Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa

A Kultúrpalota nagytermében megtartott, jó másfél órás késéssel kezdôdött SZKT-ülésen az RMDSZ választási kampányának és a választásokon elért eredményeinek elemzése és a 2001-es év stratégiájának megvitatása majdnem teljes egészében kitöltötte a szombati tanácskozást. Emellett a parlamenti frakciók vezetôinek tájékoztatója, beszámoló a Magyar Állandó Értekezletrôl, és a nemrég Berlinben sorra került Európai Demokratikus Unió (EDU) tanácskozásáról, a Szövetségi Operatív Tanács határozatainak a jóváhagyása és interpellációk szerepeltek a Szövetségi Képviselôk Tanácsa napirendjén.

Estébe hajlott már a nap, amikor még mindig az elsô napirendi pont körül folyt a vita. Sötétedés után fogadta el a testület a Szövetségi Operatív Tanács határozatait, mindenekelôtt a 2000. december 27-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja által kötött protokollumról hozott jóváhagyó határozatot. Ezt ellenszavazat nélkül, kilenc tartózkodás mellett fogadta el a Szövetségi Képviselôk Tanácsa.

A szenátusi és képviselôházi frakciók tájékoztatójára, illetve a MÁÉRT-ról, valamint a berlini Európai Demokratikus Unió munkálatairól szóló beszámolókra azonban már nem jutott idô. Elôbbirôl azt mondták, hogy a vita során annyi szó esett a parlamenti munkáról, és a rendkívüli ülésszakon elfogadott törvényekrôl (ingatlantörvény, helyi közigazgatási törvény), hogy nem szükségeltet külön tájékoztatót.

Hosszú, értelmetlen és sehova sem vezetô vita alakult ki már a mandátumok igazolásakor, ugyanis a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) 20 új tagját nem validálta a mandátum-igazoló bizottság. Az ifjúsági szervezet képviselôi tiltakozásképpen kivonultak, s a továbbiakban nem vettek részt a testület munkálatain.

Éles pengeváltásra került sor Tôkés László tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök, illetve az SZKT több vezetô személyisége között, akik azt rótták fel a tiszteletbeli elnöknek, hogy tisztségéhez méltatlan módon, a választási kampány idején nemhogy nem támogatta a szövetséget, hanem sok esetben ellenkampányt folytatott.

Végül zárt ajtók mögött hallgatták meg az etikai és fegyelmi bizottság jelentését, és elfogadták a Borbély László által javasolt határozattervezeteket. A tanácskozásról szóló részletes beszámolót holnapi lapszámunkban olvashatják.

A Területi Képviselôk Tanácsa döntése értelmében, a körzeti és kerületi RMDSZ- szervezeteknek kötelezô módon tisztújítást kell tartaniuk, még a február 24-én sorra kerülô megyei tisztújító küldöttgyûlés elôtt, jelentette ki Kelemen Atilla megyei elnök péntek este, a zárt ajtók mögött megtartott TKT-tanácskozást követô sajtótájékoztatón, amelyet Borbély László TKT-elnökkel közösen tartottak.

Tájékoztattak arról, hogy sok szervezési kérdést megvitattak, hiszen a választásokat követô idôszakban gyorsan pergô eseménysorozatnak (kormányalakítás, rendkívüli parlamenti szesszió stb.) volt az RMDSZ, és az egész ország a "szenvedô" alanya, és ez volt a választások óta az elsô TKT-ülés. Ezért szerepelt a napirendi pontok között a választások kiértékelése, de a februári megyei tisztújító küldöttgyûlés körülményeinek a meghatározása is.

A megyei elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ Maros megye elsô számú politikai ereje, eszerint fog politizálni az elkövetkezendôkben, s ehhez kellett az új székház, amelyet támogatók hozzájárulásával sikerült széppé, otthonossá tenni. Félrevezetésnek nevezte, és cáfolta a régi megyei elnök hozzájárulását az új székház megszerzéséhez és rendbetételéhez.

Borbély László elmondta, hogy a február 24-i tisztújító küldöttgyûlés napirendjén a beszámolók mellett, a különbözô testületek megújítása és a megyei elnök megválasztása szerepel. Kijelentette, hogy a megyei RMDSZ olyan pillanathoz érkezett, amikor négyéves programmal kell a megye lakossága elé állnia, amelynek legfontosabb pontja a regionális fejlesztés kell hogy legyen. Hangsúlyozta, hogy a Társadalmi Demokrácia Pártjával a megyében már az önkormányzati választások óta jó az együttmûködés. Reményét fejezte ki, hogy fél év múlva újabb eredményekrôl számolhatnak be, hiszen a TDRP-vel kötött protokollumban a regionális fejlesztés, az infrastruktúra bôvítése, nagyobb befektetések is szerepelnek.

A kérdések során felmerült, hogy a februári tanácskozás hány évre választ elnököt, hogy Burkhardt Árpád alprefektus lemondott-e RMDSZ-tisztségeirôl, hogy Kelemen Atilla indul-e az elnökválasztáson. Az elsô kérdésre a válasz az volt, hogy a statútum értelmében két évre választják az elnököt, de a küldöttgyûlés módosíthatja ezt a szabályt; Burkhardt Árpád egyszerû RMDSZ- tagként maradt a szervezetben, és Kelemen Atilla vállalja a megmérettetést.

Népújság: – A kampány során a megyei elnök úr határozottan kijelentette, hogy a választások után rendezik azoknak az ügyét, akik a választási kampány idején más jelölteknek, vagy egyenesen az RMDSZ ellen kampányoltak. Ez volt az elsô TKT a választások után. Történt-e valamiféle összegezés, mert ha nem, akkor bárki bármikor újra elkövethet hasonló szabálytalanságot?

Kelemen Atilla: – Több ilyen eset volt. A fair play és a teljes objektivitás jegyében tárgyaltuk a kérdéseket. Természetesen voltak elmarasztaló vélemények, amelyeket nyíltan tárgyaltunk meg. A TKT olyan döntést hozott, hogy minden kerületi szervezet tisztújítást kell tartson a megyei elnökválasztásig. Teljesen tiszta képpel akarjuk az elnökválasztást megejteni.

Borbély László azzal egészítette ki, hogy az RMDSZ demokratikus szervezet, nem szankcionál, csak tisztújítást rendeltek el a körzetekben és a kerületekben is.

Világbanki elvárások

Romániának több követelményt is teljesítenie kell, ha az ország két legfontosabb célkitûzését, a szegénység csökkentését és az EU-tagságot el akarja érni. A követelmények közül a legfontosabbak: a gazdasági növekedés ütemének a folytatása, a jogállam intézményrendszerének a megszilárdítása és a társadalmi védôháló hatékonyabbá tétele. Ezeket a javaslatokat a Világbank tette Romániára vonatkozó országjelentésében.

A romániai támogatási stratégiát a Világbank a következô négy évre dolgozta ki. Ennek a tervnek az alapján kezdôdnek el a tárgyalások a román hatóságokkal február folyamán.

A támogatási stratégia tervét tavasszal fogják a Világbank Igazgatótanácsa elé terjeszteni.

A stratégia szerint Romániának egy idôben kell a gazdasági növekedés ütemét tartania (méghozzá egészséges makrogazdasági politika által), át kell szerveznie a pénzügyi élet egészét, és be kell vonnia a magánszektort az infrastruktúra-fejlesztésbe.

A jogállam intézményrendszerének a megszilárdítása érdekében a román hatóságoknak szigorúan fel kell lépniük a korrupció ellen, ki kell iktatniuk a mindent behálózó bürokráciát, és le kell zárniuk a közigazgatási reformfolyamatot valamint a jogrendszer reformját.

Romániának különös hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a munka nélkül maradt dolgozók számára újraképzési tanfolyamokat szervezzenek, folytassák az egészségügyi és a tanügyi reformot. A Világbank azt javasolja a bukaresti hatóságoknak, hogy erôsítsék meg a társadalmi védôháló-rendszert, építsenek ki egy hatékony nyugdíjrendszert. Ugyanakkor azt javasolják a bukaresti hatóságoknak, hogy hatékonyabban lépjenek fel a természeti katasztrófák ellen.

A Világbank utolsó javaslata a környezetvédelemre és a természeti erôforrások kezelésére, valamint védelmére vonatkozik. A hangsúly arra tevôdik a Világbank szerint, hogy az erdôalapot megfelelô módon használják fel a romániai hatóságok, ugyanakkor pedig a biováltozatosság fenntartását javasolják.

Mindaddig, míg tavasszal a Világbank Igazgatótanácsa elé terjesztenék ezeket a terveket, a Világbank szoros kapcsolatot fog fenntartani a romániai hatóságokkal. Utoljára hasonló jellegû, Romániára vonatkozó stratégia-tervezetet az Igazgatótanács elé 1997 júniusában terjesztettek.

Mircea Geoana külügyminiszter pénteken átadta Anna Lindh svéd külügyminiszternek Adrian Nastase román miniszterelnök levelét, amelyet Goran Persson svéd miniszterelnöknek címzett. A levélben említés történik az ún. svéd-adósság lehetséges rendezésérôl. Nastase szerint ismét el kellene kezdeni ebben az ügyben kormányszinten a tárgyalásokat.

A hasonló jellegû esetekben, mielôtt elkezdôdnének a tárgyalások, a két ország között léteznie kell egy egyezménynek, amely alapján a tárgyalások zajlanak.

A helyzet bonyolultsága megköveteli, hogy több minisztérium is részt vegyen a tárgyalássorozatban, többek között a külügyminisztérium, a pénzügyminisztérium és az igazságügyminisztérium szakértôi.

A svéd-adósság az 1992–1934-as idôszakból származik, ehhez adódik hozzá az 1948–1950 közötti veszteség, amit a svéd vállalatok Romániában szenvedtek el. Svédország elôször 1957-ben kérte a bukaresti kormánytól az adósság törlesztését. 1958–1989 között a svédek többször is tárgyaltak a románokkal. 1990 után az adósságalapot átvette az AB Electroinvest (az ABB részegysége), és 650 millió dollárt követelt Romániától. Elôzôleg az Arthur Andersen tanácsadó iroda 3,4 milliárd dollárra becsülte fel az adósságot. A svéd kormány már azt is javasolta Romániának, hogy fogadja el a nemzetközi közvetítést, így oldják meg az adósság kérdését. 1993-tól kezdve a svéd-adósság kérdése megjelent a Nemzetközi Valutaalappal kötött stand-by egyezményekben is.

2000-ben Svédország azt követelte, hogy a 650 millió dollárból 30 milliót készpénzben fizessenek ki a bukaresti hatóságok, a többit pedig az Állami Tulajdonalap részvényei fedezték volna. Románia jelenleg ismét el szeretné kezdeni a tárgyalásokat a svéd hatóságokkal, hogy tisztázhassák az adósság kérdését.

A Magyar Kultúra Napja

A hagyományoknak megfelelôen magyar nyelvû elôadással köszöntötte pénteken a Himnusz születésnapját a Párizsi Magyar Intézet.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mûvésze, Ferenczy István elôadásában hallhatta a PMI törzsközönsége Kocsis István Bolyai estéje címû monodrámáját.

Ugyanebbôl az alkalomból tûzte mûsorára a párizsi intézet Gaál István Holt vidék címû filmjét, melyben Törôcsik Mari mellett Ferenczy István játssza az egyik fôszerepet.

A vetítés után rendezett beszélgetésen a nézôknek alkalmuk nyílt személyesen megismerkedni a marosvásárhelyi színész-rendezôvel, aki pályájának kiemelkedô állomásai közt említette Sütô András Csillag a máglyán címû drámájának Kálvin-szerepét, a neves rendezôvel, Harag Györggyel való közös munkáit, a Bolyai-monodrámát.

Elmondta, hogy a Bolyai estéjét több mint 25 éve tartja mûsorán, a budapesti Nemzeti Színház mellett más magyarországi színházakban, Svédországban és Bécsben is nagy sikert aratott vele.

Ünnepség Szatmárcsekén

Kölcsey Ferencre, a Himnusz költôjére emlékeztek a Magyar Kultúra napja vasárnapi ünnepségén Szatmárcsekén, ahol a reformkor nagy alakja 178 évvel ezelôtt megalkotta azt a költeményt, amely Erkel Ferenc megzenésítésében 1844 után vált nemzeti imává.

A Kölcsey Társaság és a helyi önkormányzat által szervezett rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdôdött a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei település református templomában.

A szertartáson Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület fôjegyzôje hirdetett igét és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek mutatott be szentmisét.

Az istentisztelet után Vásárhelyi László néptánc-koreográfus mondott ünnepi beszédet, amelyben emlékeztetett: az 1790-ben, az erdélyi Szôdemeteren született költô irodalmi alkotásaival a polgári fejlôdést kívánta elôsegíteni az 1800-as évek elején.

Kölcsey Ferenc volt az elvi alapokon álló magyar kritika megindítója, s 1829-tôl nyilvános politikai szereplést is vállalt, elôbb Szatmár megye aljegyzôje, majd országgyûlési követe lett.

Kiállt a magyar nyelv kötelezôvé tétele mellett és a haladó ellenzék legkiválóbb szónokaként harcolt a polgárosodásért – sorolta érdemeit Vásárhelyi László.

Az ünnepi beszédet követô irodalmi mûsorban Sebestyén Márta elôadómûvész, Csíkos Sándor színmûvész és Gryllus Dániel zeneszerzô, elôadómûvész mûködött közre.

A megemlékezés a híres szatmárcsekei csónakfejfás református temetôben zárult, ahol az ünnepség résztvevôi megkoszorúzták Kölcsey Ferenc nyughelyét.

A síremléknél elhelyezte a megemlékezés virágait a Kölcsey Társaság, a Hármashatár Irodalmi Társaság, a helyi és a megyei önkormányzat, valamint a költô szülôfaluja, Szôdemeter képviselôje.

Népes közönséget vonzott ez alkalommal is a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány szombati rendezvénye, amely a Millenniumi megemlékezés címû könyv bemutatója is volt egyben. A Finna Géza nyugalmazott tanár, az alapítvány elnökének a gondozásában megjelent kötet azokat az elôadásokat tartalmazza, amyek a tavaly áprilisban a Mit adott az erdélyi magyar kultúra Európának? címû színvonalas rendezvénysorozat keretében hangzottak el. A Kós Károly és a dr. Bernády György alapítványok, az EMKE valamint a Maros megyei fotósok szövetsége által az államalapítás ezredik évfordulójára szervezett megemlékezésen 39 elôadás hangzott el, megannyi hézagpótló összegzés az erdélyi magyarság históriájának, mindennapi életének egy-egy szeletérôl, amelyeknek szövegét könyvalakban is kézbe vehetik az érdeklôdôk, s ekkor volt Kilyén Ilka Jött egy csoda címû pódiummûsora, s nyílt meg Novák József iparmûvész Erdélyi fejedelmi címerek elnevezésû kiállítása – hangzott el a kötet elôszavát jegyzô Tófalvi Zoltán ismertetôjében.

Kós Károly életérôl és munkásságáról, szerepérôl az Erdélyi Helikon útra indításában, a folyóiratban megfogalmazott gondolatokról, a transzilvanizmus lényegérôl és hatásáról Buksa Éva Mária tartott elôadást. A Kiáltó szó szövegét Tôkés Katalin, Törzsök Gyopár, Szombatfalvi Katalin, Kovács B. Botond, Kálmán Attila és Kôvári Zolna tolmácsolta.

Élményt jelentett Kilyén Ilka Dsida- tolmácsolása, s Faludy György Óda a magyar nyelvhez címû versében Kozsik Ildikó színmûvésznô elôadásának köszönhetôen gyönyörködhetett a közönség. Megérdemelt taps jutalmazta a virágénekeket megszólaltató Asztalos Enikôt, akit Nemes Ildikó kísért zongorán. Tóth Katalin és Tóth Zsuzsa kalotaszegi népdalokat énekelt, majd Csatlós Csabával és Portik Vilmossal mezôségi táncot jártak. A Csiki Ágnes vezényelte dr. Bernády György kórus népdalfeldolgozásokkal szerzett kellemes pillanatokat a Kultúrpalota kistermét megtöltô közönségnek. A mûsort Tôkés Katalin tanítóképzôs diák vezette.

Zárszóként Fodor Imre alpolgármester méltatta a Kós Károly Alapítvány tevékenységét. A szombat esti rendezvényt, hasonlóképpen a kötet megjelentetését is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta.

Örvendetes tényként kell beszámolnunk arról, hogy négyéves szünet után az idén újra megszervezik a középiskolás diákok Április 11. – Irodalmi Kreativitás-versenyét, amelynek helyi szakaszát szombaton délelôtt a Bolyai középiskolában tartották. Az egyéves szünet a jelek szerint megtette a hatását, s a szépírás felé kacsingató IX-XII-es tanulók körében népszerû vetélkedôre az idén sokkal kevesebben jelentkeztek, mint a korábbi években.

A szombati vetélkedôn 15 diák mérte össze tudását, zömmel a Bolyai Farkas, egy tanuló pedig a Papiu líceumból. A megadott 10 tétel, amelybôl kötelezô módon kettôt kellett kidolgozni, igen nagy választási lehetôséget biztosított. A részvevôk írhattak slágerszöveget, szatírát, kampányszöveget, esszét, verset, és saját elgondolásuk szerinti mûfajban fogalmazhatták meg mondanivalójukat például az Arcomtól válik minden arc vagy a Pakolni, Lenni, Almafák címmel megadott témák kapcsán.

A dolgozatokat a Simon György és Kovács Margit magyar szakos tanárokból, valamint Fehér Csaba III. éves teatrológus hallgatóból álló zsûri értékelte. A XI–XII-esek közül mindhárom részvevô – Nagy Zsuzsa, (aki egyébként a DUMA részérôl a szervezést vállalta), Görög Levente, Csép Zoltán – a zsûri értékelése szerint kiemelkedôen jó eredménnyel jutott tovább, a kisebbek közül nehéz volt választani, a színvonalkülönbség érezhetô volt, ennek ellenére születtek reménykeltô írások. A zsûri végül is úgy döntött, hogy megyénket ebben a kategóriában a bolyais Varga Melinda, Orosz Márta és Szigeti Tímea, valamint a papius Czire Zsuzsanna fogja képviselni.

Kérdésünkre Simon György elmondta, hogy bár érzôdik a kiesés, az idén is vannak kiugróan tehetséges tollforgató diákok. A tételek pedig érdekesek voltak, és valóban elindították a kreatív fantáziát. Kovács tanárnô szerint a kisebbeknél az elméleti megalapozás hiányzik, sokat kell még olvasniok, s a helyesírásukon is javítaniok.

Míg az elôzô években a paródiát választották a legtöbben, az idén a slágerszöveg, valamint a versírás sikerült jobban – mondották a javító tanárok, akik abban reménykednek, hogy az egészen másfajta tudást igénylô tantárgyversenyek mellett továbbra is létjogosultsága lesz a fantázia szabad szárnyalását biztosító kreativitás- versenyeknek.

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfôn egyeztet a magyar parlamenti pártok képviselôivel, a szomszédos országokban élô magyarokról szóló törvénytervezetrôl.

A tervezet szerint a szomszédos államokban élô magyar nemzetiségûek – a törvényben meghatározott feltételek mellett – jogosultakká válnának egyes kulturális, szociális, oktatási és munkavállalási kedvezmények alanyi jogon való igénybevételére, valamint egyes támogatások igénylésére Magyarországon, illetôleg állandó lakóhelyükön.

A Magyar Állandó Értekezleten megállapodás született arról, hogy a lehetô legszélesebb konszenzus alapján kell létrehozni külföldön az úgynevezett ajánló szervezeteket, és azokban minden esetben kezdeményezô szerepet kell vállalniuk az értekezleten részt vevô érdekvédelmi szervezeteknek.

Az ajánló szervezetek tagjai lesznek az egyházak, valamint azok a kulturális és pedagógus-szervezetek is, amelyek érdemi munkát végeznek az adott országban és rendelkeznek országos hálózattal.

A Határon Túli Magyarok Hivatalában a kormány és a határon túli magyar szervezetek képviselôi csütörtökön véglegesítették a törvénytervezet szövegét.

A közigazgatási egyeztetés a héten kezdôdik. A tervezet elôreláthatóan február-március folyamán kerül a kormány, majd az Országgyûlés elé.

Egynapos rendkívüli országos értekezletének egyöntetû szavazatával a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) belépett a Nastase-csillagzatba – így értékelte a szombati román sajtó a kormánypárt elôzô napi konferenciájának legfôbb eseményét, Adrian Nastase miniszterelnök pártelnökké történt megválasztását.

Az Adevarul szerint az elôzô pártelnök, a decemberben ismét államfôvé választott Ion Iliescu "Adrian Nastase kezébe helyezte a pártot". A lap úgy látta, hogy tulajdonképpen ez volt a rendkívüli országos konferencia legfôbb célja.

Miután kiemelte: "most történik meg elôször, hogy egy pártelnök egyszemélyben miniszterelnök is", a napilap szükségesnek tartotta beszámolni arról is, hogy a tanácskozást megelôzô híresztelésekkel szemben a konferencián nem kerültek felszínre a párton belüli széthúzások. Sôt, Nicolae Vacaroiu, Adrian Nastase potenciális ellenjelöltje határozottan bejelentette, hogy nincs szándékában jelöltetnie magát.

Ezzel kapcsolatosan a lap a PDSR-hez közel álló forrásokra hivatkozva megírta: Vacaroiu egyelôre jobbnak látta félrehúzódni, bár több pártszervezet arra ösztönözte, hogy cselekvôbben vegyen részt a párt életében. A szenátus elnöki tisztségébe néhány hete megválasztott egykori (1992-1996) kormányfô nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy hatalmi harc volna a párton belül – vélte az Adevarul.

Az Evenimentul zilei a tanácskozásról szóló beszámolójában azt írta, hogy "a PDSR tetteti a színeváltozást" és hat ellenszavazattal élô küldöttre hivatkozva kétségbe vonta, hogy a tanácskozás mind a 859 delegátusa Nastaséra szavazott volna. Egy másik lap, a Cotidianul szerint meg sem számolták a titkosan leadott szavazatokat.

Mint a lapbeszámolókból kiderült, az új pártelnök megválasztása és a párt vezetôtestületeinek felfrissítése mellett a PDSR- konferencián elfogadtak több – bôvebben meg sem vitatott – dokumentumot is. Így például a küldöttek megszavazták "a PDSR és a Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) közötti fúzióra és a pártnak Szociáldemokrata Párttá történô átalakítására vonatkozó stratégiát és intézkedéseket".

A konferencián elfogadott stratégiai célok közül az Evenimentul zilei kiemelte a Nastase-kormány parlamenti támogatásának biztosítását, a párt belsô átszervezését, a PSDR-vel történô fúziót, a Szocialista Internacionáléhoz való csatlakozást.

Különben, mint a lapokból kiderült, az egyébként "törpe pártként" nyilvántartott PSDR-rel való "fúziónak" legfôbb célja és értelme, hogy a XIX. századi hagyományokra visszatekintô apró szociáldemokrata párt teljes jogú tagja a Szocialista Internacionálénak.

A szombati sajtó beszámolt arról is, hogy a korrupcióellenes harccal kapcsolatos újságírói kérdésre adott pártelnöki válaszból kiderült: a PDSR eltemeti azokat a nagy visszhangot keltett ügyeket, amelyekkel a választási kampányban a PDSR-t és személyesen Ion Iliescu elnököt vádolták ("Costea- ügy", "Zsombolya-ügy" stb.).

George Bush beiktatása

George Bush, az Egyesült Államok új elnöke a bátorság, az együttérzés és a jellemesség erényének fontosságáról beszélt, eskütétele után elhangzott üzenetében.

Ígéretet tett arra, hogy az eldöntendô kérdések megítélése során mások iránt is megértést fog tanúsítani, hogy a közérdeket bátran fogja érvényesíteni, hogy szót fog emelni a nagyobb igazságosság és az együttérzés érdekében, hogy felelôsségérzetet fog elvárni a közügyek intézôitôl, valamint hogy ezt a követelményt önmagával szemben is érvényesíteni fogja.

Amerika lakosságához fordulva, az új elnök elmondta: "Amit Önök végeznek, az ugyanolyan fontos, mint amit a kormányzat tesz. Azt kérem önöktôl, hogy kényelmükön túl a közjót keressék, hogy védelmezzék meg a szükséges reformokat az olcsó támadásoktól, hogy a nemzet szolgálatát kezdjék a szomszédjukkal. Azt kérem önöktôl, hogy legyenek polgárok. Polgárok, és nem szemlélôk. Polgárok, és nem alávetettek. Felelôs polgárok, akik szolgáló közösségeket és jellemes nemzetet építenek."

Az új elnök egyebek közt szólt arról, hogy felfogása szerint minden új bevándorló erôsíti az Egyesült Államokat, és éppenséggel növeli, nem csökkenti az ország "amerikai" jellegét.

Bush az általa követendô politikai irányvonallal kapcsolatos kérdéseket csak érintôlegesen említette az elsôsorban a minden embert egyaránt megilletô jogok, az amerikai értékek, illetve az "amerikai álom" taglalásának szentelt beszédben. Megerôsítette, hogy vezetése alatt az Egyesült Államok nem zárkózik el, hanem elkötelezett marad a külvilág ügyei, a nemzetközi problémák megoldása iránt. Nagy tapsot aratott a hadsereg megerôsítésére, illetve az átfogó adócsökkentés végrehajtására vonatkozó eltökélt szándékának újbóli kinyilvánításával.

Az elmúlt napokban a román nyelvû média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. A TVR1, a PRO TV híradójában, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt címû cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltsége állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba.

Az ellenôrzések elvégzése után kiderült, hogy a "Heart to Hand" ír alapítványtól számazó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem – okmányokkal igazoltan – zöldségkonzerveket tartalmazott, amelyek "átutaztak" ugyan Sepsiszentgyörgyön, de a Caritas ottani kirendeltségének csupán annyi köze van az egészhez, hogy maga is az ír alapítvány megajándékozottai között volt.
A Caritas nevet Romániában elôbb egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta, szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen elôkelô 4. helyen áll segítô tevékenység vonatkozásában.
Elgondolkodtató: a Caritas több mint 10 éve segít a rászorulókon –
vallástól, nemzetiségtôl függetlenül –, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetôen" kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékû segítô tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Pedig a 10 éve rendszeresen folytatott munka önmagáért beszél.
Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységérôl az erdélyi egyházmegyék Caritasaitól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60.000 személyen segítettek (otthoni idôsgondozás: 400, Szent Márton öregotthon: 40, szociális konyha: 150, szociális segélyiroda: 17.000 gyógyszerkiosztó: 30.000, poliklinika: 11.500), 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékû adományt kaptak.
A szatmári Caritas szociális programja keretében 51.126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18.758 római katolikus, 4.039 görög katolikus, 22.266 ortodox, 5 688 református vallású volt. Az akciók során 101.336 kg ruhanemût, 6.020 kg élelmet, 2.970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebbôl 38 milliárd a külföldrôl érkezett anyagi segítség (120 szállítmány) – ezeket az elmúlt évben is – a korábbiakhoz hasonlóan – a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok,
fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, másik része pedig ruhanemû, élelmiszer, bútor, gyógyszer.

A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál 8 projekt keretében (otthoni idôsgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha,
bántalmazott nôk számára refugium, utcagyermek- központ, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház mûködik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat mûködtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége.

Jól látható az adatok tükrében, hogy "nem néhány konzervrôl van itt szó", ahogy azt a Caritas pap-igazgatója, Szász János fogalmazta, hanem egy rendszeres és tervszerû, az igények felmérésén, a valódi szükség enyhítésén, a felebaráti szereteten alapuló karitatív munka zajlik. A Caritas az egyháznak a szegények és peremre szorultak felé forduló érdeklôdését fejezi ki a gyakorlatban, s szociális tevékenységével azt is célozza, hogy a román állam mindmáig hiányzó szociális hálójának hatalmas réseit helyenként betömje, hogy ezekre felhívja a figyelmet. Talán pont ezzel vonja magára azok figyelmét, akiknek e téren mulasztásaik vannak, s
akik a valóság elferdítésével próbálják mulasztásaikról s az igazi gondokról elterelni a közvélemény figyelmét.

Közel száz I-IV. osztályos gyerek gyûlt össze szombaton délelôtt a cserealji római katolikus, épülôfélben levô templomban a Pap László plébános által szervezett Kánai-napra. A találkozó célja a játszás volt, s a lakónegyedbeli gyerekekkel együtt játszottak, kis csoportokra felosztva a fôtéri, Egyesülés és Ady negyedbeli, kövesdombi plébániákhoz tartozó kicsik is. A foglalkozásokat az ôket elkísérô hitoktatók és a Mustármag közösség jelenlevô tagjai készítették elô, szervezték meg. A kis csoportos foglalkozások után a templom alsó szintjén gyûltek össze a jelenlevôk, s megkezdôdtek a plébániák közötti vetélkedôk. A kiválasztott, vagy önkéntesen jelentkezô képviselôk bekötött szemmel kellett megtalálják és egy kanállal az edénybe tegyék a földre elhelyezett burgonyákat, majd a magasba kötött kiflit kellett elfogyasztaniuk, anélkül, hogy kezüket használhatták volna. A táncpróba közben a legügyesebb pároknak a földtôl messze kellett tartaniuk a homlokuk közé helyezett almát.

– Egy éve szervezünk Kánai-napokat, s más közösségformáló találkozókat a plébániához tartozó kicsik és nagyok számára. A jelenlegi rendezvény célja lehetôséget adni a gyerekeknek, hogy megismerjék egymást, együtt játszhassanak, új játékokat tanulhassanak, hasznosan, s ugyanakkor jól szórakozva töltsék el szabadidejüket – vélekedett Pap László plébános. A játékok mellett a gyerekek népdalokat, pár tánclépést is megtanulhatnak, s a foglalkozások keretében fejleszthetik készségeiket. Az is fontos, hogy megtanuljanak egymásra figyelni, s tudjanak fegyelmezettek lenni, ha szükséges. Míg délelôtt az alsó tagozatosokat fogadtuk, délután az V-VII. osztályosok jönnek játszani, kikapcsolódni. Az ilyen és hasonló rendezvényen tartunk olyan találkozókat is, amikor a keresztény értékekre, az énektanulásra, vagy egyszerûen csak a tanulásra fektetjük a hangsúlyt. Táborokat is szervezünk, ahol szintén a közösségtudatot, a keresztény értékek felfedezését és az azok szerinti élet fontosságát hangsúlyozzuk – foglalta össze a plébánia gyerek és ifjúsági evangélizációs programját Pap László plébános.

A találkozó szeretetvendégséggel, s a helyiek közös énektanulásával – amellyel a vasárnap délelôtti gyermek-istentiszteletre készültek – zárult.

Kosárlabda A osztály

Herlitz-Mobex Marosvásárhely–Vega Soced Ploiesti 66-75 (18-18, 19-19, 10-26!, 19-12)

Hogy az egyéb események hiánya, a kirándulásokat meghiúsító kinti hideg, vagy a kosárlabda iránt hirtelen ismét fellángoló szeretet tette, de tény, hogy szombaton az utóbbi idôben megszokottnál valamivel népesebb nézôsereg foglalt helyet a sportcsarnokban. Mintegy 1000 fô buzdította az ôszi idényben kellemes benyomást keltô marosvásárhelyieket, akik a bajnoki címért harcban álló pitesti-i csapat ellen próbálták meg megszerezni a gyôzelmet. Igaz, nem voltak annyian a lelátón, mint amikor dobogós helyekért állt harcban a Herlitz-Mobex, de talán a most távolmaradók is megértik, hogy a jelenlegi anyagi lehetôségekhez képest túlteljesít a csapat, hogy messzire ne menjünk, a szombati ellenfél szerb idegenlégiósa, Arnautovic – akinél egyébként legalább három játékosunk játszott jobban a mostani találkozón – kétszer annyi fizetést vág zsebre, mint amennyi a Herlitz-Mobex teljes költségvetése egy hónapra.

A mérkôzésen meglátszott, hogy a csapatok az idény elején vannak. Az átlagnál jóval több hibával játszott a két együttes, persze minket leginkább a házigazdák hibái bosszantottak. A más esetben fô fegyvernek számító hárompontos kísérletek sorra lepattantak a gyûrûrôl, s a legkevésbé sem vigasztalt, hogy az ellenfél sem brillírozott a pályán. A hárompontosok mellett a szabaddobásokkal is számos gond volt, s bár nem számoltuk, talán több volt a kihagyott, mint a bedobott személyi kísérlet. Mindenek ellenére az elsô két negyedben kiegyenlített volt nem csupán a játék, de az eredmény is, ha az egyik csapatnak sikerült néhány pontos elônyre szert tenni, a másik azonnal válaszolt, s idônként a Vásárhelyen már többször leszerepelt bukaresti játékvezetô, Serban Dabija nevetséges ítéleteinek sikerült megakadályozni, hogy a Herlitz- Mobex elônnyel mehessen pihenni a félidôben.

Úgy tûnt, hogy az ellenfél – minden anyagi, tapasztalatbeli fölénye ellenére – legyôzhetô, ám senki nem számított a harmadik negyedbeli katasztrófára. A szünetben kiengedett (?), vagy az elsô félidôben elfáradt (?) vásárhelyiek mintha nem látták volna az ellenfél gyûrûjét az elsô néhány percben, a legegyszerûbb ziccereket sem tudták bedobni, s az elsô öt perc alatt csupán egyetlen pontocskát szereztek. Eközben a Vásárhelyen is megfordult Palîi, ezúttal az ellenfél színeiben szórta a pontokat, s a Vega Soced 16 pontos elônyre tett szert. Hiába volt aztán az utolsó negyedbeli erôfeszítés, a harmadik játékrészben megszületett hátrány behozhatatlannak bizonyult. És mégis: lehetett volna egyenlíteni, s meg lehetett volna nyerni a mérkôzést, ha... Ha 58-65-ös állásnál Trif nem hagy ki egymás után két ziccert, ha öt-öt – néha nevetségesen befújt – személyi hibáért nem pontozzák ki a hazaiak két kulcsjátékosát, Vajdát és Szászgáspárt, ha a védekezésben jobban összpontosít a hazai csapat. Így azonban marad a vereség, s annak a tudata, hogy ezért – minden játékvezetôi hiba ellenére – elsôsorban önmagunk gyengeségei okolhatók.

A találkozó után, Takács Károly technikai igazgató és Miahai Corui edzô is az ellenfél sokkal nagyobb tapasztalatát és anyagi lehetôségeit emelte ki, mint a vereség legfôbb okát, ám ugyanakkor Mihai Corui örvendetesnek nevezte az utolsó negyedbeli játékbeli javulást, ami biztató jel a jövôt illetôen, míg Takács Károly meggyôzôdését fejezte ki, hogy két-három év múlva másként tevôdik majd fel a kérdés. Az idei bajnokságra visszatérve, Mihai Corui kijelentette, hogy a következô három mérkôzést meg kell nyernie a csapatnak, hisz jobb játékerôt képvisel, mint ellenfelei. Az elsô találkozón, szombaton, Brassó látogat a sportcsarnokba.

A szombati mérkôzés pontszerzôi: Trif 16, Sáfár 15 (2 hárompontos), Szászgáspár 12 (1), Vajda 9, Vrâncianu 9, Czinka 5, illetve Palîi 24 (2), Toader 21, Chiran 13, Dan Dacian 5 (1), Arnautovic 6, Uche 4, Ghisoi 2. Vezették Serban Dabija (Bukarest) számos hibával, és Dan Fleseriu (Nagyszeben).

A forduló egyéb találkozóin: Rapid–Nagyszeben 69-96, Poli Iasi–Dinamo 62-86, Kolozsvár Fienben, Arad Temesváron, míg Pitesti a Rapid otthonában nyert. A bajnokság tabellája kettészakadt, a 7. helyen álló Herlitz-Mobex 3 ponttal kevesebbet gyûjtött, mint a 6. helyezett kolozsváriak. Az éllovas a Dinamo 23 ponttal, ôt Arad és Nagyszeben követik 22-22 ponttal. A Herlitz- Mobexnek 16 pontja van, akárcsak a 8. helyezett Rapidnak. Következnek a 15 pontos Brassó és Iasi, ami mutatja, hogy elkeseredett harc folyik az alapszakasz végén biztonságot jelentô 8. hely megszerzéséért.

A megye legjobb sportolói 2000-ben

"Szeretlek akkor is, ha nem akarod"

A megye legjobb sportolóinak névsorában, a 4. helyen volt egy név, amely – ha azt tekintjük, hogy a Muresul sportolóinak a listáján szerepel, s egyetlen képviselôje volt megyénknek a sydneyi olimpián – logikusan került a kitüntetettek közé, ám jelenléte igazán furcsa, ha azt vesszük észre, hogy Viorica Tigau (hisz róla van szó) sem születési helyét, sem lakhelyét, sem edzési helyét tekintve nem kötôdik Marosvásárhelyhez, vagy a megyéhez. Innen csupán a fizetését kapná – ha meg lenne elégedve annak mértékével…

A sportkedvelôk tisztában vannak a vásárhelyi atlétika dicsôséges múltjával. A városból származott, vagy itt nevelkedett számos nemzetközi szintû sportoló, olimpikon. Ma ez már a múlté. A város és a megye egyetlen 400 méteres futópályája használhatatlan, a 30 méteres edzôterembôl hulladéktároló lett, az atlétáknak edzésekre csupán egy mindössze kétpályányi széles, 100 méteres futófolyosó áll a rendelkezésére, a Bolyai líceum sportpályáján. Ilyen körülmények között nagyon nehéz eredményes sportolókat kinevelni, nem csoda tehát, ha az atlétika szakosztállyal is mûködô Muresul klub kapva kapott a lehetôségen, amikor az egykori neves szakember, Mircea Buhlea fia, ifjabbik Mircea Buhlea Marosvásárhelyre hozta tanítványát és feleségét, a galaci születésû Viorica Tigaut.

A még ifjúsági korú hétpróbázó nagy tervekkel utazott az ausztráliai olimpiára, ám a verseny nem úgy sikerült, ahogy szerette volna. A 18. hely nem tekinthetô kudarcnak, ám mindenképpen elmarad a várt teljesítménytôl. Ennek ellenére, az anyagi vonatkozásban már addig is elégedetlenkedô atléta az olimpia után végleg összeveszett a klub vezetôségével. Mint Coros Vasile alelnök állítja, Tigau a költségvetési klub anyagi lehetôségeit messze meghaladó fizetési igényekkel lépett fel. Mivel ezt nem teljesítették, Sepsiszentgyörgyre távozott, ahol egy magánklub keretében készül. A befogadó egyesület reprezentánsai megkeresték a Muresul vezetôségét, s megpróbálták kérni az átigazolást, ám úgy, hogy azért egyetlen fityinget se fizessenek. Mivel az atlétába a vásárhelyi klub százmilliókat fektetett, vezetôi az ingyen átigazolásról hallani sem akarnak. Sôt, ha Coros Vasilére hallgatunk, semmiféle átigazolásról nem lehet szó:

– Viorica Tigau nem átigazolható – állítja az alelnök.

A Román Atlétika Szövetség szabályzata értelmében egy sportoló kiadás nélkül is átigazolható, amennyiben a "román sport érdekei" úgy kívánják. Lévén a válogatott tagjáról szó, nem zárható ki annak a lehetôsége, hogy az érdekeltek ehhez a kiskapuhoz folyamodnak. Egyelôre azonban Viorica Tigau a Muresul leigazolt sportolója, amely a felfüggesztését is kilátásba helyezte, ha az atléta nem tér jobb belátásra.

A megye legjobb sportolóinak díjátadási ünnepségén Viorica Tigau – természetesen? – nem volt jelen, Sepsiszentgyörgyrôl jelentkezett telefonon, s megerôsítette: bármi lesz, nem tér vissza Marosvásárhelyre.

"Szeretlek akkor is, ha nem akarod?"

Nem maradok Marosvásárhelyen

A súlyemelés az idén is jelen volt a legjobb sportolókat adó szakágak között. 1999-ben Szász Kálmán, ifjúsági világ- és Európa-bajnoki címeivel, világcsúcsaival a legjobb volt a megyében, az idén unokatestvére, Kurkui Sándor került fel a listára. Az ASA 19 éves sportolójának, Marcel Iridon és Kovács János érdemes edzôk tanítványának az eredményei talán nem voltak annyira látványosak, mint tavaly az unokatestvéréé, ám Kurkui Sándornak nem adatott meg a lehetôség 2000-ben, hogy a nemzetközi porondon is bemutatkozhasson. Az olimpia miatt a szakszövetségnek nem maradt pénze az ifjúsági világversenyeken való indulásra, amelyre Kurkui, három ifjúsági és három felnôtt országos bajnoki címével egyébként jogot formálhatott volna. A válogatott keret tagjaként azonban az ifjú súlyemelô már hónapok óta a Nicu Vlad és Petre Becheru által irányított központi felkészítô táborban készül, amely az athéni olimpia hazai reménységeit tömöríti.

Szász Kálmánnak már Sydneyben ott kellett volna lennie, ám a sporttól független bonyodalmak miatt elmaradt a felkészülésben, ami sérüléshez és az olimpiai lehetôség elszalasztásához vezetett. Kézenfekvô tehát a kérdés, amit Kurkui Sándornak teszek fel: Tanult-e rokona kudarcából? Értetlenül néz rám: Miért kudarc, hisz ha nem is volt az olimpián, szerzett érmeket a tavaly, más nemzetközi versenyen? Egyébként megnyugtat: más természete van, mint az unokatestvérének, csak a sport érdekli, nem bonyolódik fölösleges ügyekbe. Karácsonykor jött haza a válogatott edzôtáborából, s míg ott volt, semmi problémája nem akadt, ha pedig rajta múlik, ezután sem lesz.

Kurkui Sándor az 56 kg-os súlycsoportban versenyez, az idén szakításban 90 kg-ot, lökésben 110 kg-ot teljesített. Ez az eredmény az ifjúsági nemzetközi porondon a 7-8. helynek felel meg. Logikusan következik tehát a 2001-es célkitûzés: az országos bajnokság uralása után a nemzetközi porondon való megmérettetés következik. Az év két fontos eseményt tartogat a számára: Európa- és világbajnokság is lesz, s ha nem jön közbe semmi váratlan, mindkettôn ott lehet. Az Európa- bajnokságon érmet, érmeket szeretne. Ha pedig valaki annyi és annyi tonnát emel fel naponta az edzéseken, miért ne reménykedhetne a sikerben?

Az olimpia még nagyon messze van, de természetesen Athén a távlati tervek között szerepel. Részt venni az ötkarikás játékokon nagyon nagy álom egy sportoló számára, az sem baj, ha nem szerez érmet – mondja.

Szász Kálmán a tavaly Besztercére igazolt át, mert a marosvásárhelyi klub által biztosított körülmények nem elégítették ki, hát megkérdezem Kurkui Sándort is: Marad-e szülôvárosában? Válasza minden reményt szertefoszlat. Nem marad Marosvásárhelyen, mert több helyrôl is kapott ajánlatot – Besztercérôl, Onesti-rôl, Galacról –, ahol fizetést és egyéb juttatásokat is biztosítanak neki, míg itthon még az országos bajnoki címekért járó prémiumot sem kapta meg (nincs rá keret, hangzott az ismerôs magyarázat). Nagyon hamar választani fog, így 2001-ben már semmi esély arra, hogy Maros megye legjobb sportolói között láthassuk viszont. Ha azonban sikereket ér el, tudni fogjuk, hogy azok egy picit Marosvásárhelyé is – még akkor is, ha az értékeit ily könnyedén elkótyavetyélô város ezt nem érdemli meg.

A marosvásárhelyi sportlétesítmények helyzete régóta beszédtéma. A legtöbbnek az állapota siralmas, jórészük egyenesen használhatatlan. A felújításukra – örökösen visszatérô refrén – nincs pénz, a dolog azonban árnyaltabb megközelítést igényel. A kérdés ugyanis úgy tevôdik fel, hogy kinek nincs pénze a karbantartásra és felújításra? Egyszerûsítve szemlélve a dolgot, az államnak. Ne feledjük azonban, hogy a szóban forgó létesítményeket nem az absztrakt állam, hanem egy bizonyos állami struktúra mûködteti. Elképzelhetô tehát, hogy az állam, sportminisztériumi alárendeltségben mûködô sportklubi minôségében nem tud alapokat mozgósítani ilyen célokra, ám polgármesteri hivatalként, mint a helyi közösséget megtestesítô állami szerv, talán többet tudna értük tenni. A költségvetési pénzeknek egyik zsebbôl a másikba helyezése számos hasonló látszólag-paradoxont eredményezhet, ehhez azonban a létesítmények állami "zsebbôl" állami "zsebbe" való vándorlásának is meg kellene oldódnia, ami – mint látni fogjuk – a korlátlan bürokrácia hazájában egyáltalán nem egy egyszerû feladat.

Kié a liget?

Az elôbbi példa kiválasztása korántsem véletlen. A városi sportpark – közismert nevén liget – sportlétesítményei a mindenható szocialista állam tulajdonából 1990 után a Muresul sportklub tulajdonába mentek át. Bánjunk azonban csínján ezzel a kijelentéssel is, hisz a területnek, amelyen egy használhatatlan atlétikapályával ellátott rogyadozó labdarúgó stadion, egy többrendeltetésû sportcsarnok, néhány porladó talajú teniszpálya, egy mûjégpálya néven ismert romhalmaz, egy szabadtéri betonozott kézilabdapálya, egy tekearéna emléke, egy kiállítási csarnok és a Muresul klub székházának és egy birkózóteremnek otthont adó épületegyüttes áll, a telekkönyvi bejegyzés szerint a román állam a tulajdonosa. Az 1998-ban érvénybe lépett közvagyoni törvény szerint, a területnek és a rajta lévô létesítményeknek a város közjogi vagyonába kellett volna átmennie, hisz a jogszabály ezt a sport- és szabadidô- létesítmények esetében kifejezetten elôírja. Létezik azonban kivétel is, amennyiben valamilyen másik törvény az illetô létesítményrôl másként rendelkezik. A polgármesteri hivatalnak ilyenrôl nincs tudomása, ám a birtokba helyezés mégsem történhetett meg, mert a kormány a ligetet illetôen a közvagyoni törvényt nem tekintette mérvadó jogforrásnak.

Kinek kell a liget?

Adott tehát egy szabadidôközpont, amelyet a sportklub – amelynek kezelésében van – nem képes megfelelô szinten karbantartani. Idôközben ezt a Sportminisztérium is érzékeli, mert – területi képviselete, a megyei sportigazgatóság által – saját adminisztrálása alá vonja a sportcsarnokot. Másrészt adott a polgármesteri hivatal, amely az illetô létesítményegyüttest magának szeretné megszerezni. A hivatal meghirdeti, hogy a város sportja támogatásának céljából a legkézenfekvôbb megoldás lenne, ha átvehetné a sportpályákat. Természetesen nem kizárólag altruista szándékok vezérelik, bevételi forrásnak is tekinti a ligetet, hisz megfelelô befektetésekkel – amelyekre a Muresulnak valószínûleg soha nem lesz elég pénze – a létesítmény-együttes pénzforrássá is válhat. A sportbarátok jelentôs része elôtt nyilvánvaló, hogy jelen körülmények között talán ez az egyetlen eredménnyel kecsegtetô megoldás, ám a kivitelezés távolról sem egyszerû.

Ide veled, liget!

Logikus, a Muresul vezetôségének nem tetszik az ötlet. Érzik, hogy anyagi forrásaik igencsak behatároltak, ám saját létüket, minôségi sport szakosztályaikat látják veszélyeztetve az esetleges vagyonátadás által. Mikor megnyugtatják ôket, hogy errôl nincs szó, s a hivatal ingyen használatot kínál fel, végül is a két fél között kompromisszumos egyezség születik. A hivatal lemond az eredetileg szintén magáénak követelt Május 1. strandról, valamint a klubszékházról és teniszpályákról. A minisztérium a város értésére adja azt is, hogy a sportcsarnok átvétele, mint országos érdekeltségû létesítményé, szóba sem jöhet. Megkaphatja viszont a stadiont, a kézilabdapályát, a mûjégpályát, valamint a közöttük található, tömegrendezvények szervezésére alkalmas füves területet. Áll a kényszeralku, ám a helyi egyezség nem elég az üdvösséghez. A létesítményeket csakis kormányhatározat juttathatja hivatalosan is a város tulajdonába.

Fodor Imre, még hivatalban lévô polgármester nyilvánosan kijelenti szándékát, hogy átvegye a létesítményeket, s a bukaresti politikai körök mozgósítása érdekében beveti a nehéztüzérséget: személyesen Frunda György szenátor jár közben az ügyben. Az átadásra a helyi sportigazgatóság is rábólint, a helyi tanács megszavazza az átvételt, a kormány kinyilatkoztatja elvi beleegyezését, s ezt írásban is leküldi a polgármesteri hivatalnak. Nincs más hátra, mint egy kormányhatározat-tervezet benyújtása, melynek elfogadásával véglegessé válnak a dolgok. Formaság? A világon mindenhol máshol – talán. De nem Romániában…

Nesze neked, liget!

Mindez másfél éve történt. A helyi tanács 1999. május 25-én szavazta meg az átvételt jóváhagyó határozatot, a kormány válasza még azon a nyáron megérkezett. Az ügyben azóta semmiféle haladás nem érzékelhetô. Vajon miért? Ennek próbálunk utánajárni.

Az újságírót leginkább az lepi meg, hogy az érintett felek mennyire nem tudnak egymás lépéseirôl. Tiberiu Bidiga, a sportigazgatóság igazgatója ennyit mond: az elvi megegyezés megszületett, a polgármesteri hivatalon lenne a sor, hogy elôkészítse a kormányhatározatot. Nem érti a késlekedés okát. Mi sem, így a városházán nézünk utána a dolognak. Marius Pascan szóvivô homlokegyenest ellenkezô álláspontot képvisel. Úgy véli, hogy a polgármesteri hivatal mindent megtett, amit megtehetett, a kormány késlekedett a döntés meghozatalával, most pedig, a megváltozott hatalmi viszonyok között, a politikai erôvonalak tisztázódását kell kivárni, azt, hogy mi az új kormány álláspontja a kérdésben. Egyébként optimista. A hivatal át fogja venni a létesítményeket – mondja.

Itt a liget, hol a liget?

Értetlenül állunk az ügy elôtt. Ha mindenki mindent megtett, ugyan hol akadhattak el mégis a dolgok? Ugyancsak a hivatalban nézünk utána annak az iratcsomónak, amely az ügyet kíséri. Tekintélyes dosszié állt össze a sportlétesítményekkel kapcsolatos levelezésrôl. Dragos Vlas, aki a hivatal részérôl egy ideig a kérdéssel foglalkozott, készséggel áll rendelkezésünkre. A törvény szerint a városnak nem, csakis a megyei tanácsnak, vagy a prefektúrának van joga kormányhatározat elôterjesztésére – mondja. Miután a városi tanács elhatározta, a kormány pedig beleegyezett, a hivatal a megyei tanácsnál kérvényezte a határozattervezet elôterjesztését. Megmutatja a választ is, amely a beterjesztésre érkezett. 2000. május 18-án keltezték, Ioan Toganel (még) megyei tanácselnök írja alá. Ebben a megyei tanács, annak érdekében, hogy megtegye a szükséges elôterjesztést, a következôket kéri: a városi tanácsi határozat másolatát, amellyel beleegyeznek az átvételbe (ez egy évvel korábban már megszületett), továbbá olyan, a lépés idôszerûségét igazoló iratokat, mint: gazdasági elemzô tanulmány, a terület jövôbeni rendezési terve, a rendezésre szükséges pénzalapok forrásának megnevezése, az átvételt igazoló szociális, kulturális és egyéb érvek.

Nem folytatom, mert már kezd derengeni. Ha valamit nem akarsz megoldani, rendelj egy tanulmányt! A megyei tanács, ezzel a válaszával, gyakorlatilag megvalósíthatósági tanulmányt igényelt a várostól, egy ilyennek elkészítése pedig több milliós költséget jelent, bele kell foglalni a költségvetésbe, amelyhez természetesen tanácsi határozat szükséges. Nem lehet viszont költségvetésbe foglalni megvalósíthatósági tanulmány rendelését egy olyan terület rendezésére, amely nem is képezi a város tulajdonát. A bürokrácia bûvös köre, íme bezárult!

Epilógus, avagy ujjé, a ligetben nagyszerû...

De csak a bürokráciáé? Magyarázható-e pusztán a bürokráciával az a passzív magatartás, amely az érintettekre jellemzô? Miért nem tud az érdekeltek zöme arról, hogy hol is feneklett meg az ügy? Mivel magyarázható, hogy a megyei tanács csak 2000 májusában válaszolt egy több hónappal korábban megfogalmazott igényre, furcsa módon az egykori tanácselnök leköszönése elôtt csupán néhány nappal? Vajon Ioan Toganel csupán egyszerûen aláírt egy túlbuzgó beosztottja által szerkesztett átiratot, vagy teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy ez a dokumentum gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ügy továbbvitelét?

Ez azonban csak az érem egyik oldala. Vajon a polgármesteri hivatal alkalmazottai miért elégedtek meg csupán a vállvonogatással az átirat kézhezvételét követôen? Valós volt-e, valós maradt-e az átvétel szándéka, vagy csupán a nyilatkozatok szintjére szorítkozott, illetve szorítkozik?

A megyei tanács jelenlegi elnöke, Virág György meglepôdik, amikor közöljük vele a tényállást, s megígéri, hogy utánanéz a dolognak. Maradnak azonban a nyugtalanító kérdések. Tényleg egy kívülálló személy – jelen esetben újságíró – közbenjárására volt szükség, hogy egyáltalán tisztábban láthassunk a bürokrácia eme útvesztôjében? Ha egy ilyen, látszólag egyszerû, ügyben ekkora mértékû szakadékok tátongnak a különbözô közigazgatási szervek között, mekkora lehet a kommunikáció hiánya más – talán fontosabb, életbevágóbb – kérdésekben?

Meg sem kísérelünk válaszolni. Talán túlságosan megrémülnénk tôle.

Bálint Zsombor

Kerékpárkrossz országos bajnokság

Három dobogós helyezéssel érkeztek haza a Muresul sportklub Berekméri Csongor által felkészített kerékpározói a Iasi-ban megrendezett országos kerékpárkrossz-bajnokságról. A viadalon három korosztályban (junior, ifjúsági és felnôtt) 80 induló állt rajthoz, köztük négy marosvásárhelyi is, akik mindannyian az élmezônyben végeztek.

A juniorok versenyében volt a legnagyobb a vásárhelyi fölény, itt a három versenyzônk az elsô, a harmadik és a negyedik helyen végzett. A gyôztes ezúttal Pop Gabriel volt, aki inkább országúti specialista, ám – mint látható – hepehupás terepen is megállja a helyét. A verseny nagy favoritja, Székely Zoltán most csupán a 3. lett, ennek azonban egy mûszaki hiba az oka, mely az utolsó körben adódott, s amely megakadályozta a fölényesen vezetô Székely gyôzelmét. A negyedik helyen az ugyancsak kiválóan menô Páll András érkezett a célba.

Az ifjúsági korosztályban nem volt a Muresulnak versenyzôje, mégis marosvásárhelyi nyakába akaszthatták az aranyat, hisz a Dinamóhoz igazolt egykori Muresul- kerekezô, Marian Muntean nyerte meg a versenyt.

Nagyon izgalmas versenyt eredményezett a felnôttek mezônyében a Dinamo versenyzôje, Pavel Lupas és a vásárhelyi Mircea Ottó párharca. A legjobb román kerékpárosnak tekintett Lupas csak minden erejének bevetésével tudta legyôzni Mircea Ottót, a hegyikerékpár és kerékpárkrossz specialistáját, aki azonban egy év kihagyás után tért vissza a versenyzéshez, s ez még meglátszik teljesítményén.

Valamennyi versenyzônk, Radu Buruiannal együtt, aki most nem vett részt a iasi-i versenyen, a román válogatott tagja, Székely Zoltán és Mircea Ottó az április végi görögországi hegyikerékpár Balkán-bajnokságra készülnek.

A versenyzôk és edzôjük, Berekméri Csongor ezúton is köszönik az Ungarom cég igazgatójának, Lokodi Károlynak a segítséget, mely nélkül nem juthattak volna el erre a versenyre, a klub ugyanis nem tudta volna elôteremteni az utazáshoz szükséges anyagi feltételeket.

*

Az idei kerékpáros idényrôl szólva, Berekméri Csongor, aki a román kerékpáros válogatott edzôje is, elmondta, hogy az idén bôvelkedni fogunk a Vásárhelyen és környékén rendezett versenyekben. Április közepe táján háromnapos ifjúsági országúti versenyt szerveznek, s ugyancsak áprilisban lesz egy hegyikerékpár-bajnokság forduló is a megyeszékhelyen. Az igazi csemege azonban a Román Kerékpáros Körverseny áthaladása lesz a megyén, marosvásárhelyi szakaszbefutóval és rajttal – valószínûleg a város központjában.

A kis foci mindig nagy ambíciókat keltett, nincs ez másként a megyei bajnokságban sem, ahol számos kis település egyesülete vívja meg hetente a maga csatáját, többnyire az egyetlen lehetséges sportélményt szolgáltatván a település lakóinak. A megyei bajnokság északi és déli csoportjainak statisztikája számos érdekes adatot szolgáltat a "kis foci" kedvelôinek, ezekbôl szemelgettünk:

A hazai pályán legeredményesebb Nagysármás 34 esetben zörgette meg ellenfelei hálóját, ám az otthoni oroszlánok ugyanakkor idegenben báránykaként viselkednek, hisz csupán három gólt sikerült szerezniük. Ez a három gól kevesebb, mint a désfalvi csatárok által szerzett idegenbeli 4 találat, pedig a désfalviak mindeddig csupán két pontot gyûjtöttek a bajnokságban. Nem csoda, ha saját pályán sem tudták meghaladni az idegenbeli négygólos teljesítményt. Másrészt nem a nagysármásiak voltak a legillemtudóbb vendégek. Vámosgálfalva például egyetlen találatot ért el idegen pályán.

Ha már az illemtudó vendégeknél tartunk, említsük meg, hogy a két csoportban öt csapat nem szerzett egyetlen pontot sem az ellenfél pályáján. A már említett Nagysármás mellett Marosvécs, Mezôfele, Sáromberke és Szentgerice van ebben a helyzetben, míg – érdekes módon – Vámosgálfalvának az egy gól is elég volt egy pont megszerzésére.

A megyei bajnokságban egy-egy furcsább eredmény kevésbé meglepô, mint az A-osztályban például. Elôfordult például 10-1 és 10- 2 is. Emellett a 9-0, 8-1 és 8-0 már nem olyan látványos. Az ugyancsak nagyarányú gyôzelemnek számító 5-0 pedig már négy alkalommal fordult elô, akárcsak a magasabb szinten oly gyakori 0-0. A leggyakrabban, 21-szer, 3-0 volt az eredmény.

A nagy ambíciók idônként kisebb-nagyobb összetûzéseket is eredményeznek, így nem csoda, hogy sárga és piros lapokból is jelentôs számmal gyûjtöttek be a játékosok. Désfalva esetében a bûvös négyessel már találkoztunk, ennyi az általuk kapott piros lapok száma is. Mezôfelének, Sáromberkének és Lövérnek egyáltalán nincs piros lappal figyelmeztetett játékosa, ám ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy kisasszony modorú labdarúgóik vannak. Talán a mérkôzéseikre kiküldött játékvezetôk voltak elnézôbbek, talán – adott esetben – saját testi épségük érdekében látták jobbnak, hogy elnézôbbek legyenek. A statisztika azonban nagy úr, hinnünk kell neki. A sárga lapok listáját szintén Désfalva vezeti – Vámosgálfalvával karöltve –, 19 figyelmeztetéssel. Hogy mégsem ôk a legveszélyesebb focisták, jelzi, hogy az eltiltások szempontjából lényegesen szerényebb helyet foglalnak el a maguk öt forduló eltiltásával. Ezzel szemben a szászrégeni Testvériség labdarúgói hat hónap és négy forduló felfüggesztést összesítettek, ehhez még egy örökösen eltiltott játékos is társul. Ebben méltó társuk Galambod, a maga hat hónap és hét forduló eltiltásával. Nem volt viszont egyetlen eltiltott játékosa sem, nem kevesebb, mint nyolc együttesnek. Ezek: Mezôfele, Sáromberke, Lövér, Nagysármás, Dános, Gyulakuta, Phoenix Möbel Nyárádszereda és Mezôzáh.

Százmillió lejes támogatást utalt át a polgármesteri hivatal a marosvásárhelyi ASA labdarúgó szakosztályának a napokban. Ioan Murar klub- és szakosztályelnök elmondta, hogy ebbôl az összegbôl a játékosok elmaradt novemberi fizetését törlesztették, ám 30 millió lejre a szakszövetségnek fizetendô évi díjak kiegyenlítése érdekében van szükség. Az ASA további 300 millió lejjel tartozik a játékosoknak a decemberi fizetés és a szerzôdések fejében.

Szinte gyanús egyébként már az, hogy a csapat körül nem történik semmi rendkívüli. A keret tagjai közül senkinek nincsenek egészségi problémái, nincs távozó és érkezô játékos sem. A szakvezetésnek nem kell tehát megbirkóznia semmiféle gonddal, ez pedig optimistává teszi az elnököt, aki szerint nincs mitôl félni a tavaszi mérkôzéssorozattól.

Véglegesen eldôlt, hogy a csapat január 23-án Szovátára utazik, ahol február 3-áig tartózkodik majd, a fizikai edzésekre helyezve a hangsúlyt. A logikus az lenne, hogy a felkészítô mérkôzések csak ezután következzenek, ám a nagybányai együttes kérésére, vasárnap – minden logika ellenére – máris lejátszotta az idei elsô barátságos mérkôzését a csapat. A mostani mérkôzés azonban inkább csak amolyan labda utáni futkorászásnak minôsült. Az igazi elôkészületi találkozók a szovátai tábor után következnek, amikor egyre nagyobb súlyt kap majd a technikai-taktikai felkészülés is.

Az elképzelések szerint február 3-án a medgyesi Gaz Metan látogat Marosvásárhelyre, míg 7-én az ASA utazna Borszékre. A sorozat egy 14-i nagybányai találkozóval folytatódik, amit három nappal késôbb egy medgyesi kiszállás követ. Az utolsó formaellenôrzôn, február 24-én, a borszéki Apemin játszik a víkendtelepen. A mérkôzések programja természetesen még rengeteget változhat, a körülmények alakulásának függvényében.

Röplabda

A bajnokság második felének megkezdôdése elôtt nem túl rózsás a marosvásárhelyi A-osztályos nôi röplabdacsapat helyzete. Az egyik játékirányítót, Zamfirt megmûtötték, így legalább egy hónapig nem állhat a csapat rendelkezésére, míg a kezdôcsapat támadójátékosa, Hosu vállsérüléssel bajlódik, s szintén nem biztos, hogy vállalni tudja a játékot.

Ilyen körülmények között utazott az együttes Piatra Neamtra, ahol – csupán egy héttel az idei elsô hivatalos találkozó elôtt – formaellenôrzô turnén vett részt. A turnén mindhárom ellenfelétôl, a iasi-i Penicilinától, a házigazda Unictól, valamint a bukaresti RATB-tôl azonos, 3-1 arányú vereséget szenvedett. Különösen az utóbbi eredmény fájó, hisz a kiesés elkerülése ellen vívott harcban a RATB közvetlen ellenfele a vásárhelyi csapatnak.

A vereségek ellenére Vasile Mascasan vezetôedzô hasznosnak ítélte a turnét, s elmondta, hogy a megmaradt néhány napban az edzéseken azokra a játékelemekre fektetik a hangsúlyt, melyekben a legkevésbé teljesített kielégítôen a csapat, ezek pedig a fogadás és a sánc.

Minden nehézség ellenére a szakember optimista, mint mondta, el sem tudja képzelni, hogy a szombati, Galac elleni itthoni találkozót ne nyerjék meg, hisz most már az egyre inkább élezôdô küzdelemben a kiesés elkerülése érdekében minden egyes pont számít.

Párizs–Dakar rali

Elsô nôi versenyzôként a német Jutta Kleinschmidt nyerte meg a Párizs–Dakar ralit az autósok között, a Mitsubishi csapatában. A kétkerekûek mezônyében is egy "elsô bálos", az olasz Fabrizio Meoni aratta le a babérokat, hosszas küszködés után, a KTM csapatának. A nehézsúlyúak között a Kamazok kimúlását is kihasználva, a cseh Karel Loprais gyôzött a Tatra színeiben, több órával is megverve a szintén neves ellenzéket.

Jutta Kleinschmidt volt az elsô hölgyversenyzô, aki évekkel ezelôtt szakaszgyôzelmet aratott a Nagy Kaland során. A német amazon motorkerékpáron kezdte terepralis pályafutását, majd pár éve négy kerékre váltott. Harmadik éve oszlopos tagja a japán Mitsubishi gyári csapatának, és az idén 23. alkalommal megrendezett híres sivatagi versenyen a végsô gyôzelmet is learatta, bár ebben a szombati, utolsó elôtti versenynapon lezajlott botránynak is szerepe volt. Ettôl függetlenül a német hölgy ezzel az eredményével a szebbik nem legjobb autóversenyzôjévé lépett elô, az 1981- ben ralivilágbajnoki ezüstöt szerzô francia Michelle Mouton társaságában.

Az említett botrány a Schlesser-Renault és a Mitsubishi csapatok csatájából robbant. Mint már említettük, a saját csapata keretében versenyzô címvédôt, a francia Jean-Louis Schlessert a múlt vasárnapi szakaszon a szervezôk egyórás idôbüntetéssel sújtották, mert az egyik idôellenôrzô pontnál megtolták a kocsiját. A saját építésû gépben versenyzô francia összeszorított fogakkal hajtva ledolgozta a hátrányát a vezetést öröklô japán Hirosi Maszuokával szemben. Igaz, a japán is hibázott idôközben, de tény, hogy Schlesser hátránya minimálisra csökkent a szombati szakasz elôtt, amely a verseny utolsó jelentôs távú gyorsaságija volt.

Ahogy közelített Schlesser a vezetô Mitsubishihez, úgy nôtt az élmenôk között a feszültség is. A szombati szakasz rajtjánál Schlesser a kelleténél korábban, elsôként vágott neki a gyorsaságinak. A francia mögött csapattársa, a spanyol Jose-Maria Servia hajtott. A rajtnál megelôzött Maszuoka beérte az egymáshoz közel haladó két Schlesser-Renault-ot, és nekilátott Servia elôzésének. Ehhez a japánnak le kellett térnie az útként használt ösvényrôl, amit meg is tett, azonban elôzés közben egy fatönkön ronccsá zúzta a Mitsubishi bal hátsó kerékfelfüggesztését. Maszuoka csaknem egy órát veszített a javítással, azonban a Schlesser-Renault mindkét versenyzôjét egyórás idôbüntetéssel sújtották, sportszerûtlen magatartás címén. Maszuoka dühtôl tébolyult navigátora, Pascal Maimon Servia kocsija elé vetette magát, és a spanyol csak centikkel tudta elkerülni a túlhevült vérû versenytársat, akinek a sportszerûségérôl sem a szervezôk, sem a Mitsubishi sportdiplomatái nem nyilatkoztak. Késôbb, a célbaérés után a Mitsubishi csapat egyik kamionsofôre tettleg is bántalmazta Jean-Marie Lurguint, Servia navigátorát. A Schlesser csapat feljelentést tett az esetrôl, de büntetésrôl hír egyelôre nincs.

Így a portugál Mitsubishi-pilóta, Carlos Souza zöldasztalnál nyerte a szombati szakaszt, az összetettben pedig Jutta Kleinschmidt ölébe hullott a vezetés, alig 3 perc különbséggel Maszuoka, és 24 perccel az összesen két órával megterhelt Jean-Louis Schlesser elôtt, ám ez a tegnapi, összesen 25 kilométernyi gyorsaságin már elégnek bizonyult a gyôzelemhez. Az utolsó szakaszt megnyerô Jean-Louis Schlesser, bár elismerte, hogy szombaton áthágta a rajtszabályokat, óvást nyújtott be a második büntetését kifogásolva, így zöldasztalnál másodszor is megváltozhat a végeredmény, ami Schlessernek a harmadik dakari koronát jelentené sorozatban, a Mitsubishinek viszont újabb látványos bukást.

A motorosok között a BMW csapatot vezetô spanyol Joan Roma kiesése után a KTM-eknek nem maradt ellenfele. Az elôször induló francia Cyrill Despres, illetve a brit John Deacon becsülettel helytálltak, de a végsô gyôzelemre kezdettôl nem volt reális esélyük. Az osztrák csapat versenyzôit most a balszerencse is elkerülte, így a KTM többévi keserves harc után, végre megkapta az áhított dakari babért.

Az olasz Fabrizio Meoni tizedik nekifutásra, melyek során szinte mindig az élmezônyben motorozott, végre megszerezhette elsô dakari sikerét. Roma, és a kétszeres címvédô Richard Sainct kiesése után az olasznak már csak spanyol csapattársa, az összetettben másodikként végzô Jordi Arcarons jelentett komoly veszélyt, de Meoni a gyorsaság mellett taktikázásból is jelesre vizsgázott, és egy percig sem hagyott kétséget a babér sorsát illetôen. A harmadik helyen a szintén KTM-et hajtó chilei Carlos de Gavardo végzett, így az osztrák csapat régvárt elsô gyôzelme triplává sikeredett.

Benedek István

FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (117.000-141.000 lej/g). Tel. 094-851-106. (17671)

FORINTOT vásárolok elônyösen. Tel. 214-891, 095-882- 755. (17434)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (17610)

ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia, ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (17666)

ELADÓK új, import gázkonvektorok, 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (17704)

ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (16346)

SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek, komponensek eladók. Tel. 168- 873, 094-843-920. (17552)

ÓCSKAVASAT vásárolunk. Kérésre házhoz megyünk. Béke u. 64. sz. Tel. 218-720, 092-529-642. (17793)

ELADÓ metálzöld színû, 1995-ös évjáratú Renault Laguna 2,2 Diesel kitûnô állapotban, 15.700 DM-ért. Tel. 094-390-593. (17953)

ELADÓ gázkonvektor és oxigén- hegesztôkészülék. Tel. 570-661. (18111)

ELADÓ Marossárpatakon (Glodeni) 2900 m²-es beépíthetô terület, hétvégi nyaralónak is, U650-es traktor és tárcsa. Érdeklôdni munkanapokon a 125-449-es, belsô 1-es telefonszámon, 8-12 valamint a 125-449, belsô 55/A telefonszámon, 19-22 óra között. (18125)

SÜRGÖSEN eladó 5 szobás, két fürdôszobás, 2 WC-s, két elôszobás, manzárdos, 3 garázsos ház, 10 ár terület a Papiu líceum környékén. Privatizálási lehetôség. 90 000 DM. Tel. 093-551-235. (18079)

ELADÓ szoba, konyha közös udvaron, a kisállomás mellett. Tel. 215-119. (18040)

ELADOM vagy elcserélem nyárádgálfalvi lakásomat. Tel. 144-297. (18059)

ELADUNK 3 szobás tömbházlakást a Dombon 11 ezer DM- ért. Tel. 218-074, 215-461. (18081)

SÜRGÔSEN veszek 2 vagy 3 szobás tömbházlakást. Azonnal fizetek. Tel. 250-180, 093-457-711. (18123)

PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251- 111, mobil 095-251-111. (17671)

VÁLLALUNK sírkeret-, kriptakészítést, betûvésést bármelyik temetôben. Tel. 259-902, mobil 094-116-850. (17609)

HÛTÔJAVÍTÁS a kliens lakásán. garanciát ajánlunk. Tel. 160-486. (18031)

NÉMET nyelvet oktatok, 25 ezer lej/óra. Eladó 486-os számítógép. Tel. 216-517. (18120)

KIADÓ 100 m²-es helyiség 380 V-al központi fûtéssel, kanalizálással, megfelelô bármilyen tevékenységre, vagy esetleg betársulnék a tevékenységébe. Tel. 134-327, 14 óra után. (18109)

Szívünkben örök fájdalommal emlékezünk január 22-én, a volt nagyadorjáni id. SIMON ÁRPÁDRA halálának 2. évfordulóján. Drága emlékét ôrizzük egy életen át. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Gyászoló felesége, gyermekei és unokái. (17912)

A legszebb emlék a hála és tisztelet, amelyet mások szívében hagysz magad után. Fájó szívvel emlékezünk január 22-én MOLNÁR LAJOS makfalvi nyugdíjas tanítóra, aki egy éve tragikus hirtelenséggel távozott el közülünk. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Szerettei. (17969)

Fájó szívvel emlékezünk január 22- én HALMÁGYI DÉNESRE, halálának 2. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Gyászoló családja, Mária, veje és két unokája. (8268071)

Tíz éve távozott el az örökkévalóságba a legdrágább édesapa, a szeretô, drága jó após, testvér és sógor, KERESTÉLY GYULA. Szép emlékét ápoljuk egy életen át, örök hálával a lelkünkben. Istentôl legyen csendes nyugodalma. Bánatos fia és menye. (8268073)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett feleség, anya, testvér, nagymama, anyós ASZALÓS ANNA szül. )évedi életének 80. évében, jan. 20-án hosszas betegség után elhunyt. Temetése 2001. jan. 22- én 13 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetô cintermébôl. A gyászoló család. (8268072)

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik özv. MÁRTON EMMA temetésén részt vettek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (18124)