Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Román politikusok magánlátogatáson Irakban

Több román parlamenti képviselô és szenátor, valamint népes román gazdasági küldöttség utazott szombaton az iraki fôvárosba. A delegációt szállító repülôgép az Irakkal szemben elrendelt nemzetközi légügyi embargót megsértve szállt le Bagdad nemzetközi repülôterén – vált ismertté romániai hírforrásokból.

A Romániából érkezett küldöttségrôl elôször az AFP francia hírügynökség adott hírt.

A Mediafax hírügynökség értesülése szerint a román küldöttségben az ellenzéki Nagy- Románia Párt és a kormányon lévô Szociális Demokrácia Romániai Pártja képviselôi, illetve szenátorai találhatók, akik Bagdadban úgy nyilatkoztak, hogy a román parlamenti delegáció az iraki néppel való szolidaritás kifejezésére utazott Bagdadba.

A román képviselôház vezetése ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a ház bizottságát nem értesítették az útról, így a képviselôk nem hivatalos minôségben, hanem magánszemélyként utaztak.

A gazdasági küldöttségben több mint 40 román, 12 Romániában dolgozó iraki és 6 moldovai üzletember van.

A román légügyi hatóságok szerint a delegáció a Moldovai Köztársaság nemzeti légitársasága, a Moldavian Air egyik gépével utazott.

A repülôgép egy tonnányi egészségügyi terméket is vitt magával humanitárius segélyként. A román illetékesek ezt a szállítmányt az ENSZ tavaly decemberi, az élelmet kôolajért program keretében jóváhagyták.

A Nagy-Románia Párt fenyegetôzik

Ezzel fenyegeti a Nagy-Románia Párt a kormányt. Hogy miért? Nem kell sokat találgatni: a helyhatósági törvény miatt, s azt bizonyítandó, hogy ôk "nem utaznak egy csónakban a PDSR-vel". Azt állította mind a megyei elnök, Adrian Moisoiu, mind alelnöke, Ioan Grozea, hogy a megye pérémés lakói követelik, hogy ne csak nyilatkozatokkal, de tüntetésekkel, mítingekkel is tiltakozzanak a helyhatósági törvény ellen.

Aztán helyi problémákra terelôdött a beszélgetés, és a Népújság rákérdezett a megyei elnökre, miért nem akarta bevinni a megyei tanácsba, a listán utána következô Farcas nevezetû úriembert, mi volt a kifogása ellene?

Adrian Moisoiu hetet-havat összehordott, hogyhát a döntést az országos igazgatótanács hozza meg, meg hogy megvan az oka a döntésre. Arról még nem szóltunk, hogy az NRP régi bevett szokása szerint, a sajtótájékoztatókon jelen szoktak lenni a párttagok is, akik sokszor közbeszólnak, ha kell tapsolnak, vagyis hallatják a "nép hangját" is. Ezúttal is ez történt. Tintosan Alexandru, az ellenôrzô bizottság tagja, amúgy félszájjal azt találta mondani, hogy nem éppen úgy állnak a dolgok, nincs semmiféle jegyzôkönyv arról, amit az elnök állít. Egy másik lehurrogta, s ebbôl úgy összevesztek, hogy öröm volt hallgatni, amint "akaszd fel magad", vagy "ülj le a s…re" jelzôkkel illették egymást.

Erre az alelnök kijelentette, ez a párt belsô ügye, hagyjuk ôket békén. Moisoiu pedig azt mondta, hogy a sajtó miért nem foglalkozik inkább a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetôsége által elsikkasztott 70 milliárd lej sorsával. A pártelnök nem egészen világos felvezetése szerint ezt az összeget, a jóváhagyást elhatározó december 27-i sürgôsségi kormányrendeletet megelôzôen 10 nappal utalta át valaki, s nem arra használták fel, amire kellett volna, hanem egészen más célokra. Ezzel kellene foglalkozni, mondta, nem velük. Vagy azzal, hogy az általa Bukarestben látott Maros jelzésû mentôautó benzinjét, sofôrjét, a kocsikopást és egyebeket ki fizette ki? (Arról nem nyilatkozott, hogy egyáltalán tudja-e, mi célból volt Bukarestben az autó, csak annyit mondott, hogy látott egy MS rendszámú mentôkocsit). Számára logikus volt, hogy csakis csalásról lehet szó.

Aztán kiselôadást tartott a helyhatósági törvény átkos hatásairól, s a magyar nyelv megtanulásának nehézségeirôl, amelyek Románia "föderalizálásához", illetve az "erdélyi románok erôszakos elmagyarosításához" vezetnek.

Végül Ioan Grozea, a megyei tanács kulturális bizottságának tagja, a megye könyvtárainak siralmas állapotáról szólt, amely "természetes", hogy a helyi autonómia káros következménye. Az azonban eszébe sem jutott, amikor például arról szónokolt, hogy egyes helyeken a padlón tartják a könyveket, hogy az illetô helységben, mondjuk keresni kellene egy asztalost, aki néhány polcot összeeszkabálna a könyveknek. Pedig ez is a helyi autonómiához tartozik.

Magyarok Világszövetsége

(MTI) – Ha a Magyarok Világszövetsége továbbra sem kap költségvetési támogatást, akkor a Honfoglalás 2000 Egyesület tüntetést szervez a Kossuth térre, de ha kell akár Bécsben, Beregszászon, Pozsonyban és Nagyváradon is demonstrál.

Errôl Szilvásy György, az egyesület elnöke beszélt az MVSZ budapesti szervezetének szombati tiltakozó nagygyûlésén a Magyarok Házában.

Gidai Erzsébet, az MVSZ elnökségi tagja, a MIÉP országgyûlési képviselôje szégyenteljes politikai játéknak nevezte a világszövetség költségvetési támogatásának megvonását.

Gidai Erzsébet úgy vélte, a legnagyobb magyar civil szervezet anyagi támogatását azért szüntették meg, mert felvállalja a magyarság sorskérdéseit különbözô nemzetközi szervezeteknél is.

Csete György Kossuth-díjas építész beszédében Csoóri Sándort, a világszövetség korábbi elnökét hibáztatta a dolgok jelenlegi állásáért.

Zétényi Zsolt jogász a világszövetségen belüli kompromisszum megteremtését szorgalmazta, ami elengedhetetlen feltétele a közös munkának.

Patrubány Miklós MVSZ-elnök értetlenségét hangoztatta amiatt, hogy a költségvetési megvonást miért a magát nemzetinek valló Fidesz és FKGP szavazta meg, miközben a többi parlamenti párt támogatta volna a világszövetség tevékenységét.

A költségvetési megvonáshoz az elnök véleménye szerint minden bizonnyal hozzájárultak a közös munkát ellehetetlenítô, bojkottáló elnökségi tagok.

Korszerû közszolgálatiságot!

Szombaton délben a marosvásárhelyi rádió székhelyén Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Gheorghe Verman, a területi rádióstúdiók igazgatója, valamint Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Márton Árpád, a képviselôház kulturális bizottságának titkára, Kelemen Hunor bizottsági tag, Kereskényi Sándor, a szenátus kulturális bizottságának tagja, Boros Zoltán, a rádió vezetôtanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja, a kolozsvári és a temesvári területi rádiók igazgatói, munkatársai jelenlétében beiktatták Borbély Melindát a marosvásárhelyi rádió aligazgatói tisztségébe. A helyi rádióstúdió igazgatója tavaly júliustól, Serban Melinte nyugdíjazása után Mirela Moldovan. Az ünnepélyes mozzanat után az említett politikusok és rádiós, illetve médiaszakemberek tanácskozást tartottak többek között a közszolgálati rádiózás korszerûsítésérôl.

Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélés során kifejtette, hogy az RMDSZ programjának megfelelôen azt szeretnék elérni, hogy a meglévô közszolgálati rádiók magyar adásának idôtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak anyanyelvünkön. Egyelôre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a mûsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. A vezérigazgató válaszában kifejtette, hogy ennek az elgondolásnak jelenleg nincs politikai akadálya, csak mûszakilag kell megtalálni a megoldást. Ez azonban nem olyan egyszerû, hiszen a külön frekvencia mellett, ahhoz, hogy Erdélyben minôségi vétel legyen, a domborzat miatt átjátszóállomásokat, erôsítôket kell felszerelni, ami sok pénzbe kerül. A rádiótársaság nem hátrál meg a korszerûsítés érdekében tett anyagi áldozatoktól. Ezt a marosvásárhelyi stúdió épületének a felújítása, kibôvítése is igazolja. Mint ismeretes, 2000. november 21-én, 1978 óta elôször, hozzáfogtak egy nagyarányú beruházás megvalósításához, aminek eredményeként átépítették az irodahelyiségeket, kiegészítették egy manzárddal a Dandea-villát és kicserélték a teljes bútorzatot. A befektetés 1,5 milliárd lej volt és február 24- én át is adhatják a régi és az új helyiségeket.

Borbély Melinda, a beiktatott aligazgató elmondta, hogy az új munkakörülmények minôségi változást is hozhatnak az adásban. Áprilistól mûsorrács-változás lesz. Január 15. és 21. között öttagú küldöttség, amelynek tagja volt a volt fôszerkesztô, jelenlegi aligazgató is, Hollandiában járt, ahol több közszolgálati rádióstúdiót is felkerestek. Az ottani tapasztalatokra alapozva és a korszerû rádiózás igényeit figyelembe véve a tavasztól rövidebb, pergôbb adásokat, több idôszerû riportot, tudósítást, helyszíni közvetítést szeretnének szerkeszteni, az éterbe szórni. Várhatóan a mûvelôdési és a sportrovat a hétvégére költözik majd.

– Mi természetesen nem ellenezzük a 24 órás magyar adást, azonban azzal is tisztában vagyunk, hogy ezt nagyon nehéz mûszakilag kivitelezni. Ma a középhullámsávot sehol nem támogatják, a rövidhullám szórásfelületének a kiterjesztése Erdélyre nagyon drága. Amennyiben más frekvencián lesznek a magyar illetve a román adások, akkor például a marosvásárhelyi rádió egy órát veszít, míg a románok 13-at nyernek. Ez is megfontolandó. A mûsorszórás kiterjesztése pedig személyzeti bôvítést is igényel, ami szintén pénzbe kerül. A nyugati tapasztalatok azt igazolják, hogy igazán a regionális rádiózásnak van jövôje. Brassó és Udvarhely már külön sugároz. Erdély területén levô rádióstúdió aligazgatójaként elsôsorban az a célom, hogy mûsoraink híven tükrözzék a transzilvanizmus sokszínûségét, s hogy életkortól, vallástól, politikai hovatartozástól függetlenül ezentúl minél közelebb kerüljünk lélekben és szellemiekben hallgatóinkhoz – nyilatkozta a Népújságnak Borbély Melinda.

Egyebek között ez Lazar Ladariu nagy bánata, aki attól szomorú, hogy Marosvásárhelyen a Zamur a franciáké, az Azomures a törököké, az Armedica a magyaroké, az Electromures az olaszoké, s magyar lisztbôl sütött török kenyeret eszünk.

A néhai PUNR ex parlamenti képviselôje, a Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR) társelnökei, Victor Suciu és Radu Mircea tartott tegnap sajtótájékoztatót. Miután a két társelnök nyilatkozott, elôbbi a megyei tanács költségvetési bizottsága azon döntésérôl, amely szerint támogatni fogják a nemrég leégett felsôidecsi templom újjáépítését, utóbbi a megyei szervezet azon döntésérôl, hogy a bomlófélben levô szövetség ama szárnyához fognak csatlakozni, amelynek a jele a VR térképben (harta is vatra) marad, a volt képviselô felpattant kedvenc vesszôparipájára, a helyhatósági törvényre. Sajátos logikájával azt magyarázta, hogy az a cikkely, amely az anyanyelvhasználat jogát szavatolja, ott, ahol a kisebbségek számaránya 20%, "cseles", mert nem szól kizárólag egyetlen kisebbségrôl, hanem kisebbségekrôl, akiket ha összegyûjtenek, akárhol kijön a 20%. Innen pedig rövid az út a föderalizációig.

A fejtegetés végén felszólította a PUNR- listán megyei tanácsba jutott, késôbb a pártból kivált tanácsosokat, lépjenek vissza, adják át helyüket, a listán utánuk következôknek (feltehetôen "jó" románoknak).

Gazdálkodói okleveleket adtak át

– Maros megyében az RMGE-tagság nemcsak dolgozik, hanem tanul is, érdeklôdik azután, ami új. Az óhajunk az, hogy ha már ezt a kurzust végighallgatták és -kínlódták, mert nem is volt olyan könnyû, ne álljanak meg a továbbtanulásban. Próbáljanak minél többet olvasni, hogy szakmailag tovább fejleszthessék magukat, látókörüket szélesítsék. Ez az egyetlen út, amely elvezet a piacgazdálkodás felé – jelentette ki Csomóss Attila szombaton este a Predeal vendéglôben, azon a rendezvényen, amelyen kiosztottak 50 oklevelet. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a szegedi Progress Vállalkozásfejlesztô Alapítvány által szervezett képzési program keretében 20 farmergazdálkodásból, 10 élelmiszer-feldolgozásból és 20 falusi turizmusból sikeresen vizsgázó hallgatónak nyújtottak át oklevelet. Csomóss Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke a tanfolyamokon részt vevôk, a meghívottak nevében megköszönte a Progress Alapítványnak, az oktatóknak, azt az igazán alapos és értékes munkát, amit itt végeztek, a naponta reggel nyolc órától délután öt óráig tartó program idején.

Az oklevelek átnyújtása után dr. Varga Jánosné, a Progress Alapítvány oktatója nyilatkozott a Népújságnak. A Progress Alapítvány vezetôsége nevében kijelentette, hogy megtiszteltetés volt számukra ezen a képzésen részt venni, különösen azért, mert a gyakorlatban tudták érzékelni, hogy az Európai Unió által meghirdetett vállalkozásfejlesztési program nemcsak egy kijelentett szó, hanem valóság. A megfelelô pénzügyi támogatás révén valóban segíthetnek egymáson a határon innen és túl élô gazdák. Tapasztalatokat és lelkesedést tudnak átadni, az esetleg csüggedôknek egy kis bátorítást nyújtani, hogy igenis lehet, kell és érdemes is vállalkozni. A magyarországi gazdák ezelôtt öt-tíz évvel élték meg ugyanezeket a folyamatokat. Varga Jánosné meggyôzôdése, hogy mindig azt kell nézni, hogyan haladhatunk elôre, nem pedig azt, hogy mi van mögöttünk. Az oktatási programcsomagot úgy állították össze, hogy a hallgató az oktatás minden egyes területén elsajátítsa a vállalkozáscentrikus gyakorlati ismereteket. Végezetül megköszönte a hallgatók figyelmességét, lelkesedését, azt kívánta, hogy a jövôben minél többen váljanak vállalkozóvá, és annak, akinek vállalkozása van, ezekkel az ismeretekkel felvértezve tudjon gyarapodni, minél több vezetési, szervezési, menedzsmentismeretet tudjon a gyakorlatban hasznosítani, hogy jövedelmezô legyen a vállalkozás.

Szimulálva tanulnak

– Irányítótorony, figyelem, irányítótorony, figyelem, kényszerleszállásra engedélyt kérek, végeztem! — hallatszott a marosvásárhelyi repülôtér irányítótornya rádió adó-vevô készülékén péntek délelôtt.

A radaron követett gép a szokottnál alacsonyabban repült.

– Átvettük az irányítást. Helyzetjelentést kérünk, végeztem!

CESNA típusú kétmotoros gép Kolozsvárról Bukarest fele tartott, fedélzetén hat utas, háromfôs személyzet. Egyelôre ismeretlen okok miatt a bal motor leállt. A jármû irányítható, a vízszintes helyzetet megtartották.

– Ha észrevették a leszállópályánkat, jelezzék, addig intézkedünk, végeztem – szólt a válasz, majd perceken belül a vidrátszegi repülôtér megbolydult méhkas lett.

Ezzel a párbeszéddel vezethetnénk be azt a repülôgép-szerencsétlenség szimulálást, amelyet a vidrátszegi légi hatóságok a marosvásárhelyi tûzoltóbrigáddal együtt pénteken délben a sajtó jelenlétében is lejátszottak. Mi is történik ilyenkor?

Helyzetjelentés

A repülôtér biztonságáért felelôs személy azonnal riadóztatta a saját mentô- és tûzoltó alakulatot, akik perceken belül jelentették, hogy készenlétben várják a további parancsot. Telefonon értesítették a marosvásárhelyi tûzoltóbrigádot, a sürgôsségi rohammentô-szolgálatot, valamint a rendôrséget, csendôrséget, a Román Hírszerzô Szolgálatot, a prefektúrát és a légi hatóságokat.

– Továbbra is jó a rádiókapcsolat a bajba jutott géppel, azon igyekszünk, hogy a 20 km-es légterünkben levô jármûvet minél közelebb irányítsuk a repülôtérhez, hogy elkerülje a lakott területeket – közölte a forgalomirányító.

A gép hamarosan feltûnt a láthatáron. Inogva ereszkedett alá.

– A futómû is meghibásodott, de tartjuk az irányt, végeztem! – jelezte a pilóta.

– A gép beért a repülôtér biztonsági övezetébe, sikerült a nagyobb katasztrófát elkerülni – mondta izgatott hangon a forgalomirányító.

A gép pillanatok alatt sivítva elérte a földet. Csak a kifutópálya végét érintette, majd elfordult és a szántóföldre csúszott. A súlypontja elôre billentette az orrát, amely mélyen belefúródott a földbe, majd megállt.

– Sikerült! – kiáltotta a pilóta… Vég… – ezt már nem tudta befejezni, mert óriási robbanás szakította darabokra a gépet.

Beindult a mentôakció

A repülôtér mentôalakulata, a tûzoltóautó, a parancsnoki jármû és a fegyveres biztonsági alakulat katonáinak autói két és fél perc alatt a helyszínen voltak, ahol majdnem fél hektáron repülôgép-roncsdarabokat és jajgató, vérlepte sebesülteket találtak. A katonák azonnal bekerítették az övezetet. A tûzágyú megkezdte az oltást. Elôször a megmaradt szárnydarabot és a motorokat hûtötték, hogy elkerüljék az utólagos robbanást. A túlélôket keresték, majd a helyszínen elsôsegélynyújtásban részesítették ôket. Akit lehetett, el is szállítottak a repülôtér várótermében berendezett rögtönzött elosztó központhoz. A távolból felhangzó szirénák arról biztosították a mentôalakulatokat, hogy megérkeztek a segítségek. A megyeszékhelyrôl 23 perc alatt ért a helyszínre 7 víztartályos tûzoltókocsi, egy habot fröccsentô vízágyú, a világítást biztosító különleges jármû, valamint a rohammentô-alakulat. A katasztrófa sújtotta övezetet piros-fehér szalaggal kerítették körbe. Szinte egyszerre bontották ki az öntözôslagot. Rövid vezényszavakkal, sajátos gesztikulálásokkal közvetítették a parancsokat. A még lángoló részeket tûzfüggöny mögé rejtették. A habbal a kerozin által is ért tûzfészkeket csitították. Azbesztruhás tûzoltók közelítettek a kabinhoz. Jelzésekkel adták tudtunkra: két személy bent maradt. Üzembe helyezték a vágóautó felszerelését. Egy orvos és két tûzoltó azbesztruhában a fémbe vágott lyukon keresztül léptek be a már kazánhoz hasonlító repülôgéptörzsbe. Néhány perc múlva megjelentek az áldozatokkal. Mind a kilenc áldozatot eltávolították a helyszínrôl. A hatalmas erejû vízsugarak és a 70 tûzoltókatona, valamint a repülôtéri alakulat sürgölôdésének köszönhetôen sikerült a tûz terjedését megfékezni. Pár perc múltán már csak füstöltek a roncsok. A helyszínre érkezett hivatalosságok csak távolabbról szemlélhették a katasztrófa helyét. A csendôrség is körbekerítette a helyet. Semmit sem volt szabad elmozdítani a vizsgálóbizottság érkezéséig. Kezdôdhetett az ankét.

A biztonság és a szakszerû mentés céljából

E képzeletbeli forgatókönyv szerint zajlott pénteken délben a gyakorlat, aminek célja tulajdonképpen az volt, hogy felmérjék: milyen hatékonyan tudnának beavatkozni valós esetben. Szerencsére ilyen katasztrófa a vidrátszegi repülôtér biztonsági övezetében, mintegy 20 km-es körzetben még nem volt. Utoljára 1981-ben kért Kolozsvárról érkezô repülôgép kényszerleszállási engedélyt, mert vasreszelék bekerülése miatt leállt az egyik motorja. Ekkor a gép sikeresen landolt.

A repülôtér biztonsági felkészültségét ellenôrizték 10 nappal ezelôtt is, amikor a Román Hírszerzô Szolgálat különleges alakulatának a bevonásával robbanószert szállító utas leleplezését és a bomba hatástalanítását gyakorolták. S bár egyelôre ezen a vidéken még idegen az ilyen jellegû közbelépés, Runcan Stefan repülôtérparancsnok szerint a biztonsági, a tûzoltó és mentôalakulatoknak mindig készenlétben kell lenniük, hogy ha kell, szakszerû beavatkozásukkal emberéletet mentsenek.

Román–moldovai államfôi találkozó

Ion Iliescu szerint a Dnyeszter menti területnek autonóm státust kellene kapnia az egységes moldovai állam keretein belül. A román államfô ezt azon a munkatalálkozón hangsúlyozta, amelyet pénteken tartott Vasluiban Petru Lucinschi moldovai elnökkel.

A román és a moldovai államfô találkozóján az egyik központi téma a két ország határának szigorúbb ellenôrzése volt. Romániának ahhoz, hogy állampolgárai vízummentességet élvezhessenek az Európai Unió államaiban, egyebek között biztonságosabbá kell tennie keleti határát.

A két államfô egyetértett: ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy a választott megoldás ne legyen káros hatással a román és a moldovai állampolgárok szabad mozgására a két ország között. Ennek módjáról nem esett szó, egyelôre csak azt közölték, hogy a román és a moldovai illetékesek együttmûködnek majd a legjobb megoldás keresésében.

Az EU által támasztott feltételek miatt Románia kénytelen véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a moldovai állampolgárok útlevél nélkül léphették át a határt.

A találkozót megelôzôen Petru Lucinschi közölte, hogy a két ország közötti alapszerzôdés mihamarabbi aláírását tartja az egyik legfontosabb kérdésnek. Az alapszerzôdést már 2000. áprilisában parafálták, de a kérdés Romániában – a közelgô választásokra tekintettel – lekerült a napirendrôl.

A Vasluiban tartott találkozón Ion Iliescu közölte, hogy az alapszerzôdés aláírásának kérdését a február 25-re kiírt moldovai választások után lehet ismét napirendre tûzni. Ugyanakkor Iliescu hangsúlyozta, hogy a moldovai választások eredményétôl függetlenül mindkét állam kötelessége a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése.

A szakadár "Dnyeszter menti Köztársaság" problémáját illetôen Ion Iliescu hangsúlyozta, hogy ennek a térségnek autonóm státust kellene kapnia az egységes moldovai állam keretein belül.

A román államfô szerint a kérdés megoldása nagymértékben függ attól, hogy az eddiginél nyitottabb álláspontra helyezkedik-e Oroszország. Iliescu szerint Moszkvának le kellene mondania arról, hogy a területet katonai támaszpontnak tekintse a "14. hadsereg hátramaradt" katonái számára. Iliescu úgy vélekedett: látszik a jele annak, hogy Oroszország megoldást keres az orosz katonák kivonására.

Ha kiejtjük az egyesült államokbeli Bradenton nevét, a teniszrajongók azonnal Nick Bollettieri híres teniszakadémiájára gondolnak. A Florida nyugati partjainál fekvô település a világ legismertebb és legeredményesebb, teniszezôket nevelô intézménye.

A êNick Bollettieri Sport Academy 1978-ban jött létre, ekkor még csupán tenisz szakosztállyal. Késôbb újabb sportágakat is felvettek, mint a golf, baseball, amerikai futball. Hat éve létrejött a teljesítménysport intézet, amelyben az egyes sportágakra jellemzô fizikai felkészülés alapjait fektetik le. Ami a teniszt illeti, az akadémia nem kevesebb, mint 71 pályával rendelkezik, melyekbôl 10 fedett, 40 betonozott és 21 salakos. Sportszaküzlet, erôterem, úszómedence, a vendégek és sportolók elszállásolására alkalmas lakosztályok állnak rendelkezésre. Létezik egy sportorvosi központ, a felhasználók elôtt nyitott számítógépközpont, sôt egy bankfiók is. Az egész komplexum 10 hektáron terül el. Mindez kitartó és türelmes munka eredményeképpen jött létre, a szponzorok segítségével is, melyek adományokkal járultak hozzá a világ legnagyobb "teniszbajnok- gyárának" létrehozásában. Itt sajátította el a sportág csínját- bínját számos világsztár, mint például Andre Agassi, Jim Courier, Szeles Mónika, Toni Haas, Anna Kurnyikova, Mary Pierce és mások. A világranglista elsô 50 helyezettje kivétel nélkül megfordult hosszabb-rövidebb ideig a teniszakadémián.

Természetesen nem minden tanítványból lehet profi teniszjátékos. Idônként válogatókat rendeznek, s azokkal, akik valóban tehetségesek, szerzôdést kötnek, s elindítják ôket a különbözô turnékon.

Mindennek a megvalósítása egyetlen ember nevéhez, Nick Bollettieriéhez kötôdik, kivételes szervezési tehetségével negyven edzô munkáját hangolja össze, akiknek a keze alatt 300 tanítvány dolgozik.

Négy hetet volt lehetôségem tölteni ebben a páratlan létesítményben, személyesen megismerhettem az akadémiát irányító Nick Bollettierit, s tanulmányozhattam módszereit. Bár már nem fiatal ember, Nick Bollettieri szinte egész napját az akadémián tölti, s rendkívül zsúfolt programja ellenére mindig készen áll egy beszélgetésre, különösen, ha annak témája a tenisz. Tulajdonképpen ez a személyiségbeli vonása az, ami Nick Bolletierit oly sikeressé avatta.

Az akadémia vezetôjének talán legfontosabb aduja, hogy kivételesen tudja mozgósítani tanítványait. Tudja miként kell beszélni azokkal is, akik csak alig tanulják a játék alapjait, s azokkal is, akik már haladóknak számítanak.

Azzal, hogy eljuthattam a teniszakadémiára, egy marosvásárhelyi teniszedzô régi vágya vált valóra. Mindig kíváncsi voltam rá, hogy miként irányítja az edzéseket, mi a nyitja rendkívüli sikerének, s úgy vélem, hogy sokat tanulhattam tôle, hogy a helyszínen látottak és tapasztaltak nagy segítségemre lehetnek a továbbiakban, az elsajátítottakat modellként fogom alkalmazni jövôbeli munkámban, a fiatal marosvásárhelyi teniszezôk nevelésében.

Ifj. Botezan Gheorghe

Teke

Gaz Metan Medgyes – Elektromaros-Exprogaz 2398-2511

A nôi teke csapatbajnokság visszavágóinak elsô fordulójában a marosvásárhelyi nôi együttes, az Elektromaros-Exprogaz Medgyesre látogatott, ahol jó játékot követôen 113 pontos különbséggel múlta felül a vendéglátó "testvéregyüttest", s ezzel megôrizte veretlenségét az idei bajnokságban. A páronkénti teljesítményt tekintve, szintén a vásárhelyiek voltak a jobbak, akik 4-2 arányban gyôzték le ellenfeleiket.

A vásárhelyi csapat pontjait – a pályára lépés sorrendjében – az alábbiak szerezték: Daniela Sopterean 441 fa, Martina Emese 421 fa, Stanca Cismas 385 fa, Duka Tilda 390 fa, Demeter Melinda 424 fa, Doina Baciu 450 fa.

A következô fordulóban a marosvásárhelyi együttes Szamosújvárra látogat, ahol a helybéli Somvetra az ellenfele.

A nôi A-osztályos röplabda-bajnokság idénykezdetekor talán többeket meglepett a közönség hirtelen támadt érdeklôdése a sportág iránt. Az elsô két találkozón, melyet a sportcsarnokban játszott a CSU Gaz, szinte megtelt a nézôtér, s lelkes buzdításban sem volt hiány. Míg a kosárlabda iránti érdeklôdés azonos szinten maradt (a téli idôszakban azért talán kissé több nézô látogat el a Herlitz-Mobex mérkôzéseire), a röplabda- mérkôzéseken – az ôszi kváziérdektelenséget követôen – hirtelen többszörösre duzzadt a nézôszám.

Senki sem lehet olyan naiv, hogy ezt a hirtelen támadt érdeklôdést spontán folyamatnak tekintse. Annál is inkább, mert a CSU Gaz nem kezdte meg a menetelését a bajnokság csúcsai felé, ellenkezôleg: kétségbeesetten harcol a kiesés elkerüléséért. Akkor pedig mi a magyarázat? Nem kell sokáig keresni. A csapat fôszponzora, a gázelosztó vállalat, amely gyakorlatilag az egyetlen cég ma Marosvásárhelyen, mely komolyabban támogatja a sportot, megszervezte a szurkolótábort, mozgósította embereit, hogy látogassanak ki a mérkôzésekre. Volt már olyan kibic, aki diktatórikus módszert vélt felfedezni ebben a lépésben, az azonban tény, hogy a röplabda- találkozókon a hangulat jelentôsen megváltozott, s aki eljön a terembe a mérkôzésekre, igazán remek élményben részesülhet.

A – nem is annyira – idôsebbek még emlékezhetnek az egykori Elektromaros számos sportcsapatára, melyeknek a mérkôzésein mindig kitûnô hangulat uralkodott. Az akkori igazgató, Ioan Oltean, a sport igazi szerelmese, nem csupán a csapatokat szervezte meg, hanem a szurkolótábort is. Persze más idôk voltak azok, s más idôket élünk most. Hogy Ioan Oltean egyébként milyen módszerekkel vezette a vállalatot, nem tisztünk elemezni. Az azonban tény, hogy némi szervezési munka a szurkolók körében sem árt, s talán kellemesebb hangulat uralkodna a kosárlabda- találkozókon is, ha néhány kosárlabdadrukker – tegyük fel – a Mobexbôl, magával ragadná a találkozók népes, ám irányító "kemény mag" híján, csak csendben, mondhatni passzívan szurkoló nézôseregét.

A sport lételeme a közönség, a közönség viszont áhítja a sportsikert. A kettô egymást erôsíti, hisz egy lelkes nézôsereg gyôzelemre röpítheti kedvenc csapatát, ugyanakkor a jó eredmények növelik a közönség létszámát. Marosvásárhely esetében az utóbbi években ennek az ellenkezô elôjelû jelensége, az egymást gyengítô tendencia érvényesült. Itt az idô fordítani!

Szurkoló

Az ôszi és tavaszi idény közötti idôszakban Szatmári Tiborral, a megyei labdarúgó- szövetség elnökével beszélgettünk a megye labdarúgásának aktuális kérdéseirôl.

– Szatmári úr, hogyan minôsítené a megyei labdarúgó-szövetség tevékenységét a folyamatban lévô bajnokság elsô felében?

– Úgy vélem, megfelelt a realista elvárásoknak. A szakbizottságok heti gyûlésein rendszeresen megoldottuk a felmerült gondokat, bár el kell mondanom, hogy az ôsszel számos nehézséggel kellett megküzdenünk. A bajnokság megkezdése elôtt több egyesület csak nagyon nehezen tudta elôteremteni a mûködéséhez szükséges minimális anyagi fedezetet, s ezért nagyon sokan az utolsó pillanatban iratkoztak be a bajnokságba, vagy be sem iratkoztak. Ez azt eredményezte, hogy kénytelenek voltunk az utolsó pillanatban átdolgozni a bajnoki programot. Szintén gondokat okozott a sportlétesítmények, pályák hitelesítése, hisz nagyon sok helyen ezek csak nehezen tesznek eleget az elôírásoknak: hiányzik a kerítés, az öltözôk nem megfelelôek, nincsenek illemhelyek, zuhanyozók, védôalagút stb. Mindezen nehézségek ellenére sikerült azonban megszervezni a D-osztályos felnôtt és ifjúsági bajnokságot 14-14 csapattal, a felnôtt megyei bajnokságot két csoportban összesen 23 csapattal, a falusi bajnokságot három övezetben, összesen 60 csapattal (32 Marosvásárhely, 16 Szászrégen, 12 Dicsôszentmárton körzetében), a különbözô szintû, C, C-1, B-1, D-E ifjúsági bajnokságokat. November 27-29. között a marosvásárhelyi sportcsarnokban lezajlott az Oláh György-emlékverseny megyei szakasza az 1988-ban és 1989-ben született gyerekek számára minifociban, s ugyancsak megrendeztük a Románia-kupa megyei szakaszának elsô fordulóját is 37 csapat részvételével.

Sajnos a foghíjas jogrend, a sportra vonatkozó világos és következetes törvények hiánya miatt (a szponzorálási törvény jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak, az új sportörvény pedig még nem emelkedett jogerôre) számos sportegyesület eltûnik az érdektelenség süllyesztôjében, s ez a labdarúgásra is érvényes. A megyei labdarúgó-szövetség 1991-es megalakulása óta minden évben számos csapat indult a különbözô megyei bajnokságokban, ám az anyagi források hiánya miatt számuk egyre erôteljesebb csökkenô tendenciát mutat. Segesvár és Marosludas övezetében például – csapatok híján – már meg sem szervezzük a falusi bajnokságokat. Ugyancsak a pénzhiány eredményezi, hogy a sportlétesítmények állapota napról napra romlik, mert nincs mibôl idôben elvégezni a szükséges javítási, felújítási munkálatokat. Új sportpályák létesítésérôl ilyen körülmények között természetesen szó sem lehet. Szintén a pénz hiánya eredményezte, hogy csupán 8 forduló után a görgénysóaknai csapat visszalépett a D-osztályos bajnokságból, amely így csupán 13 együttessel folytatódik.

– Volt az ôszi idény folyamán kirívó szabálytalanság, botrány, fegyelmezetlenség?

– Összesen három óvás érkezett be, melyekbôl egynek adtunk helyet, kettôt elutasítottunk. Egy mérkôzésen a vendégek nem jelentek meg, egy alkalommal pedig elkéstek. A találkozók folyamán három komolyabb incidens történt. Ezeket a fegyelmi bizottság megtárgyalta, a vétkeseket a szabályzat szerint megbüntették. Két esetben pedig zöldasztalnál megváltoztatták a pályán elért eredményt.

– Milyen szintû a megyei bajnokságok színvonala?

– Azt kell mondanom, hogy a D-osztályos bajnokság szintje nem túlságosan magas, a középszerûség dominál. Jobb színvonalú mérkôzéseket csupán az elsô öt helyezett közötti direkt találkozók eredményeztek. Ezeknél a csapatoknál (Nyárádtô, Szováta, Maviprod, Elektromaros, Radnót) figyelhetô meg valamivel komolyabb odafigyelés a fizikai, technikai és taktikai felkészülésre. A többieknél ezek a dolgok hiányoznak, különbözô okok miatt: hiányzik a képzett edzô, a játékosoknak nincs idejük a komolyabb felkészülésre, a vezetôség nem törôdik ezzel az aspektussal stb.

– Milyen volt a megyei labdarúgó-szövetség és a játékvezetôi bizottság együttmûködése az ôszi idényben?

– A játékvezetôi testület pillanatnyilag generációváltáson esik át, s a labdarúgásban tevékenykedôknek meg kell szokniuk, hogy jobban bízzanak a fiatal bírókban. Tanfolyamokat évente szervezünk, de a nagyszámú végzett közül csak néhányan maradnak meg aktív játékvezetônek. Nagyon sokan a sportvezetôk, edzôk és játékosok által tanúsított sportszerûtlen és agresszív magatartás miatt mondanak le a folytatásról. Azt is el kell ismernünk azonban, hogy a játékvezetôket irányító szervnek van még mit dolgoznia a fiatal játékvezetôk elméleti és gyakorlati felkészítése terén, fôleg a döntések egységesítése képez komoly problémát. Ha nem lépünk gyorsan, hamarosan az a veszély fenyeget, hogy bajnokságok, játékvezetôk nélkül maradunk. Októberben, novemberben és decemberben Marosvásárhelyen és Szászrégenben szerveztünk játékvezetôi tanfolyamokat, ezeket 26-an végezték el. Velük egészül ki az utóbbi idôben erôsen megvékonyodott játékvezetôi testület.

– Milyennek mutatkozik a labdarúgóedzôk megyei testületének a tevékenysége?

– A megyei labdarúgó-szövetség keretében mûködô edzôi bizottság – elnöke, Ördög Attila irányításával – folyamatosan dolgozik az edzôk és sportinstruktorok ismereteinek bôvítése érdekében. Sajnos éppen az érdekeltek, azaz az edzôk mutakoznak a legkevésbé fogékonyaknak a kérdésben, többen még a havi gyûléseken sem vesznek részt. Nemrég fejezôdött be egy intenzív sportinstruktori tanfolyam, ezt tízen látogatták, s ismereteiket a gyakorlatban az egyesületeknél kamatoztathatják majd.

– Milyennek mutatkozik a helyzet az ifjúsági és gyermekcsapatoknál, miként biztosított a jövô labdarúgása?

– Gazdag programunk volt az ifjúsági és gyereklabdarúgást illetôen. Annak ellenére, hogy a program összeállításánál számos nehézséggel küszködtünk, hisz figyelembe kellett vennünk a fiatal labdarúgók iskolai kötelezettségeit, a rendelkezésre álló pályákat, az egyesületek felnôtt csapatainak programját (a fölösleges kiszállások elkerülése végett) is, jó körülmények között fejeztük be a bajnokság elsô felét. Mindenképpen ki kell emelnem néhány egyesületet, amelyekben folytonos az odafigyelés a jövô labdarúgó nemzedékére, mint az Olimpia, az ASA, az Elektromaros és ISK Marosvásárhely, az ARIO Dicsôszentmárton, a Romvelo Marosludas, a Cetatea Segesvár, az Avântul Mezôméhes, a szovátai Bútor, a Maviprod Szászrégen. A fiatalokra való odafigyelés tulajdonképpen minden egyesület feladata lenne, ha ismét szeretnénk eljutni legalább a ’70-es, ’80-as évek színvonalára. A divíziós csapatok számára pedig különösen fontos lenne, hogy saját nevelésû játékosaik legyenek, hogy ne kelljen drága pénzért máshonnan hozni ôket. Ezen a területen is meghatározó, hogy hiányoznak a szponzorok. Nagyon kevesen ruháznak be az ifjúsági labdarúgásba, s ez nagy kár. Jó hatással lenne, ha a polgármesteri hivatalok a sportpályák karbantartásában, a szükséges felszerelés biztosításában kivennék részüket, hisz társadalmilag is hasznos, ha a fiataloknak a labdarúgás általi egészségesebb életvitelre biztosítanak lehetôséget.

Ioan Paus

Sakk

A tengerparti Eforie Nord üdülôvárosban rendezték meg január 27. és február 3. között az országos ifjúsági és gyerek sakkbajnokság elôdöntôit. A marosvásárhelyi ISK-t Fugulyán Gergely és Barátosi József vezetésével 18 ifjú sakkozó képviselte. Korosztályonként az elsô 12-12 sakkozó szerezte meg az országos döntôn való részvétel jogát. Marosvásárhelyrôl összesen három versenyzô jutott a döntôbe, hozzájuk társul Barátosi Dániel, aki korábbi eredményeinek köszönhetôen selejtezôk nélkül került a legjobbak közé

A 10 éves fiúk mezônyében Anton Teodor 6,5 pontot gyûjtött, ezzel a 3. helyen végzett, és ott lesz az országos döntôben. Ebben a korosztályban versenyzett a mindössze 7 esztendôs Farcas Ionut is, aki 6,5 ponttal a 16. helyen végzett. Maftei Raul és Raica Cristian szintén jól szerepeltek, 6-6 pontot gyûjtöttek.

A 14 éves fiúk között Negru Ioan 5,5 pontot szerzett, míg a 16 évesek mezônyében Illés Sándor 12. lett 6 ponttal. Ôk sajnos nem jutottak a döntôbe, utóbbi esetében két hely hiányzott.

A lányok versenyében a 14 évesek kategóriában döntôbe jutott Máté Katalin, aki 5,5 ponttal a 7. lett. Ugyancsak döntôs a 10 éves Todoran Maria, aki 6 ponttal a 6. helyen végzett. Elsôként esett ki viszont az 5,5 pontos Nagy Erika (13. hely). A 12 esztendôs Curticapean Ioana 5 pontot szerzett, és nem jutott a döntôbe.

Valamennyi döntôs sakkozó egyben az országos válogatott tagja is a saját korosztályában.

A 12 éves Barátosi Dániel, aki eddigi eredményei alapján közvetlenül vehet részt a döntôben, a mostani elôdöntôben a 18 éves korosztály versenyébe iratkozott be, és 5 pontot sikerült összegyûjtenie.

Köszönet az Origo és Televox Kft.-nek, a Sherpa Kiadónak és a Savu családnak a Máté Katalinnak nyújtott anyagi segítségért.

*

Február 14-étôl kezdôdôen a Constantin Brâncusi építôipari líceum termeiben megszervezik a felnôttek számára kiírt megyei sakkbajnokságot. Jelentkezés a helyszínen, a lebonyolítási kérdéseket 16.30 órakor vitatják meg, az elsô forduló mérkôzései ugyanaznap 17 órakor kezdôdnek. A rendezôk megkérik a résztvevôket, hogy hozzanak magukkal táblát, figurákat, s a lehetôség függvényében sakkórát is.

Háromgólos gyôzelmet aratott egy pénteken lejátszott formaellenôrzô mérkôzésen a marosvásárhelyi ASA a gyulafehérvári Apullum ellen. A házigazdák góljait Török (31. perc), Miclea (47. perc) és Ignat (72. perc) szerezték. George Ciorceri elégedettnek mutatkozott a tanítványai teljesítményével, mely optimizmusra adhat okot a tavaszi idényre.

A csapatban továbbra sincsenek látványos változások, a Szovátán az ASA-val együtt edzôtáborozó Pogacean sincs már Marosvásárhelyen, külföldi szerzôdés után néz. Két játékos bajlódik kisebb sérülésekkel, Chebutiu és Petelean, akik azonban remélhetôleg hamarosan felépülnek. Az ASA legközelebb szerdán játszik elôkészületi mérkôzést Nagybányán, majd pénteken Medgyesre látogat.

A gyulafehérváriak látogatása kapcsán ismét szóba került az ASA áthelyezése Marosvásárhelyrôl. Ismeretes, hogy a vendégcsapat kezdeményezte a székhelyük áttételét Marosújvárra, ami azt eredményezte, hogy megnyíltak a szponzorok pénztárcái a püspökvárosban. Hasonló ijesztegetésre készül Ioan Murar, az ASA klubelnöke is, aki felvetette – nem elôször – a csapat székhelyének Szászrégenbe való áttételét, talán-talán megesik valakinek a szíve, és segíteni fogja a csapatot. A gond csupán az, hogy az ijesztgetés immár túlságosan átlátszó, nyilvánvaló, hogy a fenyegetést nem fogja tett követni. A dolgok lényegén azonban ez semmit sem változtat. Pénz hiányában Marosvásárhely csapata továbbra is az alsóbb osztályok névtelenségében kínlódik majd.

Salt Lake City 2002

Egy év múlva, egész pontosan 2002. február 8- án nyitják meg a Salt Lake City-i téli olimpiai játékokat, mely február 24-én fejezôdik be.

A játékok rendezési jogát Utah állam székhelye 1995-ben kapta meg, Quebeckel, a svájci Sionnal és a svéd Östersunddal versenyben, s ma a szervezés a célegyenesbe fordult, hisz szétküldték a világ olimpiai bizottságainak a meghívókat. Salt Lake Cityben hét sportág 78 versenyszámában avatnak bajnokot, ami tízzel több, mint Naganóban. A szervezôk az olimpiai faluba 3500 sportolót, edzôt és szakvezetôt várnak, várhatóan 80 ország képviseletében, az elôzetes nevezéseket december 1- jéig kell beküldeni.

A Salt Lake City-i olimpián a biztonsági intézkedések minden eddigi szintet felülmúlnak majd, több mint 260 különleges teljesítményû digitális kamera gondoskodik a biztonságról. A berendezések fôpróbáját az amerikaifutball- bajnokság döntôjén tartották, amikor 19 körözött személyt sikerült segítségükkel azonosítani. Amerikai polgárjogi szervezetek máris tiltakoztak a berendezés felszerelése ellen, szerintük ugyanis a 176-szoros nagyítású felvételek sértik a személyiségi jogokat.

Bár a részvételi idôszintet a következô szezonban kell teljesítenie, nagy valószínûséggel állítható, hogy Marosvásárhely és Maros megye egyetlen képviselôje a játékokon a gyorskorcsolyázó Jakab Andrea lesz. Kissé távolabb tekintve, Románia legnagyobb reménysége a csíkszeredai sílövô, Tófalvi Éva, aki már Naganóban is a legredményesebb romániai résztvevô volt a maga 12. helyével a 15 km-es számban, s a napokban véget ért világbajnokságon megszerzett két elôkelô – 15 km-en 6., a 12,5 km-es tömegrajt versenyen 10. – helyezése újabb reményekre jogosít. Más sportágakban (bob, szánkó, mûkorcsolya) Románia képviselôi leginkább csak a tisztes helytállásban reménykedhetnek.

Nem tartozik a téli sport nagyhatalmai közé Magyarország sem, bár természetesen sportolói ott lesznek a játékokon. Eddig a biztos részvételi jogot Tagscherer Zoltán sífutó szerezte meg, de legeredményesebben talán a mûkorcsolyázók szerepelhetnek. Naganóban 17 sportoló képviselte a magyar színeket.

A megye legjobb sportolói 2000-ben

7. Daniela Sopterean

Daniela Sopterean jó ideje tartozik Románia és a világ tekéjének élvonalába. A marosvásárhelyi Elektromaros sportolónôje volt már világbajnoki ezüstérmes is, s csapatának tagjaként 1999-ben világkupát nyert. Bár a tavaly az Elektromaros nem tudta megismételni az elôzô évi bravúrt, Daniela Sopterean mégis a megye legjobb sportolói közé verekedte magát az egyéni országos tekebajnokságon megszerzett két aranyérmével.

– Miként könyveli el a 2000-es évet, sikeresként, vagy kevésbé sikeresként, tekintve, hogy egyéniben országos bajnoki címeket szerzett, ám a csapat nem azt nyújtotta, amit mindnyájan szerettünk volna?

– Számomra sikeres volt az elmúlt év, még akkor is, ha a csapattal nem ment a legjobban, s elmaradtunk a célkitûzéstôl, az országos elsô két hely valamelyikérôl. Az év végén azonban, az egyéni és páros országos bajnokságon a csapat szinte minden tagja nagyon jól teljesített, mindnyájan érmeket szereztünk. Örülök, hogy én valamivel többet, két egyéni aranyat és egy ezüstöt a párosban. A csapattal is nagyon jól kezdtük az új bajnokságot, a felénél két pont elônnyel vezetjük a tabellát.

– A csapat létszámgondokkal küzdött a tavaly, ez volt az oka a csapatbajnokság döntôjén elért gyengébb szereplésnek?

– Nem tudom igazán megmagyarázni, hogy mi történt. Persze számított, hogy egy játékosunk távozott, de az is befolyásolt, hogy folytonosan anyagi gondokkal kellett szembesülnünk, sôt azt mondanám, hogy ez volt a meghatározó gondunk.

– Nagyon sok játékos, aki elér egy bizonyos szintig, más – anyagilag jobban szituált, vagy külföldi – csapathoz távozik. Hogy érzi, ha lehetôsége volna rá, elmenne?

– Volt rá lehetôségem, nem is egyszer. Németországban voltam, ahol hét hetet tudtam megmaradni. Nagyon sok pénzt kínáltak, mégsem maradtam, mert nem tudtam megszokni azt, ahogy az ottani emberek hozzánk, kelet- európaiakhoz viszonyulnak. Horvátországba is hívtak, de én jobban szeretem itthon. Most pedig, hogy úgy tûnik, az Exprogaz átvállalja a csapatot, nem is bánom, hogy maradtam, s már nem akarok elmenni sehova.

– Úgy véli, hogy azzal, hogy az Exprogaz átveszi a csapatot, megmenekül a marosvásárhelyi teke a felszámolódástól?

– Ebben biztos vagyok.

– Melyek a célkitûzései az idén?

– Elôször is ismét szeretnénk megnyerni a bajnokságot, ez a legnagyobb vágyunk. Két új játékossal egészült ki a csapat, pontosabban visszatért két volt játékos, s velük az együttes ismét nagyon jó játékerôt képvisel, így minden esélyünk megvan a gyôzelemre. Az edzônk is és a csapat tagjai is, nagyon reméljük, hogy sikerül. Ha pedig ez a célkitûzésünk teljesül, akkor majd a világkupán is megpróbálunk jól szerepelni.

– A csapat egyik legnagyobb reménysége pontosan az ön húga, Carmen. Tekinthetjük-e úgy, hogy a marosvásárhelyi teke jövôje biztosított?

– Ha lesznek fiatalok, akik tekézni jönnek, s ha lesz egy kevés pénz is, akkor a jövô biztosított. Márpedig a fiatalok jönnek, mert ifjúsági- és kisifjúsági-válogatottban is vannak játékosaink.

– Reménykedik-e abban, hogy lehetôsége adódik Marosvásárhelyen világbajnokságot játszani?

– Nagyon szeretném, de nem tudom, hogy lesz-e lehetôségem rá. Úgy tûnik, hogy a csapat világkupa megrendezésére Marosvásárhelyen valós remény van, de ami a világbajnokságot illeti, már nem vagyok benne bizonyos. Romániában, Vajdahunyadon már indultam világbajnokságon, és csodálatos élmény volt, két ezüstérmet szereztem. Nagyon remélem, hogy Marosvásárhelyen is lesz hasonló élményben részem.

Evezés

Február 2-án rendezte meg a Román Evezôs Szövetség a hideg évszakban szokásos ergométeres RESZ-kupát. A versenyen a Muresul klub evezôs szakosztályának szinte minden sportolója, 13 lány és 5 fiú indult, valamennyien az ifjúságiak mezônyében.

A kizárólag egyéni versenyt különbözô területi központokban szervezték, s az eredményeket utólag összesítve hirdették ki a gyôzteseket. A versenyen gyakorlatilag a romániai ifjúsági evezôsport teljes mezônye, 102 fiú és 75 lány vett részt.

A Muresul klub – Cesarean Claudia és Cserháti Adriana edzôk által felkészített – sportolói tisztességesen megállták a helyüket, sôt néhány igazán figyelemre méltó eredmény is született. Mindenképpen kiemelkedik a lányok mezônyében Barabás Enikô országos 2. helye, de nagyon jónak tekinthetô Morosan Simona 7., Szilágyi Szidónia 9., Ulesan Raluca 10. helye is. A fiúknál Mitea Radu 7. és Suciu Stelian 12. helye emelkedik ki a mezônybôl.

Íme a további marosvásárhelyi evezôsök eredménylistája. Lányok: 25. Ciobotarul Daniela. 26. Cristea Daniela. 27. Sulumete Lacramioara. 28. Bogdán Anikó. 34. Pascalau Cornelia. 61. Méder Erzsébet. 62. Ivascu Maria. 64. Kiss Noémi. 65. Costea Anca. Fiúk: 25. Schoffend Eduard. 47. Popa Andrei. 70. Popa Tiberiu.

Atlétika

A bukaresti atlétikateremben – a bákói kivételével az egyetlen mûködô atlétikaterem az országban – megkezdôdött a fedettpályás atlétikaidény. Az elsô két nagydíjon a Muresul sportklubot Soós Levente vágtázó és Matei Livius távolugró képviselte. Viorica Tigau hétpróbázó és gátfutó azért nem, mert – mint a Népújságban is ismertetett konfliktus után várható volt – Sepsiszentgyörgyre igazolt át.

A két atléta, Nicolae Neagu tanítványai, az alábbi eredményeket érte el. A január 24-i versenyen Soós Levente 60 méteren 6,91 mp-cel a 3. lett, míg 200 méteren 22,99 mp-cel az 5. helyet szerezte meg. Matei Livius távolugrásban 723 cm-rel pedig a hetedik helyen végzett. A február 3-i versenyen már csak Soós Levente indult, aki ezúttal 6,94 mp-et teljesített 60 méteren és másodikként ért célba, míg 200-on 22,94-gyel ismét az 5. lett.

A marosvásárhelyi atléták számára a fedettpályás idény csupán a felkészülés közbeesô szakaszának tekinthetô, hisz a körülmények nem engedik meg a teremidény megfelelô elôkészítését. Soós Leventének, pillanatnyilag legjobb atlétánknak, igencsak ambíciósak a tervei az idénre, miután a tavalyi szezonja, izomhúzódás miatt, nem úgy sikerült, ahogy szerette volna. A vágtázó, Románia férfi Európa-kupa csapatának tagjaként, 100 méteren, legjobb számában indul, s idénre 10,50 mp- es eredmény elérését tûzte ki célul maga elé. Ha pedig ezt az idôszintet sikerül teljesítenie, több más nemzetközi versenyen is rajthoz állhat.

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (18583)

ELADÓ VW T4 Multivan (Transporter), 1994-es kiadás, 2,4 D, kitûnô állapotban és Opel Vectra 1,6i, 1994-es kiadású, központi zár, ABS, tetôablak, szervó, kitûnô állapotban. Tel. 094-547-402 vagy 094- 556-126. (18848)

ELADÓ hûtôvitrin. Tel. 606-273, 139-617. (18882)

SÜRGÔSEN eladó Opel Kadett 1,6i, 1991-es kiadás (kazettofon, tolótetô, központi zár, plüsshuzat, katalizátor), nagyon megkímélt állapotban és különbözô bútorok. Tel. 094-573-616, 217-942. (18947)

ELADÓ magyarországi felsôfokú felvételi tájékoztató, jelentkezési lap. Tel. 094-573-616, 217-942. (18948)

OLCSÓN eladók új Mountain Bike biciklik 1.995.000 lejért, 18 hónap jótállással. Dec. 22 u. (November 7) 113. sz. (18757)

ELADÓK új, import gázkonvektorok, 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (18941)

ELADÓ 1100-as Dacia 1300-as motorral, mûködôképes 1100-as motor, 1 db 2 kerekû utánfutó (remorka) traktor után, Szabédon, az 5. szám alatt, Sipos Éva. (18978)

ELADÓ többhasználatú központi nagy magánház. Tel. 218-074, 210-037. (18842)

ELADÓ 3 szobás, kertes családi ház Makfalva 396. sz. alatt. Tel. 065/136-367. (18938)

ELADÓ magánház a Kôrösi Cs. Sándor u. 13. sz. alatt. Érdeklôdni a 216-035-ös telefonszámon, 15-23 óra között. (18844)

PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251- 111, mobil 095-251-111. (17671)

BÉRBE adok helyiséget (55 m²) a központ közelében. Tel. 138-092, 216-659. (18272)

TEHERSZÁLLÍTÁST vállalok 3 tonnáig. Érdeklôdni a 094-477-318-as telefonszámon. (18950)

PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 092- 529-643. (18987)

ELVESZETT Nagy Lóránt névre szóló B- kategóriájú hajtási jogosítvány. Semmisnek nyilvánítom. (18972)

ELVESZETT Csiszér Ilona névre szóló egészségügyi könyv és személyazonossági igazolvány. Semmisnek nyilvánítom. (18971)

ELTÛNT január 3-án egy szálkás szôrû barna német vizsla kan kutya. Kérünk mindenkit, aki segíteni tud a nyomravezetésben, hívjon a 164-914 vagy 092-268-918-as telefonszámokon. 5 MILLIÓ LEJ jutalmat ajánlunk. (18976)

Az emlékezéshez szeretet kell, mi annyira szerettünk, hogy soha nem feledünk el. Hiába várunk, nem jössz többé vissza, mosolygó arcodat nem láthatjuk már soha. Magadba zártad a sors ezernyi baját, míg egy váratlan pillanatban drága szíved megállt. Áldozatos szíved szeretetével együtt egészségedet is szétosztogattad. Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napjára február 12-én, a közülünk egy éve elköltözött egyetlen, drága jó gyermekünkre, a pókakeresztúri dr. KRISÁN JOLÁNRA, aki fôorvosként és családorvosként hivatásához méltóan dolgozott Magyarsároson. Lelkünket melengetô szép emléke mindenkor megmarad áldott, szeretô szülei szívében. (18648)

"Az emlékezés a lélekben terem, de a lélek nem hal meg soha." Szomorú szívvel emlékezünk február 12-én BERECZKI ERZSÉBETRE halálának 5. évfordulóján. Kedves emléke szívünkben élni fog. Szerettei. (-)

Az idô telik, de a fájdalom nem múlik. 35 éve annak a szomorú napnak, amikor a kegyetlen halál búcsú nélkül elragadta közülünk drága testvérünket, a székelykáli TÖRÖK JANCSIT. Emlékét örökre megôrizzük: Juliska, Irén és Éva. (18670)

Fájó szívvel emlékezünk február 11- én a lukafalvi TÖVISI ANDRÁSRA halálának 22. évfordulóján. Emlékét ôrzik szerettei. (18820)

Fájó szívvel emlékeztetjük azokat, akik ismerték és szerették a szabédi SIPOS ALBERTET (Berci), hogy február 11-én van halálának 6. hónapja. Gondoljanak rá szeretettel és kegyelettel. Emlékét ôrzi bánatos felesége, Éva. (18978)

Szívünkben soha el nem múló fájdalommal emlékezünk február 12-én SÁNDOR BÉLÁRA halálának ötéves évfordulóján. Emlékét ôrizzük, amíg élünk. Gyászoló szerettei. Nyugodj békében, drága Béla tata. (18982)

Kegyelettel és szeretettel emlékezünk KATONA ERZSÉBETRE halálának 4. évfordulóján. Szerettei. (19006)

A múltat felidézve szívünk nagyon fáj, valaki hiányzik, aki nincs már közöttünk. Az élet kegyetlen és mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha. Megtört szívvel gondolunk életünk legszomorúbb napjára. Február 11-én volt egy éve, amikor búcsú nélkül itthagyott minket a nyárádtôi NYÁRÁDI MENYHÉRT. Emlékét ôrzi bánatos felesége, leánya, fia és azok családjai. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá tisztelettel. Nyugodj békében, drága jó tatánk.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett testvérünk, BODONI ALBERT (Berci) hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után, 52 éves korában megtört szíve örökre megpihent. Kínlódás volt életed, legyen csendes pihenésed. Búcsúzik tôle három gyászoló testvére, Joli, Pista, Rózsi és azok családjai. (-)

Búcsúzunk szomszédunktól, BODONI ALBERTTÔL (Berci) és részvétünk a gyászoló családnak. Az 1848-as út 31-es tömbház lakói. (-)