|
LIII. évfolyam 9. (14669.) sz. |
2001. január 12., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Csütörtöki ülésén a kormány egyhangúlag jóváhagyta 36 prefektus kinevezését.
A miniszterelnök hosszú beszédben pontosította a prefektusok feladatait, kiemelve, hogy ôk a kormány területi képviselôi és kötelességük életbe ültetni a parlament által jóváhagyott kormányprogramot. – Kérem, önöket, hogy viselkedjenek szerényen és visszafogottan, nem kiskirályokként, akik helyzetbe juttatják barátaikat. Nevezzenek ki hozzáértô embereket, mert megbízhatóságunk azon múlik, hogyan dolgozunk – fogalmazott a kormányfô. Jelezte, hogy rendszeresen fogja tájékoztatni a megyefônököket a kormányülések tartalmáról.
A Bihar, a Neamt, a Szeben, a Beszterce-Naszód, a Vâlcea megyei és a bukaresti prefektus kinevezésére a jövô héten kerül sor.
Az RMDSZ-nek öt alprefektusa lesz – jelentette a Mediafax hírügynökség a kormánypártból származó információkra hivatkozva. Az RMDSZ illetékesei korábban úgy nyilatkoztak az MTI-nek, hogy öt-hét alprefektusi posztról folytattak tárgyalásokat a PDSR képviselôivel.
A meg nem nevezett pártforrásokra származó értesülés szerint a PDSR két kis koalíciós partnere közül a Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) jelöltje lesz Beszterce- Naszód megye prefektusa. A PSDR emellett öt, vagy hat alprefektust jelölhet.
A Román Humanista Párt jelöli Vâlcea megye prefektusát, valamint három más megye alprefektusát.
Románia az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) soros elnökeként a válságkezelésre, a konfliktus- megelôzésre és a biztonság növelésére kívánja helyezni a fô hangsúlyt, az EBESZ tevékenységét fôleg Délkelet-Európára és a Kaukázusra kívánja összpontosítani, de az eddiginél nagyobb figyelmet akar szentelni a gazdasági és humanitárius dimenziónak, és közös harcot hirdet az etnikai indíttatású gyûlölködés ellen.
Errôl beszélt az EBESZ 55 tagállamának nagyköveteit tömörítô Állandó Tanácsban csütörtökön Bécsben Mircea Geoana, Románia külügyminisztere. Geoana számára a programbeszéd egyben az elsô lépés volt a nemzetközi parketten.
A miniszter szerint az EBESZ-nek az eddiginél jobban elôtérbe kell állítania az egyéni jogokat az emberi jogok tiszteletben tartásával, a gazdasági jólét elôsegítésével, a társadalmi igazságosság elômozdításával, az egyenlô esélyek biztosításával és az etnikai indíttatású gyûlölködés és a szervezett bûnözés elleni közös harccal.
Elmondta: a kisebbségek diszkriminációja elleni harc jegyében Románia soros elnöksége idején nemzetközi konferenciát szándékozik szervezni a romák európai helyzetének megvitatására.
Geoana elsô külföldi útja az EBESZ soros elnökeként Belgrádba vezet, ahol már a jövô héten tájékozódni kíván a lakosság megsegítésének lehetôségeirôl s elô akarja készíteni a jugoszláviai EBESZ-misszió új vezetôjének kinevezését. Mint mondta, Koszovóban a választások elôkészítése, Bosznia- Herce-govinában a demokratikus intézmények további alakítása és megszilárdítása áll a középpontban.
A Moldávia és a Dnyeszteren túli terület közötti konfliktus ügyében teendô erôfeszítéseket Románia – alighanem a pártosság látszatának elkerülése érdekében – átruházta az EBESZ soros elnökségét 2002-ben átvevô Portugáliára, de Geoana hangsúlyozta, hogy az EBSZ elveinek betartásáért az átfogó felelôsség továbbra is a soros elnök, azaz most Románia vállán nyugszik.
A szervezeten belül Románia reformokat tervez, de mint Geoana mondta, nem forradalmat akar, hanem a hatékonyság és átláthatóság javítását. Leszögezte azt is: a soros elnökséggel járó kihívást Románia arra kívánja felhasználni, hogy nemzetközi sikereket érjen el és elômozdítsa csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
A román külügyminisztert az EBESZ soros elnökének minôségében csütörtökön fogadta Thomas Klestil osztrák államfô is.
Tegnap a szerdai tüntetés eredményeként az Országos Rendôrfelügye-lôség egy tisztje Marosvásárhelyen tartózkodott, ahol megvizsgálta a megyei rendôrségen a Manpelre vonatkozó iratokat és tárgyalt Gliga Alexandru Leon szakszervezeti elnökkel.
Az fôügyésszel folytatott megbeszéléseit is figyelembe véve ígéretet tett, hogy újra kivizsgálják a szakszervezet által Székely Sándor ellen benyújtott feljelentéseket. Ezért kérte Gliga Alexandrut, hogy az elkövetkezô napokban tegyen le kérvényt a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság melletti ügyészségre, hogy a szóban forgó, jelenleg lezártnak tekintett ügyeket újra vizsgálják ki.
A szakszervezet három feljelentést tett Székely Sándor ellen. Az egyikben 20.662 pár, közel negyedmillió dollár értékû kesztyû eltulajdonításával, a másodikban a Manpel hitelét rontó faxokkal való illojális konkurenciával, míg az utolsóban hatalmi visszaéléssel vádolják a volt igazgatót.
Olvasom a hírt, miszerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt megyei szervezetében ismét fellángoltak az indulatok. Hogy miért ismét? Mert köztudott, hogy három évvel ezelôtt is akkora volt az "egyetértés" a szervezetben, hogy a megyei tisztújító konferencia is csúfos fiaskóba torkollott. Ezt a konferenciát a tavaly, valamivel a helyhatósági választások elôtt, sikerült végül is megtartani, amelyen a korábbi háborúzók egyike, Dorin Florea lett a megyei el- nök. Arra is emlékeztetni szeretnék, hogy annak idején a botrányos, tettlegességig fajuló konferencián Dorin Florea hadakozott a késôbb több minisztériumot is megjárt, végül mezôgazdasági miniszterré "ülepített" Ioan Mure-sannal.
Igaz, akkor a Parasztpárt volt a kormánykoalíció vezetô formációja.
Nos, az újabb divergencia során is felmerült a korábban két más minisztériumot is végigjárt ex-mezôgazdasági miniszter neve. Mert hát ugye, a Parasztpárt nem jutott be a novemberi választásokon a parlamentbe, de hát (a mandátuma alatt rossz nyelvek szerint 46 szobás kastélyt "összekuporgató" szegény) a volt miniszter mégsem maradhat funkció nélkül, s akkor mi lehetne, ha már semmi egyéb, hát országos pártelnök, aki majd úgy újraszervezi a Parasztpártot, hogy a következô választásokon ismét kormánypárt lesz belôle. Erre készülnek a parasztpártiak, s ebben az ügyben több jelölt neve is felmerült. Mások mellett a Dudu Ionescué és a Ioan Muresané is.
Ettôl lettek idegesek a Maros megyei parasztpártiak, illetve a "másik szárnyat" támogatók. Ezek azzal fenyegetôznek, hogy ha Muresan lesz a pártelnök, kilépnek a szervezetbôl. Egyesek "új arcokat" emlegetnek, mások egyszerûen csatlakoznak a haragosokhoz.
Summa summárum, a "sztori" elég köznapi. Az benne mindössze a "pláné", hogy ugyanezzel a csellel próbálkozott a megyei szervezet egy része az általános választásokat megelôzôen is. Akkor, igaz, más volt a tét. Akkor még kormányban voltak. Az akkori fenyegetôzô csoport azért akarta "szeretett" pártját faképnél hagyni, mert nem az ô emberük került a képviselôlista elsô helyére. Aztán mégis maradtak, talán mert nem kellettek más pártnak. A mostaniak pedig ismét kilépéssel fenyegetôznek, csakhogy a szervezet már sehol sincs. Annyit számít a megye politikai életében, mint papíron a pont. Ezért hangzik nevetségesen a fenyegetôzés. De hát úgy látszik, nem tudnak kibújni a bôrükbôl.
Bár a lakosság életszínvonala, fizetôképessége egyre csak zuhan, a helyi adók és illetékek mindig "lépést tartanak" a pénzromlással, sôt sok helyen még adóemelést is megszavaztak a tanácsosok. A 2000-re érvényes adókat az utolsó 12 hónapra számított inflációs ráta szerint kötelezô módon kiigazították, betartva az 1994. évi 27/es törvény elôírásait, ami már indulásból 42%-os növekedést jelent. Adócsökkentésrôl a marosvásárhelyi tanács nem szavazott, kedvezményekrôl sem, bár gondolhattak volna a nyugdíjasokra, rokkantakra sokgyermekes családokra, hiszen ezek jövedelme sok esetben csak a túlélésre elég. Továbbra is mentesülnek a fizetéskötelezettség alól a háborús veteránok, a 118-as rendelet alapján elítélt politikai foglyok, az átalakított gépkocsival rendelkezô mozgássérült személyek (csak a jármûadóra) és a forradalmárok (csak az ingatlanra). Újdonság, hogy idéntôl már nem a polgármesteri hivatalban kell fizetni az adókat, hanem a Romtelecom Gyôzelem téri egységénél, valamint a postahivataloknál. A reklamációkat, a megadózott javakkal kapcsolatos módosításokat, átírási, törlési kéréseket csak a telefonpalota erre a célra átalakított részlegén lehet benyújtani, ugyanis a polgármesteri hivatal alkalmazottai teljes adatbázissal csak itt rendelkeznek. A kifizetések január 15-tôl kezdôdnek, eddig az idôpontig minden adóköteles fizikai személynek kiküldik az értesítést a 2001-re fizetendô összegekrôl – tájékoztatott Gál Imola gazdasági igazgató. Az alábbiakban lássunk néhány adót és illetéket, amelyet a fizikai és jogi személyeknek kell kifizetniük:
Az ingatlanadó, amely az épület értékének 0,2 százalékát teszi ki, fizikai személyek esetében a tavalyihoz képest az inflációs rátának megfelelôen, 42%-kal növekedett. Például ha egy Tudor lakótelepi 2 szobás, 54 négyzetméter alapterületû lakásért 2000-ben 660.000 lej adót kellett fizetni, az idén 938.000 lejt kell lepengetni, a 64 négyzetméteres, ugyancsak Tudor negyedbeli 3 szobás lakás adója, ha tavaly 850.000 lej volt, idén 1.208.000 lesz – tudtuk meg az illetékesektôl. Jogi személyeknél a könyvelési iratokban feltüntetett leltározási érték 1,5%-át kell adóként befizetni.
A területadónál szintén a 42%-os inflációs rátát vették figyelembe. Idén a fizikai személyek az A-zónába sorolt terület négyzetmétere után 1.862,75 lejes adót (jogi személyek 3.728,5 lej) kell fizessenek, a B-zónában elhelyezkedô terület esetén 1.331,25 lejt (2.662,5 lej), C- zónában 798,75 lejt (1.597,5 lej), és végül a D-zónában levô terület négyzetméterére 399,73 lejt kell fizetniük fizikai, 802,3 lejt jogi személyeknek.
Jármûre számított illetéknél 2000- hez képest most több mint kétszeres összeget kell fizetni, az inflációs ráta szerinti kiigazítás mellett 50%-os emelést is megszavazott a tanács. A motor kapacitása függvényében számították ki az adót, a tavalyi 36.000 lejes köbcentiméterenkénti ár helyett idén 76.680 lejre növekedett ez az összeg. Egy Dacia gépkocsiért például a tulajdonosnak 230.000 lejt kell kifizetnie. Az adófizetôk tulajdonában levô pótkocsinál, félpótkocsinál és lakókocsinál a kapacitás függvényében állapították meg az adót: 1 tonna összsúlyig évi 76.680 lej, 1-3 tonna között évi 255.600 lej, 3-5 tonna között 383.400 lej és 5 tonna fölött 485.640 lej.
Garázsilletéket a köz- és magánterületek elfoglalásáért kell fizetni, ez 2000-ben 271.400 lej volt, idén 385.500 lej.
Kertekre kirótt illeték esetén a tavalyi négyzetméterenkénti 900 lejhez képest 2001-ben 1.300 lejt kell fizetni.
A köztisztasági illeték még mindig 12.000 lej egy évre személyenként, a háztulajdonosoknak a Salubriservnél, a tömbházlakóknak a tulajdonosi társulásoknál kell ezt az összeget befizetni. Nem számítanak köztisztasági illetéket a 14 éven aluli gyerekeknek, 70 év fölötti személyeknek és a rokkantaknak.
Elôreláthatólag bevezetik a parkolási illetéket, a tanács 2000. szeptember 28-i 145-ös határozatának értelmében, abban az esetben, ha a tulajdonosi társulások adminisztrálásában (fedett és fedetlen) parkolóhelyek és garázsok vannak, a társulások és a polgármesteri hivatal által megkötött szerzôdés szerint. Ebben az esetben a tulajdonosi társuláshoz tartozó gépkocsi- tulajdonosok a parkolóhelyért évi 32.000 lejt fognak fizetni, ha a parkoló fedett, az illeték évi 150.000 lej, garázshasználatért 250.000 lej lesz. Egyelôre még egyetlen tulajdonosi társulás sem kötött ilyen értelemben szerzôdést a polgármesteri hivatallal.
A közvilágítási illetéket, bár a helyi tanács megszavazta 2001-re, jelenleg a prefektúra elemzi.
A felsoroltakon kívül természetesen sokféle illetéket kell még fizetni egyéni helyzettôl függôen, felvilágosítást továbbra is a polgármesteri hivatal illetékes osztályain adnak.
A Marosvásárhelyt – Mezôrücs irányába – Kolozsvárral összekötô fôút a szabédi hegyig aránylag jó állapotban van. Amint az emelkedôre érünk, holdbéliekhez hasonló krátereket kerülgetünk. A tetôre érkezve az az érzésünk, hogy a hegy mozog és az út szakad. Aztán szembe találjuk magunkat a vassorompóval, forgalomirányító tábla jelzi, hogy kerülô úton lehet átjutni a tetôn. A sorompó mögötti útszakasz helyenként egyszerûen beomlott a völgybe, Mezôkölpény irányába. A kerülô út pedig olyan, amilyen. Elsôsorban sáros és csak másodsorban kövezett. A kavicsot elnyelte a föld. A környékbeliek valamikor téglából épített várakozóban várták a tetôn az akkor sûrûn közlekedô távolsági autóbuszjáratokat. A valamikori "autóbuszállomás" épületébôl emlékként meghagyták a favázat. A tetôzet elhordását is megkezdték, de jobbnak látták nagyobbik részét meghagyni, esôzéskor, havazáskor majd jól fog. Rugókat és rugózáscsillapítókat komoly próbára téve, döcögve ereszkedünk Szabéd irányába, kerülgetjük a gödröket, és amikor már úgy tûnik, hogy kissé gyorsabban lehet hajtani – az út jobb oldalán hosszú métereken át szétszórva a szemét. Akik ide hordták, nem válogatták külön a papírt, a mûanyagot, az üveget, a fémet. Hogy ki szállítja innen tovább a szemetet? Talán a szél. Ezen gondolkodnak az illetékes polgármesteri hivatalban. Szállításra nincs pénz. Az útkarbantartók is gondolkodnak, addig is megoldás a vassorompó és a fél kilométeres kerülô földút. Tényleg csak ez lehetne a megoldás?
Az olaszországi Lecce olasz–román baráti társaság elnöke, Oronzo Marino, a dél-itáliai tartomány két tanintézetét képviselô Francesco Russo, valamint Maros megye képviseletében Virág György tanácselnök és Matei Dumitru fôtanfelügyelô – Burkhardt Árpád alprefektus jelenlétében –, diákcserét lehetôvé tevô egyezményt írt alá csütörtökön a megyei tanács székhelyén. Az egyezmény szerint a tavasszal olasz diákok látogatnak Marosvásárhelyre, a megyeszékhelyi iskolások a látogatást két hétre rá viszonozzák.
Az Oronzo Marino által irányított olasz–román baráti társaság már tíz éve rendszeresen visszatér Romániába, ahol számos területen kezdeményezett együttmûködést. A Maros megyei hatóságokkal a kapcsolat 1994-re nyúl vissza, s már számos közös akcióban megnyilvánult. Az idei egyezmény 40-40 diák cseréjét teszi lehetôvé. Olasz részrôl a nardói E. Vanoni Mûszaki-Kereskedelmi és Építészeti Szakiskola, valamint a Porto Cesareó-i Állami Középiskola vesz részt diákjaival az együttmûködésben, míg Marosvásárhelyrôl öt-öt tanulót delegál a Bolyai Farkas líceum, a Gazdasági Szakközépiskola, valamint a 17-es és a 18-as számú általános iskolák. A sajtó kérdésére válaszolva, Matei Dumitru fôtanfelügyelô elmondta, hogy a diákok kiválasztásában tanulmányi eredményeik, nyelvtudásuk (a Bolyai líceumban oktatják az olasz nyelvet), de anyagi kritériumok is szerepet játszanak, hisz a tanulók családjainak kell fogadniuk az olasz küldöttség tagjait. A diákcse-reakció költségeit kölcsönösségi alapon a vendéglátó fél fedezi, az utat az utazók állják.
Az egyezmény aláírását kísérô megbeszélések lehetôséget adtak arra is, hogy a Maros megye és Lecce tartomány közötti együttmûködés további lehetôségei is szóba kerüljenek. Bár a mostani egyezményben nem kapott helyet, egyre konkrétabb formát ölt a két régió egészségügyi intézményei közötti együttmûködés lehetôsége, s a vendégek felvetették egy nemzetközi maratonverseny megszervezésének gondolatát is Marosvásárhelyen, amelyen – véleményük szerint – több száz nyugati résztvevôre lehet számítani, s ez jelentôs jövedelmet biztosíthat a városnak.
Mind Oronzo Marino, aki már tíz éve jár vissza Romániába, mind Francesco Russo, aki elôször fordult meg országunkban, jellegzetes olasz szóbôséggel és lelkesedéssel köszönte meg a megyei hatóságok vendéglátását, az emberek vendégszeretetét és dicsérte a táj szépségét. Ugyanakkor szívesen invitálták a vásárhelyieket festôi tengerparttal rendelkezô dél-itáliai szûkebb pátriájuk meglátogatására. Házigazdáikkal együtt egyetértettek abban, hogy a közös Európa felépítése csakis az emberi kapcsolatok kiteljesítésével jöhet létre.
A Matricon megnyitja kapuit a szakmai gyakorlaton részt venni kívánó egyetemi hallgatók elôtt – tudtuk meg Szövérfi Pétertôl, a vállalat személyzeti osztályának vezetôjétôl.
Az ötletet az szolgáltatta, hogy a vállalat nehézségekbe ütközött, amikor céljaira megfelelôen képzett szakembereket keresett. A magyarázat a képzés túlságosan elméleti voltában keresendô, ami a gyakorlati kihívások elôtt védtelenné tette a frissen végzett mûszaki vagy közgazdasági hallgatókat. A megoldás ötlete az AISEC nemzetközi diákszervezet decemberben szervezett munkaerôbörzéjén született. A Matricon már akkor sem munkahelyet ajánlott az érdeklôdôknek, hanem annak a lehetôségét, hogy az egyetemisták a gyakorlatban hasznosíthassák az elméletben tanultakat.
A vállalat szívesen fogadja az érdeklôdô egyetemistákat akár szervezett csoportban, akár egyénileg érdeklôdnek, s segítséget nyújt tájékozódásukban. Adott esetben a vállalat esettanulmányok, értékelemzések elvégzését is a diákokra bízhatja, amelyek az illetô hallgatót konkrét gyakorlati feladat elé állítják, s megfelelô minôségû elkészítésük esetén a tanulmány elkészítôjét honoráriumban is részesítik. A vállalat külsô konzulensi minôségben egyes végzôs diákok diplomamunkájának elkészítését is segíti.
A szakmai gyakorlat lehetôségének biztosítása teljesen ingyenes, a cég részérôl minimális ráfordítással megoldható, hosszú távú haszna azonban nyilvánvaló, még akkor is, ha megszerzett tudásukat a végzôsök nem a Matriconban kamatoztatják majd.
Újabb halasztás gyógyszerügyben
Év elején Mariana Moldovan, a Maros Megyei Gyógyszerészek Patronátusának elnöke bejelentette, hogy január 15-étôl egységesen megkezdik az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kibocsátását abban az esetben, ha megegyezésre jutnak az egészségbiztosítási pénztárral a kibocsátott gyógyszerek ellenértékét illetôen. Változott a helyzet, az idôpont valószínûleg február elejéig kitolódik, mert a gyógyszerészek mindaddig nem bocsátanak ki gyógyszereket, amíg alá nem írják az idei évre szóló keretszerzôdést, amelyben azt is leszögezik, hogyan törleszti a pénztár az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek ellenértékét. A típusszerzôdés a Hivatalos Közlönyben jelenik meg, de még nem jutott el a gyógyszerészekhez.
Van pénz a tanügyi fizetésekre
Két-három napos eltolódás volt a tanügyi dolgozók bérének kifizetésénél, de tegnap 29 milliárd 249 millió lej érkezett erre a célra a marosvásárhelyi kincstárba. Az összeg teljesen fedezi a decemberi elszámolást és a januári elôleg 60 százalékát. A fennmaradó 40 százalék is megérkezik január 25-ig. A pénz a mai nap folyamán eljut a megye tanügyi hálózatának 63 pénzügyi központjába és mindenki megkapja bérét – tájékoztatott Dónáth Adél, a megyei tanfelügyelôség fôkönyvelôje.
Szennyezett a Maros
A környezetvédelmi kirendeltség által január 4. és 10. között begyûjtött levegômintákban nem észleltek szennyezettséget. A Maros vize azonban továbbra is szennyezett mind a három ellenôrzô szelvényben. Marosvásárhely felett a fenol-, Marosvásárhely alatt az ammóniumion-, míg Maroscsapónál az ammónium- és nitrátion- koncentráció volt magasabb a megengedettnél. A magas fenolkoncentrációt, amely háromszor volt magasabb a megengedett értéknél, a szászrégeni városi szennyvíz beömlése és a gernyeszegi disznóhizlalda okozta. Az ammónium- és nitrátion- szennyezôdésnek a marosvásárhelyi vegyi kombinát és a szabálytalanul beömlô, nem tisztított városi szennyvíz az oka. Az említett idôszakban egy jogi személyt 30 millió lejre bírságoltak környezetvédelmi kihágásért.
Vidéken a Maros együttes
A Maros Mûvészegyüttes Egy más világ kapujában címû zenés-táncos népi mûsorával január 13-án, szombaton 19 órakor Holtmaroson, január 14-én, vasárnap szintén 19 órakor Ákosfalván vendégszerepel. Mûsoron Küküllô menti magyar, román és cigány, valamint gyimesi táncok szerepelnek. Koreográfusok: Könczei Árpád és Sára Ferenc. Tánckarvezetôk: Domokos Zsuzsanna és Füzesi Albert. Zenekarvezetô: Moldován Horváth István.
Hahota-kabaré bemutató
A Hahota színtársulat január 16-án, kedden este 7 órakor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében tartja új évezredi elsô kabarébemutatóját. A Botrány címû mûsorban Lôrinczi Miklós, Vaszary Gábor, Rejtô Jenô bohozatai kerülnek színre. A jeleneteket elôadják: Székely M. Éva, Szabó Mária, Csergôffy László színmûvészek, valamint Puskás Gyôzô és Kelemen Barna. Jegyek elôvételben a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók. Vasárnap este 7 órakor a színtársulat Nyárádszeredában vendégszerepel a kabaréval.
Táncház
A Folk Center Alapítvány január 15-én, hétfôn este 7 órától táncházat szervez a Maros együttes kis próbatermében. Muzsikál Moldován István és zenekara. Pötörke Rita és Ferenc Zsolt szatmári táncokat tanít.
Eminescura emlékeznek
Mihai Eminescu születésnapjának 151. évfordulója alkalmából ma délután 2 órakor a Unirea Nemzeti Kollégiumban a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros Megyei Tanfelügyelôség szervezésében mûvészi emlékmûsort, vetélkedôt és szavalóversenyt tartanak. A rendezvényen részt vesznek a marosvásárhelyi középiskolák tanulói. A nyerteseket január 15-én 12 órakor az Eminescu-szobor elôtt díjazzák.
Tisztújító közgyûlés
A marosvásárhelyi RMDSZ 13-as körzete ma délután 5 órakor a cserealji református templom tanácstermében tisztújító közgyûlést tart.
Táplálkozással az egészségért
Január 14. és február 6. között minden vasárnap és kedden este 6 órától a Szakszervezetek házának (Cuza Voda utca 22. szám) 53-as termében Táplálkozással az egészségért címmel elôadássorozatot tartanak. Elôadó dr. Szentágotai T. Lóránt családorvos és egészségnevelô. A program keretében a résztvevôknek kérésre ingyenes vérnyomásmérést végeznek, megállapítják a biológiai életkorukat. A belépés díjtalan.
Áyurvéda tanfolyam
Január 14-én, vasárnap délután 5 órakor a marosvásárhelyi Viitorului utca 2/1. szám alatt áyurvéda tanfolyamot tartanak. A tanfolyam keretében az egészséges életmódról, a gyógynövények hatásáról, zeneterápiáról, aromaterápiáról, masszázsról lesz szó. Érdeklôdni a 094/976- 135-ös vagy 144-315-ös telefonszámon.
Teszerakt klub
A Marosvásárhelyi MADISZ székházában (Dózsa György utca 9. szám, 81-es terem) ma délután fél hatkor a Teszerakt klub rendezvényeként Kábítószerek és sci-fi címmel tartanak elôadást.
Sabin Gherman tüntetésre készül
A Pro Tansilvania Liga elnöke, Sabin Gherman azt nyilatkozta a MEDAFAX hírügynökségnek, hogy abban az esetben, ha a Bukaresti Törvényszék nem iktatja be a Pro Tansilvania Ligát, akkor a világ összes jelentôsebb fôvárosában tüntetéseket fog szervezni. "A mi tüntetéseink nem hangoskodó felvonulások lesznek, amelyek zavarnák az embereket, hanem arra gondoltunk, hogy sokkal hatásosabb volna, ha élô láncot képeznénk a román konzulátusok körül, és sajtókonferenciákat hirdetnénk meg idehaza valamint világszerte — így hívnánk fel magunkra a figyelmet. Továbbra is bízom abban, hogy a törvényszék nem szegi meg az alapvetô emberi jogok egyikét" — nyilatkozta Gherman, hozzátéve még, hogy a tiltakozó megmozdulásokon 600—800 személy vehetne részt. Gherman elmondása szerint a Liga vezetôinek fô célkitûzése jelen pillanatban az, hogy kiterjesszék és megerôsítsék a külföldi tagszervezeteket, valamint az, hogy elôkészítsék a Liga konferenciáját. A Kolozsváron vagy Gyulafehérváron megrendezésre kerülô konferencia költségeire már összegyûlt mintegy 7000 dollár.
Megkezdôdött a békefenntartók vizsgálata
Megközelítôleg száz, a bosznia-hercegovinai nemzetközi missziókban részt vett fôvárosi katonát vizsgálnak csütörtöktôl a Központi Katonakórházban. Az orvosi vizsgálatok a vérminták begyûjtésével kezdôdtek, ezután következnek a klinikai (belgyógyászati, szemészeti, neurológiai, bôrgyógyászati, sebészeti) vizsgálatok, majd a röntgen-, EKG- és ultrahangos felvételek kerülnek sorra. Hasonló vizsgálatok kezdôdtek csütörtökön Kostancán, Galacon, Iasiban, Brassóban, Nagyszebenben, Temesváron, Kolozsváron, Pitesten és Szatmárnémetiben. Petru Chertic tábornok, a Katonai Egészségügyi Igazgatóság vezetôje elmondta: az egészségi állapotukról megkérdezett katonák azt felelték, hogy jól érzik magukat, sôt, kijelentették, hogy szükség esetén visszatérnének Boszniába. Chertic tábornok szerint ha a katonákat káros sugárzás érte volna, ez fáradtság, fejfájás, vérszegénység és testi gyengeség formájában nyilvánulna meg, e tüneteket azonban nem tapasztalták sem a misszók idején, sem pedig utána.
Régi új vezetô
A CNCAN új elnöke szerdától Lucian Biro, aki Dan Cutoiu helyére került — nyilatkozta a MEDIAFAX hírügynökségnek Lucia Ceuca, a vízügyi és környezetvédelmi minisztérium fôelôadója. Az új kormányzati struktúrában a CNCAN különálló intézménynek számít, amely a vízügyi és környezetvédelmi minisztérium irányítása alá tartozik. Újdonságnak számít, hogy ezentúl vidéken a nukleáris felügyelettel a helyi környezetvédelmi igazgatóságok fognak foglalkozni. Kinevezéséig Lucia Biro a Nuclearelectrica mûszaki igazgatója volt. 1993—1996 között a CNCAN vezérigazgatói tisztségét töltötte be.
Árhelyezhetik Ilascu
Gheorghi Prisacaru (PDSR), a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke azt nyilatkozta, Moldva Köztársaság külügyminiszterével, Nicolae Cernomazzal való találkozója után, hogy fennáll az a lehetôség, hogy Ilascu perét Prágába vagy Svájcba helyezik át. Prisacaru kifejtette, hogy Cernomaz információi szeint Svájc hajlana a per átvételére. A külpolitikai bizottság elnöke rámutatott, hogy Moldva Köztársaság külügyminisztere szerint Ilascu jelen pillanatban román állampolgár, azonban Moldva Köztársaság számára az ügy rendezése "becsületbeli kérdésnek" számít.
Magyar szélhámost keresnek
A nagyváradi rendôrség egy magyar állampolgárt keres, aki rozsdamentes acélhulladékkal lebonyolított üzleteivel több mint 1 milliárd lejjel rövidítette meg a román államot és azt a céget, ahol ügyintézôként dolgozott, jelenti az Országos Rendôrfôkapitányság. A vizsgálatot vezetôk szerint a 27 éves Szemersky András a nagyváradi Eurocristi KFT ügyintézôjeként 2000 májusa és augusztusa között több mint 930 millió lej értékben adott el rozsdamentes acélhulladékot a nagybányai Metran KFT-nek. Az összeg átvétele után Szemersky saját céljaira használta fel a pénzt, anélkül hogy azt bejegyeztesse cége könyvvitelébe. A fiatalember ezáltal az adót és más illetékeket képviselô 92 millió lejjel rövidítette meg a román államot.
Rift-völgyi láz: 116 halott
Négy hónap alatt 116 ember vesztette életét Szaúd-Arábiában az úgynevezett Rift-völgyi láz következtében. A sivatagi királyság egészségügyi minisztériuma csütörtökön közleményben számolt be arról, hogy a vírusos megbetegedés megjelenése, tavaly szeptember 11-e óta összesen 853 embert fertôzött meg a kór, és 727 személy hagyta el gyógyultan a kórházat. A szomszédos Jemenben a legutóbbi, még október végén közölt adatok szerint 109 ember esett áldozatul a betegségnek – írja az AFP. A Rift-völgyi láz általában fertôzött háziállat vérével, szerveivel vagy testnedveivel való érintkezés útján terjed, de szúnyogcsípéssel is elkapható. Tünetei: hasmenés, magas láz, belsô vérzés, veseelégtelenség.
Kisüsti-verseny Gyulán
Gyulán április 5-e és 8-a között rendezik meg a Magyar Országos Kisüsti Pálinka Versenyt, amelyre február 16-ig jelentkezhetnek a részt venni szándékozó pálinkafôzôk. A versenyen külön bírálják el a bérfôzô magánszemélyek és külön a kereskedelmi célú pálinkafôzôk által készített italokat. A tavaszi kisüsti-vetélkedôn való részvétel ingyenes, mindössze két liter pálinkát kell az indulóknak fölajánlaniuk: egyet a versenyre, egyet pedig a rendezvényen való kóstolókra szánnak a szervezôk. Az elôzsûrizése után várhatóan harminc- harmincöt pálinka jut majd el az április 6-i fesztivál-zsûrizésre, az eredményhirdetés pedig április 7-én lesz. Az idei hivatalos országos pálinka-versenyt a II. Nemzetközi Kisüsti és Szalámi Fesztivál keretében tartják meg a Körös-parti fürdôvárosban.
Az év elsô kivégzése Texasban
Az egyesült államokbeli Texas államban kedden méreginjekcióval kivégeztek egy gyilkosság elkövetéséért halálra ítélt férfit. A 37 éves Jack Clark az elsô, akin Texas államban idén végrehajtották a halálos ítéletet. A tervek szerint januárban még két halálraítélt fogoly sorsa teljesedik be a texasi Huntsville börtönében. Az Egyesült Államokban Texasban alkalmazzák leggyakrabban a halálbüntetést. Tavaly negyven elítéltet végeztek ki, ami az összes szövetségi államot figyelembe véve is abszolút rekordnak számít azóta, hogy 1930-ban megkezdték az adatok rögzítését. Texasban összesen 240 elítéltet végeztek ki 1982 óta, azóta, hogy ebben az államban visszaállították a halálbüntetést.
Papp László a Hírességek Csarnokában
Beválasztották a canastotai székhelyû (New York állam) Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába (Hall of Fame) Papp Lászlót, a magyar boksz legendás alakját. A beiktatási ceremóniára június 7. és 10. között kerül sor, több érdekes sportesemény, nem utolsósorban profi boksz bemutató és autogramadó órák keretében. Az ünnepségen az idén elismerésben részesülôk mellett a nemzetközi ökölvívó élet 25 kiválósága kap meghívást. Papp László a többiekkel együtt megkapja a szentélynek tartott intézmény aranygyûrûjét, életrajza és fotója pedig a Csarnok falát díszíti majd. Papp László fia úgy nyilatkozott, hogy édesapja egészségi állapota miatt aligha tud eleget tenni a meghívásnak, nem lehet jelen a júniusi ünnepségen.
Viharos forgószél Argentinában
Viharos forgószél zúdult szerdára virradóra az argentin fôvárosra és környezô településeire. A szélvihar következtében öt ember életét vesztette, mintegy kétszázan megsebesültek, több mint ezer embert pedig ki kellett telepíteni lakhelyérôl. Három gyermeket saját házuk beszakadt teteje ölt meg, egy férfit villám sújtott agyon, egy asszony pedig ijedtségében végzetes szívrohamot kapott. A helyenként 200 kilométer/órás sebességgel száguldó szélvihar Buenos Aires déli és nyugati elôvárosaiban több száz házat rongált meg. A széllökések fák ezreit csavartak gyökerestül a földbôl, és két gyermeket súlyos állapotban kellett kórházba szállítani, miután otthonukra rádôlt egy fa. A fôváros mintegy 160 ezer háztartásában még szerda délelôtt sem volt áram.
Aggódnak a székelyföldi románok
A Hargita és Kovászna megyében mûködô román kulturális, felekezeti szervezetek attól tartanak, hogy a Székelyföldbôl "újabb Koszovó lesz" Románia szívében, ha a gyakorlatban megvalósítják a kisebbségben kormányzó Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megállapodását – jelentette csütörtökön a közszolgálati rádió.
A rádió részletesen ismertette azt a jegyzéket, amelyet a székelyföldi románok sorsáért aggódó szervezetek küldtek az román államfônek, a miniszterelnöknek és a parlamentnek.
A Székelyföldön mûködô román kulturális és felekezeti szervezetek, alapítványok és ligák képviselôi által aláírt beadvány elsôsorban arra figyelmeztette a címzetteket, hogy a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerése és bevezetése azokon a vidékeken, ahol a magyarok vannak többségben, "fokozni fogja a szeparatizmust és az enklavizálást, ami egy tényleges magyar határ létrehozásához vezet majd az országon belül, s ennek hosszú idôre kiható baljós geopolitikai és geostratégiai hatásai lesznek".
Külön kitért a beadvány a helyi közösségeknek alárendelt rendôrség tervezett létrehozására és hangsúlyozta: "biztosítani kell, hogy az úgynevezett közösségi rendôrség kettôs alárendeltségben legyen, mégpedig egyrészt a belügyminisztériumnak, másrészt a helyi hatóságoknak".
Aggodalmasnak tartják a székelyföldi román civil szervezetek a föld- és erdôvagyon visszaadására vonatkozó úgynevezett Lupu-törvény alkalmazását is. A beadványt aláírók szerint a székelyföldi erdôvagyonok tulajdonjogának a törvény szerinti visszaállítása oda vezetne, hogy "egy-egy személy akár 600 hektárnyi erdôt is visszakaphat, s ezzel a térségbeli román lakosság kárára állítanák vissza a volt székely közbirtokosságok jogutódjainak egykori történelmi privilégiumait". "Történelmi igazságtalanságokat állítana helyre az erdélyi románokkal és egyházaikkal szemben a restitutio in integrum elvének alkalmazása is" – hangoztatta a beadvány, amely úgy fogalmazott, hogy a szóban forgó térségben élô "románok nem lehetnek a politikai játékok eszközei és váltópénzei".
Felújította ülôsztrájkját a Királyhá-gómelléki Református Egyházkerület igazgató tanácsának nagyváradi székhelye elôtt Szilágyi László misztót-falusi lelkész. Az egyházkerület igazgató tanácsa és esperesi kollégiuma szerint a lelkész tiltakozó akciója teljesen megalapozatlan és indokolatlan.
Szilágyi László tavaly decemberben kezdett ülôsztrájkba Nagyváradon, mivel jogtalannak érezte azt a döntést, amellyel az egyházkerület vezetése 2000. májusában felfüg-gesztette ôt állásából. A tiltakozásnak ezt a formáját a lelkész a karácsonyi ünnepekre való tekintettel december 20-án felfüggesztette.
Az egyházkerület igazgató tanácsa és esperesi kollégiuma idôközben állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezte, hogy Szilágyi "többrendbeli súlyos vétség miatt áll fegyelmi alatt és emiatt függesztették fel állásából".
A misztótfalusi lelkész a nagybányai bíróságnál pert indított "mun- káltatója", a nagybányai egyházmegye ellen. A pert elsô fokon elveszítette. Január ötödikén – megfogalmazása szerint – erkölcsi gesztusként az elsô fokú határozat ellen benyújtott fellebbezését visszavonta.
Szilágyi elmondta az MTI-nek, hogy abban reménykedett: az ügyével foglalkozó igazgató tanácsi ülés felkéri majd Tôkés László püspököt a felfüggesztésérôl hozott döntés visszavonására. Miután ez nem történt meg, a tiltakozó akció felújítása mellett döntött.
– Itt nemcsak rólam, hanem a mellettem kiálló 330 lelket számláló gyülekezetrôl is szó van. Az egyházkerület vezetése magatartásával tartalmatlanná teszi az egyház egységérôl szóló nyilatkozatait, s csak azt bizonyítja, a hallgatás falának lebontása, amit Tôkés püspök 1989-ben hirdetett meg, csak néhány évig volt érvényben, s ma már nem mindenkire vonatkozik – hangsúlyozta.
Szilágyi közölte, hogy tiltakozását az egyházkerület február 2-ra összehívott kibôvített közgyûléséig tervezi folytatni úgy, hogy hetente három nap 11 és 13 óra között tart ülôsztrájkot Nagyváradon.
A lelkészhez szerdán mintegy húsz ember csatlakozott szolidaritást vállalva. Köztük volt Balogh Barnabás, az egyházkerület fôjegyzôje is, aki a püspöki hatalommal való visszaélés elleni tudatos tiltakozásnak minôsítette az akciót.
Az egyházkerületet megosztó ellentétek december elején kerültek ismét nyilvánosságra, amikor mintegy 30 lelkész és világi tisztségviselô bejelentette, hogy létrehozza a Református Egyház Megújulásáért elnevezésû közösséget.
A megújulási közösség december 13-án fogalmazta meg programját és az egyházkerület igazgató tanácsához intézett öt pontos kérését. A programadó fórumon már mintegy 80 lelkész és világi tisztségviselô vett részt.
A kérések egyike az volt, hogy az igazgató tanács helyezze hatályon kívül a misztótfalusi lelkésszel szemben hozott döntését.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetése úgy értékelte, hogy a fellebbezés visszavonásával "az egész református egyházunkra szégyenletes világi pereskedés" végére került pont.
A hétfôi sztrájkot követôen, kedden az ISECO szakszervezete fellépett a fizetések jogi úton való megszerzéséért. Idôközben némi javulás tapasztalható a vállalatban. Amint Vajda Csaba szakszervezeti vezetôtôl megtudtuk, újra kinyitották a gyár udvarán levô büfét és hozzákezdtek az öltözôk javításához. A termelésben dolgozók pedig megkapták a novemberi fizetésüket. A szolgáltatásban illetve a nem közvetlenül a termelésben dolgozó többi alkalmazottnak is ígéretet tett a vezetôség, hogy törleszti az elmaradt novemberi fizetéseiket és a lehetôségekhez mérten a decemberit is kifizeti.
Addig azonban, míg ezek nem valósulnak meg, a szakszervezet nem mond le jogaik bírósági úton való érvényesítésérôl.
Bár az Electromures dolgozói tegnapra felkészültek a sztrájkra, máig elhalasztották a kezdésre vonatkozó döntéshozatalt. Az elodázás oka, hogy tegnap városunkba érkezett Vicenzo Lyoi, az olasz tulajdonosok képviselôje. A vele folytatott tárgyalások eredményétôl függ, hogy az alkalmazottak beszüntetik-e a munkát vagy sem. Mint arról már korábban írtunk, az Electromures dolgozói egyebek mellett fizetéseik emelését kérték, és karácsony elôtt, illetve az év kezdetén már sor került spontán munkabeszüntetésre.
1996. X. 29. Részvényes Alkalmazottak Egyesülete (RAE) közgyûlése (határozatait semmisnek nyilvánították a fellebbezés után is).
1996. XII. 16. Részvényesek közgyûlése, amelyen Székely Sándort megválasztották (többször is semmisnek nyilvánították, ám végleges bírói döntés nem született).
1996. XII. 17. Székely Sándor elfoglalja helyét az igazgatói irodában
1997. I. 8. Részvényes Alkalmazottak Egyesülete (RAE) közgyûlése (határozatait véglegesen semmisnek nyilvánították)
1997. II. 25. Részvényesek közgyûlése (határozatait semmisnek nyilvánították a fellebbezés után is, és elrendeli az elôzô állapot visszaállítását).
1997. V. 2. Részvényesek közgyûlése (a határozatait semmisnek nyilvánították).
1997. VIII. 5. Részvényesek közgyûlése (a határozatait semmisnek nyilvánították, ám a bíróság nem rendeli el Székely Sándor törlését a céglajstrom bejegyzéseibôl).
1998. III. 4. A RAE új igazgatótanácsot választ, és Ferenczi Gyulát jelöli meg szavazati joggal bíró személynek (határozatait megtámadták).
1999. I. 26. Ágoston Margit bírósági végrehajtó segítségével Székely Sándor helyébe kerül.
2000. V. 4. Az újonnan megalakult szakszervezet tiltakozó megmozdulást szervez, és találkozik Stoica Valeriu, akkori igazságügy-miniszterrel.
2000. XI. 21. Bejegyzik Székely Sándort a Céglajstromozási hivatalba (a hivatallal szemben folytatott perben kimondott ítélet alapján).
2000. XI. 22. Másfél órás útlezárásra kerül sor, tiltakozásul Székely Sándor bejegyzése ellen.
2000. XII. 19. Hatórás útlezárás, mivel az alkalmazottak nem kapták meg fizetéseiket.
2001. I. 10. Tiltakozó megmozdulás.
Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi csendôrlaktanyában sajtótájékoztatón ismertették a Maros, Hargita és Beszterce megyei egységeket magában foglaló, Marosvásárhelyi Területi Csendôrparancsnokság tavalyi eredményeit.
Az egész országban érezhetô szegénység hatását a csendôrség is megérezte, az adott körülmények között sikernek értékelhetô, hogy a területi parancsnokság és alegységei a tavalyi esztendô során is végrehajthatták küldetéseiket – vont mérleget a 2000. év végén a hadosztályparancsnoki rangra elôléptetett Constantin Dorobantu parancsnok.
A parancsnokság 91 objektum állandó ôrzése mellett 1479 egyéb, idôszakos küldetést hajtott végre. Ezek során különbözô rendezvények rendjét vigyázták, részt vettek a tavaszi árvízkárok elhárításában. A tûzoltóság mellett erdôtüzek oltásában is részt vettek.
A rendôrséggel közösen 841 rendôri akcióban is közremûködtek a csendôrök, ezek során nyolcezernél több személy ellen indult vizsgálat. 1618 bûncselekményre derült fény, ezekbôl 1434 lopás, 131 rablás, 38 nemi erôszak, 15 egyéb jogsértés volt. 386 bûnözôt értek tetten, további 303 körözött bûnözôt fogtak el. 30-661 szabálysértési büntetést róttak ki, több mint 4,4 milliárd lej értékben. 385, intézetekbôl megszökött kiskorút és elmebeteget szállítottak vissza az adott intézményekbe.
Saját rendfenntartó akcióik során a csendôrök több mint 60 személyt adtak át vizsgálat lefolytatása érdekében a rendôrségnek, 550-nél több személyt figyelmeztettek és 2,1 millió lej értékben büntetéseket is kiróttak.
Tavaly több mint 1700 elismerést kaptak a parancsnokság csendôrei. Ezek a napi parancsokba foglalt köszönetektôl a pénzjutalmakon át a határidô elôtti elôléptetésig terjedtek.
A korábbi évekhez viszonyítva csökkentek a kihágások is, az elkövetôk az év során összesen mintegy 80 esetben hanyagolták el a parancsok és feladatok teljesítését, méltatlanul viselkedtek az egységen kívül, vagy tiszteletlenek voltak a hatóságokkal vagy felettesekkel szemben. Két altisztet tartalékba helyeztek, további háromnak az elôléptetését halasztották el, két személyt lefokoztak, a többi esetben írott megrovásban vagy figyelmeztetésben részesítették az illetô személyeket. A sorállomány körében 61 büntetést róttak ki. A büntetések a parancsnokok szigorát jellemzik – hagnsúlyozták, például négy, ittas jármûvezetésen ért alkalmazott ôrmester munkaszerzôdését azonnal felbontották. Két sorkatona szökött meg az év során, akiket közben elfogtak és katonai törvényszéki vizsgálat folyik az ügyükben. Egy sorkatona és két alkalmazott ôrmester öngyilkosságot követett el az év során, ez esetek az adott idôpontokban nyilvánosságra kerültek, most a parancsnok csak annyit emelt ki, mindhárom személy kiváló katona volt. További két öngyilkossági kísérletet a katonatársak idôbeni beavatkozása gátolt meg.
A pénzhiány, mint már említettük, komoly gondokat okozott. Hétmilliárd lejjel maradtak el a személyzetnek járó egyenruhapénz és élelmiszerpénz terén. Mint megtudhattuk, a járôrözô alkalmazott ôrmesterek nagy része gyakorlatilag zsebbôl fizette ki az ismert fekete egyenruhákat, és a sorállomány felszerelése is erôsen elavult. A küldetéseket teljesítô legénységnek azért sikerült megfelelô egyenruhát és felszerelést biztosítani, de ezek színvonalának javítását a parancsnok elsôrendû fontosságúnak ítélte. További 2,6 milliárd lejjel tartoznak az élelmiszerszállítóknak is, ráadásul a Hargita és Beszterce megyei egységekben kevés a férôhely. Remélik, a központi szervek mihamarabb megtérítik a szükséges összegeket, és megtéríthetik a tartozásokat.
A bûnözés egyre emelkedik, de az esetek számának szaporodása mellett egyre gyakoribbak az agresszív bûntények. A változó helyzethez értelemszerûen a csendôrségnek is alkalmazkodnia kell. A parancsnok kiemelte, a testület a jövôben is mindent megtesz azért, hogy a törvényben rá szabott feladatokat elvégezze.
Amerikai és hazai cégek közötti életképes gazdasági kapcsolatok létrehozását, kedvezô vállalkozói közeg megteremtését, szaktanácsadás biztosításást tûzte ki célul a Román–Amerikai Üzleti Kapcsolatokat Támogató Egyesület (ARBUS), amelynek képviselôi tegnap sajtótájékoztatón jelentették be a marosvásárhelyi fiókegység megalakítását. A találkozón jelen volt az egyesület elnöke, Cristian Munthiu, alelnöke, Monica Munthiu, Robert Sicotte, az igazgatótanács elnöke, Ralph Marlatt szaktanácsadó, az amerikai RJM Consultants elnöke, a Magánvállalatok Nemzetközi Központjának képviselôje, valamint Monica Giurgea, a marosvásárhelyi fiókegység vezetôje. Az ARBUS elnöke szerint programjaikat újfajta koncepció jellemzi, azzal a végsô céllal, hogy partneri kapcsolat alakuljon ki az önkormányzat és a vállalkozói társadalom között. A helyi önkormányzatoknak kell megteremteniük azokat a feltételeket, amelyek vonzóvá teszik a várost a befektetôk számára, de fontos szerep hárul a sajtóra is, hiszen a gazdasági ismereteket illetôen a lakossság körében nagyfokú hiányosság tapasztalható. Ez az oka annak, hogy olyan sokan vesztették el pénzüket az utóbbi években a különbözô bankok, befektetési alapok csôdje miatt - vélte Cristian Munthiu.
Az egyesület – bár tagjai már évek óta ezen a területen tevékenykednek – hivatalosan tavaly szeptemberben alakult meg. Az elmúlt évben megvalósított programokról szólva az elnök kiemelte, hogy sikerült nagyon jó kapcsolatokat kialakítaniuk neves amerikai szervezetekkel, 21 helység önkormányzati vezetôinek szerveztek tanulmányutat az Amerikai Egyesült Államokba. Idén is terveznek üzleti utakat, 80 önkormányzat vezetôi számára teszik lehetôvé, hogy amerikai tanulmányúton vegyenek részt, szemináriumokat szerveznek, a számítástechnikai cégek közötti együttmûködést segítik elô, szaktanácsadást nyújtanak vállalkozóknak és nem utolsósorban testvérvárosi kapcsolatokat szándékoznak kialakítani hazai és amerikai kis és közepes települések között. Utóbbi célja közös programok kialakítása kulturális, mûszaki és tanügyi téren. Mint észrevehetô, az egyesület tevékenysége igen hasonló a Kereskedelmi Kamaráéhoz, de a cél nem az, hogy konkurenciát teremtsenek, hiszen "a piac elég nagy". Kérdésünkre Cristian Munthiu elmondta, hogy az elsô fiókegységet azért tervezték Marosvásárhelyre, mert fontossággal bíró erdélyi városnak tartják, és nyitottságot tapasztaltak egyes vállalkozók részérôl. A helyi egység egyelôre a Rózsák terén kezdi meg tevékenységét, valószínûleg jövô héten, Monica Giurgea vezetésével. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Marosvásárhelyen 3 specifikus programot indítanak: a mezôgazdaság terén, kardiológusok számára szerveznek amerikai tapasztalatcserét és tanulmányutakat a menedzsment terén, ügyvédeknek, ügyészeknek hasonlóképpen lehetôséget biztosítanak az amerikai jogrendszer megismerésére.
"Gábor, várj csak, mi az ott a teletexten? Duna TV tábor?" Így kezdôdött el az egész, édesanyámnak ezzel a mondatával. S ennek az egy mondatnak köszönhetôen nyertem "be-lépôjegyet" életem egyik legnagyobb élményébe: Duna Televízió Anyanyelvi Tábor, Szurdokpüspöki, 2000. A teletext alapján kiderült, hogy az erdélyi és kárpátaljai gyerekeknek nem kell fizetni, hanem pályázatot kell beküldeni, a választott érdekeltségi kör alapján (újságírás, rádiózás, filmezés, fotózás, irodalom, sport, néptáncok, történelem, egyéb). Én (persze) az újságírást választottam, és beküldtem két fogalmazásomat, ami már megjelent a Népújságban. Mire felébredtem, már eljött június 9., és ott álltam a Duna TV budapesti székhelye elôtt. 11 órakor már kezdett elég szûk lenni a hely az épület elôcsarnokában. Nem csoda, hiszen akkor már több mint százan voltunk, összesen 11 országból (Magyar- ország, Románia, Ukrajna, Jugoszlávia, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Németország, Ausztria, Olaszország, Anglia) –, mind magyarok. Induláskor megismertem pár gyereket – vagyis inkább kamaszt, mert a korhatár 18 év volt, úgyhogy a megérkezéskor már nem voltam teljesen magamra. A tábor egy Annaliget nevû "parkban" volt. Kitûnô hely: külön 10 ágyas faházikókkal, az ebédlô külön épületben, focipályával, teniszpályákkal, pingpongasztalokkal; és mindez egy szép, parkhoz hasonló zöld, bekerített táborhelyen. A foglalkozásokat is a szabadban tartottuk. Ezek nagyon érdekesek voltak. Rengeteg hasznos dolgot tanultam az újságírásról, mûfajairól és általában az újság szerkesztésérôl. A legjobb az volt benne, hogy nem csak "el-méletben" dolgoztunk, hanem gyakorlatban is: szerkesztettünk egy újságot, 200 példányban(!!!). Amikor már minden írás elkészült, a csoportunk 13 tagjából a legjobb hat "szer-kesztô" (köztük én is) felment Budapestre a Duna TV székhelyére a csoportvezetônkkel, és megszerkesztettük az újságot. A 14 oldalból nyomdagép segítségével készítettünk 200 példányt, majd rendre összekapcsoltuk ôket. A kész újságból a tábor minden "lakója" kapott egy példányt emlékbe. Egyébként a legtöbb csoport készített ilyen emléket: a fotósok albumot, a filmesek igazi tábori híradót, amit a "gála- esten" videokazettán néztünk meg. A rádiósoknak pedig saját rádióállomásuk volt. A tábor egész területén lehetett hallani ôket a hangszórókból: kívánságmûsort (dedikációk), a napi "menüt" és programot, fontos bejelentéseket stb. A tábori fegyelmet szentül betartottuk: lefekvéskor gondosan pizsamát vettünk, fogat mostunk és ágyba bújtunk. Az már más lapra tartozik, hogy a pizsama alatt legtöbbször kinti ruha is volt; és amint az ellenôrzés lejárt, mentünk át a lányokhoz.
A másik kitûnô dolog (a sok közül), hogy érdekes elôadásokat tekintettünk meg: nyelvi játékokról, a testbeszédrôl, a csillagászatról másképpen, magyar népmesékrôl és népda-lokról, és végül, de nem utolsósorban, meglátogatott a Duna TV három "sztárbemondója": Kalocsai Andrea, Barkó Judit és Farkas Boglárka.
Megtekintettük Eger várát, ami (fôleg annak, aki
már olvasta az Egri csillagokat) szintén nagy élmény
volt. A várnézés után pedig a strandon
hûsültünk. Sok medence közül lehetett
választani, és mivel évekig jártam úszni,
rögtön a sportmedence felé tartottam. De amint közelebb
értem, nagy csalódásomra "bele-
ütköztem" az "ÚSZÓSAPKA HASZNÁLATA
KÖTELEZÔ" táblába. "Manapság semmi
sincs ingyen" – gondoltam magamban, és vásároltam
egy úszósapkát. Úgy látszik, ennyi nem volt
elég egy napra, mire indulni kellett, észrevettük, hogy egy
csapat hangya jókedvûen
"piknikezik" a holminkban. Legalább fél
órába telt, amíg valahogy kiráztuk az
"idegenlégiósokat" a ruháinkból, és
végre elindultuk. Ezeket leszámítva, azért
kitûnô nap volt. Szóval ez volt az a híres Duna TV
tábor, életem élménye. Csak azt sajnálom,
hogy a mai gyerekek a Duna TV hallatán rögtön így
gondolkoznak: "Duna TV? Te is mikkel jössz itt nekem… Az unalmas.
Inkább az…" – és sorolják a kedvenc
adóikat. Pedig ennek a tábornak az igazi értelme a
"szétszórt" magyar gyerekek összehozása.
Ezáltal is a Duna TV nemes célt szolgál. Ez a
befejezés inkább FELNÔTTEKNEK szól. És
most… GYEREKEKNEK: a tábor tényleg szuper vagány volt,
kitûnô, állati jó… na, izé, szóval
értitek, hogy mit akarok mondani. Jó, OK, tudom, hogy a Duna TV
nem áll éppen a kedvenc tévéadóitok
toplistáján, de fogadjunk, hogy még az Atomic se szervezne
egy ilyen "kemény" tábort.
Réges-régen Firtoson, a hatalmas bükkerdôben nem tündérek, hanem óriások éltek. Maga az öreg óriás sem hallott még várépítô tündérekrôl, a hegytetôrôl is szálfák meredtek az égre, s csak akkor rezzentek össze, ha egy-egy óriás elprüsszentette magát.
– Minek azoknak vár? – csodálkozott Imre Lázár bátyám –, volt azokban vér elég, még az óriásleánykák is télen-nyáron kint hancúroznak a fák között.
Vár nem volt, de a lankákat dolgos, szántó- vetô emberek lakták. Tavasszal vetettek, ôsszel csépeltek, s ha megszomjaztak, hívta ôket a sok jóízû forrás.
Egyszer, épp Szent György-nap elôtt, a legjobb vetôhéten, békésen szántogatott a tóhelyi az ökreivel. A fia volt az ökörhajtó, úgy szántódott a föld, mint a parancsolat.
– Olyan búza lesz itt, mint a tenger! – emelte meg a sapkáját az ember, de aztán elakadt a szava.
Az óriás leánykája épp arra kóricált, felkapta a kötényébe a tóhelyit fiastól, ökröstôl, taligástól, avval nagy boldogan futott vissza Firtosba.
– Né, mit kaptam, édesapám! – dicsekedett.
Tudta az öreg óriás, hogy elrontja a leánykája kedvét, de rászólt:
– Azok nem gyerekjátékok! – mondta.
– Hanem bogarak! – ugrándozott az óriásleányka, a katrincájában a tóhelyi meg azt hitte, csillagok közt járnak.
Megrázta a fejét az öreg óriás.
– Túrják a földet, de nem bogarak, hanem emberek. A földet meg azért túrják, hogy a világon legyen bôség – mondta.
– Emberek? – csodálkozott az óriás leánykája.
Az óriás még egyszer belenézett a leányka katrincájába, és így folytatta:
– Vidd vissza oda, ahonnan elhoztad, és engedd szabadon! A te bogaraid fogják majd utánunk benépesíteni az egész Földet.
Szomorúan vitte vissza a tóhelyit az óriásleányka. Tóhelyt még egyszer megsimogatta a csodálatos játékszereket, majd szépen a katrincájából kirakta a szántóföldre, avval ô ment is, hogy az emberek dolgozhassanak tovább.
............
Tóhely – tanya Korond közelében
tóhelyi – a tanyán élô lakos
Ferdinánd lakásában nagy volt az izgalom. A léggömbök ott tolongtak az ablak körül. Amikor Ferdinánd alakja feltûnt a lapulevelek alól, elébe repültek, és össze-vissza kiabáltak a feje fölött.
– Elhoztam – szuszogta a teknôsbéka, és üggyel-bajjal átlépte a küszöböt.
A léggömbök sorba álltak, és Ferdinánd nekifogott, hogy kipukassza ôket. De bármilyen nagyokat is szúrt, az elsô léggömb sehogy sem akart átváltozni.
– Pedig, milyen jó lenne újra a hátamon érezni a jeges vizet. Mint amikor második lettem a megyei úszóversenyen – suttogta a luftballon. Hirtelen olyan érzése támadt, mintha fojtogatnák. Egy pillanat múlva egy kistermetû víziló szorongott a lakásban.
– Ó, újra én vagyok – visította valamivel vastagabb hangon. – Azt hiszem, jobb, ha kinnebb húzódom – tette hozzá, és kilépett az ablakon. Csak a fejét lógatta be a lakásba, és egyfolytában mosolygott.
A mókussal gyorsan ment a dolog. Mivel az átalakuláshoz fel kellett idézni a legkedvesebb emléket, rögtön a három ikre születésére gondolt. Nemsokára boldogan billegette bojtos füleit.
A macska következett.
– Amikor Mister Bunda lettem a szépségverseny utcai szakaszán, minden kapualjban tudták a nevemet – suttogta, aztán felsóhajtott. – Már biztosan nem emlékszik senki rám.
– Nehogy elrontsd – kiáltotta Ferdinánd. – Ha a legkedvesebb élményrôl valami szomorú dolog jut eszedbe, nem biztos, hogy meglesz a hatás.
– De ettôl mindig bánatos leszek – szipogta a macska.
– Gondolj valami mulatságosra – szólalt meg a luftballon a sarokból.
– Amikor kihirdették a gyôztest, hirtelen csuklani kezdtem – próbálkozott. – Újra el kellett énekeljem azt a zeneszámot, hogy Éjszaka, ha süt a sárga hold. Azzal nyertem, de most képtelen voltam énekelni. De azt sem tudtam elmondani, hogy mi történt velem.
– És aztán mi lett? – kíváncsiskodott Ferdinánd, de a léggömb eltûnt, és a helyén egy fehér-fekete macska mosakodott.
– Kijelentették, hogy ha nem énekelek, nem lehetek az elsô. Ettôl annyira megijedtem, hogy máris elmúlt a csuklásom – fejezte be a történetet, és fejét mellsô lábára hajtva álomba merült.
A kanári szorongva gondolt a macskával való találkozásra. Abban reménykedett csak, hogy a régi léggömbtársat fogja látni benne.
– Amikor kidugtam a fejem a tojásból, és elôször láttam meg a birskörtefát az ablak elôtt... Az nagyon szép volt. Mindig repkedni van kedvem, ha arra gondolok. Azt hiszem, most is – csipogta és kirepült a szobából.
Az ablakpárkányra szállva figyelte a folytatást. Már csak a patkány maradt.
– Nekem nincsenek szép emlékeim – jelentette ki. – Ôszintén szólva, szívesebben lennék luftballon továbbra is.
– Jól meggondoltad? – kérdezte Ferdinánd.
– Igen, szeretnék ilyen maradni. Sokkal jobb életem van, mint abban az esôszagú csatornában. Szerintem minden rokonom szívesen átváltozna valamivé.
– Nem fog hiányozni a család? – ugrott oda a mókus.
– Annyian vagyunk, hogy meg sem tudom különböztetni ôket. Mindig azt mondták, hogy a felhôk között járok, és csak élôsködöm a nyakukon. De így tényleg repülhetek.
– Akkor már csak te maradtál – fordult Ferdinánd a sarokban lévô luftballonhoz.
– Én sajnos még mindig nem emlékszem, hogy ki vagyok.
– Az Éles Tû hatása, azután, hogy lehullt, csak pár napig tart – szólt közbe a víziló. – Tényleg, jó lenne, ha minél hamarabb rájönnél, ki vagy – hagyta rá Ferdinánd.
– Ne aggódjatok miattam. Nem lehetek egy fontos valaki, ha még én is elfelejtkeztem magamról – mosolygott a luftballon, és csendben figyelte az önmagukra talált állatok örömét.
Az ipari parkok területileg szigorúan körülhatárolt övezetek, amelyek területén beruházási, ipari, termelési és összefüggô szolgáltatási tevékenységének folynak, sajátosan elônyös rendszerben. Létesítésüknek célja a gazdasági-társadalmi fejlôdés ösztönzése, a technológia-átutalás megvalósítása, beruházások létesítése és ezen keresztül az övezetbeli emberi erôforrások érvényre juttatása. Az ipari park rendszerének bevezetésével az övezetben mûködô gazdasági társaságok számára biztosítva van a tevékenység lebonyolításához szükséges infrastruktúrához való hozzáférés. A Regionális Országos Ügynökség azon szakszerve a központi közigazgatásnak, amelynek feladatköre az ipari parkok rendszerének a bevezetése és támogatása, a fejlesztéshez szükséges erôforrások ügykezelése, aminek érdekében elemzi és jóváhagyja az ipari parkok létesítésére irányuló javaslatokat, kezeli a pénzügyi alapokat, megállapítja az alapok odaítélésének sajátos szempontjait, versenypályázatot szervez a pénzalapok odaítélése céljából, felügyeli az odaítélt pénzügyi alapok felhasználási módját, elemzi és kiértékeli az ipari park címmel rendelkezôk jelentéseit, határozhat a cím visszavonásáról, együttmûködik a minisztériumokkal, a központi közigazgatási szakszervekkel, a helyi közigazgatási hatóságokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, azon szervekkel, amelyeknek célja a területi fejlesztés, illetve a kis- és közepes vállalatok fejlesztésének támogatása, valamint független szakértôkkel az ipari parkok létrehozására vonatkozó javaslatok elemzése és új ipari parkok létesítése alkalmasságának azonosítása érdekében. A Regionális Fejlesztési Országos Ügynökség terjeszti a kormány elé jóváhagyás végett az ipari parkok fejlesztésére vonatkozó jogszabály-tervezeteket. Az országos ügynökség kezeli állami költségvetésbôl a PHARE-program keretében kiutalt alapokból, az Európai Unió által biztosítandó strukturális alapokból, meg nem térítendô pénzsegélyekbôl, valamint más pénzellátási forrásokból származó alapokat. Ipari park létesítését a helyi közigazgatási hatóságok, a kereskedelmi és iparkamarák, a munkaadói és szakmai egyesületek, valamint az ipari parkok ügyvezetése terén tevékenységi tárggyal rendelkezô, romániai székhelyû gazdasági részvénytársaságok kezdeményezhetik. A létesítésre vonatkozó javaslatot a kezdeményezôknek elemzésre kell juttatniuk a Regionális Fejlesztési Országos Ügynökséghez. Az elemzés és kiértékelés költségeit a javaslattevôk viselik. A javaslattételtôl számított 90 napon belül, az elôírt feltételek megléte esetén a Regionális Fejlesztési Országos Ügynökség elnöke ítéli oda az ipari park címet. Ez meghatározott idôtartamra, övezetre és feltételek között érvényes. Az idôtartam legalább 25 év és az országos gazdasági fejlesztési program célkitûzéseitôl függôen állapítandó meg. Az ipari park cím odaítélhetô olyan romániai székhelyû gazdasági részvénytársaságnak, amelynek tevékenységi tárgya az ipari parkok ügyvezetése és amely eleget tesz a következô feltételeknek: az ipari park területei felett tulajdonjoggal vagy legalább 25 éves idôszakra használati joggal rendelkezik, megvalósíthatósági tanulmányt és legalább 3 évre szóló üzlettervet mutat be az ipari park kihasználására vonatkozóan. A törvényes szándék vagy kötelezettségvállalási okmányok szerint az ipari parkban mûködô jogi személyek száma legalább 5, és a sajátos tevékenységek fejlesztése nyomán legfeljebb 3 éves határidôn belül legalább 300 új munkahely létesül, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelô mérleget mutat be, bemutatja a helyi tanács, a megyei tanács, valamint a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke által kibocsátott elvi beleegyezést.
Nem nyerhetik el az ipari park címet azok a gazdasági társaságok, amelyek az alábbi helyzetek egyikében vannak: felszámolási, bírói átszervezési, jog szerinti felosztási folyamatban vagy csôdhelyzetben, nem teljesítették más ipari park kihasználásával kapcsolatban elôzetesen vállalt kötelezettségeiket vagy hátralékos tartozásaik vannak az állami költségvetés, a helyi költségvetések és a különalapok költségvetése iránti adók, illetékek és egyéb összegek kifizetése tekintetében. Az ipari park cím bírlalója köteles az üzlettervnek megfelelôen megvalósítani és kihasználni az ipari parkot, a következô év március 31-ig elôterjeszteni az ipari park tevékenységére vonatkozó évi jelentést, a pénzügyi jelentéseket, valamint az alapok felhasználási módjára vonatkozó ellenôrzött pénzügyi jelentést a következô év március 31-ig. Az ipari park cím bírlalója jogosult képviselni az ipari parkban tevékenykedô gazdasági vállalkozót a sajátos tevékenységei lebonyolításához szükséges véleményezések megszerzésében. Az állam, a területi közigazgatási egységek köz- vagy magánbirtokához tartozó, az ipari park övezetébe iktatott javak közvetlen megbízatás útján koncesszióba, illetve alkon-cesszióba vagy bérbe, albérletbe adhatók. Alkoncesszió vagy albérlet esetén az általános szabállyal ellentétben nem szükséges a tulajdonos beleegyezése. Az ipari parkok kihasználása nyilvános versenypályázat alapján, a román vagy külföldi jogi személyek között megkötött kereskedelmi szerzôdések alapján valósul meg. Az ipari park cím bírlalója biztosíthatja az építkezési-szerelési munkálatok elvégzését, valamint az objektumok mûködésbe helyezését, javítását és karbantartását, rendelkezésre bocsáthatja a közszolgáltatásokat, valamint a parkok tevékenységének lebonyolításával járó szolgáltatásokat. A Regionális Országos Ügynökség kérésére az ipari park cím bírlalója köteles az ipari parkot a lehetséges befektetôk elôtt tájékoztatás céljából bemutatni anélkül, hogy sértené mások érdekeit. A tevékenységüket ipari parkokban kifejtô gazdasági vállalkozók sokrétû gazdasági-pénzügyi elônyben részesülnek. Mentesülnek a vámilleték és hozzáadott értékadó alól importált gépek, berendezések, felszerelések, szállítóeszközök, mezôgazdasági szerszámok, felszerelések és a beruházás kivitelezéséhez, lebonyolításához szükséges más amortizálható javak tekintetében. Mentesülnek a vámilleték és a hozzáadott értékadó alól az importált nyersanyagok és anyagok, pótalkatrészek és a park területén levô objektumok építéséhez, javításához és karbantartásához használt alkotóelemek tekintetében. Mentesülnek a létesítéstôl számított 5 éves idôszakra a technológiák korszerûsítésébe, az ipari infrastruktúra fejlesztésébe, az ipari park keretében beruházási objektumok fenntartásába újra befektetett profitadó alól. Mentesülnek a profitadó befizetésének kötelezettsége alól a befektetések értékének 25 százalékáig terjedôen, ami az ipari parkok fejlesztésére szánt alapokból az infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok folytatását illeti. A helyi adók és illetékek esetében is, legtöbb 5 éves idôszakra könnyítések alkalmazandók azon helyi vagy megyei tanácsok határozatai alapján, amelyek területi közigazgatási körzetében van az illetô ipari park. A kereskedelmi és iparkamarák biztosítják az ipari par-kokbeli tevékenység lebonyolításához szükséges véleményezések, mûködési engedélyek és licencek megszerzését. Az ipari park cím bírlalója részesül a fentebb felsorolt valamennyi kedvezményben, valamint az állami tulajdonú földterületeknek a mezôgazdaságtól vagy erdôgazdálkodástól eltérô célokra való használatáért fizetendô illeték alóli mentesítésben és a beruházás kivitelezésére szánt egyes földterületek rendeltetésének megváltoztatásáért vagy mezôgazdasági körforgásból való kivonásáért kirótt illetékek alóli mentesítésben is. Az ipari parkokban kormányhatározattal szabad övezeti rendszer vezethetô be, ha az övezetben tevékenykedô gazdasági társaságok kizárólag exportra, kivitelre szánt termékeket és/vagy szolgáltatásokat valósítanak meg.
A Regionális Fejlesztési Országos Ügynökség által kiutalt pénzalapok felhasználásának módját a feljogosított szervek ellenôrzik. A rendeltetés megszegésével felhasznált pénzösszegek 60 napos határidôn belül kétszeresen fizetendôk vissza, amelyekre sürgôsségi eljárással biztosító zárlat vezetendô be. Ha az ipari park kedvezményeiben részesülôk önkéntesen felszámolják beruházásaikat vagy beszüntetik sajátos tevékenységüket, vissza kell fizetniük a kedvezmények járulékos összegeit az illetô költségvetéseknek, mely összegekhez hozzáadandók a törvényes kamatok és késedelmi illetékek. Az adótartozások és illetékek a beruházások felszámolásának eredményeibôl vagy a részvényeseket megilletô többi járandóságból fizetendôk ki. Az ipari park cím visszavonható a Regionális Fejlesztési Országos Ügynökség által, ha nem valósulnak meg a megállapított célkitûzések és feltételek, vagy ha nincsenek betartva a kiutalt pénzala-pok rendeltetésének és teljes vagy részleges felhasználásuk határideje. A kedvezményezetteknek nyújtott elônyök a cím visszavonásának idôpontjában szûnnek meg, kivéve azt az esetet, ha a címet egy vagy több kedvezményezettôl független okokból vonták vissza. Az ipari parkokról szóló törvény elôírásai az informatikai technológia fejlesztési parkjai tekintetében is alkalmazandók. A törvény megjelent Románia Hivatalos Közlönye I. részének 2000. július 25-i 346. számában és a közzétételtôl számított 60 nap elteltével lépett hatályba. Ettôl az idôponttól kezdve bármely ellentétes rendelkezés hatályát veszti. A törvény megszegése adminisztratív, polgári, vagy az esetnek megfelelôen büntetôjogi felelôsséget von maga után. A tárgyalt törvény elôírja, hogy a közzétételtôl számított 60 nap elteltével a Regionális Fejlesztési Országos Ügynökségnek a törvény alkalmazása céljából metodológiai szabályokat kell kidolgoznia és jóváhagyásra a kormány elé terjesztenie. Az ipari parkok rendszere dinamikus fejlôdést ígér. Egyrészt komoly bevételi forrás a polgármesteri hivatalok számára, másrészt munkahelyteremtô lehetôség és e közérdek mellett nagymértékben számíthat a vállalkozók érdeklôdésére is.
Észak-Bajorországban 15 éve együtt búcsúztatják az óévet az erdélyi szászok
A Nürnberg melletti Thalmässing ad otthont immáron tizenötödik éve a hagyományos Erdélyi Akadémiának. Itt gyûlnek össze 1985 óta az Erdélybôl kivándorolt szászok ifjabb generációi egy igazi, mind tudományos elôadásokkal, mind szórakoztató rendezvényekkel igen találó arányban fûszerezett kellemes, erdélyi hangulatú konferenciára, melynek szervezôje a Studium Transylvanicum Egyesület.
A Studium Transylvanicum – bemutatkozó brosúrája szerint – "mindazon ifjú egyetemi hallgatók, doktoranduszok és a mindennapi élet bármely szakterületén tevékenykedô olyan fiatalok egyesülete, akik Németországban, Ausztriában, Magyarországon vagy Erdélyben otthon érzik magukat". Számukra szervez Németországban havi-kéthavi rendszerességgel különbözô témájú, Erdéllyel kapcsolatos szemináriumokat, az itt elhangzottakat, valamint a saját kutatásokat a Siebenbürgische Semesterblätter címû folyóiratukban közli.
A Studium Transylvanicum legrangosabb rendezvénye az Erdélyi Akadémia, melyen minden évben 40-50 szász fiatal vesz részt. Minden évben adott egy fô téma, mely köré csoportosulnak az elôadások. A dec. 26–január 3. között megrendezett Akadémián a "Migráció" volt terítéken. A plenáris ülések elôadói az elsô nap felvezették a témát, megteremtve a szükséges történelmi hátteret a Duna–Kárpát medencei migráció egy-egy kis szeletével foglalkozó további elôadásoknak. A résztvevôk megismerkedhettek az ókori, középkori és újkori migrációs folyamatokkal, szó esett az erdélyi magyarok és szászok eredetérôl és kivándorlásáról. Szemináriumok keretében került megbeszélésre az erdélyi német irodalom Németországban való túlélésének, valamint az erdélyi szabadkômûvesek és romák problematikája is. Minden évben egy nap a kirándulásé: ezúttal az ingolstadti Bajor Hadtörténeti Múzeum meglátogatása volt a programban.
Az Akadémia keretében rendezi meg éves taggyûlését is a Studium Transylvanicum, valamint az általa létrehozott Transylvania Tours Egyesület, mely a Studium Transylvanicum céljait fôleg Erdélybe, de a volt Osztrák–Magyar Monarchia más vidékeire szervezett utazások, szemináriumok által valósítja meg. A közgyûlésen elhangzottak szerint a tavalyi év legnagyobb sikere a nagy népszerûségnek örvendô rendezvények mellett az volt, hogy sikerült egy átfogó, Erdéllyel kapcsolatos számos információt közlô weboldalt (http://sibiweb.de) összeállítani, melynek látogatottsága egyre nô.
Az esteket kellemes és kötetlen hangulatú work-shopok töltötték ki, ezeken a résztvevôk tanulhattak erdélyi magyar néptáncokat, szász nyelvjárást és irodalmat, áttekinthették Erdély történelmének fontosabb mozzanatait, dia- és videofilmeket nézhettek erdélyi tájakról, kastélyokról.
A hagyományos elôszilveszteri, szilveszteri és utószilveszteri bulikon természetesen nincs percnyi pihenés reggelig, nincs is, hisz az öreg Monarchia táncait végig kell járni a bécsi keringôtôl a gyímesi néptáncig… A pezsgôsüvegek dugói pedig a hochdeutsch-csal egy szólamban durrannak el mind saksesch-ül, mind magyarul.
FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (117.000-141.000 lej/g). Tel. 094-851-106. (17671)
FORINTOT vásárolok elônyösen. Tel. 214-891, 095-882-755. (17434)
ELADÓ garázs a Tudorban, a posta mellett. Tel. 121-552, vagy 129-781. (17808)
ELADÓ tömbház alatti garázs az 1918. December 1. úton (a Shell benzinkút környékén). Tel. 140-946, 16-20 óra között. (17545)
ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (16346)
ELADÓK sílécek, síbakancsok bô választékban, mindenféle méretben, elônyös áron. Tel. 094-868-991. (17024)
ELADÓK színes televíziók garanciával, elônyös áron. Tel. 128-760, 094-130-841. (17473)
FORINTOT veszek elônyösen. Nagyobb összegért házhoz megyek. Tel. 136-091. (17456)
SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek, komponensek eladók. Tel. 168- 873, 094-843-920. (17552)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (17610)
ELADÓ homok a Küküllôbôl. A szállítást biztosítom. Tel. 094-523-268. (8278313)
PITTNER-festményt keresek megvételre. Tel. 064-156-509. (17647)
ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia, ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (17666)
VÁSÁROLOK törtaranyat, 100.000 lej/g. Tel. 094-546- 788. (17680)
ELADÓ vízszintes gatter. Tel. 256-309. (17657)
ELADÓK új, import gázkonvekto-rok, 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (17704)
ELADÓK használt, német gázkonvektorok kitûnô állapotban, garanciával, elônyös áron. Tel. 094-868-991, 095-195-685. (17710)
BÉRBE VENNÉK, megvennék bárt, vendéglôt, üzlethelyiséget. Tel. 125-892. (17741)
ELADÓ elektromos körfûrész, színes televízió. Tel. 125-892. (17741)
ELADÓ Sony videokamera, 8 mm-es, CCD-F555E, távirányítóval. Tel. 216-904, 094-816-687. (17454)
ELADÓ 2 m3 égerfa deszka. Tel. 121-392. (17554)
VESZEK betonkeverôt. Eladók gyöngytyúkok. Tel. 252-181. (17554)