|
LIII. évfolyam 300. (14960) sz. |
2001. december 27., csütörtök |
A világ bármely táján éljen is (kivétel Magyarország), a Népújság révén ünnepi jókívánságot küldhet, díjmentesen köszöntheti itthoni hozzátartozóit, ismerôseit. Üzeneteket az impress@fx.ro e-mail címre várunk.
Magyarországi internetes olvasóink kedvezményes díjszabással (szavanként 50 forint) üzenhetnek Maros megyei, marosvásárhelyi szeretteiknek. Üzeneteik ellenértékét a CustosZöld könyvesboltban (1024 Budapest, Margit körút 7., telefon: 212-51-91) egyenlíthetik ki.
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................ ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A kormány által elfogadott határozat kiegészítô intézkedéseket irányoz elô, amely az 1999 elôtt, teljes munkaidôvel és korhatárral nyugállományba vonult személyeknek, valamint az utódnyugdíjjal rendelkezôknek az évi átlag pontszámát bizonyos ponttal egészíti ki. A 2002-2004 közötti idôszakban félévenként nyugdíj-kiigazításban részesülnek azok a nyugdíjasok, akiknek az évi átlagpontszáma kisebb 3-nál.
A hozzáadandó pontszám aszerint változik, hogy a nyugdíjas mikor vonult nyugállományba, és a 2000. évi 19-es számú törvény alapján nyugdíjazottak felbecsült évi átlag pontszáma és az elôzôleg nyugállományba vonult nyugdíjasok átlag pontszáma között mekkora a különbség. A teljes munkaidôvel, korhatárral nyugállományba vonult személyek felbecsült átlag nyugdíjpontszáma 1,15074. Ezt a pontszámot idén április elsejétôl a 2000. évi 19-es számú törvény alkalmazása révén a standard nyugdíj-biztosítottaknak állapították meg, s megfelel az elôzô törvény értelmében a teljes munkaidôs korhatáros nyugdíjaknak, amelyek esetében a havi jövedelem megfelelt a bruttó átlagbérnek.
Az utódnyugdíjak esetében a felbecsült átlagpontszám 0,41845 pontnak felel meg.
A nyugdíj-kiigazítás a következôképpen történik. Az évi átlag egy pont alatti pontszámmal rendelkezôk 2002-ben nagyobb kiegészítô pontszámban részesülnek, mint azok, aki egy ponttal többel rendelkeznek. Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a pontszáma egy és kettô között van, 2002- ben átlag százalékarányban növelik a nyugdíját.
A két és három pontszám közötti nyugdíjakat kisebb százalékban növelik.
A teljes munkaidôvel és korhatárral 1998-ban nyugállományba vonult személyek nyugdíját csak 2002-ben és 2004-ben igazítják ki.
A mezôgazdaságban dolgozók nyugdíját csak akkor igazítják ki, ha a nyugdíjat 1992 elôtt állapították meg. A mezôgazdasági dolgozók a nyugdíj-kiigazítás során 2002-ben a többletpontszám 25%-át kapják meg. A kiigazítás elsô szakasza januárban lesz, ez 12,5%.
Elsô szakaszban körülbelül 3.040.000 nyugdíjas részesül nyugdíj-kiigazításban, amelybôl 640.000-en utódnyugdíjasok és 50.000-en mezôgazdasági nyugdíjasok.
Idei karácsonyi üzenetében II. János Pál pápa a felnôttek konfliktusai miatt szenvedô gyermekek megmentéséért emelte fel szavát, és azt is kérte, hogy a vallást soha ne használják a gyûlölet, az erôszak igazolására.
Hûvös, de ragyogó napsütéses idôben beszélt a pápa a Szent Péter bazilika erkélyérôl a Szent Péter téren összegyûlt több tízezer hívôhöz, és rajtuk keresztül mindenkihez ("urbi et orbi" - a városhoz és a világhoz).
"A gondolataim ma a világ összes gyermeke felé fordulnak; sokan, nagyon sokan vannak, akik születésüktôl fogva arra vannak ítélve, hogy önhibájukon kívül elszenvedjék a kegyetlen konfliktusok következményeit" - mondta a 81 éves egyházfô. "Mentsük meg a gyermekeket, hogy megmentsük az emberiség reményét. Ez az emberiség sürgôs feladata: "visszaadni a jogot a reménykedéshez" - jelentette ki a pápa.
A gyermek Jézusban "ráis-merhetünk minden gyermekre, bármilyen fajtájú vagy nemzetiségû is legyen: a palesztin kicsikre és az izraeli kicsikre, az amerikai csöppségekre, és az afgánokra, a hutuk gyermekeire és a tuszi gyermekekre..." - figyelmeztetett.
Az üzenet másik hangsúlyos mondanivalója a hírügynökségi jelentések szerint az volt, hogy a hit nem szolgálhat az erôszak igazolására. "Isten szent nevével soha se igazolják a gyûlöletet! Soha ne legyen a türelmetlenség és az erôszak indoka!" - kérte nyomatékosan II. János Pál.
A pápa külön szólt a Szentföld drámai eseményeirôl és azokról az emberekrôl, akik "az ellenkezés dacára hisznek és dolgoznak a kultúrák és vallások találkozásáért, párbeszédéért és együttmûködéséért".
A jövô hónapra a katolikus egyházfô közös békeimára hívta meg más vallások vezetôit Assisiba, Szent Ferenc szülôhelyére.
Üzenete végén II. János Pál régi szokása szerint nagyon sok - most hatvan - nyelven kívánt boldog karácsonyt a világ lakóinak, köztük a pakisztáni urduknak és az új-zélandi maoriknak.
Az RMDSZ Területi Képviselôk Tanácsa ünnepi TKT-ülésén, az önkormányzatok tevékenységérôl szóló jelentésben Virág György elnök kiemelte, hogy az idei évben meghatározó volt a parlament által elfogadott helyhatósági törvény. Ugyanakkor az eltelt hónapok meghatározó jelentôségû része volt és maradt a költségvetés minél méltányosabb elosztása olyan értelemben is, hogy az RMDSZ képviseletében mandátumot szerzett polgármesterek és önkormányzati képviselôk tapasztalhassák a nagyobb lehetôségeket a kiegyenlítésre leosztott összegek szempontjából is. Felhívta a figyelmet, hogy márciustól a megyei tanács gazdasági igazgatói tisztét Bartha József közgazdász foglalja el. Mint mondta, azért hangsúlyozza ezt, mert több magyar polgármesterben még nem tudatosult, hogy gyakrabban lehet és kell akár tanácsadásért is hozzá fordulni, ám nem azzal az igénnyel, hogy "most már aztán mindent meg lehet oldani". Kiemelte, hogy már a 2001-es költségvetés júniusi elfogadása során is sikerült elôrelépni olyan értelemben, hogy a tanintézetek javítására leosztott összegeknél valamivel méltányosabb arányban tudtak összegeket biztosítani az RMDSZ által kiemelten fontosnak tartott helységek számára. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor nem mindenki kapott akkora összeget, amekkorára számított, vagy amennyire szüksége lett volna. De elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyesek szerint "valami csodavárásban kell az idônek eltelnie, aztán csak véget ér valahogy a mandátum". Örömmel nyugtázta, hogy vannak polgármesterek, akik megtanulták, milyen formában lehet kezdeményezni, pénzt kérni pályázatok útján, és nem arra várni, hogy majd a költségvetés kiigazítása megoldja az anyagi gondokat.
Virág György szerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségû tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozta a jobb munkát. Azt tapasztaltuk, hogy sokkal jobban meghatározott elvárásokat kell megfogalmaznunk a tanácsosjelöltek kiválasztásában. Bizony nem ritka, hogy a tanácsban nincs helyük az értelmiségieknek, tanároknak, lelkészeknek, az elismert vállalkozóknak, és ez a helyzet oda vezet, hogy egyesek teljes értetlenséggel olvasták a törvényes elôírásokat, amelyeket pedig éppen az ô kötelességük alkalmazni és betartani. Ezek a települések aztán a leggyakrabban segítséget várnak másoktól, elsôsorban az »államtól«, mert továbbra is úgy gondolkoznak, hogy valaki másnak a feladata mindig gondoskodni."
Felemlegette, hogy "alig haladtunk valamit a kétnyelvûség kiteljesítésében", ami azt jelzi, hogy sok helyen hiányzik az akarat. Mert - mondta - anyagi és egyéb megfontolásra nem lehet hivatkozni. Most már törvényes elôírás kötelezi a mindenkori vezetôt, hogy lépjen ebben az ügyben, ellenkezô esetben pénzbüntetéssel kell számolnia. Kiemelte, hogy a helyi fontosságú utcák, terek, intézmények elfogadása a helyi tanácsok hatásköre, ehhez nem kell semmiféle fôhatóság beleegyezése, s fôleg nem kell létrehozni ilyen hatáskörû megyei bizottságot. Végül hangsúlyozta, hogy tovább kell lépni a helyi tanácsok szerepének megerôsítésében, lehetôségeik kiszélesítésében. meg kell tanulni a célravezetô együttmûködési formákat, "erôsíteni kell magyarságtudatunkat azzal is, hogy tisztségviselôink nem a korrupcióban, hanem a mindennap elvégzett becsületes munkában tûnjenek ki, példát mutatva és sarkallva, különösen a fiatalokat, a minôségi munka vállalására".
Végül kitért arra, hogy a pár nappal korábbi megyei tanácsülésrôl szóló tudósításban tévesen jelent meg a Dózsa György utca feljavítására kiutalt összeg. Nem 34 milliárd lejrôl van szó, mondta, hanem a megyei úthálózat különleges alapjaiból átutalandó 15 milliárdról. Nehezményezte, hogy ugyanabból a tudósításból kimaradt a tanácselnök üzenete, aki az 1989-es temesvári eseményekre emlékezve kiemelte Tôkés László forradalomban játszott szerepét, mert "neki köszönhetjük, hogy ma itt szabadon beszélhetünk anyanyelvünkön". Ezt a felszólalást egészítette ki, ugyanarra a tudósításra hivatkozva Fodor Imre alpolgármester a nemzeti színház kapcsán. Mint mondta, nem a színháznak a városi tanács tulajdonába való átutalása ellen tiltakozott, csupán azt hangsúlyozta, hogy "az ügyvitel sorrendje szokványosan más".
Vasárnap este a hulló hó mögé bújt a lárma. Az utcákon béke honolt, a szeretet elôfutára. Jó alkalom a sétára. Mire felértünk a várbeli gyermekvárosba, minket is belepett a hó, szinte beolvadtunk a végtelen fehérségbe. Az ódon falakon belül a forró bor illata terjengett, csalogatva a tagjainkat átjáró hideg enyhítésére. Kellemes percek, igazi karácsony elôtti hangulat, melybe beszüremlett a körhinták zaja, a vászonra vetített rajzfilm hangja. A gyerekek arcát figyeltem: boldogok voltak. Igazi értékek az idôk virágzásában - jegyezte meg egyik ismerôsôm. És hiszik, hogy a karácsony mindenestôl szép. Egy édesapa nyakában ülô gyerek a nagy karácsonyfához vágyott, a szépen csillogó-villogóhoz. Tapostuk a frissen hullt havat, s mire odaértünk, az égôk, a díszfüzérek fény nélkül maradtak. Kialudtak. Ennyire takarékos világban élünk? Maradt egy kis pislákoló láng a szomszéd sátor alatt, ahol a gyerekek autózhattak. Recsegve-ropogva haladtak a masinák a fagyott talajon. Ez is egyfajta szórakozás. Kis idô múltán újra kigyúltak az égôk mindannyiunk örömére a nagy karácsonyfán. Az apa nyakában ülô gyerek csalódottan kérdezte: miért nem fényes mindig a karácsonyfa? Tényleg, miért nem? Néhány perc múlva következett az ünneprontás. De ez már csak a felnôttek számára. Felnôttek számára? Eszembe jutott: az élet hangos zûrzavarában is ôrizd meg a békét lelkedben. Nem sikerült, mert a város iskoláinak diákjai által feldíszített karácsonyfák körül a vasárnap esti órákban sötét alakok settenkedtek, az alatt az idô alatt, amikor kihunytak az égôk, már teljesen gátlástalanul. Suhancok húzták le a fákról a díszszalagokat, a füzéreket, díszeket. Volt olyan felnôtt is, aki tette magát, hogy a cédulára írt iskola nevét próbálja leolvasni, közben ujjaival szépen, óvatosan leszedte a díszt, vagy éppen a füzért és helyezte a nejlontasakjába. A szeretet ünnepe elôestéjén. Hát már itt tartunk: fogják s viszik, ami fogható, nem tisztelve tanulóink fáradságát, odaadó munkáját sem? S mit csináltak a lopott díszekkel, füzérekkel, díszszalagokkal, tán az otthoni fenyôfájukra akasztották, és ha igen, milyen érzésekkel? Netán eladásra szánták? vajon nekik mit jelent a szeretet ünnepe, a mások tisztelete. Megtalálták az ünnep napján a békét az Istennel, talán önmagukkal, vagy egyáltalán keresték-e?
Nem tudom, de azt igen, hogy minden álnokságával, gondjaival, az összetört gyerekálmokkal egyetemben a világ mégis szép, különösen, ha a boldogságra törekszünk...
Az izraeli és a palesztin biztonsági szolgálat magas rangú tisztségviselôi találkoztak szerdán Gázában, és megvitatták, milyen intézkedéseket tegyenek annak nyomán, hogy alábbhagyott az erôszak a Gázai övezetben.
Az AFP jelentette ezt, magas rangú palesztin biztonsági illetékesre hivatkozva, és hozzátéve, hogy izraeli részrôl nem adtak tájékoztatást a találkozó céljáról.
A legutóbbi magas szintû izraeli-palesztin biztonsági találkozó december 19-én zajlott le Ciszjordániában. Azon a Gázai övezetben mûködô palesztin preventív biztonsági szolgálat vezetôje, Mohammad Dalan, a hasonló ciszjordániai szerv vezetôje, Dzsibril Radzsúb, a ciszjordániai palesztin hírszerzô szolgálat vezetôje, Taufik Tiraui, valamint az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét vezetôje, Avi Dichter vett részt.
Eli Jisai izraeli belügyminiszter szerdán a katonai rádiónak adott nyilatkozatában bejelentette, hogy ciszjordá-niai és gázai övezetbeli palesztin utasok nem használhatják ezentúl az izraeli repülôtereket. Jisai biztonsági megfontolásokkal indokolta a korlátozást.
A palesztinok gázai nemzetközi repülôtere jelenleg használhatatlan, mert az izraeli hadsereg súlyosan megrongálta rakétacsapásaival.
"Elszigetelt incidensnek" nevezte Benjámin ben Eliezer izraeli védelmi miniszter szerdán az izraeli katonai rádióban azt az elôzô napi összetûzést, amely az izraeli-jordániai határ térségében, a Jordán folyó völgyében történt, s egy izraeli katona, valamint két ismeretlen állampolgárságú arab fegyveres halálát okozta. Eliezer megerôsítette, hogy az arab fegyveresek izraeli megítélés szerint jordániai területrôl léptek izraeli földre, noha Ammán vitatta korábban ezt a megállapítást. Elismeréssel nyilatkozott viszont arról, ahogyan a jordániai hadsereg együttmûködött az ügyben az izraeliekkel.
A bukott tálib rezsim most azt akarja elhitetni a világgal, hogy Oszama bin Laden már december közepén meghalt, méghozzá betegségben, Tora Bora-i sírját pedig nem is érdemes keresni, mert azt a vahhabita felekezet temetkezési szokásainak megfelelôen elegyengették, sôt az amerikai bombázásokban teljesen meg is semmisülhetett.
A The Observer címû pakisztáni lap keddi
számában jelent meg
"interjú" a tálib mozgalom egy név szerint
nem azonosított befolyásos tagjával, egy
állítólagos szemtanúval. A férfi arról
beszélt az újságnak, hogy személyesen is jelen volt
Tora Bora hegyi erôdben a terroristavezér katonai
tiszteletadással történt temetésénél,
amelyen az al-Kaida mintegy 30 harcosa, családtagok és
"néhány baráti tálib
személyiség" vett részt.
A szemtanú szerint Oszama bin Laden súlyos tüdôbetegségben szenvedett és "párnák közt", természetes halállal halt meg. - Az Egyesült Államok "esztelen hajszát folytat" Oszama bin Laden után és "soha nem fogja elérni célját, hogy élve vagy halva elkapja ôt" - mondta az illetô, akinek szavait a dpa és a Kyodo hírügynökség ismertette a szélesebb nemzetközi közvéleménnyel. A névtelenséghez ragaszkodó "szemtanú" beszélt arról is, hogy milyennek látta állítólagos végóráiban a világ elsô számú körözött terroristáját. Azt mondta, hogy az al-Kaida vezetôje sápadtnak és erôtlennek látszott, de nyugodt, oldott és bizakodó volt. Halála elôtt Bin Laden "a bûnbánat legcsekélyebb jelét sem mutatta, ellenkezôleg, meg volt gyôzôdve arról, hogy sikerült felhívnia a muzulmánok figyelmét a hitetlenek hegemonista szándékaira és az iszlám ellen összeesküvésére" - nyilatkozta az állítólagos tálib személyiség a pakisztáni lapban.
(MTI) A kínaiak hatszor annyi SMS- és email-üzenetet üzenetet küldtek szenteste napján mobiltelefonon és számítógépen, mint egyéb napokon szoktak - közölte szerdán Csen Tung, a sina.com népszerû kínai internetszolgáltató vezetôje.
A szokatlanul nagy forgalom a karácsonyi üdvözleteknek tudható be, ami meglepônek tûnhet egy olyan országban, ahol a lakosságnak csupán kis töredéke keresztény vallású.
Csen nem titkolta, hogy az internetszolgálatók és a mobilszolgáltatók nagy hasznot húztak a Kínában gyökértelen hagyomány átvételébôl - jelentette a Reuters.
Az utóbbi évtizedben rohamosan terjed a tehetôs kínai városi fiatalok körében több nyugati, a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódó ünnep (Bálint-nap, Télapó- ünnep, karácsony) megtartásának szokása, anélkül, hogy az ünneplô fiatalok átéreznék vagy ismernék a hozzájuk fûzôdô vallási tartalmakat.
Sokkal inkább a nyugati életforma vonzásáról lehet szó, amit az is jelez, hogy ezeket az ünnepeket, köztük a karácsonyt is a gomba módra szaporodó McDonalds, Burgerking vagy Pizza Hut éttermek valamelyikében szokták immár hagyományszerûen megülni a fiatalok, jobbára hangos, népes társaságban.
A Kínai Kommunista Párt és a kormány korábban többször kifakadt "a kínai hagyománytól idegen szokások majmolása" ellen, de adminisztratív intézkedésekkel nem próbálta akadályozni terjedésüket. Mára már feladta a szóbeli ellenállást is.
A nagyobb kínai városok így újabban évrôl évre karácsonyi díszbe öltöznek, az üzletek kirakatai, a lakóházak ablakai, a szállodák elôcsarnokai megtelnek a karácsony ünnepének jelképeivel.
A falusi térségekben és a kisvárosokban még nem hódít e divat.
A 12-es számú ált. iskola kis tanulói Gagyi Erzsébet tanárnô vezetésével, az Ügyes Kezek Alapítvány tagjai, szülôk, hozzátartozók, illetve az odafigyelô szeretet fiatal elkötelezettjei gyûltek össze a Marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat Berek utcai székházába a hét végén. Pompásan díszelgô karácsonyfa fogadta ôket, megannyi ajándékcsomag várt gazdára. Tulit János, a segélyszolgálat egyik munkatársa bemutatta a szociális intézményt, létének célját, s tôle tudtuk meg, hogy a karácsonyt megelôzô napokban a Sapientia Egyetemmel közremûködve, szerény ajándékkal keresték fel a Tudor negyedben az öregek otthonát, az Eminescu utcában az árvaházat, aztán az éjszakai menhelyet, a Lidia és a Dorcas Házat, a ROMUR, a Papirus, a Puiul mamii cégnek és sok marosvásárhelyi magánadakozónak köszönhetôen, illetve az erdészeti hivatalnak, mely két karácsonyfával támogatta az ünnepi rendezvényt. Sajátos hangulata, hatása volt ennek a betlehemesnek, a Hockmal Péter által elmondott Megszületett a Messiás c. versnek, a "hegedûpáros" minikoncertjének.
A marosvásárhelyi belvárosi Keresztelô Szent János plébánián tartott hagyományos karácsonyi éjféli misén zsúfolásig megtelt a templom. A templom ifjai által elôadott misztériumjáték után Csató Béla fôesperes a megbocsátás, az egymásra való odafigyelés szükségességérôl beszélt, s megengedhetetlennek mondta, hogy a közösség tagjai közül többen is éheznek és nem tudják még a sporlósan használt földgáz ellenértékét sem kifizetni. A karácsony - hangsúlyozta - jó alkalom arra, hogy mindenki elgondolkozzon, mit tehetne az elesettekért és szegényekért.
Barátságos kutya fogadott karácsony elsô napján a holtmarosi öregotthonban. A csattogó hideg elôl bedugta fejét a zárt udvarra nyíló ajtón. Onnan szemlélte a fôutcáról belépôket. Kapus gyanánt.
Az elôtér beüvegezett részében lakatra zárva csillogott, villogott a szép, feldíszített karácsonyfa.
Vacsoraidô volt. A férfiak az ebédlôben koccintgattak, a nôk a folyosón levô meleg fûtôtestek mellett tereferéltek.
A meleg, kissé zsúfolt szoba lakói szívesen fogadtak. Hellyel és tésztával kínáltak.
- Két éve vagyok az otthon lakója - mondja a mosolygós, 68 éves Vidimán Erzsébet. - Régenben laktam a férjemmel, de amikor ô meghalt, ide kerültem. Tavaly az unokámnál karácsonyoztam, idén itt. Hogy milyen volt a családban töltött karácsony, arról csak emlékezni szoktunk, beszélni nem. Más volt. Itt, az otthonban is jól telnek az ünnepek. Karácsony szombatján ajándékcsomagokat kaptunk a prefekt-úráról, az alkalmazottak egy része otthon készített tésztával kedveskedett. A karácsonyfát is feldíszítették.
Rozália néni hat éve költözött Nagyfülpösrôl a holtmarosi otthonba. A magába roskadt, szomorú tekintetû asszony beletörôdött sorsába.
- Megszoktam itt. Azért kellett eljönnöm otthonról, mert a fiam elviselhetetlenné tette az életem. Itt nyugodtan élek. Békességben. S ez nagyon fontos. Különösen karácsonykor. Ilyenkor többet gondolunk a régi ünnepekre, az elhunyt szeretteinkre. Nekünk már csak az emlékek maradtak - mondja.
- Lányom a környéken lakik, így gyakran
meglátogat. A találkozásokat mindig nagy örömmel
várom - meséli a vajdaszentiványi, négy éve
az otthonban élô Tóti Anna. - Jól érzem
magam itt. A lakótársaimmal
jól egyezünk, az alkalmazottak rendesen bánnak
velünk. Tavaly télen sok fát kellett cipelnünk a
szobába, de idén beszerelték a központi
fûtést, így ennyit sem kell tennünk. Elégedettek
vagyunk - mondja az idôs asszony.
A 132 idôs, sérült embernek otthont adó épületet elhagyva az elhangzott szavak csengtek a fülembe: jól vagyunk, békességben, elégedetten: családpótló nyugalom és biztonság.
Családias, eseményekben, meglepetésekben gazdag napra ébredtek az elmúlt hét végén a Hidegvölgyben a roma gyerekek. Szokásukhoz híven, a szüleik is "meglepték" a gyermekközpontot. Az ünnepélyes hangulatban az iskolások szép karácsonyi versekbôl-énekekbôl mutattak be mûsort, betlehemes játékot. Eseményszámba ment a tanulók megható ügyeskedése, hisz elsô alkalommal csillogtathatták meg ilyenszerû képességeiket is. Jöhettek aztán az ajándékcsomagok és a megilletôdöttség, majd a töltött káposzta. Immár hagyományszerûen, mert mint megtudtuk, napok óta folytak már a karácsonyi elôkészületek a Hidegvölgyben, a Szivárvány Alapítványnak köszönhetôen mûködô roma óvodában illetve iskolában. A gazdag angyaljárást a "szivárványosok" a Rheum Care Alapítványnak, a Dorcas Alba Háznak valamint a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak köszönhetik. De mert az élet nem bizonyult fenékig tejfelnek ez alkalommal sem a Hidegvölgyben, a közös örömre következett az üröm. Keserû szájízzel közölte Magyari Erzsébet igazgatónô: a megyei tanfelügyelôségtôl érkezett a hír, mely szerint 2002. január 1- jétôl két fizetett kolléganô munkahelye szûnik meg, s december 31-ével bezárólag a polgármesteri hivatal részérôl is megszûnik a támogatás.
Miért kell elrontani azt, ami jól mûködik? Miért kell csorbítani a már létezô programot, mely által javát szolgálhatnák azoknak, akik évek óta elhanyagoltan, foglalkozás nélkül tengették napjaikat, kényszer hatására foglalkoztak esetleg olyasmivel, aminek sokan vallhatták kárát?!
Immár másfél évvel a helyhatósági választások után, a kisebb-nagyobb, néha látszateredmények ellenére elmondhatjuk, nem sok minden változott Marosvásárhely életében. Sem az életszínvonal növekedésével, sem látványos beruházásokkal nem dicsekedhetünk, a befektetôk sem özönlöttek a városba. Ismert: a polgármester és a helyi tanács között nem felhôtlen a viszony, így a munka sem zökkenômentes. Ilyen körülmények között Marosvásárhely két alpolgármesterének sem lehet könnyû dolga. Év végi összegezésként Csegzi Sándor és Fodor Imre alpolgármesterekkel kíséreltük meg számba venni az elmúltakat.
- A polgármester - mint lépten-nyomon tapasztaljuk - nyilvánosságot kedvelô személy, aki "jól el tudja adni magát". Hogyan tudnak érvényesülni ilyen körülmények között az alpolgármesterek?
Csegzi Sándor: - A polgármesteri hivatal átláthatósága alapvetô feltétel. A város minden polgára elvárja, hogy nyílt, világos, érthetô legyen az, ami a házunk táján történik. A sajtó elvárja, hogy látványosan legyen ez elôadva, az állampolgárok is szívesen fogadják az ilyen típusú megnyilvánulásokat. Más kérdés, hogy mi van ezek mögött. Újszerû megközelítésben vagyunk, Marosvásárhely lakossága nincs ehhez a munkastílushoz szokva. Nyilván minden kijelentés mögött egy apparátusnak kell lennie. Ez a háttér, ez az apparátus vagyunk mi. Hogyan tudhat errôl a város? Elôször is úgy, hogy a sorok között is tudjon olvasni, hisz a sajtót elsôsorban a látványosságok érdeklik. Másfél év után engem a sajtó még nem kérdezett meg arról, hogy mit csináltam az elmúlt egy évben. Ha errôl én minden héten egy sajtótájékoztató keretében számolnék be, lehet, hogy inkább hírverés lenne, mint konkrétum. A kérdést én egy kissé átfogalmaznám: egy tanárember hogyan találja fel magát ebben a munkakörben? Nos, azért vállaltam fel ezt a munkakört, mert úgy éreztem, hogy az iskola szorít. Az elmúlt 10 évben annyi továbbképzôn, kapcsolatteremtési körülményben, annyi tervnek a kidolgozásában, megvalósításában - gazdasági és kulturális vonalon - vettem részt, hogy úgy éreztem, valamilyen formában hasznosítani kell tapasztalataimat.
- Gondolom, a 4 év tanácsosi munka során szerzett tapasztalat sem mellékes...
- Így van, ez sokat segített abban, hogy kikristályosodjanak a terveim, ugyanakkor szakmailag is át tudjak látni dolgokat. Úgy éreztem, ha olyan helyzetben lehetek, ahol dönteni tudok, befolyásolni az eseményeket, akkor el kell vállalnom a munkát. Alapgondolatom az, hogy Marosvásárhely a kultúra városa. Elsôsorban kultúrintézményekre, kulturális rendezvényekre gondolok, de ebben benne van a városrendezés, a közszállítás, oktatás stb. Minden helység keres magának egy olyan alapgondolatot, amelyre terveit építi. Szeretném, hogy Marosvásárhely polgára megértse azokat a tevékenységeket, amelyek az elmúlt másfél évben zajlottak a városban, és amelyekrôl az újságok esetleg csak annyit írtak, hogy Csegzi Sándor nyitotta meg, vagy vett részt, és érezze - ha nem is volt elmondva - hogy Csegzi Sándor szervezte, vagy részt vett annak az eseménynek a szervezésében.
- Milyen területeken irányítja a munkát?
- Három osztály tartozik konkrétan hozzám: a kultúra, tanügy, tudomány, egészségügy, sport; a gazdasági tevékenység engedélyeztetése és ellenôrzése; a lakások és más, nem lakás rendeltetésû helyiségek adminisztrálása. Hangsúlyozom, a kulturális életet csak egészséges gazdasági élettel lehet fenntartani, ám egy egészséges gazdasági élet feltétele a megfelelô kulturális környezet. Vállalkozásbarát környezetet kell kialakítani. Az elmúlt idôszakban számos külföldi befektetôvel szerveztünk találkozókat, olasz, német, magyar, északír vállalkozókkal.
- Konkrét eredményei is vannak ezeknek?
- Az üzletember nem jön el olyan találkozóra, amitôl nem remél valamilyen konkrét hasznot. Az egyik konkrét eredmény az, hogy a külföldi vállalkozó közvetlenül el tudja juttatni gondjait a megyéhez, városhoz, másfelôl mi is megtanuljuk, hogyan lehetünk minél európaibbak. Fontos eredmény, ha az üzletemberek például kijelentik, hogy nem Bukarestbe mennek üzlettársat keresni, hanem Marosvásárhelyre, az itteni szakemberekben bíznak meg. Ennek a vállalkozóbarát környezetnek a kialakításához úgy érzem, mind magánszemélyként, mind alpolgármesterként az elmúlt másfél évben hozzájárultam.
- A polgármester úr szereti népszerûsíteni a sikereket. Egyébként milyen eredményekrôl beszélhetünk még?
Hangsúlyozom: itt nem egy versengésrôl van szó, vagy nem így kell felfogni a dolgokat, hogy ki szerepelt többet vagy ki jelenti be hamarabb a nyilvánosságnak az ötleteket. Fontos az, hogy az ötletek, tervek megvalósuljanak. Nekem is van egy jól kigondolt stratégiám, amit követek, amit tavaly ismertettem az RMDSZ-frakcióval és ennek alapján írtam meg tevékenységi beszámolómat. 85-90 százalékos teljesítménnyel sikerült dolgozni. Gondot jelentett az, hogy az információ nem forgott kellôképpen, ezzel most sem vagyok megelégedve, de sikerült javítani a helyzeten. Optimizálni kellene - fôleg az iskolák vonalán - az együttmûködést a tanintézmények és a polgármesteri hivatal között. Kulturális vonalon kitûztem magamnak a létezô hagyományápolást, új hagyomány teremtését, különbözô tevékenységek támogatását - ezen a vonalon jól haladtunk. Az eddigi rendezvényeket megszerveztük, sôt beindult egy új rendezvény, a borfesztivál, de úgy vélem, a Bolyai Év beindítása a legjelentôsebb. A Bolyai Év ötletét felvállalhatom, de kihangsúlyozom a Bolyai-kutatók és a Bolyai életmûvel valamilyen formában kapcsolatban álló emberek hozzáállását. Gazdasági területen több mint 8 magas szintû rendezvény volt, jól menô gazdasági cégek részvételével Marosvásárhelyrôl, a megyébôl és Magyarországról is. E találkozók eredményei konkrét üzleti kapcsolatokban tükrözôdnek az élelmezésügy, cipôgyártás, konfekció, informatika terén. Egyébként a mi szerepünk nem az üzletkötés körülményeinek a megteremtése, hanem a kapcsolatteremtés. A bajai kapcsolat például az elmúlt egy évnek a termése. Az iskolák problémakörét több szinten kell kezelni: kulturális rendezvények, testvérváros-iskolai kapcsolatok, az iskolák mûködtetése, finanszírozása is ide tartozik. Idén a javítások újszerûen történtek, mivel a szerzôdéseket most már a polgármesteri hivatalnak kellett megkötnie. Nem volt könnyû, mert az együttmûködés a cégek és az iskolaigazgatók illetve a polgármesteri hivatal alkalmazottai között nem volt zökkenômentes. Nem állítom, hogy a munka minôsége minden esetben megfelelt az elvárásoknak, de viszonylag kevés pénzbôl kellett megoldani olyan problémákat, amelyeket 10 éve elhanyagoltak. Amit nyertünk: van egy prioritási sorrend a javításokat illetôen, amit követni fogunk. A tanintézmények 2002-es költségvetése most készült el, a befektetés 3 hôközpontra szûkül le, benne van az 1-es iskola is, amelynek fûtésgondjai az ôsszel nagy nyilvánosságot kaptak. A sport terén a tömegsportokat kell érteni, inkább ezeket szeretnénk támogatni, és nem az ASA típusú klubokat. Ami az egészségügyet illeti, olyan összegeket feltételez, ami meghaladja a polgármesteri hivatal lehetôségeit. A hivatal egyik osztálya a speciális szolgáltatások vonalán mûködik együtt az egyházakkal, civil szervezetekkel, egészségügyi feladatokat is ellátnak: öreggondozás, gyógyszerellátás. A gazdasági tevékenység engedélyezése, ellenôrzése kapcsán elmondhatom, az elmúlt év tapasztalata az, hogy megnôtt a tömbház alatt igényelt - fôleg kereskedelmi - tevékenységet folytatók száma. Ez meglep, mert mindamellett, hogy anyagi problémákkal küzdenek az emberek, a kereskedelem virágzik. Valahol kell lennie pénznek, valószínûleg a feketepiac erôsebb, mint ahogyan a nyilvántartásokban tükrözôdik. Az ellenôrzések rendszeresek, vagy panaszok nyomán történnek.
- Úgy érzem, a hivatalban azokkal az alkalmazottakkal, akik közvetlenül hozzám tartoznak, még szorosabb kapcsolatot kell kialakítanom, hogy ötleteik, kezdeményezéseik idôben eljussanak hozzám. A kapcsolat egyébként jó, hozzám szabad bejárás van. A lakosságot illetôen bármikor be lehet telefonálni, nemcsak bizonyos napon este 6-8 között. A kihallgatási nap is inkább formai, aki valamilyen problémával felkeres a hivatalban, ha tehetem, szóba állok vele. Van amit tenni, de szeretném, ha Marosvásárhely polgárai tudnák, hogy értük dolgozunk, ha sokszor nem is így tûnik, és attól, hogy nem a szereplés a fô gondunk, tesszük a dolgunk és ennek elôbb-utóbb az eredménye is meglesz.
- Hogyan indult az új mandátum?
- Fodor Imre: A választásokat meg tudtuk volna nyerni, ezért nehéz volt az indulás. Ha az ember azért veszít el valamit, mert tárgyilagosan nem nyerheti meg, eleve átgondolja, hogyan tovább. Mi meg voltunk gyôzôdve arról, hogy a választást megnyerjük, saját hibánkból veszítettük el. Egy teljesen más keretben kellett átgondolnunk, hogy hogyan dolgozzunk tovább. Nagyon sok mindent elindítottunk, amit folytattunk, teljesen függetlenül attól, hogy ki és hogyan mutatja be ezeket mint eredményeket. Az eddigi eredmények gyakorlatilag mind annak folytatásai, amit az elôzô években elkezdtünk.
Van egy elvi leosztás: a mûszaki tevékenységért felelek, de emellett még nagyon sok mindennel foglalkozom, jöhet bárki bármivel hozzám.
- Eredmények az elmúlt idôszakban?
- Ami az infrastruktúrát illeti, befejeztük a BERD- programot a vízellátásban, ami országos szinten modellértékû, ezért van esélye az Aquaservnek arra, hogy az utóbbi 50 év legnagyobb beruházását elnyerje. Amikor ezt a pályázatot Bukarestben, az összes illetékes minisztériumban illetve Brüsszelben mérlegelték, az egyik szempont az volt, hogy Marosvásárhelynek hogyan sikerült az eredeti BERD-programot végrehajtania. A hôenergia-termeléssel és elosztással kapcsolatosan sikerült kidolgozni egy nemzetközi versenytárgyalásra szükséges dokumentációt. Az iratcsomót elfogadta a tanács, reméljük, hogy lesz olyan jelentkezô, aki beruház. De ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, el kellett készíteni egy pályázatot. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól kaptunk 300.000 eurót arra, hogy e tanulmányokat elkészítsék. Itt is figyelembe vették azt a módot, ahogyan Marosvásárhely az elôzô kölcsönt kezelte. Azonkívül, hogy egynéhány hôközpontot sikerült korszerûsíteni, már megtartották a versenytárgyalást a hôenergia-mérô órák beszerelésére. Kb. 700.000 eurós beruházásról van szó, a licit szerint ezt a befektetést a mérômûszer-szállító cég gyakorlatilag megelôlegezi és a kölcsönt beépítik a hôenergia árába, ami azt jelenti, hogy az ár gigakalóriánként kb. 15.000 lejjel nô majd.
- A lakosság így is alig bírja kifizetni a csillagászati közköltség-számlákat...
- A nagyon drága hôenergiát eddig is támogatták illetve támogattuk. A baj az, hogy eddig az országosan elfogadott alapárhoz képest az elôállítási árig a többletet az országos költségvetésbôl fedezték, azt a támogatást, amit a központifûtési hálózatra kapcsolt kis jövedelmûek kaptak, a helyi költségvetésbôl fizettük. Most az említett árkülönbség 55 százalékát áthárították az önkormányzatokra. Ami a kis jövedelmû családokra vonatkozó segélyt illeti, most azok is kapnak, akik földgázt fogyasztanak. Ezekkel az intézkedésekkel igen megterhelték a város költségvetését. Az utakról annyit, hogy az útjavítások az idén elég jó ritmusban haladtak. A Dózsa György utca korszerûsítése tovább folyt és sikerült 15 milliárd lej összegre ígéretet kapnunk a különleges útalapból való leosztásból, azzal a feltétellel, hogy a városi tanács is 15 milliárd lejt költsön a Dózsa György utcára. A lakásépítkezésekkel kapcsolatban sok bírálat hangzott el, de el kell mondanom, hogy mindent, amit elindítottunk, jól tettük. Ha ez nem történik meg, most nem kaptunk volna támogatást, ti. ha valaki csak most tervez, készíti elô a dokumentációt, esetleg 2 év múlva jut el oda, hogy gyakorlatilag építkezzen. Mi az építkezést elkezdtük, erre most további támogatást kaptunk, fôként ifjúsági lakásokra, 3 háztömb építésére. Különben a nemrégiben Marosvásárhelyen járt Miron Mitrea közmunkaügyi, lakásügyi és szállítási miniszter egyetlen dologhoz gratulált: ahhoz, hogy az önkormányzat hogyan kezelte a lakásépítkezés ügyét.
- Ha jól tudom, Ön foglalkozik a város vagyoni leltárának elkészítésével.
- Valóban én foglalkozom a város leltárával, a város volt vagyonának visszaszerzésével. A leltár megvan, azokat az épületeket, amelyeket a város annak idején saját erejébôl épített, visszaigényeljük, ám ez egy hosszabb folyamat, erre kormányhatározat-javaslatot dolgoztunk ki.
- Mi a helyzet az anyanyelvhasználat terén?
- Az új közigazgatási törvénynek a anyanyelvhasználatra vonatkozó elôírásaival nemcsak Marosvásárhelyen foglalkoztuk, hanem olyan szinten, amit országos viszonylatban is fel lehet használni. Vannak olyan személyek, akik megértik a törvény szellemét és aszerint akarnak cselekedni, mások viszont sajnos nem. Annak idején Marosvásárhely kezdte el a kétnyelvûség bevezetését, majd egyfajta visszaesés történt, most újra, lépésrôl lépésre be kell vezetnünk a kétnyelvûséget. A polgármesteri hivatalnak van már fordítója, az szükséges, hogy a közönségszolgálati irodákban is érvényesüljön a kétnyelvûség. Ami a Városháza Közlönyét illeti, amely már több mint egy éve nem jelenik meg, ezt a kimaradást gyakorlatilag nem lehet megmagyarázni. Olyan kijelentések hangzottak el, hogy állítólag nem volt elég jó. Mindent, amit elkezd az ember, javítani kell és lehet. Úgymond azért megszüntetni, mert nem volt elég jó, mellébeszélés. Egy olyan eredmény, amelyet százszázalékosan az én polgármesterségem alatt indítottunk el, az egységesített diszpécserszolgálat létrehozása, amelyet most ki akarnak országos szintre terjeszteni.
- Az aluljáró ügyével például. Folytathatták volna a munkálatokat. Éveken át átgondolt tervek születtek a Dózsa György utca korszerûsítésével kapcsolatosan, ezeket nem kellett volna olyan könnyen módosítani, az elôzô terv pedig környezetvédelmi szempontból is jobb volt. A Víkend-teleppel kapcsolatban is ugyanez a véleményem. Nagyon jól át volt gondolva, hogy egy olyan medencét építsenek, amelyet idôvel be lehet fedni, sportolásra is alkalmassá tenni. A legtöbb probléma mindenképpen a hôenergia-termelés és -elosztás terén van, nem haladtunk eléggé ebben az ügyben. Olyan helyzetbe kerülhet a város, hogy nagyon sokan leválnak a közös fûtési rendszerrôl. Gyakran megtörténik, hogy egyik napról a másikra bizonyos dolgokról csak véletlenül értesülünk, és állandóan bírálatok érik az elôzô városvezetés tevékenységét, pedig Marosvásárhely nagyon sok mindenben elôrelépett. Egyedül gazdasági téren voltak lemaradások, ám most sem mennek ilyen szempontból jól a dolgok.
A címet Bodor Páltól kölcsönöztem. Reményleni merem csupán, hogy nem nyilvánít plagizátornak. A témát a romániai valóság, még inkább szülôvárosom viszonyai szolgáltatták. Olykor lerágott csont, máskor a botrány szellôcskéjével legyint kupán.
Éltesebb urak mesélték kedvvel nekem az ötvenes évek végén, mikor már értettem az állam nyelvén, hogy képzelje csak, fiatal barátom, Vásárhelyen jártam, és nem akartak kiszolgálni, mert románul kértem miegymást a bolt(ok)ban. A nevelô célzatú híresztelés természetesen nem felelt meg a valóságnak, de igencsak hatásosnak bizonyult a patrióta közvélemény szemében, midôn a Magyar Autonóm Tartományt el kellett törölni.
Holott tágabb tartományunk abban különbözött az ország más vidékeitôl, hogy itt magyarul építették eleink a román szocializmust, és az osztályharc még élesebb volt, mint másutt, mert buzgólkodni azt tudtak a testvéri román néppel és a kényszerhelyzetekkel együtt élt nemzetiségi felmenôink.
A Svájci villa különben nem égbe nyúló hegycsúcson forog a maga három- négy nemzetiségû kacsalábán, hanem bent áll a belvárosban, a régi Fazekas utcában, éppen szemben biztos úrékkal. (A talány megfejtéshez ajánlott irodalom: Vígh Károly és Pál-Antal Sándor mûvei a régi marosvásárhelyi utcanevekrôl.)
Svájccal már volt dolgom. Évekig vágytam oda, aztán tényleg eljutottam Bázelbe, Genfbe stb. Mindenütt udvarias három- sôt négynyelvûség fogadott. Svájc fölháborító liberális többszólamúságáról beszéltem volna egy újságcikkben, ha Bin Lálá úr, a fôszerk. ki nem szedi az utolsó pillanatban 1990-ben.
És egyáltalán tele vagyunk illúziókkal, rózsaszín ábrándokkal Helvécia kapcsán. Már csak azért is, mert kisebb és bérczes pátriánkat a Jászi Oszkárok Keleti Svájcnak láttatták a század elején. (Anyám sóhaja: csak svájciak hiányoznak belôle.) Idôközben a nyugati svájcok betoppantak kicsiny hazánkba, s menten olyan ribillió támadt a Csereháton, hogy évek, heccelések és bíróságok nem tudták elcsendesíteni mindmáig nyugtatóan. (Másféle példa a sajátunk: a bázeli Teleki Alapítvány, a Téka rendszeres és önzetlen támogatója.)
2002-ben ünnepeljük az erdélyi kultúra egyik legnagyobb fegyvertényét - a Teleki Könyvtár megnyitásának 200. évfordulóját. Az elôkészületeket megkezdtük. Egyebek mellett lesz vigasság, célba lövés, vurstli, zsákban futás, malaclopás, lepényevés, tormás virsli. Nos, éppen az ételek kapcsán, mégsem döntöttünk a svájci bungaló mellett: ui. ott nem ismerik a svájci aranyszabályt, a háromnyelvûséget. De még a kétnyelvû hazaiságra is fittyet hánynak.
Ezt éppenséggel nem mi, hanem az ott mulatozó német polgárjogi és természetvédô vendég tette szóvá az ôsszel
Nekünk már fel sem tûnt a modortalanság.
Megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elismerése jeléül nem csak életmûdíjjal jutalmazta a tanerôket, hanem kitüntetésben részesítette azon pedagógusokat is, akik önzetlen munkájukkal segítették a szövetséget.
Így, a hétvégén Maros megyében is pedagógusok, egyházi személyek, politikusok jelenlétében került sor az Ezüst Gyopár- díjak, valamint a Díszoklevelek átadására.
Az ilyen jellegû ünnepélyekkel járó hivatalosság, merev udvariasság helyett kellemes, baráti hangulat uralkodott a Bolyai líceum kancelláriájában.
Bálint Isván igazgató házigazdaként elismerôen szólt az RMPSZ munkájáról, amely teljes mértékben összefonódott a Bolyai líceum tevékenységével.
Tôkés András, a Maros megyei RMPSZ elnöke a díj fontosságáról beszélt:
- Pedagógus társadalmunk elismerésének a szimbóluma. A legmagasabb kitüntetések egyike. Ennél nagyobb talán csak egy van, a diákok nekünk adott kitüntetése. Valószínû, hogy az az arany gyopár díj. A gyopár a szabadságot, a zord körülmények közt megélt szabadságot szimbolizálja. A pedagógusok is a társadalom sziklás vidékein élik át annak viharait. Ha jobb, kevésbé zord körülmények között szeretnének élni, engedniük kéne a csábításnak, a másfajta kitüntetéseknek - házi gyopár díjaknak.
Ez alkalomból Ezüst Gyopár-díjat vehetett át Donáth Árpád - fôtanfelügyelô-helyettes, Kovács Júlia - szaktanfelügyelô, RMPSZ- ügyvezetô elnök, Horváth Gabriella - a Bolyai líceum aligazgatója, RMPSZ-ügyvezetô elnök, Ábrám Noémi - tanítónô, Mihály István - tanár, Bocskai László - a segesvári pedagógus-szövetség elnöke, ugyanakkor Díszoklevélben részesült Szabó György Pál - tanár, Mánya Béla - tanár, Farkas Ernô - szaktanfelügyelô, Csegzi Sándor - alpolgármester, tanár, Borsos Szabolcs - tanár, Andrási Árpád - marosludasi pedagógus- szövetség elnöke, Kun László - a régeni pedagógus-szövetség elnöke, Pataki László - a dicsôszentmártoni pedagógus-szövetség elnöke.
A Maros megyei RMPSZ a közös cél érdekében, a fennmaradásunkért, a magyarságunkért folytatott küzdelemben szorosan együttmûködik az RMDSZ-szel és az egyházzal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy az ünnepélyen a három történelmi egyház is képviseltette magát. A katolikus egyház részérôl Csató Béla fôesperes, az unitárius egyház részérôl Kecskés Csaba és Nagy László lelkészek tisztelték meg jelenlétükkel az egybegyûlteket. A református egyházat hivatalosan nem képviselte senki, így Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke református lelkészként is felszólalt. Mindannyian méltatták és tisztelettel adóztak a pedagógusok elôtt, akiknek "szolgálata hasonlít a lelkészi szolgálathoz" ugyanakkor bátorságot kívántak, amely "az igazság kimondásával az embert belülrôl próbára teszi".
A politikusok, Virág György - megyei tanácselnök, Dávid Csaba - marosvásárhelyi RMDSZ-elnök, Brassai Zsombor - a megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke, Fodor Imre és Csegzi Sándor - alpolgármesterek, kiemelten az együttes fellépésre, az összetartozásra hívták fel a figyelmet, ugyanakkor elismerték, hogy bár voltak nézeteltérések az RMPSZ és RMDSZ között, mindenképpen biztató az a közeledés, amellyel a pedagógusok fordulnak a Maros megyei RMDSZ vezetôségéhez, és az a tény, hogy a vezetôség is támogatja a tisztségben levô pedagógusokat.
Andrási Árpád a gyopár szimbólumát a magyarság fennmaradásáért folytatott küzdelemmel hasonlította össze, amelyben mindig számíthattak a Maros megyei tanfelügyelôség magyar képviselôinek a segítségére.
Végezetül Donáth Árpád szintén az együttmûködés, a csapatmunka fontosságát hangsúlyozta, hiszen csak így lehet eredményeket elérni.
A Meseangyal-versenyre nemcsak marosvásárhelyi gyermekek neveztek be, faluról is érkeztek levelek. Külön dicséret illeti a kelementelki iskolásokat, közülük tizenegyen küldték el írásaikat. Magyartanáruk Imre Etelka. A tanárnô kísérôlevelet is csatolt a fogalmazványokhoz, ebbôl idézek: "Sajnos, sokan bátortalanok voltak, nem merték megírni a levelet, hiába is ösztönöztem ôket. Nincsenek hozzászokva az ilyen 'plusz' - nem kötelezô, de szükséges - feladatokhoz, de azért nem mondok le róluk. A pályázók között olyanok is vannak, akik már próbálkoztak munkáikkal, és sikerült is nekik: egy hetet nyaraltunk a sárospataki táborban, és részt vettünk a Szép beszéd versenyen is. Vannak kezdôk is, akik vették a bátorságot, és írtak. Ezek az ötödikesek. Nagyon örvendek ezeknek a gyerekeknek, szívesen dolgozom velük. S ha már barátságról van szó - eltekintve az én felnôtt barátaimtól, barátnôimtôl -, elmondhatom, hogy e sok gyerek mindegyike egy-egy kis barátom. Örömmel segítek nekik, állok ki melléjük, nyitott vagyok problémáikra, örömeikre és bánataikra. És mindezért viszonzásul szeretetet, ragaszkodást kapok tôlük, és ez segít pedagógusi munkámban, ami nagyon szép munka, ha az ember szívvel és lélekkel végzi."
Kedves kelementelkiek, a Stipendium is várja írásaitokat, kedves Tanárnô, gratulálok diákjaihoz. Boldog szünidôt!
Hetven évvel ezelôtt, augusztus 17-én, Nagykárolyban született. Mindössze négyéves, amikor hegedût vesz a kezébe. Nagy volt a szerelem a hangszer és a kis Ruha István között. Hisz róla szólunk. Akit a közelmúltban a Kultúrpalota nagytermében ünnepelhettünk. Csak úgy aludt nyugodtan - mesélte -, ha hangszerét maga mellett tudta. Futballozni is az udvarra a hóna alatt a hegedûvel járt. II. éves konzervatóriumi növendékként már háromszoros nemzetközi díjas. 1953-tól hivatásos hegedûmûvész, 1957-tôl a kolozsvári filharmónia hivatalos szólistája, egyetemi tanár. A kort - megvallottan - nem érzi. Játékán sem a Nagyérdemû. Érthetô, hogy hegedûjével kezében a világon a legboldogabb embernek vallja magát.
Több interjút is készítettünk már együtt, ennek ellenére mindig meglep a Mester egyszerûsége, közvetlensége, nyíltsága és természetessége. Nagyon nagy Ruha István szíve!
- Nem tudom. A muzsikámon talán érezni. Nagyon szeretem az embereket. A jó embereket. Pillanatok alatt megérzem, ki tartozik valóban hozzám. Ki áll közel a lelkemhez. A másik lényeges dolog: nem vagyok felvágós. Büszke sem. Mindazért, amit tudok, én kínlódtam gyermekkorom óta. Az ember a pódiumon mutassa meg, ki és mit tud. Ha leszáll a pódiumról, maradjon ember?
- Ami manapság nem is egyszerû kívánalom.
- Valóban ritka rá a példa. A nagy mûvészek között is. Távol áll tôlem bárkit is bántani, de sokan közülük túl sokat képzelnek maguk felôl. Pedig nem így állnak a dolgok. Akadnak még embertársaink között olyanok, akik épp annyira értékesek talán, csak más területen. Legyen az képzômûvész, termelésben dolgozó...
- Akár egy gépkocsivezetô például....
- Vagy mint az én autószerelôm. Aki nem csak rendben tartja a kocsim. Jó barátom is egyben. Kezdetben - emlékszem - nagyon csodálkozott, mennyire közvetlen, egyszerû ember vagyok. Ilyennek születtem. Amikor mindössze 14 éves gyermekként feljöttem Kolozsvárra, édesanyám ezt mondta sírva: Édes gyermekem! Csak arra vigyázz, mindenki szeressen!
- Honnan, mibôl is gondolhatta volna, hogy fia annyira hallgat majd a féltô szülôi intelemre, hogy Európában, Ázsiában, Amerikában, Japánban és egyebütt is szívesen látják, fogadják majd. Ezért is. Ebben a Mester számára fél évszázada tartó világjárásban és ebben az "édes tehertételben" - ennek nevezte az író az elôadómûvészetet - vajon hol a helye Marosvásárhelynek?
- A szívemben. A lelkemben. Mert bár 50 évig voltam a kolozsvári filharmónia szólistája, fizetség nélkül a marosvásárhelyié is. Szalman mester, a kiváló muzsikus és ember, akivel 50 esztendeje dolgozunk együtt, és akivel ma is együttlélegzünk a pódiumon, tudna errôl mesélni. Ô is él-hal a szép muzsikáért. Most a fôpróbán is megjegyezte: Mekkora szíved van...! Sokat tettem és szívesen a vásárhelyi filharmóniáért. S ha a jó Isten megsegít, és egészséget is ad hozzá, továbbra is itt a helyem.
- Ami a pódiumot illeti, a ma este felhangzó két hegedûverseny nemcsak gyönyörû, a Mesterrôl és a Mesterre is vall.
- Igen. Ugyanis szempont számomra egystílusú mûveket játszani egy-egy koncerten. Mind a Mozart-, mind a Mendelssohn-hegedûverseny esetében is ez történt. Mivel, mint általában lenni szokott, megkérdeztem Szalman mestertôl, mi szerepel a hangverseny mûsorán. Hogy igazodhassak hozzá. Ha történetesen Csajkovszkij- szimfónia lett volna, akkor egy Paganini-hegedûversenyt, esetleg Lalo Spanyol szimfóniáját játsztam volna.
- Egy, a társmûvészetbôl vett hasonlattal élve, a színházban, a színjátszásban pl. egy-egy szerep átformálja a színészt. Hasonló hatással bír az elôadómûvészre is - gondolom - egy-egy zenemû. Illetve annak megszólaltatása.
- A hasonlat jó, ám a baj csak az, hogy akadnak olyan színészek, akik JÁTSZANAK. Ezt a szót, hogy játszanak, nem kedvelem. A Sinkovics Imrék, a latinovicsok meg a többiek nem játszottak! Magát az EMBERT vitték színpadra. A nagy színészek ELÔADNAK. Szívükbôl, lelkükbôl, egész lényükbôl. Beleadják önmagukat a szerepformálásba.
- Épp ezáltal szép az elôadómûvész pályája. Hisz valamennyiszer magát adja, mégis gazdagodik.
- Persze. Ehhez azonban hozzá tartozik még az emóció és sok egyéb. Azzal együtt, hogy kiválóan kell ismerje, tudja a darabot. Mindenhez nagyon nagy szív kell! Mûfajhoz, stílushoz, irányzathoz, mûhöz. Legyen az preklasszikus, klasszikus, romantikus vagy modern.
- Hét évtizednyi élet, s ebbôl ötven hangversenypódiumon úgy, hogy a kortárs elôadómûvészet egyik legjobbjaként tartja számom a szakma, a köztudat. Olyan elôadópartnerekkel játszhatott együtt, mint Sir John Barbirolli, Ferencsik János, A. Fistoulari, G. Georgescu, K. Kondrasin, L. Maazel, C. Silvestri, C. Zecchi és mások, Csajkovszkij-, Enescu- és J. Thibaud-díj birtokosa. Ujjában a hegedûirodalom valamennyi darabja. S a fôpróba végén mégis azt kérdezte a zenekar néhány tagjától: Milyen volt? Jól szólt? - mármint a Mester kezében a hegedû.
- Erre nehezen tudok válaszolni. Koncert elôtt kicsit ideges vagyok. Az ember ilyenkor koncentrál. Összeszedi gondolatait, mondanivalóját, tudatosítja magában a stílusbeli követelményeket, hogy mindezek ismeretében és mindezekkel tarsolyában léphessen a hangversenypódiumra. Mivel a közönség mindig VÁR - és nem is bármit - tôlem. Nem csalódhat bennem.
- Ezek után talán furcsán hangzik a kérdés: Volt-e része kudarcban? Rossz napot bárki foghat ki...
- Nem emlékszem, hogy lett volna részem benne. Ez nagyon komplex dolog. Játsztam már gyengébb zenekarral, vidéki zenekarral is, de akkor is, ott is igyekeztem segíteni abban, hogy szépet nyújtsunk. Rugalmas voltam. Engedtem a negyvennyolcból. Tévedni nagyon nehezen tévedek. S ha tenném, mégis, tényleg nagyon rosszul kellene hogy érezzem magam.
- Adósa-e mégis valamivel az élet, a sors Ruha Istvánnak?
- Nem. Gyönyörû családom van. Annak idején, amikor megnôsültem, mondtam a feleségemnek: Mackóm, nekem négy gyermek kell. Négy fiunk van. Hat unokánk! Egy dédunokánk, Istvánka, a nagy fiam - ô is a kolozsvári akadémián végzett, szintén hegedû szakon - Svájcban él. Hegedûtanár, szólista, zenekara van...
- Kézenfekvô mindezek után mûvészi hitvallása felôl kérdeznünk!
- Hitvallásom nem csak a hegedûre vonatkozik. Nagyon szeretem a képzômûvészeti alkotásokat, a színeket. Rengeteg tárlatnyitón veszek részt. Nagyon szívesen hegedülök színekre. Színek hatására. Az a bizonyos "color" az, ami széppé teszi a muzsikát is. Ne az legyen a lényeges a mûvész számára, hadd mutassam meg, mit tudok! A muzsikát szépen kell elmondani. Egy nagy mûvész el kell hogy jusson addig a pontig, ahol/ amikor a közönséggel beszélgetni tud. A hangszere által. Meg kell értetnem a közönséggel, mi az, amit játszom! Szerintem a legdilettánsabb ember is, aki nagyon ritkán vagy egyáltalán nem, s ha mégis, esetleg a névért megy el egy hangversenyre, az is kell hogy érezze, a pódiumon VALAMI történik. A csoda vigye el, ez tényleg gyönyörû! Megnevezni nem tudja, érzi mégis, valami rendkívüli volt. És én ezért születtem.
A Maros Megyei Mezôgazdasági, élelmezésügyi és erdészeti igazgatósághoz az ôszi búzavetômag támogatására csupán két forgalmazó nyújtotta be igényét, a Semrom és egy magánvállalkozó. A vetômag támogatott értéke 850 millió lej. Az összeg 50%-át fizették ki. Ez az adat tükrözi, hogy ebben az évben nagyon kevesen vetettek minôsített magot. A természetes és jogi személyek zöme saját termesztésbôl származó búzavetômagot használt fel. Az elvetett kukorica-vetômag állami támogatási értéke 16 milliárd lej. Erre a célra a megyébe még egy lejt sem utaltak át.
Náznán Jenô mérnök, a megyei mezôgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy Maros megyében 23.000 tejtermelô adja át a tejet feldolgozásra, tehát jogosult az 500 lejes állami támogatásra. Az államnak a tej- ártámogatás címén Maros megyébe havonta 4 milliárd lejt kell(ene) folyósítania. Ez júliusig megtörtént. Azóta "tejpénzt" nem utaltak át. Úgy tûnik, a mezôgazdasági minisztériumnak nincs elegendô pénze a tejtermelôk támogatására.
- Miként látja a tej jövôbeni 1400 lejes támogatását?
- Nagyon nehéz a jövôbe látni. A jelenleg érvényben lévô rendelkezések szerint minden egyes gazda, aki tejet ad be, jogosult a literenkénti 500 lejes támogatásra. Jövôben valószínû, hogy feltételekhez kötik az 1400 lejes támogatást. A feltételek alapján a tejtermelôk 60-70%-a kiesik a támogatottak sorából. Akkor talán jut 1400 lej azoknak, akik jogosultak lesznek a támogatásra - mondta Náznán Jenô.
A Maros megyei Horea tûzoltócsoport megvonta ez évi tevékenységének mérlegét. Mint a beszámolóból kiderült, a tûzoltók által végzett ellenôrzések során 614 esetben kellett büntetést kiróni gazdasági egységeknél a tûzvédelmi szabályok be nem tartása miatt. A büntetések értéke 120.500.000 lejt tesz ki.
Az év folyamán 206 esetben tûzoltás miatt, 7 alkalommal árvíz miatt kellett a helyszínre kiszállni. A tûzoltók mentôakciói során 30 személy és 30 háziállat életét és 180,2 milliárd lej értékû anyagi javat mentettek meg. Sajnos, a idén tûzhalál áldozata lett 11 személy, nyolcan pedig súlyosan megsebesültek, a tûz okozta károk értéke pedig meghaladja a 6,5 milliárd lejt.
A tûzoltóknak a marosvásárhelyi ILEFOR Rt.- nél, az alsóidecsi ortodox templomban, március- április folyamán az erdôben és bozótosokban, valamint a szovátai SETTPPL fafeldolgozó vállalatnál, az ákosfalvi lakótömbnél augusztusban keletkezett tûz oltása jelentette a legnagyobb kihívást.
A SIAMUD-mentôk 2213 alkalommal biztosítottak sürgôsségi ellátást, 51 esetben folyamodtak újjáélesztéshez és 221 esetben szálltak ki közúti balesetekhez.
A szenved igének konkrét, elsôdleges
jelentésétôl (= fájdalmat érez)
való elszakadását s átvitt értelmû
és szószaporító használatát
ilyen kifejezések segítették elô: balesetet szenved,
büntetést szenved, csor-
bát szenved, hajótörést szenved, hiányt
szenved, hátrányt szenved, kárt szenved,
ínséget szenved, veresé-
get szenved; valamely betegségben szenved. Ezekben
természetes és logikus a szenved használata, mert a
szó eredeti jelentése többé-
kevésbé érvényesül, bár a legtöbb
kifejezés egyszerûbb változattal
helyettesíthetô (éhezik, károsodik, megverik,
beteg stb.).
Az orvosi nyelvhasználatban gyakori a szenved ige a betegség megnevezésére: szívbajban szenved, vörhenyben szenvedô gyermek; egyszerûen: szívbajos, vörhenyes. A köznyelvben is inkább csak akkor használjuk, ha a betegség kellemetlen, kínos voltát akarjuk kiemelni (pl. szorulásban, álmatlanságban szenved) vagy ha gúnyosan nyilatkozunk valakirôl: nagyzási hóbortban szenved. Nem helyeselhetjük azonban a jelentéstartalmát vesztett és puszta szerkezeti elemként terpeszkedô szenved ige használatát az alábbi kifejezésekben.
Átalakulást, bomlást, módosulást, változást szenved valami. Egyszerû igével: átalakul, felbomlik, módosul, megváltozik valami.
Fennakadást, halasztást, késedelmet, késést szenved valami. Jobb, természetesebb: fennakad, elakad, megakad, elhalasztódik valami, elhalasztanak valamit, nem sikerül valami.
A szenved igének rokon értelmû társa a tûr. Azt is mondhatnók, kiegészítik egymást. A szenved alapjelentését már érintettem. A tûr ige jelentéstöbblete az, hogy valaki vagy valami valamely kellemetlen ráhatást, állapotot megenged, érvényesülni hagy, testi vagy lelki szenvedést kibír, elvisel.
Mindkét igével alakultak átvitt értelmû, fôként a hivatalos nyelvben és a sajtóban használatos terjengôs kifejezések, ezek azonban, mint a fentiekben is láthattuk, rendszerint jól pótolhatók egyszerû állítmánnyal. Így például valamirôl bátran elmondhatjuk, hogy "nem tûri a nyomdafestéket".
Kedden elhagyta a kórházat Václav Havel cseh elnök, akit több mint egy hétig tüdôgyulladással ápoltak a prágai központi katonai kórházban. Ladislav Spacek elnöki szóvivô arról tájékoztatta a sajtót, hogy az utóbbi napokban már nem volt láza az államfônek, így orvosai úgy döntöttek: elhagyhatja a kórházat, és rezidenciáján folytathatják egészségének helyreállítása. Az AP amerikai hírügynökség emlékeztetett arra, hogy idén négyszer szorult kórházi ápolásra a cseh elnök.
A Natalia keresztnevet adták annak az elhagyott újszülöttnek a mentôsök, akit hétfôn találtak a vásárlók az olasz fôváros egyik üzletközpontjának mosdójában. Magyar fül számára az elhagyott kislánynak adott Natalia név nem érdekesebb, mint bármely más nôi név. Az olaszok számára azonban ez a névadás épp olyan, mint amikor Robinson Crusoe Pénteknek nevezte el a bennszülött fiút, akit pénteken szabadított ki egy másik bennszülött törzs fogságából - olaszul ugyanis "natale" a karácsony. A 2,5 kilós kis Karácsonyt egy közeli kórházban megfelelô ellátásban részesítették, majd egy, a mentôsök által hívott pap szentesítette a névadást- írta az AFP
Hatami bírálja a nagyhatalmak hadjáratait
Mohammed Hatami, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke kedden élesen bírálta azt a gyakorlatot, hogy a nagyhatalmak katonai erôvel avatkoznak közbe a világ legkülönbözôbb pontjain, és szorgalmazta, hogy a szembenállás helyett a párbeszéd útját válasszák. Az iráni elnök Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után nyilatkozott a sajtó képviselôinek. Hatami meg is nevezte Afganisztánt és Jugoszláviát, ahol nézete szerint a nagyhatalmaknak katonai beavatkozás helyett a kultúrák közötti párbeszéd megteremtésén kellene munkálkodniuk. Hatami elismeréssel adózott a jugoszláv vezetôknek, amiért "sikerült helyreállítaniuk a békét országukban" - idézte az AFP. Svilanovic, akit fogadott Kamal Harazi iráni külügyminiszter is, biztosította vendéglátóit, hogy az országa által a Slobodan Milosevic volt elnök megbuktatása óta követett politika megfelel az Európai Unió normáinak. Az iráni iszlám vezetés elítélte a Milosevic vezette Jugoszlávia politikáját, különösen a balkáni muzulmánok ellen vívott háborúkat.
Jogtalan bevándorlók a Csatorna-alagútban
Mintegy 130-150 jogtalan bevándorló kísérelte meg, hogy a La Manche csatorna alatt átvezetô vasúti alagúton Franciaországból brit területre jusson - közölték szerdán a francia hatóságok. A határsértôk a BBC értesülése szerint a biztonsági kerítés megbontásával kedden késô este bejutottak az alagútba, s megkísérelték, hogy a hétköznapinál ritkább karácsonyi forgalomban a mintegy 40 kilométeres távolságot gyalog megtéve brit területre jussanak. Már 10 kilométert megtettek, amikor az alagút biztonsági emberei felfedezték ôket, s a rendôrség segítségével ôrizetbe vettek közel száz embert. Az alagút ellenôrzése a szerda hajnali órákban még nem ért véget, s a vasúti forgalmat leállították - a rendôrség szerint ugyanis sikerült elmenekülnie az ôrizetbe vétel elôl néhány, vagy akár több tucatnyi határsértônek, aki így az alagútban elgázolás illetve áramütés veszélyének van kitéve. Az ôrizetbe vett csoportot a Vöröskereszt közremûködésével a közeli Sangatte táborban helyezték el.
Az Oscar-díjasok hamarabb halnak
Nem csak a mosónôk, az Oscar-díjasok is korán halnak, illetve hamarabb. A filmdíj kitüntetettjei átlagosan 74,1 évig élnek, és 3,6 évvel korábban halnak meg, mint a filmszakmában tevékenykedôk közül azok, akiket csak neveztek Oscar-díjra, de nem kapják azt meg. Erre a megállapításra jutottak kanadai tudósok 850 Oscar-díjat kapott vagy arra nevezett személy adatai alapján - írta a British Medical Journal címû szaklap. A megállapítás ellentmond annak a teóriának, amely szerint a hivatásbeli siker automatikusan jobb egészséggel jár együtt. Az Oscar-díjasok rövidebb életének magyarázatára két elmélettel szolgáltak a kanadai tudósok. Az egyik szerint lehetséges, hogy sokan közülük a szó szoros értelmében halálra dolgozták magukat, miután elhalmozták ôket megbízásokkal. A másik feltételezés szerint viszont a díjazottak esetében nagyobb a kockázata annak, hogy drogfogyasztók vagy alkoholisták lesznek a hollywoodi társas élet forgatagában, és ez okozza idô elôtti halálukat - áll az AFP jelentésében.
Mintegy ötezer ausztrál tûzoltó kénytelen munkával ünnepelni a karácsonyt a fôváros, Canberra környékén, illetve az Új-Dél-Wales államban pusztító tüzek miatt. A bozóttüzek kedden már 70 helyen adtak munkát a tûzoltóknak, akik sok helyütt már 48 órája folyamatosan küzdenek a lángokkal. Az oltást - az idônként az óránkénti 60 kilométeres sebességet is elérô - erôs széllökések nehezítik. A tüzek oltásába már 30 helikoptert és repülôgépet is bevetettek. A veszély miatt Sydney körzetében bezárták az összes nemzeti parkot, több ezer embert kellett kimenekíteni a veszélyeztetett területekrôl. A lángok fellobbanásának kedvez a levegô rendkívül alacsony páratartalma, valamint a nem ritkán 40 fokot is meghaladó hômérséklet.
Elképzelhetô, hogy nem építkezhet ott, ahol akar Michael Schumacher, a négyszeres Forma-1-es világbajnok pilótája. A Ferrari német versenyzôje a svájci Appenzell kantonban lévô Wolfhaldenben szeretne új otthont teremteni, de egy környezetvédelmi alapítvány képviselôi tiltakoznak a tervezett házépítés ellen. Schumacher korábban egyszer már vitába keveredett a helyi elöljárókkal, amikor megpróbált engedélyt szerezni, hogy magánrepülôgépével használhassa a közelben lévô katonai légibázist. Schumacher leginkább azért szeretne elköltözni jelenlegi lakhelyérôl, Vufflens-le-Chateux-ból, mert ott franciául beszélnek, Appenzell pedig német nyelvterület.
A napokban döntenek az utazási kedvezmények ügyében
Még bizonytalan a nyugdíjasok, rokkantak kedvezményes utaztatása 2002-ben. Többszöri kérdéseinkre sem kaptunk kielégítô választ ezzel kapcsolatban sem az önkormányzati képviselôktôl, sem Marosvásárhely polgármesterétôl. A napokban a Közszállítási Rt. vezetôsége döntést hoz az ügyben - tájékoztatott Kirsch Attila igazgatótanácsi tag.
Hahota-kabaré Nyárádszeredában és Marosvásárhelyen
A Hahota Színtársulat december 27-én, csütörtök este 7 órától Nyárádszeredában, a mûvelôdési házban, december 28-án, pénteken este Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében viszi színre Apósom a vezér címû rendkívüli szilveszteri kabaréelôadását. Mûsoron a Hahota legjobb bohózatai. Szereplôk: Székely M. Éva, Szabó Mária, Csergôffy László színmûvészek, Gönczy Katalin, Puskás Gyôzô bábszínészek valamint Kelemen Barna és Medvés László. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.
Biogazda alaptanfolyam-sorozat
A marosvásárhelyi Biokertész Csoport 2002. január 12-tôl vidéki gazdák számára biogazda alaptanfolyam-sorozatot indít. Helyszínek: négy-négy Maros és Nyárád menti település (Marosmagyaró, Vajdaszentivány, Marossárpatak, Sáromberke, illetve Nyárádszereda, Backamadaras, Nyárádszentbenedek, Ákosfalva). A tanfolyamok végén a résztvevôk kb. 100.000 lej értékû, a biogazdálkodással összefüggô szakirodalmat kapnak táblázatgyûjtemény, brosúra formájában. Kezdési idôpont: január 12- én, Ákosfalván elôször a Nyárád menti hallgatóknak, január 13-án, Sáromberkén a maros menti hallgatóknak összevont nyitóelôadást tartanak a meghívott vendégelôadókkal. A további elôadásokat helyben, az említett településeken tartják.
Karácsony alkalmával több intézménybe, iskolába. így a Bolyai Farkas líceumba is ellátogatott a Télapó. Ezúttal manók kíséretében hozta tömött zsákját az alkalmazottak gyerekeinek. Mielôtt kiosztották volna az ajándékokat, az egyik manó (Kozsik Ildikó) verseket és énekeket adott elô és tanított a kicsiknek. A Télapó (Kozsik József) mindenkivel elbeszélgetett, s megígérte, hogy jövôben is visszatér.
Bolyais öregdiákok III. világtalálkozója
A Református Kollégium és Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre 2002-ben szervezi meg III. világtalálkozóját. A nyáron sorra kerülô többnapos rendezvénysorozatra a világ minden tájára elszármazott bolyaisok hazatérését várják.
2002-re halasztották az autóbusz- vásárlást
A decemberre, a marosvásárhelyi Közszállítási rt. által meghirdetett versenytárgyalást 10 autóbusz vásárlására januárra halasztották. A versenytárgyaláson megjelenô két cég (mindkettô farkaslaki) a feladatfüzetben meghatározott elôírásoknak nem felelt meg, így el kellett napolni a licitet. A helyi tanács még októberben jóváhagyta az autóbuszok beszerzését, darabonként 40.000 márka értékben. A tanácsi döntést az indokolta, hogy a vállalat gépkocsiparkja elavult, felújításra szorul.
Musica Humana a Kultúrpalotában
Ma este 7 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Musica Humana nôi kamarakórus és Csíky Csaba orgonamûvész-karnagy hangversenyére kerül sor, a kórus fennállásának 15. évfordulóján. Mûsoron: Bach, Schubert, Liszt, Eben, Kodály, Csíky Csaba, Chirescu-Benedek, Albinoni, Boelmann-mûvek.
2001. december 17-én a marosvásárhelyi ferences szerzetesek rendházának keretében mûködô gyermekotthon 16, másfél és 13 év közötti lakóját, az Oázis Alapítvány vezetôségének meghívására, székházukban mikulási és karácsonyi elôadással örvendeztették meg a Bolyai Farkas líceum IX. Jtermészettudományi osztályának tanulói, osztályfônöknôjük vezetésével. Tiszteletre és figyelemre méltó ez a keresztényi szeretetbôl fakadó gesztus, valamint a szülôk támogatása.
A SMURD Rohammentô-szolgálathoz az ünnepekkor szokásos panaszokkal érkeztek betegek: gyomorbántalmakkal, 10 személyt alkoholmérgezéssel vittek be, de sokan magas vérnyomás, vírusos légúti megbetegedés, vesekrízis miatt hívtak mentôt. A Megyei Mentôszolgálathoz sem érkezett a megszokottnál több hívás, leginkább magas vérnyomással, szívpanaszokkal szállítottak be betegeket. A SMURD szolgálatos orvosa szerint Arafat doktor tegnap délben, a nagyszebeni Salvamont hívására helikopterrel a Negoiului csúcs környékére repült, ahol egy lavina több turistát elsodort. A sérültekrôl a késô délutáni órákig még nem lehetett semmit tudni.
GIDÓFALVI ILDIKÓNAK kíván áldott, békés karácsonyi ünnepeket és örömökben gazdag, boldog új évet sok szeretettel barátnôje, Éva Bonnból. (v.)
SZÁSZ FERENCNEK és családjának kíván meghitt hangulatú karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új évet Éva, Csöpike és Babika Bonnból. (v.)
Édesanyámnak, MÁRTÁNAK és testvéremnek, ILKÁNAK és családjának, a nagyszámú rokonságnak valamint barátnômnek és családjának Marosvásárhelyre kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet. Kérjük a jó Istent, hogy adjon hosszú, boldog életet mindannyiotoknak. Elvira és Tibor Kanadából. (v.)
Szeretnék ezúton édesapámnak, PÁL ANDRÁSNAK valamint összes barátomnak és ismerôsömnek boldog karácsonyt és sikerekben gazdag, jobb új esztendôt kívánni. Pál Levente- András Los Angelesbôl. (v.)
Ezúton szereténk kellemes karácsonyi ünnepeket, valamint boldog új évet kívánni Ákosfalvára KISS JÓZSEFNEK és fiának, LEVENTÉNEK. Sok szeretettel felesége, Ilona és leánya, Enikô az Egyesült Államokból. (v.)
FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (131.000-164.000 lej/g). Mobil 094-991-175. (31611)
GYENGE a jel a mobiltelefonján? Professzionális segédantennák eladók térerô erôsítéséhez, háztetôre is szerelhetô változatban. Tel. 121-853, 095-794-826. (32465)
ELADÓ olcsón dollár, fekete-fehér és színes televíziók. Tel. 215-385, 095-199-623. (32999)
ELADÓ Estonia-3M lemezjátszós rádió, Philips 2205 hordozható kazettofon, kazetták, új olasz hajszárító. Minden kitûnô állapotban. Tel. 135-331. (33005)
KFT ELAD homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (2862807)
ELADÓK: hûtôk, fagyasztók, kombinált hûtôk, hûtôvitrinek, automata mosógépek, színes tévék. Egy év garancia, ingyenes hazaszállítás. Gyár utca 15. Tel. 218-314. (32282)
ELADÓ minôségi fehérbor. Tel. 254-902. (32995)
ELADÓ jutányos áron akkumulátoros, háromkerekû motorbicikli gyerekeknek. Tel. 168-709. (33044)
VENNÉK legkevesebb 20 hektár mezôgazdasági területet a Nyárád vagy a Küküllô mentén. Tel. 093-991-891. (33066)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, automata mosógépeket, színes tévéket garanciával, a város területén és a szomszédos falvakban ingyenes szállítással. Tel. 165-373, 094-626-544. (32589)
ELADÓ 486-os számítógép. Tel. 166-548. (33115)
ELADÓ új, drapp, hosszú, gyári irhabunda, kapucniján, ujján és alján szôrmedíszítéssel. Tel. 141-711. (33117)
ELADÓ házibor híres szôlôtermô vidékrôl. Tel. 121-609. (33121)
KIADÓ bútorozott garzon hosszú távra. Fizetés elôre. Tel. 210-610. (32982)
ELADÓ ház Cserefalván (Márkus-féle lakás). Tel. 094-195-306. (33116)
ELADÓ 2 szoba-összkomfortos tömbházlakás a Tudor negyedben, IV. emeleten. Tel. 252-231. (3477026)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251- 111, mobil 095-251-111. (31611)
ARANY és ezüst ékszerek készítését, javítását vállaljuk. Liszt Ferenc utca 11. sz. Tel. 251-111. (31611)
ÉRETTSÉGIZETTEK, figyelem! Keresztféléves, felsôfokú, államilag elismert, 1-2 éves képzésben vehet rész február elejétôl Magyarországon: mérlegképes könyvelô (utolsó lehetôség), külkereskedelmi idegen nyelvi levelezô, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser, marketing és reklámügyintézô. Hallgatóinknak diákigazolványt, kollégiumi ellátást biztos&