|
LIII. évfolyam 11. (14671.) sz. |
2001. január 15., hétfõ |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Ez már az elsô szavak után kiderült, ugyanis elôdjeitôl eltérôen, az új prefektus felkészült a beiktatásra, és többoldalas dokumentumban ismertette az egybegyûltekkel programjának lényegét. Mint mondta, mindenekelôtt a kormányprogram megvalósítását, a törvényesség betartását és a helyi közigazgatás reformprogramjának alkalmazását tûzte ki célul.
Ennek érdekében máris elindította a 2001. évre szóló gazdasági-szociális program kidolgozását, vagyis felkérte a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézményeket, január 22-ig készítsék el saját programjukat, hogy belefoglalhassák a megyei programba.
A jogállamiság, a demokrácia, a törvényesség szempontjából a megyében sok kívánnivaló van, ezért, mondta a rendôrségnek, csendôrségnek, ügyészségnek, igazságszolgáltató szerveknek ebben az irányban kell tevékenykedniük. Mert, jelentette ki, Maros megyében többé nem fogják eltûrni bizonyos csoportok nyomását: a szakszervezeti megmozdulásokat, munkakonfliktusokat, tüntetéseket a törvényeknek megfelelôen kell megszervezni. Mert egyes alkalmazottak jogainak védelme nem sértheti más állampolgárok jogait. Fontos célnak nevezte a szegénység elleni harcot, s a szociális védelmet a munkaügyi minisztérium három megyei intézményén keresztül kívánja megvalósítani.
Havonta részt kíván venni, Virág Györggyel együtt a kormány Regionális Fejlesztési Tanácsa ülésein. Ugyanakkor legalább félévenként kíván találkozni a megye polgármestereivel, havonta a parlamenti képviselôkkel, de kapcsolatot óhajt tartani a szakszervezetekkel és a civil társadalommal is.
A továbbiakban, elôdjeivel ellentétben, mindenekelôtt a törvényszegések megelôzésére, a megyei tanáccsal, illetve a helyi tanácsokkal való együttmûködésre fektet hangsúlyt. Létrehozzák a prefektúra ellenôrzô testületét, amely a területi ellenôrzô szervekkel közösen fog a törvényesség érdekében tevékenykedni. Hangsúlyozta, hogy a hírekkel ellentétben, nem fognak "pedeszerizálni", senkit sem váltanak le, vagy neveznek ki politikai meggondolásból, hanem csakis a kompetencia alapján. A helyi közigazgatás reformjának felgyorsítását külön fejezetben taglalta. Teljes nyitottságot, transzparenciát ígért a sajtónak, s azt, hogy a folyamatos tájékoztatás, közlemények mellett, havonta sajtótájékoztatót tartanak, és támogatják a megye gazdasági-szociális problémáinak megvitatását a sajtóban.
Végül kijelentette: a megye lakossága konkrét lépéseket, nem ígéreteket vár.
A decentralizált intézmények vezetôi, a rendôrség, csendôrség, a politikai pártok reprezentánsai, illetve a helyi közigazgatás képviselôi vettek részt szombaton a prefektúra gyûléstermében sorra került beiktatási ceremónián.
Virág György, a megyei tanács elnöke, Carmen Vamanu leköszönô megbízott prefektus, Burkhardt Árpád alispán, Ioan Vasluian, a megyei tanács alelnöke, Dorin Florea polgármester jelenlétében adta át megbízólevelét Ioan Toganel prefektusnak és tolmácsolta a miniszterelnök személyes jókívánságait Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter.
Carmen Vamanu sikert kívánt az új prefektusnak, Dorin Florea polgármester a jó együttmûködés reményében ajándékozott egy szentképet Ioan Toganelnek. Virág György hangsúlyozta, hogy nyolc éven keresztül tisztességes módon együtt dolgoztak, közösen sikerült egy korrekt helyi közigazgatást megvalósítaniuk a megyében. A megyei tanács és a prefektúra között évek óta folyó versengésre utalva fejezte ki örömét azért, hogy Toganel személyében olyan valaki került a prefektúra élére, aki tisztában van azzal, mi a feladata és meddig terjed a hatásköre.
A beiktatást követôen a Népújságnak nyilatkozva Ioan Toganel prefektus a következôkkel egészítette ki elôzô szavait: "Prefektusként, amint a beiktatáson is hangsúlyoztam, a kormányprogram szellemében fogok tevékenykedni, a törvényesség betartása, a helyi közigazgatás reformja megvalósításáért. Különlegesen jó együttmûködést szeretnék kiépíteni a megyei tanács elnökével, mert a közigazgatás szíve a megyei tanács".
olyan helyzet alakult ki az utóbbi években a törvények megkerülése, illetve tiszteletben tartása szempontjából, nyilatkozta a Népújságnak Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter. Éppen ezért tartotta a Nastase-kabinet egyik legfontosabb, ugyanakkor legnehezebb feladatának a korrupció megszüntetését. Az állampolgárok biztonsága ebben a dzsungelben eléggé megkérdôjelezhetô. Ezért tekinti a kormánya prioritások legfontosabbikának ennek a helyzetnek a megszüntetését. A kormány programja a miniszter szerint az elkövetkezô két esztendôben rendet teremt ilyrn szempontból.
Azt is elmondta, hogy konkrét terveket várnak a prefektúráktól, azaz egy külön, a megyére vonatkozó fejlesztési programot, amelyet január 31-ig el kell juttatniuk a kormányhoz, hogy beilleszthessék a nagy, országos szintû programba. Ezzel tartoznak a közösségeknek, és ez a prefektusok legsürgôsebb feladata. Amolyan helyi kormányprogramnak tekinthetô, amelyre igen nagy szükség van.
Arra a kérdésre, hogy az al-prefektus beiktatására miért nem került sor, kijelentette, hogy kizárólag technikai kérdés, a "mûveletek" sorrendje miatt alakult ilyen helyzet, de mint mondta, a hét végére az egész országban beiktatják az alpre-fektusokat is.
A 34 éves Yalcin Mekmed Emin szombaton délután a nyomáti tetôn egy gépkocsiban fôbe lôtte a 24 éves élettársát, majd öngyilkos lett. A rendôrség alkalmazottai szombaton 16 órakor szálltak ki a nyomáti tetôn levô parkolóba, ahol egy Volkswagen Golf típusú, bukaresti rendszámtáblájú, üzemelô motorú személygépkocsiban rátaláltak a fent említett megyeszékhelyi lakhellyel rendelkezô török állampolgárra, valamint a mellette ülô disznajói Craiu Letitia Marianára. Mindketten halottak voltak, fejükön lôtt sebbel. A gépkocsi két ülése között, a sofôrülésen levô férfi jobb kezénél a rendôrök egy csehszlovák gyártmányú, Para típusú, 9 milliméteres katonapisztolyt találtak. A kivizsgálás során a helyszínelô rendôrök a fegyver csövében egy, a tölténytárban 10 golyót, valamint két, azonos méretû, kilôtt töltényhüvelyt fedeztek fel. Tegnap délután a megyei rendôrfelügyelôség ügyeletes tisztjétôl, Keszegh András századostól megtudtuk, a kivizsgálások nyomán fény derült arra, hogy az élettársak az utóbbi idôben gyakran veszekedtek, s a török állampolgár többször megfenyegette a nôt, hogy amennyiben nem marad vele fôbe lövi, majd végez magával is.
Tisztújítás a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesületnél
Eredményes évet zárt a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesület – ez volt a végsô konklúziója a péntek délutáni tisztújító közgyûlésnek, amelynek helyszíne a Bolyai középiskola volt, s amelynek során a baráti kör jelen levô tagjai továbbra is bizalmat szavaztak a korábbi vezetôségnek.
A közgyûlést Balogh Csaba, az egyesület elnöke nyitotta meg, akinek javaslatára a jobb ügymenetet és a gyorsabb információ-áramlást megkönnyítô alapszabályokat fogadtak el a jelenlevôk, többek között azt, hogy bárki, aki Kecskeméten az egyesület nevében folytat tárgyalásokat, errôl 10 napon belül köteles értesíteni a vezetôséget.
A szavazást követôen Velicsek Éva, a baráti kör ügyvezetô igazgatója számolt be a Marosvásárhely és Kecskemét között kialakult kapcsolatok fejlôdésérôl a kezdettôl egészen az elmúlt év végéig.
Értékelésében elhangzott, hogy Marosvásárhely legátfogóbb és legeredményesebb testvértelepülési kapcsolata, amelynek kezdeményezôi a baráti körök voltak, mindkét város javát szolgálja, s ez a tevékenység valóban közérdeklôdésre tart számot. Elhangzott az a megállapítás is, hogy a helyi egyesület a testvérvárosi egyesülettel közösen tudott eredményesen tevékenykedni, s a kapcsolatok építésében jelentôs szerepet vállalt a két város vezetôsége is.
A baráti szálak, az intézmények közötti kapcsolatfelvétel elôzte meg az 1999-es Marosvásárhelyi Napok idején szentesített kapcsolatot, amelynek kiemelkedô eseménye volt a szóban forgó évben Marosvásárhely bemutatkozása Kecskeméten. Hasonlóképpen az elmúlt év során a sok szálon futó együttmûködés mellett a kecskemétiek marosvásárhelyi fogadása jelentette a legnagyobb érdeklôdésre számot tartó eseményt. Ezeken kívül a legváltozatosabb területeken épült az együttmûködés: az év elején helyi birkózók versenyeztek a testvérvárosban, a 17-es számú iskola diákjait a Béke Iskola látta vendégül, bridzsversenyre voltak hivatalosak városunk képviselôi, a Cifra Palotában 40 marosvásárhelyi kortárs képzômûvész alkotását állították ki a Tavaszi Fesztivál keretében , áprilisban magyartanárokat fogadtak a Magyar Nyelv Hetének rendezvényeire, a neves kecskeméti fotómûvészek Baghet Iskander és Walter Péter a Várgalériában állították ki alkotásaikat, a Zenei Napokon Marosvásárhelyen vendégszerepelt az Aurin leánykar, a megyei tanfelügyelôség szervezésében 40 kecskeméti iskolaigazgatót láttak vendégül megyeszékhelyünk tanintézményei, a mûvészeti líceum diákjai képzômûvészeti alkotótáborba voltak hivtalosak. A 2000. évi Marosvásárhelyi Napok alkalmával Pro Urbe-díjjal tüntették ki Kerényi Györgyöt, a kecskeméti egyesület elnökét, majd Fodor Imre vehette át a Kecskemét Tiszteletbeli Polgára címet. Marosvásárhelyi küldöttséget fogadtak az óvodapedagógusok nyári egyetemén, a Nemzetközi Nyári Jogakadémián, fiatal orvosok voltak tapasztalatcserén. Folyamatos volt az együttmûködés a két város büntetésvégrehajtási intézménye között, s eredményesen alakult a rendôrségek között is. Kecskeméten vendégszerepelt a Nagy István Ifjúsági Vegyeskar , s megyeszékhelyünkön koncerteztek a testvérváros filharmonikusai, találkoztak a mûszaki felsôoktatás, és a tanítóképzés területén mûködô szakemberek, a két város vállalkozói – idézhetünk a teljesség igénye nélkül a beszámolóból, amelyet kisebb kiegészítésekkel elfogadott a közgyûlés. Az ügyvezetô igazgató köszönetet mondott Kovács Júlia tanfelügyelônek, aki sokat tett azért, hogy a hozzánk látogató testvérvárosi küldöttségek jól érezzék magukat, továbbá Náznán Olgának, aki Kovács Júliával közösen megszervezte a testvérvárosi vetélkedôt, amelyre több mint 20 csapat nevezett be. Elismeréssel szól a sajtó támogatásáról is a rendezvények népszerûsítésében.
Az egyesület gazdasági helyzetének alakulásáról Bustya Béla tájékoztatta a részvevôket, majd elhangzott, hogy egyre nehezebb követni az intézmények, egyházak, iskolák, vállalkozók, civil szervezetek között épülô és gazdagodó együttmûködést, amelynek folytatását sok esetben a felek vállalták fel, ami így természetes.
A közgyûlés részvevôi megerôsítették tisztségében a baráti kör vezetôségét, amely két új taggal, Kovács Júlia tanfelügyelôvel és Lukácsy Szilamér lelkésszel egészült ki.
A tervek az idei évre is készülnek már, s a baráti kör várja az ötleteket, javaslatokat, hogy megvalósításuk érdekében idejében pályázni lehessen.
Pénteken a késô délutáni órákban a városunkban tartózkodó Florentin Scaletchi, az Emberi Jogok Védelméért Szervezet elnöke kérésére a Manpel-ügyben érdekelt felek megegyeztek abban, hogy szombaton délelôtt a rendôrségen megpróbálnak közösen megoldást találni a felmerült prob-lémákra.
A délutáni egyezség azonban már estére felborult, mivel az érintettek nem akartak a találkozón részt venni. Így péntek este késôn lemondtak Ágoston Margit és Székely Sándor részvételérôl. Ezért szombaton reggel a rendôrségen már csak a megyei rendôrfelügyelôség parancsnoka, illetve Florentin Scaletchi és a szakszervezetek képviselôi jelentek meg.
A tárgyalások során a nemrégiben a kormány megbízását kiérdemlô emberjogi szervezet vezetôje ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni fogja az ügyhöz tartozó iratokat. Az Emberi Jogok Védelméért Szervezet szakértôibôl egy bizottságot hoznak létre, amelyben egy jogász és egy pénzügyi szakértô is részt vesz. A bizottságba egyébként a rendôrség, a pénzügyminisztérium és az ügyészség szakértôi közül is meghívnak néhányat. (Florentin Scaletchi szerint azonban a szóban forgó rendôrségi képviselô, bár Maros megyei lesz, nem lesz marosvásárhelyi, pontosan azért, hogy a megyei rendôrség korrektségével kapcsolatos gyanakvásoknak elejét vegyék.)
Az elnök ugyanakkor megígérte Gliga Alexandru Leon szakszervezeti vezetônek, hogy támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amelynek nyomán az alkalmazottak kapják meg fizetéseiket, illetve véleményezi a szakszervezet által hétfôn benyújtandó bünügyi feljelentéseket.
A Népújság kérdésére Florentin Scaletchi elmondta:
– Négyévi huzavona után egyebet nem mondhatok: remélem, hogy a mi szervezetünk, felhasználva a rendelkezésére álló eszközöket és közbenjárva a felek megegyezésének megvalósításában, elôsegítheti a probléma megoldását.
A szakszervezeti vezetô pedig kijelentette, hétfôn elnöki rendeletre tesznek le kérést a bíróságra, amelyre lehet, hogy még aznap, de legalábbis 5 napon belül választ kell kapjanak és amelynek kedvezô megoldása esetén sikerül felvenniük a bankból a fizetéshez szükséges összegeket.
Valódi téli hangulat uralkodott tegnap a marosvásárhelyi Szabadság utcai autópiacon. Bár aránylag sok négykerekûnek igyekeztek új gazdát találni tulajdonosaik, a számos nézelôdô fôleg csak bámészkodni ment ki a hivatásos sofôriskola egykori gyakorlóterét és a szomszédos telkeket elfoglaló piacra. Konkrét vásárt ottlétünk alatt nem láttunk, alkut is mindössze kettôt.
Kínálat pedig volt. Fôleg nyugati jármûvekre vártak vevôt a gazdák, a "nemzeti" Daciákból szinte csak mutatóba láttunk néhányat. A kínálatot fôleg a német márkák uralják, elsôsorban a VW és az Opel különbözô típusai, de szép számmal látni Audit és Mercedest is. A kocsik nagy része nyolc évnél fiatalabb évjáratú volt. A legújabb jármûvek között alig 2 éves Ford Focust, és hasonló korú, legújabb sorozatú VW Golf-ot fedeztünk fel. A domináns német kocsik között igazi exkluzív darab volt egy szintén 2 éves Chrysler 300 M, hasonló érdekesség pedig még egy 1989-es évjáratú Pontiac Fiero.
Valószínûleg az árakkal magyarázható a gyenge kereslet. A legborsosabb árcédulán 37.500 USA dollárt láttunk, a legolcsóbb, "tinédzser korú" külföldi autóért pedig négyezer német márkát szeretett volna kapni a tulajdonos. De nem csak ezekre, hanem a relatív drágán árult Daciákra sem igen akadt vevô. Forgalom csak a mozgóbüféknél volt.
Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a vásárhelyi autópiac más megyeiek számára is vonzó. Ez nem változott, számos idegen rendszámú jármûvet láttunk a sorban.
Zsúfolt utca, üres parkoló
Alighanem a gyenge piaccal magyarázható, hogy a környezô utcákban nem volt eladásra kínált jármû, csak az érdeklôdôk parkoló autói. Az ottlakókból már évek óta számos panaszt kiváltó forgalmi káosz ugyanis továbbra is virágzik. A megállást tiltó tábla ellenére a piac közelében a Szabadság utcán például cipôkanállal sem lehetett volna több kocsit bezsúfolni az út szélére, vagy az utat kettéválasztó zöld sávra, ahol a zöldnek már nyoma sem maradt. A közlekedésrendészek biztosan nem unatkoztak volna, ha kijönnek. De egyetlen rendôrt sem láttunk, pedig a tilosban parkolóktól behajtható bírságok összegéért alighanem soron kívüli jutalmat is kaphattak volna a rend szorgalmas ôrei.
A tilosban állók száma láttán azt gondoltuk, hogy a kialakított parkolóban biztosan már csak élre állítva férnek be további kocsik. Ugyanis már a piac bejárata elôtt tábla figyelmeztet, hogy a látogatók jármûvei számára a hivatásos sofôriskola udvarán parkolót létesítettek, amelybôl egyenesen a piactérre lehet jutni. Meglepetésünkre, a tényleg pár lépésre levô parkoló kongott az ürességtôl, ráadásul még a kapuja is zárva volt, be ne tévedjen véletlenül valaki. Tény, hogy a szervezetlenségbôl eredôen nagy baj is származhat, hiszen a Szabadság utcai toronyblokkokhoz a piac ideje alatt se a mentôk, se a tûzoltók jármûvei nem tudnak közel jutni, ha netán szükség lenne a beavatkozásukra. Ez pedig emberéletekbe kerülhet. Ezért lenne szükséges, hogy a kérdést nem csak elméleti szinten, figyelmeztetô táblák kihelyezésével tekintsék megoldottnak az ezért felelôsök.
Kéttucat, többnyire idôs személy gyûlt össze szombaton este a megyeszékhelyi unitárius templom tanácstermébe, hogy meghallgassa a gyergyóalfalusi Gál Mihály Magyarnak lenni címû mûsorát. Az amatôr elôadómûvész a Kegyetlen Szépség címû Petôfi, Arany, Ady és József Attila verseibôl összeállított elôadásával vált ismertté 1981-ben. Az 1989-es rendszerváltás után új repertoárt állított össze Dsida Jenô, Sík Sándor, Reményik Sándor, Kányádi Sándor, Farkas Árpád és Magyari Lajos verseibôl. Eddigi pályafutása alatt közel négyszáz szavalóestet tartott közvetlen szülôföldjén kívül szerte Erdélyben, Magyarországon,. Felvidéken és a Vajdaságban. Mûvészi hitvallása: Az utat én akartam, mert engem akart az út (Magyari Lajos). A magyar millennium tiszteletére összeállított Magyarnak lenni címû pódiummûsor Dsida Jenô-, Márai Sándor-, Kányádi Sándor- és Sík Sándor-verseket tartalmaz. A szép hangú elôadó pátosszal szavalta a magyar nemzet sorsáról, a megmaradás, helytállás fontosságáról szóló verseket. Kós Károly szavaival vallotta: De lesznek, akik utánam jönnek/ Az én maradékaim/ Mikor én már elpihentem erôs/ Ifjú lábakkal nyomomba lépnek ôk/ és nem szállnak le a hegyekrôl, hogy/ láncos rabjai legyenek, hírnek,/ dicsôségnek és idegen kultúrának/. Erôsek lesznek, hatalmasok és magyarok./ Szerezni fognak és építeni./ Gyerekeik lesznek és unokáik,/ és boldogok lesznek ôk. Az elôadás üzenetét felerôsítették a tanácsterem falain található, Novák József által készített címerek, s a mûvész által hozott, Gyergyóalfaluban készített kézimunkák.
A közel egyórás pódiummûsort az érdeklôdôk ma 11 órától a marosszentgyörgyi általános iskolában, 15 órától a marosvásárhelyi 18-as számú általános iskolában, délután öttôl a cserealji református templom tanácstermében hallgathatják meg.
A romániai magyar magánegyetem keretén belül mûködnie kell egy román nyelvû szaknak is ahhoz, hogy jóváhagyhassák az intézmény mûködési kérelmét, nyilatkozta Ioan Mihailescu, az Országos Akkredi-tációs Bizottság (CNEAA) elnöke pénteken a MEDIAFAX-nak.
Az akkreditációs törvény elôírásainak megfelelôen, minden felsôoktatási intézmény keretében egy román nyelvû szaknak is mûködnie kell. Amennyiben ez nem jelenik meg egyértelmûen az akkreditáció reményében benyújtott dokumentációban, a CNEAA semmilyen módon nem hagyja jóvá az egyetemalapítást.
A pilótafülke ablakának megrepedése miatt szombaton vissza kellett fordulnia a román nemzeti légitársaság egyik repülôgépének az Otopeni nemzetközi repülôtérre.
A Tarom londoni járatán közlekedô Boeing 737-200 típusú repülôgép pilótái a felszállás után vették észre, hogy repedések keletkeztek a pilótafülke külsô ablakán a parancsnoki ülés elôtt. A gép emiatt mintegy 20 perces repülôút után visszatért a fôváros nemzetközi repülôterére. A nemzeti légitársaság illetékesei szerint a géppel "hétköznapi hiba" történt, a fedélzeten lévô személyek nem voltak veszélyben.
Az utasokat három órával késôbb egy másik repülôgéppel szállították Londonba.
A sportszakemberek nagykönyvében a felkészülési idôszak alapkövetelménye a téli alapozó edzôtábor. 1989 elôtt szinte nem volt olyan sportoló – akár felnôtt, akár ifjúsági –, aki a téli hónapok folyamán ne utazott volna alapozás céljából valahová a hegyvidékre. Számosan vagyunk olyanok, akik szívesen emlékezünk vissza ezekre a táborokra, noha a legtöbben, akik ezekben részt vettünk, soha nem tartoztunk a sport élvonalába.
A kilencvenes években aztán gyökeresen megváltozott a helyzet. A téli edzôtáborozások megritkultak, aztán szinte teljesen eltûntek. Már csak a leggazdagabbak, a legmagasabb szintû sportcsapatok vagy egyéni sportolók engedhették meg maguknak az edzôtáborozások luxusát. Lassan több nemzedéknyi ifjúsági sportoló jutott el a felnôttkorig, anélkül, hogy akár egyszer is lehetôsége lett volna eljutni egy-egy téli alapozásra, s ha az A osztályos labdarúgókon, más csapatjátékok képviselôin kívül valaki eljutott ilyenbe, az egészen kivételes dolognak számított.
Ezért megy eseményszámba, hogy az idén többen is uazhattak néhány napra a hegyekbe. A tekézô lányok például új szponzoruknak, az Exprogaznak köszönhetik a lehetôséget, de az igazi szenzáció, hogy az Iskolás Sportklub több mint 100 sportolója utazott az idén Tusnádfürdôre, ahol igazi havas környezetbe csöppent. Igaz, hogy az anyagi források szûkössége miatt csupán néhány napról volt szó, ám az iskola vezetôségének az erôfeszítése, amellyel megteremtette erre a lehetôséget, mindenképpen elismerést érdemel.
Mindemellett az ilyenfajta akciókhoz egyre nehezebb elôteremteni az alapokat az olyan sportegyesületeknek is, melyeknek sportolói rendszeresen jártak alapozó táborba az utóbbi években is. Az ASA labdarúgói Szovátára készülnek, ám még nem tudják, lesz-e mibôl kifizetni a költségeket. A Herlitz-Mobex kosárlabdázói még nehezebb helyzetben vannak. Néhány évig viszonylagos anyagi biztonságot sikerült teremteniük a csapatnak, ez azonban ma már nincs így. A szponzoroktól befolyt pénz nem mindig fedi a költségeket, s csak Takács Károly technikai igazgató emberfeletti erôfeszítéseivel sikerül biztosítaniuk a legszükségesebbeket. Sokszor annak árán is, hogy a saját fizetését hónapokig nem veszi fel, hogy sikerüljön kiegyenlíteni a klub tartozásait. Ennek ellenére, az edzôtáborozásról lemondani nem lehetett, hisz a csapat csakis akkor maradhat meg a legmagasabb szinten, ha a felkészülést is megfelelôen végzi. A támogatásra pedig csakis akkor számíthat, ha megmarad a legfelsôbb szinten. Bûvös spirál ez, amely nem csupán felfelé, de lefelé is haladhat. A Herlitz-Mobex pillanatnyilag határhelyzetben van, az edzôtáborozás számlái kifizetésre várnak. Többen a lehetséges támogatók közül – és a kibicek nemkülönben –, feltették a kérdést: ha hiányzik a pénz, minek kellett az edzôtábor, illetve fordítva, úgy vélték, hogy a Herlitz-Mobex csak ne panaszkodjon, ha annyi pénze van, hogy edzôtáborozásra is futja.
A felvetés – lásd az elôbbi eszmefuttatást – alapjaiban téves. A férfikosárlabda az egyetlen csapatsport, amelyben az utóbbi néhány évben Marosvásárhely az országos bajnoki cím közelébe került, s megfelelô támogatással még ezután is kerülhet Ellenkezôleg, a támogatás megtagadásával minden az eddigi erôfeszítés füstté válhat, hisz egy csapat építéséhez több év kell, lerombolni azonban nagyon egyszerû. Ne azt kérdezzük tehát, hogy mit tesz a csapat vezetôsége, hanem, hogy mi mit tehetünk ezért a csapatért, amely a városé is egyben. Mindaddig, amíg nem késô.
A bizonyos életkoron túli marosvásárhelyi futballrajongók még emlékezhetnek arra, amint Florea Ispir hûséggel szolgálta a város reprezentatív csapatának, az ASA-nak a színeit. Tizennyolc esztendôt játszott megszakítás nélkül a piros-kék mezben, 485 hivatalos mérkôzést összesített az A osztályban a város csapatának tagjaként. Ez erdélyi viszonylatban valóságos rekordnak számít, országos szinten pedig – az élvonalban játszott mérkôzések számát tekintve –, Costica Stefanescu mögött, a második helyen áll.
– Ispir úr, kitôl örökölte sportszeretetét, tehetségét?
– Családomban nem volt sportoló, így nem tudom kitôl örökölhettem labdarúgó képességeimet, arra azonban emlékszem, hogy már egész zsenge gyermekként arról álmodoztam, hogy egyszer futballista leszek. Bukarest mellett, Magurele faluban születtem, s pajtásaimmal rendszeresen eljártunk a fôvárosi focipályákra, elsôsorban Ghenceába, amelyet a leginkább megkedveltem. Tizenöt esztendôsen jelentkeztem egy válogatón a Steauánál, s bekerültem a klub ifjúsági II csapatába, ahol elsô edzôm Ion Voinescu volt, a román válogatott egykori kapusa. Ô volt az, aki elmélyítette bennem a labdarúgás iránti szeretetet, aki felismerte képességeimet és folytatásra biztatott. Ô mondta, hogy szép jövô áll elôttem mint labdarúgó. Játékomra felfigyelt az ifjúsági válogatott akkori edzôje, Oláh György is, aki behívott, s hét mérkôzésen voltam kezdôember az ifjúsági címeres mezben. Eközben a Steaua ifjúsági csapatába is bekerültem.
– Hogyan jutott Marosvásárhelyre?
– 1970. március 8-án érkeztem a városba, katonai szolgálatom letöltésére, ám nem csupán az angyalbôrt öltöttem magamra, de a helyi katonacsapat, az ASA is soraiba fogadott. Középhátvédet játszottam, s nagyon rövid idô alatt belerázódtam a közösségbe. A csapatban tökéletes fegyelem uralkodott, s én nagyon jól megértettem magam a többiekkel, Muresannal, Hajnal Gyulával, Bölöni Lászlóval, Varodival, az egész csapattal. Az ASA hamarosan az életemmé vált, színeiben 485 mérkôzést játszottam az A osztályban, háromszor indultunk az UEFA-kupában és a klubok Balkán-bajnokságán.
– Tizennyolc évi aktív labdarúgói pályafutás után az edzôi karriert választotta...
– 1988-ban annak a csapatnak váltam a másodedzôjévé, amelyet évekig játékosként is szolgáltam, az ASA-nál Cornel Dinu mellé neveztek ki. 1992-ig voltam másodedzô, ezután három éven keresztül, 1995-ig, én irányítottam a csapat felkészülését. 1995-tôl 1997-ig, két évig a medgyesi Gaz Metan kispadján ültem, mellyel a B osztály 4. helyén végeztem. 1998-ban a B osztály tavaszi idényében a gyulafehérvári Apulumot készítettem fel, s munkámmal hozzájárultam a kiesés elkerüléséhez. Medgyesre technikai igazgatóként érkeztem vissza. Utóbb visszatértem Marosvásárhelyre, abba a városba, amely mindig is a legjobban vonzott, s amely a hosszú játékosi pályafutásom alatt otthonommá vált. Szerettem volna átvenni az ASA egyik ifjúsági csapatát, úgy éreztem pályafutásommal megszolgáltam ezt a lehetôséget, ám nem jártam sikerrel, így a D osztályos marosszentannai Scorillo felkészítését vállaltam el, ahol hat hónapot dolgoztam. A marosvásárhelyi Distrigaz alkalmazottjaként, amikor felkértek rá, 1999-ben átvettem a helyi Gaz Metan csapatát, amellyel 2000-ben sikerült bejutnunk a C osztályba. Munkámban nagy segítségemre van Czakó János technikai igazgató, egy igazi profi szakember, akivel remekül lehet dolgozni, valamint Eugen Bungardean, aki a másodedzôi feladatokat látja el. Huszonegy éves voltam, amikor Marosvásárhelyre érkeztem, de úgy érzem, mintha itt születtem volna. Érzem az emberek irántam táplált rokonszenvét, s én is ugyanúgy érzek a város lakói iránt. Itt alapítottam családot, feleségem Erzsébet, van egy fiunk, Cristian, aki három éve egy unokával, Simonával ajándékozott meg.
A legjobb négy marosvásárhelyi kerékpározó, Berekméri Csongor edzô vezetésével, szombaton a Kolozsváron megrendezett Napoca- kupa kerékpárkrossz versenyen indult. A Muresul sportklub kerékpározói nagyszebeni, zilahi és a házigazda kolozsvári kerekesekkel mérték össze erejüket. A verseny kiváló formaellenôrzônek bizonyult a hét végén Iasi-ban megrendezésre kerülô országos bajnoki döntôre való tekintettel, amelyen a vásárhelyi kerékpározók legalább két érmet szeretnének megszerezni.
A felnôtt mezônyben ezúttal csupán nyolc versenyzô indult, hisz a legtöbb felnôtt kerékpározó Bukarestre koncentrálódik (a Muresul kiválósága, Marian Muntean is a Dinamóhoz igazolt át), ám Mircea Ottót ez nem zavarta abban, hogy megnyerje a versenyt, míg Páll András a 3. helyen végzett. Mircea Ottó a jövô heti országos bajnokságban is esélyes a dobogóra, amikor a teljes mezôny jelen lesz a rajtnál.
Az ifjúságiak között szintén két vásárhelyi állhatott fel a dobogóra a sokkal népesebb, 32 fôt számláló mezônybôl. Székely Zoltán, aki az ob- gyôzelem egyik esélyese, magabiztosan nyerte a futamot, csapattársa, Buruian Radu a 3. helyre érkezett be.
A versenyzôk és edzôjük megköszönik a szponzoroknak – Nivapress, Ungarom, Interbike – a segítséget, mely lehetôvé tette a versenyen való indulást.
Gyorskorcsolyázó Európa-bajnokság
Az olaszországi Baselga di Pinében zajlott péntektôl vasárnapig a felnôtt összetett gyorskorcsolya Európa- bajnokság. A versenyen – mindkét nemben – a földrész legjobb 24 gyorkorcsolyázója vett részt. Marosvásárhelyt a Mureïul sportklub versenyzôje, ifj. Gáll Károly tanítványa, Jakab Andrea képviselte, aki Daniela Olteannal együtt Románia színeiben indult.
Versenyzônk remekül szerepelt, a négy táv után 178,189 pontot összesített, mellyel a 15. helyen fejezte be a versenyt. Bár ezen az összetett Európa- bajnokságon nem hirdetnek külön számonként eredményt, mégis figyelemre méltó teljesítmény, hogy Jakab Andrea 5000 méteren 7:43,13 perccel a 7. legjobb idôt teljesítette. Sajnos rövidtávon kevésbé megy jól neki, 500 méteren – a várakozásnak megfelelôen 43,54 mp- cel csak a 21. idôt futotta, 1500 méteren 2:08,84-gyel a 18.- ként érkezett célba. 3000 méteren már lényegesen jobban teljesített, 4:32,34 perces ideje a 14. volt a mezônyben. Mindez összesítéskor a 15. helyre volt elég. Csapattársnôje, Daniela Oltean az összesített versenyt a 13. hjelyen fejezte be, neki a legjobb helyezése szintén 5000 méteren volt, a 11. lett.
Említsük meg azt is, hogy Jakab Andrea az idén még ifjúsági korosztályúnak számít, legfôbb célkitûzése az ifjúsági vb-n való helytállás. A jövô évi Salt Lake Cityben megrendezésre kerülô olimpiai játékokon ô lesz városunk egyetlen képviselôje.
A gyorskorcsolyázó összetett Európa- bajnokság legkiemelkedôbb eredményét egyébként a német Gunda Niemann- Stirnemann érte el, aki 3000 méteren új nem hivatalos szabadtéri világcsúcsot állított fel. Ô nyerte az összetett versenyt is 166,136 ponttal, honfitársnôje Claudia Pechstein elôtt. A harmadik helyen a holland Wieteke Cramer végzett.
A csapatjátékok már évek óta súlyos válságon mennek keresztül Marosvásárhelyen. Ha mégis akad egy-két kivétel, mint a férfikosárlabda, illetve újabban a nôi röplabda, akkor szinte kötelezô, hogy egy-egy játékos a megye legjobb sportolói között szerepeljen, még akkor is, ha csapatjátékban nem számíthatunk – egyelôre – országos dobogós helyezésre. Az egyéni sportágakkal azonban semmiképpen sem lehet összehasonlítani egy-egy csapatjátékot, hisz az egyéni teljesítménye a csapat többi tagjától is nagymértékben függ. Talán ezért érdemes még inkább értékelni azokat a sportolókat, akik ilyen körülmények között is felhívják magukra a figyelmet.
Vajda Attila 19 éves, a Herlitz-Mobex A-osztályos kosárlabda-együttesének beállósa. Míg a tavalyi bajnokságban még csak a cserepadról állt idônként be segíteni, az idei – alaposan megváltozott – csapatban a legtöbb pontot szerezte, s ha rutinra tesz szert, minden bizonnyal még több kosarat dobhat. Az ôsszel Románia felnôtt kosárlabda- válogatottjába is meghívót kapott, ami annak a jele, hogy az országos szakvezetés is fejlôdésre képesnek tartja. Vajda Attilát egy hajszál választotta el attól, hogy már az elmúlt évad kezdetétôl más országban, más csapat színeiben lépjen pályára. Ô azonban hároméves szerzôdést írt alá a Herlitz- Mobexszel, s saját bevallása szerint nem bánta meg döntését. Ami nem azt jelenti azonban, hogy mint kosárlabdázó Marosvásárhelyen kíván megöregedni. A kinôtt cipôjét is újra szokta cserélni az ember...
– A tavaly a kosárlabdacsapatot egy tapasztalt játékos, Mircea Cristescu képviselte az év legjobb sportolói között. Az idén viszont egy nagyon fiatal kosárlabdázó került a legjobbak listájára. Tekinthetô ez úgy is, mint a stafétabot átadása a nemzedékek között?
– Az idén nagyon megfiatalodott a csapat, s ez nem vált hátrányunkra. A román kosárlabda legjobb csapatai között a középmezônyben foglalunk helyet, pedig a bajnokság kezdete elôtt nem hittük volna, hogy a felénél a 7. helyen fogunk állni. A kérdésre válaszolva: igen, tekinthetô úgy is, mint a stafétabot átadása.
– Mit gondolsz, mennyire köszönhetô ez a sikered, hogy gyakorlatilag a csapat legjobb játékosának választottak ezzel a kitüntetéssel, a fizikai adottságaidnak, s mennyire a munkának?
– Az igazság az, hogy rengeteget dolgozom, a napi két hivatalos edzésen kívül is. Sokszor három-négy edzést végzek naponta, így hát nem lepett meg ez a díj, s az, hogy meghívtak a válogatottba. Megküzdöttem érte, számítottam rá. A bajnokság megkezdése elôtt Magyarországról egy szerzôdést ígértek egy elsô osztályban játszó csapatban, sôt az is szóba került, hogy az Egyesült Államokba is kimegyek a kollégiumi bajnokságba, de örvendek, hogy az edzôim meggyôztek, hogy maradjak, különben nem juthattam volna be a válogatottba. A válogatott tagjaként viszont, amikor pár év múlva lejár itt a szerzôdésem, könnyebb lesz egy jó külföldi szerzôdéshez jutnom.
– Hogy érezted magad a válogatottban? Mit mondtak, még fognak hívni?
– Nem a legerôsebb csapat gyûlt össze, sok, a behívottaknál jobb kosaras nem volt a keretben, lehet, hogy ezúttal a fiatal és tehetséges játékosokat hívták be, hogy képességeiket teszteljék. Azt is hallottam viszont, hogy sok játékos egyszerûen nem akart jönni a válogatottba. Nem értem, miért.
– Szerinted mi az, ami a vásárhelyi kosárlabdának hiányzik? Csak a pénz?
– Igen, csak a pénz! Én is belekerültem ebbe a csapdába, s eltelt egy kis idô, míg megértettem, hogy nem emberekkel, csak a pénzzel van gond. Ma már nem a pénz érdekel elsôsorban, noha az is fontos, hisz ebbôl élek, más munkahelyem nincs, hanem inkább arra figyelek, hogy minél többet dolgozzak, minél jobban játsszak. Nagyon szeretem a kosárlabdát.
– Hány év szerzôdésed van még a Herlitz-Mobexszel?
– Három.
– S ezt le is szeretnéd itt tölteni?
– Igen, le szeretném tölteni, de nem zárom ki azt sem, hogy amennyiben megfelelô ajánlatot kapok, elmenjek. A válogatott tagjaként most már könnyebben találok csapatot.
– A bajnokság elôtt több játékos, akikre még szükség lett volna, egyszerûen Magyarországra távozott, akár azon az áron is, hogy felhagy a kosárlabdával. Szerinted miért?
– Sokat nem tudok errôl mondani. Úgy tudom, azért, mert nem kapták meg a klubtól azt a fizetést, amit kértek.
– Egyáltalán milyen mértékben játszik egy játékos a pénzért, s milyen mértékben azért, mert szereti a kosárlabdát?
– Úgy vélem, Romániában a játékosok 90%-a a pénzért játszik, 10% pedig azért, mert szereti a kosárlabdát.
– Szerinted mennyi ideig lesz még annyi tehetség Marosvásárhelyen, hogy ez a csapat megmaradjon az A- osztályban?
– Szerintem, ha ez a csapat együtt marad, Mihai Coruijal, az edzônkkel együtt – aki nagyon jó edzô – még hosszú ideig az élvonalban fog játszani, sôt néhány év múlva a bajnokság megnyerését is célul tûzheti ki. Ebben egészen biztos vagyok.
Dana Simona Turcanu (szül. Sîngeorgean) a marosvásárhelyi nôi röplabda legeredményesebb játékosa, aki – mert a városban nem volt A- osztályos együttes – Galacon, Iasi-ban, Brailán és Kolozsváron öregbítette városunk hírnevét, közben pedig Románia válogatottjának tagjaként fôiskolás világbajnokságot is nyert 1993-ban, az egyesült államokbeli Buffalóban. Az idôközben Galacon férjhez ment sportolónô már belenyugodott, hogy elszakadt szülôvárosától, ám amikor a CSU Gaz nôi együttesének sikerült megszereznie az A- osztályban való szereplés jogát, mi sem volt természetesebb, mint hogy hazahívták a csapatba. Dana Turcanu 33 évével jelenleg a csapat legtapasztaltabb játékosa, játéktudása kétségtelenül a legmagasabb, s nélküle talán reménytelen lenne arra vállalkozni, hogy a CSU Gaz megkapaszkodjon az elsô vonalban. Mégis: a nôi röplabdacsapat nemigen csillogott az ôszi idényben, s Dana beválasztása a legjobb sportolók közé – annak ellenére, hogy játéktudása alapján kétségtelenül megérdemli – talán inkább annak a reménynek szól, amelyet Vasile Mascasan, a csapat vezetôedzôje fogalmazott meg: egy-két éven belül a CSU Gaz az európai kupákban kíván szerepelni.
– Mennyire tulajdonítható a csapatnak és mennyire az egyéni teljesítménynek az, hogy beválasztották a legjobb sportolók közé, hisz a feljutásnál nem volt jelen, ugyanakkor – Jenei Kinga kivételével – ön az egyetlen marosvásárhelyi születésû játékos a csapatban?
– Valóban nem voltam itt a feljutásnál, de az ôszi idényben talán sikerült bizonyítanom. Ugyanakkor ez az elismerés, úgy érzem, a régebbi teljesítményemnek is szól, hisz tíz évig voltam a különbözô szintû válogatott keretek tagja, s ha máshol is játszottam, akkor is Marosvásárhelyt képviseltem.
– Tehát sokban tulajdonítható az elismerés annak a ténynek, hogy a marosvásárhelyi röplabda történetében elôször van A- osztályos csapatunk, s ön mint egykori válogatott, s helybéli, ebben az együttesben játszik?
– Úgy gondolom, igen.
– A csapat edzôje, Vasile Mascasan szerint a csapat megsínyli egy vezéregyéniség hiányát, s úgy vélte, hogy ezt a szerepet ön tölthetné be, mert erre a játéktudása és tapasztalata feljogosítaná. Ugyanakkor – tette hozzá – ön a szerényebb, visszahúzódóbb természete miatt ezt a szerepet nem vállalja fel. Mi a véleménye errôl a kijelentésrôl?
– Nehéz erre válaszolni. Valóban visszahúzódóbb a természetem, s köztem és csapat többi tagja között oly nagy a korkülönbség, hogy inkább a saját feladatomra összpontosítok. Nem mintha nem érteném meg magam a lányokkal – mint minden csapatban, kivel jobban, kivel kevésbé jól –, de a korkülönbség miatt kevés közös témánk van. Egyébként sem hiszek a vezéregyéniségben, miért ne lehetnénk egy közösség, mely egyenlôkbôl áll? A vezéregyéniségnek az a feladata, hogy a hátán vigye a csapat egész terhét, összeszedje a többieket...
– De hát ön az, aki jelenleg a hátán hordja a csapat terhét...
– Ezt csak ön mondja, mások, lám, ezt nem ismerik el. Mascasan úr talán azt szeretné, hogy kiabáljak a lányokra a pályán, edzésen, de ez nem nekem való, nem szeretem, ha a tekintélyem ilyesmin alapul, mert nekem sem tetszett soha, ha valaki a pályán kiabált rám.
– Tizennégy éven át játszott más városok csapataiban. Miként érzi, van-e különbség ugyanazért a pénzért más városok, vagy saját szülôvárosa színeit védeni?
– Pénzért csak az utóbbi három-négy évben játszottunk. Addig nem forgott sok pénz a nôi röplabdában, s valamennyien kedvtelésbôl ûztük a sportágat. Ma már, akarva-akaratlanul, a pénzért is harcol az ember, hisz ez tartja életben. Visszatérve az eredeti kérdésre, én akárhol voltam, szívvel-lélekkel harcoltam a csapatomért, ám természetesen sokkal erôsebb a motiváció, ha valaki saját szülôvárosa csapatáért küzdhet. Persze, láthatja, a csapat többi tagja is küzd. Ugyanakkor, mivel oly hosszú ideje élek távol, a városhoz fûzô kötelékek is meglazultak kissé, s csak most, hogy hazatértem, kezdenek újra megerôsödni. Én Galacon mentem férjhez, házunk van ott, oda szól a személyazonosságim, úgy véltem, ott fogok élni. A sors úgy hozta, hogy mégis hazatérhettem, s ha befejezem a röplabdát, itt is szeretnék maradni. A férjem itt van velem, tetszik neki is a város – majd meglátjuk, mi lesz.
– A csapat játékán meglátszik, hogy ez az elsô idénye az A-osztályban. Úgy véli, valós a remény, hogy a CSU Gaz évekig megkapaszkodjon az élvonalban?
– Az ôsszel gyengén játszottunk, valóban meglátszott a tapasztalat hiánya. A lányok gyakran már az ellenfél nevétôl megijedtek. A csapat az idô telésével egyre összeszokottabb lesz, jöttek újabb játékosok, legutóbb egy játékirányító Bákóból, akiknek még össze kell szokniuk a csapattal. Az ôszi idényben folyamatosan érkeztek új játékosok, s ez kihatott a teljesítményre is. Nem könnyû, de a tavasszal meg kell nyernünk legkevesebb 9 mérkôzést, hogy biztosan bent maradhassunk, azaz az alapszakasz végén az elsô nyolc között végezzünk.
– Valóságos ilyen körülmények között az a remény, hogy két év múlva a csapat az európai kupákban fog játszani?
– Csak akkor, ha még átigazolhatunk egy-két jó képességû játékost. Nagyon szeretném megérni, hogy játékosként, a CSU Gaz színeiben, európai kupákban szerepelhessek. Ha ez két-három éven belül lesz, talán még van rá esélyem. Mindenesetre az a véleményem, hogy egy csapatnak szüksége van tapasztaltabb – hogy ne mondjam, idôsebb – játékosokra is.
– Mit kell tenni ahhoz, hogy több nézô jöjjön a röplabda-találkozókra? Elég ehhez eredményt felmutatni?
– Szerintem, ha az elején két-három mérkôzést megnyerünk, a nézôk is többen lesznek majd. Ha tréfálni akarnék, akkor azt mondanám, hogy testhez álló sportnadrágokban lépünk pályára, s már ez is vonzhatná a férfi nézôket. Ez azonban, úgy látszik, nem elég. Komolyra fordítva a szót: ha megverjük az elsô mérkôzésünkön Galacot – márpedig ôket különösen szeretném, ha megver- nénk –, utána pedig a Rapidot, talán nagyobb számban jönnek az emberek a találkozóinkra. Nem könnyû feladat, ám nem lehetetlen. Én mindenképpen úgy vélem, hogy az A-osztályban maradunk, még akkor is, ha a 9-12. helyért kell mégis játszanunk.
– A csapattársak hogy viszonyultak ahhoz, hogy önt a legjobb tíz sportoló közé választották?
– Örvendtek és gratuláltak, én pedig mindenkinek fizettem egy-egy sört. A csapatban egyébként is jó a hangulat, nagyobb ellentétek nincsenek. A nôknél persze idônként elkerülhetetlenek az idegesség miatti összekoccanások, de semmi komoly.
Nagyszebenben játszott barátságos találkozókat pénteken a Herlitz-Mobex férfi kosárlabdacsapata, miután a Marosvásárhelyre tervezett turné ötlete – pénzhiány miatt – meghiúsult. Ugyanúgy, a nagyszebeni turné is hasonló okok miatt maradt el, hisz csupán a marosvásárhelyi csapat utazott a Csibin-parti városba. Ilyen körülmények között a két A osztályos együttes két találkozót vívott egymással, s amint azt várni lehetett, mindkettô a szebeni kosárlabdázók gyôzelmével végzôdött, 89-67, majd 94-88 arányban.
Takács Károly technikai igazgató szerint tanítványai azt nyújtották, amit várt tôlük. Gyengébb kezdés után, már az elsô találkozó végén összeszedték magukat a vásárhelyiek, míg a második mérkôzésen felnôttek a nagyobb tapasztalattal rendelkezô, hazai pályán játszó nagyszebeniek színvonalára. A találkozók bizonyították, hogy a két csapat készen áll a bajnokság megkez-désére.
A tavaszi idény szombaton indul, amikor az A osztály 12. fordulójában a Herlitz-Mobex a ploiesti-i Soced Vega csapatát fogadja. Addig azonban kedden délután újabb elôkészületi találkozót vív a csapat a ligeti sportcsarnokban, amikor a kolozsvári U látogat Marosvásárhelyre egy utolsó formaellenôrzôre.
A marosvásárhelyi ASA B osztályos labdarúgócsapata január 10-én megkezdte felkészülését a tavaszi idényre. George Ciorceri vezetôedzô irányításával a teljes keret a víkendtelepi pályán edz, Virgil Lup kivételével, aki néhány nap haladékot kapott személyes ügyek elintézésére. George Ciorceri szerint a keret minden tagja egészséges, így bizakodással tekinthetnek a tavaszi mérkôzéssorozatra.
Az ASA nem áll valami fényesen a bajnokság felénél. A 12. helyen csak egyetlen lépésre van a kiesési övezettôl, s közismertek az egyesület anyagi gondjai is. Ennek ellenére a szakvezetés optimista a bajnokságot illetôen. A kitûzött célt, B osztályos bajnokságban való bentmaradást azonban ugyanazoknak a játékosoknak kell kivívniuk, akik az ôsszel is a rendelkezésre álltak, hiszen az egyesületnek nincs mibôl újakat vásárolnia. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy szükség volna a pénzre, nem szeretnének játékosokat eladni sem. Néhányan ugyan már egy ideje megpróbáltak távozni, ám Ciorceri szerint a más csapatokhoz átigazolni óhajtók nem ütnek meg olyan színvonalat, hogy valaki komolyan érdeklôdjön irántuk.
A január 23 – február 3. közötti idôszakban a felkészülést a tervek szerint Szovátán kívánják folytatni, egyelôre azonban bizonytalan, hogy sikerül-e elôteremteni hozzá a szükséges pénzt.
Az Iskolás Sportklub sakk szakosztálya január 6-7- én megrendezte a nem leigazolt I-VIII. osztályos tanulók számára kiírt országos bajnokság megyei szakaszát. A résztvevôk hétfordulós svájci rendszerben mérték össze tudásukat, fejenként egy-egy óra gondolkodási idôvel, egyetlen korosztályban.
A legjobb fiú- illetve lányversenyzô részt vehet a bajnokság országos szakaszán, március 22-24- én, a Buzau megyei Poiana Maruluion.
Eredmények: Fiúk: 1. Jakabffy Attila (18-as sz. ált. iskola). 2. Chibelean Calin (5-ös sz. ált. iskola). 3. Csillag István (3-as sz. ált. iskola).
Lányok: 1. Chibelean Diana (5-ös sz. ált. iskola). 2. Moldovan Roxana (5-ös sz. ált. iskola). 3. Simon Éva (Unirea líceum).
Tíz év óta elôször utazott Szovátára edzôtáborba a marosvásárhelyi nôi tekecsapat. A lehetôség az új szponzornak, az Exprogaznak köszönhetô, s ezt az egyesület nyolc sportolónôje használhatja ki. 1990 után – bár az Elektromaros folyamatosan az ország élvonalába tartozott, többször megnyerte az országos bajnokságot és nemzetközi szinten is kiváló eredményeket mondhat magáénak – a pénzügyi nehézségek miatt soha nem sikerült téli alapozást biztosító edzôtábort a programba iktatni. A tekézôk január 9-én utaztak a fürdôtelepre, s 18-áig tartózkodnak a helyszínen.
A tavaszi idény elôtt az Elektromaros-Exprogaz az országos csapatbajnokság északi csoportjában maximális pontszámot gyûjtött össze, s így természetszerûleg a tabella élén áll. A tavaszi idény február 10-én kezdôdik, amikor a vásárhelyi csapat Medgyesre látogat.
A többszörös bajnok, 1999-ben Világkupa-gyôztes együttes az idén is a bajnokság megnyerését célozza, s amennyiben az elsôdleges célkitûzése sikerrel jár, az októberben sorra kerülô Világkupán kíséreli meg megismételni a két évvel ezelôtti gyôzelmet. Nem lesz könnyû, hisz a tavalyelôtti csapat számos alapembere távozott az együttestôl, s ezt a tavalyi teljesítmény meg is sínylette. Az átmeneti esztendô félkudarca után Seres Sándor érdemes edzô azonban ismét összerázta a csapatát. Nagy segítséget jelent, hogy a súlyos anyagi gondokon lényegesen enyhített, hogy az Exprogaz átvállalta a fôszponzor szerepét.
A vásárhelyi tekézôk némi bánata, hogy a támogatás csupán a nôi csapatnak szól, a nagy hagyományokkal rendelkezô, ám pillanatnyilag hullámvölgybe került férfiak továbbra is súlyos anyagi gondokkal küszködnek. A támogatók az eredménytelenségre hivatkozva zárkóznak el, ám eredmények pontosan azért nem születnek, mert a támogatás hiánya miatt a legjobb tekézôk más városokba szerzôdtek. A férfiak szovátai edzôtáborozása természetesen szóba sem került.
A megyei labdarúgó szövetség székhelyén a napokban rendezték az intenzív tanfolyamot végzett labdarúgó-oktatók szóbeli és írásbeli vizsgáztatását. A tanfolyamon tíz jelentkezô vett részt, hat hétig tartott és a megyei labdarúgó szövetség mellett mûködô edzôi bizottság elnöke, Ördög Attila irányításával zajlott.
A jelentkezôknek az alábbi tárgyakat adták elô: a labdarúgás története, a labdarúgás szervezeti felépítése, a játék technikája, taktikája és játékrendszerek történeti változásai, metodika, sporthigiénia, edzési ütemterv kidolgozása, a játék szabályainak ismerete.
A vizsga valamennyi jelentkezô számára sikerrel zárult, egy jelölt kivételével, aki nem jelent meg a vizsgáztató bizottság elôtt. A frissen végzett labdarúgó-oktatók között több egykori játékos is található.
A megyei D-osztályos labdarúgó- bajnokság ôszi idényében 274 gól esett, ebbôl 177-et a házigazdák, 97-et a vendégek szereztek. A leg- eredményesebb a 8. forduló volt, 31 találattal (14 a házigazdák, 17 a vendégek számlájára), míg a leggólszegényebb a 10., mindössze 12 góllal (8+4). A házigazda csatárok a 11. fordulóban teljesítettek a legjobban 22 góllal, míg a vendégek a 8. és a 12. fordulókban egyaránt 17 gólt lôttek. A negatív rekordot a házigazda csatárok a 12. fordulóban állították fel, alig hat góllal, míg a vendégek a 9. fordulóban csak 3 gólt jegyezhettek fel saját számlájukra.
A leggólerôsebb csapatok Nyá-rádtô (22+14) és a szászrégeni Maviprod (26+10) voltak, egyaránt 36 góllal, míg a leggólszegényebb az erdôszentgyörgyi csatársor volt, 9 (5+4) góllal. A leggyengébb védelme Marosludasnak volt, amelynek 41-szer zörgött a hálója (13+28), míg a legjobban az Elektromaros és az FC Radnót védôi teljesítettek, csupán 11-11 kapott góllal (2+9, illetve 1+10).
A legeredményesebb csatár a 16 gólos Orbán Attila (Maviprod) volt. 11-11 gólosak: Serban és Savu (mindketten Nyárádtô); 6 gólos: Adorjáni (Nyárádszereda); 5-5 gólos: Pop Dobrin (Elektromaros), Györgyi (Szováta).
A 78 mérkôzésen összesen 19-féle eredmény született, a leggyakrabban a 2-0, amelyet 11 alkalommal jegyezhettek fel. Kilenc alkalommal volt 3-0, nyolc esetben 2-1, hat-hat alkalommal 1-0 és 3-1. A 0-0 és a 3-2 öt-öt esetben fordult elô, négy-négyszer 4-0, 4-1 és 6-2 volt a végeredmény, míg csupán három- háromszor fordult elô az 1-1 és 5-0, két- kétszer a 4-3 és 7-0, egy-egyszer a 2-2, 4-2, 5-1, 6-0 és 6-1.
Az 1170 perc játékidô alatt a bírók 304 esetben nyúltak a sárga lap után. A legfegyelmezetlenebbeknek a radnótiak bizonyultak, akiket 28 esetben intett meg a játékvezetô. Az ellenkezô póluson a Maviprod helyezkedik el, csupán 18 sárga lappal. A legtöbb figyelmeztetést, ötöt-ötöt öt játékos kapott. Ezek a következôk: Chiper (Radnót), Szabó Levente (Nyárádszereda), Ötvös (Nyárádtô), Claudiu Man és Radu Mircea (mindketten Mezôbánd).
A piros lapot viszont 33 esetben vették elô a játékvezetôk. A legtöbb kiállított játékosa Segesvárnak volt, összesen öten. Mezôgerebenes és Mezôméhes csapatait viszont csupán egyszer büntették piros lappal.
A lapok miatt, a D-osztályban hosszabb-rövidebb idôre fel- függesztették a vétkesek játékjogát. A leghosszabb összesített büntetést Erdôszentgyörgy szenvedte, hat hónapot és 11 fordulót. Nyá-rádszereda büntetése négy hónap és egy forduló, Segesváré 12 forduló. Mezôgerebenes csupán három, a Maviprod 4 forduló összesített büntetést kapott.
A 13 forduló során 9 gólt rúgtak tizenegyesbôl a csatárok. A legtöbb büntetôt, hármat, Radnót értékesítette, Mezôméhes kettôt rúghatott, míg a Maviprod, Marosszentanna, Erdôszentgyörgy, Segesvár, Nyá- rádtô és Mezôgerebenes nem jutott tizenegyeshez.
Kövesdombi bajnokság, A-divízió, 2. forduló: Juniors – Rapid 1-0; Brazilia – Arsenal 2-0; Como – Valencia 0-2; Eintracht – Pandurii 0-3; Craiova – Viitorul 3-3; Vicenza – Optimex 0-3. A Lazio állt. Állás: 1-2. Pandurii, Optimex 3-3 p. 3-4. Brazilia, Como 3-3 p.
B-divízió, 2. forduló: AC Mocca – Parângul 2-2; Inter – Juventus 4-1; Speranta – Fepa 1-2; XXL – Transportul 0-1. Állás: 1. Inter. 2. Fepa. 3. Transportul 4-4 p.
9-es iskolai bajnokság, I. értékcsoport, 1. forduló: Fortuna – Parma 0-0; Feyenoord – Lorens 3-1; Vibeko Amigo – Real 2-0; Septarii – Pic Nic 3-1; Bastia – Pharma Tech 1-2; Inter – Steaua 2-1. A Barcelona állt. A II. értékcsoport mérkôzései január 20- án, szombaton kezdôdnek.
Víkendtelepi szombati bajnokság, 1. forduló: Tomys – River Plate 1-3; Fradi – Aston Villa 2-6; Inter – Mures B-W 6-1; Ajax – FC Köln 2-3; Telecom Aleea – Rolex 6-3; Arsenal – Naturfruct 1-0. A Barcelona állt.
Víkendtelepi vasárnapi bajnokság, 1. forduló: Bastia – XXL 1-2; Voiajor – Torpi 5-1; Liverpool – Phoenix 9-0; Derby – Bari 3-2; More B. – Dinamo 1-5; Nike – Como 5-1. A Camping állt.
Tudor I bajnokság, 13. (befejezô) forduló: Vulturii – Valencia 0-3; Super Mobex – Diamant 3-0 (meg nem jelenés); Boca Juniors – Telecom 2-7; Lazio – Oldboys 1-5; Real – Barcelona 5-10; Thalia – Progresul 0-3. Az Automania állt. Végsô állás: 1. Valencia 34 p. 2. Progresul 33 p. 3. Telecom 28 p. 4. Oldboys 24 p. 5. Barcelona 20 p. 6. Super Mobex 18 p. 7. Real 15 p. 8. Vulturii 14 p. 9. Diamant 13 p. 10. Boca Juniors 12 p. 11. Lazio 10 p. 12. Automania 6 p. 13. Thalia 3 p.
Tudor II bajnokság, 1. forduló: Otelul – Pronto 0- 2; Life – Venus 0-6; Thalia – Muresul 0-14; Rangers – Rotecom 12- 0; Rapid – Juventus 5-4; Milan – Steaua 6-3.
Meggyesfalvi bajnokság, 1. forduló: Lider – Juventus 0-12; Salamanca –Stiinta 3-2; Belrom – Transportul 1-2; Kappa – Katanga 2-4; Siletina – Viitorul 2-3; Dinamo – Ponderosa 3-1. A Rapid állt.
Marosszentgyörgyi bajnokság, 5. forduló: Hamburg – Fortuna 1-2; Milan – Valencia 11-3; Como – Maxi Taxi 5-2. Állás: 1. Milan 15 p. 2. Fortuna 12 p. 3. Como 5 p.
Alaposan rájárt a rúd a favoritokra a 23. Párizs- Dakar ralin, mind a motorosok, mind az autósok mezônyében. A maratoni homokszórás elsô felében a tavalyi gyôzteseket balszerencsék sora érte, amik nyomán a kétkerekûeknél teljesen, az autósoknál részben átrajzolódtak az erôvonalak.
A motorosok mezônyében a címvédô francia Richard Sainct KTM-jének motorjából a 10. szakaszon a kenôolaj és a hûtôvíz is elfogyott, így a kétszeres gyôztes motoros végleg a verseny feladására kényszerült. Sainct elhullása azt is jelenti, két év után új birtokosa lesz a motorosok gyôzelmi babérkoszorújának. De biztosan nem a nagy rivális Joan Roma, aki a BMW elsôszámú versenyzôjeként szállt harcba a sikerért. Roma ugyanazon a szakaszon néhány kilométer után bukott és lábát törte, így a KTM mellett a BMW is elvesztette az éllovasát. Így a végsô gyôzelemért folyó harc legnagyobb esélyeseivé a KTM-eken menô olasz Fabrizio Meoni, és a spanyol Jordi Arcarons váltak. 12 szakasz után Meoni vezet az összetettben Arcarons elôtt. Egyelôre úgy tûnik, a KTM végre, hosszas kínlódás után megszerzi elsô dakari sikerét. Az osztrák motorgyár jópár éve erôt és pénzt nem kímélve, sztárokkal teletûzdelt csapatokat nevez erre a versenyre, de rendszerint a hihetetlennel határos balszerencse fosztja meg ôket a gyôzelemtôl, legalábbis az utóbbi években mindig így történt. Most az összetett állás elsô öt helyét birtokolják versenyzôik, és ha a balsors elkerüli ôket, nincs ki elorozza elôlük a rég áhított sikert.
Az autósok kétszeres címvédôjét, a saját készítésû gépen versenyzô francia Jean-Louis Schlessert a verseny hetedik napján egy órányi büntetéssel sújtották. Az egykori F1 pilótának gépe Renault motorja okozott gondokat, és az egyik ellenôrzô ponton meg kellett tolni az autót. Ezért kapta Schlesser a büntetést, és az éllovas helyzetébôl az összetett 8. helyen találta magát. Ekkor úgy tûnt, hogy spanyol "hátvédje", a csapat másik autóját vezetô Jose- Maria Servia soha nem vélt lehetôséget kap a végsô gyôzelemre, hiszen a semmibôl pottyant az ölébe a vezetés. Azonban a spanyol a 10. szakaszon felakadt egy homokdûnén, és kettô és fél órába telt, amíg szabadulni tudott a kelepcébôl, dicséretére szólhat, hogy még mindig volt ereje visszakapaszkodni az élmezônybe. Servia balszerencséje után a "vezérbika" státusa a Mitsubishit vezetô japán Hirosi Maszuoka ölébe hullott, aki a 12. szakasz végén is tartotta a vezetést. Azonban a japánnak sem jelent csak sétaautózást a verseny, el is tévedt, meg is feneklett néhányszor, így már csak alig több mint negyedóra az elônye a közben harmadik helyig visszakapaszkodott Schlesser elôtt. Kettôjük között a szebbik nem egyik legnagyobb autóversenyzôje, a Mitsubishin menô német Jutta Kleinschmidt áll. Itt is korai még a gyôzelmi esélyeket latolgatni, hiszen a megnehezített tájékozódási körülmények miatt az élmezôny szinte mindegyik tagjának voltak már saját maguk szerint "kisebb" zûrei, ami a Dakaron több tíz kilométeres eltévedést jelent. Ezek a "kirándulások" órákba is telhetnek, így senkinek sincs még behozhatatlan elônye.
A "nehézsúlyúak", azaz a kamionok mezônyében a Kamazokat sújtotta a csaknem mindenki számára balszerencsés 10. szakaszon a bánat. Így a cseh Loprais Tatrájával átvette a vezetést, és azt a 12. szakasz után még biztosan tartotta a Kamazt vezetô orosz Csagir elôtt. Lapzártánk után ért véget a Nagy Kaland 13. szakasza, a célbaérés vasárnap, január 21- én lesz.
FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (117.000-141.000 lej/g). Tel. 094-851-106. (17671)
FORINTOT vásárolok elônyösen. Tel. 214-891, 095-882- 755. (17434)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (17610)
PITTNER-festményt keresek megvételre. Tel. 064-156-509. (17647)
ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia, ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (17666)
ELADÓK új, import gázkonvektorok, 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (17704)
ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (16346)
ELADÓK színes televíziók garanciával, elônyös áron. Tel. 128-760, 094-130-841. (17473)
SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek, komponensek eladók. Tel. 168- 873, 094-843-920. (17552)
ÓCSKAVASAT vásárolunk. Kérésre házhoz megyünk. Béke u. 64. sz. Tel. 218-720, 092-529-642. (17793)
ÁKOSFALVÁN, a Kékdomb alatt, a gesztenyefák környékén földterületet vásárolnék. Tel. 094-195-306. (17768)
SÜRGÔSEN eladó 1991-es kiadású Opel Kadett 1.6i igényesnek, kitûnô állapotban, különbözô bútorok. Tel. 094-573-616. (17840)
ELADÓ a központhoz közel családi, kertes ház. Tel. 125-578. (17607)
ELADÓ központi magánház irodának, rendelônek. Tel. 218-074, 210-037. (17736)
VENNÉK 3-4 szobás tömbházlakást a Fortuna körül. Tel. 254-191, 094-139-136, 14-22 óra között. (17784)
ELADÓ 4 szobás tömbházlakás a Budai Nagy Antal negyedben. Érdeklôdni 16-20 óra között. Tel. 166-886, 092-319-886. Irányár: 27.000 DM. (1855)
ELADÓ a Bartók Béla u. 4. sz. tömbházban 4 szobás lakrész, 2 fürdôszobával. Érdeklôdni a 160-333-as telefonszámon. (17868)
ELADOM vagy elcserélem nyárád-gálfalvi lakásomat. Tel. 144-297. (17852)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251- 111, mobil 095-251-111. (17671)
VÁLLALUNK sírkeret-, kriptakészítést, betûvésést bármelyik temetôben. Tel. 259-902, mobil 094-116-850. (17609)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 092- 529-643. (17850)
Fájó szívvel emlékezünk január 15- én drága édesapánkra, kedves férjemre, SZABÓ SÁNDORRA halálának 4. évfordulóján. Bánatos szerettei. (17731)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, férj, nagytata, testvér, rokon és jó szomszéd, MIHÁLY LÁSZLÓ életének 77. évében csendesen megpihent. Temetése 2001. január 15-én 14 órakor lesz a református temetôben. A gyászoló család. (17869)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, após, nagyapa és apatárs, MIHÁLY LÁSZLÓ életének 77. évében eltávozott közülünk. Temetése 2001. január 15-én 14 órakor lesz a református temetôben. Búcsúzik leánya, Babi, veje, Feri, unokái, Kinga és Orsolya. (17869)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama,
özv. OZSVÁTH ISTVÁNNÉ szül. Osváth Anna életének 94. évében, rövid szenvedés után, 2001. január 13-án csendesen megpihent, Temetése január 16-án, 12 órakor lesz a református temetôben. A gyászoló család. (7210712)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, dolgos kezû édesapa, testvér, nagyapa, após, rokon, szomszéd és jó ismerôs, FÜLÖP ANDRÁS, a bôrgyár volt villanyszerelôje, életének 60. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2001. január 15-én du. 2 órakor lesz a római katolikus temetô felsô kápolnájából. A gyászoló család. (8278259)
Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a nagyon szeretett édesanya, testvér, nagymama, dédimama, anyós, anyatárs, rokon és jó szomszéd, a szentgericei özv. ZILINCZKI DOMOKOSNÉ szül. Cseh Máriaéletének 91. évében, január 13- án csendesen megpihent. Temetése január 15-én, 14 órától lesz a családi háztól unitárius szertartás szerint. Gyászoló szerettei. (8278256)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, nagytata, testvér, sógor, rokon, szomszéd és jó ismerôs, a parajdi születésû BIRÓ GÁBOR január 12-én, életének 62. évében hirtelen eltávozott közülünk, csendesen megpihent. Temetése január 15-én, hétfôn 14 órakor református szertartás szerint lesz megtartva a marosszentgyörgyi református sírkertben. Fájdalommal búcsúzunk: fia, két lánya, két veje és három drága unokája. (8278260)
Szívünk mély fájdalmával búcsúzunk drága, jó testvéremtôl, MIHÁLY LÁSZLÓTÓL. Nyugodj békében. Testvére, Jóska és sógornôje, Dodo. (8278257)
Ôszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak szeretett apatársunk, FÜLÖP ANDRÁS elhunyta alkalmából. Az Ercsei család. (8278259)
Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak szeretett szomszédunk, FÜLÖP ANDRÁS elhunyta alkalmából érzett fájdalmukban. A Parângului u. 54. sz. tömbház lakóközössége. (–)
Fájó szívvel búcsúzunk szeretett volt osztálytársunktól, BOÉR GYÖRGYNÉTÔL szül. Fejér Gizella, és ôszinte részvétünk gyászoló szeretteinek. Drága Gizink, nyugodjál békében, emléked legyen áldott. Volt osztálytársaid. (8278263)
Copyright © Népújság - 1999