|
LIII. évfolyam 34. (14694) sz. |
2001. február 10., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A volt jugoszláviai térségben békefenntartói küldetést teljesített román katonák utólagos orvosi vizsgálata eddig nem mutatott ki semmiféle olyan megbetegedést, amely oksági összefüggést mutatna a szegényített urán hatásával – jelentette be közleményében a védelmi minisztérium.
Január elsô felében döntöttek arról, hogy utólagos orvosi vizsgálatnak vetik alá azt a közel 1500 román katonát, aki mostanáig részt vett a bosznia-hercegovinai békefenntartó mûveletekben.
A vizsgálatoknak a tervek szerint február elejére kellett volna befejezôdniük. A védelmi minisztérium azonban csütörtökön azt közölte, hogy eddig 862 katona esett át a bukaresti, valamint vidéki katonai kórházakban elvégzett vizsgálatokon. A teljes létszámra kiterjedô vizsgálatot azért nem tudták még befejezni, mert a felhívás ellenére sem jelentkezett mindenki az utólagos orvosi ellenôrzésre.
Az utólagos vizsgálaton átesett katonák túlnyomó többségének egészségi állapota kiváló, patológiás elváltozásokat nem tapasztaltak náluk, de öt személy esetében kórházi beutalásra és pótlólagos ellenôrzésre került sor – tartalmazta a minisztérium közleménye.
A minisztérium ugyanakkor határozottan leszögezte: "A beutaltak betegségeinek semmi köze ahhoz, hogy a szóban forgó személyek esetleg radioaktív sugárzásnak voltak kitéve".
Az E 60-as európai út korszerûsítési munkálatainak jelentôs mozzanataként tegnap délben átadták a forgalomnak a kerelôszentpáli vasúti felüljárót. A létesítmény mintegy 30 milliárd lejbe került. A felmérések szerint ezen a helyen 24 óra alatt mintegy 40 szerelvény halad át, ami jócskán akadályozta a gépkocsiforgalmat. Ez és az országos útrehabilitáció tette halaszthatatlanná a híd megépítését, amihez már 1994. december 15-én hozzákezdtek. Pénzhiány miatt, amint errôl többször is beszámoltunk, lassan haladtak a munkálatokkal. Legutóbb az átadást az késleltette, hogy a karfákat nem készítette és szállította le idejében a gyártó cég.
A helyszínen kifüggesztett adatok szerint a híd hossza 298 méter, az úttest szélessége pedig 7,80 méter, amelyhez két 1,5 méteres járdát is készítettek. Mûszaki hiányossága, hogy mintegy 15 cm-rel keskenyebb, mint a rehabilitáció után kiszélesített úttest, valamint az, hogy nem építettek felmenôsávot, bár ez esetben volt olyan szakember, aki ezt nem tartotta fontosnak. A hídon tilos a szekerek és a traktorok forgalma, ezért továbbra is használatban marad az elterelô út és a vasúti sorompó.
Az avatóünnepségen többek között jelen voltak: Burkhardt Árpád alispán, Iulian Danila, az országútügyi igazgatóság helyettes vezetôje, Epure Mircea beruházási igazgató, a megyei közlekedési rendôrség részérôl Virgil Murzea, alezredes más hivatalosságok. A nemzetiszínû szalag elvágása elôtt az alispán elmondta, hogy a felüljáró átadása azt is jelenti, hogy apró lépésekkel ugyan, de közelítünk Európához, hiszen az integráció elengedhetetlen feltétele a fejlett infrastruktúra. Ehhez a vezérigazgató-helyettes csak annyit fûzött hozzá, hogy reméli, 2002-ig befejezik az E 60-as út Nagyvárad és Bukarest közötti teljes rehabilitációját és reményét fejezte ki, hogy majd valamikor megyénkben, nem messze a felüljárótól, egy autópálya építését is megkezdhetik. De e terv valóra váltásáig, amelyhez nagyon sok pénz kell, marad a minôségileg felújított országút és a felüljáró, amelyen balesetmentes közlekedést kívánt az itt áthaladó gépkocsivezetôknek.
A hamisan kibocsátott egyetemi oklevelek ügye többször is "bejárta" a sajtót, amíg a hullámok a közép- és szakiskolákat is elérték. És nem eredménytelenül. Az elsô fejek már le is hullottak, egy fôvárosi, illetve egy nagyváradi iskolaigazgatóé.
Így aztán a hadjárat felsôbb utasításra országos méretûvé vált. Úgyis lecsengett már a nyugati eredetû húskonzervek elleni hisztérikus hajtóvadászat (amelynek kárvallottjai egyes szociális intézmények lakói, akik ezentúl még ritkábban esznek húsos ételt). Az eddigi botrányos esetekbôl kiindulva eljött az ideje, hogy diplomaügyben is látványosan rendet tegyenek.
Valószínûleg nem alaptalanul, hisz megyei szinten is hallani lehetett arról, hogy elôfordultak furcsa dolgok. Egyik- másik sikertelenül érettségizett diák például azt vette észre, hogy iskolatársa, akit vele együtt másodszor is elvágtak, végül is vizsga nélkül kiállított oklevéllel került olyan munkahelyre, ahol ez az okmány elengedhetetlenül szükséges volt. Amibôl arra lehetett következtetni, hogy ott, ahol az "észérvek" nem jártak sikerrel, s a szülôk pénztárcája ezt megengedte, megvették a diplomát. Mivel feljelentés nem érkezett, ezek az esetek homályban maradtak.
Most azonban az országos vizsgálódási kampányról szóló átiratot a Maros Megyei Tanfelügyelôség is megkapta, s utasította az iskolákat, hogy tegyenek rendet diplomaügyben, mert következik az ellenôrzésük. Éppen idejében, hogy végül is felderítsék, a bizonyos tanintézményekrôl szóló híreszteléseknek van-e valóságalapja, s hogy megvédjék a szakma, a pedagógusok becsületét, s a gyermekek hitét a vizsgák tisztaságában. Hogy találtatik-e "sárosnak" iskola és igazgató megyei szinten? A közeljövôben valószínûleg megtudjuk a választ. A kérdés csak az, hogy miért kell ezt is, mint annyi mindent ebben az országban, kampányszerûen lebonyolítani, és miért nem lehet a diplomák kibocsátását annyira biztonságossá tenni, hogy a legcsekélyebb gyanú se merülhessen fel hitelességüket illetôen.
Ideje és kampányjellege miatt az országosan elrendelt ellenôrzésnek lehet egy másik következménye is. Mivel a miniszter asszony leszögezte, hogy az oktatásügyben nem lesz pédészérizálás, és csak azokat a vezetôket menesztik, akiknek "vaj van a fején", lehet, hogy az állásukat versenyvizsgával elfoglalt vezértanfelügyelôk és helyetteseik közül egyeseket, akikrôl bebizonyosodik, hogy az általuk irányított megyékben valakik rendellenességet követtek el, így akarnak tisztségükbôl kimozdítani.
Vagy mégse legyünk rosszhiszemûek, hisz más területeken bizonyos tisztségviselôk leváltása már indokok nélkül is elkezdôdött, és fogadjuk el azt, hogy ez a legújabb kampány a megtörtént esetekbôl kiindulva valóban a tanügy tisztaságának megôrzésére hívja fel a figyelmet?
A kormányfô tanácselnökökkel, prefektusokkal találkozott
Adrian Nastase miniszterelnök a prefektusokkal és megyei tanácselnökökkel tartott pénteki snagovi összejövetelén egyebek között kijelentette, hogy az idei esztendô döntô fontosságú a kiegyensúlyozott növekedésre épülô gazdasági fejlesztés beindításában. Véleménye szerint elérhetô a 4-4,5 százalékos növekedés, ha javul a gazdaság teljesítménye és az inflációt sikerül 25 százalékra csökkenteni.
Az üzleti légkör javulása nyomán várható a beruházások javulása is, fôleg a közvetlen formában, s ennek dinamikája elérheti a 9,5 százalékot. A kis- és közepes vállalatok sorsának nagy figyelmet szentel a kormány, s úgy tekinti: a gazdasági átszervezésnek és a munkanélkülkiség mérséklésének egyedüli megoldása a kisvállalkozások fejlesztése, mert ez képes felölelni az állástalan munkaerôt.
A költségvetéssel kapcsolatosan megjegyezte, hogy nagyvonalakban a kiadás és bevétel fejezete a tavalyi szinten marad. A közigazgatási reformot illetôen kijelentette, hogy folytatódik az ügyosztályok, igazgatóságok, szolgálatok számának csökkentése mind a minisztériumoknál, ügynökségeknél és megyefônökségeken, mind pedig a helyi és megyei tanácsoknál.
Napirenden szerepel az állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetés kidolgozásának stádiuma, az infrastruktúra munkálatok gazdaságilag és pénzügyileg megalapozott tervezeteinek kidolgozása, a megyék gazdasági és társadalmi fejlesztési tervei az integrációs elôkészületek körülményei között, a gyermekvédelem, a földtörvény és a Lupu-törvény életbe ültetésének stádiuma, a tavaszi mezôgazdasági kampány, a közigazgatási reform felgyorsítása, a központi és helyi közigazgatás közti viszony.
Adrian Nastase miniszterelnök a parlamenti pártok támogatását fogja kérni azon lépésekhez, amelyeket Románia meg kell tegyen az euroatlanti integrációért.
A kormányfô bejelentette, hogy a közigazgatási minisztérium március végéig jelentést készít a megyék általános gazdasági, szociális, kulturális és közigazgatási helyzetérôl. A dokumentum összeállítása végett felkérte a megyei tanácselnököket, hogy kellô idôben továbbítsák a tárcához a szükséges adatokat.
A súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdô nemzeti légitársaság, a Tarom az elkövetkezô három évben 300 milliárd lej (11,24 millió dollár) államilag garantált kölcsönt kap – közölte a pénteki gazdasági sajtó.
A kormány csütörtöki ülésén hagyta jóvá a Tarom átalakítási tervét, amelytôl azt várják, hogy már az idén 12,35 millió dollár megtakarítást érnek el.
Az átalakítási terv keretében azonnal csökkentik a járatok számát. Leállítják a többszöri leszállással üzemeltetett hosszú távú járatokat. A társaság alkalmazottainak létszámát 10 százalékkal tervezik csökkenteni. Felülvizsgálják a Tarom-képviseletek és jegyirodák tevékenységét, az ott dolgozók szakmai alkalmasságát.
A szállítási minisztérium a Lufthansa Consulting céggel közösen elkészíti a Tarom átalakításának részletes rövid és középtávú programját, valamint a társaság 2001-2005 közötti idôszakra szóló üzleti tervét.
A Tarom az elmúlt három évben összesen 160 millió dollár, tavaly csaknem 50 millió dollár veszteséget szenvedett el. A kormány által megvitatott jelentés szerint a veszteségeket az okozta, hogy a társaság ráfizetéssel üzemeltetett több nemzetközi és hazai járatot. A helyzetet tavaly súlyosbította az olaj világpiaci árának emelkedése, valamint a közös európai valuta, az euró gyengélkedése.
Új polgármestere van Szabadkának
Új polgármestere van csütörtöktôl a vajdasági Szabadkának, miután a helyi közgyûlés Ispánovics Istvánt, a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagját választotta meg e tisztségre.
A polgármesteri tisztséget eddig Kasza József pártelnök töltötte be. A vezetôváltást az tette szükségessé, hogy Kasza József az idén januárban megalakult új szerb kormányban megkapta az egyik miniszterelnök-helyettesi tisztséget.
A közgyûlés meggyôzô szavazattöbséggel, az összesen 67 városi tanácsnok közül 61 érvényes szavazatával választotta meg Ispánovics Istvánt. A tavaly szeptemberi szerbiai helyhatósági választások eredményeként a szabadkai közgyûlésben a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömörülés, amelynek a VMSZ is tagja, elsöprô szavazattöbbséget élvez. A DOS-on belüli elôzetes megállapodás értelmében a polgármester-jelölt személyére a legtöbb helyhatósági képviselôvel rendelkezô VMSZ tehetett javaslatot. A szövetség a városi tanácsnoki helyek csaknem felét (33 mandátum) birtokolja.
Kasza József tizenkét évig töltötte be a szabadkai polgármesteri tisztséget, ami egyedülálló a jugoszláviai városvezetôk között. A szabadkai rádió internetes híradása szerint Kasza József köszönetet mondott a képviselô-testületnek és a polgároknak az eddigi támogatásért, és azért, hogy az igencsak viharos idôkben a várost sikerült megôrizni a nagyobb megrázkódtatásoktól.
Az eddigi polgármesternek köszönetet mondtak a városvezetés más tagjai, Bela Tonkovic alpolgármester pedig úgy vélte Kasza Józsefrôl, hogy a háborús idôkben is a béke polgármestere volt.
Ispánovics István szabadkai ügyvéd, a VMSZ elnökségi tagja, és a párt színeiben a szerb parlament képviselôje. Tagja a szintén tavaly ôsszel megválasztott vajdasági tartományi parlamentnek is.
Torgyán József magyar földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön bejelentette lemondását Orbán Viktor miniszterelnöknek, amit a kormányfô elfogadott.
A miniszterelnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján közölte: február 15-i hatállyal elfogadja Torgyán József lemondását, amelyet kívánatos döntésnek tart, s amely megelôzte, hogy "végsô következtetésre jusson".
Döntését azzal indokolta, hogy a kisgazdapárt belsô problémái és a miniszter családját ért támadások mellett Torgyán József nem tudna teljes erôvel az agrártárca elôtt álló nagy feladatokra koncentrálni.
Torgyán József bejelentette, hogy pártja Gyimóthy Gézát, az Országgyûlés kisgazda alelnökét javasolja miniszternek, a szintén távozó Szabadi Béla politikai államtitkár lehetséges utódja pedig Kovács Zoltán, a tárca helyettes államtitkára.
A miniszterelnök lehetséges megoldásnak nevezte azt a személyi javaslatot, amelyet Torgyán József a kisgazdapárt nevében terjesztett elô a tárcavezetôi poszt betöltésére. Közlése szerint néhány részletkérdés viszont még tisztázásra vár.
Orbán Viktor leszögezte: a távozó miniszter a továbbiakban is támogatásáról biztosította a kormányprogramot.
Torgyán József lemondását az ellene zajló folyamatos támadásokkal indokolta, és kijelentette: pártelnökként folytatja munkáját, továbbá szeretné, ha megválasztanák frakcióvezetô-helyettesnek, hogy a parlamentben megfelelô felszólalási lehetôsége legyen.
Torgyán József lemondására – a Fidesz kivételével – reagáltak a parlamenti pártok vezetôi.
Bánk Attila, az FKGP parlamenti frakcióvezetôje leszögezte, hogy pártja és annak képviselôcsoportja továbbra is biztosítja a stabil és kiegyensúlyozott politikai közélet feltételeit.
Dávid Ibolya MDF-elnök röviden csak annyit mondott: nehéz döntés lehetett, de jól döntött Torgyán József.
– Az MKDSZ üdvözli a miniszter lépését – közölte Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) társelnöke, a Fidesz országgyûlési képviselôje, szociális és családügyi miniszter. Hozzátette: a koalíciónak Torgyán József személye az utóbbi idôben nagy terhet jelentett, amitôl a miniszter lemondásával megszabadult.
A politikus elmondta azt is, hogy az MKDSZ érdekelt a Független Kisgazdapárt belsô stabilitásának visszaállításában.
Az ellenzéki pártok szintén üdvözölték Torgyán József távozását a kormányból.
Az MSZP elnöke, Kovács László az MTI-nek elmondta: elégedetten fogadta a hírt Torgyán József agrárminiszter távozásáról, amit a szocialisták már régóta sürgettek.
Megjegyezte ugyanakkor: a mezôgazdaság válságának enyhítéséhez, az ágazat talpra állításához, a vidék felemeléséhez nem elég Torgyán József távozása. Szerinte a miniszterelnöknek szakítania kell azzal a politikával, amely a magyar agrárgazdaságot a tönk szélére sodorta.
Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke közleményben tudatta: pártja nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy két és fél év után végre távozásra kényszerült az a miniszter, akit a Fidesz szabadított a magyar mezôgazdaságra. A pártelnök szerint "a neheze csak most következik, Torgyán József ugyanis olyan káoszt hagyott maga mögött, amelynek rendbetételéhez össznemzeti összefogás kell".
Csurka Istvánnak, a MIÉP elnökének, frakcióvezetôjének szavai szerint a szennyes anyag, ami a Független Kisgazdapárt körül felhalmozódott az elmúlt idôben, nem tette lehetôvé, hogy Torgyán József továbbra is a kormány tagja maradjon. Véleménye szerint a politikus lemondása "az FKGP halálát is jelenti".
(Bármelyik vidéki vagy megyei kórházban gondolhatjuk magunkat – látogatóként)
Nem is tudjuk igazán értékelni egészségünket, ezért nem tudunk hálát adni érte Istennek. Lehet, nekünk is fáj itt-ott, de kint vagyunk az életben, a rohanó világban, az egészségesek között. Most valakihez jöttünk, aki hozzánk tartozik, de egy idôre kórházba utalva várja gyógyulását.
Örülünk, mert aránylag könnyen bejuthatunk a kórterembe, nem kell a kapusnak, asszisztenseknek könyörögnünk. De ugyanakkor megborzadunk lelkünk mélyén: akit szeretünk, kórházban van. Érzelmeink és gondolataink két ellentétes irányba indulnak, a jó és a rossz felé. Elszorul a szívünk, ha nagyon negatív irányba tájolódunk. Kissé feldúlva bár, de a reménység örökzöld ígéretével érünk a kórház kapujába. Itt minden földi érték viszonylagossá válik mindannyiunk számára; mintha egészen más világ határához érkeztünk volna. Kint, még a kapuban, az elôtérben aggódó emberek jönnek-mennek, tanácskoznak. Bent már nincs nyoma az élet kinti lázas lüktetésének: fehér ruhába öltözött orvosok és betegápolók, valamint a rájuk bízott betegek csendes birodalma ez.
Amilyen sokszínû a kinti élet és az életben betöltött szerepünk, épp oly egyforma itt mindenki. Az élettér egy kórházi ágyra, egy kórteremre szûkült le, lehet, hogy valaki "fontosabb" a kórházban, mert nagyobb anyagi lehetôsége van rá, de mégis, itt mindenki valamiben egyforma – beteg. A betegségnek, a fájdalomnak pedig nincsen sem nemzetisége, sem társadalmi pozíciója. Mert egyformán hangzik fel a sajgó fájdalomtól a jajszó, egyformán vonaglik meg az arc a katolikus és nem katolikus, a magyar és nem magyar arcon. A szenvedés, a fájdalom egyetemes.
Ezért a betegek világnapján – és nem csak ma – nekünk, egészségeseknek, hozzátartozóknak, orvosoknak, beteggondozóknak, orvosi asszisztenseknek, épp ily egyetemes kell hogy legyen az együttérzésünk, a szolgáló szeretetünk, amellyel beteg testvéreink testi-lelki fájdalmán enyhíteni szeretnénk.
Ha már a betegség egyetemes, annál inkább legyen egyetemes feléjük kiáradó szeretetünk. Alapvetô, a természet törvényébôl fakadó késztetésünk legyen, amit Jézus Krisztus isteni tanítássá tett: "Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak" (Lk.6,31). És beteglátogató, beteggondozó szolgálatunkat örök életre vezetô cselekedetté nyilvánította: "Jöjjetek Atyám áldottai! Vegyétek birtokba a világ kezdetétôl nektek készített országot. – Beteg voltam és meglátogattatok" (Lk. 25,34.36).
Ma hát, a betegek világnapján, vasárnap lévén, vallási vagy emberbaráti megfontolásból induljunk el betegeink meglátogatására, vigasztalására, hogy ma különösen megérezzék: így, betegen is a mieink, fontosak számunkra, talán még fontosabbak, mint máskor.
Testi-lelki gyógyulást a betegeknek! (Jézus a betegekért jött!) (Mt.9,12)
Türelmet, szeretetet az orvosoknak és betegápolóknak! "Amit eggyel is e legkisebb (beteg) testvéreim közül tettetek, azt velem tettétek" (Mt.25,40).
Ezt kívánom és ezért imádkozom ma a szentmiséken.
Tizenegy rendezvény szerepelt a Bolyai-napok tegnapi mûsorán.
A magyar katedra által szervezett tudományos ülésszakon IX., X., XI. osztályos diákok mutatták be szakdolgozataikat. Ezek a dolgozatok arra a novellaelemzô pályázatra készültek, amelyet az Öregdiákok Baráti Köre hirdetett meg. A dolgozatok ismertetését követôen Fodor Ibolya magyartanárnô Szabó Péter Tûzsugár címû tudományos-fantasztikus regényét ajánlotta a 16 esztendôs szerzô diáktársainak figyelmébe.
A magyar szakos tanárok megbeszélését követôen Murvai Éva katedravezetôt az idei Bolyai-napok újdonságai felôl kérdeztük. Amint elmondta, sokszínûbb volt a program, s ezen belül a magyar katedra programja is. A tudományos dolgozatok bemutatásán kívül felléptek a színjátszók, a néptáncegyüttes, s az idén alakult könnyûzene-együttes is, amelynek tagjai saját szerzeményeiket is elôadták.
– Mindent összevetve, sok a tehetséges diák iskolánkban, akiknek köszönhetôen ennyire színessé tehetjük a Bolyai-napok mûsorát. Mind a magunk, mind az ô örömükre.
Néhány hónap szünet után újra termel a dicsôszentmártoni Bicapa Rt. A hónap elejétôl mûködik a bárium-poliszulfid- elôállító készülék, s február 20-a környékén pedig több más berendezést szándékoznak mûködésbe hozni, tudtuk meg Kômíves Stefan vezérigazgatótól. A tervezett további négy berendezés oldható, illetve kártevôk elleni ként, porított ként és hexafluor-szilíciumsavat állít majd elô.
A szóban forgó termékek gyártásához már beszerezték a szükséges nyersanyagokat. A nyersanyagok ellenértékét saját forrásokból: a raktárkészletek felszámolásából származó pénzbôl fedezték. A remények szerint akár júliusig is lehet munkájuk. Idôközben mindent megtesznek a privatizáció érdekében. Kômíves Stefan kérdésünkre elmondta, úgy gondolja, hogy márciusig tisztázódik a Bicapa további sorsa és mivel a jelenleginél rosszabb már nem lehet, kedvezô változásokra számítanak.
A Bicapa Rt.-nek jelenleg 320 alkalmazottja van. A nekik járó bérek és az adók kifizetésével a vállalat napirenden van.
Mint arról korábban beszámoltunk, a vállalattól tavaly több mint 1000 alkalmazottat bocsátottak el, a maradék személyzet pedig csak a gyár karbantartásával, illetve a gyártelep által igényelt különbözô szolgáltatásokkal foglalkozott. A Bicapa egyike azon Maros megyei nagyvállalatoknak, amelyre nem sikerült idejében tôkeerôs vásárlót találni.
Bekecsalja a balladák, regék forrásvidéke. Reménytelen amúgy az eset, mert Ráduly János mindent összeszedett már, s még jár nyomában ma is egy- két kalászszedô.
Mert tudom, hogy a folklór nem vész el, csak átalakul, hát sietek leírni. Egyszer talán rege lesz a napokban történt nyárádmagyarósi Moga Dénes esetébôl. Ahogy lett egyszer ugyanott: ôsz táján, esti lámpagyújtás után elindult a bakter a völgyben: szerusz, János, vagy valami ilyesmi, János nem felelt, János testesebb lett, mint a tegnap volt, János mintha a szénégetô millérben fetrengett volna, vagy csak a vaksötét? de hát nem is János volt a kultúrház felé menet, hanem medve koma csatangolt le Körtvélyesmezô szedreseibôl, bejött, megnézte, mit kínál az alkalom, mûvelôdni, dehogy… Akkor tán csodájára járnának ma már Bereczkinél, vagy zsáknyi dollárban beszélnének róla nemzetközi nyelven az artisták, világhírre tett volna szert a Bekecsalja, mert ugye, mindig a bölcsô az elsô tényezô…
A bakter nem ájult el. Rá két hétre mesélte el nekem a randevút. Még ma is emlegetik Magyaróson szép magyarosan, ami azt jelenti, hogy a régi történetre ma már nem ismerek rá, ó dehogy, nem is úgy volt…
De Moga Dénesnek volt öt szép juha, öt szép juha az akolban. Februári hideg, a karámban árnyék, hitvány kórót rág a juh, bégetés nincs, szép esti holdfény, semmi giccs, Móricz Zsigmond világa: jön öt farkas éhes szájjal, széttépik Moga Dénes mindöt juhát, felfalnák még a ködöt is. Riadalom, sok lúd disznót gyôz, elûzik az ordasokat, se hús, se gyapjú, megy a fél falu népe neki Bekecsnek. Másnap hír jön át a hegyen: szinte egyidôben márkodi Marton Levente három farkassal ví meg a kendôi északos dûlôben.
Azt mondják, Bekecsalján elszaporodtak az ordasok. Itt látták, ott látták, hol falkában, hol magányban, de biz’ isten, farkas volt. A hegy túloldalán azt hallom: nem is úgy, hogy elszaporodtak a farkasok, hanem az van, hogy elengedtek több tucatnyit belôlük – mesterségesen.
Eltartja a nép a szürke ordast is – házilag. Mert a nyulat vegyszer pusztította el, a vaddisznók az Alsó- Nyárád mentét boldogítják, vagy megtudták, hogy van védett zóna is a környéken, méghozzá kiadós burgonyaültetvényekkel, az ôzek felhíztak a téli nyárban, úgyhogy riadnak s ugranak legalább tíz farkashosszt egyszerre, úgyhogy mi marad? A határban favágók, szénégetôk és pásztorok. Költenek szép regéket néprôl és farkasokról…
Moga Dénes esetét egyszer csak pásztorbotra is kifaragják talán: a szálkás arcú pór ordast ûz, agyon is verik valamelyik berekben, mert a farkas bort ivott, zsíros pecsenyét falt jó étvággyal az okolban.
A jónép furulyál, cifra botra támaszkodva, ej ha…
"Így jár, aki nem jön a bálba!"
A faluról már többször is írtunk lapunkban. Az Erdélyi Mezôség keleti részén, a Luc pataka mentén fekszik, Kolozsvár és Szászrégen között, utóbbihoz közel. Elsô írásos említése 1319-bôl való. Románok, magyarok, romák lakják.
Demeter Aranka tanítónô azt mondja: falujában a magyar lakosság a húshagyókeddi farsangolás szokását ôrizte meg. – Beresztelkén az 1900-as évek elején már élt ez a szokás. A fonókba tréfás jelmezekbe bújtatott farsangok jártak. Nem hiányzott a jövendölô cigányasszony, a pap, a vôlegény, a menyasszony, a násznagy. Medvebôrbe öltöztetett férfi is volt velük, láncon vezette a gazdája. Lányokat, fiatalasszonyokat fogtak meg, és átbújtatták a medve alatt. Ez jelentette, hogy az elkövetkezô idôben biztosítva lesz a gyermekáldás.
Beresztelkén a csúcspont a húshagyókedd, azaz a púposnap volt. Kora délelôtt kürtôskalács- sütéssel és töltöttkáposzta- fôzéssel foglalkoztak a háziasszonyok. A férfiak fársángnak öltöztek, és gyalog, lóháton járták be a falu utcáit. Kigúnyolták a pártában maradt lányokat, tuskót húzattak a vénlegényekkel. A lakodalmas maskarák közül a vôfélyek sem hiányoztak. Ôk az esti dáridóra, a farsangbúcsúztató bálra hívogattak. Hivatalos iratban nem bukkantam rá, de falum legidôsebb embereinek emlékezéseibôl tudom: a húshagyókeddi bálon csak a házasok vehettek részt. Akik nem találtak párra a farsang idején, azok otthon kuksoltak. Színdarabos bált rendeztek, a szereplôk szintén házasok voltak. A pap vagy a tanító rendszerint népszínmûvet tanított arra az estére. Így mutatták be a Piros bugyellárist, A csikóst és más darabokat.
A délutáni utcai felvonuláson gyakran gúnyolták ki a helyi elöljárókat. De ezen a napon nem haragudott meg senki, vagy legalábbis nem mutathatta. A hatvanas évek végén ellenben rendôrségre hívatták és bántalmazták a fársángok vezetôit egy felakasztott szalmabábura írt szöveg miatt: "Így jár, aki nem jön el este a bálba!"
Az eset miatt többen kedvüket vesztették, és az elkövetkezô években csak kevesen öltöztek be, vagy csak titokban tették; de farsangolás mégis volt. Megôrizték a púposnapi szokást.
A régi idôkben a fársángok átlovagoltak a szomszédos falvakba, és ott is hívogattak a bálba.
Az esti mulatság utáni hamvazószerdára a farsang és a húshagyókedd már csak emlék maradt. Az elsô vasárnap, böjtfô beköszöntésével megkezdôdött a böjt, szüneteltek a mulatozások, a lakodalmak.
1990-tôl (szervezetten) ismét föllendült a húshagyókeddi farsangolás, újra megelevenedett a vidám szokás. Évrôl évre többen- többen kapcsolódtak be, és – a hétköznapi valóságot aktualizálva – újabbnál újabb, ötletes figurákat láthattak az utcára tóduló falusiak és az idegenbôl érkezett kíváncsiak. A bábuégetést is ekkor vezették be. A bányászjárás után pedig a bányász figurája is megjelent. Tizenkét év alatt csak egy húshagyó múlt el farsangos felvonulás nélkül, és az egész falu hiányolta azt. Vegyes lakosságú a község, a román lakosok is mindig várták a kürtôs kalácsot meg a fársángokat. Ôk is megnevették a mókás figurákat.
Nem szabad hagyni, hogy kivesszen a szokás, tovább kell hagyományozni a fiatalokra, mert ezáltal nemzeti kultúrkincsünk egy kis darabját mentjük át a jövônek.
Mivel az influenzás, hûléses megbetegedések idôszaka a tél, és ezek meggátolnak a mindennapi tevékenységünkben, sok gondot, rossz közérzetet, levertséget, szenvedést okozhatnak, ezért fontos a megelôzésük.
Télen lehetôleg kerüljük a zsúfolt helyeket, mert az influenzát is szemmel nem látható, csak mikroszkóppal kimutatható bacilusok, vírusok okozzák és a levegô által terjednek. A beteg ember lélegzete és tüsszentése tartalmazza a kórokozókat (kór=betegség), melyek belégzéssel fertôznek. Fontos, hogy ha kitör rajtunk a hûlés, akkor mi se terjesszük a bacilusokat, tehát mi se menjünk közösségbe, emberek közé. A legfontosabb a védekezôrendszerünk, testünk megerôsítése, hogy ne betegedhessünk meg. Ez abból áll, hogy ôsszel, mikor jön a hûvös, nedves idô, minél többet sétáljunk a friss levegôn, így szervezetünk hamarabb és jobban hozzászokik az új körülményekhez. Nyáron, ôsszel (a déli órákon kívül) napfürdôzzünk és ússzunk sokat, hogy testünk megedzôdjön. Ezekben az évszakokban fogyasszunk sok nyers gyümölcsöt és zöldséget éhgyomorra! Azért éhgyomorra, mert az üres gyomor nyálkahártyáján (a gyomrot belül beborító hártya) teljesen felszívódnak és a vérbe jutnak a vitaminok, ásványi sók, nyomelemek, enzimek, melyek rendkívül fontosak egészségünk fenntartásában. Ezt télen is folytathatjuk, de jó, hogyha ebben a két évszakban töltjük fel a szervezetünket fontos építôanyagokkal. Minden idôszakban, de fôleg télen éljünk a gyógynövények jótékony hatásával! Reggelente igyunk meg egy csésze gyógyteát, amelyik állhat zsályából, mentából, cickafarokból, szurokfûbôl, kakukkfûbôl, csalánból, vagy ezek keverékébôl. Egy liter vizet forraljunk fel, miután levesszük a tûzrôl, dobjunk bele egy evôkanál gyógynövényt, tíz percig áztassuk, utána szûrjük le és langyosan igyuk, mézzel édesítsük. Mindennap legalább egy kiskanál mézet együnk, mert a méz csodaszer, az egészség és a fiatalság elixírje. Táplálkozzunk egészségesen! Télen együnk minél több gabonafélét (búza, kukorica, rozs, lencse, árpa, köleskása), mert ezekben a tápanyagok (fehérjék, cukrok, zsírok) aránya szervezetünk számára egyensúlyban van; továbbá hüvelyeseket, mert sok meleget, erôt, energiát adnak.
A jó egészség fenntartásáért nagyon fontos a rendszeres testmozgás, a torna, kézilabda, foci, mindenféle sport, kocogás és séta. Ne feledjük el, hogy a tisztaság, a higiénia által ôrizhetjük meg testünk egészségét. Amikor hazaérünk az iskolából, üzletbôl, játszótérrôl, kirándulásról, az elsô dolog a kézmosás legyen. Kétszer szappanozzuk meg a kezünket, mert elôször lemossuk a piszkot, másodszor a szappanban lévô fertôtlenítô anyag fertôtleníti a kezünket. Azt, gondolom, mondanom sem kell, hogy minden étkezés, gyümölcsevés elôtt nagyon fontos a kézmosás, mert így nem fertôzzük be emésztési csatornánkat hasmenést okozó bacilusokkal, parazita- (giliszta) tojásokkal. Fontos, hogy az étellel tiszta kézzel járjunk el, mindig friss ételt fogyasszunk és a gyümölcsöt, zöldséget is mossuk meg bô vízben, mielôtt elfogyasztjuk. A testi egészség mellett ugyanilyen fontos lelkünk és szellemünk egészsége. Mindennap foglalkozzunk számunkra kellemes idôtöltéssel, olvasással, kellemes, nyugtató zenehallgatással, kézimunkázással, amelyekbôl tanulhatunk, tudásunk, kézügyességünk gyarapodik. A problémáinkat beszéljük meg szüleinkkel, barátainkkal, hogy segíthessenek rajtunk, és próbáljunk mindig derûsek, kiegyensúlyozottak, nyitottak, nyugodtak, jókedvûek, segítôkészek lenni, hogy más emberek, barátok is élvezzék a társaságunkat, szívesen barátkozzanak velünk. Az egészség a test-lélek-szellem egysége, egyensúlya, harmóniája, ha bármelyiket ezek közül elhanyagoljuk, akkor megbomlik ez az egység, EGÉSZség és megbetegedünk. Szép anyanyelvünk pontosan kifejezi, hogy mi az egészség. Kívánok kedves mindannyiotoknak egészséget, legyetek mindig jókedvûek és bizakodók!
KOZMETIKAI TANÁCSOK: A legjobb tisztító- és szépítôszer a langyos víz és a szappan. Jó közérzetünk és egészségünk megtartásában fontos a bôrünk, ruházatunk tisztán tartása, a naponkénti rendszeres tisztálkodás. Bôrünk egészségéhez hozzátartozik a helyes táplálkozás. Minél több nyers gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, annál szebb, üdébb és tisztább lesz. A bôr külsô rétegeibe kívülrôl is bevihetjük a nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi sókat. Amikor édesanyátok gyümölcsöt vagy zöldséget hámoz, vagy ti is segítetek neki, akkor ezek héjának belsô felével kenjétek meg az arcbôrötöket. Aki serdülôkorba lépett és pattanásos az arcbôre, az kenjen az arcára citromlevet, amelybe tojásfehérjét is keverhet. Ezt a maszkot addig kell tartania az arcon, amíg megszárad, utána langyos vízzel, masszírozó mozdulatokkal kell eltávolítani. A maszk bôrpórus-tisztító és üdítô hatású. Így ôrizhetitek meg természetes szépségeteket.
A budapesti autótechnikai kiállításon egy videofelvételt is volt szerencsénk látni arról a sajtóbemutatóról, mely alkalommal a rablás és vandalizmus ellen védô fóliázott üvegeket ismertették. A szabadban elhelyezett ablak mögött elôidézett detonáció repedéseket okozott ugyan az üvegen, de csak ennyi történt. Megismételték a kísérletet egy kézigránát erejével vetekedô robbanószerkezettel. Az eredmény: a légnyomás hatására kissé kidomborodott az ablak. Végül a harmadik explózió pillanatában azt észleltük, hogy a láng-, füst- és porfelhô közepette leszakad az üvegtáblát tartó fémkeret az oszlopokról, amelyekre korábban rögzítették, és a földre vágódik – még mindig egy darabban.
A gyártók és a forgalmazók szerint a rablási kísérletek többsége fél percen belül történik. Ha tehát megnehezítjük a behatolást, akkor megnöveljük a betörés idejét s így sok esetben meg is elôzhetjük az impulzusszerû rablásokat. Az ultraerôs fóliák láthatatlan áttörés-gátló védôpajzsot képeznek az ablak- és ajtóüvegek belsô felületein. A multi-micro rétegtechnológiával készült fóliák vékonyak, víztiszták, hosszú élettartamúak és nagy hatékonyságú biztonságvédelmi tulajdonságokkal bíró termékek. Képesek akár harminckétszer is nagyobb szakító-, és hatszor nagyobb tépôellenállással rendelkezni, mint az azonos vastagságú, más biztonsági fóliák. A kifejlesztett, egyedülállóan erôs különleges ragasztó esetenként 26 poliészterréteget tart össze. Ennek ellenére a fólia vastagsága mindössze 100 mikron, azaz egytized milliméter, így nem torzít és könnyen telepíthetô.
Az ultraerôs ablakfóliák költséghatékonyak, ott, ahol más biztonsági, illetve riasztórendszerekkel kiegészítve alkalmazták, sikeresen óvtak meg velük nagy értékû vagyontárgyakat, berendezéseket. Felbecsülhetetlen mértékben járultak hozzá a fokozott biztonságot igénylô közintézmények: kormányépületek, rendôrségi objektumok, repülôterek, irodák, boltok és ipari létesítmények stb. védelméhez.
A síküveg-fóliák egyébként mindazokkal a jó tulajdonságokkal rendelkeznek vagy felruházhatók, amelyeket az autóüveg- fóliáknál említettünk. Tehát üvegtörések esetén szilánkvédelmet nyújtanak (nincs ebbôl eredô sérülés), nyáron a hôsugarakat 80 százalékig vissza tudják tartani attól, hogy a mögöttes térbe behatoljanak, a különleges ultraibolya-gátlók megakadályozzák a kiállított áruknak és a berendezéseknek a fakulását, bizonyos anyagok elmorzsolódását, megrepedezését, és végül a színezett, matt vagy tükrösített fóliák csökkentik a belsô káprázást, vakítást, vagy a kívülrôl való betekintést.
– A kuruc kor költészetérôl –
A kuruc kor költészete olyan széles és mélységes szintézisét alkotja irodalmunknak, hogy szinte lehetetlen szellemi körvonalait teljes határozottsággal meghúznunk. Történeti megalapozói a szabadságharcos Bocskai és Bethlen Gábor voltak elsôsorban. Eszmei (irodalmi-esztétikai) alapjait nagyjából Zrínyi Miklós, Petkô Zsigmond, Bónis Ferenc, Bethlen Miklós, Tólnai F. István és Tótfalusi Kis Miklós rakták le többnyire magyar, kisebb mértékben latin nyelvû írásaikban. Bizonyára sok elpusztult, vagy a szájhagyomány változásainak kiszolgáltatott szellemi termék volt, amirôl már csak részben tudunk, de így is a táncdalszerû indulóktól, bujdosóénekektôl, a szarkasztikus hangvételû pasquillusig (gúnyversig) és az oktató jellegû elbeszélô költeménytôl a balladáig, a planktuszig (siralom), quereláig (panaszolkodás) és a gemituszig (siralmas panasz) minden megtalálható ebben a változatos költészetben. Többnyire az 1667-es, Wesselényi-féle összeesküvéstôl szokták számítani ezt a sorozatos németellenes küzdelmet. Vannak, akik az 1711-es majtényi fegyverletételben határozzák meg a korszak végét, mások viszont az 1718-as bánsági felszabadító harcokban, sôt Mikes Kelemen életmûvének lezárulásában vélik felfedezni legvégsô mozzanatát. Mi próbáljuk az itthoni tájakra, a legtermékenyebb idôszakra: Rákóczi korára idôzíteni irodalmi fejtegetésünket. Abban általánosabb a nézetazonosság, hogy a kuruc kor irodalma elsôsorban a nép közvetlen érzelemvilágát és az üldözött protestantizmus szellemét szólaltatja meg a népköltészet és az anyanyelvû hivatásos költészet hagyományos formáiban. De ez az egyszerûsítés kiegészítésre szorul, mert a manierista-barokk árnyalatú, fôként latin nyelvû humanista líra és a katolicizmus másfél évezredes Mária-kultusza is hallatja magát, különösen a kuruc kor késôbbi szakaszában. Apafi Mihály (1690-es) halálától, a Gubernium idejétôl Rákóczi (1711-es) elbujdosásáig az új irányzat egyre inkább túllép felekezeti-rendi-nemzetiségi keretein, és egyre szélesebb társadalmi jelleget ölt mind a magyar, mind a román, mind a német nyelvû költészetben. Idôtálló irodalmi formákat és örök életû hôsöket képes teremteni nemcsak a magyar, de a szomszédos népek irodalmában is. Rákóczi keresztény humánumra épülô szabadságvágyát, küzdelmét mind a román, mind a szomszédos szláv népek magukévá tették. Ezzel magyarázható például az, hogy nem csak olyan magyar harcosok váltak irodalmi jellemekké, mint Kerekes Izsák, Balogh Ádám vagy Bezerédy Imre, de Grigore Pintea (Pintye Gligor) is, aki (miután 1704-ben Nagybánya ostrománál elesett) a román szabadságharcosok élén, hol bosszút álló szegénylegényként, hol rabságból szabaduló népmesei hôsként, hol bujdosóként születik újjá az erdélyi román népköltészetben. De még a XX. századi román táncszavak is a szabadságharc élô emlékérôl tanúskodnak:
Mai Rákóczi, Bercsényi,
Unde-i merge, acolo’m fi!
azaz:
Hej Rákóczi, Bercsényi,
Mind megyünk, amerre hí! – amint a Szatmár vidéki népköltészeti gyûjtésbôl kitûnik.
A kuruc szabadságharc kudarcait még a labanc katonák s talán az erdélyi szászok sem nézik egyöntetû tetszéssel. Ez, igaz, inkább közvetve, a labanc tábornokok elmarasztalásából és nem a kurucok dicséretébôl tûnik ki. Így a szebeni pasquillus-töredék elég egyértelmû bírálatban részesíti a felkészületlen vezéreket és a kurucok hóhérait:
Der General Heister ist der Kuruzin – Meister,
General Herveville, er machen kann nicht viel,
Und der General Schlick viel Geld hat und kein Glück,
General Rabutin, er weist nicht, wohin geht er hin.
Magyarul:
A tábornokunk Hájszter, kurucokat akaszt fel;
Herveville tábornok nem tud sok harci dolgot;
Schlicknek sok pénze lenne, s elhagyta a szerencse;
Rabutin az sem tudja, hova vezet az útja.
(Az 1706. évi táborozás katonaénekébôl.)
Említettük már, hogy a XVII. sz. második felében Erdély fontosabb, módosabb városai között kezdik említeni Vásárhelyt. Ipari, kereskedelmi fejlettsége mellett, vagy talán annál is inkább jelentôs egyházi, kulturális szerepet kezd játszani. Ezért is a Rákóczi vezette szabadságharc kezdeti sikerének egyik fontos mozzanata volt Marosvásárhely 1704-es, súlyos harcok utáni felszabadítása. Erre emlékeztet Dálnoki Veres Gerzson egykori kapitány vázlatos Kuruc krónikájának indulószerû, táncdalra is emlékeztetô betéte:
Magyarország, Erdély, hallj új hírt,
Kit régtôl fogván német bírt,
Ideje, hogy már felserkenj,
Puskát, szablyát rozsdától fenj,
Dobszóra, ülj lóra!
Medgyes, Segesvár, Vásárhely,
Torda, Enyed és Udvarhely,
Balázsfalva és Szentpál.
Küküllôvárt a Kaszás Pál
Felprédálta, sarcoltatta.
(7. és 28. sz.)
A Pócsfalván, illetve Gálfalván élô nyugalomba vonult szabadságharcos katona, aki alkalmi költô (és kompiláló versíró is) volt, vázlatosan foglalkozik II. Rákóczi Ferenc vásárhelyi "fejedelemmé választásával", helyesebben 1707-es (április 5- i) beiktatásával. Bizonyára csak más szemtanútól értesült az eseményrôl (mert nem elég pontosak az adatai a fejedelem lengyel és svéd kísérôirôl), amint egyrészt személyeskedô iróniával gúnyolja a tehetetlen labanc generálisokat, másrészt Rákóczi sikerével érezteti a vereségüket:
Strázsád kiáltozza: berdó,
Hajdú mondja: nincs semmi jó!
Azonban csak szól a puska,
Nosza német, ülj hát lóra!
Hidd, nem nyugszol, nem aluszol!
1. A régi kiváltságlevelek, árszabályzatok és céhi emléktárgyak alapján a mészáros, szûcs, szabó, csizmadia, kerékgyártó és kovácsmesterségek örvendtek a legnagyobb fejlôdésnek, amint Bónis Johanna megállapítja. (Mv. történetébôl. Mentor, 1999. 117-139. l.)
2. Wer da? = Ki vagy? (Az ôrt álló osztrák katonák figyelmeztetô felszólítása.)
Újabb híred is érkezik,
Mert Rákóczi beérkezik,
Jön sokszámú lovas haddal,
Gyaloggal annyi számúval,
Lengyellel, svékkel. (svék, vagyis svékus = svéd).
(I.m. 62. és 63. sz.)
Dálnoki Veres Gerzson inkább mûkedvelô, mint hivatásos író, de közvetlensége jó ritmusérzékkel párosul, és – ha elvétve is – akadnak krónikájának költôi sorai. Így például a háború egyik szomorú eseményérôl, a járványos betegségek Gyöngyös környéki áldozatairól megható sorokat ír:
Kiket temettenek szintén el estvelig,
Megannyi holt másnap reggelre virradtig.
Nincsen olyan kôszirt, ki nem siránkozik,
Istennek ostora azhol így láttatik.
(I.m. 196. sz.)
Hogy ne kerüljünk Dálnoki Veres Gerzson Kuruc krónikájának eléggé összekuszált sodrásába, a kurucok egyik kezdeti sikerérôl hírt adó lírai gyöngyszemérôl: az Erdélyi hajdútáncról ajánlatosabb szólnunk.
Még Rákóczi Ferenc 1704-es (július 8-i) gyulafehérvári megválasztása táján keletkezett egyik legszebb tájleíró kuruc táncdalunk, amely városunk szépséges tájainak gazdagságát oly nagy szeretettel részletezi. A labanc fosztogatások, felélések ellenére is ez a vonzó táj bôséges termést adott szülôföldszeretô elôdeinknek:
Kurta Szamos, tarka Maros,
Sajó két mellyéke,
Noha hegy-völgy és erôs tölgy,
De nincs búza benne,
Amaz tokos, rossz kalapos,
Mert azt mind megette.
Kisküküllô, Nagyküküllô
Gyönyörû folyása,
Nyárád vize, kedves íze,
Rózsa az illatja,
Bô terméssel határidat
Isten látogassa.
Könnyen csörgô, köven pöngô
Amaz kis Aranyas,
Mikor árad, meg nem szárad
Fölötte hatalmas,
Szalma maggal vidékiben
Megtelik az nagy kas.
(10-12. sz.)
A névtelen szerzô munkája a legigényesebb manierista költôk formamûvészetét is kielégítené, fôként pattogó, kitûnô ütemezésével, jó sorközi rímeivel és találó jelzôivel… Az indulók ritmusára írt táncdal a kiéneklô versek szerkezetére emlékeztet bennünket, amilyen Az erdélyi városokról való ének címû, kuruc kor utáni vers lesz késôbb egy-egy várost és környékét megjelenítve a korra jellemzô éles bírálattal vagy dicsérettel.
Az 1705 novemberében elvesztett zsibói csata nemcsak a gyulafehérvári fejedelmi avatást tette lehetetlenné, de egyre kilátástalanabbá lett a szabadságharc kimenetele is. Az ígért francia katonai támogatás elmaradt, az orosz segítség pedig nem sok reménnyel kecsegtetett. Rákóczi tisztán látta mindezt, de inkább kötelességbôl, mintsem valamiféle remény ösztönzésére elvállalta vásárhelyi beiktatását és az ezzel kapcsolatos ünnepségeket, amelyek végigkísérték idevezetô útját. Irodalmi szempontból talán a dési fogadtatás volt a legjelentôsebb, ahol Almási Benjámin rektor és kuruc tábori prédikátor manierista (allegorikus és geometrikus) latin versekkel üdvözölte a Vásárhely felé tartó fejedelmet. A múzsák jókívánsága Rákóczi Ferenchez (Votum musarum) címû (szapphói mértékû) ciklusából az Erató szavait idézzük:
Mint fa, amelynek kora ismeretlen,
Nôjön a Rákóczi dicsô nevének
Híre! Holdként süssön az égitestek
Szûk körein túl! –
Így készítve elô a tulajdonképpeni fejedelemmé avatás hangulatát. A kilenc múzsának (Kleió, Kalliopé, Erató, Polühümnia, Melpomené, Thaleia, Euterpé, Terpszikhoré és Uránia) és a hét szabad mûvészetnek (Grammatika, Retorika, Dialektika, Aritmetika, Geometria, Asztronómia és Muzsika) allegorikus kórusban való szerepeltetése igen gyakori az emelkedett hangulatú reneszánsz, barokk és klasszicista irányzat latin nyelvû költészetében. Tulajdonképpen ezt az erdélyi humanista hagyományt követi Almási is, amikor (Skaricza Máté, Jacobinus János, Enyedi Sámuel vagy Pápai Borsáti Ferenc nyomdokán haladva) manierista módon üdvözli a Vásárhelyt fejedelemmé avatandó Rákóczit.
Tóth István
(Nosztalgia?)
Kinek új keresztre feszíttetés?
Nincs Pilátus, hogy mossa a kezét.
(Evolúció)
Nyereg nélküli nyargalás, ôrült lárma:
lóvá tett nyihahák! – Gulliver álma.
(Étvágy)
Új inkvizítorok kora elôtt
kóstoljam meg tojásban agyvelôd.
(Kóda)
Tanulság újabb ezer évre:
minden kezdetnek egy a vége.
(A jövô)
Emberi ízlés és divat szerint:
véletlenek találata megint.
Izsák, 2000. december 31.
Habzó kor, habozó áldozatok.
Nincs Cethal sem, csak zsoldba fogadott
cápák, brancsban – a Fennvaló sem ismer
már gyarló teremtményeire, hidd el.
Ki üldöz? Tán lelkiismereted,
Jónás?!… Az elhanyatló képzelet
egyetlen tanúd még, ha igaz, itt.
Keress hitet, halált, de igazit.
2001. január 11.
Lászlóffy Csaba
Nyelhetik nálunk a kritikát, kedves barátom,
fulladoznak tôle a dilettáns, felfújt elmék –
de baktatnak nyálazó, gyáva pofával mind,
mint lapos Szaharájban a rádvicsorgó tevék.
Vagy mintha éppen nyalni tellenék,
sót és vizet, hogyne, hisz az van csak,
kihalt kulisszák közt ha egymásba csuklanak,
s míg az egyik sót nyal, suttog ott a másik;
Elvástak a csontok, elvástak a másnik,
és hogy, tehetségünk is híjával van bizon’,
no meg, az kinek nincs, mások zsírján hízzon,
kúrjon, fúrjon bátran, nyelveljen serényen,
akad némi csibuk ott, hónaljban, sörényen…
Hülyék és barmok! utánuk csak a szar potyog,
de oly felkentek mind, mint az operettes angyalok!
Vagy mint büszke kabarettben a furtonfúrt csiricsáré,
szökellnek, táncolnak, van mjúzikel,
sztriptízbár, infantilis hoppáré!
Itt aztán minden van. Csak jöjj, s lásd ôket!
A letûnt elvtársakat a feltûnô elvtársnôket!
Oly picinyek ôk, képmutatók, hízelgôk és gyávák!
Szónokolnak, nyalnak, majd a budit járják!
A Mûvész Színházét, persze, Moszkvában s Pétervárott…
(Tán elég papír s nyalnivaló akad ott,
jóllakni hírnévvel, nyamvadt dicsôséggel,
Együtt merülünk deszkákkal, jelmezzel,
angol küblik súgólyukán a felmorajló vízzel…)
Együtt, francokat!
Látni a dús cselszövésben, látni már a képmutató arcokat.
Fazakas Attila
Új külsôvel jelent meg a LÁTÓ címû marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat. A borító "alkalmazkodik" az internet- korszakhoz, a cím Á-ja a "kukacot" idézi. Elmaradt viszont a hátsó borítóról a "névadó", Batsányi János sokat idézett sora: "Vidulj, gyászos elme, megújul a világ." A januári szám költôi: Szepesi Attila, Egyed Emese, Kovács András Ferenc, Tóth István, Jánosházy György, Rákos Sándor (Bogdán László Lírai antológiájában) és Füst Milán (a Talált vers rovatban). Regényrészletet közöl Papp Sándor Zsigmond (lepke lepke hátán. Margarita tegnapjai), tanulmányt Füzi László (Kapcsolatkeresés a világgal. Németh László 1956 után.), naplót Roth Endre (Szerelem és fele-halál), négy szerzô, Márton László, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter újabb könyveirôl Tim Wilkinson neve alatt olvashatunk (A történelembe gabalyodva. Ford. Vida Erika), a Deleatur rovat szerzôi Fodor Sándor, Hajdu Farkas Zoltán és Láng Zsolt.
A friss laptestbôl kiemelnôk Jánosházy György huszonöt Shakespeare-fordítását. Tizenhat Shakespeare- darabot fordított magyarra a szerzô, a magyar mûfordítók közül a legtöbbet, írja Elôhangjában. "Barátok, ismerôsök sokszor nekem szegezték a kérdést: és szonettet miért nem? Jogos kérdés, hiszen voltaképpeni területem mégiscsak a líra. De Shakespeare-szonettet csak egyszer fordítottam, több évtizeddel ezelôtt, két kiváló pályatárssal, Szemlér Ferenccel és Deák Tamással párhuzamosan, már nem is tudom, milyen alkalomból.
Nagyon örvendek, hogy a többi huszonnégy lefordítására csak most, tizenhat dráma után került sor. Mert e tizenhat – és jó néhány más – dráma eredeti szövegén való átrágódásnak köszönhetem, hogy egészen más képem van Shakespeare-rôl, mint amelyet a kisdiákkoromtól sorra olvasott fordításokból – az egyetlen Arany János kivételével – alkottam. Ezért is ültem neki végül a szonetteknek: nem akarok én megmérkôzni, vetélkedni senkivel, bár egy ilyen kihívás sem megvetendô: egyszerûen csak szeretném úgy megszólaltatni magyarul ezeket a verseket, ahogy én olvasom/hallom ôket, ahogy érzésem, meggyôzôdésem szerint a korabeli ember olvashatta/hallhatta. Lefaragni a fölös mesterkétségeket, barokkos cikornyákat. Az én tudatomban Shakespeare minden manierista fogásával együtt sokkal természetesebb, átláthatóbb, mint amilyennek a magyar olvasó ismeri.
Idézzük a 75. szonettet, Jánosházy György fordításában: "Az vagy nekem, mi táplálék a testnek, / Mezônek a tavaszi záporok; / Küszködöm érted, lelkem fájva reszket, / Mint zsugori, ki pénzén kuncorog: / Hol öröm rázza, hol meg félelem, / Hogy megfojthatják sanda tolvajok; / Olykor szeretném, maradj csak nekem, / Majd mutogatnám, kincsem mint ragyog. / Néha betölt szépséged jóllakásig, / S egy pillantást sóvárgok azután; / Nincs más gyönyöröm, lelkem mást nem áhít, / Mint amit tôled kaphatok csupán. / Így vált naponta szívem és eszem, / Torkig lakom, máskor meg éhezem. "
B.D.
Mennyi élet, mennyi fény, mennyi szín,
s valószínûtlen kékbôl lebegô
pelyhek, mintha minták a levegô
lassan repedezô kristályain,
mintha megdermedne tér és idô,
fagyott sóhajjá torpanna a min-
denség, míg a fényfátylak árnyain
fagy és csend észrevétlen összenô.
Idebenn álmos kandalló dorombol,
szavaimban nyugalmad álmodik,
s egy-egy kép, hattyúból tündér, álmodból
kibújik, és verssé lobbanva át
bejárja mély békénk határait,
akár gyôztes vezér új birtokát.
*
Tompa szürkeség vonul át a tájon,
elveszô nyomán dideregni kezd az
árva csend, mint halk ima indul a fagy
tört neszezése,
ablakunkat ellepi a selyem köd-
pára, a gyûlô, lebegô homályban,
mint virágszirmok közül álmos illat,
mély nyugalommá
nyílik a tested aranyában alvó
lenge fény, s óvón betakargat, éber
pillaként zárul szerelemben égô
kis szigetünkre
a hatalmas éj, s idebenn felébred
a felismerés: ez az áhított min-
den, e perc, e csend, e homály, ez, itt, most,
és soha többé.
Balási András
Levél New Yorkból
Mottó: "Az a legnagyobb jutalom, ha büszkék lehetünk mûvészi teljesítményünkre."
Az új évezredet, évszázadot a New York-i Magyar Fôkonzulátus ugyancsak új gondolatokkal kezdte, legalábbis, ami a kulturális rendezvényekre történô meghívásokat illeti. Az addig szokásos, úgynevezett rotációs meghívások kivitelezéséhez az internetet is felhasználták, abból a meggondolásból, hogy a fiatalabb generáció tagjai is ismerhessék meg, milyen értékes kulturális programokat szervez és rendez a fôkonzulátus.
A mostani rendezvény meghívóján két olyan név szerepelt, mint Szakcsi Lakatos Béla és Székely Mendel Melinda, nem kellett jóstehetség ahhoz, hogy elôre tudjuk, e két név tömegeket vonz majd. Nem tévedtünk, hiszen a helyiséget megtöltô diplomaták és amerikaiak mellett az itt élô magyarok igencsak örülhettek, ha sikerült ülôhelyhez jutniuk. Dr. Molnár László fôkonzul, az est házigazdája üdvözlô szavai után Szakcsi Lakatos Béla zongoramûvész koncertje következett, melynek címét is a XXI. századnak szentelte. A nemzetközi hírû zongoramûvész a dzsessz, a klasszikus zene, a népzene, a cigányfolklór területén egyformán járatos. Olyan világhírességekkel játszott együtt, mint Chic Corea, Frank Zappa, Art Farmer, George Benson, Pege Aladár, több CD- lemeze jelent meg, számos nemzetközi fesztivál gyôztese. Zeneszerzôként is híressé vált. Ô írta többek között a Dobostorta címû operettet, a Cart Wheels címû musicalt és a Christoforo címû balett zenéjét, melyet Nureyev világhírû balettmûvész fôszereplésével mutattak be szerte a világon. A Liszt Ferenc-díjas mûvész koncertjének elsô részében egy nagyon érdekes, nem éppen könnyen befogadható saját szerzeményét mutatta be. A majd 40 perces mûben, mely végig improvizáció volt, a dzsessz, a népzene, de ugyanúgy Bartók, Kodály és egyéb híres kortársak motívumait fedezhettük fel, természetesen Szakcsi egyéni stílusában.
A továbbiakban örökzöld dzsesszmelódiákat adott elô. Többek között egyik példaképe, Thelonius Monk gyönyörû dalát, majd Nancy Hamilton–Morgan Lewis How High the Moon 1940-ben írt számát, Jerome Kern: All the Thing You Are világszámát. Nem maradt ki mûsorából A csitári hegyek alatt címû népdal sem, melyet sajátos stílusú improvizációja tett emlékezetessé.
Ezután következett az est meglepetése, melyrôl igencsak nehéz mértékadóan beszámolni. Székely Mendel Melinda szobrai, fali dombormûvei már a belépés elsô pillanatában lenyûgözték a meghívottakat. Hogy csak néhányat említsek: Kötôdések, Tánc, Boszorkány, Istenek, Maszk, Sorsok, Generációk, Életfa, Nap, Ártatlanság, Világûrben.
A mottóban leírtakat egy szóval célszerû lenne kiegészíteni, vagyis büszkék lehetünk sokoldalú mûvészi teljesítményünkre… Ugyanis Melinda a színmûvészet, táncmûvészet, képzômûvészet területén egyformán otthon van, és az azokban nyújtott teljesítményére büszke lehet és büszkék lehetünk mi is. Erdélyben született, szülôvárosában, Marosvásárhelyen elvégezte a színiakadémiát, két évig volt színésznô Szatmárnémetiben. 1988-ban férjhez ment az ugyancsak tehetséges erdélyi származású Mendel Györgyhöz, a TIME Magazin egyik szerkesztôjéhez, akivel itt élnek New Yorkban. Színésznôi tevékenységét itt folytatta különbözô alkalmi elôadásokon, tv- szereplésekben. Ezek a munkák nem elégítették ki a saját maga által elôírt magas igényeit, és más területen, természetesen más mûvészeti ágakban fejezte ki mondanivalóját. Saját költeményei, térplasztikái, szobrai ennek fényes bizonyítékai. Elsô verseskötete 1995-ben jelent meg Budapesten, mely lírai költeményei mellett képzômûvészeti alkotásainak illusztrációit is tartalmazza. Ezekben a mûvekben, legyen az vers vagy kisplasztika, mindannyiunk gondolatait fejezi ki, profi módon. Mi, egyszerû halandók, ezeket a gondolatokat, vagyis a szülôhaza és az új haza összefonódása, anyanyelv ápolása, nem tudjuk úgy kifejezni, mint ô, hiszen nem vagyunk sem költôk, sem szobrászok. És most a meglepetésrôl részletesebben: Székely Mendel Melindát már egy-egy alkalmi elôadáson, évfordulós ünnepségeken láttuk-hallottuk. Nem hiszem, hogy közeli barátain kívül bárki is tudta volna, hogy ki is ez a csinos, törékeny, érzékeny és nem utolsósorban érzelmi telítettségû jelenség, aki tíz perc alatt csodát mûvelt a színpadon. A komoly koncentrációt, odafigyelést igénylô Szakcsi-koncert után ugyancsak Szakcsi aláfestô zenéjével Melinda két saját versét adta elô.
Az egyik az Anyám címû, melyet az alábbiakban közlünk:
Anyám
Húsomba vág a kés, a jajveszékelés –
tán ez volna a születés?
Meleg puha kar, édes drága arc –
Te vagy Anyám, ó boldog ébredés.
Tente baba tente…
dalolja éjjelente.
Féltés, kérdés, érzés –
étkezés, kétkedés, vétkezés,
remény, fájdalom, fény és oltalom.
Te vagy Anyám a hatalom.
Félek, ha egyszer itt hagysz
én se megyek tovább.
Veled együtt megállok,
sírodnál szobrot állok,
Kôvé válok önzetlen
és világgá hirdetem
hogy Anyám te voltál és te vagy az életem.
A másik címe: Légüres tér a szerelem, mely ugyancsak fantasztikus hatást gyakorolt a közönségre. Szinte megállt a levegô, ahogy ezt szokták mondani. Ilyen hatást mi, idôsebbek is csak nagyritkán éltünk át, például egy Ruttkai Éva vagy Szörényi Éva által elôadott szavalat hallatán. Két versének elôadása után halálos csend volt, elfelejtettünk tapsolni és csak állt a reflektorok fényében a szép és törékeny alkatú mûvésznô, akit a néhány sorral mögöttem ülô diplomata feleség Botticelli nôalakjaihoz hasonlított.
Ezután kitört a tapsvihar a helyiségben, ahol Melinda szobrai, plasztikái voltak kiállítva. Úgy érzem, nem kell különösebben megmagyaráznom, hogy milyen érzés lehet az, amikor valaki saját verseit mondja el egy olyan helyiségben, ahol ugyancsak saját képzômûvészeti alkotásai vannak kiállítva. Csak állt a kis pódiumon a szemmel láthatólag szerény mûvésznô – két kisgyermek boldog édesanyja – és nem tudott mit kezdeni a tomboló sikerrel. Az egyik vendég, természetesen édesanya, másnap felhívott telefonon és arra kért, hogy az elhangzott Anyám címû verset faxoljam át neki, mivel annyira a hatása alatt áll még mindig.
Az elôadás után több ismerôs, barát tette fel a kérdést: hol volt eddig Melinda? Többen fejeztük ki hálánkat a fôkonzulátusnak, hogy egy új magyarországi imázs kialakításával kezdte el a XXI. századot. Arra gondoltunk, hogy nem kizárólag az óhazából hozat ki jobbnál jobb mûvészeket, hanem felkutatja és felfedezi az itt élô magyar származású, különbözô mûvészeti ágak jobbnál-jobb képviselôit is. A kiállított képzômûvészeti alkotások, de a szavalat is egyértelmûen azt bizonyította, hogy az itt élô magyarok között is lehet találni nagyon tehetséges mûvészeket. Így azoknak a mûvészeti életbe való bevonása feleslegessé tenné, hogy tehetséggel szûkmarkúan megáldott mûvészeket hozassanak ki illetékesek. Érdeklôdés szempontjából az USA keleti oldala is elbírna több színházat, koncertet, kiállítást. A rentabilitásukat a Hungarian American Cultural Association mellett a közönség is jobban támogatná, természetesen csak abban az esetben, ha azok a produkciók professzionálisak. Szerintem egy Székely Mendel Melindának és egészen biztos, sok hasonló kvalitású mûvésznek, akik itt élnek, nem szabadna otthon maradni. Túl nagy luxus, hogy tehetséges emberek, akiket az Isten nagy tehetséggel áldott meg, mást csináljanak, mint amihez a legjobban értenek. Természetesen a lelkes amatôröket is meg kell becsülni, mert ahogy az egyik szervezô mondta: "szegény ember vízzel fôz." Nem kell vízzel fôzni, hogy a hasonlatnál maradjak, ha tehetséges magyar származású mûvészek itt élnek közöttünk és boldogan vállalnának fellépést, kiállításon való részvételt, koncerteket és minden egyéb mûvészi megnyilatkozásokat. Mindannyiunknak a fôkonzulátus mintájára fel kellene kutatnunk azokat a tehetséges mûvészeket, akik ahelyett, hogy produkciójukkal boldoggá tennének bennünket, otthon ülnek, mint Melinda, akinek már régen filmekben, tv-sorozatokban kellene fellépnie. De vonatkozik ez dramaturgokra, énekesekre, zenészekre, színházi rendezôkre, színmûvészekre, képzô- és iparmûvészekre egyaránt. Az új évezredben egészen biztos, hogy igen sok területen a profizmus lesz az irányadó az élet minden területén, így a mûvészetekben is.
Összegezve elmondhatjuk, hogy csodálatos este volt, két igazi, a szó legszorosabb értelmében vett mûvész tett boldoggá több mint 250 embert.
* Részletek az Amerikai Magyar Népszava/Szabadság 2001. febr. 2-i számából
Dr. Hámori Péter
bekerít a kôrideg közöny.
Oltalmazó, patyolat-pehely,
fagytól óvó, jó takaró
nincs több, csak lélek-mélyen
megbúvó virrasztás.
A hó fakó csillag zápora
belül hull.
Ezentúl
kiéhezett kés, szikkadt kehely:
béke és rend felesleges
a sötét csend határán túl.
Ezentúl
válasz minden kérdés.
Halva született az Ünnepelt.
Éles kristállyá szilárdul
a könny, s a szó is
ezentúl…
2000. XII. 23.
Killár Katalin
taréja kakasos
kúszik mint
csipkelôdô viperanyelv
a fahasábba harapdál
kóstolgatja
körülnyaldossa a tehén
nyelvével
szelíden érvel
s már lobog is
vérvörös haragja –
a tanúságtétel
Orbán Zsolt
Tallózó
Elsôként Esterházy Péter, a Harmonia caelestis írója kapta a Magyar Irodalmi Díjat. Az elismerést a Magyarország Európában Alapítvány hozta létre. A díjat Göncz Árpád nyújtotta át január 22-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A zsûri – Angyalosi Gergely, Bojtár Endre, Ilia Mihály, Kántor Lajos, Poszler György, Réz Pál – egyhangú döntéssel adományozta a díjat a Harmonia caelestis címû alkotásnak. A bruttó 5 millió forinttal járó kitüntetést ezentúl évente osztják ki a legjobbnak ítélt mûért. A Magyarország Európában Alapítványt tíz magyarországi nagyvállalat alapította. Elnöke Göncz Árpád, ügyvezetô elnöke Fazakas Szabolcs, a kuratórium tagjai Kosáry Domokos és Pomogáts Béla. A díjazáson Bojtár Endre méltatta Esterházy új regényét (Ünnepi szavak Esterházy Péterrôl). "A Harmonia caelestis számomra végsô üzenete (persze magán a játékos ötletekben, humorban kimeríthetetlenül gazdag, nyelv-erômûvészetben verhetetlen szövegen kívül) ez a mindent átható bizonytalanság, amit Esterházy a regény 1. számú mondatában úgy foglal össze, hogy »kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot«. Mindenrôl elmondható minden és mindennek az ellenkezôje is, az önmagukban is töredezetten ellentmondásos életek kicserélhetôk, a személyiségnek nincs folytonossága, a világ középpont nélkül maradt, ami ugyan a választás lehetôségét kínálja, ugyanakkor támpontok híján gyötrelmessé is teszi azt. A Harmonia caelestis a rendszerváltás utáni idô terméke, életérzésének elsô grandiózus összefoglalása."
Válaszbeszédében Esterházy elmeséli "találkozását" Esti Kornéllal, aki elújságolja: nyert egy bazi nagy díjat. Sôt beszédet is mond majd. Hogyan reagál erre Esterházy? "Díjat kapni ebben az országban?! Amelyik azt állítja magáról, hogy van benne becsület, holott egészen nyilvánvalóan nincs benne becsület, helyesebben soha még a becsülethez hasonló ez meg az se volt benne. Nemcsak félelmetes, nemcsak megfélemlítô, de nevetséges világ is…
– Hát akkor nevess – morogta Esti közönyösen.
– Hanem hogy itt élünk, egy ilyen nemcsak félelmetes, megfélemlítô és nevetséges országban, ebben a legnevetségesebb és legfélelmetesebb hazában, ahol sosem szabad az igazságot kimondani, senkinek és semmirôl, mert ebben az országban csak a hazugság visz elôre bármit, a hazugság a tömérdek leplezéssel és cirkalmazással és torzítással és megfélemlítéssel...
– Ne krenkold magad, api. Egyébként se állami díj.
– Az jó – mondtam gyorsan. Eszembe ötlött egy Nádas-mondat: Demokráciában az történik meg, amit megtesz az ember. Ha megtesszük, megtörténik, ha nem tesszük meg, nem történik meg. Diktatúrában gyerek marad az ember, megúszni akar és túlélni. Itt meg felnôttként kell viselkedni, szabad, felelôs lényként. Nemcsak az állam van és a kiszolgáltatott egyén, hanem létezik a társadalom. Egy díj éppen a társadalom jelenlétét jelzi és erôsíti, annak önállóságáról szól, azt a teret finomítja, melyben a civil megszólalás mégiscsak természetes. – Polgár – bököm ki hangosan. – Talán valami Márai-idézetet is mondhatnál. Szegény Márai. Tíz éve Bibó-idézeteket zsolozsmáztak, most meg Márai-idézeteket zsolozsmáznak, ahogy a csillag megy az égen." (ÉLET ÉS IRODALOM, 2001. január 26.)
B.D.
A Reform Tömörülés Maros megyei csoportja 2001. február 8-án tartott ülésén megvitatta a legutóbbi TKT és SZKT-n történteket, a kormányzó TDRP-vel kötött megállapodást, és ezekkel kapcsolatban elfogadta az alábbi nyilatkozatot:
1. Az RMDSZ programját közösségünk együttes akarata hozta létre, az megfelel a nemzetközi normáknak, következetes alkalmazása nemcsak a magyar kisebbség, de Románia érdekét is szolgálja. Semmilyen politikai konjunktúra, vagy pártpolitikai érdek nem indokol attól semmiféle eltérést, vagy egyetlen részének akár átmeneti felfüggesztését. A romániai magyarság joggal várja el, hogy az RMDSZ vezetôsége a megkötött alkut a nyilvánosság elôtt megindokolja, ismertesse rövid és hosszú távú cselekvési terveit olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi és közösségi javak visszaadása, nyelvhasználat, magyar oktatás. Csak sajnálni tudjuk, hogy az SZKT tagjai erre nem tartottak igényt, a gépiesen leadott szavazataik mögül ily módon hiányzott a felelôsség fedezete.
2. A szervezeti demokráciát sértette meg a Szövetségi Képviselôk Tanácsa, amikor nem fogadta el az ifjúsági szervezetek SZKT-jelöltjeit, hiszen ezeknek szuverén joga dönteni arról, hogy ki képviselheti ôket.
3. Méltánytalan és jogtalan a máramarosi vitás kérdésben és Kolumbán Gábor ügyében hozott döntés. Nyilvánvaló, hogy mindkettô a vezetôi elvárásokat kívánta kiszolgálni, akár a választói akarat megsértésével, a jogszerûség és a demokrácia elveinek ellenében.
4. A Maros megyei TKT a kizárólagosság és a megtorlás szellemében hozott döntései olyan embereket távolított el például a Bernády Alapítvány kuratóriumából, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a szervezet tíz esztendôs történetében, és kicserélték ôket a szabálysértéseirôl és a helyhatósági választások elvesztésérôl elhíresült megyei vezetés szûk, de a kulisszapolitizálást gépies szavazataival kiszolgáló klientúrájával. A sajtó, lényegében a nyilvánosság állandósult kizárásával zajló TKT-ülések rendjébe tökéletesen beleillenek a proletárdiktatúra koncepciós pereinek hangulatát idézô kirohanások Andrássy Árpád megyei tanácsos ellen. Ezek lényegében megyei szintû próbái annak a szégyenletes támadásnak, amit az SZKT ülésén Tôkés László ellen kezdeményezett az RMDSZ legfelsô vezetése.
5. A fentiekbôl következik, hogy sajnos sem az országos, sem a megyei RMDSZ-vezetôk nem vonták le a következtetéseket abból a ténybôl, hogy a szövetség mára már nem csak tagjai, de szavazói közt sem tarthatja számon a romániai magyar szavazóknak még a felét sem. Ilyen értelemben az RMDSZ választási eredménye akár vereségnek is tekinthetô, hiszen a szövetség ettôl kezdve már nem a magyarság egészének érdekvédelmét felvállaló "ernyôszervezet".
6. Az a Maros megyei gyakorlat, – így a választási szabályzat is – amely az egyházaknak, a civil társadalomnak a képviselôit a tisztújításból – és általában a döntési folyamatokból – kizárja, és elôre kiválasztott küldöttekkel akarja a status quo-t fenntartani, antidemokratikus, tovább mélyíti a szövetség válságát, támogatóinak körét még jobban beszûkíti.
A Reform Tömörülés Maros megyei csoportja a jövôben a közösségépítést, a tiszta magyar közéletet, a tényleges érdekképviselet feltételeinek megteremtését tekinti fô feladatának. Közösségünk egysége csak az intézményesített pluralizmus, az összes alkotó vélemény érvényesítése révén valósulhat meg.
1. számú teszt
(Februárban megoldandó nyelvtani feladatlap)
Kedves VIII. osztályosok!
A sikeresebb kisérettségi érdekében oldjátok meg az 1. számú nyelvtani tesztet! Minden hónap elején a Népújság megjelentet egyet. A szöveget nem kell leírnotok, csupán a megoldást. Csoportban is dolgozhattok. A ( )-be tett szám tájékoztató jellegû: minden hibát vagy kihagyást jelez, hogy megkaphasd a 10 gyakorlat pontszámát, mely összesítve munkád osztályzata. Helyes lenne, ha a megoldást megmutatnád magyartanárodnak is. A 2. és 8. gyakorlatnál teljes feleletet várok.
1. Szedd betûrendbe a következô szavakat: kenyér, ivóvíz, örül, katona, írás, üres, kávé, ôrül, ideg, öröm! (1) = 10 pont;
2. Minôsítsd a hangképzés sorrendjében a "függöny" szó hangjait! (0,38) = 28 pont. (Segít a tankönyv 197/6, valamint a 296/4. mintája.);
3. Hány jellemzôben tér el az í–a, ö–e hangpár! = 2 pont;
4. Írj öt mély hangrendû igét, öt vegyes hangrendû fônevet és öt magas hangrendû melléknevet! (0,66) = 15 pont;
5. Találd meg a felsorolt szavak magas, illetve mély megfelelôit? Magyar, tél, gén, kész, bor! (1) = 5 pont;
6. Cseréld föl zöngés, illetve zöngétlen párjával az alábbi szavak mássalhangzóit: dermed, vég, bab, ék, komp! (1) = 5 pont.
7. A következô összetett szavakban hiányzik az elôtag utolsó betûje, és az utótag elsô betûje. Egészítsd ki! he.....etô, va.....olyó, szé.....or, ha.....ereg, va.....ús. (2) = 10 pont;
8. Minôsítsd a következô szavakban elôforduló hangkapcsolatokat (mássalhangzók minôségi változásai): szállnak, mosdó, adta, egészség, arra, angyal, Bécsbôl, mossad, ennyi, verssel (2 is van benne). (0,99) = 11 pont;
9. Szótagold a következô szavakat: karóra, Tóthék, legalsó, Bologna, maharadzsa! (2) = 10 pont;
10. Illeszd a -val, -vel ragot a következô fônevekhez: méh, potroh, cseh, Allah (1) = 4 pont.
A feladatlap pontértéke: 100
Megvalósított .......... pontot. Osztályzata: ..................
A feladatlap a tanulók létszámának megfelelôen sokszorosítható.
Megjegyzés: a fenti feladatok a következô négy teszten már nem szerepelnek.
A Pro Biciclo Urbo Egyesület aggodalommal értesült arról, hogy a Dózsa György út megváltoztatott felújítási terveiben már nem szerepel a kerékpárút, amely eredetileg még benne volt és amely legbiztonságosabb lenne az adott körülmények között, mivel megfelelôen elválasztja a kerékpáros, autó- és gyalogosforgalmat.
Szervezetünk figyelemmel kíséri a terv kidolgozását és minden lehetôt megtesz a kerékpárút legjobb megépítéséért. Ehhez elkövetkezô lépéseiben kéri a helyi hatóságok és mindazon polgárok támogatását, akik civilizált közlekedést és tisztább levegôt szeretnének.
Marosvásárhely, 2001. febr. 8.
Kölcsön a légitársaságnak
A csütörtökön elfogadott sürgôsségi rendelet értelmében a privatizációs hatóság 300 milliárd lejes hitel felvételét garantálja a Tarom számára. A kormány a légitársaság 101 milliárd lejes veszteségére volt tekintettel, amikor a kölcsönt jóváhagyta. A hitel három évre szól, egy évi mentelmi idôvel.
A minimális bruttó bér egy évig nem módosul
A kormány csütörtöki ülésén eldöntötte a minimális havi bér egymillió lejrôl 1,4 millióra emelését és azt, hogy ez egy éven át – 2001. március 1. és 2002. március 1. között – nem módosul. Claudiu Lucaci szóvivô rámutatott, hogy a költségvetési szektorban e szint alatt 56 ezer ember dolgozik. A költségvetési erôfeszítés havi 20 milliárd lejt jelent, de nem érinti a konszolidált állami büdzsét, mivel a gazdasági szereplôk által befizetett hozzájárulásból fogják fedezni. Az emelés nem módosítja az alapbéreket, pótlékokat, jutalmakat vagy a határozat érvénybe lépésének pillanatában létezô más bérjogokat, amelyek a kollektív vagy egyéni munkaszerzôdésekben szerepelnek. Figyelemre méltó, hogy az ágazati szinten vagy egységcsoportok szintjén létezô és érvényben lévô 36 kollektív munkaszerzôdés közül 26-ban a bruttó minimális alapbér 1,4 millió lej alatt van megállapítva.
Egymillió lej minden megmûvelt hektárért
A kormány csütörtökön rendeletet hagyott jóvá, melynek értelmében egymillió lejt juttat a termelôknek minden megmûvelt hektárért. Az összeg a tavaszi mezôgazdasági kampány lebonyolítását szolgálja és az eddigi kuponrendszer helyébe lép – közölte Claudiu Lucaci kormányszóvivô.
Törvény a helyi választottak jogállásáról
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, másfél évre a kezdeményezéstôl, a helyi választottak jogállását szabályozó törvénytervezetet. A projekt meghatározza a helyi választottak kategóriáit, mandátumuk idôtartamát, jogaikat és kötelezettségeiket, törvényes védelmüket, a más köztisztségekkel való összeférhetetlenséget, a helyi és megyei választottak csoportjainak megalakítását, valamint a büntetéseket, amelyekben részesülhetnek. Claudiu Lucaci szóvivô szerint a dokumentum hiányt pótol, lévén, hogy ez idáig semmilyen dokumentum nem szabályozta részletesen e kategória jogállását, a helyi közigazgatási törvény pedig általánosságokat tartalmaz. A kabinet eldöntötte, hogy a helyi közigazgatási törvényt egyeztetô bizottságban az RTDP reprezentánsai kérni fogják ama szövegrész kiiktatását, amely a bûnügyi kivizsgálásban levô polgármester felfüggesztését írja elô.
Megalakult a múzeumok és gyûjtemények országos bizottsága
Razvan Theodorescu mûvelôdési miniszter rendelete alapján megalakult a múzeumok és gyûjtemények országos bizottsága, amelynek 21 tagja van és dr. Radu Stanciu, a pitesti-i megyei múzeum igazgatója vezeti. Az új bizottság hatáskörébe tartozik a magán és állami gyûjteményekben ôrzött vagyoni tárgyak osztályozásával kapcsolatos javaslatok eldöntése, azoknak a szakértôknek az akkreditálása, akiknek a véleményezése alapján osztályozzák a fent említett tárgyakat, azoknak a szakértôknek az akkreditálása, akik az ingó kulturális javak restaurálásával foglalkoznak és a nemzeti kincshez tartozó ingó kulturális javak az országból való ideiglenes kivitelének véleményezése. A bizottság a nemzeti kulturális ingó vagyon védelmérôl szóló 2000. évi 182-es törvény és a mûvelôdési minisztérium megszervezésérôl és mûködésérôl szóló 2001. évi 29-es kormányhatározat alapján jött létre. A múzeumok és gyûjtemények országos bizottsága fel kell állítsa mûkö