|
LIII. évfolyam 12. (14672.) sz. |
2001. január 16., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Elôkészületek az IMF-el folytató tárgyalásokra
A kormány hétfôn elkezdte a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalások elôkészítését, a tárgyalócsoport tagjai közé tartozik a pénzügyminiszter, a Román Nemzeti Bank kormányzója, valamint a Parlament költségvetési-pénzügyi bizottságainak elnökei is, nyilatkozta Adrian Nastase kormányfô a PDSR Központi Végrehajtó Bizottságának ülése után.
Nastase elmondta, hogy az IMF-fel való tárgyalások a hónap végén kezdôdnek. A kormányfô szavai szerint a kormány nem fogad el olyan lépéseket, amelyek "felborítják az ország költségvetését" és "jelentôs mûködési zavarokat okoznak" a gazdasági rendszerben. Ennek értelmében a kormány nem fogja emelni a költségvetési béreket, amennyiben nem történik gazdasági növekedés, mondta Nastase.
"Mielôtt távozott a kormány élérôl, Mugur Isarescu kijelentette a koalíciós pártok nyomására, hogy március 1-tôl 80 százalékkal emelkednek a költségvetési bérek, viszont nem hagyott pénzt erre a célra, béremelést pedig nem lehet eszközölni a gazdasági növekedés keretein túl", tette hozzá a kormányfô.
Nastase kifejtette, hogy 4 százalékos gazdasági növekedés esetén szintén 4 százalékkal emelkednek a bérek is. Az ÁFA-csökkentéssel kapcsolatban Nastase elmondta: "az elsô alapgondolat szerint azokat kell segíteni, akik rosszul élnek, a második alapgondolat viszont az, hogy a költségvetést ne érintsük", majd hozzátette, hogy jelenleg nyomás érvényesül egy pénzelhetô költségvetési hiány megtartására.
A kormányfô bejelentette: a hét folyamán a kormány tájékoztatást kér a bankrendszerrôl, "anélkül, hogy érintse a bankok függetlenségének területét".
"Szeretnénk megismerni a bankok pontos helyzetét", mondta Nastase.
Visszalépés felsôbb rendeletre
A múlt hét végén újabb fejleményként ismét változott a marosvásárhelyi Megyei Kórház besorolása. Dr. Daniela Bartos egészség- és családügyi miniszter javaslatára az új kormány január 10- én újabb határozatban vonta vissza a korábbi kormány határozatát, amely 2000. végén a Megyei Kórházat klinikai gyógyintézeti rangra emelte. Az intézet igazgatói kinevezése körüli bonyodalmak elfedték a lényeget, vagyis azt, hogy a besorolás változásával a megye egészségügye nyert volna felszereltségben, pénzügyi támogatottságban, tehát a betegellátás színvonalában.
Lapunknak nyilatkozva dr. Virgil Osan, akit hivatalosan nem váltottak le és a 2001. január 10-i kormányhatározat alapján a helyén maradt kórházigazgatói minôségében, megerôsítette: valóban elônyt jelentett volna, ha a Megyei Kórház klinikai intézetté alakul át, azonban dr. Daniela Bartos miniszternek más elképzelései vannak a kórházzal, ennek finanszírozásával, s általában az egészségügyi reformmal kapcsolatosan.
Meg nem erôsített forrás szerint, az újabb fejleményt megelôzôen a kórházban dolgozó orvosok egy csoportja memóriumot intézett az Egészségügyi Minisztériumhoz, amelyben kifejtették, hogy nem értenek egyet a Megyei Kórház gyógyászati intézeti státusával és kérték a korábbi besorolás visszaállítását. A megye elöljárói viszont támogatják az intézmény létrehozatalát és elismerik ennek létjogosultságát.
Romániának az a célja, hogy az év végéig kedvezô választ kapjon az Európai Uniótól a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer módosításáról - jelentette ki hétfôn Bukarestben Mircea Geoana külügyminiszter.
A román diplomácia vezetôje abból az alkalomból tartott sajtóértekezletet, hogy az illetékesek elkészítették a válaszokat arra a kérdôívre, amelyet az EU állított össze Románia számára a vízumkényszer eltörlésének ügyében.
Az öt nagyobb fejezetbôl álló kérdôív segítségével az EU arról igyekszik képet alakítani magának, hogy mit tesz, illetve mit kíván tenni Románia a határok ellenôrzésével, az ország vízumpolitikájával, az úti okmányok biztonságosabbá tételével, a külföldiek bevándorlásával, valamint a menedékjog romániai gyakorlatával kapcsolatban
A kérdôívet december elején küldték el Bukarestbe január 15-i kitöltési határidôvel. Mircea Geoana hétfôi sajtóértekezletén elmondta, hogy a külügy-, a belügy-, az igazságügyi, valamint az európai integrációs minisztérium illetékes szakértôi az egész hétvégén dolgoztak, így a válaszok tervezete hétfôn jóváhagyásra Adrian Nastase miniszterelnökhöz került.
A kérdôívet igen, a válaszokat egyelôre még nem hozták nyilvánosságra. Sajtóértesülések szerint a román kormány egyebek között kötelezettséget vállal arra, hogy a vízumkényszer eltörléséhez feltétlenül szükséges jogszabályok közül kettôt, a külföldiek jogállásról, illetve a személyes adatok védelmérôl szóló törvényt a parlament január végéig elfogadja. Románia évek óta küzd azért, hogy az EU levegye a vízumköteles országok listájáról. A korábbi kormány illetékesei, elsôsorban Petre Roman volt külügyminiszter többször is optimista nyilatkozatokban ígérte, hogy a román állampolgárok hamarosan szabadon utazhatnak Európában. Ezért is érte hidegzuhanyként Bukarestet, hogy az EU igazságügyi és belügyminiszterei tavaly december elején tartott tanácskozásukon úgy döntöttek: Bulgária esetében szó lehet a vízumkényszer idén márciusban történô feloldásáról.
Romániának azonban ehhez még egy sor feltételt teljesítenie kell.
Octav Cozmânca közigazgatási miniszter kijelentette, hogy a legrövidebb idôn belül módosítani fogják a köztisztviselôk státusát olyan értelemben, hogy összefüggô, világos távlati rendszert állítsanak fel a köztisztviselôk stabilitása és folyamatossága érdekében.
Szigorú, komoly rendszerre van szükség, amely nem engedi meg, hogy minden új választás után tisztogatások követkkezzenek. Jelenleg léteznek ilyen problémák. Ugyanakkor egyesek papíron köztisztviselôk, de nem azt teszik, amit tisztségük megkövetel. Nem engedhetô meg, hogy szükséges végzettség nélküli személyek vagy olyanok, akik nemt tudnak az emberekkel civilizáltan bánni, köztisztviselôk legyenek - fogalmazott Cosmânca.
A decentralizált intézményeknél várható változások tekintetében Cozmânca elmondta, hogy nem hajlandó olyan változtatásokat tenni, amelyek nem szükségesek, vagy a politikai klientúrát szolgálják.
Jönnek, konferenciáznak. Aláírnak, mennek. Eredmény? Kölcsönre kölcsön, botra bot. Üres tarisznya. Azt írja az elemzô, hogy a mûködô tôke továbbra is elkerüli Romániát. Lengyelországba áramlott a legtöbb pénz 1990 és 2000 között: nyolc és fél milliárd dollár, az idén tízmilliárdra számítanak. A csehek "csak" öt és fél milliárd dollárt "szívtak fel", idén annyi sem jön, mindössze 3,5 milliárdnyi. (Valahogy elvannak annyival is, ugye.)A szlovák és a magyar gazdaság nagyjából azonos arányban vonzott pénzt nyugatról, 1,5, illetve 1,4 milliárd dollárt, a magyarok valamivel töbre számítanak, a külföldi tôke viszont most "fedezte fel" Pozsonyt. Na és az általunk annyiszor sajnált, sôt lesajnált Balkánt: Bosznia- Hercegovinát, maradék-Jugoszláviát, Albániát. Ezekben volt a legerôteljesebb az össznemzeti termék (GDP) növekedése az elmúlt esztendôben. És ez a várható ütem 2001- ben is. Észtország megelôzi Magyarországot, amely azonban így is ötödik helyen áll a tizenötös listán, utána következik Lengyelország, Lettország, Macedónia, Bulgária, Szlovénia, Litvánia, aztán Horvátország, Csehország, Szlovákia, és utolsónak drága hazánk, Románia (Posztszocialista) Köztársaság.
Jönnek, konferenciáznak. Sajtótájékoztató, nyilatkozatok, meleg kézfogások, aláírják, megint kölcsön. Botra bot. Tágul tarisznyánk, akárcsak a világegyetem.
Egyenletes tempóban áramlik a mûködô külföldi tôke a balti államokba, biztonságban érzi magát. Nálunk tavaly az 1997-1999-es évek átlagának harmadára, 500 millió dollárra csökkent a mûködô tôke bevitele. És a befektetôk továbbra is bizonytalanok, mert az új hatalom egyelôre kiszámíthatatlan. Az idei év kelet- európai üdvöskéi a balkáni államok - bennünket leszámítva. Ezek megszabadulnak a gazdaság egyik legfôbb nyûgétôl, a magas inflációtól. Mindenütt egy számjegyû pénzromlás várható, olvasom a Heti Világgazdaságban: átlagosan 6,9 százalék, a tavalyi 8,7 után. A balti államokban és Csehországban 2-4, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Bulgáriában 6-9, nálunk pedig? Nálunk 30 százalékos. Még a Független Államokban is kisebb, ott tavaly 29 százalékos volt, most 23-ra számítanak.
Nem mérséklôdik azonban a munkanélküliség. Sehol a térségben, tudjuk, miért. Korszerû technológiához nem kell az egész proletariátus, elég néhány magasan képzett szaki.
Jönnek, mennek, jönnek, mennek. Aki okosabb volt, aki ügyesebb volt, közülünk is elhúzott jókor, még a darvak elôtt. Mi pedig, akik ittmaradtunk, boldogan hallunk jó híreket. Szurkolunk azoknak, akik idejekorán felfogták, mi a jelszó lényege: "Vállalkozz, magyar!"
Olvasom, hogy egyik RMDSZ-es szenátorunk, aki idehaza is komoly befektetésekkel rendelkezik (többek között kábeltelevíziós érdekeltségekkel), 42 százalékos tulajdont szerzett egy nagyobbacska budapesti kereskedelmi, ipari és szolgáltató részvénytársaságban. A cégnek 1998-ban csak húszmillió forintra rúgott a vesztesége, évek óta "üres", elôbb a végelszámolás mellett döntött, aztán tavalyelôtt felfüggesztette azt. Alaptôkéjét tavaly 120 millió forintról 20 millióra csökkentette. Ilyen céget lehet megvenni, hogy aztán az üres kereteket új tartalommal töltsük meg. Fôleg, ha kerül egy társtulajdonos, mondjuk, 47,6 százalékban, aki számos más cég vezetésében is "megtalálható", és azok a cégek, egy másik, nagyobb cégcsoporthoz tartoznak.
Nem mindenki konferenciázik csak úgy, ukmukfukk. Van, aki viszi is valamire.
Ne irigykedj, haver. Vigyed te is.
A tarisznyádat.
A Román Hírszerzô Szolgálat (RHSZ) élére Ion Iliescu által javasolt Radu Timofte az elmúlt hét végén válaszolt a Rompres munkatársának kérdéseire. Elmondotta, hogy kinevezését a 11 évi, fôleg a nemzetvédelem, a közrend, a nemzetbiztonság terén folytatott parlamenti aktivítá-sának köszönheti. Az RHSZ igazgatóává történt jelölését annál jelentôsebbnek érzi, mivel az ország elnöke tisztelte meg bizalmával.
Az RHSZ jövôbeli imázsát illetôen, Radu Timofte kifejtette: elôször meg kell ismernie az intézmény jelenlegi helyzetét, hogy tisztában legyen a szükséges módosításokkal, de addig is biztosítani kell a hírszerzô munka folyamatosságát. Ennek érdekében a kijelölt igazgató megbeszéléseket folytatott már e problémákról Costin Georgescu volt igazgatóval, és reményét fejezte ki, hogy az intézmény operatív mûködése nem szenved majd kárt az igazgatói tisztség átvételéig.
Kijelentette egyúttal, hogy igyekszik majd nyíltabban tájékoztatni úgy a sajtót, mint a civil társadalmat az RHSZ aktivításáról, ám tudnivaló, hogy az intézménynek a munkája titkos. Ez nem zárja ki, hogy törvényes keretek között, bizonyos határig, átlátható legyen, bár nem lehet bárki kérésére minden problémát nyilvánosságra hozni - mondotta befejezésül Radu Timofte.
A kormány elhalasztotta a Banca Agricola privatizálását, és közölte, hogy még bátran jelentkezhetnek vásárlók. Egy nevének elhallgatását kérô privatizációs illetékes hétfôn azt mondta a Dow Jones hírügynökségnek, hogy van is új jelentkezô, egy közelebbrôl meg nem nevezett külföldi nagybank képében.
Eddig egyetlen konzorciumnak van kötelezô ajánlata a Mezôgazdasági Bankra, úgyhogy új jelentkezô csak e konzorciumhoz csatlakozva vehet részt a magánosításban. Külön, versengô ajánlatot csak akkor tehetnének jelentkezôk, ha a kormány felmondaná, majd újrakezdené a privatizálást, de ez a változat akár egy évig is eltartana. Az eladást eredetileg hétfôig szerették volna befejezni, de a kormány most új határidôt tûzött ki: március 31. A konzorcium, amellyel a román illetékesek már tárgyaltak, a Román-Amerikai Befektetési Alapból és a State of Wisconsin Regentbôl áll. Ez utóbbi az amerikai State of Wisconsin Investment Board a brit Regent Europe befektetési alap vegyes-vállalkozása. A State of Wisconsin Investment Board, vagyis az amerikai Wisconsin szövetségi állam állami nyugdíjalapja 70 milliárd dollár vagyont kezel. A Regent Europe 1 milliárd dollár közép- és kelet-európai, illetve ázsiai befektetést kezel - emlékeztetett a hírügynökség.
A konzorcium nemrég hajlandóságát nyilvánította 30 millió dollárra emelni a bank részvénytôkéjét mindjárt a szerzôdés aláírása után, és további 170 millió dollár támogatást ígértek a pénzintézetnek az elsô évben. A román kormány a maga részérôl 157 millió dollárt hajlandó a bankba pumpálni, hogy az eladás elôtt feljavítsa fizetôképességét.
A Mezôgazdasági Bank 1999-ben kishíján tönkrement a kölcsönei okozta nagy veszteségek miatt. Ezeket, bankszakemberek szerint, a kormány néhány évvel korábbi mezôgazdasági ártámogatási politikája okozta. A Banca Agricola is azok között a bankok és vállalatok között volt, amelyek bezárását vagy eladását az IMF és a Világbank a további finanszírozás feltételéül szabta.
Felhívással fordult a döntésüket mérlegelô szlovákiai magyar szülôkhöz hétfôn a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) országos tanácsa: a most esedékes iskolai beíratások kapcsán arra emlékezteti ôket, hogy ha rosszul döntenek, akkor végzetesen rossz irányba fordíthatják gyermekeik sorsát. Az idei tanévben iskolakötelessé váló gyermekek többségét az MKP meggyôzôdése szerint a magyar szülôk döntô többsége magyar iskolába kívánja beíratni, "így a magyar szülôk anyanyelven felnevelt gyermeke magyar iskolában szerez majd életre szóló ismereteket" - áll az MTI pozsonyi irodájához is eljuttatott nyilatkozatban, melyben a magyar párt egyszersmind arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs hatékonyabb az anyanyelvi oktatásnál.
Emlékeztet arra, hogy az anyanyelvi közegbôl kivont gyermek számára az idegen nyelvi környezetben többszörösen megnehezül az iskolai ismeretek megszerzésének folyamata, és "e hátrányos helyzetbôl adódó kezdeti sikertelenség hosszú távon rányomhatja bélyegét a gyermek teljesítôképességére", ezért az érvényesülés esélyét rontó veszélynek senki se tegye ki gyermekét.
Nyilatkozatában az MKP a szülôk, nagyszülôk nyelvéhez való hûségre, az ezer évesnél régebbi magyar kultúra ápolása iránti elkötelezettségre hivatkozva tesz hitet azon törekvés mellett, hogy "szülôföldünkön is tudunk színvonalas anyanyelvi oktatást biztosítani a jövô nemzedékeinek", hogy európai honosságunk jegyében tudatosítjuk: "a magyar nyelv az integráció során csakhamar a kárpát-medencei nyelvek közül elsôként válik európai hivatalos nyelvvé."
Az MKP aláhúzza, hogy 1998 óta Szlovákiában a kedvezôtlen népszaporulat ellenére is emelkedik a magyar elsôosztályosok száma, ami az új évszázad küszöbén minden szlovákiai magyarnak reményt és erôt ad, egyszersmind azt bizonyítja, hogy minden eddig megtett erôfeszítésnek igenis volt értelme.
A Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közvetlenül nem vállal majd szerepet az új szerb kormányban, de szakemberei útján támogatni kívánja mûködését, bekapcsolva ôket a minisztériumok és állami intézmények munkájába - közölte a VMSZ.
A szövetség az MTI-hez vasárnap eljutatott közleményében tudatta, hogy Kasza József Belgrádban találkozott Zoran Djindjic kormányfôjelölttel. Djindjic a Szerbiai Demokratikus Ellenzék tömörülésnek a múlt decemberi szerb parlamenti választásokon aratott fölényes gyôzelme nyomán a szerb kormányfôi tisztség várományosa. A mintegy kétórás megbeszélésen - amelyen részt vett Ispánovics István pártügyész is - az idôszerû politikai kérdések mellett külön hangsúlyt fektettek a vajdasági magyar kisebbség problémáinak megoldási lehetôségeire. Megállapították azt is, hogy a szerbiai demokratikus ellenzék parlamenti együttmûködése elôfeltétele a jövôbeni kormány hatékony mûködésének, a felgyülemlett problémák gyors és hatékony megoldásának.
"Annak ellenére, hogy a VMSZ nem vállal közvetlenül kormányzati szerepet a köztársasági kormányban, szakemberei útján támogatni kívánja a kormány mûködését, bekapcsolva azokat a minisztériumok és állami intézmények munkájába" - hangsúlyozta a közlemény. A találkozón hangsúlyozták a hatalom decentralizációjának és az önkormányzati hatáskör növelésének fontosságát is. Kasza József és Zoran Djindjic a hatékony munka érdekében egyetértett az állandó kapcsolattartás szükségességében is. A VMSZ a vajdasági magyarok legerôsebb politikai pártja és tagja a Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök nevével fémjelzett elôzô belgrádi kormányzat leváltására tavaly tavasszal létrejött, 18 párti Szerbiai Demorkatikus Ellenzék (DOS) tömörülésnek. A VMSZ a DOS listáján vett részt a decemberi választásokon és 6 képviselôi helyre számíthat a DOS által megnyert 176 mandátum közül a 250 fôs szerb parlamentben. Az új összetételû törvényhozás várhatóan még januárban megalakul; ezt követôen, a hónap végén jöhet létre az új kormány.
Ion Iliescu államfô szerint Romániának az európai integráció folyamatában a román kultúrára, saját szellemi és erkölcsi értékeire is támaszkodnia kell, nem csak a gazdasági és politikai elvárások teljesítésére.
Az elnök errôl hétfôn a Mihai Eminescu születésének 151. évfordulója alkalmából tartott ünnepi akadémiai ülésen beszélt. A Román Tudományos Akadémia ünnepi ülésével zárult a tavaly meghirdetett Eminescu- év is.
Iliescu szerint a román kultúra egy olyan tényezô lehet, ami segítheti Románia gyors integrációját a közös európai gazdasági, politikai és közigazgatási struktúrákba, éppen ezért az államnak kellô segítséget kell nyújtania a kultúra további fejlôdéséhez.
Az államfô külön kitért arra, hogy a Román Tudományos Akadémia idén áprilisban ünnepli majd alapításának 135. évfordulóját.
- Az akadémia minden románok elsô számú intellektuális intézménye, az a hely, amely egy helyre gyûjtötte a Besszarábiában, Erdélyben, Bukovinában és a Dunán túl élô románokat - hangsúlyozta.
Iliescu leszögezte, hogy utolsó elnöki mandátumát a román kultúra támogatásának kívánja szentelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy "demokratizálni kell a kultúrához való hozzáférést", s ennek példájaként említette: a románoknak elérhetô áron kell román könyvekhez jutniuk. Véleménye szerint ehhez az állam politikai beavatkozása, a kultúrára vonatkozó törvények ilyen értelmû megformálása szükséges.
Az EBESZ Parlamenti Közgyûlésének elnöke, Adrian Severin szombaton azt nyilatkozta a MEDIAFAX hírügynökségnek, arról tárgyalt az olasz képviselôkkel, hogy jelenleg egyetlen tényleges bizonyíték sem létezik a Balkán-szindróma ügyében.
"Egyetértettünk az olasz képviselôcsoport tagjaival, hogy egyelôre nem létezik semmiféle nyilvánvaló kapcsolat a csökkentett urántartalmû lövedékek és a boszniai, illetve koszovói bevetésekben részt vett katonák megbetegedése, valamint elhalálozása között" - jelentette ki Severin, miután véget értek az olasz képviselôkkel folytatott pénteki és szombati tárgyalások. "Ezek szerint felesleges a bûnösök kutatására irányuló igyekezet, s nem kívánatos, hogy az ügyet felfújják" - véli a Parlamenti Közgyûlés elnöke.
Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország elutasította azt az olasz javaslatot, hogy szûntessék be az urániumlövedékek használatát, mindaddig, míg el nem dôl, milyen esetleges egészségkárosító hatása lehet az ilyen jellegû lövedékeknek.
Az Egyesült Államok által a Balkán félszigeten bevetett uránlövedékek botrányát Olaszországban robbantották ki, miután kiderült, hogy Európa-szerte mintegy 20 olyan katona halt meg tisztázatlan körülményeket között, akik részt vettek a boszniai és koszovói hadmûveletekben.
Adrian Severin csütörtökön bejelentette, hogy szándékában áll kinevezni egy képviselôt, vagy egy egész vizsgálócsoportot, hogy kiderítsék, mi a valóságalapja a Balkán- szindrómának. Az olasz képviselôk szerint a rejtélyes elhalálozások és az uránlövedékek alkalmazása között léteznie kell valamilyen kapcsolatnak.
"Fényt kell derítenünk erre az esetre, hogy tudjuk: bevethetô-e vagy sem az ilyen típusú lôszer a jövôben is. Kezdeményeznem kell a tisztázó erejû jelentés összeállítását" - nyilatkozta az EBESZ Parlamenti Közgyûlésének az elnöke, Adrian Severin.
Severin elmondta, hogy elsôsorban általános elemzést követel annak érdekében, hogy eldönthesse, milyen mértékû a valóságalapja a nemzetközi aggodalomnak. "Ezek után, ha szükséges, az EU-val, a NATO-val és egyéb nemzetközi szervezetekkel közösen oda fogunk hatni, hogy minél jobban növeljük a biztonsági intézkedéseket" az ilyen esetekben - nyilatkozta Adrian Severin.
Severin elmondta, hogy a Balkán-szindrómáról Mircea Geoana külügyminiszterrel is tárgyalt, aki jelenleg az EBESZ elnöki tisztségét tölti be. "Az alapvetô dolgokban megegyezik a véleményünk, azonban két viszonyulási nézôpont mutatható ki ebben az ügyben: az egyik nézôpont a kormányzati, a másik a parlamenti" - mondta Severin.
2001-ben Románia külügyminisztere, Mircea Geoana lesz az EBESZ elnöke, miközben az EBESZ Parlamenti Közgyûlésének az elnöki tisztségét Adrian Severin román képviselô tölti be.
"Az a legfontosabb, hogy a közhangulatot ne korbácsoljuk túlságosan fel" - vonta le a következtetést az EBESZ PK elnöke. Severin vasárnaptól kezdve szerdáig Koppenhágában tartózkodik, ahol megbeszéléseket folytat majd a Balkán-szindróma kapcsán az EBESZ Nemzetközi Titkárságán.
Óva intett az "elhamarkodott lépésektôl" az Európai Unió bôvítése ügyében Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagja.
A svéd elnökség kezdete óta jelentôsen felgyorsultak a tárgyalások a tagjelölt országokkal - állapította meg a bôvítési ügyekért felelôs biztos a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bajorországi tagozatának irsee-i tanácskozásán. Az AP jelentése szerint Verheugen a "tempó lassítása" és a "a minôségre való erôsebb odafigyelés" mellett ágált.
Verheugen azt mondta, hogy a keleti bôvítésnek a lehetô leggyorsabban, ám egyúttal a lehetô legalaposabban kell végbemennie. Favoritként Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot nevezte meg, de idôpontot nem mondott.
A volt SPD-politikus úgy vélte, hogy az EU részérôl "valószínûleg megvalósítható" Gerhard Schröder német kancellár javaslata a munkaerô szabad áramlásának 7 éves korlátozásáról.
A szabad munkaerô-áramlás átmeneti korlátozása ügyében Ausztria is támogatja a német követelést - közölte Wolfgang Schüssel kancellár a Financial Times Deutschlandnak adott, hétfôn megjelenô interjújában.
A svéd uniós elnökséget az osztrák kormányfô arra szólította fel, hogy a júniusi göteborgi EU-csúcsértekezleten nevezzen meg céldátumot az elsô csatlakozásokra. Schüssel reális idôpontnak nevezte 2004 közepét. Néhány ország, mint Magyarország és Szlovénia, "nagyon, nagyon jó helyzetben van és biztosan sikerül venniük az akadályt", mondta a kancellár.
Wolfgang Schüssel osztrák kancellár pártolja német kollégájának, Gerhard Schrödernek azt a javaslatát, hogy az Európai Unió hét éven át korlátozhassa a csatlakozó államok polgárainak bejutását munkaerôpiacára.
Schüssel - a Financial Times német változatának hétfôi számában olvasható interjújában - kérte a svéd EU- elnökséget: a júniusban Göteborgban esedékes következô csúcson tûzzenek ki csatlakozási dátumot az éllovas tagjelöltek számára. "Persze nem csatlakozhat mind a 12 tagjelölt ebben az idôpontban az EU-hoz. De Göteborgban tudnunk kellene, nagyjából mikor nyerhetnek felvételt az elsô tagjelöltek" - mondta a kancellár.
"Az európaiak az EU bôvítése és az integrációs folyamat mellett vannak, bár növekedett az európai építéssel kapcsolatos elégedetlenség" - kezdte az EU nyolc tagországában készült közvélemény- kutatás eredményét bemutató cikkét a spanyol El País hétfôi száma.
A nyolc országban - Francia-, Görög-, Német-, Olasz- és Spanyolországban, valamint az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Luxemburgban - készült közvélemény-kutatás az EU választóinak 86 százalékát ölelte fel. "A közvélemény továbbra is többségében híve a kelet felé való bôvítésnek, bár tudatában van annak is, hogy ez lefékezheti az európai építkezést. A megkérdezettek a fokozottabb integráció hívei, bár nem látják világosan, hogy európai föderációt szeretnének-e vagy közös európai kormányt" - fogalmazott az El País.
A lap kiemelte azokat a területeket, amelyeken az európai állampolgárok nagyobb együttmûködésre vágynak. Ezek az illegális bevándorlás elleni harc, a környezetvédelem, az élelmiszer-ellátás biztonsága. A megkérdezettek legfôbb aggodalma jelenleg az EU több országában problémát okozó kergemarhakór és a Balkán-szindróma. Megfigyelhetô bizonyos fokú szkepticizmus is, elsôsorban az európai intézményekkel, az Európa Bizottsággal és az Európai Parlamenttel kapcsolatban.
Az országok közti különbségek közül az El País azt emelte ki, hogy a franciák vannak leginkább az EU erôsítése mellett, a britek pedig ellene. "Bizonyos ellentmondások egyértelmûen azt tükrözik, hogy nem lehet tudni, merre halad az európai építkezés. Erre a kérdésre a nizzai megállapodás sem adott választ, és megoldást csak széleskörû, nyílt vita után lehet várni" - vélekedett az El País.
Szombaton a Kolozs megyei PRM vezetô politikusai azt nyilatkozták, hogy szerintük a "Kozma-incidenst" a magyarországi titkosszolgálatok dolgozták ki, az volt a céljuk a Máltai Szeretetszolgálat elnökének állítólagos megtámadása által, hogy Romániát lejárassák - "miközben a nyugatiak figyelme ránk irányul".
"Úgy véljük, hogy ezt a diverziót nagyon aprólékosan kidolgozták, hogy minél jobban lejárathassák Romániát a magasszintû találkozó elôtt, amelyre az Egyesült Államokban sor kerül a NATO-csatlakozás kapcsán" - nyilatkozta Dan Brudascu PRM-képviselô, megjegyezvén, hogy a PRM helyi szervezete elítéli "azt a sietséget, ahogyan a budapesti román nagykövetség bocsánatot kért, anélkül, hogy erre a bukaresti hatóságok felhatalmazást adtak volna".
Amint az eset fejleményeirôl közölt tudósításainkból is kiderült, a román hatóságok nyomozni kezdtek ebben az ügyben. Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt egy hétfôi hivatalos beidézés során, amelyre a magyar külügyminsztériumban került sor. A nagykövet megígérte, hogy folyamatosan tájékoztatni fogják a romániai rendôrségi nyomozás állásáról a magyar hatóságokat.
A román külügyminisztérium határozottan elítélte "az ilyen jellegû akciókat, amelyek eddig példa nélkülinek számítottak, és semmiképp sem mérvadóak a román-magyar kapcsolatrendszer vonatkozásában, sem kormányközi szinten sem pedig a két ország közötti közbiztonság tekintetében".
Mivel a megye egyes gazdasági egységei nem fizetik ki idôben a munkanélküliségi alaphoz való hozzájárulásukat a Munkaerô-foglalkoztatási Ügynökség számláján 103 milliárd 305 millió lejes hiány keletkezett. Ezért az ügynökség felszólítja a cégeket, hogy rendezzék hátralékukat, mert ha ez nem történik meg, az ügynökség fizetésképtelenné válik a munkanélküliekkel szemben. Mint Farcas Reghina ügyvezetô igazgató értesített, nem az a szándékuk, hogy az ügynökség és a cégek közötti jó együttmûködési viszonyt megszakítsák, de, ha a pénz alapot továbbra sem sikerül begyûjteni, akkor végrehajtáshoz vagy bûnügyi feljelentéshez kell folyamodniuk.
Porszemnyi mivoltomban eszem ágában sincs a Szentírás betûjén bármennyit is változtatni. Gondolkodóan hívô embernek neveltek egykoron áldott emlékû szüleim és a történelmi viharzás kérlelhetetlen szelei által álca mögé kényszerített lelki istápolóim. A világteremtés misztériumát kétségek nélkül elfogadtam és sokáig naivul azt hittem, hogy a hetedik, pihenésnek szentelt nap után országlóvá válik a Rend. Hisz adva volt az ég és a föld, a világosság és a sötétség, a tenger és a száraz, a magot termô fû és a gyümölcsöt hozó fák, a nap és a hold, a vizeket és földet benépesítô állatok és végül, de nem utolsósorban a teremtés koronájaként isteni képmásra formázott ember. Ha az elsô öt nap megvalósításaiért csupán ritkaságszámba menô katzenjammeres napjaimon nyílik a szám visszafogott morfondírra a hatodik nekirugaszkodás fuserjét, elsô borotválkozásom óta, egyre sûrûbben szemrevételezem lassan konstans életérzéssé kövesedett rezignációval. Azon az ominozus szombaton vagy a Teremtô kelhetett bal lábbal, vagy a felhasznált matéria minôsége nem felelt meg a szabványoknak, tény az, hogy a Földre elôzôleg varázsoltak adminisztrálása örökös kivetnivalót hagyott (hagy ma is) maga után, a Globusz majd minden szegletén. Ádám apánk megbocsáthatatlan bûnét követôen a korrekció lehetôségét mennybeli prototípusunk mireánk bízta, az elernyedésre szánt vasárnapot követô hetek-hónapok, évek, századok, millenniumok kötelezô penzumaként. Tekerjük is azóta több-kevesebb immel- ámmal az óriás lendkereket, de a Paradicsom felé terelô útjelzôk nyomát még nem látjuk, mágnesszerû vonzását még nem érzékeljük. Bármilyen frekvenciával cserélgetjük is az éltekerôket, a nyolcadik nap produkciója nem szárnyalja megnyugtatóan túl a megkérdôjelezett hatodikét.
Háládatlan, gettóra érett állampolgára lennék párját ritkító pátriámnak, ha azt állítanám, hogy nem verejtékezünk mi is óceánméretekben a szent cél érdekében. Legalább négyévenként, a lenini kommunista szombatok hórukkját túlszárnyalva, néhány vasárnapot (november 26., december 10.) is hajlandóak vagyunk feláldozni értékes szabadidônkbôl a jobbítás reményében és várjuk is türelemmel néhány hónapig, a futószalag termináljánál szorongva, az áhított csodát, de többnyire az "Anyám, én nem ilyen lovat akartam"-szerû felismeréssel az ajkunkon vonulunk vissza törékeny biztonságú tuszkulánumjainkba. Az össznépi haknival nyeregbe emelt megváltóink ígéretözönét lassan belepi a por, mandátumteltével durdefektjeik frekvenciájától ihletetten, a ledobott hideg- és melegfoltok tömkelegén átgázolva, a hazug szemek közé löccsintett kék festékben véljük meglelni a megnyugtató megoldást. Simplu ca buna ziua. Pedáns kulturlényeként inget, gatyát, szimpátiát váltunk és Máthé Péter optimizmustól csöpögô jövendölésében szendergünk bele: "Hol-nap is újra nap lesz" suttogja fülünkbe kazettáról, CD-rôl, az álomkergetésbe idô elôtt belefásult mikrofonsztár. És mielôtt önmagunk elôl menekülve, fejünkre húznánk a paplant, két kezünk ujjain gondosan kiszámoljuk, hogy 2004-ben, 2044- ben sôt 2084-ben várhatóan lesz újra statisztatoborozás mifelénk.
Megkezdôdtek a versenyvizsgák a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban meghirdetett vezetôi állásokra. A két igazgatói, két aligazgatói, egy irodavezetôi, a fôépítészi, a piaci adminisztrátori állás mellett kilenc osztályvezetôi állásra szerveznek vizsgát a hét folyamán. Tegnap két versenyvizsga zajlott: a Jogügyi Igazgatóság igazgatói posztjára mindössze egy személy jelentkezett, Puni Gabriela, aki jelenleg a polgármesteri hivatal jogügyi osztályvezetôje, a gyámhatósági és szociális védelmi osztályvezetôi állásra ketten pályáztak, Gican Adina, aki szintén a polgármesteri hivatal jogtanácsosa, valamint Fekete Attila városi tanácsos. Az eredményeket még nem hozták nyilvánosságra. Ma folytatódnak a vizsgák, 4 tisztség betöltésére szerveznek írásbelit: az auditosztályvezetôi állásra egy személy, a haszonbérleti, bérbeadási, eladási és szerzôdés- felügyeleti osztályvezetôi állásra ketten jelentkeztek, a kintlevôségek behajtásával megbízott osztályvezetôi állásra pályáznak a legtöbben, négyen, a piaci fôfelügyelôi állásra hárman, köztük a jelenlegi, ideiglenesen kinevezett adminisztrátor, Core Cornel. Az írásbelit követôen a vizsgáztató bizottság (elnöke a polgármester) minden esetben elbeszélget a jelentkezôvel, a végsô jegyet a kettô eredménye adja és ez nem lehet hetesnél kisebb. A sikertelenül vizsgázók törvényes idôn belül óvást tehetnek le.
Szép kivitelezésû, tartalmas, korszerû, valóban hiányt pótló kézikönyv látott napvilágot az év kezdetén. Szerzôi Kovács Júlia, az óvodákért felelôs tanfelügyelô, valamint Nagy Zita, az Iskola utcai 6-os számú óvoda igazgatónôje. Román részrôl Avram Iftimia valamint Sarmasan Eva jegyzi a kiadványt, ami máris nagyon népszerû a legkisebb korosztályokkal foglalkozó pedagógusok körében.
Kérdésünkre, hogy miért volt annyira fontos ez a kézikönyv, Kovács Júlia elmondta, hogy az 1990 óta megváltozott óvodai program nem társult egy segédkönyvvel, ami elsôsorban a kezdô, de a tapasztaltabb pedagógusok számára is útmutatóul szolgált volna. Emiatt sok volt a túlkapás a tartalmat illetôen, s az óvodákban írni és olvasni is tanították a gyerekeket.
A most megjelent kézikönyv tiszteletben tartja az alaptantervet, tartalmilag viszont a hat-hét éves gyerekek nevelésében a játékot tekinti a legfontosabbnak. A különbözô tantárgyak tartalma korszerû, több lehetôséget kínál az óvónôknek, akik választhatnak egyéniségüknek, a gondjaikra bízott gyermekcsoport igényeinek megfelelôen.
Maros megye 150 éves múltra tekint vissza a kisdedóvás terén. Ez a múlt kötelez, de a III. évezred kezdete is tele van kihívásokkal - olvashatjuk a kötet elôszavában, amely feleletet ad arra a kérdésre is, hogy a jövôben nyitott, gyermekközpontú nevelést biztosító óvodai nevelésre van szükség, amely lehetôvé teszi a pedagógus szakmai önállóságát, az újítást, a hagyományok ápolását, s azt, hogy az óvoda ne legyen elôszobája, de biztosítsa a kisgyerekek botladozástól mentes belépését az iskolába.
Gyermekkép és óvodakép, az óvodai élet megszervezésének személyi és tárgyi feltételei, a gyermekek és a szülôk jogai, az óvodaszék, a játék, az anyanyelvi, ökológiai, matematikai, közösségi, zenei, esztétikai és testnevelés, román nyelv - ezek a kézikönyv fôbb fejezetei, de található benne mondóka- és versgyûjtemény, s minden fejezetben utalás történik a felhasználható segédanyagra.
"Ma szabadok vagyunk, de ugyanakkor megnôtt a felelôsségünk is. Szabadon választhatunk programot, tanítási módot, de ha rossz a választásunk, a döntésünk, miénk a felelôsség" - vallják a szerzôk, abban bízva, hogy ezzel a kiadvánnyal sikerül megkönnyíteniük a gyakorló óvónôk munkáját.
Tegnap délelôtt 10 és 12 óra között az Electromures alkalmazottai kétórás figyelmeztetô sztrájkot tartottak. Mivel a vezetôség utasítására a sajtó nem mehetett be a gyár területére, ezért a munkások véleményét nem tudhattuk meg. A szakszervezeti vezetô szerint a munkabeszüntetéssel azt próbálták jelezni, hogy elégedetlenek a vezetôség által javasolt fizetésemelés mértékével.
A karácsony elôtti, az év eleji és a múlt heti tiltakozásokat követôen a szakszervezet 7 pontból álló követeléslistát nyújtott be a vezetôségnek. Ebbôl múlt hét végéig ötöt elfogadott a patronátus, egyrôl pedig a szakszervezet mondott le. Így megegyeztek abban, hogy a fizetéseket negyedévenként az euró-lej árfolyamhoz igazítják, javítják a munkakörülményeket, 40 órás munkahetet vezetnek be és az ezenfelül ledolgozott órákat a kollektív munkaszerzôdésben elfogadottak szerint fizetik. A rendszeres orvosi vizsgálat mellett az eddig elfogadott feltételek közül a legfontosabb talán az, hogy ezután az alapfizetésbe nem számít bele a régiség.
Miután a szakszervezet lemondott az ebédjegyekre vonatkozó követelésérôl, már csak a fizetésemelés maradt függôben.
A vezetôség ebben a kérdésben a múlt hét közepére ígért választ, ám mivel a tulajdonosok képviselôje, Vicenzio Lyoi csak csütörtökre tudott Marosvásárhelyre utazni, így a szakszervezet a tervezett figyelmeztetô sztrájkot tegnapra halasztotta. Bár pénteken késô délutánig tárgyaltak, a felek nem tudtak megállapodni, ugyanis - Vásárhelyi Zoltán szakszervezeti vezetô szerint - a felajánlott 1,5 millió lejes minimálbér helyett az alkalmazottak 2 milliót szerettek volna. Jelenleg a gyárban a legkisebb fizetés 1,19 millió lej, és az utolsó fizetésemelés már több mint egy éve volt.
Gabriele Follo, a gyár ügyvezetô igazgatója a Népújságnak elmondta, még folytatódnak a tárgyalások, de szerinte a tegnapi munkabeszüntetés törvénytelen volt, és ha ezt a bíróságon is sikerül bebizonyítania, akkor követelni fogja az elmaradt haszon megtérítését.
Ez mindazonáltal nem riasztotta el a tiltakozókat, és ha a helyzet változatlan marad, csütörtöktôl általános sztrájkba lépnek.
Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál
A megyei tanács heti sajtótájékoztatója - rendkívüli események híján - az intézményt érintô kurrens kérdésekkel foglalkozott. Megtudtuk például, hogy hamarosan véglegesítik azokat az évi programokat, amelyeket a megyei tanács égisze alatt bonyolítanak le az idei évben. Nehézséget jelent, hogy a minisztériumi struktúrák megváltozása miatt számos program más minisztérium hatáskörébe tartozik majd, mint eddig. Szemléletváltást igénylô változás, hogy az idéntôl a megyei tanács saját leltárába veszi a közoktatási intézeteket, hisz a fenntartásukra szükséges alapok elôteremtése nem kis feladat. Mint Virág György tanácselnök elmondta, felmerülhet egyes vidéki iskolák összevonásának lehetôsége, mert sokkal kevesebbe kerül egy-egy iskolabusz mûködtetése, mint egy túlságosan kevés gyerekkel tevékenykedô iskola fenntartása.
Azt is megtudhattuk, hogy az átszervezôdött Közigazgatási Minisztérium felszólította a megyei tanács vezetôségét, hogy mutasson be egy 30%- kal csökkentett személyzeti felépítési tervet. Az organigram megváltoztatása azonban a megyei tanács plénumának a hatásköre, másrészt pedig az egyik legkomplexebb struktúrával rendelkezô Maros megyében a 143 megyei tanácsi alkalmazott az egyik legkisebb számot jelenti. Reménykednek tehát, hogy mégsem lesz szükség személyzetcsökkentésre, hisz a feladatok ellátása már a jelenlegi létszámmal is nehézségekbe ütközik. Az üres állások betöltésére mindenesetre, az ügy tisztázásáig, nem hirdetnek versenyvizsgát, kivételt képez a kulcsállásnak számító gazdasági igazgatói poszt, amelyre a nyugdíjba vonuló Ioan Chirpelean helyébe keresnek megfelelô szakembert.
A 2001. évi költségvetési igények összesítése után kiderült, hogy minden kérés teljesítésére - anélkül, hogy új és látványos beruházások beindításán gondolkoznának - hozzávetôleg 1000 milliárd lejre volna szüksége a megyének, ugyanakkor a valóságban legfeljebb 100 milliárd lejre számítanak. Ebbôl nyilvánvalóan következik, hogy az idén is derékszíjszorító költségvetésre van kilátás. A csekély források ellenére - ha lassan is -, folytatódnak az építkezési munkálatok a ratosnyai és a csíkfalvi vízszabályozó gátakon, a csapói Maros- hídon is.
Nem lehetett elkerülni természetesen az újonnan választandó megyei tanácsi alelnök témáját sem. Mint ismeretes, Ioan Toganelt prefektusnak nevezte ki a kormány, így a tanácsnak új alelnököt kell választania. Erre leghamarabb február 1- jén kerülhet sor, amikor a megyei tanács soros ülésén az új alelnök választása is napirendre kerül. Virág György tanácselnök a témával kapcsolatosan csupán annyit mondott, hogy egy új alelnökre feltétlenül szükség van, s bár szóba került néhány név, egyelôre nem kívánt személyekrôl beszélni. Az alelnök személyének kijelölése nagy valószínûséggel a tanácsot alkotó politikai formációk egyeztetésének függvénye lesz.
Az alárendelt intézmények tevékenységét illetôen megtudtuk, hogy folyamatban van a Gyermekjogvédelmi Igazgatóság keretében az a program, amely a gyermekelhagyást kívánja megelôzni. Ennek érdekében 100 család 74,8 millió lej segélyben részesült novemberben és decemberben.
A repülôtér parancsnoka, Petru Stefan Runcan Bukarestben az elkezdett beruházásokra kívánt alapokat kérni a Szállításügyi Minisztériumban. Konkrét ígéretek nem hangzottak el, hamarosan górcsô alá veszik a problémát.
A Megyei Múzeum, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal közösen február 16-án megnyitja a Nagy Imre- galériát. Az aláírt megállapodás után úgy tûnik tehát, már semmi akadálya nincs, hogy a nagy értékû képgyûjtemény végre a nagyközönség elé kerüljön.
Seprôdi János szellemi örökségét kívánja felvállalni a dicsôszent-mártoni Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület elnöke, Seprôdi József. Ô is kibédi, Mikuláskor született, 1958.december 6-án. Csombordon végzett gazdasági szakközépiskolát. - Mi voltunk az utolsók, akik még - két hétig! - anyanyelvünkön tanulhattunk. Harminchat magyar diákot magyar oktatók tanítottak négy éven át - románul...
A dicsôszentmártoni borászat, a Vinalcool szakembere, amikor behívják katonának. Leszerelése után Marosvásárhelyre kerül, itt csak nyolc hónapot dolgozik, mert alig 23 évesen a dicsôi lerakat vezetôjévé nevezik ki. Munkakonfliktusa ’89-ben támad, amikor a feszültség már-már tûrhetetlen. Félre is állítják, beszerzôvé fokozzák le. Pert indít, elbocsátják, a pert is elveszti; hiába fordul az országos fôügyészhez, munkanélkülivé válik. Próbálkozik szôlômûveléssel Magyarsároson, Héderfáján, aztán az Ákosfalván mûködô Agro Marisia cég alkalmazza. Harminc vagonos feldolgozó és pince mûködik ott, amellett mûveltek 40 hektár szôlôt a széplaki gazdáktól. Ez a vállalkozás nem vált be, tavaly már nem dolgozták a szôlôst, ki is pusztult. Tavaly magáncéget alapított Seprôdi József. A Goodvin Kft. mûködtetôje hobbikertészetet vállalt Dicsôben, magánborászatot is fenntart, valamiféle vállalkozásba folyton belekap. Nyugtalan, izgô-mozgó ember. Egy ideig a mûkedvelô színjátszást is gyakorolta. A mûvelôdési egyesületet úgy kívánja felfuttatni, hogy havonta irodalmi-mûvészeti színpadot szervez. Elsôsorban lapok, folyóira-tok, írói mûhelyek szerkesztôit, alkotóit szeretné meghívni a Kis-Küküllô menti városkába, ahol a magyarság száma alig éri el a hétezret, s félô, hogy miután egyik közeli falu, Csüdôtelke csatlakozik a városhoz, a magyarság már nem lesz számottevô tényezô Dicsôben. - Az Erdélyi Napló, a Székelyföld, a Helikon (Serény Múmia), a Látó, a Korunk szerkesztôivel kívánunk találkozni. És a hazai meg a magyarországi könyvkiadókkal. Folytatjuk a tárlatok szervezését, zenei esteket is tartanánk. A Magyar Házba beköttetjük az internetet, könnyebbé válik a kapcsolattartás, egybôl megugrik a látogatottságunk.
(Kérdésemre, hogy mibôl jut a sok elôadó, felolvasó, író, képzômûvész stb. méltó fogadására, a közösségre hivatkozik, amely eddig is példásan fogott össze. - Azonkívül pedig - jegyzi meg a rá jellemzô hetykeséggel-, borom még van; csak pénzt ne kérjenek...)
Seprôdiék egyik álma: szabadtéri színpad létesítése a Magyar Ház kertjében. Neves kerttervezô méri fel a helyet, dolgozza ki a tervet, utána pályázat útján próbálják megteremteni az anyagi fedezetet. - Olyan száz-százötven férôhelyes, teraszos, fákkal, cserjékkel beültetett zöld nézôtérre gondolunk, ahol a stúdió-elôadások mellett kisebb összejövetelek, baráti találkozók is rendezhetôk.
A dicsôi magyarság mûvelôdési helyzetérôl annyit, hogy a mûvelôdési háznak, a múzeumnak, a városi könyvtárnak nincs egyetlen magyar alkalmazottja sem. Nincs, aki hivatalból eljárna a magyarság kulturális igényeinek a kielégítéséért is. Az elmúlt év végén a város mûvelôdési napjait úgy szervezték meg, mintha nem is élnének magyarok Dicsôben. - Beadvánnyal fordulunk a városi tanácshoz, a polgármesterhez, hogy alkalmazzanak egy magyarul tudó személyt, aki a magyar kultúrát ismeri, és aki kapcsolatot tart a civil mûvelôdési szervezetek, intézmények és a hatóság között; aki felelôsséggel cselekszik az érdekünkben.
Marosvásárhelyen tegnap volt az idei adók és illetékek kifizetésének elsô napja.
A város területén levô postahivatalok többségében nem volt tülekedés, úgy látszik, az embereknek nem sürgôs elôre fizetni. A Színház téri postahivatalban a délelôtt folyamán alig néhányan jelentkeztek adófizetési értesítéssel, a fônöknô szerint az elmúlt évben sem voltak gondok a zsúfoltság miatt. Itt hétfôtôl péntekig 7-17.30 óra között fizethetô adó. A kövesdombi postán délig mindössze hét személy fizette ki az adót, a helyzet hasonló volt a meggyesfalvi negyedbeli hivatalban is. Ezzel szemben a telefonpalotában (volt 3-as posta) megnyitott adófizetési központban már az elsô nap zsúfoltság volt, kb. 60-70-en álltak sorba. Ennek egyik oka, hogy az ingatlan- és területadóval, valamint a jármû után fizetendô illetékkel kapcsolatban csak itt lehet panaszt tenni, érdeklôdni, módosításokat eszközölni, nyilatkozatokat benyújtani. Legtöbben ennél a három ügyfélfogadó ablaknál próbálták intézni ügyes-bajos dolgaikat. Ezenkívül 5 helyen veszik el a pénzt a polgármesteri hivatal alkalmazottai, munkaprogram hétfôtôl csütörtökig 8-12 óra között, kedden és csütörtökön délután is, 14-16 óra között. Mindenesetre nehéz dolguk volt azoknak, akik csak érdeklôdni szerettek volna, hiszen az ablakok közelébe jutni mûvészet volt, és a hivatalnokok sem éppen türelmesek, amikor mindenki siet. Az sem mondható éppen szokványos látványnak, hogy a helyiséget középen elválasztották, a kihúzott madzag körül ottjártunkkor hat(!) polgárôr tartózkodott, akik szigorúan felügyeltek, hogy senki át ne jusson a terem egyik felébôl a másikba. Ha például valaki kifizette adóját és éppen telefonszámlát is szeretett volna fizetni, távoznia kellett a hátsó bejáraton, az épület megkerülése után pedig visszatérhetett az elsô bejáraton. Az egyik polgárôrtôl kapott "logikus" magyarázat szerint ez azért van így, hogy elkerülhetô legyen a zsúfoltság, a késôbbiekben úgyis falat emelnek és kettéválasztják a termet. Visszatérve az adókra, többen is fizetni szerettek volna a postahivatalokban, ám értesítés hiányában nem tehették. Bár január 15-tôl lehet fizetni, és úgy lett volna természetes, hogy eddig az idôpontig mindenki megkapja az adókötelezettségi értesítést, ezeket múlt csütörtökön kezdték kihordani, a papírok mintegy 40%-át csak tegnap kapták meg a polgármesteri hivataltól - tájékoztatott Pop Petru, a marosvásárhelyi Postai Küldeményeket Kézbesítô Hivatal vezetôje, aki arról is biztosított, hogy a hét közepéig mindenkihez eljut az értesítés a befizetendô adójáról. A kézbesítôk munkáját lassítja, hogy gyakran (az esetek közel 5%- ában) hibás a feltüntetett cím, az illetô személy idôközben lakcímet változtatott - ezeket az értesítéseket visszaküldik a polgármesteri hivatalnak.
Újdonság a gyulafehérvári fôegyházmegye honlapján
Nemrég került fel a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapjára a teljes - történelmi - név- és címtár, mely a fôegyházmegyéhez tartozó valamennyi plébánia adatait tartalmazza. Az Interneten megtalálható adatok közül nem hiányzik a plébániák címe és telefonszáma, a szolgálatot teljesítô plébános és segédlelkész neve, de olvasható az egyházközség rövid története is, a megfelelô szakirodalmi hivatkozásokkal. A fôegyházmegye 264 plébániája, temploma és rendháza közötti keresést egy betûrendes, illetve egy kerületek szerinti mutató, továbbá egy keresômotor is szolgálja. A jubileumi és millenniumi év alkalmából készült név- és címtár nemsokára nyomtatott változatban is megjelenik, a fôegyházmegye belsô használatára.
Szintén az érsekség nyitólapjáról érhetô el a Fôegyházmegyei Caritas honlapja, mely a rászorulókért mûködô segélyszervezet valamennyi fontosabb tevékenységét bemutatja, valamint a gyulafehérvári Gróf Majláth G. Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium weboldalának megújult változata.
A honlapot - címe: www.hhrf.org/gyrke - a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája készítette, a rendszeres frissítésrôl szintén az iroda gondoskodik.
Marosvásárhelyen hétvégente kedvelt idôtöltés az ószerezés. Egyeseknek, megélhetési lehetôség, jövedelem- kiegészítés, mások vásárolni mennek, annak reményében, hogy szerencséjük lesz és olcsón hasznos áruhoz jutnak, de olyanok is járnak ide, akik csak szétnéznek, szórakozásból alkudoznak. A télies, hideg idô ellenére e hétvégén is nagyon sokan kilátogattak a Hadsereg térre. Használt ruha, autógumi, kályha, szôrmebunda, nyári és szezonholmi színes egyvelegében turkálhattak az érdeklôdôk. Miközben az év eleji általános recesszió azért csak éreztette hatását a piaci sorok között. A sífelszerelések is új gazdát kerestek, de többnyire hiába vártak, mert mostanában az idôjárás sem kedvez e sportnak. További szezontermék: aragáztûzhelyek sorba állítva. Már csak az áraiktól elmelegedik a vásárló, de mondják, itt jóval olcsóbb, mint máshol. Akárcsak sok más termék, amit itt megtalálsz. Bár az is tény, hogy a minôségért senki sem garantál. Az "orosz sor" is apadt ugyan, de vannak elszánt kereskedôk, akik kitartanak. Más piacon foglaltak a helyek, itt ismerik ôket és kialakult a klienskör - mondják, s aki ezt tudja, annak nem gond beszerezni víz-gázszereléshez cserealkatrészt, kézi szerszámot, más, kizárólagos orosz terméket. A piacnak nemcsak a szokásai, társadalma is kialakult. Van itt viszonteladó, gazdag üzletelô, kalapos roma, koldus, zsebtolvaj, guberáló, valutaüzér, új keletû kofa és sokan mások. A marosvásárhelyi Hadsereg téri ócska-, bolha- vagy oroszpiac az új évezredben megújulásra, átalakulásra érett. A polgármesteri hivatal innen származó jövedelmébôl juthatna a teljes felület leaszfaltozására, zárt, villanyárammal ellátott bódék kihelyezésére, a szolgáltatás feljavítására. A város megérdemelne egy korszerû nem élelmiszertermék- piacot. A hagyományôrzés miatt is!
Befektetéselemzés és kockázatkezelés
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) 2001. március 2-3-án konferenciát szervez Befektetéselemzés és kockázatkezelés címmel. Rendezvényünk célja kettôs: egyfelôl a közgazdász hallgatók és a már végzett közgazdászok számára az anyanyelvû szaknyelv megismertetése, másfelôl a szakmát aktívan gyakorlók számára továbbképzési lehetôség biztosítása.
A konferencia elôadói romániai és magyarországi egyetemi tanárok és a szakma aktív, jeles képviselôi.
A konferencia két napja azonosan strukturált két- két (de., du.) elôadásblokkból áll. Az elôadók egyórás elôadását minden esetben félórás kötetlen beszélgetés követi, hogy a résztvevôk pontos választ kaphassanak az ôket érdeklô kérdésekre. Összesen 9 elôadásra kerül sor, a következô témakörökben: Bankcsôdök és betétbiztosítások; A versenytörvény alkalmazása Romániában; Az állami vállalatok tôzsdére való iktatása; A pénz és a bankrendszerek kapcsolata; A budapesti értéktôzsde mûködése; Kockázatalapú árazás a vállalati hitelezésben; Kockázatkezelés a jegybankok mûködésében; A Román Nemzeti Bank mûködése; Európai normák és aktuális banktechnikák bemutatása.
A konferencia szerves részét képezi a március 2- án rendezendô fogadás, melynek célja a személyes, szakmai kapcsolatok kialakítása, melyek további képzéseken való részvételre adhatnak lehetôséget.
A konferencia résztvevôi magyar anyanyelvû egyetemi hallgatók, illetve bankokban és más intézményekben, közgazdasági területeken dolgozó, magyar nemzetiségû szakmabeliek lesznek. A részvétel diákok számára díjtalan, míg a már végzettek esetében 100.000 lej személyenként.
Elôadók: Dr. Búza János, a BKÁE gazdaságtörténeti tanszékének vezetôje, "Az aranyforint és az Amsterdami Bank", Neményi József, a Román Versenytanács Tagja, "A versenytörvény alkalmazásának utolsó négy éve Romániában", dr. Szabó Géza, a Román Nemzeti Bank nagyváradi igazgatója, "Bankcsôdök és betétbiztosítás", Horváth Krisztina, a budapesti Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese, "A kockázat alapú árazás a vállalati hitelezésben", Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója, Odry Ágota, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), ügyvezetô igazgató "Kockázatkezelés és tôkekövetelmény, azaz a kereskedési könyvi pozíciók tôkekövetelményének magyarországi szabályozása", Horváth Zsolt, Budapesti Értéktôzsde, "Kockákzat-kezelési lehetôségek a Budapesti Értéktôzsdén", Bokros Lajos, a Világbank magyarországi megbízottja.
Az 1997-ben megjelent Mezôsámsond - múlt és jelen címû kiadványban a szerzôk a településrôl többek között ezt írták: "Mezôsámsond Maros megyei székely falu, északnyugat felé a marosszéki mezôség utolsó székely települése. A Komlód menti hátságban található, Marosvásárhelytôl kb. 29 kilométerre, a Marosvásárhely-Szabad-Mezôcsávás- Mezôfele-Szabéd útvonalon. Községközpont, mely mint közigazgatási egység magába foglalja Feketét, Pusztát és Kislekencét. Északról Rücs és Pagocsa, délrôl Mezôbánd és Mezôcsávás , keletrôl Mezôcsávás, nyugatról Pagocsa és Mezôbánd községekkel - illetve a hozzájuk tartozó falvakkal - határos." A könyvbôl megtudhatjuk azt is, hogy a mezôsámsondi néptanács 1988-ban megszûnt, a községet Rücshöz csatolták, majd 1990-ben újralétesült. Egyébként Sámsondnak már az 1780-as években volt helyi tanácsa.
Az új év és évezred kezdetén arra voltunk kíváncsiak, miként élnek az emberek a Komlódi hátság hegyeinek árnyékában. Ottjártunkkor nem volt szerencsénk találkozni Moldovan Valer polgármesterrel és Pánczél János kisbíróval, ahogy a helybeliek nevezik. Suciu Ludovica jegyzô fogadott.
- Nem tudok jó híreket mondani - kezdte a beszélgetést. - Miután letértek a fôútról, látták, milyen az a hat kilométeres útszakasz Sámsondig. Ez sokéves problémánk és pénz hiányában nem tudom mikor javíthatjuk meg az utat. Egyébként a község területén az úthálózat 28 kilométer, ebbôl 3 km aszfaltozott, 10 kövezett és 15 km földút. A Dacia gépkocsival kis esô után ne is próbálkozzanak Sámsondi Fekete felé utazni, mert elakadnak. A falunak valamikor öt buszjárata volt, ma egy reggel kimegy és délután visszajön. De az autóbuszt mûködtetôk már a járat felfüggesztésén gondolkodnak. Szóval útjaink állapota aggasztó. Mi szegény község vagyunk. Nem alakultak nagyobb ipari termelô vállalkozások. Egyetlen cég a Distrigaz, amely 40 személyt alkalmazott. A községbeliek a mezôgazdaságból és állattenyésztésbôl élnek. Nem tudunk nagy eredményeket felmutatni. A kultúrotthont 1997-ben javítottuk, 1999-ben sikerült újra használatba adni a könyvtárat. Így élünk itt szegényesen. Nem oldódott meg a cigányság kérdése, nagyon rossz körülmények között élnek. Az idei terveinkrôl a polgármester és alpolgármester hiányában nem nyilatkozhatok, de az elmondottakból kikövetkeztethetô, hogy milyen célkitûzései vannak a községvezetésnek.
Fô utca 256. szám. Takaros ház, gazdasági melléképületekkel. Az udvart egy ikerház zárja. Egyik helyiségben a malom mûködik, a másikban a pékség. Fodor János a házigazda, 72 éves. Meséli, hogy gépkocsivezetô volt 30 éven át a volt kollektívnél. Gazdag volt akkor a közösség. 200 fejôstehenet tartottak, évente 4-500 sertést, 2000 hektáron dolgoztak. Miért mondta el mindezt? A volt kollektív szomszédságában, a gépállomással szemben lakik, és mindennap eszébe jut a múlt. Nagyon nehezen szokja meg az üres épületek látványát. Annak idején a sámsondiak többsége elment a városokba dolgozni. Ma, öregségükre jönnek haza, de már nincs erejük, pénzük megdolgozni a földet. Az utca túloldalán, a drótháló mögött rozsdamarta mezôgazdasági gépek, felszerelések. Mondja is János bácsi, hogy a kilenc kombájn közül kettô ha mûködik, de ha így haladnak tovább, nem is lesz azokra szükség. A nagyvállalkozók is, mint a gépállomás jelenlegi tulajdonosa, súlyos pénzügyi gondokkal küszködnek. A sámsondi földtulajdonosok szintén.
- Ha a múlt évben 700.000 lejbe került egy hektár szántása, további 700.000 lejbe a vetés és tárcsázás, 900.000 lej volt az aratás, akkor idén ezek a munkálatok mennyibe kerülnek majd? - jegyezte meg Fodor János. - Nem tudom, mi lesz velünk. A sámsondi határ fele nincs megdolgozva. Sok helyen nem zöldült ki az elvetett mag. Mibôl vessünk újra a tavaszon?
- Van még gabona, hiszen jönnek és ôrölnek itt a malomban.
- Négy éve mûködtetem a malmot, takarmányt készítek az állatoknak, igény szerint puliszkalisztet is. A kapacitás eléggé nagy, naponta két vagonnal is ôrölhetnék, de egyre kevesebbet hoznak. Még igénylik szolgáltatásomat, addig, amíg az alszegben felépül a malom. A szabédi illetôségû Böjthe István fogott az építésébe. Mi lesz miután azt is beindítják? Élünk és meglátjuk.
Szôllôsi Ernô és felesége, Adél, azok közé tartoznak, akik az utóbbi tíz évben költöztek haza. Kézdivásárhelyen éltek és dolgoztak a szigetelôanyag-gyárban. A körülmények arra késztették ôket, hogy visszaköltözzenek szülôfalujukba, ahol munkát is találtak. A mezôrücsi Agromec egység Sámsondon egy kis pékséget nyitott. Ernô, esztergályos lévén, átképezte magát. Ha valaki szakmája felôl érdeklôdik, büszkén jelenti ki, hogy most pék. Feleségével együtt sütik a 250 darab egy kilogrammos kenyeret a sámsondi pékségben. Télen minden második éjszaka 12 órakor kezdenek, nyáron este tíz órakor. Reggel fél nyolcig a friss kenyér egy részét elszállítják Rücsre, a másik részét Adél asszony a sámsondi kis üzletben kínálja. Munkájuk nem könnyû, hiszen éjszakánként 3 kilométert gyalogolnak, szekereznek a pékségig, mert a sámsondi Fekete utcában laknak. A mûszak vége után nem fekszenek le, a kis üzletet tartják nyitva fél nyolc és 11, 15-17 óra között. Gyakorta elôfordul, hogy este telefonálnak nekik: kenyérre van szükség. Eddig senkit sem utasítottak vissza.
Idôs néni lép be az üzletbe. Kérdem, milyen a kenyér. Így válaszolt: Finom, igazi házikenyér. A héját is meg tudom rágni, és mindig friss. Ide, Sámsondra Szabédról, Mezôfelérôl, Csávásról, Rücsrôl hozzák a kenyeret. Habár 9000 lej, mi ezt szeretjük, jó az íze és nem keményszik meg másnapra. Szôllôsi Ernôtôl megtudtuk, hogy a pékségben van a lisztraktár, a dagasztótér, a sütôtér. A két kemencét gázzal mûködtetik. A fürdô ellátva meleg-hideg vízzel. A vásárló bízhat a sámsondi kenyérben, mert az nem akármilyen körülmények között készül.
Szabó Zoltán agrármérnök életét a mezôgazdaságnak szentelte. A Mezôségen született, a Nyárád mentén dolgozott hosszú évtizedeken át, 1990 után visszatért. Vélekedése szerint a mezôgazdasági szakember az utóbbi években bürokratává alakult. Ugyanis az agrármérnökök elsôrendû feladata a földosztás és más statisztikák elkészítése, nyilvántartása, kevesebb idô jut a konkrét mezôgazdasági tevékenységre. Ma már nem terveznek a következô mezôgazdasági évre. Külföldön a farmerek évekre elôre gondolkodnak és nemcsak a termelésre vonatkozóan, hanem tudják, hol fogják értékesíteni a terméket, a terményeket. Szabó Zoltán így folytatta: - A mezôgazdasági mérnöknek eléggé komplex tevékenységet kellene folytatnia, asszisztálnia kellene a vetések tervezésénél, a növényápolási munkák elvégzésénél, gépek beállításánál. A körülmények hozták, hogy így alakult munkáséletem második fele. Emellett a földtulajdonosok általános véleménye az, hogy ránk nincs szükség. Téves felfogás - szerintem.
- Értsem úgy, hogy a szakemberek és a gazdálkodók közötti kapcsolat lazult?
- A gazdálkodók - szakemberek közötti kapcsolat manapság - fôleg a téli idôszakban - szakmai találkozókra szorítkozik. Még nem alakult ki komoly együttmûködés. A jobb termelési eredmények elérése érdekében a szakembernek ismernie kellene a háztáji gazdaságot és persze a gazdák együttmûködésére lenne szükség. Ilyen szempontból lazák a kapcsolatok. Egyébként hallgatnak rám a gazdák, ugyanis a családi földünkön 12 hektáron dolgozunk. Gépekkel rendelkezünk, nyilván a gépesített termesztési technológiát alkalmazzuk. Az emberek, látván eredményeinket, fôleg az utóbbi években, kezdenek érdeklôdni a szakmai kérdések iránt.
- Sámsondon 1993-ban alakult meg a Komlód társas, egy év után felbomlott. Miért?
- A volt kollektív gazdaság jó anyagi alappal rendelkezett. Létezett állattenyésztési telep, gépállomás. A mezôgazdasági társulás keretében akartuk, mi, helybeliek, az említett egységeket mûködtetni. Nem sikerült. Hogy miért bomlott fel a társulás? Az emberek itt sem akartak egy újabb kollektívet, pedig a mezôgazdasági társulás nem kollektív, erre az üzemformára ma is szükség van, hiszen az emberek külön-külön nem rendelkeznek a termeléshez megfelelô tôkével. Erre vonatkozóan beszédes adat, hogy a múlt évben nagy mezôgazdasági terület maradt parlagon - 360 hektár! Az emberek bánják, hogy nem tömörültek társulásba. Az állattenyésztési farmot egy marosvásárhelyi vállalkozó vásárolta meg. A múlt évben csôdöt jelentett, úgy hírlik, hogy az épületeket nemsokára eladja. Nagy szerencse, hogy azok épen megmaradtak. A gépállomás ugyancsak egy marosvásárhelyi - nem mezôgazdasági - vállalkozó kezébe került. A tulajdonosok földjeit bérleti szerzôdés alapján dolgozza meg. A szerzôdésben úgy áll, hogy egy hektár után négy mázsa gabonát oszt a gazdáknak, de a múlt évi termésbôl csupán egy mázsát osztott, és még egyet fog adni. Gondok vannak a gépállomás körül is, kezdetben 400 hektáron dolgoztak, az utóbbi évben már csupán 90 hektáron.
A nem megfelelô gazdálkodás - nemcsak itt Sámsondon, hanem országszerte - a mezôgazdaságot visszarántotta szinte a feudális körülmények közé. Húsz-harminc éves gépekkel nem lehet hatékonyan termelni nadrágszíj nagyságú földeken. Ezt még mindig nagyon kevesen értették meg, legalábbis a környékünkön.
- Sikerült rendezni a tulajdonviszonyokat?
- A 18-as törvény alapján a kiadandó birtoklevelek 40%-át sikerült kitölteni és átadni. A helyi földosztó bizottság - a polgármester és én - rendszertelenül dolgozott. Szakembert kértünk a kataszteri hivataltól, három mérnök dolgozott itt, de aztán felbontották a munkaszerzôdésüket. Azóta sem jött Sámsondra egyetlen szakember sem a megyei kataszteri hivataltól, ugyanis kialakult egy vélemény, miszerint Sámsond egyenesen büntetôtábor.
- Ez évben a mezôgazdasági termények fedezik a község szükségleteit?
- Évente 590 hektáron termesztünk kukoricát, 490 hektáron búzát, 200 hektáron ôszi-tavaszi árpát. A jó közepes termés - 3000 kg hektáronként - fele fedezné a szükségleteket. A termesztett gabona és takarmánymennyiség - széna, here, lucerna - elegendô az állatállománynak (420 szarvasmarha, 3000 juh, 3000 sertés).
Sámsondon Pánczél Sándor jó gazdaként ismert. Leventével, a fiával együtt gazdálkodnak. Nem találtuk otthon ôket, de a szomszéd elirányított az út felsô részén lévô fehér házba. Sándor bácsi böllérkedett. A 79 éves Szôlôsi Márton udvarában perzselte a disznót. Márton bácsi betessékelt és mintha régi ismerôsök lennénk, mesélte, hogy évente most már csak egy- két disznót tartanak. December közepétôl lesték az idôjárást, a hideg beálltára vártak. Aztán január 10-én levágták, mert aznap reggel eléggé hideg volt. A hús kell, Márton bácsi a gyerekeivel osztja meg, leánya Marosvásárhelyen lakik, fia a Nyárád mentén él. Idôközben leég a fa, Pánczél Sándor mielôtt újratölti a perzselôt, bekapcsolódik a beszélgetésbe.
-Az újságírók nagyon ritkán látogatnak mifelénk, jöhetnének gyakrabban is, mert mi is szeretjük, ha a városokban, községekben olvasnak rólunk. Az emberek többsége panaszkodik, hogy elértünk az út végére és nincs tovább. Nem éppen így van. Azt hiszem, másképpen kellene gondolkodni. Már letelt az az idôszak, amikor csak akkor tették tovább a szalmaszálat, ha rájuk parancsoltak. Sajnos közben sokan megszokták ezt a munkastílust. Ma mindenki saját magának parancsol, ennek ellenére gyakran nem kerül odébb a szalmaszál. Nagyon kevesen mernek kockázatot vállalni. Aki bízik önmagában és némi kockázatot is vállal, higgye el, tud termelni. Ha annak idején nem kezdjük el a 30 éves fiammal a háztáji kialakítását, ma nem rendelkeznénk a kombájnon kívül minden más mezôgazdasági géppel. A múlt évben még egy traktort vásároltunk. Összesen 10 hektáron dolgozunk, elég szép hozamokat valósítottunk meg. Valóban, az ember ha igazából akarja, megvalósíthatja céljait. Nem könnyû, de állatot is tartunk, két szarvasmarhát, egyik fejôs. Mindkettô piros tarka, nagyon szépek, azt hiszem a 26-28 milliót bármikor megkapnám értük. Disznót is tartunk, most hét van, négyet értékesítek, kettôt a gyerekeimnek adok, egyet levágok a magunk részére. Én hiszem, hogy Sámsondon is egyre többen mernek majd kockáztatni. Egyébként nem újdonság, a mezôgazdálkodás az idôjárás miatt a legkockázatosabb termelési tevékenység - mondotta Pánczél Sándor. Aztán visszatért, megtömte fával a perzselôt, tüzet szított és segédjét, Márton bácsi vejét biztatta: Igyekezzünk fiam, mert a dél mindjárt itt a nyakunkon.
Ritkán látni olyan szakértelemmel berendezett orvosi rendelôt, mint a sámsondi. A rendelô mellett gyógyszerpontot mûködtet a marosvásárhelyi Belladonna gyógyszertár. Dr Ciocea Nicolae tíz éve vigyáz a sámsondiak egészségére. Néhány adatra voltam kíváncsi. Nem kis meglepetésemre elôvette a laptopot - kis táskaszámítógépet -, és abból diktálta, hogy a múlt évben 16 halálesetet jegyeztek, ezzel szemben 20 újszülöttet, mindannyi egészséges. A lakosság elöregedôben van, 441 személy 60 éven felüli, 1100 személy életkora 1-59 év közötti. A községbeliek egészségi állapota viszonylagosan jó. A legtöbben vérnyomásos panaszokkal jelentkeznek. Az elmúlt tíz évben járvánnyal nem kellett küszködnie. Nem titkolta el azt sem, hogy 1991-ben Rücsön sokan betegedtek meg májgyulladásban. Lévén szomszéd település, dr. Ciocea Nicolae akkor kissé megijedt. A betegség nem terjedt át a sámsondiakra, egyetlen családban szorult három személy kezelésre.
Dr. Ciocea átkalauzolt az orvosi lakásba is. Valóban minden igényt kielégítô. Mégis Marosvásárhelyrôl ingázik. A miért kérdésre válaszolta:
- Az egészségbiztosító pénztár az itt végzett munkámért hétköznaponként 5 pontot ad, a pontok értékének megfelelôen fizet. Az ünnepnapokon, hétvégeken végzett munkáért 10 pont járna. De ezt nem adják meg. Emiatt nem költöztem ide. Különben, fôleg a nyári idôszakban, hétvégeken is itt tartózkodom családommal. A lakás körüli gyümölcsöst mi dolgozzuk meg, van egy kis föld is. Szeretek gazdálkodni és a feleségem is beleszokott lassan. Ha netalán sürgôsségi eset adódik és itt vagyok, természetesen ellátom.
Színvonalas zenei vetélkedô színhelye volt a hét végén a Bolyai Farkas középiskola, amelynek során zenei anyanyelvünk ismeretérôl tettek tanúbizonyságot a részt vevô csapatok. A Magyar Zene Évezredei elnevezésû Kárpát-medencei zenei játék döntôjébe az elôválogatást Erdélyben két színhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron szervezik meg.
A magyar államalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére meghirdetett zenei történelmi játékot a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Zeneszerzôk Egyesülete, a Budapesti Operabarát Alapítvány valamint a Fôvárosi Pedagógiai Intézet szervezte, s a játéksorozat fôvédnöke az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma valamint a Magyar Rádió Bartók Fôszerkesztôsége.
A megyeközpontunkban tartott alapjátékon az általános iskolák csoportjában a baróti Hegyi Mózes valamint a nyárádszeredai általános iskolák képviselôi mérték össze tudásukat. Általános és középiskolai zeneoktatásunk hiányosságai ellenére jól felkészült, szép hangú, szépen táncoló gyerekeket láttunk a versenyen, s mindössze néhány ponton múlott, hogy a barótiak megelôzték a megyénket képviselô csapatot.
Izgalmas volt a középiskolások vetélkedôje is, amelynek során a marosvásárhelyi Református Kollégium és Bolyai líceum közös illetve a székely-udvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzô csapata mérkôzött meg. Csíki Ágnes és Pápai József tanítványai kiváló önálló produkcióval jelentkeztek, s bár megérdemelték volna, hisz közel álltak a maximális pontszámhoz, végül is csekély elônnyel a székelyud-varhelyiek csapata jutott tovább.
A játékot Lukin László és Varga Károly tanárok vezették, a zsûri elnöke pedig Csengery Adrienne énekmûvész, Erkel-díjas operaénekesnô, a Magyar Zenei Tanács elnöke volt, akit Páldy Ágnes segített munkájában.
A vetélkedô végén Csengery Adrienne emelte ki az eddig 93 településen megszervezett játék lényegét: a magyar zene történetét ne csak könyvekbôl tanult adatok alapján ismerjék a kis- és nagyobb iskolások, önálló produkciójukkal azt is bizonyítsák, hogy elô is tudják adni, meg tudják jeleníteni a tanult ismereteket. A versenyzôk teljesítményét értékelve fantasztikus ambícióról és szeretetrôl beszélt, s arról, hogy Marosvásárhelyen a jók és még jobbak vetélkedtek.
Kicsinek bizonyult tegnap délben a marosvásárhelyi Stúdió-terem azok számára, akik a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum napjainak záróünnepélyére gyûltek össze. A 151 éve, január 15-én született Mihai Eminescu tiszteletére szervezett líceum-napok tegnap színes ünnepi mûsorral zárultak. A meghívottakat, tanárokat, diákokat Iosif Todea, a líceum igazgatója köszöntötte. A 77 éves iskola történetérôl beszámolva hangsúlyozta: a pedagógusokat képzô iskola életében végig fontos szerepet játszottak a jól képzett tanárok, akik becsületre, az életben való helytállásra tanították a diákokat, akik az iskolából kikerülve újabb nemzedékeknek adták át a tanultakat. Büszkén emlékezünk arra a magasztos pillanatra, amikor nyolc évvel ezelôtt líceumunk felvette a nagy román költô, Mihai Eminescu nevét, amit azóta is büszkén viselünk, mi mindnyájan, az iskolában tanítók és tanulók egyaránt. A köszöntô beszéd után felmutatta azt a Mihai Eminescu-oklevel