A világ bármely táján éljen is (kivétel Magyarország), a Népújság révén ünnepi jókívánságot küldhet, díjmentesen köszöntheti itthoni hozzátartozóit, ismerôseit. Üzeneteket az impress@fx.ro e-mail címre várunk.

Magyarországi internetes olvasóink kedvezményes díjszabással (szavanként 50 forint) üzenhetnek Maros megyei, marosvásárhelyi szeretteiknek. Üzeneteik ellenértékét a Custos–Zöld könyvesboltban (1024 Budapest, Margit körút 7., telefon: 212-51-91) egyenlíthetik ki.

Éljen az alkalommal!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A 2002. évre érvényes megyei költségvetés elfogadása során botrányos jelenetnek volt tanúja a tanács gyûlésterme. Az ellenszavazat nélkül elfogadott megyei büdzsé egyik pontja ugyanis heves ellenállást váltott ki a marosvásárhelyi tanácsban, amely a szomszédos épületben ugyanabban az idôben ülésezett, olyannyira, hogy Fodor Imre alpolgármester tiltakozásuk jeléül átruccant a megyei tanács épületébe, s teljesen szokatlan és a szabályzatoknak ellentmondó módon, a közbeavatkozásával megszakította az éppen a 9. napirendi pont megszavazásán munkálkodó megyei kollégák munkáját.

A megye és a megyeszékhely között idônként fellobbanó háborúskodás újabb vitáját a marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa robbantotta ki, amely a kormány határozata értelmében január elsejétôl a helyhatósá-gok fennhatósága alá tartozik. A kormányrendelet azonban nem szól arról, hogy a "helyhatóság" alatt a megyét, vagy az intézménynek otthont adó megyeszékhelyt kell érteni, aminek az lett a következménye, hogy egyik helyhatóság sem kér a nagy múltú, nemzetközi hírû kulturális intézménybôl!

A megye költségvetésében - melynek elfogadása a törvény és logika elvei szerint megelôzi az egyes helységek költségvetésének megszavazását - az intézmény mûködésének fedezése céljából 12 milliárd lejes kormánytámogatást különítettek el Marosvásárhely számára, ezzel mintegy átutalva a színházat a megyeszékhely hatáskörébe. A hírrôl értesülve, Fodor Imre - megszerezvén Ioan Toganel prefektus támogatását is - megpróbálta jobb belátásra bírni a megyei tanácsot. A Virág György megyei tanácselnökkel vívott, udvarias, ám meglehetôsen ingerült hangnemû vitából kiderült, hogy a város egyáltalán nem kívánja átvenni a színházat, noha Virág György ezúttal is leszögezte, hogy korábban több városi tanácstaggal konzultált az ügyben. Ioan Toganel azzal próbált érvelni, hogy micsoda presztízsveszteség egy "nemzeti" színházat "municípiumi" színházzá degradálni, de Virág György hajthatatlan maradt. Nem csak azért, mert egy megszavazott határozatra a szabályzat értelmében nincs lehetôség ugyanazon az ülésen visszatérni, hanem azért is, mert - hangzottak az érvek -, a megye már most is tíz kulturális intézmény felettes szerve, amelyek nem kis pénzébe kerülnek, míg a város anyagi lehetôségei - noha az igényekhez képest szintén szûkösek - összehasonlíthatatlanul jobbak. A színház mûködtetése a költségvetési kiegyenlítésekre szánt, tehát a tíz alárendelt kulturális intézménynek és a 92 községnek kiutalható teljes összegnek szinte 20%-át emésztené fel.

A két helyhatóság húzódozásának nyilvánvaló anyagi oka, hogy a színház mûködését a központilag leosztott 12 milliárdból legfeljebb augusztus- szeptemberig lehet biztosítani, a többit a felettes helyhatóságnak kellene elôteremtenie, s egyikük sem kíván nyûgöt venni a nyakába.

A megye 2002-es költségvetése azonban természetesen nem csupán a Nemzeti Színháznak szánt 12 milliárdból áll. A tanácsosok megszavazták a 368 milliárd lejt kitevô bevételi és kiadási szintet, s elfogadták, hogy a tanügy mûködtetésére 772 milliárd lejt szánnak a héa-ból leosztott összegek terhére. Az utakra 59 milliárdot fordítanak megyei költségvetési alapokból és 71 milliárdot a speciális útalapból, amelybôl 34 milliárd a Dózsa György utca fôjavítását segíti elô. Beruházásokra minimális összegeket költenek 2002- ben, a terv 35 milliárd lejes szintet irányoz elô. Érdekesebb tételként megemlíthetô, hogy a szándékok szerint a megyei tanács gyûléstermét, valamint a Kultúrpalota nagytermét és tükörtermét légkondicionáló berendezéssel kívánják ellátni.

Ugyancsak a keddi ülésen utolsó simítást szenvedett a 2001. évi költségvetés is, amelyben kiigazították az idôközben tapasztalt befolyások alapján az idei büdzsét. A módosítások közül leginkább említésre érdemes a legjobb sportolók és a nôi tekecsapat díjazására szánt 60 millió lej, illetve a megyei múzeum támogatására szánt 550 millió lejes emelés, annak ellensúlyozására, hogy a mûvészeti alkotások szakvéleményezésébôl származó tervezett bevételek elmaradtak, mert a tevékenységet a mûvészeti, vallás- és mûkincsügyi igazgatóság hatáskörébe utalták át.

Az elôfizetôk igénye szerint?

A marosvásárhelyi Romsat-Cable kábeltelevíziós társaság december folyamán új mûsorrács szerint sugároz. Melyek az újdonságok? - kérdeztük Gábor Ferencet, a társaság igazgatóját.

- December elejétôl folyamatosan változtattuk a mûsorrácsot. Erre azért került sor, mert az általunk készített felmérésekbôl kiderült, az elôfizetôk, a nézôk ezeket az újonnan bevezetett mûsorokat igénylik. Új mûsoraink: a Muzzik Arte és a Lacinquime - amelyeket váltakozva sugárzunk -, a Realitatea, az Omega TV és az MCM Romania. A mûsorcserérôl értesítettük a nézôket a Romsat-Info, saját információs csatornánkon is. A Muzzik Arte kizárólag szimfonikus zenét sugároz, nagyon sok nézô kérte. A Realitatea román tévéadót jobbára a közéleti eseményekért, hírekért kedvelik. Az Omega TV adásaiban inkább politikai mûsorok szerepelnek. Az MCM mûsorait inkább a román fiatalság kedveli, ez jobban megfelel az igényeiknek, mint az MTV.

- Melyek azok a mûsorok, amelyek lekerültek a Romsat szórásából? Új magyar mûsorra számíthatnak-e a nézôk?

- Kiválogattuk az alacsony, 1, 2, 3 százalékos nézettségû mûsorokat és ezekrôl mondtunk le. Ilyen a spanyol TVE, az olasz RAI1, a Travel, a Fox Kids és az MTV. Kevesen nézik azokat a mûsorokat, amelyeket nem feliratoznak, és teret hódítanak a román, illetve magyar nyelvû mûsorok. A Travelrôl azért mondtunk le, mert csak részben volt feliratozva. A Fox Kids sem tudott teret hódítani, a gyerekek java része a Cartoon Network adót nézi. A nézôk egyelôre nem számíthatnak új magyar mûsorok beiktatására.

- Az új mûsorok bevezetésével az elôfizetôk számíthatnak-e az elôfizetési díj növelésére?

- Az elôfizetési díjat nem emeljük. Marad továbbra is 4,5 dollár.

- A nyugdíjasoknak szánt kedvezmény újbóli kérvényezése, illetve feltételekhez való kötése elégedetlenséget szült az elôfizetôk körében. Meddig nyújthatók be még kérvények? Mekkora kedvezményrôl van szó?

- Elméletileg november 30-ig fogadtuk el a nyugdíjasoktól a kérvényeket. Engedményt tettük, s a kéréseket december végéig elfogadjuk. Januártól már nem, és újabb kéréseket csak jövô év végén veszünk figyelembe. A nyugdíjasoknak járó kedvezmény az elôfizetés 20 százaléka, azaz körülbelül 30 ezer lej.

- Nagyon sok speciális eset van, amikor például egy családban három nyugdíjas van, vagy két nyugdíjas és egy kiskorú, ilyen esetben miért nem jár kedvezmény?

- Az ilyen eseteket megvizsgáljuk, és döntünk, hogy megadjuk-e a kedvezményt vagy sem.

- Csökkent-e az elôfizetôk száma?

- Az elôfizetôk számát illetôen nem szoktunk nyilatkozni. Ennek ellenére elmondom, hogy az utóbbi két hónapban az elôfizetôk száma nôtt.

- Milyen más újdonsággal szolgál a Romsat?

- Az ünnepek ideje alatt december 24, 25 és 26-án a HBO mûsorait kódolatlanul, ingyenesen szórjuk.

Aktuális

Adrian Nastasénak mostanában kedvenc szavajárása, hogy "kerüljük el a csapdát". Ez akkor hangzik el refrénként, amikor valamely kérdésben nem kíván hirtelenjében állást foglalni. S tegyük hozzá: jó diplomáciai érzékkel hagyja "fejlôdni" a dolgokat.

Most mégis csapdába lépett, s nem is akármilyen ügyben. Himnuszügyben. Mint olvasóink is tapasztalhatták, megfelelô körítéssel zajlik a ribillió a kormány 1157-es határozata, a valamikori (75/1994-es) törvény, vagyis annak rendszabálya körül, hogy miként kell Románia állami szimbólumait, zászlaját, címerét használni, himnuszát énekelni. Azt is tudják, hogy a szombati SZKT-ülésen, egységes, hangos állásfoglalásként az említett jogszabállyal szemben, az RMDSZ két testülete, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa és a Szövetségi Egyeztetô Tanács, fennhangon, mindenféle beintés nélkül elénekelte a magyarság himnuszát. Állítólag erre kapta fel a fejét rég nem látott hirtelenséggel a fôügyész, s rendelt el vizsgálatot. Erre jöttek a "reakciók". Markó Béla kerek-perec kijelentette: "Magyarország himnusza valamennyi magyar nemzeti imája, amelyet eddig számtalanszor elénekeltünk, sôt istentiszteletek alkalmával is elhangzik. Újra kellene végeznie jogi tanulmányait annak, aki a bûnügyi vizsgálatot elrendelte".

Totál patthelyzet. Ebbe a csapdába sétált be a csapdákat eleddig oly ügyesen kerülgetô kormányfô. S az egészben az a legkülönösebb, hogy ezt a csapdát maga a kormány állította saját miniszterelnökének. Mert mirôl is szól valójában a történet? Arról, hogy született egy törvényalkalmazási melléklet, amelyben pontosan leírják, hogy Románia nemzeti felségjeleit hogyan és milyen körülmények között kell használni. Semmi rendkívüli. Minden országnak vannak hasonló rendszabályai, hogy ezeknek a jelképeknek a használata egységes, és nemzeti szimbólumokhoz méltó legyen.

S akkor jön a csapda, két rövid cikkelyecske formájában. A mindössze 25 artikulust tartalmazó mellékletben ugyanis két mondat (6. és 16. pont) szól arról, hogy mi is történik más államok zászlajának kitûzése, himnuszának eléneklése esetén. Vagyis hogy ezeket hivatalos vizitek, nemzetközi jellegû ünnepségek és ceremóniák alkalmával lehet használni, énekelni Románia himnuszával együtt. Ha ez kimarad a szóban forgó szabályzóból, minden rendben lévônek lenne mondható. Csakhogy valahol, valakik még 1994-ben(!) odacsempészték, mert hallottak harangozni valamit arról, hogy Romániában egyesek szívesen énekelnek más himnuszt is, mint Románia hivatalos nemzeti himnuszát.

Adrian Nastase nehéz dilemma elé került. Biztosra vehetô ugyanis, hogy az RMDSZ és a romániai magyarság továbbra is énekelni fogja a magyar nemzet (tehát nem csak Magyarország) himnuszát, ha úgy tetszik zsoltárát, folyamatos törvénysértést követve el, és a polgári engedetlenség jogával élve. Ez pedig mindjárt a valamikor januárban újrakötendô PSD-RMDSZ protokollum fôbenjáró témájává lép elô. Az RMDSZ ugyanis ebben nem engedhet, így két mondat miatt akár az egész felborulhat. De csapda ez a kérdés más szempontból is Adrian Nastase számára. Mit szól majd ahhoz, ha a román jogszabályra hivatkozva Ukrajnában, Szerbiában vagy máshol,(Magyarországon aligha), ahol románok élnek, törvénybe iktatják, hogy Adrian Nastase ottani nemzettársai nem énekelhetik a saját nemzeti himnuszukat, nem tûzhetik ki saját nemzeti színeiket? Kíváncsian várom, hogy a diplomáciában jártas miniszterelnökünk miként vergôdik ki ebbôl a csapdából. Azt remélem, hogy európai szellemiségû megoldást talál a patthelyzetre.

Brüsszelben nagy érdeklôdéssel várják, milyen tájékoztatást ad Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a NATO szokásos év végi védelmi miniszteri értekezletén részt vevô kollégáinak az afganisztáni hadmûveletrôl és fellép-e újabb kérésekkel a szövetségesek iránt.

A szeptember 11-i példátlan terrortámadás óta Rumsfeld most találkozik elôször a NATO- országok minisztereivel, valamint Szergej Ivanov orosz védelmi miniszterrel, akivel már a kétnapos értekezlet elôestéjén kétoldalú megbeszélést tartott Brüsszelben.

Az értekezlet középpontjában mértékadó NATO-forrás szerint a terrorizmus elleni hadjárat kérdései és a balkáni katonai missziók állnak, de természetesen szó lesz sok másról, így az amerikaiak rakétaelhárító terveirôl, az önálló európai védelmi és biztonsági politikáról, a NATO haderôfejlesztési programjáról. A 19 ország miniszterei megvitatják az Oroszországgal való együttmûködés és partneri viszony elhatározott szorosabbra fûzését, az állandó vegyes-bizottság keretében pedig együttes megbeszélést is tartanak Ivanovval. A NATO-ban arra számítanak, hogy egy levélváltás formájában sor kerül a moszkvai NATO katonai összekötô iroda régóta sürgetett létrehozásának engedélyezésére is.

Lord Robertson NATO-fôtitkár a szeptember 11-i terrorista támadásból fakadó fontos következtetések levonására buzdította a 19 ország védelmi minisztereit.

- Le kell vonnunk a szükséges következtetéseket, akkor is, ha ez további forrásokat követel a védelem és a biztonság számára, és új egyensúlyokat követel védelmi programjaink között. Az új kihívásokhoz kell alkalmaznunk koncepcióinkat, kapcsolatainkat és fôleg védelmi képes- séginket - mondta a miniszteri ülés megnyitóján a fôtitkár. Hozzátette, hogy a szeptember 11-i támadás nemcsak alapvetôen megváltoztatta és baljós új megvilágításba helyezte a szövetséges országok biztonsági környezetét, hanem új esélyeket is teremtett. Ezek közül kiemelte, hogy a NATO-nak és Oroszországnak most van alkalma megváltoztatni a történelmileg beágyazott régi szembenállást és ezt az alkalmat meg kell ragadni.

Mértékadó NATO-tisztségviselô szerint Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter elsôsorban az al-Kaida elleni afganisztáni hadjárat haladásáról számol be az ülésen. A szövetség azonban nem készül a hadjárat lezárulása után sem mint szövetség szerepet vállalni az afganisztáni békefenntartásban. A 3-5 ezer fôsre tervezett haderô szervezését és vezetését Nagy-Britannia vállalta, és az Európai Unió jó néhány más országa is készül csapatokat küldeni. Ezek az országok várhatóan olyanok lesznek, amelyek egyben a NATO tagjai is, de sem a terroristák elleni hadjárat, sem a békefenntartásra tervezett misszió nem a NATO vagy az EU keretében folyik.

A tálibok bukása után hatalomra került afgán vezetôk elfogadták elvben, hogy ötezer fôbôl álló nemzetközi békefenntartó haderô érkezzék az országba - jelentette kedden a kabuli védelmi minisztérium illetékeseire hivatkozva az AFP.

Az elvi egyezség már megszületett, de a hivatalos aláírás csak kedd estére várható - közölték az idézett illetékesek. Nehéz tárgyalások elôzték meg létrejöttét: szombat óta Kabulban tárgyalt errôl John McColl brit tábornok, aki megbízást kapott arra, hogy elôkészítse a terepet a nemzetközi békefenntartó erô elsô elemeinek telepítéséhez.

Coll találkozott Mohammad Kászim Fahimmal, a december 22- én hivatalba lépô afgán ideiglenes kormány kijelölt védelmi miniszterével és más afgán vezetôkkel.

- Már megegyezett velük ötezer vagy több katona Afganisztánba vezénylésében, már nem a nemzetközi haderô mérete a probléma, hanem feladatának és telepítési helyének meghatározása - idézte az AFP a kabuli védelmi minisztérium illetékeseit.

A terrorizmus egyik formáját jelenti a gyermekek prostitúcióra kényszerítése, illetve a pornográf termékek általuk történô értékesítése - ez a véleménye több olyan szakembernek, aki részt vesz az ebben a témakörben hétfôn kezdôdött jokohamai UNICEF-konferencián.

Az ENSZ gyermekalapja második alkalommal rendez világkonferenciát errôl a témáról. A vita elején felszólalt Takamado Hiszako hercegnô, aki hazájában, a konferenciának otthont adó és társszervezô Japánban tevôlegesen részt vesz a gyermekvédô mozgalomban. Mint mondta, az értelmezô szótár szerint a terrorizmus félelemkeltést, illetve behódolásra kényszerítést jelent szervezett erôszak vagy más módon való megfélemlítés révén. A gyermekek alapvetô jogainak érvényesüléséért ugyanúgy kell küzdeni, mint más emberi jogokért - tette hozzá. A hírügynökségi jelentések szerint ezt a gondolatot különbözô formákban többen kifejtették, közöttük Carol Bellamy, az UNICEF igazgatónôje. Ô hozzátette, hogy a legnagyobb felelôsség a kormányokra hárul, mert szigorúan büntetniük kell vagy kellene a gyermekeket kihasználókat.

Silvia királyné, az 1996-os elsô kongresszus házigazdájának, Svédországnak a képviseletében elmondta, hogy szerinte a gyermekek szexuális kizsákmányolása emberiségellenes bûntett, és ennek a bûntettnek naponta háromezer újabb áldozata van a világon. Összesen mintegy 250 millió gyermeket használnak ki ily módon. Ségolene Royal francia családügyi és ifjúsági miniszter párhuzamot vont a gyermekek szexuális kizsákmányolása, vagyis a gyermekek felnôttek általi terrorizálása és a szeptember 11-i amerikai terrorcselekmények között. Arra emlékeztette a mintegy 3300 résztvevôt, hogy az amerikai terrorcselekmények miatt 2002 májusára kellett halasztani a gyermekek 2. világtalálkozóját, amelyet eredetileg New Yorkban rendeztek volna, csupán néhány nappal szeptember 11-e után. Mint mondta, a halasztás miatt különleges szerep hárul a jokohamai kongresszusra, az azon születô döntéseket a 2002. májusi csúcstalálkozón figyelembe kell majd venni.

(MTI-Panoráma) Egy 112 éves idôs dáma kisminkelése idôigényes és költséges vállalkozás, pláne, ha az "illetô" 300 méter magas. A szóban forgó "matróna" Párizs jelképe, az Eiffel-torony, közismert becenevén az Öreg Hölgy.

A Szajna-parton nyújtózkodó acélszerkezetet minden hetedik évben tetôtôl talpig átfestik. A napokban kezdôdött, immár 16. toalettfelújításra 15 hónapot és 19,6 millió frankot - mintegy 750 millió forint - szán a párizsi önkormányzat.

A legendás torony ezúttal is, mint 1968 óta mindig, rózsaszínes árnyalatú gesztenyebarna alapszínt kap, amely a négy lábtól elfelé haladva egyre világosodik, s ezzel optikailag még sudárabbnak mutatja, mint amilyen a valóságban. Újításként most elôször környezetbarát cinkfoszfát pöttyözéssel is beszórják, ami a korábbi rétegeknél hatékonyabban óvja a nagyvárosi szennyezô hatásoktól.

A munkálatok idôtartamát és horribilis költségvetését a különleges kozmetikai kezeléshez választott kíméletes módszer magyarázza. A speciális szakismereteket, bátorságot és tiszta fejet követelô feladatra felfogadott 25 fôs akrobata-festôcsapat nem használhat szórópisztolyt, a fémtorony 12 ezer acélgerendájának minden centiméterére a leghagyományosabb módon, ecsettel viszik fel a festéket. A számla tetemes részét teszi ki az anyagköltség, amelyben a többi között 1500 darab méretes pemzli, 2000 pár bôrkesztyû, 60 tonna festék, 1500 biztosító heveder szerepel - s akkor még nem volt szó a veszélyességi pótlékról.

A sziszifuszi munka még csak a kezdeteknél tart: gyakorlott alpinisták 50 kilométer hosszú ponyvafüzért aggatnak fel a szerkezet elemeire, ezekhez erôsítik majd magukat - és összes munkaeszközüket - a toronymázolók, s ez szolgál védôernyôül az Eiffel hatalmas lábai körül nyüzsgô turistáknak is. A festés elôtt azonban még le kell csiszolni az elrozsdásodott felületeket, s egy alapos gôzfürdô után indulhat csak az újrasminkelés, két alapozóval és a végsô fedôréteggel.

A 2003 februárjáig tartó renoválás idején az üzletmenet zavartalan: Párizs legnépszerûbb "szép-asszonya" a hosszadalmas szépítkezés idején sem hajlandó lemondani évi hatmillió rajongójának hódolatáról. (A párizsi önkormányzatról már nem is beszélve, amely a fejenként minimum 40 frankos belépôjegy - mintegy 1500 forint - árával számolva a mázolás költségeinek több mint tízszeresét kasszírozza be a látogatóktól.)

Kezemben a Kairosz Kiadónál megjelent és azóta "lefújt" erkölcstan könyvvel (Szabó Kálmán: Mindennapi erkölcsünk, Bp. 2001), azon morfondírozom, mitôl olyan tiszteletre méltó érték a másság. Lehet, hogy az olvasó már sejti is, mirôl van szó. Néhány hete ugyanis a magyarországi Terry Black-ügyben sokan kardot rántottak a személyiségjogok, a másság védelmében. Ráadásul az említett tankönyvjelöltet is levették a listáról, mert azt találja írni, hogy manapság egyesek nyíltan (szemérmetlenül) kérkednek "másságukkal", fôleg szexuális identitászavarukkal (197. old.), és különleges tiszteletet igényelnek a "normális" többségtôl, a közösségtôl.

A fenti másságigénylôk világnézete szerint minden relatív. Miért ne lenne normális az is, ami eltér a megszokottól. Egyáltalán mi az, hogy normális? Az szubjektív dolog… Például, aki szexuális önazonosságában eltér a többitôl, az is normális, csak egy kicsit más… Különben sem vagyunk egyformák, és így szép, színes a világ… Az ilyen olcsó frázisok tulajdonképpen elárulják az illetô beteg logikáját. Hiszen a világ színes és szép, de az erkölcsi rendbontásért a szabad akaratú ember a felelôs.

A másság zászlaját lobogtatók azonban még tovább mennek. Tiszteletet, odafigyelést, kivételezett toleranciát követelnek - az emberi jogokra hivatkozva -, mintha a másság olyan sajátos érték volna. Különböznünk szabad, az rendben is van, de valójában úgy tevôdik fel a kérdés: érték-e a másság önmagában? Lehet-e, kell-e tüntetni vele? Köteles-e a közösség arra, hogy a "másokat" minden további nélkül "nebántsvirág"- ként kezelje? Vagy a többség évezredes tapasztalata nem normális? Most fedezték fel valakik, hogy a teremtésbe hiba csúszott? Meg lehet-e szavazni a fehérrôl, hogy fekete?

A Jó Pásztor az elveszett után megy, bízva abban, hogy a kilencvenkilenc van annyira edzett és felnôtt, hogy a nehéz terepen is eligazodik, és visszafogadja a tévelygôt. A hívô ember is alázattal ismeri be, hogy állandóan Isten irgalmára szorul, és épp ezért kell szeretettel fordulnia a másik felé, miközben nem hagyja jóvá a bûnt. De nem nevezi normálisnak azt, ami eltér a normától. A norma pedig maga az Isten! Ezt még Einstein is tudta és vallotta! A hívô ember szerint a jó az jó, a rossz az rossz. A fehér az fehér, a fekete az fekete. Efölött nem lehet vitatkozni, mert az erkölcsi rend Istentôl származik. Ezen a szinten nincsenek alternatívák: vagy jó az, amit teszek, vagy nem. A jó és a rossz, az erkölcsös és erkölcstelen nem szubjektív nézôpont kérdése, hanem Istenhez viszonyítva dôl el. Amennyire közelítek az isteni mércéhez, tudatosan, önneveléssel, lelki élettel, becsületes munkával, annyira vagyok "normális". Ellenkezô esetben nincs jogom elvárni másoktól, hogy tiszteljék rendezetlen életemet, zavaros hajlamaimat, hogy megdicsérjenek bûneimért. A másság ugyanis önmagában nem érték. Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett személy az érték, és nem a bûnei. Mindenekelôtt az emberi méltóságot kell tisztelnünk, és lehetôleg szeretnünk. De ha a másik mássága a hazugságban, a közösségi-erkölcsi értékek alóli
"kilógásban", a csalásban vagy egyéb bûnökben merül ki, akkor semmi erkölcsi alapja nincs, hogy ôt tiszteljék, tolerálják. Az ilyen másságot legfeljebb eltûrjük, vagy elviseljük - szeretetbôl. De visszatetszô és ízléstelenül provokáló, ha ezzel a mássággal valakik kérkednek, és kifejezetten büszkék rá.

Az ember személyiségét, jellemét nem annyira a genetikai kódoltság, mint inkább a nevelés, az önnevelés határozza meg. S ehhez szinte még vallásosnak sem kell lenni. Igenis felelôsek vagyunk ösztöneink, hajlamaink "karbantartásáért" és "ráncba szedéséért", hiszen ez is erkölcsi nagykorúságunkhoz tartozik. Ha szabadság, személyiségi jogok és felelôsség egy húron pendülnek, akkor másságunkkal nem eltérünk a normálistól, hanem a közösséget gazdagítjuk, és így valóban színesebb lesz a világ…

Nagyon fájdalmas számunkra, ami a nyugdíjak kiigazítása körül történik, azaz nem történik. Az 1990-1998 közötti idôszakban nyugdíjazottak havi nyugdíja nagyon alacsony, nem elég a közköltség, a gyógyszerek, élelmiszer kifizetésére, illetve megvásárlására. Igaz, ígéretet kaptunk, hogy ebben az évben, aztán hogy jövô évben "korelálják", azaz kiigazítják a nyugdíjat. Karácsony elôtt állunk, most meg azt hangoztatják, hogy 2002-2004 között lesz nyugdíj-kiigazítás. Csakhogy mi nem felejtjük el a PDSR választás elôtt tett ígéreteit. Akkor azt gondoltam, végre erôs és határozott kormányunk lesz. Csalódtam, mert jobban sajnálják tôlünk a pénzt, mint a parasztpárt.

A jelenlegi kormánypárt ne felejtse el, hogy 1990-ben a hatalomra kerülését azok a nyugdíjasok is segítették, akiket ma létminimum alatt tartanak. Persze, akkor kedvezményt adtak, korhatár elôtt mehettünk nyugdíjba, nem gondolva arra, hogy ennek hátulütôje is van. A kilencvenes évek elején nyugállományba vonulók fele már nem él. Vagy épp azt akarják, hogy minél kevesebben éljenek, hogy minél kevesebb nyugdíjat kelljen megemelni?

Vajon a kormány tagjainak van fogalmuk arról, hogy a 700-800 ezer lejes nyugdíjból mit lehet megvásárolni? Javasolom: látogassanak el a piacra, tájékozódjanak az árakról, s végezzenek egy számítást, mire elég a nyugdíj. A tévében láttam, hogy a parlament folyosóin felmérést készítettek, de a honatyáknak fogalmuk sem volt, hogy mi mennyi. Persze hogy nem tudják, s miért is tudnák: nekik nem ennyibôl kell megélni.

A több mint 600 ezer nyugdíjas nevében

…álljunk meg egy polgári szóra, úgyis most a (nagy és jó) polgárság diadalmenetét reméli a megbukott illúzióktól teli padlás tulajdonosa, népünk.

Olvasom a Népújság hasábjain, hogy "a politikusi tevékenység nem játék, melyet, ha elveszít valaki, egyszerûen kilép, továbbáll, hogy aztán a nép viselje a soha már helyre nem hozható következményeket. Csak egy példa rá: gr. Károlyi Mihály és Kun Béla." (Lelôhely: Nú. 2001. dec. 15., 291. sz.)

Nos, én azt hiszem, a politikus arra esküszik fel, hogy változásokat vigyen a parlamentáris demokrácia segítségével a társadalom és gazdaság életébe, sokszor maradandó változásokat akar a választói számára, melyek sikerében elméletileg hinnie kell. És a politika nem csak sikerekrôl mesél, hanem kudarcokról is. Márpedig a folyton változó politikai, gazdasági körülmények, erôviszonyok ellenére, a mindig fönnmaradni tudó, bármi áron gyôztes politikus elvtelen csirkefogó, gátlástalan karrierista, gizgaz(ember) - szerintünk. Ha valamely vezérlô elv megbukik, állítsuk tehát azonnal törvényszék elé a bukott elveket képviselôket. Másként és konkrétan: ha holnap az RMDSZ Markó Béláját, Takács Csabáját, Sógor Csabáját stb. kigolyózzák a parlamentbôl, kicseppennek a képviselôségbôl, akkor, feleim, szabad a préda, nosza rajta, üljünk felettük törvényt, lincseljük meg, mert a romániai magyar nép viseli politikájuk következményeit.

Létezik a politikában és a társadalomtudományokban egy fogalom, amit J. J. Rousseau óta úgy neveznek, hogy társadalmi szerzôdés. Ebben nem csak a választáskor nyújtott ígéretek és a kölcsönös bizalom van benne, de az is, hogy úgy cselekszem, ahogyan a lelkiismeretem és legjobb tudásom diktálja, politikai alakulatom, csoportom és az egyéni érdekeim összhangba hozott keveréke kívánja. Nem vagyok a magam ura, a sors és lét, a körülmények és véletlenek, akaratok és vágyak súlya alatt cselekszem, felelôsen. Felelôsségem kiváltképp akkor él, amikor mûködöm, hivatalban vagyok. A demokráciában a cselekedetek számítanak. Felelôsségre vonhatnak, de a politikusnak is kijár az ártatlanság vélelme. (Nem hadvezérekre, hanem a békeidôk szereplôire gondolok.) A Milosevics-féle diktátorokat, a tömeggyilkosokat, a gazdaság fosztogatóit kell felelôsségre vonni, nem a politikusokat. Hiszen az Egyesült Államokban négyévente van elnökválasztás, és az elnököt funkciója idején támadják a leghevesebben, vonják felelôsségre (lásd Watergate-ügy, a Monika Lewinsky-affér), nem pedig mandátumának lejárta után. Akkor már fogatlan oroszlán.

A felhozott példák, kedves Á. A., nem éppen egyértelmûek. Hogy csak hamarjában Károlyi Mihálynál maradjunk, egy felbomló, szétszedett, a világháborút elvesztô, nyomorúságba fulladó országot vesz át a király lemondása után. (Akinek és elôdjének a háború elvesztését, országunk szétdarabolását is köszönhetjük közvetetten. IV. Habsburg Károlyt azonban nem vonták felelôsségre, holott a magyar király és osztrák császár ugyancsak országve[s]z(e)tô politikus volt, és tehetségtelen.) Károlyi Mihály jót akart és jól cselekedett, amikor földet osztott, köztársaságot kiáltott ki, reformokat kívánt, menteni akarta az ország egységét, tárgyalt a nemzetiségekkel (amelyet, ha a mai román kormány nem tenne, rögtön az európai parlamentért kiáltoznánk), békét szeretett volna, nem vérontást. Hogy nem volt erôszakos egy gátlástalan világban - ez hiba, de csak egyesek szemében. A keresztényi szeretet legalább annyira szerepet játszott világlátásában, mint a polgári humanizmus és a szocialista szimpátia. Aztán nem lécelt le felelôtlenül, hanem Kun Béláék mondatták le. A kommünt akarata és beleegyezése nélkül kiáltották ki és vetették az ország nyakába. Károlyi 1919 júniusban távozott Magyarországról, amikor Kun Béláék seregei még ellenállottak a román királyi intervenciónak a Tiszánál.

Károlyi az életét mentette, hogy tovább vigye a polgári haladás, a liberalizmus eszméjét, amit toleranciánk nevében el kell viselnünk. Mégsem volt náci, fajvédô, nyilas, tömeggyilkos vagy szélsôséges terrorpárti. Sôt. Mit kellett volna tennie, odaállni vitéz nagybányai Horthy Miklós vagy Prónay és Héjjas különítményei elé, és bevárni az elfogult bíróság ítéletét, a halált - az akasztást. Lett volna egy vértanúnkkal több, akit jobban lehet ünnepelni, mint a sokáig élô, cselekvô és gondolkodó magyart? Aki Rákosi Mátyásékkal sem értett egyet és inkább a számûzetést vállalta halálig? És kérdezhetném, a közép- európai megbékélést és föderalizációt akaró Jászit el kell ítélnünk, mert Amerikába emigrált 1919 után, ahol szociológiát tanított? Nem inkább a vele szembe fellépô Maniu Gyulát, akinek gárdistái 1945-ben a Székelyföldön álltak bosszút a székelyeken? Maniut, aki mindent elkövetett aktív politikusi éveiben az erdélyi magyarok meggyötrésére. Börtönbe került, de nem azért, amit ellenünk vétett.

Nem várok feleletet.

Igen, Kun Béla szintén elmenekült 1919 augusztusában, de a halált éppen elvtársai kezébôl kapta, hiszen Sztálin terrorja végzett vele a harmincas évek második felében, a megvalósult szocializmus hazájában, a SzU-ban. Sok van számláján, de az semmiképpen sem írható rovására, hogy nem állott ellen az antant csatlósainak, és nem fegyverrel igyekezett Magyarországot megvédeni az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregébôl átvett tisztekkel, akik a magyar Vörös Hadseregben az országot védôt látták sokáig és nem az osztálydiktatúra rettegett vériszamos öklét.

És Horthy Miklóst sem vonta senki felelôsségre 1945 után, amikor a németek kezébôl az amerikaiak felszabadították. Pedig ô vagy huszonöt évig állott egy ország élén, fontos döntéseket hozott, életek és halálok felett döntött, kormányokat nevezett ki és menesztett, különbékét kezdeményezett, leállítatta a budapestiek deportálását, tévedett és megbukott.

A történelem nem fekete-fehér klisék gyûjtôhelye. Még példatárnak is fölöttébb megbízhatatlan. A személyiségek cselekedeteit gondosan mérlegelve, talán kevesebb bátorsággal dobálózunk az elmarasztaló ítéletekkel. Hogy most éppen nincsenek divatban a baloldali személyiségek, az csak futó felhôsödés, ettôl az értékek, értékek maradnak.

Üdvözlettel,

Helyzetjelentés Storylandrôl

Lépcsôházam lakóit nem veti fel a jólét. Betonba öntött kalitkánk, még légvonalban is, messze esik a Trébelykertet szegélyezô villák, a Somostetôt meghágó tusz-kulánumok, a Szabadi úti palotaerôdök tekintélyt parancsoló övezeteitôl, haszonélvezôi havonta egyszer-kétszer veszik elô a nagykanalat az országos átlagjövedelemnek megfelelô híg milliócskák átvételekor. A megye legolvasottabb napilapját is csak Ferinek és Oszkárnak kézbesítik ki, bizonytalan világunkban megbízható partnerként, hetente hatszor, a szorgalmas hangyákként furikázó egyenválltáskások. A címzettek identitását szükségtelen felfednem, hisz nincs írástudó az emeleteken, aki a két nevet ne ismerné, jóvoltukból jut írott malaszthoz, stafétarendszerben, minden betûfaló katipila. Lámpaoltásig az értékes sajtótermék rendszerint végigjárja a lakosztályokat, az esetleges értetlenségeket Brukányi bácsi maximális hozzáértéssel, ingyen és bérmentve, helyben eloszlatja, de ha nagy ritkán szerénységem is belerikkant a pusztába egy-egy nyúlfarknyi jegyzet erejéig, a tetemrehívásokat magam sem kerülhetem el. Legutóbb a mindentudás, mindenhez értés legendákká kövült nagyjairól nosztalgiáztam, pertinensen célozgatva a mustraként említett univerzális elmék stréber követôinek hazánkbeli mérhetetlen elburjánzásáról, vesztemre, mondhatom, mert a környezetembeli "fiatalok, forró páratlan hadseregem" frissen berukkolt újoncai tüstént rám szálltak és türelmetlen, nagy hangon konkrét példákat követeltek. "Elegünk van a homályos mellébeszélésekbôl, a mindennapos ködbefullasztásból, a slég dumákból, látni szeretnénk a gyönyörûséges menyasszonyt !", szorítottak sarokba sipítozva, és nem maradt más kiutam, mint elôsettenkedni a farbával. Óvatosan példálóztam, nem játszottam ki minden adumat, alulról felfelé építkeztem, indulásból elvetve a mifelénk divatos politikai és más jellegû gyakorlatot. Beszéltem nekik egy irigylésre méltóan sokoldalú Maros menti kirurgusról, akit - s ez nagy szó! - még Virgil Iantu sem tudna zavarba hozni, és aki ha nem azt játszaná, amit játszik, szerelvényszámra szállíthatná a milliárdokat a Prima tv-tôl védôszárnya alá kény-szerített városkája számára. Egy olyan demiurgosról papoltam, akinek nincs szüksége tanács által kiötölt tanácsokra, a közönség segítségére, a számítógépek és a jó barátok sugallatára. Slágvortokban utaltam egy mindent fölényesen tudó hajóskapitányra is, aki a Dîmbovita fövenyébe akasztotta be keményen vasmacskáit és onnan diflamál magabiztosan eleveneket és holtakat, egy, a Fellegváron bunkerbe vonult megszállottról, aki odafentrôl okádja tüzét országra, Európára, a galaxis minden olyan égitestére, ahol véletlenül nem "Doamne, ajuta!"-val kezdik a napot. Futólag, egy kucsma helyett karizmát viselô pufók médiasztárról is említést tettem, aki gebinben a miniszterelnöki teendôket is magára vállalta és tesz is, vesz is serényen a Victoria-palota belsô termeiben, ott, ahová a köztereken hôzöngô elégedetlenkedôk zsibongása nem hallatszik be, és ahol az imidzsfestésre felfogadott piktorok és piktoricák nyugodtan pingálhatják a Potemkin-falakat. Szavaim fogytával, önzetlen humanitárius szándék által vezérelve még egy seszínû, kis vézna emberkét, Ionel Stant is becsempésztem a gurgulacsomagba, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a székely veszedelem miatt inába szállt bátorságát visszairányíthatom aggodalom mardosta szíve és agya irányába. "Ôszintén irigyellek benneteket, fiaim!" - zártam féltékenységgel impregnált kisexpozémat kurtán s furcsán a balkonok alatt, "mert a ti mai faragott képeitek az én korabeli Bukfenceimtôl eltérôen nem csak felismeréseikben csalhatatlanok, hanem a sztratoszférából leszállott szárnyas Batmanekként az igazságosság és méltányosság feltételeit és légkörét is megteremtik garantáltan mindnyájunk számára golyóbisunk ezen kis, kivételezett csücskén. Ütnek, vágnak, csapnak, ítélkeznek öntörvényesen. Orrunk hegye sem pirul belé. A nyomunkban hömpölygô özönvízre rá se rántanak". Érdemes volt bekebelezni a kakitól bûzlô pelenkákat. Mázlistákká avanzsáltunk "fara deosebire de etnie".

Pádraic Cradock, Írország Athénban székelô, hazája diplomáciai képviseletét Kelet-Európa több államában is ellátó nagykövete hétfô délután néhány órára Marosvásárhely vendége volt. Az ír nagykövetség Romániáért és Magyarországért felelôs gazdasági képviselôje, S. P. Mahoney néhány hónapja gyümölcsözô kapcsolatok kialakításán munkálkodik ír és romániai, elsôsorban erdélyi cégek között, s ennek a tevékenységnek az idei lezárását jelezte az ír nagykövet jelenléte. Marosvásárhelyre azért esett a választás, mert itt található az írek legfôbb helyi partnere, a Pásztor Ferenc által vezetett Transsylvanian Business Forum, amely a közvetítô szerepet tölti be az ír és belföldi cégek között.

Pádraic Cradockot rövid megbeszélésre fogadta Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Noha tervbe vették, elmaradt a találkozó a nagykövet és Ioan Toganel perfektus között, a diplomata kései érkezése, de a prefektus egyéb elfoglaltságai miatt is.

Késô délután a város és a megye hivatalosságait, a civil szervezetek és a gazdasági partnerek képviselôit az ír hivatalosságok és a TBF által szervezett koktélpartin fogadták, melyen bemutatkozott Patrick Byrne, a Byrne-Mech irodafelszereléseket, távközlési kellékeket és komponenseket gyártó cég vezetôje is, aki a napokban írt alá együttmûködési szerzôdést a temesvári Telco céggel. A szerzôdés volumene évi 1,5 millió euró, s az együttmûködés nem korlátozódik csupán a megrendelés leszállítására, az írek modern gépsorokkal is felszerelik a bánsági céget.

A fogadást követô rövid sajtótájékoztatón a vendégek elmondták, hogy csupán hat hónapja kezdeményezték ír cégek erdélyi kapcsolatainak kiépítését, s csak négy hónapja foglalkoznak ezzel intenzívebben, de az eredmények máris megmutatkoznak. Néhány kisebb cég után a Byrne-Mech az elsô nagyobb ír vállalat, amely megjelenik Romániában, s ezzel jégtörô szerepre vállalkozik. Ettôl a kapcsolatok látványos fellendülését várják a továbbiakban. Patrick Byrne elmondta, hogy a TBF marosvásárhelyi székhelye miatt elsôsorban a környéken kerestek partnereket, de nem találtak megfelelô profilú partnert. Ennek ellenére meggyôzôdése, hogy más szakterületen hamarosan gyümölcsözô kapcsolatok alakulnak ki ír és marosvásárhelyi cégek között.

Az ír vendégek úgy vélték, hogy Erdélyben képzett, ambíciós, az újdonságokra nyitott munkaerô található és nagyon jó minôségû nyersanyag, korszerû gépekkkel való felszereléssel pedig ôk segíthetnek a leendô partnereknek. Ami leginkább hiányzik a román gazdaság exportképességének növelése érdekében - vélték -, az a gyenge marketingtevékenység, a termékek külföldi megismertetése.

Az estély lezárásaként a vendégeket a nagyváradi Blackbeers, ír zenét játszó együttes szórakoztatta.

Csak a közösség javára végzett munka - favágás, utcaseprés, takarítás stb. - ellenében kapnak a jövô évtôl szociális segélyt azok, akik a minimál jövedelemre vonatkozó törvény értelmében erre jogosultak - jelentette ki hétfôn dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere.

A városgazda annak kapcsán nyilatkozott, hogy a helyi tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta a családoknak a területek, épületek vagy más javak értékesítésébôl származó átlagos havi minimáljövedelmének értékeit.

Az idei 416-os, a garantált minimális jövedelemre vonatkozó törvény szerint ugyanis a családonként meghatározott legkisebb jövedelemhez hozzáadódik a létszükségleten felüli ingatlanoknak a névleges értékébôl számítható feltételezett jövedelem, amit egy "kulcs" szerint számítanak ki. Ezeket a vagyonként elkönyvelt ingatlanértékeket a helyi tanácsok határozzák meg. Pontosításként, a törvény szerinti garantált minimális jövedelem kéttagú család esetében 1.134.000 lej, 3 tagú család esetében 1.575.000 lej, 4 tagú családnál 1.953.000 lej, 5 tagúnál 2.331.000, efölött minden további személy esetén még 157.500 lej. Egyedülálló személy esetében a minimális jövedelem 630.000 lej.

A létszükségletnek megfelelô lakást is meghatározza a törvény, egy személy esetében a hasznos felület 37, a beépített felület 58 négyzetméter lehet, 2 tagú család esetében 52, illetve 81 négyzetméter, 3 személyes család esetében 66, illetve 102 négyzetméter, 4 személyes család esetében 74, illetve 115 négyzetméter stb. Ezekett a felületeket meghaladó ingatlanokat tehát feltételesen jövedelmet hozó vagyonnak számítják. A helyi tanács, figyelembe véve a piaci árakat, jóvá is hagyta ezeket a feltételes jövedelmeket, amelyek az esetleges értékesítésekbôl adódhatnak: például az I-es övezetben 1 szobás lakás esetében 1.375.000 lejt, 2 szobásra 2.750.000 lejt, 3 szobásra 3.875.000 lejt, 4 szobásra 4.750.000 lejt. A vagyontárgyakba a gépkocsi is beleszámít, ha ennek eladási ára legkevesebb 10 millió lej, ekkor 250.000 lej adódik hozzá a minimális jövedelemhez.

A fûtéspótlékra azok lesznek jogosultak, akik szociális segélyben részesülnek: ennek értéke 500.000 lej azoknál a családoknál, amelyek hôközpont által biztosított hôenergiát használnak, 250.000 lej azon családoknál, amelyek fával, szénnel, üzemanyaggal vagy földgázzal oldják meg a melegítést.

A 416-os törvény ugyanakkor azt is elôírja, hogy a polgármester kérésére a munkára alkalmas személyeknek havonta legtöbb 72 órát kell a közösség érdekében dolgozniuk.

- A kormányrendelet alkalmazása sok kérdést vet fel, amit a helyi tanácsnak még tisztáznia kell. A tanács álláspontja az, hogy a rendeletet mindenképpen civilizált, méltányos módon kell alkalmazni - válaszolta kérdésünkre dr. Kolozsváry Zoltán városi tanácsos.

Érdekvédelem

Tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy gabonatermesztôink, állattenyésztôink rájöjjenek arra, hogy a piacgazdaságban, a termelôi érdekek védelmét, a biztonságot a szövetségekbe tömörülés jelenti. A tagok együttmûködése a közös beszerzésben és értékesítésben valósul meg. A szövetségbe lépô termelôknek, termesztôknek így sikerül elérniük piacgazdasági szerepük erôsítését, kiszolgáltatottságuk megszüntetését és piaci partnereik erôfölényének mérséklését. A termelôk, jelen esetben az állattenyésztôk, együttmûködési szándékaik alapján értékesítô, beszerzô, szolgáltató szövetségben megtalálhatják fejlôdésük kereteit is.

A Szarvasmarha-tenyésztôk Szövetsége után megyénkben megalakult a sertéstenyésztôké is, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal kezdeményezése nyomán. A jogi személyiséggé vált érdekvédelmi szövetséget bejegyeztették, a cím: Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám. Az érdekvédelmi szervezet elnökévé Vasile Duma mérnököt választották. Egyike azoknak az állattenyésztôknek, akik korszerû farmmal rendelkeznek. Szakmai tudását megyeszerte elismerik. Alelnök Stanciu Petru mérnök, titkár Dragan Nicolae mérnök. Az újonnan létrejött szövetség alapvetô céljai: az állomány biológiai feljavítása, a farmok bôvítéséhez szükséges feltételek biztosítása, a fajtaválaszték szélesítése, pályázatok elkészítésének támogatása új farmok létrehozásához szükséges pénzszerzés céljából, új mesterséges termékenyítô állomások létrehozásának támogatása.

Rendkívüli tanácsülés Marosvásárhelyen

Kétórás vita után a marosvásárhelyi tanács tegnap végre jóváhagyta a 2001. évre szóló, második költségvetés- kiigazítást. Az ülésen ezúttal jelen volt Dorin Florea polgármester is.

A tanácsosok a múlt héten megfogalmazott felvetések kapcsán pontosításokra kérték a polgármesteri hivatal illetékes igazgatóit. Gál Imola gazdasági igazgató válaszolt Porutiu Mihai és Opriscan Doru üléselnök kérdéseire, amelyek a személyzeti költségekre, illetve az Energomurral szembeni adósságra vonatkoztak. A gazdasági igazgató hangsúlyozta, az Energomurnak járó összegek kifizetésével való késlekedés a lakótársulások fegyelmezetlenségének tudható be, amelyek nem közlik le idejében a kedvezményekre jogosultak listáit, ám a polgármesteri hivatalnak nincsenek kifizetetlen számlái. Mint kiderült, a hivatal mégiscsak tartozik az Energomurnak, a beruházásokra meghatározott 17,5 milliárd lejbôl Gál Imola bevallása szerint eddig csak 9 milliárdot utaltak ki, annak ellenére, hogy az Energomur elvégezte a kijelölt értékben a beruházásokat. A hivatal nemcsak a hôszolgáltatónak, de a közszállítási vállalatnak is adós, vetette fel Fekete Attila, a május-július közötti idôszakra a nyugdíjasoknak, rokkantaknak és más társadalmi kategóriáknak járó támogatást még mindig nem törlesztette a polgármesteri hivatal, annak ellenére, hogy tanácsi határozat kötelezné erre. Dávid Csaba úgy vélte, elfogadhatatlan, hogy a polgármesteri hivatal túlköltekezik, például útjavítás ügyében, a tanácsot pedig egész egyszerûen a kész tények elé állítja.

A felvetésekre a polgármester azzal védekezett, hogy nem volt kivel egyezteni a pluszmunkálatok ügyében, minel a testület júliusban szabadságolt, a számlák nagy részét pedig éppen ebben az idôszakban állították ki.

A tanácsosok végül is megegyeztek abban, hogy az idei költségvetéssel kapcsolatos tanulságokat le kell szûrni a jövô évre nézve, és kiigazítást végül 14 szavazattal jóváhagyták, 7 tanácsos tartózkodott.

A költségvetés kiigazításáról dr. Kolozsváry Zoltán, a pénzügyi- költségvetési szakbizottság elnöke újságírói kérdésekre válaszolva úgy vélekedett, a nézeteltéréseket elsôsorban a polgármesteri hivatal és a tanács közötti bizalom hiánya okozta, mivel a polgármester nem úgy hajtja végre a határozatokat, ahogyan megállapodtak, hanem önkényes módon. A múlt heti elutasító gesztust jelzésértékûnek szánták, magyarázatot kérve az önkényes döntésekre. A költségvetés- kiigazításra Kolozsváry Zoltán szerint elsôsorban azért volt szükség, mivel a tanügy átkerült a tanács hatáskörébe, fizetést kell biztosítani a pedagógusoknak. A kiigazítás elsôsorban a pluszbevételek leosztását, illetve bizonyos összegek átcsoportosítását jelenti. A tanügy részére 17 milliárddal növelték a költségvetést, 1,5 milliárd lejt különítettek el a Manpel óvodának a megvásárlására, nem hagyták jóvá, hogy a polgármesteri hivatal megvonja a repülôtér fejlesztésére szánt támogatást, illetve a kultúra, felekezetek és sport részére irányított támogatás is megmaradt.

A 2002-re szóló költségvetés jóváhagyására a jövô héten ismét rendkívüli ülést tart a tanács.

Sebe Ákos írt. Az 500 éves Nyárádgálfalva címû könyvecskéje az Impress Kiadónál jelent meg a napokban.

A település iránti érdeklôdését kezdetben a néptanácsi hivatalként szolgáló udvarház, a temetôben szétdúlt Szentiváni- kripta és az idôsektôl hallott elbeszélések keltették fel. Ezek szolgáltak alapot ahhoz, hogy megpróbálja felkutatni és hátrahagyni a feledésre ítélt tényeket. Két évtized alatt Gálfalváról és a hozzá tartozó hat faluról összegyûjtött adatokról- tényekrôl több mint 1000 gépelt oldalnyi anyag gyûlt össze, melyek íróasztala fiókjában lapulnak. Valamikor úgy gondolta, hogy az adatok rendszerezése, majd megszerkesztése után egy kötetben kiadja. Sajnos az anyagiak ebben megakadályozták. S amikor már úgy tûnt, hogy két évtizedes munkája teljesen kárba vész, szerényebb összeggel ugyan, de segítségére sietett az Illyés Közalapítvány. Ám a kapott összegbôl csupán egy 48 oldalas füzet kiadására futotta. Ezért döntött úgy, hogy a Gálfalva 500 éves évfordulójára kiadandó füzetben csak a községközpontra szorítkozik - írja elôszavában.

Nos, a könyvecske - na jó, füzetecske - megjelent, mûvének értékelése nem rám tartozik.

Kapható Nyárádgálfalván a szerzônél, telefon: 300.

A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Szövetsége értesíti az érdekelteket, hogy 2001. december 14-e és 2002. január 10-e között szünetel a tevékenysége.

Ezúttal kíván minden volt hadifogolynak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Szövetsége nevében

Daróczi József alelnök

Az új kezdeményezésekre jellemzô viszonylagos érdeklôdés mellett zajlott a Keresztelô Szent János plébánián, hétfôn délután a Caritas Házi-beteggondozó Központ karácsonyváró ünnepsége. Sajnos a hideg miatt a vártnál kevesebben jelentek meg, ennek ellenére kedves, otthonos hangulatú rendezvényre került sor és a fáradságot nem sajnálók örömteli együttlét részesei lehettek. A vendégül látott idôseket és rászorulókat a Keresztelô Szent János plébánia cserkészei, illetve ifjúsági kórusa (karvezetô: Hajdó Károly) lepte meg karácsonyi dalokból álló ajándékkal. Az egybegyûltekhez Csató Béla esperes szólt, hangsúlyozva az idôskor szépségeit, amit csak azok tudnak megérteni, akik Krisztushoz hasonlóan már odaadták életüket másokért. Az ünnepséget követôen az egybegyûltek szeretetvendégségen vettek részt. A szervezôk pedig a hideg ellenére sem veszítették el kedvüket és ígérik, jövôre hasonló rendezvényt szerveznek.

Akik betegségük miatt házi-beteggondozásra szorulnak és az ünnepségen nem vehettek részt, azokat egyetemisták és fiatalok látogatják majd meg.

Jegyzet

Hétvégén a szép szovátai hóhullásban keserûen jegyezte meg egy vásárhelyi színmûvész: ha kapnak is, csak félfizetést, a többit majd jövôre ígérik. Azt hiszem, sokat mondott röviden, ez van, így fest a vásárhelyi színjátszás egzisztenciálisan. Ez így meglehetôsen felszínes, de nem kell - színházi szófordulatnál maradva - tüzetesebben benéznünk a kulisszák mögé, hogy valamit megsejtsünk a dolgokból, hiszen régóta nem titok: meg nem írt drámát rendez a nincstelenség, még azt sem tudni, mi lesz a végkifejlet. Efféle izgalmakból sem a színház, sem a közönsége nem kér, gondolom.

Azért ne kongassunk vészharangot, mert egy bizonyos: bárhogy is legyen, színház kell, Marosvásárhelyt képtelenség lenne megfosztani a teátrumtól. Amire, reményeink szerint, nem is kerül sor, hiszen annyira szegény sem a megyei, sem a városi tanács nem lehet, de még a színház vezetése és a közönség sem, hogy a nevezett intézmény lehúzza a rólót. A helyzet azonban annyira összetett és leromlott, hogy az úton maradt kezdô vezetô "képletével" élve, azt sem tudni, hova nyúljon a bonyolult szerkezetben.

A kulcsszó persze ismeretes. Pénznek szoktuk nevezni, de lassan kifogy, legalábbis nagyon apad szókincsünkbôl - amúgy a társadalmi lét minden területén. A kéttagozatos színház tudvalevôleg Nemzeti, eddig nagyrészt a minisztériumtól várta a csodát, tartotta a markát, amikor az osztogatott szûkösen. Most ott tartunk, hogy jövô évtôl nem oszt semmit, kénytelen szabadulni a vásárhelyi színháztól. Azt teszi, mint rossz vénemberrel gyakorta szokás: a szegények házába vele... Még nincs eldöntve, ki legyen a gyám. A megyei, netán a városi tanács? Addig még néhányat aludnunk kell, amíg nevén nevezhetjük az eltartót.

Eltartót? Az imént mondtam: nem lehet annyira szegény a színház vezetôsége, hogy bezárja a színház dekoratív kapuját. Persze nem azt várjuk, hogy Kárp György, vagy Ioan Cristian csak úgy gálánsan benyúljon a zsebébe és kivágjon jó néhány milliárdot a színház közös asztalára. Nem errôl van szó, hanem arról, amit valamennyien tudunk: a színháznak meg kell lennie ezután is valahogy. Valahogy, mert túl igényes nem lehet. Vagy váltsunk módszert és zengedezzük mindenféle illetéktelen emberrel, mint ahogy Kolozsvárott teszik: rossz a mûsorpolitika, le a rendezôvel?

Nem tudom, nem hiszem, hogy ezt kellene tennünk.

Egy azonban megdöbbentô: ki hinné el, hogy Vásárhelyen eladott jegyekbôl a színház költségvetésének mindössze tíz százalékát teremtik elô? Ebben nincs is okunk kételkedni.

Ezen egy kicsit el kell gondolkozni. Közben-közben, amíg meglesz a második része a fizetésnek.

Az önkormányzati képviselôi testület és helyi egyházak közös szervezésében pénteken délután két órakor emléktáblát lepleznek le az 1989-es decemberi forradalom mártírjának, Pajka Károlynak a szülôházán - tájékoztatta lapunkat Simon István, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, kerelôszentpáli polgármester. - Az emléktábla Szabó Árpád helybeli vállalkozó munkája. A táblaszentelést követôen a plébánia elôtti emlékmû és Pajka Károly temetôbeli sírjának megkoszorúzásával folytatódik az emlékezés. A búzásbesenyôiek elvárják mindazok jelenlétét, akikben elevenen él december emléke, és akik együtt éreznek a gyászoló családdal.

A Marosvásárhely mártírváros rendezvénnyel kapcsolatosan a közvélemény tudomására hozzuk, hogy objektív okok miatt a mûsor a következôképpen módosult:

1. A 12 év a forradalom eltelte óta - történelemmé vált emlékek címû tanácskozást december 20-án 11 órai kezdettel programáltuk újra a Kultúrpalota kistermében.

2. A kiállítás megnyitója és a forradalom hôsei hozzátartozóinak ikonokkal való megajándékozása december 20-án 17 órától lesz, az Amatôr Képzômûvészek Egyesületének Unirea- termében.

Ez alkalommal szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak a személyeknek, a polgármesteri hivatal képviselôinek, akik részt vettek a 16-i ünnepségeken, amikor meggyújtottuk a forradalom lángját jelképezô mécsest, ami december 22-éig fog égni, és felkérjük a forradalmárokat és a municípium lakosságát, hogy vegyenek részt a programban meghirdetett rendezvényeken.

Ilcu Vasile Francisc programirányító fôtitkár

A hideg pirosra csípte a gyerek arcocskáját. A szállingózó hó befedte csupasz fejecskéjét. Egy kopott kabát, nadrág és egy elnyûtt cipô volt minden tulajdona. Köhögve és verejtékezve a láztól botorkált a tömegben, mely rá sem hederített. Árva volt szegény, se apja, se anyja. Egynapos korában hagyták el. A kórházi ápolónôk tartották egy darabig, majd egy szép napon az utcán találta magát. Azóta az utcákon élte életét és arról álmodozott, hogy majd neki is lesz családja, mint a többi gyereknek. Az emberek néha-néha megszánták szegény árvát, de legtöbbször szembesült a felnôttek és gyerekek gonoszságával.

Egyedül volt, nem kellett senkinek, csak Dóri, a babája tûrte meg maga mellett.

Ott bandukolt a hideg utcán, a fal mellett, félve tekintve az emberekre, akik annyira sem méltatták, hogy legalább riadt szemébe nézzenek.

Karácsony elôestéje volt, nem volt hova menjen, nem volt hol aludjon, nem volt, ki betakarja, mesét olvasson neki. Neki sose jött a Jézuska. Ô csak álmában találkozott vele.

Az utcák lassan kihaltak, egy ház lépcsôje mellett húzta meg magát, mint a kivert kutya.

Elaludt és álmodott.

Azt álmodta, hogy családja van és szeretik. Épp lefeküdni készültek, édesanyja mesét olvasott neki és simogatta. Olyan jó érzés volt!

Felriadt.

Kinyitotta szemét. Egy asszony állt elôtte s fejérôl kesztyûs kezével a havat seperte.

- Szegény kis árva! Egészen átfagytál. Na gyere. - Felvette ölébe, ahol a gyerek elôször életében melegben érezte magát, és bevitte a házba.

Ez volt a gyerek legszebb karácsonya.

Ádámkának keresztelték. Többé nem kellett az utcán barangolnia.

Bölöni Bálint

Hajlott hátú, kopott kabátos néni nézelôdött a fôtéri önkiszolgáló üzletben. Kezében öblös bevásárlókosár. Végigment a friss sütemények mellett, nagyokat nyelt, nézte, mit vegyen. Kis túrót venne, de a legolcsóbbnak is 95 ezer lej kilója. Továbbmenve ott voltak a fagyasztott csirkék. Többen válogatták, kilója 54 ezer lej. Odébbment, majd a roskadásig megrakott édességkosarak és -pultok mellett haladt. Nézte, felemelt egy falásnyi édességet, szeméhez emelte és visszatette. Ára 4500 lej. Láttam, a kenyerespolchoz ért és vett egy kiflit. Megesett a szívem rajta. Bátortalanul megkérdezte, az étolaj mindenike 31 ezerért van-e. Az elárusító odaszólt, van 30.000 lejért is, nem látja?

Ezzel ellentétben: az italospolcok mellett köpcös ember válogatott feleségével az italok között. Leemeltek egy díszes üveget, megkérdezték, mennyibe kerül. 1 millió 200 ezer lej, hangzott a válasz. Megvették, majd kacagva távoztak.

Továbbmentem bevásárló-körutamon. A hentesüzletben a néni ismét elôttem állt, 15 deka darált húst kért. Nem tévedés, 15 dekát! Aztán még 10 deka disznókörmöt is leméretett. Az eladó elhúzta a száját, de azért kiszolgálta. Összeszorult a szívem.

Kijövet szóba elegyedtünk. A Kultúrpalotával szembeni patika irányába haladva elmondta, hogy 40 évet dolgozott a Textila Mures varrodájában, és az öreg édesanyjával él. Abból, amit vásárolt: fôz egy kis rakott káposztát. A patikába értünk, ahol 5 fájdalomcsillapítót vásárolt. Mert, mint mondta, mostanában sokat fáj a feje.

Vajon ebben az országban hány millió embernek fáj a feje? Vajon azoknak, akik ide juttattak minket, sohasem fáj a fejük?

Zsigmond Erzsébet

Hetek óta központi téma az Eminescu utcában található speciális óvoda, árvaház. Félretájékoztatás vagy félreértés? A megyei tanács heti sajtótájékoztatójával, amelynek "központi témáját a gyermekjogvédelem kérdésköre képezte", valamint az Átalakítják az árvaházat címû írásokkal kapcsolatos észrevételeinket tolmácsoljuk.

Felháborítónak találjuk azt a kijelentést, hogy "a 2-es számú árvaházban lakó 52 gyermeket szakképzett pótszülôkhöz helyezik el, akik otthonukban nevelik fel az enyhén fogyatékos kiskorúakat." Az árvaházban nincs is 52 gyermek. Pótszülôkhöz 7-en kerültek, jelenleg 43 gyerek van itt.

Megdöbbenve vettük tudomásul, hogy januártól a speciális óvodát-árvaházat elköltöztetik és talán szép lassan majd fel is számolják. Szomorú, hogy az országban az elsô, úttörô intézményt, a speciális óvodát csak úgy elköltöztetik és megszüntetik. Sajnálatos, hogy az itt dolgozó tanügyi káderek véleményét senki nem kérte ki, pedig van közöttük olyan, akinek sokévi nehéz, fáradságos munka árán sikerült összeállítani az elsô speciális oktatási- óvodai programot, aminek alapján ma is tanítanak az ilyen jellegû óvodákban.

Meghökkenve olvastuk, hogy a központosított gyermekellátás leépítésének elsô lépéseként hamarosan megszüntetik a 2-es számú elhelyezési központot, ami nem más, mint a speciális óvoda-árvaház.

Az újságcikkek arról szólnak, hogy az itt élô gyerekeket "normális" oktatásba helyezik át. De hogyan lehetséges ez, ha fel sem mérték a képességeiket? Miként lehetséges az, hogy év közben ide-oda helyezzék a gyerekeket, egyik oktatási intézménybôl a másikba. Miért nem tették ezt a tanév elején?

Továbbá arról is beszélnek, hogy "családias légkörû" otthonná alakítják a marosvásárhelyi Mihai Eminescu utcai óvodát. Véleményünk szerint most is itt kis létszámú csoportok mûködnek, családias légkörben.

Fogyatékos gyerekeink utolsó karácsonya lesz ebben a családi légkörben, ott, ahol évek óta élnek és amelyhez évek óta ragaszkodnak. S nemcsak a környezetre gondolunk, hanem a velük foglalkozó személyekre is, akik minden december 24-én idôt szakítanak rájuk, és bemennek az otthonba, ahol a kis árvákkal együtt várják az angyal megérkezését. Csak azért, hogy ezek az elhagyott gyerekek is érezzék, valaki szereti ôket.

Nem értjük: a megyei tanács hogy engedi meg, hogy egy ilyen intézmény felszámolódjon? Miért engedi meg, hogy a gyerekeket elválasszák egymástól, és olyan túlzsúfolt intézménybe vigyék, mint a Trébely utcai árvaház, ahol még száznál is több gyermek él.

Intézményünk ideális, a gyermekeknek megfelelô a mozgásterük, hiszen kertes házról van szó, szakképzett személyek ügyelnek fel rájuk. 1990-tôl külföldiek segítségével a legjobbak a körülmények. Ezeket a lehetôségeket figyelembe véve, a gyermekjogvédelmi hatóság belátással teszi azt, amit tesz, vagy azért teszi, mert papíron fel kell mutatnia a kormánynak, hogy Maros megyében is felszámolták az elhelyezési központokat, jelen esetben a speciális óvodát-árvaházat, és megoldották a központosított gyermekellátás leépítését?! Sajnos, nem tudják, hogy egy olyan intézményt szüntetnek meg, amelynek példájára több ehhez hasonlót kellett volna létrehozni Phare-támogatásból.

Felkérjük azokat, akik tehetnek még valamit intézményünkért, látogassanak el fogyatékos gyermekeinkhez és menjenek el oda is, ahová el akarják helyezni ôket, nézzék meg az ottani körülményeket, hasonlítsák össze, és majd akkor döntsék el, hogy melyik az a hely, ahol jobb körülmények között élhetnek ezek a fogyatékos-árva lelkek.

Akik elolvassák jajkiáltásunkat, és gyermekeink elköltöztetése ellen szavaznak, mondjanak majd egy imát karácsony estéjén az elhagyott, árva gyermekek sorsának jobbra fordulásáért.

A speciális óvoda munkaközösségének egy csoportja

Panaszosok a Népújságnál

Marosvásárhelyen a Iuliu Maniu utcai PECO üzemanyagtöltô állomásnál szoktam tankolni. Legutóbb nagyon rossz minôségû volt a benzin, azt is mondhatom, nem vizezett benzint, hanem benzinezett vizet adtak - panaszkodik Török Sándor. Ezt már nem hagyhatom szó nélkül, mert december 7-én Mezôpanitban jártunk disznót vágni, és alig tudtunk visszaérni Vásárhelyre, mert a kocsi leállt, ha elindult, akkor csak rángatózott. Nagyon kellemetlen volt az utcán fagyoskodni, éjfél is elmúlt, mire hazaértünk. Csodálkozom, hogy én vagyok az elsô reklamáló, mert a benzin minôsége nagyon rossz. Volt még egy "esetem", akkor 25 ezer lejes olajat vásároltam, három literért 100 ezer lejt vettek el. Akkor nem reklamáltam, nem szóltam semmit, de a vizezett benzint túl nagy családnak tartom, annál is inkább, mivel kisnyugdíjasok vagyunk, a gépkocsi számunkra már luxus, csak akkor vesszük ki a garázsból, amikor már nagyon muszáj, s akkor is az utcán maradunk.

Székelyföldi karácsonyi fenyôfa a Vatikánban

II. János Pál pápa hétfôn fogadta a Vatikánban Ion Iliescu államfôt, aki elhozta a katolikus világ központjába országa ajándékát, a Szent Péter téren felállított Székelyföldrôl származó nagy fenyôfát. Iliescut a pápánál tett látogatására elkísérte Ioan Robu, Bukarest katolikus püspöke, illetve Vicientu Ploiesteanu ortodox püspök, valamint Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke. A szentatya a megbeszélés alkalmával nagy szeretettel emlékezett vissza 1999-ben tett romániai utazására, arra, hogy akkor magas rangú katolikus és ortodox vallási személyiségekkel találkozhatott. Simion a hétfôi látogatás idején II. János Pálnak adományozta a Román Akadémia tiszteletbeli tagjának címét. Iliescu délután a Szent Péter téren ünnepélyesen átadta azt a fenyôfát, amelyet az idén Románia ajándékoz a Vatikánnak karácsony ünnepére. A ceremónia keretében meggyújtották a huszonöt méter magas fa lámpáit, fénybe borítva az örökzöld ágakat.

Befejezôdött a KMKSZ aláírásgyûjtése

Kárpátalja hat községében befejezôdött hétfôn az az aláírásgyûjtési akció, amelyet a legnagyobb kárpátaljai magyar szervezet azért kezdeményezett, hogy megakadályozza ezeknek a településeknek a magyar többségû választókerületrôl való leválasztását a jövô márciusban esedékes ukrán parlamenti választások elôtt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által elindított, több mint egyhetes akció során a munkácsi járási falvakban 5700 aláírás gyûlt össze, vagyis a szavazásra jogosult 7 ezer polgár több mint 60 százaléka foglalt állást a csekély magyar többségû választókerület megbontására irányuló kísérlet ellen - közölték hétfôn az MTI ungvári tudósítójával a KMKSZ ungvári irodájában.

Delors bírálja a gazdasági és pénzügyi politikát

Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke bírálta az eurózóna országainak nem kielégítô pénzügyi és gazdaságpolitikáját. Az euró atyja szerint a valutaunió gazdaságpolitikai talapzata nem felel meg annak, amelyet a maastrichti szerzôdésben 1993-ban rögzítettek. Ami hiányzik, az az igazi politikai koordináció, gazdasági- és pénzügyminiszterek, valamint a Bizottság részérôl - hangoztatta Delors, aki 1985-95 között állt az EU Bizottság élén. Delors szerint bár az illetékes miniszterek eszmét cserélnek, de nem alkotnak olyan testületet, amely az együttmûködést és ezzel az eurózóna hitelességét erôsítené. Mindazonáltal szilárd a monetáris talapzat, jól kidolgozott, világosan felismerhetô intézményekkel - dicsért Delors, az Európai Központi Bankra célozva ezzel. 1989-ben Delors hívta össze azt a szakértôi bizottságot, amely a valutaunió megteremtésének lehetôségérôl szóló jelentésével gyakorlatilag a maastrichti szerzôdés alapjait rakta le.

4 milliárd dollár az idei orosz fegyverexport

Oroszország idén 4 milliárd dollárért exportál fegyvereket és jövôre ennél lényegesen nagyobb kivitelt remél vásárlói körének a bôvülésével. Az AP által idézett orosz illetékes szerint Oroszország jelenleg a világ több mint 60 országába exportál fegyvereket; legnagyobb piaca Afrika, ahol a fegyverek 70 százaléka orosz gyártmányú. Hozzátette: idén új megállapodást kötöttek Kongóval, de az ügylet nagyságát nem tárta fel az orosz illetékes. Oroszország, amely tavaly 3,68 milliárd dollár értékben adott el külföldön fegyvereket, jelenleg a világ negyedik legnagyobb fegyverexportôre az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország után.

Karatézó plébánosok

Nagy-Britanniában az utóbbi években annyira gyakorivá vált a lelkészek bántalmazása, hogy a papságot képviselô szakszervezet a harcmûvészet oktatásának a bevezetésére tett javaslatot. Egy minapi felmérésbôl kiderült, hogy a papokat sokkal gyakrabban éri bántalmazás, mint például a rendôröket vagy az orvosokat. A Londoni Egyetem által 1500 pap körében elvégzett közvélemény-kutatás szerint minden tíz pap közül hét valamiféle erôszak tárgya. Háromnegyedüket rendszeresen éri szóbeli sértegetés. Évente legalább egy pap munkája során gyilkosság áldozatává esik. Az anglikán egyháznak a kötelessége, hogy biztonságos munkakörülményeket teremtsen a papok számára, az erôszak ellen azonban nehéz védekezni. Ezért a lelkészeket a koreai hadseregben is oktatott önvédelmi sport, a karate elsajátítására biztatják, hogy megtanulják, miként szerelhetôk le egyházközségük hevesebb tagjai. A karateórákat a papságot tömörítô szakszervezet - Nagy-Britanniában ilyen is van - szervezné. "Úgy véljük, a papok többsége teljességgel ki van téve az erôszakos embereknek, hiszen mindenki számára nyitottak, megközelíthetôek. Ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy az erôszak áldozatává váljanak. Az önvédelem e formájának elsajátításával a támadó agresszióját a pap a támadóra tudja visszahárítani anélkül, hogy ô maga túlságosan erôszakos lenne" - jelentette ki Roger Lyons, a papszakszervezet fôtitkára a BBC rádiónak.

Nem javult Václav Havel állapota

Nem javult Václav Havel cseh államfô állapota, akit hétfô óta légzési zavarokkal kezelnek a prágai központi katonai kórházban - közölte kedden délelôtt Martin Krafl, az elnöki iroda szóvivôje. Ilja Kotík, az államfô kezelôorvosa elmondta, hogy Havelt antibiotikumokkal kezelik, s a nap folyamán több vizsgálatnak vetik alá. Hétfôn az orvosok megállapították, hogy Havel jobb tüdeje nem kap elég levegôt, s ezért nem jól mûködik. A 65 éves cseh államfô jobb oldali tüdejének a felét évekkel ezelôtt eltávolították egy nem túl nagy, de rákos daganat miatt. A tüdô ezen részével azóta is komoly problémái vannak az elnöknek, gyakran nagyon nehezen lélegzik, s rendszeresen légzési gyakorlatokra kell járnia. Az orvosok tanácsára Havel az utóbbi hónapokban leginkább a Prágához közeli Lány elnöki kastélyban tartózkodik, ahol tisztább a levegô. Hétfôn ott fogadta Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnököt is, s a kimerítô tárgyalások és a sajtóértekezlet után lett rosszul, és kellett kórházba szállítani.

Több mint 69.000 Drakula Park-részvényt vásároltak

A Román Kereskedelmi Bank megyei fiókjánál is lehet Drakula Park-részvényeket vásárolni. Egy részvény ára: 10.200 lej, amibôl legkevesebb 10-et kell megvásárolni. A december 12-étôl áruba bocsátott vagyonjegyért az érdeklôdô marosvásárhelyiek összesen 697.935.000 lejt fizettek, azaz mintegy 69.000 részvényt vásároltak. Akik szeretnének részvényesek lenni a Drakula Park vállalkozásban, azok 2002. február 15-ig, naponta 9-14 óra között válthatnak akciókat a BCR-nél. A segesváriak pedig a központban, a Herman Oberth tér 16. szám alatti postahivatalban vásárolhatnak részvényeket.

Továbbra sem mûködik a sífelvonó

Bár a szovátai sípályán levô felvonót mûködtetô brassói Teleferic Rt. vezetôi azt ígérték, hogy még december 10- én a város vezetôivel tisztázzák a mûködtetés feltételeit, azóta sem jelentkeztek a tárgyalásokra. A város csak ráfizetéssel tarthatná karban a pályát és az odáig vezetô 8 km-es utat, ezért kell közös megoldást találni. Bár már több napja lehetne sízni, a brassóiak érdektelensége miatt egyelôre elmarad.

Cserealji csütörtök

December 20-án, csütörtökön a 18 órakor kezdôdô bûnbánati istentiszteletet követôen kerül sor a cserealji csütörtök ez évi utolsó rendezvényére. Az én karácsonyi énekem címmel Csíky Csaba emlékezik régi karácsonyokra, közremûködik a Musica Humana nôi kamarakórus.

Közélelmezési egységeket ellenôriztek

A megyei közegészségügyi rendôrség 2001. december 10. és 14. között ellenôrzést tartott a gyerekek és idôsek otthonában, valamint nagy és kis tételben élelmiszer-termékeket forgalmazó egységeknél, illetve szilveszteri mulatságot rendezô vendéglôknél. &