|
LIII. évfolyam 39. (14699) sz. |
2001. február 16., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
(Folytatás tegnapi lapszámunkból)
– Az RMDSZ-színekben bejutott tanácsosok vagy különbözô tisztségbe jutottaknak a magatartása érdekes árnyalatokat mutat. Azt látjuk, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselôk szinte szégyenlôsen viselik a tisztségüket, mások meg feltûnôen távolságtartóan. Tanácsi testületeknél érzékeljük, hogy egyes tanácsosok amolyan saját pályán próbálnak futni, mintha nem egy frakciónak lennének a tagjai, hanem önállóan, saját fejük, saját elgondolásuk szerint dolgozhatnak, az egyeztetéseket, amiket az elnök úr is említett, valahogy idegenkedve fogadják. Hova tegyük az effajta "függetlenkedést"?
– Az elmúlt években is gond volt ez, most is gond. Úgy gondolom, hogy önbecsülésünk szempontjából mindannyiunknak fontos, hogy valós vagy vélt képességeinkre büszkék lehessünk. Ez nem mond ellent annak, hogy politikai jellegû tisztségbe valaki csak egy politikai szervezet akaratából kerülhet. Tehát én azt gondolom, hogy két dolognak kell találkoznia: képességnek, rátermettségnek, mert enélkül nem lehet, ám ez nem elegendô. Kellett egy politikai szervezetnek a döntése és az akarata. A két dolognak kellett tehát találkoznia ahhoz, hogy valakibôl polgármester lehessen, valakibôl tanácsos lehessen, valakibôl szenátor vagy képviselô lehessen. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak zavarok és nincsenek zavarok országos szinten is ilyen szempontból. Hányszor fordult elô, hogy országos döntéseket valaki "úri kedvében" megpróbált megkérdôjelezni, mert ô azzal nem értett egyet. Hiába fogadott el a többség egy álláspontot, utána az illetô szorgalmasan azon kezdett munkálkodni, hogy ezt lerombolja. Ez a parlamenti frakciókban is megtörtént, bár hál’istennek, csak kivételesen, és megtörtént a Szövetségi Képviselôk Tanácsa döntésében vagy más országos döntések esetében. Tehát nekünk elôször is országosan kell ezt érvényesíteni, és kell erre példát mutatni. Ugyanúgy érvényesíteni kell megyei vagy helyi RMDSZ-szervezetekben is. Hogy egy példát hozzak föl: Marosvásárhelyen többségi tanácsunk van. Ezt egyszerûen csak azért hozom föl, mert marosvásárhelyen beszélgetünk, és egy nagyon kézenfekvô matematikai arányról van szó. Huszonöt tanácsosa van Marosvásárhely városnak, és ebbôl 13 RMDSZ-es. Ez a 13 többség, de mindig egy szavazaton múlik, hogy ez a többség megvan-e vagy nincs. Tehát ez a többség egy nagyon nagy elôny. Ezzel ellenôrizhetô a polgármester munkája, ezzel meghozhatók jelentôs döntések, vagy megakadályozhatók számunkra hátrányos döntések, de csak akkor, hogyha a 13 ember egy emberként szavaz és egy emberként áll oda a döntések mellé. Hogy mi módon készítik az álláspontjukat elô, hogyan vitatkoznak, hogyan ütköznek egymással a vélemények, ez egy belsô mûhelykérdés. Amikor azonban odakerül, hogy szavazni kell, akkor ez az erô csak úgy valós, ha a tizenhárom ember egy emberként lép föl.
– Jó lenne, ha ezt is megérnénk egyszer… Az RMDSZ belsô ügyeihez közelítettünk. Nemrég zajlott le az SZKT, amit bizonyos tekintetben felemásnak éreztem. Furcsa volt, hogy amikor a választások kiértékelése kapcsán felmerült egyes tisztségviselôk magatartása a választási kampányban, a testület egyszerûen a szônyeg alá söpörte a súlyos etikai vétségeket. Azt, hogy felelôs tisztségeket betöltô politikusok, hogy így mondjam, az RMDSZ-tôl valakik, lettek valakik, olyan magatartást tanúsítottak a választási kampányban, amely árulással ér fel. Amikor arra került a sor, hogy ebben állást foglaljon az SZKT, akkor jött a csiki-csuki, s végül is szônyeg alá söpörték a kérdést. Majdhogynem azzal a klasszikus módszerrel, hogy ha valamit nem tudunk megoldani, arra alakítsunk egy bizottságot. Ez így – akár tetszik, akár nem – most már azt jelenti, hogy bárki bármit elkövethet az RMDSZ-szel szemben, mert azt úgyis, ha olyanok a viszonyok, és éppen béketûrô kedvében van az SZKT, akkor nagyvonalúan elnézik? Mellesleg, máris látjuk, hogy akad olyan, RMDSZ ellen kampányoló, aki a mostani tisztújításokban újra funkcióhoz jut. Miért marad az ilyen erkölcsi kérdés függôben?
– Sokaknak volt ilyen hiányérzete, nekem is. Nem egyszerû a kérdés. Ha politikai párt lennénk, valószínûleg ez egészen másképpen mûködne.Leváltással, bármilyen súlyosabb vétség esetén, akár kizárással. Akik állandóan azon siránkoznak, hogy mi úgy mûködünk, mint egy politikai párt, azoknak ezt az ügyet is a figyelmébe ajánlom, hogy mennyire nem igaz ez. Mérlegelni lehet azt, hogy a kára több-e vagy a haszna annak, hogy sokkal toleránsabbak vagyunk, hogy itt még ilyen jellegû magatartást is adott esetben eltûrünk. Számomra is ez dilemma.
– Tévedéssel szemben lehetünk toleránsak, de az effajta szembefordulás aligha gyömöszölhetô be a belsô demokráciába.
– Tagadhatatlan, hogy az elmúlt években, s az elmúlt évtizedben nem én voltam az, aki hajtóvadászatokat szerveztem mások ellen. Inkább próbáltam ezt megakadályozni. Szomorú, hogy idôrôl idôre az RMDSZ-ben voltak ilyen hajtóvadászatok. Ezeket többnyire a szervezetnek a tiszteletbeli elnöke kezdeményezte, aki most olyan helyzetbe jutott, hogy ellene is lehetett volna ilyen "hajtóvadászatot" szervezni. Nem támogattam ezt. Tehát én nem támogattam volna, hogy a szóban forgók ellen, például, akik valóban súlyosan megszegték a szervezeten belüli, szerintem minden közösségben és minden szövetségben szükséges elemi szabályokat, valamiféle hajtóvadászatot indítsunk. Errôl lehet vitatkozni, ennek kára is van.
– Azért egy erkölcsi léniát meg lehetne húzni, ha már a szervezetet kritikus helyzetben hátba szúrni is képes emberek nem képesek erkölcsi következtetéseket levonni.
– Morális kára is van az ügynek, ez tagadhatatlan. Ezért ezt a helyi szervezeteknek és a helyi saját közösségeinknek is mérlegelniük kellene. Én is tudok olyan esetrôl, amikor olyanokat, akik a választási kampányban egyértelmûen a szervezet ellen áskálódtak, újraválasztottak tisztségükbe. Az ilyesmit nem helyeslem, de azt gondolom, hogy a helyi szervezetek felelôssége ezeket a helyzeteket megoldani. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy miért nem szankcionáltunk, van-e valakinek is kétsége, hogy itt súlyos vétség történt? Az ítélet, a Szövetségi Képviselôk Tanácsának ülésérôl beszélve, a vitában és a megszólalásokban volt benne, ahogyan az ott elhangzott magyarázkodásokat fogadták. Az ítélet maga a vita volt. Én ennél többet nem kértem volna, nem is akartam. Ha ép még az ítélôképességünk, és én azt gondolom, a többségünknek még ép, akkor nagyon jól tudjuk, hogy mi a mérce, mi a határ, mi az elfogadható és mi nem. Ilyen szempontból az SZKT-n megszólalók túlnyomó többségének is nagyon ép volt az ítélôképessége. Az ítélet ott volt az elhangzottakban.
– Nem nagyon hiszem, hogy ennek különösebb erkölcsi kényszerítô ereje lenne a jövôre nézve, hiszen szûkebb pátriánkban nem egy a szóban forgók közül továbbra is milliós apanázst vesz fel RMDSZ-színekben díszelegve.
– Én azt javasolom, hogy errôl gondolkozzunk a továbbiakban közösen. Közös ügyünk ez az erkölcsi kérdés. Én például ehhez a sajtótól is segítséget kérek. És továbbra is azt gondolom, hogy a lényeg tényleg nem abban van, hogy születnek-e állásfoglalások vagy születnek-e közlemények, hanem a megszólalásban. Megszólalunk-e akkor, amikor súlyos erkölcsi vétséget érzékelünk? Megszólal-e az, akinek a sajtó útján erre eszközei vannak, megszólal-e az a politikus, akinek szintén eszközei vannak erre? És azt gondolom, egy szigorúbb erkölcsi mércét csak így tudunk érvényesíteni.
– Békésebb terepre váltva, egészen Földközelbe érve: az RMDSZ aktív, és egyesek által nagyon nagyra becsült vagy dicsért kampányt szervezett, ahol sokfajta ígéret hangzott el, fôleg, ami a helyi gondok-ügyek rendezését illeti. Ebben a tekintetben születtek-e, születôben vannak-e konkrét programok? Vagy a klasszikus politikai gyakorlat érvényesül, hogy lezajlottak a választások, ígértünk, amit ígértünk, aztán a következô négy évben lesz valahogy. Az RMDSZ mennyire veszi komolyan a saját ígéreteit?
– Mi ebben a kampányban olyan szempontból is újítottunk, hogy a munkatársaim és általában a munkatársaink felleltározták az elhangzott ígéreteket. A fölvetett problémákat és az ezekkel kapcsolatosan elhangzott javaslatokat is. Nem felejtettük el az elhangzottakat. Igyekszünk az ígéreteinket betartani. Nagyon konkrét, nagyon egyszerû, látszólag mindennapi problémákról van szó.
– Igen, föntrôl valóban kicsinek tûnô kérdések, de helyi közösségek számára fontosak.
– Én sem gondolom másként, válaszként ezért azt mondhatom, hogy még a koalícióba sem alkalmaztuk azt a módszert, amelyet az idén a költségvetéssel kapcsolatosan bevezettünk. Megbíztam egy kis munkacsoportot a szenátorok és képviselôk közül, akik költségvetési kérdésekkel foglalkoznak, hogy ebben az idôszakban tartsák kezükben ezt a kérdést. Ugyanakkor már most, a napokban összehívtuk az önkormányzati vezetôinket egy tanácskozásra, ahová a megyék képviselôinek el kell hozniuk a költségvetési javaslataikat. Mit igényelnének a költségvetésbôl, ami rendkívül szegény egyébként. Gyakorlatilag az inflációs rátát fogják hozzáadni a tavalyihoz, s még vagy négy százalékos nemzeti össztermék- növekedést számolnak bele. Ez lesz a költségvetési keret, de nem mindegy, hogy ebbôl melyik megyének, s melyik területnek mennyi jut. Ezért kértük be az adatokat. Most véglegesítjük, és ez a munkacsoport hivatott, hogy a pénzügyminisztérium képviselôivel, a kormány képviselôivel végigvigye a tárgyalásokat. Így próbáljuk érvényesíteni a régiós vagy helyi igényeket. Ez már konkrétan arról szól, hogy a választási kampányban fölmértük: sokkal tárgyszerûbben, módszeresebben kell cselekednünk. Elég intenzíven dolgozunk például azon, hogy a Hargita megyei gázelosztóhálózat kérdését megoldjuk. Óriási lépés lenne, hiszen ez azt jelentené, hogy a leghidegebb vidéknek, Gyergyónak és környékének elsôsorban, de egész Hargita megyének a gázelosztó hálózata épülne ki, javítva fejlôdési esélyeiket. A mi munkánkban tehát ilyen dolgok is benne vannak. Keveset beszélünk róla, ezekrôl nem is szokás sokat beszélni, mert nem kell nagy csinnadrattával csinálni, de próbálunk a sürgetô igények megoldásáért cselekedni.
– Lassan eljön az a negyedév vég, amely a protokollumban is szerepel, amikor a PDSR és az RMDSZ leül és áttekinti azt, hogy mit valósítottak meg az egyezségbôl. Milyen kérdéseket fog Markó Béla ezen a találkozón felvetni?
– Nagyon remélem, hogy addig áttekinthetôvé válik a két fentebb már említett törvény alkalmazásának a helyzete. Az egyik tiszta: az ingatlantörvényt aláírta az államelnök. A negyedév végére addig azonban nem jutunk, hogy az egyházi ingatlanok kérdését is rendezzük. Vannak erre bizonyos elképzeléseink, ezeket vetjük fel. Szeretnék eljutni oda is, hogy a földtörvénnyel kapcsolatos értelmezési álviták fejezôdjenek be, legyen tiszta a kép és mondhassuk azt, hogy megy elôre a dolog, halad a végrehajtás. Úgy hiszem, a negyedév elteltével pozitív mérleg készíthetô, és nem arról kell majd beszélnünk, hogy a pruteanus, paunescus mozgalom nyert teret, ami fölborítja a viszonyunkat. Mert ez sem kizárt, ha a különbözô megyékben a PDSR és az RMDSZ kapcsolatában tapasztalható zavarokra gondolunk.
– Készül-e az RMDSZ valamilyen törvénytervezettel elôállni? Milyen most a parlamenti munkájuk jellege? Egyszerûen a hasznosnak tartott kormányzati intézkedésekre bólintgatnak rá az RMDSZ-frakciók, vagy pedig saját kezdeményezéseken is dolgoznak?
– Nekünk kezdeményezni is kell. Éppen az elmúlt napokban volt alkalmunk beszélgetni a miniszterelnökkel és más PDSR vezetôkkel errôl. Fölvetôdött, hogy vannak már a parlamentben elindított törvénytervezetek, az RMDSZ által kezdeményezett módosítások, és ezeket szeretnénk most fölleltározni, újra áttekinteni és továbbítani a kormánynak. A gazdasági kérdésekben kell nekünk elsôsorban kezdeményezôknek lennünk. Szerintem új törvények is szükségesek, de nagyon hamar föl fogjuk mérni, hogy az RMDSZ milyen törvénykezdeményezésekkel akar élni, vagy, mivel számos törvényrôl bebizonyosodott, hogy egyik vagy másik vetületében nem jó, milyen módosító indítvánnyal kívánunk élni.
A minap öt román parlamenti képviselô ruccant át Irakba. Kitört a botrány. Vagy annak látszata.
A Moldavian Air egy gépe 66 utassal és egészségügyi felszereléssel a fedélzetén szállt fel a Baneasa repülôtérrôl. A kirándulásról – mit ad isten – állítólag senki sem tudott. Akkor derült ki, hogy hol vannak, amikor a Saddam reptéren landoltak. A kirándulócsoport három tagja a Nagy-Románia Pártból, kettô pedig PDSR-bôl került ki. Ha egyebet nem, azt elérték, hogy Románia a nyugati lapok címoldalára került. A kívánságok, ugye, teljesülnek, de nem akkor, amikor kellene és nem úgy, ahogyan szeretnénk…
A New York Times szerint "Románia titkos megbízottakat" küldött Irakba. Hogy miért? Az amerikai lap, szerint "a román parlamenti képviselôk mandátumot kaptak arra, hogy behajtsák Irakon a Romániával szembeni tartozást". Arra is utalt, hogy Mircea Geoana külügyminiszter sietett kijelenteni, hogy az esemény "nem jelenti az ENSZ által, Szaddam Husszein rendszere ellen kiszabott szankciók megszegését". A New York Times ugyanakkor emlékeztetett Nicolae Ceausescu és az iraki diktátor közötti barátságra is, és arra a következtetésre jutott, hogy "bizonyos csoportok, egyes országokból", az Irakkal felújítandó kereskedelmi kapcsolatok reményében, készek megszegni az Egyesült Nemzetek Szervezete által Irak ellen megállapított szankciókat. Súlyos vád. Gyorsan feledtetni kell, vagy legalábbis, megpróbálni. Ami nem egyszerû.
Victor Hrebenciuc, a PDSR képviselôházi frakciójának elnöke kezdetben egyenesen tagadta, hogy bárki a csoportból Irakba utazott volna. Ezzel szemben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, úgy nyilatkozott, hogy "a román parlamenti képviselôk mandátumot kaptak az Irak Romániával szembeni adóssága behajtására". Vagyis, amolyan "rekuperátor"-féle minôségben utaztak a megbélyegzett országba.
Képviselôi folytán az ügybe (és gyanúba) keveredett kormányzópárt, a PDSR, a hír hallatán nyomban összehívta a központi végrehajtó bürót. Valamit ki kellett sütni. A párt elnöke, Adrian Nastase kijelentette, hogy részükrôl a két pédészérés képviselô sem politikai, sem parlamenti mandátumot nem kapott. A "sült": Kizárólag kôolajszakértôként utaztak el, mindenfajta, a Szaddam- rezsimnek szóló politikai megbízatás nélkül. Egyben "természetesnek" találta, hogy "román üzletemberek, az ENSZ által megszabott keretek között iraki akciókban vegyenek részt". A pártvezér azt is kifejtette, hogy a szóban forgóknak nem volt szükségük a párt vezetésének beleegyezésére, mert "nem PDSR-delegáció". Csak az "zavarta", hogy egyesek "politikai megbízatásként értelmezik" a dolgot. Lassan az ügy politikai üzenetéig is eljutott: Románia hatalmas károkat szenvedett az Irakkal való kereskedelmi kapcsolatai miatt", és "készen kell állnia a gazdasági kapcsolatok újrafelvételére". Itt zárul be a kör, s a hivatalos – nem hivatalos vitájának értelmetlenségét ezen túl azok nem látják, akik nem akarják. Mert az ügyön csak azok rágódnak tényleg komolyan, vagy komolyságot színlelve, akik nem veszik észre, hogy a szelektív figyelmû Nyugaton ennél nagyobb "gikszerek" is gyorsan feledésbe merülnek. Különösen, ha ügyesen keverik a hivatalos és a magándiplomácia kártyáit. Láttunk már amerikai szenátorokat Havannában landolni minden komoly következmény nélkül. Ha pedig valamicske dollár is befolyik a román államkasszába az adósságból, miért fájjon ez éppen nekünk. Az embargó azoknak jó, akik keresnek rajta.
Heves vitát váltott ki annak a közvélemény- kutatásnak az eredménye, amelyet tegnap ismertetett Munteanu Mircea, az elkészítô MPR Research Kft. képviselôje, dr. Raed Arafat, a SMURD Rohammentô- szolgálat és dr. Ivanici Ioan, a megyei Mentôszolgálat vezetôjének jelenlétében. Mennyire elégedett a lakosság a két mentôszolgálat tevékenységével? - volt a témája az Uniplus Rádió és az Antena 1 televízió megrendelésére 2001. január 29. és február 9. között készített közvélemény-kutatásnak, 658 marosvásárhelyit kérdezve meg.
Az összegzô szerint Marosvásárhely lakosságának 77,5%-a nagyon elégedett a SMURD Rohammentô-szolgálat tevékenységével, ezzel szemben a megyei Mentôszolgálatéval mindössze 5,3%. A központosított diszpécserszolgálat létrehozását a lakosság 57,8%-a tartja hasznosnak, 80,2%-a úgy véli, hogy a SMURD létrejötte 1990 után javított a megye sürgôsségi ellátásán, továbbá 82,2 %-a szükségesnek tartja az orvosi helikopter bevetését. A helikopter üzemeltetésének költségeit a lakosság háromnegyede szerint a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak kell fedeznie, 63,4% úgy gondolja, hogy szükséges a 30 kilométerenkénti elsôsegélynyújtási egységek létrehozása, 41%-a pedig azt tartja, hogy a SMURD felszámolása esetén a megyei Mentôszolgálat képtelen lenne ellátni a rohammentô-szolgálat tevékenységét. Végül kiderült: a SMURD-ban a marosvásárhelyiek 79,8%-a, míg a Mentôszolgálatban 0,9% bízik nagyon.
A tanulmánykészítôk arra is kíváncsiak voltak, hogy melyek azok a jellegzetességek, amelyeket pozitívumként illetve negatívumként értékelnek a megkérdezettek. A SMURD esetében a pozitív jellegzetességek kapták a legtöbb pontszámot: a gyorsaság, felszereltség, szakmai hozzáértés, hatékonyság, komolyság, a szolgáltatás minôsége, hiányosságként a kocsik felszereltségét, a személyzet arroganciáját, az önkéntesek jelenlétét, csúszópénz elfogadását tartották. A Mentôszolgálatról leginkább a negatív jellegzetességeket emelték ki, mint késés, operativitás és felszereltség hiánya, szakmai felkészületlenség és felületesség, érdektelenség, csúszópénz elfogadása, komolytalanság, arrogancia, régi autók használata, a személyzet kényelmessége. Pozitívumként mindössze néhány pontot kapott a tapasztalat és szakmai hozzáértés, felszereltség, a beteg iránti érdeklôdés.
A közvélemény-kutatás eredményeinek ismertetése heves, vádaskodásoktól sem mentes vitát váltott ki a mentôszolgálatok vezetôi között. A Népújság kérdésére dr. Ivanici Ioan elmondta: furcsának tartja, hogy éppen most mutatták be a tanulmányt, amikor országos szintû konfliktus robbant ki a sürgôsségi ellátás megszervezésérôl.
- A tanulmány nem más, mint jó eszköz arra, hogy a bukaresti illetékeseknek bebizonyítsák: milyen remekül dolgozik a SMURD, és milyen gyengék vagyunk mi.
A megyei Mentôszolgálat vezetôje úgy véli, hogy a botrányt az a program váltotta ki, amelyet egyrészt a kormány, másrészt a Világbank finanszírozna. Elôbbi a mentôszolgálatokat, utóbbi a rohammentô-szolgálatokat szervezné át, fedezve az ezzel járó költségeket. Az ilyen értelemben megkötött egyezmény ellen az utóbbi idôben egyesek számos kifogást emeltek. Arafat doktor szerint a botrányt azok gerjesztik, akik azt szeretnék, hogy a világbanki támogatást ne a SMURD kapja meg.
Bár nem kifogásolta a kft. munkamódszerét, Ivanici doktor szerint a tegnap bemutatott tanulmány adatai nem fedik teljesen a valóságot, sôt, pszichózist keltenek a Mentôszolgálat körében, ebbôl pedig a lakosság csak veszíthet.
Az eredmények nem lehetnek reálisak, elsôsorban amiatt, hogy a megkérdezettek nem ismerik egészen pontosan a Mentôszolgálat tevékenységi körét - hangoztatta dr. Ivanici. Míg a SMURD-nak csak a súlyos sürgôsségi eseteket kell ellátnia, a Mentôszolgálat hatáskörébe egyéb, kiegészítô tevékenységek is tartoznak: kevésbé súlyos esetek ellátása, otthoni vizsgálatok elvégzése, betegszállítás, ezek pedig költségesek. A Mentôszolgálat rossz híre már évekkel ezelôttrôl származik, és hiába van az, hogy az utóbbi két évben javult az ellátás minôsége (a marosvásárhelyi mentôszolgálatot országos szinten a legjobbak között tartják számon), a lakosságban megmaradtak az elôítéletek. Másfelôl a sajtónak is jelentôs szerepe van a SMURD hírnevének növelésében. Arról nem szólt, hogy a mindennapi tapasztalatok mennyiben táplálhatják a szolgálat, kétségtelenül elôítéletekkel is terhes megítélését.
Radikális változások kellenének
A SMURD vezetôje, dr. Raed Arafat szerint semmi jelentôsége annak, hogy éppen most ismertették a tanulmányt, hisz a közvélemény-kutatásokat általában krízishelyzetben szokták végezni. Márpedig itt errôl van szó.
- Az sem véletlen, hogy az utóbbi idôben az egészségbiztosítási pénztár egyre kevesebb hajlandóságot mutat a helikopter finanszírozására, és már öt hónapja nem ad pénzt a SMURD-kocsik üzemeltetésére. A közvélemény- kutatás eredményei jelzésértékûek: bajok vannak a Mentôszolgálat háza táján, ideje lenne változtatni a rendszeren.
Dr. Raed Arafat kíméletlenül kioktatta orvoskollégáját: elsôsorban a reformot kell megvalósítani, gyökeresen átalakítani a Mentôszolgálatot, (még akkor is, ha ez az alkalmazottak körében elégedetlenségekhez vezet). Ehhez pedig mentalitásváltásra, szakmailag felkészült személyekre, fegyelemre van szükség. Amíg ez nem történik meg, a megítélésük sem változik.
-A mentôszolgálatoknak ki kell egészíteniük egymást - hallhattuk végezetül –, csak így válhatnak igazán a lakosság hasznára.
A Városháza utca 1 szám alatti sajtószékház ügye a csepûposta révén tulajdonképpen már egy-két évvel ezelôtt lábra kelt. Az épületet magának perelte a megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Megkapta. Az ügy most ott tart, hogy felszólították a szerkesztôségeket – némi haladékot adva –, költözzenek ki a házból. Köztudomásúlag itt van a rangos szépirodalmi folyóirat, a Látó szerkesztôsége is. Kivétel nincs. Nekik is menniük kell. Hova? Egyelôre fogalmuk sincs. Nos, ez ügyben kerestük meg a Látó fôszerkesztô-helyettesét, Gálfalvi Györgyöt. Elmondta:
– Két évvel ezelôtt, amikor a székhely- ügy felmerült, Fodor Imre polgármesterhez fordultam, mert ez az épület tulajdonképpen a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdonában van. Fodor Imrétôl minden alkalommal megnyugtató választ kaptam, és biztosított arról, hogy az épületben marad folyóiratunk szerkesztôsége. Voltam nála egyedül is, voltam nála Cornel Moraruval, a Vatra folyóirat fôszerkesztôjével, értesítettem ugyanakkor a kiadónkat is, akit úgy hívnak, hogy Virág György, hiszen a lapgazda a megyei tanács. Ott is mindig megnyugtató választ kaptam, hogy szerkesztôségünk kiköltöztetésére nem kerül sor, az illetékesek még január vége felé is biztosítottak, ahhoz, hogy két napra rá az RMDSZ új székházavatásán közöljék velem: sajnos, úgy néz ki, mégis ki kell költöznünk az épületbôl, de közölték az új lakcímet is: az a Tusnád utca 5. szám lesz, vagyis a kamara mai székháza. A Látó szerkesztôsége kapott közben egy felszólítást, hogy keressem fel a kamara illetékeseit, és kössük meg a bérleti szerzôdést arra az idôre, amíg még itt szerkesztjük folyóiratunkat, ebben az épületben. A kamaránál sajátos módon elmagyarázták nekem, hogy mi az épület története, és azt is, hogy ôk az épület birtokosai, ezenkívül 5 dollárt kértek négyzetméterenként, arra az idôszakra, amíg még itt vagyunk. Ezt mi nem fogadtuk el, természetesen nem írtunk alá semmiféle szerzôdést. Azt javasoltam, hogy forduljanak a kiadómhoz, a megyei tanácshoz. Erre elmagyarázták, hogy nem hajlandók szóba állni se Virág Györggyel, sem Ioan Toganellel, sem Dorin Floreával, mert nekik csak egy emberrel, a mozivállalat igazgatójával van kapcsolatuk – hivatalosan Ô az épület bérlôje – egyébként máig tisztázatlan a szerepe ebben az egész tranzakcióban. Hozzám csak január 25-e körül jött le, amikor a végrehajtók megjelentek, hogy én lépjek közbe a kapcsolataimmal, próbáljam megmenteni a helyzetet...
Ha jól tudom, a kétéves szóbeszéd, mindenféle híresztelés alatt önöket senki semmirôl hivatalosan nem értesítette…
Az égvilágon senki, az események közben felgyorsultak, a mozivállalat kiköltözött, helyiségeit lepecsételték. Aztán "megjött a levél" hozzánk is, átiratban közölték velünk, hogy február 28-ig a Látó szerkesztôsége hagyja el az épületet. A történethez az is hozzátartozik, hogy közben látogatást tettek, felmérték épületünket, meglehetôsen furcsán viselkedve, kolléganônk rájuk szólt, hogy ha már bejönnek, legalább köszönjenek, akkor közölték, hogy ôk birtokon belül vannak, nekünk kell köszönnünk, majd arra kértek, hogy neveljem meg beosztottjaimat. Én ezek után civilizált párbeszédre ôket nem tartom alkalmasnak, nem is vagyok hajlandó velük ebben a hangnemben beszélni.
– Itt máris vaskos véleményt lehet formálni arról, hogy a Városháza és egyáltalán az illetékesek szájtátisága miatt hogyan veszítik el az épületet…
– Furcsának tartom, hogy egy olyan törvény, amelyet az RMDSZ illetékesei szorgalmaztak és támogattak, ennek alapján se egyházi, se közingatlanjainkat nem kapjuk vissza, de ha kajánul fogalmazunk, e törvény alapján elveszik tôlünk a Toroczkai Wigand Ede által Bernády idejében készült házat. Nehezen nyelem le, hogy ismét éreztetik velünk, hogy a vesztesekhez tartozunk.
– Mi lesz tovább?
– Amennyiben a Kereskedelmi és Iparkamara még jelenlegi, Tusnád utcai székházában biztosít számunkra helyet, akkor hajlandóak vagyunk átköltözni. Mint kiderült, ôk nem hajlandók a cserére. Arra hivatkoznak, hogy ôk nem tudnak kijönni onnan, amíg ez az épület nincs teljes egészében beköltözhetô állapotban. A javítás eltarthat fél évig, de akár egy évig is. És akkor mi teljes gépi felszerelésünkkel hol szerkeszthetünk? Ezt intézményvezetôként nem fogadhatom el.
– Végül is egy igen népszerû, országhatárokon kívül ismert, rangos szépirodalmi folyóirat a Látó, csak nem fogják a lapot a fôtéri padsoron szerkeszteni, netán egy padlásszobában valahol.
– Minden illetékesnél megfordultunk, Csegzi Sándor alpolgármester nagyon nagy jóindulattal próbált megoldást találni. A kamara urai kilátásba helyezték, hogy önként fog a szerkesztôségünk elmenni, ha jönnek az építôk a munkatelepi zajjal, amihez még hozzátartozik az is, hogy kikapcsolják a villanyt, a telefont. Csegzi Sándor felajánlott ideiglenesen és feltételesen egy helyiséget, éspedig a kereskedelmi iskola bentlakásában. Ismétlem, ideiglenesen, s hosszú idôbe telne, amíg azokat a helyiségeket munkára alkalmassá lehetne tenni. Munkánk természetébôl következôen a centrumtól távolabbi bentlakásba nem várhatunk munkatársakat. 1963-tól itt van az Igaz Szó, 1989-ben itt alakult meg a Látó.
– Még mindig nem felelt arra, mi lesz önökkel, ha megjelennek a festôk és a mázolók, a végrehajtók netán ?
– Fogalmam sincs. Nem tudom, kinek jó az, hogy itt megint feszültség támadjon. A dolgok természeténél fogva akár nemzetiségi alapon, annak ellenére, hogy ebben az ügyben a Vatra szerkesztôsége is érdekelt. Velük eddig párhuzamosan mentünk, minden ügyben tájékoztattuk egymást, de nem vagyok biztos abban, hogy adott pillanatban ôk nem keresnek más megoldást. Ha a Tusnád utcában az elsô emeletet mégis megkapnánk, akkor ott civilizált módon be tudnánk rendezkedni, de erre belátható idôn belül semmilyen kilátás nincs. Egyébként többször is jó adag gúnnyal és hangsúlyosan tudomásunkra hozták, hogy fölöslegesen futkározunk a megyei tanácstól Markó Béláig, mert nekik senki nem parancsol.
P.S. A tegnap délután Gheorghe Nan, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke újra felszólította a Látó fôszerkesztôhelyettesét, hogy távozzon az épületbôl, különben 24 óra leforgása alatt útra teszi a Látó szerkesztôségét. Az ügy pikantériája, hogy a kamara jelenlegi székháza a Maros Megyei Tanács tulajdona, telekkönyvileg igazolhatóan, minimális bért pedig a Locativ SA.-nak fizetett, miközben leendô székházában négyzetméterenként 5 dollár bérleti díjat követelne a szerkesztôségektôl.
A 25 tagú tanácstestületbôl mindössze 12-en vettek részt azon a cégbemutatón, amelyet a tegnap délelôtt rendezett a Salubriserv Rt. Marosvásárhelyen. A döntéshozókat kívánták közelebbrôl megismertetni a város hulladékgazdálkodásának helyzetével. A találkozón ott voltak Fodor Imre és Csegzi Sándor alpolgármesterek is.
A meghívottaknak elôször a cég udvarán a nagykapacitású hulladékszállító gépek üzemmódját mutatták be. A Magyarországról hozott hengeres, illetve sík hulladékpréssel ellátott autó akár 40 fémkonténer ûrtartalmát is elszállíthatja, egyben kukák és konténerek ürítésére is alkalmas. A tanácsosok azt is láthatták, hogyan dolgozik a járdaseprô gép, amely, mivel a polgármester lemondott a gépi seprésrôl, beszerzése óta használatlanul a garázsban áll. Ezt követôen ellátogattak a szeméttelepre, ahol Karácsony Erdei László, a Salubriserv Rt. igazgatója tartott eligazítást. Megtudhattuk, hogy ide évente 17.000 köbméter konyhai és 30-40.000 köbméter ipari hulladékot hoznak. A telepen dolgozik a 17 tonnás hulladékhenger. Ezzel a különleges géppel terítik el, préselik, majd elföldelik a hulladékhegyet. Elônye, hogy növelik a szeméttelep befogadóképességét és az Aquaserv által bérmentesen felajánlott száraz iszaptakaróval csökkentik a szabad hulladékfelületet. Ilyen körülmények között ez a telep még 10-12 évig is használható. A tároló környezetvédelmi szempontból is engedélyezett, igaz, az innen lefolyó patak medrében szennyvíztisztítót kell építeni. De ezt a beruházást is csak az anyagiak késleltetik. A tanácsosok figyelmébe ajánlott fontos információ, hogy ennek a telepnek a használata, bôvítése gazdaságosabb, mint egy új megépítése, vagy egy hulladékégetô létesítése. Ennek ellenére – tette hozzá az igazgató –, a Salubriserv Rt. és a város vezetôsége nem ellenzi a nyárádtôi regionális hulladéktároló megépítését.
A bemutatót zártkörû megbeszélés követte, majd az ott elhangzottakról a cégvezetô rövid sajtótájékoztatón számolt be az újságíróknak. Karácsony Erdei László elmondta, a cégbemutatón azért nem vett részt Dorin Florea polgármester, mert a találkozó megszervezését elsôsorban a tanács szakbizottsága kérte. Az új tanácstagok csak a sajtóból értesülhettek a Salubriserv tevékenységérôl, ahol sok esetben tévesen, egyoldalúan jelentek meg információk a vállalattal kapcsolatosan. Ha a tanácsosok elsô kézbôl, a legilletékesebb helyrôl tájékozódnak, saját szemükkel látják azt, hogy a vállalat minden munkatársa a szolgáltatás minôségének javítására törekszik, talán másként hoznak majd határozatokat a város hulladékgazdálkodásáról. Az ismertetônek nem az volt a célja, hogy tisztázza a vélt vagy valós nézeteltéréseket, amelyek a Salubriserv és a polgármesteri hivatal, illetve a polgármester között vannak. Csupán azt szeretnék bebizonyítani, hogy a köztisztasági vállalat egy 2002- ig érvényes szerzôdés alapján, ennek megfelelôen végzi a dolgát és nem kell mást tenni, mint ezt a megállapodást betartani.
A Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártja (PSRN) néven új politikai alakulat létrehozását kezdeményezi Ioan Radu, a Nagy- Románia Pártból (PRM) kivált bukaresti fôpolgármester-helyettes.
Ioan Radu, a pártalapítást kezdeményezô bizottság elnökeként megtartott sajtóértekezletén bejelentette: az új párt "nagyon erôs nemzeti dimenzióval rendelkezik majd anélkül, hogy nacionalista, szélsôséges vagy idegengyûlölô lenne". A létrehozandó párt doktrínájáról azt mondta, hogy "a modern európai szocializmus" tanaira épül majd, és korszerû politikája "nyitott lesz az európai struktúrákba való integráció irányában". Mint fogalmazott, "az új párt üzenete nem a románokhoz, hanem az ország állampolgáraihoz" szól.
Ioan Radu nem zárta ki bizonyos "együttmûködési szövetség" létrejöttét a PSRN és a kormányon levô Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), valamint ez utóbbi alakulattal választási koalíciós partnerként parlamenti helyekhez jutott Román Humanista Párt (PUR) között, mert – mint mondta – "doktrína szempontjából e két párt közel áll az eljövendô párthoz".
Corneliu Vadim Tudor, a PRM vezetôje, "politikai csavargónak nevezte" a pártját faképnél hagyó Ioan Radut, s azzal vádolta Ion Iliescut államfôt és a PDSR-t, hogy zsarolással és pénzért megvásárolt PRM-politikusokat csábítanak az új pártba. Tudor szerint a PDSR így próbál új parlamenti többséghez jutni, hogy "minél hamarabb megszabaduljon a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, a Nemzeti Liberális Párttal és a Demokrata Párttal kötött szövetségtôl".
Romániában az élelmiszerek és a szolgáltatások jelentôs drágulása miatt nem várt magasságra ugrott a januári infláció. Elemzôk szerint azonban csak egyszeri a növekedés, mivel a következô hónapokban nem várható az energiaárak emelkedése – közölte a Dow Jones
A statisztikai hivatal szerdán ismertetett adata szerint januárban az infláció havi üteme 3,7 százalékra nôtt a decemberi 2,5 százalékról. Szakértôk 3 százalékos szinttel számoltak.
Januárban éves szinten az infláció 39,9 százalékra mérséklôdött a decemberi 40,7 százalékról.
Ugyancsak szerdán hozta nyilvánosságra a statisztikai hivatal, hogy tavaly a külkereskedelmi hiány 2,688 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 1,892 milliárd dollárról. Tavaly a kivitel 21,9 százalékkal 10,366 milliárd dollárra nôtt, míg a behozatal 13,054 milliárd dollár volt, ami 25,6 százalékos bôvülés.
Románia legfontosabb exportpiaca Olaszország volt, ide irányult tavalyi kivitelének 22,4 százaléka.
Szerdai frakciógyûlésén a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja úgy döntött, hogy a szláv makedónokat és a ruténokat nem ismerik el mint nemzeti kisebbségi csoportokat, ugyanakkor azt is eldöntötték, hogy Oana Manolescu nem képviseli a romániai albán közösséget.
Az Állandó Bizottság tudomásul vette ezeket a döntéseket.
A parlament vezetôsége úgy döntött, hogy figyelmezteti a Romániai Albánok Kulturális Szövetségét, hogy képviselôi nem tartják tiszteletben azokat a szabályozásokat, amelyek a képviselôknek kiosztható iratokra vonatkoznak. Múlt héten a szövetség két képviselôje szabálytalan módon hatolt be a képviselôház üléstermébe, a képviselôk között pedig elkezdték kiosztani azokat a borítékokat, amelyek Oana Manolescut támogató irományokat tartalmaztak.
Az Állandó Bizottság tagjai úgy vélekedtek, hogy a szövetség képviselôi nem tartották be a házszabályzatot, mivel a borítékokat nem jegyeztették be az iktatóhivatalnál.
Január 18-án a képviselôház mandátumigazoló bizottsága javasolta Oana Manolescu mandátumának az elfogadását (az Albán Liga részérôl), valamint azt, hogy ne fogadják el Gheorghe Friczak mandátumát (a Romániai Ruténok Szövetsége részérôl) és Ioan Savu mandátumát (a Szláv Makedónok Szövetségének a részérôl). Oana Manolescu mandátuma ellen a Romániai Albánok Kulturális Szövetsége fellebbezett, a mándátumigazoló bizottság viszont úgy döntött, hogy ebben az ügyben nem tartották be a törvényes elôírásokat.
A képviselôház plénuma egyelôre nem döntött a három képviselô mandátumának a vonatkozásában.
Az RMDSZ szerint nincs szükség a mezôgazdasági és erdôterületek visszaszolgáltatásáról szóló Lupu- törvény módosítására, de amennyiben a PDSR módosítani szeretné, a Szövetség javasolni fogja a törvény "jobbá tételét", vagyis a magánszemélyeknek visszaszolgáltatásra kerülô erdôterületek felsô határának növelését 10 hektárról 20 hektárra, nyilatkozta szerdán, sajtótájékoztatón Kelemen Attila, az RMDSZ képviselôházi frakciójának vezetôje.
A frakcióvezetô emlékeztetett, hogy a Lupu- törvény értelmében a visszaszolgáltatásra kerülô területek felsô határa 50 hektár a szántóföldek esetében és 10 hektár az erdôterületek esetében. "Nem helyénvaló, hogy míg egyesek 50 hektárnyi szántóföldet kapnak, addig a hegyvidéken lakók csupán 10 hektárnyi erdôt", mondta Kelemen Attila. Szerinte "20 hektárnyi erdôterület megfelel 50 hektárnyi szántóföldnek.
Kelemen elmondta, hogy a Szövetség folytatja a megbeszéléseket a PDSR-vel a Lupu-törvény kapcsán, különös tekintettel a közbirtokosságok visszaszolgáltatásának kérdésére. "Tisztázni akarjuk ezt a kérdést, konkrétan akarunk errôl beszélni", mondta.
Sajtótájékoztató az Azomuresnél
Az Azomures politikájától idegen a sajtóban megjelent vádakra való válaszolgatás, de tekintettel arra, hogy a vállalatot jegyzik a tôzsdén és 51.000 hazai és külföldi részvényese van, fontos, hogy hiteles képet kapjon a közvélemény a vállalatról – hangzott el tagnap a kombinát vezérigazgatója, Doru Opriscan és a vezetôtanács alelnöke, Erman Yedkin által tartott sajtótájékoztatón.
A vádak hamisak
A legfontosabb vádak a következôk: az Azomures olcsóbban jut nagy mennyiségû belföldi földgázhoz, mint versenytársai; a belföldi olcsó földgázt és villamos energiát exporttermékei elôállítására fordítja, miközben a belföldre szánt mûtrágyát drágán kínálja, ahelyett, hogy a román mezôgazdaságot támogatná az alacsonyabb árakkal; a belföldön eladott termékek 2,5-szer drágábbak, mint az exportáltak; a gyár egyes részeit leszerelik és elszállítják.
Doru Opriscan a fentiekre elmondta, hogy a privatizáció óta eltelt 28 hónapban felhasznált földgáznak 60,32%-a importból származik. Ez az arány véleményük szerint nagyobb, mint bármelyik más romániai mûtrágyagyártó esetében. Nemrégiben azonban egy tárgyalás során az iparügyi miniszter. Dan Ioan Popescu ígéretet tett arra, hogy ezt a fajta illojális konkurenciát egy jól mûködô, átlátható rendszer bevezetésével megszünteti.
Az Azomures a román mûtrágyapiac közel 50%-át birtokolja, míg a többin 7 gyártó osztozik. Így a parasztok szabadon választanak a kínálatból és a számukra legkedvezôbb árat, illetve szolgáltatást vehetik igénybe. A kombinát vezetôi szerint a második vád sem állja meg a helyét. Mivel a belföldi piac nem képes a vállalat által elôállított mûtrágyamennyiséget felvásárolni, ezért az export szükségszerûség a kombinát számára. Fontos azonban tudni, hogy a felhasznált földgáz segítségével elôállított mûtrágya exportjából tonnánként 178 amerikai dollár haszon származik.
A belföldön, illetve külföldön értékesített mûtrágya árának a viszonyára vonatkozóan elmondták: az export és a belföldi értékesítés esetében is ugyanolyan profitra törekednek. Az árak közti különbségek megállapításakor pedig a fizetési határidôket és kockázatokat veszik figyelembe. A hazai piacon értékesített termékek nyomán kisebb a hasznuk – hangsúlyozták.
Ami az egyes berendezések leállítását és elszállítását illeti, az igazsághoz tartozik, hogy a ’60-as évek végén vásárolt berendezések már 1990 elôtt leálltak. Egyrészt, mert addig voltak használhatók, másrészt, mert újabb technológiát kellett bevezetni. Ez mindenhol így van, legalábbis a mûtrágyaiparban. A szóban forgó eszközöket valóban felszámolják, az értékesítésükbôl származó jövedelmet pedig modernizálásra fordítják.
A belföldi földgáz megvonása miatt az Azomures ebben a hónapban 1,5 millió dolláros veszteséget könyvel el. A gyárat mégsem állítják le, egyfelôl szociális meggondolásokból, másfelôl a gyár presztízsének a megtartása miatt. Ugyanakkor olyan külföldi megrendeléseik vannak, amelyek nyomán betörhetnek az amerikai piacra. Ha most ezt a lehetôséget elszalasztják, az újabb alkalomra lehet, hogy éveket kell várniuk. Igaz, a szerzôdésben foglalt mennyiség elôállításához elegendô egyetlen ammóniagyár mûködtetése, és ezért a többi üzemek állnak, hogy minél kevesebb legyen a veszteség.
Doru Opriscan kérdésekre válaszolva elmondta: értesülései szerint az ország 8 mûtrágyagyára közül, az Azomures kapja a legdrágábban a földgázt, de ezt nem kell feltétlenül ellenük irányuló cselekedetként értelmezni. A gáz árának megállapításakor ugyanis más tényezôk is számítanak. A teljes egy hónapra rendelkezésre álló földgáztartalékot elosztják a földgázszolgáltatók közt, amelyek miután levonják a lakosságnak szükséges mennyiséget, a többit az ipari megrendelôknek kínálják. Amennyiben a megmaradó mennyiség nem fedezi a szükségleteket, akkor külföldi gázzal pótolják. A vegyített földgáz köbméterének ára pedig ez év februárjára 126 dollár lett. A földgáz árának kiszámításából adódó bizonytalanság miatt az igazgató szerint lehetetlen hosszú távú stratégiát kidolgozni. Így a gyár vezetése egy kalandhoz kezd hasonlítani. Az elôbb részletezett probléma kiküszöbölése érdekében az Azomures elsôként kérvényezte, hogy megkapja a választható ügyfél státust. Ennek alapján már egyéni fogyasztóként tárgyalhat a földgáz-kitermelôkkel és nem kell a Distrigazon keresztül vásárolnia. Ezzel elkerüli egyúttal, hogy a 20 dolláros forgalmazási díjat fizesse.
A privatizációhoz semmi közük
A sajtótájékoztatón számos kérdés a privatizációt firtatta. Doru Opriscan kijelentette, hogy ô maga semmilyen módon nem vett részt ebben. A szerzôdés aláírása elôtt ôt sem mint a kombinát volt alkalmazottját, sem mint a helyi ÁVA akkori elnökét még csak véleménykérés céljából sem kereste meg senki. Ugyanakkor a szerzôdés a Transword Fertilising Holding (TFH) és az ÁVA között jött létre, amelyhez a kombinátnak semmi köze nincs. Egyébként amennyiben bármilyen rendellenességet talál a vizsgálóbizottság, azt az adásvételi szerzôdés értelmében a párizsi kereskedelmi bíróságon fogják tárgyalni.
A megyei pénzügyi igazgatóság, mint a Pénzügyminisztérium alárendelt szerve, januárban 253,6 milliárd lejt gyûjtött be a megye gazdasági szereplôitôl – áll az igazgatóság sajtóhoz eljuttatott közleményében. A bevételek legnagyobb hányada a HÉA-ból származik, több, mint 127,7 milliárd lej. Bár a második legnagyobb jövedelemforrás a maga 64,9 milliárdos állami jövedékével, a profitadó szintje még mindig alacsony szinten mûködô gazdaságot jellemez.
Az igazgatóság 305 gazdasági egységet ellenôrzött januárban, az ellenôrzések folyamán kiszabott büntetésekbôl, késedelmi kamatokból, valamint az adók újraszámításából 7,2 milliárd lej többletjövedelemhez juthatott az állami költségvetés. Ebbôl az összegbôl a kimondottan büntetés címén befizetett összegek 4,1 milliárd lejre rúgtak.
Mosolygó, virágot, szív alakú léggömböket ajándékozó és ajándékozott, kézen fogva sétáló fiatalokkal és kevésbé fiatalokkal találkoztam szerda késô délután Marosvásárhely fôterén.
A Continental Szálloda éttermében a szálloda és a Mix Fm Rádió által szervezett Bálint- napi mulatságon közel száz fiatal és középkorú pár vett részt. A kétnyelvû mûsor keretében szerelmi vallomásokkal, szójátékokkal, s tánccal lehetett elnyerni a díjként felajánlott pezsgôket, virágcsokrokat, az ingyen vacsorát, szobát s az aranygyûrût. A résztvevôk nagyrésze kellô bátorságról tett bizonyságot, s a nyilvános szerelmi vallomások mellett arra is vállalkoztak páran, hogy a csípôspaprika, melltartó, has, dörgés szavak vagy csupán testbeszéd segítségével mondják el, mennyire fontosak egymásnak.
A Black Hole-ban a magukat Hulló cseppkövek a szélben nevû zenekarként bemutató fiatalok Hobó-dalokat adtak elô. S bár a szomorú, ironikus s életízû dalok nem azonosultak a szerelmesek napja hangulatával, a közönség hálás volt értük.
Késô este üres és kissé szürkébb volt a központ. A virágárusok rég hazamentek, a kirakatokból is eltûntek a szívek. Egy napig tartott az a csoda, amelyet a nyugattól vettünk át. De ott van, s ott marad az igazi csoda a szerelmesek csillogó szemében, a hasát simogató kismama boldog várakozásában, a kézen fogva sétáló nyugdíjasok mozdulataiban.
Nem tudtam, miért akadozikMarosvásárhely normális életvitele. Mitôl van szemét, miért olyan nagyok a közköltség-hátralékok, miért nem jön a busz, miért hordják a szemetet a zöldövezetre, miért nem ültetnek mostanában zöldsövényt a tömbházak köré, miért piszkos a Poklos partja, miért marad salak a fürdôkádban, miért dobnak piacra romlott élelmiszert, miért nem büntet a polgárôr, miért lopják a rádiókazettofonokat a személygépkocsikból, miért nem merek este kilenc óra után egyedül az utcára lépni. Most már tudom. Mert eddig nem volt egy olyan ellenôrzô, fegyelemre, közrendre felügyelô bizottság, amely mindenre, mindenkire vigyáz, minden rosszat kiirt ebbôl a városból. Most polgármesterünk, az általa kezdeményezett fegyelmi és közrendi bizottság jóvoltából, amely a napokban alakult, felhôtlen napjaink lesznek. Jönnek, ellenôriznek, tevékenységüket összehangolják és rend lesz! Olyan rend, amilyen még nem volt.
Az iróniát félretéve, egyet nem értek. Minek kellett ez a polgármester árnyékában mûködô bizottság? Miért nem tudja elvégezni mindenki a saját szeletének megfelelô munkát? Miért nem elég az, ha a rendôrség, a csendôrség, a lakáshivatal, a fogyasztóvédôk, a lakó-, illetve tulajdonosi társulások, a vízszolgáltató, a távfûtô vállalat, a köztisztaságiak, a tûzoltók külön-külön, tisztességesen elvégzik a munkájukat? Nem értem. Minek kell ehhez újabb bizottság? Azért, hogy havonta még egy-egy gyûlésen részt vegyenek? Vagy, hogy gyûléseikrôl egy-két perces tudósítást közvetítsenek a helyi televízióadók. De azt sem értem, hogy az Aquaserv, vagy az Energomur mit keres egy ilyen bizottságban? Mit ellenôrizhet a fegyelem és közbiztonság terén?
Nem, nem a bizottság egybehangolt, "koherens" tevékenysége fogja megoldani a város gondjait. Ahogy az a bizottság sem tudott semmi hasznosat felmutatni a lakosság számára, amelyet polgármesterünk prefektus korában hozott létre és ténykedett ugyanezzel a céllal. Úgy látszik, elfelejtették levonni a megfelelô következtetéseket. Mégpedig azt, hogy a városnak nem bizottságokra van szüksége, hanem arra, hogy mindenki, a minap összetoborzott intézmények, tegyék a dolgukat, lássák el a törvényekben elôírt feladatukat. Nem a bizottság, hanem majd mi, állampolgárok kell ellenôrizzük, hogy a könnyen számonkérhetô feladataikat hogyan teljesítik. Ha ugyanis teljesítik, akkor a közrend és fegyelem körül sem adódhatnak különleges gondok. Így nem a bizottságosdit kellene játszani, hanem módszeresen végrehajtható programban összefoglalni a tényleges teendôket. S itt nem a márciusra tervezett tavaszi nagytakarításra, rágcsálóirtásra, az áprilisi kioszk-felszámolási akcióra vagy a májusra beígért általános zöldövezet-gondozásra gondolunk.
Mindettôl függetlenül persze, konzultálni nem csak helyes, hanem szükséges is.
2001. február 16-20. között zajlik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban a Face a Face kétoldalú román–francia együttmûködési program keretében a KORTÁRS FRANCIA SZÍNHÁZI FESZTIVÁL. A fesztiválprogramban a Tompa Miklós Társulat Milan Kundera JACQUES ÉS GAZDÁJA "Hommage a Diderot" címû színmûvével szerepel, mely az 1998/99-es évadnak volt sikeres elôadása. Akkor a krónikás így írt az elôadásról: "Színház a javából. … Rendezô és társulat, rendezô és színész, színész és szerep, színész és közönség talál egymásra a Jacques és gazdájában, a teljes összhang ritkán bekövetkezô pillanatait kínálva."
A társulat most is a megtalált összhang jegyében ajánlja a darabot a közönség figyelmébe. A fesztivál kedvéért történô felújításhoz újra eljött Marosvásárhelyre a Kanadában élô rendezô, Bokor Péter, aki Maria Miu jelmeztervezôvel, Adrian Enescu zeneszerzôvel és Selyem Ildikó koreográfussal együttmûködve vitte színre Jacques történetét. A címszerepekben viszontlátjuk Kárp Györgyöt, valamint Ferenczy István Tamási- és Szentgyörgyi-díjas mûvészt, a fogadósnét Farkas Ibolya alakítja. A felújított változatban a további szerepekben Nagy István, Bocskor Salló Lóránt, Tatai Sándor, Somody Hajnal, Kilyén László, Biluska Annamária, Fodor Piroska, Márton Gyöngyi, Szabó Mária, Csergôffy László és Henn János lép színpadra.
A fesztiválprogramba illesztett elôadásra 2001. február 19-én, hétfôn este fél 8-kor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében kerül sor.
A február 14-én a marosvásárhelyi Rózsák terén történtekkel kapcsolatban szerkesztôségünkhöz eljuttatott közleményben a rendôrség a következôképpen pontosít: Az összetûzést egy galaci lakos okozta, aki elutasította a Transaldea taxitársaság gépkocsivezetôjének kifizetni az általa soknak tartott 60.000 lejes díjat. Cosma Nicolici taxis rádión arra kérte kollégáit, segítsenek behajtani az adósságot. Rövid idôn belül több taxi a helyszínre érkezett és megpróbálták feltartóztatni a galaci polgárt. A jármûvek torlódása miatt leállt a forgalom. Közben egy csoport roma is felfigyelt a konfliktusra és közbelépett. A galaci polgárnak sikerült kereket oldania. A rendôrség járôreinek a közbelépésére rend lett a téren és megindult a forgalom is. Az eset kapcsán, közrendbontásért az 1991-ben kibocsátott 61-es törvény alapján pénzbírságot róttak ki 4 romára és 5 taxisofôrre.
Az ehhez hasonló esetek elkerüléséért a rendôrség felkéri az érintetteket, hogy bármilyen félreértést csak törvényes úton, az illetékes szervek segítségével oldjanak meg. Senkinek nem áll jogában igazságot tenni a törvények fölött!
A Magyarok Székelyföldi Társasága aggodalommal kíséri Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magyarellenes intézkedéseit, aki az Alkotmány 13. szakaszára hivatkozva – amely kimondja, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román – a magyar nyelv ellen izgatja Kolozsvár román ajkú lakosságát.
Ugyanakkor az Alkotmány 30.szakasza (7. alpont) megtiltja a nemzeti gyûlölködésre való felbujtást is.
Mi úgy tudjuk, hogy egy polgármester az illetô település – lett légyen az román, magyar vagy vegyes lakosságú – minden lakójának a polgármestere. Annál is inkább, mivel az ott élôk adójából kapja fizetését a hivatal minden alkalmazottja, beleértve a polgármestert is. Ebben az összegben benne van a kolozsvári magyarok pénze is, akik annak idején felépítették és híressé tették a kincses várost, és most is teszik a dolgukat.
Egy demokratikus államban az ilyen vezetôket menesztik a funkciójukból. Itt az alkalom, hogy a kormány, amelynek bizalmat elôlegeztünk, kiálljon állampolgárai védelmére, köztük a magyarokéra is. Annál is inkább, mert a gyûlölködés fura gondolatokat támaszt. A mi legfontosabb dolgunk most a közös összefogás egy emberibb jövô megteremtése érdekében.
Felhívunk minden székely-magyart, hogy szolidarizáljon a jobb sorsra érdemes kolozsvári magyarokkal.
A Magyarok Székelyföldi Társasága nevében
50 milliárd traktorgyártásra
A szenátus gazdasági bizottsága kedvezôen véleményezte azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében 50 milliárd lejes hitelben részesül a brassói traktorgyár átszervezési és korszerûsítési programja. A hitelt a privatizációs hatóság mint a többségi részvénycsomag tulajdonosa garantálja, és az Eximbank nyújtja, öt évre szólóan, egyévi mentelmi idôvel. A traktorgyár vezetôsége e hónap elején fellendítési tervet terjesztett az ipari miniszter elé. A terv 18 ezer traktor gyártását irányozza elô az idénre. Ebbôl 12 ezret exportálnának, 6 ezret pedig a belföldi piacnak szánnak. Elôállításukhoz 1000 milliárd lejre lenne szükség.
Megszûnt a vízumkényszer az uniós tagállamok állampolgárai számára
Az uniós tagállamok Romániába utazni kívánó állampolgárai számára megszûnt a vízumkényszer azáltal, hogy az alsóház külpolitikai bizottsága jóváhagyta a vízumkényszer egyoldalú megszüntetésérôl szóló rendeletet jóváhagyó projektet. Statisztikai adatok szerint a Schengen-föld állampolgárai számára évente mintegy 500 ezer vízumot bocsátottak ki a határátkelôknél vagy Románia diplomáciai kirendeltségeinél.
Paunescu és Pruteanu nem szavazza meg az indítványt
Adrian Paunescu és George Pruteanu RTDP-szenátorok betartják a pártfegyelmet és nem szavazzák meg a nemzetközi normák szerinti anyanyelv-használatról szóló indítványt. Mindkét szenátor kijelentette, nem támogatja a Nagy-Románia Párt kezdeményezését a február 19-i plénumon. George Pruteanu hozzáfûzte még, hogy bár nemet mondani a legnagyobb ellenzéki párt kezdeményezésének természetes dolog részérôl, de a helyi közigazgatási törvénytervezet megvitatásakor minden bizonnyal ellene szavaz majd annak a szakasznak, amely szerint ott, ahol a kisebbség meghaladja a 20 százalékot, az használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban.
Balkáni csúcs Plovdivban
Kétnapos balkáni csúcstalálkozó kezdôdött tegnap a bulgáriai Plovdivban a bolgár, a román és a török államfô részvételével. A vendéglátó Petar Sztojanov, valamint Ion Iliescu és Ahmet Necdet Sezer török elnök a Balkáni Stabilitási Paktum keretében folytatott közös akciókkal, a Szerbia déli részén kialakult helyzettel, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseik összehangolásával, a szervezett bûnözés elleni közös harccal kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. Érintik ezenkívül az infrastruktúra, a közlekedés, az energetika és a turizmus fejlesztésének feladatait is. A mostani a negyedik bolgár- román-török csúcstalálkozó: az államfôk 1997 októberében Bulgáriában, 1998 áprilisában Törökországban és 1999 márciusában Romániában tanácskoztak – emlékeztet az AFP.
Kedvezôtlen volt az export szerkezete
Románia a tavaly 10,45 milliárd dollár értékben exportált, ami csaknem 23 százalékos növekedést jelent 1999-hez viszonyítva. A kivitel struktúrája azonban kedvezôtlen volt – nyilatkozta a prognózis és fejlesztési miniszter, Leonard Cazan. Az export zömét a kevésbé feldolgozott, implicite az alacsony hozzáadott értékû termékek teszik ki, noha a tavaly már tapasztalható volt bizonyos fellendülés a gépipari termékek exportjában – fûzte hozzá. Románia kivitelében fô helyen szerepelnek az ásványi olajok, a konfekciók, a hengerelt áru, a bútor, a lábbeli, a farönk és az öntöttvas-hulladék. Ha megôrizzük ezt a strukturát, változatlanul számíthatunk kétszámjegyes növekedésre, de elôállhat ismét a tavalyi helyzet, amikor az érdekeltek nem voltak képesek fát vásárolni a bútorgyártáshoz, a rönkkivitel miatt – fogalmazott Cazan. Úgyszintén gondot okoztak a mezôgazdasági élelmiszertermékek, illetve a vegyi termékek. Az elsô esetben a kereskedelmi mérleg deficitje 640, a másodikban pedig 900 millió dollár volt. E számok arra köteleznek, hogy a hazánk által is aláírt kereskedelmi egyezmények korlátai között ugyan, de változtassunk kereskedelmi politikánkon – mondotta.
Tankönyvek és oktatótablók határon túli magyaroknak
Több mint harmincezer tankönyvet és négyezer – Szent István életét, tevékenységét bemutató – oktatótablót ajándékozott a határon túli magyar közösségeknek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. szerdán Budapesten. Az NKÖM sajtóirodájának közleménye szerint az adomány mindazon határon túl mûködô közmûvelôdési alapítványhoz, egyesülethez, szervezethez, illetve egyházi közösséghez eljut, amely jelezte ilyen igényét. A kiadványok között magyar nyelv és irodalom-, történelem-, földrajz-, biológia-, matematika- és fizikakönyvek, illetve tanári segédkönyvek és módszertani kötetek is helyet kaptak.
Magyar kiállítás a Vatikánban
Jó ütemben halad a Magyar Kereszténység Millenniuma (Hungariae Christianae Millennium) címmel 2001 októberében megnyíló vatikáni kiállítás elôkészítése – tájékoztatta az MTI-t a közelmúltban Rómában tett egyeztetô látogatása után Cséfalvay Pál kanonok, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója. A mintegy nyolcszáz négyzetméter területen megrendezendô tárlat anyaga jórészt a budapesti Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Galéria, valamint különbözô vidéki gyûjtemények, fôként az esztergomi Keresztény Múzeum és Kincstár legszebb, legértékesebb darabjait tárja a nézôk elé. A bemutatandó kincsek között lesz várhatóan a koronázási eskükereszt, a Tihanyi alapítólevél, Ulászló kardja, továbbá Benczúr Gyula: Szent István felajánlja a koronát, illetve Aba-Novák Vilmos: Utolsó vacsora címû festménye, valamint kódexek, metszetek, miseruhák, érmék, ereklyetartók – sorolta fel a kanonok.
Megnyílik a Nagy Imre Képtár
Ma 18 órakor Marosvásárhelyen megnyílik a Nagy Imre Képtár. A megnyitón részt vesz Virág György, a megyei tanács elnöke, dr. Dorin Florea polgármestrer, Fodor Imre alpolgármester, Ioan Sulea, Simon Endre, valamint a mûvelôdési minisztérium képviselôje. A Köteles Sámuel utca 1. szám alatti galéria állandó tárlatán a megyei képtár állományában található festményekbôl, a mûvész által a városnak adományozott kompozíciókból láthat válogatást a közönség. Erre az alkalomra szép kivitelezésû katalógust adtak ki.
Üzletember-találkozó
Ma délután 5 órakor a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, üzletember-találkozót tart a Maros étteremben. A találkozóra olyan cégek, intézmények kaptak meghívót, amelyek a közeljövôben szerepet játszhatnak a város gazdasági fellendítésében.
Családorvosi továbbképzô konferencia
A Magyar Egészségügyi Társaság, az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya és a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány 2001. március 30-31-én Székelyudvarhelyen továbbképzô konferenciát szervez családorvosok számára. A programban magyarországi és hazai szakemberek elôadásai szerepelnek, a résztvevôk kreditpontokat kapnak az Orvosi Kollégiumtól. Jelentkezési és szállásigénylési lap az EME székházában kapható (Kornisa sétány 18/12). Részletesebb információval a szervezôbizottság elnöke, dr. Balla Árpád szolgál, telefon: 094/860-188.
Az Aquaserv vállalja a perköltséget
Törvény adta jogával élve az Aquaserv ÖV vállalkozott arra, hogy a tulajdonosi társulás nevében bepereli azokat a lakókat, akik nagy adósságot halmoztak fel a ki nem fizetett vízdíj miatt. Az Aquaserv a perköltségeket is átvállalja. Ennek ellenére a 212 adós társulás közül csupán 9 mutatta be a nem fizetô családok listáját.
Castellum Irodalmi Esték
A Castellum Irodalmi Esték második rendezvényére, a Kemény János-emlékmûsorra ma este 18 órától kerül sor a Kultúrpalota kistermében. Adamovits Sándor elôadását követôen Kárp György, Kilyén Ilka, Kozsik József színmûvészek az író mûveibôl olvasnak fel. Az est második felében kerekasztal-beszélgetésen idézik fel Kemény János alakját: Sütô András, dr. Imreh Ernô, dr. Kötô József és Lohinszky Loránd részvételével. Közremûködik Muzsnay Magda. Mûsorvezetô: Csép Sándor.
Rendezôi díjra jelölték Anca Bradut
Marosvásárhelyi sikernek is tekinthetô, hogy a Tompa Miklós Társulat fesztiváldíjat is nyert elôadása, A tavasz ébredése címû Wedekind-darab színrevitele jelentôs elismerést hozott rendezôjének, a fiatal Anca Bradunak. Teljesítményéért a VIII. Uniter Gála zsûrije rendezôi díjra jelölte a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és több más rangos hazai társulat munkatársát. Az 1999-2000- es évadra szóló Uniter-díjakat április 2- án adják át Bukarestben.
Jubileumi farsangi bál
Az RMDSZ radnótfájai szervezete idén, február 24- én rendezi meg a tizedik farsangi bált. A szervezôk várják a tagságot, a törzsvendégeket arra kérik, vegyenek részt a meglepetésekkel tele mulatságon.
Hahota-kabaré
A Hahota színtársulat február 18-án, vasárnap este 7 órakor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében, újra színre viszi Botrány a... címû legújabb kabarémûsorát. Jegyek a jegypénztárnál kaphatók.
Angol nyelvtanfolyam
Az Országos Családosok és Nagycsaládosok Egyesülete március elsejétôl angol nyelvtanfolyamot indít kezdôknek és haladóknak, gyerekeknek és felnôtteknek egyaránt. Jelentkezni a Liviu Rebreanu 19. szám alatt, vagy a 251-143-es telefonszámon lehet.
Játszóház
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség és a Deus Providebit Tanulmányi Ház szervezésében játszóház indul változatos programmal óvodások és kisiskolások részére hetente, minden szombaton délelôtt 10 és 12 óra között. Helyszín a Deus Providebit Ház. Programfelelôs Györffy Éva óvónô. Az elsô találkozóra február 17-én, szombaton kerül sor.
Szülôföldünk csillagszemû megtartói
A Bocskai-napok keretében az Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület a fenti jeligével találkozót szervez Nyárádszeredában február 18-án, vasárnap 15 órai kezdettel a helyi mûvelôdési otthon nagytermében. Az összejövetelre várják a régió sokgyerekes családjait és jövôbeni nagycsaládosokat is. Meghívott elôadók: Márki László, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Fülöp Dénes református lelkész és dr. Szén Csilla. A találkozó alkalmából az egyesület alapító tagjai összeállítják ez évi tevékenységi tervüket és aláírják az alapító okmányt.
Tisztújító és jelölôgyûlések
Az RMDSZ marosvásárhelyi 1-es körzete ma délután 17 órától a Bernády Házban tisztújító és jelölôgyûlést tart. Ugyancsak ma 17 órától a 13-as körzet a Cserealji református templom tanácstermében tart jelölôgyûlést.
Sci-fi klub
Ma 17 órától a Teszerakt sci-fi klub keretén belül a sci-fi folyóiratokról tart elôadást Szatmári Zsolt a MADISZ Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyén.
Áramszünet
Február 19-én, hétfôn 9 és 11 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Tudor Vladimirescu utca 1-49. számok között, a Plevnei utcában, a Bolgárok terén, valamint a Cuza Voda utca 2-12., illetve 1-29. számok között.
Festménykiállítás
A marosvásárhelyi képzômûvészek szövetsége meghívja az érdeklôdôket a Köztársaság tér 91. szám alatti Unirea-terembe, látogassák meg Sabina Purcariu-Pusca és Adriana Man képzômûvészek február 16-18. között nyitva tartó kiállítását.
Édesanyámnak, SIPOS JÚLIÁNAK névnapja alkalmából kívánunk tiszta szívbôl egészséget, boldogságot és minden vágya teljesülését. Nagyon sokat gondolunk rátok. Juli és Frici Kanadából. (v.)
Marosvásárhelyre BAJKÓ BÁLINTNAK és VERESS JULIANNÁNAK névnapjuk alkalmából Istentôl megáldott, hosszú, boldog életet, jó egészséget kíván szeretettel, a család minden tagja. (19194)
VESZEK 1310-es Daciát. Tel. 093-960-159. (19126)
ELADÓ játékterem: Sony Playstation, Nintendo 64 gépekkel, CD, kazetták, televíziók, faxos telefon, polcok. Tel. 215-680. (19054)
ELADÓ régi festett szobabútor. Tel. 145-662. (19072)
ELADÓ mûhelynek, raktárnak alkalmas 260 m2-es épület 15 ár területtel, ipari áram és gáz beszerelve, Ákosfalván. Tel. 576-937. (19109)
GYÛJTÔ vásárol régi festményeket, állóórát, bronztárgyakat. Tel. 094-803-688. (18623)
ELADÓ 10 tonnás Rába. Tel. 259-737. (18920)
ELADÓK vasesztergályos munkaeszközök, Rába- Saviem motoralkatrészek, ár alatt. Tel. 210-231. (18940)
ELADÓ teherautó, méhészpavilon méhekkel. Tel. 065/248-833. (19018)
ELADÓ ágy 2 betéttel, 2 db éjjeliszekrény, 386-os számítógép nyomtatóval, darabonként is, olcsón. Tel. 250-510. (19023)
ELADÓ jó minôségû, seprûnek való cirok. Backamadaras 57. sz. Tel. 85/A. (19111)
ELADÓ 3 m-es Linde hûtôvitrin. Tel. 092-555-020. (18973)
ELADÓK új, illetve bontásból származó szélvédôk és autóalkatrészek importautókhoz. Tel. 211-338, 8-17 óra között. (8268119)
ELADÓ Albalux 7 centrifugás mosógép nagyon jó állapotban. Tel. 210-352. (19112)
VESZEK régi fém- és papírpénzt, jelvényeket, képeslapokat. Tel. 133-141. (19040)
ELADÓ rendelésre készült egyszemélyes és egy kétszemélyes fotelágy (söber). Tel. 127- 358. (19078)
ELADÓ fürdôszobába vízmelegítô öntvénybôl (40X40X44 cm). Tel. 065/258-692. (19140)
ELADÓ hármas szekrény, rekamié, Ilefor típusú konyhaszekrény asztallal, székekkel, Vesta fôzôkályha jó állapotban. Tel. 147-698. (19143)
ELADÓ 9 személyes, forgalomba beírt Ford Transit TDI, 2500 cm3-es, hosszított típusú, 1997. novemberi kiadás, 31.400 km-ben. Tel. 065/161-445. (19003)
ELADÓ 16+1 személyes TV mikrobusz kitûnô állapotban. Tel. 092-932-377. (19049)
ELADÓ 1999-es kiadású Dacia autorev. kazettofonnal. Ára: 56 millió lej. Tel. 142-755. (19106)
ELADÓ sürgôsen Marossárpatakon 29 ár építkezésre alkalmas beltelek. Tel. 094-275-150. (19068)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (18583)
OLCSÓN eladók új Mountain Bike biciklik 1.995.000 lejért, 18 hónap jótállással. Dec. 22. u. (November 7) 113. sz. (18757)
ELADÓK új, import gázkonvektorok, 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (18941)
ELADÓ hûtôvitrin. Tel. 606-273, 139-617. (18882)
ELADÓK automata mosógépek, 40 kW-os állókazán (részletre is). Tel. 095-369-681, 135-805. (19095)
ELADÓ 1999-es piros Dacia. Tel. 252-231. (19126)
ELADÓ homok a Küküllôbôl. Tel. 094-523-268. (19129)
ELADÓ 1985-ös személyszállító dízel VW Transporter 1600 cm3-es motorral, kitûnô állapotban. Ára: 7.800 DM. Tel. 095-354-776. (19144)
ELADÓ 1300-as Dacia, 7 személyes, dízel Dodge Caravan és Mercedes Cobra alkatrészek. Tel. 094-264-296. (19167)
ELADÓ nagy tételben és zsákban krumpli. Nyárádtô, Tineretului utca 409. szám, Pintea Ilie. Tel. 125-349/81. (19171)
ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia. Ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (19172)
ELADÓ méhészpavilon 64 család részére. Tel. 132-701, 094-853-975. (19176)
ELADÓ Dacia 1300-as fóliázott könyvvel, 2003-ig februárig mûszakival, átírható februárban RAR nélkül. Tel. 095-315-524. (19207)
ELADÓ Szováta fürdôn 21 ár telek. Tel. 428- 318. (19204)
ELADÓ bécsi bronztôkés zongora kitûnô állapotban. Ára: 700 DM. Tel. 257-622 vagy 094-395-023. (19192)
ELADÓ Marshall-Combo gitárerôsítô. Ára: 600 DM. Tel. 257-622 vagy 094-395-023. (19192)
VÁSÁROLOK pianínót. Tel. 213-073. (19190)
ELADÓ tövisi cserép gyári áron- Tel. 168- 846, 133-086, 095-600-709. (19188)
ELADÓ 25 ár építkezésre alkalmas terület Székelyudvarhelyen vagy elcserélem Marosvásárhelyivel. Tel. 065/124-035, 094-393-374. (19179)
ELADÓ sírhely. Tel. 147-818. (19168)
VÁSÁROLOK antik asztalkát, íróasztalt és vastag fúrníros szekrényt, rossz állapotban is. Tel. 094-828-065. (19233)
ELADÓ 2500 cm3-es, 1989-es évjáratú Fiat Ducato kisteherautó nem beírható, kítûnô mûszakilag. Ára: 4000 DM. Tel. 094-225- 434. (19234)
ELADÓ 24 tonnás nyergesvontató kitûnô állapotban. Tel. 166-711, 163-903, 095-644-017. (8268244)
ELADÓ nagy tételben szép alma. Tel. 522-234, 095-381- 714. (19246)
ELADÓ gyerekágy. Tel. 136-242. (19247)
TISZASZENTIMRÉN 85 ár kerthely eladó vagy elcserélendô. Tel. 165-684. (19248)
HÁZRAJZOS engedéllyel eladó telek a Kishegyszôlôben. Tel. 124-966. (19250)
ELADÓ Epson Stylus color 500 nyomtató 2 millió lejért és Maxon, Elephant mobil 160 DM-ért, Philips, Savvy 100 DM-ért. Tel. 095-302-280, 125-643. (19251)
ELADÓK Philips színes televíziók garanciával. Tel. 127-224, 095-509-224. (19240)
ELADÓ jó minôségû házibor nagy tételben. Tel. 135-460. (19256)
MAGÁNHÁZ eladó: 2 szoba, kert, garázs. Ára: 38.000 márka (alkudható). Tel. 144-516. (19161)
ELADÓ kertes magánház, 800 m2-es telekkel. Eladó szobabútor. Tel. 122-681. (19013)
ELADÓ egyemeletes ház, ultraközponti, esetleg szintenként. Tel. 065-139-039. (18180)
ELADÓ 4 szobás, I. osztályú, I. emeleti lakás a Kövesdombon, a Ion Buteanuban. Tel. 124-721. (19024)
ELADÓ családi ház Ludason, a Március 8. út 9. sz. alatt. (19027)
ELADÓ IV. emeleti, 2 szobás tömbházlakás a központban 16 ezer DM, szobabútorok, hûtôszekrény, svájci labóratoriumi, 2 binokuláris mikroszkóp. Tel. 145-077. (19121)
BÉRBE adó faházikó Ákosfalván. Megfelel kereskedelmi célra. Tel. 167-060. (19111)
ELADÓ 3 szoba-összkomfortos tömbházlakás a régi Kornisán és két rövid, 52-es méretû férfibunda, Tel. 217-795. (19117)
ELADÓ II. osztályú, 4 szobás tömbházlakás a Kövesdombon. Tel. 251-542. (19037)
KÜLÖN bejáratú szoba kiadó egy személynek. Tel. 254-867, 16-20 óra között. (19038)
ELADÓ garzon a Grand Hotel mellett. Tel. 167-131. (19039)
ELADÓ kétszobás tömbházlakás. Tel. 218-074, 141-441. (19104)
ELADÓ ház: 2 szoba, kamra, istálló, szénaszín, 27 ár területtel, Kisteremében. Tel. 58A, Folyfalva, Jánosi Zoltán. (19043)
ELADÓ garzon a Fortuna felett, a Tudorban, napos oldal, ugyanott paplanok és hálózsákok. Tel. 215-980. (19032)
ELADÓ I. osztályú, 2 szobás, 2 erkélyes (egyik beépített), vízórás tömbházlakás. Eladó TM-9 típusú, natúr színû hálószobabútor. Tel. 095- 606-757. (19160)
ELADÓ szoba-konyha, 7,5 ár kert Dózsa György község 65. szám. Tel. 213-129. (19163)
ELADOM vagy elcserélem nyárádgálfalvi lakásom tömbházlakással. Tel. 144-297. (19166)
ELADÓ ház nagy kerttel Erdôcsinád 78. szám. Érdeklôdni Mihály Lajosnál. (19167)
ELADÓ Magyarón a 338. szám alatti ház, istálló, 11 ár kert. Érdeklôdni a helyszínen vagy a 066/164-540-es telefonszámon. (19175)
ELADÓ családi ház Szabédon, nagy kert, szôlôs, gyümölcsfák, gazdasági épületek. Érdeklôdni a 246. sz. alatt vagy a 427-099-es telefonszámon. (19069)
ELADÓ ház Backamadarason, a 284. szám alatt. Tel. 122- 611. (19026)
ELADÓ Lada 1200 S bontásra vagy külön a talon. Eladó kétszobás lakás üveggel fedett nagy terasszal bontásra. Tel. 140-216, 131-873. (19189)
ELADÓ vagy kiadó II. osztályú, II. emeleti, kétszobás tömbházlakás a November 7 negyedben. Tel. 212-008, érdeklôdni 7-10 vagy 18-22 óra között. (19241)
KIADÓ garzon a Kövesdombon a posta fölött, hosszabb idôszakra is. Tel. 435-231, 17-19 óra között. (19239)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás a Parângului utcában. Tel. 167-531. (19224)
VESZEK 2-3 szobás tömbházlakást. Tel. 164-448, 166- 727. (19211)
ELADÓ egyszobás, I. osztályú, külön bejáratú, magasföldszinti, rögtön elfoglalható tömbházlakás a Viitorului utcában 89 millió lejért. Tel. 163-367, 095-604-866. (19211)
KIADÓ kétszobás, bútorozott lakás a Kövesdombon. Háromhavi költséget elôre igényelem. Tel. 124-349 belsô 73, 16-21 óra között. (19183)
ELADÓ családi ház Gernyeszegen a 428. szám alatt: 4 szoba, 2 konyha, kamra, fürdôszoba, gáz, víz bevezetve. Az elsô szoba megfelel üzlethelyiségnek. (19182)
ELADÓ ház 56 ár beltelekkel együtt, a Remeteszeg utcában. Tel. 129-493. (19177)
ELTÛNT február 8-án egy rottweiler, Mackó névre hallgat, kétéves és egy fekete, egyéves kutya. Aki tud segíteni a megtalálásukban, jutalomban részesül. Tel. 210-310, 137-597. (19186)
33 éves, 177 cm magas, barna erdélyi születésû fiatalember megismerkedne 20-30 éves karcsú, szabad gondolkodású hölggyel tartós kapcsolat reményében. Választ a szerkesztôség 72-es szobájába "Tavasz" jeligére várok. (19205)
KERESSE okosan, illetve csillagjegye alapján kompatibilis partnerét! A horoszkópos párkeresô segít önnek!. Tel. 136-797. (19209)
ARANY ÉS EZÜST ékszerek javítása, készítése, cseréje a Liszt Ferenc u. 11. sz. alatt, 9-17 óra között. Tel. 251-111. (17671)
KÖLCSÖNZÖK: legújabb, 2001-es modellû külföldi menyasszonyi ruhákat, bundákat és koszorúslány-ruhákat az Înfratirii u. 20/3. sz. alatt. Tel. 249-977. (18498)
KÜLSÔ redôny készítését és szerelését vállalom mûanyagból. Tel. 216-935, 094-121-714. (18599)
KIADÓK új modellû menyasszonyi ruhák a Happy End szalonban, az 1918. Dec. 1. u. 165/A szám alatt. Tel. 167-918. (18773)
KÖLCSÖNZÖK modern menyasszonyi ruhákat teljes kelléktárral. Tel. 211-820. (18781)
KIADÓ 150 m2-es helyiség udvarral. Veszek permetezôt. Tel. 167-683. (18937)
KÔMÛVESMUNKÁT, festést, mázolást, padló- és falicsemperakást vállalunk. Tel. 137-754, 143-654. (18990)
TELEVÍZIÓ-JAVÍTÁS a kliens lakásán (falun is). Tel. 094-620-373. (18814)
KUTYAKIKÉPZÉST HÁZNÁL vállalok. Mind élelem-megtagadást, mind engedelmességre és ôrzô-védô munkára való kiképzést. Tel. 095-683-607. (18843)
HÛTÔJAVÍTÁS engedélyezve garanciával. Tel. 164-395, 094-297-433. (18845)
AMERIKAI CÉG komoly üzlettársakat keres biztonságos pénzkereseti lehetôséggel. Tel. 065/255-443. (18989)
MATEMATIKÁT tanítok. Tel. 218-283. (18983)
BÉRBE adok helyiséget (55 m2) a központ közelében. Tel. 138-092, 216-659. (18272)
KÉREM azokat a személyeket, akik 1944. decemberben hazatértek a Tg-Jiu-i lágerbôl jelentkezzenek a 143-992-es telefonon igazolni, hogy Varga Katalin és Rosemarie Friederick ebben az idôszakban ott tartózkodtak. Gyerekei. (19103)
MUNKATÁRSAINK havi jövedelme nagyobb, mint 6 hónapi jövedelmük a romániai alkalmazottaknak. Ha ön képességeinek megfelelô jövedelmet szeretne, anyagi függetlenséget és elégséges szabad idôt legszebb éveire, telefonáljon a 092-435-497-es telefonszámra. (19125)
ELCSERÉLEK ARO 243 gépkocsit méhcsaládokra. Tel. 095-261-075, 216-596. (19059)
HÛTÔK és fagyasztók javítása garanciával. Tel. 169-301. (19140)
TEHERSZÁLLÍTÁST vállalok 3 tonnáig. Érdeklôdni a 094-477-318-as telefonszámon. (18950)
KIADÓ 120 m2-es raktározásra vagy csendes tevékenységre alkalmas helyiség zárt udvarban. Tel. 252-010, 169-022. (19070)
VÁSÁROLOK tojást keltetôgépbe. Kiadó 80 m2-es garázs, esetleg ipari helyiségnek is (háromfázisú áram). Tel. 129-752. Dózsa György utca 63. szám. (19146)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251- 111, mobil 095-251-111. (17671)
SZEMÉLYEKET szállítok a kolozsvári autópiacra. Személyenként 100.000 lej. Jelentkezni a 094- 264-296-os telefonszámon. (19167)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 092- 529-643. (19181)
KÔMÛVESMUNKÁT, valamint padló- és falicsempe-rakást vállalunk. Tel. 141-479. (19096)
SZOBAFESTÉST, mázolást, grésziarakást vállalok olcsón, garantált minôségben. Tel. 421-223, 095-407-840. (19005)
MAGYARORSZÁGI áttelepüléshez társat keresek. Engedéllyel rendelkezem. Tel. 140-640. (19033)
VIDEOFILMEZÉS, fotó bármilyen alkalommal, jó minôségben és elônyösen. Tel. 136-297, 092-717- 467. (8268222)
CSENDES tevékenységet folytató cég 40-60 m2-es ingatlant bérelne. Tel. 121-295. (8268237)
KÁRPITOSMUNKÁT vállalok a kliens lak&