaslatokkal segítenék a prefektúrát az egyre inkább teret hódító feketegazdaság elleni harcban.

A prefektus egyetértett a munkáltatók kéréseivel és javaslataival, biztosította ôket, hogy nehézségeik megoldása érdekében közbenjár a kormánynál, vagy az illetékes minisztériumoknál. Az egészségbiztosítóval kapcsolatos panaszokra a kormánybiztos úgy vélte, a pénztár nem tud gazdálkodni a begyûjtött pénzzel, és hamarosan intézkedéseket ígért az általa tûrhetetlennek tartott állapot javítására.

Szakszervezetek és a hatalom

Egész sor megoldásra váró problémát tártak pénteken Toganel Ioan prefektus és Burkhardt Árpád alprefektus elé a Fratia országos szakszervezeti konföderáció megyei szervezetének képviselôi.

A gondok felvetése azután kezdôdött, hogy a megyei szakszervezeti szövetség vezetôi kijelentették, ôk az egyetlen, jogi személyiséggel rendelkezô országos szakszervezeti képviselet a megyében, és rajtuk kívül nincs más, valódi háttérbázissal rendelkezô szakszervezet. Vas Stefan elnök szerint a Szolidaritás megyei szakszervezeti tömörülést Victor Ciorbea exkormányfô kezdeményezésére, a volt szakszervezeti vezér politikai alakulatának árnyékaként alakították. Erre válaszként a prefektus kijelentette, kivizsgálják valamennyi szakszervezeti tömörülés jogi helyzetét, és tisztázzák, melyik dolgozói érdekképviseletet tekintik tárgyalóképesnek.

A Fratia vezetôi elôször a polgárôrök helyzetét terjesztették elô. Mint ismeretes, a napokban a megyei tanács alá rendelt rendfenntartók tiltakozásba fogtak az alacsony bérek miatt, s képviseletükben a szakszervezetiek új parancsnok kinevezését kérték, aki a jelenleginél jobban gazdálkodjon.

A szervezethez csatlakozott Tudortrans személyszállító cég képviselôje szerint a Siletina társaság megsérti a helyi közszállítási tanulmány alapján hozott tanácsi határozat elôírásait, mert Hargita megyében bejegyzett autóbuszokkal szállítja az utasokat, holott a határozat szerint helyben forgalomba írt jármûvekkel kell fuvarozzanak a helyi közszállításban dolgozó cégek. Idôközben a Tudortrans járatainak számát is csökkentették, anélkül, hogy kikérték volna egyáltalán a társaság véleményét. Ilyen és ehhez hasonló lépések azóta történnek, amióta a konkurens cég helyi tanácsosi tisztségre pályázó vezetôjének kampányfônökét a polgármesteri hivatalban alkalmazták. A panasszal kapcsolatban a prefektus úgy vélte, újabb találkozót kell szervezni a közszállítással kapcsolatban, amelyre Marosvásárhely polgármesterét is meghívják.

Tiriac tizenévesként román konyakkal és szovjet fényképezôgépekkel csencselt, ide-oda utazgatva a két ország között, és néhány hónap alatt kisebb vagyonra tett szert.

Nastase elmaradhatatlan partnereként lett világhírû és világelsô. 1972-ben ült az edzôi padra, zsebében tornatanári oklevéllel edzette partnerét, majd a külföldi sztárok sorát.

Boris Beckert egy serdülôbajnokságon fedezte fel, Becker is 14 éves volt, és néhány év alatt nemcsak a világ legjobb játékosává, de a háború utáni Németország elsô számú sportolójává, legjobban fizetett sztárjává nevelte.Volt olyan év, amikor a német játékos 30 milliót is keresett, a jutalékok révén Tiriac is milliókhoz jutott hozzá.

Boris válik a feleségétôl. A hölgynek a házassági szerzôdés szerint ötmillió jár, Becker vagyonát 170 millió dollárra becsülik. Ugyanennyire a Tiriacét is.

A 25 nagy cégbôl álló Tiriac Holding ma a legnagyobb román magáncégnek számít. Talán az egyetlen országunkban, amelynek mind az 58 alvállalata nyereséges. A harcsabajuszú "patron" romániai részesedései mintegy 200 millió dollárt érnek. A Tiriac-birodalom zászlóshajója a Tiriac Kereskedelmi Bank, a hozzákapcsolódó ASIT biztosítótársasággal. Ez Romániába csábította a német Allianz-ot, eladva neki a részvények 51 százalékát. Ezt a sorsot szánja bankjának is. Tiriac angolul, franciául, olaszul, németül és spanyolul beszél.

A Tiriac Holdingban számos jó nevû német cég érdekeltsége található meg. A Metro nagykereskedelmi áruházlánccal közös cége közel 1 milliárd dollárnyi áruforgalmat ért el tavaly nyolc romániai egységében. A Lufthansával alapított Lutas cég repülôtéri szolgáltatást végez az Otopeni nemzetközi reptéren. Egy másik érdekeltség a Mercedes alkatrész-beszállítója, rajta keresztül jutnak ide a Mercedes, a Ford és a Porsche autók. A holding felvásárolta az egykor állami felvonógyárat, és aktív szereplôje a bukaresti értéktôzsdének.

Ion Tiriac egyik cégében sem igazgató, mindenikbe rátermett menedzsereket állított. Rendkívül jól fizeti ôket, persze elvárja, hogy "éjszaka két órát aludjanak, nappal pedig legalább huszonhatot dolgozzanak".

Ennek ellenére Tiriac nem bízik az embereiben. Úgy látja: a mintegy tízezer alkalmazottat irányító felsô vezetésben eluralkodott a rutinszerûség, és a hibákat csak ô képes észrevenni, ezért két helikopterének egyikével váratlan villámlátogatásokat tesz cégeinél. Viszont sohasem panaszkodik betarthatatlan törvényekre, a vállalkozókat sújtó rendeletekre, kibírhatatlan adóterhekre.

Azt mondják, a Demokrata párthoz áll közel. Ô adta az induláskor a kölcsönt a stúdió elindításához Adrian Sârbunak, aki dokumentumfilm- operatôrként kezdte, és mára ô a Pro TV birodalom médiacézárja. (Forrás: HVG)

Volt már az olimpiai bizottság elnöke. Országelnök még nem. De Tiriac az a fajta ember, akibôl még minden lehet.

Panaszok nyomában

Kádár Rozália elvált, kisnyugdíjas asszony. Szívmûtött, cukorbeteg, magas vérnyomása van. Fiával múlt év végéig Marosvásárhelyen, az Înfratirii utca 1. szám alatti garzonblokk 505-ös lakásában lakott. Akkor kilakoltatták. Azóta rokonoknál, testvéreknél húzza meg magát, ott, ahol helyet adnak neki.

Miután elvált, férje lakásából fiával együtt távoznia kellett. Nem volt mit tenni, albérleti lakásba költözött, a szóban forgó garzonba. Csakhogy a lakás, amit bérelt, állami alapból épített, a lakásgazdálkodási vállalat kezelésében levô lakás volt. A lakbérleti szerzôdés Leopold Árpád nevére szólt.

A Leopold család 1990-ben Magyarországon telepedett le, de a lakást nem adta át a lakásgazdálkodási vállalatnak, és a lakbérleti szerzôdést sem bontották fel. A két fél közötti egyezség alapján K. R. a garzonért abban az idôben 300 lejt fizetett a családnak és 170 lejt a lakásgazdálkodási vállalatnak.

1993-ban elsô ízben a 10 926/1993. XII. 16-os iktatószámú kéréssel kérte a polgármesteri hivatalt, hogy az állami tulajdonú lakást, amelyet a régi bérlô már elhagyott, mert Magyarországon telepedett le, sôt az állampolgárságát is megkapta, neki utalják ki. A kérést minden évben többször benyújtotta. Az egyik 1994. május 9-én keltezett válaszban Iuliana Popa, a hivatal fôjegyzôje, valamint Calianu Cheorghe alpolgármester azt válaszolták, hogy "a lakás jogi szempontból nem tekinthetô szabadnak". Közben a lakásigénylési listán mind hátrább került.

A volt lakásgazdálkodási vállalat - a RAGCL - jogutódja, a Locativ Rt. illetékese szerint a kérdést a polgármesteri hivatalnak kellett volna megoldania. Mint Imreh Gizella elmondta, a Locativ akkor jött rá, hogy a lakásban nem az eredeti bérlô lakik, és más nevére szól a bérleti szerzôdés, mint aki a bért fizeti, amikor 1999-ben megjelent a házbérek átszámításáról szóló 40-es sürgôsségi kormányhatározat, melynek értelmében minden egyes bérlôvel új lakbérleti szerzôdést kellett kötni. Valóban Kádár Rozália több ízben kérte, hogy a lakás bérbeadásakor legyen prioritása, de ide-oda küldözgették. Ô pedig hiszékenyen, bízva abban, amit neki a hivatalokban megígértek, halasztotta a kérdés jogi tisztázását.

Csegzi Sándor alpolgármester megerôsítette, Kádár Rozália semmi hivatalos kiutalással nem rendelkezett, törvénytelenül lakott ott. A polgármesteri hivatal által összeállított lakásigénylési listán jelenleg a 76. helyen szerepel. Csak azért, mert abban a lakásban lakott, semmilyen prioritással nem rendelkezhet. Sajnos, egyesek, mivel sok esetben nem ismerik a törvényt, bátortalanul viszonyulnak az ügyintézéshez, és ilyen helyzetekbe sodródhatnak.

Mindent egybevetve Kádár Rozália tényleg jogtalanul lakott ott a hivatal szempontjából. De feltevôdik a kérdés, kinek állt érdekében, hogy tíz évig egy lakás helyzete tisztázatlan maradjon? Hogyan létezik az, hogy a lakásgazdálkodási vállalat csak 1999-ben szerzett tudomást arról, hogy nem Leopoldék laknak a lakásban, akkor, amikor évekig Kádár Rozália fizette a bért? Továbbá a polgármesteri hivatal miért nem jelezte a lakáskezelô vállalatnak - hiszen a Kádár Rozália kérvényeibôl tudomást szerzett a helyzetrôl -, hogy a lakbérleti szerzôdés érvényét vesztette?

Az egészségügyi-szociális gondokkal küszködô személyek támogatását célul tûzô marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítványt 1992-ben alakította dr. Lupsa Alexandru. Az alapítvány tevékenységérôl, jelentôsebb programjairól az évek során többször beszámoltunk. Jeleztük az önkéntesek által szervezett AIDS-ellenes kampányok idôpontját, eredményeit, a megyeszékhelyi, vidéki nélkülözô családoknak, iskoláknak, elhelyezési központoknak biztosított anyagi támogatásokat, s hírt adtunk a holland alapítványok támogatásával épített Kitartás nevû központról is. Az elmúlt évben az alapítványnak nagyjából sikerült befejezni a szellemi és/vagy mozgássérült gyerekek számára épített Kitartás központot, s beindítani egy újabb, az idôs személyek támogatását célzó programot. Ezekrôl, s a további tervekrôl a programvezetôkkel beszélgettünk.

A Tudor lakónegyedben, félszáz ápolt személy befogadására készült Kitartás központ beindításával a többszörösen sérült gyerekeknek és szüleiknek szeretnénk segítséget nyújtani - tájékoztat Tóth Éva. - Szakembereink minôségi ellátást, egyéni és csoportos foglalkozásokat biztosítanak a gyerekeknek, segítik a speciális igényekkel rendelkezô 3-16 év közötti kiskorúkat és családjaikat jobban beilleszkedni a társadalomba, ugyanakkor szaktanácsokkal és tájékoztató anyagokkal látják el a szülôket. Tevékenységünkkel részben mentesíteni szeretnénk a szülôket, hogy munkát vállalhassanak, háztartási teendôiket el tudják látni. Egyelôre nem tudunk pontos idôpontot, hogy mikortól kezdjük meg a tevékenységet, a belsô munkálatok elvégzésére még két-három hónapra van szükség. Elképzeléseink szerint a Maria Alapítvány gondozásában levô tíz gyerek mellé kiválasztott más 20 gyerekkel kisebb csoportokban, apránként kezdünk el foglalkozni, ahogy az épület egy része elfoglalható, használható lesz - számolt be Tóth Éva.

Az Otthon az idôskorú személyeknél elnevezésû, 2000 áprilisában beindított programról Laura Todea programfelelôs számol be:

- A Caritas Szervezet által kezdeményezett Otthoni betegápolás programhoz kapcsolódva önkénteseink 18 idôs személlyel foglalkoznak. A segített személyeket, az idôs személyekkel foglalkozó alapítványok, a polgármesteri hivatal nyilvántartása nyomán, valamint a tömb- házfelelôsöket is megkérdezve választottuk ki. Többnyire magányos, kisnyugdíjból élô, otthonát ritkán elhagyó személyre esett a választás. Legtöbbjük a Tudor lakónegyedben lakik. Önkénteseink hetenként egyszer-kétszer keresik fel az érintett személyt, s kérését, igényét figyelembe véve, segítenek bevásárolni, elkísérik az orvoshoz, sétálni, felolvasnak neki, beszélgetnek vele, esetenként együtt tévéznek. Amennyiben szükséges, segítenek a háztartási munkában, kifizetik számláikat, mindezt természetesen díjmentesen. Lehetôségeink függvényében anyagi támogatást: élelmiszereket, ruhákat, tisztálkodási szereket is biztosítunk számukra. A program kísérleti programként indult, s mivel az eddigi tapasztalatok alapján hasznos, s az idôs személyeknek nagy szükségük van rá, bôvíteni szeretnénk. Ezért szívesen fogadjuk azon önkéntesek jelentkezését, akik szeretnének a fent vázolt programban részt venni, s idôs személyeken segíteni. A jelentkezôknek február közepén felkészítô tanfolyamot tartunk, amelyen ismertetjük a programot, az idôs személyek által igényelt tevékenységeket, s az alapvetô elsôsegélynyújtási módszereket. Az érdeklôdôk az alapítvány székházában: Sârguintei utca 1-es tömbház, 4-es lakrész, vagy a 257-057, 257-542-es telefonszámon jelentkezhetnek, kérhetnek bôvebb felvilágosítást - nyilatkozta Laura Todea.

A Heti Világgazdaság címû folyóirat idei 3. száma diákmellék-letet közöl Felsôoktatás címmel. Ebbôl tallózunk.

Egy éven belül szinte biztosan állást találnak az állatorvosok, az általános orvosi diplomát adó egyetemek végzôsei, az angol szakosok vagy a jogászok. Száz bölcsészbôl 99 nem tud elhelyez-kedni, ha Szegeden végez, 94, ha Debrecenben, 89, ha a budapesti ELTE végzettje. Száz miskolci filosz közül csak 71 talál állást.

1999 ôszén, egy évvel tanul-mányaik befejezése után 55 és 63 ezer forint között keresett az agrártudományi egyetem végzettje. Ha fôiskolai a végzettsége, akkor 43 és 48 ezer forint közötti a havi jövedelme. Aki informatikát végzett, 90 és 121 ezer forint közötti fizetést kapott, fôiskolai diplomával 57 és 69 ezer között keresett. A mûszaki szakok végzettjeinél ez a szám 72 és 84 ezer, illetve 56 és 63 ezer forint között mozog. A bölcsész szakok (történelem, magyar nyelv és irodalom, pszichológia, szociológia) diplomásai 47-58 ezer forintot kerestek, ha egyetemet végeztek, 35-41 ezer között mozgott a fizetésük, ha fôiskolát jártak.

A tanítók és óvodapedagógusok fizetése 35-39 ezer forint volt. Az egyetemet végzett sporttanároké 39-55, a fôiskolát végzetteké 37-50 ezer forint között mozgott.

A frissen végzett orvos egy évvel munkába állása után 45-53 ezer forint között keresett, az asszisz-tensnek megfelelô végzettségû pályakezdô pedig 34-39 ezer forint között.

Egyetemi közgazdász diplomával 85-94 ezer forintos fizetést lehetett elérni, fôiskolaival 43-38 ezer forintosat. A szociális szakoknál ez az arány 34-36, illetve 31-40. A jogot végzettek bére 41 és 64 ezer forint közötti.

A természettudományokat tanult fiatal 39-43 ezer között, a mûvészeti egyetemek diplomásai 36 és 47 ezer forint között kerestek.

Az orvosit végzettek csaknem négyötöde a pályán, illetve vala-milyen egészségügyi foglalkozásban marad, a többi területen diplo- mázottaknak legfeljebb a fele. Akik agrártudományt tanultak, azoknak mindössze 13 százaléka helyezkedik el a képzettségét igénylô fog-lalkozásban.

A számítástechnikában elhelyez-kedô fiatal diplomásokra 7-9 százalékkal magasabb kereset vár, mint a hagyományos iparágakba kerülôkre, de náluk is mintegy 19-21 százalékkal lesz alacsonyabb a közigazgatásban elhelyezkedôk pénze, az oktatásban pedig várhatóan 20-25, az egészségügyi, szociális ellátásban 30-35 százalékkal lesz kisebb a fizetségük.

A férfiak 5 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak, mint az ugyanolyan felkészültségû nôk. Az angol nyelv ismerete 5, a németé 4 százalékos kereseti elônyt jelent. Ha pedig valaki jól kezeli a számító-gépet, ez átlagosan 6 százalék pluszt hoz.

• 10 halálos áldozat

• az útviszonyok megnehezítik a tûzoltást

• robbanásveszély

• eredményes együttmûködés a Rohammentô-szolgálattal

A megyei tûzoltócsoport alakulatai tavaly 320 beavatkozás során 208 személyt mentettek meg, amelybôl 25 gyerek. A lángok közül pedig közel háromszáz állatot szabadítottak ki. A tûzoltók által megmentett javak értéke csaknem 120 milliárd lejre tehetô. Ennek ellenére a tûzesetekben tíz személy életét vesztette és 19 súlyosan megsérült. A tüzek körülbelül 5 milliárd lejes kárt okoztak, a beavatkozások során megsérült három tûzoltó katona - hangzott el Micu Liviu tûzoltóparancsnok beszámolójában, amelyen jelen volt Ioan Toganel prefektus, Vasile Cotoara megyei rendôrparancsnok és Jinga Sandu, a Polgári Védelem parancsnoka, valamint dr. Raed Arafat, a Rohammentô-szolgálat vezetôje.

A jelentésbôl az is kiderül, hogy a tüzeket a villamos hálózat valamint az improvizált fûtôtestek meghibásodása és felügyelet nélkül hagyása, az égô cigarettacsikkek, a gyerekek tûzzel való játéka és szándékos gyújtogatás okozta.

A tûzbiztonsági szabályzat be nem tartása miatt 506 esetben róttak ki bírságot, melynek összértéke csaknem 80 millió lej, és nyolcszáz esetben bocsátottak ki figyelmeztetést. A parancsnok szóvá tette, hogy a megye egyes helységeinek katasztrofális útviszonyai miatt képtelenség a tûzoltókocsikkal a helyszínre eljutni. Úgyszintén az egész megyében gondot jelent az utcai vízcsapok mûszaki állapota. Marosvásárhely fôterén - még a prefektúra közvetlen közelében is, ahol a közelmúltban tûz ütött ki - nem tudtak az utcai vízcsaphoz jutni. Vagy: nem használható a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház melletti vízcsap, és a megyei kórház felszereltsége sem felel meg a tûzbiztonsági elôírásoknak.

A parancsnok szerint a tûzoltóság mûszaki ellátottsága a követelmények szintjén áll, a laktanya állapota viszont a börtönéhez viszonyítva olyan, "mintha egy ötcsillagos szállodát a kempinghez hasonlítanánk".

A prefektus felvetette, hogy a tûzoltók szigorúan követeljék a gazdasági egységektôl a tûzvédelmi engedélyt, és olyan egységekben, ahol ennek kiváltását elmulasztják, mint például a marosoroszfalui diszkó, vonják vissza azt. Ennek az engedélynek a kiváltására 15 napos határidôt szabnak meg. Továbbá fokozottabb figyelmet szenteljenek az elöregedett gázvezetékek ellenôrzésére, mert ha ez nem történik meg, a hálózat elévülése miatt megsokasodhatnak a robbanások.

Dr. Raed Arafat gyümölcsözônek nevezte a tûzoltókkal való együttmûködést. Miután létrehozták a libánfalvi és a szovátai rohammentô-szolgálatot, következik a mezôrücsi, radnóti, dédai, nyárádszeredai, majd a balavásári központ létrehozása. A cél a tûzoltókkal közösen körzetenként 30 kilométeres távolságra egy-egy központot létrehozni, hogy a beteghez minél hamarabb ki lehessen jutni.

A tûzoltókat leginkább foglalkoztató kérdés az volt, hogyan történik a tûzoltóságok demilitarizálása a tavaly, december 29-én kiadott kormányhatározat értelmében. Ioan Toganel biztosította a jelenlévôket, hogy a tûzoltóság olyan önkormányzathoz tartozó közszolgálati egység lesz, amelynek a belügyminisztériumtól a közigazgatási minisztérium hatáskörébe való áthelyezése körülbelül kétéves, zökkenômentes folyamat lesz.

A tavaly júniusi helyhatósági választások óta új polgármestere van a balavásári községnek. Máthé István mellett Szalma János alpolgármester is elsô helyhatósági megbízatását tölti. Máthé István a marosvásárhelyi környezetvédelmi kirendeltség szakfelügyelôi állásából került a községházára.

- Mi késztette a váltásra?

- Nem szívesen hagytam el az elôzô állásomat. A váltáson sokat gondolkodtam, de a választások elôtt a helyi RMDSZ választmányában generációváltás történt. Az elôzô idôszakban elég kétes dolgok történtek a hivatal körül, amik rontották az intézmény hírnevét, elég itt például az árvizek után kapott segélyek ügyét említeni. Ezeken a dolgokon a fiatalabbak változtatni akartak. Bizalmat kaptunk, és sikerült eredményeket is felmutatni. Emellett az is elégtétel, hogy 1990 óta mi vagyunk az elsô, RMDSZ színekben megválasztott tisztségviselôi a 80% hányadban magyarok által lakott községnek.

- Tehát az önkormányzat nyilvánosságképén akarnak változtatni?

- A munkastíluson és a felfogáson egyaránt, hogy jó képet alakítsunk ki az intézményrôl. Ehhez támogatást is kapunk a lakosságtól. Még a mandátum elején falugyûléseket tartottunk, ahol felmértük a problémákat. A polgármesteri hivatal segítségre szorul, mert a pénze kevés, ezért ahol lehet, közmunkára van szükség. Kellemes meglepetésünkre az emberek segítenek. Tennivaló bôven van, hiszen községszerte a középületek nagyon rossz állapotban vannak, ezeket próbáljuk leghamarabb rendbe tenni. A tavaly a távolabbi falvakban, Szent-demeteren, Egrestôn, Szénaverôsön javítottunk többet, az idén a községközpontra fordítunk nagyobb figyelmet, annál is inkább, mert augusztus 12-én falutalálkozót szervezünk majd Balavásáron az elszármazottak és a testvértelepülések meghívásával.

- Mekkora jelentôségû a közmunkával nyújtott segítség?

- A nagykendi kultúrotthon felújítását már csaknem teljesen elvégeztük, ennek során a 300 millió lejt érô munkáért összesen 13 milliót kellett pénzben kifizetni. Összehasonlításként, a község idei helyi adóbevétele mintegy 2 milliárd lej lesz. Hasonlóan, a szentdemeteri utat is sikerült kijavítani. Ebben az E60 nemzetközi út helyi szakaszát felújító Contransimex is segített, ôk a nemzetközi útról felmart aszfalttörmeléket adták, az anyagból közmunkával javítottuk ki az utat.

- Milyen jelentôsebb munkákat kell még elvégezni?

- Sok tennivaló lesz még a balavásári középületeknél. Ezenkívül Kiskenden a kultúrotthont le kell bontani és újat kell építeni helyette, erre az idén legalább az engedélyeket be kell szerezni. Még fontosabb volna a Szénaverôsre vezetô úton a fahíd helyére betonhidat építeni, mert a fahíd már csak egy irányban járható, és úgy is csak kisautókkal. Vagyis a falu jórészt el van szigetelôdve a külvilágtól. Itt a nagy gond az, hogy a híd mintegy 1,5 milliárd lejbe kerülne, ami több, mint a község tavalyi éves költségvetése. Saját erôbôl erre nem telik, és a megyétôl is olyan jelzéseket kaptunk, hogy az idén ne is számítsunk beruházásokhoz pénzre. Tehát ebben csak reménykedünk. Pedig vannak még nagyméretû munkálatok, amihez kevés a pénz. De ha a helyi pénzügyeket legalább annyira szabadon hagyják, mint eddig, a kisebb költségû munkákat el tudjuk végezni.

- Tart a pénzügyek központosításától?

- A központi hatalomváltás óta igen. Remélem, nem lesznek ilyen lépések az új kormány részérôl, mert akkor meg is gondolnám, folytassam-e tovább az önkormányzati munkát. Ha központilag döntik el, mire jut pénz és mire nem, az a kellemetlenség mellett sértô is, mert gyakorlatilag szinte minden döntési lehetôséget elvesznek. A régi hatalom sem volt tökéletes, de az vitathatatlan, hogy az önkormányzatiság magvát sikerült elültetniük, és remélem, ezt hagyják tovább is fejlôdni, nem csak a kijelentések szintjén.

Állattenyésztôk tanácskozása

A megyei Mesterséges Megtermékenyítô és Fajállat-kiválasztó Hivatal, karöltve a a kolozsvári Rovimi és a holland Provimi cégekkel, a múlt héten szimpóziumot szervezett Marosszentgyörgyön, az Állattenyésztési és Kísérleti Állomás dísztermében. A tanácskozás témája a keveréktakarmányok hatékonysága az állatok genetikai potenciáljának javításában volt.

A rendezvényen nagy számban megjelentek megyénkbeli magángazdák, állattenyésztô egységek, állategészségügyi intézmények képviselôi. Suba Kálmán, a Mesterséges Megtermékenyítô és Fajállat- kiválaszó Hivatal igazgatója megnyitóbeszédében elmondta, hogy megyénkben sikerült egy jó genetikai alapot megteremteni. A tenyésztôk - egyre többen - arra törekednek, hogy kiváló, javító hatású apaállatot tartsanak. A mesterséges megtermékenyítés mûszaki hátterének megteremtése és korszerû technológiájának alkalmazása során lehetôvé vált a genetikailag értékes tenyészállatok génkészletének tértôl és idôtôl alig korlátozott széleskörû hasznosítása. A hivatal szakemberei az állatállományt és a tejellenôrzést rendszeresen végzik. Megyénkben az utóbbi tíz évben, miközben folyamatosan csökkent a szarvasmarha- állomány, a tejhozam megállapodott egy bizonyos szinten. Ez a bizonyítéka annak, hogy idôközben sikerült feljavítani jobb fajtákkal az állományt. A takarmányozással kapcsolatosan kifejtette, hogy az állattenyésztési és kísérleti állomásnál valamikor mûködött egy takarmány-laboratórium, amely ma már csak emlék. Ezenkívül az állatok legeltetése sem történik a kívánalmaknak megfelelôen. A legelôk feljavítása, kitakarítása csupán imitt-amott történik, ezenkívül a pásztorházak elhanyagoltak, felszereltségük gyógyszerekkel, fertôtlenítôszerekkel hiányos (múlt évi tapasztalatok). A radnóti takarmánykészítô állomás is csupán emlék. A felsorolt okok miatt az állattartó gazdáknak fokozottabban kell figyelniük a hatékony takarmányozásra - hangsúlyozták a múlt heti tanácskozáson.

A megyei mezôgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság vezérigazgatója, Náznán Jenô kivetített adatokkal bizonyította, hogy az állatállomány - ideértve sertést, szarvasmarhát, szárnyast, juhot - valóban drasztikusan csökkent. Talán ezzel is magyarázható, hogy nagy legelôfelületeket hagytak sorsukra a gazdák. Egy példa: 1989-ben a szarvasmarha- állomány elérte a 218.000-ret, a múlt évben már csupán 71.270 egyedet jegyeztek. A vezérigazgató szerint a mezôgazdasági igazgatóság idei elsôdleges célja a legelôk állaga feljavítási lehetôségeinek kiaknázása.

Constantin Velea professzor, a kolozsvári mezôgazdasági tudományegyetem tanára részletesen elemezte a hatékony takarmányozási módszereket. Kijelentette, hogy az állattartó gazdának elôször el kell döntenie, hogy mit kíván az állattól, tejet vagy húst termeljen? Mert ennek függvényében kell alkalmazni a megfelelô takarmányozási módszereket. Olyan állatot, amely 5000 liter alatt ad tejet, nem érdemes tartani, ezért kell az állattartóknak megtanulniuk a magasabb hozamok elérésének titkait.

Dr. Podar Cornel, a marosszentgyörgyi Állattenyésztési és Kísérleti Állomás fôkutatója, dr. Roman Mircea, a marosvásárhelyi Semtest igazgatója, dr. Ioan Oroianu mérnök, a szarvasmarha-tenyésztési és kísérleti állomás igazgatója által tartott elôadásoknak tudományos élezetük volt, ennek ellenére érdeklôdést keltettek, számos kérdésre kellett válaszolniuk. A vita során bebizonyosodott: az állatok takarmányozásában sürgôs szemléletváltásra van szükség. Végül Michel Dalacu, a Kolozsváron bejegyzett Provimi Románia cég vezetôje bemutatta az általuk forgalmazott keverék (kombinált) takarmányokat, amelyeket drazsírozott formában forgalmaznak. A Népújság kérdésére, hogy a nevezett takarmányok során terjedhet-e a Nyugat- Európában tapasztalt szarvasmarha-betegség - a szivacsos agysorvadás (kergemarhakór) - Michel Dalacu egyértelmûen kijelentette: nem, mivel az általuk forgalmazott takarmányok nem tartalmaznak állati eredetû fehérjéket. Az állattartó gazdák hosszasan érdeklôdtek a termékek felôl, ám amikor az árakra került a sor, akkor többségük visszavonult, mások pedig gondolkodási idôt kértek, alig néhányan töltötték ki a Provimi által kiosztott szórólapokat.

Suba Kálmán, a megyei Mesterséges Megtermékenyítô és Tenyészállat- kiválasztó Hivatal igazgatója kijelentette, hogy hasonló jellegû kerek-asztal-beszélgetéseket szerveznek a tavasz folyamán is, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azokat igénylik az állattartó gazdák.

Pereskedô FNI-kárvallottak

Több hónapja folyik a per az Országos Befektetési Alap helyi kirendeltségének igazgatója, Alexandru Pogaceanu ügyében, ám ez idáig csak halasztások hosszú sorának lehettünk tanúi. Az igazgatót hivatali visszaélés miatt fogták perbe, mert a vád szerint majd 700 millió lejt fizetett ki egyes személyeknek, anélkül, hogy figyelembe vette volna az éppen soron következô betétesek kérelmét.

A halasztás oka legutóbb az volt, hogy a vádiratban szereplô személyeket is be kell idézni mint sértett feleket. A tegnapi tárgyalás alkalmával végül az öt beidézett sértett félbôl csak kettô jelent meg, és azok a bíróságra bízták, hogy eldöntse, a hivatali visszaélést kivizsgáló pernek sértett felei vagy csak az országos szinten folyó kárvallott-perben érdekeltek. A bíróság pedig úgy döntött, a szóban forgó személyek nem érintettek, így a továbbiakban nem kell megjelenniük a tárgyalásokon. Ugyanakkor a bíró úgy döntött, a következô, február 26-án sorra kerülô tárgyaláson végre kihallgatja a vádlottat. A döntéshozatalkor az is szerepet játszott, hogy a kárvallottak országos szervezete jövô héten egy fontos perben vesz részt a Legfelsôbb Bíróságon, aminek az eredménye sok mindenre fényt deríthet.

Egyébként a kárvallottak helyi szervezetének a közelmúltban végre sikerült székhelyhez jutnia, a Grivita rosie utca 19. szám alatt, ahol kedden és csütörtökön 16 és 17 óra között fogadják a kárvallottakat.

Lejárt a munkavédelmi engedélyek kiváltásának határideje

Az 1996. évi 90-es számú munkavédelmi törvényt módosító 2000. évi 177-es törvény értelmében január 24-én lejárt a munkaügyi felügyelôségtôl igényelhetô munkavédelmi engedélyek kiváltásának határideje. Ennek ellenére tegnap délelôtt a marosvásárhelyi munkaügyi felügyelôségen még fogadták az engedély kibocsátásához szükséges iratcsomókat. A tavalyi 177-es törvény értelmében nemcsak cégek, kereskedelmi egységek és közintézmények, hanem a nonprofit nemkormányzati szervezetek, alapítványok és a családi vállalkozások is kötelesek kiváltani a munkavédelmi engedélyt. Tegnap délelôtt a felügyelôség illetékes irodájában hosszú sorok voltak, hiszen nagyon sok cég, alapítvány csak az elmúlt napokban szerzett tudomást az október 24-i, 522-es számú Hivatalos Közlönyben megjelent 177-es számú törvényrôl, s annak módosításáról, s az általa elôírt büntetések nagyságáról (10.000.000-20.000.000 lej). Az iratcsomó összeállítását megnehezíti az a tény, hogy tartalmaznia kell az egészségügyi és környezetvédelmi engedélyt, a vízszolgáltató és a köztisztasági vállalattal kötött szerzôdést, helyszínrajzot. A felügyelôség alkalmazottai igyekeztek megelôzni a zsúfoltságot, külön irodában fogadva a szükséges iratok beszerzésére igyekvôket, s külön helyiségben az immár kész dokumentációt benyújtókat, ám ez csak részben oldotta meg a fennálló helyzetet.

- Ez a fejetlenség az érintettek nemtörôdömsége miatt alakult ki. Legtöbb cég, intézmény alakulásától függôen már 1991-ben, vagy legalább 1996-ban ki kellett volna váltsa a munkavédelmi engedélyt, ám ezt nem tette meg - nyilatkozta Carmen Vamanu fôfelügyelô - Az elmúlt napokban több nyilatkozat hangzott el, amelybôl az érintettek tudomására jutott, hogy a tavaly hozott 177-es számú munkavédelmi törvény január 24-ét szabta meg határidôként, ugyanakkor tetemes büntetéseket ír elô az engedély hiánya esetében. Ezért vannak ma, s elôreláthatóan az elkövetkezô napokban is olyan sokan az engedélyekkel foglalkozó irodákban. Mi, bár a határidô lejárt, egyelôre elfogadjuk az iratcsomókat. A gond az, hogy nagyon sok felelôtlen cég és intézményvezetô van, akiket nem érdekel az alkalmazott sorsa, s az, hogy egy esetleges munkabaleset nyomán, az engedély hiányában nem részesülhet támogatásban. Pár nap múlva megkezdjük az ellenôrzéseket, s kíméletlenül megbüntetjük azokat, akiknek nincs engedélyük - nyilatkozta Carmen Vamanu.

A marosvásárhelyi Rhododendron környezetvédelmi szervezet összeállította a környezetvédelmi engedély kibocsátásához szükséges jegyzéket, amelyet ingyen az érdeklôdôk rendelkezésére bocsát ma és holnap 9-13 óra között, a Bartók Béla utca 1. szám alatt levô székházában. Telefonszám: 167-712. A szervezet, a nagy érdeklôdés miatt számítógépen elkészítette a tanintézmények számára szükséges kérvényeket, formanyomtatványokat, amelyeket az érdeklôdôk lemezen is elvihetnek. Ábrán Péter, a szervezet tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a környezetvédelmi engedély kibocsátásához szükséges iratcsomó benyújtásakor a környezetvédelmi kirendeltség egy pecséttel, iktatószámmal ellátott bizonylatot ad a kérvényezôknek, így azt fel lehet mutatni a munkavédelmi engedély igénylésekor, nem kell megvárni a 30 napon belül kibocsátandó engedélyt.

Jegyzet

A megye három nagy vegyipari üzemében tartott terepszemlét csütörtökön a nemrég kinevezett kormánybiztos. A látogatásokon a sajtó nem vehetett részt, a hivatalos állásfoglalás szerint különösnek nevezett probléma nem akad e háztájakon.

Az állásfoglalást teljességében elhinni csak az ártatlanság vélelme alapján lehet. Csak akit nem érdekel, az nem tudja, adott esetben érzi, hogy ezek az ipari létesítmények az elfogadott szintnél jóval nagyobb mennyiségû szennyezést bocsátanak a környezetükbe, vagyis valamennyiünk életterébe. Igaz, ezt már lassan évtizedek óta mûvelik, úgyhogy valóban nem egy szenzációs újdonságról beszélhetünk. De így is marad a kérdés, hogy akkor mit kellett eltakarni a nyilvánosság szeme elôl? Annyi azért kiderült, hogy vannak gondok a szenn