|
LIII. évfolyam 2, (14662) |
2001. január 4., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Romániának mozgósítania kell minden erejét a csatlakozási folyamat továbbviteléért és azért, hogy biztosi tisztséghez jusson a majdani kibôvített közösség kormányában – nyilatkozta elsô, szerdai sajtóértekezletén Hildegard Puwak integrációs miniszter.
Puwak asszony ismertette ez alkalomból az újonnan létesített tárca prioritásait is. Elsôsorban a tárgyalásokban részt vevô intézmények konszolidálásáról, a köztük való kommunikáció javításáról, az EU által nyújtott térítésmentes alapok jobb kezelésérôl, az unió által kért menetrendek betartásáról, Románia külföldi megbízhatóságának javításáról van szó.
A minisztériumnak 12 igazgatósága lesz. Közülük három a tárgyalások elôkészítésével, három a közösségi pénzügyi programok irányításával és további három a törvények harmonizációjával fog foglalkozni. A tárcának lesz egy fôtitkára, több szakosított ügyosztálya és összesen 180 alkalmazottja.
Tizenegy évvel ezelôtt, január 3-án, a megyei mezôgazdasági igazgatóság egyik szobájában összegyûlt néhány ember és elhatározták, hogy újraalakítják a gazdatársadalom polgári szervezetét. A megbeszélésen dr. Jakab Sámuel, Füzi Mihály, Sólyom Péter, Máthé László mérnökök voltak jelen. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületnek Maros megyei szervezete 1990 júniusában alakult meg, akkor 70 taggal, miután márciusban Kolozsváron bejegyezték az országos egyesületet. Ma 1400 természtes személy és több tíz jogi személy fizet tagsági díjat. Máthé László mérnök, az RMGE Maros megyei szervezete alelnökének segítségével foglaltuk össze az elmúlt tíz év fontosabb történéseit és vázoltuk a jövendôbeli tevékenység célkitûzéseit.
– Annak idején, 1990-ben gondolni sem mertünk arra, hogy a 2000. év végén saját székházunkban tekinthetünk vissza tevékenységünkre és szôhetünk terveket az idei évre vonatkozóan. A december 30-i találkozón a megyei elnök, Csomós Attila, gazdaköri tagok és elnökök, RMGE-tag vállalkozások vezetôi, ipari és népmûvészeti termékek kiállítói, meghívottak, együtt mértük fel, mi is fért a "tarisznyába" a megalakulás óta eltelt idôszakban és mi kellene még abba. Az elsô években kínlódtunk, sok alkalommal már azon gondolkodtam, hogy abbahagyom. Mégis hajtott valami. Nem szégyelltük pénztelenségünket, az évek során meggyôzôdtem, kár lenne az emberekben lévô szorgalmat és becsületet elfecsérelni. Közben nagyon sokat tanultunk. És az elsô eredmények kezdtek mutatkozni. Székházunkat 1996-ban vásároltuk meg, azután a tevékenységeink is szerteágazóbbak lettek. Ezüstkalászos gazdatanfolyamokat szerveztünk, találkozókat a marosvásárhelyi székházban. A gazdák téli oktatása vidéken is zajlott, negyedik éve rendszeresen. Összesen 300-an végeztek ezüstkalászos gazdatanfolyamot, 30-an vettek részt tanulmányi úton és gyakorlati munkán Németországban és Svájcban. További 30, fôleg fiatal gazda magyarországi élelmiszeripai (húsipari) vállalkozóknál képezte magát. A traktorvezetôi tanfolyamok elvégzése után 37-en szereztek jogosítványt.
Az RMGE Maros megyei szervezete az Európai Unió által támogatott Phare partnerségi program keretében, Regionális és agrárgazdasági oktatási és információs központ létrehozása Marosvásárhelyen címmel pályázatot nyújtott be, amelynek összeállításában pályázó partnerként vett részt a magyarországi Progress Vállalkozásfejlesztô Alapítvány. Pályázatunk sikeres volt. Ez a 2000. évben elért legszebb eredményünk. A pályázattal megszerzett partnerségi program végrehajtása során a Laposnya utca 23. szám alatti épületet – magyar-országi partnerünk segítségével – kibôvítjük, korszerû képzési programokat dolgoztunk ki, ez év elején a szükségletek szerinti oktatási és információs bázist hozunk létre. A partnerségi program lebonyolítása a múlt évben kezdôdött el, és ez év áprilisában fejezôdik be. Ennek során 17 hazai szakembert képeztek ki, akik majd a gazdálkodókat oktatják (marketing, menedzsment, pénzügy). A szegedi és hazai oktatók, itt, a marosvásárhelyi székházban, februárban egy többhetes intenzív tanfolyamot indítanak, kisgazdálkodók, farmerek, az élelmiszeriparban tevékenykedô kisvállalkozók, valamint a falusi vendégfogadással foglalkozók számára. Ezért szükséges a belsô átalakítási munkálatok elvégzése februárig.
– Január másodikán reggel az új épületrész tetôszerkezetén dolgoztak...
– Említettem az emberek szorgalmát, íme egy példa. Mondtam már, tarisznyánk szegényes, de tudjuk, mit akarunk. Az épület átalakítása önerôbôl folyik, a tagok, más támogatóink jelentôs összegekkel, anyagokkal, munkaerôvel járultak hozzá az átalakítási munkálatok elvégzéséhez. S ha már itt tartunk, el kell mondanunk azt, hogy a partnerségi program lebonyolításához az Európai Unió a sikeres pályázat eredményeként 67%-os vissza nem térítendô támogatást biztosított. Ennek egyik alapfeltétele volt, hogy az épület bôvítését saját magunk végezzük el.
– Mi fér még a 2001. évi "tarisznyába"?
– Az év végi találkozónkon fôleg a fiatalok vetették fel, hogy itt, az RMGE-központban, a megyénkbeli négy kiképzett oktató indítson tanfolyamot a pályázás technikáiról, mert a pályamunkák elkészítéséhez érteni kell. És nemzetközi támogatásokat csak pályázatok révén lehet elnyerni. Ezt a tanfolyamot szeretnénk megszervezni és más jellegû szakmai fórumokat is. Az Agrom-Ro egyesület ebben támogatásáról biztosított. Ez évben állandó szaktanácsadói irodát nyitunk, erre szükség van. Nagyon reméljük, hogy székházunkban az összes belsô munkálatot elvégezzük áprilisig, új bútorzatot, különbözô felszereléseket helyezünk a helyiségekbe. Valóban oktatási központtá válunk a 2001. évben.
Nem hanyagoljuk el a vidéki ezüstkalászos tanfolyamok szervezését sem. Ezen a télen más tanfolyamok (gazdasszonyképzô) is indulnak, Marossárpatakon, Marosmagyarón, Gernyeszegen, és persze a székházban. Az RMGE továbbra is részt vesz a különbözô hazai és nemzetközi kiállításokon, amelyek bebizonyították: a gazdasági kapcsolatteremtés hatékony lehetôségei. Magyarországról ártámogatott, jó minôségû vetômagvakat hozunk be, és Siementhal fajtájú tenyészüszôket próbálunk az anyaországbeli piacokon értékesíteni. Ezek lennének merészebb terveink.
– A gazdák azt a bizonyos tarisznyát hány év múlva tömhetik degeszre?
– Mikor fogunk jobban élni? Nem tudom, de azt igen, hogy a kisgazdálkodásnak jövôje van.
Annyi ünneplés után alaposan mellen vágott az elsô XXI. századi munkanap. Kellemetlenül érintett az ügy, hisz oly sok reménységet, várakozást megfogalmazó üzenet bombázott minket napokon keresztül, de egyikben sem szerepelt az, hogy valóra váltásukhoz dolgozni is kellene! Régi gondunk ez. Folyton Európai Unióról, NATO-ról, meg hasonló finomságokról álmodozunk, csupán arról feledkezünk meg, hogy szájakba szálldosó sült galamb még a mesében is csak ritkán fordul elô.
Nos, ha már fújt a gyár, csengetett a portás, vagy csak egyszerûen szigorúbban ránk pillantott a fônök, hát nekiálltunk a munkának, ki ímmel-ámmal, ki gôzerôvel. Egyesek sehogy, vagy csak hosszas noszogatás után, mint például az Elektromaros alkalmazottjai, mások viszont, mint új kormányunk, teljes nekifeszüléssel. Igaz, még nem teljesen világos, hogy a "mi dolgozunk, nem gondolkodunk" jelszót alkalmazzák-e, mely oly népszerû volt egykor a kormánypárt támogatóinak körében, az azonban már biztosnak tûnik, hogy a Nastase- kabinet is inkább rombolni, mint építeni szeret. Bár azt ígérte, hogy nem fog (vissza)élni a sürgôsségi kormányrendeletek eszközével, a kormány alig néhány napos tevékenysége során számos hasonló rendeletet bocsátott ki, melyek zömében a felváltott kormány intézkedéseinek semmissé nyilvánítását mondják ki. Csábító dolog semmibôl egy új világot teremteni, csupán az a kérdés, hogy a tettvágyhoz párosul-e eredményességet biztosító erôforrás.
Mert ez itt a kulcsszó: erôforrás. A szépen hangzó ígéretek, a szociális védôháló, a héa, a profitadó és más adónemek csökkentése ugyanis csak akkor lehetséges, ha a kimaradt bevételek helyébe mások kerülnek. Ha az egyensúly felborul – márpedig pénzügyi, gazdasági dolgokban nincsenek csodák –, törvényszerûen meglendül az infláció, és végképp meginoghat a nemzetközi pénzintézetek bizalma Románia iránt. A következményekre pedig gondolni sem merünk.
Ez azonban – jósolgassunk? – talán mégsem fenyeget. A román politikai elit, s ebben a tekintetben a PDSR élenjáró helyet foglal el, távolról sem arról híres, hogy sokat ad saját választási ígéreteire. A PDSR a bürokrácia sokat hangoztatott visszaszorítását is azzal kezdte, hogy nyolc új minisztériumot hozott létre, holott ez elsôsorban szándék, és nem pénz kérdése. Ha az érdekük úgy kívánja, minden kampányígéretet hasonló buzgalommal felejtenek majd el, biztosak lehetünk tehát benne, hogy elôbb- utóbb meglesz a böjtje a mostani porhintésnek.
Ha pedig már a munkáról szólunk, a Nastase- kormánynak valódi lehetôsége nyílik arra, hogy bebizonyítsa: hasznosan is tud munkálkodni. Január 1-jétôl Románia az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet soros elnöki tisztét tölti be, s tevékenységével jelentôsen ronthat vagy javíthat Románia nemzetközi megítélésén.
Bensôséges, ünnepélyes, meghitt hangulatban zajlott a marosvásárhelyi Vártemplomban tartott elsô idei istentisztelet, amely a református gyülekezetekben a számvetés ideje is.
Fülöp G. Dénes lelkipásztor prédikációja századokat ölelt át, majd az összegzés, a számvetés, s a szállóigévé vált vártemplomi jó tanácsokat követôen hangzottak el a lelkészi jelentés számadatai.
A belváros református lakosságát felölelô 4300-as lélekszámú gyülekezet az elmúlt évben is tovább apadt. Míg 2000 folyamán 29 fiút és 28 lányt, tehát összesen 57 gyermeket kereszteltek, a temetések száma meghaladta a százat, 56 férfit és 53 nôt kísértek el utolsó útjára a gyülekezetbôl. A természetes apadás tehát 56 lélek. Az egyházközség a beköltözöttek révén 66 személlyel gyarapodott, a kiköltözöttek száma 19. Hét személy távozott külföldre, ami a lelkész szerint nem a valóságos adat, hisz sokan elfelejtenek kijelentkezni.
Csökkent a családok száma is 2545-rôl 2494-re, s beszédes számadat, hogy az egyezô vallású családok száma 760, a vegyes vallásúaké 692, míg a vártemplomi gyülekezetben 1083 személy él egyedül, zömük magányos, idôs ember. Házasságot az elmúlt évben 26-an kötöttek, 13-an egyezô, 13-an különbözô vallásúak.
A 419 istentiszteleten váltakozó volt a hívek száma, vasárnaponként közel négyszázan, a hétköznapi istentiszteleteken átlagosan 14 személy vett részt. A konfirmáló gyerekek száma átlagosan 40 körül van, 2000-ben 43-an tettek fogadalmat.
A szeretetszolgálat révén a gyülekezeti tagok közül a rászorulók összesen 55 millió lej, más gyülekezetekhez tartozó személyek 8 millió lejes segélyben részesültek.
Míg az egyházfenntartói járulék 58,3 millió, az évi perselypénz 44 millió, az úrasztali adományok 3 millió, a rendkívüli adományok 1,8 millió lejt tettek ki az egyházközségnek támogatást nyújtó külföldi adományozók jóvoltából, a kiadások meghaladták a kétmilliárd lejt. A 158 millió lejes egyházfenntartási költségek mellett ide kell sorolnunk a Kántor- tanítóképzô Fôiskola mûködtetésére fordított 467 millió, a Calepinus idegen nyelvi fôiskola mûködtetéséhez szükséges 93,3 millió, valamint az öregotthon építésére fordított 838 millió lejes kiadásokat. Elhangzott még, hogy a Lídia gyermekotthon fenntartása független pénzalapokból történik, egyesült államokbeli, német, skót, ír, angol, holland segítséggel, s a környékbeli egyházközségek hozzájárulásával. A vártemplomi egyházközség ugyanakkor fölvállalta a nagycsaládosok támogatását Erdély-szerte, továbbá a mezôségi szórványgondozást. Az értékeléskor valamint az azt követô beszélgetés során szó esett a Fülöp Dénesné tiszteletes asszony vezette nôszövetség valamint a Csizmás Mária vezette diakóniai szolgálat áldásos munkájáról, valamint a dicséretesen induló Új Kezdet címû lap szerkesztésérôl.
A Birtalan házaspár távoztával nem lesz könnyû pótolni a hiányt a közös éneklés irányításában. Bár a Psalmus kórus vezetését januártól Kovács András veszi át, a száztagú különálló lánykórus karvezetô hiányában már csak emlék marad – hangzott el a jövendôbe vetett reménységgel elmondott újévi számvetésben, amelynek nyomán a presbitériumot látták vendégül megbeszélésre és újévi köszöntésre.
Az Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport (Impulzus XXI) ezzel a névvel és alcímmel indítja útjára 2001. január 5-én azt a találkozósorozatot, amely (mint maga az alcím is elárulja) politikusokat, közéleti személyiségeket, szakértôket hív meg annak céljából, hogy diákok (középiskolások, egyetemisták) beszélgethessenek velük.
A tavalyi választások is kimutatták azt, hogy a mai fiatalok igen kevéssé érdekeltek az ország sorsában, amely tulajdonképpen a sajátjuk is. Kevesüket érdekli az, hogy mi történik körülöttük, nem fordítanak arra idôt, hogy az eseményeket megértsék. Az Impulzus XXI azért indítja el a SzemSzög találkozósorozatot, hogy lehetôséget adjon a fiataloknak. Lehetôséget arra, hogy azoktól a személyektôl kérdezhessen, azokkal beszélgethessen, akiknek (többnyire közvetett módon, de) szavuk van abban, hogy miként alakul sorsa. Ugyanakkor a találkozóknak az is céljuk, hogy a fiatal generációnak barátibb módon nyújtson egy kis többletet állampolgári mûveltség terén.
Az elsô találkozó január 5-én de. 10 órai kezdettel zajlik a Bernády Házban. Meghívottunk Frunda György szenátor. A beszélgetés témája a Parlament és ennek mûködési mechanizmusa.
Minden fiatalt szeretettel várunk egy olyan beszélgetésre, amely számukra tán barátságosabbá, közelibbé teszi ezt az intézményt.
Farkas András alelnök
Sokan kértek mentôt
Az új év elsô három napján közel 240 esetben kérték a mentôszolgálat segítségét, leginkább gyomorgörcsökre és szívbántalmakra panaszkodva. Január másodikán 45 hívásra mentek ki a mentôsök, négy esetben szülési fájdalmak miatt kértek autót, de szállítottak kórházba tüdôgyulladásos beteget is.
Megismétlik a kabarét
A Gruppenhecc társulat január 8-án este 7 órakor megismétli jubileumi kabarémûsorát. Az esztendôváltást köszöntô kabarét az elmúlt tíz év legjobb jeleneteibôl, dalaiból állították össze. A Csillagos tízest a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében láthatják újra, nyugdíjasoknak és diákoknak kedvezményes a belépôjegy.
Megszüntették a buszokon való jegyárusítást
Az ünnepek eltelte után a marosvásárhelyi közszállítási rt. beszüntette a buszokon való jegyárusítást, és megszigorította az ellenôrzést – tájékoztatott Suciu Marian igazgató. Jegyeket és bérleteket ismét a megszokott helyeken levô jegyárus bódékban lehet vásárolni. A peremfalvakba közlekedô autóbuszokon viszont továbbra is lesznek jegyárusok, a megvásárolt jegyet az utasnak kell kezelnie. Jelenleg 65 autóbusz közlekedik Marosvásárhelyen.
Kevesebben maradtak a polgármesteri hivatalban
Január 1-jétôl új szerkezeti felépítése van a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, hogy az új felépítés szerint az eddigi 230 személy helyett 180-an maradnak a hivatalban. Az elbocsátások már decemberben megtörténtek, az elkövetkezô napokban átszervezik a tevékenységet. Az eddigi 7 igazgatóság helyett ezentúl 4 marad, és újdonságnak számít a speciális támogatások és központosított diszpécserszolgálat koordinációs osztály létrehozása, Orbán Dezsô vezetésével. Ennek feladata a hátrányos helyzetû személyek kísérôinek alkalmazásával kapcsolatos teendôk ellátása, valamint az idôs személyek gondozásának megszervezése. A központosított diszpécserszolgálat beindítását január közepére tervezik.
Kazáncsere a marosszentgyörgyi óvodában
A héten beindítják a marosszentgyörgyi 1. óvodába beszerelt kazánt, tudtuk meg Simon Ferenc alpolgármestertôl. A cserére azért volt szükség, mert a központi fûtést biztosító régi kazán már nem mûködött biztonságosan. Az új, Vaillant típusú kazánt december közepén vásárolták 130 millió lejért, a tanévkezdésre már üzemelni fog. Ugyanakkor az iskolában, 7 osztályteremben automata hôszabályzós égôket szereltek a csempekályhákba.
Gázolajjegyek
A jeddi polgármesteri hivatal alkalmazottai mától összesítik azokat a személyeket, akik ôsszel gabonát vetettek és a télen mélyszántást végeztettek, s igénylik a kormány által biztosított gázolajjegyeket. Mint Nagy Márton polgármester tájékoztatott, a hivatal szakemberei ma a székelybósi, pénteken és szombaton a koronkai, január 8-án a kebelei, 9-én a kebeleszentiványi, 10-én az agárdi kultúrotthonokban fogadják a helyi gazdákat. A községközpontiak január 11-12-én a polgármesteri hivatalban kell leadják kéréseiket. Az érintettek személyazonossági igazolványukkal és a tulajdonjogot bizonyító irattal kell jelentkezzenek a kultúrotthonokban illetve a polgármesteri hivatalban. A szakemberek január 15-ig kell benyújtsák az összesített adatokat a megyei Mezôgazdasági Igazgatósághoz.
Segesváron támogatják a kisnyugdíjasokat
A segesvári tanács utolsó, december 28-i ülésén módosította az idei adókat. A határozat szerint az infláció függvényében differenciáltan emelkednek az adók 2001-ben. Az ingatlanadót 20%-kal, a földterület és gépkocsi után fizetendô adót 40%-kal növelik fizikai személyek számára, és egységesen 40%- kal jogi személyeknek. Az idei adót január 10-tôl kezdôdôen fizethetik ki. Ugyancsak tanácsi döntést hoztak arról, hogy az adófizetésnél kedvezményben részesülnek a kisnyugdíjasok. A családonként havonta másfél millió lejt nem meghaladó nyugdíj esetén 50%-kal kevesebb adót kell majd ezeknek a személyeknek fizetniük. A támogatásra a kéréseket (és a decemberi nyugdíjszelvényt) február 1-jéig lehet benyújtani a segesvári polgármesteri hivatalhoz.
Már csak 50 milliárd az adósság
Az elmúlt évi 80 milliárd lejes adóssághoz képest jelenleg "csak" 50 milliárd lej a megyei kórház adóssága. A legnagyobb összeggel, közel 40 milliárd lejjel a gyógyszerforgalmazó cégeknek tartoznak, de adósok az élelmiszerszállítóknak is, a gáz- és villanyszámlát októbertôl nem fizették ki a szolgáltatóknak – tudtuk meg Petru Laurentiu gazdasági igazgatótól. A kórház gyógyszertartalékai 2 hétre elegendôek. A megyei Egészségbiztosítási Pénztár ütemtervet kért az adósságok kifizetésérôl, így elôreláthatólag nem lesznek gondok a további ellátásban, véli az igazgató.
Helikopterrel is mentettek
December folyamán több esetben helikopterrel szállították kórházba a súlyos betegeket. A rohammentôsök 18,5 órát repültek a helikopterrel, a megyébôl is szállítva betegeket. A szerzôdés értelmében a megyei kórház 20 órányi repülés költségeit állja havonta, egy óra repülésre 600 dollárt számítanak. Utoljára 2001. január elsején hajnali fél négykor próbálták menteni a mezôgerebenesi autóbaleset áldozatát.
Adrian Nastase miniszterelnök az RTDP központi végrehajtó bürójának elsô idei ülésén bejelentette, hogy javasolta az alapszabályzat módosításait a fôtitkári tisztség visszaállítása érdekében, ahogy az 1992 és 1996 között volt. Ez annak idején jó megoldásnak bizonyult, és most is az lenne, lehetôvé téve annak, aki betölti, hogy intézze a párt folyó ügyeit. A leendô fôtitkár azonban nem lehet sem parlamenti, sem kormánytag.
A módosításra, akárcsak az új pártelnök megválasztására, az RTDP-nek január 18-án esedékes rendkívüli országos konferenciáján kerül sor. Nastase szerint az elsô alelnöki poszt most fölösleges, mivel az elnökivel együtt a kettôs vezetés érzését keltené. E megoldás idôszerûnek bizonyult az 1996-os választások elvesztése és Ion Iliescunak a párt élére történt visszajövetele után. Nastase véleménye szerint jelen pillanatban fontosabb a fôtitkár, aki két-három alelnökkel karöltve vezetné a párt különféle ügyosztályait és hatékonyabbá tenné vezetô struktúráit.
A párt elnöki tisztségére Nastasén kívül egyelôre senki nem nyújtott be jelölést, de nyilatkozata szerint nem zavarná, ha ez mégis megtörténne. Egy párt demokratikus rendszere lehetôvé kell tegye a megmérettetést. Nem hiszem, hogy abnormális lenne – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzáfûzte, hogy más jelölések – az alapszabályzat szerint – a konferencián is elhangozhatnak, nincs szükség támogató csoportra, csupán a küldöttek jóváhagyására.
Az Európai Bizottság egyelôre nem kívánja érdemben kommentálni a cseh közszolgálati televízióban kirobbant konfliktust, de meg fogja vizsgálni a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek (IFJ) azt a felhívását, amely arra kéri az uniót, hogy gyakoroljon nyomást a cseh hatóságokra – jelentette ki szerdán a bizottság szóvivôje.
Az új évben tartott elsô sajtótájékoztatóján Jonathan Faull cseh újságírók kérdéseire válaszolva csak annyit mondott a válsággal kapcsolatban, hogy a brüsszeli bizottság elkötelezett a szólás- és sajtószabadság elvei iránt, és bizonyos abban, hogy a cseh kormány is az.
Az IFJ és európai regionális szervezete, az EFJ kedden Brüsszelben közzétett nyilatkozatában ismételten teljes támogatásáról biztosította a cseh televízió sztrájkba lépett munkatársait. A világ legnagyobb újságíró- szövetsége felszólította az Európai Uniót és az Európa Tanácsot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a cseh hatóságok határolják el magukat a televízió élére újonnan kinevezett Jirí Hodácnak az intézmény tájékoztatási függetlenségét fenyegetô tevékenységétôl. Aidan White, az IFJ fôtitkára a sajtószabadság és a demokrácia szempontjából az igazság pillanatának nevezte a válságot, leszögezve, hogy a cseh újságírók a cenzúra és a tömegtájékoztatás politikai manipulálása ellen folytatnak harcot.
Tavaly november elején közzétett éves országjelentésében az Európai Bizottság megállapította, hogy Csehország teljesíti az EU-hoz való csatlakozás koppenhágai kritériumait, így a polgári és politikai szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos követelményeket is. A szólás- és sajtószabadság helyzetével kapcsolatban a jelentés – bíráló megállapítások nélkül – mindössze annyit rögzített, hogy márciusban a parlament médiabizottsága menesztette az országos rádió- és televízió- tanácsot, azzal az indokkal, hogy a cseh televízió nem tudta megfelelôen betölteni közszolgálati szerepét.
Martonyi 2001 külpolitikai feladatairól
Magyarország 2001-ben gyorsítani akarja és gyorsítani fogja az EU-val zajló csatlakozási tárgyalásokat, s kedvezô módon kíván eltérni az unió által felvázolt ütemtervtôl – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A diplomáciai vezetô a tavalyi évet értékelte, illetve az új esztendô feladatait ismertette újságírók elôtt. Hangsúlyozta: 2001 meghatározó év lesz Magyarország hosszú távú jövôje szempontjából.
– A következô néhány hónapban, a svéd EU-elnökség idején öt fejezetet ideiglenesen le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokon, így a második fél évben esedékes belga elnökség idejére már némi elônyt szerezhetünk az elôzetes tervekhez képest – fogalmazott a külügyminiszter.
Martonyi János kiemelte: a szomszédos országokban élô magyarokról szóló törvényjavaslatot az idén elfogadhatja a parlament.
– A törvény tartalma a csatlakozás elôtt és után is összhangban lesz az EU követelményrendszerével – fûzte hozzá a külügyi tárca vezetôje.
Etnikailag többszínû kormányzat
George Bush, republikánus párti megválasztott amerikai elnök kedden elôterjesztette a még nyitott miniszteri posztokra vonatkozó személyi javaslatait, és ezek között egy demokrata politikus is szerepel.
Bush javaslata szerint a demokrata Norman Mineta, az eddigi (csak néhány hónapja hivatalban volt) kereskedelmi miniszter fogja betölteni a közlekedési miniszteri tisztséget. Mineta nem csupán pártállását tekintve minôsül egyedinek a leendô Bush-kormányban, hanem azzal is, hogy ázsiai származású amerikai.
A másik két jelölés értelmében Linda Chavez lesz a munkaügyi miniszter, Spencer Abraham pedig az energiaügyi miniszter. Bush korábban bejelentett személyi választásai is alátámasztják azt a meghirdetett szándékot, hogy etnikailag többszínû kormányzat jöjjön létre Washingtonban: nem csupán afrikai-amerikai, hanem kubai bevándorló, illetve más gyökerû "hispán származású" (spanyol ajkú) miniszter is lesz a kabinetben, és mint most kiderült, az ázsiai amerikaiak is tárcát mondhatnak majd magukénak.
Egyes elemzôk elôzetesen arra számítottak, hogy Bush, tekintettel a szoros választási eredményekre, a kiegyenlített szenátusi erôviszonyokra, fontosabb minisztériumot – így például az energiaügyit – bíz majd demokrata politikusra. A legtöbben azonban egyetértenek abban, hogy nem önmagában ezen lehet majd lemérni, mennyire törekszik az új elnök "kétpárti" politikára, a szûk pártszempontokkal szemben az országos érdekek kormányzati megjelenítésére. Emellett az is hírlik, hogy Bush a helyén hagyhatja George Tenet CIA- igazgatót, aki Bill Clinton által kinevezett demokrata.
Az olasz kormányfô a NATO-n kéri számon a Boszniából hazatért olasz katonák halálát.
Giuliano Amato a La Repubblica szerdai számában megjelent interjújában beszélt a boszniai hadmûveletek idején használt urántartalmú lövedékekrôl és azok következményeirôl. A legfrissebb adatok szerint eddig hatan vesztették életüket leukémiás vagy más rákos megbetegedés következtében azok közül, akik 1994-ben és 1995-ben Bosznia-Hercegovinában szolgáltak.
Néhány héttel ezelôtt robbant ki a botrány Olaszországban annak kapcsán, hogy kiderült: a NATO A-10 típusú gépei öt évvel ezelôtt több mint tízezer, gyengített uránt tartalmazó lövedéket lôttek ki a boszniai hadmûveletek során. Mivel az olasz katonák körében bekövetkezett halálesetek száma statisztikailag meglehetôsen magas, az olasz kormány tájékoztatást kért az észak-atlanti szövetségtôl, s az megerôsítette a lövedékekre vonatkozó információkat.
Amato interjújában elismeri, hogy az olasz kormány tudott e lövedékek használatáról mind Koszovóban, mind Boszniában. De eddig úgy vélték: az uránfertôzés veszélye csak rendkívüli körülmények között áll fenn, például akkor, ha egy ilyen lövedék közvetlenül érintkezik egy nyílt sebbôl vérzô kézzel. Most azonban félô, hogy a dolog nem ilyen egyszerû – fûzi hozzá a kormányfô, aki elmondja, hogy utasította külügyminiszterét: kérje a NATO-t, végezze el a szükséges vizsgálatokat ebben az ügyben.
Az olasz védelmi miniszter utasítására Itáliában már létrehoztak egy szakértôi bizottságot, amely az esetleges sugárfertôzések hátterét próbálja tudományos alapossággal elemezni. Giuliano Amato az interjúban leszögezte: nem szeretné, ha Itália szövetségesi hûsége bárkit feljogosítana arra, hogy megengedjen magának ilyen "hanyagságokat". A miniszterelnök arra utalt, hogy a NATO december végéig nem tájékoztatta Rómát a veszélyekrôl.
A Corriere della Sera hasábjain egy nyugalmazott olasz ezredes, aki a korábbi években Boszniában teljesített szolgálatot, beszámolt arról, hogy egy aknaszedô egység élén 1996-ban sugárzást észlelt a Zedra nevû kórházban. Itt állomásozott a többnemzetiségû dandár, soraiban 1500 olasz katona. A bombázások során egy urántartalmú lövedék eltalálta a tetôn az egyik villámhárítót, így annak egyik alkatrésze fél éven keresztül a megengedettnél tízszer erôsebb sugárzást bocsátott ki. A szakemberek, miután ezt felfedezték, azonnal eltávolították az alkatrészt, de tény, hogy az olasz kontingens a helyszínen hat hónapon keresztül ki volt téve ennek a sugárzásnak – mondja az ezredes.
Feljelentés ciánszennyezés miatt
A Fehér megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) szerdán feljelentést tett a Gyulafehérvári Táblabíróságon az aranyosbányai bányavállalat ellen az elmúlt héten történt ciánszennyezés miatt, jelenti a MEDIAFAX tudósítója. A Fehér megyei APM képviselôi elmondták, hogy a vállalatra 20 millió lejes büntetést rónak ki, mivel az nem jelentette be a balesetet. A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy a szivárgás következményeinek legnagyobb részét megszüntették. Az ügynökség képviselôi szerint az aranyosbányai baleset a kezdeti becsléseknél nagyobb mértékben volt érezhetô. A környezetvédelmi szakemberek létrehoztak egy testületet, amely sürgôs intézkedéseket hozott a szennyezés megállítására, a vezetékeket pedig újraszigetelték, megakadályozva ezzel minden szivárgást.
Petárdák okozta szemsérülések
A bukaresti szemészeti sürgôsségi kórház orvosai szilveszter éjszakáján az általuk valaha is látott legkomplexebb esetekkel szembesültek, a jelentkezôk közül több mint 500-an petárdák robbanása nyomán sérültek meg, nyilatkozta Monica Pop igazgató szerdán a MEDIAFAX-nak. "A szilveszter éjjeli szolgálat az eddigi legborzasztóbb volt, túltett még a kötôhártyagyulladás- járvány idején teljesített sürgôsségi szolgálatokon is. Óránként 50-70 vizsgálat folyt le, a páciensek legnagyobb része rendkívül súlyos szemsérülésekkel jelentkezett, közülük 12 embert mûteni kell, nekik igen kevés esélyük van látásuk megôrzésére", mondta a kórház igazgatója. A legsúlyosabb sérültek közé tartozik az a hivatásos autóvezetô, akinek arcába robbant egy petárda, amikor gépkocsija riasztóberendezését kapcsolta ki háza elôtt. Egy másik személynek a nyitott ablakon keresztül dobtak petárdát a lakásába.
Japán kábítószercsempészt fogtak
Az otopeni-i nemzetközi repülôtér határrendészete kedden ôrizetbe vett egy japán állampolgárt, akinél több marihuánás cigarettát és több, kisebb csomag marihuánát találtak, tudatja a Határrendészet Fôparancsnoksága. Tsutomo Tokikava Tokióból jött és Amszterdamba készült továbbutazni. A vámvizsgálatnál feltûnt a férfi gyanús viselkedése, az ellenôrzés során találtak nála egy doboz Marlboro márkájú cigarettát, amelyben kilenc marihuánás cigaretta volt. Ugyanazt a kábítószert találták meg két, egyenként 12 grammos csomagban is.
Nyomozás a lelôtt kínai ügyében
A fôváros második kerületében szilveszter éjszakáján lelôttek egy kínai állampolgárt. Zhou Wen Zhi (24 éves) kínai állampolgárt január 1-jén 2 órakor utalták be a Floreasca Kórházba, lôfegyver által okozott sebbel. A DGPMB alkalmazottai, a rendôrség kriminalisztikai ügyosztálya, valamint egy bûnügyi ügyész megállapították, hogy 1.30 körül Zhou Wen Zhit a Tamaioarei utcában, a 77 B elôtt ismeretlen ázsiaiak lôtték le. Az említett helyszínen három töltényt találtak, az egyik gázpisztolyból származott. A támadás ideje alatt a kínait két másik kínai állampolgár kísérte, akik késôbb azt vallották, hogy a gyilkosok egy metálszürke Daciával menekültek el a tetthelyrôl. A kocsi számtáblájának csupán "B14"-es kombinációjára emlékeztek. A nyomozást a bukaresti ügyészség emberölési ügyosztálya folytatja.
Magyarországon is lesz BSE-szûrés
Heteken belül megkezdôdik Magyarországon is a levágott szarvasmarhák, illetve a nem idegrendszeri betegségben elhullott állatok prion-teszttel történô szûrése a fejlett ipari országokban alkalmazott módszerek szerint – tájékoztatta az MTI-t szerdán a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állategészségügyi és élelmiszerellenôrzési fôosztálya. A fôosztályon közölték: felkérést kaptak az FVM vezetésétôl, hogy készítsenek egy olyan átfogó munkaanyagot, amely javaslatot tesz arra, hogy Magyarországon milyen módon szûrjék a szarvasmarhákat a kergemarhakór, azaz a BSE kórokozójának felismerésére. Így a fôosztály jelenleg adatokat gyûjt az Európai Unió országaiból az ott alkalmazott módszerekrôl. Ennek alapján tesznek majd javaslatot a magyar szûrési módszer kidolgozására. Az egyszerûbb módszernél is évente legalább mintegy 2.500 BSE-tesztet kell majd elvégezni, ami mintegy 70 millió forintba kerülne.
Öngyilkos merénylet az isztambuli rendôrségen
Testére erôsített pokolgépet robbantott fel szerdán Isztambulban a rendôrség épületében egy merénylô. A támadón kívül életét vesztette egy rendôr és egy polgári személy. Tízen megsérültek, köztük öt rendôr. Az AP hírügynökség jelentése szerint a robbanás a rendôrség Isztambul központi, Sisli nevû európai negyedében lévô épületének negyedik emeletén történt. Az iroda mennyezetét és a környéken parkoló autókat vér borítja. A rendôrség lezárta a térséget, az épülethez mentôautók érkeztek. Egyelôre nem ismeretes, hogy a merénylô miképpen hatolt be az épületbe. Az sem ismert, hogy milyen terrorszervezet embere követte el az öngyilkos támadást.
Rasszista támadások Londonban
Meghalt kedd éjjel Londonban egy ott élô algériai férfi, akit szilveszter éjjelén a nyílt utcán megkéselt egy fekete fiatalember. A férfi feleségével együtt épp a Soho egyik bárjából távozott röviddel éjfél után, amikor a támadás érte – közölte a rendôrség, hozzátéve, hogy legalább ötvenen látták közelrôl az esetet. A rendôrök – akik rasszista agressziónak minôsítik a támadást – most egy olyan szemtanút keresnek, aki videokamerával fölvette a történteket. Még szerdán is válságos állapotban volt Londonban egy 42 éves török menedékkérô, akit karácsony este vertek össze az utcán, feltehetôleg szintén rasszista indíttatással. A brit rendôrség három fiatalt gyanúsít, akiket – nem megfelelô magatartás miatt – röviddel a tett elkövetése elôtt eltávolítottak egy pubból Rotherhithe-ban, London déli külvárosában.
Fenyegetôzik a Polisario Front
Az algériai támogatást élvezô nyugat- szaharai Polisario Front elnevezésû gerillaszervezet képviselôje kijelentette, hogy nem vállalnak felelôsséget a Nyugat-Szaharán áthaladó Párizs-–Dakar-rali résztvevôinek biztonságáért. – Az autós-motoros karaván háborús övezeten halad keresztül – mondta Malainin Szeddik –, ezért minden megtörténhet. Felelôtlenség lenne ezt figyelmen kívül hagyni, könnyen halálos kaland lehet a versenybôl. – A szervezôk nem kértek beutazási engedélyt a Polisariótól, a következményekért nem vállaljuk a felelôsséget. A rali mezônye a tervek szerint a hét végén éri el a vitatott szakaszt.
Dohányzáskorlátozás Kaliforniában
A The Washington Times címû konzervatív lap beszámolója szerint Kalifornia "ultraliberális" régióiban megkezdôdött a dohányzás elleni, már eddig is drákói szabályok további szigorítása: immár nem csupán a munka- és szórakozóhelyeken tiltják a dohányzást, hanem bizonyos esetekben a lakóházakban is. Az "elsô fecske" Nyugat-Hollywood, ahol a városi tanács rendeletben kimondta: a bérházak nem dohányzó lakói jogosultak panaszt emelni dohányzó szomszédjuk ellen, ha azt érzékelik, hogy ablakukon vagy az ajtónyíláson át beszivárog lakásukba a szomszédból jövô dohányfüst. Ilyen ügyekben a városi tanács választottbíróságot hoz létre, és az "eljár" az ügyben. Az a bérlô, aki nem tartja tiszteletben a választottbíróság verdiktjét, pénzbüntetésre, valamint kilakoltatásra számíthat.
Energiagondok Vlagyivosztok körzetében
Vlagyivosztok körzetében változatlanul gondok vannak az energiaellátással, még mindig 15 ezer ember kénytelen nélkülözni a távfûtést, és a helyi villamos erômû zavarai miatt 4-6 órára kikapcsolják a villanyt a csendes- óceáni orosz partvidék településein. Az orosz Tengermelléken, vagyis a Csendes-óceán partján még november végén szaporodtak meg a gondok a távfûtéssel, miután a helyi hatóságok takarékoskodás címén késôbb kapcsolták be a kazánokat, és a lefagyott vezetékek sorra robbantak szét, csaknem százezer embert hagyva fûtés nélkül. Szergej Sojgú, a rendkívüli helyzetek és a polgári védelem tárcájának vezetôje kormánybizottság élén vizsgálta a helyzetet, és arra adott utasítást, hogy december 15-ig minden lakásban biztosítani kell a távhôszolgáltatást. Az NTV orosz tv-csatorna jelentése szerint azonban 15 ezer ember még mindig fagyoskodik, elsôsorban Szpasszk és Partyizanszk házaiban.
Tegnap reggel az Electromures Rt.-ben az ütemtervtôl eltérôen nem munkával, hanem sztrájkkal kezdôdött az új év. A spontán munkabeszüntetés elôzményei ismertek: a dolgozók a szokásos 20-a helyett csak december 22-én kapták meg elôlegeiket és ráadásul a karácsonyi prémium is csak 100.000 lej volt.
Amint Vásárhelyi Zoltán szakszervezeti vezetôtôl megtudtuk, a fizetésemelés nem új keletû téma a gyárban, hiszen a szeptemberben esedékes béralkura végül nem került sor, úgy hogy jelenleg az átlagbérek a gyárban hozzávetôleg 1,6 millió lej körül alakulnak, de például a szerelômûhely munkásai csak 1,2 millió lejt kapnak kézhez. Ezzel egyidejûleg nem hallgatható el, hogy a munkakörülmények az utóbbi két évben (a vállalat magánosítása óta) alig javultak valamit és az elsô hónapokban elkezdett felújítási munkálatokat sem fejezték be. A beruházások kimerültek 5 fröccsentôgép és egy aluminizáló gép megvásárlásával, amit a biciklilámpák készítésénél használnak, illetve egy csarnok építésével. Számos mûhelyben még az elemi szükségletek sem biztosítottak, a fûtés sem üzembiztos.
A vállalat mintegy 374 alkalmazottjából a délelôtti váltásban dolgozó majd 200 személy a fentiek miatt szüntette be január 3-án a munkát, figyelembe véve, hogy ígéretet ez idáig is bôségesen kaptak, de tettekre nem került sor. Az alkalmazottak ez alkalommal elszántak, csak akkor szüntetik be a sztrájkot, ha jogaik betartásának biztosítékait szerzôdésükbe is belefoglalják, ezzel is garantálva, hogy azok nem maradnak puszta ígéretek – hallottuk a szakszervezeti vezetôtôl.
Mivel a gyár vezérigazgatója, a fôrészvényes Triom Italia képviselôje, Gabrielo Follo tegnap még Olaszországban tartózkodott, kevéssel dél elôtt a munkások engedtek a szakszervezeti vezetô kérésének és ma reggelig felfüggesztették a sztrájkot. A szakszervezeti vezetô és a vezérigazgató között zajló, reggel 9- kor kezdôdô tárgyalások eredményétôl függ, hogy a munkások tovább folytatják-e a sztrájkot, amelyet a törvény elôírta lépéseknek megfelelôen már elôkészítettek, és kedvezôtlen eredmények esetén ma ismét elkezdhetnek.
A románok bizakodóan tekintenek az új év elé — derül ki a Piac- és Közvélemény-kutató Intézet (CSOP) tavaly decemberi felmérésébôl.
A Gallup International Association társintézményei minden egyes év végén átfogó nemzetközi felmérést végeznek. 2000-ben ez a nemzetközi felmérés 70 országot érintett, a földgömb minden kontinensén. Romániában a felmérést a CSOP végezte december 10—15. között. 1030 15 évesnél idôsebb román állampolgárt kérdeztek meg.
A megkérdezettek 44 százaléka úgy véli, hogy 2001 jobb év lesz, mint az elôzô. 26 százalékuk szerint ugyanolyan lesz, mint 2000, 19 százalékuk pedig rosszabb esztendôre számít.
A románok 32 százaléka úgy látja, hogy gazdasági szempontból 2001 nehéz év lesz, 30 százalékuk szerint ugyanolyan nehéz lesz, 29 százalékuk pedig reménykedik, hogy az év gazdasági növekedéssel zárul majd.
A megkérdezettek 26 százaléka úgy véli, hogy a munkanélküliek száma csak kis mértékben fog növekedni. 23 százalékuk szerint a munkanélküliek száma nem fog módosulni (ugyanennyien állítják azt is, hogy a munkanélküliek száma enyhén csökkenni fog). 12 százalék szerint a munkanélküliek száma jelentôs mértékben meg fog ugrani, és csupán a megkérdezettek 5 százaléka hiszi, hogy a munkanélküliek száma óriási mértékben vissza fog esni.
A megkérdezettek 21 százaléka állítja, hogy 2001-ben sokkal több sztrájkkal kell számolni, mint 2000-ben. 35 százalék szerint semmiféle változás nem várható. 20 százalék szerint a sztrájkok száma csökkenni fog. A megkérdezettek 24 százaléka erre a kérdésre "nem tudom"-mal felelt.
A románok 38 százaléka békésebb évre számít. 34 százalékuk szerint ugyanolyan év lesz, mint az elôzô, 14 százalékuk pedig azt hiszi, hogy idén jóval több országközi konfliktussal kell számolni, mint tavaly.
Az interjúalanyok 36 százaléka teljes munkaidejû alkalmazott, 2 százalékuk félmunkaidôs alkalmazott, 62 százalékuk pedig foglalkozásnélküli. A megkérdezett munkások 56 százaléka úgy véli, hogy munkahelye biztos, 38 százalékuk pedig bizonytalannak tartja saját munkahe-lyét. A megkérdezettek 70 százaléka azt állítja, hogy elég sok idôbe telne, míg munkahelyet találna. 21 százalékuk meg van gyôzôdve, hogy rövid idô alatt találna munkahelyet, 5 százalékuk pedig azt nyilatkozta, hogy nem keresne magának állást.
A decemberi román "olajválság" az üzemanyagok jelentôs áremelkedését eredményezte. A drágulás hatása hamarosan továbbterjedt részben a marosvásárhelyi közszállításra, a magántulajdonú Siletina társaság jelentôsen megemelte mind a maxi-taxijain, mind az autóbuszain alkalmazott viteldíjakat. A napokban ugyan még nem, de rövidesen újabb áremelések várhatók a helyi közszállítási piacon dolgozó többi cégnél is.
A Helyi Közszállítási Rt.-t többségi részvényesként birtokló polgármesteri hivatalban megtudtuk, áremelésre egyelôre nincs kilátás. A napokban megtartott vezetôtanácsi ülésen kinevezett ideiglenes igazgató hivatalba lépett, és valószínûleg a helyi tanács januári ülésén fogja az önkormányzat elé terjeszteni a cég üzleti tervét, amelyben több mint valószínû, ez a probléma is felvetôdik.
A Siletina az autóbuszokon bevezetett díjemeléssel tulajdonképpen kiegyenlítette az autóbusz-jegyárak terén eddig létezô különbséget, hiszen, mint tudott, eddig a magántársaság buszai olcsóbban fuvarozták az utasokat, mint a közszállítási vállalat jármûvei. Eddig a tavaly augusztusban bevezetett árszinttel dolgoztak, amelynek számítási alapja a literenként 9.000 lejes gázolaj volt, ugyanennyi gázolajat ma 15.000 lejért vásárolnak. A cég ügyvezetôje elmondotta, az új árak a számítások szerint egyelôre fedezik a költségeket, de az elsô gyakorlati eredmények leszûréséig legalább egy hónapnak el kell telnie. Ha nem lesz újabb drasztikus üzemanyag- áremelés, a jelenlegi árakat a következô két-három hónapban nem emelik tovább.
A Siletina, lévén magáncég, saját belátása szerint, pusztán a piaci tényezôk alapján szabhatja meg díjszabásait. A társaság nem kap ártámogatást a polgármesteri hivataltól, viszont ugyanúgy kedvezményesen utaztatja az erre jogosult személyeket, mint a közszállítási vállalat, amely ezért a tevékenységéért milliárdos nagyságrendû összegeket kasszíroz a helyi költségvetésbôl. Igaz, a cég eddig nem is igényelt ártámogatást a várostól, viszont még január folyamán üzleti együttmûködési tervvel akarják megkeresni a polgármesteri hivatalt, amelyben többek között épp a kedvezményezett utasok helyzetét tisztáznák.
Az autóbuszokkal szemben a maxi-taxik piacán megbomlott az eddigi áregyensúly. A Siletinával konkurens TudorTrans továbbra is változatlan áron szállítja az utasokat, de már valószínûleg csak egy hétig. Ugyanis ma ülnek össze a cégben érdekelt társvállalkozók, és éppen a leghamarabb január 10-étôl alkalmazható áremelés kérdését vitatják meg. Az már szinte nyilvánvaló, hogy megemelik a viteldíjat, csak az a kérdés, mekkorára. Információink szerint a konkurenseknél alacsonyabb árat szándékoznak alkalmazni.
Németország 1999-ben is megôrizte második helyét a világ legnagyobb exportôreinek ranglistáján: 541,1 milliárd dollár értékû kivitelével a 702,1 milliárd dollárt teljesítô Egyesült Államok mögött állt.
Amint azt a wiesbadeni statisztikai hivatal szerdán közölte, ez az exportvolumen 0,4 százalékkal alacsonyabb, mint 1998-ban, s a világ összexportjában 9,9 százalékos részesedést jelent az 1998-ban elért 10,2 százalék után.
Az Egyesült Államok 1999-ben 12,8 százalékos világpiaci részesedést mondhatott magáénak.
A harmadik helyen Japán állt, amely 417,6 milliárd dollár értékben exportált, s ezzel 7,6 százalékot hasított ki magának. Az Egyesült Államok és Japán – Németországtól eltérôen – 1999-ben növelték exportjukat: 2,9, illetve 7,6 százalékkal.
Az elsô tíz legnagyobb exportôr között volt Franciaország (300,2 milliárd dollár) Nagy-Britannia (268,3 milliárd), Olaszország (230,2 milliárd), Hollandia (200,3 milliárd) és Belgium (176,1 milliárd).
Az Európai Unió országai együttesen 2166,5 milliárd dollár értékben exportáltak tavalyelôtt.
Az importban ugyancsak az Egyesült Államok és Németország állt az elsô és második helyen: elôbbi 1059,4 milliárd dollár értékben importált, s ezzel a világ összimportjának 18,8 százalékát mondhatta magáénak, míg a németek részesedése 472,2 milliárd dollárral 8,4 százalékos volt. Az Egyesült Államok importja 1998-hoz képest 12,2 százalékkal nôtt, míg Németország csak 0,2 százalékkal importált többet.
Az importban a harmadik helyen Nagy-Britannia áll, 318,0 milliárd dollárral. Az EU országainak behozatala összesen 2118,1 milliárd dollárt tett ki.
Szerdán kora délután hordónként 24,64 dollár volt a londoni Nemzetközi Olajtôzsdén (IPE) az északi-tengeri Brent könnyûolaj februári határidôre, a keddi 24,30 dolláros zárás és a szerdai 24,50 dolláros nyitás után. Elôzôleg a kuvaiti sajtóban megjelent az ország olajminiszterének, Szaud Nasszer asz-Szabahnak a nyilatkozata arról, hogy szerinte az OPEC-tagok és a kartellen kívüli termelôk rövidesen napi 2 millió hordóval csökkentik termelésüket. Az OPEC olajminiszterei legközelebb január 17-én találkoznak Bécsben.
Hétfôn a szaudi olajminiszter, Ali al-Naimi úgy nyilatkozott, hogy az OPEC-nek napi 1,5-2 millió hordóval kellene csökkentenie termelését 25 dolláros ár elérése érdekében. Az OPEC-olajok átlagára az év utolsó munkanapján már hetedik munkanapja volt hordónként 22 dollár alatt. Az OPEC tavaly bevezetett ármechanizmusa elvileg napi 500 ezer hordós csökkentést ír elô, ha az átlagár tíz munkanapon át folyamatosan 22 dollár alatt van, és napi 500 ezer hordós termelésnövelésre ad lehetôséget, ha az átlagár húsz munkanapon át végig 28 dollár fölött van. Tavaly az OPEC összesen napi 3,7 millió hordóval növelte termelését. Szerdán azután egy nevének elhallgatását kérô szaudi olajipari illetékes azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy termeléscsökkentést szorgalmaznak, de "távolról sem" napi 2 millió hordó erejéig, mert az felborítaná a piacot. A csökkentés "nem lesz ellentmondásban" az ármechanizmussal – tette hozzá. Miheztartás végett ez az illetékes úgy becsülte, hogy a piacon jelenleg napi 1,5 millió hordó a túlkínálat.
A 2000. évben 26 újságíró vesztette életét hivatásának teljesítése közben vagy meggyôzôdése miatt.
A Riporterek határok nélkül (RSF) szervezet szerdán Párizsban nyilvánosságra hozott jelentése szerint az elmúlt évben 329 újságírót állítottak elô, s közülük 77-et börtönöztek be a hatóságok a világ különbözô országaiban. Az RSF ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy 1999-ben 446 újságírót tartóztattak le, s 85-öt fosztottak meg szabadságától. A tavalyi adatok – mutat rá a jelentés – az elôzô évekhez képest a legalacsonyabbak.
A közleménybôl kiderül, hogy 2000-ben 22 újságírót öltek meg hivatásával összefüggésben, s négyen robbantásos merényletben vesztették életüket, ez utóbbi esetekben azonban nem egyértelmû, hogy a támadásoknak ôk voltak-e a célpontjai. A meggyilkolt újságírók többsége lázadó csoportok és függetlenségpárti mozgalmak akcióinak esett áldozatul fegyveres konfliktus során, fôként Sierra Leonéban, Sri Lankán, illetve Columbiában.
A bebörtönzött újságírók felét Burmában (13), Kínában (12), Iránban (10) és Etiópiában (9) tartják fogva.
Az elmúlt évben 295 sajtóterméket vagy publikációt vetettek alá a cenzúrának (1999- ben 357-et). A jelentés szerint a legerôteljesebben Iránban és Törökországban alkalmaznak hatósági nyomást a sajtóra, Iránban tavaly 30 kiadványt tiltottak be.
A sajtószabadság védelmére alakult párizsi székhelyû RSF megállapítja, hogy a tavalyi adatok a médiával szemben alkalmazott erôszak csökkenésérôl tanúskodnak, de felhívja a figyelmet arra, hogy a világ mintegy húsz országában továbbra is ellenségesen kezelik a sajtó képviselôit, s a föld lakosságának egyharmada olyan országokban él, amelyekben ismeretlen fogalom a sajtó szabadsága.
A jelek, avagy inkább elôjelek szerint Dorin Florea polgármester sajátos módszerekkel szeretné rendbe tenni a marosvásárhelyi hulladékgazdálkodást. Minap szerzôdésszegéssel vádolta a szakvállalatot, ennek következtében nem fizetik ki az eddig elvégzett munka értékét. Feltehetôen szorít a büdzsé. A koncepció azonban nagyobb ívû. Majdhogynem stratégia. A polgármester megtagadja az együttmûködést a céggel, mi több, lemond bizonyos szolgáltatásokról. A célt sem titkolja: a városba kell hozni egy konkurens céget! – jelenti ki egy sajtótájékoztatón. Mit szól mindehhez a Salubriserv? Van nekik is érv jócskán a tarsolyukban, így a "konfliktus" kifejlete bizonytalan. Alábbi összeállításunkban a vállalat szakembereinek helyzetértékelôjébôl adunk közre részleteket.
A furcsa véletlenek sorozata a Salubriserv Rt. magánosításáért kiírt versenytárgyalás eredményének kihirdetése után egy nappal kezdôdött, amikor kiderült, hogy a nyertes cég nem más, mint a magyarországi Dél- dunántúli Hulladékgazdálkodási Rt. 1999. november 16-án zárolják a Salubriserv Rt. bankszámláját, mivel tartozott különbözô adók, illetékek törlesztésével. A cégnek voltak ugyan bizonyos hátralékai, amelyeket jogosan megindokolt, és a törvény által megszabott határidôn belül törleszthetett volna, de ezeket az érveket nem vették figyelembe. Többhavi pereskedés után ebben az ügyben a legfelsôbb törvényszék is a Salubriserv Rt.-nek adott igazat.
A privatizálás másik érdekessége, hogy a folyamat beindításának hírére jelentkezik az az örökös, aki visszaigényelte a vállalat földterületét. Létezik ugyan egy olyan adományo- zólevél, amelyben a hajdani tulajdonos az államnak "ajándékozza" a telket, az örökösök azonban azzal az indoklással, hogy ez az okirat kényszer hatására született, beperelik a vállalatot a földért. Idôközben a DDHG Rt. képviselôi arra kérik a környezetvédelmi hatóságokat, hogy végezzék el a talajba szivárgott olajmennyiség vizsgálatát, hogy a tulajdonváltás után korábbi szennyezésért ne érje vád az új gazdákat. Ez a talajminta-vizsgálat sem készült el. Mindezekért a folyó ügyekért felfüggesztik a privatizálást.
Ettôl eltekintve, a Salubriserv Rt. az 1996. április 30- án megkötött 1037-es számú szerzôdés alapján zavartalanul végzi a munkáját. E dokumentum kötelezi a céget, hogy kézzel seperjék az utcákat, takarítsák el a sarat és a havat, illetve törjék fel a járdákról a jeget (sz.m:. csak közterületekrôl van szó), ezenkívül gépekkel seperjék, öntözzék a járdákat, az úttestet, és szállítsák el a hulladékot. A szerzôdés azt is leszögezi, hogy a szolgáltatást minôségileg és mennyiségileg mindkét fél képviselôinek a jelenlétében naponta átadják, illetve veszik. A felek jó együttmûködésének köszönhetôen a helyi tanács 1997. április 28-án e szerzôdést meghosszabbítja 2002. május 3-ig. 1996-tól 2000 júniusáig mindkét fél betartotta a megállapodást. Közvetlenül a helyhatósági választások után megindul a lejárató kampány a Salubriserv Rt. ellen. Dorin Florea polgármester azzal vádolja a vállalatot, hogy több pénzt számoltatnak el, mint amennyi szolgáltatást végeznek. Ezért elôször a hivatal hulladékgazdálkodásért felelôs referensét helyezik megfigyelés alá, majd Dorin Florea elrendeli, hogy a városi szeméttelep bejáratánál polgárôrök naponta számolják a beérkezô hulladékmennyiséget. Elôzôleg azonban a polgármesteri hivatal 2000. július 17-én egy átiratban kéri a Salubriserv Rt.-t, hogy mondjanak le a gépi seprésrôl és öntözésrôl, mert ezeket korábban helyettesítették kézi munkával. Ezt az igényt azzal indokolják, hogy a Salubriserv Rt. gépei elavultak, tehát nem tudnak minôségi szolgáltatást végezni. Ugyanakkor azt is kérik, hogy a járda szegletkövétôl csak 1,5 méteres sávban seperjék fel az úttestet.
Közben a polgárôrök szemmel történô felméréseik alapján eltérô adatokat szolgáltatnak a hivatalnak. Emiatt a polgármester megtagadja az elvégzett szolgáltatások törlesztését, anyagi gondokat okozva a vállalatnak és elutasítja az együttmûködést a céggel.
A vállalat szakemberei szerint a polgármester nem tudja, vagy nem akarja megismerni a Salubriserv Rt. eddig kidolgozott rendszerét. A kézi, illetve a gépi seprés ütemét a vállalat sokéves tapasztalat alapján állapította meg. Ehhez tartozott az is, hogy az érintett utcákban ekkor kiürítették a szemeteskukákat is. Miután a polgármesteri hivatal részlegesen visszamondta a szolgáltatást, van olyan utca, ahol egyáltalán nem, illetve ott, ahol többször kellene, ritkábban sepernek a vállalat alkalmazottai. Így persze felgyûl a szemét, amiért a polgármesteri hivatal újra csak elmarasztalhatja a céget. November másodikán a Salubriserv Rt.-sek (errôl külön cikkeztünk) többféle kukát, konténert, gépeket és autókat, ezek között egy új, korszerû járdaseprôt hoznak a vállalathoz. Felajánlják, hogy ezeket azonnal munkába állítják, de a seprést az idôjárási viszonyokra hivatkozva elutasítja a hivatal. A járdaseprô használatlanul a garázsban marad. Ami az úttest seprését illeti, Karácsony Erdei László, a Salubriserv Rt. igazgatója lapunknak elmondta, hogy az országos köztisztasági szabványban elôírt távolság 2,5 méter a jár- daszegélytôl. A polgármester a szakvéleménytôl eltekintve megelégszik 1,5 méter takarításával. A szolgáltatás csökkentését azzal indokolta a polgármester, hogy a hivatal mindezt "nem tudja megengedni anyagilag."
A hulladékszállítás ütemét is a sokéves tapasztalatok alapján állapították meg. Kiszámították, hogy Marosvásárhelyen átlagban egy személy évente kb. 1,3 köbméter szemetet termel. A lakók létszáma alapján helyeztek ki konténereket, illetve a kérés alapján adtak el eurokukákat. A szállítás programját a Salubriserv Rt. a lakótársulásokkal közösen állapította meg, ezt szerzôdésben is rögzítették. Természetesen, amennyiben a gyakorlat azt igazolja, hogy valahol gyakrabban kell elszállítani a gyûjtôedényt, a lakók kérésére a Salubriserv Rt. megváltoztathatja a programot. Ezzel kapcsolatosan olyan vádak is illették a céget, hogy üres konténereket szállítottak a szeméttelepre. Ennek egyszerû a magyarázata: a gépkocsivezetônek kötelessége a program szerint elszállítani a konténert, még akkor is, ha ez nem telt meg. Ahhoz, hogy a szemétmennyiség alapján számolják el a hulladékgazdálkodási díjat, el kell látni a várost a megfelelô edényzettel. Ez a folyamat beindult, de úgy tûnik, hogy mindezeket nem akarja tudomásul venni a hivatal.
Az elôzô esztendôk tapasztalatára hivatkozva, a múlt év végén a Salubriserv Rt. benyújtott a tanácshoz egy költségvetési tervezetet, amelyet jóváhagytak. Ennek alapján a város 2000-re a hulladékgazdálkodásra 14 milliárd lejt szánt. Eddig az elôirányzott összeghez viszonyítva a cég csak 71 százalékban nyújtott szolgáltatást, így a hivatalnak mintegy 10 milliárd lejt számláztak le. Ebbôl mindössze 6 milliárd lejt fizetett ki a polgármesteri hivatal. November 30-i összesítéskor átutalt számlák szerint a hivatal 3 milliárd lejjel tartozott a Salubriservnek, 650 millió lejre végeztek el szolgáltatást, amit még nem számláztak. 2000 január és decembere között (pénzügyi hónapokat számítva) a polgármesteri hivatal összesen átlagban 180 napot késett a számlák törlesztésével, ezért a Salubriserv Rt. leszállítóinak 1,6 milliárd lejjel, míg az államnak 1,4 milliárd lejjel tartozik, illetve több mint 500 millió lej késedelmi adót kellett fizetnie. A kialakult pénzügyi helyzet miatt (sz.m: akár a közszállítási vállalatnál) fennakadások vannak az üzemanyag és a cserealkatrészek beszerzésében. A cég, amely jelenleg az állami és a befektetési alap többségi tulajdonában van, más, hasonló létszámú városokhoz viszonyítva jóval alacsonyabb díjakkal, mindössze 10 százalékos nyereséggel dolgozik, amit nagyrészt a korszerûsítésre fordítanak.
A vállalati összegezô végül megállapítja:
"A polgármesteri hivatal többször is megsértette a szerzôdést. Amint említettük, októbertôl a szolgáltató cég bevonása nélkül ellenôrizték a szemétszállítást. E szubjektív megítélési forma ellentmond a szerzôdésben foglaltaknak. A kialakult ellentéteket a Salubriserv Rt. vezetôsége szakszerûen tisztázta volna, azonban a polgármester elutasította a dialógust. Ezzel szemben az utóbbi napokban felélénkítették azt a sajtókampányt, amellyel megpróbálják a céget a nyilvánosság elôtt is lejáratni."
Azon a sajtótájékoztatón, ahol a hivatal által elvégzett ellenôrzés kiértékelését elemezték, Dorin Florea kijelentette, hogy az általuk megállapított hulladékmennyiség alapján tiszta kell hogy legyen a város, de mégsem az. Önkényeskedônek nevezte a céget, ezért nem fizetik ki a "felfújt" számlákat. A helyzet megoldásáért pedig tárgyalásokat kezdeményez egy temesvári céggel, amely korszerû gépekkel fogja takarítani a várost.
Cáfolhatatlan tény, hogy a város köztisztaságával gondok vannak. Hogy mekkorák és milyenek, csak körültekintô vizsgálódással lehet feltárni. Ennek aligha használnak az indulatokból fakadó ötletek, vagy a csípôbôl elôkapott vádak. Mert tagadhatatlan, hogy a Salubriserv Rt. az elmúlt hónapokban sokat tett a szolgáltatás minôségének javítása érdekében. Ezt nem lerombolni kell, hanem tovább folytatni. A tanács remélhetôleg higgadtabbnak mutatkozik az ügyben, mint a polgármester, s a szakszerûség az indulat fölé kerekedik.
Az adófizetô polgárnak saját pénzén joga van a tiszta környezethez, ezért jogsértô az az önkényeskedés, ahogyan — egy szerzôdést megszegve — a polgármester saját belátása szerint csökkenti, illetve lemond a köztisztasági szolgáltatásról. Hiányt kell teremteni, hogy majd késôbb be lehessen tölteni? Továbbá az is különös, hogy a hivatalnál jelzett pénzügyi rendellenességekre eddig miért nem figyeltek fel az illetékes ellenôrzô szervek. Vagy csak azt látnak, amit a figyelmükbe ajánlanak?
Kilyén Ilka külföldi vendégszereplésérôl
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének köszönhetôen 2000. december 8- 17-e között az ott élô magyarok vendége lehetett Kilyén Ilka színmûvész. Turnéját a marosvásárhelyi származású Molnár Gergely szervezte, aki a szövetség tagjaként a kitelepedett magyarok számára gondoskodik különbözô mûvelôdési-kulturális eseményekrôl. A közvetlen karácsony elôtt hazaérkezô színmûvészt és kislányát, Krisztinát a két ünnep között kértük élménybeszámolóra.
Fényfüggöny
– Hogy milyen ilyenkor Svédország?! Gyönyörû! – biztosít már indulásból meggyôzô erôvel a mûvésznô, így folytatva: Attól eltekintve, hogy hatalmas! Ilyenkor kevesebb a napfény, ezért különösen éjszaka gyönyörû. Reggel kilenc óra felé világosodik, du. három tájt szürkülödik, négykor már sötétedik. Miközben egy-egy nagy erdô közepén halad az ember, hirtelen fény ötlik szemébe a sötétben. Házak ablakaiból, melyekbe a lakók lámpákat helyeznek, színes gyertyatartókat, betlehemi csillagot. Az épületek elôtt lévô fenyô díszes. Nem a mifelénk hagyományosan színes, hanem csak fehér égôkkel díszített. Megannyi gyöngyszemre emlékeztetô, apró, pici fehér pont biztatja közeledésre az arra utazót...
– Valami ôsi szokásra vezethetô ez vissza?
– Lehetséges, tudniillik nem csak karácsony elôtt tündökölnek fények az ablakokban. Mindig. Függönyt nem tesznek. Maga az ablakba helyezett lámpa képez amolyan fényfüggönyt. Annyira nyitott életet élnek a svédek. Bár az is lehet, hogy e szokást az itt tapasztalható nagy távolságok is magyarázhatják. Olybá tûnt ez számomra, mint ahogy a mesében szokott történni. Amikor a királyfi vagy a szegény legény eltéved az erdôben, ám hirtelen felfedezi, hogy messzirôl, valahonnan fény ragyog. Jelezvén számára, hogy ott emberek léteznek, élnek.
– És közöttük – képletesen szólva – erdélyi magyarok is.
– Olyanok, akik óriási erôfeszítéseket tesznek azért, hogy lehetôleg ne szakadjanak el gyökereiktôl. Mert számomra ezt bizonyítja ez a turné is, mint ahogy a 2001 augusztusára szóló visszahívásunk is.
Stockholm, Göteborg
– Hol léptek színpadra a karácsonyi mûsorral?
– A különbözô nagyobb váro-sokon kívül – Stockholm, Göteborg – más, olyan kisebb-nagyobb településeken ill. falvakban is, ahol több – 3-400 – magyar él. Hét helység magyarjaival ismerkedhettünk.
– A turnéelôzetesben jeleztük, kislányával együtt lép színpadra. Kellemes, tiszta, szép hangjával valószínûleg örömöt is szerzett Krisztina a hallgatóságnak…
– A gyerekek színpadi jelenléte általában áldásosnak, hatásosnak bizonyul. Kislányunk éneklése tényleg vonzerôt jelentett. A szülôföld üzenetét vittük ezekkel a karácsonyi dalokkal, versekkel a svédországi magyaroknak. Azoknak, akik, függetlenül attól, hogy a földgolyó mely pontján élnek, a Megváltó születését várták, abban bízva, hogy eljövetele boldogságot, megnyugvást hoz bizonyos értelemben zaklatott szívükbe. Nemcsak a Krisztina szereplése, hanem az is, hogy a mûsor tele volt szebbnél szebb dalokkal is, szerencsésnek bizonyult.
– Kérdezzük hát meg Krisztinától, milyen érzés édesanyjával együtt lépni színpadra.
– Már szerepeltem ezelôtt is édesanyával. Énekeltem egyedül is, hegedültem… Örömöm telik abban, hogy együtt lehetünk a színpadon. Különösen jó érzés ez, ha idegen országban vagyunk. És azok közül az ajándékok közül, amelyeket karácsonyra kaptam, az volt a legszebb, hogy vele énekelhettem együtt a közönségnek.
Együtt az anyanyelv burkában
– Tényleg felülmúlhatatlan élményt jelent számunkra – és erre, látom, a kislányunk is rájött már, egészítette ki Krisztina szavait édesanyja, ha azt tapasztalhatjuk, hogy a közönség velünk együtt lélegzik, érez, gondolkodik. Ha sikerül ráhangolódnia az elôadásra, annak ellenére, hogy az emberi reakciók eléggé különböznek egymástól. Valószínûleg ezért van az, hogy bár különbözô hangulatú elôadásokra emlékezhetek, mindenütt nagyszerû közönségre találtam. Mindenekelôtt azért, mert ilyen mûsorra csak azok jönnek, akiket az ilyesmi érdekel.
A mi esetünkben nem is annyira a vizualitás, mint inkább a megélhetô hallásélmény a fontos. Ezért is kerülhetett sor egy-egy elôadás végén kötetlen, oldott beszélgetésre, és még inkább közös éneklésre a közönséggel. Ott, ahol akadt "hangadó", bizony énekeltünk. Ilyen értelemben volt nagyon meghitt, szép esténk a turnékezdô, illetve a záróelôadásunk után. Annyira örültem annak, hogy ezekben a karácsonyi dalokban, versekben jól érezte magát a közönség! Örülve annak, hogy együtt lehettünk az anyanyelv burkában.
Az 1996-ban közzétett, a hitelszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek szervezését és mûködését szabályozó 109-es törvény tartalmazza azt a mindössze 25 cikkelyt, aminek alapján a jelenleg is mûködô hitelszövetkezetek – népi bankok (cooperativa de credit – banca populara) szervezôdtek és jelenleg is mûködnek. A törvény, átvéve a fogyasztási szövetkezetek megalakulására és szervezésére vonatkozó szabályokat, a szövetkezeti tagok érdekében engedélyezte azt a nagyon leszûkített pénzügyi tevékenységi kört, aminek keretében a legkevesebb 100 alapító taggal induló hitelszövetkezet – népi bank mûködhetett. Tevékenységi köre kiterjedt hitelek nyújtására, bankügyletek elvégzésére, kölcsönnyújtásra a szövetkezeti tagoknak kedvezô feltételekkel állatvásárlásra és más szükségletek kielégítésére az egyénileg gazdálkodók esetében, a bankkölcsönök felvételére, a szövetkezeti tagok és más személyek megtakarított pénzeinek befektetésére és azok megôrzésére nyitott számlákon, valamint a valutabeváltási tevékenységre. A törvényhozó a Hivatalos Közlönyben 2000. július 14-én közzétett 97. sürgôsségi kormányrendelettel újraszabályozza a hitelszövetkezetek kérdéskörét. Ez 30 napon belül, 2000. augusztus 14-én lépett életbe. Elrendeli a hatályba lépéstôl számított 120 nap után a hitelszövetkezetekre vonatkozó 109/1996-os törvény számtalan rendelkezésének hatálytalanítását. A törvény 287. cikkelyében részletesen szabályozza a hitelszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket. Alapelveit tekintve a módosító törvény kimondja, hogy a hitelszövetkezetek önálló, politikamentes és nemkormányzati szervezetek, amelyeknek fô célkitûzésük, hogy banki tevékenységgel segítsék tagjaikat. A hitelszövetkezetek a Román Nemzeti Bank rendelkezései, a banktörvény, valamint más törvényes rendelkezések alapján fejthetik ki tevékenységgel elsôsorban tagjaikon keresztül és azok érdekében, valamint a hálózatban mûködô más hitelszövetkezetek érdekében fejtik ki tevékenységüket. Minden hitelszövetkezet köteles egy központi pénztárhoz csatlakozni. A központi pénztár teljes egészében garantálja a csatlakozott hitelszövetkezet kötelezettségeit. Ennek érdekében a központi pénztár a csatlakozott hitelszövetkezetek befizetéseibôl egy kölcsönös biztosítási alapot hoz létre. A központi pénztár növelheti a hozzájárulás mértékét szükség esetén. A hitelszövetkezet tagja lehet bárki, aki a szövetkezet mûködési körzetében lakik, és aki befizeti az aláírt üzletrészt. A tag felelôssége korlátozott, csak a befizetett üzletrészig terjed ki. A tagság megszûnik kilépéssel, kizárással, elhalálozás esetén, valamint akkor is, ha a tag a szövetkezet mûködési körzetébôl elköltözik. A tagsági minôség megszûnik olyan esetekben is, amikor a szövetkezet felszámol, egyesül vagy megoszlik. Ilyen esetekben a tag csak a befizetett üzletrészt, valamint a folyó évre járó jutalékot kérheti. A hitelszövetkezetek tevékenységüket csak a megadott engedély keretében fejthetik ki. A megalakuláshoz legkevesebb 1000 (ezer) alapító tag szükséges, akik befizetik az alapító okiratban meghatározott üzletrészt. A hitelszövetkezet megalakítható 100 (száz) alapító taggal is, azzal a feltétellel, hogy ezek befizessék az 1000 (ezer) üzletrészt. A hitelszövetkezetek nem használhatják cégtáblájukon, címerükben a "bank" kifejezést. Egy hitelszövetkezet cégtáblája román nyelven kell feltüntesse saját megnevezését, aminek alapján megkülönböztethetô más hitelszövetkezeti szervektôl és kötelezô módon fel kell tüntesse a "hitelszövetkezet" szószerkezetet és annak a helységnek a megnevezését, ahol székhelye található.
Jogi személyiséget a hitelszövetkezet csak azután nyer, miután a megalakulást engedélyezô központi pénztár végzése és a megbízott törvényszéki bíró jóváhagyása alapján bejegyzést nyer a cégbejegyzô hivatal nyilvántartásába. A bírói végzést a Hivatalos Közlöny IV. részében kell közzétenni. A vezetô szervek a közgyûlés, a vezetôtanács és a kijelölt vezetôk. Csak a Román Nemzeti Bank által kibocsátott mûködési engedély alapján tevékenykedhetnek. Ezt az engedélyt csak azután lehet kérni, miután a központi pénztár engedélyezte megalakulását és a cégbejegyzô hivatal nyilvántartásában is szerepel. A központi pénztár (casa centrala) mûködését is a Nemzeti Bank engedélyezi. Ugyanakkor visszavonhatja a központi pénztár mûködési engedélyét a törvény által megjelölt esetekben, amirôl írásban értesíti a központi pénztárat és a hozzá csatlakozott hitelszövetkezeteket, közölve a visszavonás indokait, amit a Hivatalos Közlöny I. részében és két, országosan olvasott napilapban is közzé kell tenni. Ettôl kezdve mûködése csak a felszámolási tevékenységre korlátozódik. Az engedélyezett tevékenységi kör pontosan körül van határolva a központi pénztár esetében is, és ugyanakkor pontosan meg van határozva az a pénzügyi tevékenységi kör, amit a hitelszövetkezetek nem folytathatnak. A vezetôk kötelesek a közgyûlés tudomására hozni anyagi érdekeltségüket más pénzügyi egységeknél, mert ha ezt nem teszik, a hitelszövetkezet, a központi pénztár, valamint a Nemzeti Bank kérheti a bíróságtól bármilyen eltitkolt szerzôdés megsemmisítését vagy ezek helyettesítését. A személyzet köteles tevékenységének titkosságát megôrizni. A hitelek nyújtása alkalmával a hitelszövetkezet köteles megvizsgálni, hogy a kérelmezô elég biztosítékot jelent-e a hitel visszafizetése szempontjából. A hitel folyósítását megállapító szerzôdések, valamint az ennek biztosítására felajánlott dologi jogok, ingatlanok vagy személyes kezesvállalás a hitel biztosításának érdekében végrehajtási jogcímmel bírnak (constituie titluri executorii). A Román Nemzeti Bank ellenôrzi a hitelszövetkezetek tevékenységét, de ettôl függetlenül a központi pénztár is ellenôrzi a csatlakozott egységek mûködését. Az elôírt szabályok be nem tartása esetén a Román Nemzeti Bank írásbeli figyelmeztetésben, tevékenységi körének korlátozásával, kiszabott pénzbüntetéssel, valamint mûködési engedélyének visszavonásával sújthatja a hitelszövetkezetet. Elrendelhetô a különleges felügyelet is (supraveghere speciala). A felsorolt intézkedések ellen panasszal lehet élni 15 napon belül a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsánál, amely 30 napon belül köteles megoldani az elôterjesztett panaszt. A döntés ellen a kiközléstôl számított 15 napon belül a Legfelsôbb Törvényszékhez lehet fordulni. A tárgyalt törvény életbe lépésétôl számított 180 napon belül – különleges törvény alapján – megalakul a hitelszövetkezetek rendszerének betéti biztosítási alapja (fondul de garantare a depozitelor). Az alap létrehozásának célja, hogy a természetes személyek (persoane fizice) betétei, annak visszafizetése a hitelszövetkezetek részérôl biztosítva legyen. Minden hitelszövetkezet, amely jogot nyer betétek elfogadására, a fizikai személyek részérôl köteles hozzájárulni az alap (fondul) pénzügyi alapjainak megteremtéséhez. Minden hitelszövetkezet köteles a Román Nemzeti Bank által meghatározott tartalékalapot fenntartani. A tárgyalt törvény pontos elôírásokat tartalmaz a hitelszövetkezetek feloszlatása, egyesülése, felszámolása és csôdje szempontjából is.
A cégbejegyzést elrendelô bírói végzés, valamint a kereskedelmi nyilvántartásba történô bármilyen bejegyzés ellen csak fellebbezésnek (recurs) van helye. Ennek határideje 15 nap, a végzés kimondásától számítva. A fellebbezést ahhoz a kereskedelmi kamarához kell letenni, ahol a bejegyzés történt. A fellebbezés írásbeli indoklását a tárgyalás elôtt két nappal kell elôterjeszteni.
Az alapító szabályzat módosítása a hitelezôk és a módosítás következtében kárt szenvedettek részérôl szintén megtámadható. Ennek határideje 30 nap, a Hivatalos Közlönyben történô közléstôl számítva. Azok a hitelszövetkezetek, amelyek a 109/1996-os fogyasztási szövetkezeti törvény alapján szervezôdtek és mûködnek, választhatnak aközött, hogy újraszervezôdnek mint hitelszövetkezetek a tárgyalt törvény rendelkezései szerint és a Román Nemzeti Bank engedélye alapján, vagy átalakulnak részvénytársasági alapon mûködô kereskedelmi társaságokká, és a Román Nemzeti Bank jóváhagyása alapján mint bankok mûködnek majd az 58/1998-as banktörvény szerint és a Román Nemzeti Bank engedélye alapján. Azok a hitelszövetkezetek, amelyek 120 nap alatt nem éltek ezzel a választási lehetôséggel, a tárgyalt törvény alapján felszámolódnak. A felsorolt rendelkezések áthágása esetére börtönbüntetés és komoly pénzbüntetés szabható ki. Ezek ismertetését egy késôbbi idôpontban, külön fogjuk közölni. A Román Nemzeti Bank által kiadott mûködési engedélyek a hitelszövetkezetek nyilvántartó könyveibe vannak bejegyezve, ami állandóan mindenkinek a rendelkezésére áll. Aki ilyen engedéllyel nem rendelkezik, nem használhatja a "hitelszövetkezet" megnevezést. Ez egy hónaptól 2 évig terjedô börtönnel vagy 30.000.000 és 60.000.000 lej közötti pénzbüntetéssel büntethetô. Azok a hitelszövetkezetek, amelyek kérték a Rom&