Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A marosvásárhelyi tanács múlt csütörtöki ülésének egyik napirendi pontját a kétnyelvû utcanévtáblák beszerzésérôl szóló határozattervezet képezte. Tudósításunkban kitértünk Dorin Florea polgármesternek a Vilati Kft.-t érintô kijelentéseire, melyek szerint nem hajlandó kifizetni a megrendelés értékét, és hogy a szóban forgó cég "naponta fenyegetôzik", követelve a pénzt, késedelmi kamat felszámolását helyezve kilátásba.

Hétfôi sajtótájékoztatóján a polgármester ismét kijelentette: az 1999-ben megkötött szerzôdés "kockázatos", túl nagy összegrôl van szó, a rendelést nem fizetik ki, sôt, a cég akár be is perelheti a hivatalt, majd pereskednek vagy 3 évig. A lapunkban megjelent tudósításra a Vilati Kft. budapesti anyavállalatának képviselôje reagált.

Tisztelt Szerkesztôség!
A szombati, február 24-i Népújságban megjelent, a leányvállalatunkra vonatkozó vezércikkükre szeretnék reagálni Budapestrôl:

A marosvásárhelyi utcatáblák elkészítésére nyilvános (Cerere de oferta nr. 1090/30.06.1999) ajánlatkéréssel fordult hozzánk a polgármesteri hivatal. Az ajánlatkérésen tudomásunk szerint olyan cégek vettek részt, mint a Fauro Kft., Citadin Prest Rt., a segesvári Edény és Tábla Gyár és mások, mindannyian korábban szállítói a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak. A kiírt pályázaton az akkori törvények szerint a legkedvezôbb ár nyert.

Romániai leányvállalatunk mindamellett, hogy a legkedvezôbb árat adta a hivatalnak, meg is terveztette digitálisan Marosvásárhely címerét és aktívan részt vett az utcatábla többszöri módosításában, természetesen mindezt a pályázat elnyerése után.

Cégünk egy megrendelés alapján le is gyártotta ezeket, viszont az utcatáblák szerzôdés szerinti ára sosem került kifizetésre, igaz kiszámlázásra sem, gondolom, ismerik az okokat. Az utcatáblák árát innen, Budapestrôl, most nem tudom pontosan megmondani, viszont ha jól emlékszem kb. 110 ezer lej körüli árat ajánlottunk 10 éves garancia mellett.

A polgármester úr nyilatkozatából egyértelmûen rossz visszhangot érzek és ez rossz fényt vet a romániai Vilati-ra, amit én az anyacég nevében elutasítok. A Vilati Kft. Romániában szinte csak közbeszerzési pályázatokon nyer el projekteket, hiszen fô tevékenysége a forgalomirányítás-technika és bevetésirányítás.

A polgármester úr kijelentése, hogy a Vilati Kft. "fenyegetôzik és követeli a pénzét", nem igazán állja meg a helyét. Itt meg kell jegyeznem, hogy a leányvállalatunk két esetben volt beszállítója, illetve kivitelezôje a polgármesteri hivatalnak, az egyik a Marasti téri forgalomirányítás-technikai projektben (itt a Tisztelt Hivatal 4 hónapos késedelemmel fizetett), a második esetben pedig a marosvásárhelyi Központi Diszpécserszolgálat kivitelezésében (ahol 10 hónapos késedelemmel fizetett). Egyik esetben sem éltünk vissza szerzôdésben rögzített helyzetünkkel - nem pereltük pe a Tisztelt Hivatalt késedelmes fizetés miatt -, holott megtehettük volna teljes jogalappal, mivel cégünk az elvárt minôségen és határidôre teljesített. A polgármesteri hivatal pedig nem azért nem fizet, mert nem akar, hanem azért, mert nincs mibôl, ezt mindenki tudja, aki nekik dolgozik és tudomásul veszi. Remélem, hogy így van és nem másképpen. Már többször megígértem, hogy a Vilati Kft. nem fog többet dolgozni a polgármesteri hivatalnak, de ezt az idéntôl be is fogjuk tartani. Cégünk Slatinától Temesvárig, Focsani- tól Bukarestig szinte minden városban jelen van, és sikeresen együtt dolgozik a polgármesteri hivatalokkal, viszont a marosvásárhelyi helyzettel sehol sem találkoztunk, még Kolozsvárott sem, ahol ugyancsak nagyon jó viszony alakult ki a polgármesteri hivatallal.

Romániai tartózkodásom alatt többször javasoltam a polgármesteri hivatalnak, hogy párbeszéd során tisztázzuk a projektek körüli nézeteltéréseket, viszont erre NEM vagy nagyon ritkán került sor.

Cégünk forgalomirányításban mind a világon, mind Romániában az egyik piacvezetô vállalat. A romániai forgalmi lámpáknak a nagyobb hányadát kiadó Signalbau-Huber és SCAE gyártású termékek kizárólagos romániai forgalmazói vagyunk. Az ELBA lámpák kivételével csak ezen forgalmi lámpák rendelkeznek hivatalos MLPAT-bevizsgálással, amit a törvény elôír egy közbeszerzési pályázaton.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal ha mástól is veszi ezen termékeket, akkor is valakin keresztül tôlünk szerzi be. Ez más termékekre is vonatkozik. Ezért nem igazán értem, hogyan lehet olcsóbb egy másik beszállító, mint maga a gyártó. Valószínû, hogy az almát nem almával hasonlítják.

Azt sem értem, miért ez az ellenséges visszhang a polgármesteri hivataltól, mikor cégünk mindig határidôben és a szerzôdésben foglalt minôségben elvégezte a munkát, és ezt vissza is igazolták minden esetben.

Arra kérem Önöket, hogy hasonló jellegû cikkek megjelentetése elôtt konzultáljanak a romániai kirendeltségünkkel, hogy elkerüljük a további félreértéseket és netalán az a kép alakuljon ki az olvasók körében, hogy az elôbbi és/vagy mostani hivatali vezetés favorizálja (ta) cégünket.

Közremûködésüket elôre is köszönöm.

Tisztelettel,

Adolf Krakoczki, aVilati Rt.- Budapest romániai vezérigazgató

Aktuális

Adrian Nastase kijelentette, hogy a kormányzópárt nem pedeszerizál. Ezt - hisszük, nem hisszük - ukázba adta "alattvalóinak" is. Saját fülünkkel hallhatjuk, amint majd mindegyik telekonferencián figyelmezteti a kormánypárti prefektusokat, megyei tanácselnököket, hogy senkit nem szabad politikai színezete, pártállása, ideológiája miatt leváltani tisztségébôl. Ha "helytartói" mégis elmozdítanak valakit/valakiket a prefektúrák által koordinált, illetve azok alárendeltségébe tartozó intézmények élérôl, annak komoly oka kell hogy legyen. Lett légyen szó kinevezésrôl vagy menesztésrôl, az kizárólag a kompetencia, szakértelem alapján, illetve annak híján történhet meg.

Ezt - mi mást is tehetnének - a prefektusok papagájszerûen szajkózzák, próbálják az objektivitás, pártatlanság látszatát mímelni, közben pedig teszik, amit akarnak. Mert, mondják, egy-egy kinevezett tisztségviselônek, vezérigazgatónak, akárkinek - "természetesen" a kompetencia mellett - legfontosabb feladata "a kormány programjának életbe ültetése" ott, ahol éppen a kenyerét keresi.

Csakhogy. Egy kormánypárti prefektus még a választási kampány idején, "vaslogikával" kifejtette, hogy egy olyan személy, aki nem tagja a Társadalmi Demokrácia Pártjának, egyáltalán nem biztos, hogy minden erejével a kormány politikáját próbálja majd megvalósítani. Ergo, nem alkalmas vezetô tisztség betöltésére, magyarán, nem "kompetens".

És az ilyenszerû logika mögé bújva országszerte, a megyében vígan folyik az álcázott pedeszerizálás. Egyik óráról a másikra váltottak le intézményvezetôket "érdemeik elismerése mellett". A naiv szemlélôben felmerül a kérdés: ha annyira "elismerik", miért kell mennie az illetônek? S bármerre is forgatja eszének kerekét, végül nem marad hátra más következtetés, mint az, hogy azért, mert nem tartozik a Társadalmi Demokrácia Pártjához. Vannak azonban olyan tisztségviselôk, akik maguk mennek az ilyenszerû "elismerés" melletti menesztés elébe, s megelégednek egy alacsonyabb, de még mindig szép kis jövedelmet biztosító beosztással. Akadnak aztán szép számmal olyanok, akiket nem kell(ene) erôszakkal pedeszerizálni. A lelküket is eladnák "egy tál lencséért". Kényelmes, remekül jövedelmezô székük megôrzéséért bármire hajlandók lennének. Ha kell, lemondanak korábban fennhangon hirdetett "elveikrôl". Néha önmagukat túllihegve, akkor is, ha nem is kéri ôket senki erre. Ilyenekkel pedig egyáltalán nem nehéz úgymond pedeszerizálni. Megkönnyítik a "diplomatikus" módon eljáró prefektusok dolgát. Így aztán azt sem tudjuk, tulajdonképpen ki kit "pedeszerizál".

Kedvelem Marosvásárhelyt - nyilatkozta tegnap James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok leköszönô bukaresti nagykövete, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért éppen ezt a várost választotta utolsó hivatalos látogatásának helyszínéül.

Az amerikai diplomata tegnap a délelôtti órákban érkezett a megyeszékhelyre, a repülôtérrôl - helyi hivatalosságoktól és újságíróktól kísérve - egyenesen a Központosított Diszpécserszolgálathoz vezetett az útja, majd a SMURD Rohammentô-szolgálat székhelyét kereste fel. A helikopter leszállópályáján rögtönzött sajtóértekezleten kérdésünkre elmondta, hogy nagyon sokat hallott a marosvásárhelyi rohammentô- szolgálatról, amelynek programjába számos amerikai intézmény, fôként egyetemek és kórházak kapcsolódtak be, és megszervezték az itteni szakemberek tapasztalatcserén való részvételét. A látogatás mély benyomást tett a nagykövetre, aki úgy nyilatkozott, hogy dicséretre méltó a helyi intézmények azon erôfeszítése, hogy összehangolják a kórház-mentôszolgálat-rendôrség- tûzoltóság tevékenységét, a betegek, bajbajutottak jobb ellátása végett, ugyanakkor pozitívan értékelte a diszpécserszolgálat mûszaki felszereltségét, a személyzet felkészültségét. Egy ilyen központosított szolgálat mûködtetése még az Egyesült Államokban sem könnyû feladat - jelentette ki James Rosapepe - , de nagyon sikeres modell mind Amerikában, mind Európában. A különbségekrôl szólva elmondta, hogy tapasztalatai szerint Romániában kevesebb a lôtt sebekkel, késszúrással kórházba szállított beteg, ami Amerikában megszokott dolog, ellenben egyre nagyobb a közúti balesetek áldozatainak száma. Ennél fogva feltétlenül szükséges a SMURD típusú mentôszolgálat fenntartása. A nagykövet hangsúlyozta: szükségesnek látja a rohammentô-szolgálat kiterjesztését országos szintûre, és meggyôzôdése, hogy ez hamarosan megvalósul.

A SMURD orvosai meglepetésként közölték: március 9-én, egyidejûleg a Központosított Diszpécserszolgálat hivatalos felavatásával, mûködtetni kezdik a toxikológiai információs központot. A 100.000 dolláros beruházással létrehozott központ adatbázisa remélhetôleg hasznára válik a kórházi orvosoknak. A villámlátogatást követôen James Rosapepe Besztercére utazott.

A kormány az eredetileg tervezett összeg harmadával növeli a védelmi minisztérium költségveté- sét és széles körû politikai, társadalmi konszenzust kíván létrehozni annak érdekében, hogy Romániát 2002-ben felkérjék a NATO-hoz való csatlakozásra - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök.

Nastase azt követôen nyilatkozott a sajtónak, hogy a kormány az euroatlanti integrációban érdekelt tárcák és intézmények vezetôinek részvételével hétfôn speciális ülést tartott a NATO-csatlakozás kérdéseinek megvitatására.

A miniszterelnök elmondta, hogy a jövô héten a parlamenti pártok vezetôivel tartanak tanácskozást arról, hogy a parlamenti pártok közös nyilatkozatban támogassák a csatlakozás érdekében tett kormányzati erôfeszítéseket. Egy héttel késôbb a sajtó és a nem kormányzati szervezetek képviselôivel való találkozón igyekeznek megnyerni a civil társadalom támogatását. Nastase úgy fogalmazott, hogy ezeken a találkozókon meg kell határozni "a román értékeken és érdeken alapuló csatlakozási elképzelést". A miniszterelnök szerint ennek az elképzelésnek "egy kényes, de a Románia által megfogalmazott célok elérését segítô nemzetközi környezetben" kell megszületnie.

- Romániának azért kell küzdenie, hogy a 2002-es prágai csúcstalálkozóig a NATO-t elôbb a bôvítés irányába orientálja, majd komolyabb lépésekkel el kell érnie, hogy a csatlakozásra felkért államok listájára kerüljön - mondta Nastase.

A miniszterelnök szerint ennek keretében egyrészt a hazai közvéleményt kell tájékoztatni a NATO- csatlakozás elônyeirôl, másrészt a NATO- államokat kell meggyôzni arról, hogy milyen elônyöket jelentene a szövetség számára Románia felvétele. Nastase keményen bírálta az elôzô kormányt, mivel az véleménye szerint a valóság ismeretének hiányában állapította a csatlakozást szolgáló prioritásokat és terveket, nem kellô hatékonysággal használta fel a rendelkezésre álló erôforrásokat, nem folytatott párbeszédet a társadalommal és a politikai pártokkal a NATO-csatlakozás kérdésérôl.

A miniszterelnök olyan közelmúltban készített közvélemény-kutatási felméréseket ismertetett, amelyek szerint a lakosság 85 százaléka ma a NATO-csatlakozás mellett foglalna állást egy népszavazáson, s az emberek 80 százaléka úgy véli: Románia azért nem került be a NATO bôvítésének elsô körébe, mert nem teljesítette a csatlakozási feltételeket.

(MTI) A moldovai kommunistákra nem csak azok szavaztak, akiknek nosztalgiájuk van a szovjet idôk iránt, hanem azok is, akik félnek a moldovai nacionalizmustól, azok, akik nem akarják a túlzott közeledést Romániához, Moldova összeolvadását "a szomszédos baráti országgal" - írta keddi kommentárjában a moszkvai Izvesztyija, a vasárnapi parlamenti választásokon aratott elsöprô kommunista gyôzelem kapcsán.

A tekintélyes orosz napilap emlékeztet arra, hogy a szovjet utódálla-mokban elôször szereztek ismét teljhatalmat a kommunisták, s a moldovai "vörös visszavágás" kapcsán örömünnepet ülnek az orosz kommunisták is, mondván: Oroszország következik, végre a Független Államok Közösségének lakossága kijózanodott, s immár helyesen voksol. A kommentár szerint azonban Moldovában a szavazás inkább azt igazolja: nem a kommunisták arattak gyôzelmet, hanem a "románpárti erôk" szenvedtek megsemmisítô vereséget. Az országnak azonban így sincs sok esélye a függetlenség megôrzésére: Románia már nyilvánvalóan nem fog bajlódni szomszédjával, de szerepét könnyen Oroszország veheti át. Moldova gazdasága olyannyira romokban hever, hogy a kommunisták az Oroszországgal való szoros politikai szövetség számlájára igyekeznek majd javítani a helyzeten. S ebbe még az el nem ismert Dnyeszter melléki köztársaság is belemenne, amely nagyon szívesen lenne akár az Oroszországi Föderáció része is.

"A moldovai kommunisták gyôzelmével szôröstôl-bôröstôl megvehetjük ezt az országot, hozzácsaphatjuk akár Oroszország és Fehérorosz-ország uniójához, s akkor egy koldusország tart el két még koldusabb országot" - írta az Izvesztyija.

A Kommerszant Daily gazdasági napilap szerint a kommunisták gyôzelme nem volt kétséges, meggyôzô többségük a parlamentben azonban meglepetés. Az orosz lap úgy véli: az új törvényhozás elsô intézkedései között lesz, hogy az orosz nyelv megkapja az állami nyelv státusát.

A Nyezaviszimaja Gazeta is azt emeli ki, hogy a moldovai kommunisták tartani kívánják választási ígéreteiket az orosz nyelv állami státusa, illetve az orosz-fehérorosz unióhoz való csatlakozás kérdésében.

Beregszászi konferencia a státustörvényrôl

A szomszédos országokban élô magyarokat megilletô kedvezményekrôl szóló anyaországi törvény tervezetét vitatták meg szombaton Beregszászon a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetô munkatársai az ukrajnai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselôivel.

A határon túli magyarok magyarországi jogállását rendezni hivatott törvény tervezetének rövidesen a kormány elé kerülô szövegét Jakab András, a HTMH fôtitkára ismertette a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma és a Lembergi (Lvov) Magyarok Egyesülete, valamint a három történelmi - római katolikus, református és görög katolikus - egyház tisztségviselôivel. A törvénytervezet szövegét teljes terjedelmében közölte az ungvári Kárpáti Igaz Szó címû megyei lap.

Jakab részletesen kitért a készülô jogszabálynak azokra a részeire, amelyek Kárpátalján korábban sajtóvitát keltettek. Kifejtette, kik lesznek jogosultak a magyar igazolványra és a vegyes házasságban élôket és ezekbôl született gyermekeket megilletô magyar hozzátartozói igazolványra. Mint hangsúlyozta, a cél az, hogy a kérdés ne gerjesszen feszültséget.

A HTMH-fôtitkár vázolta azt a támogatási rendszert, amelynek juttatásai két csoportra osztva alanyi jogon Magyarország területén, illetve a szülôföldön vehetôk majd igénybe.

A tanácskozáson, amelynek munkájába magyarországi részrôl bekapcsolódott Szakács Zoltán ungvári magyar fôkonzul, Tóth István és C. Tóth János, a HTMH fôosztályvezetôi, a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak képviselôi nyilatkozatot fogadtak el. Ebben a többi között leszögezik: a beregszászi konferencia résztvevôi megelégedéssel nyugtázzák, hogy jó ütemben halad a határon túli magyarokról szóló törvény elôkészítése. Úgy vélik, hogy annak elfogadása nagymértékben hozzájárul a magyar nemzetiség integrációjához, a határon túli magyarok lehetôségeinek bôvítéséhez, a különbözô országokban élô magyar népcsoportok megmaradásához és fejlôdéséhez. Ebbôl kiindulva tevékenységükkel támogatják a jogszabály mihamarabbi kimunkálását és elfogadását, a törvény életbe lépéséhez szükséges minden eszköz elôsegítését, annak a kárpátaljai és ukrajnai magyarok és az egész magyar nemzet javára történô végrehajtását.

(MTI) A milosevici korszak politikájával való szakítás jeleként az új jugoszláv parlament hétfôn amnesztiát hirdetett a NATO-csapások idején a katonai behívó alól kibújt több tízezer személy és az alkotmányos rend elleni bûncselekmény miatt bebörtönzött néhány száz albán számára.

A kormány által javasolt amnesztiatörvény az 1992- tôl tavaly októberig - tehát az 1999-es jugoszláviai NATO-csapások idejét is beleértve - a katonai behívó alól kibújt, vagy a jugoszláv alkotmányos rend ellen bûncselekményt elkövetett személyeket menti fel a felelôsségre vonás alól, és egyes elítéltek büntetésének csökkentését is elôirányozza.

A jugoszláv törvényhozás két háza hétfôn folytatta a törvény vitáját, amelyet a több szerb halálos áldozatot követelô, tíz nappal ezelôtti koszovói buszrobbantás miatt akkor félbeszakítottak.

A hétfôi folytatásban nemigen változtak az érvek. A kormánypárti oldal, közte a Szerbiai Demokatikus Ellenzék képviselôi a háborúk után szokásos könyörületességi aktusnak, és olyan jogszabálynak mondták a törvényt, amely a milosevici korszakban bekövetkezett, eleve vesztesnek ítélt NATO-jugoszláv háború elôl elmenekült csaknem 30 ezer személyt felmenti a felelôsségre vonás alól.

Az ellenzék, közte a Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt és a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt képviselôi viszont Jugoszlávia védelmi képességének gyengítéseként értékelték a honvédelmi kötelezettség alól kibújtak felmentését, szintén sérelmezve az "albán terroristák" szabadon bocsátását is. Milosevic felesége, a tavaly szintén képviselôvé választott Mirjana Markovic úgy vélte, hogy az amnesztia miatt a "szerb nép lemond szabadságának megvédésének jogáról" és a törvényre adott minden szavazat a "nemzeti szégyent erôsíti".

A 40 fôs felsôház viszonylag rövid vita után elfogadta a törvényt. A 138 fôs alsóházban több órás vita bontakozott ki, ám végül a törvényhozás ezen háza is elfogadta a jogszabályt.

Az alsóház szinte monoton hangulatú vitáját kora este incidens zavarta meg. Seselj provokatív beszólására Slobodan Krapovic védelmi miniszter kezével "meglegyintette" a radikális pártvezért, akinek leesett a szemüvege. Akkor Seselj megindult Krapovic felé, dulakodni kezdtek, de a helyükrôl felpattanó miniszterek és képviselôk hamar szétválasztották ôket.

A rendszerváltás óta megállíthatatlannak látszó folyamat az állatállomány folyamatos csökkenése. A romló gazdálkodási körülmények sok gazdát az állatok levágására, eladására késztettek. Megakadályozható az állomány csökkenése? Szakemberek véleménye szerint ennek a kulcsa a tej árának növelése, ha az állami támogatások elérnék a környezô országokbeli ártámogatás szintjét. Az állattenyésztôk arra kényszerültek, hogy saját maguk szervezte egyesületekbe tömörüljenek, összefogva próbálják védeni érdekeiket, jobban odafigyeljenek a tej értékesítésére. A sok idôt és rengeteg türelmet igénylô szervezési munkáról kérdeztük Fábián Attila mérnököt, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal szakemberét, aki már nyolc községben szervezte meg az állattartó gazdák érdekképviseletét.

- Miként született az ötlet, hogy a Nyárád mentén állattenyésztô egyesületet hozzanak létre?

- Dr. Baróti Lajos több alkalommal meghívott - 1997-ben - Hargita megyébe, az állattenyésztôk által szervezett szarvasmarha-kiállí-tásokra. Akkor eljött Birtok György Nyárádremetérôl, Fábián Ferenc Csíkfalváról, együtt tapasztalhattuk, hogy mit jelent, ha a gazdák érdekvédelmi egyesületbe tömörülnek. Összekovácsolódott egy olyan közösség, amely erôt képvisel(t) a tej- és húsfeldolgozókkal szemben. Erejüket összpontosították, nagyon szép dolgokat valósítottak meg. Akkoriban fedeztem fel azt, hogy a Nyárád mentén is - ahol hagyományos a szarvasmarha- tenyésztés - mennyire szükséges az állattenyésztôk érdekképviseletbe való tömörülése. Felismertük: nálunk az a legnagyobb baj, hogy minden személy egyenként tudja azt, hogy mit akar, de nem képes közérthetôen megfogalmazni, az érveket felsorakoztatni és azokat egyetlen közös cél megvalósítása érdekében valóságos erôvé alakítani. Konkrétan nagyon sokan úgy vélték, nem adom el a tejet, feletetem az állatokkal. Ez is egy megoldás, de nem ez a jövô! Az ilyen és ehhez hasonló gondokat meg kell vitatni. Az értékesítés szempontjából pedig, amikor egy egész falu gazdái a feldolgozónak azt mondják, hogy márpedig mi 300-400 liter tejet nem hozzád szállítjuk, hanem máshova, a feldolgozó ezen elgondolkodik. Ez is bizonyítja azt, hogy a gazdáknak össze kell állniuk. Egy-két, tíz-húsz liter tejjel nem érhetünk el semmit, de a 200-300-400 liter tejnek a feldolgozók szemszögébôl is súlya van. Ezért is szükségesnek véltem községenként megalakítani a Nyárád mentén a tejtermelôk egyesületeit.

- Hogyan látott a szervezéshez?

- Hodoson kezdtem el a szervezést 1999-ben. Két évig voltam a községben polgármester, nagyon jól ismerem a településeket, az embereket, a problémáikat. Az egyesület létrejött, majd Birtok György támogatásával hoztuk létre a nyárádremetei állattenyésztôk egyesületét a múlt év februárjában. Ezután szinte havonta tartottuk az alakuló gyûléseket Csíkfalván, Nyárádszeredában. Backamadarason, Havadtôn. Decemberben Nyárád-magyaróson és januárban Nyárád-gálfalván alakult szervezet. Székelyvajai állattenyésztôk jelezték, hogy ôk is egyesületbe tömörülnének. Az alakuló ülésre a jövô hónap elsô felében kerül sor. Tehát jelen idôszakban nyolc községben van egyesületünk, jogi személyként való bejegyzésük folyamatban van.

- Ezek után hogyan alakul a viszony a feldolgozókkal?

- Már a múlt évben, májusban találkoztak Nyárádremetén a Hochland cég képviselôivel a megalakult egyesületek elnökei. A cég németországi ügyvezetô igazgatójának feltártuk gondjainkat, kéréseinket, követeléseinket. Jó benyomást tett, hogy partnerként fogadtak! Megértéssel kezelték gondjainkat. Az ügyvezetô igazgató elmondta akkor, hogy egy hosszú távú beruházást terveztek a Nyárád mentére, és tudják, hogy nélkülünk, állattenyésztôk nélkül, a terv nem valósítható meg. A cég azóta valóban új vagon típusú hûtô tejcsarnokokat hozott azokra a településekre, ahonnan a tejet felvásárolják.

A múlt évben, november 16-án, egynapos tanácskozást szerveztünk Nyárádszeredában, ahova meghívtuk a Hochland cég segesvári, szovátai csíkszeredai, székelykeresztúri képviselôit. A marosvásárhelyi Tejfeldolgozó Rt. is jelen volt. A találkozón a községvezetôk mellett 72 gazda vett részt, ott voltak a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal mérnökei és a Hargita megyei román-svájci Rebiat Alapítvány részérôl dr. Baróti Lajos. Az akkori tanácskozás témája az állattenyésztôk kilátástalan helyzetének értékelése volt. A vita nyomán a tej árát 2700 lejrôl sikerült 4000 lejre feltornászni a három és fél órás egyeztetés során. Ezenkívül a gazdák juttatást kapnak az államtól, 500 lejt literenként. A tej 4500 lejes ára lényegesen hozzájárult az állatállomány csökkenésének megfékezéséhez, a termelôi kedv erôsítéséhez. Ennek is következménye talán, hogy a Nyárád mentén decemberhez viszonyítva januárban 25-30%-os tejhozam-növekedést jegyeztünk.

- Mindennek az alapja a takarmány. Mekkora gond ez?

- Mindenki mondja, hogy kevés a takarmány, hogy problémák vannak. Szerintem a Nyárád menti állomány számára a minimális mennyiség létezik. Emellett a mi gazdáink leleményesek. Egy konkrét példa arról a gazdáról, akinek nincsen szénája, de így is 11-14 liter tejet termel. A szentlászlói Kuti Lórándról beszélek. Kóréval és csöves kukoricából készített ôrleménnyel táplálja a teheneket. Kiszámította, hogy 2500-3000 lejben felvásárolja a csöves kukoricát, ledarálja kalapácsmalomban. Ezzel az abrakkal és kóréval valósítja meg az említett tejmennyiséget. Persze nem ez a jövô, de szorult helyzetben megoldás. El kell mondani azt is, hogy Kuti szakmabeli, és fajtiszta szimentáliakat tart. Ráadásul hatvan ár területen rozsot vetett, ami már áprilisban begyûjthetô, ugyanazon a területen silókukoricát fog termelni, hogy áttérjen az igazi szarvasmarha-takarmányozásra. A siló tápértéke sokkal magasabb. Ime miként semlegesítheti a találékonyság a kedvezôtlen körülmények hatását. Nem adta el az állatot. Nem vágta le. És ô fog jól járni, mert az állattartás jövedelmezô lesz. Ma a piacon egy jobb tehenet 15 millión felül lehet vásárolni. Két év alatt felnevelhetô egy jó tehén.

- Az egyesületek rendelkeznek valmiféle stabil anyagi háttérrel?

- Egyiknek sincs birtokában iroda vagy felszerelés, ha erre gondolt. Általában a polgármesteri hivatalok biztosítanak helyiséget a találkozókra, a megbeszélésekre. Ami pillanatnyilag van, az a papírokkal megtömött táskám. Ez mindig, mindenhol nálam van. Arra gondoltunk, hogy amint a bejegyzések megtörténnek, pályázatokat készítünk, amelyek ha sikeresek lesznek, biztosítani tudjuk az infra-struktúra létrehozását. Nyárádszere-dában például egy adatbázist szándékozunk létrehozni, hogy szemmel tartsuk a tej- és hústermelést.

- Ennek mi lenne a haszna?

- Hogy konkrét példával válaszoljak, a jelenlegi idôszakban a böllérek valósággal kihasználják a termelôket. Az élôhúst felvásárolják kilónként 25.000 lejért és 40.000 lejért adják tovább. Ha azonban a potenciális felvásárlók tudják, hogy Szeredában van egy nyilvántartás, és hogy Remetén van hat bikaborjú, Csíkfalván öt, Madarason három, Hodoson 12, akkor eljönnek és az állattartóktól vásárolják fel az egyedeket. Az egyesület annyit tehet, hogy az állatokat az állategészségügyi feltételeknek megfelelôen tartaná karanténban. A vásárló direkt a gazdáktól venné meg az állatot, mondjuk 40.000 lejért kilogrammját. Ebbôl 30.000 lejt kapna a gazda és 10.000 lejt utalnának át az egyesületnek, mivel három hétre biztosította a helyet, a gondozót és a takarmányt. Így jól jár a gazda is, de a vásárló is, mert garantált minôségû termékhez juthat.

- A külföldi tapasztalatokat hogyan hasznosítják?

- 1999-ben Ausztriában vettem részt továbbképzésen. Ott ezek az egyesületek hatvan éve alakultak. Nagyon erôsek, az országos szövetségnek fontosabb döntésekkor kikérik a véleményét, és a kormány igenis odafigyel a szövetség kezdeményezéseire. A Rebiat Alapítvány támogatásával Svájcban is jártam, ott a szaktanácsadói irodák tevékenységérôl tájékozódtam. Csodáltam is azt a hathatós segítséget, amit a gazdáknak nyújtanak. Megtanultam, hogy a gazdának nyitottnak kell lennie, fôleg az új dolgok iránt. Lejárt már az az idô, amikor azt mondtuk, hogy ne add fel a járt utat a járatlanért. A szaktanácsadás célja éppen az, hogy az ismeretlenbôl váljon ismert út. Meggyôzôdésem, hogy a szaktanácsadásnak az elkövetkezôkben is nagy szerepe lesz a mezôgazdaságban.

- Mi a következô lépés? Szövetségbe tömörülnek?

- Az egy távolabbi cél. Egyelôre az a célunk, hogy az egyesületek magjaikban erôsödjenek meg, mûködôképesek legyenek, tudjanak harcolni érdekeikért, érjék el például azt, hogy meghívásukra érkezzen a helyszínre a feldolgozó igazgatója és legyenek képesek valóban partnerként tárgyalni. Ahhoz, hogy magasabb szinteken hallassuk hangunkat, például kormányszinten, nyilvánvaló, hogy szövetségbe kell tömörülnünk.

- Ez az egyelôre önvédelminek tetszô összefogás aligha oldja meg a mezôgazdaság, s ezen belül az állattenyésztés mifelénk globalizált válságát. Ez mondhatni állami feladat. Milyen reményt lát?

- Hathatós állami segítség nélkül, valóban csak túlélési technika marad minden, a mienkhez hasonló próbálkozás. A tehénállomány 10-20%-os emelését szinte évente el lehetne érni, ha létezne központi ösztönzés, a gazda kapna mondjuk 6 millió lejes támogatást, amikor megszületik a borjú, persze törzskönyvezett szülôktôl. Ez esetben az egyed fele ártámogatott lenne. Ehhez nem kell semmi filozófia, csak egy rendelkezés. A nyugati országokban különben minden állami támogatás szintje 30-40% a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. Ha idehaza is létezne ez a támogatás, biztos vagyok abban, hogy rövid idôn belül szaporodna a szarvasmarha-állomány. Ha az állattartó gazda egybôl jut egy ilyen tekintélyes támogatáshoz, akkor két évre elôre tud számolni. A mi gazdáinknak ennél nagyobb ösztönzés nem kell, ha ez valóban megtörténne, egy ünôborjúnak sem vágnák el a nyakát. Az állomány minôségi feljavítását az arra hivatott szaporodásbiológiai és tenyészállat- kiválasztó hivatal végzi, a fajtakiválasztás nem az egyesület dolga.

Egyébként kijelenthetem, hogy az állomány csökkenése, legalábbis a Nyárád mentén, megállt. Ahogy én ismerem a környékbeli gazdákat, általában azokat az egyedeket adták el, vagy vágták le, amelyek csökönyösek voltak, nem feleltek meg a reprodukcióra, vagy az öregeket selejtezték ki. Ez is egyféle szelekció, amit a krízishelyzet idézett elô. A gond az utánpótlás, amelyet az államnak támogatnia kellene.

- Az egyesületek miben segíthetik még a gazdákat?

- Kiállításokat fogunk szervezni, ahol megmérettetnek az állatok. A gazda számára mondjuk a Hodoson díjazott tehene más értéket fog mutatni. Ez a gazda munkájának elismerése is, ezenkívül aktívan vesz részt a kiállításon, az emberek máshogy tekintenek arra a gazdára, akinek tehenét díjazták. A programunk szerint Nyárádremetén szervezünk állatkiállítást májusban, majd Szeredában júliusban. Díjakat is osztunk. A Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal, a megyei Mezôgazdasági és Szaktanácsadói Hivatal is támogat anyagilag. A Rebiat Alapítvány is hathatós támogatást ígért a kiállítások megszervezésében.

Az Európai Unió külügyminiszterei a dél- franciaországi Nizzában hétfôn este aláírták a tavaly decemberi állam- és kormányfôi találkozón kidolgozott úgynevezett Nizzai Szerzôdést, amely megteremtette a szervezet keleti bôvítésének intézményi kereteit.

Az aláírási ceremónián jelen volt Jacques Chirac francia elnök, a tavaly decemberi uniós csúcs házigazdája és Lionel Jospin francia kormányfô, Göran Persson, az unió jelenlegi soros elnökségét betöltô Svédország miniszterelnöke, Nicole Fontaine, az Európai Parlament és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke.

A dokumentum ünnepélyes megerôsítését követôen mind a 15 tagállamnak saját törvényeivel összhangban vagy parlamenti ratifikálás, vagy népszavazás útján kell szentesítenie a szerzôdést. Az Alpes-Maritimes megye nizzai prefektúrájának dísztermében megtartott aláírási ceremónián elhangzott megnyitóbeszédében Chirac elnök védelmébe vette az értékelése szerint kompromisszum eredményeként létrejött "koherens és kiegyensúlyozott" dokumentumot, s azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy tartsák tiszteletben a szerzôdés törvénybe iktatásául megjelölt 2002. december 31- i határdátumot.

Chirac beszédében elismerte, hogy a sok oldalról bírált szerzôdés nehéz körülmények között született meg, de úgy vélekedett, elégedettségre adhat okot, hogy a tagállamok, melyek érthetô módon elszántan védelmezték a viták során saját nemzeti érdekeiket, végül is elfogadták, hogy azoknál magasabb érdekek, nevezetesen az unió bôvítésének célkitûzésétôl vezéreltetve megtegyék a szükséges erôfeszítéseket.

Lionel Jospin kormányfô ebbôl az alkalomból bejelentette, hogy Franciaország már a jövô hónapban megkezdi a szerzôdés becikkelyezéséhez szükséges procedúrát, s ennek elsô lépéseként már a közeli napokban a minisztertanács elé terjesztik a szükséges törvényjavaslatot.

Nicole Fontaine, az Európai Parlament elnöke a szerzôdés aláírása elôtt adott rádiónyilatkozatában arról szólt, hogy a Nizzai Szerzôdés a jövô Európájáról való közös gondolkodás elôtt nyitja meg az utat, s ezért politikai hiba lenne, ha elmulasztanák a dokumentum aláírását. Az Europe 1 adónak nyilatkozva nem titkolta, hogy a tavaly december 11-én tetô alá hozott szerzôdés nem tükrözi azokat a nagy elvárásokat és ambíciókat, melyek létrejöttét megelôzték, de az egyezmény nagy érdemének mondta, hogy megnyitja a lehetôséget "az európai család újraegyesítéséhez" és megadhatja a kezdô sebességet annak a vitának, amelynek el kell majd döntenie, mit kezdenek együtt a jövôben az európai államok.

A Le Monde címû francia lap hétfôn megjelent számában az unió meghatározó alapdokumentumaihoz - a római, a maastrichti és az amszterdami szerzôdéshez sorolja a nizzait, amelynek igaz jelentôsége létrejöttének tényében rejlik. A mértékadó lap szerint a szerzôdés elmaradása vitathatatlanul visszavetette volna az európai bôvítési folyamatot, s ez az, amiért a belépésre váró közép-európai és földközi-tengeri államok történelmi sikerként üdvözölték megszületését.

Törvény készül a román nyelvrôl

A kormány - francia ihletésre - törvényt szeretne a román nyelvrôl - közölte még a múlt héten az MTI-vel Florin Rotaru, a mûvelôdési és vallásügyi minisztérium államtitkára.

Az államtitkár azt követôen nyilatkozott az MTI-nek, hogy Razvan Theodorescu mûvelôdésügyi miniszter bejelentette, a román nyelv használatáról szóló törvény tervezetét a kormány áprilisban a parlament elé terjeszti. Theodorescu úgy fogalmazott, hogy a készülô törvény "nem irányul senki ellen és csupán az a célja, hogy biztosítsa a nyelv romlatlan megôrzését".

- Minden normális ember nacionalista, csak a nem normálisak ultranacionalisták - jelentette ki a miniszter, s mintegy megelôzendô a törvényjavaslat ellen esetleg felmerülô ellenvetéseket, példaként Franciaország esetét hozta fel, ahol a francia nyelvrôl megalkotott törvény senkit sem zavar.

A készülô törvény megalkotását koordináló államtitkár sem kívánt más részletekkel szolgálni, mint azzal, hogy "egyelôre csak az ihletô forrást jelölheti meg", az pedig az 1994-es francia törvény a francia nyelv használatáról.

Mint mondta, a Mitterand francia államfô által 1994-ben aláírt nyelvtörvény "a legkorszerûbb hasonló jogszabály Európában, amelynek megalkotásánál a kérdéskörre vonatkozó európai jogalkotás és jogi gyakorlat több évtizedre visszanyúló tapasztalataira támaszkodhattak". A román nyelv használatáról most készülô törvényjavaslatról egyelôre csak azt kívánta elmondani, hogy 24 szakasza lesz.

Az 1994-es a francia nyelvtörvény három fô célt szolgál. Egyrészt kötelezôvé teszi, hogy Franciaországban a nyilvánosságnak szánt valamennyi hirdetés, felirat, reklámszöveg francia nyelvû legyen, illetôleg franciára is le kell fordítani.

Másrészt a jogszabály kötelezôvé teszi, hogy a jogi személyek által francia földön kötött valamennyi szerzôdés francia nyelven íródjon.

Végül a nyelvtörvény harmadik fontos elôírása arra vonatkozik, hogy a franciák és francia szervezetek által Franciaországban szervezett rendezvényeken, tanácskozásokon és kongresszusokon franciául kell beszélni.

A román nyelv védelmérôl már három évvel ezelôtt törvényjavaslatot kívánt elôterjeszteni George Pruteanu, aki azért küzdött, hogy Romániában mindenki mindenhol románul beszéljen.

A három évvel ezelôtti javaslat szintén a francia nyelvtörvényt tekintette fô hivatkozási pontnak. Pruteanu kezdeményezésébôl akkor nem lett semmi, mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség joggal tette fel a kérdést akkori koalíciós partnereinek: a koalíciós megegyezés szellemében miként gondolják törvényben elôírni, hogy például az RMDSZ tanácskozásain, kongresszusain kötelezôen román nyelvet kelljen használni.

(MTI) Magyarországnak és Romániának egyfelé vezet az útja, az Európai Unióba és ez meg fogja oldani a közös ügyet, az aradi vértanúk emlékére készült Szabadság szoboregyüttes méltó elhelyezését.

Errôl Dávid Ibolya magyar igazságügy- miniszter beszélt hétfôn, az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület összejövetelén, ahol többek között szó volt a Zala György által tervezett aradi szoborcsoport kiszabadításáról, illetve újbóli felállításáról.

Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy az új román kormánnyal és a helyhatósági vezetôkkel további tárgyalások várhatók a szoborcsoport felállításának lehetôségérôl.

Az igazságügy-miniszter tájékoztatta a jelenlévôket arról, hogy Romániában megszületett az a kárpótlási törvény, amelynek alapján számos Magyarországon élô erdélyi és partiumi ember jogosult lesz az egykor elvett vagyona utáni kárpótlásra.

Dávid Ibolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpótlási igényeket a törvény szerint jogvesztô határidô lejártáig, 2001. augusztus 15-ig kell Romániába eljuttatni.

- Az RMDSZ ügyvédjei készítenek egy olyan fordítást, amely köz-érthetô lesz, és tartalmazni fogja a gyakorlati megvalósításhoz szükséges összes tudnivalót - közölte Dávid Ibolya.

Annak ellenére, hogy a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, tagjait illetôen nagyon felfrissült - bár a belôle idôközben távozókkal gazdag repertoár is oda lett - mint legutóbbi karácsonyi koncertjükön hallhattuk, az új tagok nagyon tehetségesek. Szép a hangjuk. Említett unitárius templombeli szereplésük óta azonban nem léptek közönség elé. Bár komolyan készülnek a soron következô Bárdos Lajos - Nagy István fesztiválra, illetve az idén fennállásának tizedik évfordulóját ünneplô Seprôdi János Kórusszövetség rendezvényeire is úgy, hogy eközben újabb olaszországi vendégszereplésre is. Ezúttal Saviglianóba, ahová a XV. nemzetközi fesztiválra kapták a megtisztelô meghívást. Mûsoruk bemutatásakor hármas követelménynek kell majd eleget tenniük dalosainknak. Világi és vallásos mûveket, valamint népdalokat/feldolgozásokat is bemutatva kell bizonyítaniuk! És ha már szó esett az egyházi zenérôl, mondjuk el ennek kapcsán, hogy március 3-án este hét órától a Kultúrpalota nagytermében az ifjúsági vegyes kar egyházzenei hangversenyre várja a hallgatóságot. Mûsoruk elsô részében, a capella programjukban - többek között - Pitoni, Viadana, Mendelssohn, Kodály, Sabin Dragoi és mások darabjaiból hallhatunk; zongorán közremûködik Kovács Zsuzsa, a szünet után pedig Ariel Ramirez Misa Criolla miséjét szólaltatja meg a vegyes kar. És mivel nem mindennapi mûsorszámot jelent e mû, felôle magát a karvezetôt, Kovács Andrást kérdeztük. - Körülbelül egy éve foglalkoztat bennüket a darab mûsorra tûzése. Az ötlet, az érdem ebben tulajdonképpen egyik kórustagunké, a Saracoveanu Jánosé. Ô hallotta elsôként, szerette meg és szerezte meg a partitúráját is. Ôszintén szólva - vallotta a karvezetô - kissé félve nyúltam a miséhez. Vajon sikeres lesz-e?! Hiszen, amint maga a tételek tempójelzése is mutatja - Carnavalito - például dél-amerikai ritmusok szólalnak meg benne. Mindvégig igyekeztünk speciális népi hangszereiket valamiképpen helyettesíteni, elsôsorban az ütôsökkel - Gombocz Avar, Koszorús Kálmán, Asztalos Zsolt - sôt, bár a partitúrában nem szerepel, mandolint is - Kardos Ervin - iktattunk be. Nagyon jó hangzást, speciális pengô hangzást kölcsönöz ez a hangszer. Ám hallunk még csembalót, nagybôgôt és gitárt is megszólalni Kovács Zsuzsa, Bartha József, Maier András és Krisár Júlia közremûködésével. A tenorszólót Saracoveanu János énekli. Reméljük, tetszeni fog ez a különleges hangzású mû, hisz filharmóniánk mûvészeti igazgatója, Vasile Cazan is nagyon örvend annak, hogy hazai vonatkozásban ôsbemutatóként nálunk hangozhat el ez az igényes, nehéz alkotás. Köszönjük természetesen, hogy annyira készségesen és szívesen állította a rendelkezésünkre a zenekar említett hangszereseit is! - zárta mondandóját Kovács András karvezetô.

Jegyzet

Félórája fülsértôen csörög a "telepes" vekker, de milyen a fiatal, pláné ha hajnali 3-4-kor bújt ágyba, addig oldotta konokul azokat a fránya felvételi-teszteket, ismételte a román irodalom érettségi anyagát – valami derûset álmodik talán s tudatalattija éppen édes zeneként fogja fel a kellemetlen kerregést, mígnem a nappali világosság átsejlik a szemhéján és csípôs torokkal, szúró-égô szemmel, kábán ráébred a prózai valóságra: reggel van, indul ki kéne iskolába. A fáradtság ólomként húzza tagjait, nincs szaporája a sietésnek, mintha két bal keze-lába lenne. Reggeli? Az már azóta kitörlôdött a napi programból, mióta utolsó éves középiskolás, mióta ha tíz órával megtoldanák a huszonnégyet, sem lenne elég, mert nemcsak presztizs kérdése, hogy miként szerepel a két komoly megmérettetésen, a jövôje, egész élete függ tôle, hogy ô maga választhassa ki amit szeret, s ne kényszerüljön olyan állásban robotolni, ahova kellô felkészülés hiányában, becseppenhet. A manóba, hát persze hogy becsengetés után ér be loholva, a tanár éppen leülni készül, mikor benyit néhányadmagával. Hát éppen ki nem dobják ôket, de a késést példásan megbüntetik: keltezés a katalógus "hiányzások" rovatába, szépen bekarikázva pirossal. A tanár valószínûleg elégedett, többé senki nem elkésni, inkább el sem mennek az órára, szereznek igazolást. Mert öt igazolatlan hiányzás egy levonás a magaviseleti jegybôl, s az is "elkíséri" a felvételizôt. Mert a hiányzó x tanár helyett is nem beugrott, az osztály értesítése nélkül, y kollégája, s tartott pluszórát a szaktárgyából? S aki elugrott tízórait venni, vagy az internet-klubban megnézni, hogy hálón van-e már a felvételi- tájékoztató, ugyanígy piros karikás hiányzással kellett számoljon.

Tudott dolog, hogy rend, fegyelem a lelke mindennek. Hogy a közösségi szabályokat s a törvényeket be kell tartani. De ezeken innen vagy túl, létezik még emberség és megértés is, ami, bármilyen csekély mértékben adagolva, sokkal látványosabb, értékesebb eredményekhez vezet. Olyan büntetést kiszabni, amit a serdülô vagy a gyerek igazságtalannak érez, azt a látszatot kelti benne, hogy a pedagógus túllépte a hatáskörét. És mivel ebben az országban nap mint nap számtalan eset példázza, hogy lépten-nyomon, akiknek valamicske hatalmuk van, visszaélnek vele, túllépik a hatáskörüket, elsôsorban az iskola feladata lenne olyan példamutatással szárnyra bocsátani ôket, hogy a jövô társadalmában ilyesmi, ami bántást, igazságtalan eljárást, esetleg megalázást okozhat, elô ne fordulhasson.

S ha a pedagógus még végzôs diákkorát is visszaidézi, és nem a tekintélyét akarja kôszoborba faragni, biztos melegebb szívvel és több megértéssel bírálja el és torolja meg a gyermeki felelôtlenséggel, nem szándékosan elkövetett nagyon is emberi kis kihágásokat, szabálysértéseket.

A fénymásolt szöveg címe: Törôdô, tíz oldalon át ismerteti, magyarázza a Step by Step (sztepbájsztep; lépésrôl lépésre) programot. A magyar fordítás gyatra, nem tudok érdemben foglalkozni vele. Annyi világos mindjárt, hogy alternatív nevelô programról van szó, ne tegyek úgy, mintha sosem hallottam volna róla. Nem jobb, mondja a szöveg, és nem rosszabb, mint a többi nevelési-oktatási módszer, arra jó, hogy megkönnyítse a picinyeknek a tanulást. (Ami ugye, munkának számít.) Lapunkban biztosan volt már szó róla. A 20. számú Általános Iskolában két egészen fiatal tanítónô, Nagy Tünde és Gyarmati Harmat Katalin foglalkoznak az ilyen jellegû oktatással.

- A gyerekek reggel nyolctól délután négy óráig az iskolában tartózkodnak - mondják -, két tanítónô felügyeletével. A nyolcórás napirendet délben az ebédszünet szakítja meg, az ebédet a kicsik az Electromures étkezdéjében közösen fogyasztják el. A napi nyolc órára azért van szükség, hogy a gyermeknek lehetôsége nyíljék nyugodt körülmények között elvégeznie feladatait. A tanulás nagy része az iskolában történik. Emellett - az ismeretek elmélyítése céljából - szükséges az otthoni ismétlés is.

Az osztályteremben nem rögzítik a padlóhoz a padokat, hanem elmozdítható székeket, asztalokat találunk. A tevékenység egy részét a földön, azaz a tiszta, meleg borítású padlón végzik a gyerekek, ez nagyon vonzó a számukra.

Az osztályterem díszítésére a gyermekek munkái vagy egyéb, a gyermekkorhoz kötôdô képek, adatok, jelek szolgálnak. A tanfelszerelés nagy részét az iskolában, sôt a teremben tartjuk, így könnyen elérhetôek.

A személyes kutatás és felfedezés mûvelése és gyakorlása a Step by Step alternatíva egyik alappillére.

Nos, úgy tûnik, nálunk egyelôre azok a családok engedhetik meg gyermekeik ilyen jellegû nevelését, akiknek nemcsak állásuk van, hanem jó pénzük is. A gyerekek mindenképpen nyernek vele.

(MTI) A kiállítások üzleti hatékonyságának fokozását, a partnerek bizalmának erôsítését és a kiállítások közös magyarországi, illetve nemzetközi marketingjének a bôvítését tekinti jövôbeli fontos feladatának a Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezôk Szövetsége (MKVSZ), amely hétfôn Debrecenben tartotta idei közgyûlését.

Petykó Zoltán, a Hungexpo Rt. vezérigazgatója, akit a debreceni közgyûlésen az MKVSZ elnökévé választottak, a tanácskozást követô sajtótájékoztatón elmondta: a szövetség tagjai évente 90-100 kiállítást, vásárt szerveznek. Hangsúlyozta: az elmúlt években konszolidálódott a magyar kiállítási piac. Az egyre magasabb színvonalon teljesítô kiállításszervezô cégek szolgáltatásaikkal a kiállítókat és a látogatókat kívánják összehozni.

A szövetség fô törekvése, hogy egyre szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a határ menti országok kiállítóival, s hozzájáruljanak ahhoz, hogy ezen országok minél több vállalkozója mutatkozhasson be a másik ország kiállításain, vásárain.

Ez a törekvés egybeesik az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. törekvéseivel is - jelentette ki a sajtótájékoztatón Debreczeni Ferenc, a társaság észak-alföldi regionális igazgatója.

Tájékoztatása szerint az ITD ebben az évben hét különféle üzletember-találkozót, szemináriumot és konferenciát szervez Románia különbözô városaiban, így Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban.

A határ menti régiók együttmûködésének támogatása keretében rendezték meg hétfôn Debrecenben azt a magyar-román üzletember-találkozót is, amelyen 20-20 kiállítás- és vásárszervezô vállalkozás vesz részt. George Cojocaru, a romániai vásárszervezôk egyesületének elnöke - aki egyúttal a Romexpo elnök-vezérigazgatója is - a sajtótájékoztatón elmondta: Romániában évente 320 különbözô méretû kiállítást és vásárt szerveznek.

Ezeken összesen mintegy 20.000 kiállítócég mutatkozik be 600.000 négyzetméteres összterületen.

Romániában a vásárlátogatók száma évente meghaladja a 3 milliót. Különösen jó együttmûködést alakítottak az elmúlt években Szegeddel, Péccsel és Debrecennel, valamint a Hungexpóval.

BEKECSALJA. Törvénytelen szolgáltatást vettem igénybe kedden, a Bekecsalja címû lap napján. Én nem tudom, mivel utaznak azok, akik úgymond rendet akarnak tenni az ellenôrizetlen stb. közszállításban, én annyit tudok: kiálltam déli fél egykor a Jeddi út végére, kb. huszadmagammal vacogtunk, tôlünk jobbra parkoltak végállomásukon a maxi-taxik, legalább fél tucat, szerre áthúztak a város szerinti menetirány sávjába, mellettünk egymást érve burrogtak a régi közszállítási cég meg az új magáncég buszai, szóval volt élet. De hogy mi valamiképp elindulhassunk onnan, azt nem adta a Fennvaló. Ha mellénk húz egy ellenôrzô jármû, szép interjút adok vala urainak. * Jött aztán a hivatalos maxijárat, nem busz, az ritka madár. Ebben kilencven fokosan utaznak a nyárád mentiek. (A fok itt: derékszög.) Megalázó. Ha nincs egy törvénytelen Lada, tán még ma is ott szobroznék a város jeddi kapujában. * Nyárádszeredának nincs polgársága. Egy település nem város, ha nincs efféléje. Jó, a gazdasági helyzettel van baj, ki ne tudná. Ezért nem válhat igazi regionális lappá a szép nevû Bekecsalja. Amely már hatéves. A mûvelôdési ház tanácskozótermében hûvös a fogadtatás. Valamit elpiszkáltak a fûtésnél. Az alpolgármester fölfedi a hibát, segít rajtunk, de akkor én spéci deréktól lefelé már béna vagyok. * A szárnyas táblára Varga Sándor mindenféle rajzot mesterelt. Busz: áthúzva. Vagyis pocsék a közlekedés. Ez a legnagyobb rossz, ami egy vidéket lebéníthat. Persze-persze: mozgás akkor van, ha élet. Lódulna csak meg a vállalkozás, a kisipar mindenekelôtt, találkoznának érdekek. Lenne jó út. * Tíz év után, lám, a Nyárád mente még mindig feltételes- óhajtó módban álmodozik. * Hôsies társaság, akik eljöttek. Huszonöt személyt számolok meg. Dumálnak itt valakik, és figyelmesen hallgatják, fôleg nôk. Férfi csak mutatóba. László János, aki a Havadról szóló kötet egyik, a nyelvrôl szóló fejezetét írta. Kilyén Domokos, volt csíkfalvi polgármester. Mezei Géza, vele késôbb barátkozunk. Csíki Sándor, a nagycsaládosok
"atyamestere". Gligor Róbert. Csíki Béla barátom, aki nem mondott le a versírásról. Dászkel László polgármester, Borbély Mihály alpolgármester. Késôbb a havadi polgármester és Adorjáni Árpád, a Bocskai Alapítvány egyik vezetôje. A László János fia, Lehel. Ô a hazatérô szerencsém. Visszafelé nem megy föl a vezérhangyám. * A hölgyek jobbára csapattagok. Balogh Irma felolvassa Dsida Psalmus Hungaricus-át. Székely Magda tanárnô, Kiss Hajnal tanárnô, nemzedékek irodalmi nevelôi. Bíró Mária. Kádár Gyöngyi, aki kultúrigazgató is. És vannak úgynevezett "egyszerû olvasók" is. És van egy ifjú hölgy, aki újságírást tanul Kolozsváron. Hisz a világban. Elsôéves. * Jól tudták azt a régiek, hogy lapot a nôk számára kell szerkeszteni. Kármán József. Kisfaludyék. Magyarországon a legkeresettebb sajtókiadványok ma is a nôknek szólnak. * Egy nap múlva Kacsó Sándorra emlékeztünk a megyei könyvtár tetején. Megszámolom a hallgatóságot, tíz a fiú, az elôadók: Nagy Pál, Kozsik József, Nagy Miklós Kund. A könyvtárigazgató. Koncz Robi fényképész, id. Szélyes Ferenc, Fülöp Géza, Mészáros József, egy-két ismeretlen. És mi ketten Lokodival. A hölgyek? Huszonnégyen vannak. * Szóval kinek is írunk? * A szeredai lapot hályogkovácsok csinálják. Addig boldogok, amíg nem tudják, mit is mûvelnek.

Utóhangok a küldöttgyûléshez

A Népújságnak a megyei küldöttgyûlésrôl szóló beszámolója lepett meg az alábbi hírrel: egy etikai bizottsághoz benyújtott beadványban két RMDSZ- tisztségviselô azt kérte, "hogy azok az RMDSZ- tisztségviselôk, akik a választások idején függetlenként indultak, a függetleneknek támogató aláírásokat gyûjtöttek, vagy az RMDSZ ellen kampányoltak, ne tölthessenek be tisztséget a szervezetben. Ez három TKT-tagra vonatkozott: Andrássy Árpádra, Kincses Elôdre és Izsák Balázsra. Az etikai bizottság a küldöttekre bízta a döntést, hogy megérdemlik-e vagy sem a bizalmat. Ennek megfelelôen a TKT megerôsítésekor (nyílt szavazás) a küldöttgyûlés két jelölttôl, Kincses Elôdtôl és Izsák Balázstól vonta meg a bizalmat."

Elôször: Izsák Balázs tavaly júniustól semmilyen RMDSZ-tisztséget nem visel, még csak nem is TKT-tag.

Másodszor: Az etikai bizottság Lokodi Emôke által felolvasott jelentésében nem hangzott el Izsák Balázs neve, sôt ez a név egyáltalán nem hangzott el negatív kontextusban, azaz magyarán: senki róla rosszat nem mondott.

Harmadszor: Izsák Balázs ellen semmiféle etikai vizsgálat nem folyt, ilyen értelmû tájékoztatást nem kapott, soha ellene elmarasztaló határozat nem született.

És végül: ilyen elôzmények után, ama bizonytalan és megkérdôjelezhetô kimenetelû, immár nem ellenôrizhetô - mert nyílt - szavazás eredménye diszkreditáló lett volna az RMDSZ megyei szervezetére. Hiszen indoklás nélkül valakit kizárni, ugye, mégis kényelmetlen és restellnivaló! Az idézett hamisságokra azért volt szükség, hogy az intoleráns, szervezetten utasításra szavazó küldöttgyûlés döntését az újságírónô szalonképessé tegye a közvélemény elôtt. Mit számít, hogy Borbély László egészen más indokot talált és tálalt a Krónika olvasóinak, hiszen az egymással nem egyezô fabu-lációknak úgyis más-más olvasótábort kell megtéveszteniük.

Az RMDSZ presztízsét féltô újságíró - ha az a szó, hogy "erkölcs" jelent még valamit sajtóberkekben - örök tanulságul jegyezheti meg: a mundér becsületét nem lehet hazugsággal menteni!

Izsák Balázs egészen színes luftballont fúj abból, hogy egy rövid tudósítás óhatatlanul tömörítô jellege folytán, mint Pilátus a krédóban, egy csónakba csöppent az RMDSZ küldöttgyûlésén etikai vétségért szóba kerültekkel. Lelkem rajta.

Igaza van Izsák Balázsnak. Róla nem szólt a történet. Felolvasták az ô nevét is a Területi Képviselôk Tanácsába (TKT) jelöltek sorában, s a testület nem szavazott bizalmat neki. Ezzel szemben csúsztató logikával most úgy próbálja eladni a dolgot, mintha fôbenjáró és alattomos szándékkal kevertem volna egy helyre az itt meg nem nevezettekkel, mert ha ez nem így történik, "a szavazás eredménye diszkreditáló lett volna az RMDSZ megyei szervezetére. Hiszen indoklás nélkül valakit kizárni, ugye, mégis kényelmetlen és restellnivaló" - állítja.

Hogy restelkedik-e a megyei szervezet Izsák Balázs TKT- ból - meglehetôsen egyértelmû és távolról sem ellenôrizhetetlen szavazással - való kizárása miatt, a leghalványabb fogalmam sincs. Izsák Balázst önnön fontosságának túlértékelése ragadtatta arra, hogy állítólagos "hamis-ságunkat" megfilozofálja. Fontossága helyett inkább azt érezhettük, hogy maga a Reform Tömörülés sem esett túlságosan kétségbe a fejlemény, mármint a "kiejtés" miatt, inkább a pótjelölés hozta zavarba.

Az RMDSZ presztízsén így nem Izsák Balázs "ügye" folytán eshet csorba, hanem amiatt, hogy míg ôt egy "rokonszenv" szavazással kiejtették, nem akadt fenn a rostán olyan jelölt, aki többrendbelileg követett el politikai és etikai vétséget a szervezet érdekei ellen. De hát ez már egy más történet.

Tiltakozásra készülnek az utászok

Hétfôn szokásos találkozóját tartotta a Solidaritatea szakszervezeti tömörülés. A Szászrégenben megszervezett tanácskozás a tömörülés elnöke, Budai István szerint egyike volt a legsikeresebbeknek. A 29 tag-szakszervezet közül 24 képviseltette magát, sikerült rövid távú stratégiát kidolgozniuk, felmérni a különbözô szakszervezetek problémáit stb.

A Solidaritatea egyik sikereként ismertették a jelenlevôkkel azt a prefektusi határozatot, amelynek értelmében a szakszervezeti tömörülés reprezentatívnak minôsül és részt vehet a társadalmi párbeszédben. Nem sikerült azonban megoldani a Solidaritatea és a Fratia megyei szakszervezeti egyesület közötti problémát. Ez utóbbi jogutódként a volt szakszervezeti tulajdont örökölte, a Solidaritatea pedig a tömörüléshez tartozó tagok száma alapján most részt követel magának belôle. A találkozón elhatározták, határozottan fognak fellépni a Fratiával szemben.

A hétfô délelôtti találkozón egyébként ismertették az országos szakszervezeti konföderációk és a kormány, valamint a patronátus által aláírt társadalmi egyezséget.

A különbözô szakszervezeti vezetôk beszámolója során meglepve tapasztalták, hogy a felszámolás alatt álló IFET-et leszámítva, Szászrégenben nincsenek különösebb gondok. Ezzel szemben Marosvásárhelyen megoldásra vár a Manpel ügye, illetve a félmegoldások véglegesítésére várnak az Electromures és az ISECO szakszervezetei. A jelenlevôk biztosították az út- és hídügyi vállalat szakszervezetét, hogy támogatni fogják problémái megoldásában. Ennek megfelelôen a szakszervezeti vezetô mára kidolgozza a tiltakozási formákat, pontosan megfogalmazza a követeléseket és azokat benyújtja a prefektúrára.

A Solidaritateához tartozó szakszervezetek arról is döntöttek, hogy figyelemmel kísérik a Helyi Közszállítási Vállalat ügyét, hogy az ott dolgozók érdekei ne sérüljenek és az utazóközönség is jól járjon.

Hétfôn abban is megegyeztek, hogy tárgyalni fognak az Elhelyezési és Átképzési Hivatal képviselôivel, hogy a Feketemunka Elleni Bizottsággal együtt csökkentsék a feketén dolgoztatók számát, ugyanakkor megvizsgálják, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek nem kötöttek kollektív munkaszerzôdést az alkalmazottakkal. Ezzel párhuzamosan az egészségbiztosítási pénztár költségvetésének felülvizsgálását is kérni fogják, ugyanis megengedhetetlennek tartják, hogy bár a szakszervezeti tagok fizetésébôl levonják az egészségbiztosítási összeget, azok mégsem tudnak kedvezményesen vagy adott esetben ingyenesen gyógyszerekhez jutni.

A Solidaritatea vezetôi egyébként ma találkoznak a prefektussal, hogy a társadalmi egyezségrôl és a felmerülô problémákról tárgyaljanak.

RMDSZ-tanácsosok sajtótájékoztatója

A múlt csütörtöki marosvásárhelyi tanácsüléssel kapcsolatos kérdésekrôl tartottak tegnap sajtóértekezletet az RMDSZ- tanácsosok: dr. Benedek István frakcióvezetô és Kolozsvári Zoltán. A találkozón jelen volt Tatár Béla, a megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke.

A tanácsosok elsôsorban az újságírók segítségét kérték a kevésbé "látványos" tanácsi döntések, problémák népszerûsítéséhez. Mint mondták, fôként ezek érdeklik az adófizetô polgárokat. Az érvényben levô rendelkezések ismeretének hiányában ugyanis gyakran becsapódnak. Példaként dr. Benedek István felhozta, hogy többen jelezték: a polgárôrök nagy, 1 és 2 millió lej közötti összeggel bírságoltak, ami egy nyugdíjas esetében akár a havi nyugdíjat is jelentheti. Kolozsvári Zoltán szerint annál is inkább fontos a rendszabályok ismerete, mivel a polgárôrök magatartása gyakran vitatható. Fontos ugyanakkor a szociális kérdéseket érintô döntések ismertetése, mint a legutóbbi tanácsülésen az adókedvezményekre hozott határozat. Vagy a nemkormányzati szervezetek tevékenységérôl szóló beszámoló. A magas közköltségek kifizetése lassan lehetetlenné válik a szerényebb jövedelmû családok számára, de ellentétben a tömbházakban lakókkal, akik fûtési támogatást kapnak a helyi önkormányzattól, a magánházakban lakó kisjövedelmû nyugdíjasoknak (akik a fûtéshez gázt használnak) a városi tanács nem nyújthat kedvezményeket, mert nem tartozik a hatáskörébe. Szó esett a városi távfûtési hálózat teljes felújításáról, ami kb. 70 millió dollárba kerülne, de egyelôre nincsen meg a szükséges pénz, valamint a lakásonkénti hôközpontok elterjedésérôl, ami a tanácsosok szerint hamarosan megoldódik.

Kolozsvári Zoltán szerint kilenc éve nem volt olyan zûrzavar tanácsülésen, mint a legutóbbin. - A kétnyelvû táblák kapcsán kialakult összevisszaság érthetetlen, hiszen a magyar lakosság természetes igényérôl van szó. A határozattervezet napirendre tûzésének idôszerûségérôl a tanácsosok kijelentették: elvi döntésrôl volt szó, amivel azt szerették volna megakadályozni, hogy egyéb, a törvényes rendelkezéseknek nem megfelelô táblákat rendeljenek meg.

- Ismerve a polgármester azon ambícióját, hogy "eredeti" táblákat helyezzen ki - amint már megtette a város bejáratainál -, olyan táblákat, amelyeket tulajdonképpen nem ô talált ki, hanem a "táblatörölgetô" csapat, döntést kellett hozni a kétnyelvû táblák kihelyezésének szabályozására. A polgármester az utóbbi idôben azzal az ötlettel állt elô, hogy az utcaneveket úgy írják ki, hogy pl. str. Revolutiei utca, ami sértô és megalázó a magyar lakosság számára. Remélem, minél hamarabb megjelenik a helyhatósági törvény, és akkor elkezdôdhet a kétnyelvû táblák kihelyezése - nem egy hét vagy egy hónap alatt, de folyamatosan.

A húsvét elôtti 40 napot nagyböjtnek nevezzük, amely hamvazószerdával kezdôdik. Hamvazószerda ugyanakkor lezárja a farsangi idôt, mely vízkeresztkor kezdôdött; ez a vidámság, szórakozás ideje. Az utolsó napok, a farsangvég, sok esetben túlzott, elfajult mulatozások ideje, gondoljunk csak a riói karneválszerû rendezvényekre (karneval =carne vale = "hús, isten veled", 40 napig).

Hamvazószerdán elcsendesedik a keresztény, a pusztába vonuló Jézus kísérôjeként: "a Lélek a pusztába vitte Jézust. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt" (Mt. 4,1.2.)

A bûnbánati lelkület kifejezéseként megáldott hamut hint a pap a hívek fejére és közben "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel!", vagy "Tartsatok bûnbánatot és higgyetek az evangéliumban!" (Vö. MK. 1,15) felszólítást mondja.

A hamu már az ószövetségben a mulandóságnak, semmisségnek, gyásznak és fôleg a bûnbánatnak volt a jelképe. A keresztény liturgia (istentisztelet) is ebben az értelemben használja a hamvazószerdai hamvazás szertartásában.

Az ôsegyházban hamvazószerdán öltötték fel a nyilvános bûnösök a vezeklôruhát és eközben fejükre hamut szórtak. A II. századtól a papság, késôbb a hívek körében is általános lett ezen a napon a hamvazkodás. Mint minden jelképes cselekedetnél, itt is a lényeg lelki: a bûnbánó lelkület kialakítása, elfordulás a rossztól, a világ zajától (ki is mondja az egyház a II. parancsolatban: "A pénteki bûnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg!"), és bensô megtérés Istenhez és embertársainkhoz (pl. keresztút végzése, beteglátogatás, adakozás stb.)

Hamvazószerda (és nagypéntek!) szigorú böjti nap: húsból készült (állati eredetû) étel fogyasztása tilos és a nap folyamán csak egyszer lakhat jól a hívô, hogy így is követni próbálja a böjtölô Jézust.

Az Azomures-ügy

A kormány Ellenôrzési és Antikorrupciós testülete ellenôrzésérôl sajtóközleményt adott ki a prefektúra. A közleménybôl kiderül, hogy a tematikus - pénzügyi, rendôrségi, környezetvédelmi, illetve a versenyhivatal által elvégzett - ellenôrzések részeredményeit átnyújtották Vasiliev Victornak, a testület igazgatójának, aki összesíti a részeredményeket, majd a jelentést átadja Adrian Nastase kormányfônek. A kormány csütörtökön tárgyalja a jelentésben foglaltakat, a talált pénzügyi és privatizációs rendellenességeket, majd meghatározza a tennivalókat, amelyeket 6 hónapon belül kell teljesítenie a kombinátnak.

Idôközben az Azomures megállapodik a környezetvédelmi hivatallal egy 5 éves futamú, 30 millió dolláros beruházásról, amelynek célja a környezetvédelmi engedély megszerzése. Újratárgyalják a belföldön alkalmazott értékesítési árakat is úgy, hogy várhatóan mintegy 10 dollárral csökkeni fog a mûtrágya tonnánkénti ára, de az áruszolgáltatás nem szûnik meg. A vállalat alkalmazottainak számát nem csökkentik.

A tegnap délben hivatalosan is beiktatták Nicolae Baciuti újságírót a Maros megyei Mûvelôdés és Egyházügyi Felügyelôség élére. A legalábbis meglepô döntéssel Cornel Moraru irodalmárt, a Vatra folyóirat munkatársát váltották fel, aki nyolc évig vezette ezt a hivatalt. Cornel Briscaru, a prefektus irodavezetôje szerint e változás elsô lépése a hivatal teljes átszervezésének. Az újabb rendelkezések szerint a felügyelôség területi kirendeltség lesz, amely az egyházakkal kapcsolatos ügyekkel is foglalkozik. A cserének nem voltak politikai okai - nyilatkozta az irodavezetô. Cornel Moraru "objektív okok" miatt nem lehetett jelen a vezetôváltáson, így Nicolae Baciuti hivatalosan csütörtökön veszi át a hivatali teendôket.

A Mercurius Gazdaságfejlesztô Szervezet ma, szerdán 17 órai kezdettel vitaestet szervez a városháza kis gyûléstermében "A megye tanácsbefektetés- vonzási lehetôségei, elképzelései, tervei" témakörben. Meghívott elôadók: Virág György megyei tanácselnök, Csegzi Sándor alpolgármester.

A Mercurius Gazdaságfejlesztô Szervezet (korábban JBC) 1996-ban alakult a Brassó-Kovászna-Hargita-Maros megyék alkotta régióban élô egyetemisták és fiatal diplomások kezdeményezésére. Építve a különbözô intézmények segítségére, a Phare Régiófejlesztési Alapkezelô és az Apáczai Közalapítvány támogatásával indította el a Karrierbörze, a Képzési és tájékoztatási, a Gazdaságfejlesztési és más kutatási programokat. A Karrier Pont Hálózat program keretében felsôfokú végzettek és egyetemisták számára ajánl állást, ugyanakkor karrier- tanácsadást is végez.

A szervezet a régióban összesen 193 állást közvetít, amelybôl 48-at Kovászna megyében, 71- et Brassó megyében, 62-t Hargita megyében és 12-t Maros megyében. Ez utóbbiak a következôk: 3 faipari mérnök, 4 textilipari mérnök, 2 öntészeti szakmérnök, 1 mûszaki informatikus, 1 távközlési szakember és 1 közgazdász. Az állásokkal kapcsolatban érdeklôdni lehet személyesen a szervezet Ifjúság u. 2. szám alatti irodájában vagy a 065/167-772-es telefonszámon. E-mail: office@mercurius.ro, honlap: www.mercurius.ro.

Drágulhat a kenyér

A kenyér 16 százalékig menôen drágulhat, ha tényleg bevezetik a 3 százalékos illetéket a termelôket védô országos alap létrehozására - figyelmeztet a malom- és sütôipari országos szövetség. A búza-liszt- kenyér közvetlen kapcsolat miatt az illeték igen negatívan fog kihatni mind az üzleti körökre, mind pedig a fogyasztókra. Az egy társaság üzleti forgalmára kiírt 3 százalékos illeték bevezetése azt jelenti, hogy a tiszta jövedelem 67 százalékáig elmenô összeget kell majd befizesse az illetékre - állítja a szövetség. A malom- és sütôipari cégek kérik a parlamenttôl, utasítsa el az agrártermelôket védô alap létrehozásáról rendelkezô törvénytervezetet, amit megkülönböztetônek minôsít.

Csaknem 13 milliárd dollár a külföldi adósság

A múlt év végén Románia külföldi adóssága elérte a csaknem 13 milliárd dollárt - közölte az alsóház költségvetési bizottságának titkára, a nagy-romániás Daniel Ionescu. Az összeg nagy terhet ró a lakosságra, ha tekintettel vagyunk a gazdasági-társadalmi fejlôdésre és az életszínvonal alakulására - mondotta. Az idén ebbôl 1,8 milliárd dollárt kell törleszteni.

Az agrárturizmus ösztönzése

Dan Matei Agathon szakminiszter hétfôn közölte, hogy a tárca elkészítette az agrárturizmust serkentô törvénytervezetet. A projekt szerint a természetes személyek, családi társulások vagy kereskedelmi társaságok, amelyek kizárólag turisztikai szolgáltatásokat nyújtanak osztályozott turisztikai vagy agroturisztikai panziókban, tíz évre szólóan mentesülnek a profitadótól. A vállalkozók élvezni fogják mindazon kedvezményeket, amelyeket a kis- és közepes vállalatoknak nyújtanak, és elsôbbségben részesülnek a távközlési hálózatok beszerelésénél, áram-, víz- és földgáz-szolgáltatásoknál természetes személyekre érvényes tarifákon. A panziók kínálatát ingyenesen ismertetik a minisztérium által készített reklámanyagokban.

Megnövekedett esélyek a román-kínai együttmûködésre

Romániában több ezer kínai cég mûködik, de befektetéseik csupán 50 millió dollárt tesznek ki. E helyzet oka abban rejlik, hogy a partnerek kölcsönösen nem ismerik a két ország gazdasági lehetôségeit. A román gazdasági körök nem rendelkeznek elegendô adatokkal Kína gazdasági fejlôdésérôl, Kína pedig nem igazán ismeri Románia gazdasági potenciálját - nyilatkozta hétfôn Wu Yi asszony, a Kínai Népköztársaság kormányfô-helyettese, aki Adrian Nastase miniszterelnök meghívására február 24-28. között hivatalos látogatást tesz Romániában. Wu Yi részt vett a román-kínai gazdasági és kereskedelmi együttmûködési kormánybizottság 16. ülésszaka alkalmából rendezett román-kínai üzleti fórum megnyitóján. Az összejövetel célja: szorosabbra vonni az üzleti kontaktusokat a két ország között. A legnagyobb érdeklôdésre számot tartó dokumentumok mindkét fél részérôl az informatikai technológia, a távközlés, az elektronikai és elektrotechnikai, valamint a gépiparral kapcsolatosak.

Újraindítják az onesti-i RAFO-t

Az onesti-i RAFO olajfinomító újboli üzembe állítására három megoldás kínálkozik Ovidiu Musetescu miniszter szerint. Az egyik lenne a RAFO beépítése az országos olajtársaságba, a második a pénzügyi átszervezés, a harmadik pedig a privatizáció. A miniszter ez utóbbit tekinti a legalkalmasabbnak, tekintettel arra, hogy a finomító fejlett technológiával és magasan szakképzett személyzettel rendelkezik. A privatizációra több lehetôség kínálkozik, de pillanatnyilag a legjobbnak a részvényesi konzorcium mutatkozik, amely felöleli a PETROM-ot is. A múlt év novemberében az egykori ÁTA jóváhagyta a RAFO átszervezését, a finomító pénzügyi gondjainak - tartozása akkor 1140 milliárd lej volt - megoldása végett. A RAFO a hazai öt nagy finomító egyike, amely stratégiai fontosságú a keleti országrészben. Viszonylag stabil piaccal rendelkezik Moldova Köztársaságban és ezt bôvíteni tudja Ukrajna felé, mivel be van kapcsolva az importból származó olajat szállító vezetékrendszerbe.

Nincs gond az euró bankjegyek nyomtatásával

Az Európai Központi Bank (EKB) cáfolta azt a szombati német lapértesülést, miszerint nem áll majd rendelkezésre elég euró bankjegy, a közös európai valuta 2002. január 1-jei forgalomba kerülésekor. "Garantáltan elegendô euró bankjegy lesz majd. Azok elôállítása a tervnek megfelelôen halad" - szögezte le az EKB szóvivôje, akit a Reuters idézett. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) címû német lap szombati számában olyan értesülés látott napvilágot, miszerint technikai problémák miatt nem sikerül kinyomtatni idôre a 14,5 milliárd euró bankjegyet. A bankjegyeket egyszerre több helyen állítják elô és a lap tudomása szerint elsôsorban a francia és az olasz gyártással vannak gondok. Franciaországban és Olaszországban 2,6, illetve 2,4 milliárd euró bankót készítenek. Ezekben az országokban a nyomtatás minôségével vannak gondok - véli tudni a lap. A legtöbb bankjegyet, 4,3 milliárd eurót Németországban állítják elô.

Széchenyi Alapítvány alakult Kárpátalján

A kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak Ungváron létrehozták a Széchenyi Alapítványt, amely hivatalos bejegyzését követôen jótékonysági szervezetként fog mûködni. A Széchenyi Alapítványt Ukrajna jótékonysági szervezetekrôl és jótékonykodásról szóló törvénye alapján hozta létre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma. Az alapítvány célja mindenekelôtt a kárpátaljai, elsôsorban magyar lakosság gazdasági helyzetének javítása, a kistermelôk és a vállalkozások mûködési